KIEGÉSZÍTÉS. A 4. napirendi ponthoz

KIEGÉSZÍTÉS A 4. napirendi ponthoz

Tisztelt Közgyűlés! I. Módosító indítvány a „Pályázat a Belvárosi Mozi termeinek digitalizálására az emberi erőforrások miniszterének az „art” mozihálózat digitális fejlesztéséről szóló 60/2013. (VIII.9.) EMMI rendelete alapján” c. 59196/2013. iktatószámú előterjesztéshez A 2013. szeptember 20. napján tartandó közgyűlésre, határidőben kiküldésre került „Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései” c. előterjesztésének I. pontjában szerepel a „Pályázat a Belvárosi Mozi termeinek digitalizálására az emberi erőforrások miniszterének az „art” mozihálózat digitális fejlesztéséről szóló 60/2013. (VIII.9.) EMMI rendelete alapján” c. előterjesztés és annak határozati javaslata, melyet módosítani szükséges. Tekintettel arra, hogy a Belvárosi Mozit üzemeltető Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.-t, mint végső kedvezményezettet adólevonási jog illeti meg, az igénylés és az elszámolás során az ÁFA nélküli (nettó) összegek kerülnek figyelembevételre. Ennek megfelelően a Balázs Béla terem digitalizálásának költségei az alábbiak szerint alakulnak: Balázs Béla terem digitalizálása:  A projektor és a szükséges szerver, lámpa, lencse beszerzése nettó 13.110.000- Ft.  A szükséges hangprocesszor beszerzése nettó 690.500,-Ft.  A projektor és a vetítőrendszer telepítési díja nettó 300.000,- Ft.  Mindösszesen nettó 14.100.500,- Ft, ebből 10.575.375,- Ft támogatás, 3.525.125,- Ft önerő. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a jelen előterjesztésemhez tartozó határozati javaslatot szíveskedjenek figyelembe venni. II.) A KEOP-1.1.1./C/13. Kódszámú, „Települési szilárd hulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése és informatikai korszerűsítése” tárgyú pályázathoz kapcsolódó határozat módosítása Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2013. június 28. napján tartott ülésén 348/2013. (VI.28.) Kgy. sz határozatában jóváhagyta, hogy a Dél-Alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás (a továbbiakban Társulás) a „KEOP-1.1.1./C/13. Kódszámú, „Települési szilárd hulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése és informatikai korszerűsítése” tárgyú pályázati felhívásra pályázatot nyújtson be. A Társulás 2013. augusztus 27. napján tartott ülésén elhangzott, hogy a pályázat benyújtására, fentieknek megfelelően 2013. július 22. napjával került sor. A 348/2013. (VI.28.) Kgy. sz határozat 5. pontjában a Közgyűlés a polgármester útján felkérte a Közgazdasági Irodát, hogy SZMJV Önkormányzatát terhelő önrész összegét, legfeljebb 80 millió Ft összegben a 2014. évi költségvetés készítésekor tervezze be.

Tekintve, hogy a Társulás 2013. augusztus 13-án jelezte, hogy a pályázat önerő igénye megváltozott, és a Szegedet terhelő önrész 80 millióról 110 millió Ft-ra emelkedett, ezért szükséges a fentiekben megjelölt közgyűlési határozatot módosítani. III.) Beruházási engedélyokirat 4. sz. módosítása: „Szeged belvárosi árvízvédelmi rendszer fejlesztése” Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010-ben pályázatot nyújtott be a KEOP-2.1.2/2F kétfordulós pályázati kiírásra „Szeged belvárosi árvízvédelmi rendszer fejlesztése” címmel (azonosító:KEOP-2.1.2/2F/09-2011-0004). Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 444/2010. (VIII. 13.) Kgy. sz. határozatában vállalt kötelezettséget a második fordulós pályázathoz szükséges saját forrás biztosításáról. A második fordulós pályázat megvalósítására nyert 1.500.000.000 Ft vissza nem térítendő támogatás finanszírozására kötött támogatási szerződés 2011. október 13-án lépett hatályba, melynek 1. sz. módosítása 2013. július 26-án került aláírásara. A pályázati konstrukció speciális feltételeire való tekintettel a közbeszerzési eljárások lebonyolításáig és a projekthez kapcsolódó összes szerződés megkötéséig a számlák kifizetése 100%-os támogatási intenzitással történik, 1.500.000.000,- Ft támogatási összegig. A végleges támogatási arány a projekt teljes végösszegének ismeretében kerül rögzítésre a Támogatási Szerződés módosításának keretében. A megvalósítási munkák tekintetében valamennyi projektelem szállítói finanszírozási formában kerül kifizetésre, azaz a teljesítésigazolással ellátott számla támogatásra eső része közvetlenül a szállítónak kerül a Közreműködő Szervezet részéről kifizetésre, míg nem támogatható/nem elszámolható elemek költségét tartalmazó számla esetén az önerő (támogatás feletti részének) kifizetésének igazolása után kerül KSZ részéről kifizetésre a szállító felé. A kivitelezési munkálatok elvégzésére kiírt közbeszerzési eljárásra beérkezett árajánlat bruttó 557.400 eFt-tal magasabb, mint a tervezett. Így a Támogatási Szerződésben szereplő megvalósítási munkák bruttó 1.815.879 e Ft összköltsége 2.211.194 e Ft-ra növekedett. Így az önkormányzat saját erő szükséglete összességében 711.194 eFt. A Beruházási Engedélyokirat 35/2013. (II.22.) Kgy. sz. határozattal jóváhagyott 3. sz módosításában szereplő forrásösszetétel aktualizálása vált indokolttá a fenti okok alapján a mellékelt (3. sz.) módosított Beruházási Engedélyokirat adatai szerint.

IV. „Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden” című projekthez kapcsolódó Partnerségi Egyeztetési Terv elfogadása Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013. május 31-én pályázatot nyújtott be DAOP5.1.1/B-13 azonosító számú, “Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése” című pályázati kiírásra „Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden” címmel (azonosító: DAOP-5.1.1/B-13-0005).

A projekt keretében a területi stratégiai dokumentumok (Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS)) elkészítése, teljes körű felülvizsgálata, átdolgozása, a szükséges megalapozó tanulmányok elkészítése, feldolgozása, illetőleg széles körű partnerség valósul meg, melyek hozzájárulnak a 2014-2020-as programozási időszak előírásainak megfelelő, stratégiailag megalapozott tervezéshez, a területi alapú, integrált megközelítést alkalmazó komplex programok előkészítéséhez és majdani megvalósításuk megalapozásához. Fenti feladat tárgyában közbeszerzési eljárás került lefolytatásra, melynek eredményeképpen 2013. augusztus 30-án aláírásra került a vállalkozási szerződés a nyertes ajánlattevő RVI Magyarország Kft.-vel. Fenti folyamat első lépéseként Vállalkozó elkészítette Szeged MJV Önkormányzata Partnerségi Egyeztetési Tervét (PET), mely az előterjesztés mellékletét képezi. “A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről” szóló 314/2012 (XI.8.) Korm. rendelet kimondja, hogy az önkormányzat dönt a partnerségi egyeztetés szabályairól. A partnerségi terv megfelel egyrészt a 314/2012 Korm. rendelet partnerségi egyeztetésre vonatkozó előírásainak, valamint tartalmazza a “Tervezési segédlet az Integrált Településfejlesztési Stratégia Fenntartható Városfejlesztési Programok című pályázati felhívás keretében történő elkészítéséhez” c. dokumentumban részletezett követelményeket is. Ez utóbbi a kormányrendeletben rögzített partneri körnél kiterjedtebb, térségi szintű együttműködési kört ír elő, továbbá az együttműködési folyamat rögzítését és ütemtervének meghatározását is megköveteli. Mindezek figyelembe vételével a Partnerségi Egyeztetési Terv meghatározza az egyeztetés elveit, kereteit, az együttműködésbe bevonandó érintettek körét, és a lebonyolítás eszközrendszerét, tartalmazza a kapcsolódó kockázatelemzést és kommunikáció tervet. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a határozati javaslatokat elfogadni szíveskedjen. Szeged, 2013. szeptember 12. Tisztelettel:

Dr. Botka László

Kivonat a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2013. szeptember 20. napján tartott ülésének jegyzőkönyvéből ...................../2013. (IX.20.) Kgy. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Dr. Botka László Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései tárgyú előterjesztését és a következő határozatot hozza: 1. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújt be az emberi erőforrások miniszterének az „art” mozihálózat digitális fejlesztésének 2013. évi támogatásáról szóló 60/2013. (VIII.9.) EMMI rendelete alapján a Belvárosi Mozi Balázs Béla termének digitalizálására. A projekt teljes költsége 14.100.500,- Ft, ebből 10.575.375,- Ft támogatás, így a szükséges önerő összege 3.525.125,-Ft. Felelős: Fejlesztési Iroda vezetője Határidő: 2013. szeptember 30. 2. A Közgyűlés kötelezettséget vállal arra, hogy nyertes pályázat esetén 3.525.125,-Ft saját forrást biztosít a „Pályázati céltartalék új fejlesztésekhez” c. előirányzat terhére. Felelős: Fejlesztési Iroda vezetője és a Közgazdasági Iroda vezetője Határidő: nyertes pályázatról kapott értesítést követően azonnal A határozatról jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak: a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Jegyzői Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, a Közgazdasági Iroda, a Fejlesztési Iroda, valamint a Szegedi Ifjúsági Ház Nkft.

Kmf.

Dr. Botka László s.k. polgármester

Kivonat hiteléül:

Dr. Mózes Ervin s.k. címzetes főjegyző

Kivonat a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2013. szeptember 20. napján tartott ülésének jegyzőkönyvéből ...................../2013. (IX.20.) Kgy. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Dr. Botka László Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései tárgyú előterjesztését és a következő határozatot hozza: 1. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 348/2013. (VI.28.) Kgy. számú határozatának 5.pontját az alábbiak szerint módosítja: „5. A Közgyűlés a polgármester útján felkéri a Közgazdasági Irodát, hogy Szeged MJV Önkormányzatát terhelő önrész összegét, legfeljebb 110 millió Ft összegben a 2014. évi költségvetés készítésekor tervezze be. Felelős: Közgazdasági Iroda vezetője Határidő: 2014. évi költségvetés készítése” A határozatról jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak: a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az Aljegyző, a Jegyzői Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, a Közgazdasági Iroda és a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás. k.m.f. Dr. Botka László sk. polgármester

Dr. Mózes Ervin sk. címzetes főjegyző A kivonat hiteléül:

Kivonat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2013. szeptember 20. napján tartott ülésének jegyzőkönyvéből ...................../2013. (IX.20.) Kgy. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Dr. Botka László Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései tárgyú előterjesztését és a következő határozatot hozza:

A Közgyűlés a 441/2011. (09.30.) Kgy. számú határozatot és az azt módosító 35/2013. (II.22.) sz., és a 335/2012. (06.22.) sz. Kgy. számú határozatokat hatályon kívül helyezi és egyúttal jóváhagyja a jelen határozat mellékletét képező Beruházási Engedélyokiratot bruttó 2.211.194 e Ft összegben. Erről a Tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Fejlesztési Irodát, a Közgazdasági Irodát, valamint a Csongrád Megyei Kormányhivatalt jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. Kmf.

Dr. Botka László sk. polgármester

Dr. Mózes Ervin sk. címzetes főjegyző

…………./2013. (IX.20.) Kgy. sz. határozat melléklete

BERUHÁZÁSI ENGEDÉLYOKIRAT

I.)

A beruházás alapadatai: A beruházó megnevezése, címe: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11.

A beruházás megnevezése, címe: „Szeged belvárosi árvízvédelmi rendszer fejlesztése” A beruházás költség-előirányzata: bruttó 2.211.194 eFt A beruházás kapacitása, rövid műszaki leírása: Szeged belvárosában a Klinikák és a Bertalan híd között húzódó 2 km hosszú partfal szakasz rekonstrukciója. A beruházás a Magyar Állam és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő ingatlanterületeken valósul meg. II.)

A megvalósítás tervezett adatai:

A kivitelezés tervezett kezdési időpontja: 2013. III. negyedév. A beruházáshoz szükséges hatósági engedélyekkel már rendelkezik az Önkormányzat. A kivitelezés várható befejezési dátuma: 2015. március 31. Az üzembe helyezés várható dátuma 2015. június 15.

III.)

A beruházás költség-előirányzatának és forrásösszetételének részletezése:

Projektelem Beruházás (építés + általános tartalék )

Bruttó költségelőirányzat (ezer Ft) 1.815.123

Szolgáltatások

145.118

Eszközbeszerzés

250.953

Beruházás összes költsége

2.211.194

Megnevezés Saját erő Európai Uniós támogatás Összesen (A fejezetben bruttó összegek szerepelnek.)

Forrás (e Ft) 711.194 1.500.000 2.211.194

IV.) Pénzügyi ütemezés A beruházás pénzügyi ütemezése:

Év

2012. 2013. 2014. 2015. ÖSSZESEN (A fejezetben bruttó összegek szerepelnek.)

Tervezett költség (e Ft)

Saját erő (eFt)

14.199 306.623 1.238.004 652.367 2.211.194

0 0 228.300 482.894 711.194

EU támogatás (eFt)- szállítói finanszírozás – közvetlenül a szállítónak kerül kifizetésre 14.199 306.623 1.009.704 169.474 1.500.000

V.) A beruházás lebonyolításáért felelős szervezet: Szeged MJV Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Iroda

A beruházást Szeged MJV Közgyűlése a ………... (IX.20.) Kgy. sz. határozatával hagyta jóvá.

Szeged, 2013. szeptember 11.



Kivonat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2013. szeptember 20. napján tartott ülésének jegyzőkönyvéből ...................../2013. (IX.20.) Kgy. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Dr. Botka László Pályázatok közgyűlési döntést igénylő kérdései tárgyú előterjesztését és a következő határozatot hozza: A Közgyűlés elfogadja Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata „Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden”. c. projekthez kapcsolódó jelen határozat mellékletét képező Partnerségi Egyeztetési Tervet. Erről a Tisztségviselőket, a Címzetes Főjegyzőt, a Jegyzői Irodát, a Fejlesztési Irodát, a Közgazdasági Irodát, valamint a Csongrád Megyei Kormányhivatalt jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. Kmf.



