2. sz. napirendi ponthoz előterjesztés Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. november 25-én, 1700 órakor megtartandó ülésére Az Önkormányzat adó rendeleteinek felülvizsgálata Előterjesztő: dr. Németh Balázs jegyző Készítette: dr. Németh Balázs jegyző Törvényességi ellenőrzést végezte: dr. Németh Balázs jegyző Véleményezte: Pénzügyi-és Településstratégiai Bizottság Tárgyalja: Képviselő-testület
Tisztelt Képviselő-testület! Minden esztendőben az év végi testületi ülések témája az adórendeletekbe foglalt adómértékek felülvizsgálata. Az idei esztendőben is egy előterjesztésben, adónemi bontásban tárom a T. Képviselőtestület elé tárgybani megállapításaimat, melyet az Önkormányzatnál az általam elmúlt félévben történt pénzügyi átvilágítás alapján és a kiadási szerkezet megismerésének fényében teszem meg:
A/ Magánszemélyek kommunális adója Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület tulajdonjogával rendelkezik, beépítetlen belterületi földrészlet (telek) tulajdonosa. Kommunális adót kell fizetni akkor is, ha a magánszemély a településen nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Az adó mértékének felső határa 17.000.-Forint/év. Rábapatona Község Önkormányzata évek óta változatlan mértékben szabályozta ezen adót. A jelenleg hatályos 31/2004.(XII.16.) számú rendeletünk értelmében az adó évi mértéke adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként 6.000.-Forint, mely a felét sem jelenti a törvényi maximumnak. A környező települések viszonylatában ez a mérték alacsonynak mondható (pl. Koroncó, Győrújbarát: 9.000,- Ft., Ikrény 5000 ,- Ft, de létezik építmény adó is, mely a lakosságot is érinti) 2015. évben 1005 db ingatlanra lett előírva magánszemélyek kommunális adója és 1003 fő magánszemélyt tartunk nyilván, mint kommunális adó alanyt. Önkormányzatunk működéssel kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek jelenleg hitel igénybevétele nélkül eleget tud tenni. Meglévő likviditási hitelkeretünket tartósan nem használjuk, ez köszönhető nagyrészt annak, hogy az évet jelentős pénzkészlettel kezdtük, (ennek okait a 2014. évről szóló beszámolóban kifejtettük). Meg kell azonban említeni, hogy a 2015. évi költségvetés készítésekor e maradvány jelentős részét fel kellett használjuk a működési kiadás és bevétel egyensúlyának biztosítása érdekében. Ezen túlmenően említésre méltó, hogy 2013. évtől a gépjárműadó bevétel 60%-át át kell, hogy utaljuk a központi költségvetés javára. Ezen utóbbi mondatok azt támasztják alá, hogy nem lenne célszerű jelentős módosítást eszközlünk az adórendeletekben, így sem új helyi adót, vagy települési adót nem javaslok bevezetni a lakosság helyzetére tekintettel.
2
Magyarország Kormánya jelentős adóreformokat vitt véghez az elmúlt időszakban, mely során a központi adóztatás hangsúlya inkább a fogyasztási típusú adókra tevődött át, a jövedelmi és vagyoni adók helyett. Az Önkormányzatnak erre nincs lehetősége. Új típusú adók bevezetését nem tervezzük, azonban célszerű lenne megemelni a magánszemélyek kommunális adóját 2000,- azaz Kettőezer forinttal a következő évtől kezdődően. Az önkormányzat önálló gazdálkodási feltételeinek megteremtéséhez elengedhetetlen a helyi közösség fokozottabb szerepvállalása, a közös terhekhez való hozzájárulása, melynek egyik hangsúlyos eszköze a helyi adók rendszere. Az alábbi táblázatban készítettem egy összefoglalást a lakosság teherbíró képességéről a minimál jövedelem arányában:
Minimálbér havi összege
Év
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
73 500,78 000,93 000,97 000,101 500,105 000 Tervezett összege 9%-os emelés esetén: 114.500
kommunális adó mértéke
Ft/év 6000 6000 6000 6000 6000 6000 Tervezett összege: 8000
Ft/hó 500 500 500 500 500 500 666
1 hónapra eső adó az 1 havi minimálbér %- ában Belterület 8,16% 7,69% 6,45% 6,18% 5,9% 5,72% 6,9%
Indokaim a következőek a fenti intézkedéssel kapcsolatban: I.)
II.) III.)
