2004. (IV.20.) önkormányzati rendelete. az állatok tartásáról

1/10 KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 27/2004. (IV.20.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról a 43/2005. (X.28.) 1 önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény, valamint veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Kormányrendelet rendelkezéseire az alábbi rendeletet alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Kisújszállás Város közigazgatási területén minden olyan természetes személyre, illetve szervezetre, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli(a továbbiakban: állattartó), valamint minden olyan ingatlanra , épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik. (2) A rendelet nem alkalmazható cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel működő állatfelvásárló telephelyre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek állattartására. 2. § (1) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következményeként mások jogai, illetve jogos érdekei ne szenvedjenek sérelmet. (2) Kisújszállás Város Önkormányzat közigazgatási területén állat a 12. §-ban meghatározott állattartási védőtávolságok, valamint az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz stb.) nélkül tartható. 3. § Értelmező rendelkezések 1.

Haszonállat: minden háziállat, amelyet fogyasztásra, vagy haszonszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek. nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, póniló, stb. kis haszonállat: sertés, juh, kecske, stb. kisállat: .tenyésztés céljából tartott eb és macska, baromfi, galamb, nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, nyérc, hermelin, stb., valamint egyéb, máshová nem sorolható prémes állat.

2.

Kedvtelésből tartott állatok: minden állat, amelyet nem jövedelemszerzés céljából tartanak, vagy tenyésztenek: eb, macska, díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög, fehér egér, stb.

1

D:\munkák\város\egys\az állatok tartásáról.doc

2/10

3.

Hatályon kívül helyezve1

4.

Számosállat: 500 kg élőtömegű állategyed vagy csoport.

5.

Kis létszámú állattartás: ló, szamár, öszvér, bivaly, szarvasmarha legfeljebb 15 db (15 számosállategység), vagy sertés ,juh, kecske legfeljebb 40 db (10 számosállategység) vagy kisállat – a tenyésztés céljára tartott eb és macska kivételével - összesen maximum 100 db vagy tenyésztés céljából tartott eb és macska 50 db.

6.

Kisüzemi állattartás: a kis létszámú állattartásra meghatározott mennyiséget meghaladó, de az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklete 1. számú függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot el nem érő állattartás. Ebsétáltatás: közterületen minden ebfajtának pórázon és az e rendeletben meghatározott marmagasságot meghaladó ebnek szájkosárral történő vezetése. Vakvezető eb: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (1146 Budapest, Hermina út 47.) igazolvánnyal látott el. Őrző-védő eb: olyan eb, amelyet társas vagy magánvállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó vezetője igazolja. Csend tartós háborítása: Az állat(ok) által okozott zaj folyamatosan, napi rendszerességgel, több órán keresztül zavarja a szomszédos ingatlan tulajdonosának, használójának munkavégzését, pihenését és nyugalmát.

7. 8. 9. 10.

II. Fejezet A haszonállattartás szabályai Belterületi állattartás 4. § A város belterületét a tartható állatok fajtájának, számának függvényében e rendelet övezetekre osztja, amelynek szabályait és lehatárolását jelen rendelet 11. §-a tartalmazza. 5. § Lakásban, lakáshoz kapcsolódó helyiségben, nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségben (pince, fáskamra, garázs, padlás, stb.) – a 8. § (1) bekezdése kivételével - haszonállat nem tartható. 6. § (1) Haszonállatot tartani csak az építési előírások szerint engedélyezett épületben lehet.

1

43/2005. (X.28.)