…………………/2013. (IX.20.) Kgy sz. határozat melléklete

Szeged Megyei Jogú Város Partnerségi egyeztetési terve

Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott „Fenntartható integrált városfejlesztési program előkészítése Szegeden” című projekthez Pályázati azonosító: DAOP-5.1.1/B-13-2013-0005

2013. szeptember

Tartalom KIEGÉSZÍTÉS.....................................................................................................1 A 4. napirendi ponthoz......................................................................................1 1.A partnerségi egyeztetés elvei, célja, keretei.....................................................15 2.A partnerségi együttműködésbe bevonandó érintettek........................................17 3.A partnerség lebonyolításának eszközrendszere................................................. 21 3.1.A térségi együttműködés módjának meghatározása......................................22 3.2.A partnerség működtetésének, koordinációjának bemutatása.........................23 3.3.A helyi intézkedéscsoportok felállítása.........................................................25 4.Partnerséghez kapcsolódó kockázatelemzés.......................................................32 5.Kommunikációs terv.......................................................................................35 Melléklet..........................................................................................................40 Felhasznált irodalom..........................................................................................71

Bevezetés

2013. január 31-én a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megjelentette a „DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése” című pályázati felhívást, melynek célja a megyei jogú városok 2014-2020-as többéves Európai Uniós fejlesztési időszakra való felkészülésének támogatása. Szeged Megyei Jogú Város a Közgyűlés 36/2013. (II.22.) Kgy. sz. határozatában rögzítette a pályázati kiíráson való indulási szándékát. A sikeres pályázást követően támogatói döntés 2013. június 26-án született, melyről a Közreműködő Szervezet levelében értesítette a pályázót. Mindezzel párhuzamosan közbeszerzési eljárás keretében megkezdődött a szakmai lebonyolításban közreműködő külső szakértő kiválasztása. A sikeresen lebonyolított eljárás során az RVI Magyarország Kft. kezdte meg az együttműködést az önkormányzattal. A külső szakértővel történt szerződéskötés időpontja 2013. augusztus 30a. A projekt befejezésének tervezett időpontja 2014. szeptember 30-a. Szeged Megyei Jogú Város elkészítette a projekt ütemezésére vonatkozó táblázatot, amely tartalmazza a projekt egyes elemeinek elkészítésére vonatkozó időbeli ütemezésen túl a partnerséghez és társadalmasításhoz kapcsolódó feladatok ütemezését is. Jelen „Partnerségi egyeztetési terv” mindennek figyelembe vételével készült. A „Partnerségi egyeztetési terv” és annak mellékletei Szeged MJV közgyűlése által, határozattal kerülnek elfogadásra. Az előzőekben hivatkozott pályázati kiírás megfogalmazza, hogy a következő programozási időszak stratégiai alapdokumentumaként definiált Európa 2020 stratégia célul tűzte ki az intelligens, fenntartható és befogadó Európa megvalósítását, melyben a városoknak kiemelkedő szerep jut. Az integrált várospolitika szemlélete alapján a jövőben olyan – az EU2020 stratégia tematikus célkitűzéseihez illeszkedő 1 – integrált stratégiákra van szükség, melyek célul tűzik ki az egyes várostérségeket érintő gazdasági, környezeti és társadalmi jellemzőkkel összefüggő problémák együttes, komplex kezelését. Az elv alkalmazása új kihívás elé állítja a városokat és új módszertan alkalmazását várja el tőlük. A felhívás célként fogalmazza meg, hogy a városok a már elkészült Integrált Településfejlesztési Stratégiájukat (ITS) figyelembe véve a kohéziós politika beavatkozási

1

Lásd 3. sz. melléklet

logikájának tematikus célkitűzései és beruházási prioritásai mentén fogalmazzák meg a településüket, illetve annak funkcionális térségét érintő fejlesztési elképzeléseiket a 20142020-as időszakra vonatkozóan. Az ITS elkészítését megelőzően, összhangban „a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes

településrendezési

sajátos

jogintézményekről”

szóló

314/2012.

(XI.8.).

Kormányrendelet” előírásaival, a városoknak el kell készíteniük a későbbi koncepció és stratégia alapjául szolgáló „megalapozó vizsgálatot” és a településfejlesztési koncepciót. A

pályázati

felhívás

előírja,

hogy

mind

a

városfejlesztési

dokumentumok

(Településfejlesztési Koncepció és Integrált Településfejlesztési Stratégia) készítése, mind az abban foglalt beruházások későbbi tervezése és végrehajtása során elvárás a széleskörű partnerség, valamennyi,

a településen érdekelt gazdasági, társadalmi szervezet,

közigazgatási szerv részvételének biztosítása. A pályázati felhívás mellékleteként kiadott „tervezési segédlet” 2. pontja is kitér a partnerség kérdésére, meghatározva, hogy a partnerségi együttműködésnek mely szervezetekre kell kiterjednie. A partnerség alapvető elveihez, kereteihez kapcsolódóan „Partnerségi egyeztetési terv” következő fejezete rögzít iránymutatásokat. A „Partnerségi egyeztetési terv”, valamint az ütemterv elkészítésekor is messzemenőkig figyelembe vettük a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben előírt kötelező partnerségi egyeztetési előírásokat, továbbá a partnerséggel kapcsolatos általános Európai Uniós irányelveket2. Jelen dokumentum készítésekor ugyancsak figyelembe vettük a Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága által kiadott, kapcsolódó „Értékelési kritériumok” elnevezésű dokumentumot, melynek 3. pontja tartalmaz a partnerségre vonatkozóan elvárásokat és értékelési szempontokat. A partnerségi egyeztetési terv készítése során ugyancsak figyelembe vételre kerültek a BIOPOLISZ program, valamint a Szeged Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának elkészítése során korábban szerzett tapasztalatok.

2


1. A partnerségi egyeztetés elvei, célja, keretei Az operatív tervezési munka megkezdése előtt javasolt a partnerségi folyamat céljainak rögzítése, a formai keretek előzetes definiálása. Amint arra a rendelkezésre álló szakmai anyagok, továbbá „A partnerség elve a közös stratégiai kerethez…”3 című Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum is kiemelik, az integrált fejlesztési megközelítés széleskörű partnerséget, az érintetteknek a tervezési folyamatba történő érdemi bevonását feltételezi. Fentiek jelentőségét hangsúlyozza, hogy a jelen projekt keretében felülvizsgált ITS „értékelésének elsődleges szempontja azt megvizsgálni, hogy a felülvizsgálat során alkalmazásra kerültek-e azok a főbb elvek, amelyeket a jogszabály és Városfejlesztési Kézikönyv előírnak, pl.: illeszkedés, széles körű partnerség, stb.”4 A „Partnerségi együttműködési terv” készítése kapcsán elvárásként került rögzítésre, hogy a partnerség lebonyolítása során ne csupán a szakmai egyeztetés egyes fázisai teljesüljenek kötelező jelleggel, de a stratégia egészének tervezési- és megvalósítási folyamatába is bevonásra kerüljenek az érintettek. Figyelembe véve tehát a részben a szakértői háttéranyagokban javaslatként is megfogalmazottakat, a partnerség során Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által követendő alapelvek az alábbiak:  a tervezési munka transzparenciájának biztosítása, ily módon a helyi lakosság lehető legszélesebb körű bevonása a véleményezési folyamatokba  a helyi érintetti kör bevonása és aktív részvételének biztosítása már a tervezés korai szakaszában

A fenti elvek érvényesítéséhez természetesen definiálásra kerültek a partnerségi folyamathoz kapcsolódó, az érintettek bevonásának módját és eszközrendszerét meghatározó célkitűzések is. Ezek alapján a partnerségi folyamat lebonyolítása során cél: Az érintettek 3

„A partnerség elve a közös stratégiai kerethez…”, 9. old.

4

Módszertani segédlet…, 10. old.



igényeinek, szükségleteinek, problémáinak felmérése



ötleteinek, javaslatainak megismerése



sajátos fejlesztési szükségleteik megismerése



megnyerés, ösztönzés az inkluzív stratégiai tervezési folyamathoz



együttműködésének támogatása, kölcsönös informálása egymás tevékenységeiről



a fentiek beépítése az elkészülő stratégiai dokumentumba

A fenti elvek és célok sikeres teljesülése érdekében rögzítésre kerültek a partnerségi folyamat formális-szakmai keretei is. Ennek megfelelően meghatározásra került a partnerségi folyamat lebonyolításában közreműködők köre, a hozzájuk rendelt felelősségi köröket és kompetenciákat részletesen a 3.1 alfejezetben mutatjuk be. Természetesen az Európai Uniós projektekkel szemben támasztott kommunikációs kötelezettségek teljesítése ugyancsak elsődleges szempont, ennek részleteit a „Partnerségi együttműködési terv” 5. fejezetében taglaljuk. A jogszabály által előírt kötelező egyeztetési folyamatot (vonatkozó Korm. R. 30. § (4)) szem előtt tartva került megtervezésre a teljes projekt feladat ütemezése, melyet jelen dokumentum 1. számú mellékleteként csatolunk. A tervezési segédletben leírtaknak megfelelően a programozási-tervezési munka partnerségi folyamatában kiemelt szerepet kapnak az úgynevezett intézkedéscsoportok, hiszen „… úgynevezett helyi intézkedéscsoportot be kell vonni a településfejlesztési koncepció valamint az integrált településfejlesztési stratégia átdolgozásának folyamatába. Ennek értelmében a felülvizsgált ITS-nek tartalmaznia kell a partnerség elvének megvalósítására vonatkozóan a partnerek stratégiáról, ill. fejlesztési program(ok)ról alkotott egyértelműen és nyilvánosan dokumentált véleményét” 5. Az intézkedéscsoportok működéséről a 3.3 alfejezetben írunk részletesen.

Szegeden komoly tradíciója van a kiterjedt partnerségi egyeztetési folyamattal támogatott stratégiai tervezési munkának. A 2007-2013-as programozási időszak kezdetekor a BIOPOLISZ program előkészítése már ilyen, széleskörű társadalmasításra és szakmai 5

Módszertani segédlet…, 13. old.

konzultáció sorozatra építő komplex fejlesztési feladatként jelent meg, melyben a helyi vállalkozók, a Szegedi Tudományegyetem szakemberei, a térségi fejlesztési szakértők valamint a városi önkormányzat képviselői közösen dolgozták ki Szeged MJV fejlesztési koncepcióját. Szegeden az IVS készítése és partnerségi egyeztetése szorosan összefonódott a Hosszú távú Fejlesztési Koncepcióéval, mivel kevés időbeli különbséggel kerültek egyeztetési fázisba. A hosszú távú Fejlesztési koncepció a várost komplex egységként kezeli és e szemléletben szükségesnek ítélt fejlesztési szükségleteket vázolja fel, a stratégia pedig konkrét fejlesztési célokat és tevékenységeket jelöl meg, konkrét időtávokra. Az IVS részletesen bemutatja azt a három fázisból álló egyeztetési folyamatot, melynek eredményeként a dokumentum társadalmi egyeztetésen is átesett verziója véglegesítésre került. Külön erőssége az anyagnak, hogy tételesen bemutatja a társadalmasítás során beérkezett vélemények kapcsán tett intézkedéseket is.

Látható tehát, hogy a partnerség építés során az elmúlt években komoly tapasztalat halmozódott fel, melyre egyértelműen építeni kívánnak a közreműködők. Ez a szerzett tudás természetesen már az érintetti kör meghatározása során érvényesült. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a partnerségi folyamatok lebonyolítása kapcsán – az Európai Uniós partnerségi irányelvekkel összhangban – a rendelkezésre álló hazai és nemzetközi tapasztalatokat is fel kívánja használni, különös tekintettel a módszertani jellegű ajánlásokra6.

2. A partnerségi együttműködésbe bevonandó érintettek Az IVS készítése, illetve a stratégiában foglalt beruházások későbbi tervezése és végrehajtása során is elvárás a széleskörű partnerség, ily módon a településen érdekelt gazdasági, társadalmi szervezet, közigazgatási szerv bevonása kötelező az egyeztetési folyamatba. A következőkben tekintsük át a meghatározó érintetti kört, továbbá az integrált településfejlesztési programban érintett térségi szereplők körét.

6


 A Szegedi Tudományegyetem a Dél-alföldi régió tudásközpontja. Magyarország

egyik legnagyobb felsőoktatási intézményéről van szó, amely 12 kart foglal magá ba. Az egyetem 2011. évi beszámolója alapján a Szegedi Tudományegyetem éves átlagos hallgatói létszáma 25.775 fő volt. Ugyanebben az évben 1615 fő oktató dol gozott az SZTE-n. Az oktatás mellett azonban nagy hangsúlyt kap a kutatás is, hiszen a Szegedi Tudományegyetemen nemzetközileg is elismert kutatási programok zajlanak, melyekre az egyetem a későbbiekben is építeni kíván. A kutatások színte re egyszerre a hazai és nemzetközi porondon történik, nagyon szerteágazó területeken. A kutatási programokban megvalósuló kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység egyaránt átfogja az ismeretbővítő- és a problémamegoldó kutatást, a ter mék- és szolgáltatásfejlesztést is.  A nemzetközileg elismert magyar élettudományi kutatások meghatározó intézmé-

nye a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja (SZBK). Az 1973-ban alapított SZBK négy intézete - a Biofizikai, Biokémiai, Genetikai, Növénybiológiai Intézet - mintegy 260 kutatót foglalkoztat, akiknek munkáját rangos nemzetközi tudományos közlemények és szabadalmak fémjelzik. A kutatott témák a molekuláris és sejtbiológia számos területét ölelik fel, s a baktériumok ipari hasznosításától a termesztett növények irányított nemesítésén át az emberi egészség és a környezetvédelem kérdéséig terjednek. Az SZBK döntően a tudo mányos alapkutatások műhelye, de az SZBK kutatói kezdeményező szerepet játszanak biotechnológiai vállalkozások életre hívásában és menedzselésében, valamint oktatási feladatok ellátásában is. Az SZBK eredményes működését, a kutatások ma gas színvonalát az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO) is elismerte és a Központot az EU 2000-ben az Európai Unió Kiválósági Központja címmel jutalmazta. Az SZBK mellett természetesen más további, Szegeden működő kutatóinté zetek bevonása is indokolt lehet a partnerségi egyeztetési folyamatba. A Biotechnológiai Intézet (BAY-BIO), vagy a Gabonakutató Intézet – ma már nonprofit kft. – szakemberei már korábban is közreműködtek a szegedi stratégiai programok előkészítésében, szakmai véleményezésében.  A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara immár 120 éves múltra tekint

vissza. Jelenleg több mint 1 500 tagja van a kamarának a kereskedelem, ipar, szolgáltatás, kézműipar területéről. Ezek a vállalkozások a megye gazdasági erejének

felét reprezentálják. Magyarország EU csatlakozását követően különös jelentősége van a kamaráknak. A vállalkozások jelentős hányadának egyedül óriási erőpróbát jelent mindenre odafigyelni, időben felkészülni a változásokra, megfelelni az előírásoknak, lépést tartani a nemzetközi versennyel, megtalálni a megfelelő partnereket. A kamarák szerepe, hogy a piaci versenyben a vállalkozói környezet javításával, gazdasági elemzésekkel, stb. hatékonyan segítse tagjait, a gazdasági élet szereplőit. Mindezek érdekében a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara cégnyilvántartást és Közép-Kelet-Európai Üzleti Információs Rendszert működtet, és befoga dó szervezete az Enterprise Europe Network Irodának.  A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számos szolgáltatással támogatja a gazdákat.

