1
01/19019-108/2017.
RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ A 318/2017. (IX.22.) KGY. SZ. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVÉRŐL, VALAMINT SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 30/2017. (IX.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETRŐL
SZEGED, 2017. SZEPTEMBER
2
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2017. szeptember 22-i ülésén a 318/2017. (IX.22.) Kgy. sz. határozatával jóváhagyta Szeged Megyei Jogú Város Településképi Arculati Kézikönyvét, valamint elfogadta Szeged Megyei Jogú Város településkép védelméről szóló 30/2017. (IX.27.) önkormányzati rendeletet. I. ELŐZMÉNYEK Az építésügy átalakítását célzó intézkedések részeként az Országgyűlés a települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása, kialakítása, az épített és a természeti környezet védelme, valamint az építési beruházások gyors és sikeres megvalósíthatósága érdekében megalkotta a településkép védelméről szóló LXXIV. törvényt (a továbbiakban: Településképi törvény), amely 2016. július 23-án lépett hatályba. A Településképi törvény célja a hazai városok és községek sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által, olyan módon, hogy egy önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép védelmének elemei, a településképi követelmények alkalmazásának felelősségi viszonyai egyértelműen legyenek meghatározva, valamint az önkormányzat biztosítson széleskörű tájékoztatást a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során. A Településképi törvény végrehajtására – az egyes kormányrendeleteknek a településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelettel többek között – módosításra került a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Településrendezési kódex), amelynek bizonyos rendelkezései 2017. január 01. napján hatályba léptek. A végrehajtást szolgáló rendelkezések egyértelmű keretet határoznak meg az önkormányzatok számára a települések épített környezetének minőségi fejlesztéséhez, a települések jellegzetes karakterjegyeinek, arculati és egyedi építészeti értékeinek megóvásához és a társadalom ehhez szükséges aktivizálásának helyi szabályozásához. Új eszközök, amelyeket a Településképi törvény vezet be a településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: kézikönyv), valamint a településkép védelméről szóló rendelet (a továbbiakban: településképi rendelet). A Településrendezési kódex határozza meg a településképi rendelet és a kézikönyv részletes tartalmi elemeit, egyeztetésük és elfogadásuk szabályait. A kézikönyv, valamint a településképi rendelet a település teljes közigazgatási területére készül, partnerségi eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el. Tekintettel arra, hogy a két eszköz szorosan kapcsolódik egymáshoz, illetve a kézikönyv alapozza meg a településképi rendeletet véleményeztetésük egy eljárás keretében került lefolytatásra, amelynek első lépéseként a Közgyűlés a 11/2017. (II.10.) Kgy. sz. határozatával megállapította az eszközök közös Partnerségi Egyeztetés Szabályait. Az eszközök egyeztetési eljárása a Településrendezési kódex 43/A. §-ban foglaltak alapján lefolytatásra került. A jogszabályban meghatározott egyeztetéseken túl fontos szempont volt a szakmabeliek véleményének kikérése is, ennek érdekében az önkormányzati tervtanács aktív tagjaival szakmai konzultációk kerültek megrendezésre. Az eszközök készítését megelőzően megfogalmazott ajánlások érvényesítésre kerültek a településképi rendeletben. II. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ARCULATI KÉZIKÖNYVE JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A kézikönyv a Településképi törvény meghatározása értelmében – települések természeti és épített környezete által meghatározott – településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A kézikönyv feltárja és ismerteti a település településkaraktert meghatározó településképi
3
