167/2008. (IX. 18.) Kgy. határozat melléklete
CSONGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT
Csongrád Megyei Önkormányzat ifjúsági koncepciója
Szeged, 2008. szeptember
-
Helyzetértékelés az ifjúságról
A közgyűlés munkatervének összeállításánál az volt a célunk, hogy megyénk ifjúságpolitikai koncepcióját szinkronban az országos és regionális koncepciókban foglaltakkal összhangban készítsük el. Az ifjúságpolitikai célokhoz kapcsolódnak megyei kötelező feladatok és önként felvállalható feladatok. Sajátossága ennek a koncepciónak, hogy feltételezi a feladatok végrehajtásában közreműködők körének sokrétűségét. Az ifjúságpolitikában érvényesítendő általános alapelvek - Az ifjúsággal kapcsolatos kérdéseket elsődlegesen törvényekben kell szabályozni. - Biztosítani kell a feladatokhoz a központi költségvetésből a forrásokat. - Biztosítani kell a fiatalok részvételét a különféle szervezetekben. - Kiemelten kell foglalkozni a fiatalok munkalehetőségeinek biztosításával. - Támogatni kell a fiatalok lakásépítését. - Biztosítani kell alanyi jogon különféle oktatásban és képzésben való részvételt További fontos alapelvek az önkormányzat ifjúsági munkájához: •
a megyében élő gyermekeket és fiatalokat pozitív változásokat hordozó, meghatározó társadalmi szereplőknek tekinti, akik korszerű szakmai ismereteikkel nagymértékben hozzájárulnak a térség humán erőforrásainak bővítéséhez. Bízik abban, hogy ez a jövőt formáló és a jövőt alkotó korosztály nyitott a változó értékek, multikulturális hatások iránt. Lehetőségeivel, eszközrendszerével támogatja, hogy az ehhez szükséges felkészültséget megszerezzék. Fokozottan ügyel a bármilyen okból hátrányos helyzetben lévő – gyermekvédelmi ellátásra szoruló, fogyatékkal élő, veszélyeztetett – gyermekek és fiatalok helyzetének javítására;
•
együttműködő partnerének tekinti, és együttműködésre kéri mindazokat, akik a korosztály nevelésében-oktatásában, élet- és pályakezdésében, családalapításában, társadalmi részvételében erőforrást kínálnak: a települési önkormányzatokat, az országos és regionális ifjúsági intézményrendszert, a civil szervezeteket, egyházakat, ifjúsági szervezeteket és érdekképviseleteket, az oktatás, a kultúra, a gazdasági élet, a termelés és a szolgáltatás résztvevőit, mindazokat, akik a korosztály törekvéseinek segítését látják el, illetve erre vállalkoznak. Folyamatos kapcsolattartásra törekszik, jelzi tapasztalatait, szorgalmazza a gondok megoldását, az új kezdeményezések megvalósítását, rendelkezésre álló eszközeivel és lehetőségeivel részt vállal a végrehajtásból;
•
a participáció – a cselekvő részvétel – jegyében hozzájárul annak a feltételrendszernek megteremtéséhez, fejlesztéséhez és működtetéséhez, amelynek keretei között a fiatalok megismerhetik, gyakorolhatják és alkalmazhatják a közösségteremtés és –fejlesztés, környezetük formálásának módszereit, valós lehetőséget kaphatnak a részvételre a mindennapjaikat és jövőjüket befolyásoló, illetve meghatározó döntésekben, elősegítve a korosztály sajátos érdekeinek érvényre jutását;
•
képviseli és munkájában érvényesíti a szubszidiaritás elvét, azt, hogy a fiatalok gondjait azon a szinten célszerű kezelni, ahol a megoldáshoz szükséges kompetenciával, hatáskörrel, információkkal, személyi, tárgyi, anyagi és szervezési eszközökkel rendelkeznek;
•
Önkormányzati feladatok
A Tisztelt Képviselők előtt ismertek a fiatalokat érintő önkormányzati feladatok, ezért csak utalásszerűen mutatjuk be: - középiskolai, szakiskolai és kollégiumi ellátáshoz kapcsolódó feladatok - egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek oktatása, fogyatékos gyermekek oktatása, nevelése - gyámügyi feladatok - szakképzés összehangolása, térségi feladatok - különféle ifjúsági programok támogatása (önként vállalt feladatok) A gyermekvédelemmel, a fogyatékos gyermekek ellátásával, a közoktatási-szakképzési feladatok szervezésével a szabadidős művelődési tevékenységek biztosításával, a gyermeküdültetéssel összefüggő feladatait a törvényi kötelezettségeken túlmutatóan teljesítette, biztosította. Különös figyelmet fordított az átmeneti időszakban az ifjúsági célú vagyon célszerű hasznosítására. Éves költségvetésében az ifjúságot szolgáló megyei pénzalapokat biztosított, így pl. a diáksport, a közösségi és ifjúsági, a civil szervezetek támogatása (amelynek keretén belül több ifjúsági munkával foglalkozó civil szervezet is támogatásban részesült), a mecenatúra céltámogatásokat. A közgyűlés teljes körűen biztosította az