2 TARTALOM. Bevezetô...3 Demográfia...4 A lakosság egészsége...13 Egészségmagatartás...22 Egészségügyi ellátórendszer...28 Források

TARTALOM, BEVEZETÔ

2

TARTALOM

Bevezetô............................................................................................................................3 Demográfia.......................................................................................................................4 A lakosság egészsége................................................................................................... 13 Egészségmagatartás......................................................................................................22 Egészségügyi ellátórendszer......................................................................................28 Források..........................................................................................................................31

Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés 2005

BEVEZETÔ

A

népegészségügyi jelentések a döntéshozók és szakemberek számára a lakosság egészségérôl és az azt meghatározó legfontosabb tényezôkrôl készített rendszeres beszámolók. 2003 elején az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium kezdeményezésére indult meg a hazai népegészségügyi jelentési rendszer kialakítása a szakterület legjelentôsebb intézményeinek összefogásával. Az együttmûködés eredményeként jelent meg 2004 novemberében a „Népegészségügyi Jelentés 2004 … a szakértôknek”, mely átfogó képet ad a magyar lakosság egészségérôl. A regionális népegészségügyi jelentések kiadványsorozat a fenti kezdeményezés keretén belül készült el. Célja, hogy gyorsjelentés formájában bemutassa egy-egy magyarországi régió lakosságának egészségi állapotát a fontosabb meghatározó tényezôkkel együtt. Az Országos Epidemiológiai Központ által 2004 novemberében kiírt pályázati felhívásra a Dél-dunántúli Régiót alkotó megyék ÁNTSZ intézetei és a Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács összefogásával elkészült az itt élô lakosság egészségi állapotát elemzô tanulmány, amely több évre visszatekintve mutatja be a régióban végbement demográfiai változásokat, a megbetegedési és halálozási viszonyok és egyes egészség meghatározó tényezôk alakulását.

3

DEMOGRÁFIA

4

DEMOGRÁFIA

Az ország 3. legnagyobb területû A Dél-dunántúli Régiót Baranya, Somogy és régiója, ahol a legkevesebben élnek. Tolna megye alkotja. Délrôl Horvátország felé a Dráva, keletrôl a Duna határolja, északi határán fekszik a Balaton. A régió területe 14169 km2, az ország területének 15,2%-a. Nagyságát tekintve a 3. legnagyobb régió. A régió lakossága 2004. január 1-jén 983612 fô volt, az ország lakosságának 9,7%-a, mely az országban a legkisebb érték. Népsûrûsége 69 fô/km2, országos viszonylatban a legritkábban lakott terület. A megyék közti eltérés szintén nagy: Baranya megyében átlagosan 91, Somogy megyében 55, Tolna megyében 67 fô él négyzetkilométerenként. A régió tehát kis lélekszámú, és gyéren lakott. A régió településeinek 74%-ában a lakosok száma nem haladja meg az 1000 fôt. Az aprófalvas (zsákfalvas) településszerkezet megnehezíti az infrastruktúra elérését, azonos esélyû hozzáférését. A turisztikai szempontból kiemelt Balaton-parton nagyobb lélekszámú települések találhatóak. Itt a nyári szezonban a sokszorosára növekszik a népsûrûség. Az éves elvándorlás a régióban meghaladja a bevándorlást. Az ezer fôre jutó bevándorlási külöbözet -1,2 fô. Az évek óta megfigyelhetô negatív vándorlási különbözet oka elsôsorban az országos átlagnál alacsonyabb bruttó átlagkeresetben, az egy fôre jutó GDP kedvezôtlen alakulásában, a munkanélküliség országos szintet meghaladó arányában és a beruházások alacsony számában keresendô.

DEMOGRÁFIAI HELYZETKÉP A lakosság kormegoszlása kedvezôtlenül alakul. A régió korfája szabálytalan, az elöregedô társadalmakra jellemzô alakot mutat, hasolóan Magyarország és más európai ország népességének korfájához (1. ábra). A megközelítôleg körte alakú forma grafikusan az utóbbi évek alacsony termékenységét jeleníti meg. Nagyobbrészt a változó népesedés-politika következtében igen nagy az egyes nemzedékek létszáma közötti különbség. A korfa 20 éves kor alatt egyenletesen keskenyedik, a 25-30 és a 45-50 éves korosztály a legnépesebb. A fiúk születéskori kissé nagyobb aránya 35-40 év körül kiegyenlítôdik, és idôsebb korban a nôk számaránya lesz nagyobb. A férfi-nô aránybeli különbségek az évek elôrehaladtával egyre szembetûnôbbek, jelezve a férfiak magas halálozását. A 65 év felettiek részarányának növekedése, a 15 év alatti lakosság arányának, valamint a munkaképes férfiak létszámarányának országos viszonylatban is magas csökkenése elôrevetíti az eltartó és eltartott lakosság arányának komoly romlását. A lakosság öregedési folyamata a régióban kritikusnak mondható (1. táblázat).


