Kazincbarcika Város Önkormányzatának 25/2004.(IX. 03.) sz. rendelete a lakások és helyiségek bérletéről Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Kt.) a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 16. § /1/ bekezdése, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló- többször módosított -1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 3. § /1/, /2/, 21. § /6/, 23. § /3/, 27. § /2/, 29. § /2/, 31. § /2/, 33. § /3/, 36. § /2/, 42. § /2/, 68. § /2/, 80. § /1/, 84. § /2/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kazincbarcika Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről az alábbi rendeletet alkotja. I. R É S Z ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy az Ltv. és a Polgári Törvénykönyv által szabályozott keretek között meghatározza az önkormányzati tulajdonú lakások (továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (továbbiakban: helyiség) bérlet útján és egyéb módon történő hasznosításának feltételeit. A rendelet hatálya 1 2. § A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló minden olyan lakásra és helyiségre, amely a Ltv. 91/A. §-a alapján lakásnak, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségnek minősül, ideértve a műtermeket is. II. R É S Z A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI I. fejezet Az önkormányzati bérlakásra jogosultak köre 2 3. § Önkormányzati bérlakásra - e rendeletben foglalt kivételekkel – azok a nagykorú személyek jogosultak, akik
1 2
A 2. §-t a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. módosította. A 3. § szövegét a 11/2005. (III. 11.) sz. Ör. módosította.
2
- Kazincbarcika város közigazgatási területén lakóhellyel, vagy lakóhely hiányában kazincbarcikai tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárok, vagy - az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállamok állampolgárai, amennyiben rendelkeznek a magyar idegenrendészeti hatóság által Kazincbarcika város közigazgatási területére kiadott EGT tartózkodási engedéllyel feltéve, ha megfelelnek a rendeletben foglalt feltételeknek. A lakások hasznosításának módja 4. § A lakásokat a.) szociális célú bérbeadással, b.) költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásként, c.) nyugdíjas személyek elhelyezésére szolgáló Nyugdíjasházban lévő bérlakásként, d.) fiatalok elhelyezésére szolgáló garzonházban lévő bérlakásként, e.) szakemberek letelepedését elősegítő, lakáshoz juttatásuk céljából történő bérbeadással, 1 f.) közoktatási intézmények használatába adott szolgálati lakásként, g.) versenytárgyalás (licit) útján történő bérbe adással, h.) az önkormányzatot terhelő elhelyezési és bérbeadói kötelezettségek teljesítésére lehet hasznosítani. 2 i.) a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok elhelyezésével II. fejezet A szociális célú bérbeadás A szociális céllal bérbeadható lakások köre 5. § 3
/1/ Szociális célú lakásként e rendelet 1. a) számú mellékletében megnevezett állami támogatással megvalósult lakásokat, továbbá a komfort nélküli, félkomfortos és azokat a komfortos lakásokat lehet hasznosítani, amelyek a) fűtési és főzési módja vezetékes gázzal, a melegvízellátása egyedi, hagyományos (pl.: szilárd, vagy olaj) tüzeléssel, b) fűtési, főzési módja és melegvíz ellátása is egyedi, hagyományos pl.: szilárd, vagy olaj tüzeléssel biztosított. 4 c) a Hámán K. úton, az Iskola közben vagy az Építők útja 36-46. számú társasházban vannak, és a lakások fűtési és főzési módja vezetékes gázzal, valamint melegvízellátása vezetékes gázvízmelegítővel, vagy villanybojlerrel biztosított. 1
A 4. §. f) pontját a 28/2011. (IX.23.) sz. Ör. módosította A 4. §-t i) ponttal kiegészítette a 36/2009 (X.29.) sz. Ör. 3 Az 5. § első bekezdésének számozását a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. módosította. 4 Az 5. § /1/ bekezdését c) ponttal kiegészítette a 13/2007. (III. 23.) sz. Ör. 2
3 1
/2/ Szociális célú bérbeadással adható bérbe továbbra is az a lakás, amely nem tartozik az /1/ bekezdés hatálya alá, de a jelenleg fennálló bérleti jogviszony szociális helyzet alapján történő bérbeadással keletkezett. A szociális bérlakásra való jogosultság feltételei 6. § 2
/1/ Szociális helyzetük alapján önkormányzati bérlakásra a 3. §-ban felsorolt igénylők jogosultak feltéve, ha a lakásigénylési kérelem benyújtásakor és a lakás bérbeadásakor: a.) az igénylőnek és a vele együtt költöző családtagjainak lakástulajdona, lakás résztulajdona nincs és határozatlan időre szóló lakásbérleti és bérlőtársi jogviszonnyal nem rendelkezik, és b.) az egy főre jutó havi nettó jövedelem – az együttköltöző családtagok jövedelmét is figyelembe véve – az igénylés benyújtását megelőző hat hónap átlagjövedelme alapján nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. 3
/2/ a.) Szociális helyzete alapján jogosult önkormányzati lakásra az a bérlő is, aki a jelenlegi önkormányzati lakása helyett a bérbeadótól a 43. § /2/ bekezdés c) pontjában meghatározott lakást kér, feltéve, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelme – az együttköltöző családtagok jövedelmét is figyelembe véve – legalább az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 150 %-a, de nem több, mint 300 %-a. b.) Ha a bérlő a jelenlegi önkormányzati lakása helyett a bérbeadótól a 43. §. /2/ bekezdés a./ és b./ pontjában meghatározott lakást kér, a bérlő és a vele együttköltöző családtagok jövedelmét nem kell vizsgálni.
/3/ Nem jogosult szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra az 4
a.) akinek, és a vele együtt költöző családtagjának a lakás bérbeadásakor együttesen és egybeszámítva 1,5 M Ft-ot meghaladó értékű ingatlan és ingó vagyona van. b.) ki jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogosulatlan előnyt jelenthetnek. A jogos lakásigény mértéke 7. § /1/ Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg. A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba ténylegesen együttköltözők számát kell figyelembe venni. 1
Az 5. §-t új /2/ bekezdéssel kiegészítette a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. A 6. § /1/ bekezdésének bevezető mondatát a 28/2011. (IX. 23.) sz. Ör. módosította. 3 A 6. § /2/ bekezdését a 11/2005. (III. 11.) sz. Ör. módosította. 4 A 6. § /3/ bek. a) pontját a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. módosította. 2
4
/2/ A jogos lakásigény mértéke: egy költöző személy esetén két költöző személy esetén három költöző személy esetén négy költöző személy esetén négy vagy több költöző személy esetén
egy lakószoba egy-másfél lakószoba másfél-kettő lakószoba kettő-kettő és fél lakószoba kettő és fél-három és fél lakószoba.
/3/ A bérbeadó az alsó és felső határok közötti szobaszámú lakást adhat bérbe. /4/ Ha a bérbeadónak nem áll rendelkezésre olyan szobaszámú lakás, amely a kérelmező jogos lakásigény mértékének megfelelő, úgy a lakásra jogosulttal való megállapodás alapján a jogos lakásigény mértékének megfelelő lakástól kisebb szobaszámú lakás is bérbeadható. /5/ Az együtt költöző személyek számának megállapítása során a még meg nem született gyermek csak 6 hónapon túli terhesség igazolása után vehető figyelembe. Az igényjogosultság elbírálása 1 8. § /1/ A szociális bérlakás iránti kérelmeket az erre a célra rendszeresített űrlapon az adott év január 1. és március 31. közötti időszakban lehet benyújtani a bérbeadóhoz. A kérelemhez csatolni kell: a.) az együttköltöző család kereső tagjainak jövedelem igazolását a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapról, b.) a kérelmező és a vele együttköltözők lakás tulajdonáról, résztulajdonáról, 1,5 millió forintot meghaladó értékű ingatlan és ingó vagyonról szóló iratokat, c.) az élettársi párkapcsolatban élőknek az együttélés tényét igazoló közokiratot, d.) a házasság felbontásáról, a gyermekelhelyezésről, a vagyonközösség megszüntetéséről szóló jogerős bíróságai ítéletet, vagy végzést, e.) minden egyéb olyan iratot, amely a jogosultság elbírálásának alapjául szolgáló adatokat tartalmazza. /2/ Az adott év március 31. napjáig benyújtott lakásigénylési kérelmeket a bérbeadó a benyújtás évének december 31. napjáig tartja nyilván. December 31. napján a lakásigénylési kérelem minden további intézkedés és az igénylők értesítése nélkül megszűnik.” E rendelet hatályba lépése előtt benyújtott lakásigénylési kérelmeket - az érintett lakásigénylők tájékoztatásával egyidejűleg - a nyilvántartásból törölni kell. /3/Házastársak és élettársak lakásigénylésüket csak együttesen nyújthatják be, és csak egy bérlakásra köthetnek bérleti szerződést. Házastársak és élettársak külön1
A 8. §. szövegét a 28/2011. (IX.23.) sz. Ör. módosította
5
külön benyújtott igényléseit egyesíteni kell, és azt a felekre kedvezőbb időpont figyelembe vételével kell nyilvántartani. /4/ A bérbeadó a kérelmeket 30 napon belül megvizsgálja és e rendelet alapján megállapítja, hogy a kérelmező szociális helyzete alapján önkormányzati szociális bérlakásra jogosult vagy sem. A lakásra való jogosultság esetén az igénylőt a szociális bérlakást igénylők nyilvántartásába veszi. /5/ Ha az igénylő szociális helyzete alapján szociális bérlakásra nem jogosult, az igénylést el kell utasítani, a már nyilvántartásba vett igénylést pedig törölni kell. /6/ A házasság jogerős bírói ítélettel történő felbontását, életközösség megszűnését követően az igénylést az alábbiak szerint kell elismerni folyamatosnak: a) ha a házasságkötés, életközösség bejelentése előtt csak az egyik fél rendelkezett érvényes lakásigényléssel, akkor az igénylés ezen fél vonatkozásában a benyújtás időpontjától, a másik fél vonatkozásában a házasságkötés, életközösség bejelentése napjától, b) ha a házasságkötés, életközösség létesítése után nyújtották be igényüket, mindkét fél vonatkozásában a benyújtás időpontjától, c) ha a házasságkötés, életközösség létesítése előtt mindkét fél rendelkezett érvényes igényléssel, akkor mindkét fél esetében a benyújtás időpontjától tekintendő folyamatosnak, feltéve, ha fennáll a szociális bérlakásra való jogosultság. /7/Amennyiben a nyilvántartásba vett igénylés adataiban változás áll be, azt az igénylő köteles a változást követő 30 napon belül bejelenteni. A szociális bérlakást igénylők névjegyzéke 9. § 1
/1/ A feltételeknek megfelelő lakásigények kielégítése a Képviselő-testület által évente – minden év december 31-ig – elfogadott névjegyzék alapján történik. /2/ A névjegyzék készítése előtt a Kt. meghatározza a jegyzékre felvehetők számát. 2
/3/ Az igényjogosultság felülvizsgálatát a bérbeadó végzi el, és terjeszti az Egészségügyi és Szociális Bizottság (továbbiakban: EüSzB.) elé. /4/ A névjegyzékre felvett személyekre tett javaslatot az EüSzB. készíti el. A névjegyzék összeállításánál elsősorban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) az igénylés benyújtása óta eltelt idő, b) a család nagysága, c) a jövedelem nagysága, 1 2
A 9. § /1/ bekezdését a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. módosította. A 9. § /3/ bekezdését a 22/2007. (V. 25.) sz. Ör. módosította.