Uniós tanácsadói hálózata széleskörű háttértámogatást nyújt az agrár vállalkozók pályázatainak előkészítése kapcsán, ám ugyanígy képzési programok és téma spe cifikus (adótanácsadás stb.) tanácsadói tevékenység is portfóliójába tartozik.  A Csongrád Megyei Építész Kamara meghatározó szereplő a városi környezet

alakításával járó nagyléptékű építési-kivitelezési programok előzetes egyeztetése kapcsán. Ennek megfelelően bevonása az intézkedéscsoportok munkájába kiemelt fontosságú.  A DARFÜ Nonprofit Kft. magas szakmai kompetenciájával 15 éve áll a Dél-alföl-

di régió és a pályázók szolgálatában, illeszkedve a régió területfejlesztési céljaihoz, valamint a hazai és nemzetközi fejlesztési programokhoz. A DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség hatásköre a régió három megyéjére (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) terjed ki, székhelye a Dél-Alföld központjában, Szegeden található. DARFÜ Nonprofit Kft. a közreműködő szervezeti tevékenységeken túl (területi stratégiai tervezés, projektfejlesztés, pályázatkezelés) aktívan részt vesz több nyertes nemzetközi területfejlesztési, környezetvédelmi, gazdaságélénkítő és partnerség-építő projekt megvalósításában, továbbá hazai finanszírozási források mene dzselésében és a Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Programban is.  Kulturális téren Szeged rendkívül színes palettát tud felmutatni. A teljesség igénye

nélkül a Szegedi Nemzeti Színház előadásai, a Szegedi Kortárs Balett fellépései a MASZK egyesület szervezésében megrendezésre kerülő THEALTER alternatív színházi találkozó, a Szegedi Szabadtéri Játékok országosan és Európa szerte is

ismert és elismert kulturális attrakciók. A Szegedi Vadaspark ugyancsak számos vendéget vonz a városba. A szegedi kulturális termékek létrehozásában, működteté sében közreműködő szakemberek elmúlt években szerzett tapasztalatai, illetve véle ményei, elképzelései Szeged jövőjével kapcsolatban egyértelműen relevánsak, és a partnerségi folyamat során figyelembe veendők.  Csongrád megyében, 2000-ben 44 173 darab céget, 2005-ben pedig már 46 815 da-

rab vállalkozást regisztráltak. Szegeden 2011-ben 27 771 db regisztrált, és 14 522 darab működő vállalkozást rögzített a KSH adatbázisa. Az Európai Unió által társfi nanszírozott Dél-Alföldi Operatív Program keretében a megyeszékhelyen mintegy 8,2 milliárd forint értékben nyertek támogatást a cégek, vagyis jelentős forrás ab szorpciós potenciállal rendelkeznek. A vállalkozások programozási-tervezési folyamatba történő bevonásának megfelelő eszköze lehet a Szegeden működő klaszterek megkeresése. Mindezeken túl a város 20 legnagyobb árbevételű vállalkozása ugyancsak megkeresést kap a partnerségi-egyeztetési folyamathoz való csatlakozáshoz.  A partnerségi folyamat során a város életében meghatározó közmű- és infrastruk-

túra szolgáltató cégek (EDF-DÉMÁSZ, Szegedi Vízmű, stb.), továbbá közlekedési vállalatok (SZKT, Tisza Volán) is megkeresésre kerülnek.  Csongrád megyében az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint 2011‐ben 2.133 da rab nonprofit szervezett létezett, ez az országos szervezetek 3,29%‐át jelenti. A civil szektor bevonása, a Szegedhez vagy térségéhez kapcsolódó NGO-k megkeresése a társadalmi értékek hatékony érvényesítésének egyik záloga. Legyen szó akár kulturális, akár környezetvédelmi, akár szociális- vagy oktatási-ifjúsági területen működő civil szervezetről, képviseletük a partnerségi folyamatban elengedhetetlen.  Szeged 1923 óta ismét püspöki székhely, ily módon meghatározó szerepet játszik

a megye és a térség egyházi életének szervezésében. A Katolikus Egyház mellett ugyanakkor a református gyülekezetek és további egyházi közösségek is képviseltetik magukat a városban.  A 2014-2020-as többéves Európai Uniós pénzügyi időszak tekintetében a Csong-

rád Megyei Önkormányzat kiemelt feladatkörrel rendelkezik. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben előírtakkal össz -

hangban a megyei önkormányzat területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatait a területfejlesztésről és a területrendezésről szó ló 1996. évi XXI. törvény 2011. év végi módosítása határozta meg. A 2012. január 1-jén hatályba lépett rendelkezés a korábban intézményesen szétválasztott megyei területfejlesztési és területrendezési feladatokat a megyei önkormányzat hatáskörébe utalta és ezzel megteremtette a területi tervezés egységét. A Csongrád Megyei Önkormányzat a területfejlesztési koncepció és program kidolgozásával a 20142020-as tervezési időszakra vonatkozó operatív programok alapjának megteremtésére törekszik. A megyei önkormányzat választott testülete hivatott a megye jövőképének, fejlesztési irányainak meghatározására a koncepció helyzetelemzésében, értékelésében meghatározott megyei sajátosságok, várható fejlődési folyamatok, a társadalmi elvárások és értékek figyelembevételével.  További területi szereplők a Szeged MJV funkcionális várostérségével közvetlenül

érintkező meghatározó települések, térségi központok is. Így például indokolt Hódmezővásárhely MJV, Mórahalom, Kistelek és Makó városok bevonása is a tervezési-egyeztetési folyamatba. A városi jogállású településeken túl természetesen a Szeged vonzáskörzetében fekvő további, községi vagy nagyközségi jogállású tele pülések is megkeresésre kerülnek.

Fenti együttműködői kört az intézkedéscsoportok munkáján keresztül Szeged MJV Önkormányzata közvetlenül is be kívánja vonni a tervezési folyamatba. A társadalmasításiegyeztetési folyamat természetesen nem nélkülözheti azokat az eszközöket, melyek a szélesebb nyilvánosság bevonását, a tervezési munka átláthatóságát biztosítják. A kommunikációs elemek tervezése során ezek a szempontok is figyelembe vételre kerültek, továbbá pontosan rögzítjük a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerinti egyeztetési mechanizmus részleteit (5. fejezetben, illetve az 1. sz. mellékletben).

3.

A partnerség lebonyolításának eszközrendszere

A partnerség lebonyolításának eszközrendszere úgy került kialakításra, hogy az átláthatóság és hozzáférhetőség elve maradéktalanul érvényesüljön. Amint arra korábban utaltunk a kommunikációs és egyeztetési folyamatok a stratégiai tervek felülvizsgálata kapcsán több szinten zajlanak. A térségi együttműködés kereteit részben szabályozza ugyan a területfejlesztési törvény, ám egyes feladatok elvégzése a partnerség kapcsán új megoldások alkalmazását teszi szükségessé. Az alábbi alfejezetekben ezeket az eszközöket tekintjük át részletesen.

3.1.

A térségi együttműködés módjának meghatározása

Az IVS felülvizsgálata során a megyei jogú városoknak vizsgálni szükséges a különböző területegységek fejlesztési stratégiáit és programjait, és azokkal összhangban, a közös érdekeltségbe tartozó fejlesztéseket közösen tervezve meghatározni a közös fejlesztési célokat, beavatkozásokat. A jelenlegi városi kihívások összetettsége indokolttá teszi, hogy az integrált városfejlesztési stratégia kiterjedjen a város funkcionális térségére, agglomerációjára

is,

amellyel

a

város

szorosan

összetartozik,

funkcionálisan

együttműködik (pl. elsősorban foglalkoztatási szempontból, de figyelembe véve egyéb, közlekedési, kereskedelmi, idegenforgalmi, kulturális, stb. aspektusokat is). Fejlesztési elképzeléseit célszerű tehát az őt körülvevő településekkel (adott esetben közelben lévő várossal) együtt meghatároznia. Ezzel párhuzamosan a területfejlesztési törvény 2012. január 1-től hatályos módosításából adódó megyei tervezési feladatok – pontosabban a megyei szintű tervezés koordináció – is több szinten valósul meg és számos partner bevonását teszi szükségessé. Mindezzel összhangban a megye koordinációs feladatkörrel támogatja a megye területén található várostérségek tervezési munkáit, így például a megyei önkormányzat konzultációt folytat a területén található MJV-k, illetve – az esetlegesen megye határokon átnyúló komplex programok kapcsán az érintett – szomszédos megyék önkormányzataival. E tervezéskoordinációs feladatkör megyei szinten a megyei közgyűlés és a - megye területén működő - megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) által létrehozott megyei területfejlesztési konzultációs fórumot illeti meg. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor – a stratégia felülvizsgálati folyamathoz kapcsolódva – az egyes intézkedéscsoportokban tematikus és területi szempontok érvényesítésével is

indokolt nem csupán a megyei önkormányzat, de Hódmezővásárhely és a Szeged vonzáskörzetébe tartozó települések önkormányzatainak bevonása, továbbá e települések lakosságának a különböző kommunikációs eszközök bevonásával történő folyamatos tájékoztatása.

A partnerség működtetésének, koordinációjának bemutatása

3.2.

A projekt szakmai feladatainak – ezen belül is a partnerségi és kommunikációs feladatoknak – megvalósítása több szereplős, összetett tevékenység. Annak érdekében, hogy az IH, KSZ és mentor szervezet által is figyelemmel kísért folyamat megfelelően lebonyolításra kerülhessen, előzetesen rögzíteni érdemes a kapcsoló feladatok egymás közötti megosztását. Az alábbiakban összefoglaljuk a partnerség működtetésében résztvevő szereplők feladatmegosztását. A partnerség működtetésében az alábbi 3 szereplő vesz részt:  Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Irodája,  Külső projektmenedzsment szervezet (kapcsolódó közbeszerzés jelenleg folyamat-

ban)  külső szakmai megvalósító, tervező (RVI Magyarország Kft.) A 3 szereplő közötti feladatmegosztás a partnerség vonatkozásában az alábbiak szerint alakul: -

Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Irodája: o közgyűlési előterjesztések elkészítése o meghívók, felkérések adminisztratív előkészítésében, kiküldésében nyújtott háttértámogatás o a partnerségi események helyszínének biztosításában való közreműködés o szakmai-, partnerségi események technikai hátterének biztosításában való közreműködés

o

városi honlap (www.szegedvaros.hu) különálló felületének biztosítása, ahova feltöltésre kerülnek az intézkedéscsoportok emlékeztetői, valamint a szakmai anyagokhoz beérkezett – beépített, illetve végül beépítésre nem kerülő – javaslatok a lakosság tájékoztatása érdekében

o intézkedéscsoportok létrehozásának adminisztratív támogatása o

a belső szakmai munkához FTP szerver biztosítása

o

külső szakértőtől megkapott szakmai anyagok továbbítása az intézkedéscso port tagjainak

A partnerségi terv megvalósítása során Szeged MJV Polgármesteri Hivatal részéről kapcsolattartó és felelős Kiss Tünde ([email protected]). -

Külső projektmenedzsment: o kapcsolattartás a KSZ-szel o

-

a 3 szereplő közötti párbeszéd támogatása

Külső szakmai megvalósító (RVI Magyarország Kft.) o a partnerségi események helyszínének biztosítása o szakmai-, partnerségi események technikai hátterének biztosítása o részvétel minden partnerségi rendezvényen o rendezvények szakmai előkészítése (előadásanyagok, szakmai háttéranyagok előkészítése), moderálása o vélemények, javaslatok rendszerezése, kezelése o a partnerség során kialakuló konszenzusos vélemények és javaslatok beépítése a készülő dokumentációba o

események adminisztrációs feladatainak ellátása: jelenléti ívek az 5. sz. melléklet szerinti tervezett tartalommal, fotódokumentáció elkészítése,

o események szakmai-adminisztrációs feladatainak ellátása (emlékeztetők el készítése a 4. sz. melléklet szerinti tervezett tartalommal) A stratégiai dokumentumok véleményezése kapcsán alapvetően négy szinten érkeznek be javaslatok. Egyrészt a széleskörű társadalmasítási folyamat részeként lakossági fórumokon,

nyilvános eseményeken, másrészt a jogszabály által előírt véleményezési körben, harmadrészt

az

intézkedéscsoportok

munkája

során,

végül

az

egyes

szakmai

dokumentumok közgyűlés elé terjesztését megelőző bizottsági üléseken. A tervek szerint az intézkedéscsoportok megfelelő módon történő kialakításával gyorsítható, hatékonyabbá tehető a véleményezési folyamat, amennyiben mind a bizottsági tagok, mind pedig a kötelező véleményezési körbe bevonandó partnerek megfelelő súllyal jelennek meg az egyes intézkedéscsoportokban. A beérkező javaslatok összegyűjtése és dokumentálása egységes struktúrában, excel alapú adatbázisban történik ahol az egyes munkalapok a véleményezés különböző szintjeit jelenítik meg (intézkedéscsoport véleménye, bizottsági vélemény stb.). Az adatbázist a külső szakértő kezeli, azonban ehhez minden, a menedzsmentben résztvevő partner hozzáférése biztosított egy ún. FTP szerveren keresztül. Az adatbázisban pontosan jelölésre kerül a javaslat beküldője, a javaslat beérkezésének időpontja, továbbá az hogy a tervezők beépítik-e az adott véleményt a szakmai anyagokba vagy nem. Amennyiben nem kerül beépítésre egy javaslat úgy azt indokolni szükséges. A be nem épített javaslatokat végül egységes struktúrában, az indoklás megjelölésével közzéteszi Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a honlapján.

3.3.

A helyi intézkedéscsoportok felállítása

Az inkluzív tervezési folyamat egy megfelelően strukturált belső véleményezési mechanizmus kialakítását teszi szükségessé. Szeged MJV Önkormányzata ennek megfelelően helyi intézkedéscsoportok felállítását tűzte ki célul. Az intézkedéscsoportok bevonása a településfejlesztési koncepció valamint az integrált városfejlesztési stratégia felülvizsgálatának folyamatába kötelező, így hatékony működésüket rendszer szinten szükséges biztosítani. Az intézkedéscsoportok tagjait Szeged MJV polgármestere hivatalosan kéri fel, az intézkedéscsoportok létrejöttét a „Partnerségi együttműködési terv” elfogadását rögzítő Közgyűlési határozat szentesíti. Az intézkedéscsoportok kiemelt feladatait az alábbiak szerint rögzíthetjük:

 Az egyes ágazatokban, vagy területi egységben jelentkező folyamatok értékelése, a problémák összegyűjtése, rendszerezése;  Az ágazati, vagy térségi fejlesztésekre vonatkozó javaslatok, ajánlások megfogalmazása;  Az ágazati, vagy térségi fejlesztési elképzelések és igények összegyűjtése, rendsze rezése és priorizálása;  Az ágazati, vagy térségi helyi középtávú stratégiák, fejlesztési tervek összegyűjtése;  A 2014-2020 időszakra vonatkozó uniós kohéziós politika tematikus céljaihoz és prioritásaihoz illeszkedő programok összegyűjtése és rendezése (beruházók és partnerek feltüntetésével, a program költségvetésének és a források lehetséges meghatározásával) az ITS útmutatóban meghatározott projekttípusok alapján (kulcsprojektek, hálózatos projektek);  Az egyes fejlesztési programok kapcsolódási területeinek meghatározása;  A készülő stratégiai dokumentumok véleményezése, javaslatok megfogalmazása;

 Javaslatok megfogalmazása az integrált területi beruházási programcsomagokra vonatkozóan Az intézkedéscsoportok a tervezési folyamat során 6 alkalommal üléseznek. Az ülések hivatalos meghívói, továbbá az ülés napirendje az ülést megelőző 5 naptári nappal, emailben kerülnek megküldésre a résztvevőknek. Az ülésekre elkészített szakmai felkészítő anyagok (pl. előadásanyagok stb.) ugyanekkor kerülnek feltöltésre az FTP szerverre, melyről az intézkedéscsoportok tagjai e-mailes értesítést kapnak. Az üléseket az elnök vezeti, emlékeztetőt a külső szakmai megvalósító jelenlévő képviselője készíti. Az ülésen az egyes napirendi pontok megtárgyalását követően – amennyiben szükséges – határozatot fogad el az intézkedéscsoport. A döntéseket a tagok egyszerű többséggel hozzák. A döntést az ülésen készített emlékeztető rögzíti, melyet az intézkedéscsoport elnöke láttamoz.

