2004.(IX.30.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl *

Szekszárdi Önkormányzat 25/2004.(IX.30.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl*

Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §-ának (1) bekezdésében, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 35. §-ának (1) és (3) bekezdésében, valamint 36. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl a következı rendeletet alkotja:

1. § A közös helyi hulladékgazdálkodási tervet e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

2. §

A rendelet a kihirdetését követı 3. napon lép hatályba.

Kocsis Imre Antal polgármester

Dr. Ferincz János aljegyzı

Záradék: A kihirdetés napja: 2004. szeptember 30. Dr. Ferincz János aljegyzı

*

A rendeletet a közgyőlés a 2004. szeptember 30-i ülésén fogadta el.

A 25/2004.(IX.30.) szekszárdi ör. 1. számú melléklete

2004. június

2

Környezetvédelmi és Mérnöki Szolgáltató Kft. Strébely Erzsébet / ügyvezetı igazgató Cím:

Budapest, 1037 Kiscelli köz 6.

Telephely:

Budapest, 1088 Szentkirályi u. 8.

Tel:

338-2650, 338-3783

Email:

[email protected]

Projektszám:

333/2004

Megbízó:

Szekszárd Város Önkormányzata Bátaszék Város Önkormányzata Alsónyék Község Önkormányzata Alsónána Község Önkormányzata Báta Község Önkormányzata Bátaapáti Község Önkormányzata Kakasd Község Önkormányzata Medina Község Önkormányzata Mıcsény Község Önkormányzata Mórágy Község Önkormányzata İcsény Község Önkormányzata Pörböly Község Önkormányzata Sárpilis Község Önkormányzata Sióagárd Község Önkormányzata Szálka Község Önkormányzata Szedres Község Önkormányzata Tengelic Község Önkormányzata Várdomb Község Önkormányzata

Téma:

Szekszárd és környéke Közös Helyi Hulladékgazdálkodási Terve

Készítette:

Péter András

Ellenırizte:

Strébely Erzsébet

Változat: Dátum:

Végleges 2004. június

3

TARTALOMJEGYZÉK

I.

Bevezetés....................................................................................................................................... 6 1.

Jogi háttér .................................................................................................................................. 9

2.

A települések környezetének bemutatása................................................................................ 11

3.

A települések bemutatása ........................................................................................................ 18

II. A helyi hulladékgazdálkodási terv.................................................................................................. 27 1.

A tervkészítés általános adatai ................................................................................................ 27 2.

A tervezési területen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok

típusa mennyisége és eredete ...................................................................................................... 32 2.1

A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége........................................................ 32

2.2

Települési hulladékok győjtése és ártalmatlanítása ........................................................ 34

2.2.1

Települési hulladékok győjtése és ártalmatlanítása győjtıkörzetenként..................... 34

2.2.2

A hulladékkezelı telep bemutatása ............................................................................. 36

2.2.3

A települési hulladékok összetétele: ........................................................................... 38

2.2.4

A csomagolási hulladékok mennyisége a települési hulladékokban........................... 41

2.2.5

Szelektíven győjtött hulladékok mennyisége:............................................................. 42

2.2.6

Veszélyes hulladékok győjtése: .................................................................................. 44

2.2.7

Egyéb hulladék begyőjtı helyek ................................................................................. 45

2.2.8

Biológiailag lebomló hulladékok ................................................................................ 46

2.2.9

Építési törmelék........................................................................................................... 47

2.2.10

Kiemelten kezelendı hulladékáramok ........................................................................ 48

2.2.11

Egészségügyi hulladékok győjtése:............................................................................. 48

2.2.12

Állati hulladékok győjtése:.......................................................................................... 48

2.2.13

Kiselejtezett gépjármővek ........................................................................................... 49

2.2.14

Gyártói-forgalmazói felelısség körébe tartozó hulladékok ........................................ 49

2.3

A területen felhalmozott hulladékok ............................................................................... 50

2.4

A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves

mennyisége.................................................................................................................................. 51 2.5

A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása ............................................... 53

2.6

A illegális, használaton kívüli és engedély nélküli hulladéklerakók, helyzetének

ismertetése ................................................................................................................................... 54 3

A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése ................................. 56 4

3.1

A településen keletkezı települési folyékony hulladékok mennyisége, győjtése ........... 56

3.2

Folyékony hulladék győjtés ............................................................................................ 57

3.3

A települési folyékony hulladékok kezelése ................................................................... 59

3.4

A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése................................ 59

3.5

A tervezési területen a szennyvíziszap-kezelési módok.................................................. 60

4

A képzıdı hulladék mennyiségének várható alakulása .......................................................... 61

5

Elérendı célok......................................................................................................................... 63 5.1

Csökkentési célok............................................................................................................ 64

5.2

Települési szilárd hulladék.............................................................................................. 64

5.3

Csomagolási hulladékok ................................................................................................. 64

5.4

Biológiailag lebomló hulladékok .................................................................................... 64

5.5

Állati hulladékok ............................................................................................................. 65

5.6

Építési-bontási hulladék: ................................................................................................. 65

5.7

Veszélyes hulladék:......................................................................................................... 65

5.8

Települési folyékony hulladék: ....................................................................................... 65

5.9

Kommunális szennyvíziszap: .......................................................................................... 66

6

Hasznosítási, ártalmatlanítási célkitőzések tervezése ............................................................. 67

7

Intézményfejlesztési, ismeretterjesztı, szemlélet-formáló programok ................................... 68

8

Hulladékgazdálkodási cselekvési program ............................................................................. 69

9

A tervezett intézkedések végrehajtásának prioritása és ütemezése......................................... 74

10

A megvalósításához szükséges becsült költségek ............................................................... 75

11

A cselekvési program megvalósításához szükséges becsült költségek

településenként ................................................................................................................................ 77

III. Összefoglalás .......................................................................................................................... 113

5

I.

Bevezetés

Az elmúlt években felkészülve Európai Unióhoz való csatlakozásunkra a hulladékgazdálkodás szabályozására törvények és jogszabályok születtek, amelyek elıírásait a jelenlegi hulladékkezelési móddal nem lehet teljesíteni. A 2000 évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.) és az ehhez kapcsolódó jogszabályok egy sor kötelezettséget írnak elı mind a szolgáltató, mind az önkormányzat részére. A lerakásra vonatkozó szabályokat összegezve megállapítható, hogy a települési lerakókra vonatkozóan részleges, de nagy mértékő lerakási korlátozás van életben a biológiailag bontható hulladékokra, 2006 közepétıl teljes lerakási korlátozás lesz a gumiabroncsokra, illetve csökkenteni kell a lerakott települési hulladékban a veszélyes komponensek hányadát. 2008 –tól az építési bontási hulladékok 50 %-os hasznosítása is elıírás lesz. Mindezen követelmények teljesítése csak úgy lehetséges, ha a települési önkormányzat megoldja ezek elkülönített győjtését és kezelését. A települési hulladékban számos hasznosítható frakció van, amelyek elkülönített győjtése gazdasági elınyökkel járhat, ugyanakkor a lerakott mennyiség csökkenése meghosszabbítja a lerakó üzemeltetési élettartamát. Az önkormányzatoknak nem közvetlen feladatuk a hasznosítás, de az országos és regionális tervekben szereplı hasznosítási arányok eléréséhez szükséges feltétel a szelektív hulladékgyőjtés bevezetése, az egyes hulladéktípusok lerakására vonatkozó részleges vagy teljes tilalom. A lerakási költségek várható emelkedése is szükségessé teszi, hogy egyes hulladéktípusok ne a hulladéklerakóra kerüljenek. A települési szilárd hulladékból történı másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, fém, üveg, mőanyag stb. frakcióknak a hulladék többi részétıl történı elkülönített győjtését. A hasznosítás alapvetı feltétele a szelektív hulladékgyőjtési infrastruktúra biztosítása, a hulladékgyőjtı szigetek kialakítása, a szigeteken üveg, papír, mőanyag, fém hulladékok elkülönített győjtésére alkalmas konténerek elhelyezése. Nagyobb településeken célszerő a hulladékudvar létesítése is. A települési önkormányzatoknak érdeke a szelektív győjtés megszervezése.

A lerakási tilalom miatt külön győjtendı és kezelendı hulladékok a következık: • • •

biológiailag lebomló hulladékok, veszélyes frakciók gumihulladék

•

A másodnyersanyag értékesítése céljából külön győjtött vagy utólag válogatott hulladékok (pl. fém, mőanyag, papír, üveg, textil).

6

•

A gyártói-forgalmazói felelısség körébe tartozó hulladékok települési hulladékból való elkülönített győjtése és átadása hasznosítónak, koordináló szervezettel kötött szerzıdés alapján (pl. kiselejtezett gépjármővek és berendezések, hulladék olajok, elemek-akkumulátorok, csomagolóanyag-hulladékok).

Az elsı pontban fölsorolt tevékenység általában költséget jelent az önkormányzat számára, bár a biológiailag bontható frakció komposztálása során piacképes, de legalábbis lerakó takarására alkalmas termék keletkezik, ami csökkentheti a kiadásokat. A többi tevékenység azonban megfelelı hasznosítókkal kötött szerzıdés alapján akár nyereséges is lehet.

A szelektív hulladékgyőjtés bevezetésekor alapelvnek kell tekinteni a jelentkezı piacképes igények, és a szelektív győjtésbıl származó hulladékok feldolgozását biztosító kapacitások harmonikus egyeztetését, figyelembe véve a vállalkozói alapon történı megvalósítást. A szelektív győjtéssel elérhetı a teljes hulladékmennyiség mintegy 30 %-os csökkentése, ami igen jelentıs helymegtakarítást eredményezhet a lerakók esetében. A szelektív hulladékgyőjtés a hulladék tömegének csökkentésén túl még egyéb elınyökkel is jár:

- csökkenti a környezet terhelését (lerakók veszélyességét, égetımő káros anyag kibocsátását), - a hasznosítható anyagok kinyerésével csökkennek a kezelés költségei, és egyben csökken a természeti erıforrások igénybevétele is, - erısíti a lakosságban a környezeti tudatot (aktív részvétel a környezet állapotának javításáért). A szelektív hulladékgyőjtés intenzív bevezetésének ma még ugyanakkor számos nehézsége van, amelyek közül a két leglényegesebb: - a lakossági közremőködés mértékének valószínősíthetı alacsony foka jelenleg, - a másodnyersanyag feldolgozó iparág gyengesége, egyes hulladékfajtákra vonatkozóan teljes hiánya. A szelektív hulladékgyőjtésnek nemcsak kísérleti jellegőnek kell lennie, hanem alapos, gondos elıkészítés után, folyamatosan kell, hogy történjék. Nagy szerep hárul az önkormányzatra a szelektív győjtés bevezetésében, a szállítási díjak meghatározásában, a hulladékszállítást végzı szervezet kiválasztásában és felügyeletében, ellenırzésében. A győjtési rendszer szervezeti felépítésén túl biztosítani kell az annak zavartalan mőködéséhez szükséges eszközrendszert is. Egy adott település vagy régió győjtési rendszerének és a hozzátartozó eszközrendszernek szerves egységet kell képeznie. A szabványos győjtıedényzet elıírása csak akkor indokolt, ha a szervezett, intézményes hulladékgyőjtés megoldott Szelektív győjtés esetén a szelektivitás fokozatos bevezetését lehetıvé tevı eszközrendszerrıl 7

is gondoskodni kell. Az eszközrendszer lehetséges elemei: közterületeken elhelyezett szabványos győjtıedényzet (győjtısziget), mobil győjtést lehetıvé tevı speciális győjtıszállító gépjármő, lakossági győjtés céljára hulladékgyőjtı udvarok hálózatának kiépítése. Szervezett, de szelektivitás nélküli hulladékgyőjtés esetén a győjtıedényzet és a szállítójármő típusainak megfelelı megválasztásával biztosítani kell a mikrokörnyezet szennyezésének elkerülését (pormentes, bőzmentes tárolás, ürítés, szállítás). Közegészségügyi szempontból legalább hetente meg kell oldani a lakóterületen összegyőjtött hulladék elszállítását, ha az biológiailag lebomló összetevıket is tartalmaz. Ezen elıírások betartását az önkormányzatok csak regionális hulladékgazdálkodási programban való részvétellel tudják biztosítani, mely programok tartalmazzák: • Győjtıszigetek • Hulladékudvar • Válogatómő • Komposztáló • Regionális szigetelt hulladéklerakó • Korszerő szállító jármővek létesítését, beszerzését.

Más hulladék frakciók esetén is, amelyek nem tartoznak a közszolgáltatás keretébe, is cselekedni kell az önkormányzatnak. A már meglévı és most megnyíló környezetvédelmi források fıként az önkormányzatoknak és önkormányzati társulásoknak biztosít forrást az állati, építési-bontási és az egészségügyi hulladékok begyőjtésének és feldolgozásának megszervezésére.

8

1.

Jogi háttér

Az önkormányzatok sokrétő szerepet játszanak a környezet védelmében és ennek jogi szabályozása is kialakult. Az 1990. évi LXV. önkormányzati törvény rendelkezett arról, hogy a helyi önkormányzatok önkormányzati rendeletet bocsáthatnak ki a környezetet érintı kérdésekben is. A 1995. évi LIII. a környezet védelmérıl szóló törvény is foglalkozik az önkormányzatok környezetvédelmi célú rendeletalkotásával. Rögzíti továbbá, hogy ezekben a rendeletekben – a más jogszabályokban elıírtaknál – nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi elıírásokat is meghatározhatnak. Az 1990 évi LXV. önkormányzati törvény 8. § (1) bekezdése – nem teljes körő – felsorolást ad a települési önkormányzatok ún. helyi közszolgáltatási feladatairól. Ebben szerepel általánosan „az épített és természeti környezet védelme”. Az ott említett számos feladat közül a környezet védelmét közvetlenül szolgálja: -

a csatornázás, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása, a szelektív hulladékgyőjtés, a lomtalanítás.

Ezek a feladatok jelentıs hatással vannak a hulladékgazdálkodásra. Az 1990 évi LXV önkormányzati törvény 8. §-a arról is rendelkezik, hogy a helyi közszolgáltatási feladatoknál a települési önkormányzat maga határozza meg, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. Ugyanakkor kötelezı feladatokat más törvény is elıír az önkormányzatok számára. Ezt a joghelyzetet is figyelembe véve született meg a 2000 évi Hulladékgazdálkodási törvény, amely már mind a települési önkormányzat számára, mind a lakosság számára kötelezettségeket tartalmaz. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 33. § szerint az Országgyőlés a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitőzéseinek, továbbá az e törvényben megállapított célok elérésének és az alapvetı hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) fogad el. A 34. § szerint az országos terv alapján a környezetvédelmi felügyelıségek a külön jogszabályban megjelölt területre a vonatkozó területrendezési és területfejlesztési tervekben foglaltakkal összhangban területi hulladékgazdálkodási tervet készítenek a területen lévı, illetve mőködı helyi önkormányzatok, érintett más hatóságok, érdek-képviseleti és környezetvédelmi társadalmi szervezetek bevonásával.

9

A Hgt. kiemelt fontosságú, elérendı célként határozza meg: - a képzıdı hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentését, az újrahasználatot, - a keletkezı hulladékok hasznosítását, - a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladékok elıírásoknak megfelelı ártalmatlanítását. A törvényben meghatározott célok elérését a hulladékgazdálkodási tervek az alapelvek érvényesítésével segítik elı. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) az Országgyőlés 2002. november 26-án fogadta el, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal. Az OHT-t és az annak alapján készülı egyéb, különbözı szintő hulladékgazdálkodási terveket – kidolgozóik - hat évre készítik és 2 évente felülvizsgálatot állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. A területfejlesztésrıl és területrendezésrıl szóló 1996. évi XXI. Tv. 5. §-ban meghatározott hét tervezési-statisztikai régióra vonatkozóan a környezetvédelmi felügyelıségek készítettek hulladékgazdálkodási terveket és ezek a 15./2003. (XI.7.) KvVM rendelettel került kihirdetésre. A települési önkormányzat a Hgt. 35. § (1) alapján az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki. Az elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat rendeletben hirdeti ki. Az egy körjegyzıséghez tartozó vagy hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok a kötelezettségüket közös hulladékgazdálkodási terv kidolgozásával és kihirdetésével is teljesíthetik. Jelen tervet a Szekszárd környéki tizennyolc település Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaapáti, Bátaszék, Kakasd, Medina, Mórágy, Mıcsény, İcsény, Pörböly, Sárpilis, Sióagárd, Szálka, Szedres, Szekszárd, Tengelic, Várdomb együtt kívánta elvégeztetni, mivel a jövıben is együtt kívánnak mőködni a hulladékgazdálkodás területén. A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit a 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet tartalmazza. A helyi hulladékgazdálkodási tervet a 15/2003. (XI.7) KvVM rendelettel kihirdetett Dél- dunántúli statisztikai régió hulladékgazdálkodási tervvel összhangban készítettük el. A terv kidolgozásakor figyelembe vettük még a Dél-Balaton Sióvölgye Hulladékgazdálkodási Program tartalmi elemeit is. A helyi tervben a települési hulladékok körében értelmezhetı, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó, az önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében, megbízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél egészségügy, tömegközlekedés, közterület-fenntartás, stb. keletkezı hulladékokkal foglalkozunk. 10

2.

A települések környezetének bemutatása

Az érintett települések Az érintett terület a két meghatározó kistáj a Sárköz és a Szekszárdi-dombság mellett benyúlik a Dél-Mezıföld, és a Völgység kistájakba. Elınyös földrajzi helyzetét a múltban még fokozta a Duna és a Sár-folyó dombok lábáig nyúló mocsara, amit a XIX. század közepétıl kezdve lecsapoltak és kiszárítottak. Az érintett települések közül • Szekszárd megyeszékhely, megyei jogú város-középváros • Bátaszék -kisváros • Szedres, Tengelic, İcsény -nagyfalu • Báta, Kakasd, Sióagárd, Várdomb -kisfalu • Alsónyék, Pörböly, Alsónána, Medina, Mórágy, Sárpilis, Szálka –aprófalu • Mıcsény, Bátaapáti, -törpefalu Az érintett települések közül Szekszárd, Bátaszék, Szedres, Medina, Tengelic, Sióagárd, İcsény, Báta, Sárpilis, Pörböly, Várdomb, Szálka, Alsónyék, Alsónána a– Szekszárdi kistérség, Kakasd, Bátaapáti, Mórágy, Mıcsény a– Bonyhádi kistérség része. A települések Magyarország tájainak módszertani felosztása szerint az alábbi tájakon helyezkednek el: Nagytáj: • Dunántúli dombság • Alföld Kistáj: • Szekszárdi-dombság • Völgység (Kakasd) • Tolnai-Sárköz (İcsény, Sárpilis, Pörböly, Alsónyék) • Dél-Mezıföld (Tengelic, Medina, Szedres, Sióagárd) • Geresdi-dombság (Mórágy, Mıcsény, Bátaapáti)

11

Az érintett települések

1. ábra Az érintett települések

A terület elhelyezkedése Dunántúl délkeleti részén fekvı megye (3609 km2) területének 57%-a dombvidék, 43%-a alföldi jellegő. Keleti része - a Sió és a Duna közötti terület - a Mezıföld helyenként vastag (40-60 m) lösztakaróval, másutt homokkal borított nyúlványa Észak-déli tengelyében, a Kapos és a Sió között emelkedik (250-280 m tengerszint felett) a szakadékokkal, völgyekkel szabdalt Hegyhát. Ettıl délre a Mecsek északi elıterében húzódik meg az apró völgyekkel sőrőn tagolt Völgység, amelyet keleten a Szekszárdi dombság zár le. Délkeleti szögletében helyezkedik el a Sárköz. A megye déli határa helyenként a Mecsek hegységbe nyúlik. A Mezıföld területe éghajlati szempontból az Alföldhöz tartozik 12