6
d) a jelenlegi lakáskörülmények. Az EüSzB. – a fenti szempontok figyelembe vételével – összeállítja a szociális bérlakást igénylők névjegyzék tervezetét, és javaslat formájában a Kt. elé terjeszti. /5/ A végleges bérbeadási névjegyzékről a Kt. dönt. A lakás igényeket a névjegyzék sorrendjében kell teljesíteni. A sorrendtől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a rendelkezésre álló lakás szobaszáma ezt indokolja. /6/ A Kt. a bérbeadási névjegyzékről törli az igénylőt, ha a) valótlan adatot közöl és ennek következtében került a névjegyzékre, vagy b) a jogos lakásigénye mértékét elérő és részére felajánlott lakást nem fogadja el, vagy c) lakásproblémáját más módon megoldotta, vagy d) időközben jövedelmi viszonyaiban beállt változás miatt az egy főre eső nettó jövedelem meghaladja a 6. § /1/ bekezdés c./ pontjában meghatározott összeghatárt. /7/ Amennyiben a házastársak, élettársak már a Kt. által jóváhagyott bérbeadási névjegyzékre nyertek felvételt, és házasságukat jogerős ítélettel felbontották, életközösségük megszűnik, a bérleti szerződést azzal a féllel kell megkötni, akinek személyében a felek egymással megegyeztek. Megegyezés hiányában a kiskorú gyermek érdekeinek figyelembe vételével a Kt. dönti el, hogy kivel kell bérleti szerződést kötni. Gyermektelen házaspárokat a házasságuk jogerős ítélettel történő felbontása esetén a névjegyzékről törölni kell és igényüket a 8. § /5/ bekezdés alapján kell nyilvántartani. /8/A /7/ bekezdésben foglalt esetekben is vizsgálni kell a szociális helyzet alapján történő bérbeadás jogosultságának fennállását. /9/A szociális bérlakásra való jogosultság feltételeinek a lakás bérbeadáskor is fenn kell állnia. A bérbeadás időtartama 10. § /1/ Szociális bérlakásra - az e rendeletben foglalt kivételekkel - határozott idejű bérleti szerződés köthető, melynek időtartama legfeljebb öt év, kivéve, ha a bérlő ettől rövidebb idejű bérbeadást kér. 1
/2/A jogosultság fennállása esetén a lakásbérleti szerződést a bérlő kérelmére, legfeljebb 5 éves, határozott időtartamra több alkalommal is meg lehet hosszabbítani, ha a bérlő a 6. § szerint szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra továbbra is jogosult, lakbér tartozása nincs, és a szerződésből származó kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette: - a bérlő a lakását névjegyzék alapján kapta, és
1
A 10. §. /2/ bekezdés bevezető mondatát a 28/2011. (IX.23.) sz. Ör. módosította
7
- a bérlő a 6. § szerint szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra továbbra is jogosult, és - lakbér tartozása nincs és a szerződésből származó kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. /3/ Ha a bérlőnek a bérleti szerződés megszűnésekor lakbér tartozása van és adósságcsökkentési támogatásban részesült, a támogatást megállapító határozatban a bérlő (adós) által vállalt önrész megfizetésére előírt határidőig új bérleti szerződés köthető. A lakbértartozás adósságcsökkentési támogatás keretében történő rendezése esetén az újabb öt évből még hátralévő időtartamra ismét bérleti szerződés köthető. 1
/4/ Ha a bérlő (adós) az adósságkezelési támogatás megállapítása iránti kérelmét a lakásbérlet szerződés megszűnése előtt benyújtotta, de a támogatási ügyében folyó eljárás az adósságkezelési tanácsadó véleményéig felfüggesztésre került, a lakás újabb bérbeadásával kapcsolatos eljárást is függőben kell tartani. Ha a lakásbérleti szerződés megszűnését követően az adós adósságkezelési támogatásban részesül, a lakás a /3/ bekezdésben meghatározott módon és időtartamra bérbeadható. 2
/5/ Határozatlan időre köthető bérleti szerződés, ha a bérbeadó és a bérlő közös megegyezéssel úgy szünteti meg a lakásbérleti szerződést, hogy a bérbeadó a 43. § /1/ bekezdés a) és c) pontjában foglaltak szerint másik lakást biztosít, és a bérlő korábbi lakása határozatlan időre van a részére bérbeadva. III. fejezet Állami támogatással létrehozott bérlakások bérbeadása Általános előírások 11. § /1/ Az állami támogatással megvalósuló szociális elhelyezést biztosító lakások, költségalapon meghatározott lakbérű lakások, nyugdíjasházban és garzonházban kialakított bérlakások 20 évig csak bérlakásként üzemeltethetők. /2/ Az /1/ bekezdésben foglalt támogatással létrehozott lakásokra a létesítéstől számított 20 évig a Magyar Állam javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni az ingatlan nyilvántartásba. /3/Az állami támogatással megvalósuló lakóépületek szükséges felújítását, folyamatos üzemeltetését és karbantartását az /1/ bekezdésben részletezett jogcímek esetén az önkormányzatnak biztosítani kell.
1
A 10. § /4/ bekezdését beiktatta, egyidejűleg az eredeti /4/ bekezdés számozását /5/ bekezdésre változtatta a 13/2007. (III. 23.) sz. Ör. 2 A 10. § /4/ bekezdését beiktatta, egyidejűleg az eredeti /4/ bekezdés számozását /5/ bekezdésre változtatta a 13/2007. (III. 23.) sz. Ör.