A korábban beazonosított érintetti kör bevonásával Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az alábbi intézkedési csoportok felállítását határozta el:

Intézkedéscsoport neve: Térségi- és koordinációs intézkedéscsoport

Intézkedéscsoport elnöke: Mihálffy Béla, önkormányzati képviselő, a Csongrád Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum tagja Intézkedéscsoport tagjai: Ménesi Imre önkormányzati képviselő, Hódmezővásárhely MJV Önkorm. képviselője; Makó Város Önkorm. képviselője; Mórahalom Város Önkorm. képviselője; Kistelek Város Önkorm. képviselője; Csongrád Megyei Önkorm. képviselője; Szegedi Kistérség Többcélú Társulás képviselője (ill. minden településről egy-egy képviselő), Csongrád Megyei Kormányhivatal képviselője, DKMT képviselője, KSH képviselője Intézkedéscsoport feladatköre: Az intézkedéscsoport munkája biztosítja a stratégiai szintű kapcsolódást egyrészt Szeged MJV várostérségéhez tartozó települések fejlesztési programjaihoz, másrészt a tervezési folyamat további szintjeihez (megyei tervezés, Hódmezővásárhely MJV tervezési folyamata).

Véleményezési jogkörét

gyakorolva

alapvetően a

érvényesülését vizsgálja az egyes szakmai dokumentumokban.

térségi

szemlélet

Intézkedéscsoport neve: Gazdaságfejlesztési és innovációs intézkedéscsoport Intézkedéscsoport elnöke: Dr. Gyimesi László önkormányzati képviselő,

a

Városfejlesztési és Külügyi Tanácsnok Intézkedéscsoport tagjai: Dr. Szentgyörgyi Pál önkormányzati képviselő, SZTE két képviselője (Innovációs igazgatóság és Stratégiai Igazgatóság); klaszterek képviselői; SZBK képviselője; BAYBIO képviselője; CSMKIK képviselője; Agrárkamara képviselője; ELI.hu Nkft. képviselője, 20 legnagyobb árbevételű, Szegeden működő vállalkozás képviselője, KISOSZ képviselője Intézkedéscsoport feladatköre: A korábban leírt általános feladatkörhöz illeszkedve az intézkedéscsoport alapvetően Szeged MJV gazdaságfejlesztési és innovációs elképzeléseinek előkészítésében, a stratégiai irányvonalak véleményezésében működik közre. Az intézkedéscsoport a tárgyalt stratégiai dokumentumok kapcsán a gazdaságfejlesztés és innováció témakörében fogalmaz meg javaslatokat. Az intézkedéscsoport kiemelt feladatköre a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és Szeged MJV közös stratégiai kitörési pontjainak vizsgálata, a stratégiai együttműködés kereteinek meghatározása, az SZTE és a városfejlesztési elképzelései közötti összhang biztosítása.

Intézkedéscsoport neve: Infrastruktúrafejlesztési, üzemeltetési és környezetvédelmi intézkedéscsoport Intézkedéscsoport elnöke: Nagy Sándor önkormányzati képviselő, a Városüzemeltetési és fejlesztési bizottság alelnöke Intézkedéscsoport tagjai: Juhász Gyula önkormányzati képviselő, a Városüzemeltetési és fejlesztési bizottság elnöke valamint a Városkép- és környezetvédelmi bizottság alelnöke, az SZTE képviselője, Szeged MJV Főépítésze, Csongrád Megyei Építész Kamara, Magyar Közút

Nzrt.

Csongrád

közműszolgáltatók

Megyei

Igazgatóság

képviselői, ATIKÖVIZIG

képviselője,

képviselője,

MÁV

képviselője,

ATIKÖFE

képviselője,

Csongrád Megyei Mérnökkamara képviselője, Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője Intézkedéscsoport feladatköre:

Az intézkedéscsoport feladata többek között a város és várostérség kiemelt infrastrukturális fejlesztéseinek (pl. közösségi közlekedés, út- kerékpárút fejlesztés stb.) priorizálása összhangban a térségi fejlesztési dokumentumokba rögzített célokkal. Mindezek mellett a városi közszolgáltatások, energetika témakörében ugyancsak állásfoglalást tehet a intézkedéscsoport.

Intézkedéscsoport neve: Humán és civil intézkedéscsoport Intézkedéscsoport elnöke: Hűvös László önkormányzati

képviselő,

Humán

Közszolgáltatási Tanácsnok Intézkedéscsoport tagjai: Tóth Károly önkormányzati képviselő; a helyi nemzetiségi önkormányzatok képviselői; SZTE képviselője, Szegedi Nemzeti Színház képviselője; MASZK Egyesület képviselője; történelmi egyházak képviselői; Móra Ferenc Múzeum képviselője; Csemete Egyesület képviselője, Védegylet képviselője, Klebersberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerület,

Csongrád Megyei

rendőrkapitányság képviselője, Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat képviselője, Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége tagszervezeteként a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete képviselője, Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete képviselője, Magyar Kerékpárosklub Szegedi Alapszervezete képviselője, Fészek Nagycsaládosok Szegedi Egyesülete képviselője Intézkedéscsoport feladatköre:

Az intézkedéscsoport alapfeladatai mellett kiemelten vizsgálja a kultúra, oktatás, közbiztonság továbbá kiemelten a civil szektor aktuális helyzetét, javaslatokat fogalmaz meg e tématerületek fejlesztési irányaira vonatkozóan. Alapvető szempont továbbá, hogy a stratégiai tervezésben résztvevő és nevesített szereplők között az intézkedéscsoport lehetőséget adjon az ún. sérülékeny társadalmi csoportokat (alacsony iskolázottság, fogyatékossággal élők stb.) képviselő szervezetek bevonására és tájékoztatására. Az intézkedéscsoportok tagjainak és elnökeinek felkérése várhatóan szeptember 4. hetében történik meg. Az intézkedéscsoport ülések várható ütemezése ennek megfelelően az alábbiak szerint alakul:

Intézkedéscsoport ülés tervezett dátuma 2013. október 1. hete

Intézkedéscsoport ülés témája Feladat meghatározás, alapelvek

rögzítése,

elvárások

szemben,

információk

a

dokumentummal és

projekttervezetek

bekérése,

2013. október 4. hete

stratégiai irányok, prioritások meghatározása A megalapozó vizsgálati anyag tervezői vázlat

2013. november 4. hete 2014. január 3. hete

munkacsoporti véleményezése A TFK tervezési alap véleményezése Az Integrált Településfejlesztési Stratégia első

2014. március 4. hete

körös véleményezése TFK és ITS 2.

körös

véleményezése

(Intézkedéscsoport állásfoglalás EATT és ITB 2014. május 4. hete

kapcsán) ITB és EATT munkaanyag véleményezése

4.

Partnerséghez kapcsolódó kockázatelemzés

A korábbiakban láthattuk, hogy Szeged MJV széleskörű, szakmailag kiterjedt partnerségre építve kívánja lebonyolítani a 2014-2020-as fejlesztési programok felülvizsgálatát. A partnerségi folyamat lebonyolítása kapcsán a különböző kockázati tényezőket tematikus csoportokba rendezve, az alábbi kockázati faktorokat azonosíthatjuk be:  Pénzügyi-gazdasági kockázati tényezők: az elégtelen finanszírozásból, a bizonyta lan makrogazdasági tényezőkből adódó kockázati elemek,  Jogi-jogszabályi keretekből adódó kockázati tényezők: kapcsolódó jogszabályi környezet, de ugyanígy egyértelműen kiemelendő itt a közbeszerzési törvény, mint kockázati tényező, illetve az új Európai Uniós jogszabályok, melyek részletei egyenlőre csak tervezetként ismertek.  Társadalmi szempont (lakossági ellenállás, közvélemény stb.): a partnerség megvalósítása kapcsán további kockázati tényező a társadalmi hasznosság megfelelő kom munikációjának elmaradása, A kockázatok felmérését követően egy rövid kockázatkezelési stratégia elkészítése javasolt, mely a jellemző kockázati tényezőkhöz egy valószínűségi mutatót, valamint egy hatás mutatót rendel. A kettő szorzataként meghatározásra kerül az adott kockázati mutató kockázati indexe:

A

kockázati

megnevezése A

szakmai

bevonása

a

tényező

Bekövetkezés valószínűsége

(1-7) partnerek 4 tervezési

folyamatba problematikus

Hatás (1-7) 7

Kockázati index

Javasolt beavatkozás

(1-49) 28

A

menedzsmentnek

fel

kell készülnie a hatékony kommunikáció lebonyolítására, megfelelő eszközöket

kell

alkalmaznia A menedzsment szervezet nem

2

7

14

megfelelően

tudja

az

egyes

célcsoportok eléréséhez. Képzési programokkal, folyamatos

ellátni feladatát. Egyaránt

szervezetfejlesztéssel

vizsgálandó a tervezés és a

erősíteni

program

menedzsment szervezetet.

megvalósítás

időszaka. A jogszabályi

környezet 2

kedvezőtlen

6

12

irányban

szükséges

Megfelelő

a

módon

alkalmazkodni egyes

szükséges

változik (pl. Európai Uniós

az

jogszabályi

felhasználására vonatkozó

változásokhoz. Folyamatos

jogszabályok stb.)

nyomon követendő a hazai és az EU-s jogszabályi tervezői 2

Változó

5

10

környezet alakulása A megyei jogú városok

kompetenciák, az MJV-k

egységes

nem

érdekképviselettel fellépve

lesznek

önálló

erősíthetik pozíciójukat.

programok kedvezményezettjei Elmaradnak a hazai, illetve

3

7

21

A

városnak

fel

kell

Európai Uniós fejlesztési

készülnie arra, hogy az

források

EU-s

források

elmaradásával csak saját pénzügyi

A

jövedelem

termelő 2

4

8

forrásait

használhatja.

Ebből

következően

priorizálni

szükséges a projekteket. A cash-flow tervezésnél

nem

körültekintően kell eljárni,

kellő körültekintéssel lett a

pontosan egyértelműsíteni

cash-flow tervezve

kell,

projektek

esetében

hogy

melyek

a

jövedelemtermelő elemek az

egyes

milyen

projektekben, partnerek

bevonásával biztosítható a projekt

eredmény

fenntartható működtetése

Jelentős ellenállás

társadalmi 2 az

5

10

Megfelelő

egyes

kommunikációval

fejlesztések kapcsán

és

disszeminációs tevékenységgel minimalizálni szükséges az ellenállást. megfelelő

A releváns országos és

6

7

42

Fontos

a

stakeholderek

bevonása az előkészítésbe. Szeged MJV és a külső

megyei stratégiai

szakértők párhuzamos

dokumentumok (megyei és

tervezéssel folyamatosan

országos koncepciók, helyi

aktualizálják a városi

és országos rendezési

szakmai anyagokat.

tervek - SZÉSZ, OTRT, stb.) felülvizsgálata, módosítása időben csúszik

A fentiek alapján meghatározó kockázat gyanánt három szempont azonosítható be. A szakmai partnerek bevonása kapcsán (28-as kockázati index), a konzultációs mechanizmus megfelelő koordinálása, a résztvevők motiválása jelenti a legnagyobb kihívást. Megítélésünk szerint az intézkedéscsoportok résztvevőinek megfelelő szelektálásával kialakítható a tervezést operatív módon támogató szakértői kör. Az Európai Uniós fejlesztési források elmaradása (21-es kockázati index) nem csupán a tervezési program lebonyolítását, de a tervezett fejlesztési projektek megvalósítását is veszélyeztetheti. Ennek megfelelően a városnak mérlegelnie kell, hogy melyek az adott esetben saját forrásból is lebonyolítható beruházások.

Kiemelt kockázatú szempont a jelenleg országos szinten zajló tervezés kapcsán a párhuzamos előkészítési munka, melynek következtében nehéz a magasabb szintű dokumentumokhoz való illeszkedést, illetve az egyes szakmai anyagok közötti érdemi kapcsolódást, szinergiát biztosítani. A probléma kezeléséhez természetesen felkészült tervezési szakemberekre van szükség, továbbá biztosítani szükséges a megfelelő információáramlást, a megyei- és országos szintű folyamatokra való megfelelő rálátást.

5. Kommunikációs terv A társadalmi bevonás, a széleskörű partnerség kialakítása érdekében a város vezetése számos helyi akciót tervez lebonyolítani, amelyek biztosítani tudják a különböző szakmai és civil szervezetek, a vállalkozások, valamint a lakosság megjelenését az előkészítésitervezési, az ajánlattevő, illetve a véleményezési fázisban egyaránt. Ugyancsak hangsúlyt kívánunk helyezni a szomszédos, és egyéb, városunk fejlődésével szoros kapcsolatot mutató települések partneri körbe való bevonására. Minthogy az ITS alapú tervezés egyik alapja a városrészek szerinti lehatároláson alapul, fontos, hogy e területek szuverén problémái, igényei és tervezett fejlesztési céljai is felszínre kerülhessenek.

A kommunikációs cél, hogy minden érintett partner és a teljes lakosság figyelmét felhívják a

döntéshozók

és

a

tervezők,

a

Településfejlesztési

Koncepció

és

Integrált

Településfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának és elkészítésének fontosságára, és ösztönözzenek az aktív részvételre. Amint korábban jeleztük a külső kommunikáció a teljes (helyi és városkörnyéki) lakosság tájékoztatását tűzi ki célul, amelyhez a média szervezeteit ez esetben nem a klasszikus értelemben vett kommunikációs eszközként, hanem külön célcsoportként célszerű kezelni. A külső kommunikációban érintettek köre A

314/2012

(XI.8)

kormányrendeletben meghatározott államigazgatási szervek A

314/2012

(XI.8)

kormányrendeletben meghatározott területi szervek A 314/2012

érintett (megyei)

A belső

A kommunikáció eszköze

eszköze

érintettek köre

Belső

Hivatalos levél/elektronikus levél Szeged és

megkeresés

Megyei

kormányrendeletben

a

kormányrendeletben

emlékeztetők, jelentések Belső elektronikus

Elektronikus levél és

levelezőhálózat, Projektmenedzsment

meghívók, emlékeztetők,

meghatározott módon

megkeresés

Jogú levelezőhálózat,

Polgármesteri Hivatala

meghatározott módon

megkeresés

elektronikus

a Város Önkormányzata és meghívók,

(XI.8) Elektronikus levél és

kormányrendeletben

A kommunikáció

kommunikációban

a

Tervezők

jelentések Belső elektronikus levelezőhálózat,

meghatározott közvetlenül

érintett, kormányrendeletben

szomszédos

települési meghatározott módon

meghívók, emlékeztetők, jelentések

önkormányzatok

Belső

későbbiek

A

során

rögzítésre

kerülő

partneri kör

A

helyi

és

a

környékbeli lakosság

Elektronikus levél és megkeresés

Lakossági

Ötletvásár,

Lakossági

Fórum

Városi

Honlap

Sajtóhírek, meghívók

helyi levelezőhálózat,

A intézkedéscsoportok

meghívók,

meghívottai

emlékeztetők, jelentések Belső elektronikus

A kötelező nyilvánosságot levelezőhálózat, ellátó

szervezet meghívók,

képviselője

emlékeztetők, jelentések

A helyi partnerségben közvetlenül részt nem vevő

helyi

és

városkörnyéki szervezetek

és

Belső Sajtóhírek,

elektronikus

levelezőhálózat,

meghívók

Városrészi és Lakossági

elektronikus

Városrészi képviselők


fórum

jelentések

vállalkozások

Belső elektronikus

Elektronikus levelek, A helyi média

Sajtóközlemények,

szervezetei

Sajtóanyagok,

levelezőhálózat, Városrészi képviselők


Meghívók

jelentések

A Közreműködő Szervezet(KSZ) képviselője Az Irányító Hatóság (IH) képviselője7

A

betervezett

Hivatalos levél

Hivatalos levél

partnerségi

egyeztetési

rendezvényeken

túl,

lakossági

fórumok

megrendezésére a felmerülő igényekkel összhangban, egyedi esetekben kerülhet majd terveink szerint sor. A lakossági ötletvásár szakmai tartalma a későbbiekben, a konkrét igényeknek megfelelően kerül kialakításra.