A Tolnai-Sárköz mint kistáj az Alföld nevő nagytájunk Dunamenti-síkság elnevezéső középtájának része, mintegy 600 km2 területével annak kb. 11,5%-át teszi ki. A dombsági kistájak a Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék nevő középtájunk, illetve a Dunántúlidombság nevő nagytájunk részei, a Dél-Mezıföld a Mezıföld középtáj része A Szekszárdi-dombság mint kistáj a Dunántúli-dombság nevő nagytájunk Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék elnevezéső középtájának, illetve a Tolnai-dombságnak mint kistájcsoportnak a része. Északon és keleten két alföldi kistáj: a Dél-Mezıföld, illetve a Tolnai-Sárköz határolja, a többi szomszédos kistáj: északnyugaton a Tolnai-Hegyhát, nyugaton a Völgység, délnyugaton és délen pedig a Geresdi-dombság és a Dél-Baranyaidombság (utóbbi kettı a Baranyai-dombság nevő kistáj-csoport tagja). Földtani jellemzıi A kistáj felszínén található jelenkori (holocén) üledékek (iszapos-agyag, iszapos-homok, a magasabban fekvı részeken itt-ott infúziós lösz) alatt a pleisztocénben nyugati irányból átszelı folyók hordalékát találjuk, illetve a pleisztocén második felétıl, amikor a terület már Duna-ártér volt, a Duna folyó vastag (40–60 m) hordalékanyagát fedezhetjük fel. A folyóvízi hordalékrétegek a pannóniai (agyag, márga, homok, homokkı) formációkra települtek A Szekszárdi-dombság belsı területe változatos irányú szerkezeti vonalak mentén feldarabolódott és kiemelkedett a felsı pleisztocénben, északi és keleti peremterületeken pedig a vetıdésekkel töréslépcsık alakultak ki. A dombság területe döntı mértékben felsı pannóniai üledékbıl és az azokra települt löszbıl épül fel. A felsı pannóniai üledékek: agyag, homokos agyag, homok és homokkı csak néhány völgybevágásban kerülnek a felszínre, mert rájuk a pleisztocén folyamán vastag (20–40 m-es) rétegsor: vörösagyag, típusos lösz, szoliflukciós, lejtıtörmelékes lösz települt. Domborzata A Tolnai-Sárköz síksági terület, északi része tökéletes síkság, a déli részén terasz-szigetek, nyugati peremén a szomszédos Tolna–Baranyai-dombvidékrıl a Duna felé igyekvı patakok hordalékkúpjai figyelhetık meg. Tengerszint feletti magassága (88 és 162 m között) szerint ez a síksági terület alföld. A Szekszárdi-dombságnak a környezı dombsági tájaktól határozottan eltérı geomorfológiai jellege van. Aprólékosan tagolt, sajátos domborzatát a pleisztocén szerkezeti mozgások, a derázió és a lösz „karsztosodása” eredményezte. A szerkezeti vonalakkal határolt mozaikok között aszimmetrikusan kiemelt, szabálytalan alakú, magas löszhátak, löszgerincek és fennsíkok találhatók, köztük – a szerkezeti vonalakon – mély eróziós völgyek alakultak ki. Sőrő deráziós völgyhálózat is képzıdött, sok helyütt megfigyelhetjük a régi suvadások maradványait, a lösz lepusztulás formáinak (löszdolina, löszkút, löszszakadék, löszvölgy, löszmélyút, löszcirkusz, löszpiramis stb.) pedig leggazdagabb hazai tárházát találjuk a dombság területén. A löszhátak és löszgerincek nagy részét az eróziós és deráziós völgyek, a löszmélyutak mára már tanúhegyekké szabdalták, különösen a dombság északi és nyugati 13

peremvidékén, de az északkeleti részen a Parászta-, Bartina-, Csatári- és Tóth-völgy közti löszgerincek feldarabolódása is folyik. A löszgerincek felszíne szinte teljesen erodált, az alacsonyabb löszplatók, pl. a dombság nyugati peremén Börzsöny–Kakasdi-löszplató (183 m) sík felszíne kevéssé lepusztult, a lepusztulás formákat a sok löszdolina képviseli. A dombság keleti és északi peremén meredek, csuszamlásos töréslépcsık alakultak ki, amelyekre elsısorban a szoliflukciós üledékfelhalmozás (lejtıstundra) jellemzı. A terület legmagasabb pontja az Óriás-hegy (285 m), a Sötét-völgy mentén a Várhegy (211 m) magasra emelkedik. Talaj: A talajtakaró 94%-át a réti talajok teszik ki. Ezek túlnyomórészt gyengébb minıségő agyagosvályogos réti öntéstalajok, mintegy harmadrészükön erdıgazdálkodást folytatnak, kb. a felén pedig szántóföldi termelést. A magasabb térszíneken termékenyebb réti csernozjomok is elıfordulnak, ezeken szántókat és a településeket találjuk, a kistáj legészakibb végén, a parti dőnéken, kis területen humuszos homoktalajokat is találunk, egy részükön szılıtermelés folyik. A kistáj nyugati szegélyén, ahol a szomszédos dombsági területek kezdıdnek, barna erdıtalaj is elıfordul, amit jórészt a települések foglalnak el. A terület legnagyobb részén jó vízgazdálkodású, agyagbemosódásos barna erdıtalajokat találunk, amelyek a dombság nyugati részén, pannóniai üledékeken képzıdtek, többnyire erdıvel borítottak. A magasabb domboldalakon löszön képzıdött barna erdıtalajok, illetve a keleti részen csernozjom barna erdıtalajok alakultak ki, nagyobbrészt szılıt mővelnek rajtuk. Az alacsonyabb dombhátakon a löszön termékeny mészlepedékes csernozjomok képzıdtek, ezeket szántóföldek foglalják el. A patakvölgyekben réti öntéstalajokat találunk, amelyeknek kétharmadán rétek és legelık vannak. Éghajlata A sík területek éghajlata mérsékelten meleg–mérsékelten száraz. Az éghajlati–idıjárási elemek (a hımérséklet, a napfénytartam és a csapadék) átlagértékei a déli területeken általában magasabbak, mint az északin. Az évi középhımérséklet északi részén 10,5 °C, a délin 10,6–10,7 °C. A napfénytartam 2050 és 2060 óra évente. A csapadék évi mennyisége 600–650 mm. (Az alacsonyabb értékek a északi, a magasabbak a déli területekre vonatkoznak.) A növénytermesztés számára nagyon kedvezı, hogy az április 1-je és a szeptember 30-a közötti vegetációs idıszak középhımérséklete 17,2–17,3 °C, a tavaszi fagyok általában április legelején megszőnnek, az ıszi fagyok pedig többnyire csak október végén jelentkeznek. A dombság éghajlata mérsékelten meleg-mérsékelten nedves. Az évi középhımérséklet 10,2– 10,5 °C; az évi napfénytartam 2050–2060 óra. (A magasabb értékek a keleti területekre, az alacsonyabbak a nyugati–délnyugati részeire jellemzık.) A csapadék évi mennyisége 650– 710 mm között van (keleten kevesebb, délen és nyugaton több a csapadék). A szántóföldi növénytermesztés, valamint szılı- és gyümölcstermesztés számára egyaránt kedvezı, hogy a vegetációs idıszakban a középhımérséklet 17,0 °C körül van, a tavaszi fagyok általában április 5 és 10 között megszőnnek, az ıszi fagyok pedig csak október legvégén várhatók. 14

A leggyakoribb szélirány az északnyugati, gyakoriságban utána az északi, majd a délkeleti szél következik. Vízrajz Keleti peremén 67 km hosszan folyik a Duna, amibe több csatorna torkollik: a Paks–Faddifıcsatorna (22 km hosszú), a Balaton vizét levezetı Sió torkolati szakasza (19 km), a szekszárdi Kis-Duna-csatorna (22 km), valamint a Szekszárd-Bátai-fıcsatorna (42 km). A Duna árvizei kora tavasszal (jeges árvíz) és kora nyáron („zöldár”) hozzák létre a legmagasabb vízállást a hullámtérben, a legalacsonyabb vízállások nyár végén–ısszel vannak. A védgátakon kívüli területekrıl a belvizeket mintegy 400 km-es csatornahálózat vezeti le, a víz átemelését a Dunába két nagy teljesítményő szivattyútelep végzi. A Duna árvizei visszaduzzasztó hatásának ellensúlyozására a Sió torkolatában árvízkapu létesült. A Dunán való átkelést a bajai közúti és vasúti híd, valamint kompjáratok biztosítják. Az M9es autópálya építésével egyidejőleg új híd létesült a Sió-torkolat közelében. A kistáj területén sok (36) kisebb-nagyobb állóvíz található, ezek többsége (26) holtmeder (morotva), de a tavak is valaha folyómedrek voltak. A legnagyobb morotvák: a Faddi HoltDuna (182 ha területő), a tolnai kettıs holtág (Tolnai Holt-Duna) (az északi területe 112,5 ha, a déli holtágé 168,7 ha) és a bogyiszlói holtág (Bogyiszlói Holt-Duna). (A legnagyobb tava (13 ha) Pörbölynél van; említést érdemel még a Jani-tó Veránka-szigeten, valamint a Malomtetın található tó. A Duna vízminısége általában kielégítı, a Sió viszont nagyon szennyezett, ami esetenként rontja a Duna vízminıségét is. (A Balaton jelenlegi alacsony vízállása következményeként – a vízleeresztés elmaradása miatt – különösen szennyezett lett a Sió vize.) Szekszárd kommunális szennyvizei a Szekszárd–Bátai-fıcsatorna vízminıségét teszik gyakran kritikussá. A dombság vizei közvetve jutnak a Dunába. A terület nyugati részének vizeit a 24 km hosszú Rák-patak a Völgységi-patakba vezeti, ami a Sióba torkollik, és azon át jut a Dunába. A délkeleti terület lefolyó vizei a 41 km hosszú Lajvér-patakba kerülnek, a patak vize a Bátaifıcsatornán keresztül kerül a Dunába. Periodikus magasvizek tavasszal, kisvizek ısszel vannak, de a patakok vízhozama kiadós nyári záporok idején is jelentısen megnı. A tájon két nagyobb állóvíz található: a Mıcsényi-halastó (felülete csaknem 24 ha) és a Szálkai-tározó (57 ha). A talajvizet általában 4–6 m mélyen érhetjük el. A talajvíz a magas kalcium-magnéziumhidrogénkarbonát tartalma miatt nagyon kemény (25–35 nk°), és sok helyütt nitrátokkal szennyezett. Rétegvize számottevı, artézi kút azonban kevés van, azok is általában kemény vizet adnak. Különösen érzékeny vízbázisok: a szekszárdi, ıcsényi és a mórágyi

15

Élıvilága Növényföldrajzi szempontból a Sárköz, Dél-Mezıföld kistáj a Alföld flóravidékébe (Eupannonicum), azon belül a Mezıföldi flórajárásba (Colocense) tartozik. A terület nagy része ma már ugyan tipikus kultúrsztyepp, de természetes társulások is jelentıs területeket borítanak, különösen a természetvédelem alatt álló területeken. Az ártéren jól megfigyelhetı a társulások zonációja: a morotvák mentén, a legalacsonyabb, tartósan vízborította területeken bokorfüzesek (Sali-cetum triandrae, Salicetum purpureae), a kissé magasabb és rövidebb ideig elöntött részeken főz-nyár ligeterdık (puhafaligetek) (Salicetum albae-fragilis), illetve a tölgy-kıris-szil ligeterdık (keményfás-ligeterdık) (Querco-Ulmetum hungaricum) elnyárasodott állományai (Querco-Ulmetum populetosum) uralják, a legmagasabb térszíneket gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario-Quercetum danubiale) foltjai foglalják el. Állatföldrajzi szempontból a terület az Alföld (Pannonicum) faunakörzetébe, azon belül pedig a Nagy-Alföld (Eupannonicum) flórajárásba tartozik. Különösen a Gemenci-erdı védett állatai (ezekrıl késıbb részletesen írunk), illetve nagyvad-állománya jelentik legnagyobb értékét. A dombsági kistájak a növényföldrajzi besorolás szerint Dél-Dunántúl (Praeillyricum) flóra területébe, illetve a Mecseki flórajárásba (Sopianicum) tartozik. Flórája a Mecsekéhez hasonló, délies (szubmediterrán) fajokban azonban sokkal szegényebb. Akár a Mecsekben, a lomberdıkben itt is tömegesen fordul elı az illatos hunyor (Helleborus odorus) és a védett szúrós csodabogyó, a mecseki elıfordulásnál ritkább, de azért elég gyakori a védett pirítógyökér és az ugyancsak védett keleti (kaukázusi vagy mecseki) zergevirág. Elıfordul itt az egész flóraterület egyik legszebb növénye a szakállas szekfő (Dianthus barbatus). İsszel a mélyebb fekvéső, üde tisztásokon nagy tömegben virít az ıszi kikerics (Colchicum autumnale). Kora tavasszal az erdık avarját égszínkék virágaival díszíti a védett májvirág. Területének négyötöde erdı, nagy részük azonban telepített. Uralkodó természetes erdıtársulása az illír elemekben gazdag gyertyános tölgyes (Helleboro-Carpinetum), gyakoriak a cseres-tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), megközelíthetetlen területeken elıfordulnak még kisebb virágos kırises molyhos tölgyesek (Orno-Quercetum), és foltokban akadnak tiszta bükkösök (Melitti-Fagetum silvaticae) is

16

Természetvédelem -

Országosan védett természetvédelmi területek:

A Gemenci-erdı A Gemenci-erdı (Gemenci Vadrezervátum) 1977-ben vált védett területté: azóta tájvédelmi körzet, 1996-tól pedig – az akkor létesült – a Duna–Dráva Nemzeti Park része lett. Az erdı Bogyiszló és Bátaszék között, mintegy 30 km hosszan húzódik a Duna jobboldali tágas (a legszélesebb része 7 km) hullámterében. Területe 17 779 ha, amibıl fokozottan védett 2761 ha. A hullámtér azért ilyen nagy, mert a sok mellékág, morotva és holtág miatt a Duna 1820ban megkezdett szabályozásakor az árvízvédelmi töltéseket a folyómedertıl a szokásosnál távolabb kellett megépíteni. A nagy ártér természetvédelmi szempontból elınyösnek bizonyult, mert ezáltal nagyobb területen maradhatott meg a természetes élıvilág. Szedresi tarka sáfrányos Sztyeppjellegő gyepen kb. százezer tı tarka sáfrány mellett elıfordul a tavaszi hérics és a selymes boglárka is. -

Helyi jelentıségő természetvédelmi területek

• • • •

Sötét-völgy Természetvédelmi terület Tengelic-Bogárzó-tó Tengelic-Csapó-park Tengelic-Benyovszky-park

17

3.

A települések bemutatása

Demográfiai jellemzık Magyarország

Tolna megye

Szekszárd kistérség

Bonyhád kistérség

10 142 362

248 998

89 659

30 273

Élveszületések/ezer lakos

9,5

8,9

8,5

9,4

Halálozás/ezer lakos

13,1

13,1

12,2

12,2

-3,6

-4,2

-3,7

-2,8

0,0

-1,55

-3,1

-6,5

-3,6

-5,75

-6,8

-9,3

Népesség 2002.01.01.(fı)

Természetes szaporodás Belföldi vándorlási különbözet /ezer lakos Összes növekedés/ ezer lakos

A települések demográfiai adatai Település

Lakónépesség

Alsónána Alsónyék Báta Bátaapáti Bátaszék Kakasd Medina Mórágy Mıcsény İcsény Pörböly Sárpilis Sióagárd Szálka Szedres Szekszárd Tengelic Várdomb Összesen

728 821 1927 441 6894 1780 891 786 387 2572 613 707 1420 580 2499 35323 2478 1261 62108

Természetes fogyás fı -7 5 -9 6 -40 2 -4 1 1 -16 -4 -7 -7 0 -18 -91 -21 -3 -212

Belföldi vándorlási különbözet fı

Összes növekedés fı

-26 3 18 1 2 -9 4 3 3 10 -7 26 14 14 -18 -493 16 22 -417

-33 8 9 7 -38 -7 0 4 4 -6 -11 19 7 14 -36 -594 -5 18 -640

Forrás: KSH TM-i Igazgatósága-2002

A tizennyolc településre az összes növekedés -10,3/1000 lakos. Az érintett települések népességére a lassú fogyás a jellemzı, amely elsısorban a csökkenı 18

születésszám és az elvándorlás következménye. A természetes szaporodás értéke csak Bátaapáti, Alsónyék, Kakasd, Mórágy, Mıcsény esetében adódott pozitívra. A bevándorlási különbözet Sárpilisen mutatott magas értéket feltehetıen a településen mőködı szociális otthon okozza. A népesség korösszetétele -értékét és tendenciáját tekintve - egyaránt a megyei és országos szinthez közelít. A változás idıbeli tendenciáját tekintve, kedvezıtlen folyamat, hogy csökken a fiatalkorúak aránya. Ez a különbözı intézmények iránti igények módosulásával is jár, hiszen egyre kisebb kapacitású intézményre lesz szükség a gyermekek ellátásában, oktatásában, ugyanakkor felerısödik az elvárás a szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal szemben. Egészségügy Az egészségügyi alapellátást – mint kötelezı önkormányzati feladatot – Szekszárdon 28 háziorvos ebbıl 8 gyermekorvos, Bátaszéken 4 Tengelicen, Öcsényben 2, Alsónyék, Báta, Kakasd, Medina, Mórágy, Sióagárd, Várdomb, Szedres, 1-1 háziorvosi, körzetbe szervezve látják el az önkormányzatok egészségügyi vállalkozási formában. A 1026 ágyas kórház Szekszárdon tolna megye legnagyobb egészségügyi intézménye, amely a megyei ágyak 62%-t teszi ki és ellátási területe túlnyúlik Szekszárd kistérségén is. Bátaszéken az alapellátást nıgyógyászati, szemészeti, fül-orr gégészeti, bırgyógyászati és kozmetológiai rendelés egészít ki. A gyógyszertárak magánkézben üzemelnek Szekszárdon 7, Bátaszéken 2, Szedres, -Tengelic 1-1. Szekszárdon mőködik az Országos Mentıszolgálat Megyei Mentıállomása. Oktatás: Az érintett településeken Pörböly kivételével mindenhol megoldott az óvodai ellátás. Szekszárdon 17 óvoda, Bátaszéken 3 óvoda található. A városokban 85-90%-os a kihasználtság, a kistelepüléseken változó legalacsonyabb Alsónána 53 % legmagasabb Sióagárd. Általános iskolai oktatás Alsónyék, Mıcsény, Szálka kivételével mindenhol mőködik, igaz Sióagárdon csak alsó tagozat mőködik, a felsı tagozatosok Szekszárdra járnak tanulni. Az érintett települések közül középiskolai oktatás csak Szekszárdon és Bátaszéken folyik. Szekszárdon 14 intézményben, amibıl 6 gimnáziumi 8 szakközépiskola. Bátaszéken az II. Géza gimnáziumi intézményben folyik középfokú oktatás. Szekszárdon mőködik Pécsi Tudomány Egyetem kihelyezett fıiskolai kara, ahol pedagógus és szociális munkás képzés mellett gazdálkodási szakon is folyik képzés és itt található a Gábor Dénes mőszaki fıiskola kihelyezett kara is.

19

Infrastruktúra Település

Alsónána Alsónyék Báta Bátaapáti Bátaszék Kakasd Medina Mórágy Mıcsény İcsény Pörböly Sárpilis Sióagárd Szálka Szedres Szekszárd Tengelic Várdomb Összesen Település

Alsónána Alsónyék Báta Bátaapáti Bátaszék Kakasd Medina Mórágy Mıcsény İcsény Pörböly Sárpilis Sióagárd Szálka Szedres Szekszárd Tengelic Várdomb Összesen

Lakó népesség

Lakásállomány

728 821 1927 441 6894 1780 891 786 387 2572 613 707 1420 580 2499 35323 2478 1261 62108

276 303 823 132 2546 590 349 275 143 1072 244 218 510 234 776 14322 992 429 24234

Lakó népesség

Lakásállomány

728 821 1927 441 6894 1780 891 786 387 2572 613 707 1420 580 2499 35323 2478 1261 62108

276 303 823 132 2546 590 349 275 143 1072 244 218 510 234 776 14322 992 429 24234

Közüzemi Közmővestí Szolgáltatott vízhálózatba ési vízbekapcsolt Arány % mennyiség lakás 1000 m3 276 100 18 266 87 20 823 100 50 131 99 9 2142 84 203 584 99 49 260 74 19 266 96 15 92 68 6 883 82 71 230 94 18 208 95 14 508 99 42 231 98 18 708 91 67 14234 99 1184 911 91 79 429 100 35 Forrás: KSH évkönyv 2002 Közüzemi Közmővestí Szolgáltatott vízhálózatba ési vízbekapcsolt Arány % mennyiség lakás 1000 m3 276 100 18 271 89 20 823 100 50 131 99 9 2440 96 203 614 100 49 264 76 19 271 99 15 95 66 6 883 82 71 230 94 18 210 96 14 512 100 42 231 99 18 720 93 67 14234 99 1184 912 92 79 438 100 35 Forrás: KSH 2003

20

Szennyvíz csatornára kapcsolt lakások

157 639

446

298 231 12824 261

Szennyvíz csatornára kapcsolt lakások 87 172 52 1397

100 95 453

306 231 12913 261

Csatornázot tsági arány % 0 0 19 0 30 0 0 0 0 50 0 0 59 100 0 90 28 0

Csatornázot tsági arány % 32 0 21 40 57 0 0 37 100 51 0 0 60 100 0 90 29 0

A városok jelenlegi lakásállománya Szekszárd 14322 lakás, Bátaszék 2546 lakás. Az elmúlt években új lakás családi lakóházak építése évenként Szekszárdon. 40 db. Bátaszéken 2 db. Kakasdon 6 db, Öcsényben 3 db, Tengelicen 4 db, a többi településen egy darab vagy egyetlen egy sem épült. Megszőnt lakásszám Szekszárdon 10 Bátaszéken 1 és a többi településen is átlagosan 1. A vízhálózatra kötések száma a legtöbb településnél 100 vagy közel 100 %. Sajnos ez az arány a szennyvíz hálózatra kötöttek számánál nem ilyen magas érték, a közmő olló továbbra is nagy, de az utóbbi idıben a szennyvíz beruházásoknak köszönhetıen ez az arány gyorsan javul, folyamatosan nı a szennyvíz hálózat hossza és a hálózatra a rákötési arány fokozatosan nı. A közel jövıben ugrásszerő javulás várható Szedres, Medina, Várdomb és Sárpilis, Mórágy és Kakasd csatornázásával. A térségben központi szennyvíztisztító mőködik İcsényDecsen és Bátaszéken. Az ıcsény-decsi szennyvíztelep üzemeltetési jogát a Szekszárdi Vízmő Kft nyerte el 2004 végéig. Külön szennyvíztisztító telepe van Tengelicen, Szedreden, Sióagárdon és Szálkán. A térség legnagyobb szennyvíztelepe természetesen a megyeszékhely telepe. Az elektromos hálózatba minden település és külterület be van kapcsolva. Vezetékes gázzal a következı települések nem rendelkeznek: Bonyhádi kistérség: Bátaapáti, Mórágy, Mıcsény; Szekszárdi kistérség: Pörböly, Szálka; Mőködı vállalkozások Az érintett tizennyolc településen összesen 6204 vállalkozás mőködik ebbıl a háromnegyede Szekszárdon 4606. 7,6 % Bátaszéken a fennmaradó 18 % a többi településen. A térségben a megyei értékekhez viszonyítva magas az egy fıre esı vállalkozások száma (99) köszönhetı a szekszárdi magas értéknek (130). A kistelepülések közül kiemelkedik Szálka (163), ami jóval a megyei érték feletti (74) és meghaladja a megyeszékhelyét is. A mőködı vállalkozások közel 60 %-a egyéni vállalkozás formájában mőködik. A maradék negyven százalék a társas vállalkozások amelynek közel fele betéti társaságként 40 %-a Kft.-ként mőködik. A mőködı vállalkozások megoszlása a megyeszékhelyen: Gazdasági ág Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Ipar, építıipar Kereskedelem, javítás Szálláshely szolg. Vendéglátás Szállítás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazd szolgáltatások Egyéb

A gazdasági ágban mőködık aránya % 3,5 16,8 23,0 3,5 4,3 33,2 15,7

A többi településnél İcsénynél az ipari építıipari, Sióagárdon a kereskedelmi tevékenység maradt a megyei arány alatt. 21

A mőködı vállalkozások megoszlása a térségben: Gazdasági ág Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Ipar, építıipar Kereskedelem, javítás Szálláshely szolg. Vendéglátás Szállítás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazd szolgáltatások