érintett bizottságai (kiemelten az Oktatási, Ifjúsági és Sportbizottság) számára az ifjúságot érintő feladatellátásának feltételeit, döntési jogosítványainak érvényesülését az alapok felhasználásában. A Megyei Önkormányzat Hivatala Elnöki Kabinetjében osztott munkakörű ifjúsági referenst alkalmaz, kiemelten segítve az ifjúsági feladatok ellátásában. Az elmúlt években rendszeresen hallgatott meg a közgyűlés beszámolót a megyei munkaerőpiaci helyzetről benne az ifjúsági korosztály elhelyezkedési esélyeiről, a közrend és közbiztonság állapotáról, az ifjúság nevelésében és kulturális fejlődésében fontos szerepet játszó megyei intézmények munkájáról. Megállapítható, hogy a gyermekeket és az ifjúságot érintő feladatok ellátására folyamatos figyelmet fordított a közgyűlés. A helyi önkormányzatok ifjúságpolitikai tevékenységének bemutatására önkéntes adatszolgáltatáson alapuló felmérés ad kiindulási pontot. Az önkormányzatok az alábbi megállapítások szűrhetők le, szigorúan a válaszadók tájékoztatóira, adataira alapozva: a helyi testületekben nem növekedett a kívánt mértékben a 30 évnél fiatalabb képviselők száma, kevés a helyi ifjúságpolitikával foglalkozó önálló bizottság vagy személyek száma. A települési önkormányzatok ifjúsági célú támogatása legfőképpen a helyi sportkör, a diáksport, a fiatalok programjait támogatják. A válaszoló önkormányzatok településein egyre jelentősebb szerepet kapnak a helyi civil és közösségi szervezetek, közöttük egyre terjedőben vannak az ifjúsági közösségek, ifjúsági önkormányzatok. Az adatszolgáltató települési önkormányzatok igényeiket a megyei önkormányzatokkal kapcsolatban az alábbi területeken fogalmazták meg: általános igényként nagyobb összegű és több pályázati támogatást várnak. Kérik a munkahelyteremtés fokozottabb segítését, az ifjúsági szolgáltatások bővítését, a képzések, továbbképzések folyamatosságát igénylik. Erőteljes igényként fogalmazták meg a megyei önkormányzat fokozottabb koordinációs szerepkörének érvényesülését. Demográfiai adatok az ifjúság körében Csongrád megye átlagos nagyságú megye, területe 4263 ezer km2, Magyarország területének 4,6%a. A megyét 60 település alkotja, Magyarország összes településének 1,9%-a, a Dél-alföldi régió település számának 23,6%-a. A megye lakónépessége 2007. január 1-jén 423 ezer fő, az előző év azonos időszakához képest 1%-os, a 2001. évi népszámláláshoz (433 ezer fő) viszonyítva 2,3 százalékos fogyás figyelhető meg. Magyarország lakónépességének 4,2%-a, a Dél-alföldi régió
31,4%-a Csongrád megyei lakos. A megye népsűrűsége 99,4 fő/km2, meghaladja a Dél-alföldi átlagot (73,2) és alacsonyabb az országos átlagnál (108,2). Az alábbi grafikon Csongrád megye lakó népességét mutatja 1970-től 2001-ig: Lakónépesség (1970-2001)
460000 455000 450000 445000 440000 435000 430000 425000 420000 1970
1980
1990
2001
Csongrád megye lakó népessége 1970-2001 Magyarországon évről évre kevesebb gyermek születik, ezáltal a népesség csökken. Ezt a tendenciát jól szemlélteti az alábbi ábra, amely a 0-30 éves korú lakosok számát mutatja 2001-ben Csongrád megyében. 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31
0-30 évesek száma Csongrád megyében 2001. A 2001-es népszámlálási adatok alapján 112 204 fő 14-30 éves fiatal élt megyénkben. A korfa is jól szemlélteti, hogy egyre vékonyodó törzs mellett növekszik a fa lombja, azaz öregedik a megye lakossága, ami a későbbiekben fokozott terhet ró a fiatal korosztályra.
Korfa – Csongrád megye 2001. Az ifjúsági korosztálynál jellemzően a férfiak száma magasabb, mint a nőké. A legnagyobb eltérés a nemek tekintetében a 27 éves korosztálynál mutatkozik, ahol 911 nő jut ezer férfira. A fentiek alól kivételek a 3 és a 20 éves korosztály, ahol az arány fordított (1000 férfira 1003 illetve 1008 nő jut). Családi állapot A Csongrád megyében élő 15-30 év közötti fiatalok 79,6%-a nőtlen/hajadon és 19,8% házas. A házasok számát megfigyelve látható, hogy a nők 24,3%-a, míg a férfiak 15,6%-a választotta a párkapcsolatnak ezt a hivatalos formáját. Élettársi kapcsolatban a fiatalok 8,7%-a él. Az elváltak száma csekély (2,3%), de a korosztályt megvizsgálva megfigyelhető, hogy az elvált nők száma több mint kétszer annyi, mint az elvált férfiaké. Iskolázottság Csongrád megyében a legmagasabb iskolai végzettség tekintetében a 7 évesnél idősebb lakosság (311 192 fő) 32,18%-a végezte el az általános iskolát, 13,9% rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal és 2,5 százalékuknak van felsőfokú végzettsége.