5

DEMOGRÁFIA

6

A régióban a lakosság száma A régió népessége 1985-ben 1 millió 53 ezer fô volt, ami 1985-tôl megközelítôleg 66 ezer napjainkig több mint 66 ezer fôvel lett kevesebb – ez a régió fôvel csökkent. második legnagyobb megyeszékhelyének, Kaposvár lakosságának felel meg. A csökkenés mind gazdasági, mind egészségügyi, szociális és oktatási rendszerre történô kihatásával már most számolni kell! A népesség fogyását az alacsony születési és a magas halálozási arány eredményezte.

ÉLVESZÜLETÉSEK A születések száma az orszá2003-ban az 1000 lakosra jutó élveszületések száma a gos átlagnál lényegesen alacso- régióban 8,9 volt. Az alacsony mutató az évek óta folyamnyabb. atosan – az Európai Unióban tapasztaltnál nagyobb mértékben – csökken, a vizsgált idôszakban minden évben az országos szint alatti értékekkel (2. ábra). Hasonló mutatókkal csak Nyugat-Dunántúl (8,5), és DélAlföld (8,8) „büszkélkedhetnek”. A régióban kivételt Somogy megye jelent, ahol 1989-tôl 2001-ig több évben az élvszületési arányszám meghaladta az országos átlagot.


7

HALÁLOZÁS A

régióban az 1000 fôre jutó halálesetek száma minden évben kedvezôtlenebb, mint az országos átlag, és lényegesen magasabb, mint az Európai Unióban tapasztalt (3. ábra). Baranya megye kivétel, ahol a mutató az országos átlag alatt mozog a vizsgált idôszakban. Somogy megyében az eltérés kiugróan magas, a megye halálozás tekintetében országos szinten a 6. legrosszabb értékkel bír. Az 1999-tôl megfigyelhetô két éven át tartó, csökkenô trend után minden megyében újból növekedés tapasztalható.

Az elôbbi mutatók összevetésébôl alakul ki, hogy az élveszületések és a halálozások különbsége a vizsgált idôszakban megyénként változó mértékben, de mindvégig negatív elôjelû. Ez ellentétes az Európai Unióban tapasztalt viszonyokkal, ahol a népesség növekedésének csupán lassulása figyelhetô meg. Sajnálatos tény, hogy az utóbbi évek javuló tendenciája újra romló képet mutat (4. ábra). Ilyen mértékû csökkenés csak a Dél-alföldi Régióban tapasztalható.

DEMOGRÁFIA,

8

A születéskor várható élettartam messze elmarad az Európai Uniós átlagtól.

Változatlan halálozási mutatók mellett 2003-ban, a Dél-dunántúli Régióban született fiúk 68, a lányok 75,7 évet élhetnek. A férfiak születéskor várható átlagos élettartama a régió minden területén kismértékben, de folyamatosan növekedett. Az emelkedés ellenére az érték nem haladta meg az országos átlagot, 2003-ban az országos rangsorban a régió a 4. helyen szerepelt. Ezzel szemben a nôk esetében 2003-ban csökkenés tapasztalható. A mutatók itt is az országos átlag alatt maradnak, országosan a legrosszabb értékekkel. Túl az országos összehasonlításon megállapítható, hogy a várható élettartam mindkét nemnél elmarad az Európai Unióban megfigyelt szinttôl. Ez az érték férfiak esetében 7, nôknél 5,7 év. A férfiak és nôk közötti várható élettartamot jelzô mutatók különbsége 1,3 évvel több, mint az EU-ban (2. táblázat).

CSECSEMÔHALÁLOZÁS A régióban a csecsemôhalálozási arányszámok országosan a legrosszabbak közé tartoznak.

A csecsemôhalálozási mutatók az országon belül jelentôs különbségeket mutatnak, ami felhívja a figyelmet az egészségügyi ellátásban, illetve a szociális-gazdasági helyzetben fennálló egyenlôtlenségekre. A régióban


9

Az 1000 élveszülöttre esô, elsô életévét be nem töltött csecsemôhalottak száma bizonyos ingadozás ellenére csökken, ennek eredményeként – az országos adatokhoz hasonlóan – lassan közelít az EU-átlaghoz. Baranya és Tolna megyékben a legtöbb évben a mutatók az országos átlag alatt mozogtak. Somogy megye csecsemôhalálozási arányszámai lényegesen eltérnek a kívánatostól: a megyék sorában a 17. helyet foglalja el. Így a régiós mutató (8,0‰) az országos viszonylatban (7,3‰) a legrosszabbak közé tartozik (5. ábra).

DEMOGRÁFIA,

10

HÁZASSÁG, CSALÁDTERVEZÉS Az elsô házasságkötés és a gyermekvállalás ideje egyre késôbbre tolódik.

