Pécsely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2004. ( IX.15.) számú rendelete az Önkormányzat vagyonáról Pécsely Község Önkormányzatának Képviselő-testülete A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §. (1.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, hivatkozva ezen törvény a 79. §-ának b) pontjára, valamint a 80. § (1) bekezdésére, továbbá - figyelembe véve Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit - az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet A rendelet célja és hatálya Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása A rendelet célja 1.§. (1.) A rendelet célja az önkormányzati tulajdon a) folyamatos védelme; b) a vagyonelemek használata és működtetése során értékük megőrzése; c) növelésének előmozdítása. (2) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges gazdasági alapok megteremtése a rendelkezésre álló tulajdon eredményes és hatékony működtetésével. A rendelet hatálya 2.§. E rendelet szervi hatálya kiterjed a Képviselő-testületre és szerveire, tárgyi hatálya kiterjed a Pécsely Község Önkormányzata tulajdonában lévő: a/ ingatlan és ingó tulajdonra, b/ vagyoni értékű jogokra, valamint c/ önkormányzat követeléseire, d/ értékpapírokra, e/ társasági részesedésekre. Az önkormányzati vagyon szempontjából azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni az önkormányzat kötelezettségeit, mint az önkormányzati vagyont csökkentő tételt. 3. § A rendelet hatálya - jogszabály alapján - nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére. Értelmező rendelkezések 4.§ (1) Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet. (2) Vagyonelem: a vagyon meghatározott fizikai, természeti, forgalmazási ismérvek alapján elkülönült, és ezen ismérvek alapján közös tulajdonságokkal rendelkező viszonylag homogén csoportja. Ilyenek az ingó, ingatlan, portfólió, vagyoni értékű jogok, mint vagyonelemek. (3) Vagyontárgy: a vagyonelem térben, időben forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.
(4) Törzsvagyon: az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatés hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja. (5) Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet. (6) Korlátozott forgalomképesség: a törzsvagyon törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyainak azon tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetnek. (7) Forgalomképtelenség: törvény vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá. (8) Portfólió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközből álló együttesen kezelt befektetés-állomány. (9) Kedvezményes átruházás: a vagyon olyan értéken történő átruházása, amely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé. (10) Vagyonleltár: az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben. Az önkormányzati vagyon csoportosítása 5.§. (1.) A vagyon - rendeltetése szerint - a törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó egyéb vagyonból tevődik össze. (2.) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet: a/ forgalomképtelen, b/ korlátozottan forgalomképes, c/ forgalomképes. (3.) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető. A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis. (4.) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg. (5.) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet. 6.§. (1.) Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan fogalomképes lehet. (2.) Az önkormányzat egyéb vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak. 7.§. (1.) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvények, valamint az önkormányzat jelen rendelete állapítják meg. (2) A forgalomképtelen törzsvagyon tárgyai a) a törvény erejénél fogva: - helyi közutak és műtárgyaik;
- a terek és a parkok; - a vizek és közcélú vízi létesítmények; - a levéltári anyagok. (3.) Az önkormányzat a jogszabály által kötelezően forgalomképtelen törzsvagyonba sorolt vagyonelemeken túl, saját döntése alapján a köztemetőket sorolja a forgalomképtelen törzsvagyonba. A forgalomképtelen törzsvagyon tárgyait jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyai a) a törvény erejénél fogva: - a közművek; - intézmények; - középületek; - műemlék épületek; - védett természeti területek; - vízi közművek; - muzeális emlékek. b) jelen rendelet alapján: - az önkormányzat tulajdonában lévő köztéri műalkotások, egyéb művészeti alkotások; A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon tárgyait jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (5.) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat forgalomképes egyéb vagyonná a Képviselő-testület döntésének megfelelően, rendelet módosítással lehet átminősíteni. (6.) Jelen rendelet 7.§ (2.)-(4.) bekezdésében meghatározott vagyontárgyain kívül minden egyéb, ami nem tartozik a törzsvagyonba, az önkormányzat forgalomképes vagyonának minősül. A forgalomképes vagyon tárgyait jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. 8.