Az alábbi táblázat az iskolai végzettséget mutatja a megfelelő korúak százalékában: Év
1519 2024 2529
Öss Férf z i Nő Általános iskola első évfolyamát sem végezte el
Össz
Férfi
Nő
Legalább 8 általános
Össz
Férfi
Nő Össz Férfi
Legalább érettségi
Nő
Egyetem, felsőfokú oklevél
23, 0,4 0,5 0,4 95,5 94,5 96,5 20,3 17,6 2 66, 0,3 0,4 0,2 98,8 98,4 99,2 57,4 48,2 8 6,2 4,8 7,5 55, 19, 0,3 0,4 0,2 98,8 98,5 99,1 46,9 38,3 9 16,2 13,1 6 A 15-29 éves népesség a megfelelő korúak százalékában, Csongrád megye
Várható, hogy ezek az arányok emelkedni fognak, mivel az Ifjúság 2000, illetve Ifjúság 2004 nagymintás ifjúságkutatás által megkérdezett fiatalok közel kétharmada úgy nyilatkozott, hogy még szeretne továbbtanulni. Gazdasági aktivitás 2001-ben, Csongrád megyében 154 174 foglalkoztatott volt, ami a lakó népesség 35,5%-a, tehát nagyjából minden kereső két nem keresőt tart el. A már korábban említett népesség fogyás, valamint az ifjúság továbbtanulási szándéka miatt ez az arány tovább fog növekedni, hatalmas gazdasági terhet helyezve a mai fiatalok, későbbi munkavállalók vállára. 100% 90% 80% 70% Eltartott
60%
Inaktív kereső 50%
Munkanélküli Foglalkoztatott
40% 30% 20% 10% 0% 1980
1990
2001
A 15-29 éves korosztály (100 611 fő) 42%-a aktív kereső, 35,2%-a tanuló, 6,8%-uk munkanélküli. A Dél-Alföldi Régió adataival összehasonlítva elmondható, hogy megyénkben többen tanulnak, és kevesebben dolgoznak, mint a régióban. A munkanélküliek aránya nagyjából megegyezik a régiós adatokkal. A mai, modern társadalomban fokozódik a verseny a jobb munkahelyekért a friss diplomások és a diplomával rendelkezők között. A munkáltatónak most már nem elég egy bizonyos szakképesítéssel rendelkező jelentkező, hanem a nagyobb területre kiterjedő ismeretekkel bíró munkavállalót részesítik előnyben. Ezáltal a fiatalok rákényszerülnek, hogy tovább képezzék magukat, így később kerülnek be a társadalom aktív keresői közé, később építik ki maguknak a célként kitűzött egzisztenciát, később alapítanak családot. Mint minden versenynek, így ennek is vannak győztesei; de vesztesei is.
Az oktatási rendszerünk sem feltétlenül kedvez a fiatalok munkához való jutásának. Felmérések igazolják, hogy az általános és középiskolai tanuló lexikális tudása európai szinten kiemelkedő, de ezt a tudást nem tudják a gyakorlatba átvinni, hasznosítani. Az értő, értelmező olvasás is gondokat jelent: az elolvasott szöveg tartalmát egyáltalán nem, vagy csak nehezen tudják összefoglalni.
AZ OKTATÁSI RENDSZERHEZ KAPCSOLÓDÓ IFJÚSÁGPOLITIKAI CÉLOK ÉS FELADATOK Az intézményes nevelés-oktatásban részesülők helyzete Az oktatási rendszer a társadalomban tradicionálisan az egyik legszervezettebb, szabályozottabb struktúra. A középfokú oktatási intézményekben végzős tanulók körében általános tendenciaként emelkedik a továbbtanulásra jelentkezők száma. Megváltozott az egyes iskolatípusok iránti érdeklődés: a gimnáziumban tanulók aránya kiegyenlített 25-30 % körül mozog, csökkent a szakmunkásképzés iránti igény, amely az utóbbi időben a 20%-ra esett vissza. A szakközépiskolák népszerűsége változatlan, sőt emelkedő tendenciát mutat, a tanulók közel 50 %-a választja ezt a képzési formát. A középiskolákban folyamatosnak mondható pályaválasztási, pályaorientációs tevékenység az osztályfőnökök és felelős pedagógusok közreműködésével A tanulóifjúság szabályozott keretek között igénybe veheti tanórán túl az iskola sportlétesítményeit, a könyvtárat, szaktantermeket. A középfokú oktatási intézményekben működik iskolaorvosi, védőnői (egyes iskolákban iskolapszichológusi) szolgálat, melynek tagjai bekapcsolódnak az egészségvédő programokba (családi életre nevelés, életmód, drogprevenció stb.) A felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások szinten tartását az iskolák költségvetési kondíciói nagyban korlátozzák. Ugyanakkor az adott iskolákban tradicionális csoportok, körök, foglalkozások működnek és eredményeik a szaktárgyi versenyeken jelentkeznek. A tanulói jogok és kötelezettségek A Kormány és az Oktatási Minisztérium kiemelt feladatának tekinti az oktatási jogok – s ezen belül a diákjogok, amelyek azonban nem különíthetők el a szülői, illetve pedagógus jogoktól – érvényesülésének támogatását. Feladatának tekinti, hogy az érintettek információval történő ellátásával, képzésével képessé tegye őket arra, hogy élni tudjanak jogaikkal. Ennek érdekében – a miniszter tanácsadó testületével, az Országos Diákjogi Tanáccsal egyeztetve – képzési és tájékoztató kiadványokat (pl. minta házirendek) készíttet, illetve kezdeményezte akkreditált diákjogi képzések programjainak kialakítását és szervezését. Diákönkormányzatok működése, tanulói közösségek helyzete A megye városaiban Szentesen, Csongrádon a korábbi években próbálkozások voltak a Városi Diáktanácsok, Diákönkormányzatok létrehozására. A középfokú intézmények diáksága közötti együttműködések összehangolása eleinte nehézségekbe ütközött. Mára már elmondható, hogy az önkormányzatok is partnerül fogadják a diákokat. Kezdeményezéseikhez forrásokat bocsátanak rendelkezésükre, de a zökkenőmentes működéshez pályázati pénzekre is szükség van. Ez viszont a folyamatos működést és a tervezhetőséget kérdőjelezheti meg.