A gazdasági ágban mőködık aránya % 5,5 25,6 27,4 4,3 35,9 1,3

Mezıgazdaság A település és térsége hagyományosan agrártermelı és ehhez kapcsolódó feldolgozó ipar. A környék korábbi életében a szılı-gyümölcs kultúra, állattartás volt a meghatározó. Máig fontos a baromfi-, sertéstenyésztés, szarvasmarha tartás, szılészet, borfeldolgozás. A szántóföldi növénytermesztés az állattenyésztés kiszolgálására szakosodott. Jelentıs a zöldség-, gyümölcs-, és gabonatermesztés. Utóbbi háttéripara biztosított és mőködik. A privatizációs folyamatok hatására a korábbi nagyüzemek megszőntek. A termıföldek tulajdoni és használati viszonyai lényegesen megváltoztak, azonban továbbra is jelentıs szerepe van a kistermelıknek, egyéni gazdáknak, vállalkozóknak. A területek jelentıs részén mezıgazdasági termelés folyik. Legjellemzıbb szántóföldi növényei a búza, az ıszi árpa és a kukorica, számottevı a szılı- és gyümölcstermesztés (alma, kajszi, ıszibarack), a kertészeti kultúrák közöl a vöröshagyma-, a paradicsom- és a paprikatermesztés érdemel említést. A szántóföldi növénytermesztés eredményei 2003-ban jelentısen elmaradtak ez elızı évi eredményekhez képest elsısorban a mostoha idıjárás miatt. Az állattartás az utóbbi években jelentısen visszaesett. A szarvasmarha állomány megyei szinten 10 % feletti értékben csökkent. A sertés állomány szintén csökkent, de 1% alatti mértékben. A Dél-Mezıföldi területen a szántók értéke 22,8 AK a legalacsonyabb a megyében. Fıként gabona, takarmánynövény, zöldség, gyümölcs és homoki szılıtermesztés folyik. Az állattenyésztésnél a sertés a jellemzı. A völgységi részeken viszonylag magas a gyep (rét, legelı) aránya és a szántóterületek értéke 24,3 AK.. Állattartásnál a szarvasmarha a jellemzı A Sárköz tájegységen a szántóterületek értéke 25,3 AK, ami a megyei átlaghoz hasonló. A szántók aránya itt a legmagasabb, eléri a 85 %-ot. Jellemzı a gabona-, ipari növény termesztés, burgonya, zöldség termesztés. Állattartásra a baromfi tartás a jellemzı. A szekszárdi dombságon a szılıtermesztés a jellemzı. A Szekszárd környéki dombokon már a kelták is termesztettek szılıt, az elıkerült régészeti leletek tanúsága szerint viszont biztos, hogy a római korban már jelentıs volt a területen a szılımővelés. A szekszárdi borvidék szılı ültevényeinek területe ma mintegy 2800 ha. A borvidék leghíresebb terméke az a vörösbor, amit a kadarka szılıfajtából készítenek. Újabban a kadarka mellett más kék szılıfajtákat: kékfrankost, kék oportót, Cabernet sauvignont, valamint fehér fajtákat (Chardonnay, olaszrizling, rajnai rizling) is termesztenek. Szekszárdon a 35323 fı-re 4500 pince jut. 22

Az érintett településeken jelentıs az erdıgazdálkodás és a halászat szerepe, legjelentısebb Pörbölyön, de az adott ágazatokban tevékenykedık nem haladták meg a megye többi településen regisztráltak arányát. Ipar A települések közül Szekszárd ipara a meghatározó jelentıségő. A sokáig élelmiszeripari üzemekkel rendelkezı Szekszárdon a gazdasági átalakulás az 1960-as években kezdıdött. A vidéki ipartelepítési koncepció alapján budapesti vállalatok több jelentıs iparágat képviselı üzemet építettek a város keleti és palánki iparnegyedben. Így jelent meg a gépipar, a mőszeripar, a könnyőipar és a vegyipar. Az épülı üzemek munkaerı-szükséglete alapján növekedett a városba költözı lakosság, de a naponta beutazó dolgozói létszám is robbanásszerően emelkedett. Leghamarabb a város nagy építıipari vállalatai (TOTÉV, TÁÉV) szőntek meg, illetve alakultak át jóval kevesebb megrendeléssel számoló magánvállalkozásokká. A gazdasági változásokat legjobban a könnyőipar élte át, sıt a legtöbb fejlıdés itt tapasztalható. Az élelmiszeripari ágazatai közül a Szekszárdi Húsipari Vállalat vészelte át legrosszabb állapotban a privatizációt. A napjainkban még tartó gazdasági átalakulás a jól képzett munkaerınek kedvez. A városban is a szolgáltatásban, különösen a kereskedelemben és a vendéglátásban látványos a fejlıdés. A jelentısebbek a papíripar, fa-feldolgozóipar, ruha és textilipar, építıipar, gépgyártás és a hagyományos lakatos termékek gyártása terén mőködnek. Az 1990-es évek elején az iparvállalatok válságba kerültek, sorra megszőntek vagy átalakultak. Az egykor idetelepült állami ipari vállalatokat életképes és jelentıs magánvállalkozások váltották fel. A feldolgozó iparon belül csökkent a textil, ruha és bırtermék gyártás és a gépipar nıtt az élelmiszer feldolgozás, illetve a fémfeldolgozás aránya. Emelkedett a külföldi tulajdonú cégek száma is. Az ipar szerkezetre a könnyőipar és az élelmiszeripar a jellemzı. Az ipar megoszlása áganként. A legjelentısebb cégek Szekszárdra koncentrálódtak be: Bırönd készítés, bırdísző Kábel konfekció Fémipar Textil, fehérnemő Gépgyártás, mőszergyártás Híradástechnika Elektrotechnika Tej feldolgozás és kereskedelem-

Samsonite, Prettl, Jürgenhake Magyarország Kft. Mevaco Rt. Ferropatent Kft. Van De Velde, MMG Mőszergyártó és Szolgáltató Kft BHG-Szekszárd Alkatrészgyártó Kft. Spinner Hungária Kft. Tolnatej Rt.

23

Bátaszék A város jelentısebb ipari objektumai a falazó és födémeket gyártó Hungária Wienerberger Téglaipari Kft. A Bátmetál Termelı és Kereskedelmi Kft. temékei zsirzógombok, zsítzószelencék, fémforgácsolással készült termékek. A Malomszerelı és Gépgyártó Kft. A Dolina Ipari és Kereskedelmi Kft. Texkont Ipari és Kereskedelmi Kft. Bát-Grill Kft. Baromfifeldolgozás és Kereskedelem , Bát-Malom Kft. Kistelepülések A többi település közül a nagyobb lélekszámú településeken az ipari tevékenység megtalálható, de általában kis- vagy mikro vállalkozások formájában. Jelentısnek számít a Bátaapáti Európai Bortermelı Kft. Tengelic- Tenkop Rt. Kereskedelem, szolgáltatások Az érintett települések közül Szekszárdnak a legfejlettebb a kereskedelmi és szolgáltató hálózata. Több vámügynökség mőködik a városban önálló vámudvarral. Szekszárdon jelen van 9 bank és (OTP, CIB, City Bank, Postabank, Budapest Bank, ERSTE Bank, Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Raiffeisen Bank) 4 takarékszövetkezet (Zomba és vidéke, Völgység-Hegyhát, Bátaszék és vidéke) és biztosító (ÁB-Aegon, Hungária, GeneraliProvidencia és Garancia Biztosító, Argosz, NN, Signal) és egyéb pénzügyi és befektetési szolgáltatások is megtalálhatók. A város otthont ad a kereskedelmi áruházláncok közül a Mecsek Főszért, CBA, DM, a PLUS a Penny Market áruházaknak és jelen van a TESCO áruház is. A kommunikációs és marketing szolgáltatások jól kiépítettek. Két helyi rádió és egy helyi televízió sugároz, a helyi és országos lapok mellett a külföldi lapok egy része is beszerezhetı. Számos informatikai, vagyonvédelmi, raktározó és szállító szolgáltatás telephelye. A városban több autószalon, szerviz mőhely és 12 üzemanyagtöltı állomás (Shell, MOL, Total) szolgálja ki az autósokat. A vállalkozások és a lakosság szolgálatában ügyvédi-, közjegyzıi, fordító és hitelesítı irodák mőködnek. Szekszárdon megtalálhatóak az országos kamarák és vállalkozásfejlesztési ügynökség helyi irodái is. A város 4 szállodája több, mint 260 ágyat biztosít, motelek, panziók és egyéb szálláslehetıségek további 1400 ággyal rendelkeznek. Több mint 150 étterem és cukrászda nyújt színvonalas vendéglátási lehetıséget. Bátaszéken jelen van az OTP bank és Bátaszék és vidéke takarékszövetkezet. A városban három üzemanyag töltıállomás áll az autósok rendelkezésére. Szálloda nem mőködik de egyéb szálláshelyek férıhelyei száma 8. Éttermei cukrászdáinak száma 18. Élelmiszer üzleteinek száma 18 és 6 ruházati bolt áll a vásárlók rendelkezésére. Szedres, Tengelic, İcsény települések a nagyközségi szinthez megfelelı intézményi fejletséggel rendelkeznek. Többi település általában csak postahivatallal, mővelıdési házzal, kiskereskedelmi egységekkel és vendéglátó egységekkel ellátottak. A legkisebb lélekszámú Mıcsény (387) is rendelkezik óvodával, postahivatallal és kiskereskedelmi egységgel.

24

Gazdasági aktivitás, munkanélküliség, jövedelmi viszonyok Az utolsó két népszámlálás közötti idıszakban a gazdasági aktivitás kedvezıtlen irányba indult. A gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya csökkent A gazdaságilag aktív népesség többségét kitevı foglalkoztatottak száma Szekszárd környékén a megyeinél ugyan kisebb ütemben de így is 16 %-al mérséklıdött. A gazdaságilag inaktívak zömében nyugdíjasok száma a rendszerváltás óta emelkedett. Az eltartottak száma csökkent a születésszám csökkenésének köszönhetıen. A megyei regisztrált munkanélküliségi ráta 8,4%, az országos átlagtól valamennyivel magasabb. A szekszárdi kistérségben a munkanélküliek aránya 6,1 %. Az érintett településeken 2002-ben egy adófizetıre 1,1 millió Ft egy állandó lakosra 500 000 Ft adóköteles belföldi jövedelem jutott. A megyében az alkalmazásban állók havi átlag bruttó keresete 106 230 Ft volt 2002-ben, ami 2003-ra 13,2 % -al emelkedett 120 800 Ft-ra. Út-vasút hálózat Szekszárd természetes vízi közlekedési útvonala a Duna és a Sárvíz folyó, valamint a rómaiak által csatornázott és feltételesen hajózható Sió-csatorna volt. A Sárköz vízmentesítésével és folyamainak szabályozásával a Duna közlekedési jelentısége csökkent. A Duna nyomvonalát követi közel azonosan a Budapest-Szekszárd közötti 6-os számú fıút és a Szekszárd-Mohács közötti 56-os számú közút. Közúti csomópontként Szekszárd közelében ágaznak ki a 6-os számú fıútvonalból az 56-os Mohács felé és Baja felé, a 63-as út Székesfehérvár fele, és a 65-ös út Siófok felé. Szekszárd közelében lehet átkelni a Dunán közúti komppal a fadd-dombori és a gerjeni révnél Bács-Kiskun megyébe. A Szekszárd térségében Bogyiszló alatt megépült az új Duna-híd. Az átkelıhely a régóta áhított déli autópálya Szekszárdtól északra vezetett stratégiai pontja volna a Duna-Tisza közével való közúti összeköttetésben. Szekszárd a vasúti közlekedésben nem játszik fontos szerepet. 1883-ban készült el a Rétszilas-Szekszárd szárnyvonal, ami 1897-ben továbbépült Bátaszékig, majd 1909-ben Bajáig. Az İcsény határában mőködı sport- és mezıgazdasági célokra használható füves repülıtér fejlesztésével talán Szekszárd is légi úton könnyen elérhetı várossá válhat. Idegenforgalom Jellegzetes folyamat az egynapos, csak a helyi építészeti, népmővészeti attrakcióra kíváncsi bel- és külföldi turisták célturizmusa, illetve a már említett hétvégi üdülés, amelyet az utóbbi idıben szinte mindegyik településen az egyre jobban terjedı lovaglás egészít ki. A kistérség turisztikai vállalatai között még nincs piaci verseny. Duna és a Szekszárdi-dombság között húzódó Sárköz néprajz érdekességû települései İcsény, Sárpilis és Alsónyék. A sajátos sárközi kultúrát a népviselet, a népszokások, szıttesek és hímzések ırzik még ma is. Mőködı tájház, falumúzeum található Bátaszéken, Alsónyéken, Bátán, Sióagárdon. A Szekszárdi-dombság a leghíresebb magyar borvidék egyike, a szüreti népszokásokat 25

bemutató Szekszárdi Szüreti Fesztivál sok látogatót vonz. A nagy múltra visszatekintı szekszárdi borvidék a megyeszékhely köré tömörülve 13 települést foglal magába: Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Medina, İcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb és Zomba. Arculatát a vörösborok határozzák meg. A statisztikai hivatal adatai szerint a borvidéken 5787 ültetvény van, melynek nagysága összesen 2304 hektár. A legnagyobb rendezvények Dunamenti Folklór Fesztivál, a szekszárdi néptáncfesztivál, az Országos Gyermektáncfesztivál, a Szüreti Fesztivál, az Alisca bornapok, az autósfesztivál, ıcsényi repülınapok. A magyarországi vendégéjszakái. Település Alsónána Báta Bátaapáti Bátaszék Mórágy Mıcsény İcsény Szálka Szekszárd Várdomb

Alsó-Duna

szakasz

Férıhely 13 14 15 8 14 8 12 86 1467 -

üdülıkörzetéhez

Vendég 128 21 41 102 31 70 20 408 16718 10

26

tartozó

települések

Vendégéjszaka 257 75 820 355 118 235 336 1186 35398 69

és

II. A helyi hulladékgazdálkodási terv 1.

A tervkészítés általános adatai Tervezési szint: Közös helyi hulladékgazdálkodási terv Készítı neve címe: Forenviron Kft. Budapest Székhely Kiscelli köz 6. Iroda Szentkirályi u. 8. Dátum: 2004 június

1037 1088

Megbízó önkormányzatok: -

Szekszárd Város Önkormányzata Bátaszék Város Önkormányzata Alsónyék Község Önkormányzata Alsónána Község Önkormányzata Báta Község Önkormányzata Bátaapáti Község Önkormányzata Kakasd Község Önkormányzata Medina Község Önkormányzata Mıcsény Község Önkormányzata Mórágy Község Önkormányzata İcsény Község Önkormányzata Pörböly Község Önkormányzata Sárpilis Község Önkormányzata Sióagárd Község Önkormányzata Szálka Község Önkormányzata Szedres Község Önkormányzata Tengelic Község Önkormányzata Várdomb Község Önkormányzata

A tervezés során figyelembe vett dokumentumok: • Országos Hulladékgazdálkodási Terv • Dél-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Terv • Dél-Balaton Sióvölgye Hulladékgazdálkodási Program • Szekszárd települési hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálata • Bátaszék települési hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálata • Szekszárd Város települési szilárd és folyékony hulladékkal összefüggı kötelezı közszolgáltatás igénybevételérıl szóló rendelete • Szekszárd Város Környezetvédelmi Programja • Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója (1997) • Tolna Megye Komplex Fejlesztési programjának felülvizsgálata (2003) Tervezésbe bevont intézmények, egyéb szervezetek 27

A tervezéshez a következı szervek szolgáltattak adatot: • • • • • • • • • • • • • •

A megbízó önkormányzatok Alisca Onyx Hulladékgazdálkodási Kft. Bátaszéki GAMESZ Szekszárdi Víz és Csatornamő Kft. Dél-Tolna Közmő KGI (HAWIS program) Biozol Kft. Szekszárdi MÉH telep (EKOFUTUR Kft.) KDT KÖFE ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete ÁNTSZ Szekszárd városi Intézete ÁNTSZ Bonyhád városi Intézete ATEV Kft. (Solt) Profikomp Kft.

28

A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelmények

A mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelményeket az alábbi jogszabályok tartalmazzák - Hulladékgazdálkodási Törvény (2000. évi XLIII.sz) - 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl, - 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl, - 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól, - 241/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerzıdésrıl, - 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyzı hulladékgazdálkodási feladat és hatáskörérıl. - 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékérıl, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról. - 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeirıl, - 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékérıl, - 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól, - 4/2001. (II.23) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól, - 1/2001. (I. 24.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékérıl, - 94/2002. (V.5) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól, - 3/2002. (II.22.) KöM rendelet a hulladékégetésrıl, - 16/2002. (IV. 10.) EÜM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekrıl, - 94/2002. (V. 5.) Korm.. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól, - 2/2002. (VII. 9.) KvVM rendelet a titán-dioxid gyártás hulladékairól, - 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes mőszaki szabályairól, 29

- 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal

készült

termékek

forgalomba

hozatalának

állat-egészségügyi

szabályairól, - 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményekrıl, - 103/2003.

(IX.

11.)

FVM

rendelet

a

növényvédı

szerrel

szennyezett

csomagolóeszköz-hulladékok kezelésérıl, - 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségrıl, - 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekrıl - 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezelésérıl és a komposztálás mőszaki követelményeirıl

30

Fogalmak A hulladékkal kapcsolatos definíciókat a települési hulladékokra vonatkozó tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet állapította meg. Települési szilárd hulladék -

-

háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkezı szilárd hulladék, közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkezı szilárd hulladék, háztartási hulladékokhoz hasonló jellegő és összetételő hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkezı veszélyesnek nem minısülı szilárd hulladék,

A települési hulladékok körébe tehát beletartoznak a háztartási hulladékokhoz hasonló jellegő és összetételő, azokkal együtt kezelhetı más hulladékok is. A települési hulladékokkal együtt rakhatók le azok az egyéb nem veszélyes hulladékok, melyek kielégítik a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeirıl szóló 22/2001. (X.10.) KöM rendelet 2. számú melléklete szerinti átvételi követelményeket. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezetı hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely -

emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közmőpótló berendezéseinek ürítésébıl, a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekbıl, valamint a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredető tevékenységbıl származik.

Az inert hulladék lerakása során nem megy át jelentıs fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezıtlen hatással a vele kapcsolatba kerülı más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, továbbá csurgaléka és szennyezıanyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, ezért nem veszélyezteti a felszíni vagy felszín alatti vizeket. Biológiailag lebontható hulladék minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami –anaerob vagy aerob módon – mikroorganizmusok, talajélılények vagy enzimek segítségével lebontható.

31

2. A tervezési területen keletkezı, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa mennyisége és eredete 2.1

A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége

A településeken keletkezı hulladékok mennyiségét a közszolgáltatói adatszolgáltatásból, a KSH statisztikáiból, illetve a szennyvíz iszap mennyiségeket a vízmővek adatszolgáltatásából kaptuk. 1.

táblázat

A keletkezı nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

Hulladék

Mennyiség (t/év)

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok* Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok* Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok*

20 921 13 645 1 290,5 7 527 0 0

* csak az önkormányzatok felelısségi körébe tartozó tevékenységekbıl keletkezı hulladék mennyisége szerepel

Az önkormányzatok nyilatkozatai alapján ipari és mezıgazdasági hulladékok nem termelıdnek a felelısségi körükben. A települési hulladékok győjtése az érintett területen két hulladéklerakó köré szervezıdött győjtıkörzetbıl áll. Ezért az adatokat a települési hulladékok jelenlegi győjtési rendszere miatt két csoportra bontottuk. Szekszárdi győjtıkörzet 2.

táblázat (tonna/év)

Települések

Báta Kakasd Medina İcsény Sárpilis Sióagárd Szálka Szedres Szekszárd Tengelic Várdomb Kistelepülések összesen Összesen

A keletkezı nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük településenként

Települési szilárd Települési hulladék folyékony hulladék (t/év) (t/év) 347 80 476 1445 146 0 764 670 71 0 586 110 279 0 322 410 13188 7800 766 150 192 380

Kommunális szennyvíziszap (t/év) 0 0 0 48 0 4,5 7 10 1200 1 0

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok (t/év)

1270,5

7227

30 7197

3 949 17137

11045

Bátaszéki győjtıkörzet

32

3.

táblázat (tonna/év)

Települések

Alsónána Alsónyék Bátaapáti Bátaszék Mórágy Mıcsény Pörböly Kistelepülések összesen Összesen

4.

A keletkezı nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük településenként

Települési szilárd Települési hulladék folyékony hulladék (t/év) (t/év) 131 160 148 420 83 510 3108 560 141 650 70 220 103 80 676

táblázat (tonna/év)

3784

Kommunális szennyvíziszap (t/év) 0 0 0 20 0 0 0

Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok (t/év)

20

300

2600

300

A keletkezı települési szilárd hulladék egy fıre esı mennyisége településenként

Település

Hull mennyiség t/fı

Alsónána Alsónyék Báta Bátaapáti Bátaszék Kakasd Medina Mórágy Mıcsény İcsény Pörböly Sárpilis Sióagárd Szálka Szedres Szekszárd Tengelic Várdomb Átlag

0,18 0,18 0,18 0,19 0,3 0,26 0,16 0,18 0,18 0,29 0,20 0,10 0,4 0,48 0,13 0,18 0,30 0,15 0,22

33

0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1

Ka ka M sd ed in a

Sz ed re s Te ng el ic

0

3.

ábra A települések fajlagos adatai települési szilárd hulladékra tonna/fı/év

A települések adatainál feltőnıen magas Szálka és Sióagárd fajlagos hulladéktermelése, ami Szálka esetében az idegenforgalomnak és a magas számú vállalkozásnak köszönhetı. İcsény, Tengelic, Kakasd fajlagos értékei hasonlóak, és magasabbak az átlagnál, köszönhetıen a hasonló intézményi ellátottságuknak. Szekszárd és Bátaszék fajlagosa adata nem tartalmazza az intézményi hulladékot. 2.2 Települési hulladékok győjtése és ártalmatlanítása Települési hulladékok győjtése és ártalmatlanítása győjtıkörzetenként A települési hulladékok győjtése az érintett területen két hulladéklerakó köré szervezıdött győjtıkörzetbıl áll.

Szekszárdi győjtıkörzet:

A keselyősi úti lerakóba az Alisca Onyx Kft. által ellátott települések Szekszárd, İcsény, Sárpilis, Várdomb, Cikó, Szálka, Kakasd, Sióagárd, Báta valamint a Medina, Szedres, Tengelic közigazgatási területén keletkezı hulladékokat helyezik el. A takaróföldet az építkezésekrıl szállítják, külön földnyerı helyet nem üzemeltetnek. Kakasd, Cikó, Tengelic közszolgáltatója a Dél-Kom Kft. de alvállalkozóként az Alisca Onyx Kft. végzi a szolgáltatást. 34

A győjtés gyakorisága Szekszárdon hetente kétszeri, a kistelepüléseken egyszeri, néhány településen kéthetente történik.

