Kakucs Község Önkormányzata Képviselo-testületének 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervrol Kakucs Községi Önkormányzat Képviselo-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 48.§-a alapján, a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeirol szóló 126/2003. (VIII. 15.) Kormányrendelet rendelkezéseit figyelembe véve az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja: 1. §. A helyi hulladékgazdálkodási terv célja a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben megállapított célok elérése és az alapveto hulladékgazdálkodási elvek helyi szinten való érvényesítése. 2. §. A rendelet hatálya Kakucs község közigazgatási területére terjed ki. 3.§. A helyi hulladékgazdálkodási tervet e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 4.§. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséért a jegyzo a felelos. 5.§. E rendelet a belso piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Szalay István sk. polgármester
Rutterschmid István sk. jegyzo
1. melléklet a 14./2004. (IX. 27.) sz. rendelethez
A Dabasi kistérség települései helyi hulladékgazdálkodási terve (Dabas, Hernád, Inárcs, Kakucs, Örkény, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újhartyán, Újlengyel) ÖSSZEFOGLALÓ
A 10 településbol álló dabasi statisztikai kistérség Pest megyében 49.870 hektáron terül el, lakónépessége a 2004. január 1- i hivatalos adatok alapján 42.789 fo. A térség települései létrehozták az Ország Közepe Önkormányzati Társulást abból a célból, hogy közös erovel valósítsák meg jövobeni elképzeléseiket.
A térség hulladékgazdálkodási helyzete Általánosságban elmondható, hogy a térség hulladékgazdálkodása olyan, mint az ország hasonló gazdasági, társadalmi adottságokkal rendelkezo településein. Önkormányzati oldalról az anyagi források szukössége, lakossági oldalról pedig a környezettudat hiánya jellemzo. A térségben keletkezo hulladékok jelentos részét a lakosság termeli, a veszélyes hulladék mennyisége elenyészo. A településeken szervezett hulladékgyujtés folyik. Ezen feladatokat a Rethmann Hungária Kft. látja el. A begyujtött kommunális szilárd hulladék lerakása a Dabasi regionális hulladéklerakóba történik (a korábbi lerakó bovítésével és technológiai korszerusítésével létesült), mely muködési engedéllyel és muszaki védelemmel is rendelkezik, ezáltal javítva a térség hulladékgazdálkodási helyzetét. Több településen korábban muködo, de már bezárt lerakó található (Hernád, Kakuc s, Örkény, Táborfalva, Tatárszentgyörgy). A háztartásokhoz kihelyezett hulladékgyujto edényzetet hetente egyszer ürítik. Általában a települések közterületein is találkozhatunk hulladékgyujto edényekkel, melyeket szintén hetente egyszer vagy szükség szerint ürítenek. Lomtalanítás évente kétszer van. Az illegális lerakás – mint az ország legtöbb térségében - mindegyik településre jellemzo. Az éves beszállított hulladék mennyisége településenként az alábbi módon alakult 2003-ban: Település Dabas Inárcs Örkény Hernád Újhartyán Újlengyel Táborfalva Tatárszentgyörgy Pusztavacs
Beszállított hulladék mennyisége (t/év) 4.073 1.025 1.253 920 723 453 837 461 394
A szelektív hulladékgyujtést már a térség minden településén bevezették, általában papírt, muanyagot gyujtenek külön, de van, ahol üveget is. A hulladékgyujto szigetek ürítési rendje településenként változó. A veszélyes hulladékok szelektív gyujtése általában nem megoldott. Kivételt képeznek ez alól az állati eredetu hulladékok, amelyeket az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. szállít el. A településeken még mindig találhatók dögkutak, melyek muszaki védelemmel nem rendelkeznek. Hulladékkezelo, válogató, hasznosító telepek/szervezetek, komposztáló nincs a térségben.
A köztisztasági feladatok végrehajtásáért a helyi önkormányzatok felelosek. A belterületi utak és közterületek tisztán tartását az önkormányzat közhasznú munkásokkal végezteti. Az eszközállomány nem mindenhol megfelelo. A Rethmann Hungária Kft. hulladékanalízise alapján megállapításra került a begyujtött lakossági vegyes hulladék összetétele, melyet az alábbi ábra szemléltet.
