2005. október október

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJA

2005. október – 2006. október

A ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 számú támogatási szerződés keretében megvalósult „Távmunkában történőfoglalkoztatás kistérségi stratégiájának kidolgozása a Nagykátai kistérségben” projekt egységes szerkezetbe foglalt dokumentuma.

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJA egységes szerkezetben

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 számú támogatási szerző dés keretében megvalósult projekt egységes szerkezetbe foglalt dokumentuma Projekt címe: Távmunkában történő foglalkoztatás kistérségi stratégiájának kidolgozása a Nagykátai kistérségben Szerkesztette: Forgács Tamás, Magyar Távmunka Szövetség (Helyzetelemzés, Operatív Program) Pötzl Viola, Stratégiakutató Intézet Kht (Stratégia) Együttműködőpartnerek: Bori Attila, Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Csorba Éva, Stratégiakutató Intézet Kht Forgács Miklós, Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete Földvári Gábor, Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Kökényesi Hajnalka, Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Kuti Zsolt, Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete Ludman Lajos, Pest Megyei Munkaügyi Központ Paprika Márk, Access Value Kft Tóth Cecília, Mobiltás Varga Csaba, Stratégiakutató Intézet Kht Projekt célkitűzése A stratégia célja, hogy a távmunka, mint új munkaszervezési mód és foglalkoztatási forma a munkaadói, munkavállalói és gazdaságpolitikai előnyök optimális kihasználása révén növelje a térségben élők foglalkoztatottságát, csökkentse a térség gazdasági és szociális elmaradottságát, helyben tartva a fiatal, képzett munkaerőt, ezáltal növelve a kistérség életszínvonalát és versenyképességét. Kezdés: 2005. szeptember Lezárás: 2006. október Kapcsolat: [email protected], +36/30/960-7858 A tanulmány szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat is tartalmaz, emiatt annak részleges vagy teljes felhasználásához kérjük vegye fel a kapcsolatot a szerzőkkel!

2005. szeptember – 2006. október

2. oldal, összesen 251


ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

1 TARTALOMJEGYZÉK Fejezetek tartalomjegyzéke 1

TARTALOMJEGYZÉK............................................................................................................................. 3

2

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................... 7

3

HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................................ 9

4

STRATÉGIA ........................................................................................................................................... 107

5

OPERATÍV PROGRAM ........................................................................................................................ 193

6

PARTNERHÁLÓZAT ............................................................................................................................ 226

7

IRODALOMJEGYZÉK ......................................................................................................................... 230

8

MELLÉKLETEK.................................................................................................................................... 233

Részletes tartalomjegyzék 1

TARTALOMJEGYZÉK............................................................................................................................. 3

2

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................... 7

3

HELYZETELEMZÉS ................................................................................................................................ 9 3.1 3.1.1 3.1.2 3.1.3 3.1.4 3.1.5 3.1.6 3.1.7 3.1.8 3.2 3.2.1 3.2.2 3.2.3 3.2.4 3.2.5 3.2.6 3.2.7 3.3 3.3.1 3.3.2 3.3.3 3.3.4 3.3.5 3.4 3.4.1

Á LTALÁNOS GAZDASÁGPOLITIKAI ELEMZÉS ......................................................................................... 9 A munka világának globális átalakulása......................................................................................... 9 A távmunka típusai ........................................................................................................................ 13 A távmunka indikátorai ................................................................................................................. 14 A távmunka indikátorok hatáselemzése ......................................................................................... 16 Gazdaságpolitikai körkép.............................................................................................................. 23 A távmunka mikrogazdasági elemzése .......................................................................................... 24 A távmunka makrogazdasági elemzése ......................................................................................... 27 A távmunka regionális aspektusai ................................................................................................. 32 K ÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ GAZDASÁGPOLITIKAI ELEMZÉSE ..................................................... 34 Az országos fejlesztéspolitikai koncepció...................................................................................... 34 Közép-magyarországi régió gazdasági elemzése .......................................................................... 35 Közép-magyarországi régió társadalmi helyzetképe..................................................................... 40 Közép-magyarországi régió infokommunikációs helyzete............................................................. 44 A Közép-magyarországi régió települései ..................................................................................... 45 A Közép-magyarországi régió közlekedése ................................................................................... 47 A Közép-magyarországi régió operatív programja (2007-2013) a távmunka vonatkozásában.... 49 N AGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGPOLITIKAI ELEMZÉSE ................................................................... 50 A tápió-vidék gazdaságfejlesztési programjának helyzetértékelése .............................................. 50 A tápiómenti kistérség területfejlesztési koncepciója .................................................................... 56 A tápióment területfejlesztési társulás informatikai startégiája.................................................... 74 Nagykáta térségben történt beiskolázások .................................................................................... 76 Nagykáta kistérségben működőteleházak és civil szervezetek ...................................................... 77 T ÁVMUNKÁVAL KAPCSOLATOS FELMÉRÉSEK ..................................................................................... 77 A pricewaterhousecoopers távmunka felmérése............................................................................ 77




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

3.4.2 A magyar távmunka szövetség felmérésének eredményei.............................................................. 82 3.4.3 A pályázathoz kapcsolódó munkaadói felmérés eredményei......................................................... 83 3.4.4 A páylázathoz kapcsolódó munkavállalói felmérés eredményei.................................................... 90 3.4.5 A kis- és középvállalkozók és a távmunka – egy nemzetközi összehasonlítás................................ 94 3.4.6 Munkáltatói vélemények a távmunka bevezetésének előfeltételeiről és gyakorlatáról .................. 96 3.4.7 A távmunka páylázatok nyertesei .................................................................................................. 97 3.5 K ÖVETKEZTETÉSEK ............................................................................................................................ 98 3.5.1 Swot analízis.................................................................................................................................. 98 3.5.2 Problémafa.................................................................................................................................. 105 3.5.3 Célfa ............................................................................................................................................ 106 4

STRATÉGIA ........................................................................................................................................... 107 4.1 4.1.1 4.1.2 4.2 4.2.1 4.2.2 4.2.3 4.2.4 4.2.5 4.2.6 4.2.7 4.2.8 4.2.9 4.3 4.3.1 4.3.2 4.3.3 4.3.4 4.4 4.4.1 4.4.2 4.5 4.6 4.6.1 4.7 4.7.2 4.7.3

5

G LOBÁLIS VÍZIÓ AZ INFORMÁCIÓS KORRA ........................................................................................ 107 Az információs kor jellemzése, új fogalmak, új kihívások ........................................................... 107 Jövőképünk: a fenntartható információs társadalom és távmunka kistérség létrehozása........... 110 A Z EURÓPAI JÖVŐVÍZIÓ .................................................................................................................... 112 eEurope 2000 .............................................................................................................................. 112 e-Europe 2002 Akcióterv (2002) ................................................................................................. 114 eEurope+ 2003 Akcióterv (2001)................................................................................................ 115 eEurope2005 ............................................................................................................................... 119 Wim Kok jelentés (2005) ............................................................................................................. 123 i2010 – az új stratégia................................................................................................................. 127 eContent stratégia, tartalomfejlesztés (2001-2005) .................................................................... 129 eContetplus (2005-2008)............................................................................................................. 130 Az Európai Unió távmunkát segítőprogramjai........................................................................... 131 MAGYAR KORMÁNYZATI JÖVŐKÉP ................................................................................................... 135 II. Nemzeti Fejlesztési Terv ......................................................................................................... 135 III.2. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció ............................................................................. 137 Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért (2005-2008)................................ 138 Magyar kormányzati stratégia (MITS, 2003).............................................................................. 141 R EGIONÁLIS STRATÉGIÁK ................................................................................................................. 144 A Közép-magyarországi régió operatív programja (2007-2013) a távmunka vonatkozásában.. 145 Közép-Magyarországi Régió Információs Társadalom Stratégia (RITS) ................................... 146 K ISTÉRSÉGI TERVEZÉS ...................................................................................................................... 153 K ORÁBBI KISTÉRSÉGI STRATÉGIÁK JÖVŐKÉPE .................................................................................. 158 A Tápiómenti Településfejlesztési Társulás informatikai stratégiája.......................................... 158 A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJÁNAK CÉLRENDSZERE: ...................................... 161 A stratégia célrendszere:............................................................................................................. 164 A prioritások bemutatása ............................................................................................................ 168

OPERATÍV PROGRAM ........................................................................................................................ 193 5.1 5.2 5.3 5.3.1 5.3.2 5.3.3 5.3.4 5.4 5.5 5.6

A Z OPERATÍV PROGRAM HÁTTERE .................................................................................................... 193 A TÁVMUNKÁVAL KAPCSOLATOS OPERATÍV PROGRAM, INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK ÉS AZOK KIFEJTÉSEI 194 P ROJEKTEK KIFEJTÉSE ...................................................................................................................... 195 Kutatás, felmérés ......................................................................................................................... 195 Információ ................................................................................................................................... 201 Oktatás, képzés ............................................................................................................................ 209 Intelligens közösségi terek........................................................................................................... 213 A JÁNLÁSOK ...................................................................................................................................... 218 A Z OPERATÍV PROGRAM TEVÉKENYSÉGEINEK HATÁSELEMZÉSE....................................................... 222 A Z OPERATÍV PROGRAM TEVÉKENYSÉGEINEK ÜTEMEZÉSE ............................................................... 224

6

PARTNERHÁLÓZAT ............................................................................................................................ 226

7

IRODALOMJEGYZÉK ......................................................................................................................... 230



A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJA egységes szerkezetben 8

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

MELLÉKLETEK.................................................................................................................................... 233 8.1 8.2 8.3 8.4

I. MELLÉKLET: ELÉRHETŐSÉGEK....................................................................................................... 234 II. MELLÉKLET: K ÖZÉP-MAGYARORSZÁGI TELEHÁZAK LISTÁJA....................................................... 235 III. MELLÉKLET: AZ EURÓPAI TÁVMUNKA MEGÁLLAPODÁS ............................................................. 237 IV. MELLÉKLET: A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE A TÁVMUNKÁRÓL ............................... 242

Ábrajegyzék Á BRA 1 – A MUNKASZERVEZÉS HATÁSA A MUNKAFELADATOKRA ÉS A VEZETŐI IRÁNYÍTÁSRA ............................ 10 Á BRA 2 – A MUNKASZERVEZÉS OPTIMÁLIS KÖLTSÉGE A KIADÁSOK ÉS BEVÉTELEK ALAPJÁN ............................... 11 Á BRA 3 – R UGALMASABB VEZETÉSI GYAKORLAT A TÁVMUNKA ÜZLETI MODELLJÉBEN ........................................ 12 Á BRA 4 – A VÁLLALATI INDIKÁTOROK HATÁSELEMZÉSE ..................................................................................... 17 Á BRA 5 – A VÁLLALATI INDIKÁTOROK SÚLYOZÁSA ............................................................................................. 17 Á BRA 6 – A MUNKAVÁLLALÓI INDIK ÁTOROK HATÁSELEMZÉSE........................................................................... 18 Á BRA 7 – A MUNKAVÁLLALÓI INDIK ÁTOROK HATÁSELEMZÉSE........................................................................... 18 Á BRA 8 – A MAKROGAZDASÁGI INDIKÁTOROK HATÁSELEMZÉSE ........................................................................ 19 Á BRA 9 – A MAKROGAZDASÁGI INDIKÁTOROK HATÁSELEMZÉSE ........................................................................ 20 Á BRA 10 – A HATÁSELEMZÉSEK ÖSSZESÍTÉSE ..................................................................................................... 20 Á BRA 11 – AZ INDIKÁTOROK MEGOSZTLÁSA ....................................................................................................... 21 Á BRA 12 – AZ INDIKÁTOROK ÉS TÁVMUNKA MODELLEK ..................................................................................... 21 Á BRA 13 – A TÁVMUNKA MODELLEK SÚLYOZÁSA ............................................................................................... 22 Á BRA 14 – A TÁVMUNKA ELTERJEDTSÉGE EURÓPÁBAN ÉS AZ USA-BAN ............................................................. 23 Á BRA 15 –AZ IRODAI ÉS TÁVMUNKA KÖLTSÉGEI 50 ÉS 80 TÁVMUNKÁS ESETÉBEN (PWC-CEMS TANULMÁNY ) .. 25 Á BRA 16 – EGY TÁVMUNKAHELY MEGVALÓSÍTÁSI ÉS FENNTARTÁSI KÖLTSÉGEI .................................................. 26 Á BRA 17 – A TÁVMUNKÁVAL KAPCSOLATOS BERUHÁZÁSOK MAKROSZINTŰMODELLJE 7 ÉVRE VETÍTVE ............. 27 Á BRA 18 – A TÁVMUNKÁVAL KAPCSOLATOS BERUHÁZÁSOK ÁGAZATI MEGOSZLÁSA ........................................... 28 Á BRA 19 – A TÁVMUNKA HATÁSA A VÁLLALAT MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEIRE ............................................................ 29 Á BRA 20 – A TÁVMUNKA HATÁSA A GDP ALAKULÁSÁRA .................................................................................... 30 Á BRA 21 – TÁVMUNKÁVAL HATÁSAINAK KOMPLEX MAKROGAZDASÁGI MODELLEZÉSE ....................................... 31 Á BRA 22 – I PARÁGI MEGOSZLÁS KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN ................................................................. 36 Á BRA 23 – A KUTATÓ- FEJLESZTŐHELYEK ADATAI 2002....................................................................................... 38 Á BRA 24 – A RÉGIÓ VÁLLALATAI IPARÁGI MEGOSZLÁSBAN .................................................................................. 39 Á BRA 25 – R EGFIONÁLIS MUNKAÜGYI STATISZTIKA ............................................................................................. 42 Á BRA 26 – ATTITÜDÖK VÉGZETTSÉG SZERINT ....................................................................................................... 45 Á BRA 27 – A T ÁPIÓ-VIDÉK TELEPÜLÉSEI ............................................................................................................... 51 Á BRA 28 – A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK TERÜLETE ÉS LAKOSSÁGA................................................................... 53 Á BRA 29 – MUNKANÉLKÜLISÉG A TÁPIÓ- VIDÉKEN ............................................................................................... 54 Á BRA 30 – MUNKANÉLKÜLISÉG VÉGZETTSÉG SZERINT ......................................................................................... 54 Á BRA 31 – MUNKANÉLKÜLISÉG KORCSOPORTOK SZERINT .................................................................................... 54 Á BRA 32 – MUNKANÉLKÜLISÉG ÁLLOMÁNYCSOPORT SZERINT ............................................................................. 55 Á BRA 33 – MUNKANÉLKÜLISÉG REGISZTRÁCIÓ HOSSZA SZERINT ......................................................................... 55 Á BRA 34 – VÁLLALKOZÁSOK A T ÁPIÓ- VIDÉKEN ................................................................................................... 60 Á BRA 35 – MŰKÖDŐTÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA FOGLALKOZTATÁS SZERINT .................................. 60 Á BRA 36 – AZ 50 FŐNÉL NAGYOBB ALKALMAZOTTAL ÉS 2 MILLIÓ EURONÁL NAGYOBB ÉVES ÁRBEVÉTELT ELÉRŐ CÉGEK .......................................................................................................................................................... 61 Á BRA 37 – MŰKÖDŐTÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA ÁGAZAT SZERINT .................................................. 62 Á BRA 38 – ALKALMAZANDÓ TÁVMUNKA STRATÉGIÁK ......................................................................................... 62 Á BRA 39 – VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA Á GAZATONKÉNT ......................................................................................... 63 Á BRA 40 – A P WC MUNKAADÓI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI ............................................................................. 81 Á BRA 41 – A MAGYAR TÁVMUNKA S ZÖVETSÉG MUNKAVÁLLALÓI FELMÉRÉSÉNEK EREDMÉNYEI ....................... 83 Á BRA 42 – ICT NEHÉZSÉGEK ................................................................................................................................. 84 Á BRA 43 – MUNKAKÖRÖK TÁVMUNKA LEHETŐSÉGEI ........................................................................................... 85 Á BRA 44 – A TÁVMUNKA NEGATÍV ME GÍTÉLÉSNEK OKAI...................................................................................... 86




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Á BRA 45 – MUNKAADÓI JELLEMZŐK..................................................................................................................... 87 Á BRA 46 – HAJLANDÓSÁG A TÁVMUNKA BEVEZETÉSÉRE...................................................................................... 88 Á BRA 47 – ÁTKÉPZÉSI KÖLTSÉGEK VÁLLALÁSA .................................................................................................... 89 Á BRA 48 – JÖVEDELEM ELOSZLÁS ......................................................................................................................... 90 Á BRA 49 – A MUNKAVÉGZÉS HELYSZÍNE ............................................................................................................... 91 Á BRA 50 – I NGÁZÁS ÉS A TÁVMUNKA .................................................................................................................... 92 Á BRA 51 – TÁVMUNKÁVAL KAPCOSLATOS ATTITÜDÖK ........................................................................................ 93 Á BRA 52 – A T ÁVMUNKA P ÁLYÁZATOK NYERTESEI SZEKTOROK SZERINT ............................................................ 98 Á BRA 53 – P ROBLÉMAFA ..................................................................................................................................... 105 Á BRA 54 – C ÉLFA ................................................................................................................................................ 106 Á BRA 55 – S TRATÉGIA CÉLJAI, PRIORITÁSAI, INTÉZKEDÉSEI ............................................................................... 164 Á BRA 56 – AZ OPERATÍV PROGRAM FELÉPÍTÉSE .................................................................................................. 194 Á BRA 57 – A KUTATÁS ÉS FELMÉRÉS PROJEKTJEINEK HATÁSA A STRATÉGIAI PRIORITÁSOKRA ........................... 200 Á BRA 58 – AZ INFORMÁCIÓS SZAKASZ PROJEKTJEINEK HATÁSA A STRATÉGIAI PRIORITÁSOKRA ........................ 208 Á BRA 59 – AZ OKTATÁSI SZAKASZ PROJEKTJEINEK HATÁSA A STRATÉGIAI PRIORITÁSOKRA............................... 212 Á BRA 60 – AZ INTELLIGENS KÖZÖSSÉGI TEREK SZAKASZ PROJEKTJEINEK HATÁSA A STRATÉGIAI PRIORITÁSOKRA ................................................................................................................................................................... 217 Á BRA 61 – AZ AJÁNLÁSOK HATÁSA A STRATÉGIAI PRIORITÁSOKRA .................................................................... 221 Á BRA 62 – AZ OPERATÍV PROGRAM PROJEKTJEINEK ÉS A STRATÉGIAI PRIORITÁSOK TÁMOGATOTTSÁGÁNAK ERŐSSÉGE ................................................................................................................................................... 222 Á BRA 63 – A STRATÉGIAI PRIORITÁSOK TÁMOGATOTTSÁGA AZ OPERATÍV PROGRAMOK ÁLTAL ......................... 223 Á BRA 64 – AZ OPERATV PROGRAM SZAKASZAINAK ERŐSSÉGE A PROJEKTEK ALAPJÁN ....................................... 224 Á BRA 65 – AZ OPERATÍV PROGRAM PROJEKTJEINEK ÜTEMEZÉSE ........................................................................ 225




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2005 szeptemberében a Tápió-vidéken egy kutatás és stratégiakészítés kezdődött, amelynek eredményeképpen javulhat a térség foglalkoztatási helyzete. Az elkészülőstratégia célja, hogy a távmunka, mint új foglalkoztatási forma növelje a térségben élők foglalkoztatottságát, és csökkentse a térség gazdasági és szociális elmaradottságát, helyben tartva a fiatal, képzett munkaerőt, ezáltal növelve a kistérség versenyképességét is. A távmunka egy speciális munkaszervezési mód. A tanulmányban a munkavégzésnek azt a formáját nevezzük távmunkának, ahol a munkaadó lehetőséget biztosít a munkavállalónak, hogy az elvégzendőmunkát a telephellyel nem megegyezőhelyszínen végezhesse el. A távmunka elterjedése előnyt jelenthet mind mikro, mind makro szinten. Mikro szinten a távmunka alkalmazásával a vállalatok jelentős költségeket takaríthatnak meg (üzemeltetési költségek 10-50%-át), amelyeket fejlesztésekre fordíthatnak. A hatékonyabb szervezés és működés jelentősen segítheti a vállalat növekedését. A növekedés további munkaerők foglalkoztatását igényelheti. A foglalkoztatás növekedése és a távmunkahelyek létrehozására fordított beruházások makro szinten is jelentős előrelépést jelenthetnek, mind a foglalkoztatásra, mind a GDP növekedésére vonatkozóan. A távmunka elterjedése, a munkaszervezési mód jellegéből adódóan, csökkenti a foglalkoztatott munkaerő lakóhelyének szerepét a telephelyválasztás során. Ennek megfelelően a tudásalapú, elsősorban tercier ágazatban tevékenykedővállalatok számára lehetőség nyílik hogy más, költséghatékonysági szempontok alapján válasszák meg telephelyüket. Ez a jelenlegi regionális különbségek figyelembe vételével elsősorban az alacsonyabb munkabéreket és ingatlanköltségeket támasztó régiók számára lehet előnyös. Ilyen a jelen stratgia fókuszában levőNagykátai kistérség is.. A szolgáltató vállalatok telephelyének függetlenítése a munkaerőelhelyezkedésétől, valamint a természeti adottságoktól, nagyban javíthatja a regionális különbségeket, a humán erőforrás képzettségi szintjét, a projektalapú munkaszervezés pedig segítheti a távmunkát alkalmazó vállalatok felzárkóztatását és versenyképesebbé tételét. A távmunka munkaszervezése miatt szétválik munka és a hely, azaz ún. „helyfüggetlen munkavégzésről” beszélhetünk. Ezt a helyfüggetlen munkavégzést nemzetközi viszonylatban is értelmezhetjük. A térségi távmunka centrumok, mint regionális operációs és tudásközpontok, valamint a távmunka által „távolságfüggetlenné” tett munkavégzés alapjaira építve nagy jelentőséget kaphat a nemzetközi távmunka is. A nemzetközi vállalatok kistérségi távmunkavállalókkal dolgozva azonnali költségcsökkentést könyvelhetnek el, míg a kistérségiben munkahelyek jönnek létre, azaz nőa foglalkoztatottság. A bérkülönbségre épülő gazdasági kapcsolat felismerése a kistérség bérszínvonalának emelését is kiválthatja, ezzel javítva a lakosság életszínvonalát. A stratégiakészítés elsőlépéseként helyzetekelmezés készült, amely feldolgozta a KözépMagyarországi, valamint a Kistérségi kapcsolódó koncepciókat, stratégiákat, irányelveket. A 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

helyzetelemzés a távmunka regionális és kistérségi SWOT elemzéssel, problémafával és célfával zárul. Erre építve került kidolgozásra a Stratégia, amely figyelembe vette, az európai, országos és kistérségi stratégiákat, célkitűzéseket, irányelveket. A stratégia céljaira és prioritásaira építkezvel készültek el az Operatív Program projektjei és ajánlásai, amelyek konkrét lépéseket tartalmaznak, és mintegy akciótervként szolgálnak a kistérségi távmunka stratégia megvalósításához.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

3 Helyzetelemzés 3.1 Általános gazdaságpolitikai elemzés1 3.1.1 A munka világának globális átalakulása Világszinten azt mondhatjuk, hogy a XVIII. század közepe-vége és a XIX. század első felében a céhes rendszerek már eltűnőfélben voltak, egyidejűleg a mezőgazdaságban a háztartás és házkörüli munkának az uralkodó jellegét is felváltották az ipari forradalommal megjelenőnagyvárosi kapitalista gyárak, üzemek. Megjelent a két független individuális főszereplő– a munkáltató, és a munkavállaló – velük együtt a gépek, üzemi-munkaszervezeti egységek. Az üzemi problémák állandó jellege mellett végül kialakult a XX. század első felére a gazdaságnak a több száz, több ezer munkavállalót foglalkoztató intézménye. Korunk egyik jellemző vonása a tudományos-technikai forradalom kibontakozása. A felhalmozott és egyre gyarapodó emberi tudás máris olyan eszközök birtokában van, amelyekkel soha nem látott mértékben válik képessé a társadalom anyagi alapját adó munka termelékenységének emelésére. A lehetőség valóra váltásának azonban igen sok feltétele van. A tudományos és a technikai eredmények gyakorlati felhasználásának ütemét, hatékonyságát egyebek között éppen az határozza meg, hogy milyen fokot ért el, hogyan fejlődik a munka – társadalmi méretűés vállalatokon belüli – szervezettsége. A szervezés javítása révén érhetjük el a legkisebb ráfordítással a termelékenység növekedését, és ez a tény különösen napjainkban kap nagy jelentőséget, amikor átmenetileg csökkennek a fejlesztési lehetőségek. Szervezés alatt olyan céltudatos tevékenységet értünk, melynek során - egy előre meghatározott cél elérése érdekében - úgy kapcsoljuk össze a rendelkezésre álló erőforrásokat és az emberi munkát, hogy azok kedvezőösszhangban legyenek. A szervezés a gyakorlatban egyidejűa munkamegosztással. Mindenütt ahol munkamegosztás van, szükséges a feladatok megosztása is, és így fennáll a szervezőtevékenység szükségessége. A munkafeladatok megosztása elsősorban azok pontos körülhatárolását és felelőshöz rendelését feltételezi.

1

A fejezet forrása: Forgács Tamás, PTE Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola (2005) 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Ábra 1 – A munkaszervezés hatása a munkafeladatokra és a vezetői irányításra

A távmunka munkaszervezési modellje valójában nem kíván többet, mint amit már 1911-ben Frederick W. Taylor (1856-1915) is megfogalmazott, ahol az egyes munkafolyamatokat olyan kisebb munkafeladatokra darabolja, amelyek elvégzésének legoptimálisabb folyamata meghatározható és ezeknek az egyszerűbb és szabályozott munkafeladatoknak az elvégzése oktatás formájában viszonylag rövid idő alatt elsajátítható. Ezzel az ún. taylori munkaszervezési módszerrel a termelés hatékonyságát többszörösére növelték. Egy svájci gombostűkészítőmanufaktúrában például a munkások a tűkészítés összes műveletet egyedül végezték és így naponta 20 db tűt készítettek. Az taylori munkaszervezés időelemzés és munkamegosztás alapú átszervezése után egy munkás naponta 4.800 db tűt volt képes elkészíteni. Ez gyakorlatilag a teljesítmény 240-szerezése. (Adam Smith, 1786). Hasonlóan kiemelkedőeredményt ért el a jénai Zeiss-Művek vezetője, Ernst Abbe (1840-1905). A munka tanulmányozása során a munkások teljesítményének alakulását vizsgálta. Munkamódszere alapján sikerült 12 óráról 8 órára csökkenteni a munkaidőt úgy, hogy a napi teljesítmény nem csökkent. Elton Mayo (1880-1940) szerint a nagy ipari rendszerek mindinkább kiszorítják a humán elemeket, ezért a racionalizálást elősegítő(taylori) szervezés eredményei nem maradandóak. Előremutató felismerése volt, hogy az ember helyzetétől, viselkedésétől, elvárásaitól elkülönülve eredményes szervezőmunkát nem lehet folytatni. Mayo koncepciójának lényege az, hogy maga a munka, a termelési folyamat, és annak pusztán fizikai követelményei viszonylag kisebb jelentőségűek, mint a munkás társadalmi és pszichológiai helyzete a termelési folyamatban. Ehhez kapcsolódóan fontos megemlíteni, hogy a távmunka az egyéni igények megvalósulását biztosíthatja a munkakörnyezetben és az időbeosztásban, ezzel támogatva a hatékonyság növelését. A munkafeladatok hatékonyan történő folyamatos szervezése időbeli és pénzbeli ráfordításokat is igényel. Az optimális munkaszervezésre fordított kiadás meghatározható annak a kiadás és bevételre gyakorolt hatásáról rajzolt grafikonról.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Ábra 2 – A munkaszervezés optimális költsége a kiadások és bevételek alapján

A gazdaság folyamatosan alakul, a piaci szereplők gyorsan kell, hogy reagáljanak a piaci változásokra. A globalizációs folyamat révén az egyes multinacionális vállalatok egyre több országban jelennek meg, telephelyeik száma rohamosan szaporodik. Ahhoz, hogy minél teljeskörűbben tudják kiszolgálni ügyfeleiket, nélkülözhetetlen számukra nem csak a jelenlét, hanem a helyi piac ismerete, és a sajátosságok figyelembevétele, valamint ezek beolvasztása működési stratégiájukba. Ennek köszönhetően, ugyanaz a szolgáltatás egyes országokban gyakran különbözőféleképpen kell hogy működjön, gondoljunk csak a helyi adózási szabályokra, amely szinte minden országban, de gyakran országon belüli régiókban is eltér. Ezek a nagyvállalatok tehát a helyi prioritások szerint akarnak működni és terjeszkedni, mindazonáltal az információkat egységesen akarják látni. Napjaink fejlett informatikai háttere nélkül ez már elképzelhetetlen lenne. A gazdaság változásai és az informatikai megoldások fejlődése szoros kapcsolatban van. Elképzelhetetlen lett volna a mai modern gazdaság az Internet, a vállalatirányítási szoftverek (ERP - Enterprise Ressource Planning), a kommunikációs technológiák kialakulása nélkül. Ezeknek a technológiai fejlődéseknek köszönhetően napjainkban gyakori, hogy egyes vállalatok a napi szintű koordinációjukat más országból vezénylik (lásd: indiai távmunkahelyek, amerikai központtal). A munkaszervezés és a technológia tehát az egyes munkafeladatokat azok elvégzésének térbeli helyétől függetlenül is képes munkafolyamatokká építeni.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A távmunka alapját az 1970-80-as évek információs társadalom – és technológia feltételei nyitották meg. Megjelennek a modern gazdasági világra jellemzőegységek kihelyezése – az outsourcing –, az alvállalkozók megjelenése a nagyvállalatok hátterében. A munkafeladatok tovább bontásával ugyanis, az egyes lokációk, munkafeladataik egy részét erőforrás kihelyezés formájában alvállalkozónak adhatják ki. Ilyenkor úgynevezett „szolgáltatásszínt szerződésekben” (SLA – Service Level Agreement) határozzák meg az egyes munkafeladatok elvégzési módját, feltételeit, kontroll kritériumait. A távmunka hasonlóan igényli a munkafeladatok pontos megfogalmazását azzal, hogy rugalmasságot biztosít az egyes feladatok végrehajtására vonatkozó vezetési gyakorlatban. A munkafeladatok elvégzésére vonatkozó utasítások ugyanis az outsourcing szerződésekkel szemben rugalmasabban alakíthatók a változó körülményekhez. A távol dolgozó munkavállaló vezetője ugyanis továbbra is ugyanaz a munkaadó lesz, ellentétben az outsourcing esetén belépővállalkozásra, ahol saját szervezeti struktúra található.

Ábra 3 – Rugalmasabb vezetési gyakorlat a távmunka üzleti modelljében

Maguk a munkavégzők ebből a gazdasági és technikai fejlődésből annyit tapasztalnak, hogy munkavégzésük egyre nagyobb részben már csak informatikai és kommunikációs – más néven infokommunikációs – eszközökön történik, a műveletek gyakran automatizáltak, és azokat inkább már csak ellenőrizni, vezényelni kell. A munkakörök egyre nagyobb része szellemi tevékenység irányába tolódik el. Az átalakulás ellenére, a munkavégzőtovábbra is minden reggel bemegy a munkahelyére, majd nap végén hazatér. Egyes nagyvárosokban ez naponta 1-3 órát is igénybe vehet. Éves szinten ez 10-31 napnyi utazást jelent, de ha munkaidőként tekintünk rá, úgy 31-93 extra munkanapot jelent, amit akár szabadságként, nem pedig egyfajta önkéntes, ingyenes munkavégzésként töltene el a legtöbb ember. Hisz ez az idő legtöbbször nem hasznos sem a munkavállalónak, sem a munkaadónak, de mégis kizárólag a munka miatt töltjük utazással az időnket. Ennek a holtidőnek a felszabadítása az egyik fontos eleme a távmunkavégzés munkavállalói előnyeinek. 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Tekintettel, hogy a munkavégzés egyre több munkakörben és a nap egyre jelentősebb részében szinte csak infokommunikációs eszközökön történik, gyakorlatilag lehetővé vált, hogy ne csak a telephelyek legyenek szétszórtan a Világban, hisz ugyanaz a munkaszervezési logika és technológia teszi lehetővé azt is, hogy a munkavállalók bárhonnan elérhessék a központi rendszereket. Ugyanazok a számítógépek 1-2 egyszerűszoftver felinstallálásával, (pl. VPN kliens) technikai szempontból gyakorlatilag azonnal távmunkára alkalmassá tehetik a munkavállalót.

3.1.2 A távmunka típusai A távmunka jellegéből adódóan, nehéz pontosan meghatározott iránymutatásokat alkotni a távmunkavégzés szabályozásával és típusaival kapcsolatosan. Mutatja ez azt is, hogy sem a távmunka keret-megállapodás2, sem a magyarországi távmunka törvény3 nem tett kísérletet a távmunkavégzés helyének és rendszerességének részletesebb szabályozására. A legtöbb felmérés és tanulmány e kérdések vizsgálatakor a munkaszervezés jellegére hivatkozik, azaz távmunkának tekinti azokat a munkavégzési formákat, ahol a munkaszervezés lehetővé teszi az egyes munkafeladatok helyfüggetlen elvégzését. A munkavégzés helyére és a távoli munkavégzés rendszerességére vonatkozóan az esettanulmányok alapján a szakirodalomban mégis kialakult egyfajta csoportosítás, amelyet itt kívánunk bemutatni. Távmunkavégzést a munkavégzés helye szerint az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:  otthoni távmunka – a munkavégző otthonából látja el feladatait (pl. programozó, adatrögzítő),  mobil távmunka – a munkavégzőotthonán és munkaadó telephelyén kívül látja el feladatait (pl. értékesítők, kárfelmérők, tanácsadók),  távmunka centrum vagy szatellit iroda – a költségcsökkentési lehetőségek és a munkaerőpiac rendelkezésre állása alapján regionális irodákban látják el a munkavállalók a feladataikat. Ezen irodák üzemeltetését elláthatja a munkaadó, vagy egy harmadik fél is (pl. call-centerek, könyvelés, adatrögzítés). A telephelytől távol végzett munka rendszeressége alapján az alábbi csoportosításokat különböztethetjük meg:  alkalmi távmunka – a munkavégzőegyes távmunkára alkalmas munkafeladatokat távmunkában láthat el. Ezek rendszeressége azonban a munka jellegénél fogva nincs meghatározva (pl. ajánlatok és szerződések készítése, marketingakciók előkészítése, kutatások),  részleges távmunka – a munkavállaló előre meghatározott rendszerességgel végezheti munkáját távmunkában (pl. heti 1-2 nap, heti 2-3 nap),  folyamatos távmunka – a munkavállaló gyakorlatilag folyamatosan a telephelytől távolról látja el feladatait (pl. call center, adatrögzítés, monitoring feladatok)

2 3

http://ec.europa.eu/employment_social/news/2002/oct/teleworking_agreement_en.pdf 2004. évi XXVIII törvény




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

3.1.3 A távmunka indikátorai A távmunka meghatározása megkíván olyan indikátorokat, amely révén mérhetővé válhat a távmunka hatása a gazdasági mikro és makro környezetre. A távmunka esetében ezek a  távmunkát alkalmazók költséghatékonyságát mérővállalati indikátorok,  a távmunkát végzők előnyeit mutató munkavállalói indikátorok,  valamint a távmunkavégzés gazdaságpolitikára gyakorolt hatását mérőmakrogazdasági indikátorok lehetnek. Az alábbiakban ezeknek a főbb indikátor csoportoknak néhány jelentősebb eleme kerül áttekintésre, valamint egyes felmérések bemutatásával néhány rájuk vonatkozó statisztika is ismertetésre kerül.

3.1.3.1 A távmunka vállalati indikátorai A távmunka alkalmazásával a vállalatok költségcsökkentést és hatékonyságjavulást érhetnek el. A vállalatok által elérhetőköltségcsökkentés elsősorban az alábbi területeken jelentkezhet:  Ingatlanköltségek csökkenése – az otthoni és a mobil távmunka révén jelentős mennyiségűirodahely szabadulhat fel, míg a távmunka centrumok lehetővé teszik a munkavégzés áthelyezését egy költséghatékonyabb régióba,  Munkaerő-felvételi és megtartási költségek csökkenése – a távmunka révén tágul a munkaerőpiac, ezáltal lerövidül a munkaerő-felvételi idő, továbbá a távmunka által jelentkező munkavállalói előnyök nagyban hozzájárulnak a munkaerő megtartására fordított költségek csökkentéséhez is (pl. motiváció, munka-magánélet összehangolása),  Rezsiköltségek csökkenése – a távmunka révén csökkenek a telephelyen jelentkező rezsiköltségek (pl. fűtés, áramellátás, takarítás, irodaszerek),  Utazási költségek csökkenése – a munkavállalók utazástatásának csökkenése jelentősen csökkentheti az utazási költségeket,  Javuló termelékenység – a folyamatok javuló hatékonysága – a tervezhető, projektalapú munkavégzés és dokumentáltság, valamint a munkakörnyezet személyre szabottsága révén – lehetővé teszi az egyes munkafeladatok azonos minőségben és mennyiségben, de rövidebb időalatt történőellátását. A munkaszervezés kiemelten jelentős hatását a termelékenységre a taylori munkaszervezési modell kapcsán már említettük (lásd: svájci gombostűgyártó manufaktúra és Zeiss-Művek példája). A távmunka a költségcsökkentésen túlmenően a működési hatékonyság és versenyképesség növelését is elősegítheti, többek között az alábbi területeken:  Dokumentáltság javulása – a távmunka munkaszervezési módjának jellegéből adódóan növekszik az egyes munkafeladatok dokumentáltsága, ezáltal átláthatóbbá válnak az üzleti folyamatok, valamint visszakereshetővé válnak az információk,  Folyamatok megfogalmazása, kontrolljainak kialakítása, folyamat mérhetővé tétele – a távmunka jellegéből adódóan, szükséges az egyes munkafolyamatok megfogalmazása, kontrollálásának és mérhetővé tételének kialakítása, ezáltal előtérbe helyezve a projektalapú munkavégzést, és lehetővé téve az egyes munkafeladatok mérését, szervezési hatékonyságának növelését.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

3.1.3.2 A távmunka munkavállalói indikátorai A munkavállaló részére a távmunka elsősorban az alábbi előnyöket tartalmazza:  Felszabadult idő– a nagyvárosokban általában napi 1-2 órát töltenek a munkavállalók közvetlen munkavégzés céljából utazással. Ennek az időnek a felszabadulása, jelentős szabadidőtöbbletet biztosít a távmunkásnak (napi 1 óra felszabadulása = évente 264 óra = 11 nap),  Munka-magánélet összhang, gyermekvállalás – a távmunka révén növekszik a családdal töltött idő, amely elősegítheti a gyermekvállalást a távmunkában végzett munkafeladatok rugalmasabb szervezésével,  Egyénre szabott munkakörnyezet – a távmunka lehetővé teszi, hogy a munkavállaló a számára legkedvezőbb munkakörnyezetet alakítsa ki, amely nagyban növeli a koncentrációképességet, ezáltal az egyes munkafeladatok elvégzésének hatékonyságát,  Otthoni életszínvonal növelése – a távmunkavégzéshez szükséges infrastruktúra a munkavállaló otthonában kerül kiépítésre (pl. számítógép, irodai felszerelés, irodaszerek), amelyek növelik a munkavállaló és családja életszínvonalát.

3.1.3.3 A távmunka makrogazdasági indikátorai Makrogazdasági szempontból a távmunka elterjedése az alábbi hatásokkal bír:  Vidéki foglalkozatás növekedése – az otthoni távmunka és a távmunka centrumok jelentősen növelik a vidéki foglalkoztatást azáltal, hogy egy régió települései egyes iparágra specializálódott szellemi operációs és tudásközpontokká válhatnak (pl. könyvelés, adatrögzítés, programozás, értékesítés, stb.).  Vállalatok versenyképességének növelése – a távoli munkavégzés során a munkatársak közötti személyes kapcsolat hiánya rákényszeríti a vállalatokat a projektszerű és folyamatorientált munkaszervezésre és működésre. Ezáltal nőa versenyképességük mind a hazai mind a nemzetközi piacokon.  Infokommunikációs ellátottság növelése – az otthoni távmunka és a regionális távmunka központok létrejötte elősegíti az infokommunikációs ellátottság növekedését.  Forgalmi dugók számának csökkenése – a távmunka során csökken a munkába való utazás, ezáltal a közúti forgalom. A részleges távmunka is már felére csökkenti a távmunkások munkába való utazásainak számát.  Légszennyezés csökkenése – A forgalom csökkenése során csökken a levegőbe kibocsátott gázok mennyisége is.  Határon átnyúló távmunka, foglalkoztatás növekedése – a távmunka centrumok, mint regionális operációs és tudásközpontok, valamint a távmunka által „távolságfüggetlenné” tett munkavégzés alapjaira építve nagy jelentőséget kaphat a nemzetközi távmunka. A jelenlegi légiforgalmi sűrűség és árak mellet Európa legtöbb nagyvárosa 1-2 óra alatt elérhető, ezáltal akár a heti többszöri találkozó is lehetséges, míg a munkadíjak Magyarországon az informatikában például mintegy 50%-al alacsonyabbak. A nemzetközi vállalatok magyarországi távmunkavállalókkal dolgozva azonnali költségcsökkentést könyvelhetnek el, míg a munkavállaló országában (jelenleg Magyarországon) munkahelyek jönnek létre, azaz nő a foglalkoztatottság. A bérkülönbségre épülő gazdasági kapcsolat felismerése továbbá az iparág bérszínvonalának emelését is kiválthatja.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 Esélyegyenlőség a foglalkoztatásban – a távmunka elterjedése több kiemelt foglalkoztatási csoportnak is kedvező o Csökkent munkaképességűek – a folyamatos távmunka, valamint a regionális távmunka centrumok lehetővé teszik a csökkent munkaképességűek speciális munkakörülményeinek biztosítását, továbbá központi forrásokat szabadíthat fel, o Kismamák – az otthoni távmunka és a rugalmas munkaidőlehetővé teszi a kismamák számára a rész- vagy teljes munkaidős foglalkoztatást, ezzel felszabadítva központi forrásokat (pl. GYED), valamint elősegítve a kismama visszatérését, o Felsőoktatásban tanulók – a mobil távmunka és a rugalmas munkaidő lehetővé teszi az egyetemista hektikus időbeosztásához való igazodását a munkának. Ezáltal bérkülönbségre és szellemi értékre alapozva a munkaadók számára kedvezőfoglalkoztatási mód kihasználásával nőhet a felsőoktatásban tanulók rész- vagy teljes munkaidős foglalkoztatása.  Távoktatás terjedése, életen át tartó tanulás – a távmunkavégzés egyik alapvető oktatási és információközlőeszközei a távoktatási anyagok, valamint a böngészőalapú alkalmazások és intranet oldalak. Ezáltal terjed az internet használat és a távoktatási anyagok használatának készségszintűelsajátítása.

3.1.4 A távmunka indikátorok hatáselemzése A fentiekben ismertetett indikátorok, a távmunka hatásainak kulcstényezőit tartalmazzák. Az alábbiakban ezen tényezők hatásának erősségét próbáljuk súlyozni gyenge (X), közepes (XX) és erős (XXX) hatásokkal szemléltetve. Ezeket a hatásokat a távmunkavégzés típusai és a rendszeressége alapján külön vizsgáljuk. A súlyozás alapján, az X-eknek 1-et megfeleltetve pontszámot rendelhetünk az egyes indikátoroknak. Megvizsgálhatjuk továbbá az egyes távmunkahely típusok és távmunkavégzés rendszerességek összpontszámát is, amely által lehetőség van hatáserőség szerinti sorrendbe rendezni az egyes távmunka modelleket. Az alábbi elemzésben tehát kísérletet teszünk meghatározni egy lehetséges sorrendjét azon távmunka modelleknek, amelyek a legtöbb indikátorra pozitív hatást tár, azaz minden félt a leginkább támogat. A távmunka modell meghatározása a távmunkahely típusa, és távmunkavégzés rendszeressége alapján kerül meghatározásra. A munkafeladatok ezen alapú meghatározása hozzájárulhat a távmunkásítható munkafeladatok, ezáltal a munkakörök kiválasztásához (pl. rendszeres otthoni távmunka alkalmas lehet programozói munkakör ellátására). Fontos megemlíteni, hogy az elemzés értékelése változhat az indikátorok számának változásával, valamint a hatáserősségek erősségének változtatásával. A jelen értékek a szakértői (pl. programozók) és adminisztratív munkát ellátó (pl. adatrögzítők) távmunka hatásait vette alapul.

3.1.4.1 A vállalati indikátorok hatáselemzése Az alábbi táblázatban az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatáserősségét jelöljük a vállalati indikátorokra. A tényezők közötti gyenge hatást X-el, közepes hatást XX-el, erős hatást XX-el jelöli a táblázat. 2005. szeptember – 2006. október



Vállalati indikátorok Ingatlanköltségek csökkenése Rezsiköltségek csökkenése Utazási költségek csökkenése Munkaerőfelvételi és megtartási költségek csökkenése Folyamatok megfogalmazása, kontrolljainak kialakítása, folyamat mérhetővé tétele Dokumentáltság javulása Folyamatok hatékonysága javul Összesítés

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Távmunkahely típusa Távmunkavégzés rendszeressége Mobil Otthoni Távmunka Alkalmi Részleges Folyamatos távmunka távmunka centrum XX

XXX

XX

X

XXX

XXX

16

X

XXX

XX

X

XX

XXX

12

X

XXX

XXX

-

XX

XXX

12

XX

XXX

XX

X

XX

XXX

15

X

XXX

XX

X

XX

XXX

12

X

XXX

XX

X

XX

XXX

13

X

XXX

XX

X

XX

XXX

12

9

21

15

6

15

21

Ábra 4 – A vállalati indikátorok hatáselemzése

A kékkel jelölt utolsó oszlop az egyes indikátorokra gyakorolt összhatások pontszámait tartalmazza, amely révén megállapítható az egyes vállalati indikátorok erőssége. A pontszámok alapján létrejött fontossági sorrendet az alábbi táblázat tartalmazza. Helyezés 1 2 3 4 4 4 4

Vállalati indikátor Ingatlanköltségek csökkenése Munkaerő-felvételi és megtartási költségek csökkenése Dokumentáltság javulása Rezsiköltségek csökkenése Utazási költségek csökkenése Folyamatok megfogalmazása, kontrolljainak kialakítása, folyamat mérhetővé tétele Folyamatok hatékonysága javul

Pontszám 16 15 13 12 12 12 12

Ábra 5 – A vállalati indikátorok súlyozása




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A táblázatban sárgával jelölt utolsó sor az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatáserősségének összpontszámait tartalmazza, amelyek segítségével megállapítható az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatásdominanciája a vállalati indikátorokra.

3.1.4.2 A munkavállalói indikátorok hatáselemzése Az alábbi táblázatban az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatáserősségét jelöljük a munkavállalói indikátorokra. A tényezők közötti gyenge hatást X-el, közepes hatást XX-el, erős hatást XX-el jelöli a táblázat.

Munkavállalói indikátorok Egyénre szabott munkakörnyezet Otthoni életszínvonal növelése Felszabadult idő Munka-magánélet összhang, gyermekvállalás Összesítés

Távmunkahely típusa Távmunkavégzés rendszeressége Mobil Otthoni Távmunka Alkalmi Részleges Folyamatos távmunka távmunka centrum X

XXX

XX

X

XX

XXX

12

X

XXX

-

XX

XXX

XXX

12

XX

XXX

XX

X

XX

XXX

13

X

XXX

XX

X

XXX

XXX

13

5

12

6

5

10

12

Ábra 6 – A munkavállalói indikátorok hatáselemzése

A kékkel jelölt utolsó oszlop az egyes indikátorokra gyakorolt összhatások pontszámait tartalmazza, amely révén megállapítható az egyes munkavállalói indikátorok erőssége. A pontszámok alapján létrejött fontossági sorrendet az alábbi táblázat tartalmazza. Helyezés 1 1 2 2

Munkavállalói indikátor Felszabadult idő Munka-magánélet összhang, gyermekvállalás Egyénre szabott munkakörnyezet Otthoni életszínvonal növelése

Pontszám 13 13 12 12

Ábra 7 – A munkavállalói indikátorok hatáselemzése

A táblázatban sárgával jelölt utolsó sor az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatáserősségének összpontszámait tartalmazza, amelyek segítségével megállapítható az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatásdominanciája a munkavállalói indikátorokra.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

3.1.4.3 A makrogazdasági indikátorok hatáselemzése Az alábbi táblázatban az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatáserősségét jelöljük a makrogazdasági indikátorokra. A tényezők közötti gyenge hatást X-el, közepes hatást XX-el, erős hatást XX-el jelöli a táblázat.

Makrogazdasági indikátorok Forgalmi dugók számának csökkenése Légszennyezés csökkenése Vidéki foglalkozatás növekedése Határon átnyúló távmunka, foglalkoztatás növekedése Esélyegyenlőség a foglalkoztatásban Csökkent munkaképességűek Kismamák Felsőoktatásban tanulók Vállalatok versenyképességének növelése Infokommunikációs ellátottság növelése Távoktatás terjedése, életen át tartó tanulás Összesítés

Távmunkahely típusa Távmunkavégzés rendszeressége Mobil Otthoni Távmunka Alkalmi Részleges Folyamatos távmunka távmunka centrum X

XXX

XX

X

XX

XXX

12

X

XXX

XXX

-

XX

XXX

12

XXX

XXX

XXX

X

XXX

XXX

19

XXX

XXX

XXX

X

XXX

XXX

16

X

XXX

XX

-

XX

XXX

11

X

XXX

XX

X

XX

XXX

12

XXX

XX

XX

X

XXX

XXX

14

XX

XXX

XXX

X

XX

XXX

14

X

XXX

XX

XX

XXX

XXX

14

X

XXX

XX

X

XX

XXX

12

17

29

24

9

24

30

Ábra 8 – A makrogazdasági indikátorok hatáselemzése

A kékkel jelölt utolsó oszlop az egyes indikátorokra gyakorolt összhatások pontszámait tartalmazza, amely révén megállapítható az egyes makrogazdasági indikátorok erőssége. A pontszámok alapján létrejött fontossági sorrendet az alábbi táblázat tartalmazza. Helyezés Munkavállalói indikátor 1 Vidéki foglalkozatás növekedése 2 Határon átnyúló távmunka, foglalkoztatás növekedése 3 Felsőoktatásban tanulók (Esélyegyenlőség)


Pontszám 19 16 14


A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJA egységes szerkezetben 3 3 4 4 4 4 5

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Vállalatok versenyképességének növelése Infokommunikációs ellátottság növelése Forgalmi dugók számának csökkenése Légszennyezés csökkenése Kismamák (Esélyegyenlőség) Távoktatás terjedése, életen át tartó tanulás Csökkent munkaképességűek (Esélyegyenlőség)

14 14 12 12 12 12 11

Ábra 9 – A makrogazdasági indikátorok hatáselemzése

A táblázatban sárgával jelölt utolsó sor az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatáserősségének összpontszámait tartalmazza, amelyek segítségével megállapítható az egyes távmunka típusok és rendszerességek hatásdominanciája a makrogazdasági indikátorokra.

3.1.4.4 Hatáselemzések összesítése Az alábbi táblázatban az egyes távmunka típusok és rendszerességek egyes indikátorokra való hatáserősségeinek összpontszámát összegeztük.

Indikátorok Vállalati Munkavállalói Makrogazdasági

Távmunkahely típusa Távmunkavégzés rendszeressége Mobil Otthoni Távmunka Alkalmi Részleges Folyamatos távmunka távmunka centrum 9 21 15 6 15 21 5 12 6 5 10 12 17 29 24 9 24 30 31 62 45 20 49 63 Ábra 10 – A hatáselemzések összesítése

A kékkel jelölt oszlopban összegeztük az egyes indikátorokra gyakorolt hatáserősségeket. Ez alapján megálapítható, hogy a távmunka elterjedése az egyes területekre (vállalati, munkavállalói, makrogazdasági) milyen hatással van. Másképp szólva az, hogy a távmunkával elérhetőösszes számításba vett előnyökből mely terület milyen nagyságrendben profitálhat. Az öszsefüggést az alábbi grafikon ábrázolja.



87 50 133


ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Vállalati indikátorok 32% Makrogazdasági indikátorok 49%

Munkavállalói indikátorok 19%

Vállalati indikátorok Munkavállalói indikátorok Makrogazdasági indikátorok

Ábra 11 – Az indikátorok megosztlása

A grafikonból megállapítható, hogy a távmunka elterjedése leginkább a makrogazdaság számára jelent előnyt (49%), ezt követően a vállalatok profitálnak belőle leginkább (32%), majd harmadsorban a munkavállalók (19%). Az eredmény alapján megállapítható, hogy a távmunka elterjedésére elsősorban a makrogazdaság szereplőinek kell hatást gyakorolnia. A távmunka típusok és rendszerességek összpontszáma alapján az alábbi táblázat megállapítja, hogy az egyes indikátorok szempontjából az egyes távmunka formák sorrendiségét (1-es legelőnyösebb, 3-as legkevésbé előnyös).

Indikátorok Vállalatok Munkavállalók Makrogazdaság

Távmunkahely típusa Mobil Otthoni Távmunka távmunka távmunka centrum 3 1 2 3 1 2 3 1 2 3 1 2

Távmunkavégzés rendszeressége Alkalmi Részleges Folyamatos 3 3 3 3

2 2 2 2

1 1 1 1

Ábra 12 – Az indikátorok és távmunka modellek

A kiértékelés során megállapíthatjuk, hogy mind vállalati, mind munkavállalói, mind makrogazdasági szempontból egységesen ítélhetők meg az egyes távmunka formák. A távmunkahely típusa és a távmunkavégzés rendszeressége alapján távmunka modelleket definálhatunk. Az alábbi táblázatban a fentiekben elvégzett elemzéseket összesítettük, és a az egyes távmunka modellek pontszámai alapján preferencia sorrendbe rendeztük.



A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJA egységes szerkezetben Helyezés 1 2 3 4 5 6 7 8 9

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Távmunka modell Folyamatos otthoni távmunka Részleges otthoni távmunka Folyamatos távmunka centrum Folyamatos mobil távmunka Részleges távmunka centrum Alkalmi otthoni távmunka Részleges mobil távmunka Alkalmi távmunka centrum Alkalmi mobil távmunka

Pontszám 125 111 108 94 94 82 80 65 51

Típus Rendszeresség prioritás prioritás 1 1 1 2 2 1 3 1 2 2 1 3 3 2 2 3 3 3

Ábra 13 – A távmunka modellek súlyozása

A fenti táblázatban, az egyes távmunka modellek helyezése azt a preferenciasorrendet jelöli, amely elterjedése a leginkább előnyös lehet a vállalatok, munkavállalók és makrogazdaság szempontjából.

3.1.4.5 Távmunkában végezhetőtevékenységek Azon tevékenységek, amelyekre a távmunka tipikusan alkalmazható  inkább szellemi, mint fizikai aktivitást tartalmaznak,  erősen támaszkodnak az információ feldolgozásra,  egyértelműen megfogalmazhatók vagy önállóan végezhetők,  világos céljaik és mérhetőeredményeik vannak,  nem igényelnek különleges berendezéseket vagy infrastruktúrát,  minimális közvetlen ellenőrzést igényelnek. Előfordul, hogy egy munkafolyamat egyes részeire alkalmazható a távmunka módszere, míg más részeire nem. Például egy oktató kidolgozhatja otthon egy új tanfolyam anyagait, de magát a tanfolyamot már a helyszínen kell levezetnie. Fontos tehát, hogy a távmunkás feladatát olyan önálló részfeladatokra bontsuk, amelyekkel szemben egyenként felállíthatók, módosíthatók és felülvizsgálhatók a követelmények. Minden egyes részfeladathoz időbeli és minőségi elvárásokat valamint időközi jelentési pontokat kell kapcsolni. Néhány példa olyan tevékenységkörre, amelyre a távmunka módszere alkalmazható:  Szakértők és vezetők: tervezők, könyvelők, menedzserek (marketing, pénzügy, PR, minőségügy, HR, stb.), projektvezetők, ügyfélfelelősök, pénzügyi elemzők, brókerek.  Informatikusok: rendszerszervezők, programozók, technikai támogatásban dolgozók, szoftver mérnökök.  Irodai szakértők: könyvelők, fordítók, korrektorok, kutatók, vezető adminisztratív munkatársak.  Hivatali dolgozók: adatrögzítők, szövegbeírók, telefonos értékesítőmunkatársak.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 Ügyfélszolgálati funkciókat ellátók: közvetlen értékesítés, értékesítési támogatás, technikai támogatás, marketing és foglalások.

3.1.5 Gazdaságpolitikai körkép A távmunka terjedése világjelenség. Felmérések 4 igazolják, hogy a távmunka terjedése évek óta mintegy 20-30%-os növekedést mutat, és alkalmazásával mind munkaadói, munkaválói, és össztársadalmi szempontból jelentős előnyök érhetők el. Magyarországon ezidáig nem készült hivatalos felmérés a távmunkások számáról. Az MTA Szociológiai Intézetének 2005-ös becslése szerint ez a szám, az aktív munkavállalók 0,42,6%-a közé tehető. Az EU átlag 13%, észak-európai államokban 25%, Németországban 17%, Ausztriában 13% a távmunkások aránya5. Az Egyesült Államokban ez az arány 25%, amely mintegy 30 millió munkavállalót jelent. Kimutatások szerint a távmunkások aránya évente 20-30%-kal növekszik, de Németországban például évente 100%-os növekedést mutattak ki 3 év alatt 6. A statisztikák szerint tehát a távmunka egyre komolyabb gazdasági tényezővé fejlődik.

7

Ábra 14 – A távmunka elterjedtsége Európában és az USA-ban

A távmunka iránt Magyarországon is fokozott érdeklődés mutatkozik a munkavállalói oldalon (naponta 100 új regisztráció távmunka végzésre a Távmunka Projekt weboldalán, 2004. február). A Magyar Távmunka Szövetség felmérése szerint a munkavállalók 92,2%-a távmunkában szeretne dolgozni (2086 főmegkérdezése alapján, internetes felmérés, 2005). A távmunka lehetőségét biztosító állásajánlatokra általában túljelentkezés van. A munkaadói 4

http://www.ivc.ca/studies/index.html, http://www.employment-studies.co.uk/pubs/index.php, http://www.emergence.nu/pubs/index.html 5 Eurostat, 2002 6 Empirica, 2003 7 SIBIS projekt, 2003; http://www.sibis-eu.org/statistics/stat_ind.htm




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

oldalon azonban egyelőre csekély aktivitás tapasztalható. Felmérések szerint ez leginkább információhiányra vezethetővissza (PwC felmérés, 2005). A munkáltatók tehát egyelőre nem látják pontosan, hogy hogyan tudják felhasználni céljaik megvalósítására a távmunka munkaszervezési előnyeit. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság kezdeményezésére, az Európai Tanács az Európai Bizottsággal egyetemben, a szociálispartnerek közreműködésével 2002-ben Brüsszelben a felek aláírták az Európai Távmunka Keretmegállapodást8. Ez a megállapodás irányelveket tartalmaz a tagállamok távmunka szabályozási rendszerének kialakítására vonatkozóan. Az utolsó, 12. irányelv szabályozza, hogy a tagállamok az irányelveket integrálják jelenlegi rendszereikbe. A Keretmegállapodás hatására Magyarországon az Országgyűlés a 2004. április 26-i ülésnapján fogadta el a 2004. évi XXVIII. törvényt 9, amely a hagyományos munkaviszonyra építve, a Munka Törvénykönyvébe bevezeti a távmunkavégzés fogalmát, valamint több kapcsolódó törvényt is módosít (személyi jövedelemadó, munkavédelem). Ez a szabályzás megfelel a brüsszeli megállapodásban lefektetett irányelvekkel. A törvény definíciója a távmunkára „A távmunkát végzőmunkavállaló: a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló.” 10. A tanulmány elsősorban e definíció figyelembevételével elemzi a távmunkát és hatásait. A nemzetközi gyakorlatot figyelembe véve azonban, egyes esetekben a jelen magyarországi törvényi szabályozásnak a távmunkát kizárólagosan munkaviszonyhoz kötőrendelkezéseit kibővítettük, így a távmunka értelmezését a nem munkaviszonyban végzett, de a definíciónak megfelelő végrehajtási móddal ellátott munkakapcsolatokra is értelmezzük (pl. önfoglalkoztatás).

3.1.6 A távmunka mikrogazdasági elemzése A távmunkahelyek létrehozása a munkaadónál tőkét szabadíthat fel, az olcsóbb ingatlanköltségek, a kisebb fluktuáció és a hatékonyság növelése által. Mikro szinten a távmunka alkalmazásával a vállalatok tehát jelentős költségeket takaríthatnak meg, amelyeket fejlesztésekre fordíthatnak. A hatékonyabb szervezés és működés ezáltal elősegítheti a vállalat növekedését. A távmunkahelyek megvalósítása azonban úgyszintén költségekkel jár. A vállalatok számára akkor éri meg az aktuális működési módjukon változtatni, ha az a vállalati célokkal összhangban történik. Ennek megfelelően meg kell határozniuk azokat a vállalati indikátorokat, amelyek a távmunka bevezetésének és fenntartásának költségét 8

http://ec.europa.eu/employment_social/news/2002/oct/teleworking_agreement_en.pdf http://www.tavmunka.org/tamusz/munkatvk_tavm.phtml 10 2004. évi XXVIII törvény 192/D. § 9




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

befolyásolhatják, valamint a várt előnyöket, amelyeket a távmunka révén el kívánnak érni. A megvalósítási és üzemeltetési költségek, valamint a távmunka bevezetésével jelentkezőprofit kiszámítása lehetővé teheti a távmunka adott vállalatnál jelentkezőköltségek és várható előnyök tervezését. A PricewaterhouseCoopers és Corvinus Egyetemen működőCEMS (Community of European Management Schools) nemzetközi egyetem 2006-ban készített tanulmányában szereplő esettanulmányok szerint 50 informatikust otthoni távmunkában foglalkoztató budapesti vállalat mintegy 10%-ot tud megtakarítani az ingatlan és bérköltségeken a távmunkások után. A bérköltségek ebben az iparágban nem csökkenek jelentősen a Budapesten kívüli régiókban, ezzel magyarázható, hogy 80 adatrögzítőtávmunkás szatellit irodában való foglalkoztatásával már 16% megtakarítást mutattak ki a távmunkásokat érintőköltségekből. A számítások annak vállalatspecifikussága miatt figyelmen kívül hagyták a tranzakciós időrövidülését, amely egyes vállalatoknál további jelentős mértékűköltségcsökkentést eredményezhet. A tanulmányban vizsgált modelleknél a beruházási költség nagyon hamar megtérül (ROI – Return Of Investment), távmunka típustól függően 2-6 hónap alatt. Annak mértéke ugyanis relatíve alacsony a fenntartási költségekhez képest (pl. bérköltség, ingatlanköltség). 350,00

Costs, million HUF

300,00 250,00 200,00 150,00 100,00 50,00 0,00 Telework

Without telework

50 new software developers Initial cost

Telework

Without telework

80 new sales supports Annual cost

Ábra 15 –Az irodai és távmunka költségei 50 és 80 távmunkás esetében (PwC-CEMS tanulmány) 11

A távmunka bevezetése szinte minden cég esetében más célokat és feladatokat jelent, ennek megfelelően egy távmunkahely megvalósítási költsége cégenként, sőt munkakörönként eltérő lehet. A megvalósítási költség behatárolása azonban szükséges, a mikro és makro tervezésekhez. Emiatt a következőkben egy egyszerűmodellt állítunk fel, egy távmunkahely megvalósítási költségének kiszámítására. Jelen dolgozatunkban egyszerűszámítási módokat alkalmazunk. A dolgozatban használt számok piaci átlagot mutatnak. Távmunka audit során, a munkafolyamat, technológia, 11

A CEMS-PwC költségelemzés teljes terjedelemben megtalálható az 2-es mellékletben, angol nyelven.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

szabályozási környezet és szervezet mélyebb megismerése során megállapítható a vállalat esetében jelentkezőátalakítások pontos költsége is. A költségek egy 50-200 főkörüli szellemi állományt12 foglalkoztató vállalat esetében tekinthetők piaci átlagköltségnek. Egyes távmunkahelyek létrehozása során az alábbi költségtényezőket különböztettük meg:  Hardwer – a távmunkavégzéshez szükséges infokommunikációs eszközök. Pl. hordozható vagy asztali számítógépek, PDA-k, telefonkészülékek, webkamerák, nyomtatók.  Szoftver – a távmunkavégzéshez használt szoftverek. Pl. irodai, kommunikációs, monitoring, szakmai speciális szoftverek.  Internet – a távmunkavégzéshez használt kommunikációs csatorna. Pl. ADSL, kábel, telefonos, GPRS, EDGE.  Mobil kommunikáció – a távmunkavégzés során megnövekedőkommunikációs igény. Pl. GSM, GPRS, EDGE, WIFI.  Tanácsadás – a távmunka bevezetése során megjelenőszakmai problémák megoldására vonatkozó tanácsadás. Pl. pályázatírás, adózási és jogi tanácsadás, pénzügyi tanácsadás, projekt menedzsment.  Irodabútor – a távmunkavégzéshez használt otthoni infrastruktúra kialakítása. Pl. irodaszék, asztal, irattartó, irodaszerek.  Oktatás – a távmunkavégzés által megváltozott folyamatok, információk és a folyamatos visszajelzések támogatására kialakított oktatási rendszerek. Pl. Word, Exel, Powerpoint, SAP, SOX oktatások.  Biztosítás – a távmunkahelyre kihelyezett vállalati tulajdon biztosítása. Az alábbi táblázatban az egyes tényezőkhöz költséget rendeltünk. A költségek relatívak, azok csak nagyságrendi becslést adhatnak, azonban a számítás más költségértékekkel is könnyen elvégezhető. Terjedelmi okok miatt azonban jelen dolgozatban több modellt nem mutatunk be. A költségeket egyszeri és rendszeres költségekre bontottuk. A rendszeres költségeket pedig éves szinten ábrázoljuk.

Hardwer (Notebook, PC, tel.kész.) Szoftver (Irodai,Szakmai) Internet (ADSL, kabel,GPRS/EDGE) Mobil komm Tanácsadás (adó, jog, proj.mngmt) Irodabutor Oktatás Biztosítás

Költségek Egyszeri Éves rezsi 455 000 156 000 200 000 0 100 000 3 000 5 000 5 000 10 000 3 000 30 000 0 100 000 0 10 000 1 000 0 1 000

Ábra 16 – Egy távmunkahely megvalósítási és fenntartási költségei

12

Szellemi állomány – számítógépes munkát heti 8 óránál többet dolgozók




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A fenti modell alapján tehát az elsőévben megközelítőleg 611 000 HUF, majd utána évente 156 000 HUF költsége van a munkaadónak egy-egy új távmunkahely után. Konverzió esetén, azaz hagyományos munkahely távmunkássá alakításakor azonban ezek a költségek csökkenhetnek (pl. nem szükséges számítógépet vásárolni).

3.1.7 A távmunka makrogazdasági elemzése A távmunkahely megvalósítási költségének ismeretében, valamint a hazai és nemzetközi statisztikák alapján jelzett jelenlegi és várható távmunkás arány segítségével, kiszámítható, hogy a vállalatok távmunkahelyek kialakítása és fenntartása során megvalósuló beruházásai milyen nagyságrendűek, és mely iparágak fejlődéséhez járulnak hozzá. Ezek ismeretében lehetőség nyílik a távmunka makrogazdasági hatásainak mélyebb elemzésére. A távmunka révén megvalósuló beruházások nemzetgazdasági szinten történőbecslése során az alábbi változókkal és értékekkel dolgozunk:  Távmunkások növekedési üteme – két egymás követőévben hány százalékkal nőtt a távmunkások száma. Az európai példa 30-100%, mi először 50% majd 30%-al számolunk feltételezve az állami beavatkozás multiplikátor hatását.  Távmunkások aránya - a távmunkában és irodai munkaviszonyban dolgozók aránya. Jelenleg az MTA Szociológiai Intézetének becslését alapul véve 2%-al dolgozunk.  Távmunkások összesen – a távmunkás munkavállalók száma, amelyet a távmunkások arányából és a foglalkoztatottak számából kalkulálunk (a foglalkoztatottak száma a modellben: 5.000.000).  Éves növekmény – két egymás követőévben a távmunkások számának növekedése. A modellben 5.000.000 munkavállalóval számolunk. Beruházások – az adott évben a távmunkahelyek létrejötte során okozott közvetlen beruházások mértéke. Ehhez az előzőfejezetben kiszámított megvalósítási és fenntartási költségeket használjuk (lásd:

 Ábra 16).

Az alábbi táblázat a fenti tényezők által kalkulált modell 7 éves alakulását jelöli. A beruházások a számítási modellben ismertetett költségtényezők arányai alapján ágazatonként továbbontásra kerültek (lásd:

Ábra 16). 0. év Távmunkások növekedési üteme Távmunkások aránya Távmunkások összesen Éves növekmény Beruházások (mio)

1. év

2. év

3. év

4. év

5. év

6. év

7. év Összesen 30% 30% 18 24 921 375 1 197 788 212 625 276 413 1 097 788 129 914 168 888 670 748

50% 3 150 000 50 000 30 550

50% 5 225 000 75 000 45 825

50% 7 337 500 112 500 68 738

40% 10 506 250 168 750 103 106

30% 14 708 750 202 500 123 728

Hardwer

10 000

15 000

22 500

33 750

40 500

42 525

55 283

219 558

Szoftver

6 800

10 200

15 300

22 950

27 540

28 917

37 592

149 299

Internet Mobil komm

3 250 2 300

4 875 3 450

7 313 5 175

10 969 7 763

13 163 9 315

13 821 9 781

17 967 12 715

71 356 50 498

Tanácsadás

1 500

2 250

3 375

5 063

6 075

6 379

8 292

32 934

Irodabutor

5 000

7 500

11 250

16 875

20 250

21 263

27 641

109 779

Oktatás Biztosítás

1 100 600

1 650 900

2 475 1 350

3 713 2 025

4 455 2 430

4 678 2 552

6 081 3 317

24 151 13 173

2 100 000

Ábra 17 – A távmunkával kapcsolatos beruházások makroszintűmodellje 7 évre vetítve

A fenti modell számításai szerint a távmunka terjedése 7 év alatt 671mrd beruházást indukálna. Az alábbi grafikon a beruházások ágazatonkénti megoszlását ábrázolja. 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A beruházások alakulása szektoronként Internet 11% Szoftver 22% Mobil komm 8%

Hardwer Szoftver

Tanácsadás 5%

Internet Mobil komm Tanácsadás Irodabutor

Irodabutor 16%

Oktatás Biztosítás

Hardw er 32% Oktatás 4% Biztosítás 2%

Ábra 18 – A távmunkával kapcsolatos beruházások ágazati megoszlása

A fenti elemzés alapján megállapítható, hogy a távmunka elterjedésével járó beruházások elsősorban az infokommunikációs ellátottság növelését, valamint az ismertek közvetítését és oktatást segíti. A továbbiakban a távmunka makrogazdasági hatásmechanizmusát elemezzük. A távmunkát bevezető vállalatok esetében költségcsökkenés és hatékonyságnövelés jelentkezhet, miközben a munkavállalók számára is kedvezőbb munkakörülményeket valósít meg. Egyes számítások 13 szerint a távmunkával a vállalatok 10%-30% költségcsökkentést is elérhetnek üzemeltetési költségeikből. A felszabaduló költségek gyakorlatilag forgótőkét szabadítanak fel, valamint a vállalat termékeinek/szolgáltatásainak előállítási költségei és előállítási ideje is csökkenhetnek. Az Ábra 19 egy koordináta rendszerben szemlélteti a működési költségek (MC) és a termékekből/szolgáltatásokból előállított mennyiség (Q) alakulását. A távmunka alkalmazását megelőzőidőszakban MC a költségen Q a mennyiséget állított előa vállalat. A távmunka alkalmazásával a költség-görbe eltolódik, ezáltal  ugyanazon a költségen (MCa ) megnövekedett (Qt) mennyiséget állíthat elő,  vagy ugyanazt a mennyiséget (Q a) kisebb költségen (MCt ) képes előállítani a vállalat.

13

http://www.ivc.ca/studies/index.html, http://www.emergence.nu/pubs/index.html


http://www.employment-studies.co.uk/pubs/index.php,



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Ábra 19 – A távmunka hatása a vállalat működési költségeire

A távmunka alkalmazása révén tehát a vállalatok működési költségei csökkenek, változatlan eladás és bevétel mellett. Az árbevétel és költségek közötti rész növekedése a profit növekedését vonja maga után. A vállalatoknak ezáltal forgótőke szabadul fel, amelyet visszaforgathat a technológiák fejlesztésébe, értékesítés fejlesztésére. Ez kihat a foglalkoztatásra is: javulhatnak a munkakörülmények, illetve a javuló piaci szereplés hatására nőhet a foglalkoztatás is. Fontos azonban megemlítenünk, hogy a távmunka alapvetően csak a munkavégzés módját változtatja meg, ezért pusztán az országon belüli távmunka nem teremt új munkahelyeket, nem jelent közvetlen növekedést a foglalkoztatottságban. A fejlesztések illetve hatékonyabb működés közvetve mégis létszámnövelést indukálhat. Az országhatáron átnyúló távmunkával azonban a foglalkoztatás jelentős növelése érhetőel. A távmunka, jellegénél fogva14 függetleníti a munkavégzés helyét a munkaadó telephelyétől. A munkaadó telephelye tehát bárhol lehet a világban. Az indiai távmunkáltatás a legjellemzőbb példa erre, ahol egy-egy munkafolyamat részét Indiában végzik el. Ilyen távolságban leginkább azok a munkafeladatok láthatók el, amelyek kevés vagy semennyi személyes kommunikációt igényelnek (adatfeldolgozás vs. megbeszélés). A távolság tehát a személyes konzultációkat is rendszeresebben igénylőmunkaterületeken mégis valamennyire korlátot jelenthet. Pl. 1-2 órás repülőúttal elérhetőtávolságban (Mo. szempontjából egész Európa) akár ad-hoc jellegű megbeszélések is összehívhatók. A kutatói, informatikai, pénzügyi, értékesítői tevékenységek többségében ezekre igény van, és a személyes konzultációk lehetővé tételével ezek a munkakörök i távmunkára alkalmas munkakörökké alakíthatók. A vállalatok szempontjából a nemzetközi távmunka alapja a bérköltségen alapuló gazdasági haszon lehet, azaz az országok közötti bérkülönbségek azonnali költségcsökkenést, ezáltal profitnövekedést jelentenek a vállalatoknak (kb. 20-30%). A távmunkások országának szempontjából azonban ez munkahelyek létrejöttét jelenti, azaz a nőa foglalkoztatás és a béreken keresztül a Bruttó Nemzeti Jövedelem (GNI). Ez a folyamat a helyi vállalatokat is megerősítheti és regionális távmunka centrumok üzemeltetőiként üzleti kapcsolatokat alakíthatnak ki, ezáltal megnyílhat előttük az európai piac. Magyarországnak jelenleg igen kedvezőtlen regionális adottságai vannak a hagyományos foglalkoztatási módok terén. A „gyártó-összeszerelő” országból a bérek növekedése által 14

lásd 2004. évi XXVIII. tv.: „informatikai eszközökkel fogadott és továbbított munka”




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

kiszorult, a mezőgazdaság pedig európai szinten sem jövedelmező. A hazai felvevőpiac nem teszi lehetővé a kisvállalatok felfejlődését, különösen a globalizáció révén egyre több multi által fenntartott piacon. A vállalatok száma mellesleg többszöröse az európai országoknál... A nemzetközi távmunka során Magyarország szellemi tőkét adja el az európai, és akár a globális piacra. Mindez  munkahelyeket hoz létre, azaz növeli a foglalkoztatást,  javítja a távmunkában ellátott iparágak bérszínvonalát,  növeli a hazai vállalatok kapcsolatrendszerét, üzleti lehetőségeit, versenyképességét,  a jobb munkakörülményeket teremt és növeli az életszínvonalat. A távmunka terjedésével megvalósuló beruházások, valamint a hatékonyságnöveléssel járó versenyképesség növekedés elősegíti a munkaválók életszínvonalának növekedését is. Ezek a hatások növelik a piaci keresletet. Az alábbi ábra a GDP változását szemlélteti az aggregált kereslet (AD – Aggregate Demand) növekedése esetén. A pirossal vonalkázott szakasz a GDP növekedését jelöli.