4. ábra A szekszárdi győjtıkörzet

Szekszárdon a hulladékok győjtése a lakosságnál tömörítıs, a közületeknél tömörítıs és konténeres szállítással történik. Szekszárdon a győjtött hulladék mennyisége hasonló nagyságot mutat a lakossági és a gazdálkodói között. A többi településen a tömörítıs győjtés a jellemzı. Konténeres szállítás csak Várdombon jellemzı, illetve egy-két kihelyezett konténer található a településeken, de az abban győjtött mennyiségek nem számottevıek.

35

A hulladékkezelı telep bemutatása Megnevezése: Telephely: Területe:

Szekszárd Szilárd Települési Hulladéklerakó Szekszárd 0254/3. hrsz. és İcsény 0205/2. hrsz. kb. 11,2 ha

Tulajdonos: Szekszárd Város Önkormányzata ALISCA ONYX Hulladékgazdálkodási Kft Üzemeltetı: Cégjegyzékszám: Cg.:17-09-004108 Székhely: 7100 Szekszárd Epreskert. út. 8. Tel: 74/528-850 KSH azonosító: 12587142-9002-113 Környezetvédelmi mőködési engedély szám: 50138-47/2003. A városi kommunális hulladéklerakó Szekszárdtól keletre mintegy 1,5 km távolságban helyezkedik el a városból kivezetı Keselyősi út mellett, annak a déli oldalán. Megközelítése a Keselyősi útról leágazó bekötıúton lehetséges. A hulladéklerakót a Béri Balogh Ádám termelıszövetkezet volt homokbányája területén alakították ki 1967-ben. A beszállított hulladékot prizmára borítják 1 m-es vastagságban, amelybıl több lépésben 0,5 m vastag, tömörített hulladékréteget alakítanak ki. Köztes takarásként 15 cm építési törmeléket, takaróföldet terítenek rá. A hulladéklerakó monitoring rendszerrel ellátott. A hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálata 2002 decemberében elkészült, a hulladéklerakónak környezetvédelmi mőködési engedélye van, mely 2005 végéig érvényes. Bátaszéki győjtıkörzet: A bátaszéki hulladéklerakóban a Bátaszéki GAMESZ által ellátott települések Alsónyék, Alsónána, Bátaapáti, Bátaszék, Mórágy, Mıcsény, Pörböly közigazgatási területén keletkezı, veszélyes hulladéknak nem minısülı hulladékokat helyezik el. A győjtés gyakorisága hetente egyszeri a kistelepüléseken kéthetente van csak győjtés. Megnevezése: Telephely: Tulajdonos: Székhely:

Bátaszék Szilárd Települési Hulladéklerakó Bátaszék 0366/4. hrsz. Bátaszék Város Önkormányzata Bátaszék Szabadság u. 4.

Üzemeltetı:

Bátaszék Város Önkormányzatának Gazdasági Mőszaki Ellátó 36

Szervezet Székhely: 7140 Bátaszék Baross G. u.1. Tel: 74/493-664 KSH azonosító: 15417354-7514-322-17 TEÁOR: 7514 50152-9/2003. Környezetvédelmi mőködési engedély szám:

5. ábra A bátaszéki győjtıkörzet

A hulladéklerakó Bátaszéktıl DNy-ra 7 km távolságban található. A telep az 56-os számú útról a Leperd-pusztához vezetı, szilárd burkolattal ellátott bekötıúton közelíthetı meg. A terület nagysága 3,37 ha. A hulladéklerakó kialakítása mőszaki védelem nélkül történt. A hulladéklerakó építési és háztartási hulladékot helyeznek el. A beszállított hulladékot prizmára borítják 1 m-es vastagságban, amelybıl több lépésben 0,5 m vastag, tömörített hulladékréteget alakítanak ki. Köztes takarásként 15 cm építési törmeléket, takaróföldet terítenek rá. 37

A hulladéklerakó környezetvédelmi felülvizsgálata 2002 márciusában elkészült, a hulladéklerakónak környezetvédelmi mőködési engedélye van, mely 2007 végéig érvényes. Hulladéklerakók A jelenlegi hulladéklerakók a jogszabályi elıírások szerint legfeljebb 2008-ig üzemelhetnek, ezért a térségben mindenképp indokolt egy új regionális hulladéklerakó építése

4.

táblázat Az üzemelı hulladéklerakó telepek bemutatása

Hulladéklerakó Kezelı vállalkozások Kezelé megnevezése, címe si (D) kód*

Kezelt hulladék

Leperd pusztai

Bátaszéki GAMESZ

D5

Települési hulladék

Keselyősi úti

Alisca Onyx Hulladékgazdálkodási Kft

D5

Települési hulladék

*

Települési Engedély szám hulladék Kapacitás (t/év) 6000 50152-9/2003. 24 000

Kihasználtság (%)

78 80

50138-47/2003.

a Hgt. 3. számú mellékelte szerinti D kód

A települési hulladékok összetétele: A hulladékok összetétele a szolgáltatók által végzett hulladékanalízis alapján: 5.

táblázat A keletkezı települési hulladékok összetétele (%)

Frakciók

Szekszárd lakossági

Városi gazdálkodó szervek

Bátaszék

községekben

Papír

17,1

14,38

13,55

12,77

Üveg

4,9

8,45

3,54

3,86

Fém

2,7

10,11

3,48

3,64

Textil

2,1

1,45

3,07

1,68

Mőanyag

8,6

17,8

9,47

8,94

Zöld

10,0

5,33

8,3

6,3

Szerves

35,4

26,6

30,67

33,44

Egyéb szervetlen

18,3

15,84

26,58

28,02

Veszélyes

0,9

0,04

1,35

1,35

Összesen

100

100

100

100

38

Szekszárd lakossági hulladék összetétel

18,3

0,9

Papír 17,1

Üveg Fém 4,9 2,7 2,1 8,6

Textil Mőanyag Zöld Szerves

35,4

Egyéb szervetlen

10

Veszélyes

2.ábra A lakossági hulladék összetétele Szekszárdon

Bátaszék lakossági hulladék összetétel

1,35

Papír

13,55

26,58

Üveg

3,54 3,48 3,07

Fém Textil Mőanyag

9,47

Zöld Szerves

8,3 30,67

Egyéb szervetlen Veszélyes

2.ábra A lakossági hulladék összetétele Bátaszéken

A kistelepüléseken keletkezı hulladékok összetétele Papír 1,35

12,77

Üveg

3,86 3,64 1,68

28,02

8,94

Fém Textil Mőanyag Zöld

6,3

Szerves Egyéb szervetlen

33,44

Veszélyes

39

3.ábra A lakossági hulladék összetétele a kistelepüléseken

A gazdálkodó szerveknél keletkezı hulladékok össszetétele

15,84

0,04

Papír Üveg Fém Textil Mőanyag Zöld Szerves Egyéb szervetlen Veszélyes

14,38 8,45 10,11

26,6

1,45 5,33

17,8

4.ábra A hulladék összetétele a gazdálkodói szerveknél

6.

táblázat A keletkezı települési szilárd hulladékok mennyisége összetétel alapján (t/év) a Szekszárdi győjtıkörzeten

Frakciók

Szekszárdon lakossági

Szekszárd gazdálkodó szervek

községekben

Összesen

Papír

1113

960

504

2578

Üveg

319

564

152

1036

Fém

176

675

144

995

Textil

137

97

66

300

Mőanyag

560

1189

353

2102

Zöld

651

356

249

1256

Szerves

2305

1776

1321

5401

Egyéb szervetlen

1191

1058

1107

3356

Veszélyes

59

3

53

115

Összesen

6510

6678

3949

17137

7.

táblázat A keletkezı települési szilárd hulladékok mennyisége összetétel alapján (t/év) a Bátaszéki győjtıkörzeten

Frakciók Papír Üveg Fém Textil Mőanyag Zöld Szerves

Bátaszék lakossági

Bátaszék gazdálkodó szervek

kistelepülések

Összesen

280

150

86

516

73

88

26

187

72

105

25

202

63

15

11

90

196

185

60

441

172

55

43

270

634

277

226

1137

40

Egyéb szervetlen Veszélyes Összesen

8.

550

165

189

904

28

0

9

37

2068

1040

676

3784

táblázat Az összesen keletkezı települési szilárd hulladékok mennyisége összetétel alapján (t/év)

Frakciók Papír Üveg Fém Textil Mőanyag Zöld Szerves Egyéb szervetlen Veszélyes Összesen

Szekszárd győjtı körzet

Bátaszék győjtıkörzet

Összesen

2578 1036 995 300 2102 1256 5401 3356 115 17 137

516 187 202 90 441 270 1137 904 37 3 784

3094 1223 1197 390 2543 1526 6538 4260 152 20 921

A csomagolási hulladékok mennyisége a települési hulladékokban A települési hulladék frakcióiból meghatározhatóak a keletkezı csomagolási hulladékok mennyisége. A papír hulladékokon belül a csomagolási hulladék arányát kb 50 %-ra becsültük, míg az üveg és mőanyag hulladékok esetében 90 illetve 80%,-ot becsültünk. A fémeknél 20 %, a textilnél 10 %.-arányt vettünk fel a tapasztalatok alapján.

41

9. táblázat A csomagolási hulladékok és éves mennyiségük a települési hulladékokban, és hasznosítandó mennyiségük(tonna/év) Hulladék

Papír és karton csomagolási hulladék Mőanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételő kompozit Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

Keletkezı települési szilárd hulladékok csomagolási hányada (t/év) 1518 2000 64 236 300 200 1085 38 8141

Hasznosítandó csomagolási hulladékok (t/év) 759 1100 32 300 200 100 542,5 19 4070,5

Szelektíven győjtött hulladékok mennyisége: Szekszárdon 2003. januártól indult a szelektív hulladékgyőjtés 12 győjtıszigettel. A győjtı szigeteken mőanyag, üveg, papír hulladék győjtése lehetséges. A mőanyag és a papír 2 m3 konténerben, míg az üveg 1 m3-es konténerben. A 12 győjtısziget a város alábbi pontjain található. 1.

160 lakásos mellett

2.

Alisca utca buszmegálló (trafóháznál)

3.

Kórházi Dália ABC mögött

4.

Kırösi Cs. S. u. (olajkúti buszmegálló)

5.

Csemege-MATCH áruház parkolója

6.

Penny Market áruház parkolója

7.

Perczel u. óvoda mellett

8.

Plus áruház melletti parkoló

9.

Tartsay ABC elıtt

10.

TESCO áruház parkoló

11.

Újvárosi ABC parkoló

12.

Zöldkert u. parkoló

A győjtıszigeteket tavaly heti rendszerességgel ürítették és a szelektíven győjtött hulladékok mennyisége az alábbiak szerint alakult: • • •

Papír: 45,7 t/év Üveg: 5,5 t/év Mőanyag: 30,4 t/év 42

•

Szárazelem: 696 kg./év

A győjtıszigetek kedvezı fogadtatásra leltek a lakosság körében és a szolgáltatónak idén már a heti kétszeri ürítést kellett bevezetnie. A győjtı konténerekben szárazelem és gomb elemek győjtésére is lehetıség van, amelyet a szolgáltató szakcégnek ad tovább. A győjtött hulladékok válogatására és feldolgozására az érintett településeken nincs lehetıség így a hulladékok a pécsi válogatómőre kerülnek és onnan szállítják további feldolgozásra. A győjtıszigetek kapacitása heti kétszeri győjtéssel. 10. táblázat

Frakció

A szelektív győjtıedények elméleti kapacitása (tonna/év)

Edény térfogat

Összes kapacitás

Összes kapacitás/év

Fajsúly

Mennyiség t/év

/1 hét 2 alk. Papír

2 m3

48

2496

200 kg/m3

499

Mőanyag

2 m3

48

2496

200 kg/m3

499

1248

3

748

Üveg

3

1m

24

600 kg/m

Az összes mennyiség esetén feltételezzük, hogy minden edényt tele raknak a lakosok egy héten két alkalommal. 11. táblázat

A ténylegesen a szelektív győjtésbıl győjtött csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

Hulladék

csomagolási hulladékok (t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék Mőanyag csomagolási hulladék Vegyes összetételő kompozit Üveg csomagolási hulladék Összesen

20 20 6 4 50

A többi településen sajnos egyelıre nincs szelektív győjtési lehetıség. A közületi hulladékgyőjtésbıl a MÉH telepre leadott különgyőjtött hulladékok mennyisége:

43

12. táblázat

A MÉH telepen győjtött csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

Hulladék

csomagolási hulladékok (t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék Mőanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételő kompozit Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék

Összesen 13. táblázat

400 30 16 27 80 50 0 603

Az összesen győjtött csomagolási hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

Hulladék

csomagolási hulladékok (t/év)

Papír és karton csomagolási hulladék Mőanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételő kompozit Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék

Összesen

420 50 16 27 86 50 4 0 653

Értékelés A szelektív győjtéssel, illetve a közületi hulladékok hasznosítandó részének külön győjtésével a hasznosítandó 8141t hulladékból 653 tonna kerül hasznosításra, ami jelenleg 8 %. Veszélyes hulladékok győjtése: A keselyősi úti hulladéklerakóra kerülı veszélyes hulladékok mennyisége a kevert települési hulladékokban 108 t, ez a bátaszéki lerakón 37 t . A veszélyes hulladékokra kialakult győjtési körzet nincs. A begyőjtési engedéllyel rendelkezı vállalkozások száma 4 db, de általában az érintett települési körön kívüli cégek végzik a tevékenységüket. A kiadott begyőjtési engedélyek alapján a vállalkozások több hulladéktípust győjthetnek.

44

Szekszárd város egyedüliként a környéken évente veszélyes hulladékgyőjtési akciót szervez. A veszélyes hulladék győjtési akció során az alábbi veszélyes hulladékok kerülnek elszállításra: • • • • • • • • •

akkumulátor, hígítók, lakkok, ragasztók, oldószerek, festékek maradványai és göngyölegei, fáradt olaj (ásványi, növényi) szárazelemek, növényvédı- és rágcsálóirtó szerek és göngyölegei, fénycsövek, lejárt szavatosságú gyógyszerek, olajos hulladékok (rongy, papír, főrészpor) savak, lúgok, egyéb különleges kezelést igénylı vegyszerek.

A tavalyi évben begyőjtött mennyiség: • festék, lakk, ragasztó maradékok és göngyölegeik / 990 kg / • növényvédıszer maradékok és göngyölegeik / 187 kg / • fáradt olaj (ásványi, növényi) /373 kg / • használt vegyszer /23 kg / • lejárt szavatosságú gyógyszerek / 170 kg / • olajos rongy, flakon / 77 kg / • használt akkumulátor / 370 kg / • elhasznált szárazelem / 5 kg / Összesen: 2,105 t Az összegyőjtött veszélyes hulladékokat a Pécsi Környezetvédelmi Kft. győjtötte össze és szállította a kezelı telepekre. A többi településen nincs lakossági veszélyes hulladékgyőjtés. Értékelés A lakossági veszélyes hulladékgyőjtı akcióval a veszélyes hulladékok 3,45 %-át sikerült külön győjteni ez a mennyiség hasznosításra, illetve megfelelı ártalmatlanításra kerül. Egyéb hulladék begyőjtı helyek A csomagolóeszköz hulladékok közül a papír, fém, mőanyag és üveg alapú csomagolóeszköz hulladékokra mőködik a MÉH telep. A MÉH telep begyőjtési körzete nagyobb az érintett településeknél. A begyőjtött hulladékok közül a gazdálkodó szervezeteknél keletkezı hulladék a nagyobb hányad. Nyilvántartási rendszerük szerint a lakossági beszállítás hányada 50 %. A telepen akkumulátor begyőjtésre is van lehetıség.

45

EkoFutur KFT.

MÉH: telep

2003-ban begyőjtött anyagok minısége és mennyisége: • Vas hulladék: 10 500 t/év • Színes fém hulladék: 180 t/év • Papír hulladék: 1350 t/év • Mőanyag hulladék: 10 t/év • Fa hulladék: 20 t/év • Akkumulátor hulladék: 200 t/év A nagyobb mennyiségő csomagolási hulladékokat termelı ipari cégektıl a hasznosítható hulladék már nem kerül a hulladéklerakóra, hanem a fentiekben említett MÉH telepre. Nagyobb beszállítók a Tolnatej, a Samsonite stb. Az akkumulátorok a lakossági beszállításból származnak és Szlovéniában kerülnek hasznosításra. Bátaszék körzetében egy magánvállalkozás foglalkozik a hasznosítható hulladékok átvételével. A vállalkozó által győjtött hulladékok mennyisége • Vas hulladék: 200 t/év • Színes fém hulladék: 20 t/év • Papír hulladék: 20 t/év • Mőanyag hulladék: 1 t/év A hulladékok nagy hányada exportra kerül. A hazai feldolgozók fém esetén a Dunaferr, papír esetén dunaújvárosi papírgyár. A mőanyag az Alföldre kerül. Biológiailag lebomló hulladékok Szekszárdon 2004-tıl zöldhulladék begyőjtı járat indult a családiházas és a lakótelepi övezetben. A győjtıjárat kétheti rendszerességgel szedi össze a lakosságnál keletkezı zöld hulladékokat (lomb, fő, ágnyesedék) A győjtött mennyiség 2004-re 60 t-ra várható. A győjtött zöldhulladék a pécsi komposztálóra kerül. Szekszárdon a közterületi zöld hulladékot külön győjtik és a LIÁN Kft. Sióagárdra szállítja. Sióagárdon a Profikomp Kft komposztáló telephelye fogadja Sióagárd lakosságának zöldhulladékát és Szekszárd város közterületi zöld hulladékát. A telepen komposztálás folyik Gore technológiával. A telep engedélyezett kapacitása 4000 tonna/év. Jelenlegi kihasználtsága alacsony kb 510 t év. Szabad kapacitása 3500 tonna/év. A telepen 2003-ban Sióagárd (10 t) és Szekszárd (500 t) zöld hulladékát kezelték. A telepen EU-konform GORE-COVER szemipermeábilis membránnal takart, zárt, oxigén és 46

hımérséklet mérésén alapuló szárító géppel szabályozott, levegıztetett, illetve az utóérlelési szakaszban nyitott forgatásos technológiát alkalmaznak. A többi településen a zöld hulladékok egy részét házilag komposztálják, de nagyobb részt a kevert települési hulladékokhoz keverik. Ezek pontos mennyiségi adatai nem ismertek. Értékelés A külön győjtött zöld hulladék mennyisége 2004-re várhatóan 570 t ez a szekszárdi győjtıkörzet esetén az összes zöld hulladék (1227 t) 46 %-a, de az összes lebomló hulladékra számolva csak 8,6 %.

Építési törmelék Az építési, bontási hulladékok keletkezése a nagyobb településeken jellemzıbb, mivel jellemzıen ott több új lakás épül. Az érintett településeken lecsökkent az új lakások építése és ezzel együtt az építési hulladékok mennyisége is csökkent. Az építési hulladékok győjtése egyedi konténerrendeléssel történhet. A győjtött hulladékok a hulladéklerakó telepekre kerülnek takaróanyagként. A nagyobb beton darabokat a lerakón belüli szállítási úthoz használják fel. Építési, bontási hulladékokat feldolgozó telep nincs az érintett településeken.

47

Kiemelten kezelendı hulladékáramok A keletkezı kiemelten kezelendı hulladékok mennyiségét az ide vonatkozó rendelet szerinti bontásba adjuk merg. 14. táblázat

A kiemelten kezelendı hulladékok és éves mennyiségük (tonna/év)

Mennyiség (t/év)

Hulladék Veszélyes hulladékok

Nem veszélyes hulladékok

Hulladékolajok Szárazelemek Akkumulátorok Kiselejtezett gépjármővek Elektromos és elektronikai hulladékok Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Azbeszt Növényvédı-szerek és csomagoló eszközeik Csomagolási hulladékok összesen Gumi Zöld hulladék

0,7 200 77 80 n.a 653 20 570

Egészségügyi hulladékok győjtése: A háziorvosok egészségügyi hulladékainak begyőjtı hálózata az érintett településeken rendezett. A háziorvosoknál keletkezı egészségügyi hulladék 5-50 kg/év rendelınként. Összesen a 90 db rendelıben 1172 kg keletkezik. A hulladékokat szakcégeknek adják át. Az egészségügy intézményeknek, háziorvosoknak a keletkezett egészségügyi hulladékukról bevallást kell készíteniük, a melyet az ÁNTSZ Városi Intézete ellenıriz. Az egészségügyi hulladékok legnagyobb mennyiségét a kórház adja. A keletkezı betegellátási hulladék mennyisége kb 75 456 kg havonta. A hulladékokat a Pécsi Környezetvédelmi KFT. és a SEPTOX Kft. -nek adják át ártalmatlanításra. A hulladékok a siófoki kórház égetıjébe kerülnek. Állati hulladékok győjtése: A veszélyes hulladékok külön kategóriáját jelentik a nagyobb tömegő (50 kg fölött) elhullott állatok, a kényszervágóhídi hulladékok. Szekszárdon a Keselyősi-úti gyepmesteri telepen (szeméttelep mellett) lévı dögkút szolgált ezen veszélyes hulladékok ártalommentes elhelyezésére, amely telítıdött. A város jelenleg az ugyanitt elhelyezett ATEV konténerrel oldja meg az állati hullák elszállítását az ATEV Solti telephelyére.

48

Az érintett települések közül dögkút mőködik még Sióagárdon, Bátaapátiban, Kakasdon, Mórágyon, Bátaszéken, Bátán. A dögkutak nagy része önkormányzati kezelésben van. A dögkutak másik része a településen mőködı ’volt’ TSZ-k területén találhatóak. A településeken megtalálhatóak a konténeres győjtık is, amelyet szintén az ATEV szállít el a solti telephelyére. Az ÁNTSZ vélemény szerint azonban ez a konténeres mód sem felel meg közegészségügyileg. Állati hulladék komposztálással kísérletképpen foglalkoztak Sióagárdon is, de ennek az engedélyeztetése még folyamatban van. Kiselejtezett gépjármővek Az érintett települések közül Szekszárdon található autóbontással foglalkozó vállalkozás. E hulladéktípus szintén gyártó felelısségi körbe tartozik. A kiselejtezett gépjármővek mennyiségérıl pontos adat nincs, feltehetıen magas az illegális bontások száma. Gyártói-forgalmazói felelısség körébe tartozó hulladékok Hulladékolajok A településeken a hulladékolajok begyőjtése szervezett. A kenıanyag forgalmazók a keletkezı hulladékolajok 80%-át visszagyőjtik. Ilyen begyőjtı rendszerek az üzemanyagtöltı állomásokon épültek ki. Ezek a teljesség igénye nélkül a Mol, Shell, Total kút, által mőködtetett rendszerek. Hasonló győjtı rendszert képeznek az autójavító állomások is. A győjtıhelyeken kezelést nem végeznek, az összegyőjtött hulladékolajat régión kívüli szervezet szállítja el. Az ipari felhasználású olajok forgalmazói hasonló rendszert építettek ki. Az értékesített olajokkal azonos mennyiségő fáradt olajat elszállítják a felhasználótól.