A IFJÚSÁGI KOROSZTÁLY FOGLALKOZTATÁSI HELYZETE Ifjúsági munkaerőforrás, pályaválasztás, első munkahely A tanév végén a munkaügyi központ 3093 nappali tagozatos tanulmányait befejező középiskolás diák körében végzett felmérést arról, hogy milyen munkavállalási és továbbtanulási tervekkel rendelkeznek az iskola befejezését követően. A kérdőívek összesítése alapján a tanulók 57 %-a szeretett volna továbbtanulni, 25,4 % terve között szerepelt a munkavállalás és 16,8 százalékuk nem döntötte el, mivel szeretne foglalkozni az iskola befejezését követően. A munkavállalási tervvel rendelkezők 66 %-a tanult szakmájában szeretett volna dolgozni, viszont 34 százalékuk más területen tervezte elhelyezkedését, vagyis magas arányt képviseltek a pályaelhagyást tervezők. - Család-, gyermek-és ifjúságvédelem Családi életre nevelés segítését szolgáló intézmény- és eszközrendszer A megyei önkormányzat e területen feladatait részben az általa fenntartott intézményrendszeren keresztül, részben pedig más - ifjúságsegítő intézmények és civil szervezetek támogatása révén. A fogyatékos gyermekek intézményes gondozását a szentesi, a makói, a hódmezővásárhelyi iskolák és diákotthonok látják el. Ezek az intézmények speciális ellátásokat biztosítanak - enyhén illetve középsúlyosan fogyatékosok számára jelentenek szakmai gondozást és nevelést. A speciális neveléssel foglalkozó oktatási és nevelési intézményekben a 9. és 10. évfolyamokon a pályaorientációs képzés csak a középfokú oktatás keretében szervezhető. A képzés tantervi programjának összeállítását az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák kiválasztásával a fogyatékossági szintek figyelembevételével végzik Az állami gondoskodásban részesülõk megyei helyzete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyermekvédelmi törvény.) a megyei önkormányzatok kötelező feladatává tette a gyermekvédelmi szakellátást, azaz az otthont nyújtó ellátást, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást, mellyel kapcsolatban a közgyűlés 60/2000 (VI.22.) Kgy. sz. határozatában elfogadta a gyermekvédelmi koncepciót. A Csongrád megyében nevelőotthonokban nevelkedő nagykorúvá vált fiatalok életkezdésének anyagi, erkölcsi támogatására Életkezdési Közalapítványt hozott létre a Csongrád Megyei Önkormányzat. Az alapítvány telek, lakásvásárlással, építési támogatással, munkahelyteremtéssel kívánja támogatni a gondozásból kikerült fiatalokat. Az ifjúság veszélyeztetettsége, gyermek és ifjúságvédelem Fiatalkori bűnözés Csongrád megye bűnügyi helyzete a gyermek- és fiatalkorú bűnözés tekintetében hasonló az általános megítéléshez, a közepesen fertőzött kategóriában van. Figyelemmel azonban arra, hogy Szeged és vonzáskörzete a délkeleti régió egyik kiemelt oktatási centruma számtalan középfokú oktatási intézménnyel és a hozzájuk csatlakozó tanulói létszámmal, a helyzet az átlagosnál kedvezőbb. A generális prevenció kiemelt területe az ifjúságvédelmi munka. A fiatalkori bűnözés az átlagosnál nagyobb irritációt vált ki a társadalomból a brutális, könyörtelen elkövetési módok félelmet ébresztenek. Ugyanakkor a korosztály a legfogékonyabb a környezeti hatásokra, a szó jó és rossz értelmében egyaránt, ezért a felnőtt társadalom felelőssége egyértelműen megfogalmazható. A gyermek- és fiatalkorúak társadalmi beilleszkedési zavaraiban az elmúlt 5 évben kedvező változás nem történt. Az összbűnelkövetők számához viszonyítva a 8-10 % körüli részvételi arányuk nem változott, azonban ha figyelembe vesszük, hogy a mai tizenévesek a demográfiai hullám negatív tartományában születtek, akkor korcsoportjukon belüli - a népességhez viszonyított arányuk nagyságrendekkel kedvezőtlenebb.