3/10

(2) Haszonállat elhelyezésére szolgáló épületeket és egyéb építményeket könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal kell ellátni. 7. § A lakás lebontása miatt vagy egyéb okból történő elköltözés esetén az állattartó köteles állatának elhelyezéséről gondoskodni. Ha az állattartó állatára nem tart igényt, köteles előzetes bejelentése alapján a felmerülő költségek megtérítésével az állatnak gyepmesterrel történő elszállításáról gondoskodni. 8. § (1) Galamb a lakóházak padlásterében kialakított, elkülönített helyen tartható, melléképületben történő elhelyezés esetén a tyúkfélék tartására vonatkozó szabályok a mérvadóak. Nem tartható galamb a többlakásos lakóházak loggiáján, erkélyén. (2) A város belterületén hulladékhússal táplált prémes állat /róka, nyérc, görény, stb/ - a vadászgörény kivételével - nem tartható. 9. § (1) A város belterületén közterületen (utcán, parkban, árokparton, temetőkben, stb.) legeltetni tilos. E célból haszonállatot telekhatáron kívülre még felügyelet mellett sem lehet kiengedni. (2) Az állatokat legelőre ki- és onnan történő haza hajtáskor a közterületen őrizetlenül hagyni nem szabad. Külterületi állattartás 10.§ Külterületen haszonállat az építési engedéllyel létesített épületben korlátozás nélkül – üzemszerűen is – tartható, de figyelembe kell venni a közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és egyéb előírásokat. III. Fejezet Haszonállat tartásának korlátozása 11.§

(1) Állattartás szempontjából tiltott övezet: Ahol haszonállat és veszélyes állat nem tartható, eb-és macskatenyésztés nem folytatható. Az övezet előírásait kell alkalmazni: • A város szabályozási tervében „Vt” (Településközpont – vegyes) övezetbe sorolt területeken. • Az olyan telkeken, amelyeken négy- vagy ennél több lakásos lakóépület áll, s a telek mérete nem teszi lehetővé az állattartásra szolgáló létesítmények előírás szerinti elhelyezését. • A piactér területén és a piac telekhatárától számított 50 méteren belüli telekrészeken. • A kertgazdálkodásra kijelölt (zártkerti) övezetekben. • Egészségügyi intézmények, gyermek intézmények, oktatási intézmények, élelmiszert előállító és forgalmazó üzemek, sportpálya, strandfürdő területén és azok telekhatárától számított 50 méteren belüli telekrészeken. • Üdülőterületen.


4/10

(2) Állattatás szempontjából korlátozott övezet: Ahol legfeljebb 2 db nagy haszonállat (ló, szamár, öszvér, bivaly, szarvasmarha esetén 2 számosállategység), vagy kis haszonállat (sertés, juh, kecske esetén 0,5 számosállategység), vagy együttesen 50 db kisállat tartható. Amennyiben az állattartó többféle állatot kíván tartani, az állatok egymáshoz viszonyított arányit nem lehet meghaladni. (pl.: 1 db nagy haszonállat, 1 db kis haszonállat, 25 db kisállat tartható egyidejűleg) A város szabályozási tervében „Lk (Kisvárosias lakóövezetbe) sorolt területeken, kivéve az (1) bekezdésben felsoroltak miatt korlátozás alá eső ingatlanokon. (3) A belterület állattartás szempontjából általános övezet: Ahol a közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi, környezetvédelmi előírások betartásával nagy haszonállat legfeljebb 15 db (15 számosállategység), vagy kis haszonállat legfeljebb 40 db (10 számosállategység), vagy egyéb kis haszonállat összesen legfeljebb 100 db tartható. Amennyiben az állattartó többféle állatot kíván tartani, az állatok egymáshoz viszonyított arányit nem lehet meghaladni. (pl.: 5 db nagy haszonállat, 13 db kis haszonállat, 33 db kisállat tartható egyidejűleg) Az övezet előírásait kell alkalmazni: - A város (1) és (2) bekezdésben felsorolt feltételek miatt korlátozás alá nem eső „Lf” (falusias) és „Lke” (kertvárosias) lakóövezetbe tartozó ingatlanokon. (4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott darabszám feletti állattartás engedélyezése a jegyző hatásköre. A jegyző az engedélyezési eljárás során köteles kikérni az illetékes közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleményét. (5) Az állattartási tilalom nem vonatkozik a közvetlen házi fogyasztásra szánt állatok legfeljebb 3 napos zárt helyen történő tárolására. III.