49

2.3

A területen felhalmozott hulladékok

Az érintett települések területén önkormányzati felelısségi körbe tartozó telephelyeken felhalmozott hulladék nincs. Felhalmozott hulladéknak az önkormányzatok bevallásai alapján csak a Szekszárdon található illegális lerakók minıs Ülnek, melyeket a késıbbi fejezetben mutatunk be részletesen.

50

2.4 A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A településre beszállított és kiszállított hulladékokat az érintett 18 településre vizsgáltuk. A nem veszélyes hulladékok esetén a települési hulladékok kezelése helyben történik a két hulladéklerakón. A kapacitás a következı pár évig biztosított. Települési hulladék nem hagyja el az érintett települések által lehatárolt területet, a beszállításnál Cikó települését vettük figyelembe (200 t). A folyékony hulladékok kezelése zömmel a területen lévı szennyvíz telepekre kerül. Egyedül Kakasd folyékony hulladéka (1445 t) kerül Bonyhádra ezt kiszállításnak vettük. A keletkezı kommunális szennyvíz iszapok Szekszárdra kerülnek, ahol komposztálás után mezıgazdasági területekre kerül. A szennyvíz iszapnál beszállítottnak vettük a Tolna Víz és Csatornamő Kft. által Szekszárdra beszállított mennyiségeket (30 t). Nem veszélyes hulladékok 15. táblázat

A településekre beszállított és onnan kiszállított hulladékok (tonna/év)

Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok* Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok* egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok*

beszállított (t/év) 200 30 n.a

kiszállított (t/év) 0 1445 0 n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

A kiemelten kezelendı hulladékáramok A kiemelten kezelendı hulladékáramok esetén a keletkezı hulladékok mind elhagyják a települések területét. Kiemelten kezelendı hulladékáramokra nincs hasznosító telep sem ártalmatlanító telep az érintett területeken, ez alól csak a zöld hulladék kezelése kivétel. A veszélyes hulladékok hasznosítása, ártalmatlanítása régión kívül történik. 16. táblázat: Az önkormányzatok felelısségi körébe tartozó, a településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok és éves mennyiségük

Hulladék Veszélyes hulladékok

Hulladékolajok Szárazelemek Akkumulátorok Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok

51

Településre beszállított (t/év) n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

Településrıl kiszállított (t/év) 0,7 200 77

Hulladék

Nem veszélyes hulladékok

Állati eredető hulladékok Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi Zöld

Településre beszállított (t/év) n.a. n.a.

Településrıl kiszállított (t/év) 80

n.a. n.a. n.a.

n.a

0,2

653 20 60

n.a.

Csomagolási hulladékok A külön győjtött csomagolási hulladékok elhagyják az érintett területet. 17. táblázat A településekre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékok és éves mennyiségük

Hulladék

beszállított (t/év)

kiszállított (t/év)

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

420 50 16 27 86

n.a. n.a. n.a.

50 4 0 653

Papír és karton csomagolási hulladék Mőanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen

52

2.5 A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása 18. táblázat A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

Hulladék

Hasznosítás t/év %

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

653

Égetés t/év %

3

Lerakás t/év % 20 921

Egyéb kezelt t/év %

97 13 645 1290,5

7527

100

Kiemelten kezelendı hulladékáramok 19. táblázat Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelt hulladékáramok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg)

Hulladék

Hasznosítás

Égetés

Lerakás

Egyéb kezelt t/év %

t/év

%

t/év

%

t/év

%

200,7 n.a.

100 n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a. -

n.a. -

77

100

80

100 0,2

100

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

8161 2086

92 74

Veszélyes hulladékok Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédı-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Nem veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok összesen Zöldhulladék Gumi

n.a.

n.a.

653 560 4

8 26 20

53

16

80

100 100

2.6 A illegális, használaton kívüli és engedély nélküli hulladéklerakók, helyzetének ismertetése Az adatok az önkormányzatok nyilatkozatai alapján kerültek kitöltésre. 20. táblázat Illegális lerakók és az ott lévı hulladékok mennyisége

Helyszín Tolna Agro mögötti terület Szekszárd Bottyánhegyi út melletti terület Szekszárd Régi cross pálya területe Szekszárd Sárköz u. /patakpart Szekszárd Porkoláb-völgy szurdik Szekszárd Barát J. u Szekszárd Cinka u. /szurdik/ Szekszárd

Lerakott hulladék megnevezése Kevert hulladék Kevert hulladék Kevert hulladék Kevert hulladék Kevert hulladék Inert hulladék Kevert hulladék

Lerakott hulladék mennyiség (t) 100 200 200 100 80 60 50

21. táblázat Környezetvédelmi engedély nélkül vagy használaton kívüli vagy nem megfelelı mőszaki védelemmel rendelkezı lerakók és az ott lévı hulladékok mennyisége

Helyszín

Lerakott hulladék megnevezése Települési hulladék Települési hulladék Települési hulladék Települési hulladék Települési hulladék

Bátai hulladéklerakó Sióagárd hulladéklerakó Szedres hulladéklerakó Kakasd hulladéklerakó İcsény hulladéklerakó

A hulladéklerakó területe (ha) 1 1 1 0,5 3,7

Lerakott hulladék mennyiség (t) 20 000 15 000 20 000 30 000 10 000

Hatósági feladatok, a tevékenységet végzık engedélyei A tervezési területen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat a - az önkormányzat jegyzıje, - az illetékes környezetvédelmi felügyelıség (KDT-KÖFE) látja el, (engedélyek kiadása, ellenırzések) az érintett szakhatóságok bevonásával. A hulladékkal történı tevékenységeket a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szabályozza, mely szerint a tevékenységet végzınek tevékenységi engedélyt kell kérnie az illetékes környezetvédelmi felügyelıségtıl. 22. táblázat: A területen szilárd hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma

Engedélyes neve

Cím

Telephely

Tárgy

Engedély száma

Bátaszék GAMESZ

Bátaszék

Bátaszék

Begyőjtés

folyamatban

54

Engedélyes neve

Dél-Kom Kft.

Alisca-Onyx Kft

Cím

Telephely

7140 Baross G. u.1. 7601 Pécs, Pf.: 176

7140 Baross G. u.1. H-7632 Pécs, Siklósi út 52.

Szekszárd 7100 Epreskert u. 8

Szekszárd 7100 Epreskert u. 8

Tárgy

Engedély száma

Szállítás Ártalmatlanítás Begyőjtés 14-7/2003 Szállítás Ártalmatlanítás Begyőjtés 53816-34/2003. Szállítás Ártalmatlanítás

23. táblázat: Biológiailag lebomló hulladékok kezelésével foglalkozó vállalkozás

Engedélyes neve

Cím

Telephely

Tárgy

Profikomp Kft.

Gödöllı Dózsa György út 28.

Sióagárd Külterület 0285/6 0285/7 hrsz.

Hasznosítás

Engedély száma 54380-7/2002

24. táblázat: A területen egyéb hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma

Engedélyes neve

Cím

Telephely

Tárgy

Engedély száma

Bosnyák Ferenc

Bátaszék Budai u. Pécs Pálma u. 10.

Bátaszék Budai 146 Szekszárd Epreskert u.2.

Hasznosítás

55296-16/2003

Begyőjtés, elıkezelés

55554-7/2004

Ekofutur Kft. MÉH telep Szekszárd

55

3

A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

3.1 A településen keletkezı települési folyékony hulladékok mennyisége, győjtése A Hgt. úgy rendelkezik, hogy azokat a lakosságnál hulladékká vált folyékony hulladékot, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezetı hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek (3. § d). A települési folyékony hulladékkal (továbbiakban TFH) kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szabályozza. A Hgt. elıírja, hogy az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani, a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Az önkormányzat felelıssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel. A Hgt. 20. §-a egyértelmően meghatározza a TFH-ra vonatkozó elıírásokat és az ingatlantulajdonos kötelezettségeit. Az ingatlantulajdonosok felelıssége az ingatlan területén keletkezı szennyvíz tárolására szolgáló létesítmények elıírás szerinti megvalósítása, a keletkezı szennyvizek elszállíttatása, amely az erre a feladatra jogosult, megfelelı engedéllyel rendelkezı közszolgáltató vállalkozók igénybevételével lehetséges. A folyékony hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles tevékenység, mely tevékenységet a környezetvédelmi elıírások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vevı speciális szállítójármővel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelı szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végzı felelıssége, hogy a birtokában lévı hulladékot engedéllyel rendelkezı kezelınek adja át további kezelésre.

56

3.2 Folyékony hulladék győjtés 25. táblázat

Település

Alsónána Alsónyék Báta Bátaapáti Bátaszék Kakasd Medina Mórágy Mıcsény İcsény Pörböly Sárpilis Sióagárd Szálka Szedres Szekszárd Tengelic Várdomb Összesen

A keletkezı folyékony hulladék mennyisége

A lakosságnak szolgáltatott vízmennyiség 1000 m3/év

Szennyvíz csatornára kapcsolt lakások

Csatornázottsági arány %

Keletkezı szennyvíz mennyisége 1000 m3

18,00 20,00 50,00 9,00 203,00 49,00 19,00 15,00 6,00 71,00 18,00 14,00 42,00 18,00 67,00 1184,00 79,00 35,00

87

32 0 21 40 57 0 0 37 100 51 0 0 60 100 0 90 29 0

12,6 14 35 6,3 142,1 34,3 13,3 10,5 4,2 49,7 12,6 9,8 29,4 12,6 46,9 828,8 55,3 24,5

Elméletileg győjthetı folyékony hulladék mennyisége 1000 m3 0,69 1,12 2,27 0,30 34,22 2,74 1,06 0,84 0,34 1,99 1,01 0,78 0,96 0,00 3,75 16,58 3,98 1,96

1341,9

74,59

172 52 1397

100 95 453

306 231 12913 261

1917 KSH 2003

A keletkezı szennyvíz mennyiséget a szolgáltatott víz mennyiségének 70-%-ra vettük a gyakorlati tapasztalatok alapján. Az összes mennyiség 1 341 900 m3/év-re adódott, Ebbıl csatornára került a csatornázottsági arányt figyelembe véve kb. 920 000 m3/év. Az összes mennyiség 68 %-a. A nem csatornára kerülı mennyiség 421 000 m3/év –bıl 15 800 m3, amit a vállalkozók a KSH szerint elszállítottak. Ez a keletkezı szennyvíz 1,16 %-a. A területen tehát 405800 m3 szennyvíz elszikkad. Amennyiben a tárolók vízzáróak akkor a párolgás miatt ennek az értéknek 80 %-áról kellene gondoskodni, amennyiben nem vízzáróak úgy a keletkezı szennyvíz 8-9 %-ról kellene gondoskodni. Az elméletileg kezelendı folyékony hulladék mennyiségét ez alapján vettük fel számolva azzal, hogy új építéső ingatlanok esetében a vízzáró tárolók aránya magasabb. A folyékony hulladékok győjtése megoldott a térségben több vállalkozás is mőködik. A vállalkozások egy része egyéni vállalkozó és a tevékenységhez szükséges minimális feltételekkel rendelkezik. A vállakózóknak általában a fogadó szennyvíz teleppel van 57

szerzıdésük, illetve az önkormányzatok is a befogadó telepet jelölik meg a köztisztasági vagy hulladékgazdálkodási rendeletükbe. A közszolgáltatást Szekszárdon már pályázat alapján kiválasztott szolgáltató végzi. A pályázat gyıztese a Biozol Kft, aki 5 évre nyerte el Szekszárdon a közszolgáltatást. A Biozol Kft. rendelkezik a tevékenységhez szükséges összes engedéllyel. A többi településen korábbi szerzıdések alapján vállalkozók oldják meg a folyékony hulladék győjtését 26. táblázat

A győjtött folyékony hulladék mennyisége a KSH szerint

Települési folyékony hulladék

Leé (m3/év/fı)

Mennyiség (t/év)

Alsónána

0,62

305

Alsónyék

0,51

420

Báta

0,05

80

Bátaapáti

2,83

750

Bátaszék

0,35

1025

Kakasd

0,81

1445

Medina

0

0

Mórágy

1,36

675

Mıcsény

0,00

415

İcsény

0,00

974

Pörböly

0,83

510

Sárpilis

0

0

Sióagárd

0,19

110

Szálka

0

-

Szedres

0,21

515

Szekszárd

2,15

7600

Tengelic

0,09

150

Várdomb

1,43

1800 15 800

Összesen 27. táblázat A begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége (t)

Begyőjtı neve

BIOZOL Kft Dél-Tolna Közmő Kft Szőcs Sándor vállalkozó

Székhelye

Begyőjtött mennyiség t/év

Szekszárd, Béri Balogh Ádám u. 57 /fsz. 3. Bátaszék Bonyhádi u.1 Alsónána Dózsa. 11/A

7000

400 1100

58

Kezelési hely

Szekszárd szennyvíztisztító telep Bátaszék szennyvíztisztító telep Bátaszék szennyvíztisztító telep

Begyőjtı neve

Sebestyén Tibor vállalkozó Probszt István Kelemen István vállalkozó Dózsa Pál Tibor vállalkozó

Székhelye

Begyőjtött mennyiség t/év

Kakasd

185

Decs

1785

Bonyhád-Majos

630

Bátaszék Budai u. 62.

1100

Kezelési hely

Bonyhád Szennyvíz telep Szekszárd szennyvíztisztító telep Bonyhád Szennyvíz telep Bátaszék szennyvíztisztító telep

3.3 A települési folyékony hulladékok kezelése 28. táblázat A települési folyékony hulladékok jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége (2003)

Kezelés módja*

Kezelt mennyiség (t/év)

Kezelıtelep üzemeltetıje

2 600

Dél-Tolna Vízmő Kft.

9 600

Szekszárd Vízmő Kft.

Szennyvíztisztító telep Bátaszék Szennyvíztisztító telep Szekszárd

A folyékony hulladékot fogadó telepek Szekszárd szennyvíztisztító, a 2*50 m3/nap kapacitású elıkezelı. A szippantott szennyvíz elıkezelıjének összes kapacitása 36 500 m3/év. A bátaszéki telep folyékony hulladék elıkezelı telep kapacitása 50 m3/nap elıkezelı összes 18250 m3/év Bátaszéken és Szekszárdon nemrég fejezıdött be a szennyvíztisztító telepek rekonstrukciója, s a bátaszéki telepen lezárult a próbaüzem. Települési folyékony hulladékot az İcsény-Decs, a Szedres-Medina, a Szálka, a Tengelic és Sióagárd szennyvíztisztító telepe nem fogad. 3.4 A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése 29. táblázat A szennyvíztisztítók közmőveiben keletkezett iszap mennyisége(2003)

Szennyvíztisztító mő telephelye

Bátaszék İcsény-Decs Szedres-Medina Szálka Sióagárd Tengelic Szekszárd

Iszap mennyiség m3/év (3 %)

Víztelenített iszap mennyiség (t/év)

666 1600 333 233 150 33 40 000

80

59

45 30 5

Összes mennyiség Szárazanyag (t/év) 20 48 10 7 4,5 1 1200

Szennyvíztisztító mő telephelye

Iszap mennyiség m3/év (3 %)

Víztelenített iszap mennyiség (t/év)

43 015

Összesen

Összes mennyiség Szárazanyag (t/év) 1290,5

3.5 A tervezési területen a szennyvíziszap-kezelési módok A települési szennyvizek, valamint a kezelésükbıl származó szennyvíziszapok mezıgazdasági hasznosításának feltételeirıl az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet intézkedik (módosítva a 208/2003. (XII. 10. Korm. rendelettel) 30. táblázat A települési szennyvíziszap ártalmatlanítása

Ártalmatlanítást végzı neve/telephelye Scarabeus Kft Injektor Kft

Ártalmatlanítás módja

Alkalmazott technológia

Engedélyezett mennyiség [t/év]

komposztálás injektálás

Nyitott prizma -

5 500 n.a.

Az Injektor Kft. injektálási technológiával helyezi ki a szennyvíz iszapot az İcsény, Szekszárd közötti területekre. A Scarabeus Kft. a szennyvíztisztító telepen bérli a komposztálót és hulladékkezelési engedéllyel rendelkezik. A komposztáló kapacitása 5500 t/év Az érintett települések szennyvíz iszapja a Szekszárdi szennyvíztisztító telepre kerül, ahol komposztálás után teljes egészében mezıgazdasági hasznosításra kerül. A keletkezı komposzt mennyisége kb. 3000 t. A kihelyezésre kijelölt terület 120 ha talajvédelmi engedélyezése folyamatban van. A hasznosítás aránya 100 %. A szennyvíz iszapok kezelése a térségben megoldott külön intézkedés nem szükséges.

60

4

A képzıdı hulladék mennyiségének várható alakulása

A hulladékmennyiség jövıbeli alakulásának becsléséhez alapul vehetı, számszerősíthetı tényezık:




Az állandó lakosok számának változása. A GDP alakulása. Lakossági vásárlási szokások

Az állandó lakosság szám a térségben csökken 1 %-al. Az országban tapasztalható évi 4-5 %-os gazdasági növekedés életszínvonalra és a vásárlói szokásokra gyakorolt hatása megváltoztatja a hulladék mennyiségét és összetételét, ehhez járul a térségben várható gazdasági fellendülés és az ipari szerkezet átalakulása. Az életszínvonal emelkedése együtt jár a vásárlóerı, illetve a fogyasztás növekedésével, ami a hulladék összetételében a könnyő frakció (csomagolóeszközök) részarányának emelkedésével jár. Ugyanakkor a hulladék fajsúlya jelentısen csökken. A szolgáltatók mérései alapján 160 kg/m3-rıl lecsökkent 120 kg/m3-re. A szolgáltatók által közölt mennyiségek 3 %-os növekedést mutatnak, ami megfelel az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT) foglalt prognózisnak. Ezek alapján a települési hulladék növekedése becslések alapján a következı: 3 % / évente 2008-ig; Ezen elırejelzések és az OHT alapján a következı arányokat vettük figyelembe 2008-ig.


• • • •

Települési hulladékok 3% Inert hulladék növekedés 1% Kommunális szennyvíziszap növekedése várhatóan 15 % A folyékony hulladék mennyisége a szennyvíz hálózati rákötések miatt várhatóan csökken

31. táblázat A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék

2002* (t/év)

2005* (t/év)

2008* (t/év)

Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok

20 293 12 200 1290,5 7 118

21 549 9 000 1 963 7 342

23 547 7 000 2 985 7 564

*A várható mennyiségek ±100 t. intervallummal

A veszélyes hulladékok mennyiségének növekedését egységesen 3 %-ra vettük évenként. Állati hulladékok mennyisége a becslések szerint nem változik 61

32. táblázat A kiemelten kezelendı hulladékáramok tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék Veszélyes hulladékok

Hulladékolajok Akkumulátorok Szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjármővek Egészségügyi hulladékok Állati eredető hulladékok Növényvédıszerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Zöld hulladék Csomagolási hulladékok összesen Gumi

Nem veszélyes hulladékok

2002* (t/év)

2005* (t/év)

2008* (t/év)

199 0,6

212 1

232 1,2

-

-

-

77 80

82 80

89 80

0,2

0,3

0,35

n.a 1526 653 20

n.a 1854 993 21

n.a 2147 1510 23

*A várható mennyiségek ±5-10 t. intervallummal

A hulladék összetételét tekintve az Országos Hulladékgazdálkodási Terv alapján a következı folyamat várható 2030-ig:




A papír mennyiségének jelentısen nı (17-22%-ra várható) és ugyanez a tendencia várható a mőanyagra is (8-12%-ra várható), Az üveg és a fém kisebb mértékben de szintén nı, 6-8 % A csomagolási hulladékok növekedését 15 %-ra vettük.

33. táblázat A csomagolási hulladék tervezett mennyisége (t/év)

Hulladék Papír és karton csomagolási hulladék Mőanyag csomagolási hulladék Fa csomagolási hulladék Fém csomagolási hulladék Vegyes összetételő kompozit csomagolási hulladék Egyéb, kevert csomagolási hulladék Üveg csomagolási hulladék Textil csomagolási hulladék Összesen *A várható mennyiségek ±5-10 t. intervallummal

62

2002* (t/év)

2005* (t/év)

2008* (t/év)

420 50 16 27 86 50 4 0 653

639 76 24 41 131 76 6 0 993

971 116 37 62 199 116 9 0 1510

5

Elérendı célok

Figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokban, illetve az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben és a Dél-Dunántúli régió Hulladékgazdálkodási tervében meghatározottakat, a 20032008-ig terjedı tervezési idıszakban a következı célok elérése válik szükségessé:  Ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák bevezetését, az újrahasználható és a tartós termékek piacra kerülését.  El kell terjeszteni a hasznosítható összetevık elkülönített begyőjtését, ipari elıkészítését, az ehhez szükséges létesítmények és eszközpark (hulladékudvarok, győjtıszigetek, győjtıedényzet és begyőjtı jármővek, válogatómővek) létrehozását, illetve alkalmazását.  Az elkülönített begyőjtéssel és kezeléssel el kell érni, hogy 2008-ban a jelenlegi 97 %-os lerakási arány 60 % alá csökkenjen.  Gondoskodni kell a települési hulladékban megjelenı 0,7-1,0 %-nyi veszélyes összetevık minél nagyobb arányú elkülönített begyőjtésérıl és külön kezelésérıl, egyrészt a közszolgáltatás keretein belül, másrészt a gyártói felelısségen alapuló visszavételi kötelezettségek bevezetésével.  Támogatni szükséges a régi, korszerőtlen, kis kapacitású lerakóhelyeket kiváltó, regionális hulladékártalmatlanító létesítmények megépülését.  Fontos, hogy a lerakók begyőjtı-körzetében komplex rendszerek alakuljanak ki, amelyek az elkülönített begyőjtési és lerakás-csökkentési feladatokat is teljesítik  Rekultiválni kell az illegális hulladéklerakókat, és a mőszakilag nem megfelelı lerakókat, dögkutakat.  Biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása, komposztáló mővek telepítésével kell elısegíteni.  A települési szilárd hulladék szervesanyag tartalmával kapcsolatos feladatok teljesítése érdekében a kerti és közterületi zöldhulladékot, a konyhai szerves hulladékot és a papírhulladékot elkülönített győjteni kell.  Fel kell mérni a keletkezı inert hulladékok mennyiségét és összetevıit. Indokolt esetben inert hulladékkezelı mővet kell telepíteni a térségben.  Meg kell oldani az állati hulladékok közegészségügyileg megfelelı külön győjtését, esetleg hasznosítását.