Két évtizede a 20-24 éves anyai korcsoportban volt a leg-

magasabb az élveszületési arány-szám, napjainkban a korspecifikus termékenység maximuma áttevôdött a 25-29 éves korra. A 15-19 éves korosztályban a termékenység csökkent, de még mindig túl magas a kívánatoshoz képest. 1980-ban a 20-25 éves nôk – akik a drasztikus abortusz-ellenes törvény idején 1955-60 között születtek – kiugróan magas létszámot képviselnek (demográfiai csúcs). Változatlan gyermekvállalási kedv mellett az élveszületések számának átmeneti emelkedése feltehetô a 25-29 éves korú populáció belépésével, de ez a jelenség egyelôre várat magára. A házasságkötések számának és gyakoriságának alakulását vizsgálva elmondható, hogy békeidôben még sosem volt ilyen alacsony, mint az ezredforduló környékén. Az emberek idôsebb korban házasodnak. A férfiak átlagos életkora elsô házasságkötésükkor 27,8 év, a nôké 25,2 év; míg 1990-ben 24,2, illetve 21,5 év volt. Az (elsô) házasságkötés késôbbre halasztása nem feltétlenül jelenti a párkapcsolat késôbbre halasztását, mert a fiatalok jelentôs része szívesen választja átmenetileg az élettársi kapcsolatot. Az 1000 házasságkötésre jutó válások száma az országos átlagnál magasabb.


11

TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁS A

terhességmegszakítások arányszáma a 2001. évig tartó – országos viszonylatban is nagyobb arányú – örvendetes csökkenés után újra emelkedik. Annak ellenére, hogy a mûvi abortuszok száma sosem volt ilyen alacsony, ettôl függetlenül régen nem született olyan kevés gyerek, mint manapság (6. ábra).

FOGLALKOZTATOTTSÁG Figyelemreméltó a foglalkoztatási (aktivitási) arány igen kedvezôtlen alakulása, amely azt mutatja, hogy a munkaképes korú 15-60 éves lakosság hány %-a vesz részt a régióra jutó GDP elôállításában. A gazdasági aktivitás, vagyis a gazdaságilag aktív és passzív lakosság régiós aránya (51,3%) nem éri el az országos értéket (53,8%). A régióban a munkanélküliség folyamatosan és jelentôsen magasabb volt az országos átlagnál, a 2000. évtôl követhetôen javuló hazai, országos adatokhoz képest az elmaradás továbbra is jelentkezik. A munkanélküliségi ráta 7,9%, 2%-kal magasabb, mint az országos átlag. A régió megyéit vizsgálva 2003-ban Somogy megyében csökkenés, míg Baranya és Tolna megyében a munkanélküliség emelkedése tapasztalható.

BERUHÁZÁSOK A

Az egy fôre jutó beruházások z országos átlagnál lényegesen kedvezôtlenebb az értéke és a GDP is alacsonyabb a 1 fôre jutó GDP. A régióban megtermelt GDP értéke régióban az országos átlagnál. 2002-ben 1204 ezer Ft/fô, az országos átlag 1458 ezer Ft/fô volt. A régióbeli beruházások egy fôre esô értéke 222 983 Ft, szintén alacsonyabb az országosnál. Ezek az adatok elég jelentôs regionális különbségeket mutatnak, melyben meghatározó a Közép-magyarországi Régió kiemelkedôen jó helyzete (982 540 Ft/fô).

DEMOGRÁFIA, A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE

12

JÖVEDELMI VISZONYOK Az országos munkanélküliségi és aktivitási rátától való elmaradás mellett jelentôs az elmaradás a lakosság körében az átlagkereseteket illetôen is. Az egy fôre esô bruttó átlagkereset a régióban 82706 Ft (2002-ben 85694 Ft), az országban 90592 Ft (2002-ben 103254 Ft) volt.


A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGE

Mortalitás

13

A régió haláloki struktúrája hasonlóan

• A vezetô halálozási ok mindkét nemben a keralakul az országos adatokhoz. ingési rendszer betegségei; • Második helyen szerepelnek a rosszindulatú daganatos megbetegedések miatti halálozások • A vizsgált betegségcsoportok szinte mindegyikében magasabbak voltak a halálozási mutatók az országosnál; • A kiemelt halálokok miatti mortalitás értékei a férfiak körében az agyérbetegségek, a légcsô, hörgô, tüdô rosszindulatú daganatai és az idült-alsó légúti megbetegedések esetében magasabbak az országos átlagnál; • A nôk körében a kiemelt halálokok közül az ischaemiás szívbetegségek, az agyérbetegségek és az idült alsó-légúti betegségek esetében haladják meg az országos szintet.

Morbiditás • A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett felnôttek betegségei a fôbb betegségcsoportok jelentôs részében meghaladták az országos adatok alapján várható értéket; • A leggyakoribb megbetegedések az ischaemiás szívbetegség, a magasvérnyomás-betegség, spondylopathiák, az idült alsó-légúti megbetegedések; • A háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálathoz bejelentkezett kiskorúak betegségei az esetek döntô többségében a várható értéknél alacsonyabbak; • A gyermekek körében a vér- és vérképzôszervek betegségei, és a vashiányos anaemia fordul elô gyakrabban a várható értéknél.