7


A külső kommunikáció egyrészt a tájékoztatás és nyilvánosság feladatok ellátását foglalja magába. Az arculati elemek használata a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség központi előírásai alapján kötelező, az erre vonatkozó szabályzat a http://www.nfu.hu/doc/25 webhelyen érhető el (USZT arculati kézikönyv). Jelen projekt esetében az alábbi külső kommunikációs elemek használata előírt: • A kedvezményezett székhelyén C típusú tábla elkészítése és elhelyezése • Fotódokumentáció készítése • Sajtóközlemény megírása és kiküldése a projekt zárásáról, valamint a sajtómegjelenések összegyűjtése •

Térképtér feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal

• A kedvezményezett telephelyén D típusú tábla elkészítése és elhelyezése • A szükséges intézkedés megtétele a teljes felülvizsgálati folyamatnak (a város területi stratégiai dokumentumainak felülvizsgálata és átdolgozása), a város honlapján a lakosság által történő nyomon követhetőségének biztosítása, valamint a vélemények és javaslatok rögzítése érdekében Fontos megjegyezni, hogy a kötelező tájékoztatás és nyilvánosság feladatok keretén belül az interneten történő nyomon követhetőségnek kiemelt szerepe van. Ezért a város a tervek szerint saját honlapján keresztül is lehetőséget fog teremteni az információk elérésére, a vélemények és javaslatok rögzítésére. A kötelező kommunikációs elemeken kívül – összhangban a szakmai ajánlásokkal – természetesen a városfejlesztéshez kapcsolódó specifikus eszközrendszerre is támaszkodni kívánunk.

A tervezési folyamat során alkalmazandó partnerségi eszközrendszer

A szervezésért és Eszköz megnevezése

Szakmai tartalma

Tervezett helyszín

koordinációért felelős

Az esemény(ek) tervezett időpontja

Az esemény dokumentálásának

Kommunikációs

Média- és sajtó

Szeged MJV

szervezetek Szeged MJV

kampány, nyitó

megjelenéssel


Önkormányzata,

beszámoló készítése,

rendezvény

támogatott nyitó

Projektmenedzsment

cikkek, TV spot

(sajtótájékoztató) Helyi

rendezvény Intézkedéscsoportok

Szeged MJV

Szeged MJV

2013. október 1. hete ,

Meghívó, jelenléti ív,

intézkedéscsoportok

létrehozása (4 db),


Önkormányzata,

2013. október 4. hete

emlékeztető, fotó

felállítása

minden munkacsoport

Tervező,

2013. november 4. hete

dokumentáció

javaslatokat, ajánlásokat

Projektmenedzsment

2014. január 3. hete

2013. október 30.

fogalmaz meg a

2014. március 4. hete

szakterületén a tervezés

2014. május 4. hete

módja Fotódokumentáció,

adott fázisaiban, a közgyűlési üléseket és Lakossági ötletvásár8

döntéseket megelőzően Lakossági fejlesztési Szeged MJV ötletek

összegyűjtése, Polgármesteri Hivatala

becsatornázása

8

a

Szeged

MJV 2014. február 2. hete

Jelenléti

ív,

Önkormányzata,

dokumentáció,

Tervező,

összefoglaló

A lakossági ötletvásár szakmai tartalma a későbbiekben, a konkrét igényeknek megfelelően kerül kialakításra.

fotó

Fenntartható

tervezési folyamatba Sajtónyilvános,

Szeged MJV

Projektmenedzsment Szeged MJV

Városfejlesztési

reprezentatív ITS


Önkormányzata,

Program bemutatása a

bemutató látványos

Tervező,

helyi nyilvánosságnak

előadásokkal, sajtó- és

Projektmenedzsment

Kommunikációs

lakossági részvétellel Média- és sajtó

Szeged MJV

Szeged MJV

kampány záró

megjelenéssel


Önkormányzata,

rendezvénye

támogatott záró

Tervező,

(sajtótájékoztató)

rendezvény

Projektmenedzsment

2014. augusztus 2. hete

emlékeztető, beszámoló Fotódokumentáció, beszámoló készítése

2014. szeptember 1.

Fotódokumentáció, beszámoló készítése

Melléklet

1. A partnerségbe bevontak jegyzéke

Intézkedéscsoport neve Intézkedéscsoport elnöke Szervezet neve

Térségi és koordinációs intézkedéscsoport Mihálffy Béla (E-mail: ) Szervezet képviselője Elérhetőség Ménesi Imre

Hódmezővásárhely MJV Önkorm. Makó Város Önkorm. Mórahalom Város Önkorm. Kistelek Város Önkorm. Csongrád Megyei Önkorm. Szegedi Kistérség Többcélú Társulás Csongrád Megyei Kormányhivatal Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Központi Statisztikai Hivatal

Intézkedéscsoport neve Intézkedéscsoport elnöke Szervezet neve SZTE Innovációs igazgatóság SZTE Stratégiai Igazgatóság Klaszterek MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., Biotechnológiai Intézet Agrárkamara ELI.hu Kft KISOSZ - Csongrád Megyei

Gazdaságfejlesztési- és innovációs intézkedéscsoport Dr. Gyimesi László (E-mail: ) Szervezet képviselője Elérhetőség Dr. Szentgyörgyi Pál

Kereskedők és Vendéglátók Egyesülete 20 legnagyobb árbevételű, Szegeden működő vállalkozás

Intézkedéscsoport neve Intézkedéscsoport elnöke Szervezet neve Szegedi Tudományegyetem

Csongrád Megyei Építész Kamara Magyar Közút Nzrt. Csongrád Megyei Igazgatóság MÁV Zrt. Közműszolgáltatók ATIKÖVIZIG ATIKÖFE Csongrád Megyei Mérnökkamara Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Infrastruktúrafejlesztési-, üzemeltetési- és környezetvédelmi intézkedéscsoport Nagy Sándor (E-mail: ) Szervezet képviselője Elérhetőség Juhász Gyula Sz. Fehér Éva, városi főépítész

Intézkedéscsoport neve Intézkedéscsoport elnöke Szervezet neve A helyi nemzetiségi önkormányzatok Szegedi Tudományegyetem Szegedi Nemzeti Színház MASZK Egyesület történelmi egyházak Móra Ferenc Múzeum Csemete Egyesület Védegylet Klebersberg Intézményfenntartó Központ Szegedi Tankerület Csongrád Megyei Rendőrkapitányság Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége tagszervezeteként a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete Magyar Kerékpárosklub Szegedi Alapszervezete Fészek Nagycsaládosok Szegedi Egyesülete

Humán- és civil intézkedéscsoport Hűvös László (E-mail: ) Szervezet képviselője Elérhetőség Tóth Károly

2. Feladat ütemezés (excel) (különálló mellékletként csatolva képezi a dokumentum részét)

3. EU2020 tematikus célkitűzések

Az Európai Unióban fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés nem valósulhat meg az egységes piac megerősítése, elmélyítése és kiszélesítése nélkül. Ahhoz, hogy az egységes piac hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához, jól működő, egymással összeköttetésben álló piacokra van szükség, ahol a verseny és a fogyasztók hozzáférése ösztönzi a növekedést és az innovációt. A szolgáltatási irányelv alapján nyílt és egységes piacot kell létrehozni, biztosítva

ugyanakkor a fogyasztók számára nyújtott

szolgáltatások minőségének megőrzését.

Az Európa 2020 stratégia 5 kiemelt célt definiál, úgy mint a foglalkoztatás szintjének javítása, a kutatás-fejlesztés erősítése, az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése, az iskolából kimaradók arányának csökkentése, az országos szegénységi küszöbök alatt élő európaiak számának jelentős csökkentése. E célkitűzéseket az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eszközeivel érheti el a kontinens a következő hétéves fejlesztési időszakban. Az Európa 2020 stratégia KSK - alapok által megvalósítandó fő célkitűzéseinek és tizenegy tematikus célkitűzés keretében végrehajtandó legfontosabb intézkedéseknek a meghatározása révén a közös stratégiai keret további iránymutatással szolgálhat azt illetően, hogyan állíthatók leghatékonyabban a növekedés szolgálatába a KSK - alapok a partnerségi szerződésekben és programokban.

A tematikus célkitűzések jelentőségét tovább növeli, hogy a megyei szinten, valamint a megyei jogú városokban meginduló tervezési folyamatoknak ugyancsak e célkitűzések mentén szükséges definiálniuk a térségi szintű célkitűzéseket és az ezekhez kapcsolódó fejlesztési elképzeléseket, komplex program csomagokat.

1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése Cél a vállalkozások innovációjának javítása. Ennek keretében új technológiák – különösen a kulcsfontosságú alaptechnológiák – terjesztése és átvétele a kutatás és az oktatás, a technológiaátadás, az alkalmazott kutatás, a technológiafejlesztés és a demonstrációs létesítmények területén tevékenykedő szereplőkkel folytatott együttműködésen keresztül, annak érdekében, hogy a vállalatok innovatívabb termékeket, eljárásokat, marketinget és szolgáltatásokat fejleszthessenek ki, illetve új, nagy növekedést ösztönző intézkedésekkel diverzifikálják a nemzeti/regionális gazdaságot 2. Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használa tának és minőségének javítása Cél olyan ikt-alkalmazások kifejlesztése, amelyek hozzájárulnak a jövőbeni társadalmi kihívások leküzdéséhez és az új lehetőségek kihasználásához az e-egészségügy, a népesség elöregedése, a széndioxid-kibocsátások csökkentése, az erőforrás-hatékonyság, az oktatás, a digitális társadalmi befogadás, az energiahatékonyság, az „intelligens városok” számára kifejlesztett integrált iktmegoldások, az ikt-alapú innovációk széles körű elterjesztésére szánt, régiókon belüli és régiók közötti beruházások a legfontosabb társadalmi kihívások leküzdésére 3. A kkv-k, a mezőgazdasági (az EMVA esetében) és a halászati és az akvakultúra ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása Cél új üzleti modellek, például új értékláncok és marketingszervezetek kialakítása, els ősorban a nemzetközivé válás elősegítése érdekében 4. A karbonszegény gazdaság felé való elmozdulás támogatása minden ágazatban Cél az energiahatékonyság, illetve megújuló energiaforrásokra épülő fűtés és hűtés alkalmazása a középületekben, főként a kibocsátásmentes és az energiatöbbletet termelő épületek mintáinak bemutatása, valamint a meglévő épületek jelentős, akár az optimális költségszintet meghaladó mértékű felújítása; energiahatékonysági intézkedések és megújuló energiaforrások használata a kkv-kban (beleértve a tájékoztató kampányokat is). 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és –kezelés előmozdítása Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló stratégiák, cselekvési tervek és kockázat megelőzési és - kezelési tervek kidolgozása nemzeti, regionális és helyi szinten; tudásalap, adat megfigyelési kapacitások és információcsere-mechanizmusok kiépítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, továbbá kockázat megelőzésre és -kezelésre fordított megnövelt beruházások többek között a következő területeken: az épített környezet és más infrastruktúrák kárelkerülése és ellenálló képességének fokozása; az emberi egészség védelme; a vízkészletekre nehezedő jövőbeni nyomás mérséklése; árvízvédelemre irányuló beruházások; továbbá az ökoszisztémák sérülékenységének mérséklése az ökoszisztémák ellenálló képességének javítására és az ökoszisztéma-alapú alkalmazkodás elősegítésére. Cél a fenntartható vízgazdálkodás, ezen belül a vízfelhasználás hatékonysága (az ökoszisztéma

szempontjából) a háztáji víztároló övezetek létrehozása révén, hatékony vízfelhasználást alkalmazó termesztési módszerek támogatása és az erózióval szembeni erdővédelmi övezetek kialakítása és gondozása. 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása Cél a hatékony vízellátásra, szennyvíztisztításra és víz-újrafelhasználásra irányuló befektetések, többek között a szivárgás csökkentését és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek végrehajtását célzó új beruházások támogatása. Cél a zöld infrastruktúrákra irányuló, többek között a Natura 2000 és egyéb területeken végrehajtott beruházások a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megóvása, illetve helyreállítása, az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, az árvizek és tüzek elleni védekezés, a tengerpartok védelme, a talajvédelem és más kockázatmegelőző intézkedések, a természeti területek szétszabdaltságának mérséklése, a vízellátottság növelése, valamint a jelent ősen átalakított területek és élőhelyek helyreállítása érdekében. a fenntartható integrált városfejlesztés, többek között a fenntartható városi vízelvezetés, a talajlezárás helyreállítására irányuló intézkedések, továbbá a szennyezett területek és a kulturális infrastruktúra rehabilitációjának támogatása, a mezőgazdasági vízfelhasználás hatékonyságának növelése a hatékonyabb öntözési rendszerekre irányuló beruházásokon keresztül, a vízfelhasználás hatékonyságával, illetve a talajok puffer- és szűrőképességének megőrzésével kapcsolatos tanácsadás; a vizek és talajok minőségének javítása és hozzájárulás a talaj erózióval, tömörödéssel, szikesedéssel, földcsuszamlással és szervesanyag-veszteséggel szembeni védelméhez 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban A belvízi utak kapacitáshiányainak megszüntetése, ugyanakkor a folyómedrekben végrehajtott lényeges

változások

minimálisra

csökkentése,

valamint

a

hajóflották

környezetbarátabb

működtetésére és a folyami információs rendszerekre irányuló beruházások 8. A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása Kiemelt támogatás vállalkozások indításához és fejlesztéséhez a munkanélküliek, a hátrányos helyzetűek és inaktív személyek számára, minden ágazatban, beleértve a gondozási és egészségügyi szolgáltatásokat, a munkaerő-piaci beilleszkedést, a zöld munkahelyeket és a közösségfejlesztést. Ez a támogatás magában foglalja a készségfejlesztést, beleértve az ikt-t, a vállalkozási és vezetési készségeket, a mentorálást és tanácsadást, valamint befogadó vállalkozásfejlesztési és pénzügyi szolgáltatások nyújtását a vállalkozásokat indítók számára. Cél üzleti inkubátorházak kialakítása, valamint beruházási támogatás az önfoglalkoztatáshoz és vállalkozások indításához, különösen az olyan, új növekedési forrásokat jelentő területeken, mint a környezetbarát gazdaság, a fenntartható idegenforgalom (beleértve az „ezüst gazdaságot”), illetve az egészségügyi és szociális szolgáltatások. 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Cél a foglalkoztathatóságot növelő különböző típusú intézkedéseket – például az egyénre szabott

támogatást, tanácsadást, útmutatást, általános oktatáshoz, szakoktatáshoz és -képzéshez, valamint szolgáltatásokhoz,

nevezetesen

az

egészségügyi

és

szociális

szolgáltatásokhoz,

a

gyermekgondozáshoz és az internetes szolgáltatásokhoz való hozzáférést – egyesítő integrált megközelítés kialakítása. 10. Beruházások az oktatás, a képességfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás területén Cél a partnerségek kialakítása és megerősítése a felsőoktatási, az üzleti és a kutatási szféra között, a munkavállalókat célzó, az egész életen át tartó tanulásra irányuló stratégiák végrehajtása a szociális partnerekkel együttműködésben, ideértve a munkavállalók képzését, készségfejlesztését, valamint transzverzális kompetenciáik, például nyelvismeretük, digitális jártasságuk és vállalkozói készségük naprakésszé tételét; a szakoktatási és -képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazítása a munkahelyi tapasztalaton alapuló tanulási programok, például a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek szakoktatásban és -képzésben való kifejlesztése, valamint a vállalatok több gyakornok alkalmazására való ösztönzése révén. 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás Cél az ágazati és területi megállapodások kialakítása a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás, az egészségügy és az oktatás terén, minden területi szinten.