Lakossági tudatformálás

 A fentiekben megfogalmazott célok csak a lakosság aktív közremőködésével érhetık el. Támogatni szükséges mindazon kezdeményezéseket, amelyek segítik a megfelelı szemlélet kialakítását, tájékoztatást, illetve a lakosság bevonását a hulladékgazdálkodási célok teljesítésbe. 63

 Törekedni kell arra, hogy tovább erısödjön a régióban az önkormányzatok, a kistérségek, illetve hulladékgazdálkodásban érdekelt közigazgatási, szakmai, gazdasági, valamint civil szervezetek együttmőködése. 5.1 Csökkentési célok • • • • •

csökkenteni kell a keletkezı hulladék mennyiségét; csökkenteni kell a hulladék veszélyes alkotóit csökkenteni kell a lerakással történı ártalmatlanítás igen magas arányát; csökkenteni kell a hulladéklerakóra kerülı szerves anyag tartalmat csökkenteni kell a hasznosítható csomagolási hulladékok lerakással történı ártalmatlanítását

− Az OHT-val és a területi tervvel összhangban megfogalmazott csökkentési célokat és mennyiségeket táblázatban célszerő feltüntetni a csökkenteni tervezett hulladék típusok szerint. A csökkentési célok meghatározásánál az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 5.2 Települési szilárd hulladék A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyagtartalmat - 2004. július 1 napjáig - 2007. július 1 napjáig - 2014. július 1 napjáig kell csökkenteni országos szinten.

75%-ra 50%-ra 35%-ra

A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig országos szinten el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: - legalább 50% hasznosításra kerüljön, - ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. 5.3 Csomagolási hulladékok A hulladékgazdálkodási törvény értelmében országos szinten 2005-re el kell érni a csomagolási hulladékra vonatkoztatva a minimálisan 50%-os átlagos hasznosítási arányt. A hasznosításba beleértendı az anyagában történı hasznosítás (újrafeldolgozás) mellett az energia-visszanyeréssel történı égetés is. Az anyagában történı hasznosításnál összességében 25-45% között kell teljesíteni, és egy minimális 15%-os mennyiséget minden anyagfajtánál el kell érni.

5.4 Biológiailag lebomló hulladékok A biológiailag lebomló hulladékokat csoportosíthatjuk zöld hulladékokra és konyhai 64

hulladékokra. A zöld hulladékok külön győjtése egyszerőbb feladat. Zöldhulladék-győjtı járattal a keletkezı mennyiség nagy hányada külön győjthetı. A csökkentési célkitőzés a lerakóra vonatkozik és az összes lebomló hulladék hányadot, kell bázisévhez (2002) viszonyítottan 75 %-ra csökkenteni 2004. július 1.-ig. 2007-re el kell érni a biológiailag lebomló hányad 50 %-ra csökkenjen, ehhez már a győjtési rendszer átszervezése szükséges. A bio- és zöldhulladék esetében az elkülönített győjtést követıen aerob vagy anaerob lebontási eljárásokkal biztosítani kell a hulladék lebomlását és a képzıdı "komposzt" felhasználását. Az elsı idıszakban elsısorban a hulladék házi komposztálását és felhasználását kell elterjeszteni és ösztönözni, kiegészítve a közterületeken képzıdı zöldhulladék helyi kezelésével és visszaforgatásával. A bio- és zöldhulladék komposztáló telepeket - a gazdaságos begyőjtı hálózat kiépítése, a közös infrastruktúra és munkaerı felhasználásának gazdasági elınyei miatt - célszerő a regionális lerakók telephelyein, azok megfelelıen kialakított részén, a lerakók mőködtetéséhez szervesen illeszkedı módon megvalósítani. 5.5 Állati hulladékok Az állati eredető hulladékok dögkutakba történı elhelyezését 2005. december 31-ig meg kell szüntetni. 5.6 Építési-bontási hulladék: A szakértıi vélemények hosszútávon is a keletkezı hulladék mennyiségének évenkénti kis mértékő növekedését jósolják, 15 éves távlatban is. A lerakandó inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével lehetséges. A csökkentési célok meghatározásakor az országosan kitőzött célok mellett döntı szempont a települések infrastruktúrájának, környezeti háttériparának, gazdasági fejlıdési prognózisának figyelembevétele, illetve a hulladékkeletkezés csökkentésére vonatkozó megoldások költséghatékonysága.

5.7 Veszélyes hulladék: A települési hulladékok 0,7-1 %-a veszélyes hulladék a végzett hulladék analízis alapján. Le kell csökkenteni a lerakott települési hulladékok veszélyes részét. Biztosítani kell a lakosok részére átvevı helyeket, ahol leadhatják veszélyes hulladékaikat. Ez történhet veszélyes hulladékgyőjtési akciókkal vagy állandó átvételt biztosító hulladékudvarral.

5.8 Települési folyékony hulladék: A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitőzéseit alapvetıen magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közmőves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetıleg a települési 65

szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos elırehaladásának megfelelıen a győjtött és elszállítandó települési folyékony hulladék mennyisége fokozatosan csökkeni fog. A folyékony hulladékot fogadó telepek Szekszárd szennyvíztisztító és Bátaszék szennyvíztisztító telepek kapacitása csak részben kihasznált. Új fogadó kapacitásra nincs szükség. 5.9 Kommunális szennyvíziszap: A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program elırehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkezı és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges lesz. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek minıségének szigorú ellenırzésével, szükség esetén korlátozásokkal. A hasznosításra alkalmas szennyvíziszap mezıgazdasági felhasználását kell preferálni. A szennyvíziszapok hasznosítása jelenleg is 100 %.

66

6

Hasznosítási, ártalmatlanítási célkitőzések tervezése

Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkezı hulladék hasznosítása, nem feladata hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkezı hulladék jövıbeni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív győjtés után hasznosító szervezeteknek történı átadással teljesít. Majd ezen hasznosítási célok és a jelenleg lehetıségre álló létesítmények ismeretében lehet helyi vagy regionális szinten tervezni a hasznosítási kapacitások bıvítését, kialakítását. Tekintettel a Hgt. által megfogalmazott biológiailag lebomló hulladékok végleges lerakási tilalmára vonatkozó elıírásokra, 2008-ig elsıdleges prioritása kell, hogy legyen a zöld- és biohulladékok komposztálásának. A területen keletkezı szennyvíziszap hasznosítási arányát országos szinten 2008-ra minimálisan 56 %-ra kell növelni. (Komposztálás, mezıgazdasági elhelyezés, energianyerés), ennek érdekében a tervezett szennyvíziszap hasznosítási arányoknak is meg kell közelítenie ezt a szintet, természetesen a helyi adottságok figyelembevételével. Tekintettel, hogy e területen eddig is 100 % hasznosítás volt a jövıben is ezt tőztük ki célul. A veszélyes hulladékok mennyiségének 30 %-a 2008-ig hasznosításra kerüljön, ennek érdekében a települési szilárd hulladék veszélyes komponenseinek elkülönített győjtési rendszerét ki kell alakítani, és a település számára elérhetı hasznosító szervezetek számára át kell adni. 34. táblázat A hulladékokra vonatkozó helyi és regionális hasznosítási, célok összehasonlítása

Hulladék Kommunális szennyvíziszap Veszélyes hulladékok Csomagolási hulladékok Biológiailag lebomló hulladékok 2004 Biológiailag lebomló hulladékok 2007

Hasznosítási, cél % (2004-2008) Helyi Területi 100 56 30 30 50 50 25 25 50

67

50

7

Intézményfejlesztési, ismeretterjesztı, szemlélet-formáló programok

A hulladék keletkezését csökkentı intézkedések bevezetésére csak szerény lehetıségei van a az önkormányzatoknak. A szükséges intézkedések bevezetésére országos szabályozók kellenek. A hulladékok keletkezésének csökkenését szolgálják a különbözı közgazdasági szabályozó eszközök. Ezeknek feladata, hogy a gazdaság rövid távú, a környezet ellenében ható folyamatait, a környezet hosszú távú fennmaradási érdekeivel összhangba hozza. A feladatok között kiemelkedı még a környezetorientált kommunikációs politika megvalósítása a reklám, az értékesítés ösztönzés, a személyes eladás és PR tevékenységek alkalmazásával. Kiemelkedı jelentısége van az oktatási programoknak. Ezeket érvényesíteni kell az iskolákban, elıadások formájában osztályfınöki óra keretében. Mivel minden háztartás nagyon sok zöldségbıl és gyümölcsbıl származó kerti hulladékot termel, ezért ahol lehet (Pl családi házas övezet), a házi komposztálást meg kell valósítani, komposztálásról szóló kiadványok, tanfolyamok szervezésével komposztálásra szolgáló eszközök támogatásával. A fenti feladatok megvalósításában, a célok elérésében jelentıs szerepet szánunk a társadalmi zöld szervezeteknek, civil egyesületeknek és a kulturális intézményeknek.

35. táblázat Módszerfejlesztéssel, intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, tájékoztatással, oktatással, képzéssel foglakozó programok

Program Óvodai szemléletformáló elıadások Általános iskolai oktatások Középiskolai oktatások Lakossági brossurák Lakossági fórumok Információs csomag Hirdetések helyi médiában

szemlélet-formálással,

Határidı

Felelıs

folyamatos

Óvóda

folyamatos folyamatos folyamatos 2004 dec folyamatos folyamatos

Iskola Iskola PR cég Önkormányzat PR cég Önkormányzat

68

8

Hulladékgazdálkodási cselekvési program

A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitőzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása A hulladékgazdálkodási problémák megoldására 2002-ben a jelen tervben lévı önkormányzatok csatlakoztak a Dél-Balaton Sióvölgye Hulladékgazdálkodási Programhoz, mely az Európai Unió ISPA elıcsatlakozási alapjából támogatást nyert. A projektben Siófok város gesztorságával 207 település vesz részt. A projekt keretében 3 regionális hulladékkezelı központ lesz megvalósítva: (Cikó, Som, Ordacsehi). A projekt általános céljai a következık: • A megvalósított hulladékgazdálkodási infrastruktúra biztosítása a projekt területén a háztartási szilárd hulladék kezelésének és elhelyezésének környezetvédelmi szempontokból megfelelı módon legalább 25 évig. • A szelektív hulladékgyőjtés bevezetése a következı hulladékfajtákra: papír, mőanyag, fém, üveg, biológiailag lebomló szerves anyag és veszélyes hulladék. A hasznosítható hulladékfajták lehetıség szerinti értékesítése. • A szükséges lerakó kapacitás és terület csökkentése, melynek következményeképpen csökken a lerakók környezetvédelmi szennyezése is. • A lerakott háztartási hulladékban a hasznosítható hulladék és a szervesanyag tartalom csökkentése újrahasznosítással és komposztálással. • A háztartási hulladékból származó veszélyes hulladék különválasztása és megfelelı kezelése. • Nyersanyagok elıállítása: például komposzt, papír, mőanyag és üveg. • Az ISPA projekt megvalósítása során az EU irányelveknek való megfelelés mint például a ’Legjobb Elérhetı Technológia’ (BAT) alkalmazása a hulladékgazdálkodási rendszer megvalósításakor. • A nagy lerakók rekultiválása. • PR tevékenység megvalósítása a szelektív hulladékgyőjtés illetve a környezettudatos magatartás fejlesztéséért. A Dél-Balaton Sió völgyei Hulladékgazdálkodási Projekt keretében Cikón megvalósuló beruházások: Regionális Hulladéklerakó Az ömlesztetten győjtött kommunális szilárdhulladék, valamint a válogatónál és a komposztálónál visszamaradó nem hasznosítható hulladék fogadására és ártalmatlanítására. Tervezett kapacitás: 1 200 000 m3 Válogatómő A szelektíven győjtött hulladék utóválogatására, bálázására. Tervezett kapacitás: 13.000 t/év. 69

Válogatásra kerülı fıbb hulladékfajták: papír, mőanyag, üveg, fém, textil. Komposztáló A szelektíven győjtött és közvetlenül a komposztálóra beszállított biológiailag lebontható szerves anyag hasznosítására. Hasznosítás: tápanyag utánpótlás; rekultivációs takaróanyag. A környéken több komposztáló létesül A komposztálók helyszínei:  Cikó  Tolna  Mohács

5900 t/év 9300 t/év 4100 t/év

A projekt többi eleme: Győjtıszigetek A teljes körő szelektív hulladék győjtés az 5/2002.(X.29.) KvVM rendelet figyelembevételével készül. A győjtı szigeteken 3 frakció (papír, mőanyag, üveg) lesz különgyőjtve. A konténerek forgalmasabb áruházak, lakótelepek mellé lesznek kihelyezve. Az üveg győjtése 1,2-1,5 m3-es a papír, mőanyag 1,8-2,2 m3 konténerekben lesz megvalósítva. 36. táblázat A szelektív győjtıszigetek száma településenként (tonna/év)

Települések

Győjtı szigetek száma 2 2 3 2 8 3 2 2 2 4 2 2 2 2 4 38 4 2

Alsónána Alsónyék Báta Bátaapáti Bátaszék Kakasd Medina Mórágy Mıcsény İcsény Pörböly Sárpilis Sióagárd Szálka Szedres Szekszárd Tengelic Várdomb

Hulladékudvarok A hulladékudvarban a hasznosítható hulladékok átvétele mellett a lakosságnál 70

keletkezı veszélyes hulladékok átvételére is sor kerül. A hulladékudvarok tervezett helyszínei  Szekszárd Déli  Szekszárd Északi  Szedres  Bátaszék A hulladékudvarban győjthetı hulladékok:  Hasznosítható hulladékok  Termékdíj törvény hatálya alá tartozó egyéb hulladékok  Nagydarabos hulladékok (lomok)  Háztartásokban keletkezı veszélyes hulladékok Begyőjthetı hulladékmennyiség A hulladékudvarok által begyőjthetı hulladékok fajtáját és mennyiségét a településre jellemzı hulladék elemzésébıl kell meghatározni. A győjtendı hulladékmennyiségnél figyelembe kell venni, hogy a győjtıudvart, a hatókörzetében lévı lakosságnak - legalábbis az elsı 3-5 évben - csak a 30-50 %-a veszi igénybe. Így az elsı idıszakban ezzel a csökkentett mennyiséggel kell számolni! Tapasztalatok alapján az egy lakosra jutó átlagos évi beszállított hulladékmennyiség 50-80 kg. Ez nagyban függ a győjthetı anyagoktól (pl. építési törmelék, gépkocsi roncs, nagy darabos hulladék), illetve a lomtalanítás évi gyakoriságától. Veszélyes hulladékok tárolása: Veszélyes hulladékot fedett - zárt területen (minimális alapterülete építmény esetén 25m2) megfelelıen kialakított (pl. saválló betonozás, győjtızsomp) építményben vagy konténerben kell elhelyezni. A tárolóhelyet zárható módon, gépi szállító és mozgató eszközök számára is jól megközelíthetı módon kell kialakítani. A hulladékok tárolása történhet saválló, ADR minısítéső fém, vagy mőanyag konténerekben, vagy zárható hordókban. Az átveendı veszélyes hulladék mérésére mérleget kell biztosítani. A környezetvédelmileg nem megfelelı lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és a nem megfelelıen kialakított lerakók legkésıbb 2005-2009-ig bezárásra, felszámolásra, ill. rekultiválásra kerüljenek. Cél, hogy 2009-ben már ne mőködhessen olyan lerakó, amely a környezetvédelmi 71

követelményeknek nem felel meg. A felülvizsgálatok alapján környezetvédelmi szempontból nem megfelelı mőszaki védelemmel ellátott lerakókat meg kell szőntetni, helyettük új, mőszakilag megfelelı lerakókat kell építeni, vagy ilyen lerakókat igénybe venni. 37. táblázat A környezetvédelmi felülvizsgálatok

Hulladéklerakó Keselyősi úti hulladéklerakó Báta Bátaszék Sióagárd Kakasd İcsény Szedres

Környezetvédelmi Felülvizsgálat készült készült készült nem készült készült készült folyamatban

Települési folyékony hulladék leürítıhely esetén az üzemeltetı a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet hatálybalépésekor meglévı, engedéllyel rendelkezı vagy üzemelı hulladéklerakót, illetve leürítı helyet köteles a rendelet hatálybalépését követı 3 hónapon belül az illetékes felügyelıségnek bejelenteni. Leürítı hely esetében felülvizsgálatot a környezetvédelmi hatóságnak a kötelezést elrendelı határozata esetében le kell folytatnia. 38. táblázat A környezetvédelmi szempontból nem megfelelı hulladéklerakó-telepekkel kapcsolatos feladatok

Telep megnevezése

A telepre vonatkozó intézkedés megnevezése

Határidı

Intézkedés felelıse

Keselyősi úti hulladéklerakó Báta

Rekultiváció

2007

Rekultiváció

2008.

Bátaszék

Rekultiváció

2007

Kakasd

Rekultiváció

2008.

Sióagárd

Rekultiváció

2008

İcsény

Rekultiváció

2007

Szedres

Rekultiváció

2008

Szekszárdi Önkormányzat Bátai Önkormányzat Bátaszéki Önkormányzat Kakasdi Önkormányzat Sióagárdi Önkormányzat İcsényi Önkormányzat Szedresi Önkormányzat

72

Intézkedés költsége (eFt) 400 000 100 000 150 000 200 000 30 000 40 000 60 000

39. táblázat A Dél-Balaton Sióvölgy ISPA projektben rekultivált lerakók

Telep megnevezése

A telepre vonatkozó intézkedés megnevezése Rekultiváció

Határidı

Bátaszék

Rekultiváció

2007

İcsény

Rekultiváció

2007

Keselyősi úti hulladéklerakó

2007

Intézkedés felelıse Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

Támogatási arány 90 %

90 %

90 %

Az illegális hulladéklerakók felszámolása szintén az önkormányzatok feladata, amelyet a cselekvési programjuk tartalmaznia kell.

73

9

A tervezett intézkedések végrehajtásának prioritása és ütemezése

A feltüntetett határidık a végsı határidıt jelentik, az egyes beruházások megkezdése és kivitelezése az adott idıintervallumban folyamatosan valósulhat meg. Települési szilárd hulladékok Lebomló szervesanyag tartalom csökkentése 75%-ra a lerakókon Szelektív győjtés teljessé tétele Lebomló szervesanyag tartalom csökkentése 50%-ra a lerakókon Begyőjtı hálózat teljes kiépítése Lerakók rekultiválása, felszámolása Lebomló szervesanyag tartalom csökkentése 35%-ra a lerakókon Települési folyékony hulladék és szennyvíziszap Települési folyékony hulladék mennyiségének 15%-os csökkentése A kezelés nélküli lerakás kiváltása hasznosítással Építési és bontási hulladékok Építési, bontási hulladékok pontos felmérése Hasznosító telepek létesítése Gumi hulladékok Egészben történı gumihulladék lerakásának tiltása Darabolt gumihulladék lerakásának megszüntetése Gumihulladék begyőjtı és kezelı rendszer kialakítása Veszélyes hulladékok Állati hulladék ártalmatlanító kapacitás felmérése Dögkutak bezárása Növényvédı szerek és csomagolóeszközeinek hulladékaira vonatkozó ártalmatlanító kapacitás meghatározása Hőthetı győjtıhelyek kialakítása állati hulladékra Egészségügyi hulladék égetımő szükségességének vizsgálata Növényvédı szerek és csomagolóeszközeinek hulladékainak elkülönített győjtése hulladék udvarokon Csomagolási hulladékok Csomagolási hulladékokra vonatkozó mennyiségi és minıségi adatok pontosítása Csomagolási hulladékok hasznosítási arányának biztosításához a visszagyőjtési rendszer kialakítása Szelektív győjtés teljessé tétele

74

2004.07.01. 2006.12.31. 2007.07.01. 2008.12.31. 2008.12.31. 2014. 07.01. 2008.12.31. 2008.12.31. 2006.12.31 2008.12.31. 2003-tól 2006.01.01. 2008.12.31. 2004.12.31. 2005.12.31. 2005.12.31. 2008.12.31. 2008.12.31. 2008.12.31.

2004.12.31. 2005.12.31. 2007.12.31.

10 A megvalósításához szükséges becsült költségek Nem-veszélyes hulladék lerakó Komplex hulladékkezelési rendszereket jelentenek, Cikó regionális hulladéklerakó: kb. 1,5 milliárd Ft. Válogatómő A szelektíven győjtött hulladékok ipari elıkészítéséhez válogatómő telepítése indokolt. Becsült költsége 400 millió Ft Komposztáló A biológiailag lebomló hulladékok hasznosításához szükséges komposztáló költsége. 120 millió Ft Hulladékudvarok, győjtıszigetek A nagyobb lakosságszámú települések saját belátásuk szerint telepíthetnek további hulladék udvarokat a minimálisan szükséges egy mellett. Összes becsülhetı költség a szükséges mennyiségő hulladékudvar és győjtısziget megvalósításához A térségben elhelyezendı szigetek és hulladékudvarok költsége 4 db hulladékudvar 120 millió Ft 86 db győjtısziget 120millió Ft Rekultiváció A jogszabályi elıírásoknak nem megfelelı lerakókat három ütemben be kell zárni, a bezárt lerakókat rekultiválni kell. A hulladéklerakók rekultiválási költsége (3 db) 600 millió Ft Inert hulladék kezelı A régióban kb. t/év hasznosítatlan inert hulladék keletkezik. Eddig a régióban nem volt inert hulladék lerakó és nem is volt szükség rá. A régi lerakók rekultiválásához valószínőleg jelentıs inert hulladék mennyiség lesz szükséges. A rekultivációk befejezése után derül ki igazából, hogy szükséges –e a térségnek, vagy a nagyobb régiónak inert feldolgozó telep. Amennyiben igen, úgy a jelenlegi kalkulált költség. 150 millió Ft

75

Hőtött tárolók állati eredető hulladékok tárolására 80 t/év állati eredető veszélyes hulladék képzıdik a térségben. Törekedni kell a dögkutak és dögtemetık felszámolására, begyőjtı hálózat kialakítására és az állati eredető veszélyes hulladékok hőthetı tárolókban történı győjtésére. Indokolt a régióban a tervidıszak végéig egy hőtött tárolóhely kialakítása. A problémát mindenképpen térségi szinten kell kezelni. Összes becsülhetı költség a megvalósításhoz 400 millió Ft. A Dél-Balaton Sió-völgyi Hulladékgazdálkodási ISPA Program a fenn említett beruházások egy részére nyújt forrást. A program keretében a térség hulladékgazdálkodási feladatai a települési hulladékok terén megoldódnak. Az ISPA az EU elıcsatlakozási alapja hazai társfinanszírozással együtt 90-% támogatást ad a program kivitelezésére. A fennmaradó 10 % az önkormányzatok saját része, amelyet lakosságarányosan kell fizetniük.