14

HALANDÓSÁG Mindkét nemben a vezetô halálok a keringési rendszer betegségei, második a daganatos betegségek, ezt követi a morbiditás és mortalitás külsô okai. A férfiaknál a negyedik helyen az emésztôrendszer betegsége miatti halálokok szerepelnek, ezt követi a légzôrendszeri betegségek miatti halálozás. A fertôzô betegségben meghaltak száma mindkét nemben alacsony (3. táblázat, 7. ábra).

A vizsgált idôszakban a daganatos halálesetek a férfiak körében kétszeres gyakoriságot mutatnak a nôi lakosság körében tapasztaltakhoz viszonyítva. A Dél-dunántúli Régióban élô férfiak daganatos halálozása az 1991-es évtôl az országos átlagot meghaladta (8. ábra). A legkedvezôtlenebb helyzet a 1990-es évek második felében volt, amikor a 100000 fôre jutó daganatos halálozás a régió mindhárom megyéjében meghaladta a 400 esetet. Az utóbbi években ez a kedvezôtlen tendencia némileg mérséklôdött, de még mindig az országosnál magasabbak az értékek. Baranya megyében 1999-tôl a megyei halálozási adatok az országos és a régiós értékek alatt maradtak. Tolna megyében is mérsékelt javulás mutatkozott


15

ugyanebben az idôszakban, Somogy megye adatai változatlanul kedvezôtlenek. Azonban 2003-ban ismét emelkedik a daganatos halálozás. A nôk alacsonyabb daganatos halálozása – többek között – a nôi daganatos betegségek viszonylag jobb terápiás eredményeit tükrözi. A halálozási mutatók az 1990-es évek második felétôl a nôk körében is emelkednek. A Dél-dunántúli Régió halálozása 1995-ig az országos átlagnál alacsonyabb volt. 1995-ben és 1999-ben azonban már mindhárom megye adatai meghaladták az országos átlagot. Az utóbbi évek csökkenô halálozása mellett a 2003-as értékek itt is – akárcsak a férfiaknál – emelkedtek. A keringési rendszer betegségi miatti halálozás csökkenô tendenciájú (9. ábra). A férfiak keringési halálozása a dél-dunántúli régióban gyakorlatilag mindvégig meghaladta az országos átlagot. A legkedvezôtlenebbül Somogy megye halálozási adatai alakultak, melyek szinte kivétel nélkül magasabbak a régiós átlagnál is. Mindhárom megye halálozása csökken 1999-tôl, de még mindig az országos szint feletti. 2003-ban azonban már ismét emelkedés mutatkozik.


16

A nôk esetében hasonló tendencia figyelhetô meg. A régiós értékek közel azonosak az országos trenddel, ám az országos értékeknél mindvégig magasabbak. Az 1990-es évek végétôl megfigyelhetô csökkenô tendencia 2003-ban ismét kedvezôtlenebb képet mutat. A légzôrendszer megbetegedései okozta halálozás a férfiaknál erôteljes, míg a nôknél egy mérsékeltebb csökkenést mutat a vizsgált idôszakban (10. ábra). A férfiak esetében a Dél-dunántúli Régió adatai mindvégig jócskán meghaladták az országos átlagot, az 1990-es évek végétôl ez a különbség némileg mérséklôdött. Legkedvezôbb képet Tolna megye halálozási adatai mutatják, ahol az értékek gyakorlatilag mindvégig a régiós szint alatt maradtak (kivéve 1993, 1994 és 2002). A legkedvezôtlenebb Baranya megye halálozása. 1995-tôl megindult egy csökkenô tendencia, amely 2003-ban megtört. A nôk légzôrendszer betegségei okozta halálozása a férfiakéhoz hasonlóan alakult. A vizsgált idôszak régiós halálozási mutatói mindvégig az országos szint felett vannak. A régió megyéinek halálozási adatai hasonló képet mutatnak. Az 1990-es évek végétôl megfigyelhetô csökkenô tendencia Tolna megyében a legkedvezôbb, itt a halálozás a régiós szint alá csökkent. A 2003-as év adatai itt is emelkedést mutatnak.


17

A halálhoz vezetô emésztôrendszeri betegségek alakulása megyei és országos szinten is riasztó képet mutat. Ebben a haláloki csoportban meghatározó súlyú és jelentôségû a krónikus májbetegség és májzsugor miatti halálozás (11. ábra). A férfiak emésztôrendszeri betegségei okozta Az emésztôrendszer megbetegedései halálozása csökken. A vizsgált idôszak nagy okozta halálozás kritikus méretû. részében Tolna és Somogy megye halálozási adatai alakultak legkedvezôtlenebbül, magasabbak voltak az országos és a régiós értéknél is. A 90-es évek közepétôl jelentôsen javult a régió területén is az emésztôrendszeri betegségek miatti halandóság, az országos tendenciát követve. A nôk emésztôrendszeri halálozása mindvégig az országos szint alatt, illetve az országos átlag körül volt és közel 20 év alatt alig változott.