Ábra 20 – A távmunka hatása a GDP alakulására

A vállalatoknál felszabaduló forgótőke, valamint a versenyképesség javulásával elért fejlődés komplex hatást fejthet ki a makrogazdaságra. A hatékonyabb termelés és technológiai 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

fejlesztések által növekedhet a vállalatok teljesítménye és mérete, amely további munkaerőt igényel. A vállalat fejlődésének valamint az életszínvonal növekedésének hatására növekedhetnek a munkavállalók kiadása illetve megtakarításai is. Az alábbi ábra a távmunka hatásait és összefüggéseit próbálj komplex módon szemléltetni.

Ábra 21 – Távmunkával hatásainak komplex makrogazdasági modellezése

A fenti ábrán a pirossal van jelölve a makrogazdasági modellben a távmunkával kapcsolatos beruházások során indukált elmozdulás. A bal felsőgrafikon azt jelöli, hogy a javuló termelékenység következményeként megnövekedett munkaerő kereslet hatására nő a foglalkoztatottság. Az alatta levőgrafikon szemlélteti a versenyképesség javulása által, valamint a megnövekedett munkaerővel termelt többlet, továbbá az ezt támogató beruházási igény által megnövelt a bruttó hazai összterméket (GDP). A juttatások és felszabadult tőkéből visszajuttatott bérnövekményből következően, valamint az új munkakörnyezet megteremtése által növekszik az aggregát kereslet is. A nem fogyasztásra fordított többletjövedelmet pedig a munkavállalók megtakaríthatják, ezzel növelve a lakossági megtakarítások összegét is, mint z a jobbszélsőgrafikon is ábrázolja. A távmunka elterjedése makrogazdasági szempontból tehát pozitív hatást gyakorolhat a  gazdaságra – a költségcsökkenés révén ugyanis forgótőke szabadulhat fel mind a munkaadók mind a munkavállalók oldalán. Ez kiváltja a kereslet és kínálat egyidejű növekedését. Ez növeli a GDP-t, a foglalkoztatást, a fogyasztást, valamint a megtakarításokat.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 foglalkoztatásra – vidéki foglalkoztatás javulása, foglalkoztatottak számának növekedése, kismamák- foglalkoztatásának növekedése, részmunkaidős foglalkoztatás terjedése, csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának növekedése révén,  oktatásra – távoktatás terjedésén, az informatikai alapműveltség növekedésén keresztül,  környezetvédelemre – légszennyezés csökkenése, közlekedési dugók csökkenése által,  esélyegyenlőségre – kismamák, egyetemisták, mozgáskorlátozottak foglalkoztatási esélyei javulásával,  vidékfejlesztésre – informatikai ellátottság növekedése, a foglalkoztatás növelése növeli a helyi keresletet, ezáltal a helyi ipart is fejlesztheti.

3.1.8 A távmunka regionális aspektusai A modern közgazdaságtan regionalitást is figyelembe vevőágazatai kiemelt hangsúlyt fektetnek a telephelyválasztás fontosságára. A piac elhelyezkedése és mérete mellett a termelési tényezők és a munkaerő közelsége különösen fontos szerepet játszhatnak a telephelyválasztás során számba vett szempontok között. A tercier gazdaság egyre nagyobb teret hódít az EU tagállamaiban (jelenleg több régióban 50% felett van), valamint az információtechnológia is rohamos tempóban terjed, amely alapjaiban alakíthatja át napjaink közgazdasági szempontrendszerét. Amennyiben ugyanis a szolgáltatások egyre nagyobb része válik Interneten keresztül elérhetővé, úgy a szolgáltató vállalat telephelyének piactól való távolsága irrelevánssá válhat. A szolgáltatás jellege azonban a termelési tényezőket is összemossa a munkaerővel, ugyanis az Internet alapú szolgáltatások előállításának nagy része szellemi munka lehet (pl. programozás, tanácsadás, ügyfélszolgálat). A telephelyválasztás egyik kulcselemévé ezáltal a szolgáltatást legköltséghatékonyabban megvalósító munkaerőelhelyezkedése válhat. A távmunka azonban ezt tovább alakíthatja, hisz a munkaszervezés révén gyakorlatilag a szolgáltató vállalat és az általa foglalkoztatott munkavállalók közötti távolság is irrelevánssá válhat… Ezen tényezők együttese gyakorlatilag egy olyan gazdasági környezetet teremthet, ahol a telephelyek elhelyezésétől függetlenül a munkavégzők a távmunka révén a világ bármely pontjáról választhatók, valamint a szolgáltatás az Interneten keresztül a világ bármely piacán értékesíthető. Ezáltal a regionális fejlesztés összpontosulhat a munkaerő fejlesztésre, a gazdasági növekedés pedig függetlenedhet a helyhez kötött erőforrások nagy részétől (pl. nyersanyagok, infrastruktúra), ezáltal esélyegyenlőséget teremtve az elmaradottabb és természeti tényezőkben szegényebb régiók számára is. A távmunka makrogazdasági modelljében megjelennek a munkaszervezés által szétválasztott munka és hely, azaz a helyfüggetlen munkavégzés előnyei. Ez nemzetközi viszonylatban is értelmezhető. A távmunka centrumok, mint regionális operációs és tudásközpontok, valamint a távmunka által „távolságfüggetlenné” tett munkavégzés alapjaira építve nagy jelentőséget kaphat a nemzetközi távmunka. A jelenlegi légiforgalmi sűrűség és árak mellet Európa legtöbb nagyvárosa 1-2 óra alatt elérhető, ezáltal akár a heti többszöri találkozó is lehetséges, míg a munkadíjak Magyarországon az informatikában mintegy 50%-al alacsonyabbak. A nemzetközi vállalatok magyarországi távmunkavállalókkal dolgozva azonnali költségcsökkentést könyvelhetnek el (akár 50% felettit is), míg a munkavállaló országában (jelenleg Magyarországon) munkahelyek jönnek létre, azaz nő a foglalkoztatottság. A 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

bérkülönbségre épülőgazdasági kapcsolat felismerése az iparág bérszínvonalának emelését is kiválthatja. Magyarországon a távmunka még csak csekély mértékben terjedt el, de az EU nyugati és északi területein, valamint USA-ban már igen széles körben alkalmazzák. Az alkalmazás azonban egyelőre inkább csak mikroszintű szempontok alapján, elsősorban költségcsökkentési és munkaerőmegtartó céllal alkalmazzák. A munkaszervezési módszer makroszintűalkalmazása csak néhány szélsőséges körzetben terjedt el (pl. anglia egyes szigetein, skandináv államok gyéren lakott térségeiben). A távmunka szélesebb körű elterjedése regionális szempontból tehát elősegítheti a térszerkezet átalakulását, az elmaradott régiók foglalkoztatottságának növelését, a munka területi elosztásának javulását, valamint a vállalatok versenyképességét és felzárkóztatását. Ezáltal a távmunka közvetetten lehetőséget biztosíthat a regionális felzárkózásra és a munkavállalók közötti esélyegyenlőségre.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

3.2 Közép-Magyarországi régió gazdaságpolitikai elemzése 3.2.1 Az országos fejlesztéspolitikai koncepció A főcélunk az, hogy 2020-ra Magyarország Európa egyik legdinamikusabban fejlődőországa legyen, ahol emelkedik az emberek életszínvonala, és javul életminőségük, és növekszik társadalmi aktivitásuk, szerepvállalásuk, vagyis ahol  több a munkahely – a fejlődőgazdaság egyre több ember számára kínál lehetőséget arra, hogy munkájából szerzett jövedelméből kényelmesen eltarthatja a családját;  magasabbak a jövedelmek (és jobbak a munkahelyek) – a versenyképes tudású emberek és a versenyképes vállalkozások növekvőteljesítménye gyarapodó jövedelmet biztosít, és célzott, méltányos támogatások nyújtanak segítséget a nehéz helyzetben lévőknek;  biztonságos, tiszta és jó minőségűa lakókörnyezet – az emberek élhető, biztonságos és jó minőségűkörnyezetben lakhatnak, ahol jók a közlekedési feltételek, ahol elérhetőek a magas színvonalú közszolgáltatások; és ahol mindenki számára elérhetővé válik az otthonteremtés;  egészségesebb és hosszabb az élet – a javuló életminőség, tisztább környezet, egészséges életmód és európai színvonalú egészségügyi ellátás mellett az emberek egészségesebben és tovább élnek.  demokratikus és cselekvőa társadalom - ahol az érintettek részt vesznek a róluk szóló döntések meghozatalában, ahol az állampolgárok befolyást gyakorolnak és képviselik érdekeiket az élet minden területén, ahol a közért tenni akaró cselekvőpolgár érték. Vannak olyan átfogó követelmények, amelyeknek – részben európai uniós tagságunk miatt – a tervezéstől a végrehajtásig át kell hatniuk minden fejlesztést. Ezen követelmények a következők:  az esélyegyenlőség biztosítása a nők és a férfiak, a romák és a fogyatékkal élők számára;  a fenntarthatóság biztosítása mind a környezet (a természet, a táj, a kulturális örökség), mind a társadalom és a gazdaság szempontjából;  az infokommunikációs technológiák széles körű alkalmazása, az alkalmazás feltételeinek biztosítása;  a foglalkoztatás növelése;  a biztonság és társadalmi részvétel szempontjainak érvényesítése. A fejlesztések megvalósítási területei: Befektetés az emberbe 1. A munkavállalók és a szervezetek (vállalkozások, közigazgatás, civil szektor) alkalmazkodóképességének javítása az egész életen át tartó tanulás megvalósítása révén 2. Az oktatási és képzési rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztése, folyamatos összehangolása a munkaerőpiac igényeivel 3. A munkaerőpiacra való belépés és visszatérés ösztönzése és segítése, a foglalkoztathatóság javítása 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

4. A társadalmi és területi zárványok oldása 5. Az oktatáshoz, képzéshez és műveltséghez való hozzáférés, az esélyegyenlőség feltételeinek a javítása 6. A társadalmi és kulturális tőke erősítése 7. Korszerűnépegészségügyi szakmapolitika kialakítása 8. Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének korszerűsítése 9. A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése Befektetés a gazdaságba 10. Az innováció, kutatás-fejlesztés ösztönzése és infrastrukturális hátterének megerősítése 11. A technológiai modernizáció előmozdítása, elősegítése 12. Vállalkozások működési és üzleti környezetének javítása, a hálózatosodás 13. Dinamikus és interaktív IT tartalom- és szolgáltatásfejlesztése 14. Az IT alapvetőinfrastrukturális feltételeinek biztosítása, fejlesztése Befektetés a környezetbe 15. Természeti értékek és erőforrások megőrzése 16. Tiszta települések, biztonságot teremtőkörnyezetvédelem 17. Megelőző, elővigyázatos környezetvédelem és környezetileg hatékony innováció általános érvényesítése 18. Hazánk nemzetközi elérhetőségének javítása, a logisztikai csatlakozások fejlesztése 19. A térségi-regionális elérhetőség javítása 20. A helyközi közösségi és a települési közlekedés fejlesztése

3.2.2 Közép-magyarországi régió gazdasági elemzése A Közép-magyarországi régió az ország gazdaságilag legfejlettebb régiója. A régióban koncentrálódik az országban bejegyzett külföldi tőke több mint 62%-a, a regisztrált vállalkozások 40%-a, valamint a foglalkoztatottak 30%-a és itt valósult meg a beruházások mintegy fele. A relatív fejlettség ellenére a régió jelentős belsőegyenlőtlenségekkel küzd, mely nagyrészt a budapesti agglomeráció és Pest megye külsőterületei közötti kettőségben csúcsosodik ki. A gazdasági szerkezetre az előrehaladott tercierizáció jellemző. A szolgáltatások részesedése a foglalkoztatásban Budapesten 79%, Pest megyében az országos átlaghoz közeli 60,3%. A régió (és Magyarország) gazdaságának fejlődését nagyban befolyásolják bizonyos külső tényezők: főkereskedelmi partnereinek (elsősorban Németország) gazdasági fejlődése, az energiahordozók piaca, a nemzetközi gazdaság állapota behatárolják a fejlődési pályánkat. A közeli jövőben tehát a külsőtényezők megítélése alapján nem várható robbanásszerű fejlődés, az Uniós gazdaság fejlődése ugyanis évek óta alacsony mértékű, sőt bizonyos térségekben a stagnálás jelei mutatkoznak. A magyar GDP növekedésének üteme az elmúlt években csökkent, de így is meghaladja a nyugat-európai országok növekedését, kelet-európai társaitól azonban elmarad.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

3.2.2.1 Bruttó hazai termék (GDP) A Közép-magyarországi régióban képződik a magyarországi GDP mintegy 45,6%-a, azonban a régión belül erős területi egyenlőtlenség mutatkozik: az itt koncentrálódó gazdasági potenciál a főváros meghatározó szerepére vezethetővissza. A régiós GDP 79%-át Budapest, 21%-át Pest megye adja (ez az arány az elmúlt négy évvel ezelőtti állapothoz képest 2%-os javulást mutat Pest megye javára). Az egy főre jutó GDP a megyék átlagához viszonyítva Budapesten 275%, Pest megyében 114%. Pest megye mutatói mindenképpen javulást mutatnak az 1998-as országos adatokhoz képest. A GDP adatokkal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az nem a lakóhelyhez, hanem a munkahelyhez kötődik, ezért pl. az agglomerációs gyűrűben lakó, de a fővárosban dolgozó emberek Budapest GDP-jét növelik.15 A regionális bruttó hozzáadott érték háromnegyedét a tercier szektor termeli, ezzel a régió a szektor országos bruttó hozzáadott értékének felét teszi ki. 2006-ra valószínűleg tovább növekszik a régió részesedése az országos GDP-ből, a gazdaság fejlődésének üteme azonban országosan jellemzőfolyamatokat követi tendenciájában. A gazdasági ágak súlya a Közép-Magyarországi Régió bruttó hozzáadott értékében (%), 2001. 1 19

Mezőgazdaság

5

Ipar

4.

Építőipar Szolgáltatások

75

Ábra 22 – Iparági megoszlás Közép-Magyarországi régióban

3.2.2.2 Beruházások 2003-ban Budapest 41%-kal, Pest megye 8%-kal részesedett a magyarországi beruházásokból. 1998 óta így Budapest szerepe a beruházásokban tovább nőtt, akkor a beruházások 29%-a irányult ebbe a térségbe, Pest megye országos szerepe nem változott. A beruházások gazdasági ágak szerinti megoszlásában különösen magas Budapest részesedése a pénzügyi tevékenységek (84%) illetve a szállítás, távközlés (60%), közigazgatás (65%) a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (55%) és a kereskedelem javítás (40%, Pest 15 Ugyanakkor a megyei GDP értékeket nem székhely, hanem telephely szerinti adatokból számítják.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

megye 20%) területén. Az értékeket torzítja, hogy a KSH székhely szerinti adatokkal dolgozik.

3.2.2.3 Külföldi mű ködőtő ke A régió súlya kiemelkedően magas az országba érkezőkülföldi tőke területi megoszlását tekintve. A külföldi érdekeltségűvállalkozások 60,5%-a, a külföldi tőke 61,9%-a található a régióban a 2003-es adatok szerint. A külföldi működő tőke területi koncentrációja mérséklődött 1998 óta, akkor 66%-os volt a régió részesedése képest. Külön ki kell emelni Pest megye javuló pozícióját: a megyében koncentrálódó külföldi tőke 1999-ben az országos szint 8 %-a volt, 2003-ra ez az arány 15,1%-ra nőtt.

3.2.2.4 Vállalkozások Az országban működővállalkozások 38,5%-a a Közép-magyarországi régióban található (27,8% Budapesten, 10,7% Pest megyében). A vállalkozások ezer lakosra jutó száma 40%-kal meghaladja az országos átlagot. A vállalkozás-sűrűség szempontjából Budapest és Pest megye között jelentős a különbség (157 vs. 92 működővállalkozás ezer lakosra). A gazdasági szervezetek foglalkoztatottak szerinti megoszlása hasonló az országos szerkezethez: túlsúlyban vannak a kisvállalkozások, a nagyobb méretűszervezetek aránya az országos 1-2%-hoz közelít. A KKV szektor országos szinten közel 1,5 millió embernek nyújt munkalehetőséget 16. Ezen belül a foglalkoztatásban különösen a mikro-vállalkozások szerepe meghatározó, amelyek jelentős hányada kényszervállalkozó. A kis- és közepes vállalatok részesedése a foglalkoztatásban közel 14%. Pest megyében a KKV szektorban foglalkoztatottak 45,44%-a az iparban, 41,96%-a a tercier szektorban, és 6,23%-a a mezőgazdaságban tevékenykedik. Az egyes ágazatokon belül a feldolgozóiparban 34,67%, a kereskedelemben 22,91%, az ingatlanügyletekben 9,67% és az építőiparban 9,24% a foglalkoztatottak aránya. Az ezer főre jutó működőkis- és középvállalkozások (Magyarországon 63,4, szemben az EU 52,4-es értékével) tükröződik a magyar vállalkozói aktivitás magas szintje. A magas vállalkozói kedv azonban nem párosul a vállalkozások sikeres működtetéséhez szükséges ismeretekkel és készségekkel, ebből is fakadhatóan a vállalkozások túlélési rátája számottevően elmarad az EU-tól (1995 és 1997 között két évre 53,8% volt). Ebből következően a vállalkozások számának alakulása mögött jelentős mértékűfluktuáció húzódik meg. A vállalati szektort jellemezve a számokon túl meg kell említeni a minőségi jellemzőket is. A növekedni képes kis- és középvállalkozások támogatása prioritást élvez az Európai Unióban, Magyarországon azonban egyelőre nem értek el látványos fejlődést a kis- és középvállalkozások. Ennek egyik oka, hogy míg az Európai Unióban magas a technológiaintenzív, innovatív kis- és középvállalkozások aránya, addig a magyarországi kis- és középvállalkozások főleg a hagyományos iparágakban működnek, gyakran bérmunkát végeznek. Ugyancsak problematikus a magyarországi kis- és középvállalkozások 16 Regionális Fejlesztési Operatív Program 2004-2006, Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatal




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

együttműködése, ennek kialakulásához talán kevés volt az átalakulás óta eltelt idő. A Középmagyarországi régió kis- és középvállalkozói szektora az országos helyzethez hasonlóan jellemezhető, ugyanakkor itt nagyobb a vállalkozások sűrűsége, magasabb a jövedelemtermelésük és a tőkeerejük, és az együttműködések is intenzívebbek. 17

3.2.2.5 K+f A Közép-magyarországi régió a K+F területén meghatározó szerepet tölt be. 2001-ben a kutatóhelyek közel 50%-a volt a régióban található, amely szorosan kapcsolódik a felsőoktatás koncentrációjához. A nemzetközi vállalatok magyarországi központjaikat és / vagy a K+F részlegeiket is ide telepítik, kihasználva a kedvezőtudásbázist és a megfelelő kiszolgáló intézményrendszert. Főváros, régió

megye, Kutató- és fejlesztőhely

Budapest Pest megye KözépMagyarország Országos összesen

1 041 177 1 218 2 426

Az összes dolgozó % % tényleges száma 42,9% 25 639 52,6% 7,3% 2 282 4,7% 50,2%

27 921 48 727

Ebből: kutató % és fejlesztő 16 346 54,9% 1 365 4,6%

57,3% 17 711 29 764

59,5%

A tudomány doktora 1023 64 1087 1715

%

% A tudomány kandidátusa, PhD 59,7% 4654 53,8% 3,7% 492 5,7% 63,4%

5146 8655

59,5%

Ábra 23 – A kutató-fejlesztőhelyek adatai 2002 Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 2002

3.2.2.6 Ipar A régió szerepe az ipari foglalkoztatásban országos összehasonlításban is meghatározó a feldolgozóipar szinte mindegyik ágában, pl. a vegyiparban, a fa-, papír- és nyomdaiparban, valamint a gépiparban. Az ipar szerepe azonban csökkent a régió gazdaságában, az 1999-es 29%-ról a 2003-as 22%-ra. Az ipari termelés egy lakosra jutó értéke a Közép-magyarországi régióban az országos átlag alatti, felét sem éri el az észak-dunántúli térségek értékének, de meghaladja a keleti és déli régiók értékét. Az egy alkalmazottra jutó termelési érték az országos átlagnak megfelelő (Közép-magyarországi régió: 15,9 millió Ft/alkalmazott, Magyarország: 15,5 millió Ft/alkalmazott)18 A régióban az értékesítés legnagyobb hányadát, a foglalkoztatáshoz hasonlóan a vegyipar és a gépipar adják, és jelentős az élelmiszeripar, energiaipar részesedése is. Míg a gépipar és az élelmiszeripar Budapesten és Pest megyében is domináns, a vegyipar egyértelműen Budapesthez, az energiaellátás Pest megyéhez köthető.

17 Forrás: A Közép-magyarországi régióban működő kis- és középvállalkozások gazdasági teljesítőképességének, versenyképességének növekedését szolgáló intézkedési csomag, illetve az EU felzárkózását segítőprogram, KFI-H&B-HCH, 2000 18 KSH Statisztikai évkönyv 2002.).




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

3.2.2.7 Szolgáltatások A régióban előrehaladott a tercierizáció folyamata: az alkalmazásban álló közel háromnegyede a harmadik szektorban talál munkát. Míg az ellátó jellegűközszolgáltatások (oktatás és egészségügy) területi megoszlása viszonylag egyenletes az országban, a közigazgatás és a magánszolgáltatások erősebben koncentráltak. A pénzügyi tevékenység gazdasági ágban 62%, a szállítás, posta és távközlés gazdasági ágban 54% a Közép-magyarországi régió részesedése az országban. A régión belül Budapest részesedése 95% ezekben a gazdasági ágakban. Igaz, ezek székhely szerinti adatok, amelyek az országos hálózattal rendelkezőszervezetek (pl. bankok) esetében a többnyire a székhelyül szolgáló főváros javára torzítanak. Az ingatlanügyletek-gazdasági szolgáltatás és a közigazgatás munkahelyeiből 45% és 60% körüli a régió részesedése. A Pest megyei foglalkoztatásban a magán- és közszolgáltatások súlya egyaránt valamelyest az országos átlag alatti. Az ország más térségeihez viszonyítva a legjelentősebb gazdasági ág a kereskedelem-javítás. Az egyéb szolgáltatások közül a régióban található az összes meghatározó pénzintézet székhelye és központja. Szintén itt találhatók a multinacionális könyvvizsgáló és tanácsadó vállalatok, innen látva el az egész országot. Innen irányítják a távközlés koncessziós társaságait, és legtöbb főt foglalkoztató állami vállalatokat (MÁV, Magyar Posta). Magyarország 50 legnagyobb árbevételűvállalata gazdasági ág és régió szerint, 2003-ban: Közép-magyarországi régió feldolgozóipar energiaellátás kereskedelem

egyéb szolgáltatás

GE, Richter Gedeon, British American Tobacco, Samsung, IBM, Solectron (6) Elmű, Főgáz, MVM, E.ON (4) MOL, OMV, Panrusgáz, Shell, Opel Southeast Europe, Porshe Hungária, Hungaropharma, Phoenix Pharma, Metro, Spar, Tesco, Auchan, Cora, Plus, Unilever (15) Matáv, Pannon GSM, T-Mobile, Vodafone MÁV, Malév, Magyar Posta, Szerencsejáték Rt., Strabag (9)

más régiók Audi, Opel, Suzuki, Electrolux, Flextronics, , Philips, Alcoa, Dunaferr, BorsodChem, TVK, Biogal (11) Paksi Atomerőmű, Tigáz, (2) (1)

Ábra 24 – A régió vállalatai iparági megoszlásban Forrás: FigyelőTop 200, Hoppenstedt Bonnier 2004.

A régióban lévő34 nagy cégközpont közül 28 Budapesten, 4 Budaörsön (Metro, Spar, Tesco, Pannon GSM) és 1 Fóton (Phoenix Pharma), 1 Törökbálinton (Cora) található. A XXI. század gazdaságföldrajzát a „kreatív helyek” gazdaságföldrajzaként vetítik előre a kutatók. Kreatív tevékenységek, iparágak közé sorolható pl. a kiadói és nyomdai tevékenység, a számítástechnika, a kutatás-fejlesztés, a gazdasági tevékenységet segítőszolgáltatások (tanácsadás, tervezés, hirdetés, stb.), a szórakoztató, kulturális és sporttevékenység, filmgyártás (Stern-stúdió – Pomáz, Fóti Multimédia Ipari Park, európai súlyukat növelheti a 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Közép-dunántúli régióban elhelyezkedőEtyeken tervezett Filmstúdió beruházás). Elemzési célú statisztikai adatok szerint a főváros részesedése az országos hozzáadott értékből éppen ezekben az ágazatokban 50% feletti (a nagykereskedelem és a pénzügyi tevékenység mellett). Az informatikai szektor azért érdemel külön is figyelmet, mert középtávon meghatározóvá válhat az új gazdaság, és annak fejlettsége befolyásolja a térségek bekapcsolódását a nemzetközi munkamegosztásba. Budapest részesedése országos szinten kiemelkedő: a fővárosban koncentrálódik az Internet felhasználók és a domain szerverek 70%-a, a számítógépek 50%-a. A GKI Gazdaságkutató Rt, T-Mobile Magyarország Rt. és a Sun Microsystems Magyarország Kft. közös országos felmérése szerint a legalább 5 alkalmazottal rendelkező vállalatok körében 77%-os az Internet hozzáférés, ezen belül a középvállalkozások esetében a hozzáférés 90%-os. A szélessávú hozzáférések előretörése mellett még mindig meghatározó az ISDN szerepe (37%), de hasonló súlyú a DSL szolgáltatást igénybevevőcégek aránya is. Az Internet kapcsolattal rendelkezővállalatok 20%-a használta az Internetet vásárlásra, míg 16%-uk értékesítésre. A vizsgált cégcsoport 45%-ának van honlapja (összes cég 32%). A régióban összpontosuló szellemi potenciálra alapozva több multinacionális cég (Nokia), bank a régióba telepítette kutatási részlegét, informatikai központját. A legígéretesebbnek tartott hazai internetes cégek vállalkozások is mind fővárosiak, 19 továbbá több meghatározó informatikai cég (IBM) a régióba (Infópark) helyezte át székhelyét, illetve nemzetközi szoftverszervíz központját (Microsoft). A szoftverfejlesztéssel foglalkozó cégek elsősorban export orientáltak a hazai piac szűkössége miatt. Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének felmérése szerint a vállalkozások alig több mint 33%-a rendelkezik nemzetközileg elfogadott minőségi tanúsítvánnyal, ami elengedhetetlen feltétele a külpiacon történőmegjelenésnek.

3.2.3 Közép-magyarországi régió társadalmi helyzetképe

3.2.3.1 Demográfia A Közép-magyarországi régió népességszáma 2003. január 1-én 2.824.754 fővolt, mely az ország népességének 27,8%-át tette ki. Ez a népességkoncentráció országos szinten meghatározó jelentőségűmind a társadalmi, mind a gazdasági folyamatok tekintetében. A régió népsűrűsége – 408 fő/km2 – közel négyszeresen múlja felül az országos átlagot. Ezen belül Budapesten 3274 főa négyzetkilométerenkénti népességszám, de Pest megye 173 fő/km2-es népsűrűsége is másfélszerese az országos átlagnak. A régió népességszáma az elmúlt két évtizedben az országos trendeknek megfelelően csökkent, a mértéke azonban a hét régió közül itt volt a legkisebb, különösen az utóbbi öt évben. A tendencia 2006-ig előreláthatólag tartós marad. A Közép-magyarországi régióban a Nagykátai kistérség népsűrűsége 100 fő/km2 alatti. A 120 fő/km2 feletti népsűrűségűtelepüléseken lakók aránya a Nagykátai kistérségben 40% körüli.

19 Forrás: HVG Online 2001. február




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

3.2.3.2 Iskolai végzettség Iskolai végzettség szempontjából a Közép-magyarországi régió igen előkelőhelyet foglal el az országban. A régióra jellemző- az országos átlagokat minden esetben felülmúló - végzettségi arányok egyértelműen a főváros jelenlétének köszönhetők. Kiemelkedő pozícióval rendelkezik a főváros a közép- és felsőfokú végzettségűek tekintetében: a 18 évesnél idősebb népesség 48,8%-a végzett középiskolát (ez az érték országosan: 38,8%), a felsőfokú végzettségűek aránya közel kétszerese az országos átlagnak (25%). Pest megye lakossága iskolai végzettség tekintetében az országos átlaghoz áll közelebb, sőt a felsőfokú végzettségűek aránya elmarad az országostól is.

3.2.3.3 Oktatási intézmények A felsőoktatásban az elmúlt évtizedben közel megháromszorozódott a hallgatók száma. A régió, ezen belül Budapest, egyértelműen az ország felsőfokú oktatási központja. Több mint 92 ezer diák tanul nappali tagozaton a régió 32 felsőoktatási intézményében. Ez azt jelenti, hogy az ország diplomásainak 48%-át a régió adja. Pest megye három intézményében közel 11 ezer nappali tagozatos hallgató tanul. A régió egyetemeire, főiskoláira az egész országból érkeznek diákok, a Budapesten tanulók kb. fele budapesti. Vannak olyan felsőoktatási intézmények - művészeti, sport, vallási - amelyek szinte csak Budapesten működnek, máshol az országban nehéz ilyen képesítéshez jutni. Ezek mellett a műszaki és közgazdasági képzésben játszik a főváros kiemelkedőszerepet.

3.2.3.4 Foglalkoztatottság A Közép-magyarországi régió gazdasága, a régióba áramló külföldi tőke, a foglalkoztatási struktúra kedvezőhatással van a foglalkoztatottsági helyzetre. A térségben élők munkaerőpiaci helyzetét tekintve Közép-Magyarország az ország egyik legjobb feltételeket biztosító régiója. A Közép-magyarországi régióban 2002-ben az aktív korúak között 3,9 százalék, Budapesten 3,7 százalék, Pest megyében pedig 4,3 százalék volt munkanélküli. (KSH SZSÉ 2002, 2.1 Tábla) Az országban ugyanekkor 5,8 százalékos munkanélküliség volt. Az aktivitási arány is kedvezőbb a térségben, 56,6 %. A régión belül a foglalkoztatottság szintjét tekintve nincs túl nagy különbség: Budapesten 56,9 %, Pest megyében 56,0 %. A tartósan munkanélküliek aránya Pest megyében magasabb, mint a fővárosban, de így is kedvezőbb az országos aránynál. Ez a különbség összefüggésben áll a gazdasági fejlettség eltéréseivel, hiszen a gazdaságilag fejlettebb területeken a munkanélküliség időtartama rövidebb, mint a fejletlenebb térségekben. A szellemi foglalkozásúak aránya szintén korrelál a térség fejlettségével: a fővárosban tapasztalható nagyobb arány (34,8 százalék) a képzettebb munkaerőjelenlétére utalva. Az országos összevetésből (16,9 százalék) arra következtethetünk, hogy a régióban (28,4) nagyság-rendekkel több a jól képzett munkaerő: az országostól jelentősen eltér a munkanélküliség összetétele. A nők munkanélkülisége a teljes lakónépességre vetítve kisebb, mint a férfiaké. Ehhez az is hozzájárul, hogy több inaktív korú nőél a régióban, mint inaktív korú férfi. A régióban a munkanélküliek aránya a ceglédi, a nagykátai és a szobi kistérségben a legmagasabb, de sehol nem éri el az országos átlagot (6,2%).




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Régió

Aktivitási arány (%)

Munkanélküliek száma

Munkanélküliségi ráta (%)

Közép-Magyarország

59,6

64 400 fő

4,9

Közép-Dunántúl

56,7

31 000 fő

6,4

Nyugat-Dunántúl

57,5

24 000 fő

5,4

Dél-Dunántúl

50,9

33 000 fő

8,6

Észak-Magyarország

48,7

51 700 fő

11,0

Észak-Alföld

47,6

50 500 fő

9,1

Dél-Alföld

51,4

42 800 fő

8,1

ORSZÁG

54,0

297 400 fő

7,1

Ábra 25 – Regfionális munkaügyi statisztika (Forrás: Márton B., Veres J.: Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés - KSH Statisztikai tájékoztató Budapest 2005/I. negyedév, Pest megye 2005/I. negyedév)

A régió lakosságának életszínvonala elsősorban a keresetek alapján mérhető. Az elmúlt években az átlagkeresetek a régióban az országos mértékkel megegyezően változtak. A főváros és Pest megye lakossága átlagos életszínvonalának eltérése azonban jelentős, és a statisztikák szerint a különbség nem csökken. A jövedelmeket tekintve a budapesti alkalmazottak átlagkeresete közel 30%-kal meghaladja az országos átlagot, míg a Pest megyeieké kb. 4%-kal elmarad attól. Az eltérés a gazdaság és foglalkoztatás eltérő szerkezetére vezethetővissza; Budapesten a gazdasági szolgáltatások, közigazgatás és a szellemi foglalkoztatottak aránya felül reprezentált Pest megyéhez képest, ahol az ipari foglalkoztatás dominál és a közép- és felsőfokú végzettségűek részesedése alacsonyabb. 20 Ugyanakkor a Pest megyei lakosság jelentős arányban Budapesten dolgozik és a budapesti cégeknél regisztrált jövedelemhez jut.

3.2.3.5 Fogyatékossággal élőemberek A fogyatékkal élőemberekről az 1990-es népszámlálás részleges kérdezése után 2001-ben valamennyi megkérdezettnél feltették az egészségi állapotra, problémára utaló kérdéseket. „A településtípus szerinti adatok azt mutatják, hogy a fogyatékos emberek magasabb arányban élnek a községekben és kevésbé a fővárosban, valamint más városokban, mint a nem fogyaté20 Budapesten az alkalmazásban állók 57%-a szellemi foglalkozású, Pest megyében 41%-a, az országos átlag 44%.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

kos népesség. Így társadalmi hátrányaikat a települési egyenlőtlenségből adódó nehézségek tovább súlyosbítják. (…) Azokban a háztartásokban, amelyekben fogyatékos emberek élnek, a családháztartások aránya Budapesten a legkisebb (65 százalék), a községekben pedig a legnagyobb (75 százalék). Ugyancsak eltérőek e mutatók értékei a két vagy több családból álló háztartások esetén is, ahol 3, illetve 7 százalékot tesznek ki. Ezekből az adatokból is következik, hogy az egyszemélyes háztartások aránya viszont a fővárosban magasabb – közel 30 százalék –, míg a falvakban csak 21 százalék. A községekben tehát jóval több fogyatékos ember él olyan családi környezetben, ahol – elvileg, remélhetőleg a gyakorlatban is – számíthat a vele együtt élők segítségére. A falvakban egyedül élő, fogyatékosságban szenvedők viszont némileg nehezebb helyzetben vannak, mint a fővárosban, megyeszékhelyen vagy más városokban élőtársaik, mert a nagyobb településen élőfogyatékos személyeknek nagyobb az esélyük, hogy segíteni kész rokonaikkal egy településen éljenek, és velük könnyebben tarthassanak kapcsolatot.” (KSH, 2001. Népszámlálás, fogyatékkal élőemberek helyzete) A 2001. évi népszámlálás adatai alapján a Közép-magyarországi régióban 134 925 fogyatékossággal élőember lakik: Budapesten 81 707, Pest megyében pedig 53 218. A fogyatékossággal élőnők és férfiak száma Pest megyében közel azonos, a fővárosban több a fogyatékkal élőnő(53,1 százalék) van, mint férfi (46,9 százalék). A fogyatékkal élőemberek fogyatékosság típusa szerinti megoszlása a következő: Budapesten 30 556 (37,4 százalék) testi fogyatékos, 13 685 (16,7 százalék) látássérült, 8 127 (9,9 százalék) nagyothalló, valamint 4 893 (6 százalék) értelmi fogyatékos. Pest megyében jóval nagyobb a testi fogyatékosok (22 907 fő, 43 százalék), ezen belül a mozgássérültek (18 879 fő, 35,5 százalék) aránya. A látássérültek száma és aránya – a fővárosban található országos intézmények hatása miatt – jóval alacsonyabb a megyében (7 272 fő, 13, 7 százalék). Az értelmi fogyatékosok száma pedig éppen a Pest megyébe telepített otthonok miatt itt magasabb (5 283 fő, 9,9 százalék). A fogyatékkal élők kor szerinti megoszlását tekintve a régióban azt találjuk, hogy az összes fogyatékkal élőközött a legnagyobb arányban (21,9 százalék, Bp. 21,1%, Pest m. 23%) az 5059 éves korúak vannak, jóval megelőzve a többi korcsoportot. Őket követi a 70-79 éves korosztály (17,7 százalék, Bp. 18,7%, Pest m. 16,2%), és a 60-69 évesek (16,5 százalék, Bp. 16,1%, Pest m. 17,4%). Az összes fogyatékos személy 58,1 százaléka (Bp. 55,9%, Pest m. 61,5%) aktív korú, fogyatékosság-típusonként: a testi fogyatékkal élők 56,6 (Bp. 54,3%, Pest m. 59,6%), a látássérültek 48,4 (Bp. 46,8%, Pest m. 51,3%), valamint az értelmi fogyatékosok 68 százaléka (Bp. 64,4%, Pest m. 71,3%) 15 és 64 év közötti. Az összes fogyatékos ember 36,9 százaléka (Bp. 39,4%, Pest m. 32,9%) nyugdíjas korú, valamint 5 százaléka (Bp. 4,6%, Pest m. 5,6%) gyermekkorú. A 64 év felettiek a nagyothallók körében vannak a legtöbben (59,5 százalék, Bp. 61,5%, Pest m. 55,3%), míg a legtöbb gyermekkorú az értelmi fogyatékos emberek körében (19,6 százalék, Bp. 21,3%, Pest m. 18%) van. A fenti számokból látható, hogy Budapestet és Pest megyét külön vizsgálva az arányok lényegében nem különböznek. Védett szervezetek avagy munkahelyek azok, amelyeket az állam különféle módon dotál/támogat, hogy ellensúlyozza a piacon a megváltozott munkaképességűemberek alkalmazása miatt nehézségeket. A védett munkahelyek egyik




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

legkifizetődőbb, éppen ezért legáltalánosabb típusa a célszervezet, ahol a dolgozók legalább 67 %-a legalább 67 %–ban elvesztette munkaképességét. Megváltozott munkaképességűek azok, akik eredeti munkakörükben, foglalkozásukban munkaképességük nagyobb hányadát elvesztették. A gyakorlatban idetartoznak a látás-, hallás-, mozgás- vagy értelmi fogyatékossággal élők és a krónikus betegek – közülük a legjelentősebb arányban a pszichiátriai és neurológiai problémákkal, valamint a keringési és szívzavarokkal, illetve daganatos betegségekkel élők. A fogyatékos személyek lakókörnyezetben történőellátását hivatott megoldani a támogató szolgálat. A támogató szolgálat célja a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsődlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A régióban 7 civil szervezet és a Csepeli Gondozási Központ tart fenn támogatószolgálatokat.

3.2.4 Közép-magyarországi régió infokommunikációs helyzete Az információs technológiával kapcsolatos mutatók tekintetében a Közép-magyarországi régió jóval kedvezőbb képet mutat az országos adatoknál. Személyi számítógéppel a fiatalok kétharmada (66%) rendelkezik (a 2000. évi kutatásban az országos átlag 27% volt, Budapesten 50% körüli, Pest megyében pedig 27% körüli értékekkel), míg otthoni Internet hozzáférése 57,3%-nak van, amely jóval magasabb az ország egészében tapasztalt 43%-nál. Már 2000-ben is az országos 8%-os átlaghoz képest Budapesten a fiatalok 21%-a rendelkezett otthonában Internet hozzáféréssel. A fővárosi kutatásban résztvevők majdnem ¾-e használ Internetet. Az Internet legáltalánosabban használt funkciói a levelezés, a szörfölés, a tanuláshoz szükséges programok/anyagok letöltése, a chatelés, a zenék letöltése, valamint a játékok. Az otthon is netezők aránya majdnem eléri a válaszadók 3/5-ét! 2/3-uk jellemzően az iskolában jut hozzá az Internethez. A számítógép használók aránya is magasabb, a régióban 77%, míg országosan 70%. A 2000. évi felvétel országos átlaga még 50% alatti volt! Míg a régióban élőfiataloknak csupán 10%-a nem szokott internetezni, addig ez az ország egészét tekintve 15,4%. A felhasználás különböző formáit tekintve megállapítható, hogy a középmagyarországi régióban a ’digitális írástudás’ minősége is kedvezőbb,


S z á m ít ó g é p h a s z n á l a t 80% 60% 40% 20% 0% 2000.

O rsz á go s á t la g

2004.

K ö z é p - m a gy a ro rsz á g



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

hiszen jóval nagyobb azok aránya, akik az Internet különböző szolgáltatásait (e-mail, tájékozódás, információgyűjtés, chat, játék, online vásárlás, stb.) gyakrabban és intenzívebben veszik igénybe. 21

Az információs társadalommal kapcsolatos attitűdök az iskolai végzettség mentén negatív max. nyolc oszt.

14

pozitív, kritikátlan 43

szakmunkás

43

36

érettségi

22

diploma

10

pozitív, kritikus

36

27

27

51

13

0%

20%

77 40%

60%

80%

100%

Ábra 26 – Attitüdök végzettség szerint

A régióban a lakosok meglátása szerint bizonyos internetes szolgáltatások és lehetőségek terén szükség lenne további fejlesztésre. Az önkormányzati ügyek internetes intézésének fejlesztése és a szélessávú kapcsolat bővítése, gyorsítása a megkérdezettek 60 százaléka szerint szükséges beruházás, különösen az agglomerációban élő emberek szerint. A mindennapi információszerzés (időjárás, útviszonyok, helyi telefonkönyv, menetrendek…) tekintetében 57 százalék, az online helyi média (helyi újságok, rádiók, kábeltévék internetes szolgáltatásai) tekintetében 51 százalék lát szükségesnek helyi fejlesztést. 22

3.2.5 A Közép-magyarországi régió települései Míg Budapest, illetve egyes pest megyei városok folyamatosan fejlődőképet mutatnak, bővülőszolgáltatásokkal, addig a megye hátrányos helyzetűtelepülésein napi megélhetési gondokkal küszködik az ott élők jelentős része. A régió városhálózatának bővülésére nagy hatást gyakorolt a Budapest környéki agglomeráció megerősödése, térnyerése. A régió fővárostól távolabb esődombvidékeken elhelyezkedőterületein a kisfalvas településtípus a jellemző, a déli, alföldi jellegű területeken pedig a nagyfalvak dominálnak. A régió településszerkezete a népességeloszlást is befolyásolja, erős népességkoncentrációt előidézve. A fővárosban és az azt körülvevőagglomerációban él a régió lakosságának több mint 86%-a.

21

22

Veres J.: Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Közép-Magyarországi Régió Regionális Információs Társadalom Stratégia - RITS




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A Közép-magyarországi régió egészére - beleértve Budapestet is - jellemzőa gyűrűs, valamint a sugaras elrendeződés. Az agglomerációban élők szoros kapcsolatban állnak a fővárossal (ingázók, egyes közintézmények, vállalkozások, közlekedés, stb.). Távolodva a régió központjától egyre inkább a sugaras elrendezés válik jellemzővé, mely különösen a pest megyei települések közötti közlekedést nehezíti meg. Ennek hatására egyes települések számára könnyebbé válik a fővárosba történőbeutazás, mint esetleg a kistérségi központ megközelítése. A főváros és a megye között jól látható gazdasági és társadalmi különbségek határolhatók el, más és más irányú folyamatok működnek, ugyanakkor ezernyi szálon kapcsolódnak össze, függenek egymástól, és hatással vannak egymás területi folyamataira. A növekvő város ugyanis gyakran nem talál kellő teret terjeszkedéséhez közigazgatási határai között, de a nagyváros csábító előnyei (munkaerőpiac, fogyasztópiac, stb.) a kiköltözők számára is vonzóak maradnak. A régióban Budapest és 78 pest megyei település alkotja hivatalosan az agglomerációt. A megye hátrányosabb helyzetű kistérségei, de még az agglomerációs övezet fejlettebb települései sem tudják felvállalni teljes egészében az ott élők szabadidős, továbbtanulási, később pedig munkavállalási igényeiknek kielégítését. Már a középiskola választásánál komoly gondot okoz a lehetőségek szűkössége, így az ingázás már ezt a korosztályt is erőteljesen érinti.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Pest megye 186 településéből közigazgatási besorolás szerint 36 város, 30 nagyközség és 120 község. A statisztikai kistérségek száma 15. A régió városhálózatát a kisvárosok 36 alkotják, amelyek közül némelyik központként a környezetét is szervezni képes. A városok 30 többsége, annak ellenére, hogy szűkebb 120 környezetük központjaként működnek, funkciójukat tekintve hiányosak. A Budapest környéki falvak felduzzadt népességük és v ár o s n ag y k ö z sé g kö z sé g részleges funkcióbővülésük eredményeképp emelkedtek és emelkednek városi rangra. A lakosság folyamatos súlyponti áthelyeződése a főváros felől az agglomeráció és az azon túli területek felé, a közel 10 000 és az azt meghaladó lakost számláló települések számának növekedése, a városi jogállású települések növekvőszáma a régió fokozódó városiasodását jelzik. Ugyanakkor sem az infrastrukturális adottságok, sem pedig a szolgáltatások mennyisége és minősége nem elégséges a fiatalok helyben tartására. Jellemző, hogy az agglomerációban élőfiatalok többsége - mind kötött elfoglaltságait (tanulás, munka), mind szabadidejét (sport, kultúra, szórakozás, informálódás) tekintve - ideje nagy részét a fővárosban tölti. A lakóhely gyakran csak szállásként funkcionál. P e st m e g y e te le p ü lé stíp u sa i

A népesség túlnyomó része (86,2%) a budapesti agglomerációban él, míg azon kívül a régió lakosságának mindössze 13,7%-a található. Ez a „külső gyűrű” minden tekintetben elmaradottabb a központi régió agglomerációs övezetéhez képest. A falvak éppen elszigeteltségük és alacsonyabb lélekszámuk miatt vannak még a városokhoz képest is hátrányosabb helyzetben, hiszen gyakran az alapvetőfeladatellátáshoz sem rendelkeznek megfelelőforrásokkal. Így ezeket a településeket fenyegeti leginkább a fiatal generáció elvándorlásának veszélye. 23 Az agglomeráció egyes vidékeire áramló jómódú budapesti rétegek aránytalanul rosszabb infrastrukturális feltételekkel, különösen rossz úthálózattal találkoznak szembe nap mint nap. Emiatt számolni kell azzal, hogy az egyre nagyobb arányban megvalósuló – az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által is támogatott – tömb-rehabilitációk visszavonzhatják e kiáramló tömegek jelentős hányadát a fővárosba. Ezt az opciót erősíti a tömb-rehabilitációk társadalmiközösségi támogatásának hiánya, az igen nagy bizonyossággal várható lakosságcsere, illetve az agglomerációs közlekedési viszonyok tarthatatlanságának együtthatása.

3.2.6 A Közép-magyarországi régió közlekedése A közforgalmú közlekedés és az egyéni gépjármű-közlekedés átlagos aránya Budapesten a budapesti lakosok napi utazásainál 60-40%, az összes utazásnál pedig 55-45%. Budapest határát átlépőutazásoknál ez az arány 39-61% (a fővárosba érkezők száma naponta: 632 ezer fő), városkörnyéki (Budapestet nem érintő) utazásoknál pedig 32-68%. A közforgalmú közlekedés részaránya az utóbbi két évtizedben folyamatosan csökkent (ez a tendencia minden valószínűség szerint folytatódni fog a következőévekben), azonban ez a 60% körüli 23

Márton B., Veres J.: Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

arány főváros közlekedésén belül még mindig igen kedvezőnek tekinthető nemzetközi viszonylatban (pl.: Bécs: 44%, Brüsszel: 30%). Ezekből az adatokból jól kirajzolódik, hogy a közösségi közlekedés mely jellegűutazásoknál jelent a legkevésbé alternatívát az egyéni közlekedéssel szemben. Budapest és környéke közötti közforgalmú közlekedési utazások 28%-t a BKV (56% autóbusszal, 44% HÉV igénybevételével), 37%-t a MÁV (74 000 utas/nap/irány, ennek 70%a elővárosi forgalom) és 35%-t a Volán járatai bonyolítják le. (Ez azt jelenti, hogy a BKV jelentős térvesztést szenvedett el, mivel korábban a közforgalom 50%-t bonyolította.) A megfelelőúthálózat hiánya a közeli – a főváros 30-40 km-es vonzáskörzetében lévő– települések esetén is olyan súlyos közlekedési nehézségeket eredményez, amely a jómódú, a szuburbanizálódási folyamatok során a környezőtelepülésekre költözött csoportok esetén is kiszámíthatatlan mozgásokat eredményezhet a közel-jövőben. E csoportok tagjai jellemzően a fővárosban dolgoznak, s amennyiben a lakásárak növekedése megáll, illetve a rendre változó lakástámogatási rendszerek lehetővé teszik, nagyobb csoportok visszaáramlását is eredményezhetik a főváros-ba. E folyamatok szempontjából alapvetőa jelenleg gyakorlatilag hiányzó szuburbán vasúthálózat fejlesztése.

3.2.6.1 Távolsági autóbusz-közlekedés A távolsági autóbusz-közlekedés tekintetében a szállított utasok száma az 1990-es évektől kezdve folyamatosan csökken és ez várhatóan tovább fog folytatódni. A Volán társaságok járatai 24 vonalon lépnek be a fővárosba. A legnagyobb utasforgalmú irányok az M1-M7 és a Bécsi út, ezek utasforgalma meghaladja a 8000 utas/nap/irány nagyságrendet. A régió városainak csupán 10%-ában van helyi autóbusz-közlekedése, mindössze néhány viszonylattal.

3.2.6.2 Vasúti közlekedés Általánosságban elmondható, hogy napjainkban a vasúti közlekedés térvesztése tovább tart, de üteme mérséklődött, 2000-2002 között már stagnálás figyelhetőmeg. A fejlesztések eredményeképp a közép-magyarországi régióban ez a tendencia meg is fordulhat a jövőben. Főprobléma (ami regionális szinten van jelen), a nem megfelelőpályaállapot, a vasúti létesítmények leromlott műszaki állapota, az alacsony kihasználtság és járatsűrűség, valamint az elavult járműpark. A közép-magyarországi régióban a vasutak vonalsűrűsége 93,5 km/km2 az országos átlag (83,5 km/km 2) feletti, azonban ez a főváros hálózatsűrűsége miatt van így, Pest megye ellátottsága az országos átlag alatt van.

3.2.6.3 Közúti közlekedés A közlekedési ágazatok közül a közúti közlekedésben történt évről-évre a legtöbb változás, azonban mindez elenyésző a koncepciókban, programokban prognosztizált szükséges fejlesztések mértékéhez képest. A régióban a főváros közelségéből adódóan sajátos problémát okoz a szuburbanizáció, illetve annak lényeges mobilitási igénynövelőhatása. Az átlagos napi




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

forgalom a régióban 5000 E/nap, ami jelentősen nagyobb az országosnál (3000 E/nap). A forgalomnövekedés tekintetében Pest megye értéke kiemelkedően magas. A kedvezőtlen elérhetőségből adódó problémák azoknál az agglomerálódó településeknél jelentkeznek leginkább, ahol a népesség-növekedést nem követte az intézményi ellátó infrastruktúra kiépülése, így a lakóhelyektől a munkahely és a szolgáltatások is távol esnek. A gépjárművek száma folyamatosan növekszik, és a közép-magyarországi régióban az országos átlagot is jóval meghaladja az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma. A személygépkocsik számának növekedése Budapesten 2,3%, Pest megyében 6% (az országos átlag 3%). Egyes agglomerációs településeken a fővárosét is meghaladó motorizációs szint jelent meg. Ugyanakkor az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma a Nyugat-Európai adatokhoz képest igen alacsony. A hálózati hiányosságok és az ebből eredőzsúfoltság miatt rosszak a városba érkezési feltételek. A gépkocsik számának növekedésével feltehetően a közutak terheltsége is növekedni fog.

3.2.7 A Közép-magyarországi régió operatív programja (2007-2013) a távmunka vonatkozásában A Közép-magyarországi régió stratégiai célja, hogy legyen a minőség elvein nyugvó, élhető, az itt élők számára egészséges lakó- és munkakörnyezetet biztosító, ugyanakkor a fenntarthatósági kritériumokat gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozásban egyaránt teljesítő, nemzetközileg is vezető, kreatív, regionális identitással rendelkező, ugyanakkor a Kárpát-medence főszervezőerejét jelentőtérség. Ennek eléréséhez megfogalmazott átfogó célok a következők: 1. A régió versenyképességének növelése 2. Társadalmi kohézió erősítése 3. Élhetőrégió megvalósítása A Program prioritásai közé tartozik a humánerőforrás-fejlesztés a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően, melyre a következőajánlásokat teszi: Az elérni kívánt átfogó cél:  A Régió gazdasági versenyképességének növelése  Társadalmi kohézió erősítése A prioritást közvetlenül támogató operatív célok:  A munkaképes korú lakosság gazdasági aktivitásának növelése  A hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedésének támogatása  A képzési szerkezet és a munkaerő-piaci igények összehangolása  Környezet- és természetvédelmi szemlélet erősítése a Régió társadalmának minden szintjén Ennek egy intézkedése a távmunkát a következőképpen említi: A munkaerőpiacra való visszatérést támogató közösségi alapú szolgáltatások biztosítása




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 Kihelyezett felzárkóztató képzések támogatása (alacsonyan képzett tartós munkanélküliek számára) – személyes segítők, családgondozók, pszichológusok bevonásával a megfelelő motivációs szint biztosítása érdekében  Távmunka és annak infrastrukturális hátterének megteremtése  Egészségi és családi állapotnak megfelelő (részmunkaidős) munkahelyek létesítése  Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítése a helyi értékek, mint egyedi versenyképességi tényezők megőrzésével

3.3 Nagykátai kistérség gazdaságpolitikai elemzése 3.3.1 A tápió-vidék gazdaságfejlesztési programjának helyzetértékelése A Tápió-vidék több szempontból is sajátos helyet foglal el a kistérségi rendszerben. A Kistérség főbb jellemzői:  Budapest közelsége meghatározó a térség számára. A külsőés belső körülmények megfelelő alakulása esetén ez a kistérség is szerves része lehet Budapest tágabb agglomerációjának, amelynek feltétele a tőke, a munkaerő, az áru és az információ zavartalan áramlásának megteremtése.  A térségre az eltartó-képesség alacsony szintje jellemző. A helyi munkaerőpiac egyoldalú, a munkavállalók jelentős része ingázóvá vált (Budapestre, valamint Szolnokra, Újszászra, Jászberénybe).  Gyenge színvonalú a közlekedési összeköttetés (vasúti-közúti hálózat, tömegközlekedés) a külső központokkal, elsősorban Budapesttel, és kedvezőtlenek a térségen közúti kapcsolatok is, rossz minőségűek a belsőutak.  A helyi önkormányzatok eddig kis sikerrel tudtak külsőberuházókat vonzani a térségbe. Ugyanakkor a helyi gazdaság saját erőből nem képes a munkaerőpiaci feszültségeket oldani.  A térség erős rurális jegyeket, falusias karaktert hordoz. Önmeghatározásában a „kis Hortobágy” és a „Pest megye Nyírsége” kifejezések jelennek meg. A térség sajátos migrációs problémája, hogy a Budapestről az agglomerációba kitelepülőalacsony státuszú népesség egyik célterülete.

3.3.1.1 A kistérség általános jellemző i A Tápió-vidék Pest megye keleti-dél-keleti részén helyezkedik el, a legközelebbi pontja Budapest közvetlen közelében található (budapesti agglomeráció), míg a térség másik vége egészen Jász-Nagykun-Szolnok megye határáig (Alföld) nyúlik. A kistérség nem alkot homogén természetföldrajzi egységet, érinti ugyanakkor a dombvidéki jellegűGödöllői-, valamint a Monor-irsai dombság egy részét, valamint az Alföld sík jellegűtájegységeket is. 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A Tápió-vidék vizsgálatánál a nagykátai kistérség 13 településével dolgozunk, ezek: Farmos, Kóka, Nagykáta, Pánd, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tóalmás. A 13 településből egy város (Nagykáta), a többi főleg 2000 és 4999 fő közötti lakosságszámú település.

Ábra 27 – A Tápió-vidék települései

A Tápió-vidék földrajzi fekvése igen sajátos, három nagy tájegység, a Duna-Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozik itt, ami változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. A térség erdősítettsége alig haladja meg a 12% -ot, bár az Alföld egyes kistájaihoz viszonyítva ez magasabb érték, mégis jóval az országos és megyei átlag alatt marad. Növények változatosságát a vizes felületek, a természetvédelem alá vont területek növényállománya biztosítja. Változatos növénytársulások (szikesek, löszgyepek, mocsárrétek), valamint ritka növények sokasága kötődik a Nyík-réthez.

3.3.1.2 Térszerkezet A kistérség településhálózati, térszerkezeti szempontból nem homogén, nem képez egységet. Mikrotérségei több szempontból többféleképpen lehatárolhatók. Természetföldrajzi szempontból a Tápió-vidékhez összesen 21 település tartozik, közel 75 ezres lakosságszámmal. Jelen helyzetértékelésben ugyanakkor csak a nagykátai kistérséghez tartozó 13 településre koncentrálunk. A településeket földrajzi fekvésük szerinti a következőképpen csoportosíthatjuk: 1. a budapesti agglomerációval határos települések tartják a legszorosabb kapcsolatot Budapesttel, Nagykáta felé viszont alig vonzódnak: Tápiószecsőés Kóka, 2. a kistérség középsőrésze: Nagykáta, Szentmártonkáta, Tóalmás, Szentlőrinckáta, Farmos, Tápióbicske és Tápióság,




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

3. a kistérség déli része: a leginkább alföldi-típusú övezet, csak laza kapcsolatokat tart fenn a fővárossal, az ingázás feltételei rosszak: Tápiószele, Tápiógyörgye és Tápiószentmárton, A Tápió-mente nem képez valódi térszerkezeti egységet, kohéziója gyenge: a kistérség valódi földrajzi – társadalmi háttér nélküli, mesterséges, statisztikai képződménye. A főváros nyomasztó túlsúlya a környéken a városfejlődésnek is gátja volt. A polgári városfejlődés is csak igazgatási központokat hívott életre (Nagykáta, Monor) ám ezekből mindmáig sokoldalú funkciókkal rendelkezővalódi kisvárosok nem formálódtak. Az igazgatási központok vonzása is alacsony intenzitású volt, ráadásul a Tápió mente többfelé vonzódott és vonzódik (Budapest, Nagykáta, Monor, sőt Jászberény felé) ugyanakkor a kistérség kapcsolatrendszere - különösen a második világháború után egyre inkább a fővárossal épült ki. A kistérségnek nem volt és ma sincs határozott profilú városa, a városi centrum, Nagykáta fejlődésefejlesztése nem gyakorol számottevőhatást a kistérség egészére. Ennek ellenére Nagykáta városi szerepkörének gazdagítása, a városi “légkör”, a városias arculat kialakítása a kistérség döntőrésze számára kedvezőkövetkezményekkel járhat, noha az ezirányú változásokat a legnehezebb “felülről vezényelni”. A kistérség községei közepes méretűek vagy nagyok, néhány település (Sülysáp, Tápiószele, Tápiószentmárton) megközelíti a városodás küszöbértékeit. Így a községek nagyrésze alapfokon ellátott, ezért a városi központokkal fenntartott kapcsolatok lazábbak, a községek egymásrautaltsága is csekélyebb. A Tápió mente népességének iskolai végzettsége, szakképzettsége, illetve az itt élő diplomások aránya még Pest megyei összehasonlításban is kedvezőtlen. Az igazgatási és munkaerőkapcsolatok mellett a városi javak igénybevétele terén is nyitott a térség. A kistérség egyetlen városa Nagykáta térszervezőereje gyenge. Nagykáta mellett kisebbnagyobb mértékben részt vesz a térség kiszolgálásában Jászberény, Szolnok, Cegléd, Monor és mindenekelőtt Budapest. A városi intézmények által kialakított kapcsolatok nem biztosítanak kellőkohéziót a kistérségnek. A kistérség településeinek az 1960-as években volt a legtöbb lakója, amely folyamatosan csökkent 1992-ig. Több mint három évtized alatt a csökkenés mértéke 12,4%-os. Míg tehát Pest megyét összességében a hatvanas, hetvenes években jelentős, évtizedenként több mint 10 %-os növekedés jellemezte és csak a nyolcvanas években volt kismértékű csökkenés, addig ebben a térségben folyamatos volt a népességcsökkenés. A népességcsökkenés oka a hatvanas években elsősorban az elvándorlás, hiszen ekkor még általában természetes szaporodás jellemezte a településeket. A hetvenes években településenként differenciáltan volt jellemzőtermészetes fogyás és szaporodás, elvándorlás és bevándorlás, a kistérségi végeredmény azonban így is negatív lett. 1980-tól 1992-ig azonban a térség szinte minden települését az elvándorlás és a természetes fogyás együttes hatása jellemzi. Ez a trend azonban gyökeresen megváltozott 1992-ben. Azóta szinte minden települést kismértékűnépességnövekedés jellemez, melynek legfőbb oka az aktív vándorlási egyenleg. A vándorlási különbözet pozitívuma ráadásul növekvőtendenciájú, a kilencvenes évek közepére elérte a megyei átlagot (évi átlag 1 % feletti növekedést eredményez). A vándorlási különbözet értéke eltakarja azt a tényt, hogy a kistérségben nem klasszikus szuburbanizációs folyamatok zajlanak, hanem egy kedvezőtlen népességcsere. A bevándorlók 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

és elvándorlók ugyanis teljesen más társadalmi összetételűek. A kistérség - elsősorban vasútvonal melletti települései - a fővárosi munkahelyek vonzásában saját területének népesség-eltartóképességéhez képest jelentősen túlnépesedett. A fővároshoz fűződő kapcsolatrendszer rendszerváltást követőváltozása, pedig számos térségi – foglalkoztatási -, jövedelemtermelési konfliktust eredményezett. (Az ingázás csúcsidőszakában, a helyben lakó munkavállalók 53,8% ingázott, a keresők 44%-a naponta járt Budapestre dolgozni, további 7-8%-uk más külsőmunkaerőpiacon - Szolnok, Jászberény, Monor - talált munkát.) Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Település megnevezése Farmos Kóka Nagykáta Pánd Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Tápióbicske Tápiógyörgye Tápióság Tápiószecső Tápiószele Tápiószentmárton Tóalmás

Terület (km2) 40.12 44.36 81.61 22.21 20.15 52.19 48.48 53.31 33.54 38.38 36.99 104.45 39.34

Összesen:

Lakónépesség száma (fő) 3 649 4 323 13 108 2 038 1 935 4 885 3 434 3 789 2 711 6 415 6 049 5 474 3 363

615.13

61 173

Ábra 28 – A kistérség településeinek területe és lakossága

3.3.1.3 Térségi munkanélküliek elemzése A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 1990-ben a Dabasi kistérségben meghaladta az országos átlag kétszeresét, és a Ceglédi és a Szobi kistérségben is 20% felett volt. A lakónépesség a Ceglédi és a Szobi kistérségben csökkent 1990-hez képest. A munkanélküliek aránya a Ceglédi, a Nagykátai és a Szobi kistérségben a legmagasabb, de sehol nem éri el az országos átlagot (6,2%).

Munkanélküliek aránya (2003.12. 20., %)

Nagykátai kistérség Pest megye

3.6

180 napon túli munkanélküliek aránya (%)

180 napon túli munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében (%)

1996. 12.20.

2003. 12.20.

1996. 12.20.

2003. 12.20.

4.6

1.4

57.8

37.8


A szellemi foglalkozásúak aránya a munkanélküliek körében (%)

Pályakezdő k aránya a munkanélküliek körében (%)

2003.12.20.

2003.12.20.

14.9

6.2


A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJA egységes szerkezetben összesen

2.3

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

2.5

0.9

53.1

39.1

24.2

6.0

Ábra 29 – Munkanélküliség a Tápió-vidéken

NAGYKÁTA térsége Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint 8 ált-nál kevesebb 8 általános Alapfokú összesen szakmunkásképző szakiskola Speciális szakiskola szakközépiskola technikum gimnázium Középfokú összesen főiskola egyetem Felsőfokú összesen Mindösszesen

2004.dec. Létszám Megoszlás fő %

102 552 654 436 46 2 161 25 64 734 15 10 25 1413

7,22 39,07 46,28 30,86 3,26 0,14 11,39 1,77 4,53 51,95 1,06 0,71 1,77 100

2005.okt Létszám Megoszlás fő %

120 682 802 474 53 2 196 37 104 866 41 6 47 1715

7,00 39,77 46,76 27,64 3,09 0,12 11,43 2,16 6,06 50,50 2,39 0,35 2,74 100,00

Ábra 30 – Munkanélküliség végzettség szerint

A fenti táblázaton látható, hogy a regisztrált munkanélküliek fele (50,5%) középfokú végzettséggel rendelkezik. Kiolvasható továbbá, hogy a felsőfokú végzettségűek száma 1 év alatt majdnem megduplázódott (1,77%-ról 2,74%-ra nőtt). NAGYKÁTA térsége Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 17 év alatt 17-20 éves 21-25 éves 26-35 éves 36-45 éves 46-50 éves 51-55 éves 56-60 éves 60 év felett Mindösszesen


4 48 178 392 338 177 166 102 8 1413

0,28 3,40 12,60 27,74 23,92 12,53 11,75 7,22 0,57 100,00


12 91 216 454 394 245 191 109 3 1715

0,70 5,31 12,59 26,47 22,97 14,29 11,14 6,36 0,17 100,00

Ábra 31 – Munkanélküliség korcsoportok szerint

A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a regisztrált munkanélküliek legnagyobb arányban a 26-35 év közötti korosztályból (26,47%) kerül ki. 2005. szeptember – 2006. október



NAGYKÁTA térsége Regisztrált munkanélküliek száma állománycsoport szerint Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Felsővezető Vezető Irányító Ügyintéző Ügyviteli alkalmazott Nem fizikai összesen Mindösszesen

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 2004.dec. Létszám Megoszlás fő %

537 439 225 1201 0 9 10 85 108 212 1413


38,00 31,07 15,92 85,00 0,00 0,64 0,71 6,02 7,64 15,00 100,00

603 541 277 1421 0 11 15 134 134 294 1715

35,16 31,55 16,15 82,86 0,00 0,64 0,87 7,81 7,81 17,14 100,00

Ábra 32 – Munkanélküliség állománycsoport szerint

A fenti táblázatból megállapítható, hogy a regisztrált munkanélküliek mintegy ötöde (17,14) szellemi munkakörből kerül ki, és ez a szám növekszik. NAGYKÁTA térsége Regisztrált munkanélküliek száma regisztráció hossza szerint 0-30 nap 31-180 nap 181-360 nap 361-720 nap >721 nap Mindösszesen


238 619 314 133 109 1413


16,84 43,81 22,22 9,41 7,71 100,00

350 733 336 171 125 1715

20,41 42,74 19,59 9,97 7,29 100,00

Ábra 33 – Munkanélküliség regisztráció hossza szerint

A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a regisztrált munkanélküliek jellemzően 1 évnél kevesebb ideje vannak ebben a státuszban (82,74%).

3.3.1.4 Közlekedési feltételek A 4. számú nagy forgalmú országos főútvonal gyors megközelíthetőséget biztosít, amelyet a 31-es út jól egészít ki. Ugyanakkor ami előny, az hátrány is: a nagy átmenőforgalmat okozó útvonalak áthaladnak a községeken és falvakon. A településeket menetrendszerinti buszközlekedés köti össze. A már említett vasút is összekapcsol nyolc települést. Taxi szolgáltatás nincs.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Budapest, de a többi város irányából is, az ide látogatók által használt közlekedési lehetőség jellemzően a vonat, majd a kerékpár és csak harmadik helyet foglalja el a személygépkocsi. A vasúti kapcsolatban, a főközlekedési időben, az óránként áthaladó vonatok biztosítják a kényelmes megközelítést. A térséget elkülönített kerékpárúton lehet megközelíteni Budapest irányából, de Cegléd és a Tisza felől is. A Tápió-vidék közúti közlekedés szempontjából autópályahiányos helyzetben van, az M3-as és M5-ös autópályák szögfelezőjében levőtérség Budapestről a viszonylag rossz állapotú 31. számú főútról vagy annak mellékútvonalain keresztül közelíthető meg. A közúti megközelíthetőséget segíti a 4. számú országos főútvonal közelsége. A legközelebbi település távolsága Budapesttől közel 30 (Tápiószecső), a legtávolabbi közel 90 km (Tápiógyörgye). Közeli városok közül Budapest, Szolnok, Cegléd, Jászberény és Abony emelhetőki. A térség belső úthálózata is hiányos, sem az észak-déli irányú kapcsolatok, sem a településeket egymással sokirányúan összekötő utak nem biztosítanak teljes körű elérhetőséget, nem szolgálják hatékonyan sem a térség együttműködését, lehetséges funkciómegosztását, sem Nagykáta térségközponti kisvárosi fejlődését. A vasút a Tápió-vidék településeinek egy részét (Tápiószecső, Szentmártonkáta, Nagykáta, Farmos, Tápiószele és Tápiógyörgye) közvetlenül Budapesttel és Szolnokkal köti össze Újszászon keresztül (Budapest-Szolnok-Újszász viszonylat). A többi település átszállással közelíthetőmeg.

3.3.2 A tápiómenti kistérség területfejlesztési koncepciója A kistérség településhálózati, térszerkezeti szempontból nem homogén, mikrotérségei több szempontból többféleképpen lehatárolhatók. A települések fekvése, típusa szerinti csoportosításban:  A Budapesti Agglomerációval határos települések tartják a legszorosabb kapcsolatot Budapesttel, Nagykáta felé viszont alig vonzódnak SÜLYSÁP, ÚRI, MENDE, TÁPÓSZECSŐ, KÓKA,  A kistérség középső része: NAGYKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA, TÓALMÁS, SZENTLŐRINCKÁTA, FARMOS, TÁPIÓBICSKE, TÁPIÓSÁG  A kistérség déli része: a leginkább alföldi-típusú övezet, csak laza kapcsolatokat tart fenn a fővárossal, az ingázás feltételei rosszak. TÁPIÓSZELE, TÁPIÓGYÖRGYE, TÁPIÓSZENTMÁRTON  A kistérség nyugati pereme: a negyedik övezet Monor hierarchiájához tartozik, GOMBA, BÉNYE, KÁVA, PÁND. Az önkormányzati önállóság megteremtése egyszerre jelentett új lehetőségeket és új kihívásokat a tápiómenti települések számára. A megválasztott önkormányzati testületek országos és megyei összehasonlításban is nehéz helyzetet örököltek. A hálózati és települési infrastruktúra elmaradottsága, a közszolgáltatásokat nyújtó intézmények rossz működési feltételei, bizonyos közszolgáltatások hiánya, a helyi gazdaság fejletlensége, az egész térségre jellemzőnagyfokú ingázás, az ekkor még szinte majd mindenhol csökkenőnépességszám, 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

valamint a helyi társadalom kedvezőtlen összetétele olyan problémahalmazt jelentettek, melyekkel egyszerre kellett szembenézniük. A rendszerváltás után elindult spontán társadalmi-gazdasági folyamatok pedig szintén ellentmondásosan érintették a térség településeit. Budapest viszonylagos közelsége nem eredményezett a térségben olyan látványos fejlődést, mint az agglomeráció településein. A budapesti gazdaság leépülése miatt megjelenőmunkanélküliséget nem volt képes ellensúlyozni a helyi gazdaság megerősödése. Nem épült ki egy a fővárosi piacra is támaszkodó, a fővárosi gazdasággal szoros kapcsolatban fejlődőerős kis és középvállalkozói kör. A térség sokáig nem volt vonzó a külföldi befektetők számára sem. Ennek egyik kézenfekvőoka épp az infrastrukturális elmaradottság volt, nem utolsósorban a közúti közlekedés rossz feltételei. Vitathatatlan azonban, hogy a Tápiómente fejlődését akadályozták kedvezőtlen társadalomszerkezeti mutatói, a lakosság alulképzettsége, illetve a kor követelményeinek nem megfelelőképzettsége, az elérhetőközszolgáltatások minőségével kapcsolatos örökölt hiányosságok, az érintett községek, illetve Nagykáta város településminőségének előnytelen vonásai is. Az elmúlt időben jelentős változások történtek. A települési infrastruktúra, elsősorban a telefon- és gázhálózat ugrásszerűen fejlődött. Új közintézmények épültek, illetve korszerűsödtek a régiek. Egyes településeken rendezési, szabályozási tervezést és új kivitelezéseket indítottak. Az elsősorban hagyományos lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozók megjelenésével javult a településeken élők ellátottsága. A térségben megjelentek az elsőnagyobb befektetők. Megszűnt az elvándorlás és a népességcsökkenés. A települési önkormányzatok az elmúlt években komoly fejlesztéseket hajtottak végre, de forrásaik kiapadóban vannak. Az állami támogatások reálértékének csökkenését - az egyéb források korlátozottsága miatt - jobban megérzik. A meglévő települési infrastruktúrahálózatra a lakosság nehéz jövedelmi helyzete miatt nem teljes körűen kapcsol rá. Az infrastrukturális elmaradottság felszámolása pedig még távolról sem történt meg. Szinte teljes mértékben hiányzik a térségből a csatornahálózat, sok helyen komoly problémát okoz a szemét elhelyezése, a településeket összekötő, illetve a településeken belüli úthálózat rossz minősége. A Tápió menti önkormányzatok Pest megyei összehasonlításban szegények. Az 1993-1996 közötti négy év egy főre jutó összbevétele a Tápió menti kistérségben a pest megyei kistérségek közül a második legalacsonyabb: 170 ezer Ft/fő. (a legalacsonyabb a Dabasi kistérség értéke 168 e Ft/fő). A megyei átlagtól ez az érték 60 ezer Ft-tal marad el, a megyei községek átlagától 30 ezer Ft-tal, de még az agglomeráción kívüli községek átlagától is 10 ezer Ft-tal. A térség önkormányzatainak gazdálkodását a kényszerű, vagy megfontolt óvatosság jellemzi. Összességében a Tápió mentén jellemzően az államháztartáson belüli működési kiadások teszik ki a kiadások 60-75%-át. (A megye községeire átlagosan pedig a 60 % körüli érték a jellemző.) A költségvetések nagy részét emésztik fel a szociális kiadások. A társadalom és szociálpolitikai ellátottaknak kifizetett pénzbeni juttatás aránya Pest megye kistérségei közül itt a legmagasabb, a legtöbb településen több mint 10%.