4. Emlékeztető - tervezet

Intézkedéscsoport neve: Dátum, helyszín:

Az ülésen elhangzottak összefoglalása:

Az intézkedéscsoport szakmai javaslata:

5. Jelenléti ív - tervezet

Intézkedéscsoport neve: Dátum, helyszín:

Név

Képviselt szervezet

Aláírás

6. A partnerségi elv és a társadalmi konzultáció

Partnerségi Elv az Európai Unióban

A partnerség egyike az Európai Uniós kohéziós politika négy alapelvének. A koncentráció, a programozás és az addicionalitás mellett a partnerség megfelelő alkalmazása járul hozzá alapvetően a kohéziós célok teljesüléséhez. A partnerségi elv alapvető Európai Uniós elvárás, amely az egyes tagállamoktól már programozás szintjén megfogalmazott és érvényesített, konkrét lépéseket vár el. A TANÁCS 1083/2006/EK rendelete9 (2006. július 11.) 2007-2013 közötti programozási periódus tekintetében egyértelműen rendelkezett a partnerség alapelveiről az alábbi módon. Az előírások értelmében az alapok célkitűzéseit a Bizottság és az adott tagállam közötti szoros együttműködés (partnerség) keretében kell megvalósítani. A tagállam adott esetben és a hatályban lévő nemzeti szabályozással és gyakorlattal összhangban partnerséget alakít ki többek között a következő hatóságokkal és szervekkel: a) az illetékes regionális, helyi, városi és egyéb közhatóságok; b) a gazdasági és társadalmi partnerek; c)

bármely

egyéb

megfelelő, a

civil

társadalmat

képviselő szervezet,

a

környezetvédelmi partnerek, nem kormányzati szervezetek, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításáért felelős szervezetek. A nemzeti szabályozással és gyakorlattal összhangban valamennyi tagállam nemzeti, regionális és helyi szinten, illetve a gazdasági, szociális, környezetvédelmi és egyéb területeken kijelöli az adott területet legmegfelelőbben képviselő partnereket (a továbbiakban: a partnerek), figyelembe véve a nők és férfiak közötti egyenlőség és a – környezet védelmére és állapotának javítására vonatkozó követelmények integrációja által megvalósuló – fenntartható fejlődés támogatásának szükségességét. 9

A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

A partnerség az operatív programok előkészítését, végrehajtását, monitoringját és értékelését fogja át. A tagállamok adott esetben valamennyi érintett partnert – különösen a régiókat – bevonják a programozás különböző szakaszaiba az egyes szakaszok tekintetében megállapított határidőn belül. A 2007-2013-as időszakra vonatkozó Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete (Új Magyarország Fejlesztési Terv) is megfogalmazza a társadalmi partnerek aktív részvételét és bevonásuk szükségességét a döntések előkészítésébe és végrehajtásába. A partnerség erősíti a helyi demokrácia intézményét, elősegíti a konszenzusos döntések meghozatalát, és könnyebbé teszi a végrehajtást. A program megfogalmazása szerint ehhez szükség van az elektronikus eszközök elterjesztésén túl a civil, állami és önkormányzati fórumok, kerekasztalok, egyeztető fórumok működtetésére, a civil szféra érdekképviseleti és érdekérvényesítési rendszereinek a javítására és a helyi nyilvánosság létrehozására, fejlesztésére, támogatására a kormányzás és politikaalkotás folyamataiban. Az Új Széchenyi Terv szintén kiemeli és alapvető fontosságúként említi a partnerség elveinek alkalmazását, melynek alapeleme a nyitott és partnerségen alapuló tervezés.

A 2014-2020-as időszakra vonatkozóan a partnerségi megközelítés új, kiterjesztett értelmet kap, és ezzel párhuzamosan az elvárások – tagállami és alacsonyabb szinteken is – jelentősebbé válnak a jelenlegi elképzelések szerint.

Az új időszak tekintetében az Európai Parlament és a Tanács új rendelettervezetet készített a Közös Stratégiai Keret pénzügyi alapjaira vonatkozó általános rendelkezések megállapítása és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezése céljából 2012.3.14-én 2011/0276 (COD) számmal. A javaslat előterjesztése tartalmazza a stratégiai tervezés és programozás közös elemeit, beleértve

az

egyes

tagállamokkal

kötendő partnerségi

szerződéseket

szabályozó

rendelkezéseket. A rendelettervezet tartalmát összefoglaló 5. pont általános elvként az elsők között említi a partnerséget és a többszintű kormányzást. Az 5.1.2 „stratégiai megközelítés” alpont szerint az ott felsorolt, az Európa 2020 stratégiával összhangban lévő 11 tematikus célkitűzéssel

kapcsolatos nemzeti és regionális szintű kötelezettségvállalásokat a Bizottság és az egyes tagállamok közötti partnerségi szerződések határozzák meg. Az előterjesztő dokumentum a partnerséggel kapcsolatban továbbá kitér az alábbiakra:  A tagállamnak partnerséget kell szerveznie az illetékes regionális, helyi, városi és más közhatóságokkal, a gazdasági és társadalmi, valamint a civil társadalmat képviselő testüle tekkel. A partnerség célja, hogy garantálja a többszintű kormányzást valamint tisztázza az érintett felek által tervezett beavatkozások felelőseit. Magatartáskódex megfogalmazása javasolt az érintett partnerek következetes bevonása érdekében a következő időszak előkészítése, megvalósítása és értékelése tekintetében.  Minden tagállamnak partnerségi szerződést kell kidolgoznia, amely át kell, hogy ültesse a közös stratégia keretben előírt elemeket a nemzeti végrehajtási folyamatokba.  A tagállamoknak a partnerségi szerződéseik végrehajtása során elért eredményekről jelen téseket kell benyújtaniuk a Bizottság felé, melyek alapján az stratégiai jelentéseket készít.

A rendelettervezet szövegének 2. cikke (fogalom meghatározások) 18. alpontja konkrétan definiálja a partnerségi szerződést a következők szerint: A partnerségi szerződés a tagállam által a partnerek bevonásával a többszintű irányítási megközelítéssel összhangban készített dokumentum, amely a tagállam a KSK-alapok eredményes és hatékony felhasználására vonatkozó stratégiáját, prioritásait és intézkedéseit határozza meg az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégia megvalósítása érdekében, és amelyet a Bizottság az értékelés és a tagállammal folytatott párbeszéd után hagy jóvá. A rendelettervezet 5. cikke a „Partnerség és többszintű kormányzás” címet kapta. Itt került meghatározásra, hogy a tagállam az egyes programok előkészítése és megvalósítása érdekében mely partnerekkel szervez partnerséget, nevesül:  az illetékes regionális, helyi, városi és más hatóságokkal,  a gazdasági és társadalmi partnerekkel, valamint  a civil társadalmat képviselő testületekkel (beleértve különösen a horizontális célkitűzése ket propagáló szervezeteket)

A 2011/0276 (COD) tanácsi rendelettervezethez kapcsolódóan az EU hivatalos lapjában a Régiók Bizottsága 2012. május 3. és 4-i 95. plenáris ülésének eredményeként fogalmazta meg véleményét a következő címmel: "A Régiók Bizottsága véleménye - Általános rendelet a közös stratégiai kerethez tartozó alapokról (2012/C 225/07)”. A Régiók Bizottsága ebben a dokumentumban a tagállami partnerségi szerződések megkötésével kapcsolatban tette meg kiegészítését, melyben a helyi és regionális önkormányzatok bevonását szorgalmazza a tagállami partnerségi szerződésekbe. A vélemény a 2. módosítás (16) preambulumbekezdésében azt hangsúlyozza, hogy a tagállam a partnerségi szerződést a saját helyi és regionális önkormányzataival egyetértésben, partnereivel együttműködve és a Bizottsággal folytatott párbeszéd révén dolgozza ki. Felvetődött, hogy a regionális és térségi szintű önkormányzatok a tagállami partnerségi szerződéseket aláírásukkal lássák el. A véleményt a régiós bizottság az alábbiakkal indokolja: "Meggyőződésünk, hogy a regionális és helyi önkormányzatoknak – a kohéziós politika finanszírozóiként és megvalósítóiként – teljes mértékben részt kell venniük e politika kidolgozásában, megtárgyalásában, végrehajtásában és módosításában."10 A fentieket, valamint a vonatkozó és már említett szabályozásokat figyelembe véve és szem előtt tartva egyértelmű, hogy a megyei területfejlesztési dokumentumok kialakításakor a partnerség elvét szigorúan érvényesíteni szükséges.

Az

egyes

érintett

felek

jelentősége

és

lehetséges

közreműködésük

a

belső

intézményrendszertől függően minden tagállamban nagyban eltér. Alapvető fontosságú azonban, hogy a partnerség szervezése minden partner számára átlátható legyen, és minden résztvevő tisztában legyen azzal, mi a partnerség célja, kinek mi a feladata, és milyen eredményt várnak a partnerségtől. Erősen ajánlott tehát kidolgozni egy egyértelmű célokat és pontos ütemtervet tartalmazó munkaprogramot. Ebben szerepelhetnének az egyedi intézkedések, illetve a partnereknek a partnerségi szerződés és a programok előkészítésébe való bevonásának érdekében tett intézkedések, valamint meg lehetne adni a partnerek különböző programozási dokumentumok előkészítésében való részvételének részletes adatait és az ezekhez tartozó ütemezést.

10

A Régiók Bizottsága véleménye - Általános rendelet a közös stratégiai kerethez tartozó alapokról (2012/C 225/07)

A partnerségi elv és a társadalmi konzultáció alkalmazásának el őnyei A partnerség, mint fogalom alapvetően pozitív asszociációkat vált ki az emberből. Értelmezését olyan kifejezésekkel írhatjuk körül, mint bizalom, összefogás, közös cél, alkalmazkodás,

egyenrangú

viszony,

tolerancia,

visszajelzés,

gyors

és

pontos

információszerzés. A fejlesztési programok vonatkozásában a partnerségnek a teljes program ciklust át kell fognia, a tervezéstől a megvalósításon át az üzemeltetésig és fenntartásig. A fenti megközelítésre tekintettel a partnerségben megvalósuló tervezés előnyei az alábbi jellemzőkben érhetőek tetten. A partnerség alkalmazása •

a társadalmi konzultáció révén alapvetően hozzájárul a nagyobb és szélesebb körön alapuló legitimációs szint eléréséhez, a társadalmi felelősségvállalás és felelősségérzet kialakulásához,

•

az együttműködések révén elősegíti egy újszerű, komplex látásmód érvényesülését,

•

lehetővé teszi a különböző intézményi, szakmai és területi szinteket képviselő partne rek tapasztalatának, tudásának és forrásainak közös hasznosítását,

•

hozzájárul olyan struktúrák és együttműködések kialakításához, amelyek az operatív együttműködési időszak lezárását követően is fennmaradnak és pozitív hatást gyako rolnak az adott térség fejlődésére,

•

a partnerség keretei között felhasználni tervezett forrás nem elszigetelten fejti ki hatását, így a társadalmi-gazdasági kapcsolatrendszereken keresztül a potenciális szereplők csoportjaira, és nem csak elemeire hat.

További, a partnerség kereteit meghatározó alapelvek11

A partnerség elve a közös stratégiai kerethez tartozó alapok végrehajtásában: a partnerségről szóló európai magatartási kódex elemei, BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM alapján 11

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó, KSK-alapokról szóló bizottsági javaslatok keretében a tagállamok számára egyértelműen kötelező lesz a partnerség megszervezése, a megfelelő partnerek bevonására a programozás különböző szakaszaiban alkalmazott konkrét eljárásokat azonban a nemzeti hatóságok határozhatják meg. A partnerségről szóló európai magatartási kódex minimumkövetelményeket fog meghatározni arra vonatkozóan, hogy az alapok végrehajtása során hogyan valósítható meg az olyan minőségi partnerség, amely ugyanakkor széles teret enged a tagállamoknak a különböző partnerek részvételének megszervezésében. A közös rendelkezésekről szóló rendelet előírja, hogy a tagállamoknak partnerséget kell szerveznie a) az illetékes regionális, helyi, városi és más hatóságokkal, b) gazdasági és szociális partnerekkel, valamint c) a civil társadalmat képviselő testületekkel, beleértve a környezetvédelmi partnereket, a civil szervezeteket, és az egyenlőséget és megkülönböztetés mentességet propagáló szervezeteket. A partnerséget az egyes tagállamok intézményrendszerével összhangban kell megszervezni. A decentralizált tagállamokban a partnerség megszervezésében a régiók fogják a legfontosabb szerepet játszani. A partnerségi szerződés és a programok előkészítésének első lépéseként a tagállamoknak ajánlatos a nemzeti környezetben azonosítani a KSK-alapok által érintett érdekelt feleket, a partnerség ösztönzőit, illetve jogi és adminisztratív akadályait, valamint ezen akadályok elhárításának lehetséges módjait. A tagállamokat arra is ösztönzik, hogy a párhuzamosságok elkerülése

és

az

időmegtakarítás

érdekében

építsenek

legfontosabb

meglévő

nemzeti/regionális/helyi partnerségi struktúráikra. A reprezentatív és működőképes partnerség kialakításához esetleg kapacitásépítésre irányuló támogatásra is szükség lehet. A partnerségről szóló európai magatartási kódex kiegészítheti a közös rendelkezésekről szóló rendeletet a tagállamok arra való felhívásával, hogy a partnereket nyílt és átlátható módon válasszák

ki,

valamint

biztosítsák

azok

tájékoztatását

a

bizalmassággal

és

az

összeférhetetlenséggel kapcsolatos kötelezettségeikről. A partnerség jellege és nagysága attól függ, hogy az adott partnerség milyen politikai prioritásokkal foglalkozik, és milyenek a területi körülmények. A partnerségről szóló európai magatartási kódex kiegészítheti a közös rendelkezésekről szóló rendeletet annak előírásával,

hogy a partnerség fogja össze azokat az intézményeket, szervezeteket és csoportokat, amelyek befolyásolhatják a programok végrehajtását, vagy amelyekre e végrehajtás hatással lehet.