18

Csökken a külsô okokra visszavezethetô halálozás.

A külsô okokra visszavezethetô halálozás fokozatos csökkenést mutat mindkét nemnél (12. ábra). A férfiak külsô okok miatti halálozása a Dél-dunántúli Régióban az országos szint felett volt. Legkedvezôbb a Baranya megyei férfiak halandósága, ahol a mutatók gyakorlatilag mindvégig a régiós és országos szint alatt voltak. Somogy és Tolna megye adatai – az éves ingadozások mellett is – ennél kedvezôtlenebbek. A nôk külsô okok miatti halálozásának országos szinttôl való eltérése kisebb arányú, mint a férfiak esetében. A régiós értékek ez esetben is mindvégig magasabbak az országos átlagnál. Viszonylag nagyobb arányú eltérés tapasztalható Somogy megyében. A kiemelt halálokok miatti mortalitás értékei a férfiak körében az agyérbetegségek, a légcsô, hörgô, tüdô rosszindulatú daganatai és az idült alsó légúti megbetegedések esetében magasabbak az országos átlagnál. Az ischaemias szívbetegségek tekintetében a régióban némileg kedvezôbb a halandóság. A legkedvezôtlenebb kép Tolna megyében látható. Az agyérbetegségek miatti halálozás régiós értékei mintegy 10%-kal meghaladják az országos átlagot. Somogy


19


20

megyében a legkedvezôtlenebbek: ebben a betegség-csoportban mintegy 23%-os a többlethalálozás. Az idült alsó légúti megbetegedések miatti többlethalálozás 46%-os a régióban. Ebben a betegségcsoportban mindhárom megye halandósága meghaladja az országos szintet. A krónikus májbetegség, májzsugor és a szándékos önártalom tekintetében az országos átlaghoz képest némileg jobbak a régióban élô férfiak életkilátásai. A szándékos önártalom miatti halálozás Baranya megyében volt a legmagasabb, mintegy 15%-kal meghaladta az országos szintet (13. ábra). A nôk körében az ischaemiás szívbetegségek, az agyérbetegségek és az idült alsó légúti betegségek okozta halandóság esetében haladják meg az értékek az országos szintet. A nôknél az ischaemias szívbetegség okozta halálozásban 7%-os többlet mutatható ki. A halálozás Tolna megyében a legmagasabb, a régiós adatot 13%-kal, az országos értéket mintegy 21%-kal haladja meg. Az agyérbetegségek miatti halálozás 11%-kal magasabb a régióban, mint az országos átlag.


21

Aggasztó képet mutat Somogy megye, ahol a régiós szinthez képest 20%-os, az országoshoz képest 34%-os a többlethalálozás. Az idült alsó-légúti betegségek esetében 46%-kal magasabb a halálozás a régióban az országoshoz viszonyítva. Legkedvezôtlenebb a helyzet Baranya megyében, itt csaknem 90%-os a többlethalálozás. A méhnyak rosszindulatú daganata miatti halálozás közel 25%-kal magasabb az országos átlagnál. A légcsô, hörgô, tüdô, az emlô rosszindulatú daganata és a krónikus májbetegség, májzsugor tekintetében a régiós értékek az országosnál kedvezôbbek (14. ábra).

MEGBETEGEDÉSEK A

z ischaemiás szívbetegségek mintegy 24%-kal, a magasvérnyomás-betegség 20%kal, az idült alsó-légúti megbetegedések 17%-kal haladják meg az országos adatok alapján várható értékeket. A rosszindulatú daganatos megbetegedések és a cukorbetegség is gyakrabban fordul elô a régióban. A megyénkénti esetszámokat vizsgálva a legkedvezôtlenebb értékeket Somogy megyében találjuk. Az idült alsó-légúti megbetegedések száma közel másfélszer, az ischeamiás szívbetegség és a magasvérnyomás-betegség közel 30%-kal, a gyomor, nyombél és gastrojejunális fekély 21%-kal haladja meg az országos adatok alapján várható értéket. Baranya megyében az idült ischeamiás szívbetegségben szenvedôk száma mintegy 30%-kal magasabb a várható értéknél, magasvérnyomás betegség esetén ez 15%-os többletet jelent. Tolna megyében szintén a magasvérnyomás betegség és az ischaemiás szívbetegség esetszáma haladja meg a várható értéket (4. táblázat, 15.,-16. ábra). Somogy megyében a tényleges esetszámok egyik vizsgált betegségcsoportban sem haladták meg a várhatóakat. A vér- és vérképzôszervek betegségei, és a vashiányos anaemia elôfordulása Baranya és Tolna megyében is magasabb volt a várható esetszámnál. Baranya megyében az asthmás betegek száma emelkedett, Tolna megyében pedig a keringési rendszer veleszületett rendellenességei a várhatónál gyakrabban fordultak elô (5. táblázat, 17.,18. ábra).