Fejezet

Az állattartással kapcsolatos épületek elhelyezése 12.§ (1) Haszonállat csak közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi, környezetvédelmi követelményeknek megfelelő körülmények között istállóban, ólban, ketrecben tartható. (2) Az állatok elhelyezésére szolgáló és tartásukkal kapcsolatos épületek, vagy más építmények, továbbiakban „épület” létesítéséhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges. (3) Az állattartási épületek elhelyezésével - a város bármely területén, beleértve a külterületet is – az alábbi védőtávolságot kell betartani. Az állattartásra szolgáló épület, kifutó, ketrec legkisebb védőtávolsága a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség falától :


5/10

Állatfaj Vízi szárnyasok, vízben tartható rágcsálók, házinyulak és egyéb kistestű haszonállatok: Sertés, juh, kecske: Szarvasmarha, ló, szamár, öszvér:

5 db-ig

15 db-ig

40 db-ig

5m

10 m

15 m

10 m

12 m

20 m

10 m

20 m

40 db felett

20m szakhatóság véleménye alapján

szakhatóság véleménye alapján

(2) Trágyalé- és trágyatároló nem lehet közelebb a lakóépülethez, az ásott és fúrt kúthoz, valamint a csatlakozó vízvezetékhez és közösségi létesítményhez, mint az állattartásra szolgáló építmény. 13.§ (1) Családi házban kisállat a lakóépület arra alkalmas, elkülönített, nem lakás céljára szolgáló helyiségében, baromfi a lakóépülethez tartozó kertben, udvarban elkülönített és elkerített helyen is tartható. (2) A baromfi tartására szolgáló udvart úgy kell kialakítani, hogy az állatok a szomszédos épületek falazatában, falszegélyében kárt ne okozhassanak. V. Fejezet Az állattartással kapcsolatos állategészségügyi és környezetvédelmi előírások 14.§ Az állatok tartása során az állattartók kötelesek olyan technológiát alkalmazni, amely a közegészségügyi, állategészségügyi, valamint a környezetvédelmi előírásoknak maradéktalanul megfelel. 15.§ (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartásra szolgáló épületek szükség szerinti kitakarításáról, rendszeres, de legalább évi egyszeri kimeszeléséről, fertőtlenítéséről, a bűzös gázok áramlásának – mesterséges, vagy természetes úton – magasba tereléséről. (2) Az állattartónak biztosítania kell, hogy a szennyvíz (trágyalé) a szomszédok telkére, vagy közterületre ne folyhasson át, valamint a saját telkét se szennyezze, és a talajt ne fertőzze. (3) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) folyamatosan gondoskodnia kell a legyek, rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról. 16.§ (1) A város területén trágya ( istállótrágya, trágyalé, hígtrágya, csurgalékvíz, siló lé ) csak a 49/2001. (IV.3) Kormányrendelet 1.sz. melléklet 6. pontjában meghatározott követelményeknek megfelelő trágyagyűjtő műtárgyban és annak a Kormányrendeletben meghatározottaknak megfelelő elhelyezése esetén tárolható, függetlenül attól, hogy az állattartás állattartó telepen, vagy más egyéb helyen történik. (3) A gyűjtőaknát e rendelet 12.§ (3) bekezdésében előírt védőtávolságok betartásával lehet létesíteni úgy, hogy az ürítés céljából járművel megközelíthető legyen. (3) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását biztosítani kell. (4) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) gondoskodnia kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett, zárt tárolásáról.