8
Szociális célú lakások bérbeadása 12. § Az állami támogatással megvalósuló szociális elhelyezést biztosító lakások bérbeadására a II. RÉSZ II. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérbeadása A költségalapú bérlakások köre 1 13. § Költségalapú bérlakásként e rendelet 1.b.) számú mellékletében felsorolt lakások, valamint a 18/A. § /5/ bekezdésében foglalt esetekben az e rendelet 1. f) számú mellékletében felsorolt lakások adhatók bérbe. A jogosultak köre, a bérbeadás módja, időtartama, feltételei 2 14. §
A jogosultak körére, a bérbeadás módjára, időtartamára és feltételeire vonatkozóan a versenytárgyalás útján történő bérbeadás szabályait kell alkalmazni. 3
15. §
Nyugdíjasházban lévő lakások bérbeadása A nyugdíjasházi bérlakások köre 16. § Nyugdíjasházi bérlakásként e rendelet 1. c) számú mellékletében felsorolt lakások adhatók bérbe. A jogosultak köre, a bérbeadás időtartama és egyéb feltételei 17. § 4
/1/ Az állami támogatással létrehozott nyugdíjasház egyedülálló, illetve házastársi vagy élettársi kapcsolatban élő nyugdíjasok, továbbá az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek határozatlan idejű elhelyezését szolgálja. Az elhelyezett személyek állandó orvosi ellátásáról, rendszeres étkeztetéséről, és szükség esetén a betegápolásról (együtt: személyes gondoskodás) az önkormányzat gondoskodik. /2/ Nyugdíjasház lakásaira azok a személyek jogosultak, akik: 1
A 13. § -t a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. módosította. A 14. §-t és az azt megelőző alcímet a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. módosította. 3 A 15. §-t és az azt megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. 4 A 17. § (1) bekezdését módosította a 24/2014. (IV.25.) Ör 2
9
- nyugdíjasok, vagy a pályázat benyújtásakor már elérték, illetve a pályázat elbírálásakor elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, és - önmaguk ellátására képesek, és - lakásra vonatkozó tulajdonjoggal, vagy önkormányzati bérlakásra vonatkozóan határozatlan idejű bérleti, illetve házaspárok és élettársak esetében bérlőtársi jogviszonnyal nem rendelkeznek, és - az egy főre eső havi nettó jövedelmük eléri vagy meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, vagy a lakásfenntartás költségeinek megfizetésére helyettük más személy kezességet vállal. /3/ Nyugdíjasház lakóinak a lakbéren felül a személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében kapott szolgáltatásokért - az orvosi ellátás kivételével - térítési díjat kell fizetnie. /4/ A /3/ bekezdésben részletezett díjfizetésen túl a nyugdíjasház lakóinak a beköltözés előtt egyszeri hozzájárulási díjat kell fizetni, melynek összege: a) minikonyha nélküli lakásban az éves bérleti díj kilenc és félszerese, b) minikonyhás, mikrohullámú sütővel ellátott lakásban az éves bérleti díj tízszerese, c) minikonyhás, villanytűzhellyel ellátott lakásban az éves bérleti díj tíz és félszerese. /5/ Amennyiben a bérlő lakásbérleti jogviszonya a szerződéskötést követő 5 éven belül megszűnik, - kivéve, ha ez haláleset következtében, vagy az Ltv. 24. § /1/ bekezdés a./ - d) pontjai alapján a bérbeadó felmondása miatt szűnik meg – az egyszeri hozzájárulási díj a bérlőnek időarányosan visszajár. Az időarányosan visszajáró egyszeri hozzájárulási díjat a bérbeadó számolja ki és intézkedik a Polgármesteri Hivatal felé, annak visszafizetése iránt. Fiatalok elhelyezésére szolgáló garzonházban lévő lakások bérbeadása A garzonházi bérlakások köre 1 18. § Garzonházi bérlakásként e rendelet 1. f) számú mellékletében felsorolt lakások adhatók bérbe. A jogosultak köre, a bérbeadás időtartama és egyéb feltételei 2 18/A. § /1/ Garzonház lakásaira azok a 3. §-ban felsorolt igénylők jogosultak akik: - házastársak vagy élettársi kapcsolatban élnek, és - mindketten 35 év alattiak, és - lakásra vonatkozó tulajdonjoggal vagy önkormányzati bérlakásra vonatkozóan határozatlan idejű bérlőtársi jogviszonnyal nem rendelkeznek, és 1 2
A 18. § szövegét és címét megállapította a 20/2006.(V. 26.) sz. Ör. Az eredeti 18. §-t 18/A. §-ra változtatta és címét megállapította a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör.
10
- az egy főre eső havi nettó jövedelmük eléri, vagy meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, továbbá megfelelnek az alábbi feltételek valamelyikének: a) mindketten állandó jellegű kereső tevékenységet folytatnak (beleértve az anyasági ellátásban részesülőket is), b) mindketten felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói, c) egyikük állandó jellegű kereső tevékenységet folytat, másikuk felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. A b) és c) pontokban foglalt igénylők akkor is jogosultak garzonház lakásaira, ha az egy főre eső havi jövedelmük nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, de a lakásfenntartás költségeinek megfizetésére és a c) pontban foglalt igénylők esetén az előtakarékosság fizetésére helyettük más személy kezességet vállal. /2/ Az /1/ bekezdés a) és c) pontjában foglalt igénylők az /1/ bekezdésben foglaltakon túlmenően csak akkor jelölhetők bérlőként a lakásra, ha éves szinten a garzonházi lakás bekerülési költségének 5 %-át elérő összegű lakáscélú előtakarékosságot vállalnak. Az előtakarékossági szerződést Magyarországon bejegyzett hitelintézettel vagy biztosító társasággal kell megkötniük, legalább a bentlakás időtartamára. /3/A garzonházi lakás legfeljebb öt évre adható bérbe, öt év után a bérlőtársaknak a garzonházat el kell hagyni. /4/ Amennyiben az állandó jellegű kereső tevékenységet folytató bérlő keresőtevékenysége 90 napnál hosszabb időre megszűnik, vagy az előtakarékosságra vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, illetőleg a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló bérlő hallgatói jogviszonya megszűnik, úgy a bérleti jogviszonyt a bérbeadó köteles 6 hónapos felmondási idővel megszüntetni. /5/ Ha a feltételeknek megfelelő, kellő számú igénylő a garzonház átadását vagy a lakás megüresedését követő három hónapon belül nem jelentkezik, a garzonlakásokat a költségalapon meghatározott lakbérű lakások bérbeadására vonatkozó feltételek szerint kell bérbeadni. A nyugdíjasházra és a fiatalok garzonházára vonatkozó pályázati eljárás szabályai 1 19. § 2
/1/ Az állami támogatással megvalósult nyugdíjasház és garzonház lakásait pályázat útján kell bérbe adni.” /2/A pályázati hirdetménynek a helyi lapban és a saját hirdető tábláján történő nyilvános közzétételéről a bérbeadó gondoskodik. A hirdetményre jelentkező 1 2
A 19. § előtti alcím szövegét a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. módosította. A 19. § /1/ bekezdés szövegét a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. módosította.
11
érdeklődőket írásban, részletes pályázati kiírás útján tájékoztatni kell a pályázat és a bérbeadás részletes szabályairól. /3/ A részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: - a bérbeadásra meghirdetett lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, műszaki állapotát, - a havi lakbér összegét, - a bérleti szerződés időtartamát és a bérbeadás egyéb feltételeinek rövid leírását, - a lakás használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a leendő bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, - a lakás megtekintésének időpontját, - a pályázni jogosultak körét, - a jövedelemigazolás benyújtásának kötelezettségét, - a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét, határidejét, - a pályázat elbírálásának időpontját, - a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását, - a pályázat elbírálásáról történő kiértesítés módját. 1
/4/ A nyugdíjasházban lévő lakások és a garzonház lakásainak bérlőit - a pályázati kiírásban közzétett előzetes szempontok figyelembe vételével - az EüSzB. jelöli ki. /5/ A pályázat nyertesének visszalépése esetén a bérleti szerződés megkötését az EüSzB. által másodiknak rangsorolt pályázónak kell felajánlani. Ha a másodiknak rangsorolt pályázó sem él a szerződéskötés jogával, újabb pályázat kiírásáról kell gondoskodni. 2
/6/ Nyugdíjasházban és garzonházban lévő lakás bérleti jogának elnyerésére irányuló pályázati kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. IV. fejezet Szakemberek elhelyezése A szakemberek elhelyezésére szolgáló lakások köre 20. § A szakemberek elhelyezésére fenntartott lakásokat e rendelet 1. d) számú melléklete tartalmazza.
1 2
A 19. § /4/ bekezdés szövegét a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. módosította. A 19. § /6/ bekezdés szövegét a 22/2007. (V. 25.) sz. Ör. módosította.
12
Az elhelyezésre jogosultak köre 21. § A város szakember ellátottságának biztosítása érdekében a Kt. bérbeadási névjegyzék és pályázat mellőzésével jelöli ki a bérlő személyét. A lakás bérlőjeként nem magyar állampolgár is kijelölhető. A bérbeadás időtartama, feltételei 22. § /1/ A szakemberek elhelyezésére szolgáló lakásokra határozott idejű bérleti szerződés köthető, melynek időtartama legfeljebb három év, kivéve, ha a bérlő ettől rövidebb idejű bérbeadást kér. 1
/2/ A lakás a bérlő kérelmére több alkalommal újabb három évre bérbe adható, ha a bérlőnek lakbértartozása nincs, és a szerződésből származó kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. /3/Ha a bérlőnek a bérleti szerződés megszűnésekor lakbértartozása van és adósságcsökkentési támogatási kérelmet nyújt be, a támogatást megállapító határozatban a bérlő (adós) által vállalt önrész megfizetésére előírt határidőig új bérleti szerződés köthető. A lakbértartozás adósságcsökkentési támogatás keretében történő rendezése esetén az újabb három évből még hátralévő időtartamra ismét bérleti szerződés köthető. V. fejezet Költségvetési szervek használatában lévő szolgálati lakásokra vonatkozó szabályok 2
23. §
/1/ Az önkormányzat tulajdonában álló, de a közoktatási intézmények (megyei vagy egyházi fenntartású) használatába adott ingatlanok „gondnoki” szolgálati lakásait a rendelet 1.e) melléklete tartalmazza. A közoktatási intézmények használatába adott - a feladataik ellátásához biztosított - szolgálati lakásokra és helyiségekre a bérlőkijelölés jogát és a bérbeadói feladatokat a közoktatási intézmény látja el. /2/ A bérbeadás feltételeit, a fizetendő lakbér mértékét a bérbeadó határozza meg. A használatra átadott ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával kapcsolatos költségek viselésére az átadó Önkormányzat és az átvevő közötti megállapodás az irányadó. A tulajdonos önkormányzat nem vállal kötelezettséget a bérlő, vagy a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésére. 1 2
A 22. §. /2/ bekezdés szövegét a 28/2011. (IX.23.) sz. Ör. módosította A 23. §-t módosította a 28/2011. (IX.23.) sz. Ör.