22


23

EGÉSZSÉGMAGATARTÁS

24


A

hazai felnôtt lakosság egészségének megismerése céljából végzett Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF 2003) adatait használjuk fel a Dél-dunántúli Régió egészségmagatartásának bemutatására. Jelen tanulmányban bemutatjuk a vélt egészségrôl nyert adatokat, valamint az egyén egészségére ható pozitív, valamint kockázatokat növelô egészségmagatartás formákat (pl.: táplálkozási és testmozgási szokások, egyéb életmódi tényezôk). A vélt egészség arra utal, hogy az emberek hogyan élik meg saját egészségi állapotukat. Nemzetközileg az egyik leggyakrabban használt általános egészségindikátor. Az egészségüket rossznak ítélôk arányából például következtethetünk az egészségügyi ellátás elégtelenségére. A férfiak 16%-a, a nôk egynegyede nagyon rossznak vagy rossznak ítélte az egészségi állapotát. A férfiak és a nôk esetében is egyharmad értékelte kielégítônek egészségi állapotát. Jónak vagy nagyon jónak a felnôtt férfi lakosság fele, a nôknek azonban csak 41%-a tartotta egészségét. Az egészségi állapotukat jónak/nagyon jónak tartók részaránya az országos szinttel megegyezô (45%). A saját egészségüket kielégítônek kevesebben élik meg a régióban (34%), mint az országban (37%), viszont többen vannak a régióban (20%), mint az országban (18%), akik nagyon rossznak vagy rossznak érzik egészségüket. A túlzott zsiradékbevitel a szív- és érrendszeri Minden 10. háztartásban zsírt/ szalonnát használnak a fôzéshez, a betegségek, daganatok (pl.: emlô-, a vastag- és végháztartások 1%-ában nem fôznek. bélrák) kockázatát növeli. A telítetlen zsírok, növényi olajok használata kedvezôen hat az egészségre. A férfiak 52%-a él olyan háztartásban, ahol olajat használnak fôzéshez, a nôk 60%-ára jellemzô ugyanez. A régió felnôtt lakosságának 10%-a él olyan háztartásban, ahol zsírt vagy szalonnát használnak a fôzéshez. Olaj és zsír vegyes használata a háztartáson belül a régió felnôtt lakosságának közel harmadára jellemzô (férfiak: 36%, nôk: 29%). A vaj, illetve a margarin használata, valamint a zsiradék mellôzése nem jellemzô a régió háztartásvezetésére. A régióban kevesebben használnak olajat a fôzéshez (56%), mint az országban (60%). A zsír/szalonna felhasználása területén a régiós (10%) és az országos (9%) érték lényegesen nem különbözik egymástól. Az olaj és zsír vegyes használata a régióban elterjedtebb (32%), mint az országban (29%). Nincs különbség regionális és országos szinten abban, hogy nem használnak a háztartásokban vajat, margarint, vagy a felsoroltak közül egyiket sem.


25

A felnôttek 11%-a csak hetente, A bôséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás jótékony 5%-a még ennél is ritkábban vagy hatása az egészségre bizonyított, csökkenti számos egyáltalán nem fogyaszt zöldséget betegség kockázatát (pl.: szív- és érrendszeri és/vagy gyümölcsöt. betegségek, daganatos betegségek, elhízás). A férfiak fele, a nôk kétharmada fogyaszt naponta többször, de legalább egyszer zöldséget és/vagy gyümölcsöt. A férfiak közel 20%-a hetente, vagy ritkábban fogyaszt zöldséget és/vagy gyümölcsöt, ez a nôk körében 12%. A férfiak és a nôk 1%-a egyáltalán nem fogyaszt zöldséget-gyümölcsöt. A zöldségek, gyümölcsök kedvezô hatását naponta többször, de legalább naponta kevesebben élvezik a régióban (14%, 44%), mint az országban (16%, 46%). A két-három naponta fogyasztók aránya lényegesen nem különbözik (régió:25%, ország:24%), a hetente fogyasztók részaránya magasabb a régióban (11%), mint az országban (8%). A ritkábban mint hetente zöldséget fogyasztók vagy zöldséget egyáltalán nem fogyasztók országos értéke kedvezôtlenebb (5%, 2%), mint a régióé (4%, 1%). Az egészség megôrzésében és fenntartásában a testmozgás kiemelkedô jelentôséggel bír. Kedvezôen hat az immunrendszerre, csontokra, izületekre, izomzatra. Segít megelôzni az elhízást, stresszoldó, a rekreáció egyik eszköze. A férfiak és a nôk közel 90%-a megfelelô fizikai aktivitásról számolt be. A férfiak körében kevesebb a nem megfelelô fizikai aktivitást kifejtôk (4%), vagy a testmozgást egyáltalán nem végzôk (5%) részaránya. A nôknél mindkét kategóriában 7%-ot regisztráltak. A testmozgás, mint egészségmegôrzô tényezô, jobb értékeket mutat a régióban, mint országos szinten: megfelelô fizikai aktivitás jellemzô a régió lakosságának 89%-ára (országos érték: 84%). A nem megfelelô fizikai aktivitás régiós értéke 6% (országos: 8%), a testmozgást egyáltalán nem végzôk aránya ugyanilyen. A túlsúlyosság a dohányzás és az alkoholizmus után a harmadik legfontosabb elkerülhetô, betegséghez és halálhoz vezetô ok.