3.3.2.1 Gazdasági helyzet és a vállalkozások szerkezete A térség adottságai nem kedveznek igazán az új vállalkozások idevonzásának, megtelepedésének. A helyi munkaerőalacsonyan iskolázott, képzett. Ez elsősorban a nem helyi vállalkozók számára taszító helyzet, ezzel magyarázható részben a külföldi tőke érdektelensége is e térség iránt. De a helyi vállalkozók számára is gondot jelent általában a




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

megfelelőmunkaerőalkalmazása. A munkaerőpiac strukturális ellentmondásait igazolja az a tény is, hogy ugyanakkor a Pest megyei átlagot (az agglomeráció térségéről nem is beszélve) messze meghaladja a munkanélküliség szintje ebben a térségben. A vállalkozói mentalitás ebben a térségben gyenge, amely összefügg a korábbi foglalkozási szerkezettel (a bejáróknak kisebb késztetésük és lehetőségük volt a szocialista időkben részt venni a magán jellegűkiegészítőkisvállalkozásokban), az általános szegénységgel (a helyi lakossági megtakarítás alacsony szintűvolt, ez gátolta a vállalkozások elindítását az átmeneti években), és a már sokat emlegetett alacsony fokú iskolázottsággal (amely az információszerzés, a gyors és rugalmas alkalmazkodás, a szakmaváltás, stb. feltétele). A Tápió menti kistérségben lakók viszonylagos szegénysége oly módon is akadályozza a helyi vállalkozások kibontakozását, hogy nem teremt megfelelőkeresletet, nincs elég vevőa boltokban, korlátozottan veszi igénybe a helyi lakosság a szolgáltatásokat, de a helyi vállalkozók sem teremtenek keresletet egymás számára. A helyi vállalkozókkal folytatott, általában optimista kicsengésűinterjúkban gyakran ismétlődött az az állítás, hogy a lakosság anyagi helyzete romlik, elszegényedése folytatódik. A vállalkozásokat elsősorban az útviszonyok, a vasút hiánya, a tömegközlekedés elégtelensége akadályozza. A vállalkozások többsége tőkeszegénységgel, likviditási gondokkal, a hitelfelvétel akadályaival küzd. (Lehetőségeikhez képest túlzottak a bankok követelései a megfelelőfedezet biztosítására, valamint magasak a kamatok.) A vállalkozások helyzete különbözőa piaci versenyben. A bérmunka elterjedt mind a konfekcióiparban, mind az építőanyagiparban és kereskedelemben, az általunk kérdezett vállalkozások majd mindegyike végez bérmunkát, és/vagy végeztet is más vállalkozásokkal A bérmunka vállalása általában túlélési stratégia, és a vállalkozás jövőjét, kibontakozását veszélyezteti, ha egész tevékenysége csak bérmunkára épül. A helyi kisvállalkozások tere ha nem is csak a kistérségre terjed ki, meglehetősen korlátozott, mindemellett kapcsolati rendszerük bővül, sok szálon kapcsolódnak a helyi-regionális, de főként hazai munkamegosztásba. Hálózatot egyik vállalkozás sem tudott kialakítani, illetve nem része hálózatnak. Exportra többnyire csak esetlegesen, illetve termelésük kis hányadát viszik. A Ganz-Ansaldo megintcsak külön kategóriát képez, mint egy multinacionális cég része, értékesítésének túlnyomó része exportra kerül. A kisvállalkozók pontosan látják lehetőségeiket, amelyek között szerepel a rugalmasság növelése, a termékskála bővítése, a piaci rések kihasználása, a diverzifikálás inkább, mint a profiltisztítás. Bővülni, terjeszkedni akarnak, középméretűvállalattá fejlődni. Tudják, hogy termékeik, szolgáltatásaik csak akkor lesznek versenyképesek, ha javítják a minőséget. A vállalkozások szerkezete: A nagykátai kistérségben működő, Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamarai tagsággal rendelkezőgazdasági társaságok: TELEPÜLÉS NEVE

TELEPÜLÉS LÉLEKSZÁMA


PEST MEGYEI IPARTESTÜLETI KERESKEDELMI ÉS TAGOK SZÁMA IPARKAMARAI TAG



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Bénye

1223 fő

1

2

Farmos

3652 fő

11

4

Kóka

4308 fő

10

11

Mende

4156 fő

2

6

13106 fő

15

52

Pánd

1952 fő

8

NINCS ADAT

Sülysáp

7880 fő

3

25

Szentlőrinckáta

1925 fő

10

2

Szentmártonkáta

4957 fő

5

15

Tápióbicske

3501 fő

7

9

Tápiógyörgye

3775 fő

5

4

Tápióság

2720 fő

2

6

Tápiószecső

6376 fő

5

14

Tápiószele

6094 fő

4

21

Tápiószentmárton

5584 fő

5

13

Tóalmás

3373 fő

7

10

Úri

2598 fő

1

6

77180 fő

101

191

Nagykáta

ÖSSZESEN:

A vállalkozások ágazati bontását tekintve a térségben a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokat ugyanaz jellemzi, mint az egyéni vállalkozókat: csaknem 50%-uk a kereskedelem és szállítás területén tevékenykedik, és mindössze 5%-uk foglalkozik mezőgazdasággal. Ezzel szemben a jogi személyiséggel rendelkezőtársaságok esetében a vállalkozások csaknem 20%-a mezőgazdasági tevékenységet folytat, és csak 1/3-uk foglalkozik kereskedelemmel. Pest megyében viszont a jogi személyiségűvállalkozások mindössze 5%-ának a mezőgazdaság a profilja, nagyobb részük a tercier szektorban tevékenykedik. A térségben a jogi személyiséggel rendelkezővállalkozások közül 7-8%-kal többen foglalkoznak ipari tevékenységgel, mint a jogi személyiséggel nem rendelkezők; az építőiparban kb. azonos a megoszlás az egyes vállalkozási formák esetén (kb. 12%), viszont az előbb említettek miatt a jogi személyiségűtársaságok közül kevesebben foglalkoznak egyéb tercier tevékenységgel, mint a jogi személyiséggel nem rendelkezők és az egyéni vállalkozók.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A Nagykátai kistérségben a vállalkozássűrűség nagyon alacsony. A kistérségben az 1000 főre vetített működővállalkozások száma 51, mely érték nem éri el a pest megyei átlag 60%-át és alig haladja meg a közép-magyarországi átlag 40%-át. Ennek magyarázata keresendőegyrészt Budapest munkaerőelszívó hatásában, illetve abban, hogy a kistérség lakossága szolgáltatási igényeinek jelentős részét a térségen kívüli városokban (Budapest, Jászberény, Cegléd) elégítik ki, mely hátráltatja a helyi szolgáltatási szektor erősödését.

Nagykátai kistérség

Működő vállalkozások száma összesen

Működőtársas vállalkozások száma

Ebből: Működőegyéni vállalkozások száma

3 097

1 040

2 057

97 394

47 014

50 380

346 987

187 542

138 857

Pest megye összesen Közép-Magyarország

Ábra 34 – Vállalkozások a Tápió-vidéken

A működőtársas vállalkozások esetében a térség pozíciói még kedvezőtlenebbek. Az 1000 főre vetített működőtársas vállalkozások száma 17, a pest megyei átlag 41%-a és a középmagyarországi átlag mindössze 26%-a. Működő társas vállalkozások száma Nagykátai kistérség 1000 lakosra vetítve Pest megye összesen 1000 lakosra vetítve

0 és ismeretlen

1-9

10-19

Ebből 20-49

50-249

250 és több

főt foglalkoztató

1 040

337

617

50

22

13

1

17 47 014

5.5 16 585

10.1 27 320

0.8 1 694

0.36 930

0.21 414

0.016 71

41

14.7

24.3

1.5

0.83

0.37

0.06

Ábra 35 – Működőtársas vállalkozások megoszlása foglalkoztatás szerint




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A kistérségben működő társas vállalkozások minden foglalkoztatotti létszám kategóriában messze elmaradnak a megyei átlagtól. A térségben ugyancsak kevés a nagyvállalatok száma. Az 50 főnél nagyobb alkalmazotti létszámmal és 2 millió euronál (500 millió Ft-nál) nagyobb éves árbevételt elérőcégek száma mindössze 7. A nagyobb cégek bevonása szükséges a kistérségi gazdaságfejlesztésbe. Település Farmos Kóka

Nagykáta

Pánd Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Tápióbicske Tápiógyörgye Tápióság Tápiószecső Tápiószele Tápiószentmárton Tóalmás

>50 főalkalmazott és >2 M euro (500 M Ft) éves nettó árbevétel --HUMÁN-RENT Szolgáltató Ipari és Kereskedelmi Kft. 1. CLARION Hungary Elektronikai Kft. 2. SCA Packaging Hungary Kft. 3. OKTÁV Üzletlánc Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. --KÁTA CNC Ipari és Kereskedelmi Kft. ------CONTINUITÁS Élelmiszer Nagy- és Kiskereskedelmi Szolgáltató Kft. ----KO-BOR-HÚS Termelő, Kereskedőés Szolgáltató Kft. ---

Tevékenységi terület --Ingatlanforgalmazás Elektronikai alkatrész gyártása Papír csomagolóeszköz gyártása Élelmiszer jellegűvegyes kiskereskedelem --Fémmegmunkálás ------Műanyag csomagolóeszköz gyártása ----Húsáru-nagykereskedelem ---

Ábra 36 – Az 50 főnél nagyobb alkalmazottal és 2 millió euronál nagyobb éves árbevételt elérőcégek




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A működőtársas vállalkozások ágazat szerinti megoszlása mutatja, hogy a mezőgazdaságnak továbbra is nagy szerepe van e térségben. Ugyancsak látható, hogy a turisztikai szolgáltatások területén rendkívül nagy a lemaradás, településenként 3 vendéglátóhely és/vagy szálláshelyet kínáló vállalkozás van. Működőtársas vállalkozásokból

Nagykátai kistérség Pest megye összesen KözépMagyarország

mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

ipar, építőipar

kereskedelem, javítás

szálláshely szolgáltatás, vendéglátás

ingatlanügyletek, gazdasági és egyéb szolgáltatás

70

309

275

40

182

1 094

11 984

11 655

1 649

13 740

1 960

20 959

48 943

6 865

105 524

Ábra 37 – Működőtársas vállalkozások megoszlása ágazat szerint

A Nagykátai Kirendeltség kapcsolata a térségében működőcégekkel, a foglalkoztatottak létszámnagysága szerinti bontásban (csak a távmunka szempontjából fontosabbakat említve): Cégméret 5 - 9 fô között 10 - 19 fô között 20 - 49 fô között 50 - 99 fô között 100 - 199 fô között 100 - 149 fô között 150 - 199 fô között 200 - 249 fô között 250 - 299 fô között 300 - 499 fô között 500 - 999 fô között 1000 fôtôl fölfelé 1000 -1999 fô között 2000 -4999 fô között 5000 fôtôl fölfelé

db 599 43 151 21 78 3 3 3 1 17 7 3 3 3 1

Alkalmazandó távmunka stratégia Kisvállalati

Középvállalati

Nagyvállalati

Multi

Ábra 38 – Alkalmazandó távmunka stratégiák




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A Nagykátai Munkaügyi Kirendeltség kapcsolata a térségében működőcégekkel, ágazat szerinti bontásban (csak a távmunka szempontjából fontosabbakat említve): Ágazat feldolgozóipar villamosenergia-, gás-, gôz-, vízellátás építôipar kereskedelem, jármľ javítás szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi tevékenység ingatlanügyletek, gazdasági szolg. közig., védelem, köt. társadalommbizt. oktatás egészségügyi, szociális ellátás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területen kívüli szervezetek

Db 251 7 132 320 68 20 138 35 34 24 88 2

Ábra 39 – Vállalkozások száma ágazatonként

A térségben a működő vállalkozások túlnyomó része egyéni vállalkozás, a jogi személyiséggel rendelkezőgazdálkodó szervezetek száma ehhez képest elenyésző. Ezzel szemben Pest megyében a jogi személyiséggel rendelkezővállalkozások aránya az összes vállalkozáson belül kétszer ekkora. A vállalkozások sűrűsége szempontjából a Pest megyei kistérségek közül a 10. helyen áll a Tápiómente. (A Dabasi, a Monori, az Aszódi és a Szobi kistérség adatai rosszabbak csak ennél.) A vállalkozások sűrűségét tekintve a térségben Nagykátán (603), Sülysápon (366), Tápiószecsőn (330), Tápiószelén (211), Kókán (206) és Mendén (174) van a legtöbb vállalkozás. Ez azt jelenti, hogy a térség összes működő vállalkozásának csaknem 20%-a működik Nagykátán, és valamivel több, mint 10-10%-uk Sülysápon és Tápiószecsőn. A többi településnél ez az érték 5% alatt van, de van ahol az 1%ot sem éri el (Káva, Bénye). A térségben a jogi személyiséggel rendelkezőtársaságok száma az aktív lakossághoz viszonyítva a Pest megyei érték 1/3-át sem éri el. Mindenféle vállalkozási forma esetében a Tápiómente gazdasági aktivitása jóval elmarad a többi Pest megyei kistérségtől, sőt még az agglomeráción kívüli községek értékei is jobbak, mint a Tápiómente adatai. Összegezve elmondható, hogy a térségben a lakosság vállalkozási kedve Tápiószecsőn, Kókán és Sülysápon a legélénkebb, ezt követi Nagykáta, Úri és Mende. A gazdasági aktivitás Tápiószentmártonban, Pándon, Bényén, Farmoson, Gombán és Káván a leglanyhább. A vállalkozások sűrűségét tekintve a legtöbb vállalkozás Nagykátán, Sülysápon és Tápiószecsőn működik. A vállalkozásokon belül kiemelkedően magas az egyéni vállalkozók száma. A legtöbb vállalkozó a tercier szektorban dolgozik. A térségben mind a vállalkozások száma, mind a lakosság gazdasági aktivitása messze elmarad a Pest megyei átlagtól.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

3.3.2.2 A térség jövő képe A Tápió mente ÖKOTÉRSÉG, amely - hosszú távú céljai érdekében - fejlődését és fejlesztését táji-, természeti és földrajzi erőforrásaira alapozza, azt alárendeli az ökológiailag fenntartható fejlődés, a környezetbarát fejlesztés az egészséges környezet megóvása és az életminőség javítása követelményeinek. A térség ezért olyan fejlesztési programokat támogat, amelyek céljai és hatásai egyaránt kedvezőek az itt élőemberek életminősége és környezetminősége alakulása szempontjából. A Tápió mente - múltjukban, jelenükben, társadalmi- gazdasági- és területi potenciáljukban különböző - mikrotérségek és települések együttműködésén alapuló térség, ahol az együttműködés célja a helyi sajátosságok és értékek megőrzése mellett az ott élőnépesség életesélyeit és életminőségét befolyásoló hátrányos helyzet felszámolása, a területi különbségek csökkentése, a térség erőforrásainak bővítése, és azzal harmónikus fejlesztés. A Tápió mente a megyehatáron fekvőterületek közötti kapcsolatot sokoldalúan erősítőtérség, mely megyehatár korábban egyértelműhátrányt jelentőhelyzetéből más megyék szomszédos térségeivel és regionális kihatású városaival való szoros gazdasági-, infrastruktúrális-, oktatási-, kultúrális- kapcsolata erősíti saját helyi erőforrásainak kihasználási lehetőségeit. 1. A belsőintegráció erősítésének, a térségi imázs átalakításának programja Egy térségi fejlesztési koncepció érvényesülésének ill. érvényesítésének alapfeltétele, egyrészt, hogy résztvevői, a térséget alkotó települések, települési önkormányzatok és más entitások a koncepciót magukénak érezzék, másrészt, hogy e résztvevők egymáshoz tartozónak, egy közösséget alkotónak tartsák magukat, és “kifelé” jól artikulált, pozitív képet mutassanak, (a kistérség neve akár védjegy és márkanév is legyen). E jelenleg laza kohéziójú kisrégió belsőintegrációs képességének erősítéséhez, az ezt megszervező intézményrendszer létrehozásához és működtetéséhez, a pozitív imázs megteremtéséhez és ezek révén a népességmegtartó képességének erősítéséhez az alábbi részletes programok kidolgozása szükséges. 1.1 Alprogram a belsőintegráció erősítésére, a térségi intézményrendszer fejlesztésére. A területfejlesztési törvény jóváhagyását követően megkezdődött belsőintegrációs folyamat erősítése és kiszélesítése. 1.2 Alprogram a térség pozitív imázsának kialakításáért, népességmegtartó képességének erősítéséért A jelenlegi - a főváros környék a megye és az ország keleti térségeit egyaránt sújtó kedvezőtlen megítélés és imázs megfordítása a térség valós értékeinek és lehetőségeinek felmutatásával, tudatosításával, térségi marketinggel. 2. Ökoprogram az értékőrzés és a környezetfejlesztés programja 2.1 Alprogram a térség értékeinek megőrzésére, karakterének erősítésére A kistérség kedvezőkörnyezeti állapota, környezeti elemeinek minősége, a természetközeli állapotban fennmaradt területek gazdagsága, az élővilág változatossága itt Budapesthez közel jelentős adottság, területfejlesztési erőforrás. Megőrzése, a települési-, építészeti és kulturális 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

értékekkel összhangban történőfejlesztése a térség hosszútávú fejlesztésének és fejlődésének egyik forrása. 2.2. Alprogram az ökológiai alapú gazdálkodás kialakításának támogatására Az alprogram célja: a talaj- és klimatikus adottságok, a vízháztartás korlátai és lehetőségei, a termelési hagyományok, valamint a várható EU támogatási szempontok és a szaktárca agrárkörnyezet gazdálkodási koncepciójának együttes figyelembevételével: a mezőgazdaság, a tájhasználat fejlesztésének kívánatos és lehetséges irányainak meghatározása a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program alapján. 2.3. Alprogram a környezet védelmére és fejlesztésére A Nemzeti Környezetvédelmi Program céljai, feladatai két vonatkozásban is kapcsolódnak a területfejlesztéshez, egyrészt mint területfejlesztési célok, másrészt mint a területfejlesztés feltételei. A Program általános célkitűzései pedig jellegüknél fogva olyanok, hogy mind célként, mind feltételként kapcsolódnak a területfejlesztéshez. 3. Program az együttműködésért A kistérségi területfejlesztési koncepció alapgondolata az együttműködés,  a területfejlesztésben érintett és érdekelt kormányzati-, önkormányzati-, gazdasági-, társadalmi és civil szféra szereplői között a térségfejlesztési célok megfogalmazásában, a térségi programok széleskörűtámogatásában és megvalósításában,  más térségekkel, térségközpontokkal, azok gazdasági szereplőivel a termelési-, szolgáltatói kapcsolatok erősítésére, a bedolgozói rendszerben rejlő előnyök kihasználására (Sülysáp mikrotérségének Budapest, Nagykáta mikrotérségének Jászberény, Tápiószele térségében Cegléd irányába),  más térségekkel a közös érdekűfejlesztések támogatásában és megvalósításában (a keleti országrészek felzárkóztatása, az ország térszerkezetének illetve az azt befolyásoló térszerkezeti elemeknek továbbfejlesztése, kiemelten az M-4-es, illetve az M-0 autópálya, illetve a vasúthálózat bővítése, a Budapest körüli középvároshálózat erősítése, a DunaTisza köze vízpótlása, a természetközeli mezőgazdasági termelés és a biogazdálkodás fenntartható érdekeltségi rendszerének meghatározásában)  a települési önkormányzatok között a településfejlesztési célok térségi összehangolásában, a funkciómegosztásban, a térségi érdekből való együttes fellépésben, a rivalizáció csökkentésében,  a térség agrárvállalkozói között a termelés, a feldolgozás és az értékesítés integrációjának megteremtése érdekében,  a térség vállalkozói között (legalább mikrotérségenként) megismerve egymás tevékenységét, törekvéseit, érdekeit együttműködni a térség felismerve egymás  az önkormányzatok és a vállalkozók, a helyi gazdaság képviselői között a térségi beruházások megvalósításában való részvételben, a helyi munkaerőés a helyi vállalkozók foglalkoztatásában, a térség és a települések fejlődéséhez szükséges erőforrások előteremtésében és bővítésében,  a gazdaság és a kultúra képviselői között a szellemi élet fejlődésében, a helyi értelmiség megtartásában és bővítésében. 4. Az integrált gazdaság- és társadalomépítés programja 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Az integrált program azt jelenti a térségben, hogy a kétfajta megközelítést integráltan kell alkalmazni a programozás során. A program célja a geoökonómiai helyzet, a területi adottságok, és a helyi erőforrások összehangolt kihasználásával:  a megélhetés hosszú távú feltételeinek megalapozása,  a térség gazdaságának erősítése, új elemekkel való bővítése,  új munkahelyek létesítése, A területfejlesztés szereplői és az ágazatok igénylik a vidékfejlesztés, a mezőgazdaságfejlesztés, a gazdaságfejlesztés, illetve a turisztikai fejlesztés önálló programjainak kidolgozását. Ezek azonban csak a komplex gazdasági- és társadalomépítés integrált programjának alprogramjaiként támogatandók, a hatások és az összefüggések sokoldalú figyelembevételével. Fentiekre való tekintettel a gazdaság és társadalomépítés integrált programja hat jelentős alprogramra épülhet: 4.1. Alprogram az ingázás támogatására A helyi foglalkoztatási lehetőségekből kiszoruló (sokszor alacsonyabb képzettségű munkavállalók számára a bővebb és sokrétűbb foglalkoztatási lehetőségeket nyújtó fővárosi munkaerőpiac elérésére (munkanélküli segély helyett) A program célja a helyi foglalkoztatási lehetőségekből kiszoruló (sokszor alacsonyabb képzettségű) munkavállalók számára a bővebb és sokrétűbb foglalkoztatási lehetőségeket nyújtó elsősorban fővárosi munkaerőpiac elérésének támogatása (munkanélküli segély helyett). A program fontos külsőfeltétele az ingázás fizikai feltételeinek, pályáinak mennyiségi és minőségi fejlesztése: a térség bekapcsolása az országos gyorsforgalmi úthálózatba, a közúthálózat meglevőelemeinek valamint a vasúti forgalom összetevőinek fejlesztése, mely az ingázás minőségének körülményeit, komfortját és mindenekelőtt a jelenleg igen kedvezőtlen eljutási időt pozitív irányban befolyásolnák. Nemkülönben fontos külsőfeltétel az ingázás költségeinek csökkentése, kompenzálása, vagy legalábbis elszámolási feltételeinek módosítása. E jelenleg kedvezőtlen külső feltételek megváltoztatásáért lobbiznia kell a kistérség képviselőinek minden illetékes fórumon. Ezen túl mindent el kell követni a potenciális ingázó munkaerőversenyképességének:, képzettségének, megbízhatóságának, sokoldalúságának javítása érdekében, a megyei szakképzési át- és továbbképzési programokhoz illeszkedőkistérségi programokkal. Ugyancsak fontos a munkaügyi információáramlás akadálymentes kistérségi rendszerének megszervezése, - a munkaerőkereslet és kínálat megfeleltetése a viszonylag alacsonyszintű helyben foglalkoztatási mutatókkal bíró térségben egyben az ingázók munkahelyhez juttatásának fontos eleme.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

4.2 Alprogram a Budapesthez fűződőgazdasági kapcsolatok rendezésére A korábbi egyoldalú, ingázásra alapuló kapcsolatrendszer helyett - kétoldalú gazdasági kapcsolatok kiépítésére Törekedni kell az egyirányú, döntően az ingázásra alapuló kapcsolatrendszer helyett kétoldalú gazdasági kapcsolatok kiépítésére és erősítésére. Jelenleg Mende, Sülysáp és Tápiószecsőkapcsolata a legszorosabb a fővárossal; a közúti kapcsolatok javítása esetén Nagykáta, Úri, Tápióság s esetleg Szentmártonkáta kerülhet e csoportba. Célirányos fejlesztések esetén e községek helyzetét javíthatná e fővárossal kiépíthető többoldalú kapcsolat, a belső lakóövezethez való csatlakozás. Elsősorban e mikrotérségben lehet a fejlesztés egyik forrásának tekinteni a Budapesttel kialakult kétoldalú kapcsolatokat s ezek tervszerűtámogatásával bekapcsolni új tényezőket a településfejlődésbe (középrétegek kitelepedése, a budapesti piacra termelő kisvállalkozások megtelepedése, rekreációs szerepkör, kulturált ingázási lehetőségek stb.). Gomba, Bénye, Káva Monoron keresztül vonzódik Budapest felé A középsőövezetben - Szentmártonkáta, Tóalmás, Tápióság, Pánd - már kevesebb lehetőség van a sokoldalú kapcsolatok kiépítésére; itt fontos feladat lehet az ingázási lehetőségek jobbítása. A kistérség keleti, délkeleti községeit - Tápióbicske, Tápiószentmárton, Tápiószele, Tápiógyörgye - illetve Szentlőrinckátát ma is "kényszerű" kapcsolatok fűzik a fővároshoz; a napi ingázás továbbra is fennmaradhat, de e mikrokörzet már csak csekélyebb mértékben támaszkodhat a Budapesttel kialakítandó többoldalú, kölcsönös kapcsolatokra. A fővárossal kiépített és kiépítendő kapcsolatok számbavétele, a kistérségre előnyös kapcsolatfajták kiépülésének-megerősödésének támogatása jelentős szerepet kaphat a kistérség "fejlesztésében", ám ez a szerep mikrotérségenként eltérő, s a kistérség jelentékeny részén csak járulékos eleme lehet a "fejlődésnek", mint a külsőlakóövezet peremén fekvő terület. Azonban a kistérség több, kedvező táji- környezeti adottságú részterülete, településrésze ideális színtere lehet a fővárosiak számára is a minőségi lakókörnyezet és rekreációs akcióterület biztosításának, különösen a közlekedési feltételek javítása esetén. 4.3. Alprogram a térség gazdasági fejlesztésére, a munkahelyteremtésre, a megélhetés feltételeinek hosszútávú biztosítására. Célja a helyi gazdaság fejlesztése, a térségi adottságaira építő, a térségi potenciált kihasználó gazdaságfejlesztés megvalósítása és összehangolása. Az alprogram elemei:  A meglévőhelyi, térségi kis- és középvállalkozások támogatása a helyi fejlesztési potenciál erősítése. Kiemelt jelentőségűműködésük szervezeti, finanszírozási feltételeinek biztosítása, támogatása. Ennek kerete a Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal együtt létrehozott Térségi Iroda és a térségben már működőgazdasági érdekképviseletek Kereskedelmi és Iparkamara, IPOSZ, Kézműveskamara – intézményes együttműködése.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 Ipari Park, illetve vállalkozói övezet létesítése rövid- és középtávon Nagykátán, Tápiószelén és Tápiószecsőn A területi- infrastruktúrális lehetőségeket úgy kell hasznosítani, hogy a fejlesztések a táji-, természeti értékeket ne károsítsák.  A térség gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából hosszútávon is fontos feladat a munkaerőpiacról tartósan kiszorulók problémájának kezelése. A Társulásnak és a Munkaügyi Központnak a jövőben is keresni kell azokat a támogatási formákat, melyek közös megpályázásával a megkezdett programok folytathatóak és bővíthetőek, a közmunkák megszervezése is hatékonyabb lehet kistérségi szinten (pl. a vasúti pálya környékének karbantartása, erdősítés). 4.4. Alprogram a vidékfejlesztésre, a térség mezőgazdaságának a területi adottságokkal összehangolt fejlesztésére, az integráció megszervezésére A mezőgazdálkodás fejlesztését a vidékfejlesztés keretei között, komplex összefüggésben kell megoldani: A vidékfejlesztés a Tápió mentén egyrészt gazdasági, másrészt szociális indíttatású. Cél a térség adottságainak kihasználása, az itt élőlakosság jövedelemszerzési lehetőségének és ezáltal megélhetési körülményeinek javítása, a térség népességmegtartó képességének erősítése, a mezőgazdasági termelés természeti erőforrásainak megőrzése, valamint a vidék társadalmi közösségeinek, hagyományainak megőrzése és fejlesztése. A vidékfejlesztés meghatározó tényezője az agrárgazdaság, az infrastruktúra rendszerek fejlesztése. 4.5. Alprogram a térség turisztikai fejlesztésére A térség turisztikai adottságainak kihasználása, a vendégfogadó készség erősítése, a turisztikai kínálat programokká, programcsomagokká formálása. A Tápió mente kistérség turisztikai fejlesztése kizárólag a környezetkímélő, "szelíd turizmus " irányába történhet. A turisztika, az idegenforgalom előtérbe kerülése a térség fejlesztésében érdekeltek gondolkodásában akkor is hasznosnak tekinthető, ha nyilvánvalóan nem ez az ágazat jelenti e térség fejlődésében a kitörési pontot. 4.6. Alprogram az oktatásra, a szakképzés fejlesztésére és telekommunikációra Az alprogram célja :  a humán értékek megbecsülésének javítása, a jó "értelmiségtermelő" térségben, a képzett és innovatív értelmiség helybentartásának és megbecsülésének fokozása,  a térség humán erőforrásainak gazdagítása, a térség humán erőforrásainak hosszútávú fejlesztése,  a térség jövendővállalkozóinak, foglalkoztatottjainak képzettségi szintjének emelése, térségi és regionális munkaerőpiacon való pozícióik javítása, a gazdaság fejlesztési irányával összehangolt szakképzés fejlesztése  a változásokhoz való alkalmazkodóképességük növelése.  a gazdaság igényelte tudás és a képzés összehangolása,  a meglévőtársadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az ismeretek mind szélesebb körben való eljuttatását minden eszközzel támogatni kell, ami a térségi média (kábel-tévés hálózatok, teleház – hálózat, helyi újságok) hatékonyabb 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

igénybevételét, az iskolák helyi közéletbe való bekapcsolódásának ösztönzését feltételezi valamennyi iskolatípus vonatkozásában. Az iskolarendszer hagyományos elemei mellett teret kell biztosítani az alulról szerveződő alternatív képzési – önképzési fórumoknak (“Tájközpont”, Tápiómenti Népfőiskola, gazdaképzők, kisvállalkozói inkubátorházak,..) és helyi kistérségi támogatásuk mellett meg kell szervezni a központi és megyei források bevonását is ezek létrehozásához, fenntartásához. 5. Az infrastruktúrafejlesztés térségi programja. 5.1. Alprogram a közlekedés feltételeinek javítására. Célja a kistérségi gazdaság és a területfejlesztés érdekében szükséges közlekedésfejlesztési elképzelések egységes - az országos és a megyei programhoz illeszkedő- rendszerének meghatározása. E térségben a kiépített úthálózati elemek hiányosságai miatt a közlekedési infrastruktúra és a közlekedési rendszer fejlesztése - vagy annak elmaradása - területi és gazdasági fejlődést meghatározó tényezője. 5.2. Alprogram a közművi infrastruktúra fejlesztésére Célja az infrastruktúra térségi és települési hiányainak pótlása az itt élő polgárok életfeltételeinek biztosítása, életminőségének javítása, a térség vonzerejének növelése, valamint a lakosságot szolgáló infrastruktúra alapvetőhiányainak pótlásával egyidejűleg kiemelt jelentőségűa térség településeiben (elsősorban Nagykátán, Tápiószelén és Sülysápon a gazdaságot, a vállalkozások fejlesztését szolgáló infrastruktúrák fejlesztése, vállalkozások fogadására alkalmas versenyképes területi kínálat biztosítása érdekében. Az 1) – 5) pontban részletezett térségfejlesztési javaslatok (koncepció elemek) leglényegesebb elemeit táblázatos formában összegezzük, a kistérségi szintűfeladatokat beillesztve az országos (nemzeti szintű) és nagytérségi (régió és megyei szintű) keretekbe, illetve jelezve a fontosabb települési szinten megoldható feladatokat. A táblázatos összefoglalás ílymódon szemlélteti a területfejlesztési feladatmegoldó szintek egymásra épülő rendszerét, a kistérségi szintűfeladatok megoldásának feltételeit és logikai környezetét is.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

KONCEPCIÓELEMEK --- FELADATMEGOLDÓ SZINTEK: PROGRAMCSOMAGOK 1.1. belsőintegráció erősítése, a térségi intézményrendszer kiépítése

ORSZÁGOS/NEMZETI kistérségi feladat- és hatáskörök bővítése és ennek jogi szabályozása, feladatarányos költségvetési fedezetének biztosítása 1.2. arculatteremtés, a a térségi image kistérségi kötődés erősítése vonzótényezőinek integrálása az országképbe, nemzetközi propagálása 2.1. értékőrzés

a táj- természet- és környezetvédelmi törvényi keretek végrehajtási jogszabályi kitöltése, értékőrzőtevékenységek költségvetési támogatása

2.2. ökológiai alapú gazdálkodás

az EU-követelményeknek megfelelőagro-ökológiai program kidolgozása és végrehajtása, a horizontális és térségi célprogramok költségvetési fedezet-


Összefoglaló táblázat

REGIONÁLIS/MEGYEI a kistérségi intézményrendszerek koordinációja, kapcsolatrendszerük, működésük elősegítése

KISTÉRSÉGI a belsőintegrációt szolgáló intézményrendszer felállítása, működtetése, az önszerveződőközösségek intézményes integrálása

HELYI/TELEPÜLÉSI delegálás, szükség szerint hatáskör átruházás

a “pozitív propaganda” elősegítése, a kistérségi specialitások beemelése a megye és a régió termékkínálatába megyei környezet- és természetvédelmi koncepció és program alapján kistérségi értékmentőprogramok, akciók összehangolása, közvetítése, segítése

“térségi marketing”, a tájhagyományok tudatosítása és reanimálása, “Tápiómenti védjegy” bevezetése a Tápió- Hajta Tájvédelmi Körzet saját értékként való elfogadása, védelme, a kistérség környezet- és természetvédelmi programjának kidolgozása és érvényesítése, a helyi értékvédelmi tevékenységek segítése és integrációja speciális kistérségi zonális célprogramok, “tájgazdaképzés”, helyi mezőgazdasági önszerveződések koordinációja

helyi, települési hagyományok ápolása, új kötődési pontok kialakítása

az agrárkörnyezetgazdálkodási program zonális célprogramjainak koordinálása

a kistérségi koncepcióra és programokra épülő települési környezetvédelmi programok kidolgozása, a helyi értékek védelmének biztosítása ezek és a településrendezési tervek alapján helyi mezőgazdasági önszerveződések /elő/segítése



2.3. környezetvédelem és fejlesztés

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 biztosítása, a horizontális célprogramok koordinációja, az agrár szakember képzés reformja EU környezetvédelmi jogkövetés, hazai és EU alapok biztosítása

3. együttműködési program a regionális gondolkodásmód és érdekeltségi rendszer további (jogszabályi és pénzügyi) erősítése 4.1. ingázást segítő hiányzó ill. hiányos program ingázási pályák kiépítése, az ingázás költségeinek kedvezőelszámolhatósága 4.2. Budapesthez fűződő közlekedési tengelyek gazdasági kapcsolatok mennyiségi és minőségi fejlesztése fejlesztése 4.3. gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés

EU-csatlakozási stratégiához igazodó vállalkozás- és beruházás serkentőgazdaságpolitika,


nagytérségi környezeti célok megfogalmazása megyei koncepció és programok keretében (pl. nagytérségi vízpótlás), szomszédos kistérségek környezetvédelmi koordinációja kooperatív fejlesztési célok hangsúlyozása és érvényesítése a régió ill. a megye koherens térségeiben nagytérségi nyilvántartás és közvetítés

környezetvédelmi prioritások meghatározása kistérségi program keretében: hulladék- és szennyvíz ártalmatlanítás, táj- és természetvédelem, vízkészletgazdálkodás

mikrotérségi együttműködések koordinációja, kapcsolattartás a szomszédos kistérségekkel kistérségi nyilvántartás és állás-információ, a munkaerőfelkészítése, informálása a Központi régión belüli a Főváros számára nyújtható hátrányos helyzetű “Tápiómenti kínálat” kisrégiók kiemelt kezelése, propagálása, a felzárkóztatási programok versenyképesség növelése regionális és megyei kistérségi gazdasági integszinten elérhető rációs szervezetek, oktatásigazdaságfejlesztési képzési- tovább-képzési pályázati források intézmények, vállalkozói –

települési környezetvédelmi programok, az épített környezet védelme, helyi települési környezetvédelem településcsoportos, mikrotérségi együttműködési formák megalapozása, ill. kialakítása kiegészítőszociális ellátás

a helyi lehetőségek, akciók mikrotérségi kínálattá szervezése a gazdaságfejlesztési területek településrendezési tervi megalapozása és 71. oldal, összesen 251


ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 munkahely- és piacvédelem, kis- és középvállalkozás barát stratégia

4.4. vidékfejlesztés – agrárfejlesztés

4.5. turizmus fejlesztés

4.6. oktatás- képzéstelekommunikáció fejlesztése

informatikai klubok, inkubátorházak, kistérségi szinten elérhetőfejlesztési alapok maximális elnyerése, centrumként ipari parkok, vállalkozási övezetek és ezek helyi foglalkoztatási háttér hálózatának kialakítása fejlesztési alapok makroszintű speciális tájgazdálkodási elkülönítése a hátrányos tájgazdálkodási stratégiák programok a kistérség helyzetűtérségek kidolgozása a régió hasonló mikrorégióira, integrált támogatására a fejlettebb adottságú területegységeire mezőgazdasági – régiókon belül is, átfogó élelmiszeripari integrációs vidékfejlesztési – agrártermelési-tároló-feldolgozókörnyezetgazdálkodási értékesítőszervezetek program és alapok kialakítása, kistérségi létrehozása vásárok, agrárfórumok öko- és falusi turizmus megyei turisztikai stratégia kistérségi információs, fejlesztés kedvezményes a kistérségi turisztikai szervezőés érdekképviseleti szabályozása (adózás, programok integrálásával szervezet, vállalkozások támogatás, stb) (kereskedelmi szálláshelyek, vendéglátó és szolgáltatóhelyek) támogatása, ökoturizmus ösztönzése alternatív oktatási – képzési speciális kurzusok, “Tápió – menti népfőiskola” formák, önszerveződő– tanfolyamok szervezése a és képzőkörök, teleház és önképzőközösségek megyei fenntartású inkubátorház rendszer, a


maximális bevonása

előkészítése, mikrotérségi gazdasági önszerveződések létrehozása

helyi gazdakörök, települési piacok

falusi turizmus támogatása, közbiztonság javítása

faluház – teleház rendszer, önképzőkörök



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 költségvetési támogatása

5.1. közlekedésfejlesztés

5.2. közműfejlesztés

intézményekben, kistérségi hagyományos iskolarendszer igények szerint rugalmas, “foglalkoztatáscentrikus” működtetése a hátrányos helyzetű a régió hátrányos lobbizás, fokozott térségek feltárásának kistérségeinek érdekérvényesítés az kiemelt kezelése a közúti és felzárkóztatását segítő előbbiek érdekében, helyi vasúti fejlesztésben régiós és megyei településközi közlekedésfejlesztési közlekedéshálózati koncepció fejlesztések, pályázati lehetőségek kihasználása az EU-elvárásoknak megyei közműfejlesztési szennyvízprogram átfogó, megfelelőkomplex koncepció, a kapcsolódó kistérségi társulás – szintű közművesítési – kistérségek megoldása, kistérségi környezetvédelmi program, közműprogramjainak pályázatok a csekély tőkeerejű összehangolásával, térségek nagytérségi programok (pl közműproblémáinak vízbázisvédelem) pályázati megoldására való különös forrásbevonásával tekintettel


települési út- és kerékpárút fejlesztés a pályázati lehetőségek bevonásával

lakossági tőke bevonása a közművesítésbe, települési pályázatok


A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJA HELYZETELEMZÉS

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

3.3.3 A tápióment területfejlesztési társulás informatikai startégiája A Tápiómenti Településfejlesztési Társulás vezetése célkitűzésként fogalmazta meg a kistérség minél erőteljesebb bekapcsolását az információs társadalom fejlesztésébe. A fejlesztés, amelyet több területen és lépcsőzetesen kíván megvalósítani, érinti a Polgármesteri Hivatalok és intézményrendszereik belső működését, a testületi és szakbizottsági tevékenységek ellátását valamint a lakossággal és a vállalkozói szférával tartott kapcsolatot. A települések számára ezért alapvető, hogy földrajzi és szellemi adottságokra, valamint Magyarország európai integrációjára alapozva a kistérségben az elkövetkezőévekben:  jelentősen felgyorsuljon a gazdasági fejlődés  a nemzetközi trendekkel összhangban – és a helyi értékek megőrzése érdekében is – a gazdaságfejlesztésben kiemelkedő szerepe legyen a tudásalapú fejlesztéseknek, az informatika magas színvonalú alkalmazásán alapuló szolgáltatásoknak és az iparágaknak,  a gazdaságfejlesztéssel párhuzamosan az informatikai eredmények megjelenjenek az emberek mindennapi életében is. A kistérségi önkormányzatok munkaerő-állományának belső struktúráját vizsgálva a hivatalokban összesen mintegy 276 fődolgozik. A társulás (a kistérségi önkormányzatok) jelenlegi informatikai infrastruktúrája és informatikai kultúrája a kistérségi információs hálózat kiépítésére és tartalomszolgáltatások nyújtására illetve fogadására mérsékelten alkalmas. A Monor telefontársaság a kistérség valamennyi településén szélessávú Internet elérést képes biztosítani. A Közháló nyújtotta szolgáltatások ennek későbbi alternatívái lehetnek majd. A fejlesztéshez felhasználhatók a kistérségi önkormányzatok honlapjai és főleg adattartalmuk, néhány web-es űrlap (8 db), valamint a kistérség igazgatási és informatikai szakembereinek tudása. 2003-ban az informatikai rendszerek fejlesztésére és működtetésére felhasznált összeg összesen 1,122 mFt volt. 2004-re ugyanerre a célra előirányzott keretösszeg összesen: 1,143 mFt.

3.3.3.1 Önkormányzatok közötti együttműködés A kistérségi együttműködésben a Nagykátán telepített kistérségi informatikai központ nyújt a környező, kisebb települések számára Interneten hozzáférhető e-megoldásokat. Az önkormányzatok közötti együttműködésben jelentős lehetőségek rejlenek oly módon, hogy a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Irodája saját infrastruktúráján olyan közösségi és önkormányzati alkalmazásokat alakít ki, amelyeket más település lakossága és önkormányzata is alkalmazni tud úgy, hogy szerverek és alkalmazások fejlesztése vagy beszerzése és üzemeltetése helyett csak a becsatlakozás és a helyi eszközök működési feltételeit biztosítja.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

3.3.3.2 Önkormányzat – vállalkozók együttműködése A városi és a kistérségi e-önkormányzati szolgáltatásrendszer megvalósulhat akár a vállalkozói szféra erőteljesebb szerepvállalásával is, melynek során a kezdeti beruházások és fejlesztések elvégzéséhez, majd a szakszerűüzemeltetéshez az önkormányzat többéves szerződésben garantált szolgáltatási díj alapú megbízással vezeti be a különböző emegoldásokat.

3.3.3.3 Önkormányzati „best practice” megoldások Az informatikai fejlesztési stratégiában mint fejlesztési megoldás, igen fontos lehetőségnek tekintjük a máshol kipróbált és megelégedéssel használt alkalmazások átvételét, bevezetését. Természetesen az e-önkormányzati szolgáltatás fejlesztésben idehaza még meglehetősen kicsi a választék, igazi tapasztalatok még nem alakulhattak ki. Ennek a folyamatnak a támogatására indult az ITP 17-es pályázat egyik alprogramja. Az önkormányzati alkalmazások minősítésére a kormány nemrég indított egy programot, melyet a TÖOSZ valósít meg (www.toosz.hu). Jelenleg a projekt még nagyon a kezdeti fázisban van, nincs értékelhetőalkalmazástérképe.

3.3.3.4 Célok A kistérség informatikai stratégiájában a hosszú távú cél:  a térségi intézményi rendszer megerősítése  és a KKV-k marketingjének javítása Az átgondolt informatikai fejlesztés is nagyban hozzájárulhat a térség közösségi szellemiségének erősítéséhez, és ezen keresztül az intézményrendszer stabilitásához. Cél, hogy az e-közigazgatásban és kistérségi portál kialakításában részt vevő18 település hosszú távon is a társulás stabil tagja maradjon. A stratégia egyik fontos célcsoportja az önkormányzatok, a melyek működésének korszerűsítését jelentősen segíti e közös összefogással megvalósított informatikai fejlesztés. A stratégia másik célcsoportja a KKV-k, amelyek a térségben található számosságuk (1200) miatt jelentős gazdasági potenciált és ezzel munkalehetőséget teremtenek a helyi lakosság számára. A portálon megjeleníthetőmarketingjükkel célunk a versenyképességük, és ezen keresztül hosszú távú fennmaradási lehetőségük elősegítése. A harmadik célcsoport a kistérség lakossága, amelynek életében meglévősajátosságok (más településen intézendő ügyek, egészségügyi vizsgálat, digitális írástudatlanság, eszközhiányosság, stb.) korszerűkezelésére kívánunk olyan informatikai megoldást adni, amely lehetővé teszi a „digitális szakadék” csökkentését.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A fejlesztés főterületei: 1. Önkormányzat belső működésének fejlesztése a korszerű eszköz- és tudásháttér megteremtésével  Az önkormányzati vezetők és a beosztottak esetében az e-írástudás elérése, képzettségük javítása az új technológiák alkalmazásához  Korszerűeszközpark és hálózati csatlakozás kiépítése a központi szolgáltatások eléréséhez  Jobb minőségű és szélesebb skálájú publikálható és belső (pl. döntéselőkészítő) információk előállítása 2. Az önkormányzati szolgáltatások minőségi fejlesztése  A kistérség lakossága és a vállalkozói valamint a civil szervezetek felé naprakész, széles körűinformációszolgáltatás  Gyorsabb, rugalmasabb, pontosabb, követhetőbb ügyintézés  Esélyegyenlőség teremtése a korszerű, internetes szolgáltatások hozzáféréséhez, használatához  A közügyekben új médiákon keresztül véleménynyilvánítási lehetőség nyitása a lakosság számára 3. Együttműködés fejlesztése az önkormányzatok között illetve piaci szereplőkkel  Bevételt illetve költségcsökkentést jelentőszolgáltatások fejlesztése  A kispénzűönkormányzatok számára is biztosítani korszerűinformatikai megoldások, alkalmazások használatát

3.3.4 Nagykáta térségben történt beiskolázások Nagykáta térségéből a következőszakirányokra történt beiskolázás a Pest Megyei Munkaügyi Központon keresztül 2004. évben:  ABC eladó  Angol alapfokú nyelvvizsga előkészítő  Kereskedő(vállalkozó)  Boltvezető  Kőműves  Angol középfokú nyelvvizsga előkészítő  Német alapfokú nyelvvizsga előkészítő  Pincér  Szakács  Személy- és vagyonőr  Számítástechnikai szoftverüzemeltető  Számítógép kezelő(használó)  Számítógép + nyelv  Virágkötő Ezek közül az alábbiak hasznosíthatók a távmunkavégzés során:  Angol alapfokú nyelvvizsga előkészítő



A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJA HELYZETELEMZÉS       

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Kereskedő(vállalkozó) Boltvezető Angol középfokú nyelvvizsga előkészítő Német alapfokú nyelvvizsga előkészítő Számítástechnikai szoftverüzemeltető Számítógép kezelő(használó) Számítógép + nyelv

3.3.5 Nagykáta kistérségben működőteleházak és civil szervezetek A teleházak különösen alkalmas helyszínt nyújthatnak távmunka központok üzemeltetésére. A teleházak, mint helyi "kisközösségi intelligencia központok" szolgáltatásaikkal sokféle feladatot vállalnak gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésben, különösen ott, ahol nincsenek, vagy meglehetősen rossz viszonyok között működnek az intézmények. Jelenleg közel 60-féle helyi szolgáltatást (oktatási, szociális, kulturális, egészségügyi, gazdasági, irodai, egyéb) nyújtanak a működőteleházak. A gyors ütemben bővülőhálózatnak jelenleg 53 tagja működik a közép-magyarországi régióban. Ha a település-típusonkénti bontást vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy ez a szolgáltatás is elsősorban a városokban élők számára biztosít lehetőséget, mivel Pest megye 120 községéből mindössze 9-ben működik teleház. A kistérséget megvizsgálva az alábbi településeken találtunk teleházakat:  Szentmártonkáta, Szentmártonkátai Teleház  Tápiógyörgye, Tápiógyörgyei Teleház A térségben működőcivil szervezetek közül, az alábbiak kapcsolódhatnak a távmunkához, emiatt javasolt a velük való együttműködés:  Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Mende  Nagycsaládosok Nagykátai Egyesülete, Nagykáta  Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesülete Tápiómenti Szervezete, Pánd  Vöröskereszt helyi szervezete, Tápiógyörgye

3.4 Távmunkával kapcsolatos felmérések (Az alábbiakban néhány munkaadói és munkavállalói felmérés eredményét ismertetjük.)

3.4.1 A pricewaterhousecoopers távmunka felmérése A PricewaterhouseCoopers távmunka témában végzett legfrissebb felméréséből kiderül, hogy a legtöbb vállalatnál van lehetőség a távmunka alkalmazására, az érintettek ismerik előnyeit és hátrányaira is a legtöbb helyen már megoldást találtak az erőforrás kihelyezés kapcsán. A távmunka bevezetésével kapcsolatos speciális ismeretek azonban hiányosak. Bár a legtöbb esetben a távmunka előnyei világosak (motiváció, ügyviteli költségek csökkenése, gyorsabb reakcióidő, geográfiai lefedettség, időmegtakarítás), a hátrányok között legkiemelkedőbbek a megoldandó munkaszervezési és kommunikációs feladatok. A megkérdezett vállalatok 42%-a jelenleg is használ erőforrás kihelyezést (outsourcing), bár




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

annak legfőbb hátrányai is hasonló problémákat vet fel, mint a távmunkánál. Ilyen okok lehetnek például a kontrollvesztés, a személytelen kapcsolat, a kommunikációs nehézség, a közösségi erő kevésbé hatékony érvényesülése. Ezek úgyszintén munkaszervezési és kommunikációs problémákra vezethetők vissza, amelyek kezelni kell, és természetesen erre megvannak a megoldások. A PricewaterhouseCoopers felméréséről A felmérés 2005. július-augusztus hónapban készült 157 pest megyei vállalat megkérdezésével. A válaszokat ügyvezetőigazgatók (18%), gazdasági vezetők (30%) és HR vezetők (52%) adták. A felmérésben résztvevővállalatok elsősorban kiterjedt értékesítői hálózattal, pénzügyi tevékenységgel, informatikai szolgáltatásokkal rendelkezőcégek. A foglalkoztatottak létszáma 32% esetén 250 főalatt volt, 68%-nál pedig 250 főfelett. A felmérés jellege elsősorban attitűdvizsgálat, az eredmény nem reprezentatív. A következődefiníció alapján: „a munkavállaló nem a hagyományos munkahelyen, hanem attól távol végzi el rendszeresen napi munkáját, melynek eredményét a kommunikációs és információs technológiák alkalmazásával juttatja el munkaadójához”, a cégek 15%-a foglalkoztat jelenleg távmunkást, 7%-uk tervez, és 53% tartja lehetségesnek a távmunka alkalmazását a közeljövőben. Hátrányként a megkérdezett vállalatok vezetői elsősorban a munkaszervezési nehézséget (37%) és adatbiztonsággal kapcsolatos problémákat (16%) említették, de lehetséges hátrányként szerepel a közösségi erő, mint motiváció csökkenése (11%), a munkavállalók felügyeletének, ellenőrzésének hiánya (9%), szabályozási (jogi és munkaügyi, adóügyi) bizonytalanságok (8%), a távmunkahelyek kialakításának és az információs technológiák használatának magas költségei (8%). Érdemes még megemlíteni, hogy a válaszadók mintegy 7%-a nem ismeri eléggé, ezért nem bízik a távmunka alkalmazásában. A további említésre került hátrányok nagy része visszavezethetőmunkaszervezési illetve kommunikációs nehézségekre. Ilyenek például: az értekezletek összehívása nehézkesebb, bizonyos kommunikációt igénylőmunkakörökben nem megvalósítható; a kapcsolódó munkakörök kisebb mértékű ismerete; kisebb lojalitás; informális kommunikáció hiánya; nincsenek kialakult szokások; a kapcsolattartás körülményesebb, költséges; elszigeteltség; a munkaadó nagyobb odafigyelése szükséges, bizonyos munkakörökben nem megvalósítható; az értékelés nehézkesebb; az új munkaerő betanítása nehezebb. Előnyként a motivációt, az ügyviteli költségek csökkenését, a gyorsabb reakcióidőt, a geográfiai lefedettséget és az időmegtakarítást említették a válaszadók. A válaszadók 79%-a tud róla, hogy a munka törvénykönyve szabályozza a távmunkát, de 60%-uk nem ismeri a szabályozás tartalmát. A távmunka alkalmazásának környezetére vonatkozó speciális ismeretekkel kapcsolatosan a válaszadók 70%-a nem jártas az adatbiztonsági kérdésekben, 66%-a a távmunka adóvonatkozásait nem ismeri kellően, 44%nak az infrastrukturális igények ismeretei, míg 54%-nak a HR vonatkozások hiányosak.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A válaszadók 86%-a jelenleg is megoldásokat keres üzemeltetési költségeinek csökkentésére, és mintegy 88%-a folyamatosan igyekszik növelni a munkatársak elégedettségét. A fluktuáció mintegy 35%-nál magas, míg a megfelelőszakember megtalálása a válaszadók mintegy 25%nál különösen nehézkes. A megkérdezett vállalatok 42%-a jelenleg is használ erőforrás kihelyezést (outsourcing). A szellemi tevékenységek közül elsősorban a munkaügyi (pl. bérszámfejtés) (14%), az informatikai (14%) és a könyvelési (5%) tevékenységeket helyezték ki, de ilyen még a marketing (2%), a kereskedelem (4%), a HR (4%), a kutatás és fejlesztés (1%). A válaszadók szerint az alábbi munkakörök részleges vagy teljes távmunkában történő ellátása lenne lehetséges a vállalaton belül: vezetők, tanácsadó, logisztikus, ügyfélszolgálatos, telefonos ügyfélszolgálat, beszerzők, flottamenedzser, ügyintézők, termék menedzserek, projekt koordinátor, adatrögzítő, rendszergazda, modulgazda, karbantartók, bérügy, pénzügy, HR asszisztensek, könyvelők, adminisztratív munkakörök, számvitel, tervezők, mérnökök, szerkesztők, újságírók, marketingesek, oktatók.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Az alábbi grafikonok azt mutatják, hogy a vállalatnál is létezőmunkaköröket a válaszadók szerint távmunkában el lehetne-e látni, és ha igen, akkor jelenleg alkalmazzák-e a távmunkát.

Vezetői, tanácsadó munkakörök

VAN ilyen munkakör, NINCS távmunka, nem is lehetne

90

VAN ilyen munkakör, NINCS távmunka, DE lehetne

80 70

VAN ilyen munkakör, VAN is távmunka

60 50 40 30 20 10

egyéb vezetői, tanácsadói munkakör

f őszerkesztők, szerkesztők

ügyfélfelelősök, vezet ő diszpécserek

pénzügyi elemzők, brókerek

menedzserek

projektvezetők

m űszaki, kivitelezési tervezést irányít ók

0

Értékesítési és ügyfélszolgálati munkakörök 60

VAN ilyen munkakör, NINCS távmunka, nem is lehetne VAN ilyen munkakör, NINCS távmunka, DE lehetne VAN ilyen munkakör, VAN is távmunka

50 40 30 20


eg yéb érté kesítés és ügyfélszolg álat

telefon os értékesítők

tele fonos diszpé cserek

marketin gese k é s re ndezvén yszervezők

t echn ikai támoga tók

értékesít ési támo gatók

ke reskedelmi képviselők

ügynökök

kereskedők

0

kö zvetlen értékesí tők

10



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 VAN ilyen munkakör, NINCS távmunka, nem is lehetne VAN ilyen munkakör, NINCS távmunka, DE lehetne VAN ilyen munkakör, VAN is távmunka

Informatikai munkakörök 60 50 40 30 20 10

Egyéb hivatali munkakörök 160

egyéb informatikusi munkakörben

rendszeradminisztrátor ok

technikai támogatásban d olg ozók, szoftver mé rnökök

progr amozók

r endszerszervezők, tesztelők

0

VAN ilyen munkakör, NINCS távmunka, nem is lehetne VAN ilyen munkakör, NINCS távmunka, DE lehetne VAN ilyen munkakör, VAN is távmunka

140 120 100 80 60 40 20

egyéb hivatali mun kakörbe n

ada trö gzítők, szövegbe író k, dig italizálók

titkársági tevékenységet végzők

0

Ábra 40 – A PwC munkaadói felmérésének eredményei

A fenti grafikonokon jól látható, hogy a legtöbb vállalatnál van olyan munkakör, amelyet már a jelenlegi formában távmunkára alkalmasnak tartanak a vezetők, és mégis csak minimális esetben alkalmazzák ilyenkor a távmunkát. Ezen túlmenően, egyazon munkaköröket a legtöbb esetben csak a vállalatok fele tartja távmunkában elvégezhetőnek.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

3.4.2 A magyar távmunka szövetség felmérésének eredményei A kutatásban résztvevőszervezetek: Magyar Távmunka Szövetség, NetGRAL Kft., MTA– Szociológiai Kutatóintézet. Módszertan:  Internetes, önkitöltős, nem reprezentatív kutatás  4 kategória: Távmunkát végző, távmunkát szeretne végezni, nem szeretne távmunkát végezni, nem tudja, mi az a távmunka. 2806 kérdőívet kitöltőmegoszlása:  távmunkát végző– 5,9 %  távmunkát szeretne végezni – 92,2 %  nem szeretne távmunkát végezni – 1,1 %  nem tudja mi az a távmunka – 0,8 % A „Mi az a távmunka?” kérdésre a következőválaszokat regisztrálták:  77,8 % - a távmunka a munkahelytől távol végzett elektronikus munka  21,4 % - a távmunka kizárólag otthon végzett elektronikus munka  0,8 % nem tudja Távmunkát végzők néhány jellemzője:  férfi többség (59 %)  40 év alattiak (74 %)  felsőfokú végzettségűek (61 %)  Budapest és agglomeráció (56 %)  Vállalkozó státuszúak (57 %)  Informatikai-, kreatív-, adminisztratív munkakörök  kiegyenlített nemi arányok (52 % nő, 48 % férfi)  fiatalok (68 % negyven éven alattiak aránya)  képzettek (47% felsőfokú, 47% középfokú végzettségű)  városokban laknak (45,7 % Budapest és agglomeráció) A távmunka előnyeire adott válaszok megoszlása:




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A távmunka hátrányaira adott válaszok megoszlása:

Ábra 41 – A Magyar Távmunka Szövetség munkavállalói felmérésének eredményei

Téveszmék a távmunka fogalmával kapcsolatban  kizárólag otthoni munkavégzés – 21,4 %  távmunkát végezni heti 40 vagy több órában – 35,2 %  távmunkát végezni munkaadó nélkül – 29,1 %  távmunka - vállalkozás

3.4.3 A pályázathoz kapcsolódó munkaadói felmérés eredményei A felmérésben 59 pest megyei vállalat vett részt. A felmérés 2005 őszén készült, elsősorban a Nagykátai kistérség és Budapest körzetében működőmunkaadók személyes megkérdezésével. A társaságok zöme (69%) 1990 és 2001 között alakult, többségében magyar magán (85%) vagy külföldi multinacionális (7%) tulajdonú, jogi forma szempontjából Kft (41%), Bt (23%) vagy egyéni vállalkozó (19%). A felmérésben résztvevővállalatok többsége (70%) kevesebb mint 10 főt foglalkoztat, mintegy 17%-uk foglalkoztat 10 és 20 főközött, és csupán 13%-ukra foglalkoztat 20 főnél több munkavállalót. Az árbevétel alapján a válaszadók fele 100mio alatti, és csak elenyészően kevés (3 válaszadó) vállalat rendelkezik 500mio feletti árbevétellel.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A vállalatok főtevékenységi köre sokrétű, leginkább a kereskedelem, szolgáltatás területéről kerültek ki (részletes felsorolás az 1.5 pont alatt). A válaszadók mintegy 77%-a tervez 1-2 éven belül további munkavállalót foglalkoztatni. A felmérésben résztvevők mintegy fele (44%) nem alkalmaz erőforrás kihelyezést. Az alkalmazók többsége az adminisztráció (24%), pénzügyi (13%) és kereskedelmi (7%) tevékenységeket helyezte ki alvállalkozóhoz. Infokommunikációs helyzet Valamennyi válaszadó rendelkezik vezetékes (95%) és mobil (98%) telefonnal és faxxal (80%). Internetes telefont meglepően sokan (37%) használnak, telefonközpontja azonban csak minden ötödik vállalatnak van, ami a cégméret tekintetében reálisnak mondható. A vállalatok többsége ADSL-t használ (25%), de jellemzőmég az analóg (14%) és ISDN (15%), kábel (9%) és bérelt vonali (9%) internet elérés is. Jellemzően az internettel rendelkezővállalatok munkatársai számára lehetővé teszik az internetezést. Többségük használ e-mailt (68%) és internetet (73%), és weboldallal is minden második vállalat rendelkezik. A számítógépek száma illeszkedik a foglalkoztatottak létszámához, és átlagban 2-4 éves élettartammal bírnak. A válaszadók többsége során az ICT eszközök használata során felmerült probléma az eszközök (20%) és hálózati költségek (16%) költsége. Problémát okoz még nekik a munkaerő alulképzettsége (12%), valamint kapcsolódó képzések hiánya (11%) és a munkaerőtanulási hajlandóságának hiánya (9%) is. A válaszadók egytől ötig terjedőskálán értékelték a fenti problémákat. Az alábbi ábráról megállapítható, hogy a munkaadóknak leginkább a magas beszerzési költségek jelentenek problémát.

2,50

ICT nehézségek 2,02

2,00

1,56

1,50

1,22

1,19

1,14

1,00

1,10

0,93

0,75

0,50

ti kö lt s ég ő ho In zz te áé rn rté et se sá vs zé le ss H ar ég dv er IC ,s T zo ké ftv pz er és ek Ta hi nu án lá ya si ha jl a nd ós ág N in cs há ló za t ka er

óz a

ál

M un

H

M

ag a

s

kö lts ég

ek

-

Ábra 42 – ICT nehézségek




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A válaszadók mintegy fele foglalkoztat számítógépes képesítéssel rendelkezőmunkavállalót, és mintegy harmada alkalmaz informatikust. Távmunka A távmunkás foglalkoztatást illetően a legnagyobb ellentmondás a menedzseri munkakör esetében tapasztalható. Mintegy 7 válaszadó foglalkoztat menedzsert, nem tartja elképzelhetőnek a munkakör távmunkásítását, annak ellenére, hogy 4 munkavállaló távmunkában foglalkoztatja őket, valamint további 5 lehetségesnek tartja a távmunkásítást. A munkaadók jelenleg távmunkában leginkább az informatikusokat, könyvelőket, menedzsereket és kereskedőket alkalmaznak, és leginkább a projektvezetőket, marketingeseket, telefonos értékesítőket tartják elképzelhetőnek távmunkára. Az alábbi táblázat ismerteti az egyes munkakörök megoszlását és távmunkában történőelvégzésének lehetőségét. van, de nincs távmunka, nem is lehetne

van, de nincs távmunka, bár lehetne

van, távmunkában végzik

menedzser

7

5

4

projektvez

7

3

2

program

3

3

6

rendszer

3

1

2

muszaki

5

1

0

penzugy

2

0

0

ugyfelfelelos

4

1

0

szerkeszto

1

2

0

ugynok

7

2

3

keresked

2

3

3

ertekesito

2

2

2

technikai

8

2

0

marketing

2

4

2

telefonos

1

1

0

adminiszt

8

0

0

konyvelo

11

2

4

fordito

0

1

0

tervmernok

2

1

1

tanacsado

2

2

1

adatrogz

3

2

0

telertekes

3

3

0

kutato

0

1

0

statisztikus

0

2

0

oktato

0

0

0

egyeb3

0

0

0

Ábra 43 – Munkakörök távmunka lehetőségei




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A munkaadók többsége szerint a távunka a munkaadónak és a munkavállalónak is jó (226), valamint egyetértenek azzal, hogy a távmunkával csökkenhet az utazásra fordított idő(249) is. Fontosnak tartják a bizalmat a munkaadó és a munkavállaló között (183), és problémásnak látják az otthoni munkaidőösszeegyeztetését a magánéleti teendőkkel (161), valamint az elszigetelődést (163). A munkaadók szerint a legtöbb munkavállaló szívesen dolgozna távmunkában (178), de nem tartják jónak az újonnan felvett munkavállalók távmunkában történőalkalmazását (159). Legkevésbé értenek egyet azzal, hogy a távmunka költségesebb lenne a hagyományos foglalkoztatásnál (101), valamint hogy a távmunka csak kismamák és csökkent munkaképességűek számára lenne jó (113) és hogy kevesebbet dolgoznának otthon a távmunkások (138). Az alábbi ábra a munkaadói attitűdöket ismerteti, amelyet a válaszadók egy ötfokú skálán értékeltek. Az ábrából kiolvasható, hogy a munkaadók többsége a távmunkát leginkább a cég megbízható belsőmunkatársai számára tartják elképzelhetőnek (3,1). A legtöbb vállalat nem látja problémának a távmunka során esetlegesen jelentkezőköltségnövekedést (1,71). Távmunka negatív megítélésének okai 2,76

2,69

2,34 1,92

ne m

jó

ké p. un ka .m Új m

un ka

tá rs

ök k

C sa

kk

ism

am a

+

cs

El

sz ige te lt s ég

1,71

ak na k

2,73

Kö l ts ég es eb b

3,10

Me gb ízh at ós ág Mu nk am ag án Ke él ve et se bb et do lg oz na k

3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00

Ábra 44 – A távmunka negatív megítélésnek okai

A munkaadók a távmunka legfontosabb előnyének a rugalmasabb időbeosztást (27%), az elérhetőköltségmegtakarítást (23%), valamint a megtakarítható irodahelyeket (19%) tartják. Hátrányként az ellenőrzés nehézségét (21%), a hazai tapasztalat hiányát (20%), valamint a munkavállalók elszigetelődésének veszélyét tartják, de nehézségként említik még a munkaszervezési nehézségeket és az adatbiztonsági problémákat is. A válaszadók többsége szerint a távmunkásokat a már meglevőmunkavállalók közül kell kiválasztani (43%) vagy ismerős ajánlására (37%), és csak nagyon kevesen tartják jónak az új távmunkás munkavállaló munkaközvetítés útján történőfelvételét.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A munkaadók a távmunkavégzéshez fontosnak tartják a kommunikáció biztosítását, valamint a célok világos megfogalmazását, a teljesítmény reális értékelését, az önállóság és kezdeményezőkészség támogatását, valamint a megfelelőmotivációs eszközök alkalmazását. A válaszok megoszlását az alábbi ábra szemlélteti. Munkaadói jellemz ők

Kommunikáció biztosítása

Motiváció

Önállóság támogatása

Teljesítmény értékelés

4,00 3,80 3,60 3,40

Célok világos megfogalmazása

4,60 4,40 4,20

Ábra 45 – Munkaadói jellemzők

A távmunkásokkal történő személyes találkozóra a vállalatok többsége a heti (61%) rendszerességet tartják legmegfelelőbbnek, de nagy részük csak a havit (14%) látja szükségesnek. Az elektronikus kapcsolattartást viszont fontosnak tartják. Többségük a folyamatos, on-line kapcsolattartásra (39%), vagy a napi 1-2 alkalommal történőelektronikus egyeztetésre (31%) voksol. A válaszadók többsége (81%) nem ismeri a távmunka adóvonatkozásait, HR kapcsolatát, és infrastruktúra igényét. Fontosnak tartja azonban a célok világos megfogalmazását, teljesítmény reális értékelését, a munkavállalói önállóság és kezdeményezés támogatását, a motivációs eszközök alkalmazását, valamint a megfelelő kommunikáció biztosítását a távmunkás dolgozókkal. A válaszadók többsége folyamatok átszervezésével, képzésekkel és a szervezeti struktúra átalakításával képzelné el a távmunka bevezetését, és a távmunka által nyújtott munkafeltételeket, anyagi motivációt és pontosabb teljesítményértékelést látja motivációs eszközként. A válaszadók 16%-a foglalkoztat távmunkást, míg 84%-uk nem. A távmunkásokat nem alkalmazó vállalatok A távmunkásokat jelenleg nem foglalkoztató vállalatok mintegy ötöde (19%) gondolkodik a távmunka kipróbálásán.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A kisvállalatok többsége nem tervez távmunkahelyeket létrehozni. A 250 fő felett foglalkoztató nagyvállalatok azonban 1-2 éven belül új távmunkahelyek létrehozását tervezik. Az alábbi diagramok szemléltetik a munkaadók távmunka bevezetési hajlandóságát. Távmunka kipróbálásának hajlandósága 70,0

65,9 60,0

60,0

50,0 50,0

50,0 40,0 40,0

40,0 30,0 20,0

nem válaszol

30,0 19,5 14,6

10,0

igen 20,0

nem

10,0 -

10 főalatt

11-50

51-250

250 felett

Távmunka bevezetése 1-2 éven belül 70,0 58,5

60,0

50,0

50,0

50,0 40,0

40,0 30,0 20,0

50,050,0 40,0

nem tudja igen

26,8

nem

20,0 14,6

10,0 -

-

10 fo alatt

11-50

-

51-250

250 felett

Ábra 46 – Hajlandóság a távmunka bevezetésére

A távmunkában történőfoglalkoztatás legnagyobb hátráltató tényezőjének a munkaadók a munkaszervezési nehézségeket tartják (33%), de kiemelik még a felügyeleti nehézségeket (16%), adatbiztonságot (11%), valamint a távmunkával kapcsolatos ismeretek hiányát (10%). A távmunkára legalkalmasabb formának az otthoni távmunkát (77%) tartják, míg a közösségi távmunkahely (14%) és mobil (9%) távmunka csak kevés munkaadó esetében lenne praktikus. A távmunka bevezetés kapcsán adott költségviseléssel kapcsolatosan a vélemények megoszlanak, amely az információhiány tekintetében érthetőnek mondható.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Az alábbi ábra mutatja, hogy a távmunka bevezetésére nyitott vállalkozók körének 20%-a teljes egészében, 16,7%-a pedig részben átvállalná az átképzési költségeket. Átképzési költségek vállalása és a távmunka bevezetését tervezők körében 46,7 40,0 33,3

60,0 40,0

20,0 13,3 16,7

20,0 0,0

nem tudja eldönteni

alkalmazna távmunkát

nem tudja igen részben

Ábra 47 – Átképzési költségek vállalása

A távmunkásokat alkalmazó vállalatok A munkaadók többsége maximum 5 főtávmunkást foglalkoztat. A távmunka bevezetése során jellemzően szervezeti integrálást hajtottak végre, módosították a kapcsolódó szabályzatokat, a távmunkások vezetésére új munkakört hoztak létre, valamint meghatározták az otthoni munkavégzés körülményeit. A bevezetés kapcsán problémaként leginkább a munkavállalók felkészültségének hiánya, és a költségek okoztak. Gondot okozott még a jogi szabályozás bonyolultsága, valamint a belsőtámogatás is. A bevezetés utáni tapasztalatok szerint a munkavállalók megkedvelték a távmunkát, és további munkavállalók is szívesen dolgoznának ebben a munkavégzési formában. A munkavégzés minőségének fenntartásához a legtöbb esetben az informatikus folyamatosan a rendelkezésre áll. A távmunkásokat foglalkoztatók jelentős többsége további távmunkahelyek létrehozását tervezi. A támogatásban részesülők fenn kívánják tartani a távmunkahelyeket a támogatás lejárta után is. A jelen gyakorlat alapján a munkaadók mintegy 150km-es körből választották ki távmunkásaikat. Összegzés A felmérésben részt vett munkaadók zöme magyar tulajdonú kisvállalat, jellemzően a kereskedelem és szolgáltatás szektorból. A legtöbbjük ICT eszközökkel jól felszerelt, érdeklődik a távmunka iránt, de nem rendelkezik megfelelőismerettel a bevezetést és fenntartást érintőkérdések kapcsán. Több helyen lenne távmunkára alkalmas munkakör is, és leginkább a munkaszervezési nehézségek, adatbiztonság és a munkavállalók felkészültsége hátráltatja a megvalósításukat. Fontosnak tartják a munkaadó és munkavállaló közti bizalmat, és jól látják a távmunka előnyeit és hátrányait.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A fentiek alapján előrelépést jelenthet a távmunkával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok széles körben történőkommunikálása, valamint a munkaadók támogatása a munkaszervezés, adatbiztonság és munkavállalói ismeretek terén.