Drogprevenció és más megelőző tevékenységek Általános megállapítás, hogy a megye tranzit jellege következtében a kábítószer forgalmazása és fogyasztása - elsősorban az ifjúság által látogatott szórakozóhelyeken - egyre inkább jelen van. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság elkészítette a kábítószer kipróbálását és fogyasztását megelőző stratégiáját. Elsősorban Szeged város érintett intézményeit célozták meg, a keresletcsökkentés területeire összpontosítva, ugyanakkor feltételezve, hogy elképzeléseik, terveik több ponton kapcsolódnak környezetünk hasonló kezdeményezéseihez, programjaihoz. A stratégia első eredményei 1999 végére már megmutatkoztak; a kábítószer fogyasztással kapcsolatos ismeretek széles körű terjesztésének köszönhetően visszafogottabb tendenciák mutatkoztak. A legveszélyeztetettebb középiskolás korosztály, melynek oktatási intézményei nem váltak a drogfogyasztás, a -kereskedelem, vagy ezzel összefüggő egyéb bűncselekmények helyszíneivé. Az általános iskolás korosztály preventív akciói közül kiemelkedik a D.A.D.A. oktatás, valamint az Egy nap az iskolában - egy nap a biztonságért program. Mindkét program sikerességét bizonyítja, hogy az általános iskolák részéről érkezett igényeket a rendészeti szervek csak külsős szakemberekkel, társszerveik közreműködésével tudják megoldani. Az ifjúság egészségügyi állapota Felmérések alapján sajátját egészségességüket kevésbé ítélik jónak, mint a nyugat-európai társaik többsége. Az érzelmi állapotot tekintve is hasonlóan kedvetlen a kép: pl. a megkérdezettek több, mint 40%-a érezte magát lehangoltnak legalább heti egyszer az első fél évben. Négyből egy megkérdezett 15 éves fiatal válaszolta, hogy hetente több mint négyszer érezte magát reggel fáradtnak. Kiemelkedő, hogy a 15 éves lányok közel fele panaszkodott fejfájásra. Az egészséges táplálkozás vizsgálatában viszonylag kedvező a helyzet: pl. ötből négy fiatal állította, hogy naponta eszik gyümölcsöt. Ugyanakkor érdekes megemlíteni, hogy fiataljaink az édesség fogyasztásban is hasonló “jó” helyezést értek el. A fizikai aktivitást tekintve a fiatalok mindegyik korosztályban a lányok fele, a fiúk kétharmada számolt be heti kettőnél több alkalommal végzett testmozgásról. A szabadidő felhasználását tekintve tv-nézésben a fiatalok a középmezőnybe tartoznak: pl. a 15 évesek közül minden ötödik lány illetve negyedik fiú ült naponta több mint egy órát a készülék előtt. A számítógépes időtöltést tekintve a lányoknál minden ötvenedik, a fiúknál minden hatodik játszik naponta több mint egy órát a 15 évesek korcsoportjában. A dohányzást tekintve a 15 éves fiatalok az élmezőnyben helyezkednek el: négyből három kipróbálta már a cigarettázást. A fiúk közül minden harmadik, a lányok közül minden ötödik naponta dohányzik! Alkoholfogyasztást tekintve a fiatalok a közép mezőnyben helyezkednek el: a 15 éves fiúk közül minden harmadik, a lányok közül minden tizedik iszik hetente szeszesitalt. A korai szexuális élet komoly kockázatot jelent a fiatalok számára főként a nem kívánt terhesség és az ezen a módon terjedő betegségek miatt. A 15 évesek körében végzett felmérés szerint a fiatalok bizonyultak leginkább szexuálisan tapasztaltnak: a lányok harmada és a fiúk fele válaszolta, hogy már volt szexuális kapcsolata.
IFJÚSÁG ÉS KULTÚRA Az ifjúság művelődését és öntevékenységét segítő kulturális intézményrendszer A fiatalok kulturális lehetőségeit részben az önkormányzati fenntartású közművelődési intézményrendszer (művelődési házak, könyvtárak, faluházak, ifjúsági központok, szabadidő parkok) biztosítja, részben pedig az egyes oktatási intézményekhez kapcsolódó lehetőségek (művészeti, zeneoktatás, intézményi kulturális körök, együttesek). A támogatási források szűkülése ellenére továbbra is fontos szerepet töltenek be a helyi ifjúsági művészeti egyesületek (fúvószenekarok, néptánc csoportok, kórusok, színjátszó együttesek). Korábban sokszor felvetődött fiatalok fórumain az igényes szórakozást biztosító alkoholmentes ifjúsági szórakoztató, szabadidős létesítmény hiánya, különösen a megye városaiban. A kezdeti lépéseket már megtették az igényes szórakozóhelyek kialakítására, de az önkormányzatok támogatása nem mindig elég, a pályázati pénzek megszerzése pedig bizonytalan. AZ IFJÚSÁG ÖNSZERVEZÕDÕ KÖZÖSSÉGEI A korosztály társadalmi, politikai csoportjai, ezek tevékenysége A korábbi évek felmérései alapján elsősorban a megyei jogú városokban koncentrálódik a legaktívabb ifjúsági közélet. A rangsorban következő helyen a városok állnak. Az ifjúsági szervezetek kisebb hányada foglalkozik érdekérvényesítő tevékenységgel, vagy érdekvédelemmel. Számos közösség létezik és működik települési szinten. Ezen szervezetek legitimációjának bővítésével térségi, majd megyei szinten a korosztály számára meghatározó közéleti szerepkört tölthet be. Más irányultságú az egyes politikai pártokhoz kötődő ifjúsági szervezetek tevékenysége. A demokrácia lehetőségeivel élve a felnőtt politikai csoportok a maguk választotta nézetek és értékek mentén szervezik ifjúsági bázisaikat.