6/10

(5)1 A város területén az állattartásból származó trágyalé és hígtrágya kezelését úgy kell megvalósítani, hogy az a trágyagyűjtő aknában összegyűjtött szilárd fázisú szerves trágyára kerüljön visszajuttatásra, illetve az ily módon nem kezelhető trágyalé és hígtrágya szántóföldi területre történő kijuttatással, azonnali bedolgozás mellett kezelhető. 17.§ (1) A beteg, illetve betegségre gyanús állatot a tulajdonos (gondozó) köteles a tartás helyén elkülöníteni és a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. (2) Az állattartó köteles a tulajdonában lévő vagy a gondjaira bízott kis és nagy állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. (3) Az állat tulajdonosa (gondozója) az állathullát annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani. (4) Az elhullott állatok tetemét csak az önkormányzat által kijelölt és üzemeltetett köztisztasági telepen lehet elhelyezni. Az állati hullák saját telken illetve egyéb területen történő elhelyezése, elföldelése tilos. (5) Az elhullott állat tetemét az elhullás időpontjától számított 24 órán belül az állat tulajdonosa (gondozója) köteles a köztisztasági telepre kiszállítani. A szállítás költsége az állat tulajdonosát terheli. (6) A köztisztasági telepről állati hullát, mellékterméket kiszállítani tilos. Ez alól kivétel az Állatifehérje Takarmányokat Ellátó Vállalat külön megállapodásban rögzített tevékenysége. (7) Az állami-, önkormányzati-, szövetkezeti-, illetve magánszemélyek gazdasági társaságainál keletkező állati tetemek köztisztasági telepre szállításának és ártalmatlanításának költségei a gazdasági társaságot terhelik. (8) A közterületen talált állati tetemek begyűjtéséről és a köztisztasági telepre szállításáról, továbbá a lakosság és a gazdasági társaságok által kiszállított tetemek ártalmatlanításáról az önkormányzat gondoskodik. (9) Közterületről, vasúti átmenő forgalomból származó, továbbá a hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak a köztisztasági telepre történő szállítását a gyepmester végzi. VI. Fejezet A kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályai Állatvédelmi, közegészségügyi szabályok 18.§ (1) A kedvtelésből tartott állatok száma – az eb-és macskatartás kivételével - nem esik korlátozás alá, de gazdáik kötelesek megfelelő életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani a tartott állatok részére. (2) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történő bántalmazása, elhagyása, valamint egymásnak ugratása, viadaloztatása. (3) Ha az állattartó nem kívánja, vagy már nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. 19. §

1

43/2005. (X.28.) önkormányzati rendelet


7/10 A közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartása a kedvtelésből tartott állatok tartásánál is kötelező. Az eb- és macskatartás külön szabályai 20.§ Az eb- és macskatartás a város belterületén az alábbi feltételekkel megengedett: a./ 1Többlakásos épület telkén, társasházban a tulajdonosok 75 %-ának egyetértésével, amennyiben a tartás körülményei biztosítottak, zárt boxban lakásonként 1 eb és 1 macska tartható. b./ A város belterületén, az a.) pontba tartozó ingatlanok kivételével ingatlanonként 2 eb és 4 macska tartható. c./ A város külterületén ingatlanonként 4 eb és 10 macska tartható, amely nem minősül tenyészetnek. 21.§ (1) (2)

Eb, illetve macska erkélyen, loggián nem tartható. Eb, illetve macska a lakóházak közös használatú helyiségeiben, továbbá közterületen nem tartható, nem etethető. 22.§

(1) (2) (3)

(4)

(5) (6) (7)

(8)

1

Az ebtulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. Ha az ebtulajdonos e feltételeket nem biztosítja, akkor az ebtartást meg kell szüntetni. Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Ebet csak az vezethet, aki az állatot féken is tudja tartani. Ebet póráz nélkül közterületre kivinni tilos. A harapós, támadó természetű, továbbá a nagytestű (45 cm marmagasság felett) ebet szájkosárral is el kell látni. Veszélyes és veszélyesnek minősített ebet közterületre csak fém szájkosárral, a kibújást megakadályozó, fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázzal, a tartási engedély jogosultjának felügyeletével szabad kivezetni. Közterületen történő tartózkodás esetén az eboltási igazolást az eb tulajdonosának magánál kell tartania, vagy az oltást igazoló műanyag bilétát az eb nyakörvére erősítve kell tartani, ezeket szükség esetén az ellenőrzésre jogosult, illetve a megharapott személy részére fel kell mutatni. Harapós, vagy támadó természetű ebet nappal biztonságos módon, bekerítve, bezárva kell tartani. Harapós, vagy támadó természetű eb tartása esetén a lakás, ház, udvar, telek bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell – szembetűnő módon – elhelyezni. Az eb tulajdonosa, illetve az eb felügyeletével megbízott személy köteles az eb által közterületen, lakóház közös használatú területein, valamint közös használatú helyiségeiben okozott szennyezés azonnali eltakarításáról gondoskodni. Ennek érdekében a tulajdonos, illetve a felügyelettel megbízott személy megfelelő eszközöket (zacskó, lapát) köteles magánál tartani, és ellenőrzés esetén az arra jogosult személynek bemutatni. Amennyiben a szomszédos ingatlanok, lakások, kulturális, egészségügyi illetve szociális intézmény közelében tartott eb a csendet tartósan háborítja, és ezzel az érintett ingatlan tulajdonosát, használóját, vagy az intézmény működését zavarja, a Jegyző elrendelheti, hogy az állattartó az ebet úgy helyezze el, hogy az legalább 15 méter védőtávolságra kerüljön az adott építménytől.