3.4.4 A páylázathoz kapcsolódó munkavállalói felmérés eredményei A felmérésben 260 pest megyei munkavállaló vett részt. A felmérés 2005 őszén készült, elsősorban a Nagykátai kistérség és Budapest körzetében dolgozó munkavállalók személyes megkérdezésével. A válaszadók többsége (60%) férfi, és csupán egyharmada volt nő(40%), koruk tekintetében 17 és 62 év közötti, elsősorban házas (59%) és egyedülálló (25%) munkavállalók. Többségüknek csak magukról kell gondoskodniuk (42%), de jelentős az 1 főről (22%) és 2 főről (24%) gondoskodók aránya is, míg 3 vagy annál több főről csak csekély (11%) számú válaszadónak kell gondoskodnia. Az eltartottak jellemzően 8-14 év közötti, illetve 18 év feletti korú gyermek, számuk általában 1 vagy 2 fő. A szülők számára jelenleg a gyermekek gondozása nem jelent gondot munkájuk végzése során. A válaszadók zöme 60e-150e forint nettó jövedelemből gazdálkodik (52%), az ez alatti (10%) és feletti (29%) jövedelemmel rendelkezők száma ennél jóval alacsonyabb. A válaszadók között található olyan, akiknek már a szülei is ugyanazon a településen laktak, de olyan is, aki most költözött a térségbe. Az ábrából kiolvasható, hogy a jövedelem kategóriák eloszlása nagyjából egyenletes azoknál a munkavállalóknál, akik nyitottak a távmunka végzésre, azaz itt nem állapítható szignifikáns összefüggés a munkavállalók jövedelmi viszonyai és a távmunka végzésre való hajlandóság között Jövedelem eloszlás 80,0 70,0 60,0

nem válaszol 60.000 alatt

50,0 40,0 30,0

61.000-100.000

20,0 10,0 -

201.000-300.000

101.000-150.000 151.000-200.000 300.000 felett igen

nem

nem tudja

Ábra 48 – Jövedelem eloszlás

Végzettségük tekintetében főiskola és egyetem (25%) és szakközépiskola (21%) dominál, de jelentős még a gimnázium (19%) és szakmunkásképző(18%), ennél alacsonyabb képzésben 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

csak a válaszadók mintegy 8%-a részesült. A szakképesítés és jelenlegi foglalkozás tekintetében szerteágazó a kínálat, kereskedelemtől a pénzügyig, mérnöktől a mesteremberig mindent találunk (részletesebb kifejtés az 1.13 és 1.15 válasznál található), és túlnyomó többségük aktív kereső (66%), és csupán mintegy 6,5%-uk munkanélküli. Az aktív munkavállalók többsége jelenleg is a szakmájában dolgozik (57%), elsősorban az iparban (36%), majd a szállításban (23%) vagy a mezőgazdaság (20%) területén. Informatika területén a munkavállalók mintegy 10%-a dolgozik jelenleg. A válaszadók mintegy ötöde vezetőként dolgozik (22%) vagy egyéb szellemi munkakörben (39%) és mintegy 5%-uk önálló vállalkozóként. Többségük munkahelye lakóhelyükkel megegyezik (62%), ötödük ingázik egy közeli városba (21%), és mintegy további 17%-uk dolgozik Budapesten. A munkavállalók nagy része (43%) fél óránál kevesebbet tölt utazással, míg minden negyedik (25%) fél és 2 óra között utazik munkahelye és lakóhelye között. Az alábbi ábrából kiolvasató, hogy a válaszadók többsége nyitott a távmunka végzésre. Érdekes azonban, hogy a saját településén dolgozó munkavállalók körében magasabb a távmunka iránt érdeklődők aránya, mint a közeli településen lakóké. Ezt indokolhatja a munkavégzési feltételekben megjelenőkülönbség a helyi kisvállalatok és a közeli településen működőnagyvállalatok között. Megállapítható továbbá, hogy a távolabbi településen munkát vállalók válaszai határozottabbak, közöttük ugyanis nem volt bizonytalan vagy nem válaszoló.

s fő vá ro

eg ye m

m

ás ik

m

és el ep ül

k li t

ak i

kö ze

ah ol l

eg ye

Munkavégzés helyszíne

80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 -

nem válaszol igen nem nem tudja

Ábra 49 – A munkavégzés helyszíne




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Az alábbi garafikon is azt mutatja, hogy a napi 1 óránál többet ingázók körében a távmunkára való nyitottság aránya jelentősen emelkedik. Távmunkára nyitottság a jelenlegi napi ingázás függvényében 80,0 70,0 60,0 50,0

nem válaszol

40,0

igen

30,0

nem

20,0

nem tudja

10,0 fél óránál kevesebb

fél-1 óra

tóbb,mint 1 több, mint 2

Ábra 50 – Ingázás és a távmunka

A munkavállalók többsége (63%) teljes munkaidőben dolgozik, de előfordul a rugalmas munkaidő(17%) és a részmunkaidős (9%) foglalkoztatás is. A válaszadók nem tartanak a munkahely elvesztésétől (40%) vagy nem tudják megítélni ennek lehetőségét (32%), és mintegy harmaduk (28%) bizonytalan vagy fél emiatt. Munkanélküliek A jelenleg inaktívak egyharmada kevesebb mint 6 hónapja (24%), de ugyanennyien már több mint 2 éve (28%) munkanélküli. Többségük esetében a munkanélküliség oka a munkahely megszűnése (32%), és mintegy ötödöknél létszámleépítés vagy saját döntés játszott közre. A válaszadók mindegyike szeretne munkát vállalni, és jelenleg is munkát keres. A többségük bizakodó (29%) hogy néhány hónapon belül munkát talál, de csak fele regisztrálta magát munkaközvetítőirodába vagy munkaügyi központba, ennek megfelelően többségük nem kap jelenleg semmilyen támogatást (65%). Munkaügyi központ vagy önkormányzat a munkanélküliek negyedét (24%) támogatja jelenleg. Infokommunkációs ellátottság A válaszadók többsége rendelkezik vezetékes telefonnal (73%), mobil telefonnal (91%), számítógéppel (74%), nyomtatóval (49%). Többségük csak a munkahelyen rendelkezik Internet eléréssel (38%), negyedük csak otthon, és negyedük otthon és a munkahelyen is internetezhet. Az otthoni Internet elérés többsége ADSL (46%), de jelentős még az analóg telefonos (31%), ISDN (12%), kábel (9%) internet elérés is. A válaszadók több mint fele (54%) rendelkezik magán e-mail címmel is. A válaszadók többsége (59%) beszél idegen nyelvet, többségük angolt (35%) vagy németet (31%). A számítógépes ismeretek során leginkább a levelezőprogramok, internet-böngészők,




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

szövegszerkesztőés táblázatkezelőalkalmazások ismerete a jelentős. A válaszadók mintegy harmada rendelkezik valamilyen számítógépes ismeretekről szóló képesítéssel. Távmunka A válaszadók többsége (65%) szívesen dolgozna távmunkában, harmaduk (27%) nem vállalná, míg néhányan nem tudják eldönteni (7%). A távmunka iránti ellenérzést főleg a családi élet és munka összekeveredése táplálja (43%), de a problémák nehezebb megoldása (28%) és a leépítéstől való félelem (25) is szerepet játszik. A távmunkát támogatók több mint fele (55%) kereseti kiegészítés lehetőségét látja benne, de jelentős részük pozitívan ítéli meg, hogy a családdal több időt tölthet (36%), kevesebbet kell utaznia (30%), a jobb munkakörülményeket (21%), valamint a távmunka egyéb általános előnyeit (18%). A válaszadók többsége a távmunka legtöbb előnyével egyetértenek (jobb munkakörülmények, nagyobb rugalmasság, kevesebb utazás, magánélet-munka jobb összehangolása, rugalmasabb munkahely). Az alábbi ábráról kiolvasható, hogy a pozitív megítélés mellett leginkább a kevesebb ingázás és nagyobb rugalmasság dominál, emellett legkevésbé a biztonságérzet javulását jelölték meg előnyként. Távmunkával kapcsolatos attitűdök 3,84

3,58

3,44

3,39

3,36

3,31

3,15

3,00

2,54

Ke ve se Na bb gy i ng ob b áz ru ás ga lm as sá g Fö Él et ld ko ra r j z M ik un or ka l át kö ok M r ü un lm ka én és ye Ru k ma ga g án lm as él Ké et m pe un ss ka ég he ,k ly ép ze ts Bi zt ég on sá gé rz et

4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00

Ábra 51 – Távmunkával kapcoslatos attitüdök

A válaszadók fontos előnyként említették meg azt, hogy távoli cégnél is munkát vállalhatnak, több időt tölthetnek a családdal, valamint szabadabb lehet munkaidőbeosztásuk, és nem hisznek abban, hogy a távmunka révén könnyebben találhatnak munkát. Hátrányként leginkább a munkajogi rendezetlenséget, elszigeteltséget, informatikai problémák megoldásának nehézségét, karrierlehetőségek csökkenését és a munkaadói visszajelzés hiányát nevezték meg a válaszadók. 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A válaszadók többsége az otthoni távmunkát preferálja (79%), de a közösségi távmunkahelyek (15%) és a mobil távmunkának (5%) is vannak támogatói. A válaszadók jelentős többsége (81%) jelenleg is rendelkezik olyan elkülönített hellyel a lakásában, ahonnan távmunkát végezhetne, és a válaszadók többsége (86%) vállalná a távmunkát, ha a munkaadó megfelelőtárgyi eszközöket biztosítana. Ennek ellenére szinte senki sem (92%) kezdeményezte munkaadójánál eddig a távmunkát. A távmunkára való felkészültség tekintetében mintegy harmaduk érzi magát felkészültnek, de ugyanennyien nem tudják eldönteni, vagy nem tartják magukat felkészültnek. A válaszadók többsége (73%) szívesen részt venne olyan képzésen, amely a távmunka végzéséhez adna megfelelő ismereteket, valamint olyanon is, amellyel könnyebben tudna elhelyezkedni távmunkában. A legtöbb válaszadó pozitívan jellemezte magát a távmunkára jellemző személyes tulajdonságok tekintetében. Összegzés A munkavállalók nyitottak a távmunkavégzés irányában. Többen felkészültnek érzik magukat, sőt többségük rendelkezik otthonában erre alkalmas helyre és a munkavégzéshez szükséges ICT eszközökkel. További pozitívum, hogy jelentős többségük nyitott olyan képzésekre, amelyek révén nagyobb eséllyel helyezkedhet el távmunkában. A legtöbb munkavállaló tisztában van a távmunka előnyeivel, és félelmeik alátámasztják a munkaadói oldalon is jelzett elszigetelődéssel kapcsolatos, valamint a kommunikációs, szervezési problémákat.

3.4.5 A kis- és középvállalkozók és a távmunka – egy nemzetközi összehasonlítás A kutatás 2004 augusztusában zárult le, Makó Csaba kutatásvezető, Melles Katalin és Keszi Roland szerkesztésében. Kutatási jelentés a szervezeti innováció egyik formáját, a távmunkát elemzi öt fejlett európai régió kis- és középvállalkozói körében (2002–2003-ban) végzett vizsgálat eredményei alapján. A kutatásban a következőrégiók vettek részt: Emilia Romagna (Olaszország), Közép-Dunántúl (Magyarország), Nyugat-London (Egyesült Királyság), Rhone-Alpes (Franciaország) és Tampere (Finnország). A nemzetközi kutatás célja az volt, hogy megismerjük a mikro, kis- és középvállalkozások helyzetét, majd az összegyűjtött tapasztalatok alapján összefoglaljuk azokat a gazdaságpolitikai lehetőségeket, amelyek révén e vállalkozások szerepe megerősíthetőaz információs gazdaságban és társadalomban. Célunk ezáltal mérsékelni az ún. „digitális egyenlőtlenséget”, amely jelenleg a különböző nemzetgazdaságok nagy-, valamint mikro-, kis- és középvállalatai között tapasztalható. A kutatás eredményei szerint az angol és a finn régiók vállalkozásai vannak a legfejlettebb infokommunikációs eszközökkel (ICT) ellátva, míg e tekintetben a Közép-Dunántúli Régió vállalkozásai a „sereghajtók”. Ennek ellenére, a vizsgált magyar régió kis- és középvállalkozásai is rendelkeznek olyan technológiai fejlettségi szinttel, amely lehetővé teszi a távmunka bevezetését: pl. tízből hét rendelkezik Internet-hozzáféréssel. 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Az ICT-fejlettség színvonalát jelentős mértékben befolyásolja a gazdasági szervezet mérete: a mikro- és kisvállalkozások rosszabb mutatókkal rendelkeznek, mint a nagyvállalatok. A külföldi vagy vegyes tulajdonban lévőcégek ugyancsak kedvezőbb ICT-ellátottságúak, mint a nemzeti tulajdonban lévők. Továbbá a szolgáltatási szektorban tevékenykedővállalkozások szintén fejlettebb online technológiákat használnak, mint a feldolgozóipari cégek. A távmunka az ICT felhasználásán alapuló szervezeti innováció. Elterjedését – a megkérdezett vállalkozók véleménye szerint – elsősorban a munka hatékonyságának feltételezett romlása és a vállalati adatok biztonsági kockázata gátolják. A rendelkezésre álló ICT-hez való hozzáférésben a legnagyobb nyitottsággal („mindenki számára biztosított hozzáférés”) a francia régióban, míg a leginkább korlátozó gyakorlattal a közép-dunántúli és a nyugatlondoni cégek esetében találkoztunk. Az online technológiákkal kapcsolatos tulajdono¬si/munkáltatói vélemények a magyar régióban mutatkoztak a leginkább kialakulatlannak, míg a pozitív vélemények az ICT-használatában élenjáró nyugat-londoni és a tamperei cégekre jellemzőek. Az ICT-ellátottság színvonalából nem következtethetünk mechanikusan a távmunka elterjedtségének mértékére. A távmunka elterjedését – az ICT-ellátottság mellett – a vezetési és irányítási módszerek, a munkaszervezetek felépítésének és működésének modellje, a munkakultúra és a tulajdonosi/munkáltatói beállítottságok jelentős mértékben befolyásolják. Az ún. projekt jellegűmunkaszervezetben való közreműködés például növelheti a távmunka alkalmazását, ugyanakkor a vállalatközi hálózatokban való részvétel – amely tekintetben a magyar régió vállalkozásai állnak elsőhelyen – önmagában nem. A munkafolyamatok ellenőrzésének közvetlen vagy szoros jellege, valamint a munkavállalók felelősségi színvonala külön-külön és együttesen is összefüggést mutatnak a távmunka elterjedtségével. Az ICT-használatban legfejlettebbnek számító angol és finn régió vállalkozásaiban – ahol a távmunka a legnagyobb arányban fordul elő– a munkáltatói ellenőrzés közvetett formái érvényesülnek, szemben a magyar és az olasz régió vállalkozásaival, ahol a munkáltatók a dolgozók közvetlen és személyes felügyeletére törekszenek. A munkavégzés terén szintén az angol és a finn régiók vállalkozásai biztosították a legnagyobb önállóságot a dolgozók számára, míg legkevésbé a magyar és az olasz cégek. A munkavállalók ellenőrzésének módszerei és munkavégzésük során gyakorolt felelősségvállalásuk mértéke együttesen meghatározza a vizsgált vállalkozásokra jellemző munkaszervezeti modelleket. Ennek alapján megkülönböztethettünk fordi, átmeneti és posztfordi modelleket. A legfontosabb tanulság: a munkavállalók számára legnagyobb önállóságot és kezdeményezési lehetőséget biztosító ún. poszt-fordi modellek legnagyobb arányban a nyugat-londoni és a tamperei vállalkozásokra jellemzőek. Ezzel szemben a munkavállalók szoros ellenőrzésére és a munkafeladatok maximális előírtságára épülő, a tömeggyártás munkahelyeire több mint száz éve jellemzőún. fordi munkaszervezetek Emilia Romagna és a Közép-Dunántúl kis- és közepes vállalkozásaiban dominánsak. Az ilyen típusú munkaszervezetek vezetési és felügyeleti módszerei és kiadott munkafeladataik tartalma gátolhatják leginkább a távmunka elterjedését. Végül néhány szó a távmunkával kapcsolatos tulajdonosi/munkáltatói beállítottságokról. A nemzetközi projektben szereplőrégiók vállalkozói a rugalmas munkaidő-beosztást és a 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

bejárási időcsökkentésével nyert időt említették a távmunka legfontosabb előnyeként. A hátrányok közül az otthoni munkavégzés és a családi élet összeegyeztetésének nehézségeit elsősorban a francia régió vállalkozói jelezték. A hátrányok között legtöbb tulajdo¬nos/vállalkozó a munkavállalók feletti személyes, közvetlen ellenőrzés gyengülését és a munkaszervezés nehézségeit említette (leginkább az angolok, legkevésbé pedig a franciák). Összefoglalva: a közhiedelemmel szemben, a távmunka bevezetését elsősorban a vezetési, a munkaszervezési és a kulturális nehézségek akadályozzák, a kétségtelenül szerepet játszó technológiai (pl. sávszélesség, adatbiztonság) és társadalmi akadályok (pl. munkavállalói ellenállás) mellett.

3.4.6 Munkáltatói vélemények a távmunka bevezetésének előfeltételeiről és gyakorlatáról 2003. májusában az MTA Szociológiai Kutatóintézet Szervezet- és Munkaszociológiai Műhelye kérdőíves felmérés formájában megvizsgálta a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztériumok távmunkapályázatán nyertes munkáltatók távmunkagyakorlatát és a távmunkával kapcsolatos beállítódásaikat meghatározó tényezőket. Az elemzésben az FMM távmunka pályázatán nyertes, elsősorban mikro- és kisvállalkozások vezetőinek vizsgálata alapján a távmunkavégzés technológiai, szervezeti előfeltételeivel és a távmunka néhány jellemzőjével foglalkoztunk. A távmunkára jelentkező300 munkáltatónak megküldött elektronikus kérdőívek egyharmadára kaptunk értékelhető választ, a következőkben az azokból leszűrhetőtanulságokat foglaljuk össze.  A mintában szereplőcégek többsége gazdaságilag stabil, vagy prosperáló vállalkozás, kevesebb mint egyötödük működik veszteségesen.  Az infokommunikációs technológiákkal való ellátottság színvonala a vállalati méret függvényében változik; a nagyobb cégek kedvezőbb ICT-infrastruktúrával rendelkeznek, mint a mikro- vagy kisvállalkozások. A felmérésben szereplőcégek körében érvényesül az ICT tovagyűrűzőhatása (az ún. „spill-over effektus”), vagyis az infokommunikációs technológiák színvonala pozitívan befolyásolja az ICT alkalmazásának további szándékát. A magyar vállalkozók számára az ICT-használat korlátjai elsősorban pénzügyi természetűek, kevésbé függnek az emberi tényezőktől (pl. ICT-ismeretek vagy képzés hiánya).  Az általános üzleti funkciók vizsgálatából az derül ki, hogy az ICT segítségével végzett kiszervezés (ún. e-kiszervezés) sokkal népszerűbb a munkáltatók körében, mint a hagyományos kiszervezés. Ez alól a vezetői és a pénzügyi funkciók kivételt képeznek.  A munkaszervezéssel összefüggésben feltétlenül kiemelendőnek tartjuk azt, hogy a felmérésben szereplőcégek intenzíven részt vesznek a vállalatközi hálózatokban. A vállalatközi kooperációk elsősorban regionális és országos – kevésbé lokális és nemzetközi – szinten szerveződnek.  A cégek által használt ICT színvonala és az atipikus munkavégzési formák (ezen belül a távmunka) elterjedtségének mértéke statisztikailag szignifikáns kapcsolatot mutat a




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

távmunka-alkalmazás iránt érdeklődő, általunk „távmunkatudatos” jelzővel illetett vállalkozók körében.  A távmunka iránt fogékony vállalkozók a távmunkát elsősorban a cégnél régebben dolgozó, kipróbált, megbízható munkatársak számára tartják megfelelőfoglalkoztatási formának.

3.4.7 A távmunka páylázatok nyertesei A elsőTávmunka Pályázat (IHM-FMM-1):  Az elsőigazán fontos kísérlet a modern foglalkoztatásban.  Két Minisztérium összefogása azonos célért.  pályázat kiírás 2002.10.12.  Elemei: eszköz, bértámogatás, képzések  Esélyteremtés: hátrányos térségben élő, gyermekét nevelő, roma, 45 év felett, fogyatékkal élőemberek számára  Pályázott 603 munkaadó, 3200 munkahelyre  Nyert 324 munkaadó 1372 munkahelyet, bértámogatást kért 294 munkaadó 1219 főre  Az IHM és az FMM együtt, közel 1 millió Ft-tal támogatta a pályázót munkahelyenként.  Csak IHM eszköztámogatással 153 munkahely  Szumma: 1101 főalkalmazására került sor A második Távmunka Pályázat (FMM-TFP-2004):  2004 május 01-i hatállyal, a Munka Törvénykönyve módosításra került.  FMM újabb távmunka pályázattal segíti az e-munka terjedését 2004. év július 14-én.  90 pályázó kap lehetőséget, 782 új távmunkahely létrehozásához állami finanszírozott bértámogatással. (350 mFt)  Megvalósult 84 munkaadónál 663 munkahely. A harmadik Távmunka Pályázat (FMM-TVT-2005):  A tapasztalatokat felhasználva, a kiírást úgy alkották meg, hogy a munkaadónak komoly meggondolások mentén kellett a foglalkoztatást elkezdeni.  Két elem: bértámogatás és képzés.  123 pályázó kap lehetőséget 772 új távmunkahely létrehozásához állami finanszírozott bértámogatással. (377 mFt)  Pályázatok 31% -al növekedtek.



A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG 86,2% TÁVMUNKA STRATÉGIÁJA 72,3%

profit orientált

HELYZETELEMZÉS 10,6% non profit

közszféra

65,6%

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 FMM-TVT-2005

21,7%

FMM-TFP-2004

23,5%

IHM-FMM-1

3,3% 6,0% 10,9%

Ábra 52 – A Távmunka Pályázatok nyertesei szektorok szerint

3.5 Következtetések 3.5.1 Swot analízis A SWOT elemzésekhez alapul vett metodika: Erősségek – Belsőtényezők Pozitív dolgok egy helyzetről, vagy tevékenységről, ami jól működik, és lehet rá befolyásunk Gyengeségek – Belsőtényezők Olyan dolgok, amik nem jól működnek, de lehet rá befolyásunk, hogy megváltoztassuk. Lehetőségek – Külsőtényezők Olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket. Veszélyek – Külsőtényezők Olyan korlátok, amelyeket nem tudunk befolyásolni és kockázatot jelentenek.

3.5.1.1 Közép magyarország és a kistérség swot analízise Erő sségek – Belsőtényező k Közép-Magyarország szempontjából  Üzleti központ (pénzügyi, kereskedelmi, szolgáltatási)  Külföldi és belföldi tőke a régióban koncentrálódik  Nemzetközi cégek képviseletei a régióban koncentrálódnak  Nemzetközi cégek regionális központjainak helyszíne (informatika, K+F, szolgáltató központ)  Top 200 cégeinek fele a régióban található  Üzleti szolgáltató tevékenységek a régióban koncentrálódnak  Magyar külföldi tőkebefektetések kiindulópontja  Országos tudásbázis (informatika), felsőoktatás, belsőagyelszívás




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

   

Közigazgatási központ Relatíve magas foglalkoztatási szint A régió jövedelemtermelőképessége jó Az országos közlekedési hálózat centralizáltságának (autópályák és főutak) köszönhetően a régió, és különösen Budapest megközelíthetősége jó.  A közösségi közlekedés egyes területein és – különösen a Budapestre vezető– közutak esetében kapacitáshiány tapasztalható. Tápiómenti kistérség szempontjából  Budapest közelsége (a dinamikus budapesti gazdaság a jövőben nemcsak az egyoldalú kapcsolattartásra – ingázásra – adhat lehetőséget a Tápió mente számára. A külsőés belső körülmények megfelelőalakulása esetén ez a kistérség is része lehet Budapest tágabb agglomerációjának, amelynek feltétele a tőke, a munkaerő, az áru és az információ zavartalan áramlásának megteremtése).  A Tápió menti községek többnyire nagyméretűek, alapfokon ellátottnak tekinthetők.  A telefonhálózat, valamint a gázhálózat kiépítése nagyrészt megtörtént.  Fejlesztették a belterületi úthálózatot.  Az önkormányzatokat a beruházási aktivitás jellemezte. Sikerült a beruházások nagy részét több település összefogásával, jórészt helyi finanszírozással megvalósítani. Mindez reményt ad a kistérség integrációs törekvéseinek megvalósulására, a belsőkohézió fokozatos kiépülésére (bár az együttműködés nem konfliktusmentes).  A Tápió menti közösségekben élénk a közösségi élet, elég jelentős a civilszervezetek aránya.  Egyes települések (elsősorban Nagykáta) településfejlesztése megtervezett és sikeresnek mondható (a fejlesztési stratégia és a városrendezés terveit követve a városmarketing eszközeivel).  A vállalkozások rugalmasan alkalmazkodnak a piaci versenyhez: a bérmunka, a beszállítás, alvállalkozás, a profiltisztítás és a diverzifikáció, a piaci rések kihasználása, a termékskála bővítése egyaránt része a vállalati stratégiáknak. Kapcsolati rendszereikben sok szálon kapcsolódnak a helyi-regionális, de főként a hazai munkamegosztásba.

Gyengeségek – Belsőtényező k Közép-Magyarország szempontjából  A régió térszerkezete centralizált, az alközpontok egymás közötti kapcsolatai gyengék (pl. Főváros-Agglomeráció-Pest megye)  Területileg egyenlőtlen gazdasági fejlettség  Közlekedési feltételek rosszak  Tömegközlekedés ár/érték aránya rossz, romló tendencia  Duális szerkezet jellemzi a gazdaságot  KKV-k finanszírozási rendszere nem megfelelő(kevés a gyors és olcsó hitel)  Az ellátási és szolgáltatási színvonal egyenlőtlen, túlzott centralizáció  KKV-k üzleti ismeretek hiánya és nem motiváltak az ismeretszerzésben  Kevés az életképes KKV 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 Vállalkozói ismeretek közvetítése gyenge, vállalkozásfejlesztés intézményrendszere fejlesztést igényel  Gyenge a vállalkozások és az egyes szereplők közötti együttműködés  KKV-k jövedelemtermelőképessége alacsony  Gyenge a vállalkozások innovációs készsége  Vertikális és horizontális integrációk hiánya a mezőgazdaságban  Fővárosi vállalkozókat sújtják a legmagasabb költségek (iparűzési adó)  Egységes gazdaságfejlesztési koncepció hiánya az önkormányzatoknál  A főváros, a kerületek és az agglomerációs települések feladatmegosztása tisztázatlan  A térségmarketing gyenge  Projektek előkészítetlensége (pl. regionális hulladéklerakók)  Szakképzés nem követi a piaci igényeket Tápiómenti kistérség szempontjából  A térségi eltartóképesség alacsony szintje jelenleg is jellemző. A rendszerváltozás során jórészt tönkrementek a más városokban székelőiparvállalatok helyi telephelyei (nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdasági nagyüzemek melléküzemági tevékenysége is eltünt).  Az elvándorlás és bevándorlás egyenlege ugyan pozitív, a népességcsere azonban nem kedvez a térség társadalmi összetételének.  A helyi munkaerőpiac egyoldalú, a munkavállalók jelentős része ingázóvá vált (Budapestre, valamint Szolnokra, Újszászra, Jászberénybe). Az ingázók többségét ipariépítőipari segédmunkát végzők tették, és teszik ma is ki. Az ingázás lehetősége azonban jelentősen beszűkült, részben a budapesti ipar karcsúsodása miatt, részben azért, mert az új gazdasági struktúra munkaerőigényének nem kedvez a Tápió menti munkaerőkínálat. Megemelkedtek az ingázás költségei.  A vállalkozói mentalitás gyenge. (Jelentős különbségek mutatkoznak azonban e téren a települések között).  Helyben nemcsak abszolút, hanem strukturális munkanélküliség is mutatkozik (a helyi munkaerőkínálat nem felel meg a helyi keresletnek). Hiány van szakmunkásokból, és a felsőfokú végzettséghez kötődőszakmákban. (Ganz Ansaldo problémája).  A munkaerőállomány a későbbiekben és jelenleg is alacsony fokon iskolázott (nemigen sikerült ledolgozni valamit is a II. v. h. előtti hátrányból), a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya is kirívóan alacsony a térségben, de még a gyakorlati analfabétizmus is nagyobb arányú, mint Pest megye más részein, nem beszélve a Budapesti Agglomerációról.  A Budapesthez fűződő kapcsolatok egyoldalúak, csak a fővárosba tartó ingázásra terjednek ki. A kapcsolat más, pozitív hatásai nem érezhetőek (pl. nem fejlődött megfelelően a térséget a környezetével összekapcsoló infrastruktúra fejlesztése). Valamint, nem vált e kapcsolat kölcsönössé (nem jelentek meg a befektetők, nem nyílt meg a budapesti piac a Tápió menti településekben termelt árúk számára, stb.).  Pest megyei viszonylatban igen magas a munkanélküliség.  Gyenge színvonalú maradt a közlekedési összeköttetés (vasúti-közúti hálózat, tömegközlekedés) a külső központokkal, elsősorban Budapesttel. És megoldatlan a térségen belüli összeköttetés is, rossz minőségűek a belső utak, nincs belső




   







 



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

tömegközlekedés. A kerékpárutakat csak a községek belterületén építik, egyelőre hiányoznak a községeket összekötőkerékpárutak. A kedvezőtlen közlekedési helyzet miatt elenyésző a térségbe ingázók száma, a vállalkozások kitelepülése. Ez a térség mindig az iparhiányos területek közé tartozott. Nem alakult ki megfelelőkis-és középvállalkozói kör a térségben. A helyi önkormányzatok kis sikerrel tudtak külsőberuházókat vonzani a térségbe. A helyi kisvállalkozók szerint az önkormányzatok nem alakítottak ki vállalkozásbarát gazdaságpolitikát (pl. sokallták az iparűzési adót, nem nyújtottak elegendőinformációt a potenciális vállalkozók számára, nem rendeltek a helyi vállalkozóktól, stb.). A Tápió mentére a tőkeszegénység jellemző, a sokféle taszító tényezőmiatt e térség ezidáig nem volt vonzó a külföldi működőtőke letelepüléséhez sem. A helyi vállalkozók tőkeszegénységgel, állandó likviditási problémákkal, a hitelfelvétel akadályaival küszködnek. Bizonyos ágazatokban (konfekcióipar, építőanyagipar, kereskedelem, stb.) a térségen belül is verseny alakult ki. A gyenge tőkeerővel rendelkezőhelyi vállalkozások nem bírják a versenyt a nagyvállalatokkal. A tisztességes vállalkozást akadályozza a kiterjedt feketegazdaság. A Tápió menti községek önkormányzatai relatíve (a környezetükhöz, a Budapesti Agglomerációhoz, Pest megyéhez viszonyítva) szegények, elégtelen a pályázatok révén elért állami támogatás mértéke, az általános szegénység és magas munkanélküliség miatt alacsony a személyi jövedelemből befolyó adók mértéke. Az önkormányzati költségvetésnek nagy részét emésztik fel a szociális kiadások. Mindez igen nagy mértékben korlátozta az önkormányzatok hitelfelvevőképességét. A Tápió mente nem valódi területi egység (sem természetföldrajzi, sem történeti, sem etnikai, sem közigazgatási vonatkozásban), amely a belsőkohézió hiányát eredményezi. A térségnek nincs határozott profilú városa (Budapest árnyékában nem tudott kibontakozni a városfejlődés). Ráadásul bizonyos belsőversengés is kialakult a térség központjának szerepéért. Ez utóbbi végülis hasznos is lehet a térség egészének fejlődése szempontjából. A térségi együttműködés nehezen formálódik, a létrehozott települési szövetség, társulás elég bizonytalan konstrukció, a térségi szemléletmódnál gyakran még erősebb a helyi szempontok előtérbe helyezése (a saját kezdeményezésű kistérségek általában “törékenyebb” téregységek, mint a felülről szabályozott kistérségek, régiók, viszont a helyi kezdeményezés jelentős energiákat képes felszabadítani). A hatékony együttműködés legfőbb akadálya az információhiány és a személyi konfliktusok.

Lehető ségek – Külsőtényező k Közép-Magyarország szempontjából  Az innovációhoz és a K+F-hez szükséges belsőkapacitás jelentős  Közvetítőszerep Nyugat-Európa és Kelet-Délkelet-Európa között Tápiómenti kistérség szempontjából  Mendének, Sülysápnak, Tápiószecsőnek, esetleg Úrinak, Tápióságnak és Szentmártonkátának van lehetősége Budapesttel kölcsönös, többirányú kapcsolatot 2005. szeptember – 2006. október



   

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

létesíteni (például, a Budapestről kitelepülőközéprétegek fogadása, a budapesti piacra termelőkisvállalkozások kihasználására, rekreációs szerepkör betöltésére, stb.). A Tápió mente keleti, délkeleti községei (Tápióbicske, Tápiószentmárton, Tápiószele, Tápiógyörgye) számára újra kibontakozhat az egyoldalú ingázás lehetősége Budapestre. Nagykáta városi szerepkörének erősítésével megnövekedhet a térség belsőkohéziója. A helyi gazdaság fellendülése jórészt külsőtényezőktől - a kis-és középvállalkozások tőkeellátottságának javulásától, az oktatás-képzés színvonalásnak emelésétől, a Tápió menti kistérség infrstruktúrájának javításától – függ. Helyi eszközök is segíthetnék a vállalkozókat: az inkubátorházak a kezdő vállalkozásoknak nyújtanának nagyobb biztonságot, a helyi információs központok a tájékozottságot segíthenék, a helyi kedvezmények nyújtása a külsőbefektetők figyelmét kelthetnék fel.

Veszélyek – Külsőtényező k Közép-Magyarország szempontjából  Regionális versenytársak erősödése (Bécs, Pozsony, Prága)  A világgazdasági és az európai integrációs folyamatok szembeni érzékenység  Demográfiai összetétel miatt csökken a munkaképes lakosság  Keleti régiók fejlődése – agyelszívó hatás csökken  Főváros elnéptelenedése, pest megyei ingázók száma nő  Autós és teherforgalom növekedése  Régió óriás beruházásaihoz kapcsolt tudatos fejlesztések hiánya  A települések gazdasági kényszere erősebb, mint a környezetvédelmi érdek  Külsőmigráció veszélyei – erőforrások elvonása az integráció során  Helyi textilipar visszaszorul a külföldi versenytársak miatt (kínai textilipar térnyerése) Tápiómenti kistérség szempontjából  Egyelőre a bevándorlás a kedvezőtlen társadalmi összetételt erősíti (főként a budapesti munkaerőpiacról kiszorult, tanulatlan, alacsony szinten képzett, szegény rétegek telepednek ebbe a térségbe).  Az állami támogatás indokolatlanul csökkenő mértékű. (A települések besorolását meghatározó mutatók éppen kiszorították ezt a térséget a “hivatalosan” elmaradottnak ítélt térségi körből).  A szolgáltató, infrastrukturális hálózatok (gáz, telefon, kereskedelem, stb.) kiépültek, de a helyi lakosság nem képes megfelelően igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat alacsony életszínvonaluk következtében. Ezzel ellehetetlenítik a helyi vállalkozásokat is.  A Budapesti Agglomeráció, a Központi régió egységes fejlesztése nélkül a Tápió mente térsége még jobban leszakadhat a Budapesti Agglomeráció dinamikus térségeitől. A fejlődés kulcsa a Tápió menti kistérség integrációja a Központi régióba. Ez sikeresebben valósulhat meg, ráadásul kedvezőbben alakulhat a kistérség szempontjából, ha a Tápió menti települések együttműködése kevesebb konfliktussal jár és hatékonyabb a korábbiaknál.




3.5.1.2 A nagykátai kistérségben helyzetképének swot analízise

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

történő

távmunka

stratégia

Erősségek: - Budapest és a nagyvárosok közelsége (Szolnok, Monor, Jászberény) - A nagyobb, távmunkában is foglalkoztató/foglalkoztatható cégek közelsége - Térségben működőcivil szervezetek száma magas – alábbiak csatlakozhatnak a távmunkához (Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Nagycsaládosok Nagykátai Egyesülete, Mozgáskorlátozottak Tápiómenti Szervezete, Magyar Vöröskereszt helyi szervezete, Cigány Helyi Kisebbségi Önkormányzat) - Elkészült a kistérség informatikai és gazdaságfejlesztési stratégiája - Most készül/elkészült a kistérség e- közigazgatási stratégiája - Kiemelkedőszerephez jutnak a tudásalapú fejlesztések - Szélessávú Internet elérés képességének biztosítása - Stratégiának köszönhetően a KKV-k marketingjének javítása külön portálon megjeleníthető, melynek célja a versenyképességük növelése - Munkaadók pozitív megítélése a távmunkával kapcsolatban: nem költségesebb a hagyományos munkavégzésnél, és rugalmasabb időbeosztást tesz lehetővé - Távmunkásokat foglalkoztatók többsége további távmunkahelyek létrehozását tervezi - Támogatásban részesülők fent kívánják tartani a távmunkahelyeket a támogatás lejárta után is - Munkavállalók személyi számítógépekkel való ellátottsága megfelelő - Válaszadók többsége a távmunkával kapcsolatos információik birtokában szívesen dolgozna távmunkában - Munkavállalók többsége nyitott olyan képzésekre, amelyek révén nagyobb eséllyel helyezkedhetnek el távmunkában. Lehetőségek: - inkubátorházak létrehozása, a helyi KKV-k erősítése - a meglévő stratégiáknak (informatikai, e-közigazgatás) köszönhetően a kistérség lehetőséget kap az információs társadalom fejlesztéseire - Jelentős azoknak a közintézményeknek a száma, ahol lakossági hozzáférés biztosított az infokommunikációs eszközökhöz Gyengeségek: - az alulképzettek betelepülnek a térségbe - kevés a nagyvállalat, akik potenciális távmunkaadók lehetnének - a vállalkozások tőkeszegények - kevés a távmunkásítható munkaterület a térségben - a vállalatok kevéssé alkalmaznak outscorcing-ot - a térségbe vezetőúthálózat rossz minőségű - kistérség-főváros viszonylatban a közlekedési feltételek nem kielégítőek - helyi-távolsági viszonylatban a közlekedési feltételek nem kielégítőek - a távmunkáról való ismeretek hiányosak munkaadói részről - a távmunkáról való ismeretek hiányosak munkavállalói részről



A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJA HELYZETELEMZÉS -

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

a lakosság informatikai képzettsége hiányos nem ismertek az adózási, infrastrukturális és jogi feltételek a távmunka kapcsán felkészültség hiánya munkaadói oldalról felkészültség hiánya munkavállalói oldalról nem jellemzőa helyi gazdasági szereplők nagyvállalatokhoz való kapcsolódása (pl.: beszállítás) piacképes szakképzések hiánya a munkavállalók nem találják a távmunkát főmegélhetési formának a háztartások Internet ellátottsága alacsony a térségben nagy a látens (nem regisztrált) munkanélküliség nagyfokú kilátástalanság jellemzi a helyi munkavállalók attitűdjét a gazdasági társaságok Internet ellátottsága illetve azok minősége elégtelen felsőfokú szakképzések hiánya távmunkát ösztönzőtámogatások hiánya általános információhiány a távmunka valamennyi területén nincs információ az ingázó munkavállalók összetételéről (végzettség, munkavégzés, munkaadó) a térségben nőa munkanélküliek száma a munkanélküliek jelentősebb része nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel a munkanélküliség a 26-35 éves aktív korosztály körében a legnagyobb

Veszélyek: - munkavállalói félelem a magánélet és a távmunka összeegyeztethetetlenségétől - az ellenőrizhetőség nehézsége és a hazai jó példák hiánya nem kelt bizalmat a távmunka iránt munkaadói oldalról - a szakmailag képzett munkaerőingázik, elvándorol



3.5.2 Problémafa

Távunkát ösztönzőtámogatások hiánya

A vállalkozások tő keszegények

Kevés kapcsolat a helyi gazdasági szereplő k és a nagyvállalatok között

A távmunkáról hiányos a munkaadók és a munkavállalók ismerete

Kevés a távmunkásítható munkaterület a térségben

A vállalatok kevéssé alkalmaznak outscourcingot

Fő városi, kistérségi és helyi szinten rossz közlekedési és infrastrukturális feltételek

A gazdasági szereplő k elégtelen Internet ellátottsága

A TÉRSÉGBEN ÉLŐMUNKAVÁLLALÓK KÉPZETTSÉGE NEM FELEL MEG A TÁVMUNKÁBAN VÉGEZHETŐ TEVÉKENYSÉGEKNEK

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ HIÁNY A TÁVMUNKA VALAMENNYI TERÜLETÉN

KEVÉS POTENCIÁLIS TÁVMUNKAADÓ NAGYVÁLLALAT

A munkaadók nem ismerik a távmunka adózási, infrastrukturális és jogi feltételeit

Felkészültség hiánya munkaadói oldalról

A nehéz ellenő rizhető ség és a hazai jó példák ismeretének hiánya bizalmatlanságot kelt

Munkavállalók nem ismerik a távmunka adózási, infrastrukturális és jogi feltételeit

M unkavállalók nem tartják a távmunkát fő megélhetési formának

Nagyfokú bizalmatlanság a térség munkaadói és munkavállalói attitű djében

Ábra 53 – Problémafa

A szakmailag képzett munkaerő ingázik, elvándorol

Felkészültség hiánya munkavállalói oldalról

Az alulképzett munkaerő beszivárog a térségbe

Nincs információ az ingázó munkavállaló k összetételérő l

Munkavállalói félelem a magánélet és a távmunka összeegyeztethetetlenségétő l

A munkanélküliség a 26-35 éves korosztály körében a legmagasabb

A térségben nőa munkanélküliek száma

M unkanélküliek jelentő sebb része nem rendelkezik felső fokú végzettséggel

A térségben nagy a látens munkanélküliség

A háztartások Internet ellátottsága alacsony

Piacképes szakképzettség és informatikai ismeretek hiánya

3.5.3 Célfa NÖVELNI A POTENCIÁLIS TÁVMUNKAADÓ NAGYVÁLLALATOK SZÁMÁT

A munkaadók és a munkavállalók távmunkára vonatkozó ismereteinek növelése

Távunkát ösztönzőtámogatások nyújtása

A vállalkozások mű ködési költségeinek csökkentése

Ösztönözni a helyi gazdasági szerepl ő k és a nagyvállalatok között i kapcsolatteremtést

Távmunkában végezhető munkaterületek felkutatása és létrehozása a térségben

A projekt alapú munkavégzés alkalmazásának ösztönzése

Fő városi, kistérségi és helyi szinten a közlekedési és infrastrukturális feltételek javítása

A gazdasági szereplő k Internet ellátottságának javítása

A TÉRSÉGBEN ÉLŐMUNKAVÁLLALÓK ÁTKÉPZÉSE ÉS FELKÉSZÍTÉSE A TÁVMUNKÁBAN VÉGEZHETŐ TEVÉKENYSÉGEK IGÉNYEI ALAPJÁN

INFORMÁCIÓ NYÚJTÁSA A TÁVMUNKA VALAMENNYI TERÜLETÉRE VONATKÓZAN

A munkaadóknak a távmunka adózási, infrastrukturális és jogi feltételeirő l

A munkaadói oldal felkészítése

A távmunka ellenő rizhető ségének és hazai gyakorlati tapasztalatainak széleskörű elterjesztése

A szakmailag képzett munkaerő megtartása

A munkavállalóknak a távmunka adózási, infrastrukturális és jogi feltételeirő l tájékoztatás

A munkavállalói oldal felkészítése

A távmunka, mint fő állású munkavégzési forma elterjesztése

A munka és a magánélet összeegyeztethető ségére vonatkozó gyakorlat széleskörűismertetése

Bizalom kialakítása a térségi munkaadóik és munkavállalók körében a távmunka irányába

Ábra 54 – Célfa

Az alulképzett munkaerő képzésének biztosítása

Információk szerzése az ingázó munkavállaló k összetételérő l

A térségben növelni a munkalehető ségek számát

A munkanélküli ek 26-35 éves korosztályának megszólítása

Távmunka végzéssorán felhasználható felső fokú képzések és tanfolyamok biztosítása

A látens munkanélküliek körének megszólítása

A háztartások Internet ellátottságának növelése

A piacképes szakképzettség és informatikai ismeretek oktatása


ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

4 Stratégia 4.1 Globális vízió az információs korra 4.1.1 Az információs kor jellemzése, új fogalmak, új kihívások A távmunka elterjedését segítőfejlesztések egy átfogóbb fejlesztési rendszer, az információs társadalommal kapcsolatos fejlesztések szerves részét kell ,hogy alkossák, ezért a tématerület tárgyalása előtt legalább röviden célszerűáttekinteni az információs kor jellemzőit, illetve az intelligens fejlesztések szerepét. Az ezredforduló globalizálódó gazdasága szemünk láttára gyorsan és gyökeresen változik. A világgazdaság az ipari korszakából egy új, tudásalapú gazdaság felé tart. Az új korszak fontos jellemzője az információ gyorsuló, széleskörű, szabad létrehozása, forgalmazása, hozzáférése és felhasználása. E forradalmi (vagy inkább paradigmatikus) változás jelentőségét az emberiség történetében eddig végbement mezőgazdasági és ipari forradalmakhoz szokták hasonlítani. A kialakuló új társadalmat pedig - attól függően, hogy annak mely aspektusáról beszélünk - innovációs társadalomnak, információs társadalomnak, vagy tudás-társadalomnak (sőt kognitív társadalomnak) nevezzük. Az elnevezések sokasága arra utal, hogy a változások az élet minden területét érintik, s oly mélyrehatóak, hogy ma már egy új civilizációs korszak, az információs kor kialakulásáról kell beszélnünk. A fenti – főleg az infokommunikáció és a digitalizálás forradalmi átalakulása miatti változások az emberi élet jelentős szféráit alakítják át: a gazdasági életet: az internetet használó, globálissá váló „információs piacon” közvetlen kapcsolatok jönnek létre a gazdasági élet fizikailag egymástól távol lévőszereplői között, lehetővé téve a termék és a technológia fejlesztői tevékenység (innováció), valamint a termelés hatékonyabb megszervezését (virtuális vállalatok, távmunka, elektronikus kereskedelem, stb.). Az elektronikus gazdaság térnyerését a fejlett világban gyakran illetik „Új Gazdaság” („New Economy”) névvel is.  a térszerkezetet: amennyiben a települések és a kistérségek globális vagy állami alávetettsége, kiszolgáltatottsága jelentős mértékben enyhül, relatív önállóságuk javul, amennyiben saját helyzetük és a kor kihívásai alapján képesek megfogalmazni saját stratégiájukat. Ha a regionális térben megtalálják konkrét funkcionális lehetőségeiket és önálló fejlődési pályán indulnak el. a közszolgálatot és önkormányzást: az új technológia igénybevételével lehetővé téve a hatósági és képviseleti tevékenység jobb szervezését, a köz vagyon, illetve az azt reprezentáló információk eredményesebb és hatékonyabb felhasználását, a jobb ügyintézést, az




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

állampolgárok jobb tájékoztatását és a részvételi demokrácia gyakorlását. Lásd önkormányzás és az e-közigazgatás elindult programjait.

az e-

 a digitális tartalom-, avagy tudásfejlesztést: a különböző hagyományos információforrások (könyvtárak, múzeumok, képtárak, zenetárak, filmtárak, sajtótermékek, adatbázisok, stb.) anyagainak számítógép-hálózaton keresztül való kommunikálása: „olvashatósága, láthatósága, hallhatósága” a művelődés, ismeret szerzés és átadás és szórakozás soha nem látott távlatait nyitotta, nyitja meg. Időbeli korlátok nélkül, minden eddiginél szélesebb kör számára. Bár a digitálisan írástudatlanok, a nyelvi hátrányban lévők hátrányával. Az új tudások digitalizálása és hozzáférhetőségének megteremtése új gazdasági ágazatot teremt. Az információszolgáltatás és az információszerzés iránti növekvőkereslet – a tartalomszolgáltatás és tudásfejlesztés „iparszerű” művelésének irányába visz. Az informatika után, vagy vele együtt a tartalomszolgáltatás az Új Gazdaság legfontosabb húzóágazata. A tudás iránti növekvőgazdasági igény az oktatás, a tanulás és általában a kultúra társadalmi és gazdasági felértékelődését vonja maga után (innováció, oktatási ipar, egész életen át tartó tanulás) jelentősen növelve a társadalmi esélyegyenlőséget. az emberek mindennapi életét: Mindenki „userré” azaz használóvá válik, hiszen a képi, hangi távolból való kommunikációhoz nem is tud mást, csak gépeket használni. Elektronizált háztartásokban az Internet és más eszközök segítségével mindennapjai része az újfajta ügyintézés, munkavégzés is. Minden korosztály napi tevékenységének egyre nagyobb részét kommunikációs terminál (telefon, televízió, számítógép) szolgálja. Egyre több időt is töltenek ezen eszközök használatával. A valós világ egyre nagyobb részének létezik már informatikai leírása, virtuális változata . A nem is oly távoli jövőben kialakul az e-háztartások, a digitális családi házak, sőt a családi tartalomszolgáltatások rendszere.  munkaerőpiaci helyzetet: Az információs korban a munkavállalás területi akadályai megszűnnek, és az információs technikák segítségével a munkaerőpiaci tér kitágul, és ennek hatására megindul :  a foglakoztatás növekedése;  az egyes különbözőmunkaszervezetekben végzett munkák – IKT eszközökkel való – kölcsönösen biztonságos, és az értékláncot elismertethetőmódon növelő összekapcsolhatósága;  a hazai és nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásunk bővülése;  a munka világában az e-munka irányába való érdemi, tudatos elmozdulás, ami a lakosság széles rétegeinek a fogékonyságát a legnagyobb mértékben és a legtermészetesebb módon segíti az információs társadalom sajátosságainak megértésében, megélésében és várhatóan fejlesztésének támogatásában;  a program megvalósításának nyomán – annak közvetlen és közvetett hatásainak eredményeként – nőaz állampolgárok megelégedettségi szintje. A globális világban mindenütt az információs társadalom térhódítása meghatározott gazdasági, jogi és társadalmi feltételek teljesüléséhez kötődik. Az információs gazdaság




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

pótlólagos növekedéséhez a gazdaság oldaláról mindenekelőtt megfelelően rugalmas és dinamikus áru-, szolgáltatás-, tőke- és munkaerőpiac kialakítása szükséges.  Az információs társadalom és gazdaság sikerének alapvetőfeltétele a társadalmi befogadó közeg fejlettsége, az információs gazdaság- és infrastruktúrafejlesztés társadalmi beágyazottsága. Információs társadalom és gazdaság csak akkor jön létre, ha a társadalom többsége rendelkezik az új információ- és kommunikációtechnológiai eszközökkel, valamint ezen eszközök felhasználásához szükséges tudással. Alapvetőfontosságú tehát:  Gazdasági szempontból a kritikus tömeg mielőbbi elérése. Az új információs infrastruktúra beruházásainak megtérülése csak egy bizonyos szintűkereslet mellett lehetséges. A jelek szerint a kritikus tömeg elérését a verseny önmagában nem, vagy csak nagyon lassan biztosítja. Ezért ösztönözni kell a versenytársak közötti együttműködést a piac megfelelő méretének kialakítására, a közigazgatási és a vállalkozói felhasználás számára a szolgáltatások fejlesztése érdekében.  Társadalmi szempontból az esélyegyenlőség növelése. Az információs társadalom legnagyobb kockázata a társadalom kettészakadása az információt – és ahhoz szükséges technológiát – birtoklók és az azt nélkülözők csoportjára. Ezért mindent el kell követni az új technológiához szükséges ismeretek terjesztésére, népszerűsítésére a lakosság, esetünkben a munkaképes korúak körében, és azok körében akik valamilyen oknál fogva kiszorulnak a munkaerőpiacról. (kismamák, csökkent munkaképességűek, időskorúak…)  A rugalmas és dinamikus munkaerőpiac megteremtése. Ez a munkavállaló szemszögéből nézve az „egész életen át tartó tanulás” és az „információs írástudás” új követelményeit és lehetőségeit jelenti. A gazdaságpolitikai és a személyes megközelítés közös metszeteként az információs gazdaság kulcságazatává válik az oktatásipar, a felnőttképzés és a globális-lokális piaci igényekhez igazodó szak- és továbbképzés, felnőttképzés, átképzés.  Az információs gazdaság stratégiai ágazata a tartalomfejlesztés. Ez társadalmi oldalról nézve először a nemzeti kulturális örökség hozzáférhetővé tételét és megújítását foglalja magába, hosszútávon pedig a régi és új tudások széleskörű megszerzését és elérhetőségét adatbázisokon és távoktatási rendszereken keresztül.  A hátrányos helyzetűrétegek, fogyatékosok és inaktívak (újra) foglalkoztatása és képzése, ami társadalmi szempontból az esélyegyenlőség, a társadalmi kohézió és az életminőség programjaként fogalmazódik meg.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Összefoglalva: minden intelligens stratégia és rész stratégia (a távmunkára vonatkozó is) sikerének kulcsa az, hogy „ember-eszköz -tartalom és társadalom” együttes, egymásra épülőés egymást feltételezőfejlesztése történjék. Ez azonban nem szakítható el a térszerkezet tényleges gazdasági-társadalmi-területi feladataitól. Ezért alapvető feladat annak megfogalmazása, hogy az adott településeken, kistérségben mi az aktuális és mi a stratégiai ember-eszköz-tartalom és társadalom négyességi program valóságos értelmezése.

4.1.2 Jövőképünk: a fenntartható információs társadalom és távmunka kistérség létrehozása Távmunka az információs korban Ha létezik olyan idea, amely a fenntartható fejlődéshez hasonlóan a társadalmi és gazdasági fenntarthatóságot tekinti az egyik inherens kihívásnak, akkor az az információs társadalom. Ennek ellenére a fenntartható fejlődés és az információs társadalom fejlesztés nem kapcsolódik össze automatikusan, a globális versenynek való megfelelés kényszere, a gazdasági fejlődés tizedszázalékokkal történőgyorsításának célja mellett még mindig háttérbe szorul annak felismerése, hogy e kettőközött éppen azon cél érdekében teremthetőszinergia, hogy „mindenki jóllakjon és a természet is megmaradjon”. Az Európai Unió politikájában a legutóbbi időszakban nyer teret az az elgondolás, hogy a fenntartható fejlődés és az információs társadalom fejlesztés kérdéseinek együttes megközelítése szükséges. „Fenntartható információs társadalomról” (Sustainable Information Society) beszélnek, sőt ennek kapcsán sajátos Európai Útról. Az Unió legutóbbi években megfogalmazott, hosszú távú jövőképet, egy sikeres és igazságos társadalmat, biztonságos és egészséges környezetet felrajzoló stratégiáiban az infokommunikációs technológiára már egyértelműen úgy tekintenek, mint új és hatékonyt eszközre a fenntartható és kiegyensúlyozott emberi fejlődés elősegítése érdekében. Elvégre az információs társadalom olyan szintűparadigmaváltás, amely eleve indukálja és egyben feltételezi azokat a termelés és fogyasztás struktúrájában, illetve a társadalom intézményrendszerének szerkezetében létrehozandó strukturális változtatásokat, amelyeket a fenntarthatatlansági problémák megoldása igényel. Az információs társadalom fejlesztésnek van néhány olyan alapgondolata, ahol elsőre tetten érthetőa fenntarthatósággal való kapcsolat. Ilyen a távmunka, a távorvoslás, az eközigazgatás vagy éppen a videokonferencia, amelyek révén idő, pénz és energia takarítható meg és a felesleges közlekedés kiküszöbölése által csökken a szennyezőanyagok kibocsátása, a környezeti megterhelés is. A másik ilyen terület, ahol rögtön érthetővé válik, miért fontos az információáramlás, felhasználás, illetve az információtermelés, mint olyan önálló iparág, amely immár a fejlett gazdaságok húzóágazatának számít, az a dematerializáció. Nemcsak arról van szó, hogy az




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

információ elektronikus tárolása és terjesztése csökkenti a papír előállításához szükséges fakitermelést és ezáltal hozzájárul az erdők megőrzéséhez, hanem általában a termék előállításában jelent ez fordulatot. Magyarán: nincs jelentős energia és nyersanyagszükséglet, a termék egyre inkább szolgáltatás, egyre kevesebb benne az „anyag”, egyre több a szellemi tőke, a hozzáadott érték. Az ilyen terméknek (akár virtuális árúnak) a szállítási költségei is sokkal alacsonyabbak, optimálisan, amikor információként jelenik meg, a „szállítás” teljesen elektronikus útra terelhető. Az intelligens közlekedési rendszerek révén egyre csökken az utazási idő, a forgalom és nőaz utazás biztonsága is. Az infokommunikációs technológia térnyerése ugyanakkor az átlagos energiafelhasználást is csökkenti, illetve az energia felhasználásának a hatékonyságát képes növelni, sőt lehetőséget biztosít a megújuló és környezetbarát energiaforrások térnyerésének. Az információk terjedési sebességének meggyorsulása, a hozzáférés lehetősége megalapozottabb és gyorsabb döntéshozatalt lesz tehetővé számos olyan gazdasági ágazatban, ahol erre korábban is lett volna igény, de a régebbi technológia nem tette lehetővé. Ilyen például a mezőgazdaságban az időjárás előrejelzések percre pontos követhetősége, a piaci kereslet változásainak nyomon követése, az új, innovatív megoldások ismeretének terjedése. A lokális tartalom- és médiafejlesztések révén lehetővé válik a kulturális és nyelvi különbség, a múlt örökségének megőrzése. Az infokommunikációs technológiák megteremtik annak lehetőségét is, hogy az oktatáson keresztül lehetőleg mindenki hozzájusson olyan információkhoz, amelyek segítségével a környezeti tudatosság fokozható. Ezek a nap 24 órájában, 365 napon át képesek biztosítani a folyamatos információáramlást és az eszmecserét a különbözőszervezetek és érdekcsoportok között, összességében erősítik a társadalmi kohéziót. Az infrastruktúra mellett az infostruktúra - azaz például a civil szervezetek és intézmények speciális oldalai az interneten - segítik a példák és tapasztalatok, az úgynevezett legjobb gyakorlatok megosztását. Az e-demokrácia a nyomásgyakorlás eszköze lehet minden olyan helytelen politikára, vagy mindennapi gyakorlatra, amely negatív hatással van a környezetünkre és károsan befolyásolja a következőnemzedékek esélyeit. Mindezen programok szellemi hozadéka a megnövekedett környezeti érzékenység, a természetvédelemre hangoltság amelyek együtt teszik lehetővé egyfelől a fenntartható fejlődés céljainak megvalósulását, a környezet, a társadalom, a gazdaság érdekeinek integrálását, másfelől pedig a mindennapi élet szintjén az emberek számára azt, hogy az életfelfogás, az élet vezérlőelvei, az életstílus és ezáltal az élet minősége megváltozzon. Új, leginkább a felnövekvőnemzedéket érintő életformaként fogható fel immár az egész életen át tartó tanulás is. A tudás, a kultúra egyre fontosabb része lett a fogyasztásnak (gondoljunk csak az elmúlt hónapok magyarországi kiállítás-nézettségi rekordjaira), s ebben mind fontosabb szerephez jut az internet, akár a távoktatásra gondolunk, akár azokra a kulturális tartalmakra, amelyek exponenciális növekedéssel válnak hozzáférhetővé a világhálón. A vidéki (főként az un. agglomerációs ) térségek lakosságának jó hír, hogy az urbanizáció eddigi gyorsulása is megfordulhat, hiszen ha az életminőséget jelentős részben megalapozó kulturális javak és egyéb szolgáltatások a kisebb településekről is elérhetőkké válnak. Városainkon kívül a természeti környezet is egészségesebb, a jövőben a vidék népességmegtartó ereje növekedhet. 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A hurráoptimizmus azonban korai lenne. Nemcsak azért, mert az infokommunikációs technológia nem kínál konkrét megoldást például a társadalom erkölcsi tudatának alakítására, végsősoron az emberi lét morális dimenziójának helyreállítására, vagy a biológiai diverzitás csökkenésére. Továbbra is percenként halnak ki veszélyeztetett állat- és növényfajok. De maguk az előbb ismertetett technológiai megoldások is új kihívásokat hordoznak. Az emberiség történelme során a technika és annak fejlődését előrehajtó tudomány mindig is Ianus-arcú volt, így a jótétemények, az élet minőségét növelőmegoldások mellett új formái jelennek meg a rossznak, a hátránynak. Minden új technológiai megoldás valóban megold valamit, de egy újabb problémát is okoz, amelyet szintén meg kell oldani. Legegyszerűbben ezt maga az információs társadalom szemlélteti a digitális szakadékkal, mert bár az információs társadalom a vidéki térségek számára számos területen megoldást hoz, mégis az információkhoz való egyenlőtlen hozzáférés (például újabban már a sávszélesség eltérései) miatt újratermelődnek a különbségek a társadalmi csoportok, de akár földrajzi térségek között is. Az úgynevezett e-hulladék termelése is egyre nagyobb kihívást, a kommunikációs rendszerek sebezhetősége is mind komolyabb biztonsági kockázatot jelent. Témánk, a távmunka elterjedését tekintve is számos megoldásra váró feladat tornyosul. Nemzetközi és hazai szakértők szerint az információs társadalom a fenntarthatóság ideája, sőt globális normája nélkül tehát csak újratermelné a negatív trendeket. De az is biztos, hogy a fenntarthatóság érdekében technológiai oldalról nemcsak jó, hanem talán az egyetlen megoldásnak tűnik az információs társadalom fejlesztése. Ennek ki kell egészülnie egyfelől a társadalom értékrendjében, tudatában, ismereteiben, kultúrájában megszülető változásokkal, másfelől döntéshozói, politikai szándékkal, akarattal és tettel. Sőt fogalmazzunk határozottan és egyenesen: a sok esetben megkötött kezűEgyesült Nemzetek Szervezete mellett és az eredetileg a fejlődő országok szükségleteinek kielégítésére megalapított Világbanktól és a Nemzetközi Valutaalaptól is független globális fenntartható gazdasági menedzsment létrehozásával, amelynek feladata a jelenleg gólemként működő világgazdaságnak az emberiség hosszú távú céljait szem előtt tartó irányítása lenne. Az ipari társadalomból a tudástársadalomba való átmenet, az információs társadalom egy új szint az ember, természet és technológia kapcsolatában. Miként azt Kofi Annan ENSZ főtitkár a 2003-ban megrendezett Információs Társadalom Világcsúcson (Genf, 2003. december 10-12.) hangsúlyozta bevezetőjében: „A technológiai forradalom mélyrehatóan átalakítja a társadalmat. Amennyiben megfelelően hasznosítjuk és irányítjuk, az infokommunikációs technológiák lehetőséget biztosítanak társadalmi, gazdasági és kulturális életünk valamennyi aspektusának fejlesztésére. Az infokommunikációs technológia a 21. századi fejlődés hajtómotorjaként szolgálhat és mint hatékony eszköz segíthet, hogy elérjük a Millennium Fejlesztési Célok megvalósítását.”

4.2 Az európai jövővízió 4.2.1 eEurope 2000




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Az 1999 decemberében meghirdetett eEurope24 program Európa versenyképességét, az innovációra épülőtudatos társadalmi és gazdasági változásokat helyezte előtérbe, célként pedig a tudásalapú gazdaság és társadalom megvalósítását jelölte meg. Az akkor még 14 tagot számláló Európai Unió cselekvési programjának szándéka volt, hogy Európában minden intézményt (otthont, iskolát, vállalkozást, stb.) az „online létbe” vezessen, „digitálisan írástudó” társadalmat építsen, erősítse annak kohézióját és növelje az elektronikus kereskedelemben a fogyasztói bizalmat. “Munka a tudásalapú társadalomban”. Ez a címe annak a fejezetnek, ami az e-Europe Akciótervben szerepel. Ez arra utal, hogy az Európai Unió stratégiai tervezői végül is önálló pontot szántak a munka és ezen belül a távmunka világának.  

  

 

Egyre nagyobb az ismeret-szakadék, különösen az információs technológiában, ahol egyre több állás marad betöltetlenül. Európa képzési rendszereinek meg kell felelniük a tudástársadalom követelményeinek és ezáltal képzési lehetőséget kell nyújtani a célcsoportoknak és azoknak az alkalmazottaknak, akiknek ismereteik nem felelnek majd meg a gyors változásoknak. Az egész életen át tartó képzésnek nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani, az európai szociális modell alapvetőalkotórészeként. Jelentősen növelni kell az egy főre esőbefektetéseket az emberi erőforrásnál. Az európai keretnek meg kell határoznia azoknak az alapvetőismereteknek a körét, amelyeket az egész életen át tartó képzés keretében biztosítani kell, és létre kell hozni az alapvetőIT ismeretekre vonatkozó európai diplomát. A munka és a családi élet összehangolásának megkönnyítésére a munkaidőrugalmas kezelését kell bevezetni. Javítani kell a munkavállalási lehetőségeket azon csoportok számára, ahol alacsony a foglalkoztatottsági mutató, különös tekintettel a nőkre és az idős dolgozókra.

Nagy kihívás a munkaszervezés modernizálása. A nagyobb rugalmasság a változatos időbeosztás és munkahely előnyét nyújtja. A társadalmi partnereket bíztatni kell a rugalmas munka bevezetésének támogatására, mely egyaránt kedvez a munkáltatónak és a munkavállalónak is. Az új európai stratégia szerint nem pusztán annyi a feladat, hogy terjesszük el a rugalmasabb munkavégzést, avagy a távmunkát, hanem az, hogy az egész munkavilágot gondoljuk újra. Végül szeretnék egy mondatot idézni a munka fejezetből: “A munkavégzés vonzóbbá tehetősokkal kedvezőbb és elérhetőbb, rugalmas munkakörülmények megteremtésével, mint például a távfoglalkoztatás.” Ez azt jelenti, hogy a jelen és a közeljövőEurópájában a munkavilág fejlesztésének egyik központi célja a távfoglalkoztatás elterjesztése, avagy a munkavégzés vonzóbbá tétele.

24

eEurope – An Information Society for All http://europa.eu.int/comm/information_society/eeurope/index_en.htm); Magyarul: INCO – www.inco.hu



-


ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Az e-Europe program azóta is legfontosabb tíz legfontosabb célkitűzése: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

A fiatalok beléptetése a digitális korszakba Olcsó és gyors internet-hozzáférés Az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása Szélessávú internet a kutatók és a diákok számára Intelligens kártyák a biztonságos elektronikus hozzáféréshez Kockázati tőke a high-tech KKV-k (kis és középvállalatok) számára Elektronikus részvételi lehetőség a fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességűés hátrányos helyzetűszemélyek számára 8. On-line egészségügyi szolgáltatások 9. Intelligens közlekedés, szállítás 10. On-line kormányzás

4.2.2 e-Europe 2002 Akcióterv (2002) Az eEurope 2002 (eEurope Action Plan 2002) már bővebb, és munkerőpiacibb hangoltságú is. Az Európai Bizottság az Európai Tanács részére 2000. június 19-20-án fogadta el az utóbb „Információs társadalmat mindenkinek” alcímet viselőcselekvési tervet.25 „Az Európai Tanács a 2000. március 23-24-én tartott lisszaboni gyűlésén ambiciózus célt jelölt ki Európának, azt, hogy az a legversenyképesebb és a legütőképesebb gazdasági közösséggé váljon a világon. A csúcs szükségesnek látta, hogy Európa mielőbb kiaknázza az új gazdaság, illetve az Internet adta lehetőségeket. Ennek érdekében az állam- és kormányfők felkérték a Tanácsot és a Bizottságot, hogy készítsenek el ’…egy átfogó eEurope Akciótervet… az együttműködés nyitott módszerét használva, mely a nemzeti kezdeményezések benchmarking-jának és a Bizottság jelenlegi eEurope kezdeményezésének – a Munkahelyteremtés Stratégiája az Információs Társadalomban – összekapcsolásán alapszik.’” A felkérésre a Bizottság elkészítette az Akciótervet. Az Akcióterv meghatározza a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a Lisszaboni Csúcs által kitűzött célok megvalósuljanak. A tervezet Európa-szintű érvénybeléptetésére kezdetben tíz területet jelölt ki az eEurope.26 A 2000. április 10-11-én Lisszabonban tartott nem hivatalos Miniszteri Konferencia megbeszélésein a tevékenységi területeket felülvizsgálták és kibővítették, és hogy pontosabban rámutassanak a tevékenységi 25

eEurope 2002 Action Plan. Angolul: europa.eu.int/information_society/eeurope/2002/action_plan/pdf/actionplan_en.pdf (2006. január 4.). Magyar fordításban: www.inco.hu/inco4/fooldal.htm (2006. január 4.) 26 Az eEurope-ot az Európai Bizottság indította el 1999. decemberében azzal a céllal, hogy on-line kapcsolatba hozza Európát, majd ezt kiegészítendő, 2000 januárjában a Bizottság közreadta a „Munkahelyteremtés Stratégiája az Információs Társadalomban” elnevezésűKözleményét.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

vonalakra, a tevékenységi területeket három kulcs klaszter köré csoportosították. Az elfogadott területek a következők:

1. Olcsóbb, gyorsabb és biztonságosabb Internet a. Olcsóbb és gyorsabb Internet hozzáférés b. Gyors Internet a kutatóknak és diákoknak c. Biztonságos hálózatok és intelligens kártyák 2. Befektetés az emberekbe és az ismeretekbe a. Az európai ifjúság beléptetése a digitális korszakba b. Munka a tudás-alapú gazdaságban c. Mindenki részvétele a tudás-alapú gazdaságban 3. Az Internet használatának ösztönzése a. Az e-kereskedelem elő segítése b. Elektronikus közigazgatás: elektronikus hozzáférés a közszolgáltatásokhoz c. Távegészségügy d. Digitális tartalom a globális hálózatoknak e. Intelligens közlekedési rendszerek

4.2.3 eEurope+ 2003 Akcióterv (2001) A 2000. május 11-12-én tartott varsói európai miniszteri konferencián a kelet-középeurópai tagjelölt országok, elismerve az EU-15-ök célkitűzéseit, elhatározták, hogy egy eEurope-hoz hasonló programot indítanak el annak érdekében, hogy szélesítsék az ambiciózus célok megvalósításának alapját. 2001. februárban az Európai bizottság meghívta Ciprust, Máltát és Törökországot is, hogy csatlakozzanak a többi tagjelölt államhoz a cselekvési terv kidolgozásában.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Az eEurope+27 nevet viselő kezdeményezés tükrözi az eEurope prioritásait és célkitűzéseit, de a tagjelölt államok sajátos helyzetének megfelelőcselekvéseket jelöl meg. Elődjéhez hasonlóan célja a tagjelölt államok gazdasági reformjának és modernizációjának felgyorsítása, a versenyképesség fokozása, és az országok sajátos helyzetének megfelelő intézkedések megtételének elősegítése. A cselekvési terv az alábbi, az eEurope-hoz képest kibővített főbb tevékenységi területeket emeli ki:

27

eEurope+ 2003 Action Plan. europa.eu.int/information_society/eeurope/plus/doc/eEurope_june2001.pdf (2006. január 4.)


Angolul:



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

0. Az információs társadalom alapkövei lerakásának felgyorsítása a) A mindenki számára megfizethetőkommunikációs szolgáltatási ellátás gyorsítása b) Az információs társadalom szempontjából releváns közösségi joganyag átvétele és gyakorlatba ültetése 1. Olcsóbb gyorsabb biztonságosabb Internet a) Olcsóbb és gyorsabb Internet hozzáférés b) Gyorsabb Internet a kutatók és diákok számára c) Biztonságos hálózatok és intelligens kártyák 2. Befektetés az emberekbe és ismeretekbe a) Az európai ifjúság belépése a digitális korszakba b) Munka a tudásalapú gazdaságban c) Mindenki részvétele a tudásalapú gazdaságban 3. Az Internet használatának ösztönzése a) Az e-kereskedelem felgyorsítása b) e-Közigazgatás: elektronikus hozzáférés a közszolgáltatásokhoz c) e-Egészségügy d) Európai digitális tartalom a globális hálózatoknak e) Intelligens közlekedési rendszerek f) e-Környezetvédelem A cselekvési terv 2002. júniusában készült előrehaladási jelentésének 28 legfőbb megállapításai (külön kiemelve Magyarországra vonatkozó adatokat) a következők: 28

eEurope+ 2003 Progress Report (June 2002). Issued at the occasion of the European ministerial Conference (Information Society/Connecting Eurpope), Ljubljana, 3-4 June 2002. europa.eu.int/information_society/eeurope/plus/doc/progress_report.pdf (2006. január 11.)