A felnôtt lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott**.

*A testmozgás megítélésére azt vizsgálták, hogy a kérdezettek milyen gyakran végeznek legalább 10 percen keresztül, munkavégzés során, vagy attól függetlenül olyan testmozgást, amely észrevehetôen megizzasztja ôket, vagy megnöveli a szívverések számát. **A legegyszerûbb és a túlsúlyt legjobban reprezentáló mérési módszer a testtömeg-index (Body Mass Index): BMI = a kilogrammban kifejezett testsúly és a méterben megadott testmagasság négyzetének hányadosa, mértékegysége a kg/m2.


26

A túlsúlyosak körében a magas vérnyomás, a zsíranyagcserezavar és a cukorbetegség sokkal elterjedtebb, mint a normál súlyú társaiknál. A férfiak 40, a nôk 47%-ának normál a testsúlya. A férfiak közel kétharmada, míg a nôk fele túlsúlyos vagy elhízott. A kóros soványság elôfordulása a nôk között 5%, a férfiak körében lényegesen ritkább (1%). A régiós adatok minden kategóriában megegyeznek az országos értékkel. Az alkoholfogyasztás – mértékétôl függôen – kifejthet jótékony vagy éppen ellenkezôleg, káros hatást az egészségre. A mértékletes ivás csökkenti a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, ugyanakkor a nagyivás nagymértékben növeli egyes betegségek (májzsugor, agyérkatasztrófa, szájüregi-, nyelôcsô és emlôrák, születési rendellenességek) gyakoriságát és a korai halálozások számát. A férfiak 22%-a, a nôk 57%-a bevallása szerint nem fogyaszt alkoholt. Alkoholfogyasztási szokásai alapján alkalmi fogyasztónak sorolhatjuk be a férfiak negyedét, hasonló a helyzet a nôk körében is. Mértékletes alkoholfogyasztási szokásról számol be a férfiak egyharmada és a nôk tizede. A férfiak között a nagyivók gyakorisága hatszorosa a nôkének (férfiak: 23%, nôk:4%). A régióban alkoholt egyáltalán nem fogyasztók aránya (41%) kisebb, mint az országban (46%). A többi kategóriában a régiós érték általában kissé magasabb, mint az országos.

A felnôttek egyharmada rendszeresen dohányzik.

A dohányzás az egyik legjelentôsebb életmódbeli kockázati tényezô. Meghatározó szerepet játszik számos betegség kialakulásában és halálhoz vezet. A tüdôrák a férfiak esetében mintegy 90%-ban, a nôknél 70%-ban a dohányzás következménye. Egyéb daganatos megbetegedések (például szájüregi-, nyelôcsô-, hólyagrák) mellett az érrendszeri betegségek, illetve egyes krónikus légúti megbetegedések kialakulásáért is felelôssé tehetô. A passzív dohányzás a nemdohányzók körében is növeli a tüdôrák és a légzôszervi megbetegedések kockázatát. A terhesség alatti dohányzás a születendô gyermek egészségét is veszélyezteti.


27

Míg a férfiak egyharmada, addig a nôk 60%-a soha nem dohányzott. A férfiak egynegyede leszokott a dohányzásról, a nôk körében ez 11%. Alkalmi dohányzás a férfiaknál nem jellemzô, a nôknél is csak 5%-ban fordul elô. Rendszeres dohányzási szokás (napi 20 szálnál kevesebb) nem különbözik a két nemben (férfiak: 14%, nôk: 13%). Nagydohányos (napi 20 szálnál több) a férfiak 25, a nôk 11%-a. A régióban hasonló a dohányzás gyakorisága, mint az országban, ez alól csak az erôs dohányosok képeznek kivételt, ugyanis a régióban magasabb ezek aránya.

Az életmódváltozás sokszor az A modern társadalomban megváltozott a betegségspektrum, háttérbe szorultak a fertôzô-, elôtérbe egészséghez való viszonyulás teljes átalakítását igényli. kerültek a nem-fertôzô betegségek (szív-, érrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések, balesetek, stb.). Az egészségi állapotot legalább 40%-ban a magatartás, az életmód határozza meg, további lényeges befolyásoló tényezôk a társadalmi-gazdasági környezet, az egészségügyi szolgáltatások minôsége és a különbözô egészségfejlesztô tevékenységek.

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER

28

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER

Reformokat sürget az egészségügyre fordított kiadások korlátozása.