13
VI. fejezet Versenytárgyalás útján történő bérbeadás A versenytárgyalás útján bérbeadható lakások köre 24. § Versenytárgyalás útján kell bérbeadni az összkomfortos lakásokat és a komfortos lakások közül azokat, amelyeknek a fűtési és főzési módja vezetékes gázzal, valamint melegvíz ellátása vezetékes gáz-vízmelegítővel, vagy villanybojlerrel biztosított, továbbá hasznosításuk módja nem a 4. § b) c) d) e) f) és h) pontja alapján történik. A jogosultak köre 1 25.§ Versenytárgyalás útján bérbeadható lakásra azok a 3. §-ban felsorolt igénylők jogosultak, akiknek a családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem - az együtt költöző családtagok jövedelmét is figyelembe véve - eléri vagy meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 175 %-át. A versenytárgyalás szabályai 26.§ /1/A versenytárgyalás útján bérbeadható lakások meghirdetéséről pályázati hirdetmény megjelentetésével a bérbeadó gondoskodik. A hirdetményre jelentkező érdeklődőket írásban, részletes pályázati kiírás útján tájékoztatni kell a pályázat és a bérbeadás részletes szabályairól. /2/ A részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: - a bérbeadásra meghirdetett lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, műszaki állapotát, 2 - a havi lakbér és az óvadék összegét., - a bérleti szerződés időtartamát és a bérbeadás egyéb feltételeinek rövid leírását, - a lakás használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a leendő bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, - a lakás megtekintésének időpontját, - a pályázni jogosultak körét, - a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét, határidejét, - a versenytárgyalás helyét és idejét, - a pályázati biztosíték összegét, - tájékoztatást a /6/ bekezdésben foglaltakról, - a versenytárgyalás eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását. 1 2
A 25. § szövegét a 22/2007. (V. 25.) sz. Ör. módosította. A 26. § /2/ bekezdésének második francia bekezdését a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. módosította.
14
/3/ A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell: - a pályázó nevét és címét, és a bérlet időtartamát, - nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket a pályázó elfogadja, - igazolást arról, hogy a pályázónak az /4/ bekezdés b; pontja szerinti tartozása nincs. /4/ A versenytárgyaláson az vehet részt, aki: a) pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta, 1 b) a TIMPANON Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft, a Barcika Vízmű Kft. és az ÉRV Rt. felé a pályázati ajánlatot benyújtó és a vele együtt költöző személy(ek) semmiféle tartozással nem rendelkeznek, és magánszemélyek kommunális adótartozása nincs. c) 30.000 Ft pályázati biztosítékot a versenytárgyalás előtt befizet. /5/ A versenytárgyalást a bérbeadó folytatja le, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni. 2
/6/ A versenytárgyalást az nyeri meg, és köthet a lakásra bérleti szerződést, aki a leghosszabb időre (legtöbb hónapra) előre vállalja a lakbér megfizetését. /7/ A versenytárgyalás végén a nyertest és a második helyezettet kell kihirdetni, és az általuk befizetett pályázati biztosíték összegét a bérleti szerződés megkötéséig letétben kell tartani. A pályázati biztosíték összegét a további pályázók részére haladéktalanul vissza kell fizetni. /8/A bérleti szerződést a versenytárgyalás nyertesével, illetve az általa megjelölt személlyel, mint bérlőtárssal kell 3 munkanapon belül megkötni. Ebben az esetben a második helyezett pályázó részére a pályázati biztosíték összegét haladéktalanul vissza kell fizetni. Amennyiben a versenytárgyalás nyertese - neki felróható okból - visszalép, úgy az általa letétbe helyezett pályázati biztosítékot elveszíti. Ebben az esetben a bérbeadó jogosult a második helyezett pályázónak a bérleti szerződés megkötésére 3 munkanapon belül ajánlatot tenni, aki - a neki felróható okból történő - visszalépése esetén az általa letétbe helyezett pályázati biztosítékot szintén elveszíti. /9/A pályázati biztosíték összegét a szerződést kötő pályázó esetében a lakbérbe be kell számítani. 3
/10/A versenytárgyalást akkor is eredményesnek kell tekinteni, ha a tárgyaláson csak egy pályázó jelenik meg, és a lakás bérleti jogának elnyerése érdekében legalább háromhavi lakbér előre történő megfizetését vállalja. 4
/11/ A versenytárgyalást eredménytelennek kell nyilvánítani, ha a tárgyaláson egyetlen pályázó sem jelenik meg, vagy csak egy pályázó jelenik meg, de a /10/ bekezdésben foglalt feltételt nem teljesíti. 1
A 26. § /4/ bek. b) pontját a 19/2008. (IV. 18.) sz. Ör. módosította. A 26. § /6/ bekezdését a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. módosította. 3 A 26. § /10/ bekezdését a 22/2007. (V. 25.) sz. Ör. módosította. 4 A 26. §-t /14/ bekezdéssel kiegészítette a 28/2011. (IX. 23.) sz. Ör. 2
15
/12/ Ha a nyertes és a második helyezett is visszalép a szerződéskötéstől, valamint a versenytárgyalás eredménytelensége esetén, új pályázati kiírásról kell gondoskodni. 1
/13/ Ha a /12/ bekezdésben foglaltak fennállása esetén kiírt újabb pályázat is eredménytelen, úgy a bérbeadásra meghirdetett lakás pályázati kiírás és versenytárgyalás mellőzésével, pályázati biztosíték befizetése nélkül is bérbeadható annak, aki a.) a lakás bérbeadása iránti kérelmét elsőként írásban az előírt tartalommal a bérbeadóhoz címezve benyújtotta, és b.)
megfelel a versenytárgyalás útján bérbeadható lakásba való bejutás feltételeinek, és
c.)
legalább háromhavi lakbérnek megfelelő összegű óvadék összegét és további legalább háromhavi lakbért a szerződéskötés előtt készpénzben megfizet.
2
/14/A versenytárgyalás mellőzésével bérbeadott lakásra a 27.§ /1/-/2/ bekezdésében meghatározott időtartamra köthető lakásbérleti szerződés.
A bérbeadás időtartama és egyéb feltételei 3 27. § /1/ Versenytárgyalás útján bérbeadott lakásra határozott idejű bérleti szerződés köthető, melynek időtartama legfeljebb öt év, kivéve, ha a nyertes pályázó ettől rövidebb idejű bérbeadást kér. 4
/2/ A lakás a bérlő kérelmére - több alkalommal - újabb öt éves időtartamra bérbeadható, ha a bérlőnek a lakásra lakbértartozása nincs és a szerződésből származó kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. /3/ Ha a bérlőnek a bérleti szerződés megszűnésekor lakbértartozása van és adósságcsökkentési támogatási kérelmet nyújt be, a támogatást megállapító határozatban a bérlő (adós) által vállalt önrész megfizetésére előírt határidőig új bérleti szerződés köthető. A lakbértartozás adósságcsökkentési támogatás keretében történő rendezése esetén az újabb öt évből még hátralévő időtartamra ismét bérleti szerződés köthető. 5
/4/ A versenytárgyalás útján bérbe adott lakás bérleti szerződésének megkötésekor a leendő bérlő három havi lakbérnek megfelelő összegű óvadék megfizetésére köteles. Az óvadék megfizetését csak készpénzben lehet teljesíteni és elszámolására a Ptk. szabályait kell alkalmazni.
1
A 26. §-t /13/ bekezdéssel kiegészítette a 28/2011. (IX. 23.) sz. Ör A 26. §-t /14/ bekezdéssel kiegészítette a 28/2011. (IX. 23.) sz. Ör 3 A 27. § előtti alcímet a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. módosította. 4 A 27. § /2/ bekezdését a 28/2011. (IX. 23.) sz. Ör. módosította. 5 A 27. §-t új /4/ bekezdéssel kiegészítette a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. 2
16
VII. fejezet Az elhelyezési és bérbeadói kötelezettségek teljesítése Szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése 28. § Ha a szociális intézményből elbocsátott személy korábban pénzbeli térítés ellenében mondott le az önkormányzati lakás bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátása esetén a pénzbeli térítés visszafizetése ellenében csak a jogos lakásigényének megfelelő nagyságú, legalább komfortos bérlakás biztosítható részére a lakásbérleti névjegyzékre történő felvétel és versenytárgyalás mellőzésével. Átmeneti elhelyezés 29. § /1/ Ha az épület, illetve a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhető el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén a bíróság állapítja meg. /2/ A bérbeadó az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére köteles másik lakást felajánlani. A munkálatok befejezését követő 30 napon belül a bérlő köteles az átmeneti lakást elhagyni és az eredeti bérlakásba visszaköltözni. /3/ A bérlő kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakást is köteles elfogadni, ha az egyébként – az együttlakó személyek számára is figyelemmel – megfelel a lakás követelményeinek. 1
/4/ Életveszélyes, katasztrófa sújtotta lakásokban lakók elhelyezése 30. §
/1/ Ha az építésügyi hatóság életveszély miatt az önkormányzati lakás kiürítését rendelte el, továbbá természeti, vagy ipari katasztrófa vagy rendkívüli esemény miatt a lakás lakhatatlanná válik, és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga nem tud gondoskodni a lakásban végzett felújítási, helyreállítási munkálatok időtartamára a bérlő részére másik lakást kell biztosítani. A helyreállítást követően a bérlő köteles az eredeti lakásába visszaköltözni. /2/ Elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisült, illetőleg az építésügyi hatóság által bontásra ítélt önkormányzati lakás bérlője részére a bérbeadó a lebontott lakással azonos szobaszámú és komfortfokozatú másik lakást köteles biztosítani. Az így bérbeadott lakásra a bérleti szerződést a korábbi szerződés feltételeivel kell megkötni. 1
A 29. § /4/ bekezdését hatályon kívül helyezte a 22/2007. (V. 25.) sz. Ör.