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A tagjelölt államok, bár jelentős előrehaladást tettek, számos területen még mindig jelentős lemaradásban vannak a tagállamok mögött. Például, az Internet felhasználásában nem várható növekedés, ha nincs elegendőelérhetőtartalom a nemzeti nyelven, vagy az elérhető szolgáltatások csak egy szűk réteget céloznak. A jogi szabályozás átvétele egyes területeken a csatlakozás feltétele is. Ebben a tagjelöltek változó szintű előrehaladást tettek, az információs társadalomra vonatkozó szabályozások közül elsősorban a távközlésre és e-kereskedelemre vonatkozó szabályozásban mutatva fel eredményeket. A vezetékes telefon elterjedtsége a hazánkban tagjelölt országok 77%-os arányával megegyező, ezzel elmarad az EU-tagállamok 86%-os átlagától, ugyanakkor a környező tagjelölt országok közül csak Szlovénia hasonló értéke magasabb. (Málta közel 100%-os és Ciprus 90%-ot meghaladó aránya kiugró, míg a legalacsonyabb arányt a rurális jellegűés alacsony GDP-vel rendelkezőRománia mutatta: kevesebb, mint 50%-ot.) Igen jelentős az országok egy részében a város és vidék közötti különbség – a nagyvárosok akár 100%-os ellátottsága áll szemben a kis falvakéval, ahol gyakorlatilag nincs telekommunikációs technika. Némely országokban, így hazánkban is, a mobiltelefonos ellátottság meghaladta a vezetékes telefonok bekötöttségének arányát, ami legalábbis részben azzal magyarázható, hogy a mobiltelefon a vezetékes hálózat túlságosan lassú bővítésével szembeni alternatívát jelentheti. Az előrehaladási jelentés kiemeli, hogy a vezetékes telefonnal való ellátottság nem jelenti automatikusan az Internet-ellátottságot is, mivel az analóg technológiájú, vagy megosztott vonalú – ikerállomás típusú – bekötöttség nem alkalmas internetezésre, és a régi hálózatok sem a megfelelő kapcsolatbiztonságot, sem a szükséges sávszélességet nem biztosítják; egyes országokban a telefonos félrekapcsolás aránya még mindig 10-30%-os. Ezt támasztotta alá az Internet-hozzáférésre és a használatra vonatkozó vizsgálat is. Magyarország mind a hozzáférés aránya, mind az Internet-használat gyakorisága tekintetében elmaradt a csatlakozásra váró országok átlagától, mely jelentősen alacsonyabb az EU-tagországok átlagánál. A háztartáson belüli Internet-hozzáférés elterjedtsége és a használat gyakorisága nem áll összefüggésben egymással – a közösségi csatlakozási pontok (Internet-kávézók, teleházak, intézményi Internet) hazánkban is igen népszerűnek bizonyultak: 2002-ben az 1,1 millió internetezőből 390 ezer munkahelyén, 420 ezer az iskolában csatlakozott a világhálóhoz. A közösségi Internet-elérési pontok elterjedtsége hazánkban a tagjelöltek közül a harmadik legjobb, és az átlagot jelentősen meghaladó volt. A magyar háztartások mindössze 22%-a rendelkezett számítógéppel és ezek mindössze 6-11%-a csatlakozott az Internethez (az EU 37%-ához képest). Mindamellett ez 100%-os növekedést jelentett 1999. óta, és nyilvánvalóan összefüggött a csökkenőköltségekkel és a magyar nyelven elérhetőinternetes tartalom mennyiségének növekedésével. A használat elterjedtségét jelentősen befolyásolják az árak. 2002-ben jelentős különbségek mutatkoztak az EU-tagállamok és a csatlakozásra váró országok csúcsidei tarifái között az utóbbiak hátrányára, míg az átlagos csúcsidőn kívüli tarifában nem volt lényeges eltérés. Az elterjedtség, ill. a rendszeres használat és a költségek közötti összefüggés vizsgálata nagy általánosságban kimutatta, hogy – bár egyes országok más tendenciát




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

mutattak – a nagyobb elterjedtség alacsonyabb árral jár együtt, ill. az árak csökkenése rendszerint gyorsítja az Internet terjedését. Hazánkban az üzleti vállalkozások 70%-a rendelkezett Internet-hozzáféréssel, ami a kisebb cégek esetében ISDN-, a nagyobbaknál bérelt vonalas csatlakozást jelentett. A használat mértéke azonban nagyban függ a vállalati szektortól: a legalacsonyabb a mezőgazdasági és a vendéglátóipari-élelmiszeripari ágazatokban. Az oktatási intézmények számítógép- és Internet-használatában igen jelentős különbség van az alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények között az utóbbiak javára. A legtöbb tagjelölt államban a kijelölt cél (100 diákra 5-15 számítógép nagy sebességűInternetcsatlakozással) elérése még igen komoly erőfeszítéseket igényel, és csak hosszabb távon valósítható meg. Az e-közigazgatás fejlettsége 2002-ben alacsony szintűa tagjelölt államokban: az állampolgárok részére biztosítandó közszolgáltatás 32%-ban egyáltalán nem érhetőel, és 50%-ban csak alapvetőszolgáltatás elérhető(online információszolgáltatás és egyirányú interakció). 8%-ban működött kétoldalú interakció vagy teljes online elérhetőség, további 1%ban fordult előkísérleti vagy mintaprojekt. Mindössze 9%-ban tervezték ilyen jellegű szolgáltatás bevezetését. A gazdasági vállalkozások irányában már 15%-os arányban biztosított a magasabb szintűszolgáltatás, egyébként a lakosságihoz hasonló arányokat tapasztaltak a felmérések során. Magyarországon az Internet elterjedését akadályozó tényezők közül leggyakrabban a következőket említették: számítógép hiánya (44%), érdeklődés hiánya (37%), magas internetezési költségek (22%), felhasználói ismeretek hiánya (16%).

4.2.4 eEurope2005 Az eEurope 2005 a 2000 júniusában elfogadott eEurope 2002 Akcióterv folytatásának tekintendő. Az eEurope része a Lisszabonban kidolgozott stratégiának, amelynek célja, hogy az Európai Unióban létrehozzon egy versenyképes, dinamikusan fejlődő, tudásalapú gazdaságot fejlett foglalkoztatással és szociális összetartó erővel 2010-re. Az eEurope 2002– az eddigi közös erőfeszítéseknek köszönhetően – számos változást okozott és növelte az internetre csatlakozó polgárok és cégek számát. Átformálta a kommunikációs hálózatok és szolgáltatások, illetve az e-kereskedelem megszokott környezetét; ezzel is utat nyitva az új generációs mobil- és multimédia szolgáltatások előtt. Az embereknek új lehetőségeket biztosít a társadalomban való részvételre, segít a munkaerőnek megszerezni azokat a képességeket, amelyekre a tudásközpontú gazdaságban szükség lehet. Az iskolákba uniószerte eljuttatta a számítógépeket és az Internetet, sok kormányzatot online elérhetőséggel látott el, de eközben szem előtt tartotta, hogy biztonságot teremtsen az online világban. A liszaboni stratégia nem csak a termelékenységről és a növekedésről, hanem a foglalkoztatásról és a szociális kohézióról is szól. Az eEurope 2005 a felhasználót helyezi a középpontba. A program növelni fogja a részvételt és mindenki számára nyitottá teszi a




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

lehetőségeket a képességfejlesztéshez. Ennek egyik legfontosabb eszköze a multiplatformokkal való ellátottság biztosítása. Ezért fontos, hogy a szolgáltatások – különösképpen az online közösségi szolgáltatások – elérhetőek legyenek különböző terminálokról pl. tévékészülékekről és mobiltelefonokról is. Csak így biztosítható az összes polgár részvétele. Az akcióterv célul tűzte ki, hogy Európának 2005-re rendelkeznie kell modern közösségi online szolgáltatásokkal, e-kormányzattal, e-oktatással, e-egészségügyi szolgáltatásokkal, dinamikus e-kereskedelmi környezettel és az ezek eléréséhez elengedhetetlen szélessávú hozzáféréssel versenyképes áron, minél nagyobb tömegeknek és biztonságos információs infrastruktúrára: 1. e-kormányzat Tervezett akciók: -

Szélessávú hozzáférés: kormányzati adminisztráció csatlakoztatása 2005-ig

-

Egymás közötti alkalmazhatóság (interoperability): pán-európai interkompatibilis ekormányzati hálózat 2003. végére

-

Interaktív államigazgatás: közszolgáltatások interaktivitása 2004. végére

-

Közbeszerzések: közbeszerzések jelentős részében elektronikus eljárás 2005. végére

-

Közösségi Internet-hozzáférési pontok (PIAPs): minden polgárnak szélessávú hozzáférés a lakóhelye közelében

-

Kultúra és turizmus: felhasználóbarát interfészekbe beépített, fontos közinformációkat nyújtó e-szolgáltatások 2005. végéig 2. e-oktatás

Tervezett akciók: -

Szélessávú hozzáférés: oktatási és közművelődési intézmények szélessávú csatlakozása az összes tagállamban 2005. végéig

-

e-tanulás program: eLearning program kidolgozása 2002. végéig, végrehajtása 2004-2006. között

-

Virtuális campusok minden diáknak: online kapcsolat a felsőoktatás hallgatói és kutatió számára 2005. végéig

-

Számítógép-támogatású egyetemi és kutatói együttműködési rendszer: nagy teljesítményű számítási infrastruktúrán és a GRID technológián alapuló számítógép-támogatású rendszerek kísérleti projektjeinek elindítása 2003. végéig

-

Átképzés a tudástársadalomra: a tagállamoknak finanszírozni kell a felnőttek (munkanélküliek, a munkaerőpiacra visszatérő nők) továbbképzését azokra a kulcsképességekre (key skills) építve, amelyek a tudás alapú társadalomban szükségesek 2003 végéig 3. e-egészségügy




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35


Elektronikus TB kártyák: 2003. őszre a tanács elé vinni a javaslatot a papír alapú egészségügyi kártyák kiváltásáról az egész EU-ban használható elektronikus kártyákkal

-

Egészségügyi információs hálózatok: egészségügyi intézményeket összekötő, lehetőleg szélessávú hálózat 2005. végéig.

-

Online egészségügyi szolgáltatások: a Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítania kell az online egészségügyi szolgáltatásokat a lakosság részére (életmód tanácsok, betegségmegelőzés, elektronikus egészségügyi adatok, távkonzultáció), és egyes egészségügyhöz kapcsolódó megelőzőszolgáltatásokat (víz- és levegőtisztasági adatok) transz-Európai szintre kell emelni 2005 végéig 4. Dinamikus e-business környezet


Törvényalkotás: az e-kereskedelemre vonatkozó jogszabályok áttekintése és az azt támogató törvények létrehozása, az offline kereskedelem és szállítmányozás szabályozási szintjének elérése. A nyilvános folyamat elindítására e-business csúcstalálkozó 2003-ban

-

Kis és középvállalkozások: 2003 végéig egy európai e-businesst támogató hálózat létrehozása, szövetségbe fogva a szektor nemzeti és regionális szereplőit, és az online működőKKV-k földrajzi és szektoriális csoportjainak létrehozása az e-business területén végzett tevékenységük erősítése és koordinálása érdekében

-

e-képességek: 2003 végéig egy elemzés publikálása az e-képzettségekkel kapcsolatos igényekről és ellátottságukról; közösségi és magán kapcsolatok létrehozása az üzleti vezetéssel együttműködve, hogy kialakíthassák az Európa szerte egységes e-képzettségi definíciókat

-

Interoperabilitás: a magánszektornak együttműködő e-business megoldásokat kell kifejlesztenie a tranzakciók, a biztonság, az aláírások, a beszerzés és a fizetési lehetőségek terén 2003 végéig

-

Hit és bizalom: a Bizottság megvizsgálja egy Európa szerte működőonline vita megoldó rendszer (ODR) létrehozásának lehetőségét 2003 végéig

-

A „.eu cég”: a Bizottság megvizsgálja az európai cégek .eu domain név alá való kapcsolódásának lehetőségét 2003 végéig 5. Egy biztonságos információs infrastruktúra


Virtuális Biztonsági Különítmény (Cyber Security Task Force, CSTF): 2003 közepére a csapat bevethetőkell, hogy legyen

-

„A biztonság kultúrája”: 2005 végéig a kommunikációs és informatikai tervezésénél és kivitelezésénél figyelembe kell venni a biztonsági kultúrát; a program középső szakaszában; 2003-ban jelentés kiadása, amelyet 2005-ben egy végsőkiértékelés követ majd



A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJA egységes szerkezetben -

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Biztonságos kommunikáció a közszolgáltatások között: 2003 végéig a Bizottság és a tagállamok megvizsgálják a lehetőségét egy biztonságos kommunikációs környezet kiépítésének, amely a bizalmas kormányzati információk cseréjét tenné lehetővé 6. Szélessávúság


Hullámhossz politika: új hálózati szabályozás a rádió hullámhosszok szabályozásában, a drót nélküli szélessávú szolgáltatások (pl.: W-LAN-ok) hatékony hullámhosszhasználatára

-

Szélessávú hozzáférés a hátrányos helyzetű régiókban: az ilyen irányú fejlesztések támogatása és ösztönzése pénzügyi eszközökkel

-

Az akadályok elhárítása a szélessávú fejlesztések elől: könnyítés az átjárási jogok hozzáférésén (oszlopok és csövek lerakása stb.) és a jogi akadályok felszámolása a befektetések bátorítására

-

Multi-platform tartalom: különbözőtechnikai felületeken – digitális tévé, 3G – megfelelő tartalom biztosítása, a digitális televíziót és az interaktív szolgáltatásokat akadályozó szabályok azonosítása

-

Digitális váltás: A digitális tévére való áttérés felgyorsításának érdekében a átjárhatóság biztosítása, az átállás lehetőségeit figyelembe véve a tagállami elképzelések közzététele 2003 végéig. 7. e-oktatás

Az eOktatás területén pozitív tendencia figyelhetőmeg Európában. A legtöbb iskola már csatlakozott és folyamatosan munkálkodik azon, hogy biztosítsa diákjai és oktatói számára a megfelelőhozzáférést az internetes és multimédiás forrásokhoz. Barcelonában az Európai Tanács azt a célt tűzte ki, hogy 2003 végéig az EU iskoláiban minden 15. tanulóra legalább egy online, oktatási célokra alkalmas számítógép jusson. Az EU további erőfeszítéseket tesz az eszközellátás, együttműködés, tapasztalatcsere, tanári továbbképzések, pedagógiai kutatások és az e-oktatás tartalmának és szolgáltatásainak fejlődéséért. Az eEurope2005 tervezett akciói az e-oktatás területén a következők:  2005-re az iskoláknak (továbbá a múzeumoknak, könyvtáraknak és hasonló intézeteknek) rendelkezniük kell szélessávú Internet kapcsolattal.  2002 végére a Bizottság elfogad egy Távoktatás Programot, mely a 2004-2006 időintervallumra szóló Távoktatás Akcióterv megvalósítására koncentrál. A Bizottság továbbá értékelni fogja az oktatás szempontjából a jogi, gazdasági és társadalmi környezetet, s javaslatokat dolgoz ki az akadályok leküzdése érdekében.  2005-re minden egyetem alakítson ki virtuális campust, mely biztosítja minden diáknak, tanárnak és kutatónak az on-line hozzáférést.  2003-ban a Bizottság kutatásokat és pilot projekteket kezdeményez az egyetemek és kutatóintézetek közti egységes számítógépes hálózatok és platformok kialakítása céljából.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 El kell terjeszteni a tudástársadalomban szükséges ismereteket a társadalom minden tagja között, különös tekintettel a hátrányos helyzetűcsoportokra.

4.2.5 Wim Kok jelentés (2005) 2003. márciusában, a Brüsszeli Európai Tanács kérte fel az Európai Bizottságot arra, hogy egy külön munkacsoportot hozzon létre annak megvizsgálására, vajon mennyire megalapozottak azok aggályok, miszerint a tagállamok (beleértve mind a jelenlegi, de mindenekelőtt a jövőbeli tagállamokat) nem képesek eredményesen megbirkózni az előttük álló foglalkoztatási kihívásokkal. A Wimkok jelentés tehát Wim Kok vezette Foglalkoztatási Speciális Munkacsoport jelentése, és fő célkitűzése, hogy minél több munkahely jöjjön létre Európában. Az Európai Unió előtt álló kihívás nem csupán abban áll, hogy megfelelőválaszt kell találnia a gazdasági növekedés lassulására. Szembe kell néznie a hosszabb távú folyamatokkal, így mindenekelőtt a globalizáció és a gazdasági integráció hatásával, valamint a népesség gyors öregedésének problémáival is. A munkanélküliség csökkentése és a foglalkoztatottság növelése ma politikai, szociális és gazdasági szempontból egyaránt szükségszerű. Nem kétséges az sem, hogy a munkahelyek számának azonnali növelése sürgetőprioritás. Nem szabad azonban szem elől téveszteni Európa gazdasági potenciáljának közép- és hosszú távú fejlesztését sem. A fenntartható növekedés érdekében – szlogen jellegűen megfogalmazva – Európában „több és szorgosabb munkáskézre van szükség”, azaz több embernek kell dolgoznia, és az eddiginél termelékenyebben.29 A változás napjainkban már – elsősorban a technológiai fejlődésnek és a globalizációnak – a gazdasági élet állandó velejárójává vált. Nemcsak a hagyományos iparágaknak kell változniuk, átalakulniuk, hanem a gazdaság minden egyes ágazatának, beleértve a prosperálókat, a legdinamikusabban fejlődőket is. Ennek következtében a foglalkoztatottság és termelékenység növelése, versenyképesség fokozása, a magasabb bérek és jobb munkakörülmények biztosítása közvetlenül attól függ, hogy a vállalkozások és a munkavállalók mennyire képesek alkalmazkodni a változásokhoz és mennyire nyitottak az újdonságokra. A vállalkozások esetében a változás főhajtóereje az olyan környezet, amely kedvez az új cégek megalapításának, beindításának; a kutatásnak és fejlesztésnek; valamint az innovációnak. A vállalkozásoknak képesnek kell lenniük arra, hogy reagáljanak a termékeik vagy szolgáltatásaik iránti kereslet hirtelen megváltozására. Lépést kell tudniuk tartani munkavállalók korosodásából, elöregedéséből következőproblémákkal és azzal, hogy egyre szűkül az utánpótlás, egyre kevesebb a fiatal munkavállaló. Ezen problémákra jelenthet megoldást a távmunka elterjesztése minél több országban. A munkavállalók számára a munka világa egyre áttekinthetetlenebbé válik, mivel egyre változatosabbak, és a korábbiakhoz viszonyítva, egyre „szabálytalanabbak” a 29

Wimkok jelentés




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

munkavállalás formái. A munkavállalóknak sikeresen kell kezelniük a különböző „átmeneteket”, „váltásokat”, amikor az iskolából kikerülve munkát vállalnak; időközönként állást vagy beosztást változtatnak; amikor munkavégzésüket megszakítva tanulnak, gyermeket nevelnek; vagy amikor a munka világából kikerülve végül nyugdíjba vonulnak. Szükség lenne a munkavállalók földrajzi mobilitására is ahhoz, hogy jobban hozzáférjenek a munkalehetőségekhez, Európa egészében. A Wim Kok jelentéssel összhangban támogatandó: 1. Az új távmunka munkahelyek alapításának és a munkahelyteremtésnek az ösztönzése  Az új vállalkozások beindítását, valamint működtetését akadályozó adminisztratív és jogszabályi akadályok csökkentése, felszámolása. Elsősorban a távmunka jogi és adminisztratív akadályainak leküzdésére kell törekedni  Tanácsadó szolgálatok felállítása-vállalkozói információs központok létrehozása (amelyek hatékony segítséget nyújtanak a vállalkozások beindításához, valamint a kisés közepes méretűvállalkozásoknak az emberi erőforrásokba történőbefektetést és a pénzügyi kockázatokat illetően.   A pénzügyi forrásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása az új vállalkozások, valamint a kis- és közép-vállalkozásokhoz esetében. Támogatni kell a távmunkával kapcsolatos költségek csökkentését.  A vállalkozói kultúra kialakulásának elősegítése, különösen a menedzseléssel összefüggőképzés szerepének erősítésével a felsőfokú oktatásban és a szakképzésben. 2. Az oktatás és kutatás területén főcélkitűzés  Az információs és kommunikációs technológiák (ICT) használatának elterjesztése – ennek érdekében a hozzáférhetőség biztosítása és az ICT használatához szükséges képzés erősítése az oktatás minden szintjén.  A magántőke kutatásba és újításba történőbefektetésének ösztönzése megfelelő pénzügyi eszközökkel, valamint a szellemi alkotásokhoz fűződőjogok megfelelő biztosításán keresztül.  Az európai egységes piacban rejlőlehetőségek kiaknázása közös sztenderdek alkalmazásával; az országhatárokon átnyúló együttműködéseken keresztül; és a kutatók mobilitásának biztosításával. 3.

A munkaerő-piacok rugalmasságának fokozása – a megfelelőbiztonság garantálása

Az EU gazdaságaiban bekövetkezőváltozásokra való sikeres reagálás feltételezi, hogy a nagyobb munkaerőpiaci rugalmasságot. Ezzel összefüggésben több félreértés, téves értelmezés van, ami gyakran megalapozott félelmeknek és ellenállásnak is alapot ad. Mindenekelőtt téves az a nézet, amely szerint a munkaerőpiac rugalmasságának fokozása elkerülhetetlenül a munkavállalók helyzetének bizonytalanná válásához, a munkavállalók kiszolgáltatottságához vezet. A Jelentés azt hangsúlyozza, hogy a munkaerőpiac fokozottabb rugalmassága a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

érdeke. Hiszen a munkavállaló számára egyrészt megkönnyítik a munka és családi élet összehangolását; időt biztosítanak az „egész életen át tartó tanulásra”; és lehetővé teszik az egyéni preferenciák, a különbözőéletstílusok figyelembevételét. A modern munkavállalók esetében mindezek fontos szempontok. A Jelentés kiemeli, hogy a félreértések másik forrása általában a rugalmasság fogalmának túlzottan szűk értelmezése. A munkaerőpiac rugalmasságának fokozása ugyanis nemcsak a munkavégzés feltételeit érinti, hanem olyan egyéb tényezőket is, mint például a munka megszervezésének módja; a munkaidő megszervezése; a bérezési rendszer; a munkavégzésre vonatkozó különbözőszerződéses formák létezése; valamint a munkavállalók foglalkozási és földrajzi mobilitása. Mindez megteremti annak lehetőségét, hogy a szociális partnerek vállalati vagy ágazati szintűtárgyalásaik során kölcsönösen előnyös megoldásokra jussanak. Ehhez azonban nélkülözhetetlen, hogy mindkét fél félretegye előítéleteit és a munkaerőpiac rugalmasságában a kölcsönösen előnyös, új lehetőségeket keressék. A rugalmasság fokozásával párhuzamosan szükség van a munkavállalók biztonságára vonatkozó korábbi megközelítés felülvizsgálatára is. A biztonság, napjaink munkaerőpiacán, már nem a munkahely élethosszig tartó megőrzését jelenti. Ehelyett, a munkavállalók azon képességének megőrzését és erősítését jelenti a biztonság, amelyre támaszkodva benn tudnak maradni a munkaerőpiacon, illetve ott fokozatosan előbbre tudnak jutni. A biztonság modern fogalma olyan követelményeket tartalmaz, mint a tisztességes munkabér; az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés; megfelelő munkakörülmények; a diszkriminációval illetve jogtalan leépítéssel, felmondással szembeni hatékony védelem; a munkahely elvesztése esetén kapott támogatás; valamint a megszerzett szociális jogok „átszállásához” fűződőjog. (Azaz munkahely váltás esetén – akár tagállamon belül, akár tagállamok között – a megszerzett szociális jogok ne szenvedjenek csorbát; ebből a szempontból a foglalkoztatási viszony folyamatosnak legyen tekinthető.) A jelentés hangsúlyozza, hogy törekedni kell:  az új tagországoknak mind a munkavégzésre irányuló szerződések formáit, mind a munkaidőmegszervezésének módjait tekintve nagyobb változatosságra, annak érdekében, hogy több munkavállalót tudjanak a munkaerőpiacra vonzani, illetve, hogy a munkavégzés oldaláról is jobban hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez.  munkaszervezés modernizálásának eszközeként az információs és kommunikációs technológiák (ICT) alkalmazásának, és a munkaidőrugalmasságának ösztönzésére.  A részmunkaidős foglalkoztatás akadályainak lebontására, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás vonzóbbá tételére mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára.  szociális védelmi rendszerek módosítására, a munkaerő-piaci mobilitás ösztönzésére, valamint a különbözőélethelyzetek közötti átmenetek (így a munka, a tanulás, a karrier-szünetek (a munkaerőpiac önkéntes, átmeneti elhagyása) vagy önfoglalkoztatás időszakai közötti váltások) megkönnyítésére. 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A Jelentés a leghatározottabban arra készteti a tagállamokat, hogy sokkal pro-aktívabbak legyenek azoknak a korlátoknak, akadályoknak a lebontásában, amelyek ma a munka világában még megtalálhatók. Ez nem csak azt jelenti, hogy minél több embert, potenciális munkavállalót kell a munkaerőpiacra vonzaniuk a tagállamoknak. Annak érdekében is lépéseket kell tenniük, hogy a munkavállalók fenntartható módon integrálódni tudjanak. A munkavállalók munkaerőpiacon való „megtartása”; a különböző „átmenetek” sikeres megvalósítása, különösen a munkanélküliségből a munka világába való visszavezetés legalább olyan fontos kihívás, mint a munkaerőpiacra történőelsőbejutás megkönnyítése. 4.

Az aktív munkaerő-piaci politikák megerősítése  Minden munkavállalónak és álláskeresőnek személyre szóló segítség nyújtása, már a kezdeti fázisban, tanácsadás, képzés vagy új álláslehetőségek formájában, összhangban a megelőzésre és aktiválásra vonatkozó Európai Foglalkoztatási Irányvonalakkal. A távmunka elterjedésének egyik alapvetőfeltétele a munkavállalói oldal felkészítése   Az aktiválását szolgáló programok hatékonyságának fokozása, mindenekelőtt az álláskeresők valódi szükségleteinek felismerésén keresztül, valamint azzal, hogy előnyben részesítik a célcsoportokra szabott intézkedéseket az általános, univerzális programokkal szemben. 5.

Különös figyelmet kell fordítani a speciális csoportok igényeire:  a fiatal munkavállalók munkaerőpiaci reintegrációjára  a fiatal pályakezdők munkaerőpiaci részvételére  a nők munkaerőpiaci részvételének növelésére  az idősebb korú munkavállalók esélyegyenlőségének biztosításár

A munkaerő-piaci helyzet az 50 éves vagy annál idősebb munkavállalók tekintetében komoly aggodalomra ad okot, főleg a demográfiai öregedés problémájának fényében. A kihívást nem csak az jelenti, hogy az 55-64 év közöttieknek minél nagyobb aránya maradjon alkalmazásban. Hasonlóan fontos a ma a 40-es és 50-es éveikben lévőmunkavállalók foglalkoztathatóságának javítása.  Biztosítani kell a megfelelőjogi és pénzügyi ösztönzést ahhoz, hogy a munkavállalók tovább munkában maradjanak; a munkáltatók pedig felvegyenek, illetve megtartsanak idősebb munkavállalókat. Ez




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 Ösztönözni kell minden korosztály részvételét a képzési programokban. Életen át tartó tanulási stratégiákat kell kidolgozni, különös tekintettel az idősebb munkavállalók munkahelyi képzésére, akik alul-reprezentáltak a képzésben.  Javítani kell a munkakörülményeket; és vonzó, biztonságos és adaptációt elősegítő munkakörnyezetet kell biztosítani a munkás-élet teljes időtartamában, beleértve a részmunkaidős foglalkoztatás és a karrier-szünetek lehetőségét. 6.

Több befektetés az emberi erőforrásba:

Az élethossziglan tanulásnak valósággá kell válnia: A demográfiai kilátások tükrében különösen fontos az ismeretek elavulásának megakadályozása az idősebb munkavállalók munkaerő-piacon tartása érdekében. Annak ellenére, hogy a tagállamok már régen ráébredtek az élethosszig tartó tanulás szükségességére, eddig még kevés érzékelhetőeredmény született. Elsődleges fontosságú, hogy minden érdekelt, így a hatóságok, munkáltatók és az egyének is együttműködjenek abban, hogy az élethosszig tartó tanulás valósággá váljon. A tagállamoknak a Speciális Munkacsoport javaslata szerint átfogó stratégiákat kell kidolgozniuk az élethosszig tartó tanulás terén, mégpedig a következőhárom elemre építve: 1.) ambiciózus célok kitűzése a humán tőke szintjének emelése érdekében, 2.) a humán erőforrásokba történő beruházás költségeinek és felelősségének megosztása az állami szervek, a vállalkozások és az egyének között, 3.) az élethosszig tartó tanulásban való részvétel megkönnyítése, A kormányok felelősége abban áll, hogy meg kell teremteniük azokat a jogi és pénzügyi feltételeket, amelyek mindenki számára lehetőséget biztosítanak az élethosszig tartó tanulásra. A munkáltatók felelőssége abban mutatkozik meg, hogy fejleszteniük kell munkavállalóik képzettségének azok egész munkavállalói karrierje során. Az egyéneknek pedig az a felelőssége, hogy ők maguk is beruháznak saját jövőjükbe.

4.2.6 i2010 – az új stratégia Az Európai Tanács 2005 tavaszi ülésszaka a tudást és az innovációt a fenntartható fejlődés motorjaként jelölte meg, és amellett foglalt állást, hogy az információs és kommunikációs technológiáknak a közszolgáltatásokban, a kis-és középvállalkozásokban és a háztartásokban történőkiterjedt használatára alapozva ki kell építeni a teljes mértékben befogadó információs társadalmat.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A Bizottság új stratégiai keretet javasol „i2010 európai információs társadalom 2010” címmel, mely már átfogó politikai irányvonalakat fektet le. Az i2010 tehát nem más, mint a 2005 végére kifutó e Europe 2005 folytatása. Hangsúlyozza egyrészt az IKT jelentőségét a társadalmi integrációban és az életminőség javításában, másrészt feladatának tekinti, hogy előmozdítsa a versenyképes digitális gazdaság kifejlődését. A Bizottság három prioritást javasol az információs társadalom és az audiovizuális média területén folytatandó európai politikák számára:  az egységes európai információs tér kialakítását,  az IKT-kutatásokba történőbefektetések és az innováció megerősítését,  a befogadó európai információs társadalom elérését Az IKT használatának terjedésével párhuzamosan növekszik a társadalomra gyakorolt hatás is. Az i2010 ezt háromféleképpen veszi figyelembe: gondoskodik arról, hogy az IKT valamennyi polgár javát szolgálja; igyekszik jobbá, költséghatékonyabbá és hozzáférhetőbbé tenni a közszolgáltatásokat; és javítja az életminőséget. „Az IKT-t egyre szélesebb körben használják, és előnyeit egyre többen élvezik. Ugyanakkor napjainkban az EU lakosságának több mint fele nem részesülhet teljes mértékben ezekből az előnyökből, vagy éppen teljes mértékben el van vágva tőlük. Gazdasági, társadalmi, etikai és politika szempontból egyaránt roppant fontos, hogy – különösen az elmaradottabb régiókban – az IKT-termékek és szolgáltatások hozzáférhetőbbé tételével erősödjék a társadalmi, gazdasági és területi kohézió. Az i2010 fokozottan figyelmet fordít a teljes részvételre és az emberek alapvetődigitális tudásának kialakítására.”30 Ezt az elvet követve a nagykátai kistérségben a távmunkával kapcsolatos képzések és oktatás területén nagyobb figyelmet kell fordítani a lakosság és a vállalkozások digitális tudásának fejlesztésére. Ez vezetőkoncepció lesz a stratégia kidolgozásában. A digitális konvergencia új kihívásokat rejt magában az elektronikus rendszerek és a társadalmi integráció viszonyát tekintve, ezért a Bizottság célja, hogy az IKT-rendszerek több ember számára legyenek könnyebben hozzáférhetők. Az i2010 tervezet keretében a Bizottság a következőintézkedéseket szorgalmazza:  Javaslat a „Határok nélküli televíziózás” irányelvének módosítására (2005)  Határozottabb és hatékonyabb spektrumvezetési stratégia kidolgozása (2005)  E-kormányzatra vonatkozó cselekvési terv kidolgozása, stratégiai figyelem biztosítása az információs technológia (ICT) körébe tartozó nyilvános szolgáltatásoknak (2006)  Új stratégia kidolgozása egy biztonságos Európai Információs Társadalomért (2006)  Az elektronikus kommunikációra vonatkozó keretszabályozás felülvizsgálata (2006)  Célzott akciók az együttműködésre, elsősorban a digitális jogok irányításában (2006/2007)  Három kiemelt ICT-kezdeményezés az „életminőség” jegyében (2007)

30

i2010: az európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 A közösségi jogrendszer információs társadalmat és médiaszolgáltatásokat érintő pontjainak felülvizsgálata (2007) „Az oktatás és képzés 2010” egyik célkitűzésének tekinti, hogy: „Legyen az élethosszig tartó tanulás konkrét valóság!”. 31 Az egyén személyes fejlődését, társadalmi, szakmai beilleszkedését nagyban befolyásolja, hogy az iskolarendszerből való kikerülése után milyen kulcskompetenciákkal, tudással rendelkezik. Ezért már a tanköteles kor alatt meg kell teremteni azokat az alapokat (idegen nyelv, információs és kommunikációs technológiák használata, kommunikációs készség, stb), mellyel biztosítható az egész életen át tartó tanulás folyamata. Nyitott, vonzó és mindenki számára elérhetőtanulási környezetet kell létrehozni. Egyrészt ösztönözni kell a pedagógusokat arra, hogy tanulási és tanítási módszereket változó szerepükhöz igazítsák, melyben az infokommunikációs technológiák használata és integrálása fontos szerepet játszhat. Másrészt ki kell dolgozni a képesítések és szaktudás rugalmas és nyitott rendszerét, erősíteni kell a tájékoztató szolgálatok szerepét, minőségét és koordináltságát, hogy azok támogatni tudják a különbözőéletkorban és környezetben folyó tanulást. Végül minden szinten (nemzeti, regionális, helyi és ágazati) erősíteni kell a partnerséget.

4.2.7 eContent stratégia, tartalomfejlesztés (2001-2005) 2000 májusában került nyilvánosságra az Európai Bizottság által az Európa Tanács számára készített multinacionális program javaslat: “Európai digitális tartalom a világhálón” (European Digital Content for the Global Network) címmel32. Az európai eContent program, mely szervesen illeszkedik az eEurope programhoz, a világhálón megjelenőeurópai digitális tartalom fejlesztését és használatát ösztönzi az információs társadalom nyelvi sokféleségének elősegítése érdekében.33 Az eContent program már az információs társadalom továbbgondolásának jegyében született meg és az új, a tudásalapú gazdaság irányába mutat. A tartalomfejlesztés mögött az egységes európai tudásbázis megteremtése és egy új iparág, a tartalomipar megteremtésének szándéka húzódik meg. Az eContent program megvalósulásának másik nagyjelentőségű politikai hozadéka az európai identitástudat kialakítása az egységes Európa megteremtésére. Az internet-forradalom és a hozzá kapcsolódó tartalomszolgáltatás társadalmi hatása alapvetően a következőkben mutatkozik meg: 

Képzettség. A multimédiás képzés több ember számára teszi lehetővé a gyorsabb tanulást, a magasabb képzettség elérését és több ismeret megőrzését, mint a hagyományos képzés. Hatékonyan alakítja át a tudás és a dolgozók munkavégzéséhez

31

„oktatás és képzés 2010” Magyarul elérhetőa Magyar Tartalomipari Szövetség honlapján, www.matisz.hu 33 Az Európa Bizottság javaslata alapján az európai digitális tartalmak és a web oldalak nyelvi különbözőségének támogatására 150 millió Euro áll rendelkezésre. 32




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

szükséges ismeretek átadását. Ezért jelentősen hozzájárulhat az Európai Unió foglalkoztatási céljaihoz.  Kultúra. Az internetes tartalomfejlesztés új lehető ségeket kínál Európa kulturális identitásának megerősítésére, s egyúttal Európa kulturális sokféleségének kifejezését is elősegíti.  Nyelvi sokféleség. A tartalom megjelenése különbözőnyelveken a polgároknak egyforma hozzáférést nyújt az információs társadalomhoz. Nem kell elsajátítani az angol nyelvet ahhoz, hogy érdekes tartalmat találjanak az interneten. Ráadásul a különbözőnyelvek jelenléte a világhálón segít megőrizni a nyelvi sokféleséget az Európai Unión belül is. Ugyanakkor, a nyelvi és kulturális testreszabás exportpiacokat nyit a tartalomszolgáltató ipar számára.  Bő vítés. A tartalomszolgáltató ipar, amely termékeket és szolgáltatásokat kínál a helyi nyelveken, lehetővé fogja tenni az új tagállamok részvételét az információs társadalomban, és elősegíti integrációjukat az Európai Unióhoz. Az eContent program megvalósítása munkaprogramok útján történik. Intézkedések középpontjában két főakcióprogram áll:  A közszférába tartozó információk elérhetőségének javítása és felhasználásának bővítése.  A (digitális) tartalmak megjelenésének elősegítése a többnyelvűés többkultúrájú környezetben. Az elsőakcióprogram célja az információ szolgáltatás növelése a közszférába tartozó információk határokon átnyúló használatának ösztönzése révén. A második akcióprogram az európai tartalomalkotás és felhasználás többnyelvűvonatkozására helyezi a hangsúlyt. Egy harmadik akcióprogram – a digitális-tartalom piac dinamizmusának fokozása – a két fő akcióprogram prioritásainak megvalósítását támogatja.

4.2.8 eContetplus (2005-2008) Az eContent programot követve az eContentplus célja a digitális tartalom és szolgáltatásipar ösztönzése az oktatás, a kultúra és a közszféra területén. A program biztosítja minden polgár és felhasználó számára az IT –tartalmak és szolgáltatások által nyújtott előnyöket csökkentve a lehetséges veszélyforrásokat, valamint jobb körülményeket teremtve az innováció és a befektetések számára. Az eContentplus program az Európai Unió újraindított Lisszaboni Stratégiájához illeszkedve, az EU i2010 programjának részeként az Unió információs tartalomfejlesztését célozza. Ennek érdekében pályázati ajánlattételi felhívást tettek közzé 2005-ben, majd újabb felhívásokra kerül sor a következőévekben is. A támogatás elnyerésére olyan, nemzetközi konzorciumok által beadott pályázatok esélyesek, melyek  hatékonyabbá teszik a meglévő információs (internetes) tartalmak hozzáférhetőségét, kezelhetőségét jól meghatározható metaadatok segítségével;




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 világosan bemutatják az európai szintűhozzáadott értéket;  fenntartható, vagyis üzletileg is kifizetődőprogramokra tesznek javaslatot;  ösztönzik a meglévőtartalmak további bővítését. Az ajánlattételre magánvállalkozások, oktatási, kulturális és tudományos intézmények, kutatócsoportok jelentkezését várják, fontos feltétel, hogy általában legalább három egymástól független résztvevőkonzorciumának kell a pályázati anyagot beadni, amelyek közül legalább kettőkülönbözőEU-országban tevékenykedik. Az ajánlattételi felhívás három főterületet különböztet meg: (1) a földrajzi tartalomfejlesztést, (2) az oktatási tartalomfejlesztést és (3) a kulturális-tudományos tartalomfejlesztést. (Ezekhez csatlakozik negyedikként a digitális tartalomkezelésben érintettek együttműködését erősítő programfejezet, amelyen a közszféra szereplőit szólítják meg.) Mindhárom területen belül két tevékenységi terület kerül említésre: (1) az elérhetőséget lehetővé tévő infrastruktúra fejlesztése és (2) a tartalombővítés ösztönzése. Valamennyi tevékenységi terület esetében háromféle konkrét felhívást találunk, melyek egy része kiírásra került már 2005-ben, ezeknek a beadási határideje november 24. Vélhetően ezek és a további felhívások a 2006-os kiírásnak részei lesznek. A felhívások az alábbi területekre szólhatnak: 1. Célzott projektek – konkrét feladatok elvégzése 2. Tartalomgazdagítási projektek – a hozzáférhetőség és kereshetőség javítása 3. Tematikus hálózatok – adott feladatok elvégzésére szervezett nemzetközi együttműködés kialakítása

4.2.9 Az Európai Unió távmunkát segítőprogramjai Az Európai Unió számos programján keresztül támogatja a távmunka megvalósulását. A tematikusan ide tartozó programokat az European Telework Online hivatalos oldala alapján találtuk meg. 34 Amint a forrásokat áttekintettük, a következőuniós programokat találhattuk meg:  Advanced Communications Technologies and Services (ACTS – fejlett kommunikációs technológiák és szolgáltatások), mint a negyedik kutatási és technológiai keretprogram egyik legfontosabb eleme forrást biztosít a távmunka infrastrukturális feltételeinek megvalósításához.  Az Európai Szociális Alap emberi erőforrást érintőközösségi célkitűzései közé tartozik az ADAPT. Feladatát tekintve arra hozták létre, hogy az Unió gyakorlatilag örökzöld célkitűzésnek keretében segítse az ipari szerkezetváltást érintőterületeken a változás hatásainak mérséklését. Az ADAPT program ezt a célkitűzést a munkáltatók 34

Letöltés helye: http://www.eto.org.uk/resource/reslist.cfm, ideje: 2005. november 23.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

és a munkavállalók oldaláról közelíti meg. A program külön prioritásban részesíti az új info-kommunikációs eszközöket. Ez a momentum az, amely a távmunkával való kapcsolatot megvalósítja.  Szintén az Európai Szociális Alap emberi erőforrást érintőközösségi célkitűzéseinek egyike az EMPLOYMENT, amely egy másik alapvető elv a sokszínűEurópa Unióban, a diszkrimináció tilalma, s ezen túl a diszkriminációval, valamint ezáltal más nehézségekkel küzdőcsoportok támogatása. A program további négy részre oszlik: - NOW, amely nők támogatását, - YOUTHSTART, amely a fiatalokét, - HORIZON, amely a fogyatékkal élők, - INTEGRA, amely a társadalomból kirekesztett emberek csoportjának támogatását tűzte ki célul. Mind a négy program a munkaerőpiaci helyzetüket kívánja javítani.  Az ESPRIT program részeként az EU támogatja az új emberközpontú információs eszközök alkalmazását. A távmunkával való kapcsolatát egyértelműen az infrastruktúra biztosítása jelenti.  A LEADER program célja a vidék gazdasági helyzetének javítása. Olyan földrajzi területekre helyezi fókuszát, amelyek kiterjedtségükben korlátozottak, s az ott lakók erős helyi identitástudattal rendelkeznek. A program erősen épít a helyi lakosság, a helyi vállalkozások, társadalmi szervezetek, hatóságok együttműködésére, bevonva őket a megvalósításba. Jelentősége, hogy mintául szolgál, hogy egy térség karakterisztikájához miként lehet formálni egy globális megközelítést.  TURA program a városi és vidéki közösségek gazdasági és társadalmi fejlődéséért telematikai eszközök segítségével  A PROMISE az Európai Unió Bizottságának programja, amelyet az információs társadalommá való átalakulás ösztönzéseként hoztak létre. Nem konkrét projekteket, hanem olyan tudatosságot keltőtevékenységeket támogat, amelyek az információs társadalom irányába mozdítanak el.  A Key Action 2 "New methods of work and electronic commerce" az IST programon belül 35 szintén az információs társadalom elérésnek céljával nyit a távmunka irányába. A program hirdetett kettős célja egyrészről az európai munkavállalók és vállalkozások – kiemelve a kis- és középvállalkozásokat – versenyképességének növelése a globális piacon. Másrészt, s ez jelen tanulmány szempontjából nagyobb jelentőséggel bír, hogy fejlessze az egyéni munkavégzés minőségét azáltal, hogy a 35

Letöltés helye: http://europa.eu.int/ISPO/topics/i_telework.html, ideje: 2005. november 23.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

munkavállalók alkalmazzák a információs társadalomra jellemző technológiai eszközöket. Ezen eszközök segítenek, hogy az eddigi munkahelyi metódusok és szervezetek által – elsősorban a távolságnak és az időnek betudhatóan – emelt korlátok megszűnjenek, és sokkal rugalmasabb munkavégzés kerüljön előtérbe. A program különös figyelmet fordít a munkavégzés új formáinak társadalmi hatásaira, tekintettel az egyenlőlehetőségek és az életminőség kérdéseire. Az együttműködés, a szakmai konzultációk támogatása, kerekasztal-beszélgetések szervezése olyan vállalt és nem kötelezőfeladatai lehetnek az adott kormányzatoknak, amellyel olyan speciális kitűzött céljaikat tudják teljesíteni, amelyekhez nem elegendősaját eszköztáruk. A távmunka tipikusan olyan terület, ahol a nemzetközi gyakorlat is, és más nemzetek gyakorlata is a háromoldalúság elvét érvényesítették, csak úgy mint a munkaügyi kérdésekben általában. 36 1.

Európa  Framework Agreement On Telework, EU37 A távmunkáról szóló 2002-es keret-megállapodás szorosan illeszkedik az európai foglalkoztatási stratégiába. Ennek megfelelően hívta meg a szociális partnereket, hogy tárgyaljon a munkaszervezés modernizálásáról, illetve ezen belül is kitérve a rugalmas munkavégzésről szóló megállapodásokra. Mindezek természetesen annak érdekében, hogy a termelékenység és versenyképesség növelése a rugalmasság és a biztonság egészséges kompromisszumával elérhetővé váljék. A megállapodás kitér a dokumentum által kitűzött cél fontosságára, az általános kérdésekre, leszögezi a távmunka mint szervezési forma voluntarisztikus jellegére mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldaláról. Fontos kérdésként kezeli a munkavállalói jogosultságok ezen munkavégzési forma esetén is, beleértve a kollektív jogokat, s a képzés jogosultágát, ami a távmunka esetében az info-kommunikációs eszközök alkalmazása miatt különösen fontos. A munkáltatónak ajánlást tesz a szükséges adatbiztonsággal kapcsolatos kérdésekben, illetve a szükséges eszközök beszerzésének költségét a munkáltatóra hárítja. A megállapodást aláírók felhívták saját nemzeti tagszervezeteiket hasonló megállapodások aláírására.

 Department of Trade and Industry: Telework Guidance 38 Az előbbi keretmegállapodásra építve született meg a brit verzió is a kormányzat támogatásával. 36

Elegendőcsak arra gondolnunk, hogy Ausztria mekkora beleszólást enged bizonyos szabályozási kérdésekben a munkavállalók és a munkáltatók érdekvédelmi szervezeteinek. De ilyen példát számos más helyen is találhatunk, a skandináv államok közül Svédország munkajogi szabályozásának és a munkaerőpiaci helyzetének alakulása nagy mértékben betudható a munkáltatók és a munkavállalók között közvetítő kormányzat megegyezésének. 37 Letöltés helye: http://europa.eu.int/comm/employment_social/news/2002/oct/teleworking_agreement_en.pdf, ideje: 2005. November 18. 38 Department for Trade and Industry: Telework Guidance. 23. Old. Letöltés helye: http://www.dti.gov.uk/er/individual/telework.pdf, ideje: 2005. November 18.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A kormányzat részéről a Kereskedelmi és Iparügyi Minisztérium vett részt a kidolgozásban. A szakmai oldalról a Confederation of British Industry, a Trades Union Congress, és a CEEP 39 vett részt. Ezek alapján elmondható, hogy a megállapodás igen széles bázisra támaszkodik. Tartalmát tekintve az európai dokumentum ajánlásainak megfelelően a követi annak tematikáját, így kitérve a távmunka definíciójára, annak voluntarisztikus jellegére, valamint a különbözőjogosultságok biztosítására. Annak érdekében, hogy mindinkább kifejezze, hogy mennyire támaszkodik az európai uniós keret-megállapodásra, kiemeli más színnel a szó szerint átemelt szövegrészleteket. 2.

Egyesült Államok  Continuity of Operations Demonstration Project Act40 A törvényjavaslat célja, hogy fejlessze a szövetségi kormányzat és azon belül is a hivatalok működését annak érdekében, hogy a funkciók ellátása akkor se szüneteljen, amikor valamiféle szükségállapot, veszélyhelyzet állna fenn. Ez a fajta együttműködés nem hasonló az európaihoz, mégis hatásában ugyanazt eredményezi. A szabályozás alapján felhívja a hivatalokat, hogy humánerőforrás-vezetőkkel egyeztetve jelöljék meg azokat a technikai megoldásokat, amelyekkel az alkalmazottak feladataik teljesítését otthonról vagy más, hivataluktól távoli állomáshelyről el tudják látni, akár terrorveszély, akár valamilyen természeti csapás fennállásakor.  University of Washington - Annual Report 2004 41 A washingtoni egyetem közlekedésében hangsúlyozza az alternatív közlekedési eszközök fontossága mellett a távmunka lehetőségei által nyújtott előnyöket. Jelentésében felismerte annak helyigényre, valamint a hiányzásokra gyakorolt kedvező hatását. A jelentés, mint általában az egyesült államokbeli gyakorlat, nem az életminőségbeli vonatkozásait, hanem a csökkent forgalom és hasznos idő növekedésében fogalmazza meg az előnyöket.

39

the European Centre of Enterprises with Public Participation and of Enterprises of General Economic Interest Letöltés helye: http://thomas.loc.gov/cgi-bin/query/z?c108:H.R.4797:, ideje: 2005. November 21. lásd mellékletek 41 2004 U-PASS ANNUAL REPORT, University of Washington. 10.old. Letöltés helye: http://www.washington.edu/upass/news_and_reports/upass_reports/annualreport2004.pdf, ideje: 2005. November 21. 40




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

4.3 Magyar kormányzati jövőkép 4.3.1 II. Nemzeti Fejlesztési Terv Miután a 2007 és 2013 közötti időszakban a legfontosabb támogatási rendszer az NFT II. lesz, ezért először is érdemes áttekinteni az NFT II: operatív programjának jelenlegi tervezetét. Ebből az elképzelésből kiderül, hogy az EMEROP, HIOP, és a VEGOP olyan programok, amelyre várhatóan a nagykátai kistérség a távmunka fejlesztésére vonatkozóan több pályázatot adhat be.

NFT2 operatív programok (NSRK)42 I. A gazdaság versenyképességének javítása, VEGOP III. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése, KÖZOP III. Az emberi erőforrások fejlesztése, EMEROP IV. Humán infrastruktúra, HIOP V. Környezet víz- és természetvédelem, energia, KOP VI. Regionális és területi fejlesztések (Területi operatív program, TOP/ Középmagyarországi regionális (KMR), operatív program, KMROP) VII. Az igazgatási rendszerek korszerűsítése és az információs társadalom kiteljesítése, IGITOP VIII. Európai területi együttműködések operatív programja (nem az NSRK, hanem e célból készülőkülön dokumentum mutatja be) Ha az NFT II. operatív programjának részletes terve:

NFT2 operatív programjai részletezve (NSRK) I. A gazdaság versenyképességének javítása, VEGOP l. K+F, innováció erősítése 2. KKV-fejlesztés 3. üzleti környezet fejlesztése 4. versenyképes IKT-szektor fejlesztése 5. IT alapvetőinfrastrukturális feltételeinek biztosítása, fejlesztése II. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése, KÖZOP l. az ország és a régióközpontok (nemzetközi) elérhetőségének javítása 2. a térségi (région belüli) elérhetőség javítása 3. a városok és az agglomeráció közösségi közlekedés fejlesztése 42

Az NFT II. operatív programjáról 2006 májusában ez volt a legfrissebb információ. (Ez még változhat az NFT II. A és B variációja közötti választás után.)




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

4. az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése III. Az emberi erőforrások fejlesztése, EMEROP l. a foglalkoztathatóság javítása 2. alkalmazkodás a változásokhoz 3. az oktatási rendszer társadalmi-gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erősítése 4. az oktatás, képzés eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés erősítése 5. az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésével 6. a hátrányos helyzetűemberek társadalmi befogadásának erősítése 7. a közösségek önszerveződőés innovációs képességének növelése az állampolgári öntudat és a tolerancia erősítése 8. KMR IV. Humán infrastruktúra, HIOP l. az oktatási infrastruktúra fejlesztése 2. az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 3. a társadalmi befogadást és részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése 4. a munkaerőpiaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése 5. a kulturális infrastruktúra fejlesztése 6. az e-közigazgatás fejlesztésének támogat6sa V. Környezet víz- és természetvédelem, energia, KOP l. egészséges, tiszta települések 2. vizeink és természeti értékeink jó kezelése 3. környezetügy, mint gazdasági hajtóerő 4. megújuló energia és energiahatékonyság fejlesztése

VI. Regionális és területi fejlesztések (Területi operatív program, TOP/ Középmagyarországi regionális (KMR), operatív program, KMROP) 1. Nyugat-Dunántúli regionális program 2. Közép-Dunántúli regionális program 3. Dél-Dunántúli regionális program 4. Észak-Magyarországi regionális program 5. Észak-Alföldi regionális program 6. Dél-Alföldi regionális program 7. Innováció-orientált gazdaságfejlesztések támogatása 8. humán erőforrás fejlesztése (EMEROP prioritásként) 9. közszolgáltatási szektor és intézményrendszer fejlesztése 10. települési tényezők fejlesztése, természet környezet revitalizálása 11. a régió közlekedési rendszerének fejlesztése

VII. Az igazgatási rendszerek korszerűsítése és az információs társadalom




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

kiteljesítése, IGITOP 1. a politikaalkotás és végrehajtás eredményességének javítása 2. a szolgáltatások minőségének javítása 3. a humánerőforrás minőségének növelése 4. a szabályozás minőségének fejlesztése 5. a szubszidiaritás, decentralizáció érvényesítése, 6. az információs társadalom kiteljesítése. VIII. Európai területi együttműködések operatív programja (nem az NSRK, hanem e célból készülőkülön dokumentum mutatja be) 1. határon túli, nemzetközi s interregionális együttműködések

4.3.2 III.2. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció „A jövőépítés alapjai – Kiindulópontok Magyarország fejlesztéspolitikájához” címűdokumentuma43 tárgyalja mindazon feltételeket, alapelveket, amelyek meghatározzák a teendőket az ország fejlesztéspolitikájában. A dokumentum összefoglalja az ország helyzetét, az elmúlt tíz év fejlesztéspolitikai tapasztalatait, beleértve az I. Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatait, a fejlesztéspolitika EUbeli főirányait, peremfeltételeit és alapelveit is. A „Helyzetelemzés” címűrész szolgál alapul a hosszú távú stratégiai tervezéshez, a célok meghatározásához. Legfontosabb megállapításai, hogy az ország sikeresen végrehajtotta a piacgazdasági átmenetet, a gazdaság lendületesen fejlődik, de kimerülőben van a fejlődés társadalmi háttere, és egyes közszolgáltatások minősége romlik. Az ország fejlesztési stratégiájának két elemeként az akadályokat lebontó felzárkóztatást, illetve az ország erősségeit és lehetőségeit kihasználó kitörési pontok megtalálását határozza meg. Jövőképében szerepel: Magyarország Európa egyik legdinamikusabban fejlődő országa lesz, ahol jelentősen nőaz emberek életszínvonala, és javul életminőségük, ahol: - több a munkahely, - magasabbak a jövedelmek, - biztonságos, tiszta és jó minőségűa környezet, - egészségesebb, hosszabb és teljesebb az élet. Ennek megvalósulásához egyszerre kell elérni, hogy: - a megtermelt érték tartósan növekedjék – „Versenyképes Magyarország”,

43

Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció. I. rész, i.m. http://www.nfh.gov.hu/doc/Partnerseg/OFK1.pdf (2006. január 26.)




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

- a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősödjék – „Igazságos Magyarország”, - a jövőgenerációk számára is szükséges erőforrások rendelkezésre álljanak, közös jövőnk kiszámíthatóbb és tervezhetőbb legyen – „Biztonságos Magyarország”. A felzárkózási időszakban elérendőeredmények: - Az ország fejlettsége közelít az Európai Unió átlagos fejlettségéhez; - Törekvés a teljes foglalkoztatásra; - Az oktatás és az oktatási intézmények megújítása; - Az oktatás csökkenti a társadalmi különbségeket; - Budapest és a nagy egyetemi városok az innováció központjaivá válnak; - A feldolgozóipar és a szolgáltatások a középvárosok gazdasági fejlődésének hajtóerői; - Az informatika megtöbbszörözi a gazdaság és a társadalom teljesítményét; - A vidékies térségek új arculata új szerepeket kínál; - Ökológiai mintaállam; - Az emberek testi-lelki egészsége javul, hosszabban élünk; - Az állam szerepének újragondolása; - A társadalmi tőke növeli a közös jövőreményét.

4.3.3 Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért (20052008) Az Európai Bizottság 2005. februárjában új startot javasolt a Lisszaboni stratégia számára, a tagországok és az Európai Unió egészének erőfeszítéseit két főfeladatra koncentrálva:  erőteljesebb, tartós növekedést,  valamint több és jobb munkahelyet biztosítva. A megvalósítás a Lisszaboni stratégia főkérdése mind európai, mind nemzeti szinten. Felismerve, hogy az akcióprogram megvalósítása megújult partnerséget követel, az Európai Tanács 2005. márciusában közétett felhívása mind az Európai Unió, mind a tagországok szintjén a kormányzás megújítását kezdeményezte. Ennek megfelelően a Bizottság integrált irányelveket fogalmazott meg a tagországok számára a 2005-2008 közötti időszak növekedési és foglalkoztatási céljainak elérése érdekében. Az egyes nemzeti reformprogramokat a Bizottság lisszaboni programja egészíti majd ki, ami az európai szintűnövekedési és foglalkoztatási célok elérését célzó akciókat fogalmazza meg.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Az akcióprogram kiindulási pontnak a tudás-társadalom, illetve a tudás-alapú gazdaság megteremtését tekinti. Többek között kiemeli:  az emberi és a társadalmi tőke fejlesztésének fontosságát (az emberi erőforrások fejlesztése, az együttműködés és a szervezeti kultúra javítása, az oktatás, a kutatás- fejlesztés hatékonyságának és minőségének fejlesztése, az IKT szolgáltatások és használatuk elterjesztése).  Az infrastrukturális feltételrendszer javítása (a technológiai feltételek, az informatika, az innováció és az elérhetőség területén), Az e területeken megfogalmazott akciók jelentik a növekedés és a munkahelyteremtés alapjait. A magyar akcióprogram reformjellegű, minden elemében a megújulás, az innováció, azaz a tudás-társadalom megvalósítását szolgálja. Az általános adaptációs képességek fejlesztésének igényén alapul és reflektál az új értékek teremtésére és a folyamatos megújulás követelményeire is. A gazdaság- és foglalkoztatáspolitika megfogalmazásában a konvergencia követelményeken túl az új eredmények megszületésére, elterjesztésére és alkalmazási feltételeinek megteremtésére is ki kell térni. Ebbe ágyazódhat a gazdaság növekedését és a munkahelyteremtést szolgáló intézkedések sora. Magyarország számára is a növekedési és foglakoztatási kihívásokkal való szembenézés a kulcsa, hogy megnyithassuk azokat az erőforrásokat, amelyek tágabb gazdasági, szociális és környezetvédelmi törekvéseink támogatásához és azon átfogóbb célok teljesítéséhez szükségesek, amelyek megalapozzák reformjaink sikerét. E célok teljesítéséhez az egészséges makrogazdasági feltételek döntő fontosságúak, különösen a stabilitáson alapuló makrogazdasági politika és a kiegyensúlyozott költségvetési politika elérése érdekében, de az egyensúly érdekében történőkiadáscsökkentések nem eredményezhetik a kormányzóképesség kritikus legyengülését, különös tekintettel a reformok, illetve a nagy ellátórendszerek átalakításához szükséges átmeneti költségekre. A foglalkoztatás bővítése csak akkor érhetőel, ha megéri dolgozni, ha a munkának becsülete van, mert tisztességes megélhetést és biztonságot nyújt, és ha megéri legálisan foglalkoztatni, mert a bejelentett foglalkoztatás nem ró aránytalanul nagy terheket a munkáltatókra. Ehhez szükséges, hogy:  a munkaerőpiac legyen átlátható, és megfelelőösztönzok segítsék a legális foglalkoztatást, valamint erősödjön a munkaügyi ellenőrzés,  a munkát terhelő adó- és járulékterhek célzott csökkentése támogassa a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűcsoportok foglalkoztatását,  a szociális ellátórendszer ösztönözze, segítse az álláskeresést, a munkavállalást.  az egész életen át tartó tanulás lehetőségei mindenki számára hozzáférhetővé váljanak beleértve az alacsony iskolai végzettségűembereket is,  az oktatási rendszer biztosítsa a munkaerőpiaci részvételhez szükséges készségek és versenyképes tudás elsajátítását,




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 a foglalkoztathatóság javítása és a munkaerőpiaci diszkrimináció elleni küzdelemmel segítse a roma népesség és más hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci részvételének növelését,  az egészségi állapot javítását és az egészség megőrzését szolgáló intézkedések hozzájáruljanak a munkából tartósan kiszorulók számának csökkentéséhez,  a gazdaságot, a munkaerőpiacot és az oktatást érintőterületi (regionális, megyei, helyi) stratégiák és intézkedések fokozottabb összehangolása elősegítse a foglalkoztatás területi különbségeinek csökkentését. Az akcióprogram egyik iránymutatása: „A munka legyen mindenki számára lehetőség - kortól és nemtől függetlenül” A kormány célja, hogy a fiatalok munkaerőpiacra való belépését és az idősebb munkavállalók aktivitásának megőrzését kiegyensúlyozottan, mindkét generáció helyzetét figyelembe véve segítse elő. A fiatalok munkába állását a munkatapasztalat és/vagy a munkaerőpiaci igényeknek meg nem felelőképzettség és esetenként a motiváció hiánya nehezíti, és ez a korosztály különösen veszélyeztetett a be nem jelentett munkavégzés szempontjából is. A fiatalkori inaktivitás és/vagy be nem jelentett munkavégzés meghatározó lehet az egyén későbbi munkavállalói útja és magatartása szempontjából is, ezért e probléma kezelése kiemelt figyelmet kíván. A fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek növeléséhez szükséges, hogy az oktatás és képzés tartalmi és szerkezeti szempontból egyaránt jobban igazodjon a munkaerő-piaci igényekhez. A program tartalmazza azokat az elemeket, melyek a kisgyermekes szülők, különösen a nők, munkaerőpiaci részvételét segíthetik: 2005. január 1-tól a GYES-ről, GYED-ről, GYET-ről visszatérő, vagy ápolási díjban részesült személyeket alkalmazó munkáltatók 50%-os társadalombiztosítási járulékkedvezményre jogosultak egy adott jövedelemhatárig; 2005. január 1-jétől a gyermekgondozási segélyben részesülő szülők munkavállalását korlátozó szabályok feloldásra kerülnek A család és a munkavégzés összehangolását segíti a gyermekek és gondozásra szoruló hozzátartozók napközbeni ellátásainak fejlesztése: 2005. július 1-tol minden 10 000 főfeletti lakosú településen kötelezőbölcsőde üzemeltetése, a kisebb településeken pedig családi napközik létrehozása a cél. Ennek érdekében mindkét szolgáltatás normatív támogatása jelentősen emelkedett. Folyamatban van a bölcsődei és családi napközis ellátások rugalmasságának növelése és a munkát vállaló szülők igényeihez való igazítása;44 „Több és hatékonyabb segítség az álláskeresőknek és a hátrányos helyzetűeknek” Az álláskeresők és a hátrányos helyzetűemberek – különös tekintettel a romákra és a megváltozott munkaképességű emberekre – munkaerőpiacra való visszatérésének 44

Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért (2005-2008)




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

elősegítéséhez az ÁFSZ kiemelt szerepet játszik. Emellett a civil szervezetek is részt vállalnak a személyre szabott foglalkoztatási szolgáltatások biztosításában.

4.3.4 Magyar kormányzati stratégia (MITS, 2003) Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által elkészített Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS, 2003) elsődleges célja, hogy világossá tegye, hogy Magyarország számára sincs más lehetőség, mint követni az információs kor fejlesztéseit. A MITS célkitűzései és programjai teljes mértékben illeszkednek az Európai Unió stratégiájához, és stratégiai programjaihoz, az eEurope 2005 akciótervhez. Ez lehetőséget ad hazánknak, hogy kapcsolódjon a közösségnek az eEurope-ot támogató programjaihoz. „Az információs társadalomra felkészítő„szocializáció” nem generációkon keresztül, hanem páratlanul rövid időalatt megy végbe. Az iskolapadban ülőknek és a nyugdíjas éveikben lévőknek lényegében egyszerre kell megtanulniuk, elsajátítaniuk az információs társadalom új képességeit. A magyarországi információs társadalom sikere e tanulási folyamat minden társadalmi rétegre, korosztályra történőmértékétől függ.” 45 Az életen át tartó tanulás fontos eszköze a távoktatás, melynek az IKT eszközökkel támogatott változata az e-Learning. Az évtized végére Magyarországon is ki kell alakulnia az akkreditált felsőfokú képzést, valamint a továbbtanulási kurzusokat kínáló, sokoldalú, nyilvános e-learninges hálózatoknak. A cél nemcsak a tananyagfejlesztés, hanem a megszerzett tudást, képességeket, kézségeket, az előrehaladást követőinformációs rendszer felállítása. A magyar állam kötelessége a nemzeti és kisebbségi kulturális örökség megőrzése az értékek digitalizálásával is. Elektronikus alapszolgáltatássá kell váljon a keletkező új kulturális tartalmak szabványosított archiválása és azokhoz a közcélú oktatást, kutatást szolgáló tevékenységek számára a hozzáférés biztosítása. Ennek érdekében olyan digitális adattárházakat (elektronikus múzeum, levéltár, könyvtár) kell „felépíteni”, melyek egységes műszaki és keresési szabványok betartása esetén minden kulturális és tudományos tartalomfejlesztésre vállalkozó intézmény és szervezet számára közös platform lehet. A kisebbségi kultúrák digitalizálása lehetővé teszi a kulturális közösségek integrációját és kohézióját, csökkenti a diaszpóra-közösségek elszigeteltségét, hozzájárul a nemzeti identitás erősítéséhez, legyen szó akár a többségi, akár a kisebbségi nemzeti csoportokról. Az eKultúra infrastruktúrája és eszközei által megnyíló újfajta országos nyilvánosság új lehetőségeket teremt a tudományos ismeretterjesztés, a kevesek számára ismert vidéki múzeumok és a közgyűjtemények számára is. A stratégia célkitűzése a következők:

45

Magyar Információs Társadalom Stratégia




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 Ki kell építeni a Magyarország összes települését és közigazgatási intézményét elérőKözhálót;  Biztosítani kell a közcélú adatok és szolgáltatások elérhetőségét a hálózaton keresztül;  Folyamatosan bővíteni kell a közösségi hozzáférési lehetőségek körét (posta, iskola, könyvtár, digitális művelődési központ, Teleház, internet-kávézó stb.);  A közösségi hozzáférési helyek hálózatával mindenki számára elérhetővé kell tenni az elektronikus szolgáltatásokat;  A háztartások egynegyede érje el a világhálót;  Valamennyi iskolában minőségi internet-hozzáférés legyen;  Duplázódjon meg a hálózatot használó kis- és középvállalkozások száma;  A távmunkában foglalkoztatottak aránya érje el a 3%-ot;  A hosszú távú versenyképesség biztosítása érdekében folyamatosan fejleszteni kell a Közhálótól független kutatási, felsőoktatási, közgyűjteményi célú szélessávú kutatói hálózatot. A Magyar Információs Társadalom Stratégiában (MITS) az elektronikus munkavégzés kultúrájának elterjesztése programfüzet sorozat – az e-üzlet, az intelligens közlekedés és az e-agrárium mellett – a Gazdaság főirány központi kiemelt programja A program kapcsolódik Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának „e-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése” (GVOP 4.1) fejezetéhez, valamint illeszkedik az NFT-ben meghatározott Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programhoz (HEF OP). Magában foglalja a foglalkoztatási nyilvántartási rendszerek kialakítását és a folyamatok informatizálásához szükséges foglalkoztatási programok megvalósítását célként kitűző„Foglalkoztatás” kiemelt ágazati programot. Mind az Európai Unió, mind Magyarország vonatkozásában a foglalkoztatáspolitika mélyreható problémákkal küszködik. Alapvetőnehézséget jelent, hogy párhuzamosan kell gondoskodni a gazdaság versenyképességének növelése érdekében a folyamatok hatékonyságának, ezen keresztül a termelékenységnek a javításáról, valamint a foglalkoztatás bővítéséről (horizontális célként a teljes foglalkoztatottság megvalósításáról). E két – a gazdaság teljesítőképességét adottnak tekintve – egymásnak ellentmondó célnak az együttes megvalósítása csakis úgy képzelhetőel, ha a gazdaság összteljesítménye magasabb szintre lép. Ehhez pedig szükséges az IKT széleskörűalkalmazása egyrészt a hagyományos ágazatok termelékenységnövelése terén, másrészt azon modern, a tudástermelést a középpontba állító ágazatok vonatkozásában, amelyek a foglalkoztatás minőségi bővítéséhez való hozzájárulásuk mellett éppen ezt a bizonyos elengedhetetlen teljesítménytöbbletet biztosítják. A teljes foglalkoztatás elérése, a foglalkoztatás színvonalának növelése a foglalkoztatáspolitikai célok között kiemelt hangsúllyal rendelkezik azért is, mert egyik alapját képezi az NFT hosszú távú célja (az életminőség javítása) megvalósulásának. Ennek és az ehhez kapcsolódó általános célnak – az EU átlagához viszonyított jövedelmi különbségek mérséklése – a megvalósításához jelentős mértékben a foglalkoztatáspolitika által is meghatározott specifikus célok teljesülésén keresztül vezet az út. A humán erőforrások jobb kihasználása mellett a versenyképesebb gazdaság és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

megteremtésének is alapvetőfeltétele a foglalkoztatási folyamatok kedvezőalakulása. Ennek megfelelően az NFT prioritásként tekint a foglalkoztatás növelésére és az emberi erőforrások fejlesztésére. Ez a folyamat a bővülő „új gazdaság” körülményei között valósul meg. Az információs technológiák alkalmazásának hatására paradigmaváltás jelentkezik a munka világában, amely az e-gazdaság általános lehetőségei és követelményei szerint fog alakulni, illetve alakítandó. Az e-munka fejlesztésének stratégiai céljai a munka világának változási trendjével összefüggően, a gazdasági és az egyéb társadalmi szintű tevékenységekkel kapcsolatban • a folyamatoknak a tér- és időbeli dimenziók változását kihasználó átalakítását; • a működési-szervezeti formák fejlesztését; • a technikai-technológiai feltételek kiteljesítését; • a közreműködőszemélyek, az őket tömörítőszervezetek, illetve a közszereplők (munkaadók, munkavállalók, stb.) e-munkára való felkészülését és folyamatos fejlődését szolgálják. Segítik és ösztönzik a munka világához kapcsolódó elemeknek, az információknak és azok összekapcsolódásának megfelelő szintre való fejlesztését, az új lehetőségeket kihasználó hatékonyabb kialakítását, a hatékony gazdasági folyamatokhoz szükséges munkaviszonyok illesztését, s a gazdaság fejlődésével összhangban a munkavállalók és a munkáltatók e-munkára alkalmassá tételét. Lényeges hazai és európai uniós cél egyaránt, hogy megteremtődjön a különböző szempontból hátrányos helyzetűlakossági csoportok szélesebb körűbevonása az információs és kommunikációs technológiák használatát igénylőfeladatok ellátásába (társadalmi kohézió), valamint, hogy célzott programok járuljanak hozzá – részben megelőzőintézkedések, részben a kialakult helyzet kezelésére alkalmazott eszközök révén – a munkanélküliség csökkentésére, illetve a foglalkoztatási szint növelésére irányuló erőfeszítésekhez. Ennek során alapvető feladatként jelentkezik:  a nők munkaerőpiacra történővisszatérésének segítése, munkaerőpiaci részvételük támogatása  a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci elhelyezkedésének támogatása; a halmozottan hátrányos csoportok, kisebbségek munkaerőpiacra való kerülésének segítése. Fejleszteni szükséges a különbönbözőhátrányos helyzetű csoportok információs és kommunikációs technikák használatához szükséges tudásokat  A felnőttképzés korszerűsítése, figyelemmel az új e-munkán alapuló munkakultúra tudásigényére és kiemelten az „élethosszig tartó tanulás” természetes követelményeire, így a munkavégzés és a képzés egymással való elválaszthatatlan összefonódására, valamint a távoktatás előtérbe kerülésére. Alapvetőcél, hogy a felnőttképzés általában felkészüljön a munka és a képzés, tanulás, tudásszerzés folyamatainak elválaszthatatlan összekapcsolódására, képes legyen az új helyzetet oly módon kezelni, hogy mindeközben a minőségi és a mennyiségi követelmények egyaránt folyamatosan emelkednek az élethosszig tartó tanulás gondolatának és gyakorlatának szellemében.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 korszerű szolgáltatások járuljanak hozzá a munkaerőpiac áttekinthetőbb működéséhez, és a munkaadói oldal és a munkavállalók egymásra találásához.  javuljon az üzleti szféra szervezeteinél zajló „back office” és „front office” jellegű folyamatok hatékonysága az új e-munka modellek elterjedésével, növekedjen a foglalkoztatottsági szint javításának esélye;  korszerűsödjenek a közigazgatáshoz kapcsolódó munkaszervezési, igazgatási folyamatok, és kiszámítható módon lehessen biztosítani a közszolgálati foglalkoztatás szinten tartását, illetve esetleges új területeken való bővítését;  a digitális közmunka bevezetésével a természetes módon szükséges közmunka tevékenység körébe is bekapcsolni a korszerűfoglalkoztatatási formát; A Magyar Információs Társadalom Stratégia gazdasági részstratégiája figyelembe veszi, hogy a GVOP számára (GKM) a KKV-k és a beruházás-ösztönzés kapcsán jelöl ki feladatokat, ugyanakkor tekintettel van annak információs társadalomra vonatkozó részére, a megjelölt prioritásokra és célértékekre, a minisztériumok közötti együttműködés érdekében. A GVOP az információs technológia elterjedését az alábbi néhány terület célzott támogatásával kívánja elérni (ismertetés a GVOP-ból): Specifikus célok:  Az e-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése.  Az információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése.  Az e-közigazgatás fejlesztése. A MITS gazdasági részstratégiájában megfogalmazható célok, amelyek összhangban vannak az alapvetőágazati feladatokkal és felelősséggel, továbbá a középtávú programok és feladatok prioritásait fogják át megfelelőrészletezéssel a következők:  KKV bekapcsolása az információs társadalomba  Az innováció és az új innovatív belépővállalkozások támogatása az Ipari parkok és logisztikai központok informatikai fejlesztésével  Fogyasztóvédelem  A gazdasági szereplők e-képességének reális és naprakész ismerete, egyértelmű értékelési alapelvek, valamint a programok egészére kiterjedőmonitoring alapján