A

z ellátórendszer hatásossága, hatékonysága, hozzáférhetôsége, elérhetôsége az egészségügyi ellátórendszerek mûködtetésének központi kérdéseivé váltak. Az egyik oldalról a fogyó és elöregedô társadalmak növekvô egészségügyi szükségletei, a másik oldalról a növekvô egészségügyi kiadások költségrobbanása – az egyre többe kerülô egészségügy – fogja kettôs szorításba az ország, és Európa felelôs döntéshozóit. A megoldás lehetôsége elsôsorban a lakosságközeli, költséghatékony, a befejezett ellátásokat tömegesen nyújtó alapellátásban és járóbeteg-szakellátásban rejlik. Az egészségügyi ellátás helyzetének elemzése, az igény/igénybevétel arányának megítélése meghaladja e tanulmány kereteit. A következô adatok bizonyos tájékozódást nyújtanak.

ALAPELLÁTÁS A háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálatok betegforgalma magasabb, mint az országos átlag.

A háziorvosi ellátottságot a 10000 megfelelô korú

lakosra jutó felnôtt, illetve gyermek háziorvosi szolgálat jellemzi. Ez 2003-ban a régióban a felnôtt lakosság körében 70,6 szolgálat/10 0000 20+ éves lakosra – az országban a legmagasabb érték (ország 65,2). A gyermekek esetében 6,6/10 000 (0-19 éves lakos). Ez az adat az országos szint (6,9) alatt van, és közepes értéket képvisel. A 100000 lakosra jutó védônôk száma 50,8, magasabb az országos átlagnál. A háziorvosi forgalmat a rendelésen megjelent esetek, látogatások száma jellemzi. Ez 2002-ben 11432 háziorvosi, valamint 7779 házi gyermekorvosi tevékenység/háziorvos. Mindkét érték kevesebb, mint a megelôzô évben, és több mint az országos átlag.

SZAKELLÁTÁS A házi szakápolás jellemzésére a 100000 lakosra jutó szolgálatok száma alkalmas. Ez 2002-ben 4,8, az országban a legnagyobb érték volt. A szolgálatok forgalma, amennyiben az egy esetre jutó vizitszámokat viszonylag stabilnak (15) tekintjük 5381 eset, kevesebb, mint az országos mutató (6007 eset). Járóbeteg-szakellátás kapacitása az 10000 lakosra jutó esetszám alapján 6, beavatkozásszám


29

alapján 29,9. Ezen adatok alacsonyabbak, mint az országos átlag, és magasabbak az elôzô év mutatóinál.

FEKVÔBETEG-ELLÁTÁS A

kapacitás megítélések alapja a kórházi ágyszám. A régióban 2003-ban az aktív és krónikus ágyak lakosságszámra vetített értéke 76/10000 lakos (országos 79). Kórházi felvételek száma 278,3/1000 fô (ország 266,6), átlagos ápolási napok száma aktív osztályokon 6,4 (ország 6,9), krónikus osztályokon 35,6 (országos 32,3), Az ágykihasználtság aktív osztályokon 75,8% (országos 77,1%), krónikus osztályokon 87,2% (országos 85,4%).

EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER, FORRÁSOK

30


FORRÁSOK

Központi Statisztikai Hivatal évkönyvei Health for All Database, WHO/Europe, 2005. Magyar Egészségadattár 1985-2003. Országos Epidemiológiai Központ, Budapest 2003. Regionális Adattár 2000-2002 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Budapest 2003. Gyorsjelentés az Országos Lakossági Egészségfelmérésrôl 2003. (OLEF2003) Országos Epidemiológiai Központ 2004.

31

DOKUMENTUM INFORMÁCIÓK Készült: 2004. november-2005. február Az Országos Epidemiológiai Központ pályázati felhívására Sorozatcím: Népegészségügyi Jelentés Kiadványcím: Dél-Dunántúli Regionális Népegészségügyi Jelentés 2005 Pályázatban közremûködôk: Dél-Dunántúl területén mûködô Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Baranya, Somogy, Tolna Megyei Intézetei Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács Intézetvezetôk: Dr. Antal Ilona megyei tisztifôorvos ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete Dr. Koncz Gábor megyei tisztifôorvos ÁNTSZ Somogy Megyei Intézete Dr. Brázay László megyei tisztifôorvos ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete Dr. Gyenesei István elnök Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács Szerzôk: Dr. Németh Katalin ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete Dr. Szöllôsiné Maler Mónika ÁNTSZ Somogy Megyei Intézete Dr. Szücs Mária ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete Dr. Szekeres Péter Dél-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács Felelôs kiadó: Dr. Melles Márta Országos Epidemiológiai Központ Szerkesztôk: Bakacs Márta, Kaposvári Csilla Országos Epidemiológiai Központ A kiadás dátuma: 2005. április Kiadja: Országos Epidemiológiai Központ Országos Tisztifôorvosi Hivatal A dokumentum pdf formátumban letölthetô a www.oek.hu weboldalról Kapcsolattartó: Kiss Gábor ([email protected]) A kiadvány adatainak másodlagos publikálása csak a forrás feltüntetésével történhet!

2 TARTALOM. Bevezetô...3 Demográfia...4 A lakosság egészsége...13 Egészségmagatartás...22 Egészségügyi ellátórendszer...28 Források

Recommend Documents