17
/3/Ha nem önkormányzati tulajdonú lakás elemi csapás vagy más ok következtében megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a tulajdonos (használó) vagy a lakással rendelkező szerv a használó elhelyezéséről nem tud gondoskodni, az ideiglenes elhelyezéséről a lakhatási problémájának megoldásáig legfeljebb azonban egy évig az Önkormányzat gondoskodik. A nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok elhelyezése 1
30/A. §
1) Az Ltv. 85/F. § (3) bekezdésében megjelölt adós, zálogkötelezett lakhatásának biztosítása érdekében az adós, zálogkötelezett (továbbiakban: kérelmező) kérelmére pályázat és a szociális lakásbérbeadási névjegyzékre való felvétel mellőzésével, határozott időre, legfeljebb 3 évre köthető önkormányzati tulajdonú lakásra bérleti szerződés. 2) Ha mind az adós, mind a zálogkötelezett kéri a lakás bérbeadását, a bérleti jog a zálogkötelezettet illeti meg. 3) Az (1) bekezdésben megnevezett kérelmező részére - jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete alapján – az Egressy Béni út 14-20., Jókai tér 2-10 számú társasház üresen álló lakásainak kivételével - komfortos és összkomfortos komfortfokozatú, üresen álló lakások adhatók bérbe. 4) A (3) bekezdésben megnevezett lakások bérlőjének kijelöléséről az Önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottsága dönt. 5) Az (1) bekezdésben megnevezett kérelmezővel bérleti szerződés akkor köthető,ha: a.) A Kazincbarcika közigazgatási területén lévő, kényszerértékesítéssel érintett lakóingatlan lakáscélú kölcsön fedezetéül szolgált, ez az egyetlen lakóingatlana, lakását életvitelszerűen használta, azt más személy használatába át nem engedte, lakóhelye ebben a lakásban van, és a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben volt, és b.) - a kérelmező munkahelyét 2008. szeptember 30-át követően vesztette el, vagy - jövedelme 2008. szeptember havi jövedelméhez képest 20%-ot elérő mértékben csökkent, vagy - lakáscélú kölcsönszerződéséből eredő fizetési kötelezettsége a törlesztőrészlet 2008. szeptember havi összegéhez képest 20%-ot elérő mértékben emelkedett, vagy - egészségi állapota indokolja, és c.) a kérelmező és a vele együtt költöző családtagjai a végrehajtási eljárás alá vont lakóingatlanon kívül lakástulajdonnal, lakás résztulajdonnal nem rendelkeznek, lakásbérleti és bérlőtársi jogviszonyuk nincs. 1
A rendelet II. részének VII. fejezetét új alcímmel és új 30/A §-sal kiegészítette a 36/2009. (X.29.) sz. Ör.
18
6) A bérbeadandó lakás komfortfokozatának meghatározása a jövedelem szerint: a.) Összkomfortos komfortfokozatú lakásra az a kérelmező jogosult, akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme – az együtt költöző családtagok jövedelmét is figyelembe véve – az igénylés benyújtását megelőző hat hónap átlagjövedelme alapján meghaladja az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 200%-át. b.) Az olyan komfortos lakásra, amelynek fűtési és főzési módja vezetékes gázzal, valamint melegvíz ellátása vezetékes gáz-vízmelegítővel, vagy villanybojlerrel biztosított az a kérelmező jogosult, akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme – az együtt költöző családtagok jövedelmét is figyelembe véve – az igénylés benyújtását megelőző hat hónap átlagjövedelme alapján meghaladja az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 175%-át, de nem több, mint a nyugdíjminimum 200%-a. c.) Az olyan komfortos lakásra, amelynek a fűtési és főzési módja vezetékes gázzal, a melegvízellátása egyedi, hagyományos tüzeléssel biztosított az a kérelmező jogosult, akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme – az együtt költöző családtagok jövedelmét is figyelembe véve – az igénylés benyújtását megelőző hat hónap átlagjövedelme alapján meghaladja az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 150%-át, de nem több mint a nyugdíjminimum 175%-a. d.) Az olyan komfortos lakásra, amelynek fűtési, főzési módja és melegvízellátása egyedi (pl. szilárd, vagy olaj) tüzeléssel biztosított az a kérelmező jogosult, akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme – az együtt költöző családtagok jövedelmét is figyelembe véve – az igénylés benyújtását megelőző hat hónap átlagjövedelme alapján nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 150%-át. 7) Ha a (6) bekezdés b.), c.) és d.) pontjaiban foglalt komfortos komfortfokozatú üres lakás nem áll rendelkezésre, úgy a lakás fűtési, főzési és melegvízellátását tekintve eggyel magasabb kategóriájú lakás is adható az igénylő részére. 8) A kérelmező, a jövedelme alapján Őt megillető lakás komfortfokozatától alacsonyabb komfortfokozatú lakást is igényelhet. 9) A (6) bekezdés a.) pontjában foglalt lakás lakbérét az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérleti díjáról és a lakbértámogatás rendjéről szóló 26/2004. (IX. 06.) sz. Ör. (továbbiakban: rendelet) 3. § (2) bekezdés a.) pontjában meghatározott mértékben kell megállapítani. A (6) bekezdés b.) pontjában foglalt lakás lakbérét a rendelet 3. § (4) bekezdés c.) pontjának második francia bekezdésében meghatározott mértékben kell megállapítani, ha a lakás nem az „R” 5. § c.) pontjában meghatározott
19
városrészen van. Ha a lakás az „R” 5.§. c.) pontjában meghatározott városrészen fekszik, a lakás lakbérének mértéke azonos a rendelet 3.§. (2) bekezdésének első francia bekezdésében megállapított lakbért mértékével. A (6) bekezdés c.) pontjában foglalt lakás lakbérét a rendelet 3. § (2) bekezdés b./ pontjának második francia bekezdése, a (6) bekezdés d./ pontjában foglalt lakás lakbérét a rendelet 3.§. (2) bekezdés b./ pontjának harmadik francia bekezdésében meghatározott mértékben kell megállapítani. 10) A kérelmező az (5) bekezdés a.) pontjában írt körülményt kölcsönszerződéssel, lakóhelyét személyi igazolvánnyal, vagy személyazonosító igazolvánnyal és lakcímet igazoló hatósági bizonyítvánnyal, a lakóingatlant tulajdoni lappal, az (5) bekezdés b.) és c.) pontjaiban írtakat a kérelmező és vele együttköltöző családtagjai munkaviszonyának, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának megszűnésére vonatkozó okirattal, munkaügyi központ által az álláskeresők járadékának megállapításáról hozott határozatával, jövedelmét a munkáltató által kiállított jövedelemigazolással, APEH által kiadott igazolással, illetve a kifizető hely által kiállított igazolással, vagyoni helyzete változását okirattal, illetve írásbeli nyilatkozattal köteles igazolni. 11) A bérleti szerződésben meghatározott időtartam leteltét követően a lakásbérleti szerződés kérelemre, a (4) bekezdésben megnevezett szerv döntése alapján legfeljebb 3 évre - egymást követő két alkalommal - meghosszabbítható feltéve, ha a kérelmező megfelel az (5) bekezdés c.) pontjában foglalt feltételeknek, és a bérlőnek a lakásra lakbértartozása nincs és a szerződésből származó kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. 12) Nem jogosult lakhatás biztosítására az, akinek az ingatlan kényszerértékesítése során a vételár minimum egymillió forinttal meghaladja a pénzintézet által érvényesített lakáscélú hitel követelések teljes összegét. A nem lakáscélú hitellel és egyéb jelzálogjoggal terhelt, kényszerértékesítési eljárás alá vont ingatlan tulajdonosai nem jogosultak önkormányzati bérlakás biztosítására. 13) Aki a (4) bekezdésben megnevezett szervet, jövedelmi viszonyai és tényleges vagyoni helyzetével kapcsolatban, valamint igényjogosultságát érintően valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával vagy más módon megtéveszti, azzal bérleti szerződés nem köthető, illetve a bérleti szerződés lejártával elhelyezési igény nélkül köteles az általa lakott önkormányzati tulajdonú lakást kiüríteni. 14) A lakás bérbeadása iránti kérelmet a Timpanon Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft.hez kell benyújtani az erre a célra rendszeresített űrlapon. 15) A szerződő felek (bérlő és bérbeadó) jogaira és kötelezettségeire az 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit, valamint az „R” VIII., IX. és X. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.”