§ A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli: a/ Közművek: Viziközművek nem elidegeníthetőek, nem megterhelhetőek. A viziközműveket az önkormányzat többségi részesedéssel az e célra létrehozott gazdálkodó szervezet útján működtetheti (apportálhatja olyan gazdasági társaságba, amelyekben többségi tulajdonnal rendelkezik). Egyéb közművek működtetési jogát koncessziós szerződés keretében lehet átengedni. Az önkormányzat a közüzeme működéséhez szükséges – a vagyonátadási törvények alapján az önkormányzat tulajdonába került – vagyont a közüzemre bízza. E vagyonnal a közüzem – ha jogszabály másként nem rendelkezik – önállóan gazdálkodik. A közüzemre bízott vagyont, a közműveket az önkormányzat csak a közüzem megszüntetése és átszervezése esetén – az átszervezéssel arányosan – vonhatja el a közüzemtől. b/ Intézmények, középületek: Az intézmények és középületek az adott intézményi feladat, illetve középület esetén a közfeladat ellátásáig nem idegeníthetőek el és nem terhelhetőek meg. Nem idegeníthető el adott intézmény és középület akkor sem, ha az intézményi, illetve a közfeladat ellátása csak ideiglenesen szünetel. A használat és a hasznosítási jog is csak 1 évnél rövidebb időszakra ruházható át.
c/ Műemlékek: Az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása is szükséges. d/ Védett természeti területek: Az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti területek elidegenítéséhez, kezelői vagy használati jogának átadásához az illetékes miniszter engedélye is szükséges. e/ Muzeális emlék: A muzeális emlék elidegenítéséhez a művelődési és közoktatási miniszter hozzájárulása szükséges. f/ Temetők: A temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető jogszabály szerinti megszüntetéséig nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, társulásba nem vihető. II. fejezet A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása A tulajdonosi jogok gyakorlója, hatáskörök 9. § (1) A helyi önkormányzatot - a jogszabályban meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. (2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. (3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (4) A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit az e rendeletben meghatározottak szerint a polgármesterre ruházhatja. (5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök pontos meghatározását e rendelet tartalmazza. Az egyes tulajdonosi jogok Vagyon elidegenítés - értékesítés és ingyenes átruházás 10. § (1) Vagyont értékesíteni 500 e Ft értékhatár felett versenytárgyalás útján lehet, kivéve a közös önkormányzati tulajdon értékesítése esetét. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak - indokolt esetben zártkörűnek - kell lennie. Vagyont értékesíteni a versenytárgyaláson a legjobb ajánlatot tévő részére lehet. (2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont. (3) A jelen rendelet 8.§-ában foglalt feltételekkel lehet értékesíteni az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont. (4) Az egyéb vagyon az alábbiak szerint értékesíthető: a/ A képviselő-testület a 100 e Ft-500 e Ft értékhatárok közé eső vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, az 50 e Ft.-100 e Ft értékhatárok között a helyben szokásos módon, a helyben érdekeltek részére hirdeti meg a vételi ajánlattétel jogát, s a képviselő-testület ez esetben is legjobb ajánlattevő javára dönt. b/ A polgármester – a képviselő-testület által átruházott hatáskörében - dönt az 50 e Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.
A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja. 11. § (1) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az e rendeletben meghatározottak szerint lehet. (2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet. (3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni – a 8.§-ban meghatározottak szerint – lehet. (4) Az önkormányzat egyéb vagyonába tartozó vagyon az alábbi feltételekkel ruházható át ingyenesen: Értékhatártól függetlenül az ingó és ingatlan, illetve vagyoni értékű jogok fogalomkörébe tartozó - vagyon ingyenes átruházásáról a képviselő-testület dönt az alábbi feltételek betartásával: - ingó vagyon, azon belül is gép, berendezés, felszerelés ingyenesen átadható: - a környező települések önkormányzatainak, ha olyan közszolgáltatást nyújtanak, amelyet igénybe vesznek, illetve vehetnek az önkormányzat lakosai is; - a településen működő társadalmi szervezeteknek; - ingó vagyon, azon belül is pénz ingyenes átruházása bármilyen alapítványnak történhet. A vagyon megterhelése 12. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg. 13. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 8.§-ban rögzítettek alapján, valamint az önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján nem terhelhető meg. 14. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése - értékhatár nélkül - a képviselő-testület joga. A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban 15. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor. (2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. (3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. 16. § Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be. 17. § Az önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető. 18. § Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testülete dönt. 19. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.