Az ifjúsági párbeszéd struktúrája A részvételi és képviseleti rendszer alapelvei 1. Partnerség elve: az ifjúság részvétele humán erőforrást, új megközelítéseket és innovatív megoldásokat eredményezhet, tehát a kölcsönös előnyök alapján történik, és nem pedagógiai vagy politikai szocializációs szándékkal. 2. Életkori elv: az ifjúságot elsősorban 15-26 éves fiataloknak kell képviselniük, tehát e korosztályok képzettségére, felkészültségére és önállóságára való tekintettel semmi nem indokolja az elmúlt évek paternalista gyakorlatának folytatását, amikor a fiatalok képviselői között több volt a harminc év feletti, mint harminc év alatti. 3. Átláthatóság elve: a hatás- és feladatköröknek, kompetenciáknak egyértelműeknek, a képviseleti szerepnek és a képviselt álláspontnak nyilvánosnak kell lennie, tehát nem folytatható az elmúlt évek korporációs és pusztán egy szűk csoport részvételével zajló gyakorlata. 4. Szubszidiaritás elve: minden kérdéssel azon a szinten kell foglalkozni, ahol a feladat- és hatáskörök vannak, tehát a fiatalok részvétele nem korlátozódhat egy szelektív módon működő, egyközpontú lehetőségre. 5. Európaiság elve: a hazai gyakorlat kialakítását összhangba kell hozni az Európa Tanács ún. participációs ajánlásaival, az Európai Unió által elfogadott megoldásokkal és az európai országok legeredményesebb konstrukcióival. Tehát olyan működési módot kell kialakítani, amelynek vannak európai kapcsolódási pontjai. Regionális szintű ügyek: Helyi szinten az ügyeket (pályázatok menedzselése, információnyújtás, képzési programok lebonyolítása) a Regionális Szolgáltató Irodák (térségünkben a Dél-Alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda DARISZI) intézik.
Megyei szervezettségű ifjúsági közösségek, egyesületek, a korosztály rétegszerveződései Csongrád megyében kevés olyan ifjúsági szervezet, közösség van, melynek működési köre az egész megyére kiterjed. Elsősorban a városi és települési szinten folytatják tevékenységüket. A megyei kihatású szervezetek részéről egyre inkább megfogalmazódik az az igény, hogy egységesen szólaljanak fel érdekeik érvényesítése során. Véleményük, problémáik megjelenítésével, a korosztály felől érkező észrevételeket tolmácsolják jobbító szándéktól vezérelve. A diákság, mint közösség helyi szintű megerősödése magában hordozza a megyei szintű összefogás kezdeményezését. Néhány évvel ezelőtt már voltak próbálkozások, hogy a Szegedi Diákparlament mintájára összefogás alakuljon ki a megye diákság körében. -
Az ifjúságot segítõ kedvezmények és támogatási rendszerek
A társadalmi lét minőségének egyik eleme, hogy milyen feltételrendszert biztosít, illetve garantál ifjú nemzedékének. A fiatalok részére nyújtható anyagi támogatás és kedvezményrendszert általános érvényűen törvényi rendelkezések, jogszabályok határozzák meg. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjrendszer az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételét támogatja. Csongrád Megyei Önkormányzat, önként vállalt feladatként, az elsők között csatlakozott a pályázathoz, kiegészítve azon pályázók ösztöndíját, akiket a települési önkormányzat támogat. Önkormányzatunk által megállapított kiegészítő ösztöndíjrész összege minimum 1.000 Ft/fő/hó. Csongrád Megyei Önkormányzata a szembesülve a megnövekedett szociálisan rászoruló hallgatói létszámmal, 2007. évben megduplázta a megyei kiegészítő támogatás összegét. Ifjúsági munkával foglalkozó civil szervezetek számára a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat ír ki európai és hazai források megszerzésére pályázatokat. Ennek regionális koordináló szervezete a DARISZI. - Ifjúsági nemzetközi kapcsolatrendszer, mobilitás Határmenti kapcsolatok szerepe Csongrád megye történelmi múltja, határmenti jellege lehetőséget biztosít a határon átnyúló kapcsolatok kialakítására és fejlesztésére. Különösen a testvértelepülési-városi együttműködési rendszerek erősödtek meg, ezek ösztönzik az ifjúsági közösségeket a kapcsolatfelvételben. A kapcsolatfelvételi irányok elsősorban a szomszédos romániai és szerbiai területekre koncentrálódnak. Az ifjúsági közösségek együttműködési területei elsősorban a kultúra, a sport és a szabadidős tevékenységek. A kétoldalú együttműködésekből eredő feladatrendszer Az 1990-es évek eleje óta a megyei önkormányzat fokozatosan építette ki nemzetközi kapcsolatrendszerét. A kapcsolatok formálásában a gazdasági kamarák, egyetemek, intézmények, civil szervezetek is részt vesznek. A megyei szereplőkkel való partnerség folyamatosan erősödik. A kétoldalú kapcsolatok megállapodáson alapuló testvérmegyei kapcsolatok. Ezek irányultsága szerteágazó, hiszen a megyei önkormányzat nemcsak európai országok megyéivel épített ki együttműködést, hanem amerikai és kínai területekkel is. A megyei vezetése nemzetközi kapcsolatrendszerével, több nemzetközi és regionális szervezet munkájában való részvétellel is segíti az ifjúság Európa- ismereteinek bővítését, a közvetlen érintkezést a fiatalok és szervezeteik között.