Egyéb; 22,50%
Lomtalanítási hulladék; 0,20%
Papír; 24%
Textil; 2%
Szerves anyag; 16% Fém; 0,10% Üveg; 0,20%
Muanyag; 35%
1. ábra A lakossági vegyes hulladék összetétele a térségben (2003.) Forrás: Rethmann Hungária Kft. számítás
A közmuhálózatok kiépítettsége gyér volt, 1990 után épült meg a víz- és gázhálózat 57 százaléka és a csatornahálózat 97 százaléka. A térség településein belül nagy különbségek tapasztalhatók, különösen a szennyvízhálózatra kötés tekintetében. Pusztavacson, Tatárszentgyörgyön és Újlengyelben nincs szennyvízhálózat. Ahol megépült, ott folyamatosan gyarapodik a teljes közmuvel ellátott lakások száma, de az arány még mindig nem kielégíto. A csatornán elvezetett szennyvíz közel teljes mennyiségét biológiai fokozattal tisztítják; a fejlesztéseknél ezt minden esetben érvényesíteni kell. Hosszabb távon indokolt a kémiai fokozat alkalmazása is. Azon településeken és településrészeken, ahol nincs kiépített szennyvízcsatorna- hálózat a szennyvízleeresztés szennyvízgödörben, zá rt szennyvíztárolóban, szikkasztóban történik. A szennyvíztelepek üzemeltetését a DAKÖV Kft. és az AIRWACK Kft. végzi. A szennyvíztisztítóból kikerülo víztelenített iszap további felhasználására tervek készültek. A keletkezo szennyvíziszap mezogazdasági elhelyezésre alkalmas. A tisztított szennyvíz elhelyezése nyárfás öntözéssel történik. A szikkasztókban keletkezo folyékony hulladék szippantását és elszállítását vállalkozók végzik. Szippantott szennyvíz fogadására alkalmas a térségi szennyvíztelepek.
A települések önálló környezetvédelmi programmal nem rendelkeznek, azonban kistérségi környezetvédelmi programmal igen (A monori és a dabasi kistérség környezetvédelmi programja (2000.)). Önálló környezetvédelmi rendelete egyik településnek sincs.
Sok esetben nincs önálló köztisztasági rendelet. Egyik település sem rendelkezik önálló, a folyékony hulladékról szóló rendele ttel. Szilárd hulladékról szóló rendelete minden településnek van. A Települési Hulladékgazdálkodási Tervek konzisztensek az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel, amely a hulladékok mennyiségének várható változását 2010-re (2008+2 év) az alábbiak szerint prognosztizálja: • • • • • •
Települési szilárd hulladékok: Települési folyékony hulladék: Kommunális szennyvíziszap (csatornázottság növekedése miatt): Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok: Mezogazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok: Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok:
+2 %, -10 %, +250 %, +2 %, -20 %, -20 %.
A Hgt. 56.§-ában rögzített, a hulladékokra vonatkozó országos csökkentési célkituzéseket alapként és a rendelkezésre álló idot, valamint a helyi adottságokat figyelembe véve az alábbi csökkentési célokat és határidoket határoztuk meg: Hulladék
Települési szilárd hulladékok
Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Veszélyes hulladékok
Csökkentési cél Lerakott hulladék szervesanyag tartalmának csökkentése Lerakott hulladék csomagolóanyag tartalmának csökkentése Csatornázottság mértékének növelése Ahol csatornázás nem várható a gyujtokocsik és kezelo létesítmények biztosítását meg kell oldani. Lerakásra kerülo szennyvíziszap mennyiségének csökkentése Lerakásra kerülo veszélyes hulladék mennyiségének csökkentése
Határido
% 85 80 70 50 85 60 100
2006. július 1. 2008. július 1. 2010. július 1. 2016. július 1. 2007. július 1. 2010. július 1. 2006. január 1.
n.a.
–
40 50
2008. július 1. 2010. július 1.
30
2008. július 1.
Építési, bontási Lehetoség szerint meg kell találni a környéken hulladékok és egyéb n.a. – a hasznosítási lehetoséget inert hulladékok* * csak az önkormányzatok üzemeltetésében lévo (felelosségi körébe tartozó) gazdasági szervezeteknél keletkezo hulladékra vonatkozik.
Összefoglalóan: –
Rövidtávon el kell érni minden településen, hogy a teljes lakosság részére biztosítva legyen a rendszeres hulladékgyujtés. Meg kell valósítani a veszélyes hulladékok elkülönítését a települési szilárd hulladékoktól.
–
Biztosítani szükséges a kis szabad kapacitású, megfelelo engedéllyel, muszaki védelemmel nem rendelkezo települési lerakók rekultivációját.
–
A civil szervezetek, lakosság közremuködésével fel kell tárni az illegális lerakókat, intézkedni szükséges fokozatos felszámolásukra.
–
Teljessé kell tenni a területeken hiányos szabályozási rendszert, növelni kell a hatékony szemlélet- formálási és szakmai útmutatási eszközök alkalmazását. Meg kell kezdeni a szelektív hulladékgyujtést, hulladékudvarok, gyujtoszigetek kialakítását, a másodnyersanyag hasznosítását.
–
Folyamatosan aktualizálni kell a települések hulladékgazdálkodási tervét, ezen belül a veszélyes hulladék ártalmatlanítási és hasznosítási programját, a keletkezo veszélyes és ártalmas hulladékok teljes köru felmérésére, a bejelentések felülvizsgálatára alapozva, megjelölve az ártalmatlanítás és hasznosítás lehetoségeit.
–
Piackonform gazdasági szabályozókkal kell hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülését.
ösztönözni
a
korszeru,
komplex