jellemzőit, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket, és ezek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására. A kézikönyv szemléletformáló célt szolgál, amely nem csak a szakma, de a szakmán kívüliek tájékoztatását is segíteni hivatott, így annak közérthetőnek, egyértelműnek, olvasmányosnak is kell lennie. Elvárt igény, hogy a dokumentum széles körben prezentálható legyen. Az előzőeken túl fontos a minőségi szakmai tartalom és megjelenés, hiszen a város építészetpolitikai dokumentumaként, eszmei értéket közvetít, meghatározza a település arculatával kapcsolatos közösségi elvárásokat. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYVÉNEK SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE: KÖSZÖNTŐ 1. BEVEZETÉS 2. SZEGED 3. ÖRÖKSÉGÜNK 4. TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL ELTÉRŐ JELLEGŰ TERÜLETEK 5. AJÁNLÁSOK 6. JÓ PÉLDÁK 7. UTCÁK, TEREK 8. REKLÁMOK 9. KÜLÖNLEGES ÉPÍTMÉNYEK 10. A TELEPÜLÉSKÉPI ARCULAT RENDHAGYÓ ELEMEI
A FEJEZETEK TARTALMÁNAK RÖVID ISMERTETÉSE „2. Szeged” bemutatása. E fejezetben városunk története, és a településszerkezeti fejlődésének ismertetése mellett a kialakult adottságai kerülnek jellemzésre: - a települési környezet vizuális megjelenést meghatározó kulturális, társadalmi (a hely, a hagyomány), léptékbeli, formai, anyaghasználati (közvetített érzet) és minőségi (stílus és üzenet) jellemzői; - a település épített és táji környezetének vizuális megjelenése; - az épített és táji környezet általános településképi jellemzői (a településszerkezet, jellegzetes épülettípus, tömegformálás, homlokzati kialakítás, emléktáblák, anyaghasználat, a táj alkotó elemei, a tájtípus, a település megjelenése a tájban, művelési mód, növényzet és természetes környezet). Fontos hangsúlyozni, hogy a „3. Örökségünk” bemutatása nem egyfajta örökségvédelmi leltár – erre a célra készült Szeged Megyei Jogú Város Örökségvédelmi hatástanulmánya. A fejezetben csak a település legmeghatározóbb értékei kerülnek bemutatásra a Nagyárvíz előtti Szeged örökségétől a szecesszió korán át egészen a II. világháborút követő időszakig. Külön alfejezetekbe rendezve kerültek bemutatásra a csatolt települések, a „Szögedi” vonások az épített örökségben, a táji, természeti környezet, a műemléki védettség, valamint a helyi védettség örökségei. A kézikönyv egyik leglényegesebb eleme a „4. Településképi szempontból eltérő jellegű területek” lehatárolása, amelyekre az alábbiak szerint került sor: - Történeti beépítésű területek - Átalakuló területek - Alacsony intenzitású beépítések - Technológiai területek - Lakótelepek és „lakóparkok” - „Egyéb” területek Történeti beépítésű területnek került kijelölésre az országos védelem alatt álló műemléki jelentőségű terület és városépítészeti környezete, pufferterülete a két körút közötti terület, egyes sugárutak nagykörúton túlnyúló részei, valamint a helyi területi védelem alatt álló
4
(Szentmihálytelek, Tápé, Szőreg, Kiskundorozsma) településszerkezetek. Ezen területeken vannak az országos és helyi védelem számára ténylegesen fontos elemek túlnyomó része, sok helyen máig egységes utcaképeket alkotva. Átalakuló területek azok a területek, ahol az 1990-es évekig nagyjából még fennmaradt történeti beépítések a telkek egyenkénti magánerős átépülésével mára nagyobbrészt eltűntek. Az így létrejött újfajta városkép magán viseli az eltelt közel három évtized szertelenségeit, útkeresését. Alacsony intenzitású beépítések azok a területek, ahol jellemzően egyedi – családi - házas tömbök találhatók, telkenként egy-két rendeltetési egységgel, melyek beépítési módja legtöbb esetben szabadonálló, oldalhatáros, esetenként zártsorú vagy ikres. Ide sorolandók továbbá a zártkertek átalakulásával érintett kertes mezőgazdasági területek, illetve hétvégiházas területek is. Technológiai területekként kerültek kijelölésre azok a városrészek, amelyeken az épületek telepítésében, építészeti formálásában, kapcsolataik meghatározásában kiemelt szerepet játszik valamely „technológia”, kötött funkcionális rend szükségszerűségeihez való alkalmazkodás igénye. Nem csak ipari, üzemi, kereskedelmi-szolgáltatási, logisztikai telephelyek, de kutatóintézetek, egészségügyi létesítmények és egyéb speciális funkciójú