CSONGRÁD MEGYE IFJÚSÁGPOLITIKÁVAL KAPCSOLATOS TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEI A Csongrád Megyei Önkormányzat felismerte az ifjúsági korosztállyal való együttműködés szükségességét. Tekintettel arra, hogy a megyében egyre több ifjúsági közösség működik célszerű az ifjúsági törekvéseket szakmailag és politikailag támogatva szakmai szervezetekkel és civil szerveződésekkel közösen megyei szinten koordinálni. Az Európai Unió országaiban egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az ifjúságpolitikai kérdéseknek, a Fiatalok Európáért Program jelentős támogatást nyújt ifjúsági kezdeményezéseknek. A lehetőségek hatékony kihasználása érdekében a megyei önkormányzat szolgáltató-koordináló szerepének erősítése az ifjúságpolitika területén is elengedhetetlen. Mindezek figyelembevételével a megyei önkormányzat a következő célkitűzéseket és feladatokat határozza meg az alábbi ifjúságot érintő témakörökben. -
Az oktatási rendszerhez kapcsolódó ifjúságpolitikai célok és feladatok
A diáksággal, a diákjogok érvényesítésével való törődés a Csongrád Megyei Önkormányzat feladata is. Ezzel összefüggésben az alábbi javaslatot teszi: évente Diákfórumot rendez, ahol a diákönkormányzatok vezetői, pedagógusok és az iskolafenntartók képviselői véleménycserét folytatnak, koordinálja a diákság képviselőinek rendszeres konzultatív összejöveteleit, lehetőséget biztosít a diákvezetők képzéseihez, továbbképzéseihez, szorgalmazzák, hogy az oktatási-nevelési intézmények legyenek a diákok kulturált szabadidő eltöltésének színterei. -
Az ifjúsági korosztály foglalkoztatási helyzete
Az ifjúsági korosztály munkaerőpiaci helyzetének erősítése, a Csongrád Megyei Önkormányzat feladata is. Ezzel összefüggésben koordinatív szerepet vállal: szükségesnek tartja a fiatalok munkába állásának és tartós foglalkoztatásának megvalósítását, az azzal kapcsolatos jogszabályi rendelkezések hatékony érvényesítését, vállalja, hogy fejleszti a gazdasági élet, a munka-, az oktatás- és képzési ügyekkel foglalkozó intézmények és a fiatalok szervezetei közötti kommunikációt, ösztönzően lép fel a fiatalok foglalkoztatása érdekében, támogatja azokat a programokat, amelyek bátorítják az önkéntes szociális munkát (amely lehetőséget teremt a munkanélküliek integrációjára), kezdeményezi a munkaügyi központ és a vállalkozói szféra közötti folyamatos kapcsolattartást, a foglalkoztatás bővítése céljából, együttműködik regionális ifjúsági közösségekkel a munkaerőpiaci orientációt elősegítő projektekben. A törvényi szabályozás keretei között együttműködik a Csongrád Megyei Munkaügyi Központtal, a Megyei Munkaügyi Tanáccsal, valamint azokkal a civil szervezetekkel, akik feladatuknak tekintik a munkanélküliség csökkentését, elősegítik az állástalan és pályakezdő fiatalok elhelyezkedését. - Család-, gyermek-és ifjúságvédelem Családi életre nevelés segítését szolgáló intézmény- és eszközrendszer A Csongrád Megyei Önkormányzat feladatellátásának összegzése:
A hallássérült tanulók óvodai, köz- és szakoktatásának ellátását a Csongrád Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája és Diákotthona az előzőekben vázolt szinten oldja meg. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók óvodai, köz- és szakoktatásának ellátását a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon látja el a megyében. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését – oktatását Csongrád megye területének déli részén a Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, a megye északi részén a Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon látja el. Az állami gondoskodásban részesülők megyei helyzete A kötelező feladatok ellátásán túlmenően az Életkezdési Közalapítvány útján: telekvásárlással, lakásvásárlással, építési támogatással, tartós cikkek vásárlásával, átképzések támogatásával, munkahely teremtéssel segíti az állami gondozott fiatalok társadalmi integrációját. A feladat ellátásában együttműködik a Csongrád Megyei Gyámhivatallal, és a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, valamint más gyermek és ifjúságsegítő szervezetekkel. Az ifjúság veszélyeztetettsége, gyermek és ifjúságvédelem A Csongrád Megyei Önkormányzat koordináló feladatokat lát el, segítve a rendőr-főkapitányság