20
16) Az (1) bekezdésben megnevezett kérelmezők önkormányzati lakás bérbeadására 2010. december 31. napjáig terjeszthetnek elő kérelmet.” VIII. fejezet A felek jogai és kötelezettségei A bérleti szerződés megkötésének feltételei 31. § /1/ A bérlővel a bérbeadó csak akkor kötheti meg a bérleti szerződést, ha a bérlő a szerződésben foglalt feltételeket vállalja. /2/ A lakásbérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy a leendő bérlő a szerződésben vállalja, hogy - a lakbért, valamint a lakás használatával összefüggő közüzemi díjakat kiegyenlíti, és - a lakást csak lakás céljára használja, kivéve, ha a Kt. a lakást nem lakás céljára történő használatát engedélyezte, és - a lakást csak a bérbeadó hozzájárulásával adhatja albérletbe, és 1 - a bérbeadó részéről történő rendes, ütemezett bérleményellenőrzéseket évente egy alkalommal, valamint a rendkívüli, egyedi bérleményellenőrzéseket szükség szerinti gyakorisággal lehetővé teszi, és 2
- a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a lakást életvitelszerűen lakja, a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, annak okát és időtartamát a bérbeadó részére írásban bejelenti /3/ Ha a bérleti szerződés az Ltv. 24. § /1/ bekezdés a) pontjában meghatározott felmondási ok miatt szűnik meg, de a bérlő a lakbért, illetőleg a használati díj tartozását - a bérbeadóval kötött külön megállapodásban foglalt határidőre még a lakásból való kiköltöztetés előtt - rendezte, a lakásra az eredeti lakásbérleti szerződésben foglalt feltételekkel és határidőig újabb bérleti szerződés köthető. /4/ A bérbeadó a szociális alapon bérbeadott lakásbérleti szerződésének az Ltv. 24. § /1/ bekezdés a) pontja alapján - több mint egy éves lakbértartozás miatt történő felmondása esetén a lakás kiürítésének elősegítése érdekében - megállapodás alapján a bérlő részére alacsonyabb komfortfokozatú lakást adhat bérbe. Ebben az esetben a bérleti szerződés időtartamára a 10. § rendelkezéseit kell alkalmazni. /5/A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban - jegyzőkönyv és leltár szerint
1 2
A 31. § /2/ bekezdésének negyedik francia bekezdését a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. módosította. A 31. § /2/ bekezdését egy új ötödik francia bekezdéssel kiegészítette a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör.
21
tisztán - rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni. /6/ A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek. A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni. 1
/7/ Költségalapú és versenytárgyalás útján bérbeadásra kerülő lakásra akkor köthető bérleti szerződés, ha a versenytárgyalás nyertese az előírt óvadék és az általa előre vállalt lakbér összegét megfizeti. A bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei 32. § /1/ Bérleti jogviszony létesítésekor a bérbeadó a házastársak, vagy élettársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést köteles kötni. /2/ Fennálló bérleti jogviszony esetén: a) a házastársak vagy élettársak közös kérelmére bérlőtársi szerződés köthető, b) a bérlő és a vele együttlakó unokája, testvére, gyermeke (örökbefogadott-, mostoha-, és nevelt gyermeke), valamint szülője (örökbefogadó-, mostoha-, valamint nevelőszülő) közös kérelmére akkor köthető bérlőtársi szerződés, ha legalább kettő éve a lakásban együtt laknak és az új bérlőtársnak az önkormányzat közigazgatási területén bérlakása vagy lakástulajdona nincs. A lakások bérleti díja és a használati díj 33. § A lakások bérleti illetve használati díját, valamint a lakbértámogatás rendjét külön rendelet szabályozza. A lakásba történő befogadás feltételei 34. § 2
/1/ A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja a lakásba házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét. /2/ A bérlő csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be a lakásba az /1/ bekezdés hatálya alá nem tartozó unokáját, testvérét, élettársát, nagyszülőjét, gyermeke házastársát és annak gyermekét, gyermeke élettársát és annak gyermekét.
1 2
A 31. §-t új /7/ bekezdéssel egészítette ki a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. A 34. § /1/ bekezdését a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. módosította.
22
A bérlőtárs a lakásba más személyt - az /1/ bekezdésben felsorolt személyek kivételével – csak a bérbeadó és a másik bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. /3/ A /2/ bekezdésben említett személyek esetében a hozzájárulás akkor adható meg, ha a befogadást követően a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább 6 m2 lakószoba terület jut – kivéve az élettársat -, továbbá az alábbi feltételek fennállnak: a)a bérlőnek nincs lakbértartozása, és b) a bérlő nyilatkozata arról, hogy 8 napon belül a befogadott személy lakcímet létesít, és c) a befogadott személy nyilatkozata arról, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor a lakásban létesített lakcímét megszünteti és a lakást minden elhelyezési igény nélkül azonnal elhagyja. /4/ A bérlő a nyugdíjasok házában lévő lakásba - a házastársa kivételével - más személyt állandó jelleggel a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be. /5/ A tartási szerződés megkötése után a felek a lakásba más személyt – kiskorú gyermekük kivételével – a másik fél írásbeli hozzájárulásával fogadhatnak be. 1
/6/ A bérlő a garzonházban lévő lakásba – a házastársa és kiskorú gyermeke kivételével – más személyt állandó jelleggel a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.
Az albérletbe adás szabályai 35. § /1/ A bérlő lakásának egy részét, legfeljebb 50 %-át lakás céljára albérletbe adhatja a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával. /2/ A bérbeadó akkor járul hozzá a lakás albérletbe adásához, ha: - a lakás legalább 1,5 szobás, és - az egy főre jutó alapterület 6 m2-nél nem kevesebb, és - a bérlő életvitelszerűen a lakásban lakik és nincs másik lakása, és - a bérlőnek nincs lakbér tartozása, és - az albérletbe adáshoz a bérlőtárs is hozzájárult. /3/ A szakemberek elhelyezése céljából bérbeadott lakást albérletbe adni nem lehet.
1
A 34. §-t új /6/ bekezdéssel kiegészítette a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör.
23
A lakáscseréhez történő hozzájárulás feltételei 1
36. §
/1/ A bérlő a lakás bérleti jogát - a bérbeadó hozzájárulásával - elcserélheti; a csereszerződést írásba kell foglalni. /2/ Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető. /3/ A bérbeadói hozzájárulás megadását és a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően a bérbeadó - legalább 30 napos határidő megjelölésével – köteles az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerző cserélő féltől kérni: a) a lakásbérleti szerződésének, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító bérbeadó írásbeli nyilatkozatának, b) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatának az iratokhoz történő benyújtását. /4/ A bérbeadó megtagadhatja a cseréhez történő hozzájárulását, ha a cserepartner a /3/ bekezdésben említett kérést a megadott határidőn belül nem teljesíti, vagy a benyújtott okiratok, illetőleg - szükség esetén - a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében. /5/ Az önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjéhez történő hozzájárulás nem tagadható meg, ha bármelyik cserélő fél a) egészségügyi ok, b) munkahely megváltozása, c) lényeges személyi körülményeinek, így különösen a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek számának megváltozása miatt cseréli el a lakást, és a /4/ bekezdésben említett indokok nem állnak fenn. /6/ Az önkormányzati lakás bérleti jogának cseréjéhez történő hozzájárulás nem tagadható meg akkor sem, ha az /5/ bekezdés a) vagy b) pontjában megjelölt indok a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek esetében áll fenn. /7/ Ha a bérbeadó a lakáscsere szerződéshez történő hozzájárulását e törvény rendelkezései vagy a joggal való visszaélés tilalma folytán nem tagadhatja meg, a csere következtében létrejövő új bérleti szerződés feltételeit sem állapíthatja meg terhesebben a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinél, kivéve, ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a lakbér megállapítására, ha a csere folytán bérleti jogot szerző cserélő fél az Ltv. 34. § /1/ bekezdésére tekintettel a korábbi bérlőtől eltérő lakbérbesorolásba esik.
1
A 36. §-t módosította a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör.