További feladatok Az önkormányzati felelısségbe tartozó hulladékáramok közül a közeljövıben mindenképp foglalkozni kell az állati hulladékok kezelésével, az építési-bontási hulladékokkal és az egészségügyi hulladékokkal. Az egészségügyi és építési-bontási, és az állati hulladékáramok kezelése országosan is problémát okoz, így az EU strukturális alapok a Környezetvédelmi Infrastruktúra Operatív Programján keresztül nyújtanak pályázati lehetıséget 2004-2006 között e problémák megoldására. A probléma megoldását térségi, kistérségi esetleg regionális szinten kell megoldani.

76

11 A cselekvési program megvalósításához szükséges becsült költségek településenként Alsónána Cselekvési program

Intézkedés

Hulladékkeletkezés csökkentési program

Hulladékszegény technológiák bevezetése

Hulladék hasznosítási program

Települési hulladékkezelési program

Szelektív hulladékgyőjtési program

Érintettek köre

Határidı

Zöldhulladék járat

Közszolgáltató

2004-2005

Intézményi papírgyőjtés Lakossági komposztálás Gumi hulladékok külön győjtése Szállító és hulladékkezelı berendezések, gépek Regionális hulladéklerakó létesítése Hulladékgyőjtı sziget kihelyezés

Közszolgáltató

2004-2005

Lakosság

2004-2005

Lakosság

2004

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

Válogatómő létesítése Veszélyes hulladék győjtési program

Hulladékudvar létesítés

Biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása

Komposztáló létesítése

Inert hulladék kezelési program

Kiemelten kezelendı

Inert hulladék kistérségi kapacitás önkormányzatok felmérése Inert hulladék kistérségi kezelı mő önkormányzatok létesítés Állati eredető kistérségi hulladékgyőjtı önkormányzatok hálózat fejlesztése

77

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás

2005-2007

278

ISPA*

2005-2007

742

ISPA*

2005-2007

92

ISPA*

2005-2007

221

ISPA*

2005-2007

102

ISPA*

2005-2007

155

ISPA*

2005

2008

KIOP

2008

KIOP

Cselekvési program hulladékáramok kezelésének programja

Folyékony hulladékok mennyiség

Intézkedés

Érintettek köre

Határidı

Egészségügyi hulladékok győjtésének felülvizsgálata Gumi hulladék győjtés Szennyvíz hálózat rákötés számának növelése

ÁNTSZ Magánorvos szektor

2004

Szolgáltatók Feldolgozók lakosság

folyamatos

Lakosság

folyamatos

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás

KvVM Zöld Forrás

csökkentésének programja Köztisztaság javító program

Közterület takarítás

Iskolák Tudatformáló, lakosság tájékoztatási program * ISPA megnyert forrás az önkormányzati szükséges önerı 10 %.

78

97

ISPA*

Alsónyék Cselekvési program

Intézkedés

Hulladékkeletkezés csökkentési program

Hulladékszegény technológiák bevezetése

Települési hulladékkezelési program

Szelektív hulladékgyőjtési program

Szállító és hulladékkezelı berendezések, gépek Regionális hulladéklerakó létesítése Hulladékgyőjtı sziget Válogatómő létesítése

Veszélyes hulladék győjtési program

Hulladékudvar létesítés

Biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása

Komposztáló létesítése

Inert hulladék kezelési program

Kiemelten kezelendı hulladékáramok kezelésének programja

Inert hulladék kapacitás felmérése Inert hulladék kezelı mő létesítés Állati eredető hulladékgyőjtı hálózat fejlesztése Egészségügyi hulladékok győjtésének felülvizsgálata Gumi hulladék győjtés Szennyvíz hálózat rákötés számának növelése

Érintettek köre

Határidı

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

313

ISPA*

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

837

ISPA*

2005-2007

104

ISPA*

2005-2007

250

ISPA*

2005-2007

115

ISPA*

2005-2007

175

ISPA*

kistérségi önkormányzatok

2005

kistérségi önkormányzatok

2008

KIOP

kistérségi önkormányzatok

2008

KIOP

ÁNTSZ Magánorvos szektor

2004

Szolgáltatók Feldolgozók lakosság

folyamatos

Köztisztaság javító program

Lakosság

folyamatos

Tudatformáló, tájékoztatási program

Iskolák lakosság

Folyékony hulladékok mennyiség

KvVM Zöld Forrás

csökkentésének programja

79

110

ISPA*

* ISPA megnyert forrás az önkormányzati szükséges önerı 10 %.

80

Báta Cselekvési program

Intézkedés

Hulladékkeletkezés csökkentési program

Hulladékszegény technológiák bevezetése

Hulladék hasznosítási program

Települési hulladékkezelési program

Szelektív hulladékgyőjtési program

Érintettek köre

Határidı

Zöldhulladék járat

Közszolgáltató

2004-2005

Intézményi papírgyőjtés Lakossági komposztálás Gumi hulladékok külön győjtése Szállító és hulladékkezelı berendezések, gépek Regionális hulladéklerakó létesítése Hulladékgyőjtı sziget

Közszolgáltató

2004-2005

Lakosság

2004-2005

Lakosság

2004

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

Válogatómő létesítése Veszélyes hulladék győjtési program

Hulladékudvar létesítés

Biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása

Komposztáló létesítése

Inert hulladék kezelési program

Környezeti kockázatok csökkentése program Kiemelten kezelendı

Inert hulladék kapacitás felmérése Inert hulladék kezelı mő létesítés hulladéklerakók felszámolása dögkút felszámolása Állati eredető hulladékgyőjtı hálózat fejlesztése

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás/ Forrás

2005-2007

736

ISPA*

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

1965

ISPA*

2005-2007

244

ISPA*

2005-2007

585

ISPA*

2005-2007

271

ISPA*

2005-2007

411

ISPA*

kistérségi önkormányzatok

2005

kistérségi önkormányzatok

2008

kistérségi önkormányzatok

81

KIOP

2005-2007

30 000

Zöld Forrás

2005

2 000

KIOP

2008

KIOP

Cselekvési program hulladékáramok kezelésének programja

Folyékony hulladékok mennyiség

Intézkedés

Érintettek köre

Határidı

Egészségügyi hulladékok győjtésének felülvizsgálata Gumi hulladék győjtés Szennyvíz hálózat rákötés számának növelése

ÁNTSZ Magánorvos szektor

2004

Szolgáltatók Feldolgozók lakosság

folyamatos

Lakosság

folyamatos

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás/ Forrás

KvVM Zöld Forrás

csökkentésének programja Köztisztaság javító program

Iskolák Tudatformáló, lakosság tájékoztatási program * ISPA megnyert forrás az önkormányzati szükséges önerı 10 %.

82

258

ISPA*

Bátaapáti Cselekvési program

Intézkedés

Hulladékkeletkezés csökkentési program

Hulladékszegény technológiák bevezetése

Hulladék hasznosítási program

Települési hulladékkezelési program

Szelektív hulladékgyőjtési program

Érintettek köre

Határidı

Zöldhulladék járat

Közszolgáltató

2004-2005

Intézményi papírgyőjtés Lakossági komposztálás Gumi hulladékok külön győjtése Szállító és hulladékkezelı berendezések, gépek Regionális hulladéklerakó létesítése Hulladékgyőjtı sziget

Közszolgáltató

2004-2005

Lakosság

2004-2005

Lakosság

2004

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

Válogatómő létesítése Veszélyes hulladék győjtési program

Hulladékudvar létesítés

Biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása

Komposztáló létesítése

Inert hulladék kezelési program

Inert hulladék kapacitás felmérése Inert hulladék kezelı mő létesítés

Környezeti kockázatok csökkentése program Kiemelten kezelendı

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás

2005-2007

168

ISPA*

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

742

ISPA*

2005-2007

550

ISPA*

2005-2007

133

ISPA*

2005-2007

620

ISPA*

2005-2007

940

ISPA*

kistérségi önkormányzatok

2005

kistérségi önkormányzatok

2008

2005

dögkút felszámolása

Állati eredető kistérségi hulladékgyőjtı önkormányzatok hálózat fejlesztése

83

2008

KIOP

30 000

KIOP

KIOP

Cselekvési program hulladékáramok kezelésének programja

Folyékony hulladékok mennyiség

Intézkedés

Érintettek köre

Határidı

Egészségügyi hulladékok győjtésének felülvizsgálata Gumi hulladék győjtés Szennyvíz hálózat rákötés számának növelése

ÁNTSZ Magánorvos szektor

2004

Szolgáltatók Feldolgozók lakosság

folyamatos

Lakosság

folyamatos

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás

KvVM Zöld Forrás

csökkentésének programja Köztisztaság javító program

Iskolák Tudatformáló, lakosság tájékoztatási program * ISPA megnyert forrás az önkormányzati szükséges önerı 10 %.

84

590

ISPA*

Bátaszék Cselekvési program

Intézkedés

Hulladékkeletkezés csökkentési program

Hulladékszegény technológiák bevezetése

Hulladék hasznosítási program

Települési hulladékkezelési program

Szelektív hulladékgyőjtési program

Érintettek köre

Határidı

Szelektív hulladékgyőjtés

Közszolgáltató

2004-2005

Zöldhulladék járat Intézményi papírgyőjtés Lakossági komposztálás Gumi hulladékok külön győjtése Szállító és hulladékkezelı berendezések, gépek Regionális hulladéklerakó létesítése Hulladékgyőjtı sziget

Közszolgáltató

2004-2005

Közszolgáltató

2004-2005

Lakosság

2004-2005

Lakosság

2004

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

Válogatómő létesítése Veszélyes hulladék győjtési program

Hulladékudvar létesítés

Biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása

Komposztáló létesítése

Inert hulladék kezelési program

Környezeti kockázatok csökkentése program Kiemelten kezelendı

Inert hulladék kapacitás felmérése Inert hulladék kezelı mő létesítés hulladéklerakók felszámolása dögkút felszámolása Állati eredető hulladékgyőjtı hálózat fejlesztése

Költség (millió Ft)

Pályázati Forrás

2005-2007

263

ISPA*

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

7032

ISPA*

2005-2007

873

ISPA*

2005-2007

2093

ISPA*

2005-2007

970

ISPA*

2005-2007

147

ISPA*

kistérségi önkormányzatok

2005

kistérségi önkormányzatok

2008

kistérségi önkormányzatok

85

KIOP

2005-2007

30 000

Zöld Forrás

2005

2 000

KIOP

2008

KIOP

Cselekvési program hulladékáramok kezelésének programja

Folyékony hulladékok mennyiség

Intézkedés

Érintettek köre

Határidı

Egészségügyi hulladékok győjtésének felülvizsgálata Gumi hulladék győjtés Szennyvíz hálózat rákötés számának növelése

ÁNTSZ Magánorvos szektor

2004

Szolgáltatók Feldolgozók lakosság

folyamatos

Lakosság

folyamatos

Költség (millió Ft)

Pályázati Forrás

KvVM Zöld Forrás

csökkentésének programja Köztisztaság javító program

Iskolák Tudatformáló, lakosság tájékoztatási program * ISPA megnyert forrás az önkormányzati szükséges önerı 10 %.

86

920

ISPA*

Kakasd Cselekvési program

Intézkedés

Hulladékkeletkezés csökkentési program

Hulladékszegény technológiák bevezetése

Hulladék hasznosítási program

Települési hulladékkezelési program

Szelektív hulladékgyőjtési program

Érintettek köre

Határidı

Zöldhulladék járat

Közszolgáltató

2004-2005

Intézményi papírgyőjtés Lakossági komposztálás Gumi hulladékok külön győjtése Szállító és hulladékkezelı berendezések, gépek Regionális hulladéklerakó létesítése Hulladékgyőjtı sziget

Közszolgáltató

2004-2005

Lakosság

2004-2005

Lakosság

2004

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

Válogatómő létesítése Veszélyes hulladék győjtési program

Hulladékudvar létesítés

Biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása

Komposztáló létesítése

Inert hulladék kezelési program

Környezeti kockázatok csökkentése program Kiemelten kezelendı

Inert hulladék kapacitás felmérése Inert hulladék kezelı mő létesítés hulladéklerakók felszámolása

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás

2005-2007

680

ISPA*

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

1815

ISPA*

2005-2007

225

ISPA*

2005-2007

540

ISPA*

2005-2007

250

ISPA*

2005-2007

380

ISPA*

kistérségi önkormányzatok

2005

kistérségi önkormányzatok

2008

dögkút felszámolása Állati eredető kistérségi hulladékgyőjtı önkormányzatok hálózat fejlesztése

87

KIOP

2005-2007

30 000

Zöld Forrás

2005

2 000

KIOP

2008

KIOP

Cselekvési program hulladékáramok kezelésének programja

Folyékony hulladékok mennyiség

Intézkedés

Érintettek köre

Határidı

Egészségügyi hulladékok győjtésének felülvizsgálata Gumi hulladék győjtés Szennyvíz hálózat rákötés számának növelése

ÁNTSZ Magánorvos szektor

2004

Szolgáltatók Feldolgozók lakosság

folyamatos

Lakosság

folyamatos

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás

KvVM Zöld Forrás

csökkentésének programja Köztisztaság javító program

Iskolák Tudatformáló, lakosság tájékoztatási program * ISPA megnyert forrás az önkormányzati szükséges önerı 10 %.

88

240

ISPA*

Medina Cselekvési program

Intézkedés

Hulladékkeletkezés csökkentési program

Hulladékszegény technológiák bevezetése

Hulladék hasznosítási program

Települési hulladékkezelési program

Szelektív hulladékgyőjtési program

Érintettek köre

Határidı

Szelektív hulladékgyőjtés

Közszolgáltató

2004-2005

Zöldhulladék járat Intézményi papírgyőjtés Lakossági komposztálás Gumi hulladékok külön győjtése Szállító és hulladékkezelı berendezések, gépek Regionális hulladéklerakó létesítése Hulladékgyőjtı sziget

Közszolgáltató

2004-2005

Közszolgáltató

2004-2005

Lakosság

2004-2005

Lakosság

2004

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

Válogatómő létesítése Veszélyes hulladék győjtési program

Hulladékudvar létesítés

Biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása

Komposztáló létesítése

Inert hulladék kezelési program

Környezeti kockázatok csökkentése program Kiemelten kezelendı

Inert hulladék kapacitás felmérése Inert hulladék kezelı mő létesítés hulladéklerakók felszámolása

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás

2005-2007

340

ISPA*

2005-2007

908

ISPA*

2005-2007

112

ISPA*

2005-2007

270

ISPA*

2005-2007

125

ISPA*

2005-2007

190

ISPA*

kistérségi önkormányzatok

2005

kistérségi önkormányzatok

2008

dögkút felszámolása Állati eredető kistérségi hulladékgyőjtı önkormányzatok hálózat fejlesztése

89

KIOP

2005-2007

30 000

Zöld Forrás

2005

2 000

KIOP

2008

KIOP

Cselekvési program hulladékáramok kezelésének programja

Folyékony hulladékok mennyiség

Intézkedés

Érintettek köre

Határidı

Egészségügyi hulladékok győjtésének felülvizsgálata Gumi hulladék győjtés Szennyvíz hálózat rákötés számának növelése

ÁNTSZ Magánorvos szektor

2004

Szolgáltatók Feldolgozók lakosság

folyamatos

Lakosság

folyamatos

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás

KvVM Zöld Forrás

csökkentésének programja Köztisztaság javító program

Iskolák Tudatformáló, lakosság tájékoztatási program * ISPA megnyert forrás az önkormányzati szükséges önerı 10 %.

90

119

ISPA*

Mórágy Cselekvési program

Intézkedés

Hulladékkeletkezés csökkentési program

Hulladékszegény technológiák bevezetése

Hulladék hasznosítási program

Települési hulladékkezelési program

Szelektív hulladékgyőjtési program

Érintettek köre

Határidı

Költség (e Ft)

Szelektív hulladékgyőjtés

Közszolgáltató

2004-2005

-

Zöldhulladék járat Intézményi papírgyőjtés Lakossági komposztálás Gumi hulladékok külön győjtése Szállító és hulladékkezelı berendezések, gépek Regionális hulladéklerakó létesítése Hulladékgyőjtı sziget

Közszolgáltató

2004-2005

-

Közszolgáltató

2004-2005

Lakosság

2004-2005

Lakosság

2004

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

300

ISPA*

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

801

ISPA*

2005-2007

99

ISPA*

2005-2007

238

ISPA*

2005-2007

110

ISPA*

2005-2007

167

ISPA*

Válogatómő létesítése Veszélyes hulladék győjtési program

Hulladékudvar létesítés

Biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása

Komposztáló létesítése

Inert hulladék kezelési program

Környezeti kockázatok csökkentése program Kiemelten kezelendı

Inert hulladék kapacitás felmérése Inert hulladék kezelı mő létesítés

kistérségi önkormányzatok

2005

kistérségi önkormányzatok

2008 2005

dögkút felszámolása

Állati eredető hulladékgyőjtı hálózat fejlesztése

kistérségi önkormányzatok

91

2008

Pályázati Forrás

KIOP 2 000

KIOP

KIOP

Cselekvési program hulladékáramok kezelésének programja

Folyékony hulladékok mennyiség

Intézkedés

Érintettek köre

Határidı

Egészségügyi hulladékok győjtésének felülvizsgálata Gumi hulladék győjtés Szennyvíz hálózat rákötés számának növelése

ÁNTSZ Magánorvos szektor

2004

Szolgáltatók Feldolgozók lakosság

folyamatos

Lakosság

folyamatos

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás

KvVM Zöld Forrás

csökkentésének programja Köztisztaság javító program

Iskolák Tudatformáló, lakosság tájékoztatási program * ISPA megnyert forrás az önkormányzati szükséges önerı 10 %.

92

105

ISPA*

Mıcsény Cselekvési program

Intézkedés

Hulladékkeletkezés csökkentési program

Hulladékszegény technológiák bevezetése

Hulladék hasznosítási program

Települési hulladékkezelési program

Szelektív hulladékgyőjtési program

Érintettek köre

Határidı

Költség (e Ft)

Zöldhulladék járat

Közszolgáltató

2004-2005

-

Intézményi papírgyőjtés Lakossági komposztálás Gumi hulladékok külön győjtése Szállító és hulladékkezelı berendezések, gépek Regionális hulladéklerakó létesítése Hulladékgyőjtı sziget

Közszolgáltató

2004-2005

Lakosság

2004-2005

Lakosság

2004

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

147

ISPA*

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

394

ISPA*

2005-2007

49

ISPA*

2005-2007

117

ISPA*

2005-2007

54

ISPA*

2005-2007

820

ISPA*

Válogatómő létesítése Veszélyes hulladék győjtési program

Hulladékudvar létesítés

Biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása

Komposztáló létesítése

Inert hulladék kezelési program

Környezeti kockázatok csökkentése program Kiemelten kezelendı hulladékáramok kezelésének programja

Inert hulladék kapacitás felmérése Inert hulladék kezelı mő létesítés hulladéklerakók felszámolása dögkút felszámolása Állati eredető hulladékgyőjtı hálózat fejlesztése Egészségügyi hulladékok győjtésének felülvizsgálata

kistérségi önkormányzatok

2005

kistérségi önkormányzatok

2008

KIOP

2005-2007

40 000

Zöld Forrás

2005

2 000

KIOP

kistérségi önkormányzatok

2008

ÁNTSZ Magánorvos szektor

2004

93

Pályázati Forrás

KIOP

Cselekvési program

Folyékony hulladékok mennyiség

Intézkedés

Érintettek köre

Határidı

Gumi hulladék győjtés Szennyvíz hálózat rákötés számának növelése

Szolgáltatók Feldolgozók lakosság

folyamatos

Lakosság

folyamatos

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás

KvVM Zöld Forrás

csökkentésének programja Köztisztaság javító program

Iskolák Tudatformáló, lakosság tájékoztatási program * ISPA megnyert forrás az önkormányzati szükséges önerı 10 %.

94

520

ISPA*

İcsény Cselekvési program

Intézkedés

Hulladékkeletkezés csökkentési program

Hulladékszegény technológiák bevezetése

Hulladék hasznosítási program

Települési hulladékkezelési program

Szelektív hulladékgyőjtési program

Pályázati Forrás

2004-2008

2004-2005

Intézményi papírgyőjtés Lakossági komposztálás Gumi hulladékok külön győjtése Szállító és hulladékkezelı berendezések, gépek Regionális hulladéklerakó létesítése Hulladékgyőjtı sziget

Közszolgáltató

2004-2005

Lakosság

2004-2005

Lakosság

2004

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

982

ISPA*

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

2623

ISPA*

2005-2007

325

ISPA*

2005-2007

781

ISPA*

2005-2007

362

ISPA*

2005-2007

548

ISPA*

Hulladékudvar létesítés

Biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása

Komposztáló létesítése

Kiemelten kezelendı hulladékáramok kezelésének programja

Költség (e Ft)

Közszolgáltató

Veszélyes hulladék győjtési program

Környezeti kockázatok csökkentése program

Határidı

Zöldhulladék járat

Válogatómő létesítése

Inert hulladék kezelési program

Érintettek köre

Inert hulladék kapacitás felmérése Inert hulladék kezelı mő létesítés hulladéklerakók felszámolása

Állati eredető hulladékgyőjtı hálózat fejlesztése Egészségügyi hulladékok győjtésének felülvizsgálata

kistérségi önkormányzatok

2005

kistérségi önkormányzatok

2008 2005-2007

kistérségi önkormányzatok

2008

ÁNTSZ Magánorvos szektor

2004

95

-

KIOP 4 000

ISPA*

KIOP

Cselekvési program

Folyékony hulladékok mennyiség

Intézkedés

Érintettek köre

Határidı

Gumi hulladék győjtés Szennyvíz hálózat rákötés számának növelése

Szolgáltatók Feldolgozók lakosság

folyamatos

Lakosság

folyamatos

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás

KvVM Zöld Forrás

csökkentésének programja Köztisztaság javító program

Iskolák Tudatformáló, lakosság tájékoztatási program * ISPA megnyert forrás az önkormányzati szükséges önerı 10 %.