4.4 Regionális stratégiák




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

4.4.1 A Közép-magyarországi régió operatív programja (2007-2013) a távmunka vonatkozásában A Közép-magyarországi régió stratégiai célja, hogy legyen a minőség elvein nyugvó, élhető, az itt élők számára egészséges lakó- és munkakörnyezetet biztosító, ugyanakkor a fenntarthatósági kritériumokat gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozásban egyaránt teljesítő, nemzetközileg is vezető, kreatív, regionális identitással rendelkező, ugyanakkor a Kárpát-medence főszervezőerejét jelentőtérség. Ennek eléréséhez megfogalmazott átfogó célok a következők: 4. A régió versenyképességének növelése 5. Társadalmi kohézió erősítése 6. Élhetőrégió megvalósítása A Program prioritásai közé tartozik a humánerőforrás-fejlesztés a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően, melyre a következőajánlásokat teszi: Az elérni kívánt átfogó cél:  A Régió gazdasági versenyképességének növelése  Társadalmi kohézió erősítése A prioritást közvetlenül támogató operatív célok:  A munkaképes korú lakosság gazdasági aktivitásának növelése  A hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedésének támogatása  A képzési szerkezet és a munkaerő-piaci igények összehangolása  Környezet- és természetvédelmi szemlélet erősítése a Régió társadalmának minden szintjén Ennek egy intézkedése a távmunkát a következőképpen említi: A munkaerőpiacra való visszatérést támogató közösségi alapú szolgáltatások biztosítása  Kihelyezett felzárkóztató képzések támogatása (alacsonyan képzett tartós munkanélküliek számára) – személyes segítők, családgondozók, pszichológusok bevonásával a megfelelő motivációs szint biztosítása érdekében  Távmunka és annak infrastrukturális hátterének megteremtése  Egészségi és családi állapotnak megfelelő (részmunkaidős) munkahelyek létesítése  Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítése a helyi értékek, mint egyedi versenyképességi tényezők megőrzésével




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

4.4.2 Közép-Magyarországi Régió Információs Társadalom Stratégia (RITS) A RITS a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) célkitűzéseit, programjait és az e-Europe aktuális akcióterveit figyelembe vevő, de a helyi, regionális sajátosságoknak megfelelően a már elkészült térségi és megyei információs társadalom programokra, koncepciókra épülő dokumentum. Az IT stratégia elkészítésének fő célja annak meghatározása, hogy melyek azok a feladatok, amelyek az információs társadalom fejlesztése során hatékonyabban lennének megoldhatók helyi, regionális, mint központi, kormányzati szinten. A regionális szintűtervezési munka két időhorizonton megvalósítandó célokat szolgál. Fontos, hogy a jelenlegi tervezési ciklusban kitűzhetőrövid- és középtávú célok is megfogalmazódjanak, valamint, hogy a munka eredménye felhasználható legyen a következő 2007-2013 közötti tervezési időszakra vonatkozóan, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv és a Régió Stratégiai Tervének készítése során. A RITS-ben meghatározott célok és intézkedések a következők46: A célok elérését segítő intézkedések

Célok IT tudatosság erősítése /ÁTFOGÓ CÉL/ 1. Komfortérzet kialakítása /SPECIFIKUS CÉL/ 1.1. E-ügyintézési rendszer kialakítása 1.2. Ügyintéző k felkészítése az információs társadalom kihívásaira

1.1, Ügyintézők szakmai felkészítése 1.2, e-ügyintézés kialakítása 1.1, Ügyintézők szakmai felkészítése 1.2, e-ügyintézés kialakítása

(Nem régiós feladat) 1.3 Helyi közszolgáltatások elektronizálása 2. Területi egyenlőtlenségek csökkentése /SPECIFIKUS CÉL/ Települési, kistérségi Internet végpontok 2.1. Technológiai háttér, infrastruktúra 2.1,számának növelése fejlesztése 2.6, Közösségi Internet szolgáltatások fejlesztése 2.2. IT ellátottsága növelése

2.1, Települési, kistérségi Internet végpontok számának növelése 2.6, Közösségi Internet szolgáltatások fejlesztése

Közösségi identitás erősítése /ÁTFOGÓ CÉL/ 3. Felkészülés az információs társadalom negatív hatásainak csökkentésére /SPECIFIKUS CÉL/ 3.1. Negatív társadalmi hatások felmérése, 2.4., Társadalomkutatás végzése kezelése

46

RITS- www.proregio.hu




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 2.1, Települési, kistérségi Internet végpontok számának növelése 2.2 Iskolai Internet állomások fejlesztése, bővítése 2.5., Tudásbázis erősítése 2.6, Közösségi Internet szolgáltatások fejlesztése 2.4., Társadalomkutatás végzése

3.2 Digitális szakadék mérséklése 3.3 Monitoring tevékenység 3.4 Adatbiztonság erősítése

(Nem régiós feladat) 2.1, Települési, kistérségi Internet végpontok számának növelése 2.3, Hálózatosítás támogatása

3.5 Segítőszervezetek bevonása

Régió e-gazdaságának fejlesztése /ÁTFOGÓ CÉL/ 4. Regionális adatvagyonok feltérképezése /SPECIFIKUS CÉL/ 4.1. Hálózati együttműködések segítése

1.5, Régió-specifikus internetes tartalomfejlesztés 2.3, Hálózatosítás támogatása 2.6, Közösségi Internet szolgáltatások fejlesztése

4.2. Erőforrás-racionalizálás 4.3. Tő kevonzó képesség növelése



4.4. Informatikai együttműködések ösztönzése 4.5. Regionális fejlesztése

adatvagyon

gazdálkodás

4.6 Régiós információk IKT alapra helyezése

4.7 Adatbázisok hozzáférhetővé tétele

1.3, Partnerkeresőportálszolgáltatás 1.4, Regionális szolgáltató térkép készítése 1.5, Régió-specifikus internetes tartalomfejlesztés 3.2, Civil szervezetek IKT eszközökkel való ellátása 3.3, IKT eszközökhöz Internet kapcsolat biztosítása 1.3, Partnerkeresőportálszolgáltatás 1.4, Regionális szolgáltató térkép készítése 1.5, Régió-specifikus internetes tartalomfejlesztés 1.3, Partnerkeresőportálszolgáltatás 1.4, Regionális szolgáltató térkép készítése 1.5, Régió-specifikus internetes tartalomfejlesztés 1.6, Településmarketing információs körének bővítése 1.7, Internetes önkormányzati tájékoztató rendszer kialakítása 2.3, Hálózatosítás támogatása 1.3, Partnerkeresőportálszolgáltatás 1.4, Regionális szolgáltató térkép készítése 1.5, Régió-specifikus internetes tartalomfejlesztés 1.7, Internetes önkormányzati tájékoztató rendszer kialakítása 3.3, IKT eszközökhöz Internet kapcsolat biztosítása

5. Felvilágosítás /SPECIFIKUS CÉL/

5.1. E-munkahelyek kialakítása


3.1, Megváltozott munkaképességűek felkészítése az e-munkára



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

5.2 IKT adomány program

5.3 IKT népszerűsítése

eszközök

használatának

2.1, Települési, kistérségi Internet végpontok számának növelése 2.2 Iskolai Internet állomások fejlesztése, bővítése 3.2, Civil szervezetek IKT eszközökkel való ellátása 2.3, Hálózatosítás támogatása 2.5., Tudásbázis erősítése

Az alábbi intézkedések áttekintése után a következőket emelnénk ki, melyeket a távmunka stratégia készítés során preferálunk: 1. Közösségi Internet szolgáltatások fejlesztése intézkedés: Az intézkedés támogatja, hogy a már meglévőés szélessávú Internet eléréssel rendelkezőterminálok száma helyben bővüljön. Emellett támogatja az intézkedés, hogy a meglévő teleházak szolgáltatásaik bővítésével kreatív házakká, kistérségi vagy területi interaktív szolgáltató központokká váljanak. Ezen kreatív teleházak létrejöttét egyedi pályázatok alapján bírálja el a Regionális Fejlesztési Tanács. Az intézkedéssel támogatott átfogó cél:  IT tudatosság erősítése  Közösségi identitás erősítése  Régió e-gazdaságának fejlesztése Az intézkedéssel támogatott operatív célok:  Technológiai háttér, infrastruktúra fejlesztése  IT ellátottsága növelése  Digitális szakadék mérséklése  Erőforrás-racionalizálás Indoklás: Azokon a területeken, ahol a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé, vagy nem sarkallja rá a lakosságot, a KKV-kat és a civil szervezeteket, hogy Internetet, vagy irodai berendezéseket használjanak napi rendszerességgel, ott kisebb a hajlandóság az ehhez szükséges eszközök beszerzésére. Ezeken a területeken inkább a meglévőeszközök közösségi használata jellemző. Másrészt a jó gazdasági körülmények közt jó infrastruktúrával ellátott területeken is vannak olyan tevékenységi formák, melyek nem követelik meg az IKT eszközök gyakori használatát. Ezért a közösségi házak, Internetkávézók, kreatív helyek, vagy virtuális inkubátorházak jó szolgálatot tesznek ezen igények kielégítése céljából Támogatható tevékenységek:  meglévőInternet terminálok számának növelése  meglévőintézményi hálózat publikussá tétele, közösségi hellyé alakítása,




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 meglévőközösségi hely (teleház) szolgáltatásbővítése, kreatív központtá alakítása, az üzemeltetőcivil szervezet vagy intézmény eszközbeszerzésének támogatása  meglévőInternet kávézó szolgáltatásbővítése, kreatív központtá alakítása, a működtetőgazdasági társaság eszközbeszerzésének támogatása 2. Megváltozott munkaképességűek felkészítése az e-munkára (A 3. programfüzet tartalmazza az e-munkával kapcsolatos intézkedéseket) Az intézkedés során mind a munkaadói, mind pedig a megváltozott munkaképességű munkavállalói oldal képzésére sor kerül, hogy elsajátítsák azokat az ismereteket, tudást és készségeket, amelyek feltételei az e-munka kialakításának, figyelemmel a megváltozott munkaképességűek speciális igényeire. A munkaadók számára gyakran gondként merül fel: hogyan tudják átalakítani munkafolyamataikat e-munkára. Ebben jelentene nekik segítséget egy olyan általános szervezetműködési modell meghatározása, amelynek segítségével ők később saját cégük, szervezetük esetében meg tudják határozni azokat a feladattípusokat, amelyek távmunkában elvégezhetőek. A képzés ebben is segítséget nyújt nekik. Az intézkedésbe foglalt tevékenységek között szerepel olyan, amely a meglévő munkafolyamatok e-munkára való átalakítását segíti, ösztönzi. A megváltozott munkaképességűdolgozók esetében gyakran gondként merül fel, hogy saját erőből nem tudja önmagának megteremteni a távmunka végzéséhez szükséges infrastrukturális körülményeket. Az intézkedés támogatni kívánja a megváltozott munkaképességűmunkavállalók eszközbeszerzését és Internet-elérését. Az intézkedéssel támogatott átfogó cél:  Régió e-gazdaságának fejlesztése Az intézkedéssel támogatott operatív célok:  E-munkahelyek kialakítása  IKT eszközökhöz Internet kapcsolat biztosítása Indoklás: A Régió e-gazdaságának részét képezik azok a szereplők, akik a termelési, alkotási és szervezési folyamatokban vesznek részt. Az e-gazdaság jelentős részét képezi az irodai számítógépes munka. Magyarországon kevéssé elterjedt és elfogadott az e-munka intézménye. Pedig ez mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók tekintetében nagyobb mobilitást és így gazdaságosabb működést is biztosít. A növekvővirtualizálódás elkerülhetetlenül magával hozza a változást, melynek nyomán a ma még a személyes kontaktusokhoz és ismeretekhez ragaszkodó „régimódi” szemléletmód visszaszorul, és a távmunka elfogadottá válik. Ehhez azonban tevékeny hozzájárulás szükséges. Különösen azért, hogy a ma hátrányos helyzetben élőcsökkent munkaképességűek, vagy mozgásukban korlátozottak, esetleg az otthonülő kismamák, vagy a megfelelő




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

infrastruktúrával és tudással, valamint esetenként tetemes szabadidővel rendelkezőmás munkanélküliek vagy tanulók néhány év múlva naprakész információkkal ellátott potenciális munkavállalók legyenek, akik akár egyik napról a másikra be tudnak állni például egy multinacionális cég adatfeldolgozási munkájába, vagy akár csak processzoridőt és mechanikus tevékenységet tudnak felajánlani egy kutatási munkához. Mindezekhez elsősorban magukat a potenciális munkavállalókat kell felkészíteni, másodsorban pedig a munkaadók figyelmét kell felhívni ezen formulákban rejlő lehetőségekre, egyúttal népszerűsítve az IKT eszközök használatát, és hangsúlyozni az azzal járó előnyöket.

Támogatható tevékenységek:  Munkaadók és munkavállalók képzése, felkészítése az e-munkára  Vállalati, szervezeti munkafolyamatok átalakítása távmunkára  Infrastrukturális támogatás megváltozott munkaképességűdolgozóknak (számítógép, szélessávú internetelőfizetés, önerőbiztosítása) Előnyt élveznek:  azok a képzések, amelyek integrált képzési (munkaadói-munkavállalói) modult is tartalmaznak, és a munkavállalók képzési költségeit támogatják  azok a távmunkát teremtőprojektek, amelyek a tartós foglalkoztatás lehetőségeit támogatják, vagy már elkezdett átalakítási folyamatokat fejleszt, illetve szélesít;  azok a megváltozott munkaképességűmunkavállalók, akiknek van távmunkai tapasztalata  azok a pályázatok, amelyek elmaradott kistérségekben valósulnak meg. 3. Partnerkeresőportálszolgáltatás Az intézkedés a regionális portál létrehozását és kommunikációs felületté alakítását támogatja. A regionális portáloldal alulról építkezőrendszerű, tehát a kistérségi portáloldalak tartalmára és információira épül. A kistérségek portáljainak azonos sémára kell létrejönnie, hogy a későbbiekben regionális szinten is összekapcsolhatóak legyenek. Így beilleszkednek a regionális portálba mind struktúra, mind működés szempontjából. A regionális portáloldalon – és így az azonos sémára készülőkistérségi dinamikus oldalakon is - szerepelnie kell a következőterületeknek:  Napi rendszerességgel frissített hírek (saját rovatokkal: gazdaság, politika, önkormányzatok, közérdekű, kultúra, sport, turizmus, közlekedés, rendezvények, stb.)  E-mail és tárhely szolgáltatás a régió szereplői számára (közhasznú szervezetek, ügynökségek, vállalkozások, önkormányzatok, intézmények, stb)  Kereső(régió-specifikus információkkal)  Regionális szolgáltató térképek (Regionális cégadatbázis, tevékenység és elhelyezkedés szempontjából kereshetően, térinformatikai rendszerben, Web alapon megjelenítve)




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 Kommunikációs felületek kialakítása (e-mail, fórum, chat kialakítása, közhasznú szervezetek, ügynökségek, vállalkozások számára bemutatkozási lehetőségek biztosítása saját honlap, tárterület, illetve link és banner biztosításával)  Regionális menetrendek, közlekedési és turisztikai információk megjelenítése  Közérdekű információk megjelenítése, a tipizálható adatok kereshetővé tétele (intézmények, hivatalok, fontosabb szolgáltatók ügyfélfogadási rendje, elérhetősége)  Hirdetési felületek, reklámkapcsolatok, linkek, bannerek kialakítása A kistérségi portálok is értelemszerűen a regionális portál mintájára készülnek el, hogy a későbbiekben az adatbázisok és a felületek tekintetében is egyben beépíthetőek legyenek a regionális portál struktúrájába. 4.

Regionális szolgáltató térkép készítése

A létrejövőregionális portáloldal egyik fontos része kell, hogy legyen a befektetői területek és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások bemutatása. A regionális befektetési térképek az Ipari Parkok és a potenciális befektetési területek ingyenes megjelenését biztosítja. Emellett a régió összes gazdasági társaságának is megjelenést biztosít. A regionális szolgáltató térképek térinformatikai rendszerben, digitális alapon készülnek, és a regionális portáloldalon Web formában kell, hogy megjelenjenek. A befektetési térképekhez aktívan kapcsolódik a portáloldalon működtetett dinamikus gazdasági keresőmotor. A keresőben a lekérdezés paramétereit a felhasználó beállítja, majd a keresést elindítja. A megjelenített befektetési térképeken térbeli pozícióban méretarányosan elhelyezve tűnnek fel a keresésben szerepeltetett befektetési helyek, illetve a lekérdezésben feltüntetett egyéb szereplők és adatok.  kistérségi cégadatbázis létrehozása a fővállalkozó által specifikált adatok gyűjtésével és rendszerezésével  befektetői területek adatbázisának létrehozása a fővállalkozó által specifikált adatok gyűjtésével és rendszerezésével  közlekedési, személy- és teherszállítási infrastrukturális adatbázis létrehozása a fővállalkozó által specifikált adatok gyűjtésével és rendszerezésével  népességi és képzettségi adatbázis létrehozása a fővállalkozó által specifikált adatok gyűjtésével és rendszerezésével A távmunka stratégia kialakítása során olyan távmunka portálrendszer kialakítását tartjuk szükségesnek, melyek részét képeznék, illetve kiegészítenék a regionális partnerkereső portálszolgáltatásokat és a regionális szolgáltató térképhez hasonlóan távmunka szolgáltató térképként is szolgálnak. 5. Tudásbázis erősítése Az intézkedés a már meglévő honlapok, információs bázisok használatának elősegítését és népszerűsítését, a lakosság egymástól jól elkülöníthetőcsoportjainak célzott képzését, valamint a távoktatás elterjedését hivatott támogatni.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Az intézkedéssel támogatott átfogó cél:  Régió e-gazdaságának fejlesztése  Közösségi identitás erősítése Az intézkedéssel támogatott operatív célok:  IKT eszközök használatának népszerűsítése  Digitális szakadék mérséklése Indoklás: A tudás megszerzésének joga ma minden állampolgárt egyaránt megillet. A tudomány és az információ világában olyan nagyságú adatmennyiség halmozódott fel, melynek elsajátítása már csak specializálódott módon lehetséges. A tudásbázis erősítését ma a megszerezhetőinformációk elérési technikáinak oktatásával végezhetjük leghatékonyabban. Ehhez egyrészt az információ elérési pontok (regionális és kistérségi portálok) létrehozásával és népszerűsítésével járulhatunk hozzá, másrészt a felhasználói szintűoktatás nyújtásával az adott információkat mindenki számára elérhetővé tehetjük. Támogatható tevékenységek:  ECDL tanfolyamok lebonyolítása  on-line képzések lebonyolítása  szakképzés távoktatási rendszerének kiépítésére Végsőkedvezményezettek:  ECDL tanfolyamokat lebonyolító vállalkozások, intézmények  On-line képzést lebonyolító vállalkozások, intézmények  Szakképzésüket távoktatásban is elsajátíthatóvá tévőintézmények Projekt kiválasztási kritériumok: ECDL tanfolyamok: Azok a kedvezményezettek, melyek  ECDL tanfolyamokat szerveznek és bonyolítanak le Tanfolyamaik bekerülési költségéből kedvezményt adnak:  Mozgássérülteknek  Hátrányos helyzetűeknek  Nyugdíjasoknak  Diákoknak  GYES-en lévőknek On-line képzések: Azok a kedvezményezettek, melyek  On-line tanfolyamokat szerveznek és bonyolítanak le Tanfolyamaik bekerülési költségéből kedvezményt adnak:  Mozgássérülteknek 2005. szeptember – 2006. október


A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJA egységes szerkezetben    

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Hátrányos helyzetűeknek Nyugdíjasoknak Diákoknak GYES-en lévőknek

Szakképzés távoktatási rendszerének kiépítéséhez: Azok a középfokú és felsőfokú oktatási intézmények, melyek:  Oktatási anyagaikat digitalizált formában elérhetővé teszik  A pályázat elnyerésével vállalják a távoktatási rendszerűképzés beindítását

4.5 Kistérségi tervezés A kistérségi tervezés tehát lényegében a kistérség tudatos jövőformálása a helyi szereplők és szakértők segítségével. Először – a helyzetkép feltárása után - a kistérségre vonatkozó célkitűzések és fejlődési-fejlesztési irányok kijelölését, majd az annak érdekében szükséges cselekvési terv megalkotását jelenti. Egy jó kistérségi stratégia egyrészt a kistérség adottságait, igényeit, lehetőségeit tekintve valamennyi szempontot és fejlesztési területet integrál, beleértve ebbe a szolgáltatási – igazgatási feladat ellátás szervezését, másrészt pedig az adottságok mellett figyelembe veszi a korszak globális, nemzeti és lokális kihívásait, követelményeit, versenyképességi kívánalmait. Ugyanakkor meg kell felelnie az érvényes jogszabályi–tervezési előírásoknak is. A stratégiakészítésben alkalmazott módszerek jellemzése A stratégia, köztudottan, nem más, mint a jövőkép elérésének átfogó terve. A hazai tervezési elmélet és gyakorlat helyesen különböztet meg evolutív (bázisszemléletű) és jövőkép-vezérelt stratégiát 47. A munkánk során alkalmazott „Kistérségi Tervezési Módszertan” elsősorban a jövökép-vezérelt stratégiaalkotás mellett voksol. A kistérségi stratégiai tervezésre a területfejlesztési koncepciók és programok tartalmi követelményei vonatkoznak.48 Ezek nem fogalmaznak meg a kistérségi tervezésre alapvető specifikumokat. Ugyanakkor a tervezési gyakorlat alapján több olyan sajátosság van, ami a kistérségi tervezést megkülönbözteti a megyei, a regionális vagy az országos szintű tervezéstől:  A kistérség szintjén érvényesül leginkább, s így itt van leginkább jelentősége a térségi önszerveződésnek és a helyi kezdeményezéseknek.49 A kistérségi tervezés tehát a települések térségi összefogásában, szövetségében, belsőakarat és konszenzus alapján, az alulról jövő, 47 48

Lásd: MeH Módszertani útmutató és tervezési segédlet (EKMG Tanácsadó Kft.)

A területfejlesztési koncepciók és programok tartalmi követelményeirő l és egyeztetési és elfogadási rendjérő l a szintén módosított 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet rendelkezik. 49 Az Országos Területfejlesztési Koncepció tervezete (2005) megfogalmazásában „a kistérség a térségi önszerveződés legfontosabb színtere, ilyen értelemben a szubszidiaritás, a decentralizáció és a helyi partnerség meghatározó szintje.”




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

helyi kezdeményezéseknek teret adva valósulhat meg. Ez a logika az „alulról felfelé” (bottom-up) történőtervezési modellt képviseli, amiből azonban nem következik, hogy a globális vagy európai kihívásokat mellőzni lehet. A kistérségi stratégiáknak térségi összefüggésben kell integrálnia a települési fejlesztési célokat, mindezt a nagyobb területi szintek (megye, régió, ország) fejlesztési céljaihoz igazítva.  A kistérségi tervezésben is alapvetőa partnerség, azaz a helyi szereplők bevonása, amely itt nemcsak a megfelelőernyőszervezetek/intézményeket, hanem a helyi szintű partnerek jelent. Túl a kistérségi társulásban, illetve kistérségi fejlesztési tanácsban lévő települési önkormányzatok vezetőit/képviselői a helyi civil partnereket, vállalkozókat, szakági intézményi (iskola, egészségügyi, szociális intézmények, stb.) képviselőket is. Továbbá nemcsak egyeztetési szintű bevonást jelent, hanem már a tervezésben, tehát a helyzetfeltárásban, jövőkép- és stratégiaalkotásban, programtervezésben történő aktív részvételt is. A helyi részvétel azért is alapvető, mert ezzel biztosítható a készülő/elkészült program társadalmi elfogadása, azután pedig a hatékony végrehajtása.50 A részvételen alapuló tervezés egy más tervezési paradigmát képvisel a jellemzően konzultációval, egyeztetésekkel történő és szakértői munkára építő tervezéshez képest. Kulcsszerepet kaphat a az önkormányzati-intézményi feladatok (pl. szociális, egészségügyi, alapfokú oktatási, stb.) partnerségen alapuló térségi megszervezésében.  Tartalmilag a kistérségi tervezés elsősorban hangsúlyaiban különbözik a nagyobb térségek tervezésétől, értelemszerűen a kistérségi szinten megoldható problémákra, a helyben fontos ügyekre irányul. Ám fontos azt is tudni, hogy a központi vagy regionális elképzelések is helyi szinten, egy-egy kistérségben vagy kistérség-csoportban valósulnak meg, sőt egyre fontosabb lesz a kistérségek - régiós és országos jelentőségű! - projekttervek készítési képessége és gyakorlata. A felkészült kistérség tehát már javasol és kezdeményez is, nem csak problémamegoldó feladatokat végez.

 A kistérségi tervezésnél kulcskérdés, hogy a kistérségek a magasabb területi szintekhez hasonlóan kapnak-e a jövőben önálló döntéshozatali, forráselosztó szerepet, amelyhez egyfajta támogatáspolitikai funkciójú programra irányuló tervezés kapcsolódhat, vagy megmarad, s erősödik a jelenlegi integráló, önálló forrásháttérrel nem rendelkező, alapvetően forrásszervezési célú programok tervezése (ennek nagyobb az esélye). Ez utóbbi megfelelően tudja kezelni a kistérségi szerveződések, térségi kezdeményezések rugalmasságából adódó sokféleséget is; illetve illeszthető az uniós támogatásokat célzó fejlesztéspolitikai programokhoz. Egy jó kistérségi stratégia azonban nemcsak a megszerezhetőforrásokra, hanem a helyben megszervezhető, mobilizálható forrásokra, eszközökre is koncentrál.

50

A részvételen alapuló integrált kistérségi tervezés módszertanát írja le például „Az integrált vidékfejlesztés gyakorlata Magyarországon. Kézikönyv a részvételen alapuló tervezéshez.” címűjegyzet. – VÁTI – MTA RKK – DLG –IAC, 2005. www.vati.hu.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Az integrált kistérségi stratégia ezért együttesen irányul a kistérség meglévő területfejlesztési és potenciális önkormányzati-közszolgáltatási és államigazgatási funkcióira is. Ez kétféle követelményt állít a kistérségi tervezés elé: egyfelől meg kell felelnie a területi tervezés vonatkozó jogszabályi előírásainak, másfelől célrendszerében és megoldásaiban komplexnek, így a közszolgáltatási-igazgatási feladatellátás hatékony szervezésére és a forrásszervezést lehetővé tevőfejlesztéspolitikai illeszkedésre is alkalmasnak kell lennie. Mivel ennek ilyen formában jelenleg nincs tervezési szabályozása, ezt a fajta kistérségi tervezést a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott és az uniós tervezési rendszerben követett stratégiai tervezés alapján célszerűvégezni, s ezen a szinten is biztosítani az uniós tervezés és a hazai területi tervezés közötti összhangot. Ennek központi eleme az integrált és stratégiai megközelítés, a helyi részvétel révén pedig legfontosabb hozadéka az ezzel kapcsolatos módszertani tudás széleskörűelterjedése. A nemzetközi gyakorlat alapján a stratégiai tervezés legfontosabb lépései:  Fejlesztési hipotézis felállítása: a résztvevők fejlesztési elképzeléseinek összegyűjtése, előzetes jövőkép, elvárások felvázolása;  Soktényezős helyzetelemzés: adatok és értékelőmegállapítások a kistérség és a települések környezeti, társadalmi, gazdasági, tudásbeli helyzetéről, az eddigi tapasztalatokról, beleértve a korábbi fejlesztési stratégiák, programok és eredményeik értékelését. Fontos az összehasonlítás a szomszédos térségekkel, a megyei, regionális, országos helyzettel és tendenciákkal.  Érintettek elemzése: azoknak a helyi szereplőknek, partnereknek (intézményeknek, szervezeteknek és személyeknek) a számba vétele, akiket a helyzetelemzésben feltárt problémák leginkább érintenek, illetve akiknek szerepük lehet azok megoldásában. Az elemzés azonosítja az érintett csoportokat, meghatározza a programnak a különböző (cél)csoportokra gyakorolt várható hatásait, azonosítja a meglévő és potenciális konfliktusokat, illetve megfelelőtevékenységeket tervez ezek kiküszöbölésére. A helyzetelemzéshez kapcsolódó stratégiai elemzési eszközök:  SWOT elemzés: a helyzetelemzés alapján a térség belső erősségeinek és gyengeségeinek, és a külsőkörnyezetből fakadó lehetőségek és veszélyek feltárása a helyi résztvevők által. Fontos, hogy a SWOT megállapításai a helyzetelemzésre támaszkodjanak. Ide tartoznak a SWOT-elemzést továbbfejlesztőmódszerek, például a V-analízis.  Problémafa, célfa összeállítása: A helyzetelemzés és a stratégia közötti kapcsolat megteremtésére alkalmazható olyan vizuális tervező-elemzőmódszer, amely segíti egy kiinduló negatív helyzet hatásait és problémáit ok-okozati összefüggéseiben feltárni, a gyökér-problémákat azonosítani (problémafa), majd ezeket célokká átfordítani és meghatározni a legfontosabb tevékenységeket (célfa).  Forgatókönyvek felvázolása: a térség fejlődésének lehetséges forgatókönyvei, „alternatívái”, lehetséges kimenetelei;  Stratégiaalkotás: a helyzetelemzésből, s a kihívások elemzéséből és a kapcsolódó stratégiai elemzésekből, valamint a hosszú távú jövőképből kiindulva, a lehetséges és optimális forgatókönyveket figyelembe véve, alternatív stratégiai megoldások közül választva a stratégia felépítése a következőelemekkel:




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 Jövőkép-alkotás: a helyi szereplők közös, a közösség értékrendjének és a realitásoknak megfelelőelképzelése a térség jövőjéről, az elérni kívánt állapotról, amely a kistérségi fejlesztési stratégia alapja lesz, s amelyet aztán második lépésben szembesítenek a térségen túli tágabb tér (globális és nemzeti jövőkép) kihívásaival és követelményeivel. Ez mindenekelőtt a hosszú távú, általában 15 évre előre tekintőjövőképet jelenti.  Átfogó célok és azokból kiágazó részcélok megfogalmazása, célpiramisba szervezése. Itt alkalmazható módszer a logikai keretmátrix, mely logikus, ok-okozati kapcsolatba rendezi a célokat, választ tud adni az egyes célok egymáshoz való viszonyára, a célok közti kapcsolatokra.  Fejlesztési programok megfogalmazása a részcélokhoz kapcsolódva, amelyeket most már alapvetően intézkedéseknek neveznek.  Végrehajtási feltételrendszer kidolgozása: ütemezés, eszköz- és intézményrendszer, indikátorok és monitoring rendszer rögzítése.  Operatív tervezés, vagy projektek tervezése: intézkedési terv, közszolgáltatások programja, fejlesztési projektek kidolgozása; igazodva az uniós programozási folyamatban is alkalmazott módszertanhoz: specifikus célok; megvalósítás módja, tevékenységek, térségi preferenciák; célcsoportok, kedvezményezettek; jogosultsági kritériumok, indikátorok; finanszírozás forrásai; végrehajtásért felelős szervezet; horizontális alapelvek érvényesítése. A fenti metodika szerinti kistérségi tervezés végeredménye egy egységes kistérségi stratégia lesz, amely egységes szerkezetben magában foglalja a területi tervezés követelményeinek is megfelelő területfejlesztési stratégiát, valamint a közszolgáltatási, közigazgatási, egyéb tématerületekre vonatkozó stratégiai munkarészt. A stratégiai tervezés fontos jellemzője, hogy nemcsak egy tervdokumentum előállítása a cél, hanem egy visszacsatolásokkal működőfolyamatos programozás elindítása. Ehhez szükséges további szükséges eszközök, lépések:  Helyi szereplők, emberek bevonása: workshopokon, tematikus munkacsoportok létrehozásával folyamatos részvétel a programalkotásban.  Folyamatos kommunikáció: kommunikációs terv készítése, az érintettek megfelelő szintűés kommunikációs eszközökkel történőmegszólítása, folyamatos informálás. A kistérség fogalma Fontosnak tartjuk, hogy az elsőilyen magyarországi stratégia készítésekor röviden definiáljuk a kistérség fogalmát is. A kistérség - nevéből következően - a lokalitás legkisebb térsége. Ez önmagában is újdonság, hiszen nem egyszerűen a régió, a megye, hanem a komplex lokalitás részeként és képviselőjeként definiáljuk. A magyar térségfejlesztés történetében korábban hívták városmegyének, város és vonzáskörzetének, vagy például járásnak. Európában ma a kistérség a NUTS 4. szintje. A kistérség közvetítőés egyeztetőszint a települések és a régió(k), nemzeti szintek között. Ezért egyfelől képviseli a kistérségen belüli települések belsőérdekeit, másfelől pedig




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

képviseli a külsőregionális és nemzetállami érdekeket. A kistérség általában egy vagy több kisebb-nagyobb város és falvakból álló vonzáskörzetének térségi szerveződése és szövetsége. A globalizáció és lokalizáció új törvényszerűségei között a kistérség – a sok változó tényezős térelmélet alapján – meglehetősen összetett, sokdimenziós, legalább nyolc-tíz rétegű természeti, társadalmi és kulturális téregyüttes 51:

A kistérség összetett fogalma:  Először is természeti, s ökológiai tér; kistáj;  Másodszor lokális társadalmi tér, és ezen belül kistérségi civiltér, intelligens települési civil társadalmak együttese; strukturált közösségi tér, amelyben a lokális életvilág belül is több szintre válik szét;  Harmadszor lokális közösségi tudat, többek között helyi identitás tér, vallási (sőt spirituális) tér;  Negyedszer gazdasági tér, agrártér, ipari tér, tőketér; ma minden kistérség egyszerre több típusú gazdasági (poszt-feudális, poszt-szocialista, korai és jelenlegi kapitalista, pénzgazdasági, tudásgazdasági, stb.) tér, amely tere a munkavállalók lakó és kis százalékban munkahelyének is.  Ötödször lokális információs és kommunikációs tér, akár úgy is fogalmazhatunk, hogy kistérségi információs társadalom tér; s ezért egyúttal egyre inkább tudástér, s tudásközvetítő(tágan értelmezett oktatási) tér; Ebben szélesedhet ki a munkavállalás nálunk még új formája, a távmunka.  Hatodszor pedig kistérségi önkormányzati és közigazgatási tér, település-szövetség és önálló kistérségi szerveződés, amely egyaránt kapcsolódik az európai, a magyar állami és az adott regionális közigazgatási teréhez; tágan értelmezve lokális politikai és döntési tér;  Hetedszer kistérségi történeti tér, sőt történelmi tér, néprajzi tér, hagyomány tér; ide értve azt is, hogy honnan hova és merre „halad”; egyszerre múlt, jelen és jövőtér;  Nyolcadszor integrált tervezési és fejlesztési tér, egyszerre terület-, gazdaság-, társadalom-, egészségügyi, kulturális- és például tudásfejlesztési tér, így ebből következően a tervezési módszertan mindenekelőtt a tervezési, fejlesztési, üzemeltetési és cselekvési tér módszertana;

51

Lásd: Georges Benko: Regionális tudomány (Dialóg Campus Kiadó, 1999). Magyarországon új térelméletet például a Stratégiakutató Intézet szakértői dolgozták ki. A kistérség fogalmát Varga Csaba fogalmazta meg. Lásd: Varga Csaba: Az információs társadalom területfejlesztési, regionális és kistérségi felfogásai (www.strategiakutato.hu; www.inco.hu;)




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 Nem utoljára kilencedszer összetett cselekvési tér, egymást erősítővagy gyengítő tevékenységek tere, amelyben különbözőcselekvő(és kiváró, nem cselekvő, stb.) személyek és csoportok mozgásának tere;  Tizedszer beszélnünk kell a kistérségről úgy is, mint technológiai térről, hiszen ma már minden térszerveződés versenyképességének egyik kulcseleme a technológiai, infrastrukturális, infokommunikációs fejlettség.  Összefoglalóan a kistérség életminőség tér, életesélyeket csökkentőés/vagy növelő téralakulat.

A kutatások és eddigi tapasztalatok szerint a városok és vonzáskörzetük alkotta kistérségek képesek tehát olyan méretgazdaságossági keretet kínálni, amelyek szükségképpen tiszteletben tartják a települési önkormányzatok jogait. A kistérségi települések jelenbeli és jövőbeni együttműködései nem szűkíthetők le a többcélú kistérségi társulások és a kistérségi társulások által eddig elkezdett kistérségi fejlesztésekre. A nagykátai kistérségben a távmunka stratégia célja, hogy elinduljon egy tervezés, együttgondolkodás, ami a helyiek életesélyeit javítja, az elvándorlást pozitívan befolyásolja, a népesség képzettebb részét megtartja.

4.6 Korábbi kistérségi stratégiák jövőképe 4.6.1 A Tápiómenti Településfejlesztési Társulás informatikai stratégiája A Tápiómenti Településfejlesztési Társulás vezetése célkitűzésként fogalmazta meg a kistérség minél erőteljesebb bekapcsolását az információs társadalom fejlesztésébe. A fejlesztés, amelyet több területen és lépcsőzetesen kíván megvalósítani, érinti a Polgármesteri Hivatalok és intézményrendszereik belső működését, a testületi és szakbizottsági tevékenységek ellátását valamint a lakossággal és a vállalkozói szférával tartott kapcsolatot. A települések számára ezért alapvető, hogy földrajzi és szellemi adottságokra, valamint Magyarország európai integrációjára alapozva a kistérségben az elkövetkezőévekben:  jelentősen felgyorsuljon a gazdasági fejlődés  a nemzetközi trendekkel összhangban – és a helyi értékek megőrzése érdekében is – a gazdaságfejlesztésben kiemelkedő szerepe legyen a tudásalapú fejlesztéseknek, az informatika magas színvonalú alkalmazásán alapuló szolgáltatásoknak és az iparágaknak,  a gazdaságfejlesztéssel párhuzamosan az informatikai eredmények megjelenjenek az emberek mindennapi életében is. A kistérségi önkormányzatok munkaerő-állományának belső struktúráját vizsgálva a hivatalokban összesen mintegy 276 fődolgozik.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A társulás (a kistérségi önkormányzatok) jelenlegi informatikai infrastruktúrája és informatikai kultúrája a kistérségi információs hálózat kiépítésére és tartalomszolgáltatások nyújtására illetve fogadására mérsékelten alkalmas. A Monor telefontársaság a kistérség valamennyi településén szélessávú Internet elérést képes biztosítani. A Közháló nyújtotta szolgáltatások ennek későbbi alternatívái lehetnek majd. A fejlesztéshez felhasználhatók a kistérségi önkormányzatok honlapjai és főleg adattartalmuk, néhány web-es űrlap (8 db), valamint a kistérség igazgatási és informatikai szakembereinek tudása. 2003-ban az informatikai rendszerek fejlesztésére és működtetésére felhasznált összeg összesen 1,122 mFt volt. 2004-re ugyanerre a célra előirányzott keretösszeg összesen: 1,143 mFt. Önkormányzatok közötti együttműködés A kistérségi együttműködésben a Nagykátán telepített kistérségi informatikai központ nyújt a környező, kisebb települések számára Interneten hozzáférhetőe-megoldásokat. Az önkormányzatok közötti együttműködésben jelentős lehetőségek rejlenek oly módon, hogy a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás Irodája saját infrastruktúráján olyan közösségi és önkormányzati alkalmazásokat alakít ki, amelyeket más település lakossága és önkormányzata is alkalmazni tud úgy, hogy szerverek és alkalmazások fejlesztése vagy beszerzése és üzemeltetése helyett csak a becsatlakozás és a helyi eszközök működési feltételeit biztosítja. Önkormányzat – vállalkozók együttműködése A városi és a kistérségi e-önkormányzati szolgáltatásrendszer megvalósulhat akár a vállalkozói szféra erőteljesebb szerepvállalásával is, melynek során a kezdeti beruházások és fejlesztések elvégzéséhez, majd a szakszerűüzemeltetéshez az önkormányzat többéves szerződésben garantált szolgáltatási díj alapú megbízással vezeti be a különböző emegoldásokat. Önkormányzati „best practice” megoldások Az informatikai fejlesztési stratégiában mint fejlesztési megoldás, igen fontos lehetőségnek tekintjük a máshol kipróbált és megelégedéssel használt alkalmazások átvételét, bevezetését. Természetesen az e-önkormányzati szolgáltatás fejlesztésben idehaza még meglehetősen kicsi a választék, igazi tapasztalatok még nem alakulhattak ki. Ennek a folyamatnak a támogatására indult az ITP 17-es pályázat egyik alprogramja. Az önkormányzati alkalmazások minősítésére a kormány nemrég indított egy programot, melyet a TÖOSZ valósít meg (www.toosz.hu). Jelenleg a projekt még nagyon a kezdeti fázisban van, nincs értékelhetőalkalmazástérképe. Stratégiai célok A kistérség informatikai stratégiájában a hosszú távú cél: 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 a térségi intézményi rendszer megerősítése  és a KKV-k marketingjének javítása Az átgondolt informatikai fejlesztés is nagyban hozzájárulhat a térség közösségi szellemiségének erősítéséhez, és ezen keresztül az intézményrendszer stabilitásához. Cél, hogy az e-közigazgatásban és kistérségi portál kialakításában részt vevő18 település hosszú távon is a társulás stabil tagja maradjon. A stratégia egyik fontos célcsoportja az önkormányzatok, a melyek működésének korszerűsítését jelentősen segíti e közös összefogással megvalósított informatikai fejlesztés. A stratégia másik célcsoportja a KKV-k, amelyek a térségben található számosságuk (1200) miatt jelentős gazdasági potenciált és ezzel munkalehetőséget teremtenek a helyi lakosság számára. A portálon megjeleníthetőmarketingjükkel célunk a versenyképességük, és ezen keresztül hosszú távú fennmaradási lehetőségük elősegítése. A harmadik célcsoport a kistérség lakossága, amelynek életében meglévősajátosságok (más településen intézendő ügyek, egészségügyi vizsgálat, digitális írástudatlanság, eszközhiányosság, stb.) korszerűkezelésére kívánunk olyan informatikai megoldást adni, amely lehetővé teszi a „digitális szakadék” csökkentését. A fejlesztés főterületei: 1. Önkormányzat belső működésének fejlesztése a korszerű eszköz- és tudásháttér megteremtésével  Az önkormányzati vezetők és a beosztottak esetében az e-írástudás elérése, képzettségük javítása az új technológiák alkalmazásához  Korszerű eszközpark és hálózati csatlakozás kiépítése a központi szolgáltatások eléréséhez  Jobb minőségűés szélesebb skálájú publikálható és belső(pl. döntéselőkészítő) információk előállítása 2. Az önkormányzati szolgáltatások minőségi fejlesztése  A kistérség lakossága és a vállalkozói valamint a civil szervezetek felé naprakész, széles körűinformációszolgáltatás  Gyorsabb, rugalmasabb, pontosabb, követhetőbb ügyintézés  Esélyegyenlőség teremtése a korszerű, internetes szolgáltatások hozzáféréséhez, használatához  A közügyekben új médiákon keresztül véleménynyilvánítási lehetőség nyitása a lakosság számára 3. Együttműködés fejlesztése az önkormányzatok között illetve piaci szereplőkkel  Bevételt illetve költségcsökkentést jelentőszolgáltatások fejlesztése  A kispénzűönkormányzatok számára is biztosítani korszerűinformatikai megoldások, alkalmazások használatát




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

4.7 A nagykátai kistérség távmunka stratégiájának célrendszere:

1. Hosszú távú cél 2020-ig A nagykátai kistérség intelligens kistérségként prioritásként választja a távmunka kistérség programot

4.7.1.1 2. Átfogó célok (beavatkozási területek) 2013-ig A.

B.

C.

D.

Információgazdag

Információs társadalom kistérség

Munkavállalók távmunka kistérsége

Munkaadók távmunka kistérsége

kistérség

a távmunka feltételeinek megteremtésére




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 4.7.1.2 3. Prioritások

A.

B.

C.

D.

Megfelelő információáramlás

Intelligens kistérségi fejlesztések

Távmunkaadók számának növelése

Távmunkások számának növelése

A.1.

B.1.

C.1.

D.1.

A munkavállalói oldal felkészítése

A gazdasági szereplők Internet ellátottságának javítása

Távmunkát ösztönző támogatások nyújtása

Tudásközvetítés és fejlesztés, távoktatás

A.2.

B.2.

C.2.

D.2.


A háztartások Internet ellátottságának növelése


A szakmailag képzett munkaerő megtartása

A.3.

B.3.

C.3.

D.3.


Intelligens közösségi helyek létrehozásának ösztönzése

Ösztönözni a helyi gazdasági szereplő k és a nagyvállalatok közötti kapcsolatteremtést

A látens és regisztrált munkanélküliek körének megszólítása




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 4.7.1.3 4. Intézkedések

A.1.

B.1.

C.1.

A munkavállalói oldal felkészítése:

A gazdasági szereplők Internet ellátottságának javítása:

Távmunkát ösztönző Tudásközvetítés és támogatások fejlesztés, nyújtásához távoktatáshoz:

a.) A munkavállalóknak a távmunka adózási, infrastrukturális és jogi feltételeirő l tájékoztatás

a.) A vállalkozások a.) e-infrastruktúra mű ködési fejlesztésének költségeinek támogatása csökkentése b.)szélessávú elérések, Internet2 elterjesztésének elő segítése

D.1.

a.)Felnőttoktatási ehálózat létrehozása Az alulképzett munkaerő képzésének biztosítása b.) Távmunka végzés során felhasználható felső fokú képzések és tanfolyamok biztosítása c.) A piacképes szakképzettség és informatikai ismeretek oktatása

A.2.

B.2.

C.2.

D.2.

A munkaadói oldal felkészítése:

A háztartások Internet ellátottságának növelése:


A szakmailag képzett munkaerő megtartásához:

a.) A munkaadóknak a távmunka adózási, infrastrukturális és jogi feltételeirő l tájékoztatás

a.) egyéni, családi hozzájutás elő segítése b.) szélessávú elérés minden


a.)A projekt alapú munkavégzés alkalmazásának ösztönzése

a.) Térségben növelni a (Táv)munkalehetős égek számát



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

háztartásban A.3.

B.3.

C.3.

D.3.

A munkaadók és a munkavállalók távmunkára vonatkozó ismereteinek növelése:

Intelligens közösségi helyek létrehozásának ösztönzése:

Ösztönözni a helyi gazdasági szereplő k és a nagyvállalatok közötti kapcsolatteremtést:

A látens és regisztrált munkanélküliek körének megszólításához:

a.) kölcsönös tapasztalatcsere, információk és gyakorlatok átadása

a.) A munkanélküliek 2635 éves korosztályának megszólítása

a.) távmunka végzésére a.) Bizalom alkalmas kialakítása a térségi közösségi helyek munkaadóik és kialakítása a munkavállalók kistérségben körében a b.)akadálymentesí távmunka tett közösségi b.) A távmunka helyek létrehozása ellenő rizhető ségéne k és hazai gyakorlati tapasztalatainak széleskörű elterjesztése

b.)Információk szerzése az ingázó munkavállalók összetételéről

c.) A távmunka, mint fő állású munkavégzési forma elterjesztése Ábra 55 – Stratégia céljai, prioritásai, intézkedései

4.7.2 A stratégia célrendszere: A Távmunka stratégia egyaránt figyelembe veszi a globális és európai fejlődési trendeket, s nem kevésbé a hazai trendeket, és a kistérség jelenlegi állapotát, belsőlehetőségeit és elképzeléseit. Ezért egyaránt tekinthetőa globális és lokális erőtérben megfogalmazott stratégiának. Ezzel az is lehetővé válik, hogy szintén egyaránt figyelembe vegyük az evidens és a nem evidens jövőképeket és folyamatokat, s kifejezetten célnak tekinti, hogy a kistérségben széles körben megszülessen vagy kikristályosodjon egy átfogó távlatos jövőkép. Ez azért is szükséges, mert a közeljövő, de különösen a hosszabb távú kistérségi jövőlegalább




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

harminc-ötven százalékban nem a múlt és a jelen folytatása, hanem a lokális térség önálló jövővíziója alapján tervezhetőés teremthető. A stratégia az európai programok mellett az országos (NFT2), regionális és kistérségi stratégiák kiemelt intézkedéseit tekinti vezérfonalnak. Elsősorban a Közép-magyarországi Régió Információs Társadalom Stratégiájához illeszkedőcélokat és prioritásokat kívántunk megfogalmazni. A tanulmány helyzetelemzésének következtetései és a részeként elkészített problémafa és célfa alapján határoztuk meg a stratégia átfogó céljait, prioritásait, intézkedéseit.

4.7.2.1 Hosszú távú cél: A nagykátai kistérség hosszú távú (2020-ig szóló) stratégiája az, hogy megfelelőalapot teremtsen arra, hogy a távmunka, mint eszköz, növelje a helyi foglalkoztatottságot, csökkentse a térség gazdasági és szociális elmaradottságát más kistérségekhez képest, ezáltal növelve a versenyképességet. Cél, a távmunka kistérségi elterjesztését célzó mintaértékű foglalkoztatási stratégia kialakítása, ennek során az érintettek és érdekeltek partnerségi hálózatának létrehozatala a hátrányos helyzetűnagykátai kistérségében.

4.7.2.2 Átfogó célok: A középtávú célok rendszere a 2013-ig terjedőidőszak átfogó céljait (beavatkozási területeit) öleli fel. A hosszú távú cél alapján fogalmazzuk meg a nagykátai kistérség átfogó céljait. Az átfogó célok kidolgozásánál figyelembe vettük azt a tényt is, hogy nem elég a munkavállalókat és a munkaadókat felkészíteni a távmunkára, hanem a távmunka hátterét biztosító tényezőket is vizsgálni szükséges. Ehhez elengedhetetlen egyrészt a kistérség intelligens fejlesztése, másrészt egy olyan információhálózat létrehozása, mely elősegíti a munkaerőpiac mind a keresleti, mind a kínálati oldalának megfelelőtájékoztatását a távmunka hatékonyabb működésének szempontjából. A négy átfogó cél természetesen egymásra épül, egymást kiegészíti, és együttesen teszi lehetővé a távmunka kistérség tudatos létrehozását:




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

4.7.2.3 2. Átfogó célok (beavatkozási területek) 2013-ig A.

B.

C.

D.

Információgazdag

Információs társadalom kistérség

Munkavállalók távmunka kistérsége

Munkaadók távmunka kistérsége

kistérség

a távmunka feltételeinek megteremtésére A. Információgazdag kistérség: Egyik átfogó cél egyrészt azoknak a helyi fejlesztésben érintett kistérségi szereplőknek, szervezetek munkájának elősegítése, és szerepük növelése , amelyek tevékenységükkel elő tudják segíteni a kistérségi szintű együttműködési hálózatok kialakítását és működési feltételeik megteremtését, valamint a távmunkában érdekeltek és érintettek térségi partnerségi hálózatának kialakítását. Elsődleges feladatuk lenne olyan információáramlást biztosítani, mellyel elősegítik a távmunkával szembeni kétségek és félelmek eloszlatását, és növelnék a bizalmat a munkavállalók és a munkaadók körében a távmunka iránt. B. Információs társadalom kistérség a távmunka feltételeinek megteremtésére: Az ezredforduló utáni világ globalizálódó gazdasága gyorsan és gyökeresen változik, a világgazdaság az ipari társadalomból egy új, tudásalapú gazdaság felé tart. Az új korszak fontos jellemzője az információ és a tudás szabad létrehozása, forgalmazása, hozzáférése és felhasználása. E forradalmi változás jelentőségét az emberiség történetében végbement mezőgazdasági és ipari forradalmakhoz szokták hasonlítani, a kialakuló új társadalmat pedig – attól függően, hogy annak mely aspektusáról beszélünk – innovációs társadalomnak, információs társadalomnak, vagy tudástársadalomnak, sőt kognitív társadalomnak nevezzük. Az elnevezések sokszínűsége arra utal, hogy a változások az élet minden területét érintik, s oly mélyrehatóak, hogy ma már egy új civilizációs korszak, az információs kor kialakulásáról kell beszélnünk. A változások az emberi élet jelentős szféráit alakítják át. Így például a a gazdasági életet is: az Internetet használó, globálissá váló „információs piacon” közvetlen kapcsolatok jönnek létre a gazdasági élet fizikailag egymástól távol lévőszereplői között, lehetővé téve a termék és a technológia fejlesztői tevékenység (innováció), valamint a termelés hatékonyabb megszervezését (virtuális vállalatok, távmunka, elektronikus kereskedelem stb.). Az elektronikus gazdaság térnyerését a fejlett világban gyakran illetik „Új Gazdaság” („New Economy”) névvel is.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Az információs társadalom kialakítása egy háló szövéséhez hasonlítható, és működtetése sem lehetséges elszigetelt körülmények között. Az infokommunikációs infrastruktúra kiépítése és működtetése, a társadalmi beágyazottság csak akkor és ott lehetséges, ahol a tágabb környezet – kistérség, megye, régió – együttműködése is megvalósul. Az alulról és felülről történő„ szövés” vagy építkezés összehangolása stratégiai jelentőségű, mert csak így valósítható meg a viszonylag költséges infrastruktúra széleskörű kiépítése, a gazdaságos működtetéshez szükséges felhasználói kritikus tömeg elérése. Együttműködés kell a társadalmilag hasznos szolgáltatások megteremtéséhez, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításához. Ezen a szinten is érvényes az információs társadalom megvalósításának hármas jelszava: szubszidiaritás (kiegészítés és alulról építkezés) – kooperáció (együttműködés) – participáció (részvétel). Mindez olyan vertikálisan és horizontálisan szerveződő térségi együttműködést feltételez, amelyben a résztvevő falvak és városok önkormányzása erősödik, az egyediségüket és különbözőségüket meghatározó adottságaik és igényeik pedig markánsan jelennek meg. Az intelligens város/falu (kistérség) olyan fejlett információs infrastruktúrával rendelkező, sajátos minőségű földrajzi egység (vagy települések összessége), amely egyrészt a kormányzatok (önkormányzat), a vállalkozások, a non-profit szféra (oktatás, kultúra, egészségügy, társadalmi szervezetek) és az állampolgárok közötti korszerűelektronikus információcserét, másrészt az üzleti, közhasznú tranzakciók lebonyolítását biztosítja. Az „intelligens környezet” új üzleti lehetőségeket teremt a térség vállalkozói számára, vonzza a külföldi beruházókat, növeli a távmunka lehetőségét miközben új típusú szolgáltatásaival folyamatosan javítja a lakosság életminőségét. Az intelligens település/város hatékonyan hasznosítja fejlődési adottságait, ki tudja aknázni helyi potenciálját. Ugyanakkor képes kihasználni az új lehetőségeket is a gazdasági növekedés érdekében, továbbá képessé válik egy olyan támogató intézményrendszer kialakítására a jóléti szolgáltatások területén, amely erősíti és növeli a társadalmi összetartozást, a demokráciát és a stabilitást. C. Munkavállalók távmunka kistérsége: A stratégia elsődleges célcsoportját maguk a potenciális távmunkavállalók alkotják, a hátrányos helyzetű kistérség gyenge munkaerő-piaci helyzettel rendelkező potenciális munkavállalói (munkanélküliek, de akár mozgáskorlátozottak, romák, nők, nem megfelelő szakképzettséggel rendelkezők), akik számára megfelelőfelkészítéssel a távmunka lehetősége a munkaerő-piaci integrációt és az esélyegyenlőséget biztosítja. D. Munkaadók távmunka kistérsége:




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Természetesen a stratégia másik célcsoportját képezik azok az akár kistérségi, akár más székhelyű vállalkozások, amelyek konkrét távmunkaadók lehetnek a térségben, a kistérségben új munkahelyeket teremtve azzal, hogy bizonyos új feladatokat vagy korábban gazdaságtalan munkafázisokat távmunkában látnak el.

4.7.3 A prioritások bemutatása

4.7.3.1 3. Prioritások A.

B.

Megfelelő Intelligens információáramlás kistérségi fejlesztések

C.

D.

Távmunkaadók számának növelése

Távmunkások számának növelése

4.7.3.2 A. Megfelelőinformációáramlás Indoklás: Sok országban még most is nagyon kevés ember dolgozik távmunkában, aminek oka, hogy ez a fajta

munka ún. atipikus munka. Sok vállalatnak nincs elég információja a távmunkás munkavégzés lehetőségeiről, úgy a költségcsökkentés, mint a környezetvédelem terén. Kéthárom évtizede még lehetetlen lett volna a telekommunikációs technika akkori állása miatt, hogy az emberek otthonról, vagy akár teleházból végezzék a munkájukat. Az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy a munkájukat általában egy központi munkahelyen végezzék és sokan félnek belekezdeni valami, számukra új dologba. A vállalkozások vezetői a nyugati fejlett országokban már hamarabb kerültek szembe a távmunkás foglalkoztatással, ezért az ottani cégvezetőknek volt idejük hozzászokni, illetve kitapasztalhatták, hogy mennyire válik/válna be az általa irányított vállalatnál. A keletebbi, kevésbé fejlett országok, amelyeknél nem olyan régen következett be a rendszerváltás, régebben még nem voltak felkészülve a távmunka alkalmazására. Sok vezetőfejében még a mai napig ott van, hogy mennyire jól működtek azok a vállalatok, amelyeket egy központból irányítottak és félnek új dolgokat kipróbálni. Sokan attól is tartanak, hogy az alkalmazottaik nem dolgoznának annyit, ha kikerülnének a felügyeletük alól, mint egyébként, ha ők figyelnek rájuk. Pedig a statisztikák pont ellentmondanak ennek a félelemnek. A felmérések szerint a távmunkában otthon, vagy teleházban dolgozók nagyobb része hatékonyabban dolgozik, mintha ugyanannyi időt a munkahelyén töltene el.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Graaff 52 a távmunkát akadályozó tényezőket két csoportra osztja: A belsőtényezők közül a legkönnyebben leküzdhetőa hiányos ismeretekből eredőfenntartások, félelmek, amelyen könnyen lehet képzésekkel, konferenciákkal, cikkekkel, ismertetőkkel segíteni. A második nehezebb falat a szervezeti akadályokhoz kapcsolódik, a vezetők ellenállásához, a munkakultúrához, a szervezeti mérethez kapcsolódik, a közvetlen felettes visszaminősítésként élheti meg, hogy fizikailag kevesebb embert irányít, és ellenőrzést is nehezebb távolról gyakorolni. Harmadik külsőtényező, hogy egyszerűen a munka jellege nem felel meg a távmunka feltételeinek, pl. egy vaskohó vagy vasúti pályafelújítás. A külsőtényezők mellett azonban belsőtényezők is akadályozzák a távmunkát. Ezek közül az első, hogy a potenciális távmunkásban megvan-e a szükséges önfegyelem a távmunka sikeres végzéséhez, a második, hogy van-e kedvük az utazás helyett, vagy közben dolgozni, értéket jelent-e számukra az utazási időjobb kihasználása (otthon-maradással, vagy utazás közbeni munkavégzéssel). A harmadik tényezőa pszichoszociális körülmények, úgy mint a kollégákkal, ügyfelekkel való fizikai kapcsolat szükségessége (belső szükséglet) vagy a családtagok részéről érkező folyamatos megzavarás. Végül pedig mivel nincsenek fizikailag jelen az irodában, csökkenhetnek a karrierlehetőségeik. A kistérségi helyzetelemzésből is kiderül, hogy a munkaadók a távmunka legfontosabb előnyének a rugalmasabb időbeosztást (27%), az elérhető költségmegtakarítást (23%), valamint a megtakarítható irodahelyeket (19%) tartják. Hátrányként az ellenőrzés nehézségét (21%), a hazai tapasztalat hiányát (20%), valamint a munkavállalók elszigetelődésének veszélyét tartják, de nehézségként említik még a munkaszervezési nehézségeket és az adatbiztonsági problémákat is. A munkavállalók fontos előnyként említették meg azt, hogy távoli cégnél is munkát vállalhatnak, több időt tölthetnek a családdal, valamint szabadabb lehet munkaidőbeosztásuk, és nem hisznek abban, hogy a távmunka révén könnyebben találhatnak munkát. Hátrányként leginkább a munkajogi rendezetlenséget, elszigeteltséget, informatikai problémák megoldásának nehézségét, karrierlehetőségek csökkenését és a munkaadói visszajelzés hiányát nevezték meg a válaszadók. A problémafa egyik szegmense is ezt a problémát emeli ki, hogy néha a nagyfokú bizalmatlanság jellemzi a térség munkaadói és munkavállalói attitűdjét. Sokszor a távmunka bevezetésének és elfogadtatásának ezen félelmek az okai. Sőt a hiányos, vagy nem megfelelőinformációk hátráltatják a távmunkának, mint atipikus foglalkoztatási formának az elterjedését. Ezért a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának felkészítése és megfelelőtájékoztatása stratégiánk elengedhetetlen részét kell képeznie:

52

Thomas de Graaff:On the Substitution and Complementarity between Telework and Travel: A Review



A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJA egységes szerkezetben A.1. A munkavállalói oldal felkészítése

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 A.2.

A.3.



A.1. Munkavállalói oldal felkészítése: A prioritás célja, hogy a munkavállalói adottságok ismeretében készüljenek olyan információs és oktatási anyagok, amelyek lehetővé teszik a munkavállalókat a távmunkák megfelelő szintűellátására. Ahhoz, hogy a munkavállalók megfelelően tájékozódjanak a lehetőségeikről, biztosítani kell számukra információforrásokat és oktatásokat, melynek segítségével eligazodnak a távmunka világában. A távmunka végzés különféle formáinak bemutatására induljon meg a távmunkások képzésének, illetve a távmunkássá válás átképzési mintaprojektje, különös tekintettel a hagyományos munkavégzésben korlátozott személyekre (GYED-en lévő kismamák, mozgáskorlátozottak, nyugdíjasok). A képzések szervezése és az oktató anyag készítése egy kistérségi távmunka központ és a munkaügyi irodák együttműködésében történhet, gyakorlati megvalósítása a helyi teleházakban, esetleg iskolákban online illetve előadások és online segédeszközök kombinációjában. Fontos, hogy a szolgáltatás az egyének számára otthonról is hozzáférhető legyen. A már működőteleházak vagy faluházak bekapcsolásával kezdjék el – a megyei Munkaügyi Központtal együttműködésben – a távmunka megismertetését, népszerűsítését, esetleg az első távmunkások képzését. A képzési program beindításában a fiatal kisgyermekes nők, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőlakosság preferálása tanácsos. A.2. A munkaadói oldal felkészítése: A prioritás célja, hogy a munkaadói adottságok ismeretében készüljenek olyan információs és oktatási anyagok, amelyek lehetővé teszik a munkadókat a távmunka bevezetésére és alkalmazására. A távmunka elterjedésének legnagyobb akadályát jelentheti a munkaadói oldal tájékozatlansága és bizalmatlansága a távmunka iránt. Eleinte a vezetők többsége nem is 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

tudott a távmunka lehetőségéről, később pedig nagyon sokan idegenkedtek tőle. A legnagyobb problémát a bizalom hiánya okozza, amelynek oka a közvetlen kontroll lehetőségének elvesztése a főnök-beosztott fizikai távolságából adódóan. Sok esetben a vezetők maguk is állásuk elvesztésétől félnek. A felkészítéshez javasolt irányok:  a vállalkozások felkészítése a távmunkára, képzések, tájékoztatók, humán erőforrásuk fejlesztése  tanácsadói szolgáltatások a kistérség mikro-, kis-és középvállalkozások számára  gazdasági, jogi, pénzügyi tanácsadás a távmunka területén  informatikai képzések  információs társadalom képzés  vállalkozásfejlesztőképzések  atipikus foglalkoztatási formák bemutatása, előnyök és hátrányok ismertetése, problémák kezelése, gyakorlati tapasztalatok átadása: A távmunka bevezetését és működtetését elősegítővezetőképzési ismeretek:  új vezetéselmélet ismeretek és gyakorlatok  új munkaerőpiac és humánerőforrás menedzsment  kommunikáció alapjai és a mediatizált kommunikáció  szervezéselmélet és új szervezet típusok  fejlesztőtréningek (kommunikációs, konfliktuskezelés, stb.)  a távmunkára vonatkozó uniós ismeretek  pályázatírás, projektmenedzsment  szakmai továbbképzések A távoktatás multimédiás tananyagokon keresztül történhet. A képzés egyrészt a vállalkozások telephelyein folyhat, a nem megfelelő infokommunikációs technikai felszereltség esetén a képzéseknek a helyszínt a egy kistérségi távmunka központ biztosíthatja. A.3. A munkaadók és munkavállalók távmunkára vonatkozó ismereteinek növelése: A távmunka infrastrukturális, jogi és adózási ismereteinek növelése elengedhetetlen feltétele a munkavállalók és munkaadók távmunka iránti bizalmának kialakításához. Mivel a félelmek és a bizalmatlanság egy részét a nem megfelelőinformációk és egyáltalán az információk hiánya okozza, ezért meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a potenciális munkaadóknak és a munkavállalóknak folyamatosan biztosítani kell egy olyan információs irodát, információs hálózatot, melynek segítségével a legújabb tapasztalatok, jogszabályok, ismeretek eljutnak hozzájuk. A kistérségi helyzetelemzés alapján elmondható, hogy problémaként jelentkezik a kistérségben a piacképes szakképzettség és az informatikai ismeretek hiánya, ezért a képzési stratégia kapcsán egy olyan távmunka központ felállítását javasoljuk, amely biztosítaná a 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

helyet, a tárgyi és személyi feltételeket a felnőttképzési programok számára és a .a távoktatás folyamatainak kibontakozását segítené előa kistérségben, a következőcélokkal:  Munkavállalók felkészítése az információs társadalomra és a távmunkára  Helyi gazdasági szereplők képzése és felkészítése  Távoktató központ létesítése, ahonnan lehetőség nyílik az otthoni, illetve a vállalati képzésekre e.learning tananyagok keretében Az információs kor viszonyai között már szükség megtervezni a távoktatást is. A kistérségben a távmunka stratégia céljait szolgáló képzések mindegyike akár mehetne távoktatási keretben is. A távoktatási hallgatói helyszínek lehetnek:  A szakközépiskola, a kistérség általános iskolái  Kistérség településeinek teleházai, könyvtárai, művelődési házai, stb.  Kistérségi gazdasági vállalkozások  Kistérség civil szervezeteinek irodái  Otthoni környezet Ki kell jelölni egy kistérségi távoktatás szervezőszemélyt, aki  menedzseli, koordinálja az oktatás menetét  hirdeti a kistérségi tanfolyamokat (PR feladatot lát el)  felveszi a hallgatókat a kurzusokra  biztosítja a hallgatók részére a hallgatói csomagot  hallgatókat folyamatosan ellátja a szükséges információkkal  az oktatóval órarendet, tananyagot egyeztet  az oktatókkal szerződéseket köt  adminisztratív feladatokat lát el  az oktatók - teljesítmény szerinti - fizetését átutalja  stb. Szükség esetén konzultációs lehetőségét kell biztosítani, mely történhet (IP) telefonon, email-en esetleg video-konferencián keresztül. A kiadott oktató CD-k igény szerint megvásárolhatók file szerverről való letöltéssel. A távoktatás például a TV internetes adásain keresztül történne, az anyagok a TV honlapjáról letölthetőek lennének. A távmunka központnak folyamatosan kapcsolatot kell tartania a munkaügyi kirendeltséggel, és a Regionális KépzőKözponttal a tanfolyamok, képzések igényének felmérését illetően, hiszen a programokat az igényekhez kapcsoltan kell kialakítani. A központ és munkaügyi kirendeltség elsősorban a munkanélküliek munkaerőpiacra való visszatérésében nyújtana segítséget oly módon, hogy a térségben munkát keresők, és az alulképzettek célzott felkészítését szervezné.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

4.7.3.3 B. Intelligens kistérségi fejlesztések: Az intézkedés célja: A telekommunikációs és információtechnológiai struktúrák egységes fejlesztése a Nagykátai kistérségben; a széleskörűhozzáférés és felhasználói feltételek megteremtése a tudásalapú gazdaság infrastrukturális és társadalmi befogadásának érdekében. A hozzáférés megteremtése, a hálózatok megfelelőkapacitása és állapota sikertényezője minden intelligens város- és településfejlesztésnek, és elemi feltétele a távmunka foglalkoztatás megteremtésének. Indoklás: Az intelligens településsé válásnak mindenekelőtt alapvetőinfrastrukturális feltételei vannak és lesznek. Kulcsfontosságú, hogy a gazdasági társaságok, vállalkozások, a igazgatási és oktatási intézmények, valamint a háztartások többsége (80-100% között) közvetlenül érjen el gyors és szélessávú, interaktív infokommunikációs hálózatokat. Ahhoz ugyanis, hogy az infrastrukturális beruházások költségei megtérüljenek, hatásuk pedig, mind gazdasági, mind társadalmi síkon mérhetőlegyen csak is a kritikus tömeg elérésével lehetséges. Ennek mértéke természetesen az adott területi egység nagyságának is függvénye: egy közepes méretűváros esetében legalább a háztartások egyharmadát jelenti, egy kisközség esetében ez az arány jóval magasabb. Tekintettel a telekommunikációs beruházások és szolgáltatások magas költségeire, a lakossági információs írásbeliség alacsony mértékére és a hálózati kapcsolódás iránti alacsony igényekre, a kritikus tömeg elérése szempontjából célszerűa nagyobb területi egységek infrastrukturális fejlesztésének összehangolása. A gyengeségek sorában meg kell említenünk az alacsony számítástechnikai „kultúrát” a lakosság és a kisvállalkozások körében. S bár a térség háztartásaiban a PC-k becsült száma magasnak mondható, magyarázatát elsősorban a gyermekek számával, nem pedig, a felnőtt lakosság digitális kultúra iránti igényével kell magyaráznunk Az intézkedés keretében tekintettel a települések adottságaira több különböző szintű fejlesztést kell megvalósítani: kábel, ADSL, mikrohullám. Az alkalmazott technológiák egyedi projektek kidolgozását igénylik. A megfelelőműszaki megoldás kiválasztásánál döntő szempont a települések aktuális infokommunikációs rendszere (távbeszélő ellátottság, kábeltévé, sávszélesség, kapcsolódás, bővíthetőség, interaktivitás lehetősége), a hozzáférési lehetőségek bővítése stb., valamint az, hogy a települések önállóan, vagy másokkal parterségben, avagy szélesebb kistérségi összefogással kívánják a fejlesztést megvalósítani. Ez utóbbi feltételek nem csupán a rendelkezésre álló források mértékét, hanem a potenciális műszaki megoldások kiválasztását is meghatározzák Párhuzamosan az infrastrukturális fejlesztésekkel és az információs szolgáltatások kialakításával, el kell indítani a vállalkozói befogadó közeg, a kistérség gazdasági




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

szereplőinek és a lakosság felkészítését az infokommunikációs rendszer nyújtotta lehetőségek intenzív kihasználására.:

B.1. A gazdasági szereplők Internet ellátottságának javítása

B.2. A háztartások Internet ellátottságának növelése

B.3. Intelligens közösségi helyek létrehozásának ösztönzése

B.1. A gazdasági szereplők Internet ellátottságának javítása: Párhuzamosan az infrastrukturális fejlesztésekkel és az információs szolgáltatások kialakításával, el kell indítani a vállalkozói befogadó közeg, a kistérség gazdasági szereplőinek felkészítését az infokommunikációs rendszer nyújtotta lehetőségek minél szélesebb kihasználására. A célfában prioritásként jelenik meg a gazdasági szereplők Internet ellátottságának javítása. Magyarországon a kereskedelmi cégek, mintegy 90 százalékának van Internet kapcsolata, de Internet biztonságot rögzítődokumentummal csak 7 százalékuk rendelkezik. Ez a tény nagymértékben hátráltatja az online gazdaság fejlődését, elsősorban a vásárlókban növelve bizalmatlanságot. A kereskedelemi vállalatok a felmérések szerint a beszállítók megbízhatóságát és a jó piaci ismereteket tartják a legfontosabbnak. Többségük azonban még bizalmatlan az internetes tranzakciók iránt. Ezen a helyzeten részint a biztonsági rendszerek fejlesztésével, a biztonságvédelmi dokumentumok elkészítésének és használatának kötelezővé tételével, és az ez irányú fejlesztések pénzügyi támogatásával (hitelek, támogatások, pályázatok) lehet javítani. Kistérségi szinten csupán arra van lehetőség, hogy a vállalkozások körében a biztonságtechnikára erőteljesen fel kell hívni a figyelmet. Ma már a kisvállalkozások is érdekeltek a biztonságban, hiszen négy mikrovállalkozásból három, öt kisvállalkozásból pedig, négy rendelkezik a világhálóra való kapcsolódás lehetőségével. Rendeléseik feladására a cégek 38, ajánlattételre 50 százalékuk használ internetet. A beszerzések terjedését az interneten keresztül Magyarországon akadályozza még a partnerek felkészületlensége (informatikai ismeretek), a hiányos gazdasági információk. A felmérések azt mutatják, hogy ha minden megfelelően működne hazánkban a potenciális internet vásárlók köre 2003-ban,




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

már elérné a 80 százalékot. Lakossági körben az elemzők arra számítanak, hogy öt év múlva minden második netezővásárolni fog a hálón.53 A fenti adatok tükrében a kistérség gazdaságának erősítése szempontjából a következő tanulságokat vonhatjuk le: 1. A vállalkozások piaci lehetőségei jelentős mértékben erősíthetők a jövőben az Internet használatának terjedésével. 2. Piaci szempontból alapvetőfontosságú a megfelelőbiztonsági háttér kiépítése és a minőségbiztosítás. Különösen igaz ez a beszállítói rendszer és a klaszterek kialakulásában, de fontos tényezőa lakossági online vásárlások növekedésében is. 3. A vállalati marketing megkerülhetetlen eleme az Interneten megjelenő információ és reklám. B.2. A háztartások Internet ellátottságának növelése Az információs társadalom küszöbén még inkább igazzá vált a közhely: „a tudás hatalom”. A tudás megszerzése, a hozzáférés-hozzájutás lehetőségeiben a különbségek mérséklése, felszámolása alapvetőérdeke a kistérségnek. A tájékozódás/tájékozottság csak akkor jár együtt, ha a tájékozódás lehetősége biztosított. Mára az elektronikus adat mennyisége sokszorosan felülmúl minden más információhordozón tárolt ismeretet. Az információ frissességében, mennyiségében, részletezettségében az Internet verhetetlen. 2004 decemberében a magyar háztartások 34,5 százalékában volt legalább egy működőszámítógép és a háztartások 17 százalékába volt az internet bekötve, amiből kb. 8% érte a szélessávon a webet, a fennmaradó 9% alacsony sávszélességet használt, ami jelentősen korlátozta a hozzáférést. Amennyiben a szélessávú és gyors szolgáltatás minden településen és sokféle eszköz igénybevételével megrendelhetőés a háztartások fele-háromnegyede majd rendelkezik is Internet-kapcsolattal, akkor lehet sikeres a tudásvezérelt versenyképes kistérségi gazdaság erősítése, a tudásvezérelt versenyképes kistérségi társadalom építése, a tudásfejlesztés és tudásközvetítés versenyképes, az e-önkormányzat, e-közigazgatás, e-választás elterjesztése. Minden prioritás sikerének előfeltétele az e-infrastruktúra fejlesztése, az Internet 2 és az IPv6 elterjesztésének támogatása. A gyorsabb és szélesebb e-infrastruktúra kiépítése azonban nem feltétlenül és nem automatikusan, de főleg nem azonnal növeli meg a tényleges hozzáférést. A közösségi hozzáférések fejlesztése növeli meg tömegesen, ugyanakkor költséghatékonyan a hozzáférési lehetőségeket. Kiemelkedőfontosságú közösségi hozzáférési pontok a képzési helyek (óvoda, iskola,), munkahelyi közösségek, e-magyarország pontok, internet kávézók, polgármesteri hivatalok. Az egyéni hozzáférési pontok jelentik a számszerűsíthetőés statisztikailag is összehasonlítható mutatószámot. A közösségi hozzáférési pontok csak durva becslésre adnak lehetőséget a tényleges felhasználók számáról. Ahhoz, hogy az információs társadalom ne csak kialakuljon, de valós világ mindennapi világ legyen fontos tényezőaz egyéni, családi elérési pontok számának intenzív növelése. 53

Jelentés az Internet-gazdaságról, GKI RT. 2002. március




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Az elektronikus korszakban a lemaradás komoly társadalmi és gazdasági hátrányokkal járhat, ezért kistérségébe tartozó települések további fejlődése szempontjából létfontosságú, hogy polgárai többek között, az internet nyújtotta lehetőségeket is teljes mértékben kihasználhassák. A probléma leküzdése terén örvendetes tény, hogy a szolgáltatók egyre kedvezőbb tarifákkal és lehetőségekkel élnek a lakossági felhasználás terén. Ez azt jelenti, hogy az internet használat egyik leginkább akadályozó tényezője - a drágaság - lassan elhárul. Ez azonban még nem oldja meg a drága számítógépek kérdését, bár e téren is elindultak a kedvezőfolyamatok, melyben az állam is szerepet vállal. A kistérség önkormányzatainak - a társadalmi kohézió fenntartását szem előtt tartva - részt kell vállalniuk az információhoz jutás feltételeinek megteremtésében. Ennek egyik eszköze lehet a kiemelt társadalompolitikai csoportok számítógép-vásárlásának kedvezményes fizetési konstrukciókkal való segítése. A másik megoldás a lakókörzetekhez kapcsolódó nyilvános pontok számának sűrítését támogató intézkedések: a kistérségi településeken Internet-kávézók, teleházak/telekunyhók, Internet-könyvesboltok, Internetklubok, stb. létrehozása A szélessávú infokommunikációs infrastruktúra kiépítettsége az előfeltétele minden további fejlesztésnek. Újra hangsúlyozni kell, hogy amikor információs infrastruktúra fejlesztésről beszélünk, nem csupán a technológiát tartjuk szem előtt, hanem ezen infrastruktúra hatékony és a lakosság céljait szolgáló felhasználásához szükséges ismeretek és attitűdök megteremtését is. Fontos továbbá, hogy az információs társadalom olyan követelményeket támaszt az adatátvitellel kapcsolatban, amelyet a hagyományos, analóg megoldások (analóg telefonvonal) már nem képesek hatékonyan teljesíteni. Ezért az eEurope 2005 Akcióterv is központi célként fogalmazta meg a szélessávú Internet elterjesztését. Magyarország sem tehet mást, ha nem akar lépéshátrányba kerülni, mint hogy fejlesztési terveiben a szélessávú hálózat kiépítését tűzi célul. Egyedül egy ilyen hálózat képes hatékonyan kiszolgálni azokat az igényeket, melyeket a közeljövőben várhatóan az e-közigazgatás, az e-kereskedelem vagy az egyéb fejlődési irányok fognak támasztani. A kábeles megoldás gyengeségét mindenekelőtt a technika gyors fejlődésével való lépéstartás hiányában jelölhetjük meg. A problémát leginkább az okozza, hogy amikor a kábelTV hálózatok kiépültek, még szó sem volt a sok műsorcsatornás, szélessávú (5-30 MHz sávot kihasználó) átvitelről. Éppen ezért a legnagyobb gondot az interaktív kapcsolati rendszer kiépítésében az jelenti, hogy hogyan lehet a keskenysávú, zavarokkal terhelt hálózatokat minimális költséggel az interaktív szolgáltatások számára alkalmassá tenni. A sokféle megoldás közül a hazai fejlesztési koncepciók – hasonlóan az európai törekvésekhez – a kábeltévé hálózatok szegmentálását (részekre bontását) javasolják, annak érdekében, hogy minél kevesebb előfizetőt ellátó csomópontok jöjjenek létre (HFC-architektúra). Ennek a rendszernek nagy előnye, hogy egy-egy előfizetőszámára nagyobb visszirányú sávszélesség áll rendelkezésére. Az interaktív kábeltévé alkalmazási területei: a gyors Internet elérés, digitális interaktív televízió, igény szerinti műsorszolgáltatás, a legkülönbözőbb távszolgáltatások (elektronikus ügyintézés, távmunka, távoktatás stb.), Internet-telefon. 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Az sem szól a kábeles fejlesztés mellett, hogy rendkívül tőkeigényes. Ennek következtében az önkormányzati tulajdonban lévőkábelrendszer beruházási (hálózat-fejlesztési) lehetőségei – a relatíve gyengébb tőkeellátottság következtében – korlátozottak. Ezért a kábelhálózat kiépítése többnyire csak a viszonylag nagyobb településeken kifizetődő, míg a kisebb településeken országos viszonylatban is megfigyelhetőa kábeltévé hálózat elmaradottsága. A nagykátai kistérségben országos viszonylatban jónak ítéljük meg a kábeltelevíziós ellátást. További fejlesztések révén a kábeltelevíziós hálózat a szélessávú információs infrastruktúra alapját képezheti. A kábeltévé hálózat mellett további szélessávú távközlési és internetezőmegoldások az ADSL technológia, a műholdas rendszeren történőjelátvitel vagy a mikrohullám. A műholdas vagy a mikrohullámú megoldások előnye, hogy hatékonyabbak a kisebb településekből álló, szétszórtabb településszerkezet bekapcsolásakor. A nagykátai kistérségben is mérlegelni kell a különbözőmegoldások kínálta lehetőségeket, s ahol költséghatékonyabb megoldást találunk a kábeltelevíziónál, ott más irányba kell elindulni, illetve a felsorolt megoldásokat kombinálva kell alkalmazni. B.3. Intelligens közösségi helyek létrehozásának ösztönzése: Távmunka-központban, teleirodában, e-falvakban történőmunkavégzés lényege, hogy a munkavállaló a munkahelytől távol végzi a munkát, ahol számára a legkényelmesebb. A munkavállalóknak sokkal kevesebbet kell utazniuk, a munkáltatók ezzel egyidejűleg olcsóbb térségbe vihetik át a távolról is elvégezhetőmunkákat. 54 Távmunka központot ki lehet alakítani bármelyik házból a faluban, vagy akár az iskola épületében, esetleg egy irodaház egy részében is működhet. A távmunka központok létrejöttének célja elsősorban a szegényebb, elmaradottabb településeken élők munkavállalási lehetőségeinek javítása volt. A távmunka központok által az ilyen településeken élők is versenyképesebbek lettek a munkaerőpiacon. Emellett a távmunka központok közösségteremtőképessége is magas. Az ilyen helyen dolgozó személyek úgy érzik, mintha egy munkahelyen dolgoznának, nem alakul ki bennük az elszigeteltség érzés, amely az otthon dolgozó emberek egyik legfőbb problémája. A teleházakban az emberek jobban megismerik egymást, egymás problémáit, esetleg segítenek egymásnak a munkában, olyan általános dolgokkal, problémákkal kerülnek szembe, amelyekkel a ”normális” munkahelyen dolgozó személyek is a mindennapokban.