20. § A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg. A vagyon egyéb - más célú - hasznosítása (használat, hasznosítási jog, társulás, értékpapír vásárlás) 21. § Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát átengedni 5.000 e Ft érték felett versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie, de a képviselő-testület döntése alapján, az általa indokoltnak tartott esetekben lehetőség van a zártkörű versenytárgyalás megtartására is. A versenytárgyalás alá eső vagyon használati, illetve hasznosítási jogát átengedni a versenytárgyaláson résztvevő legjobb ajánlattevő részére szabad. 22.§ A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve visszteher mellett. 23.§ A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal. Koncessziós szerződés kötésére a képviselő-testület jogosult. 24.§ Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet: a/ koncessziós szerződéssel, jogszabály, illetve e rendelet szerint; b/ az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint (pl.: közterületfoglalási rendelet alapján). 25. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - a 8 §-ban meghatározott feltételek megtartása mellett - át lehet engedni: a/ koncessziós szerződéssel, b/ bérleti szerződéssel jogszabályban rögzítetett feltételek mellett a 29-30. § betartásával, illetve önkormányzati rendelet alapján. 26. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának használati, illetve hasznosítási jogát - ideiglenesen - át lehet engedni: a/ koncessziós szerződéssel, b/ bérleti szerződéssel, használati díj ellenében. 27. § (1) A képviselő-testület a 2.000 eFt-5.000 e Ft értékhatárok közé eső vagyon használati, illetve hasznosítási jogának átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt. (2) 1.000 e Ft-2.000 e Ft értékhatárok között a képviselő-testület a helyben szokásos módon, a helyben érdekeltek részére hirdeti ki a használat, illetve hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát. A képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt. (3) A képviselő-testület dönt értékhatár nélkül és bérleti időtartam hosszától függetlenül a használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről. 28.§ Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jogának ingyenes átengedése az átengedés időtartamától függetlenül - értékhatár nélkül a képviselő-testület joga. 29. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba vihető.
(2) Az önkormányzat társulásba vitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra – az önkormányzatok eltérő szabályozása hiányában – a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik. 30. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be. 31. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba: - intézmények épületei, középületek. 32. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona társulásba vihető. 33. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat tartós befektetésként – 1 éven túli időtartamra. (2) Az 5.000 e Ft feletti értékpapír vásárláskor a képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra. (3) Az 5.000 e Ft Ft feletti, meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselő-testület dönt. (4) Felhatalmazást kap a polgármester az 5.000 e Ft-ot meg nem haladó értékpapírforgalom (eladás és vétel) lebonyolítására, azzal a megkötéssel, hogy arról a képviselőtestületet a soron következő képviselő-testületen tájékoztatja. (5) Rövid lejárattal – 1 éven belüli – Magyar Állam által kibocsátott - Magyar Államkötvény Diszkont Kincstárjegy – lekötésekre értékhatár megkötése nélkül a polgármester jogosult. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás 34. § (1) Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában értékhatártól függetlenül, valamint a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás a képviselőtestületet joga. 35. § (1) A 36. §-ban meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha: a/ ha az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását; b/ ha a követelés érvényesítésére érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára; c/ ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna; d/ ha bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt; e/ ha a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során csődegyezségi megállapodást kötöttek; f/ ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy nem elérhető, nem lelhető fel – és ez bizonyított. (2) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.
Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás és felújítás, lízing 36. § (1) Az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg. (2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is. (3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt. Ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon 37. § (1) Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban térítés nélkül kapott) értékhatártól független piaci, illetve becsült értékű vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt. (2) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását. III. Fejezet A vagyonleltár 38. § Az önkormányzat vagyonállapotát a vagyonállapotot mutató leltárban kell szerepeltetni, a vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni. A leltárt adott év december 31. fordulónappal kell készíteni. 39. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni. 40. § (1) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket. A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat. (2) A vagyonleltárt határozattal kell elfogadni. (3) A vagyonleltár szerkezetét az 1. számú függelék tartalmazza. 41. § A leltár összeállításáért a jegyző tartozik felelősséggel. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása 42. § (1) Az önkormányzat vagyonát a polgármesteri hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően. (2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet és az azt módosító 48./2001. (III.27.) Korm.rendelet szerinti ingatlan vagyon kataszterben kerül nyilvántartásra. (3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.
(4) Ha az önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik, a szerzéssel egyidejűleg vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan. IV. Fejezet A vegyes és záró rendelkezések A vagyon értékelése a tulajdonosi jogok gyakorlásakor 43. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni. (2) A vagyon értékesítésekor (beleértve az értékpapírokat is) szükség esetén szakértő vehető igénybe, de 1.000e *Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása kötelező. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor. Forgalomképes vagyontárgy elidegenítése esetén a képviselő-testület a forgalmi értékbecslésben megállapított értéktől kivételesen fontos és alapos gazdasági érdek esetén egyedi mérlegelés alapján eltérhet. (3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani és a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni. (4) A használat vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározásakor 5.000e Ft érték felett a használat vagy hasznosítási jog piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. A használat, illetve a hasznosítási jog átengedésére vonatkozó tulajdonosi jogok gyakorlására a piaci érték alapján kerülhet sor. Záró rendelkezések 44. § Ezen rendelet 2004. szeptember hó 15. napján lép hatályba a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való rendelkezés és gazdálkodás szabályairól szóló 1994. évi 9. számú önkormányzati rendelet, valamint ezen rendelet módosításáról szóló 1997.évi (VI.03.) évi 4. számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.
Pécsely, 2004. szeptember 7.
Sebők Lajos polgármester
Molnárné dr. Papp Judit jegyző
Kihirdetve: 2004.szeptember 15-én. Molnárné dr. Papp Judit jegyző
1. számú függelék A vagyonleltár szerkezete I. A vagyonleltár szerkezete: 1. A vagyonleltár alapvetően két fő részre tagozódik: jogosultságokra, és kötelezettségekre. A jogosultságok között kell kimutatni az ingótulajdont, az ingatlantulajdont, a vagyoni értékű jogokat, valamint a befektetett eszközöket és az egyéb értékpapírokat. A kötelezettségek között kell kimutatni a pénzügyi kötelezettségeket és az egyes vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket. 2. A vagyonleltárban feltüntetendő vagyonelemek és a vagyonelemek sorrendje: 2/1. Jogosultságok: I. Forgalomképtelen törzsvagyon 1. Helyi közutak és műtárgyaik E címszó alatt meg kell jelölni külön a közutak, gyalogos alul- és felüljárók, hidak, járdák buszvárók alcímszóval az adott vagyonelemek címét, helyrajzi számát, területét, hosszát, egyéb jellemzőjét, fekvését. 