43/2005. (X.28.) önkormányzati rendelet


8/10

(9)

A védőtávolságot a – az eb tartási helyéhez legközelebb eső – panaszos ingatlanán lévő építmény nyílászárójától kell mérni. Amennyiben az állattartó a védőtávolságot nem tartja be, vagy a védőtávolság az ingatlan adottságai folytán nem tartható be és a csend tartós háborítása továbbra is fennáll, a Jegyző az eb tartását a panasszal érintett ingatlanon megtilthatja. Ha a Jegyző az eb tartását megtiltja, az állattartó köteles az állat elhelyezéséről, elszállításáról a 18.§ (3) bekezdése alapján gondoskodni. Ha ezt a felszólítás alapján nem teszi meg, az állatot az önkormányzat az állattartó költségére elszállíttatja. Közforgalmat lebonyolító járművön ebet szállítani szájkosár és póráz nélkül tilos.

(10) Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselőjének átadni. (11) A vadászkutyákra a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény és a végrehajtására kiadott 30/1997.(IV.30.) FM rendelet, az egyéb munkakutyákra az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv. rendelkezései az irányadók. 23.§ Őrző-védő szolgálatot ellátó magánszemély, szervezet ebtartásához a külön jogszabályban meghatározott előzetes engedély szükséges. Az engedélyben az ebtartást szabályozó valamennyi jogszabály betartásán túlmenően – a helyi körülményeket figyelembe véve – különös feltételek (pl. kerítés, zajártalom megelőzése) betartására kötelezhető az eb tartója. 24.§ (1)

Tilos az ebet – vakvezető eb kivételével – beengedni vagy bevinni : • • • • • •

játszótérre vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe, kivéve, ha az elhelyezés külön feltételei biztosítva vannak. élelmiszer-árusító üzletbe, élelmiszer raktárba, piac területére, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, sport intézmény területére, közösségi épületbe és kegyeleti helyre, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, strand és fürdő területére,

(2) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos. 25.§ (1)

Az eb tartója köteles az ebet évenként – a három hónapos kort elért ebet harminc napon belül, majd hat hónapon belül ismételten – a saját költségére magánállatorvossal veszettség ellen beoltani. (2) Az eb tartója köteles az eb oltási igazolását a legközelebbi védőoltásig megőrizni, az ellenőrzésre jogosult hatóságoknak kérésre felmutatni, az igazolás elvesztése esetén megfelelő igazolásról gondoskodni. Ha az eb nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban, az oltás megtörténtét az oltási igazolás felmutatásával a lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének kell haladéktalanul bejelenteni. (4) A védőoltásban nem részesült ebet, -mint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet – a települési önkormányzat állami kártalanítás nélkül, a tulajdonos költségére köteles kiirtani. A kiirtásra akkor kerülhet sor, ha a települési önkormányzat jegyzője az előző évi oltást elmulasztó ebtartót – szabálysértési eljárás megindítása mellett – a mulasztás évét követő év január 31-ig felszólította a 15 napon belüli pótoltásra, valamint annak igazolására, de e felszólításnak az eb tartója nem tett eleget.


9/10 (4)

Az eb tartója évente egy alkalommal köteles az eb féregtelenítését elvégeztetni és ennek megtörténtét az oltási igazolásban is feltüntettetni. 26.§

Ha a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat-és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet 7. §-a alapján a jegyző az eb tartását megtiltotta, az eb eltávolításáról az ebtartó köteles gondoskodni; ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre a tulajdonos költségére a gyepmester végzi el. 27.§ (1) (2) (3) (4)