54

Tóth Adrienn: A humán erőforrások menedzselése néhány nagy vállalatnál különös tekintettel a távmunkára – 2005




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Bizonyos távmunka központokban lehetőség nyílik a családos embereknek a gyermekek elhelyezésére a gyermekmegőrzőkben, miáltal megkönnyítik ezeknek az embereknek a munkába állását, illetve a munkájuk végzését is. 55 Javasoljuk:  Telecenterek, „e-falvak” létrehozását a kistérségben: Komplex távmunkahely központok kialakítása, mely nem egyszerűen csak a távmunka végzés helyét biztosítja, hanem szállást és egyéb szolgáltatásokat nyújt a távmunkásoknak :  a gyermeküket egyedül nevelőkismamáknak gyermekfelügyeletet,  szálláslehetőség biztosítása  komplex információs és informatikai technikával felszerelt termek létrehozása  mozgáskorlátozottak és egyéb fogyatékkal élők számára kialakított speciális irodák kialakítása. Itt figyelmebe kell venni egyrészt a mozgáskorlátozottak igényeit, azaz akadálymentesített épületeket szükséges kialakítani, és egyéb más technikai eszközökkel kell felszerelni ezen irodákat. ( pl: látás-és hallássérültek számára)  Szatellit irodák, távmunka központok létrehozása a kistérségben Úgynevezett satellite office-ok azaz távmunka központok felállítása a kistérségben távmunkások számára a munkáltató telephelyétől távol. A szatellit irodák számítógépes kapcsolatban állnak a központtal. Előny itt is, hogy az alkalmazottnak nem kell naponta bemennie az irodába, csak a lakóhelyéhez közel esőszatellit irodába (ezeket általában az agglomerációkban állítják fel).” Ezek a szatellit irodák általában a városokon kívül találhatók, ahol a fenntartás költsége alacsonyabb, mint a városon belül. Ezek az irodák a teleházaktól eltérően nem nyilvánosak, hanem csak egy vállalat alkalmazottai dolgoznak.56 Természetesen a távmunka központok funkciójának meghatározása és a szolgáltatások kiválasztása a települési adaptáció mentén kell, hogy megtörténjen.

4.7.3.4 C. Távmunkaadók számának növelése: Indoklás: Az 1960-as évek végén, 70-es évek elején gazdasági válságszituáció volt, amely új, hatékonyabb, innovatív módszerek kialakítására ösztönözte a gazdasági élet szereplőit, amely a teljes világgazdaság rekonstrukciójához vezetett. A multinacionális vállalatok térnyerésével a munka is globális környezetbe helyeződött. Megkezdődik a vállalatok piac felé fordulása, 55

Otthonról dolgozni kényelmesebb – Dr. Szilágyi Vera cikke a távmunka típusairól 2001. ápr. 25. Letöltés helye, ideje: http://www.fn.hu/index.php?id=16&cid=5215, 2005.11.24. 56 Otthonról dolgozni kényelmesebb – Dr. Szilágyi Vera cikke a távmunka típusairól 2001. ápr. 25. Letöltés helye, ideje: http://www.fn.hu/index.php?id=16&cid=5215, 2005.11.24




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

előtérbe kerül az ügyfél, megjelenik a hálózati szemlélet, az együttműködés mértéke nő. Mindezek ahhoz vezetnek, hogy a munkaerőa belsőfolyamatok helyett sokkal inkább a külső kapcsolatok felé fordul, megnőa külsőkapcsolatokkal foglalkozó munkatársak száma. A piacok bővülésével, egyre több szereplőmegjelenésével erőteljes versenyképességi nyomás alakul ki. A versenyelőny egyik forrása a javak, információk és a munkaerőtovábbításának felgyorsítása. A just-in-time szemlélet nemcsak a termékek, szolgáltatások tekintetében, hanem a munkavégzés tekintetében is előtérbe kerül (just-in-time working). Erre kiválóan alkalmas a mobil eWork, amelynek révén a munkaerőszállítása, allokálása rövid időalatt megtörténhet. A mobil munkaerő segíti az ügyfélorientáltság megvalósítását, valamint csökkenti a költségeket a kis kihasználtságú, drága irodatér csökkentésének lehetőségén keresztül. A hagyományos irodák helyett ugyanis alkalmazhatóak az úgynevezett desksharing, hostelling, illetve hot-desking irodák. A gazdasági tényezőjelentős hatással van nemcsak az elterjedés mennyiségi, hanem minőségi voltára is. Egy terület gazdaságának és lakosságának koncentráltsága befolyással van arra, hogy milyen típusú távmunka alakul ki. A koncentrált területeken a távmunka az új munkahelyek létrehozása szempontjából fontos elsősorban, míg a szétszórt lakossággal rendelkező területeken a szolgáltatások, tanulás és munka elérhetőségének biztosítása kerül előtérbe. A relatív fejlettség és vásárlóerőhatása elsősorban a távmunka technológiai feltételét jelentő információ technológia elérhetőségében nyilvánul meg. A vásárlóerőugyanis hatással van a számítógép-ellátottságra és az internet használatra egyaránt. A gazdaság liberalizáltsága, ideértve a piac rugalmasságát befolyásolja az adott gazdaságba történő beruházások nagyságrendjét, típusát. A piaci szabadságot tekintve nincs „jobb megoldás”, a liberalizált piacok és az erőteljesen szabályozottak egyaránt hordoznak magukban előnyöket és hátrányokat mind a gazdasági fejlődés, mind a távmunka elterjedésének szempontjából. A távmunkára közvetlenül is hatással van a munkaügyi kapcsolatok formalizáltságának mértéke, a munkakapcsolatok és a menedzsment stílus. A menedzsment rugalmassága, nyitottság új módszerek alkalmazására, és mindenekelőtt a bizalom szerepe az alá-főlé-, és a mellérendeltségi viszonyokban is erőteljes hatással van a távmunka elterjedésére. Ez megmutatkozik pl. Nagy-Britannia (liberális munkaerő-piac) és Németország (erősen szabályozott munkaerőpiac) esetében. Míg előbbi országban gyorsabban terjedt és nagy mértékben informális, nem szabályozott munkaerőpiaci kapcsolatok formájában, addig Németországban egyrészt valamivel később ismerték és fogadták el széles körben a távmunka jelentőségét, valamint itt a távmunkahelyek szabályozott, szerződésekkel alátámasztott formában léteznek. A gazdaság és az ipar struktúrája természetesen szintén jelentős tényező, hiszen egy jellemzően agrár alapú, vagy turizmusra építőgazdaságban kevesebb lehetőség és igény van alternatív foglalkoztatási formák alkalmazására. 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A stratégia a következőprioritásokat emeli ki:

C.1.

C.2.

C.3.

Távmunkát ösztönző Távmunkában végezhető Ösztönözni a helyi támogatások munkaterületek gazdasági szereplő k nyújtása felkutatása és és a nagyvállalatok létrehozása a térségben közötti kapcsolatteremtést

C.1. Távmunkát ösztönzőtámogatások nyújtása A távmunka földrajzi elterjedtségét a természetes munkaerő-piaci folyamatokon túl természetszerűleg befolyásolják, sőt mi több befolyásolni igyekeznek a különböző kormányzatok, legyenek azok központiak, vagy regionális szintűek. A befolyásolás motiváció között szerepelnek gazdasági, de legfőképpen szociális szempontú megfontolások. A konkrét foganatosított intézkedéseken túl a mai kormányzati politikákban megjelennek azok a félig bürokratikus, félig önszerveződésen alapuló tevékenységek, amelyek az adott kormányzat és a civil szféra közötti együttműködésen alapul. A kormányzat sokszor igyekszik ösztönzőleg hatni a gazdasági szereplőkre, s ezt tehát nemcsak a pénzügyi támogatások, és adminisztratív tehercsökkentések révén, illetve a jogi szabályozás kereteit megadván teszi meg, hanem az együttműködést is kívánja fejleszteni a megfelelőszereplők között. Erre kiváló példa látható az Európai Unió gyakorlatában. A támogatás mint eszköz, az a kapocs, amely az elérendőcél, a megvalósítandó állapot és a jelenlegi helyzet között jelentkezik. Többféle támogatási módszer működik, illetve létezik:  pénzügyi támogatások Szűkebb értelemben tekintendőa támogatási eszközök vizsgálata akkor, ha a pénzügyi támogatások rendszerét kívánjuk áttekinteni. Ezen értelmezés fontossága egyértelmű, mégpedig azon oknál fogva, hogy a legtöbb cél eléréséhez biztosítani kell a fizikai megvalósulást, amelyre a pénzeszközök nyújtanak lehetőséget. Azokban az esetekben, amikor egy beruházás nem szigorúan gazdasági szempontokat érvényesítene, vagy bár megfelel a gazdasági elvárásoknak a megtérülés tekintetében, azonban az újszerűmegoldás ismeretlen következményei kockázatként lépnek fel, akkor a vélhetően jelentkező veszteségek ellentételezéseként indokolt pénzügyi támogatás alkalmazása. A későbbiekben a tapasztalatok növekedésével az ellenérzések megszűnnek, s a támogatás csökkenthető, illetve elhagyható. 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A pénzügyi problémák kezelésére a kistérségben javasolnánk egy kistérségi pénzügyi alapot létrehozni, melyből a gazdasági társaságok a távmunkához szükséges tervezési munkákhoz, valamint infrastruktúra kialakításához támogatást igényelhetnének. Ugyanis a távmunkahelyek kialakításának vannak bizonyos fix költségei, amelyek kezdeti beruházásként jelentős összegeket emésztenek fel. Bár a számítások és a tapasztalat is bizonyították ezen költségek megtérülését, sok vállalkozás, szervezet számára akadályozó tényezőezen eszközök kialakításához szükséges pénzügyi források hiánya. Természetesen költségek nem csak a kialakítás, hanem a fenntartás kapcsán is felmerülnek, amelyek azonban már nem jelentenek akkora megterhelést.  egyéb adminisztratív tehercsökkentés, illetve speciális eljárásbeli kedvezmények A tágabb értelmezés alapján ide tartoznak olyan intézkedések, amelyek az adott kormányzatnak egyáltalán nem vagy csak közvetett módon jelentenek némi költséget. Az ezen csoportba tartozó részben tehát az adminisztratív terheket csökkenti mind a kormányzatok, mind a munkavállalók, mind a munkáltatók részéről. Másrészt léteznek olyan csoportok, ahol a munkavégzés szempontjából a távmunka forma kifejezetten előnyös, sőt olykor kizárólagos lehetőség, ezért a törvényhozás igyekszik külön szabályokkal védeni a negatív diszkrimináció következményeitől. Javasolt olyan járulékkedvezmények biztosítása is, amelyek elősegítik a munkaadók távmunka bevezetése meletti döntését (pl. ideiglenes SZJA kedvezmények).  együttműködés segítése Az együttműködés, a szakmai konzultációk támogatása, kerekasztal-beszélgetések szervezése olyan vállalt és nem kötelezőfeladatai lehetnek az adott kormányzatoknak, amellyel olyan speciális kitűzött céljaikat tudják teljesíteni, amelyekhez nem elegendősaját eszköztáruk. A távmunka tipikusan olyan terület, ahol a nemzetközi gyakorlat is, és más nemzetek gyakorlata is a háromoldalúság elvét érvényesítették, csak úgy mint a munkaügyi kérdésekben általában. 57 Technológiai elégtelenségek Különösen a távmunka kialakulásának elsőszakaszában jelentettek komoly akadályt. A távmunka alkalmazásának ugyanis komoly technológiai feltételei vannak, amelyek nélkül az ilyen típusú munkavégzés elképzelhetőugyan, de hatékonysága erősen megkérdőjelezhető. A számítógép, az Internet, a mobiltelefon mára elengedhetetlen feltételei nemcsak a 57

Elegendőcsak arra gondolnunk, hogy Ausztria mekkora beleszólást enged bizonyos szabályozási kérdésekben a munkavállalók és a munkáltatók érdekvédelmi szervezeteinek. De ilyen példát számos más helyen is találhatunk, a skandináv államok közül Svédország munkajogi szabályozásának és a munkaerőpiaci helyzetének alakulása nagy mértékben betudható a munkáltatók és a munkavállalók között közvetítő kormányzat megegyezésének.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

távmunkának, hanem a mindennapi életnek is. Jelentős tényezővolt a telekom szektor liberalizációja. Azokban az országokban, ahol ez később zajlott le, érezhetőa lemaradás a technológiák területén, ami kedvezőtlenül befolyásolja a távmunka elterjedését is. A technológiai akadályok különösen a kevésbé fejlett, kisebb jövedelműországokban jelentkeztek és jelentkeznek még ma is. Itt még a telekommunikációs és számítástechnikai eszközök és szolgáltatások árának jelentős csökkenésével is relatíve nagy beruházást igényel ezek beszerzése, bevezetése. A számítógép-ellátottság, illetve az Internet jelenlétének mértéke a statisztikák alapján is pozitív korrelációt jelez. Napjainkra az alapeszközök elérhetőségének növekedésével az adatbiztonság, az adatátvitel sebessége, az ergonomikus munkavégzés kérdései kerülnek előtérbe, mint technológiai tényezők. C.2. Távmunkában végezhetőmunkaterületek felkutatása és létrehozása a térségben A nagyobb vállalatok túlsúlya szembetűnő, ha az ECATT felmérése alapján megnézzük a távmunkát alkalmazó szervezetek arányát, ugyanis a több, mint 500 főt foglalkoztató szervezetek ¾-e alkalmazza a távmunkának valamilyen formáját, míg a kevesebb, mint 10 főt foglalkoztató szervezetek alig 15%-a. A már távmunkában tapasztalatokkal rendelkező vállalatok körében a bővítés, szélesítés iránt is nagyobb a nyitottság (60% tervezi bővíteni az ilyen jellegűmunkavégzést), míg a tapasztalatokkal nem rendelkezők 1999-ben alig 12%-a tervezte kipróbálni. Ezt a körülbelüli arányt az antwerpeni kutatók is megállapították.A vállalatok érdeklődését tekintve általános tapasztalat, hogy a gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező vállalatok körében magasabb az érdeklődés, azokon a területeken, ahol tapasztalatok vannak, és azokban az iparágakban is. A nagykátai kistréségben a válaszadók 16%-a foglalkoztat távmunkást, míg 84%-uk nem, a távmunkásokat jelenleg nem foglalkoztató vállalatok csak mintegy ötöde (19%) gondolkodik a távmunka kipróbálásában A kisvállalatok többsége nem tervez távmunkahelyeket létrehozni. A 250 fő felett foglalkoztató nagyvállalatok azonban 1-2 éven belül új távmunkahelyek létrehozását tervezik. Ez is mutatja, hogy mivel a Távmunka elsősorban a nagyvállalatok körében terjedt el, ezért a KKV-k ösztönzése a projektalapú munkavégzés bevezetésére elsőrendűstratégiai cél: A távmunka bevezetésénél több szempontot kell figyelembe venni ösztönözni kell: 1. makrokörnyezetet,  Globalizáció  Privatizáció kiterjesztése addig „érintetlen” szektorokra  Új, erősen szegmentált fogyasztói piacok kialakulás, amelyek megkövetelik a munkaerőrugalmasságát




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

2. speciális mikrokörnyezet létrehozását  A vállalatok telephelyválasztását már nem a földrajzi elhelyezkedés határozza meg, hanem a telephely környékén fellelhető, a szervezet számára szükséges szolgáltatások, vállalkozókészség, azaz a helyi gazdasági-társadalmi környezet. Ezért a kistérségben ösztönözni kell azon KKV-k fejlesztését és létrehozását, melyek a távmunkahelyek számának növekedését elősegítik. 3. olyan munkaszervezeti formák térhódítását, melyekben  rugalmasabb szervezeti formák  Ügyfélorientáltság, ügyfélközeliség  Együttműködés, networking valósul meg. 4. olyan kormányzati és közszolgáltatások rendszerét, melyben  A közszervek is egyre inkább piaci szereplőként lépnek fel, ezért szolgáltatásai egyre fejlettebbé, igényesebbé válnak  A távmunka a közszféra számára is vonzó, hiszen segítheti szolgáltatásainak hatékonyságát, a földrajzilag távoli helyek bevonását a közhálóba 5. a munka tartalmi újraértelmezését:  Az információ, know-how, személyes kompetenciák, elkötelezettség a munkavégzés sikerességének főtényezői 6. az munkavállalók szerepének megerősítését:  Képzettebb, céltudatosabb munkavállalók, akik készek és képesek rugalmas feltételek mellett dolgozni 7. munkakapcsolatok átalakulását  A technológia fejlődésével a munkaerőpiac is átalakul  A változás bizonytalanságot eredményez a munkavállalók körében  Olyan új formák felé fordulnak, amelyek ezt a problémát rugalmasságuk révén képesek megoldani 8. Európai és nemzeti fejlesztési politikákkal való együttműködés:  A távmunka számos előnye nemzetgazdasági, társadalmi szinten is megmutatkozik, ezért a munkavégzési forma bekerült a fejlesztési politikákba  Munkahelyteremtő hatás, a munkaerőpiac földrajzi elégtelenségeinek orvoslása, versenyképesség, növekedés, szociális kohézió, fenntarthatóság Ahhoz, hogy a munkaadó érdekelt legyen távmunkahelyek létrehozásában, számos feltételnek kell teljesülnie: Így alapvetőszerepe van:  IKT-infrastruktúra fejlettségének, távközlési infrastruktúra fejlettségének (sávszélesség, távközlési tarifák).




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 Fizikailag és gazdasági (ár) szempontból mindenki számára elérhető telekommunikációs hálózatnak  Internet-használat kultúrájának  Információs technológia, tartalomipar fejlettségének, szolgáltatások szintjének  Munkaügyi szabályok rugalmasságának  Vállalati munkaszervezési gyakorlat specifikumainak  Potenciális távmunkások képzettségének, illetve képezhetőségének Workshop jellegűtájékoztatás és fórum a távmunka szakértőinek részvételével, például távmunka központokban, régióközpontokban a helyi vállalkozások vezetői számára. Fontos, hogy a hazai szakértőkön kívül több külföldi meghívott szakértőt is meg kell hívni, és kapcsolatok folyamatos kiépítését előkell segíteni. Alkalmanként fél vagy akár többnapos programok keretében, amely fontosnak tartja a lokális média tájékoztatását az „imidzsépítést” elérendő- kiegészítve a helyi rádiók és televíziók, regionális nyomtatott sajtó számára készített rádiós, illetve televíziós műsorral.

C.3. Ösztönözni a kapcsolatteremtést

helyi

gazdasági

szereplők

és

a

nagyvállalatok

közötti

A kis- és középvállalatok innovációs tevékenysége több szempontból is különbözik a nagyvállalatokétól. Az első, s talán legfontosabb különbség abban áll, hogy a KKV-ék mértéktelenül nagyobb kockázatot vállalnak egy-egy új termék vagy technológia bevezetésével, hiszen egész tevékenységük az újításon áll vagy bukik. Míg a nagyvállalatok az innovációra elegendőerőforrást tudnak saját vállalati kereteiken belül felszabadítani, addig a kis- és középvállalatok kénytelenek külsősegítőkre támaszkodni. Jelentős előnyük viszont az, hogy közvetlen kapcsolatban állnak a piaccal, s az egyszerű döntéshozatali mechanizmusnak köszönhetően rugalmasabban és gyorsabban tudnak reagálni a legfinomabb piaci jelzésekre is. Ugyanakkor az újítás folyamatában még is azt látjuk, hogy a hazai kis-és középvállalatok részvétele lényegesen alacsonyabb európai társaikénál. Ennek okát mindenek előtt abban kell keresnünk, hogy a kisvállalkozásokban a vezetők és a munkatársak szakértelme együttesen véve is lényegesen kisebb, mint a nagyvállalatokban. Az innovációt segítőszolgáltatások alapvetőfeladata ennek a hiányosságnak a pótlása. A távmunkával kapcsolatos tudásbázis azonban nem csupán a szakértelem, hanem a munkavégzés során összegyűlt tapasztalatok összessége. Ezek összegyűjtése, kezelése és elérhetővé tétele egy nyílt kört alkotó vállalkozói közegben nem egyszerűés egy tudást menedzselőintézményt igényel. Az e-munka kultúrájának kialakításához nélkülözhetetlen tudás összegyűjtése és megosztása révén támogató és katalizáló szerepet töltene be:




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 kölcsönös tapasztalatcsere a távmunka gyakorlatában  külföldi vállalatok gyakorlati fejlesztéseinek bemutatása az e-munka területén  a különbözőterületeken dolgozó hivatásos innovátorokat, – kutatókat, fejlesztőket, technológiai szakembereket, pénzügyi tanácsadókat stb. – közvetlen kapcsolatba hozza a helyi vállalkozókkal.  Hivatalos „Távmunka szakemberek” képzése, akik minden területen- gazdaság, pénzügy-adóügy- jog…stb- képzettek és az új információk birtokában vannak. Az e-munka kultúrájának kialakítása és működtetése, illetve ugrásszerűelterjedése jelentős mértékben az adott munkatevékenységek meghatározó folyamatai átalakításának; a kapcsolódó foglakoztatási módok kialakításának és alkalmazásának; az új munkakultúrához legjobban illeszkedőszervezeti struktúrák felállításának, valamint az új vezetési eljárások modellszerűkialakításának; a legjobb gyakorlati megoldások gyűjtésének, feldolgozásának és közzétételének függvénye. Egy e-munka szakmai kompetenciaközpont alapfeladatán túl érdemben biztosítaná valamennyi, az e-munka kultúrájának kialakítását célzó központi kiemelt program megvalósításához illeszkedő koordinációs, monitoring, valamint kistérségi szakmai információs és adatbáziskezelőszolgáltatói funkció operatív ellátását.

4.7.3.5 D. Távmunkások számának növelése: Indoklás: Bár az ország más régióihoz képest a Közép-magyarországi régió gazdasági, és ezáltal foglalkoztatáspolitikai helyzete sok szempontból kedvezőnek ítélhető, számos olyan terület található még mindig, mely jelentős hátrányban van az ország és főként Európa egyes részein tapasztaltakhoz képest. Továbbra is magasabb a munkanélküliek száma és alacsonyabb a foglalkoztatás a hátrányos helyzetűkistérségekben, mint a régió más részein, valamint az átlagkereset is ezekben a térségekben a legalacsonyabb. A munkanélküliség tartóssága fordítottan arányos a térségek fejlettségével. Közép-Magyarországon kevesebb a tartós munkanélküli, mint az országban, Budapesten, mint Pest megyében, azonban a megye elmaradottabb térségeiben rendre nagyobb a súlyuk, mint a kedvezőbb helyzetűkörzetekben. A foglalkoztatottak közül sokan ingázni kényszerülnek lakóhelyük és nagyobb városok, illetve gyakran a főváros között, ez azonban a sok esetben nem megfelelőközlekedési infrastruktúra hiányában komoly nehézségeket okoz. Ez az életmód gátolja az emberek helyi társadalomba, helyi közösségi életbe való bekapcsolódását, ily módon nem is ad lehetőséget arra, hogy környezetüket a sajátjuknak érezzék, azt fejlesszék, hozzátegyenek valamit mindennapi életterük építéséhez, szépítéséhez, a lakókörnyezet élhetőbbé tételéhez. Az országos tendenciától elütőjelenség, hogy a munkanélküliek között a régióban magasabb a nők aránya. A régió hátrányos helyzetűkistérségeiben más munkaerő-piaci jelenségek is elütnek az országos tendenciától. A fejletlenebb területeken sok esetben a munkanélküliség nem csak azokat a rétegeket érinti, akik az országos mutatók szerint különösen nehéz helyzetben vannak, mint például a 46 év feletti nők, idősebb férfiak, megfelelőképzettséggel 2005. szeptember – 2006. október



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

nem rendelkezők. Az állástalanok összetétele sokkal kevésbé differenciált ezeken a területeken. Tekintettel a krónikus álláshiányra, a viszonylag jó készségekkel, megfelelő képzettséggel rendelkező, előítéletekkel nem sújtott munkavállalók is nehezen találnak munkát. Az évtized elsőfelében a régió területfejlesztési és ezáltal munkaerő-piac helyzetének javítására hivatott beruházási támogatások zöme nem az amúgy is fejletlen térségekbe került, tehát a támogatások nem érték el eredeti céljukat. A régióban meglévőmunkanélküliség azonban nem csupán a munkalehetőségek hiányából fakad, hanem a munkaerőés a munkalehetőségek eltérőkeresleti és kínálati szerkezetéből. A hátrányos helyzetűkistérségekben a gyakran meglévőinfrastrukturális hiányosságokon (pl. megfelelőúthálózat, Internet hiánya) túl, fontos szerepet játszik az információ- és tudáshiány, a tájékozatlanság mind a potenciális munkavállalók, mind a munkaadók részéről. A munkanélküliek elhelyezkedését gyakran nehezíti a megfelelőszakképzettség hiánya, illetve a másfajta szakképzettség iránti kereslet. A munkaadói oldal gyakran szintén nem rendelkezik megfelelő információkkal a hátrányos helyzetű térség potenciális munkavállalóiról és a helyi adottságok, infrastruktúra kínálta lehetőségekről, továbbá ehhez alkalmanként még előítélet is párosul. A stratégia fő prioritásai közé tartozik nemcsak a munkanélküliek munkaerőpiaci reintegrációja, a látens munkanélküliek körének felkutatása, hanem a már térségben élőmagas szaktudással rendelkezők megtartása is:

D.1. Tudásközvetítés és fejlesztés, távoktatás

D.2. A szakmailag képzett munkaerő megtartása

D.3. A látens és regisztrált munkanélküliek körének megszólítása

A stratégia hosszú távú hatása:  a fiatalok könnyebb munkaerő-piaci beilleszkedése,  a munkanélküliek és a munkaerőpiacról kiszorult, inaktív népesség munkaerőpiacra történővisszatérése  a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvétele (különös tekintettel a tömeges leépítések során munkanélkülivé válókra).  a munkavállalók alkalmazkodóképességét és távmunkára vonatkozó ismereteit javító képzések,  továbbképzési programok esetében a hiányzó tananyagok kifejlesztése  A nők munka-erőpiaci (re)integrációjának vagy munkaerőpiacon maradásának támogatása fejlesztéssel, képzéssel, igényeikhez illeszkedő foglalkoztatási forma bevezetésével)  Hátrányos helyzetűemberek (mozgáskorlátozottak, romák, fogyatékkal élők..stb) munkaerő-piaci reintegrációjának segítése a távmunka világában, intenzív tanácsadással, gyors munkába – szükség esetén – képzésbe helyezéssel D.1. Tudásközvetítés és fejlesztés, távoktatás A képzettségi szint emelése, és egy olyan adaptációra képes munkaerőgárda kifejlesztése, amely választ tud adni a tudásalapú gazdaság kihívásaira – ezek jelentik a kulcsot a modern gazdaságban a termelékenység és a foglalkoztatás növekedéséhez. Ma azonban az Európai Unióban még mindig túl sokan nem szerzik meg az iskolában az alapvetőismereteket; és nincs megfelelően biztosítva az ismeretek folyamatos frissítése és fejlesztése sem. A demográfiai kilátások tükrében különösen fontos az ismeretek elavulásának megakadályozása az idősebb munkavállalók munkaerő-piacon tartása érdekében. Annak ellenére, hogy a tagállamok már régen ráébredtek az élethosszig tartó tanulás szükségességére, eddig még kevés érzékelhető eredmény született. Elsődleges fontosságú, hogy minden érdekelt, így a hatóságok, munkáltatók és az egyének is együttműködjenek abban, hogy az élethosszig tartó tanulás valósággá váljon. 2000-ben az Európai Tanács meghatározta, hogy az oktatási rendszernek milyen távlati célokhoz kell igazodnia 2010-ig, valamint felvázolta a tudásalapú társdalommá fejlődéshez szükséges öt kiemelt alapkészséget is. Ezek az alábbiak voltak: készségek az információs és kommunikációs technológiák (IKT), technológiai kultúra, az idegen nyelv, a vállalkozói kézség és szociális kapcsolatok terén. Felhívta továbbá a figyelmet, az oktatásban és azon keresztül a fiatalok alapkészségeiben az európai dimenzió erőteljesebb megjelenítésének szükségességére. Gyorsan változó világunkban az egyes társadalmaknak mindinkább lehetővé kell tenniük valamennyi polgáruk számára, – életkorukra és szociális helyzetükre tekintet nélkül – a hozzáférést a tudáshoz. Ezért a „tudás Európájá”-t a szó legteljesebb – földrajzi és időbeli – értelmében kell létrehozni. Keretet kell jelentenie arra, hogy konkretizálja a témának szentelt európai év középpontjának, az élethosszig tartó képzésnek és továbbképzésnek a célját.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A „Tudás Európájá”-nak három dimenzióját kell kiemelnünk: az ismeretek megszerzését, az uniópolgárrá válást és a munkavégzéshez szükséges kompetenciák elsajátítását. Az Európai Tanács 2005 tavaszi ülésszaka a tudást és az innovációt a fenntartható fejlődés motorjaként jelölte meg, és amellett foglalt állást, hogy az információs és kommunikációs technológiáknak a közszolgáltatásokban, a kis-és középvállalkozásokban és a háztartásokban történőkiterjedt használatára alapozva ki kell építeni a teljes mértékben befogadó információs társadalmat. Az információs társadalomra való felkészítés során a legfontosabb feladat az információs írástudás terjesztése és az infokommunikációs eszközök használatának mind szélesebb tömegekkel való megismertetése. Az felnőttoktatás keretében is biztosítani kell mindenki számára:  az általános műveltséghez való hozzájutást,  a munkavállalói alkalmasság kifejlesztése és tartós fenntartása, valamint a mobilitás érdekében az információs kor alapkövetelménye a tanuláshoz, képzéshez való jog kiterjesztése az egész életre, és ennek megvalósulása érdekében az oktatás új típusú rendszerének megteremtése;  a cselekvésre való orientálást. A globalizáció új típusú kapcsolatteremtést (cserekapcsolatot) és ennek megfelelően új technikát feltételez. Az információs írásbeliség elsajátítása és az idegen nyelvek ismerete a kognitív társadalom alkotóeleme. Az egész életen át tartó tanulás megvalósulásának érdekében az oktatás kiemelt területe a távoktatás, amely az innovatív környezet kialakulása és a kistérség népességmegtartó erejének növelése szempontjából az egyik legfontosabb eszközrendszer. A felnőtt korosztály körében célként kell elérni, hogy az infokommunikációs közműhálózat és távmunka elterjedésével párhuzamosan a kistérség minden lakója rendelkezzen az információs eszközök használatának minimális, alapfokú ismeretével. A felnőttképzés korszerűsítése, figyelemmel az új e-munkán alapuló munkakultúra tudásigényére és kiemelten az „élethosszig tartó tanulás” természetes követelményeire, így a munkavégzés és a képzés egymással való elválaszthatatlan összefonódására, valamint a távoktatás előtérbe kerülésére Elsődleges cél, hogy javuljon a felnőttképzéshez kapcsolódó élethosszig való tanulást, és kiemelten az e-munkát szolgáló oktatási és képzési rendszer. Az élethosszig tartó tanulás folyamata konkrét tartalmi elemekkel megalapozottan kellene, hogy beépüljön a munkahelyeken a munkafolyamatokba. Példaértékű, konkrét gyakorlati megoldások megvalósításának kezdeményezésére nyílik lehetőség, ezáltal támogatva az emunka elterjesztéséhez kapcsolódó felnőttképzés távoktatási formákkal való megvalósítását. Ez ösztönzőleg fog hatni a munka világához általánosan kapcsolódó más felnőttképzési tevékenységek távoktatási formákkal való korszerűsítésére




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Figyelemmel az e-munka térhódítására, a kialakuló új munkakultúra tudásigényére és kiemelten az „élethosszig tartó tanulás” természetes követelményeire, így a munkavégzés és a képzés egymástól elválaszthatatlan összefonódására, valamint a távoktatás előtérbe kerülésére, a felnőttképzés rendszerének az információs társadalmi követelményeknek megfelelőkorszerűsítésére van szükség. Alapvetőcél, hogy a felnőttképzés általában felkészüljön a munka és a képzés, tanulás, tudásszerzés folyamatainak elválaszthatatlan összekapcsolódására, képes legyen az új helyzetet oly módon kezelni, hogy mindeközben a minőségi és a mennyiségi követelmények egyaránt folyamatosan emelkednek az élethosszig tartó tanulás gondolatának és gyakorlatának szellemében. A munkavállalói korú lakosság egyre nagyobb hányadának sikeres munkaerőpiaci részvétele szempontjából különösen fontos a felhasználói szintű informatikai ismeretek és az informatikai eszközök használatához kapcsolódó készségek fejlesztésének biztosítása. Az informatikai eszközök használatához kapcsolódó képzések bővülése és az e-munka kultúrájához elengedhetetlen ismeretek átadása annak bevezetéséhez kapcsolódóan, az általános – az információs társadalom követelményeire felkészítő– felnőttképzési célok megvalósítása mellett hozzájárul a társadalmi kohézió erősítéséhez és a munkanélküliség megelőzéséhez, illetve kezeléséhez, mivel segíti  a munkanélküliek és a munkaerőpiacról kiszorult inaktív népesség munkaerőpiacra való visszatérését, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzését;  a fiatalok munkaerőpiaci beilleszkedését;  az idősebb munkavállalók munkaerőpiaci részvételét;  a különbözőszempontból hátrányos helyzetűlakossági csoportok (romák, fogyatékkal élők, hátrányos helyzetűtérségekben lakók) foglalkoztatásba való integrálódását. Mindegyik említett célcsoport munkaerőpiaci részvétele szempontjából különösen fontos a felhasználói szintű informatikai ismeretek és az informatikai eszközök használatához kapcsolódó készségek fejlesztésének biztosítása. Ehhez egyrészt az informatikai készségek és ismeretek elsajátítására irányuló képzési programok, másrészt a képzőszervezetek megfelelő informatikai eszközökkel való ellátásának támogatása szükséges. Az új technológiák gyakorlati alkalmazásának megismertetése a felhasználók körében elengedhetetlen programja a információs társadalom új gazdaságának fejlesztése terén. Ennek érdekében megfelelő képzési programok indítása, támogatása fontos feladat. Az infokommunikációt népszerűsítő, bevezetőképzést nyújtó rendezvényeket kell szervezni kompetens szakmai partnerek közreműködésével. Oktatni kell a kis- és középvállalkozói réteget az infokommunikációs rendszerek üzleti célú használatára, illetve szükséges támogatni oktatási programok és oktatási anyagok létrehozását. Ezek megszervezésében és lebonyolításában fontos szerepet játszhatnak a közösségi hozzáférési helyek, a kistérségi Távmunka Tudásközpont, valamint a helyi internetes televízió.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

D.2.:A szakmailag képzett munkaerőmegtartása: A távmunka feltételrendszerének biztosítása vonzerőt jelent már középtávon és a kistérségben élővagy letelepedni kívánó értelmiség számára is. Stratégiai cél, fiatal értelmiségi családok és a jelenleg munkanélküli értelmiségiek letelepedését elősegíteni a kistérség területén. Miután uniós csatlakozásunkkal a munkaerőpiac új területe is megnyílik Magyarország számára, minden erővel azon kell lenni, hogy a hazai és kistérségi munkaerő ne elvándoroljon, hanem itthonról használja ki az infokommunikációs technológia segítségével a kínálkozó lehetőségeket. A hazai – valamint az Európai Uniótagállamainak munkaügyi vonatkozású együttműködése következtében részben nemzetközi – álláskínálat és -kereslet egységes internetes felületen való megjelenítésének elsőlépéseként a távmunka választását indokolja egyrészt az, hogy a távmunka természetéből következően nagyrészt feltételezi a világháló használatát, másrészt az, hogy más vonatkozásban is az elektronikus munkavégzési kultúra elterjesztésére irányuló program egyik lényegi eleme. A program létjogosultságát az is indokolja, hogy a kistérségben élő szakmailag képzettebb munkaerő elvándorol. Ez a portál elsősorban azokat a munkavállalókat célozza meg, akik képzettségüknek és igényeiknek megfelelőmunkát nem találnak a kistérségben, viszont szeretnének a kistérségben letelepedni. Ez elsősorban igaz a pályakezdődiplomás illetve a magasan kvalifikált munkavállalókra. A tudás megszerzésének új módjai, különös tekintettel a távoktatás, az e-learning és a mobiltelefonos képzés egyre növekvő szerepére olyan képzési eljárások és tananyagok kialakítását teszik szükségessé, amelyek egyrészről segítik az e-munka végzéséhez kapcsolódó általános és speciális ismeretek elsajátítását, másrészről általános példát mutatnak az egyéb ismeretanyagoknak a távoktatás és a mobiltelefonos képzés igényei, lehetőségei szerinti leghatékonyabb kidolgozására. Az eljárások és az egyes tananyagok kidolgozásakor figyelemmel kell lenni a képzésben résztvevők különböző csoportosíthatóságának a sokszínűségére, azaz a képzés tartalmának és formájának személyre szabhatóságára. A feladat megvalósítása a feldolgozandó ismeretanyagok meghatározásával, a célcsoportok kijelölésével, a struktúra felállásával kezdődhet meg. Ennek során kiemelt ismeretanyagnak kell tekinteni a távmunkához kapcsolódó alapvető ismeretek feldolgozását, a számítástechnikai, ám ugyanakkor például az értékesítési ismereteket is. D.3. A látens és regisztrált munkanélküliek körének megszólítása A munkanélküliség megakadályozását, illetve a munkanélküliek és az inaktívak (re)integrálását célzó intézkedések meghatározó fontosságúak a munkaerőpotenciál minél nagyobb mértékű kihasználása szempontjából. Különösen fontosak ezek az aktív munkaerőpiaci intézkedések a gazdasági növekedés lelassulása idején, illetve azokban a régiókban és ágazatokban, ahol a strukturális változások a munkavállalókat a munkaerőpiacról való kiszorulással fenyegetik. Az aktív munkaerő-piaci politikák meghatározó




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

szerephez jutnak a jelenlegi makrogazdasági helyzetben annak megakadályozásában, hogy a ciklikus munkanélküliség tartós és strukturális munkanélküliséggé váljon. A munkanélküliség megelőzésről és munkanélküliek illetve inaktívak aktiválásra vonatkozó Európai Foglalkoztatási Irányvonalak tagállami maradéktalan végrehajtása halaszthatatlan feladat. Ezen célkitűzések között szerepel a munkanélkülieknek nyújtott személyre szóló tanácsadás; az aktív munkaerőpiaci eszközökhöz való hozzáférés biztosítása mind a pályakezdőfiatal, mind a felnőtt korú munkavállalók részére a munkanélkülivé válást követő hat illetve tizenkét hónapon belül; valamint a tartós munkanélküliek legalább 25%-ának bevonása, részvételének biztosítása az aktív intézkedésekben. (Wimkok) A Wimkok jelentés célkitűzéseivel összhangban létre kell hozni a:   Minden távmunka munkavállalónak és álláskeresőnek személyre szóló segítség nyújtása, már a kezdeti fázisban, tanácsadás, képzés vagy új álláslehetőségek formájában, összhangban a megelőzésre és aktiválásra vonatkozó Európai Foglalkoztatási Irányvonalakkal. Ehhez létre kell hozni a távmunkaközvetítés-és tanácsadás hálózatát mind országos, mind kistérségi szinten is.  Az aktiválását szolgáló programok hatékonyságának fokozása, mindenekelőtt az álláskeresők valódi szükségleteinek felismerésén keresztül, valamint azzal, hogy előnyben részesítik a célcsoportokra szabott intézkedéseket az általános, univerzális programokkal szemben.  A legsérülékenyebb csoportok (így többek között a hátrányos helyzetűfiatalok és a fogyatékosok) speciális igényeire külön figyelmet kell fordítani: Fontos továbbá olyan információszolgáltató központokat létesíteni, amely  Informál a kistérségben zajló eseményekről – a speciálisan nekik szánt, ekereskedelmen keresztül elérhetőtermékekről, a képzési, tanulási vagy távmunka lehetőségekről.  Lehetőséget biztosít arra is, hogy a fogyatékosok távoktatási programokban vehessenek részt, illetve rátaláljanak a speciális, számukra alkalmas táv-munkavégzési lehetőségekre.  Elősegíti, hogy a mozgásukban korlátozott egyének egymással kapcsolatba léphessenek, illetve linkeken keresztül kapcsolatot teremthetnek önkormányzati és egyéb, a mindennapi életükhöz fontos információkat és segítséget nyújtó intézményekkel és hasznos információkat szerezzenek a távmunka-végzés módjáról lehetőségeiről, és egymással történőtapasztalatcsere segítse elő ezen csoportok bevonását a munkaerő-piacba.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

További kiemelt szempontok:  Mind a jelenlegi, mind pedig az új tagállamokban komoly aggodalomra ad okot a fiatal munkavállalók munkaerő-piacra történőintegrációja. A fiatal munkavállalók esetében a munkanélküliségi ráta általában kétszeres, mint a felnőtt munkavállalók esetében. Az új tagállamok közül Lengyelországban és Szlovákiában a legsúlyosabb a helyzet. A stratégiánk helyzetelemzéséből is kiderül, sőt a problémafa külön pontként emeli ki, hogy a munkanélküliség a kistérségben a 26-35 éves korosztály körében a legmagasabb. Tovább rontja a helyzetet, hogy a fiatal munkavállalók igen gyakran olyan munkahelyen helyezkednek el, amely sem megfelelőkarrier lehetőségeket, sem továbbképzési lehetőséget nem biztosít számukra, és ahonnan ismét a munkanélküliség vagy inaktivitás felé vezet az út. 

A munkaerő-piaci helyzet az 50 éves vagy annál idősebb munkavállalók tekintetében komoly aggodalomra ad okot, főleg a demográfiai öregedés problémájának fényében. A kihívást nem csak az jelenti, hogy az 55-64 év közöttieknek minél nagyobb aránya maradjon alkalmazásban. Hasonlóan fontos a ma a 40-es és 50-es éveikben lévő munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása. Sürgős és drasztikus intézkedések nélkül reménytelen ezeknek a céloknak a megközelítése, az elérésükről nem is szólva. Annak érdekében, hogy a munkavállalók minél hosszabb ideig maradjanak benn a munka világában, alapvetően fontos, hogy a tagállamok átfogó, ún. aktív öregedési stratégiákat dolgozzanak ki, és kötelezzék el magukat azok végrehajtására. E stratégiák középpontjában, a Jelentés szerint a következőhárom elemnek kell állnia:  Biztosítani kell a megfelelő jogi és pénzügyi ösztönzést ahhoz, hogy a munkavállalók tovább munkában maradjanak; a munkáltatók pedig felvegyenek, illetve megtartsanak idősebb munkavállalókat. Ez magában foglalja a speciális adó-kedvezmények; a foglalkoztatás és a nyugdíjazás szabályainak átalakítását, módosítását annak érdekében, hogy az idősebb munkavállalók ösztönözve legyenek a munkavállalás időtartamának meghosszabbításában, és ellenérdekeltté váljanak a munkaerő-piac korai elhagyásában. A korai nyugdíjazás meggátolására minden tagállamnak törekednie kell. 

 Ösztönözni kell minden korosztály részvételét a képzési programokban. Életen át tartó tanulási stratégiákat kell kidolgozni, különös tekintettel az idősebb munkavállalók munkahelyi képzésére, akik alul-reprezentáltak a képzésben:  speciális, intenzív képzések indítása az idősebb munkavállalók számára.  A vállalkozások ösztönzése az idősebb munkavállalók megtartásáraesetleges belsőképzésekkel




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

5 Operatív program 5.1 Az operatív program háttere A Helyzetelemzésre épülőStratégia 2020-ig terjedőfőcélkitűzése, hogy a nagykátai kistérség - intelligens kistérségként - prioritásként válassza a „távmunka-kistérség” programot. A célkitűzés megvalósítása érdekében 2013-ig az alábbi 4 főátfogó cél került megjelölésre: A. Információgazdag kistérség B. Intelligens kistérség - a távmunka feltételeinek megteremtése C. A munkavállalók „távmunka-kistérsége” D. A munkaadók „távmunka-kistérsége” Az egyes célok elérése érdekében a Stratégia prioritásokat határozott meg. Ezeket az alábbi táblázat szemlélteti: A. Megfelelő információáramlás A.1. A munkavállalói oldal felkészítése

B. Intelligens kistérségi fejlesztések B.1. A gazdasági szereplők Internet ellátottságának javítása

A.2. A munkaadói oldal felkészítése

B.2. A háztartások Internet ellátottságának növelése

A.3. A munkaadók és a munkavállalók távmunkára vonatkozó ismereteinek növelése

B.3. Intelligens közösségi helyek létrehozásának ösztönzése

C. Távmunkaadók számának növelése

D. Távmunkások számának növelése

C.1. D.1. Távmunkát ösztönző Tudásközvetítés és támogatások nyújtása fejlesztés, távoktatás C.2. Távmunkában végezhető munkaterületek felkutatása és létrehozása a térségben C.3. Ösztönözni a helyi gazdasági szereplők és a nagyvállalatok közötti kapcsolatteremtést

D.2. A szakmailag képzett munkaerő megtartása D.3. A látens és regisztrált munkanélküliek körének megszólítása

A prioritások megvalósítása teszi lehetővé az átfogó célok, ezen keresztül pedig a Stratégia célkitűzéseinek a sikeres teljesülését.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Az Operatív Program célja, hogy olyan intézkedéseket javasoljon, amelyek megvalósítása elősegíti a stratégiai célok minél teljesebb jkörűteljesülését.

5.2 A távmunkával kapcsolatos operatív program, intézkedési javaslatok és azok kifejtései Az Operatív Program megvalósítása során végzett tevékenységeket, és az eredmények hatásait tekintve az intézkedések az alábbi 4 főkategóriába sorolhatók:  Kutatás, felmérés: munkaadói és munkavállalói oldal igényeinek, problémáinak megismerése, valamint a távmunkásítható területek feltérképezése, a területet érintőés fellelhetőszakanyagok felkutatása.  Információ: az előzetes helyzetkép és igényszint felmérést figyelembe véve megfelelő mennyiségűés minőségűon- és off-line információ biztosítása szakemberek által a távmunka piac valamennyi potenciális szereplője számára.  Oktatás, képzés: a távmunkaadó, a távmunka vállaló és a távmunkáról információt szolgáltató partnerek felkészítése (oktatás – képzés).  Intelligens közösségi terek: intelligens, komplex szolgáltatásokat nyújtó közösségi terek / helyek létrehozása, amelyek alkalmasak a távmunka gyakorlati megtapasztalására, mintaértékűgyakorlati ismeretek szerzésére.

Felmérés

Információ

Oktatás

Gyakorlat

Felmérés: munkaadói és munkavállalói oldal igényeinek, problémáinak megismerése, valamint a távmunkásítható területek feltérképezése, a területet érintőés fellelhetőszakanyagok felkutatása. Információ: az előzetes helyzetkép és igényszint felmérést figyelembe véve megfelelő mennyiségűés minőségűon- és off-line információ biztosítása szakemberek által a távmunka piac valamennyi potenciális szereplője számára. Oktatás: a távmunkaadó, a távmunka vállaló és a távmunkáról információt szolgáltató partnerek felkészítése (oktatás – képzés). Gyakorlat: intelligens, komplex szolgáltatásokat nyújtó közösségi terek / helyek létrehozása, amelyek alkalmasak a távmunka gyakorlati megtapasztalására, mintaértékűgyakorlati ismeretek szerzésére.

Ábra 56 – Az operatív program felépítése




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

5.3 Projektek kifejtése Az alábbiakban az egyes intézkedési kategóriákhoz projekteket rendeltünk, amelyeknek meghatároztuk célját, indokoltságát, elő- és utó feltételét, végrehajtásáért felelős szervezetet, várható költségét, futamidejét, valamintaz projekt hatásának regionális területeit. A stratégia iránymutatásaival összhangban, a végrehajtásért felelőszervezethez több esetben a Távmunka Koordinációs Központot írtunk, amely aznban még a stratégia készítésekor nem létezik. Ez egy olyan operatív szervet jelöl, amelyet a kistérség hoz létre, célja a projektek szervezése, adminisztratív bonyolítása és összehangolása. A Központ létrehozását és üzemeltetését az önkormányzat melett a stratégiakészítés során létrehozott Partnerség tagjai, valamint külsőszakértők látnák el. A projektek végrehajtásához a Központ a projekt igényeinek megfelelő szakembereket kérhet fel, illetve a konkrét megvalósításokra pályázatatás útján a célra legmegfelelőbb társzervezetet vonhatja be. A projektek várható költségei és időtartama változhat, annak komplexitása szerint. A legtöbb projekt több célt is szolgálhat, ugyanis pl. a felmérés során nem csak távmunkára vonatkozó helyzetkép készülhet, a képzések során távmunkavégzéstől független szakmát adó oktatás is lebonyolítható. Ennek megfelelően ezek az információk inkább csak irányadó mutatók, amelyek nagyságrendi becslést tesznek lehetővé. Fontos hangsúlyozni, hogy a projektek végrehajtásához azok céljaihoz és várt eredményeihez igazodó részletes kibontása szükséges. Ebben a stratégiakészítők, különösen a Magyar Távmunka Szövetség ezúton is partnerséget ajánl.

5.3.1 Kutatás, felmérés Munkaadói és munkavállalói oldal igényeinek, problémáinak megismerése, valamint a távmunkásítható területek feltérképezése, a területet érintő és fellelhető szakanyagok felkutatása Támogatható tevékenységek, projektek: A projekt elnevezése

Munkaadói felmérés

A projekt célja

A munkaadói felmérés célja, hogy megismerjük a térség vállalatainak attitűdjét, igényeit, valamint a lehetséges távmunkásítható munkaköröket. A felmérés a térségen kívüli, potenciális távmunkáltatók körére is kiterjed, elsősorban a budapesti és Budapest környéki vállalatokra.

A projekt indoklása

A távmunka elterjedésének előfeltétele, hogy megismerjük azokat a valós munkaadói igényeket, amelyekre építve lehetővé válik az egyes munkakörök távmunkában történő ellátása. Mivel a távmunka bevezetése a munkaadó döntése,




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 így elsősorban az őigényeit, problémáit kell feltárni, és ezekhez illeszkedő megoldásokat nyújtani. A munkaadói felmérés során lehetőség van feltérképezni az aktuális igényeket, problémákat, valamint a távmunkásítható területeket. A felmérés jó alapot szolgál a kiadványok, hírlevelek, work-shopok, valamint tanácsadási szolgáltatásokhoz.

Input indikátorok

A felmérésbe bevont munkaadók meghatározása, a kérdőívek összeállítása, a kérdőívek kitöltése munkaadókkal, a kérdőívek kiértékelése.

Output indikátorok

Legalább 100 vállalat iparág, méret, tevékenység és elhelyezkedés szerinti potenciális távmunkáltató körében végzett reprezentatív felmérés, amely során elemzésre kerül az érintett munkaadók hozzáállása a távmunkához (pozitív és negatív attitűdök), a cégeknél potenciálisan távmunkásítható munkakör, valamint a távmunkásítható munkahelyek nagyságrendi száma.

Javasolt felelős szervezet

Távmunka Koordinációs Központ

Költségek

1000e-3000e/alkalom

Futamidő

2-5 hónap

Beavatkozási terület

Kistérség, Közép-magyarországi régió




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A projekt elnevezése

Munkavállalói felmérés

A projekt célja

A munkavállalói felmérés célja, hogy megismerjük a térség munkavállalóinak attitűdjét, igényeit, valamint a lehetséges távmunkásítható munkaköröket. A felmérés eredményeképp határozhatók meg azok az oktatási igények, amelyek a munkavállalói lehetőségeket képesek áttranszformálni a munkaadói igényekre.



A távmunkavégzés során a munkaadók speciális igényeket és ismereteket fogalmazhatnak meg a távmunkavállalók felé. Az egyes munkaadói igények osztályozásához, szükséges ismerni a rendelkezésre álló potenciális távmunkások jelenlegi ismeretszintjét, gyakorlati tapasztalatait. A munkavállalói felmérés során lehetőség van feltérképezni az aktuális igényeket, problémákat, valamint a távmunkásítható területeket. A felmérés jó alapot szolgál a kiadványok, hírlevelek, work-shopok, valamint tanácsadási szolgáltatásokhoz. A felmérésbe bevont munkavállalókkal meghatározása, a kérdőívek összeállítása, a kérdőívek kitöltése munkavállalókkal, a kérdőívek kiértékelése. Legalább 100 potenciális távmunkavállaló körében végzett reprezentatív felmérés, amely során megismerhetővé válik a jelenlegi gyakorlati tapasztalatok, munkakörök, nyelvtudás, valamint a távmunka iránti attitűd. Távmunka Koordinációs Központ

Költségek

1000e-3000e/alkalom

Futamidő

2-5 hónap


Kistérség

Input indikátorok Output indikátorok




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35


Távmunka szakemberek - kapcsolatfelvétel, adatbázis készítés

A projekt célja

A távmunka szakemberekkel való kapcsolatfelvétel és adatbázis készítés célja, hogy felkutassa azokat a térségben és környékén élőszakembereket, akik a távmunkavégzés egyes szakterületein elegendő tudással és hajlandósággal rendelkeznek információszolgáltatásra, tanácsadásra és az oktatási programokba való bevonásra. Az adatbázis készítés során szakterület, rendelkezésre állási lehetőség, tapasztalat és további specifikus igények alapján kerülnének a távmunka szakemberek csoportosításra A távmunka nagyobb fokú elterjedésének előfeltétele, olyan szakemberek rendelkezésre állása, akik bevonhatók az információszolgáltatásba, oktatásokba, valamint a távmunka bevezetése során speciális tanácsadási szolgáltatásokkal segíthetik a munkaadókat. A kapcsolatfelvétel és a szakembereket speciális csoportosításban tartalmazó adatbázis képezi a távmunka elterjedésére indított projektek szakmai bázisát. Csoportosítási szempontrendszer kialakítása, szakemberek felkutatása, adatbázis létrehozása és feltöltése. Legalább 20 olyan szakember, akik rendelkeznek a távmunkavégzéshez kapcsolódó szakismerettel (pl. informatika, adó, jog, munkaszervezés, projektvezetés, stb.), valamint egy olyan kereshetőadatbázis készül el, amely révén az érintett szakemberek választható szempontrendszer szerint kereshetővé válnak az adatbázisban. Távmunka Koordinációs Központ



Javasolt felelős szervezet Költségek Futamidő Beavatkozási terület

Kialakítás: 2000e-5000e Rendszeres: 10e/óra Kialakítás: 2-4 hónap Rendszeres: havi 100 óra Kistérség, Közép-magyarországi régió




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35


Távmunka esettanulmányok – kutatás, elemzés, rögzítés

A projekt célja

A távmunka esettanulmányok felkutatásának célja, hogy rajtuk keresztül gyakorlatias formában ismerjék meg a vállalatvezetők a távmunkát. Az egyes esettanulmányok hozzájárulhatnak a vállalatokon belüli munkakörök távmunkásításában. Az esettanulmányok meghatározott szempontrendszer szerint (pl. munkakör, iparág, infrastrukturális igény, kommunikációs igény, stb.) szerint kerülnének csoportosításra. Az esettanulmányok összegyűjtése, rendszerezése, majd work-shopon és weboldalon történő bemutatása konkrét gyakorlati segítséget nyújt az érdeklődővállalatoknak. Az esettanulmányok egy előre kidolgozott struktúra alapján kerülnek elemzésre. Az elemzés célja, hogy egy-egy megvalósult távmunka modell minél általánosabb formában kerülhessen bemutatásra. Az esettanulmányok közelebb hozhatják a távmunkát a potenciális munkaadók felé, látva az egyes távmunka formák gyakorlati megvalósulását, előnyeit, hátrányait. Esettanulmányok elemzési szempontrendszerének meghatározása, esettanulmányok rögzítése, adatbázis létrehozása, feltöltése. Legalább 20 esettanulmány kerülne specifikus szempontok szerint rögzítésre többféle iparágból, és többféle távmunka modellből (pl. alkalmi távmunka, folyamatos távmunka; otthoni távmunka, mobil távmunka, stb.). Magyar Távmunka Szövetség



Javasolt felelős szervezet Költségek Futamidő

Kialakítás: 3000e-5000e Rendszeres: 100e/hó 5-7 hónap


Közép-magyarországi region, Magyarország, EU




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A következőtáblázat a kutatás és felmérés szakasz projektjeinek hatáselemzését ismerteti a stratégia prioritásaival.

Hatáserősségek: 0- nincs hatás, 1- közvetett hatás, 2 – közvetlen hatás; 3 – közvetlen erős hatás Ábra 57 – A kutatás és felmérés projektjeinek hatása a stratégiai prioritásokra




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

5.3.2 Információ Az előzetes helyzetkép és igényszint felmérést figyelembe véve megfelelőmennyiségűés minőségű on- és off-line információ biztosítása szakemberek által a távmunka piac valamennyi potenciális szereplője számára. Támogatható tevékenységek, projektek: A projekt elnevezése

Távmunka hírlevél

A projekt célja


A távmunka hírlevél célja, hogy rendszeresen informálja online az érdeklődőket a távmunkával kapcsolatos eseményekről, hírekről, ezen keresztül serkentse a távmunka iránti érdeklődést, elsősorban a munkavállalók körében. A hírlevél egy rendszeres (pl. havi) elektronikus hírösszefoglaló, amelyre bárki feliratkozhat. Elsősorban aktuális hírek, cikkek, esettanulmányok kerülnek benne összefoglalásra. A távmunka hírlevél lehetőséget biztosít a távmunka iránt érdeklődők folyamatos tájékoztatására. A jogszabályi módosulás, egy-egy sikeres távmunka bevezetés, távmunkával kapcsolatos tanulmány, illetve a távmunka bevezetést támogató megoldás ismertetése nagyban hozzájárulhat a távmunkával kapcsolatos ismeretek bővítéséhez, ezzel a távmunka iránti nyitottság elősegítéséhez. Hírlevél küldőalkalmazás beüzemelése, regisztrációs felület elkészítése (portálon), hírek összeállítása. Rendszeres (pl. havi) hírlevél a regisztrált tagoknak Távmunka Koordinációs Központ, Magyar Távmunka Szövetség Kialakítás: 500e-1000e Rendszeres: 100e/hírlevél Kialakítás: 2-4 hónap Rendszeres: havonta Kistérség, Közép-magyarországi region, Magyarország


Távmunka hírek - kiadvány

A projekt célja

A távmunka híreket tartalmazó rendszeres kiadvány célja, hogy elsősorban a munkaadók figyelmét irányítsa a távmunkára, esettanulmányokon és szakmai cikkeken


Input indikátorok Output indikátorok Javasolt felelős szervezet Költségek Futamidő




A projekt indoklás

Input indikátorok Output indikátorok Javasolt felelős szervezet Költségek Futamidő Beavatkozási terület

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 keresztül növelje ismereteiket, és nyitottabbá tegye őket a távmunka alkalmazására. A távmunka hírek szerepe, hogy a munkaadók figyelmét a távmunkára irányítsa. Egy-egy sikeres távmunka bevezetés leírása, esettanulmányok bemutatása, költségszámítási módszerek ismertetése nagyban hozzájárulhat a munkaadók távmunka iránti nyitottságának növeléséhez. Hírlevél küldőalkalmazás beüzemelése, regisztrációs felület elkészítése (portálon), hírek összeállítása Rendszeres (pl. havi) hírlevél a regisztrált tagoknak Távmunka Koordinációs Központ, Magyar Távmunka Szövetség Kialakítás: 1000e-2000e Rendszeres: 500e/kiadvány Kialakítás: 3-6 hónap Rendszeres: negyedévente Közép-magyarországi regio, Magyarország


Távoktatási anyagok – anyagok készítése

A projekt célja

Az új távoktatási anyagok készítésének és azok on-line elérhetőségének célja, hogy a munkaadók és távmunkások számára költséghatékonyan széles körben terjeszthető ismeretek legyenek elérhetők. Vizsgamodul segítségével nyomon követhető egy-egy távmunkás ismereti szintje, ezáltal kontrollálható a regisztrált távmunka jelöltek felkészültsége. A távoktatási anyagok tematikus csoportokban épülhetnek fel (pl. általános ismeretek, munkaadó specifikus illetve munkavállaló specifikus ismeretek, pályázati segédlet, stb.). A távmunka iránt érdeklődők számára a távoktatási anyagok költséghatékony módon szolgáltathatnak további információt egy-egy kérdéses területről. Tekintettel, hogy a távmunka viszonylag kis gyakorlattal bír Magyarországon, kiemelt fontosságú a vele kapcsolatos ismeretanyag minél szélesebb körben történőpublikálása. Távoktatási anyagok szerkezetének kialakítása, elkészítése, megjelenítése hely kialakítása (portálon), regisztrációk adminisztrációja. Legalább 5 távoktatási anyag ingyenes elérhetősége a portálon Távmunka Koordinációs Központ,


Input indikátorok Output indikátorok Javasolt felelős szervezet


információszolgáltatási

célú



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35


Magyar Távmunka Szövetség Kialakítás: 1000e-2000e/tananyag Üzemeltetés: 50e/hó Kialakítás: 4-6 hónap (állandó internetes elérés) Közép-magyarországi region, Magyarország


Internetes Dokumentumtár

A projekt célja

A dokumentumtár létrehozása és annak folyamatos frissítésének célja, hogy segítse a távmunka iránt érdeklődő vállalatokat a távmunka bevezetése során fellépő dokumentációs követelményeknek való szakszerű megfelelésben, valamint szélesebb körben elérhetővé tegye a születő tanulmányokat, költségszámításokat, esettanulmányokat. A dokumentumtár sablonokat tartalmaz különféle távmunkával kapcsolatos eseményekre (pl. munkaszerződés, kommunikációs szabályzat, stb.). Mivel a távmunka alkalmazása módosítást igényel a jogi és szabályozási környezetben, a dokumentumtár hasznos információforrásul szolgálhat a munkaadók számára, sablonok és kész dokumentumok letöltéséhez. A dokumentumtár továbbá teljességében tartalmazhatja a más fórumokon bemutatott tanulmányok, elemzések szövegeit is. A távmunkára vonatkozó dokumentumtípusok megjelölése, dokumentumok gyűjtése. Bárki számára elérhetődokumentumtár, amely tartalmazza az eddigi tanulmányokat, elemzéseket, valamint szerződésmintákat és további szabályozó dokumentumokat. Távmunka Koordinációs Központ

Költségek Futamidő




Kialakítás: 1000e-3000e Rendszeres: 200e/hó Kialakítás: 4-6 hónap (állandó internetes elérés) Közép-magyarországi regio, Magyarország

Távmunka Szakemberek tevékenységek


-

információszolgáltatási


A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJA egységes szerkezetben A projekt célja


Input indikátorok Output indikátorok Javasolt felelős szervezet Költségek

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 A távmunka szakemberek képzési-oktatási-tanácsadásiinformáció szolgáltatási tevékenységének célja, hogy a távmunka iránt érdeklődő munkaadók számára szakszerű információkkal szolgáljanak, és ezzel segítsék elő a távmunka gyorsabb elterjedését. A távmunka iránt érdeklődőmunkaadók számára a távmunka szakértők nyújthatnak segítséget a vállalat-specifikus kérdéseikre. Az általános információforrásokon túlmenően (pl. hírlevél, fórum, dokumentumtár) ez a megoldás testreszabott segítséget nyújthat az érdeklődők számára. Szakember adatbázis összeállítása, információ-szolgáltatási csatornák kialakítása, koordinációs erőforrás dedikálása. Minden főbb témakörben (pl. jog, adó, munkaszervezés, informatika, kommunikáció) szakember elérhetősége az érdeklődők kérdései felé. Távmunka Koordinációs Központ


Kialakítás: 2000e-5000e Rendszeres: 10e/óra Kialakítás: 4-7 hónap Rendszeres: havi 100 óra Kistérség, Közép-magyarországi régió


Távmunka Internetes Fórum

A projekt célja

A távmunka fórum használatával keletkező tudásbázis hasznos segítséget nyújthat a távmunka iránt érdeklődőknek. A felmerülőkérdésekre választ kaphatnak, illetve feltehetik azt a fórumot látogatóknak, illetve szakértőknek A távmunka fórum lehetőséget biztosít a felmerülő problémák on-line megfogalmazására és megválaszolására. A fórum témáinak kialakítása során figyelembe kell venni a látogatók érdeklődési körét, valamint a felmerülőproblémák logikai csoportosítási lehetőségeit. A fórum lehetőséget biztosít az interaktivitás költséghatékony megoldására, valamint az általánosabb kérdések megválaszolására, ezáltal mintegy tudásbázisként járulva hozzá a távmunka elterjedéséhez. Szakember adatbázis összeállítása, információ-szolgáltatási csatornák kialakítása, koordinációs erőforrás dedikálása Minden főbb témakörben (pl. jog, adó, munkaszervezés, informatika, kommunikáció) szakember elérhetősége az érdeklődők kérdései felé

Futamidő






ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35


Távmunka Koordinációs Központ

Költségek


Kialakítás: 1000e-2000e Rendszeres: 100e/hó Kialakítás: 3-6 hónap (állandó internetes elérés) Magyarország


Távmunka Megoldások

A projekt célja


A távmunka megoldások egy olyan adatbázis, ahol témakörönként megtekinthetők a távmunka bevezetését elősegítő megoldások. Ilyenek például a hardware szolgáltatók kínálata, kommunikációs megoldások, adó és jogi tanácsadók, ingyenes szoftverek, stb. A megoldások egy helyen, tematikus csoportosítással történő szerepeltetése, segíti a távmunka iránt érdeklődővállalatokat a távmunka bevezetése során kiválasztandó megoldások áttekintésében A távmunka megoldások tematikusan sorolja fel a távmunka bevezetését és alkalmazását támogató megoldásokat és szolgáltatásokat. A gyűjtemény egyrészt hozzájárulhat a távmunka iránt érdeklődők számára várhatóan szükséges területek áttekintéséhez, valamint lehetővé teheti költségszámítások végzését a tervezési fázisban A távmunka megoldások szerkezetének kialakítása, támogató rendszer beállítása és elhelyezése (portálon), megoldások összegyűjtése és feltöltése a rendszerbe Tematikus csoportokba rendezett internetes katalógus, témakörönként legalább 3 megoldás bemutatásával Távmunka Koordinációs Központ, Magyar Távmunka Szövetség Kialakítás: 3000e-5000e Rendszeres: 200e/hó Kialakítás: 2-4 hónap (állandó internetes elérés) Közép-magyarországi régió


Távmunka Road-show

A projekt célja

A távmunka road-show célja, hogy a térségben, valamint azon kívül is work-shopok tartásával ráirányítsa a figyelmet a

Futamidő








ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 távmunkára, és az általa elérhetőelőnyökre. A rendezvények célja elsősorban azon munkaadók és önkormányzati szervek, akik érintettek lehetnek a távmunka bevezetésében A távmunka road-show hozzájárul az összegyűlt ismeretek szélesebb körben való terjesztéséhez. A különböző városokban megtartott work-shopok és előadások a helyi lakosok, munkaadók és önkormányzati szervek számára nyújt gyakorlati információkat a távmunka előnyeiről, lehetőségeiről A távmunka road-show előadásainak összeállítása, előadók kiválasztása, városok kiválasztása, helyszínek szervezése Évente legalább 5 különböző településen távmunkával kapcsolatos work-shop szervezése Távmunka Koordinációs Központ


Kialakítás: 1000e-2000e Rendszeres: 500e/workshop Kialakítás: 3-4 hónap Rendszeres: havonta Közép-magyarországi region, Magyarország


Távmunka esettanulmányok

A projekt célja

A távmunka esettanulmányok minél szélesebb körben történő publikálásának célja, hogy a potenciális távmunkaadók gyakorlati úton szerezzenek ismereteket arról, hogy a saját vállalatukban mely területeken és milyen megoldásokkal tudnák alkalmazni a távmunkát. A távmunka esettanulmányok minél szélesebb körben történő publikálása gyakorlati ismereteket nyújt a távmunka iránt érdeklődők számára. A konkrét szolgáltatások, tevékenységek távmunka megvalósítása hozzájárulhat a hasonló területek más vállalatoknál történő távmunkásításához is Esettanulmányok adatbázisának elkészítése, információs csatornák kiválasztása Évente legalább 20 új esettanulmány feldolgozása és széles körűpublikálása Távmunka Koordinációs Központ

Futamidő



Kialakítás: 1000e-3000e Rendszeres: 100e/hó 4-7 hónap



A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJA egységes szerkezetben Beavatkozási terület

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 Közép-magyarországi region, Magyarország




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A következőtáblázat az információs szakasz projektjeinek hatáselemzését ismerteti a stratégia prioritásaival.