A központi költségvetés jövőre tovább növeli a családi adókedvezmények rendszerét, mely alapján a gyermeket nevelő családok éves szinten több tízezer forint SZJAkedvezményben részesülnek, továbbá az SZJA egykulcsos, általános mértéke 15%-ra mérséklődik, tovább csökkentve az állami elvonás mértékét, így a lakosság állami adóztatási szintje csökken. A fenti, szándékozott emelés havi szinten 166 Ft,- azaz Százhatvanhat forint plusz kiadást jelent a lakosság számára, mely nem nevezhető magas összegnek. Rábapatona lakossága nem megfelelő adófizetési hajlandóságot mutat jelen pillanatban, ezért az Önkormányzat jelentős, éves szinten százezres nagyságrendű költséget fordít a végrehajtásokra, így indokolt lenne nagyobb összeget behajtani, mivel jelen pillanatban egy átlagos végrehajtási eljárás költsége felemészti az egy főre jutó éves kommunális adó 15-20%-át.
Az önkormányzat kiadási szerkezetében szereplő indokaim: IV.)
A gyermekétkeztetés ingyenessé tétele több százezer forint plusz kiadást jelent az Önkormányzatnak, melyhez a központi kormányzat nem rendelt oly mértékű normatíva
3
emelést, mely a korábbi kiadási szintet eredményezné, így a növekményt az Önkormányzat saját bevételei terhére kell, hogy finanszírozza. V.)
A civil szféra - hasonló lakosság-egyenértékkel bíró községekkel összehasonlított - magas költségvetési kihatással járó támogatása. A civilek, más községekkel összevetve nagyobb mértékű támogatásban részesülnek, mely egy tradicionális rendszer, melyet nagy vonalakban továbbra is szeretnénk fenntartani, egy 10%-os csökkentés után, ennek azonban meg kell teremteni a gazdasági hátterét, hogy ne csupán az Önkormányzat vállalja a civil szerveződés költségeit.1
VI.)
Állami normatív támogatás nélkül fenntartott önkormányzati munkahelyek, melyek szükségesek, azonban az állam nem ad hozzájuk normatív támogatást.
VII.)
Az Önkormányzat magas energia költségei, (villany és gáz), melyek idén elérték a 10.000.000,- azaz Tízmillió forintot, tekintettel a megnövekedett közvilágítási kiadásokra, valamint az Önkormányzat által nyújtott ingyenes szolgáltatások járulékos kiadásai (CSana, szociális étkeztetés, faluújság, rendezvények)
A fentiek alapján szükséges az Önkormányzat saját bevételeinek növelése, mivel a lakosság joggal várja el a magas szintű közszolgáltatások nyújtását, valamint a sajnálatos módon, a korábbi években elmaradt infrastrukturális fejlesztések 2015-ben megkezdett felújítási programjának (utak, járdák, közintézmények külleme és energetikája) releváns folytatását. Természetesen az Önkormányzat magán is végez megszorításokat, így tervezünk, több a korábbi években feleslegesen megkötött szerződés 2016-tól történő felmondását, valamint a Polgármesteri Hivatal állományának 1 fővel történő csökkentését. Az adóemelés az alábbi jogi norma-rendszer szerint valósítható meg: A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-a szerint: „adókötelezettséget megállapító, az adóalanyok körét bővítő, az adó mértékét növelő, illetve kedvezményt, mentességet megszüntető jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.” Ezen rendelkezés az önkormányzati adórendeletekre is vonatkozik. Ebből következően valamely adóév 1. napján hatályba léptetni szándékozó, új adónemet bevezető vagy a hatályos szabályozást (pl. adómérték, adómentességi rendelkezés tekintetében) módosító adórendelet legkorábban a kihirdetést követő 30. napon léptethető hatályba. Ha az Önkormányzat 2016. január 1-jén kíván hatályba léptetni új adórendeletet vagy valamely módosító adórendeleti rendelkezést, akkor azt legkésőbb 2015. november 30-ig ki kell hirdetni a helyben szokásos módon. A fentiek alapján a képviselő-testületnek meg kell vizsgálnia és döntenie kell a helyi adókat illetően a munkaterv szerinti november végi ülésen. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 6. § c) pontja szerint az önkormányzat az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan – a Htv-ben meghatározott felső határokra, illetőleg az egyes adónemekre megállapított felső határoknak és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel – állapítja meg.