A közterületen őrizetlenül hagyott, illetve kóbor ebet a gyepmester befogja, majd a köztisztasági telepre szállítja. Az eb őrzéséről a befogást követő 14 nap elteltéig gondoskodik. A tulajdonos ezen időszak alatt a költségek megtérítésével és a veszettség elleni védőoltás bizonyításával az ebet kiválthatja. A 14 nap eltelte után az ebet a gyepmester szakszerűen kiirthatja, vagy értékesítheti. A ki nem váltott és fajtatiszta ebek további sorsáról történő rendelkezés előtt a gyepmester köteles a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert, az adott fajtát tenyésztő szervezetet értesíteni. Azon kóbor ebeket, amelyek oly mértékben elvadultak, hogy a gyepmester befogni nem tudja, a mezei őrszolgálat a rendőrség felügyelete és helyszín biztosítása mellett kilövi. 28.§

Tilos a dán-dog és a pit bull terrier tenyésztése, állatviadalok szervezése és tartása. 29.§ Az e fejezet hatálya alá tartozó beteg, illetve elhullott állatokra e rendelet 17. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Eb- és macskatenyészet létesítésének szabályai 30.§ Az eb- és macskatartás, amennyiben az állatok száma meghaladja az e rendeletben meghatározott darabszámot, tenyészetnek minősül. 31.§ (1) (2)

(3)

Az eb- és macskatenyészet létesítéséhez a jegyző engedélye szükséges. A tenyészet létesítése iránti kérelemhez csatolni kell az ÁNTSZ, továbbá az állategészségügyi szakhatóság nyilatkozatát, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete és az építési telekkel határos telkek használóinak, tulajdonosainak, előzetes beleegyezését is. Többlakásos épületben eb- és macskatenyészet létesítésére engedély nem adható. VII. Fejezet 32.§ hatályon kívül helyezve1

1

43/2005. (X28.) önkormányzati rendelet


10/10 VIII. Fejezet Vegyes és záró rendelkezések (1)

33. § E rendelet az egyidejűleg tartható állatok számát határozza meg. A rendelet 3.§ 5. pontjában, valamint a 11.§-ban meghatározott állatlétszámot a szaporulattal együtt kell érteni. Az eb- és macskatartás vonatkozásában a 20.§-ban meghatározott állatlétszámon felül tartható az állatok egyszeri szaporulata legfeljebb három hónapos korig.

(2)

Jelen rendelet 22. § (4) és (7) bekezdése alkalmazásában az ellenőrzésre jogosult személy alatt a közterület-felügyelőt kell érteni.

(3)

Jelen rendelet szabályainak megsértése esetén a Jegyző a külön jogszabályokban meghatározott hatáskörében bírságot szabhat ki, illetve Kisújszállás Város Önkormányzatának az egyes szabálysértésekről szóló 40/2003. (IX.26.) számú rendeletének vonatkozó rendelkezései alapján, az ott meghatározottak szerint szabálysértési eljárást folytathat le.

(5) A jelen rendelet 3.§ 5. pontjában és a 11.§-ban meghatározott tartható állatlétszámot úgy kell értelmezni, hogy egyszerre csak egyféle (vagy nagyhaszonállatot, vagy kishaszonállatot, vagy kisállatot lehet tartani. Ha az állattartó többféle állatot kíván tartani, azok arányait nem lehet meghaladni. (pl.: ha összesen 5 nagyhaszonállat van, akkor azzal együtt csak 13 kishaszonállat és 33 kisállat tartható) (5)

E rendelet egyes szabályait kell alkalmazni – a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok mellett (15/1969/XI.6./MÉM sz. rendelet, 41/1997. (V.28.) FM rendelet, 70/2003. (VI.27.) FVM rendelet) – a méhtartásra is azzal, hogy méhek lakóövezetben csak kertes, egylakásos ingatlanokon tarthatók.

(6)

A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekre az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény, és a végrehajtásukra kiadott további jogszabályok, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 34 §

(1) Ez a rendelet 2004.május 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 16/2000. (V.26.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. Hatálybalépések: • A 27/2004. (IV.20.) önkormányzati rendelet • A 43/2005. (X.28.) önkormányzati rendelet lépett hatályba

2004. május 1. napján 2005. október 28. napján

Egységes szerkezetbe foglalva: 2005. november 11.

/: Palágyi Gábor :/ polgármester

/: Dr.Kittlinger Ilona :/ címzetes főjegyző

Az egységes szerkezetbe foglalt önkormányzati rendelet közzétételének napja: 2005. november 11.


2004. (IV.20.) önkormányzati rendelete. az állatok tartásáról

Recommend Documents