munkáját. felhívni a települési önkormányzatok figyelmét a programok preventív jellegére és a helyi közösségek előtti publikussá tételre, a megyei szervezésű ifjúsági programokon teret biztosítani veszélyeztetettség formáira és a megelőzésre, ifjúsági közösségek képviselői és az érdeklődők előtt tudatosítani a kábítószer-fogyasztás jogi következményeit, büntetési tételeit. Az ifjúság egészségügyi állapota A Csongrád Megyei Önkormányzat az egészségmegőrzés fontosságának hangsúlyozása mellett az alábbi feladatokat koordinálja: megyei szervezésű ifjúsági programokon szakértők közreműködésével fiatalok helyes életvitelének hangsúlyozására törekszik, az ÁNTSZ helyi intézetével folyamatos kapcsolatot tart az ifjúság egészségi állapotának alakulásáról, a tömegtájékoztatási eszközöket felhasználva aktuális akciókról tájékoztatják a megye ifjúsági korosztályát, a megyei fenntartású oktatási intézményekben fokozottabb figyelmet fordít az egészséges életmód hangsúlyozására, A feladat ellátásához a Csongrád Megyei Önkormányzat folyamatos kapcsolatot tart az ÁNTSZ megyei intézetével, karitatív szervezeteivel és az egészségmegőrzéssel foglalkozó civil közösségekkel.
-
Ifjúság és kultúra
Az ifjúsági korosztály művelődési és kulturális programjainak, érdeklődési körének formálásában a Csongrád Megyei Önkormányzat az alábbi feladatokban vállal közreműködő szerepet: a Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó központtal közösen felmérni a megye közművelődési intézményeinek munkáját, kiemelve az ifjúsági korosztály számára biztosított programokat, megyei önkormányzati szervezésű ifjúsági, kulturális fesztivál kezdeményezése a települési polgármesterek bevonásával, közreműködés a települések közötti Szomszédoló című program egész megyére való kiterjesztésében, külföldi testvérmegyékkel közösen multikulturális rendezvény előkészítése és a finanszírozás kérdésének tisztázása, Ifjúsági referensek számára szakmai fórumot rendez véleménycserélési lehetőség biztosítására. egymást segítő programok szervezése az Egyetemi Hallgatói Önkormányzattal elősegíti a történelmi Egyházak ifjúsági szervezeteivel való kapcsolatfelvételt -
Az ifjúság önszervezõdõ közösségei
A Csongrád Megyei Önkormányzat a feladat ellátásához az alábbiak témákban vállalja a koordinációt: Megyei Ifjúsági Kerekasztal érdekegyeztető fórum létrehozásában a megyei ifjúsági önkormányzatok, és a megyei ifjúsági civilszervezetek vezetőiből. megvizsgálja a megyei kihatású civil ifjúsági közösségek támogatásának lehetőségét, lehetővé teszi a megyei ifjúsági korosztály participációjának elősegítését, a közreműködik a korosztályi közösségek tájékoztatásában, Hírlevél közreadásával, az országos ifjúságpolitika eredményeinek helyi felerősítése, megvizsgálja az ifjúsági témakör megjelenítésének és kidolgozásának lehetőségét Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködésben, áttekinti lehetőségeit az ifjúsági közösségek részére biztosítandó képzések, táborozások, tanácsadások tárgyában, a megye kistérségeiben működő ifjúsági önkormányzatok, és ifjúsági civil szervezetek vezetőiből álló érdekegyeztető fórumok alakulásában A Csongrád Megyei Önkormányzat a feladat ellátása közben együttműködik a megyei kihatású civil szervezetekkel, térségi ifjúsági közösségekkel, a korosztályt támogató szerveződésekkel. -
Ifjúsági nemzetközi kapcsolatrendszer, mobilitás
Az ifjúság nemzetközi kapcsolatrendszerének alakításában a Csongrád Megyei Önkormányzat az alábbi feladatokat koordinálja: elősegíti a megye nemzetközi kapcsolatai keretén belül az ifjúsági szervezetek , és a fiatalok közvetlen kapcsolatfelvételét, különös tekintettel a visegrádi, és a szomszédos országokra lehetőségeihez mérten támogatja közös projektek lebonyolítását
ifjúsági kezdeményezésre a demokrácia, a közéleti szerepvállalás tanulásához, a tapasztalatcseréhez, pályázatok finanszírozásához hozzájárul az Európai Uniós csatlakozáshoz kapcsolódóan szerepet vállal az ifjúsági korosztály felvilágosításában elősegíti a megye nemzetközi kapcsolatai keretén belül az Európai testvérmegyéiben működő ifjúsági szervezetek,és a fiatalok közvetlen kapcsolatfelvételét. A feladat ellátásában közreműködő partnerek a Dél-alföldi EU Információs Pont, Mobilitás Ifjúsági Szolgálat, a DARISZI