24
/8/ Bérlakás bérleti joga csak olyan lakás bérleti jogára vagy tulajdonjogára cserélhető, amelynek bérlője vagy tulajdonosa a csere után megfelel az adott lakástípusban történő elhelyezés feltételeinek. Hozzájárulás a tartási szerződéshez 37. § /1/ A bérlő a határozatlan időre bérbeadott lakás esetén - a lakásbérleti jogfolytatás ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával tartási szerződést köthet. /2/ A bérbeadó megtagadhatja a tartási szerződéshez való hozzájárulást, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó tartásra nem képes. 1
/3/ A bérbeadó környezettanulmány készítésével és a szükséges nyilatkozatok, iratok beszerzésével állapítja meg a /2/ bekezdésben foglaltak meglétét. A lakásbérleti jog folytatása 38. § /1/ A lakásbérleti jog folytatására jogosult személy a bérlő halálától számított 30 napon belül köteles bejelenteni a lakásbérleti jog folytatásának jogcímét, a nevét és lakcímét. /2/ Az, akit a Ltv. alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogot folytathatja, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. 2
/3/ Ha a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy az /1/ bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesítette és a bérbeadónak tudomása van a jog folytatására jogosult személyről, köteles őt felhívni arra, hogy a felhívástól számított 8 napon belül nyilatkozzon, kíván-e jogával élni. 3
/4/ Ha a lakásbérleti jog folytatására vonatkozó jogosultság elismerését az eltartó kéri, a lakásbérleti jogot akkor folytathatja, ha a) a tartási szerződéshez a bérbeadó írásban hozzájárult, és b) az eltartó a szerződésben vállalt tartási kötelezettségét teljesítette, továbbá c) a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt. /5/A lakásbérleti jogot a jogosult személy változatlan feltételekkel folytathatja, ha jogosultságát elismerték. 4
1
/6/
A 37. § /3/ bekezdését a 22/2007. (V. 25.) sz. Ör. módosította. A 38. § /3/ bekezdését a 22/2007. (V. 25.) sz. Ör. módosította. 3 A 38. § /4/ bekezdését módosította a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. 4 A 38. § /6/ bekezdését hatályon kívül helyezte a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör. 2
25
Karbantartási , felújítási, pótlási és csere kötelezettség 1 38/A. § /1/ A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó; megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik. /2/ Az /1/ bekezdésben említett munkák elvégzése a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén a bérlőt terheli, a szerződés megkötésekor azonban a fizetendő lakbér összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. A lakás átalakítása, korszerűsítése 39. § /1/ A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. /2/Amennyiben az /1/ bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli. Közös feltételek 40. § /1/ A felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket – az e rendeletben foglalt kivételekkel - valamennyi lakástípusra értelemszerűen alkalmazni kell. /2/ Az igényjogosultság elbírálása és a bérleti szerződés megkötés előtt az élettársi kapcsolatot hatósági bizonyítvánnyal, a házastársi kapcsolatot házassági anyakönyvi kivonattal kell igazolni. IX. fejezet A bérleti jogviszony megszűnése A bérleti jogviszony megszűnése, a lakás visszaadása 41. § /1/ A bérleti jogviszony megszűnésekor - ha azt jogszabály vagy szerződés előírja - a bérlő külön felszólítás, elhelyezési és térítési igény nélkül, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a lakást a bérbeadónak visszaadni.
1
A rendeletet új 38/A. §-sal és az előtte levő alcímmel kiegészítette a 20/2006. (V. 26.) sz. Ör.
26
/2/ A lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásban jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni és elhelyezésre nem tarthatnak igényt. /3/ A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, és a megállapításokat, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyben nyilatkoztatnia kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének a módjáról és határidejéről. /4/ Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, továbbá, ha a bérlő a /1/ bekezdésben vállalt kötelezettségét határidőre nem teljesíti a bérbeadó a bérleti szerződés megszüntetésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását. /5/ A bérlő köteles a lakás bérét illetőleg használati díját és egyéb, a lakással összefüggően a bérlőt terhelő üzemeltetési és fenntartási költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adta, vagy a bérbeadó azt birtokba nem vette. /6/Amennyiben a bérleti jogviszony megszűnését követően a bérlő a lakásból kiköltözött, de a /1/ bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesíti és a lakást a bérbeadónak nem adja vissza, a bérbeadó jogosult a lakást birtokba venni. /7/Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak kötelezni kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy az azzal járó költségek megtérítésére, illetőleg a rendeltetésszerű használhatóság más módon történő biztosítására. A szerződés megszűnése a bérlő halála esetén 42. § /1/Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, a bérbeadó az örököst: a) felhívja, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat a felhívást követő 30 napon belül szállítsa el, és a lakás kulcsait térítési igény nélkül adja le. b) nem kötelezheti a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkák elvégzésére, illetőleg azok költségeinek a bérbeadó felé történő megtérítésére. /2/Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó – az örökös költségére és veszélyére – raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezi el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról – az erre vonatkozó szabályok szerint – leltárt kell felvenni, s azokat gondosan kell kezelni. /3/ Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos lakáshasználati díj, továbbá az olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik.
27
/4/ Ha az elhalt bérlőnek lakbér vagy a lakás használatával összefüggően a bérbeadónál keletkezett egyéb díjhátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni. A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése 1 43. § /1/ A határozatlan idejű lakásbérleti szerződést a bérbeadó és a bérlő közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére a) másik lakást ad bérbe, b) a lakás leadása ellenében pénzbeli térítést fizet, feltéve, ha a bérlő a korábbi lakását üresen és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadja, továbbá a bérlőnek a lakásra bérleti díj, illetve közüzemi díjtartozása nincs. /2/ Ha a lakásbérleti szerződés az /1/ bekezdés a) pontjában foglaltak szerint szűnik meg, a bérlő a) kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú, b) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetőleg c) nagyobb szobaszámú, vagy nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kérheti. /3/ Ha a lakásbérleti szerződés az /1/ bekezdés b) pontjában foglalt módon szűnik meg, a pénzbeli térítés mértéke összkomfortos lakás esetén az éves bérleti díj háromszorosa, minden más komfortfokozatú lakás esetén az éves bérleti díj hatszorosa.” /4/ A térítési díj összege magába foglalja a bérlő által korábban befizetett lakásépítési hozzájárulás és lakáshasználatbavételi díj összegét is. /5/ A pénzbeli térítést attól a naptól számított 15 napon belül kell a bérlő részére kifizetni, amikor a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadta. /6/ A /2/ bekezdés c) pontjában foglaltak esetében a bérlő személyének kijelöléséről - kérelemre - az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt. Az Egészségügyi és Szociális Bizottságnak a kérelem elbírálásánál vizsgálnia kell a rászorultságot (jövedelmi viszonyok, a család létszámának növekedése), a különös méltánylást érdemlő egészségi állapotot (szakorvos által igazolt tartós egészségkárosodás, súlyos, visszafordíthatatlan testi fogyatékosság, mozgásában tartósan korlátozott állapot, stb.).
1
A 43. §-t módosította a 28/2011. (IX.23.) sz. Ör.
28
Közös feltételek 44. § A bérleti jogviszony megszűnésére vonatkozó lakástípusra értelemszerűen alkalmazni kell.
rendelkezéseket
valamennyi
X. fejezet Lakás nem lakás céljára történő felhasználása 45. § /1/ Lakás nem lakás céljára csak a Kt. erre vonatkozó döntése alapján, az általa megjelölt személynek, szervnek és feltételekkel adható bérbe. /2/ A Kt. a település lakosságát, a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló feladatok megoldása érdekében esetenként dönt a lakás nem lakás céljára történő felhasználásáról. /3/ A Kt. a /2/ bekezdésben említett döntés során megjelöli, hogy a nem lakás céljára történő bérbeadás milyen időtartamra szól. A határozatlan idejű bérbeadás feltételeként a lakáspótlás módját és határidejét a bérlő részére előírhatja. III. R É S Z A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI 46. § Önkormányzati tulajdonban álló helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel. A jogosultak köre 47. § Önkormányzati tulajdonban álló helyiség bérletére a 3. §-ban meghatározott körön túl bármely bejegyzett és nyilvántartásba vett szervezet jogosult. A helyiségek bérbeadására és a versenytárgyalásra vonatkozó szabályok 48. § /1/ Az Önkormányzat tulajdonában álló helyiséget a /13/ bekezdésben foglalt kivételekkel versenytárgyalás útján kell bérbeadni. /2/ A pályázati hirdetménynek a helyi lapban és a saját hirdetőtábláján történők nyilvános közzétételéről a bérbeadó gondoskodik. A hirdetményre jelentkező
29
érdeklődőket írásban, részletes pályázati kiírás útján tájékoztatni kell a pályázat és a bérbeadás részletes szabályairól. /3/ A részletes pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: - a bérbeadásra meghirdetett helyiség címét, alapterületét, rendeltetését, műszaki állapotát, - a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését, - az induló nettó bérleti díjat, - a bérleti szerződés időtartamát, és a bérbeadás egyéb feltételeinek rövid leírását, - a helyiség megtekintésének időpontját, - a pályázni jogosultak körét, - a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét, határidejét, - a versenytárgyalás helyét, időpontját, - a pályázati biztosíték összegét, - a tájékoztatást, hogy a pályázatot az nyeri meg, aki a legmagasabb összegű havi bérleti díjra tesz ajánlatot, - a versenytárgyalás eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását. /4/ A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell: - a pályázó nevét és címét, és a bérlet időtartamát, - a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát, - nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja. /5/ A versenytárgyaláson az vehet részt, aki a) pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta, b) 50.000,-Ft pályázati biztosítékot a versenytárgyalás előtt befizet. /6/ A versenytárgyalás tárgya a meghirdetett helyiség havi bérleti díja. A versenytárgyalást a bérbeadó folytatja le, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni. /7/ A versenytárgyalás során alkalmazott licitlépcső összegét az övezeti besorolás szerinti éves induló nettó bérleti díj mértékének legfeljebb 5 %-áig terjedő mértékben a bérbeadó állapítja meg és a licitálás megkezdéséig ismerteti a pályázókkal. A versenytárgyalást az nyeri meg, aki a legmagasabb összegű havi bér megfizetését vállalja. /8/ A versenytárgyalás végén a nyertest és a második helyezettet kell kihirdetni, és az általuk befizetett pályázati biztosíték összegét a bérleti szerződés megkötéséig letétben kell tartani. A pályázati biztosíték összegét a további pályázók részére haladéktalanul vissza kell fizetni. /9/A bérleti szerződést a versenytárgyalás nyertesével, illetve az általa megjelölt személlyel, mint bérlőtárssal kell 3 munkanapon belül megkötni. Ebben az esetben a második helyezett pályázó részére a pályázati biztosíték összegét haladéktalanul vissza kell fizetni. Amennyiben a versenytárgyalás nyertese - neki felróható okból - visszalép, úgy az általa letétbe helyezett pályázati biztosítékot elveszíti. Ebben az esetben a bérbeadó
30
jogosult a második helyezett pályázónak a bérleti szerződés megkötésére 3 munkanapon belül ajánlatot tenni, aki - a neki felróható okból történő - visszalépése esetén az általa letétbe helyezett pályázati biztosítékot szintén elveszíti. /10/A pályázati biztosíték összegét a szerződést kötő pályázó esetében a bérleti díjba be kell számítani. /11/A versenytárgyalást eredménytelennek kell nyilvánítani, ha a tárgyaláson csak egy pályázó jelenik meg. Ha a nyertes és a második helyezett is visszalép a szerződéskötéstől, valamint a versenytárgyalás eredménytelensége esetén új pályázati kiírásról kell gondoskodni. /12/ Amennyiben a helyiségre meghirdetett pályázat két alkalommal is eredménytelen volt, a bérbeadó a helyiséget pályáztatás nélkül is bérbe adhatja. Az így bérbe adott helyiségre vonatkozóan a bérbeadó jogosult a pályáztatásnál meghirdetett nettó induló bérleti díjat - a helyiség övezeti besorolásától, komfortfokozatától, műszaki állapotától függően - legfeljebb 50 %-kal csökkentett mértékben megállapítani. /13/ A Kt. egyedi döntése alapján közérdekből, a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló, illetve kötelező elhelyezési feladatok megoldása érdekében, továbbá közérdekű célból létrehozott társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok és közalapítványok, közhasznú társaságok, valamint a pártok részére a helyiség, valamint a műterem versenytárgyalás mellőzésével adható bérbe. A felek jogai és kötelezettségei 49. § /1/ A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az, az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, illetve berendezve. /2/ A bérlő köteles gondoskodni a - helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál) kirakatszekrény, biztonsági berendezések karbantartásáról, - tevékenysége érdekében szükséges felújításról, pótlásról, illetve cseréről, - az épület olyan központi berendezéseiről, karbantartásról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetve tart üzemben. - a közös használatra szolgáló helyiségek, területek tisztántartásáról, ha az a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé. /3/ A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával más személyt a helyiségbe befogadhat, ha azonos vagy hasonló jellegű tevékenységet folytatnak, és a helyiségre bérlőtársi szerződést kötnek. Ha valamelyik bérlőtárs bérlőtársi jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs az egész helyiség bérlőjévé válik.