2. A terek és parkok E címszó alatt meg kell jelölni külön a terek és parkok bontásban a címhez besorolt ingatlanok címét, helyrajzi számát, területét, egyéb szükséges jellemzőjét. 3. Vizek és közcélú vízilétesítmények Itt meg kell jelölni a vizek esetében a kisvízfolyásokat, a központi kezelésű árkokat; valamint a közcélú vízilétesítményeket cím és hossz (fm), valamint az esetleges jelleg eltűntetésével. 4. Levéltári anyag Az levéltári anyag esetében a vagyonleltárban a meglévő levéltári anyag folyóméterben kifejezett mennyiségét kell feltüntetni. II. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon 1. Közművek A közművek esetében épületek, építmények, vonalas létesítmények csoportokat kell képezni, s azokon belül kell kimutatni a vagyonelemeket cím, helyrajzi szám, rendeltetés, nyilvántartott érték, használó, valamint ha van, átmérő és hossz feltüntetésével. 2. Intézmények(épületei), középületek Az intézmények és középületek alcsoportokat képezve kell feltüntetni az önkormányzat intézményeit, illetve a középületeit. Az egyes ingatlanok mellé fel kell tüntetni az ingatlanok címét, helyrajzi számát, a területét, a tulajdoni hányadot, az ingatlan
rendeltetését, a használó hivatali szerv, illetve intézményi funkció megnevezését, valamint a nyilvántartás szerinti értéket. 3. Műemlékek A műemlékek cím alatt fel kell sorolni az önkormányzat vagyonát képező műemlékeket. Minden egyes műemléknél fel kell tüntetni a helyrajzi számot, címet, területet, tulajdoni hányadot, a műemlék rendeltetését, a műemléki törzsszámot, a tulajdonszerzés időpontját és az adott műemlék korlátozottan forgalomképességének tartalmát. 4. Védett természeti területek A védett természeti területnek besorolt vagyonelemek esetében a vagyonleltárnak természeti területenként tartalmaznia kell az ingatlan helyrajzi számát, ha van címét, az adott ingatlan önkormányzatot megillető tulajdoni hányadát, a védettséget elrendelő jogszabályt, a vonatkozó határozat számát, a védettség jellegét, a korlátozott forgalomképesség tartalmát. 5. Muzeális emlékek A muzeális emlékek vagyoni körön belül muzeális emlékenként fel kell tüntetni: ha van a pontos címet, helyrajzi számot, a muzeális emlék törzskönyvben nyilvántartott muzeáliák darabszámát. 6. Egyéb korlátozottan forgalomképes vagyon Itt kell felsorolni az 1-5. pontba nem tartozó, de korlátozottan forgalomképes vagyon körébe sorolt vagyon nevét, ha van címét, helyrajzi számát, egyéb jellemzőjét. III. Egyéb vagyon 1. Ingatlanok Az ingatlanok esetében fel kell tüntetni ingatlanonként: a címet, helyrajzi számot, területet, tulajdoni hányadot, rendeltetést, a nyilvántartási értéket, egyéb az ingatlan forgalomképességét befolyásoló tényt. 2. Ingók Az ingók címszó alatt fel kell tüntetni az ingók összértékét. Ki kell emelni az ingók közül a befektetett eszközöket, ezen belül a részesedéseket, az értékpapírokat nyilvántartási értéken. Ki kell mutatni a nem befektetett célú értékpapírokat a nyilvántartási értéken. 3. Vagyoni értékű jogok Szerepeltetni kell vagyoni értékű jogonként a jogokat megjelölve. 2/2. Kötelezettségek 1. Pénzügyi kötelezettségek A pénzügyi kötelezettségeket lejárati idő szerint külön csoportban kell feltüntetni. Az így képzett csoportokon belül, összegszerűen meg kell határozni, hogy adott kötelezettség mely szervhez(intézményhez) kapcsolódik. 2. Vagyontárgyakat terhelő kötelezettségek
E kategóriában kell megjelölni az ingatlanokat, illetve egyéb vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket. A kötelezettségeket összegszerűen, a kötelezettség megnevezésével együtt kell feltüntetni. 3. A vagyonleltár melléklete 3/1. Az önállóan gazdálkodó és a részben önállóan gazdálkodó intézmények kezelésében lévő vagyonról a 2. pontban rögzített szerkezetű vagyonleltárt lehet készíteni az önkormányzati vagyonleltár részletezéseként. 3/2. A vagyonleltár mellékleteként össze kell állítani az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek jegyzékét, ha az önkormányzat rendelkezik ilyen ingatlanokkal.