beépítések is ide sorolhatók. Lakótelepek és „lakóparkok” azok a területek, amelyek jellemzően iparosított technológiát igényelt építmények elhelyezésére szolgáltak az 1960-as évektől kezdődően, valamint az utóbbi idők fejleménye a településszerkezetileg zárt, monofunkciós lakóterületek, „lakóparkok” kialakulásával érintett területek. „Egyéb” területek az előző kategóriákba nem sorolható, döntően beépítésre nem szánt mezőgazdasági területfelhasználású területek. Az „5. Ajánlások” fejezetben a Lechner Tudásközpont által készített sematikus ábrák, valamint fotók segítségével kerülnek bemutatásra a településképi illeszkedést biztosító javaslatok, a településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások. Az építészeti útmutató témakörei különösen telepítés, beépítés, tetők, tömegformálás, a település- és utcaképet kiegészítő elemei, külterületek építészeti képei stb. A „6. Jó példák” fejezet szemléletformáló jellegű, épületek, építészeti részletek, kerítések, zöldfelület kialakítása, sajátos építményfajták, reklámhordozók, egyéb műszaki berendezések nagyobb részben fotóval, illetve rövid, kiegészítő magyarázó szöveg kíséretével kerülnek bemutatásra. Fontos, hogy az arculati kézikönyv csak jó példákat mutasson be, ellenben a rossz példák hátrányosan érinthetik az adott építmény tulajdonosát, tervezőjét egyaránt. Az értékmegőrzés, illeszkedés érdekében történő iránymutatás fényképes, illetve szöveges formában folytatódik a „7. Utcák, terek”, a „8. Reklámok”, a „9. Különleges építmények”, valamint a „10. Településképi arculat rendhagyó elemei” című fejezetekben. A fentieken túl a kézikönyv fontos feladata, hogy a településkép védelméről szóló rendelet szakmai megalapozásául is szolgáljon. III. SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ ÖNKORMÁNYZATI RENDELET JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A Településképi törvény 12. § (2) bekezdésében felhatalmazást kap az önkormányzat képviselőtestülete a településképi rendelet megállapítására. A TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET TARTALMA: – Településképi követelmények meghatározása az építési tevékenységgel érintett építmények – ideértve a sajátos építményfajtákat is – településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására. – Településképi követelmények meghatározása a zöldfelületek kialakításának módjára. – Településképi követelmények meghatározása a településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt településképi szempontból meghatározó
5
területekre. – A helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó követelmények meghatározása (Helyi építészeti értékvédelmi rendelet integrálása). – Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények meghatározása. – Településkép-érvényesítési eszközök: Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció. Településképi véleményezési eljárás. Településképi bejelentési eljárás. Településképi kötelezés és bírság. Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer. TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK A Településrendezési kódex 22. § (3) bekezdése szerint a településképi követelmény lehet a) területi építészeti, b) egyedi építészeti és c) reklámokra, valamint a reklámhordozókra, reklámberendezésekre, cégérekre és reklámhordozásra alkalmas egyéb műszaki berendezésre, továbbá az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény. A Településrendezési kódex meghatározza továbbá az egyes településképi követelmények mely esetekben (védettségi szint), milyen jelleggel határozhatók meg. Védettségi szintek a helyi egyedi védelem, helyi területi védelem, településképi szempontból meghatározó terület, egyéb terület, a szabályozás jellege lehet megengedő, tiltó vagy kötelező követelmény. A Településrendezési kódex 23/G. § szerint a településképi rendeletben a településképi szempontok figyelembevételével meg kell határozni a) a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területeket, b) azon területeket, amelyek az a) pont szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak, és c) a helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelményeket. REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A Településképi törvény meghatározza a reklámokkal, reklámhordozókkal kapcsolatos különleges szabályokat is. A Településképi törvény 11/A. § (4) bekezdése alapján a Településképi törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet és településképi rendeletek nem állapíthatnak meg a) a reklámok tartalmi megítélésére vonatkozó, valamint b) a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban a reklámok közúton és annak környezetében történő közzétételének feltételeiről megállapított rendelkezésektől eltérő szabályokat. A Településképi törvény 11/B. § (1) bekezdés alapján a település közigazgatási területéhez tartozó fokozott védelem alatt álló területen (a műemlék területe és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe; a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe; a helyi jelentőségű védett érték területe; NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, a tájvédelmi körzet területe, az országos jelentőségű természetvédelmi terület, a fokozottan védett természetvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe, a tájképvédelmi terület, az egyedi tájérték területe; a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték stb.) lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
6
A reklámhordozókra vonatkozó országos szabálytól eltérő szabályozás két esetben határozható meg: - a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében 12 naptári hét időtartamra vonatkozóan, valamint - építési reklámháló kihelyezése érdekében. A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: korm. rendelet) rendkívül szigorú követelményeket állapít meg a reklámok közzétételének, reklámhordozók, reklámtartó berendezések elhelyezésére mind közterületen, mind magánterületen egyaránt. A korm. rendelet mellékleteiben a települések településszerkezeti tervében meghatározott területi besorolásokhoz igazodóan határozza meg a reklámok elhelyezésének lehetőségét. A korm. rendelet 1. melléklete alapján közterületekre és köztulajdonban álló ingatlanokra vonatkozóan – beépítésre szánt területen honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló területen, valamint a temető területén reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése nem megengedett. Egyéb területeken kizárólag *utcabútor igénybevételével lehetséges. – beépítésre nem szánt területen nem helyezhető el. * Utcabútor a korm. rendelet 1. § 19. pontja alapján az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés. A korm. rendelet 2. sz. melléklete alapján magánterületekre vonatkozóan: – beépítésre szánt területen reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése nem megengedett, kivéve a vasútállomások és buszpályaudvarok területét. – beépítésre nem szánt területen reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések nem helyezhető el. A 2017. január 18-át megelőzően elhelyezett olyan reklámhordozó, amely nem felel meg a jogszabályokban foglaltaknak – legfeljebb a határozott idejű szerződés lejártáig, legkésőbb 2020. december 31-ig használhatók; – a vonatkozó határozott időre szóló szerződés lejártával, legkésőbb 2020. december 31-ével a tulajdonosa köteles – településképi bejelentési eljárás alapján a reklámhordozót átalakítani a további használhatóság céljával, vagy – a reklámhordozót a saját költségén eltávolítani. A településképi rendelet készítése során felülvizsgálatra került Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005.(XI.17.) Kgy. rendelet, Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 19/2015. (V.14.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZÉSZ), valamint Szeged városképi védelméről szóló 7/2015. (IV. 02.) önkormányzati rendelet. A rendelet előkészítése során vizsgálatra kerültek az arculati kézikönyvben szereplő ajánlások, továbbá azok a korábban fórumokon, Tervtanácsi üléseken megfogalmazott szakmai igények, javaslatok is, amelyek integrálhatók a településképi követelmények sorába, valamint valamennyi településkép- érvényesítési eszközhöz rendelt tevékenységek, esetek körének kibővítése, melyekkel a településkép érvényre juttatása elősegíthető. SZEGED VÁROS HELYI ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 55/2005.