Különös figyelmet kell fordítani azokra a csoportokra, amelyekre hatással lehetnek a programok, de nehezen tudják a programokat befolyásolni, különösen a leginkább veszélyeztetett és marginális csoportokra, például a fogyatékossággal élő személyekre, a migránsokra, a romákra stb. A partnerségben fontos a pluralizmus ösztönzése, valamint az üzleti, közösségi alapú és önkéntes szervezetek mellett a közszféra különböző érintett részeinek bevonása is, összefogva a különböző típusú és méretű szervezeteket, illetve a kisebb innovatív szereplőket. A közigazgatás nemzeti, regionális és helyi szintjei közötti szorosabb együttműködés elősegíti az alapok végrehajtásának egységes és integrált megközelítését. A regionális és helyi önkormányzatok, mint a gyakorlati szinthez legközelebb álló közigazgatási szervek, kulcsszerepet játszanak és döntő fontosságúak az Európa 2020 stratégia végrehajtásában, illetve a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításában. A részvételük mértéke az egyes tagállamok egyéni intézményi kereteitől, illetve különösen a különböző területi szinteknek az eltérő alapok hatályával kapcsolatos jogi és költségvetési hatáskörétől függ. Nemzeti szinten a tagállamokat arra ösztönzik, hogy használják a meglévő regionális, szubregionális és helyi önkormányzatok szövetségeit és hálózatait, mivel ezek széles képviseletet és gyakorlati tapasztalatot jelenthetnek. Részt vesznek a stratégiai dokumentumok előkészítésében, illetve a KSK-alapok nemzeti szintű végrehajtásában. A régiók – különösen az alkotmányos hatáskörrel rendelkezők – gyakran játsszák az irányító hatóság szerepét, így ezek feladata a partnereknek a program előkészítésébe, végrehajtásába, figyelemmel kísérésébe és értékelésébe való bevonása. A partnerségről szóló európai magatartási kódex kiegészítheti a közös rendelkezésekről szóló rendeletet annak előírásával, hogy a különböző meglévő tagállami területi szinteknek – különösen a regionális szintnek – képviselettel kell rendelkezniük a partnerségben, és egyéni hatáskörükkel összhangban részt kell venniük a KSK-alapok végrehajtásának különböző szakaszaiban. Ha a programok irányító hatóságai a régiók, akkor ezeknek kell megszervezniük a partnerséget és bevonniuk az illetékes helyi, városi és más hatóságokat, a gazdasági és szociális partnereket, valamint a civil társadalmat képviselő testületeket,

beleértve a környezetvédelmi partnereket, civil szervezeteket, és az egyenlőséget és megkülönböztetés mentességet propagáló szervezeteket a programok előkészítésébe, végrehajtásába, figyelemmel kísérésébe és értékelésébe. A beavatkozások területi hatályát és a különböző területek közötti funkcionális egymásrautaltságot figyelembe véve a partnerségről szóló európai magatartási kódex továbbá várhatóan kiegészíti a közös rendelkezésekről szóló rendeletet a tagállamok arra való felhívásával, hogy biztosítsák, hogy az olyan városi területeket, ahol integrált területi beruházásokat (ITB) fognak végrehajtani, közvetlenül bevonják a program előkészítésébe, végrehajtásába, figyelemmel kísérésébe és értékelésébe annak érdekében, hogy a programokba megfelelő, egyedi szükségleteikre irányuló stratégiai megközelítést építsenek be.

Legjobb gyakorlatok

Romániában az ESZA irányító hatósága feladatához tartozott, hogy az ország uniós csatlakozását megelőzően rendszertani elemzést végezzen. Ez a dokumentum kulcsfontosságú programozási dokumentumot jelentett a nemzeti stratégiai referenciakeret és az operatív programok számára. Amellett, hogy partnerséget kellett kialakítani a legfontosabb politikai szereplőkkel a nemzeti szintű programozáshoz, nyilvánvaló volt, hogy a döntéshozatalban és a végrehajtásban részt vevő szereplők kapacitásának megerősítéséhez regionális és helyi szintű partnerségi mechanizmusokra is szükség van. Ennek keretében az érintett, regionális és országos szintű szereplőkkel folytatott találkozókon és vitákon keresztül minden egyes régióban foglalkoztatásra és szociális befogadásra vonatkozó háttérelemzést végeztek. Az északkeleti régióban például több mint 200 szereplő vett részt ebben.

Magyarországon a nemzeti stratégiai referenciakeret nyilvános konzultációjának módszereit civil társadalmi szervezetek ajánlásai alapján dolgozták ki. Mintegy 4000 partnerszervezetet, köztük szakszervezeteket, munkavállalói érdekcsoportokat és nem kormányzati szervezeteket, illetve az üzleti élet, az oktatás és a tudomány képviselőit kérték fel tanácsadóként a nemzeti stratégiai referenciakeret és az operatív programok irányának meghatározására.

A nagyközönség egy weboldalon keresztül szintén hozzáférhetett a dokumentumokhoz, és észrevételeket tehetett a nemzeti stratégiai referenciakerettel és az operatív programokkal kapcsolatban. A tervezetek megvitatására műhelytalálkozókat szerveztek az érintett szakmai és szociális partnerekkel, illetve a minisztériumok képviselőivel Liverpool város régiójában (Egyesült Királyság) technikai csoportot hoztak létre annak érdekében, hogy Merseyside megye/Liverpool város régiója az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében indított minden projektet megvizsgáljon. E technikai csoport a helyi közigazgatási szervek, a magánszféra, a felsőoktatási ágazat, a közösségi és az önkéntes szektor, a tömegközlekedési hatóság, valamint a Foglalkoztatási és Szakképzési Bizottság képviselőiből áll. A csoport a technikai segítségnyújtási finanszírozás keretében alkalmazott két helyi munkatárs és az irányító hatóság támogatásával működik, amely a technikai csoport ülésein tanácsadói minőségben vesz részt. Ez a technikai csoport észrevételt fűz az ERFA minden egyes pályázatához, prioritásokat jelöl ki az ERFA-támogatások számára, segít konzorciumot kialakítani a Liverpool Város Régiójában megvalósítandó tevékenységekhez (vállalkozói készség, szociális vállalkozás, a vállalkozások

támogatása,

energiahatékonyság

a

lakásépítésben

stb.),

valamint

befolyásolhatja a régióban működő JESSICA és a JEREMIE program tervezését és végrehajtását stb. Ausztria hagyományos szociális partnerségi modellje tükröződik az ESZA és az ERFA programjaiban. A gazdasági és szociális partnereket egy állandó testület, az Osztrák Területfejlesztési

Konferencia

(ÖROK)

keretében

bevonták

a

nemzeti

stratégiai

referenciakeret (STRAT.AT) tervezésébe és végrehajtásába. A STRAT.AT plus a jelenlegi programozási időszakban alkalmazott innovációs eszköz. A stratégiai monitoring platformjául szolgál. A tanulás és a párbeszéd alulról építkező folyamatát kínálja, továbbá széleskörű partnerség kialakítására törekszik új stratégiák kidolgozásához. Párbeszéden alapuló üléseket („Foren” és „Synergien”), valamint tapasztalatcseréket is szerveznek. Spanyolországban elismerték annak fontosságát, hogy a nemek közötti egyenlőséget minden alapba be kell építeni. Az „Instituto de la Mujer” (Nők Intézete) bekerült az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) monitoring bizottságainak tagjai közé. Létrehoztak egy nemek közötti egyenlőség politikájára

irányuló hálózatot, amellyel az alapok által finanszírozott beavatkozások során biztosítják a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének valódi és hatékony megvalósítását. Szlovéniában az ESZA „intézményi és közigazgatási kapacitás” prioritása keretében különleges finanszírozást vezettek be az NGO-k, különösen az NGO-hálózatok fejlesztésére. Ilyen nemzeti szintű hálózatra példa a CNVOS, amely több mint 200 szövetséget tömörít. A CNVOS támogatja az NGO-k strukturális alapokkal való kapcsolatát, és NGO-képviselőket jelöl ki a monitoring bizottságokban való részvételre. Ezenfelül 10 regionális NGO-hálózatot hoztak létre a regionális és helyi NGO-k fejlesztésének támogatására, illetve annak érdekében, hogy ezek aktívabban működhessenek közre a közpolitikákban. 12 tematikus hálózat is támogatásban részesül annak érdekében, hogy meghatározott területeken (kultúra, környezetvédelem, egészségügy stb.) javuljon a párbeszéd Lettországban a környezetvédelmi NGO-k 2005 májusában, a programok előkészítésének keretében megalakították a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó NGO-k nemzeti koalícióját. Ennek munkájában nyolc-tíz környezetvédelmi NGO vett részt aktívan. 2005 és 2006

folyamán

személyes

találkozókra

és

véleménycserékre

került

sor

a

Pénzügyminisztériummal és a Környezetvédelmi Minisztériummal, amelyek eredményeként igen aktív interakció alakult ki az NGO-k képviselői és a minisztériumok között. Szintén szoros, ágazatközi együttműködés alakult ki, különösen az oktatási, a nemek közötti egyenlőséggel és a szociális kérdésekkel foglalkozó NGO-k között. Az NGO-k bevonásának sikere részben a részvétel megszervezése kínálta lehetőségeken, többek között a megfelelő információs eszközökön, az egyértelmű részvételi eljárásokon – például a dokumentumtervezetekről szóló konzultáción és a stratégiai környezeti hatásvizsgálaton múlt. Külön weboldalt hoztak létre, amelyen az uniós alapok programozására vonatkozó minden információt közzétettek. Az NGO-k és a minisztériumok közötti találkozókat igény szerint tartották meg, azaz a konzultációs találkozókra az NGO-k tettek javaslatot, a minisztériumok pedig erre készségesen reagáltak, és engedték, hogy a konzultációs folyamat jelentősen túllépjen a formaságokon. Máltán több munkacsoportot szerveztek a programok kidolgozására, amelyek különböző prioritási területekkel (gazdasági fejlődés és versenyképesség, hozzáférés biztosítása, környezetvédelem,

foglalkoztatás

és

társadalmi

befogadás)

foglalkoztak.

Ezek

minisztériumokat, NGO-kat és társadalmi-gazdasági partnereket fogtak össze. A fő érdekelt

felek között kérdőíveket osztottak szét, és kétoldalú találkozókat szerveztek. 2005 szeptemberében több mint nyolcvan szervezet vett részt a fejlesztési kihívások és lehetőségek vizsgálatára irányuló nemzeti műhelytalálkozón. Helyi önkormányzatok, NGO-k és egyéb civil társadalmi szervezetek vettek részt a 2006 első negyedévében a Miniszterelnöki Hivatal által megrendezett nyilvános párbeszédben.

7. A helyi partnerség építés eszköztára12

Az URBACT program

Az URBACT II az Európai Unió (Európai Regionális Fejlesztési Alap) és a tagállamok által finanszírozott program, amely 2007-től 2013-ig zajlik. A program az URBACT I folytatása, amely 2002-től 2006-ig tartott. Átfogó célja, hogy Európa szerte elősegítse a fenntartható, integrált városfejlesztési politikát. Az urbanizált területek főként a szegénység kezelésével és az integráció megvalósításával küzdenek, de ezek a területek ugyanakkor az európai gazdaság, különösen az új, tudásalapú iparágak fő hajtóerői is. Az URBACT Program égisze alatt zajló, városok közti tapasztalatcsere segít valamennyi városban felgyorsítani az innovációs politikai folyamatokat. A különböző érintettek – a gazdasági és politikai szereplők, valamint a széles nyilvánosság – tevékeny közreműködése alapvetően szükséges. Az URBACT II speciális céljai:  Tapasztalatcsere és s tanulás elősegítése a városi politikusok, a döntéshozók és a gyakorló szakemberek között;  A tapasztalatcseréből leszűrt jó gyakorlat és tudásanyag elterjesztése, valamint a know-how továbbadásának biztosítása;  A városok vezető politikusainak és gyakorló szakembereinek (köztük az operatív programok irányítóinak) támogatása a fenntartható városfejlesztést célzó akcióprogramok meghatározásában és azok gyakorlatba való átültetésében. A Program e célok eléréséhez segít különböző városi témakörökben ‘projekteket’ létrehozni, munkacsoportok vagy tematikus hálózatok formájában. Minden projektnek több partnere van (a tematikus csoportoknak 8-12, a munkacsoportoknak 6-8), ezek legalább három különböző Partner-, vagy Tagállamból kerülnek ki. A projekt-partnerek lehetnek városok, regionális hatóságok, országos szintű hatóságok, illetve egyetemek vagy kutató központok. Több projekt “gyorspályás” (‘Fast Track’) minősítést kapott. URBACT II ULSG TOOLKIT – Eszköztár a Helyi Támogatócsoportok számára c. dokumentum alapján 12

Az URBACT II egyik legfontosabb újítása az a követelmény, hogy minden egyes partner (akár város, akár nem város) létrehoz egy Helyi Támogatócsoportot (Local Support Group, LSG ) és kidolgoz helyi akciótervet (Local Action Plan, LAP). Az eszköztár erre Urbanisztikai szakmai tapasztalatcsere vonatkozó fejezete ismerteti, hogy mit jelent ez a gyakorlatban.

A helyi támogatócsoportok Az URBACT program minden partnertől megköveteli egy Helyi Támogatócsoport (LSG) felállítását. A csoport feladata, hogy a gyakorlati tapasztalatok a városok közötti transznacionális cseréje a lehető legnagyobb hatást fejtse ki. Az LSG-k biztosíthatják egy projekt kapcsán felmerült elképzelések realitását, és kipróbálhatják azok életképességét helyi szinten. Az ő kezükben van annak lehetősége, hogy a széles körű európai URBACT “társadalom” részeként, széles körben átadják a fő üzenetet a sikerrel fenntartható városokról. Ők tudják az érintetteket mozgósítani, az igényeket megfogalmazni és a helyi akcióterveket (LAP) koprodukcióban elkészíteni. Ők vihetik tovább hosszú távon a folyamatot, ha az URBACT projekt már befejeződött. A megfelelő érintettek egybegyűjtése. hatékony LSG kiépítése minden URBACT II partner saját felelőssége. Minden Helyi Támogatócsoport tagságát az egyedi körülményekhez szabottan kell kialakítani. Nincs varázsige – az LSG -k céljai, tevékenysége és összeállítása a projekt témájától függ, valamint a tapasztalatcserére javasolt tevékenység természetétől és a helyi igények és gyakorlat jellegétől. A Helyi Támogatócsoport feladata, hogy összegyűjtse azokat a szereplőket, akik helyzetükből fakadóan hozzá tudnak járulni a helyi akcióterv kidolgozásához és megvalósításához Néhány esetben előfordulhat, hogy az Irányító Hatóságokat be kell vonni az LSG -kbe. Lehet, hogy nem vesznek részt minden tevékenységben, de érdemes őket tájékoztatni. A Helyi Támogatócsoportokat mozgósítani és erősíteni kell a projekt futamideje során, és végül vállalniuk kell az eredményeket.