31
/4/ A bérlő a helyiséget csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélheti el, illetve a helyiség bérleti jogát átruházhatja a bérleti szerződésben foglalt időtartamon belül. A bérbeadó a helyiségek cseréjéhez és a bérleti jog átruházásához hozzájárul, ha - az új bérlő az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel rendelkezik, és a tevékenység a helyiség rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti, és - az új bérlő a bérleti szerződés megkötése előtt a helyiség(ek) egy éves bérleti díjának megfelelő összegű egyszeri vissza nem térítendő hozzájárulási díjat megfizet az Önkormányzatnak, csere esetén külön-külön, és - az új bérlővel a bérleti díjban újból megállapodnak, és - a bérlőnek bérleti díj tartozása nincs, valamint a szerződésből származó kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. /5/ A bérlő a számára átmenetileg felesleges, a helyiség 50 %-át meg nem haladó helyiségrészt a bérbeadó hozzájárulásával albérletbe adhatja, ha a helyiség rendeltetése nem változik, és az albérlet időtartamától függően az alábbi vissza nem térítendő hozzájárulási díjat megfizeti az Önkormányzatnak: - 1 év vagy annál rövidebb időtartam esetén - 1 évtől 3 évig - 3 évtől 5 évig bérleti díjnak megfelelő hozzájárulási díjat.
4 havi 6 havi 12 havi
A helyiség albérletbe adásához - a fentieken túl - akkor adható hozzájárulás, ha a bérlőnek bérleti díj tartozása nincs, valamint a szerződésből származó kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. A helyiségek bérleti díja 50. § 1
/1/ A 48. § /1/ bekezdése szerint versenytárgyalás útján bérbeadott helyiségek induló bérleti díját, valamint a 48. §. /13/ bekezdése szerint bérbeadott helyiségek bérleti díját a Kt. határozatban állapítja meg. /2/ A Kt. jogosult a pályázati eljárás mellőzésével bérbe adott helyiségek bérleti díját az /1/ bekezdés szerinti határozatban megállapított bérleti díjtól eltérően megállapítani. A bérbeadó gazdasági társaság a 48. § /13/ bekezdése szerint bérbe adott helyiség bérleti díjának felülvizsgálatát minden év november 15-ig kezdeményezheti a Kt-nél. 2
/3/ A 48. § /1/ bekezdése szerint versenytárgyalás útján bérbeadott helyiségek bérleti díját a bérbeadó évente egyszer jogosult és köteles felülvizsgálni és - szükség esetén azok díjmértékének módosítását - a piaci bérleti díjak figyelembe vételével - a bérlő felé kezdeményezni. 1 2
Az 50. § /1/ bekezdését az 50/2005. (XII. 22.) sz. Ör. módosította. Az 50. §-t /3/ bekezdéssel kiegészítette és szövegét megállapította az 50/2005. (XII. 22.) sz. Ör.
32
A bérbeadás időtartama 51. § /1/ Önkormányzati helyiségre bérleti szerződés határozott időre köthető, melynek időtartama legfeljebb öt év, kivéve, ha a bérlő ennél rövidebb idejű bérbeadást kér. Az 48. § /13/ bekezdése szerinti bérbeadás esetén a bérlet időtartamát a Kt. határozza meg. /2/ A helyiség a bérlő kérelmére - több alkalommal - újra bérbeadható, ha a bérlőnek a helyiségre bérleti díj tartozása nincs és a szerződésből származó kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. IV. RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 52. § /1/ Önkormányzati lakás és helyiség igénylésével és bérletével kapcsolatos személyes
adatok szolgáltatása során az érintett állampolgár - az együttköltözők vonatkozásában is – az alábbi adatok szolgáltatására köteles: - családi és utónév, - születési hely, és idő, - anyja neve, - lakóhelye, tartózkodási helye, - családi állapota, - jövedelmi és vagyoni viszonyokra vonatkozó igazolás (munkáltató, NYUFI, stb.). /2/ A bérbeadó a rendelkezésre bocsátott adatok tekintetében biztosítja a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. 53. § Bármilyen célra bérbeadott lakásnál a bérbeadó jogosult az Ltv. 9. §, 10. §, 13. § és a 15. §-aiban említett megállapodások tartalmának meghatározására. 54. § 1
/1/ A 2. § hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében a kezelői és bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlásával - e rendeletben foglalt kivételekkel - a tulajdonosi jogokat gyakorló Kt. - külön szerződés alapján - a TIMPANON Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft.-t bízza meg. 2
/2/ Életvédelmi célra szolgáló helyiségekre csak a Polgári Védelmi Kirendeltség köthet határozott idejű bérleti szerződést. Polgári védelmi helyiségek használója köteles ezen helyiségek hasznosításáról szóló jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíteni, betartani. 1 2
Az 54. § /1/ bekezdés szövegét a 19/2008. (IV. 18.) sz. ör. módosította. Az 54. § /2/ bekezdés szövegét a 19/2008. (IV. 18.) sz. ör. módosította.
33 1
/3/ 55. §
/1/ E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg Kazincbarcika Város Önkormányzatának a lakások és helyiségek bérletéről szóló 41/1993. (XII. 30.) sz. rendelete és az azt módosító 15/1994.(VI. 24.) sz. Ör., 23/1994.(X.28.) sz. Ör., 14/1995. (IV. 13.) sz. Ör., 11/1996. (IV. 17.) sz. Ör., 17/1996.(V.09.) sz. Ör., 4/1998. (I. 30.) sz. Ör., 12/1999.(IV. 23.) sz. Ör., 36/1999.(XII.22.) sz. Ör., 5/2000. (I. 28.) sz. Ör., 9/2001. (III. 23.) sz. Ör., 21/2001. (VII. 13.) sz. Ör., 43/2001. (XI. 16.) sz. Ör., 3/2002. (II. 01.) sz. Ör., 17/2002.(VII.12.) sz. Ör., 25/2002. (XI. 22.) sz. Ör., 18/2003. (VII. 18.) sz. Ör., 27/2003. (XI. 28.) sz. Ör., és a 8/2004. (II. 27.) sz. Ör. számú rendeletek hatályukat vesztik. /2/ A folyamatban lévő és még el nem bírált ügyekben jelen rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. /3/ Jelen rendelet alkalmazásához szükséges értelmező rendelkezéseket a 2. számú melléklet tartalmazza.
Kazincbarcika, 2004. szeptember 03. Veresné dr. Jakab Zsuzsanna címzetes főjegyző sk.
Dr. Király Bálint polgármester sk.
A kihirdetés napja: 2004. szeptember 03. Veresné dr. Jakab Zsuzsanna címzetes főjegyző sk.
1
Az 54. § /3/ bekezdését hatályon kívül helyezte a 22/2007. (V. 25.) sz. Ör.