(XI.17.) KGY. RENDELET ben foglaltak kisebb módosításokkal, kiegészítésekkel kerültek átvezetésre a településképi rendeletbe, ezek a helyi építészeti örökség védettségi kategóriái, a védett objektumok, területek jegyzékei, a helyi védelemre vonatkozó általános szakmai követelmények, a helyi egyedi és területi védelem alá helyezési eljárás, a helyi egyedi és területi védelem megszűnése, a helyi védettség nyilvántartása,
7
valamint a helyi védelem tárgyaira (területi és egyedi védelemre) vonatkozó településképi követelmények és az épített környezet tárgyainak fenntartásához nyújtható támogatások. A támogatásoknál lényeges változás, hogy a pályázók köre kiterjesztésre került a történeti beépítésű területeken lévő ingatlanok tulajdonosaira, független attól, hogy az építmény védelem alatt áll – műemlék kivételével – vagy sem. A településképi rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 55/2005. (XI.17.) Kgy. rendelet hatályon kívül helyezésre került. A Településképi törvény 14. § (3) bekezdése alapján a törvény hatálybalépésétől új településképi követelményt csak a településképi rendeletben lehet meghatározni, azaz 2016. július 23. napjától épületek helyi egyedi védetté nyilvánítására jelen településképi rendelet jóváhagyásával egyidejűleg nyílt lehetőség. Az 55/2005. (XI.17.) Kgy. rendelettel korábban elrendelt helyi egyedi védett épületeken túl, újonnan az alábbi épületek kerültek helyi egyedi védelem alá: Szeged, Alsó kikötő sor 9. 1850/1 hrsz. Bakay Nándor u. 1. 25587 hrsz. Bolyai János u. 11. 3210 hrsz. Dobó u. 42. 20649 hrsz. Kossuth Lajos sgt. 37. 12305 hrsz. Madách u. 20-22. 3033 hrsz. Mérey u. 3. 3074 hrsz. Rigó u. 24/D 25321 hrsz. Szentháromság u.70-76. 20173 hrsz. A SZÉSZ-ben foglalt településképi követelmények felülvizsgálatát követően, a jogszabályokban foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében átfogalmazott formában kerültek alkalmazásra a településképi rendeletben. Ilyenek különösen - a kerítéskialakításra, - az építmény tömegformálására, különösen a tetőzet kialakítási módjának, tetőgerincének a telek homlokzatához képest meghatározott irányainak, és tetőfelépítményeivel kapcsolatos, - a homlokzati kialakításra, különösen a homlokzati architektúra és a homlokzattagolás (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok) kialakítási módja, és a kiegészítő elemek, egyéb műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezési módjára és lehetőségére, - az építési tevékenységgel érintett telken a zöldfelületek településképet befolyásoló kialakítási módjával összefüggésben a fás szárú növényfaj vagy növényfajok telepíthetőségének, a fás szárú növényfajok településképi illeszkedési követelményeinek, és a zöldfelületen elhelyezhető burkolatok követelményeinek meghatározására, - a sajátos építményfajták elhelyezésének módjára, valamint a - a reklámokra, reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó, különösen a reklámok méretére, a reklámközzététel technológiájára, módszerére és eszközeire, az elhelyezhető reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések számára, az elhelyezhető reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések anyaghasználatára vonatkozó követelmények. TELEPÜLÉSKÉP- VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ Lényeges változás, hogy a SZÉSZ-ben korábban főépítészi egyeztetéshez kötött tevékenységeket a településképi rendelet a Településrendezési kódex 25. § által újonnan bevezetett településképérvényesítési eszközhöz, a településkép- védelmi tájékoztatás és szakmai konzultációhoz rendeli. Ilyenek bizonyos területhez kötötten a bruttó 400 m2-nél nagyobb alapterületű épület létesítése, a közösségi-szórakoztató létesítmények úszótelek határait túllépő építés, illetve a szintterület növelés, beépítésre nem szánt területen a megengedett 7,5 m homlokzatmagasságtól való eltérés esetén, stb.