96

345

ISPA*

Pörböly Cselekvési program

Intézkedés

Hulladékkeletkezés csökkentési program

Hulladékszegény technológiák bevezetése

Hulladék hasznosítási program

Települési hulladékkezelési program

Szelektív hulladékgyőjtési program

Érintettek köre

Határidı

Költség (e Ft)

Zöldhulladék járat

Közszolgáltató

2004-2005

-

Intézményi papírgyőjtés Lakossági komposztálás Gumi hulladékok külön győjtése Szállító és hulladékkezelı berendezések, gépek Regionális hulladéklerakó létesítése Hulladékgyőjtı sziget

Közszolgáltató

2004-2005

Lakosság

2004-2005

Lakosság

2004

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

234

ISPA*

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

625

ISPA*

2005-2007

77

ISPA*

2005-2007

186

ISPA*

2005-2007

86

ISPA*

2005-2007

130

ISPA*

Válogatómő létesítése Veszélyes hulladék győjtési program

Hulladékudvar létesítés

Biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása

Komposztáló létesítése

Inert hulladék kezelési program

Kiemelten kezelendı hulladékáramok kezelésének programja

Inert hulladék kapacitás felmérése Inert hulladék kezelı mő létesítés Állati eredető hulladékgyőjtı hálózat fejlesztése Egészségügyi hulladékok győjtésének felülvizsgálata Gumi hulladék győjtés

Pályázati Forrás

kistérségi önkormányzatok

2005

kistérségi önkormányzatok kistérségi önkormányzatok

2008

KIOP

2008

KIOP

ÁNTSZ Magánorvos szektor

2004

Szolgáltatók Feldolgozók

97

Cselekvési program Folyékony hulladékok mennyiség

Intézkedés

Érintettek köre

Határidı

Szennyvíz hálózat rákötés számának növelése

lakosság

folyamatos

Lakosság

folyamatos

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás KvVM Zöld Forrás

csökkentésének programja Köztisztaság javító program

Iskolák Tudatformáló, lakosság tájékoztatási program * ISPA megnyert forrás az önkormányzati szükséges önerı 10 %.

98

82

ISPA*

Sárpilis Cselekvési program

Intézkedés

Hulladékkeletkezés csökkentési program

Hulladékszegény technológiák bevezetése

Hulladék hasznosítási program

Települési hulladékkezelési program

Szelektív hulladékgyőjtési program

Érintettek köre

Határidı

Költség (e Ft)

Zöldhulladék járat

Közszolgáltató

2004-2005

-

Intézményi papírgyőjtés Lakossági komposztálás Gumi hulladékok külön győjtése Szállító és hulladékkezelı berendezések, gépek Regionális hulladéklerakó létesítése Hulladékgyőjtı sziget

Közszolgáltató

2004-2005

Lakosság

2004-2005

Lakosság

2004

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

270

ISPA*

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

721

ISPA*

2005-2007

89

ISPA*

2005-2007

186

ISPA*

2005-2007

1,00

ISPA*

2005-2007

150

ISPA*

Válogatómő létesítése Veszélyes hulladék győjtési program

Hulladékudvar létesítés

Biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása

Komposztáló létesítése

Inert hulladék kezelési program

Kiemelten kezelendı hulladékáramok kezelésének programja

Inert hulladék kapacitás felmérése Inert hulladék kezelı mő létesítés Állati eredető hulladékgyőjtı hálózat fejlesztése Egészségügyi hulladékok győjtésének felülvizsgálata Gumi hulladék győjtés

Pályázati Forrás

kistérségi önkormányzatok

2005

kistérségi önkormányzatok kistérségi önkormányzatok

2008

KIOP

2008

KIOP

ÁNTSZ Magánorvos szektor

2004

Szolgáltatók Feldolgozók

99

Cselekvési program Folyékony hulladékok mennyiség

Intézkedés

Érintettek köre

Határidı

Szennyvíz hálózat rákötés számának növelése

lakosság

folyamatos

Lakosság

folyamatos

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás KvVM Zöld Forrás

csökkentésének programja Köztisztaság javító program

Iskolák Tudatformáló, lakosság tájékoztatási program * ISPA megnyert forrás az önkormányzati szükséges önerı 10 %.

100

950

ISPA*

Sióagárd Cselekvési program

Intézkedés

Hulladékkeletkezés csökkentési program

Hulladékszegény technológiák bevezetése

Hulladék hasznosítási program

Települési hulladékkezelési program

Szelektív hulladékgyőjtési program

Érintettek köre

Határidı

Költség (e Ft)

Zöldhulladék járat

Közszolgáltató

2004-2005

-

Intézményi papírgyőjtés Lakossági komposztálás Gumi hulladékok külön győjtése Szállító és hulladékkezelı berendezések, gépek Regionális hulladéklerakó létesítése Hulladékgyőjtı sziget

Közszolgáltató

2004-2005

Lakosság

2004-2005

Lakosság

2004

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

542

ISPA*

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

1448

ISPA*

2005-2007

179

ISPA*

2005-2007

431

ISPA*

2005-2007

200

ISPA*

2005-2007

303

ISPA*

Válogatómő létesítése Veszélyes hulladék győjtési program

Hulladékudvar létesítés

Biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása

Komposztáló létesítése

Inert hulladék kezelési program

Környezeti kockázatok csökkentése program

Kiemelten kezelendı

Inert hulladék kapacitás felmérése Inert hulladék kezelı mő létesítés Hulladéklerakó felülvizsgálata hulladéklerakók felszámolása dögkút felszámolása Állati eredető hulladékgyőjtı hálózat fejlesztése

kistérségi önkormányzatok

2005

kistérségi önkormányzatok

2008

kistérségi önkormányzatok

101

Pályázati Forrás

KIOP

2004

2 000

-

2005-2007

40 000

Zöld Forrás

2005

2 000

KIOP

2008

KIOP

Cselekvési program hulladékáramok kezelésének programja

Folyékony hulladékok mennyiség

Intézkedés

Érintettek köre

Határidı

Egészségügyi hulladékok győjtésének felülvizsgálata Gumi hulladék győjtés Szennyvíz hálózat rákötés számának növelése

ÁNTSZ Magánorvos szektor

2004

Szolgáltatók Feldolgozók lakosság

folyamatos

Lakosság

folyamatos

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás

KvVM Zöld Forrás

csökkentésének programja Köztisztaság javító program

Iskolák Tudatformáló, lakosság tájékoztatási program * ISPA megnyert forrás az önkormányzati szükséges önerı 10 %.

102

190

ISPA*

Szálka Cselekvési program

Intézkedés

Hulladékkeletkezés csökkentési program

Hulladékszegény technológiák bevezetése

Hulladék hasznosítási program

Települési hulladékkezelési program

Szelektív hulladékgyőjtési program

Érintettek köre

Határidı

Költség (e Ft)

Zöldhulladék járat

Közszolgáltató

2004-2005

-

Intézményi papírgyőjtés Lakossági komposztálás Gumi hulladékok külön győjtése Szállító és hulladékkezelı berendezések, gépek Regionális hulladéklerakó létesítése Hulladékgyőjtı sziget

Közszolgáltató

2004-2005

Lakosság

2004-2005

Lakosság

2004

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

221

ISPA*

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

591

ISPA*

2005-2007

73

ISPA*

2005-2007

176

ISPA*

2005-2007

81

ISPA*

2005-2007

123

ISPA*

Válogatómő létesítése Veszélyes hulladék győjtési program

Hulladékudvar létesítés

Biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása

Komposztáló létesítése

Inert hulladék kezelési program

Kiemelten kezelendı hulladékáramok kezelésének programja

Köztisztaság javító program

Inert hulladék kapacitás felmérése Inert hulladék kezelı mő létesítés Állati eredető hulladékgyőjtı hálózat fejlesztése Egészségügyi hulladékok győjtésének felülvizsgálata Gumi hulladék győjtés

Pályázati Forrás

kistérségi önkormányzatok

2005

kistérségi önkormányzatok kistérségi önkormányzatok

2008

KIOP

2008

KIOP

ÁNTSZ Magánorvos szektor

2004

Szolgáltatók Feldolgozók Lakosság

103

folyamatos

Cselekvési program

Intézkedés

Érintettek köre

Határidı

Iskolák Tudatformáló, lakosság tájékoztatási program * ISPA megnyert forrás az önkormányzati szükséges önerı 10 %.

104

Költség (e Ft) 77

Pályázati Forrás ISPA*

Szedres Cselekvési program

Intézkedés

Hulladékkeletkezés csökkentési program

Hulladékszegény technológiák bevezetése

Hulladék hasznosítási program

Települési hulladékkezelési program

Szelektív hulladékgyőjtési program

Érintettek köre

Határidı

Költség (e Ft)

Zöldhulladék járat

Közszolgáltató

2004-2005

-

Intézményi papírgyőjtés Lakossági komposztálás Gumi hulladékok külön győjtése Szállító és hulladékkezelı berendezések, gépek Regionális hulladéklerakó létesítése Hulladékgyőjtı sziget

Közszolgáltató

2004-2005

Lakosság

2004-2005

Lakosság

2004

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

954

ISPA*

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

2549

ISPA*

2005-2007

316

ISPA*

2005-2007

758

ISPA*

2005-2007

351

ISPA*

2005-2007

533

ISPA*

Válogatómő létesítése Veszélyes hulladék győjtési program

Hulladékudvar létesítés

Biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása

Komposztáló létesítése

Inert hulladék kezelési program

Környezeti kockázatok csökkentése program Kiemelten kezelendı hulladékáramok kezelésének programja

Inert hulladék kapacitás felmérése Inert hulladék kezelı mő létesítés hulladéklerakók felszámolása dögkút felszámolása Állati eredető hulladékgyőjtı hálózat fejlesztése Egészségügyi hulladékok győjtésének felülvizsgálata

kistérségi önkormányzatok

2005

kistérségi önkormányzatok

2008

KIOP

2005-2007

40 000

Zöld Forrás

2005

2 000

KIOP

kistérségi önkormányzatok

2008

ÁNTSZ Magánorvos szektor

2004

105

Pályázati Forrás

KIOP

Cselekvési program

Folyékony hulladékok mennyiség

Intézkedés

Érintettek köre

Határidı

Gumi hulladék győjtés Szennyvíz hálózat rákötés számának növelése

Szolgáltatók Feldolgozók lakosság

folyamatos

Lakosság

folyamatos

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás

KvVM Zöld Forrás

csökkentésének programja Köztisztaság javító program

Iskolák Tudatformáló, lakosság tájékoztatási program * ISPA megnyert forrás az önkormányzati szükséges önerı 10 %.

106

355

ISPA*

Szekszárd Cselekvési program

Intézkedés

Hulladékkeletkezés csökkentési program

Hulladékszegény technológiák bevezetése

Hulladék hasznosítási program

Települési hulladékkezelési program

Szelektív hulladékgyőjtési program

Érintettek köre

Határidı

Költség (e Ft)

Szelektív hulladékgyőjtés

Közszolgáltató

2004-2005

-

Zöldhulladék járat Intézményi papírgyőjtés Lakossági komposztálás Gumi hulladékok külön győjtése Szállító és hulladékkezelı berendezések, gépek Regionális hulladéklerakó létesítése Hulladékgyőjtı sziget

Közszolgáltató

2004-2005

-

Közszolgáltató

2004-2005

Lakosság

2004-2005

Lakosság

2004

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

13496

ISPA*

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

2005-2007

36035

ISPA*

2005-2007

4476

ISPA*

2005-2007

10726

ISPA*

2005-2007

4973

ISPA*

2005-2007

7539

ISPA*

Válogatómő létesítése Veszélyes hulladék győjtési program

Hulladékudvar létesítés

Biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása

Komposztáló létesítése

Inert hulladék kezelési program

Környezeti kockázatok csökkentése program Kiemelten kezelendı

Inert hulladék kapacitás felmérése Inert hulladék kezelı mő létesítés hulladéklerakók felszámolása dögkút felszámolása Állati eredető hulladékgyőjtı hálózat fejlesztése

kistérségi önkormányzatok

2005

kistérségi önkormányzatok

2008

kistérségi önkormányzatok

107

Pályázati Forrás

KIOP

2005-2007

40 000

Zöld Forrás

2005

3000

KIOP

2008

KIOP

Cselekvési program hulladékáramok kezelésének programja

Folyékony hulladékok mennyiség

Intézkedés

Érintettek köre

Határidı

Egészségügyi hulladékok győjtésének felülvizsgálata Gumi hulladék győjtés Szennyvíz hálózat rákötés számának növelése

ÁNTSZ Magánorvos szektor

2004

Szolgáltatók Feldolgozók lakosság

folyamatos

Lakosság

folyamatos

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás

KvVM Zöld Forrás

csökkentésének programja Köztisztaság javító program

Iskolák Tudatformáló, lakosság tájékoztatási program * ISPA megnyert forrás az önkormányzati szükséges önerı 10 %.

108

4747

ISPA*

Tengelic Cselekvési program

Intézkedés

Hulladékkeletkezés csökkentési program

Hulladékszegény technológiák bevezetése

Hulladék hasznosítási program

Települési hulladékkezelési program

Szelektív hulladékgyőjtési program

Érintettek köre

Határidı

Zöldhulladék járat

Közszolgáltató

2004-2005

Intézményi papírgyőjtés Lakossági komposztálás Gumi hulladékok külön győjtése Szállító és hulladékkezelı berendezések, gépek Regionális hulladéklerakó létesítése Hulladékgyőjtı sziget

Közszolgáltató

2004-2005

Lakosság

2004-2005

Lakosság

2004

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

Válogatómő létesítése Veszélyes hulladék győjtési program

Hulladékudvar létesítés

Biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása

Komposztáló létesítése

Inert hulladék kezelési program

Környezeti kockázatok csökkentése program Kiemelten kezelendı hulladékáramok kezelésének programja

Inert hulladék kapacitás felmérése Inert hulladék kezelı mő létesítés

Pályázati Forrás

2005-2007

946

ISPA*

2005-2007

2527

ISPA*

2005-2007

314

ISPA*

2005-2007

752

ISPA*

2005-2007

348

ISPA*

2005-2007

528

ISPA*

kistérségi önkormányzatok

2005

kistérségi önkormányzatok

2008 2005

dögkút felszámolása

Állati eredető hulladékgyőjtı hálózat fejlesztése Egészségügyi hulladékok győjtésének felülvizsgálata

Költség (e Ft)

kistérségi önkormányzatok

2008

ÁNTSZ Magánorvos szektor

2004

109

KIOP 2 000

KIOP

KIOP

Cselekvési program

Intézkedés

Érintettek köre

Határidı

Gumi hulladék győjtés Szennyvíz hálózat rákötés számának növelése

Szolgáltatók Feldolgozók lakosság

folyamatos

Köztisztaság javító program

Lakosság

folyamatos

Tudatformáló, tájékoztatási program

Iskolák lakosság

Folyékony hulladékok mennyiség

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás

KvVM Zöld Forrás

csökkentésének programja

* ISPA megnyert forrás az önkormányzati szükséges önerı 10 %.

110

333

ISPA*

Várdomb Cselekvési program

Intézkedés

Hulladékkeletkezés csökkentési program

Hulladékszegény technológiák bevezetése

Hulladék hasznosítási program

Települési hulladékkezelési program

Szelektív hulladékgyőjtési program

Érintettek köre

Határidı

Zöldhulladék járat

Közszolgáltató

2004-2005

Intézményi papírgyőjtés Lakossági komposztálás Gumi hulladékok külön győjtése Szállító és hulladékkezelı berendezések, gépek Regionális hulladéklerakó létesítése Hulladékgyőjtı sziget

Közszolgáltató

2004-2005

Lakosság

2004-2005

Lakosság

2004

Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium Dél-Balaton Sióvölgy ISPA konzorcium

Válogatómő létesítése Veszélyes hulladék győjtési program

Hulladékudvar létesítés

Biológiailag lebomló hulladékok hasznosítása

Komposztáló létesítése

Inert hulladék kezelési program

Kiemelten kezelendı hulladékáramok kezelésének programja

Inert hulladék kapacitás felmérése Inert hulladék kezelı mő létesítés Állati eredető hulladékgyőjtı hálózat fejlesztése Egészségügyi hulladékok győjtésének felülvizsgálata Gumi hulladék győjtés

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás

2005-2007

481

ISPA*

2005-2007

1286

ISPA*

2005-2007

160

ISPA*

2005-2007

382

ISPA*

2005-2007

177

ISPA*

2005-2007

270

ISPA*

kistérségi önkormányzatok

2005

kistérségi önkormányzatok kistérségi önkormányzatok

2008

KIOP

2008

KIOP

ÁNTSZ Magánorvos szektor

2004

Szolgáltatók Feldolgozók

111

Cselekvési program Folyékony hulladékok mennyiség

Intézkedés

Érintettek köre

Határidı

Szennyvíz hálózat rákötés számának növelése

lakosság

folyamatos

Lakosság

folyamatos

Költség (e Ft)

Pályázati Forrás KvVM Zöld Forrás

csökkentésének programja Köztisztaság javító program

Iskolák Tudatformáló, lakosság tájékoztatási program * ISPA megnyert forrás az önkormányzati szükséges önerı 10 %.

112

169

ISPA*

III. Összefoglalás

A térségben a közszolgáltatás megoldott az érintet településeken. A közszolgáltatási feladatokat az Alisca Onyx Hulladékgazdálkodási Kft. A Dél-Kom Kft és a bátaszéki GAMESZ látja el. A települések hulladéka jelenleg már csak két térségi hulladéklerakóra kerül. A hulladéklerakók mőködési engedéllyel rendelkeznek, viszont egyik hulladéklerakó sem rendelkezik olyan mőszaki védelemmel, hogy 2008 után is tovább üzemeljen. A hulladéklerakók kapacitása a mőködési engedélyeik szerint még egy-két évig elegendıek, de mindenképpen új regionális hulladéklerakó építése szükséges. Az érintett települések közül egyedül Szekszárdon indult szelektív hulladék győjtés a város tizenkét győjtıpontján. A szelektív győjtés kedvezı fogadtatásra lelt a lakosság körében, egy évnyi üzemelés után a fogadó kapacitások már kevésnek bizonyultak, így a szolgáltatónak kétheti ürítésre kell áttérnie. A többi településen eddig nem indult hasonló kezdeményezés feltehetıen a magas beruházási és üzemeltetési költségek miatt. A térségben más, hasznosítható hulladék átvétellel több foglalkozó cég is található. Az Ekofutur Kft. üzemelteti Szekszárdon az epreskerti úti MÉH telep. A telep hasznosítható hulladékok átvételével foglalkozik. Beszállítói a térség gazdálkodási szervei és a lakosság. A bátaszéki részeken egy magánvállalkozó győjti be a gazdálkodó szervezeteknél keletkezı hasznosítható hulladékokat. A hulladékok feldolgozása térségen kívül történik, nagy része exportra kerül. A települési hulladékok jelenleg legnagyobb részt lerakásra kerül. A hasznosításra csak a szelektív győjtésbıl és a MÉH telepes begyőjtı hálózatba kerülı hulladékok kerülnek. Az utóbbi években a jogszabályi kötelezettségnek megfelelıen elindult a zöld hulladékok külön győjtése. Zöldhulladék komposztálásra Szekszárdon és Sióagárdon is van lehetıség. A szekszárdi közterületi zöld hulladékok Sióagárdra kerülnek a Profikomp Kft. komposztálójára, míg Szekszárdon a lakosságnál keletkezı zöld hulladékok a zöldhulladék begyőjtı járat révén a pécsi komposztálóra kerülnek. Lehetıség lenne a szekszárdi szennyvíztelep szennyvíziszap komposztálóján is zöldhulladék komposztálás is. A gyakorlatban gazdaságilag dıl el melyik komposztáló mővet veszik igénybe. A veszélyes hulladékok győjtése jelenleg nem megoldott a térségben. Egyedül Szekszárd indított veszélyes hulladék begyőjtı programot, mely során a lakosságnak lehetısége adódik a külön győjtött veszélyes hulladékok leadására.

113

Elérendı hasznosítási arányok: Az Európai Uniós csatlakozásunkkal kötelezettségeket vállaltunk a hulladékok hasznosítása terén. A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyagtartalmat - 2004. július 1 napjáig - 2007. július 1 napjáig - 2014. július 1 napjáig

75%-ra 50%-ra 35%-ra kell csökkenteni.

A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok: - legalább 50% hasznosításra kerüljön, - ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. Az építési-bontási hulladékok 50%-nak hasznosítása. A területen keletkezı szennyvíziszap hasznosítási arányát országos szinten 2008-ra minimálisan 56 %-ra kell növelni. A veszélyes hulladékok mennyiségének 30 %-a 2008-ig hasznosításra kerüljön. Egyéb célok között megjelöltük a települési hulladékok 15%-nak a hasznosítását. Cselekvési programok: A szükséges cselekvési programokat jórészt lefedi a 2002-ben indult Dél-Balaton Sió-völgyi Hulladékgazdálkodási Program, mely az Európai Unió ISPA alapjából nyert támogatást a program végrehajtásához. A program a települési hulladékok problémakörét oldja meg. A program keretében megvalósul a települési hulladékok korszerő kezelését biztosító létesítmények. • • • • • • •

Győjtıszigetek 86 db Hulladékudvar 4 db Válogatómő 13 000 t/év Komposztáló 5900 t/év Regionális szigetelt hulladéklerakó Korszerő szállító jármővek Tudatformálási programok

Cikó Cikó Cikó

A regionális hulladékkezelı központot Cikó közigazgatási területén alakítják ki. A 114

megvalósulás várható ideje 2005-2007. Hangsúlyozzuk viszont, hogy e rendszer csak a feladatoknak egy részét képes a orvosolni. Ezért mindenképpen kezelni kell még az állati hulladékok és inert hulladékok probléma körét. A most nyíló Strukturális Alapokhoz kapcsolódó Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív Program pályázatai kínálnak forrást 2004-2006 között kedvezı feltételekkel.

115