Hatáserősségek: 0- nincs hatás, 1- közvetett hatás, 2 – közvetlen hatás; 3 – közvetlen erős hatás Ábra 58 – Az információs szakasz projektjeinek hatása a stratégiai prioritásokra




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

5.3.3 Oktatás, képzés A távmunkaadó, a távmunka vállaló és a távmunkáról információt szolgáltató partnerek felkészítése (oktatás – képzés). Támogatható tevékenységek, projektek: A projekt elnevezése

Távoktatási anyagok – oktatási célú anyagok készítése

A projekt célja


A távoktatási anyagok célja, hogy a munkaadók és távmunkások számára költséghatékonyan széles körben terjeszthetőismeretek legyenek elérhetők. A vizsgamodul segítségével nyomon követhető egy-egy látogató ismereti szintje, ezáltal kontrollálható a regisztrált távmunka jelöltek felkészültsége A távoktatási anyagok tematikus csoportokban épülhetnek fel: - általános: általános hardver és szoftverhasználati ismertetők, távmunkával kapcsolatos ismeretek - munkaadó specifikus: adózás, jog, szervezés, vállalati ismeretek, projekt menedzsment - munkavállaló specifikus: kommunikációs szoftverek, munka-magánélet szervezési problémák, problémakezelés A távoktatási anyagok beépített vizsgamodullal is rendelkeznek. Lehetőség szerint a Portál memorizálja, hogy ki milyen tananyagot végzett el. Távoktatási anyagok szerkezeti kialakítása, tartalom elkészítése, távoktatási anyagok elkészítése és publikálása Tematikus csoportonként legalább 1-1 távoktatási anyag Távmunka Koordinációs Központ, Magyar Távmunka Szövetség Kialakítás: 1000e-2000e/tananyag Üzemeltetés: 50e/hó Kialakítás: 4-6 hónap (állandó internetes elérés) Közép-magyarországi region, Magyarország


Vállalkozói képzések

A projekt célja

A vállalkozói képzések célja, hogy a vállalatvezetők számára rendelkezésre álljon az a tudás, amely a távmunka bevezetéséhez, és fenntartásához szükséges. Különös








ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 figyelem fordítandó a szervezési, kontrollálhatóság és adatbiztonság kérdéseire, de érintenie kell az adózási, jogi és projektmenedzsment ismereteket is A képzés a távmunka specifikus attitűdök, projektszervezés, vállalkozás menedzsment témakörök oktatását látja el, felkészítve a vállalkozókat a távmunka során felmerülő problémák megfelelő kezelésére és szükséges tudás birtoklására. A képzés szorosan kapcsolódhat a távoktatási anyagokhoz, azok kiegészítése lehet A képzési anyagok szerkezetének kialakítása, tartalom elkészítése, képzések lebonyolítási körülményeinek megszervezése Egy átfogó, valamint témaspecifikus oktatási anyagok. Távmunka Koordinációs Központ, Képzési intézmény


Kialakítás: 5000e Rendszeres: 1000e/tanfolyam Kialakítás: 3-4 hónap Rendszeres: negyedévente Közép-magyarországi régió


Munkavállalói képzések

A projekt célja

A munkavállalói képzések célja, hogy a munkavállalókat felkészítse a távmunkában való munkavégzésre. Kiemelt figyelmet kell száni az otthoni munkavégzés során fellépő speciális élethelyzetekre, problémákra A munkavállalói képzések célja, hogy a munkavállalókat felkészítse a távmunkában való munkavégzésre. Kiemelt figyelmet kell száni az otthoni munkavégzés során fellépő speciális élethelyzetekre, problémákra A képzési anyagok szerkezetének kialakítása, tartalom elkészítése, képzések lebonyolítási körülményeinek megszervezése Egy átfogó, valamint témaspecifikus oktatási anyagok Távmunka Koordinációs Központ, Képzési intézmény

Futamidő



Kialakítás: 5000e Rendszeres: 1000e/tanfolyam Kialakítás: 3-4 hónap Rendszeres: negyedévente Nagykátai kistérség




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35


Távmunka Szakemberek - oktatási tevékenységek

A projekt célja

A távmunka szakemberek képzésének célja, hogy a távmunkával kapcsolatos speciális ismereteket horizontálisan átlássák, és segítsék a távmunka bevezetését és fenntartását az alkalmazó vállalatoknál. A távmunka szakemberek olyan képzett szakértők, akik tisztában vannak a távmunka adózási, jogi, HR, informatikai és egyéb sajátossággal rendelkező területeivel, így bevonhatók a tanácsadási és oktatási feladatokba. A dokumentumtár szerkezetének kiépítése, kapcsolódó anyagok összegyűjtése, dokumentumtárba való feltöltése. Témacsoportonként legalább 1-1 távmunka szakember képzése Távmunka Koordinációs Központ, Magyar Távmunka Szövetség Kialakítás: 5000e Rendszeres: 10e/óra Kialakítás: 4-7 hónap Rendszeres: havi 100 óra Közép-magyarországi régió






ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A következőtáblázat a kutatás és felmérés szakasz projektjeinek hatáselemzését ismerteti a stratégia prioritásaival.

Hatáserősségek: 0- nincs hatás, 1- közvetett hatás, 2 – közvetlen hatás; 3 – közvetlen erős hatá

Ábra 59 – Az oktatási szakasz projektjeinek hatása a stratégiai prioritásokra




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

5.3.4 Intelligens közösségi terek Intelligens, komplex szolgáltatásokat nyújtó közösségi terek / helyek létrehozása, amelyek alkalmasak a távmunka gyakorlati megtapasztalására, mintaértékű gyakorlati ismeretek szerzésére. Támogatható tevékenységek, projektek: A projekt elnevezése

Távmunka Állásbörze

A projekt célja

A távmunka állásbörze célja, hogy a távmunkát keresők ismereteit rendszerezze, valamint a távmunkát kínáló vállalatok ajánlatait összegyűjtse Az Állásbörze lehetőséget teremt a távmunkahelyet kínálók és keresők közötti kapcsolatra Megfelelő felület rendelkezésre állása az interneten (pl. portálon). Az állásbörze regisztrált munkaadókat és munkavállalókat kapcsol össze Távmunka Koordinációs Központ, Munkaügyi Központ

A projekt indoklása Input indikátorok Output indikátorok Javasolt felelős szervezet Költségek


Kialakítás: 5000e Rendszeres: 200e/hó Kialakítás: 3-5 hónap (állandó internetes elérés) Közép-magyarországi régió


Távmunka közvetítés

A projekt célja

A távmunka közvetítés célja, hogy aktív szerepet vállalva, a munkaügyi központokon keresztül elérje és összekapcsolja a munkaadókat és munkavállalókat. Elsősorban a távmunkában végezhetőmunkakörökre koncentrál A személyes közvetítés, elsősorban a felméréseken megismert munkaadói igényekre koncentrál. A munkaügyi központtal együttműködve, megpróbálja összekapcsolni a térség távmunka lehetőségeit, valamint a potenciális távmunkásokat A munkaadói igények megismerése, kapcsolat a munkaügyi központokkal A munkaügyi központokon keresztül munkavállalót keresők felé alternatív lehetőségként a távmunka ajánlása

Futamidő





ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35


Távmunka Koordinációs Központ, Munkaügyi Központ

Költségek

Munkabér

Futamidő Beavatkozási terület

Kialakítás: 3-5 hónap (állandó rendelkezésre állás az irodában) Közép-magyarországi régió


Távmunka tanácsadás

A projekt célja

Költségek

A távmunka tanácsadás célja, hogy megkönnyítse a vállalatok ismeretszerzését és távmunka bevezetését. A bevezetés során jelentkezőkomplex feladatok információs hátterét a Távmunka Szakemberek képesek ellátni A tanácsadás keretében a vállalatok kaphatnak segítséget távmunka bevezetéshez és fenntartáshoz. A távmunka bevezetése komplex feladat, érinti a jogi, adóügyi, HR, informatikai és szakmai területeket is. A Távmunka Szakértők segítségével a Távmunka Központ tanácsadással segítheti a távmunka bevezetését és alkalmazását végző vállalatokat. Kapcsolat a munkaadókkal, távmunka szakemberek rendelkezésre állása A távmunka bevezetésében gondolkodó munkaadók számára folyamatos tanácsadási lehetőség Távmunka Koordinációs Központ, Magyar Távmunka Szövetség 20e/óra

Futamidő

3-5 hónap


Közép-magyarországi régió


Szatellit irodák

A projekt célja

A szatellit irodák célja, hogy a költségmegtakarításon keresztül a munkaadók ebben a "biztonságosabb" formában ismerkedjenek a távmunkával. Bár a munkások még irodába járnak dolgozni, de a munkaadótól távol, ezáltal a munkaadó megismerheti a távoli munkavégzés sajátosságait, amelyet


Input indikátorok Output indikátorok Javasolt felelős szervezet



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Futamidő

később az otthoni munkavégzésre is kiterjeszthet Az önkormányzat vagy egy önálló jogi személy által üzemeltett szatellit irodák, a távmunkáltatóknál munkaviszonyban levő távmunkások számára nyújt munkavégzési helyszínt. A térség kedvező bér és ingatlanárait kihasználva, kedvezőajánlatot adhat a más nagyvárosban (pl. Budapesten) magasabb költségen foglalkoztatott adatrögzítők, ügyfélszolgálatosok, és más betanítható munkakörben dolgozó csoportok kiváltására Megfelelő helyiségek rendelkezésre állása, infrastruktúra kialakítása, lehetőség a különbözőmunkaadók adatainak és kellékeinek elszigetelésére Egy szatellit irodába legalább 20 távmunkás dolgozhat, akik 2-4 munkaadóval vannak munkaviszonyban Távmunka Koordinációs Központ, Szatellit irodát létrehozó szervezet vagy Önkormányzat Kialakítás: 50000e Rendszeres: 1000e/hó Kialakítás: 3-5 hónap


Nagykátai kistérség


E-falvak

A projekt célja

Az e-falvak célja, hogy részleges távmunkások számára olyan helyszínt biztosítson, ahol akár családjukkal együtt kikapcsolódhatnak (pl. wellness, uszoda, stb.), de közben a munkavégzéshez szükséges feltételek is biztosítottak (pl. videokonferencia, szélessávú internet, irodai funkciók, stb.). Az eFalvak olyan szabadidőés szakmai központok, ahol minden feltétel biztosított a távmunkavégzésre, de korszerű szabadidős tevékenységeket is biztosít. Megfelelőterület rendelkezésre állása, távmunkavégzéshez szükséges infrastruktúra kialakítása, szabadidős tevékenységek rendelkezésre állása A távmunka előnyeinek magas szintűkihasználása. Egy efalu létrehozása lehetővé teszi a távmunka családcentrikusságának gyakorlati megtapasztalását Távmunka Koordinációs Központ, Önkormányzatok



A projekt indoklása Input indikátorok Output indikátorok Javasolt felelős szervezet Költségek Futamidő

Kialakítás: 1mrd Rendszeres: fenntartási ktsg. Kialakítás: 5-12 hónap


A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJA egységes szerkezetben Beavatkozási terület

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 Nagykátai kistérség



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A következőtáblázat az intelligens közösségi terek szakasz projektjeinek hatáselemzését ismerteti a stratégia prioritásaival.

Hatáserősségek: 0- nincs hatás, 1- közvetett hatás, 2 – közvetlen hatás; 3 – közvetlen erős hatás Ábra 60 – Az intelligens közösségi terek szakasz projektjeinek hatása a stratégiai prioritásokra




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

5.4 Ajánlások 5.4.1.1 Járulékkedvezmény biztosítása Ajánlás elnevezése Ajánlás érintettjei

Járulékkedvezmény biztosítása Munkaadók, munkavállalók

Ajánlás célja

A munkát terhelő adó- és járulékterhek célzott csökkentése támogassa a munkaerő -piaci szempontból hátrányos helyzetűcsoportok foglalkoztatását

Ajánlás indoklása

A távmunka gazdasági előnyeinek valós megtapasztalására hasznos motivációs eszjköz lehet a távmunka ideiglenes (pl. 1-2 év) járulékkedvezménye. A foglalkoztatás bő vítése csak akkor érhetőel, ha megéri dolgozni, ha a munkának becsülete van, mert tisztességes megélhetést és biztonságot nyújt, és ha megéri legálisan foglalkoztatni, mert a bejelentett foglalkoztatás nem ró aránytalanul nagy terheket a munkáltatókra. Szükséges, hogy a munkaadókat és munkavállalókat olyan járulékkedvezmények segítsék, melyek ösztönző en hatnak a legális távmunkavégzés beindítására.

5.4.1.2 Internetellátottság növelése Ajánlás elnevezése Ajánlás érintettjei

Internetellátottság növelése Munkaadók, munkavállalók

Ajánlás célja

A gazdasági szereplők, valamint a háztartások rendelkezzenek a távmunkavégzéshez megfelelő internethozzáféréssel.


A távmunkavégzés egyik alapvetőkritériuma, hogy mind a munkaadók, mind a munkavállalók megfelelő internetkapcsolattal rendelkezzenek. Ennek érdekében szükséges vagy a felhasználók (munkaadók, munkavállalók) közvetlen, vagy az internetszolgáltatón keresztüli közvetett támogatása az internethez jutás terén.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

5.4.1.3 Adózási és jogi feltételek egyszerűsítése Ajánlás elnevezése

Adózási és jogi feltételek egyszerűsítése

Ajánlás érintettjei

Munkaadók, munkavállalók

Ajánlás célja

Mind a munkaadók, mind a munkavállalók legyenek tisztában a távmunkához kapcsolódó, átlátható, könnyen alkalmazható adózási- és jogszabályokkal.


A felmérések során bebizonyosodott, hogy a munkaadók és a potenciális munkavállaók túlzottan bonyolultnak találják a távmunkát érintő adózási és egyéb jogi feltételeket, azokról kevés információval rendelkeznek, ezért elzárkóznak a távmunkától, mint foglalkoztatási lehető ségtő l. A távmunka elterjedése érdekében szükséges egy könnyen alkalmazható, átlátható adózási és egyéb jogi szabályozás kialakítása, mind a belföldi, mind a nemzetközi szintűtávmunkavégzés terén.

5.4.1.4 Eszközbeszerzések támogatása Ajánlás elnevezése Ajánlás érintettjei

Eszközbeszerzések támogatása Munkavállalók

Ajánlás célja

A hátrányos helyzetű , potenciális munkavállalók rendelkezzenek a megfelelő infokommunikációs eszközökkel.


A távmunkavégzés egyik elengedhetetlen kelléke a munkavégzéshez szükséges számítógépek és kiegészítők megléte. A munkaerő piacról kikerült, hátrányos helyzetű potenciális munkavállalók nagytöbbsége nem rendelkezik a távmunkavégzéshez szükséges eszközökkel. Ahhoz, hogy ez a csoport a távmunkán keresztül újból aktív munkavállalóvá válhasson, szükséges, hogy az informatikai eszközök könnyen, alacsony befektetéssel elérhetők legyenek.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

5.4.1.5 Pályázatok Ajánlás elnevezése Ajánlás érintettjei

Pályázatok Munkaadók

Ajánlás célja

A távmunkásokat alkalmazni kívánó munkaadók számára legyenek olyan pályázati források, melyek lehívása lehető vé és gazdaságossá teszi számukra távmunkások alkalmazását.


Egyes területeke távmunkásítása, új munkahelyek létesítése, a megfelelőfelkészítés, oktatás a munkaadók számára a távmunka bevezetése során extra kiadásokat, befektetést jelent. Ahhoz, hogy a munkaadók ezeket a költségeket vállalni tudják, szükséges extra források biztosítása, melyek pályázat útján nyerhetők el, akár határozott idejű bértámogatás, akár ingyenes/kedvezményes képzési, tanácsadási, akár egyéb támogatási formában.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A következőtáblázat az ajánlások hatáselemzését ismerteti a stratégia prioritásaival.

Hatáserősségek: 0- nincs hatás, 1- közvetett hatás, 2 – közvetlen hatás; 3 – közvetlen erős hatás Ábra 61 – Az ajánlások hatása a stratégiai prioritásokra




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

5.5 Az operatív program tevékenységeinek hatáselemzése A következőtáblázat az egyes szakaszok stratégia prioritásainak részösszpontszámait ismerteti. A sorok végén található összpontszámok az egyes szakaszok összpontszámai, amelyek nagysága az egyes szakasz hatáserősségét jelenti a stratégiai prioritások összességére, azaz magára a stratégia megvalósulására. Az oszlopok végén található összpontoszámok az egyes stratégiai prioritások projektek által történt támogatási erősségét jelentik.

Ábra 62 – Az operatív program projektjeinek és a stratégiai prioritások támogatottságának erőssége




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Az egyes stratégiai prioritások egymáshoz viszonyított támogatottságát az alábbi grafikon szemlélteti. D.3. - A látens és regisztrált munka- nélküliek körének megszólítása D.2. - A szakmailag képzett munkaerőmegtartása D.1. - Tudás-közvetítés és fejlesztés, távoktatás C.3. - Ösztönözni a helyi gazdasági szerepl ők és a nagy-vállalatok közötti kapcsolat- teremtést C.2. - Táv- munkában végezhető munka-területek felkutatása és létrehozása a térségben C.1. - Távmunkát ösztönzőtámoga-tások nyújtása B.3. - Intelligens közösségi helyek létreho-zásának ösztönzése B.2. - A háztartások Internet ellátottságá- nak növelése B.1. - A gazdasági szereplők Internet ellátott-ságának javítása A.3. - A munkaadók és a munka-vállalók távmunkára vonatkozó ismereteinek növelése A.2. - A munkaadói oldal felkészítése A.1. - A munka -vállalói oldal felkészítése

0

5

10

15

20

25

30

35

Ábra 63 – A stratégiai prioritások támogatottsága az operatív programok által




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Az egyes projekt kategóriák, illetve az ajánlások egymáshoz viszonyított hatásának erősségét a prioritásokra az alábbi grafikon szemlélteti.

Ajánlások Intelligens közösségi terek Oktatás, képzés Információ Kutatás, felmérés 0

10

20

30

40

50

60

70

80

Ábra 64 – Az operatv program szakaszainak erőssége a projektek alapján

5.6 Az operatív program tevékenységeinek ütemezése Az Operatív Programban megfogalmazott támogatható tevékenységek több egymásra épülő lépést is tartalmaznak. Ennek megfelelően, azok ütemezése bizonyos kötöttségeket tartalmaz. Az alábbi grafikon az operatív programok projektjeinek ütemezését ábrázolja Gannt-chart segítségével.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Projektek \ Hónapok

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

Kutatás, felmérés Munkaadói felmérés Munkavállalói felmérés Távmunka szakemberek - kapcsolatfelvétel, adatbázis készítés Távmunka esettanulmányok – kutatás, elemzés, rögzítés Információ Távmunka hírlevél Távmunka hírek - kiadvány Távoktatási anyagok – információszolgáltatási célú anyagok készítése Internetes Dokumentumtár Távmunka Szakemberek - információ-szolgáltatási tevékenységek Távmunka Internetes Fórum Távmunka Megoldások Távmunka Road-show Távmunka esettanulmányok Oktatás, képzés Távoktatási anyagok – oktatási célú anyagok készítése Vállalkozói képzések Munkavállalói képzések Távmunka Szakemberek - oktatási tevékenységek Intelligens közösségi terek Távmunka Állásbörze Távmunka közvetítés Távmunka tanácsadás Szatellit irodák E-falvak Ajánlások Járulékkedvezmény biztosítása Internetellátottság növelése Adózási és jogi feltételek egyszerűsítése Eszközbeszerzések támogatása Pályázatok a projekt megvalósítási szakasza

a projekt fenntartási szakasza

a projekt fázis teljes tartama

Ábra 65 – Az operatív program projektjeinek ütemezése




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

6 Partnerhálózat A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás fontos feladatának tartja a Tápiómenti térség gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével, valamint a foglalkoztatási színvonal emelésével. Ennek érdekében elkészíti a Kistérségi Partnerségi Hálózat Szervezeti és Működési Szabályzatát. A Területfejlesztési Társulás feladata egy olyan Partnerségi Hálózat kialakítása, amely együttműködik 18 térségi település állami, önkormányzati szervezetekkel, a civil szerveződésekkel, egyházakkal, vallási közösségekkel, a társadalmi, humanitárius és gazdasági szervezetekkel, a munkaadókkal és magánszemélyekkel. Ez a 18 település a következő:  Bénye,  Farmos,  Káva,  Kóka,  Nagykáta,  Mende,  Pánd,  Sülysáp,  Szentmártonkáta,  Szentlőrinckáta,  Tápióbicske,  Tápiógyörgye,  Tápióság,  Tápiószecső,  Tápiószele,  Tápiószentmárton,  Tóalmás,  Úri. A hálózat egy olyan helyi partnerség kialakításának kezdeményezése, amely a résztvevők önkéntes és egyenrangú együttműködését kívánja elérni. A Partnerségi Hálózat célja, hogy a résztvevők:  megismerjék a térség foglalkoztatási nehézségeit, a munkanélküliség okait;  közösen összehangolják a térség munkaerőpiacának szereplői között a gazdasági és humánerőforrás fejlesztési elképzeléseket;  megoldásokat keressenek a problémákra, és ennek érdekében foglalkoztatást segítő programokat valósítsanak meg;  összehangolják a pénzügyi forrásokat, új fejlesztési forrásokat szerezzenek a foglakoztatás politikai célok eredményes megvalósításának érdekében.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Az együttműködők és résztvevők felelősséget éreznek a kistérség foglalkoztatási helyzetéért és készek lehetőségeiket a fenti célok szolgálatába állítani. Vállalt feladatok: A távmunka térségi elterjesztését célzó kistérségi foglalkoztatási stratégia és partnerségi hálózat létrehozása a nagykátai kistérségben;  Munkahelyek teremtésének támogatásával csökkenjen a munkanélküliség és emelkedjen a térségben a foglalkoztatás színvonala;  A tartós munkanélküliség megelőzése, csökkentése;  Humán szolgáltatások, speciális programok fejlesztése a foglalkoztatás segítése érdekében;  A 26 éven aluli fiatalok munkaerő-piaci integrációjának segítése;  A térség településein új foglalkoztatási lehetőségek megteremtésének segítése.  A nemek közötti esélyegyenlőség szempontjainak figyelembe vétele, valamint a hátrányos helyzetűcsoportok, a munkaerőpiactól tartósan távol lévő(GYES, GYED) nők munkaerőpiacra való visszatérése, megszólítása és programokba való bevonása;  Együttműködőpartnerek közötti folyamatos információáramlás és kommunikáció megteremtése. Az együttműködés célcsoportjai:  A távmunka potenciális munkavállalói;  A potenciális „távmunkaadó” vállalkozások (akár térségiek, akár azon kívüliek);  A helyi fejlesztésben érintett térségi szereplők;  A nemzeti szintűfoglalkoztatáspolitikai szervek. A Távmunka stratégia szerkezete: A Távmunka stratégiát a Stratégiakutató Intézet Kht, a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete, a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás és a Pest Megyei Munkaügyi Központ szakmai segítségével készítik el, a Magyar Távmunka Szövetség teljeskörűbevonásával. A stratégia készítői fontosnak tartják a kistérségi távmunka lehetőségek megismertetését. Ennek érdekében a nyilvánosság biztosítása mellett tájékoztató fórumokat szerveznek. A fórum a megállapodás szereplői mellett a foglalkoztatáspolitikai kérdések iránt érdeklődő minden személy és szervezet előtt nyitva áll. A kezdőfórumokat a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás, a Tápió-Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás, a Pest Megyei Munkaügyi Központ a Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezetének bevonásával és támogatásával hívja össze. A Partnerségi Hálózat feladatai, hogy:  tájékoztatást biztosít a térség munkaerőpiaci helyzetéről, és lehetőségeiről;  biztosítja a térség szereplői közötti információáramlást és az információk, vélemények cseréjét;  segíti a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolását.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Ezeknek a feladatoknak teljesítésével nagymértékben hozzájárulhat a helyes döntések megalapozásához, valamint a társadalmi nyilvánosság és kontroll biztosításához, illetve a partnerség erősítéséhez. Az indító fórumok eredményeképpen kezdeményezzük, hogy a térség szereplői közül alakuljon meg egy olyan irányító csoport, amely a stratégiában megfogalmazottakat a pályázat lezárása után is szervezi és működteti. Az Irányító csoport tagjai:  A Társulási Tanács jelölés alapján választott 1 képviselője;  A térségi vállalkozók képviseletében a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás és a Pest Megyei Munkaügyi Központ Nagykátai Kirendeltségének ajánlása alapján 3 kistérségi vállalkozó;  A térségi civil szervezetek képviseletében 3 civil szervezet képviselője;  A Pest Megyei Munkaügyi Központ Nagykátai Kirendeltségének vezetője;  A Magyar Távmunka Szövetség 1 választott képviselője. Az irányító csoport feladatai:  információt gyűjt és megszervezi a Partnerségi Hálózat tájékoztatását;  feldolgozza a Partnerségi Hálózat ajánlásait;  kidolgozza az éves munkaprogramot;  koordinálja a munkaprogram megvalósítását az érintett szervezetek között;  beszámol a Partnerségi Hálózat fórumain az egyes programok teljesítéséről, valamint a következőidőszak elképzeléséiről;  segíti a térségi partnerségi kapcsolatokat. Meghívottak:  A Pest Megyei Munkaügyi Központ igazgatója;  Pest Megyei Önkormányzat képviselője;  Pest Megyei Területfejlesztési Tanács képviselője;  Regionális Fejlesztési Tanács képviselője;  Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselője;  A fejlesztésben érintett települések választott Országgyűlési Képviselői;  A Stratégiakutató Intézet képviselője;  A Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezetének képviselője;  A Mobilitás Ifjúsági Szolgálat képviselője. Az irányítócsoport Működése:  Az irányító csoport döntéseit egyszerűszótöbbséggel hozza.  Minden szektor 1 szavazati joggal rendelkezik; az 5 szektor: o Társulási Tanács o Térségi Vállalkozók o Térségi Civil szervezetek o Pest Megyei Munkaügyi Központ o Magyar Távmunka Szövetség 2005. szeptember – 2006. október


A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJA egységes szerkezetben     

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

A meghívottak az üléseken tanácskozási joggal vesznek részt. Az irányító csoport szükség szerint de évente két alkalommal ülésezik. A sajtó nyilvánosságot az irányítócsoport biztosítja. A koordinációt a Tápiómenti Területfejlesztési Társulás végzi el. A partnerség fenntarthatósága érdekében, annak kialakítása után, a pályázat lezárását követően a működtetését a Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás látja el.

Finanszírozás: A munkaprogramban meghatározott akciók finanszírozását az adott projektben közreműködő felek biztosítják. A munkaprogramban projektenként ki kell térni a finanszírozás formáira. A menedzsment szervezet működésének finanszírozását a Tápiómenti Területfejlesztési Társulása biztosítja a projekt befejezéséig.




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

7 Irodalomjegyzék Helyzetelemzéshez felhasznált irodalom:                    

A Közép-Magyarországi Régió Stratégiai Terve 2007-2013 (2004.dec) A Közép-Magyarországi Régió Szociális Helyzetelmezése (2004.okt) A közép-magyarországi régió szociálpolitikai fejlesztési stratégiája A növekedést és munkahelyeket támogató kohéziós politika, Közösségi stratégiai iránymutatások 2007-2013 (2005) A Regionális Szociálpolitika Tervezési és Fejlesztési Hálóza Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Baráth Etele-NFT.doc Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés (2005) A Tápió-vidék gazdaságfejlesztési programja , Helyzetertekeles (2005.jun) Tápió Vidék Turizmusfejlesztési Koncepciója (2003) Tápiómenti Kistérség Területfejlesztési Koncepciója (1999) A Társulás Informatikai fejlesztési strategia 2004-2006 (2004.maj) Tápiómenti kistérség környezetfejlesztési programja (1999.szep) A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara stratégiája a 2004-2008 (2004) Közép-magyarországi régió Stratégiai Terve 2007-2013, Célfa Nagykátaai munkaügyi adatok (2005.okt) IHM-FMM-1 2004 és FMM-TVT-2005 távmunka péályázatai PricewaterhouseCoopers munkaadoi felmeres (2005) A KKV és a távmunka – egy nemzetközi összehasonlítás perspektívájában, MTA Szociológóiai Kutatóintézete (2004.aug) Munkáltatói vélemények a távmunka bevezetésének előfeltételeiről és gyakorlatáról, MTA Szociológóiai Kutatóintézete (2003.nov)

Stratégiakészítéshez felhasznált irodalom:  eEurope 2002 Action Plan. (2000) europa.eu.int/information_society/eeurope/2002/action_plan/pdf/actionplan_en.pdf (2006. január 4.). Magyar fordításban: www.inco.hu/inco4/fooldal.htm (2006. január 4.)  eEurope+ 2003 Action Plan. (2001) europa.eu.int/information_society/eeurope/plus/doc/eEurope_june2001.pdf (2006. január 4.)  eEurope+ 2003 Progress Report (June 2002). Issued at the occasion of the European ministerial Conference (Information Society/Connecting Eurpope), Ljubljana, 3-4 June 2002. europa.eu.int/information_society/eeurope/plus/doc/progress_report.pdf (2006. január 11.)  eEurope 2005 Action Plan. (2002) europa.eu.int/information_society/eeurope/2002/news_library/documents/eeurope2005/ee urope2005_en.pdf (2006. január 4.). Magyarul: ford. Fáber Dávid, www.inco.hu/inco11/fooldal.htm (2006. január 4.)




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

 i2010 – A European Information Society for growth and employment. europa.eu.int/information_society/eeurope/i2010/docs/communications/com_229_i2010_ 310505_fv_en.pdf (2006. január 12.). Magyarul: i2010 – Európai Információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért. europa.eu.int/information_society/eeurope/i2010/docs/communications/com_229_i2010_ 310505_fv_hu.doc (2006. január 12.)  Magyar Információs Társadalom Stratégia. Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Budapest, 2003. www.ihm.gov.hu/data/19797/MITS%20teljes%20anyaga.pdf (2006. január  Magyar Információs Társadalom Stratégia. Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Budapest, 2003. www.ihm.gov.hu/data/19797/MITS%20teljes%20anyaga.pdf (2006. január A Magyar Információs Társadalom Stratégiában (MITS) az elektronikus munkavégzés kultúrájának elterjesztése programfüzet sorozata  Országos Fejlesztéspolitikai koncepció. Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Budapest, 2005. www.nfh.hu/xindex2.htm?t=2&i=5343 (2006. január 26.)  Varga Csaba: Kistérségi tervezés rendeltetése és módszertana. (Megjelent: Kistérségi tervezési módszertan, BM IDEA, MKI, 2006)  Szentlőrinci kistérség képzési stratégiája. Készítette: Stratégiakutató Intézet, 2005. október  Az Enyingi kistérség intelligens és e-közigazgatási stratégiája. Készítette: Stratégiakutató Intézet, 2006. január  A Sárbogárdi kistérség intelligens stratégiája és operatív programja. Készítette: Stratégiakutató Intézet, 2006. január  Nyugat-dunántúli Regionális Információs Társadalom Stratégia Készítette: Stratégiakutató Intézet, 2005. május  Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért (2005-2008)  A Tápiómenti Településfejlesztési Társulás informatikai stratégiája  European Digital Content for the Global Network, Magyarul elérhetőa Magyar Tartalomipari Szövetség honlapján, www.matisz.hu  Wim Kok- jelentés (Több munkahelyet Európában) letölthető: www.fmm.gov.hu  Tóth Adrienn: A humán erőforrások menedzselése néhány nagy vállalatnál különös tekintettel a távmunkára – 2005  Otthonról dolgozni kényelmesebb – Dr. Szilágyi Vera cikke a távmunka típusairól 2001. ápr. 25. Letöltés helye, ideje: http://www.fn.hu/index.php?id=16&cid=5215, 2005.11.24.  Otthonról dolgozni kényelmesebb – Dr. Szilágyi Vera cikke a távmunka típusairól 2001. ápr. 25. Letöltés helye, ideje: http://www.fn.hu/index.php?id=16&cid=5215, 2005.11.24  Nemzetközi megalapozó tanulmány a távmunka elterjedéséről és jelenlegi helyzetéről. Készítette: Nos Szeged Kft, 2006. január  Közép-Magyarországi Régió Regionális Információs Társadalom Stratégia (RITS)letölthető: www.kozpontiregio.hu  Tanulmányok a Távmunkáról (FMM- Távmunka Tanács és Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ, 2006)  Varga Virág: Távmunka az információs társadalomban. (Bp, 2001) letölthető: www.inco.hu




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Kapcsolódó weboldalak:    

      

www.nagykata-tavmunka.hu www.tavmunka.org www.tavmunkainfo.hu www.tavmunkaprojekt.hu www.inco.hu www.evilag.hu www.strategiakutato.hu www.bmik.hu www.pwc.com www.ecatt.com www.eto.org.uk




ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

8 Mellékletek



Távmunkában történőfoglalkoztatás kistérségi stratégiájának kidolgozása a Nagykátai kistérségben

HELYZETELEMZÉS

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

8.1 I. melléklet: Elérhetőségek Ir.sz. 2216 2765 5111 2215 2243

Helységnév Bénye Farmos Jászfelsőszentgyörgy Káva Kóka

Polgármester Racskó Károly Boros Zoltán Rimóczi Sándor Kálmán József Papp János

Jegyző Maczó Jánosné Pál Sándorné Dr. Kundárk István Árokszállási Istvánné Kerti Sándorné

E-mail [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Telefon 29-434-171 53-390-001 57-520-020 29-432-119 29-428-101

Fax 29-434-171 53-390-244 57-520-020 29-432-119 29-428-269

2235 2760

Mende Nagykáta

Trefák Istvánné Bodrogi Györgyné

mendehiv. [email protected] [email protected]

29-438-001 29-440-007

29-438-025 29-440-086

2214 2241 2255 2254 2764

Pánd Sülysáp Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Tápióbicske

Hugyák Zoltánné Benkó István Horváth László Fodor Zoltán Láng Ferenc

Fáskerti Tiborné Tarnavölgyiné Tényi Ágnes Major Pálné Gulyásné Dr. Gál Ilona Kimák Józsefné Kimák Józsefné mj. Nagy Lászlóné

29-430-212 29-435-003 29-431-001 29-463-126 29-421-001

29-430-240 29-435-001 29-431-001 29-462-101 29-421-435

2767 2253 2251

Tápiógyörgye Tápióság Tápiószecső

Varró István Dr. Samu János Lénárd László

Dr. Kiss Tibor Gulyás Károlyné Bíróné Palotai Éva

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

53-383-001 29-465-575 29-646-120

53-583-500 29-465-575 29-448-122

2766 2711

Tápiószele Tápiószentmárton

Kovács Ferenc Tóth János

Tóth Julianna Wenhardt Lászlóné

53/380-001 29-423-001

53-380-045 29-423-001

2768

Újszilvás

Dr. Petrányi Csaba

Dr. Diósgyőri Gitta

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

53-387-001

53-587-519

2244 2252

Úri Tóalmás

Haraszti Imre Törőcsik József

Árokszállási Istvánné Gulyás Károlyné mj.

[email protected] [email protected]

29-456-008 29-426-001

29-456-524 29-426-606

2005. december



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

8.2 II. melléklet: Közép-Magyarországi teleházak listája Település Albertirsa Alsónémedi Bernecebaráti Budajenő Budakeszi Budaörs Cegléd Cegléd Csomád Dunaharaszti Dunavarsány Ecser Erdőkertes Gödöllő Halásztelek Hernád Inárcs KerepesSzilasliget Kiskunlacháza Kismaros Kistarcsa Kosd Mende

2005. december

Teleház neve

Régió KözépAlbertirsai Teleház Magyarországi Halászy Károly Művelődési KözépHáz Teleház Magyarországi KözépBernecebaráti Teleház Magyarországi KözépBudajenői Teleház Magyarországi KözépErkel Teleház Magyarországi KözépBudaörsi Telekuckó Magyarországi KözépCeglédi Kozma László Teleház Magyarországi KözépNET-B@R Magyarországi KözépTeleház Csomád Magyarországi KözépDunaharaszti Teleház Magyarországi KözépDunavarsányi Teleház Magyarországi MTSZ Középmagyarországi KözépRégió Központ Magyarországi KözépErdőkertesi Teleház Magyarországi KözépGödöllői Teleház Magyarországi KözépE-Pont Zsebrádió Magyarországi KözépHernádi Teleház Magyarországi KözépSurf Cafe Teleház Magyarországi KözépSzilasligeti Teleház Magyarországi KözépTeleház Kiskunlacháza Magyarországi KözépKismarosi Teleház Magyarországi KözépKistarcsai Teleház Magyarországi KözépNaszályi Teleház Magyarországi Mendei Teleház Közép-

Megye Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest

Tel. Vezető 53 370 Malya Carmen 159 06 29 Jakab Béla 337 238 25 365 147 06 26 371 510 23 451 Gönye Csaba 161 23 414 Kovács Martina 446 53 314 Farkas Zsolt 754 53 312 Horváth Erzsébet 217 28 566 Tompa János 605 24 370 Temesvári László 087 24 472 018 29 335 Császár Zoltán 346

Pest

Balázs Péter

Pest

Kovács Miklós

Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest

24 330 29 125 29 518 28 794 24 975 27 285 28 816 27 531 29

532

Nagy Attila

374 Zsírosné Pallaga Mária 371 Nagy Lajos 481 519

Labancz József Ábrahám Ildikó

383 Tóthné Bán Marianna 446 Mavrák Kriszta 597

Makkainé File Edit

439 Velkei Hajnalka


A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJA egységes szerkezetben Magyarországi KözépNagytarcsa Pc Magic Teleház Magyarországi KözépPécel Péceli Teleház Magyarországi Péteri Teleház EU Információs KözépPéteri Pont Magyarországi KözépPiliscsaba Piliscsabai Teleház Magyarországi KözépPilisszántó Piliskapu Kistérségi Teleház Magyarországi KözépPilisszentkereszt Pilisszentkereszti Teleház Magyarországi KözépPilisszentlászló Pilisszentlászlói Teleház Magyarországi KözépPomáz Internet és Irodaszolgálat Magyarországi KözépSzada Szadai Teleház Magyarországi KözépSzentmártonkáta Szentmártonkátai Teleház Magyarországi KözépSzigetszentmárton Szigetszentmártoni Teleház Magyarországi KözépSzilasliget Szilasligeti Teleház Magyarországi Petőfi S. Műv. Ház és KözépTaksony Könyvtár Teleháza Magyarországi KözépTatárszentgyörgy Tatárszentgyörgyi Teleház Magyarországi KözépTápiógyörgye Tápiógyörgyei Teleház Magyarországi KözépTápiószőlős Tápiószőlősi Teleház Magyarországi KözépTörtel Törteli Teleház Magyarországi KözépÚjszilvás Újszilvási Teleház Magyarországi KözépÜllő Üllői Teleház Magyarországi KözépÜröm Ürömi Közösségi Ház Magyarországi KözépÜröm Ürömi Teleház Magyarországi KözépVasad Vasadi Könyvtár Magyarországi KözépVecsés Vecsési Teleház Magyarországi Művelődési Ház és Könyvtár - KözépVerőce Teleház Magyarországi

2005. december

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest

232 06 30 Koszták Rudolf 452 9346 28 547 Csörgi Zsolt 185 06 29 Vitényi Rozália 314 752 06 26 Petró Margit 575 399 26 349 Benyó Bertalan 570 26 347 Szeifert Annamária 562 26 338 Szűcs lajos 782 06 26 Kosznovszki 323 069 Tamás 28 503 Zsolnai Péter 180 29 463 Kissné Pásztor Éva 159 24 456 Ray Rudolf 295 28 481 L. László János 794 24 510 Maróti Ágnes 670 29 519 Hőgye Jánosné 020

Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest Pest

53 385 Jancsovics Mária 001 53 576 Nagy István 542 53 387 001 29 321 Szalkainé Skultéti 876 Ildikó 26 350 064 06 26 Flórián István 550 263 06 29 Lukács Béláné 494 212 29 551 Vékonyné 030 Hegedűs Andrea 27 350 Greff Katalin 009



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

8.3 III. melléklet: Az Európai távmunka megállapodás Az európai foglalkoztatási stratégia létrejöttét követően az Európai Tanács meghívta a szociális partnereket, hogy a tárgyalóasztal mellett alakítsanak ki olyan megállapodásokat, melyek segítségével korszerűbb munkaszervezési megoldások terjedhetnek el, ideértve a rugalmasabb foglalkoztatási konstrukciókat is, melyek célja részben az, hogy a vállalkozások termelékenyebbek és versenyképesebbek legyenek, és részben az, megteremtsék a szükséges egyensúlyt rugalmasság és biztonság között. 1. Általános megfontolások Az Európai Bizottság a szociális partnerekkel a munkaügyi kapcsolatokról folytatott konzultációk második szakaszában arra kérte a szociális partnereket, hogy kezdjenek megbeszéléseket a távmunkáról. 2001 szeptember 20-án az ETUC [1] (és az EUROCADRES/CEC [2] nevűkapcsolattartó bizottság), az UNICE [3]/UEAPME [4] és a CEEP [5] bejelentették azon szándékukat, hogy tárgyalásokat kezdjenek, melyek eredményeként olyan megállapodást hoznának létre, melyet a Tagállamok és az Európai Gazdasági Terület aláíró felei valósítanának meg. Tárgyalásaikkal a tudás-alapú gazdaságba és társadalomba való átmenet előkészítéséhez kívántak hozzájárulni, ahogy abban az Európai Tanács résztvevői Lisszabonban megállapodtak. A távmunka körülmények és gyakorlati megoldások széles, és dinamikusan bővülőskáláját jelenti. Emiatt a szociális partnerek olyan meghatározást adtak a távmunkának, mely a rendszeres távmunka különféle fajtáira is vonatkoztatható. A szociális partnerek úgy tekintenek a távmunkára mint a munkaszervezés korszerűsítési lehetőségére, mely a vállalatok és az állami szolgáltató intézmények számára egyaránt fennáll, illetve mint a munkavállalók lehetőségére, melynek segítségével munkájukat és társadalmi kötelezettségeiket összhangba hozhatják, és amely nagyobb függetlenséget biztosít számukra feladataik elvégzéséhez. Ha Európa ki akarja teljesíteni az információs társadalmat, úgy bátorítania kell a munkaszervezésnek ezen új módját, méghozzá olyan módon, hogy a rugalmasság és a biztonság együtt járjanak, és a munkavégzés minősége is javuljon, és mindezek által a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci esélyei is megnövekedjenek. Ezen önkéntes megállapodás célja az, hogy általános keretet hozzon létre európai szinten, melyet az aláírók saját, a vállalatvezetés és a munkaerő-gazdálkodás területén alkalmazott nemzeti eljárásaik és gyakorlatuk szerint majd megvalósítanak. Az aláírók bátorítják a tagjelölt országokban működő tagszervezeteiket is, hogy szerezzenek érvényt ezen megállapodásnak. A jelen megállapodás megvalósítása nem jelent valós alapot a jelen megállapodás hatálya alá tartozó munkavállalók általános védettségének csökkentésére. A jelen megállapodás megvalósításakor az aláíró felek tagjai kerüljék el a kis- és középvállalkozások terheinek szükségtelen mérvűnövelését. A jelen megállapodás nem csorbítja a szociális partnerek jogát arra, hogy a megfelelőszinten, így európai szinten is megállapodásokat hozzanak létre, melyekkel a jelen megállapodást

2005. december



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

helyzetükre alkalmazzák és/vagy azt kiegészítik, olyan módon, mely az adott szociális partner érdekeit legjobban tükrözi. 2. Meghatározás és hatály A távmunka olyan munkaszervezési és/vagy munkavégzési forma, mely a számítástechnikát egy munkaviszony keretei között veszi igénybe, illetve ahol a munkát, mely a munkaadó telephelyén is végezhetőlenne, rendszeresen attól távol végzik. A jelen megállapodás a távmunkavállalókról szól. Távmunkavállaló minden olyan személy, aki a fenti meghatározás szerinti munkát végzi. 3. Önkéntesség A távmunka az adott munkavállaló és munkaadó számára egyaránt önkéntes jellegű. A távmunkát a munkavállaló eredeti munkaköri leírásában is meg lehet követelni, de önkéntes alapon később is választható konstrukció. Mindkét esetben a munkaadó látja el a távmunkavállalót a szükséges írásos információval a 91/533/EEC sz. irányelv alapján, beleértve a hatályos kollektív szerződésekről szóló információt és az elvégzendőmunka leírását, stb. is. A távmunka részletei közé tartozik általában olyan járulékos írott információ is mint azon vállalati osztály megnevezése, melyhez a távmunkavállaló munkája által kapcsolódik, közvetlen felettesének megjelölése, illetve más olyan személyek meghatározása, akikhez a munkavállaló szakmai vagy személyes kérdésekkel fordulhat, jelentéstételi rendszer, stb. Ha a távmunka nem része az eredeti munkaköri leírásnak, és a munkaadó ajánlatot tesz a távmunkára, azt a munkavállaló elfogadhatja vagy visszautasíthatja. Ha a munkavállaló fejezi ki abbeli szándékát, hogy távmunka keretei között dolgozzon, a munkaadó elfogadhatja vagy visszautasíthatja e szándékot. A távmunkára való átállás önmagában, mivel csak a munkavégzés módját módosítja, a munkavállaló munkajogi státuszát nem változtatja meg. A távmunkának a munkavállaló általi visszautasítása önmagában nem lehet oka annak, hogy a munkaadó az adott munkavállaló munkaviszonyát megszüntesse, vagy annak feltételeit megváltoztassa. Ha a távmunka nem része az eredeti munkaköri leírásnak, a távmunkára való átállásról szóló döntés egyéni és/vagy kollektív szerződéssel visszaváltoztatható. A visszaváltoztatás jelentheti azt, hogy a munkavállaló a munkaadó telephelyén folytatja a munkavégzést akár a munkaadó, akár a munkavállaló kérésére. Ezen visszaváltoztatás módozatait egyéni vagy kollektív szerződés fekteti le. 4. Foglalkoztatási feltételek A foglalkoztatás feltételeinek tekintetében a távmunkavállalók ugyanazon, a hatályos törvényben és kollektív szerződésben biztosított jogokat élvezik mint a hozzájuk hasonló munkaköröket betöltő, a munkaadó telephelyén foglalkoztatott munkavállalók. Mindazonáltal, a távmunka tényéből fakadó sajátságok figyelembe vétele érdekében egyes konkrét kiegészítőkollektív és/vagy egyéni megállapodások megkötése is szükségessé válhat. 2005. december



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

5. Adatvédelem A munkaadó felelős a megfelelő, jelesül a szoftverrel kapcsolatos intézkedések megtételéért a távmunkavállaló által szakmai céllal használt és feldolgozott adatok védelmének biztosítására. A munkaadó tájékoztatja adatvédelemmel kapcsolatos vállalati szabályzatról. A távmunkavállalót a hatályos jogszabályokról és távmunkavállaló köteles ezen szabályokat betartani. A munkaadó mindenekelőtt az alábbiakról is tájékoztatja a távmunkavállalót: • Bármely, a számítástechnikai eszközök használatával kapcsolatos megszorítások, így pl. az Internet használata, • Az ezen megszorítások be nem tartásáért járó szankciók. 6. Magánélet A munkaadó tiszteletben tartja a távmunkavállaló magánéletét. Ha bármely nyomonkövető rendszert állítanak be, annak a Vizuális megjelenítőegységekről szóló 90/270 sz. Irányelv céljaival összhangban kell állnia, és annak figyelembe vételével kell üzembe helyezni. 7. Eszközök Minden, munkaeszközzel, felelősséggel és költségekkel kapcsolatos kérdés a távmunka megkezdése előtt maradéktalanul tisztázandó. Általános szabályként a munkaadó felelős a rendszeres távmunka végzéséhez szükséges eszközök biztosításáért, üzembe helyezéséért és karbantartásáért, hacsak a távmunkavállaló nem a saját eszközeit használja. Ha a távmunkát rendszeresen végzik, a munkaadó ellentételezi vagy fedezi a munkavégzés, így különösen az adattovábbítás/kommunikáció okán közvetlenül felmerülőköltségeket. A munkaadó megfelelőszínvonalú technikai háttérszolgáltatást biztosít a munkavállalónak. A munkavállaló által használt eszközökben vagy adatokban keletkezett esetleges veszteség vagy kár költsége a nemzeti törvények és a kollektív szerződések szerint a munkaadót terhelik. A távmunkavállaló megfelelően karbantartja a számára biztosított eszközöket, és segítségükkel az Internetről nem gyűjt, és azon nem terjeszt jogellenes anyagokat. 8. Egészség és biztonság A munkaadó a 89/391 sz. irányelv és a vonatkozó alsóbb szintűirányelvek, illetve a nemzeti törvények és a kollektív szerződések szerint felelős a távmunkavállaló munkavédelméért és foglalkoztatási biztonságáért. A munkaadó tájékoztatja a távmunkavállalót a vállalat munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos politikájáról, és különösen a vizuális megjelenítőegységekkel

2005. december



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

kapcsolatos követelményekről. A távmunkavállaló köteles helyesen alkalmazni ezen biztonsági intézkedéseket. Annak igazolására, hogy a hatályos egészségi és biztonsági rendelkezéseket megfelelően alkalmazzák, a munkaadónak, a munkavállalói képviselőnek és/vagy az illetékes hatóságoknak szabad bejutást kell lehetővé tenni a távmunkavégzés helyére olyan mértékben, amennyire azt a nemzeti törvények és a kollektív szerződések lehetővé teszik. Ha a távmunkavállaló otthon végzi a munkát, a bejutási szándékról a munkavállalót előzetesen értesíteni kell, és ahhoz hozzájárulását meg kell szerezni. A távmunkavállaló jogosult ellenőrzést kérvényezni. 9. Munkaszervezés A hatályos jogszabályok, a kollektív szerződések és a vállalat szabályzatának keretei között a távmunkavállaló maga dönti el, hogyan szervezi munkaidejét. A távmunkavállaló által elvégzendő munka, illetve a vele szemben támasztott teljesítménynormák azonosak a munkaadó telephelyén dolgozó, előbbihez hasonlítható munkavállalók munka-, illetve teljesítménynormáival. A munkaadó biztosítja, hogy megfelelőintézkedések előzzék meg, hogy a távmunkavállaló elszigetelődjön a vállalat munkavállalói kollektívájának maradék részétől, például olyan módon, hogy lehetőséget biztosít neki kollégáival való rendszeres találkozásra és a vállalattal kapcsolatos információhoz való hozzájutásra. 10. Képzés A távmunkavállalóknak a munkaadó telephelyén hozzájuk hasonló munkavállalókkal azonos képzési és szakmai előmeneteli lehetőségeket kell biztosítani, és munkájukra ezen munkavállalókkal azonos értékelési rendszer vonatkozik. A távmunkavállalóknak megfelelőképzést kell biztosítani, mely az általuk használt eszközök alkalmazására és a munkaszervezés ezen formájának sajátosságaira irányul. A távmunkavállaló elöljárójának és közvetlen munkatársainak is lehet szüksége képzésre ezen munkaformával és annak irányításával kapcsolatban. 11. Kollektív jogokkal kapcsolatos kérdések A távmunkavállalóknak a munkavállaló telephelyén dolgozó munkavállalókkal azonos jogosultságaik vannak. Tilos bármely akadályt gördíteni a munkavállalói képviselővel való kommunikáció útjába. Azonos feltételek vonatkoznak rájuk a munkavállalói érdekképviseleti szervek választásaiban való részvétel, és az e választásokon való megválaszthatóság, illetve érdekképviselet igénybevétele kapcsán. A távmunkavállalók is beleszámolandók a munkavállalói érdekképviselettel rendelkező testületek céljaira történőküszöbértékek meghatározásába az európai és nemzeti törvények, kollektív szerződések, illetve a vonatkozó gyakorlat alapján. Az a szervezet, melyhez a 2005. december



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

távmunkavállaló kollektív jogainak érvényesítése céljából tartozik, a munkaviszony kezdetekor határozandó meg. A munkavállalói képviselőket a távmunka rendszerének bevezetésekor tájékoztatni kell, és velük konzultálni kell az európai és nemzeti törvények, kollektív szerződések, illetve a vonatkozó gyakorlat alapján. 12. Megvalósítás és nyomon követés A szerződés 139. cikkének értelmében a jelen Európai Keretmegállapodóst az UNICE/UEAPME, a CEEP és az ETUC tagjai (illetve az EUROCADRES/CEC kapcsolattartó bizottság) fogják megvalósítani a Tagállamok vezetőségi és munkaügyi eljárásai és gyakorlata szerint. A megvalósítás a jelen megállapodás aláírását követőhárom év során fog megtörténni. A tagszervezetek a jelen megállapodás megvalósításáról egy, az aláíró felek által felállított ad hoc csoportnak tartoznak beszámolással, mely a Szociális párbeszéd bizottság égisze alatt tevékenykedik. Ezen ad hoc csoport közös jelentést készít majd a megvalósítással kapcsolatos intézkedésekről. Ezen jelentésnek a jelen megállapodás aláírását követőnégy éven belül kell elkészülnie. A jelen megállapodás tartalmával kapcsolatban felmerülő kérdések esetén a résztvevő szervezetek egyenként vagy közösen az aláíró felekhez fordulhatnak. Az aláíró felek, ha akár az egyik aláíró fél is kéri, a jelen megállapodást annak aláírása után öt évvel felülvizsgálják. Brüsszel, 2002. július 16. [1] European Trade Union Confederation [2] Council of European Professional and Managerial Staff [3] Voice of Business in Europe [4] European Association of Craft, Small and Medium-sized Enterprises [5] European Centre of Enterprises with Public Participation and of Enterprises of Gengeral Economic Interest Forrás: Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium honlapja.

2005. december


A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG TÁVMUNKA STRATÉGIÁJA egységes szerkezetben 8.4 IV. MELLÉKLET: TÁVMUNKÁRÓL

ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35 A

MUNKA

TÖRVÉNYKÖNYVE

A

2004. évi XXVIII. törvény a foglalkoztatással összefüggőegyes törvények módosításáról * A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása 1. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 65. §ának (4) bekezdése a következőúj d) ponttal egészül ki: [ (4) A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot:] d) legalább félévente a munkáltatónál távmunkát végző munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről." 2. § Az Mt. 76/C. §-a (2) bekezdése helyébe a következőrendelkezés lép: (2) Ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi, a munkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja. E rendelkezést kell megfelelően alkalmazni távmunkavégzés esetén is." 3. § Az Mt. 193. és 193/A. §-ainak számozása 192/A. és 192/B. §-ra változik, egyúttal az így megváltozott 192/B. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: 192/B. § A 189. §-ban, a 190. § (1) és (3)-(4) bekezdésében, valamint a 192/A. §-ban foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet." 4. § Az Mt. X. fejezetét követően az alábbi új X/A. fejezettel, címmel és 192/C-193/A. §okkal egészül ki: X/A. fejezet A távmunkavégzés 192/C. § A távmunkát végzőmunkavállaló munkaviszonyára e törvény szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 192/D. § E törvény alkalmazásában távmunkát végzőmunkavállaló: a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végzőés a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló. 2005. december



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

192/E. § (1) A távmunkavégzéshez a feleknek a munkaszerződésben a 76. § (5) bekezdésében foglaltakon túlmenően meg kell állapodniuk: a) a munkavállaló távmunkát végzőmunkavállalóként történőfoglalkoztatásában, b) a munkáltató és a távmunkát végzőmunkavállaló közötti, a munkaviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolattartás (a továbbiakban: kapcsolattartás) feltételeiben, c) a távmunkavégzéssel összefüggésben a távmunkát végzőmunkavállalónál szükségesen és indokoltan felmerült költség elszámolásának módjáról. (2) Eltérő megállapodás hiányában a munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a munkáltató biztosítja. (3) Ha a munkavállaló - ideértve a távmunkát végzőmunkavállalót is - a távmunkavégzés vonatkozásában személyi vagy családi körülményeire hivatkozással kezdeményezi a munkaszerződés módosítását, a munkaszerződés módosítására vonatkozó munkavállalói ajánlattal kapcsolatos munkáltatói eljárásra a 84/A. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (4) A 76. § (7) bekezdésében foglaltakon túlmenően a munkáltató az (1) bekezdés szerinti munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a távmunkát végző munkavállalót köteles tájékoztatni: a) a munkáltatói ellenőrzés 192/G. § (3) bekezdésében, b) az információtechnológiai és informatikai, illetve elektronikus eszköz tekintetében a használat korlátozásának a 192/G. § (6) bekezdésében, valamint c) a kártérítési felelősség 193/A. §-ban foglalt szabályairól. (5) A (4) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettség teljesítésekor a 76. § (8) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. A tájékoztatási kötelezettség e törvény rendelkezésére történő hivatkozással is teljesíthető. (6) A távmunkát végzőmunkavállaló köteles a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg tájékoztatni a munkáltatót a kapcsolattartáshoz szükséges elektronikus eszköz elérhetőségének adatairól, ha az elektronikus eszközt nem a munkáltató biztosítja. (7) A munkáltató a távmunkát végző munkavállaló elektronikus eszközzel történő elérhetőségéhez kapcsolódó adatokat harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben, vagy a távmunkát végzőmunkavállaló hozzájárulásával közölheti.

2005. december



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

(8) A munkavégzés során felhasznált, illetve keletkezett adatok védelmének feltételeiről a munkáltató köteles gondoskodni. 192/F. § (1) A munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak a munkaviszonnyal kapcsolatos minden olyan tájékoztatást köteles megadni, melyet más munkavállalónak biztosít. Helyben szokásos módon történő tájékoztatásnak tekintendő az elektronikus eszközzel történőtájékoztatás is. (2) A munkáltató köteles a távmunkát végzőmunkavállalónak biztosítani a működési rendre vonatkozó szabályok megtartása mellett a területére történőbelépést és tartózkodást. (3) A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot és a munkáltatónál képviselettel rendelkezőszakszervezetet, valamint a munkavédelmi képviselőt (bizottságot) a távmunkát végzőmunkavállaló elektronikus eszközzel történőelérhetőségének adatairól. 192/G. § (1) A 104. § (1) bekezdésétől eltérően a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhatnak, hogy a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkát végző munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. (2) A munkáltató a munkavégzési kötelezettség alapján ellátandó feladatot a távmunkát végzőmunkavállaló rendes munkaidejének mértékére figyelemmel állapítja meg, különös tekintettel a) a munkáltatónál a távmunkát végzőmunkavállalóval azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló, b) ilyen munkavállaló hiányában az érintett szakmában dolgozók által elvégzett munka természetére, mennyiségére, a szükséges fizikai vagy szellemi erőfeszítésre. Teljesítménybér megállapítása esetén ezen túlmenően megfelelően alkalmazni kell a 143. § rendelkezéseit is. (3) A munkáltató indokolt esetben ellenőrizheti a távmunkát végző munkavállaló munkavégzési kötelezettségének teljesítését. Az ellenőrzés során a munkáltató nem tekinthet be a távmunkát végzőmunkavállalónak a munkavégzéshez használt információtechnológiai és informatikai eszközön tárolt, a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel össze nem függőadataiba. A betekintési jogosultság vonatkozásában a munkaviszonyból származó kötelezettséggel összefüggőadatnak minősül a (6) bekezdés alapján előírt tilalom betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat. (4) Eltérőmegállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén történőellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb időtartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a távmunkát végzőmunkavállaló, valamint a munkavégzési helyként szolgáló ingatlant használó más személy számára indokolatlan és aránytalan terhet, tekintettel személyi, családi és egyéb körülményeire.

2005. december



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

(5) A munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkáltató a) a munkavégzéshez kapcsolódó utasítás, tájékoztatás vagy ellenőrzés, továbbá a munkavégzéshez szükséges eszköz üzembe helyezése, karbantartása, illetve eltávolítása érdekében, valamint b) a (4) bekezdés szerinti időtartam megtartásával léphet be és tartózkodhat. (6) A munkáltató meghatározhatja, hogy a munkavégzéshez általa biztosított információtechnológiai és informatikai, illetve elektronikus eszközt a távmunkát végző munkavállaló mely tevékenységre nem használhatja. (7) A távmunkát végzőmunkavállaló kérelmére a munkáltató köteles a (3)-(4) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni, illetve ellenőrzést lefolytatni. 193. § (1) Eltérőmegállapodás hiányában a távmunkát végzőmunkavállaló a munkaidő beosztását, felhasználását maga jogosult meghatározni. (2) Ha a munkaszerződés a távmunka vonatkozásában módosításra kerül, munkaidő-keret alkalmazása esetén a munkaszerződés-módosítás időpontja a munka- és pihenőidővel való elszámolás szempontjából a munkaidőkeret befejezőidőpontjának tekintendő. (3) A távmunkát végzőmunkavállaló vonatkozásában a 140/A. § (2) bekezdésében foglalt szabályt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani az ügyelettel és készenléttel, valamint a) az általa megjelölt helyen elrendelt munkavégzés idejével, illetőleg b) az (1) bekezdésben foglalt megállapodás alapján a munkáltató által beosztott, illetve elrendelt rendes és rendkívüli munkaidővel kapcsolatos adatokat. 193/A. § (1) A 167. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően, a munkavállaló gondatlan károkozása esetén a kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb háromhavi átlagkeresetig határozhatja meg, ha a) a felek megállapodása szerint a munkáltató utasítási joga kizárólag a távmunkát végző munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki és b) a távmunkát végzőmunkavállaló a kárt e feladatok ellátásával összefüggésben okozta. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. (2) A munkáltató a távmunkát végzőmunkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintettel, teljes mértékében felel, ha

2005. december



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

a) a kár bekövetkezte a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen nem a munkáltató által biztosított eszközzel történőmunkavégzéssel vagy b) a távmunkát végzőmunkavállaló által biztosított és a munkaviszonyból eredőkötelezettség teljesítéséhez használt eszközzel áll okozati összefüggésben." 5. § Az Mt. 193/H. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következőrendelkezés lép: [193/H. § (1) A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk] a) abban, hogy a munkaszerződés vagy a távmunkát végzőfoglalkoztatására irányuló munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre,"

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 6. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. sz. mellékletének I. fejezete a következőúj 24. ponttal egészül ki: [I. Jellemzően előforduló költségek Költségként elszámolható kiadások - feltéve, hogy azok a felsorolásban említett kivételekkel, részben sem szolgálják a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését különösen a következők: (...)] 24. a Munka Törvénykönyvének a távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésben foglaltak szerint távmunkát végzőmunkavállalót a távmunkavégzéssel összefüggésben terhelőköltség(ek) megtérítése érdekében a munkáltató által kifizetett bevétellel szemben a munkavállaló a következő, igazolt kiadás(ok) alapján számolhat el költséget a) a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 50 ezer forintot meg nem haladó kiadás, b) a távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 50 ezer forintot meghaladó kiadás esetében 33 százalékos leírási kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírás címén megállapított összeg; az értékcsökkenési leírást egyebekben - a III. fejezetben foglaltaktól függetlenül - a 11. számú melléklet értékcsökkenés elszámolására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelőalkalmazásával kell megállapítani, és a költségként történőelszámolás feltétele külön részletezőnyilvántartás(ok) vezetése,

2005. december



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

c) az internet-használat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat), d) a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja, azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadás(oka)t a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemzőmértékegységek (munkaidő, m2 , m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni."

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása

7. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 71. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [ (2) A Munka Törvénykönyve rendelkezéseit az alábbiak szerint kell megfelelően alkalmazni:] a) 3. §-ának (1)-(4) bekezdését, 4. §-át, 5-12. §-át, 15-19/A. §-át, 21-28. §-át, 70/A. §-át, 74. §-át, 77. §-át, 84/A. §-át, 85. §-át, 86/B-86/D. §-át, 97. §-át, 102. §-ának (1)-(3) bekezdését, 103. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdését, 104. §-ának (4)-(5) bekezdését, 107. §-át, 117. §-ának (1) bekezdését, 117/B. §-ának (5) bekezdését, 118. §-ának (2) bekezdését, 118/A. §-ának (4)(5) bekezdését, 119. §-ának (1)-(2) bekezdését és az (5) bekezdését, 120-121. §-át, 123-126. §-át, 127. §-ának (1)-(2) és (6)-(7) bekezdését, 128. §-ának (1) bekezdését, 129. §-át, 130. §ának (2) bekezdését, 132. §-ának (1)-(3) bekezdését, 133. §-át, 135-140/A. §-át, 142/A. §-át, 144. §-ának (1) bekezdését, 151. §-ának (2)-(4) bekezdését, 152-153. §-át, 154. §-a (1) bekezdésének elsőés harmadik mondatát, 155-157. §-át, 159-164. §-át, 165. §-ának (2) bekezdését, 166. §-ának (2) bekezdését, 167. §-ának (1) és (3) bekezdését, 168-169. §-át, 171172. §-át, 174. §-át, 176-183. §-át, 184. §-ának (1)-(2) bekezdését, 185-187. §-át, 192/C192/G. §-át, 193-193/A. §-át, 204-205. §-át, 207. §-át;"

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása 8. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a 86. §-t követően az alábbi új VII/A. Fejezettel, címmel és a 86/A. §-sal egészül ki:

VII/A. Fejezet A TÁVMUNKAVÉGZÉS ELTÉRŐMUNKAVÉDELMI SZABÁLYAI

2005. december



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

86/A. § (1) A távmunkavégzésre e törvény szabályait a jelen Fejezetben felsorolt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A 2. § (2) bekezdése harmadik mondatában, illetve az 54. § (7) bekezdése c) pontjában foglaltakhoz képest a távmunkavégzés - a munkáltatóval kötött megállapodás alapján - a munkavállaló által biztosított munkaeszközzel is történhet. Az ilyen munkaeszköz használatát a munkáltató munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot követően engedélyezi. A vizsgálat elvégzésére megfelelően irányadók a 21. § (3)-(4) bekezdéseiben előírtak. (3) Távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített munkahelyen folytatható. A munkahelyen a munkavállaló csak a munkáltató hozzájárulása alapján változtathatja meg a munkavédelmi szempontból lényeges munkakörülményeket. (4) Az Mt. alkalmazásában indokolt esetnek minősül a munkáltató vagy megbízottjának ellenőrzése, ha az az 54. § (7) bekezdése b) pontjában leírt feladatok végrehajtása érdekében történik. (5) A (4) bekezdésben szereplőellenőrzésen túlmenően a munkáltató vagy megbízottja - így különösen a 8. §-ban, illetve 57-58. §-ban megjelölt személy - a szükséges munkavédelmi feladatok elvégzése, a munkavédelmi eljárások lefolytatása - így különösen az üzembe helyezés, kockázatértékelés, felülvizsgálat, balesetvizsgálat - céljából léphet be és tartózkodhat a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén. (6) A munkáltató a munkavállalót tájékoztatja a VI. Fejezetben meghatározott munkahelyi munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól. A munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkavédelmi képviselő a munkavállaló beleegyezésével léphet be és tartózkodhat. (7) A 81. § (4) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzésről a felügyelet a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerzi." A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása 9. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [ (3) E törvény alkalmazásában]

2005. december



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

a) munkahelyen a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának 5. pontjában foglaltakat kell érteni, kivéve a bedolgozó, illetve a távmunkát végzőmunkavégzés céljára szolgáló lakóhelyét, vagy más, általa a munkavégzés céljára biztosított lakóhelyiséget,"

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása 10. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) - az egyes törvényeknek az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás létrehozásával összefüggőmódosításáról szóló 2003. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Fltm.) 2. §-ával megállapított - 57/B.§-a (3) bekezdése A) pontjának f) alpontja helyébe a következőrendelkezés lép: [(3) A Nyilvántartás a (2) bekezdésben meghatározott munkaviszonyokat, illetőleg ahhoz kapcsolódóan a munkavállalókat és munkaadókat a következőadatok szerint tartja nyilván: A) Munkavállaló adatai:] f) a bejelentett munkaviszonyban ellátott munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképzettség," (2) Az Flt. - az Fltm. 2. §-ával megállapított - 57/C. §-a (1) bekezdésének felvezetőszövege helyébe a következőrendelkezés lép: 57/C. § (1) Az 57/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatokból adatok igénylésére jogosultak - az 57/B. § (3) bekezdése A) pontjának d) alpontjában meghatározott adat, valamint a saját adatokhoz való hozzáférést biztosító kód kivételével -" (3) Az Flt. - az Fltm. 2. §-ával megállapított - 57/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következőrendelkezés lép: (2) Az 57/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatok statisztikai célra felhasználhatók, és az 57/B. § (3) bekezdése A) pontjának d) alpontjában meghatározott adat, valamint a saját adatokhoz való hozzáférést biztosító kód kivételével a Központi Statisztikai Hivatal részére egyedi azonosításra alkalmas módon átadhatók."

(4) Az Flt. - az Fltm. 2. §-ával megállapított - 57/C. §-a a következő(3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:

2005. december



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

(3) Az 57/B. § (3) bekezdése A) pontjának d) alpontjában meghatározott adat csak statisztikai célra használható fel és ahhoz kizárólag a munkavállaló férhet hozzá." 11. § Az Flt. - az Fltm. 2. §-ával megállapított - 57/D. §-a a következő(3) bekezdéssel egészül ki: (3) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - külön megállapodásban foglaltak szerint - az (1) bekezdésben meghatározott, a Nyilvántartást működtetőszerv rendelkezésére bocsátja a munkavállalóknak és a munkaadóknak a 2004. január 1-től 2004. április 30-ig terjedő időtartamra vonatkozó, a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatait, továbbá a munkaadók megnevezését, adószámát és egyéb, az OEP nyilvántartásában szereplő cégadatait."

Hatályba léptetőés átmeneti rendelkezések 12. § (1) E törvény 2004. május 1-jén lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Mt. 188/A. § (1) bekezdésében a 193. § (2)(4) bekezdése alkalmazásában" szövegrész helyébe a 192/A. § (2)-(4) bekezdése alkalmazásában" szövegrész, a 210. §-ban a 193. § (1) bekezdése az irányadó" szövegrész helyébe a 192/A. § (1) bekezdése az irányadó" szövegrész, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 24. § (2) bekezdésében a Harmadik rész X. fejezete (188193/A. §)" szövegrész helyébe a Harmadik rész X. fejezete (188-192/B. §)" szövegrész lép, továbbá az Mt. 17. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az és a távmunkára" szövegrész, valamint az Mt. 203. § (2) bekezdés a) pontjából az és a távmunkára" szövegrész hatályát veszti. (3) A munkaügyi ellenőrzés során - a munkaügyi jogszabályokkal kapcsolatos bejelentési és nyilvántartási kötelezettség, valamint a munkaviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és a kötelező tartalmi elemek meglétére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt - a munkaügyi, illetőleg szabálysértési bírság tárgyában hozott határozat nem hajtható végre, amennyiben a kötelezett a szerződéskötés nélkül történt foglalkoztatásra a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályokat alkalmazza, és az így megkötött szerződés alapján foglalkoztatottakat társadalombiztosítási biztosítottakként 2004. június 30-ig nyilvántartásba veszi. (4) A (3) bekezdésben meghatározott kedvezmény a 2004. január 1. és 2004. április 30. között létrejött szerződéskötés nélkül történőfoglalkoztatásra vonatkozik. (5) A szerződéskötés nélkül történt foglalkoztatás esetében a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályok alkalmazásáról és a foglalkoztatottak

2005. december



ROP -3.2.1.-2005-01-0014/35

társadalombiztosítási nyilvántartásba vételéről a kötelezett - a (3) bekezdésben meghatározott kedvezmény elvesztésének terhével - 2004. július 31-ig köteles az ellenőrzést végző munkaügyi felügyelőséget értesíteni. (6) A fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez a (3) bekezdésben megjelölt feltételeket nem kell teljesítenie a munkáltatónak, ha a jogviszony a munkaügyi ellenőrzéstől függetlenül 2004. június 30-ig megszűnt. A jogviszony megszűnéséről a munkáltató - a (3) bekezdésben meghatározott kedvezmény elvesztésének terhével - 2004. július 31-ig köteles az illetékes munkaügyi felügyelőséget értesíteni. (7) Ha a munkaügyi felügyelőség az (5) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése alapján a munkáltató terhére előírt fizetési kötelezettséget törli, ezzel a jogviszonnyal összefüggésben a szerződéskötés nélkül foglalkoztatott magánszemélyek terhére sem írható előfizetési kötelezettség. (8) A 2004. július 1-jét követően lefolytatott munkaügyi ellenőrzés - a (3) bekezdés hatálya alá tartozó esetekben - a munkaügyi jogszabályokban előírt bejelentési kötelezettség, valamint a munkaviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések betartása tekintetében a 2004. július 1-jét megelőzőidőszakot nem vizsgálja, feltéve, hogy az ellenőrzés a 2004. július 1-jét követőidőszakra munkaügyi jogszabály megsértését nem állapította meg.

Mádl Ferenc a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin az Országgyűlés elnöke

*

A törvényt az Országgyűlés a 2004. április 26-i ülésnapján fogadta el. Kihirdetve: Magyar Közlöny 58. szám

2005. december


2005. október október

Recommend Documents