8
A településképi rendelet megalkotásához kapcsolódó SZÉSZ módosítás véleményezése a Településrendezési kódex 42/A. §-ban foglaltak alapján állami főépítészi eljárás keretében folyamatban van. Jóváhagyása a soron következő közgyűlési ülésen várható. SZEGED VÁROSKÉPI VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ 7/2015. (IV. 02.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETben foglalt településképi véleményezési eljárások, a véleményezés részletes szempontjai, településképi bejelentési eljárás kisebb módosításokkal kerültek átvezetésre a településképi rendeletbe. Kibővítésre került a településképi véleményezési eljárás lefolytatásához az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára, a helyi építészeti-műszaki Tervtanács szakmai álláspontjára alapozott, valamint a településképi bejelentéshez kötött tevékenységek köre. Míg a korábban hatályos rendelkezések alapján ipari területen 4000 m2-t meghaladó nagyságú telkekre létesülő építmények főépítészi egyeztetéshez rendeltek, a településképi rendelet főépítészi véleményre alapozott településképi véleményezési eljárás köteles tevékenységekhez sorolja. A tervtanács véleményére alapozott településképi véleményezési eljárás köteles esetei kiegészültek a történeti beépítésű területen lévő külső megjelenés változásával érintett ingatlanokkal, az építési szabályzatban jelölt „Városkapu” térség mentén létesítendő közterület felől feltáruló építményekkel. A korábban hatályos előírások szerint ötnél több rendeltetési egységet magába foglaló építmény tervtanács véleményére alapozott településképi véleményezési eljárás köteles volt, a településképi rendelet a háromnál több rendeltetési egységet magába foglaló építmény létesítését tervtanács véleményére alapozott településképi véleményezési eljárás köteles tevékenységekhez sorolja. Településképi bejelentéshez kötött tevékenységek köre is kibővítésre került a történeti beépítésű területen, helyi területi védelem alatt álló területen, valamint helyi egyedi védelem alatt álló objektum területén kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, a történeti beépítésű területen építmény – jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – homlokzatának megváltoztatása, a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m 2 alapterületet, valamint a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában közterületről látható reklám, reklámhordozó elhelyezése Szeged város közigazgatási területén esetköreivel. A 7/2015. (IV. 02.) önkormányzati rendeletben szabályozott kötelezési eljárás teljes mértékben átalakult, figyelemmel a vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezésekre. A településképi követelmények megsértése, a településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlan birtokosa, használója, vagyonkezelője, ezek hiányában tulajdonosa figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidő eredménytelen elteltének jogkövetkezménye a településképi kötelezés. A Településképi törvény 11. § (2) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a Közgyűlés a településképi rendeletben állapítsa meg a fenti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását. Figyelemmel a településképi követelmények újonnan történő bevezetésére, a településképi bírság 2020. január 01. napjával lép hatályba. A 7/2015. (IV. 02.) önkormányzati rendeletben szabályozott helyi építészeti műszaki tervtanács szabályainak megállapításáról önálló önkormányzati rendelet, a helyi építészeti- műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről, eljárási szabályainak megállapításáról szóló 31/2017. (IX.27.) önkormányzati rendelet került megállapításra az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontban kapott felhatalmazás alapján. A településképi rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 7/2015. (IV. 02.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésre került.
9
TÖRTÉNETI ÉPÜLET A településképi rendelettel kerül bevezetésre a történeti épület fogalma. Az értelmező rendelkezés történeti épület körébe sorolja a történeti beépítések területén lévő mindazon műemléki, helyi egyedi védettséget nem élvező az 1970. évet megelőzően épült korabeli épületet, amely sajátos építészeti megjelenésével részét képezi a történeti városrész egészének, hozzájárulva ezzel Szeged város egyedi településképi arculatának kialakulásához. Bevezetésének célja, hogy a történeti beépítésű területeken lévő védettséget nem élvező objektumok értékei is zavartalanul biztosíthatók/megtarthatók legyenek, különösen az építmény felújítása, átalakítása során. A történeti épületek felújítása, korszerűsítése, bővítése során azok külső megjelenését meghatározó stiláris jellegzetességeit meg kell őrizni, helyre kell állítani, különös tekintettel az épülettagozatokra, a nyílászárók osztásrendjére, formájára, tengelyrendszerére, a külső geometriai formára, azok rész- és befoglaló méreteire, a tetőhajlásszögre, tetőformára, az anyaghasználatra. Összegezve elmondható, hogy a településképi rendelet kevés új településképi követelményt tartalmaz, és megállapítható, hogy valamely helyi jogszabályból átemelt rendelkezés településképi követelményként rugalmasabb, mint a korábbi, ill. korábban hatályos rendeletek rendelkezéseiként. Általános szabályként elmondható, hogy a településképi követelmények egy részétől a településképi rendelet eltérést enged az igényesebb építészeti-utcaképi megoldás céljából, amennyiben valamely településképi érvényesítési eszköz döntésében jóváhagyásra kerül. Az eszközök megalkotásának célja, hogy az ajánlások és normatívák betartásával esztétikus, harmonikus építészeti és környezeti minőség szülessen az alacsony építészeti, vizuális minőség helyett.