Eklatáns példa: Győr MJV Önkormányzata – a sportot nem számítva – éves szinten 25.000.000,- azaz Huszonötmillió forintos pályázati keretet nyit meg a civil szervezetei számára, mely a rábapatonai önkormányzati keret 12,5x-e, míg Győr MJV adóbevétele, több mint százszorosa Rábapatonának. 1
4
A magánszemélyek kommunális adója tekintetében a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szabályai szerint az adó mértéke adótárgyanként legfeljebb 17.000 forint lehet. A fentiekre tekintettel javaslom a magánszemélyek kommunális adójának emelését megvalósítani oly módon, hogy a Képviselő-testület elfogadja előterjesztés 1. sz. mellékletét képező rendelet-tervezetét. Az előterjesztés mellékletét képezi továbbá a rendelet bevezetésének hatástanulmánya is. B/ Helyi iparűzési adó A helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok ellátása –rövid kitérő után- ismét visszakerült az önkormányzatokhoz. Rábapatona Község helyi iparűzési adója mértéke meghatározása során mindenképpen figyelemmel kell lenni a vállalkozások gazdasági teherbíró képességére és arra, hogy a rábapatonai adómérték a törvényben szabályozott maximumtól csak 0,2 %-al marad el. A 2015-es adóévben is érezhető volt a vállalkozások elnehezült helyzete, melynek a romló adófizetési morál és hajlandóság is jele, azonban a helyi adóhatóság a szükséges végrehajtási és behajtási eljárásokat minden esetben megindította. Iparűzési adó köteles tevékenység a vállalkozó állandó jelleggel végezett iparűzési tevékenysége. Ilyennek minősül az a vállalkozási tevékenység, melyet az önkormányzat illetékességi területén végez a vállalkozó, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Az 1990. évi C törvény 40. § (1) c) pontja értelmében az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa az adóalap 2%-a lehet. A jelenleg hatályos 17/2003.(XI.27.) számú rendeletünk értelmében 2014. évben az adó évi mértéke az adólap 1,8%-a. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenységnek számít, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye a tevékenység–végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, b) bármely - az a) pontba nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Hatályos rendeletünk értelmében az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: egységesen 5.000.-Ft/naptári nap. Illetékességi területünkön 253 fő állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenységet folytató adózót tartunk nyilván. Ez a szám 2014-ben 275, 2013-ban 283 fő volt, így tehát megállapítható egy csökkenő tendecia, ezért itt az emelés nem indokolt, különös tekintettel arra, hogy a környékbeli önkormányzatok – Győr MJV irányvonalát követve - mind 2% alatti adókulcsot állapítottak meg a HIPA vonatkozásában, ezért az emelés a vállalkozások elvándorlásához vezethet. A gazdasági válságból lassan vezet ki az út, de a gazdasági folyamatok elemzése bíztató jellegű. A családok, magánszemélyek tekintetében is érezhető a pénzügyi-gazdasági helyzetük lassú javulása: jelentősen lecsökkent az árverésre hirdetett ingatlanok száma, kivezetésre kerültek a devizahitelek. A munkanélküliségi adatok számottevően javultak a megyében, de új munkahelyek nem érzékelhetők a
5
település elérhető közelségében – természetesen Győr kivételével, melynek elérését és a munkanélküliség csökkentését elősegíti az új M85-ös jelű autóút átadása. Az önkormányzatok finanszírozási rendszerében mindig jelen volt egyfajta „kiegyenlítő” rendszer. Ezt a funkciót tölti be a 2013. évtől a beszámítás rendszere, amely a helyi önkormányzatok iparűzési adóalaphoz viszonyított, elvárt bevételével csökkentette az általános támogatást. Ennek megfelelően a helyi önkormányzatokat megillető egyes költségvetési támogatások összegét a 2016-os évben is csökkenti az elvárt iparűzési adóbevétel. A beszámítás mellett a kompenzáció intézménye is bevezetésre kerül a gazdaságilag hátrányos helyzetű térségekben, illetve hátrányos helyzetben levő önkormányzatoknál. Ez a mi településünkön érdemben nem lesz érezhető, mivel településünk adóerőképesség szempontjából a jó adóerő-képességű települések közé tartozik. Az adóhatósági feladatom ellátása során a 2015. évben megkezdett behajtási feladatokat folyamatosan és következetesen továbbviszem, figyelemmel arra, hogy a behajtási tevékenység eddig is eredményesnek bizonyult. A végrehajtási cselekményektől további bevételeket illetve az adóhiány csökkenését várom. A fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem elő elfogadásra:
Határozati javaslat: Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete elhatározza, hogy a 2015-es adóévre változatlan mértéken állapítja meg a helyi iparűzési adó mértékét. Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 31/2004. (XII.16.) sz. önkormányzati rendelete módosításáról szóló …/2015.(XI. …) rendelet-tervezetet.
Rábapatona, 2015. október 27. Dr. Németh Balázs jegyző Egyetértésemmel és jóváhagyásommal kiadva! Molnár-Nagy Béla polgármester