A helyi akcióterv

A helyi akcióterveknek (Local Action Plans: LAPs) minden partner számára konkrét útvonaltérképet (roadmap) kell biztosítaniuk és egy sor megoldást az URBACT projekt kezdetén meghatározott fő kérdések kezelésére. Ha a finanszírozást a Strukturális Alapokból kívánjuk megoldani, javasolt az Irányító Hatóságok bevonása. Azonban nincs szigorúan meghatározva, hogy egy helyi akcióterv miből álljon. Arra buzdítjuk a projekt-partnereket és a Helyi Támogatócsoport tagjait, hogy kreatívan döntsenek a számukra legjobb formáról.

A helyi akciótervek az URBACT program új dimenziója. Céljuk, az URBACT I tapasztalataira alapozottan, hogy:  Növeljék a nemzetek közötti tapasztalatcsere és ismeretszerzés hatását a helyi politikákra;  A partnerek által elvégzett hálózatépítő tevékenység eredményeinek (outputjainak) konkrét formát adjanak;  Eszközül szolgáljanak a további változásokhoz.

Minden URBACT II partner kötelezettséget vállal saját helyi akciótervének elkészítésére, a programban való részvételének outputjaként. A helyi akcióterv az URBACT II partner és a releváns

stakeholderekből

álló

Helyi

Támogatócsoport

együttműködésében

kerül

kidolgozásra. Az összeállítás, a meghatározott területi szint és a forma a partner típusától függően eltérő lesz. Lehet egyszerűen csak „akcióterv”, vagy „helyi akcióterv” helyett inkább „regionális akcióterv”. Vagy ehelyett lehet egy országos politikai keretterv, vagy a tárgyalt kérdésben felelős szervezet illetékessége alatt készítendő „stratégiai terv”. Abban az esetben, ha a partner nem egy város (hanem pl. egyetem vagy kutatócsoport), az akcióterv tartalmazhat kutatási projekt-elemeket, a partnereket segítő, akcióterv-készítéséhez javasolt módszertani elemeket, vagy a projekt témájára vonatkozó politikákkal kapcsolatos, újonnan kifejlesztett

kutatási programot. A LAP (helyi akcióterv) rendszerint egy írásos dokumentum, de ki lehet egészíteni egyéb eszközökkel.

Egy akcióterv elkészítése A következő eszközök többsége egy Projektciklus Menedzsmentből lett átvéve. Mindazonáltal, függetlenül attól, hogy a partnerek és az LSG -k melyik konkrét módszert választották a LAP közös elkészítéséhez, alapvető fontosságú a kulcselemek — célok, tevékenységek, ütemezés, finanszírozás stb. — feltárása és pontos tisztázása. Ennek a folyamatnak a lebonyolításához használható a Tevékenységtáblázat.

Mindezek mellett hasznos lehet a terv belső logikájának a tesztelése is, például annak ellenőrzésével, hogy az előirányzott tevékenységek várhatóan a kívánt célokhoz vezetnek-e. Így elkerülhető, hogy a terv egy kívánságlistában merüljön ki, és biztosítható, hogy a megoldás arányban álljon a problémával, és hogy az előrehaladás mérhető legyen. A logikai keretmódszer („logframe”) elemzés nyújthat itt segítséget. A tevékenységtáblázatban rögzített alapvető fontosságú elemek az alábbiak:

Tényfeltárás  Megalapozó tanulmányok A helyi akciótervnek a kezdetektől fogva a projektet megalapozó háttértanulmányokból kell kiindulnia, amelyek közvetlenül a helyi vizsgálatokból és a helyi tudásból szereznek információt. Nézzük át, hogy a projekt kezdetekor milyen megalapozó tanulmányok készülnek. Fordítsuk le azokat a helyi nyelvre, ha szükséges. Amennyiben kívánatos, gyűjtsünk hozzá további adatokat.  Megjegyzések a projekthez Egy Külső Értékelő Testület minden URBACT II projekt esetében elkészítette azok értékelő felmérését, amelyet átadott a vezető partnereknek a Megvalósítási Szakasz elején. Ez a tényfeltárás részét képezi, és ajánlott megvitatni a partnerek szélesebb körében,

valamint a Helyi Támogatócsoportokban is, főként akkor, ha az LSG –k összetételével vagy a helyi akciótervvel kapcsolatban tesz javaslatot.  A jelenlegi működés feltárása Vizsgáljuk meg, hogy mely szervek folytatnak már tevékenységet az adott témakörben. Az eredményeket jelenítsük meg egy alkalmas formában (adatbázis, táblázat, térkép).  Mutassuk ki, hogy mi működik és mi nem Szisztematikusan tárjuk fel és vezessünk feljegyzést a partnerekkel azokról az éppen zajló tevékenységekről, amelyek pozitív hatást érnek el, és azokról is, amelyek nem. Ha lehetséges, végezzük el a különböző megközelítésekhez kapcsolódó költséghaszon elemzéseket.

Stakeholder elemzés A stakeholder elemzés egy egyszerű módszer annak megállapítására, hogy a megfelelő emberek kerültek-e a helyi támogatócsoportba (LSG) és a helyi akcióterv (LAP) kidolgozói közé. Valószínű, hogy egy ilyen elemzésre már sor került a háttértanulmányok részeként. A helyi akcióterv előkészítése és kidolgozása során nagyon fontos az érdekeltek (stakeholderek) természetének és érdekeinek feltárása. Ehhez jól használható — főleg műhelymunka (workshop) alkalmával — a túloldalon levő üres táblázat. A stakeholderek azok a szereplők, akik valamilyen módon érintettek (vagy érdekeltek) a helyi akciótervben. A stakeholderek köre kiterjed a jövőbeli kedvezményezettekre, a közvetítőkre, a nyertesekre és vesztesekre, a döntéshozatalba bevontakra és az abból kimaradókra egyaránt. Mivel az érdekelteknek egymástól eltérő szándékaik lehetnek, célszerű meghatározni, hogy ők hogyan kapcsolódnak a projekthez és miben különböznek az érdekeik. Különösen fontos azoknak a szereplőknek a beazonosítása (és maximális támogatása azoknak), akik várhatóan támogatják a tervet, továbbá azon szereplők beazonosítása (és bevonásukkal az ellenállásuk mérséklése), akik a leginkább akadályozhatják azt. Az érdekeltek számát esetenként korlátozni lehet, ha minden csoportból meghatározunk néhány tagot kulcsfontosságú érdekeltként, máskülönben nem tudunk határt szabni a lehetséges érdekeltek körének.

Problémafeltárás

A problémafeltárás a problémák okainak és hatásainak feltárására használatos módszer. Facilitált (a tárgyi és személyi segítő feltételekkel magas színvonalon biztosított) üléseken lehet leginkább elvégezni, valamennyi kulcsfontosságú érdekelt bevonásával. A helyi akciótervnek egyértelműen fel kell vázolnia az akcióterv területén jellemző problémák természetét és nagyságrendjét. A meglévő helyzet és a létező problémák aktuális és minden részletre kiterjedő feltárása alapvetően szükséges a megfelelő megoldás megtalálásához. Az érintettek bevonása ebben a szakaszban szélesebb rálátást tesz lehetővé a problémafeltárás folyamatára, és biztosítja, hogy a problémák ne csak az egyes szereplők nézőpontját tükrözzék. Kiemelten fontos a felhasználók vagy kedvezményezettek (az elsődleges érdekeltek) bevonása a problémafeltárás folyamatába.

Célok és feladatok

Az átfogó célok, részcélok, kimenetek és tevékenységek alkotják az akciótervek négy fő elemét. Az akcióterv-készítés folyamatának sarkalatos eleme, hogy ezekben egyetértés jöjjön létre. Ehhez általában négy lépésre van szükség, amelyeket a tevékenység-táblázat jeleníti meg:  Átfogó cél meghatározása A projekt témájának és az adott akciótervnek az ismeretében határozzuk meg és írjuk le egyértelműen az átfogó célt. A cél egy kézzelfogható és mérhető végeredmény, amelyhez egy vagy több részcél tartozik, és amelyet egy többé kevésbé meghatározott időkereten belül kell elérni. Az átfogó cél lényegét a következő kifejezésben lehet összefoglalni: “álomkép határidővel”.  Részcélok kijelölése A részcélok a célkitűzés jobban körülhatárolt, specifikusabb elemei. A terv javasolt futamideje a középtáv (öt év), de hosszabb (vagy rövidebb) is lehet.  Kimenetek (output) meghatározása

Soroljuk fel a részcélok eléréséhez szükséges kimeneteket. A kimenetek a projektek vagy tevékenységek mérhető eredményei (pl. az elültetett fák száma).  Tevékenységek meghatározása Soroljuk fel, hogy milyen tevékenységek szükségesek a kimenetek eléréséhez.

Logikai keretterv elemzése A logikai keretmódszerrel tesztelhető az akcióterv belső logikája. Az Európai Unióban, a nemzetközi támogató szervezetek és a tagországi szervek által széles körben alkalmazott, mivel gyorsan felszínre hozza a belső ellentmondásokat. A tervnek valamennyi fontos elemét megjelenítjük egy mátrixban; ezt nevezzük logikai keretmátrixnak vagy “logframe”-nek (ld. a túloldalon levő táblázatot). Amikor az információkat bevisszük a táblázatba, egyértelműen kiderül, hogy  a tevékenységek valóban elérik-e a kívánt kimeneteket;  a kimenetek valóban elérik-e a kívánt részcélokat;  a részcélok valóban a kitűzött átfogó cél irányában hatnak-e;  hogyan lehet mérni az eredményt és mik az előzetes feltételezések. Miután feltártuk a terven belüli ellentmondásokat, kiigazíthatjuk őket, majd ismét lefuttathatjuk a logframe elemzést. Fontos ezért, hogy olyan eszközt használjunk, amelynek segítségével meg lehet tenni a szükséges változtatásokat anélkül, hogy újból el kellene készítenünk a teljes elemzést.

A terv-vázlat megvitatása

A terv-vázlat megvitatása biztosítja, hogy valamennyi érdekelt teljes mértékben egyetértsen annak tartalmával, és minden érintett megtehesse az utolsó kiegészítéseket is, mielőtt az anyag nyilvánosságra kerülne. A módszerek széles köre alkalmazható ebben a szakaszban.

Bár a helyi akciótervbe elvileg a helyi csoportoktól jövő indítványokat is be kellett építeni, jobb, ha a helyi támogató csoportok újból végigveszik velük a tervet a befejezés és a nyilvánosságra hozatal előtt. Ezzel biztosítható, hogy a tervet ne egyéni érdekek irányítsák, és a háttérben levő szereplők által felvetett, rejtett problémák is felszínre kerüljenek, amelyek egyébként súlyos bonyodalmakat okozhatnának a projekt elindítása és megvalósítása során. A kidolgozása során célszerű a lehető legnagyobb rugalmassággal kezelni az akciótervet, hogy az újítások és módosítások beilleszthetők legyenek.

Akcióterv- /Projektindítás

A projekt nyilvános elindítása jelzi a külvilág felé, hogy az akciótervben magas szintű egyetértés van minden érdekelt részéről. Biztosítja a nyilvánosságot és a nyilvánosság érdeklődését. Általában egy fogadás keretében zajlik, amelyet a helyi támogatócsoport szervez az érdekeltek, politikai szereplők és a média számára.  Határozzuk meg a megfelelő profilt Néhány esetben előfordulhat, hogy a nyilvánosság nem szolgál az akcióterv javára. Általában fontos, hogy a terv elkészültének kinyilvánítása a partnerek bevonásával, a legmagasabb szinten történjen egy olyan alkalom keretében, amelyen lehetőség van mind a megegyezés, mind maga a terv elismerésére.  Döntsünk az időzítés ügyében Hasznos lehet, ha a projektindítás időpontját összekötjük más eseményekkel vagy politikai kezdeményezésekkel. Egy URBACT projekt esetében például az is hatékony lehet, ha több hasonló helyi akciótervet közösen indítunk el.  Dolgozzuk ki a projektindítás marketing-stratégiáját Ösztönözzünk arra minden érdekeltet, hogy vegyen részt a projektindítás megszervezésében és hogy ismeretségi körében terjessze a projektindítás hírét. Szervezzünk sajtómegjelenést, hívjuk meg a televíziót és a rádiót, és gyűjtsük a dokumentumokat az Internetes megjelenéshez.

8. A 2014-2020-as többéves Európai Uniós pénzügyi időszak tervezett intézményi struktúrája (Irányító Hatóságok)

Operatív program megnevezése

Forrás

Tervezésért helyen

elsőIrányító felelőselhelyezése

tárca Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP)

ERFA,

NGM

NGM

KA, ERFA NFM

NFM

ESZA Közlekedésfejlesztési OP (KOP)

Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP KA, ERFA NFM, VM

NFM

(KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)

ESZA,

EMMI

EMMI

NGM

NGM

NGM

NGM

ERFA Versenyképes

Közép-Magyarország

OP ERFA,

(VEKOP)

ESZA

Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)

ERFA, ESZA

Végrehajtási Koordinációs OP (KOOP)

KA

ME

ME

Vidékfejlesztési OP (VOP)

EMVA

VM

VM

Magyar Halgazdálkodási OP (MAHOP)

EHTA

VM

VM

hatóság

Felhasznált irodalom AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó

közös

rendelkezések

megállapításáról

(http://ec.europa.eu/regional_policy/what/future/proposals_2014_2020_en.cfm) Fenntartható Városfejlesztési Programok előkészítése c. dokumentum Megalapozó tanulmány a térségi projektfejlesztési és projektmegvalósítási tapasztalatok felmérése és összegzése céljából – „Towards an Effective Regional Resource Allocation” (TERRA),

http://www.u-szeged.hu/fejlesztesiprojektek/huro-1001-140-231-130121/huro-

1001-140-231?folderID=19745&objectParentFolderId=19745

Módszertan a Vajdaság és a Dél - Alföld városfejlesztési dokumentumainak elkészítéséhez, http://www.juan.hu/index.php?ov=tanulmanyok

Módszertani Segédlet az Integrált Városfejlesztési Stratégia Fenntartható Városfejlesztési Programok című pályázati felhívás keretében történő felülvizsgálatához A partnerség elve a közös stratégiai kerethez tartozó alapok végrehajtásában: a partnerségr ől szóló

európai

magatartási

kódex

elemei,

BIZOTTSÁGI

SZOLGÁLATI

MUNKADOKUMENTUM, http://ec.europa.eu/esf/BlobServlet?docId=394&langId=hu

A Régiók Bizottsága véleménye - Általános rendelet a közös stratégiai kerethez tartozó alapokról (2012/C 225/07) Study on the contribution of local development in delivering interventions co-financed by the European Regional Development Fund (ERDF) in the periods 2000-06 and 2007-13

Szeged

Megyei

Jogú

Város

Integrált

Városfejlesztési

Stratégiája,

http://www.szegedvaros.hu/letoltesek/cat_view/302-varosfejlesztes.html A TANÁCS 1083/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Területfejlesztési

füzetek

1.

–

Segédlet

a

közösségi

tervezéshez,

http://www.terport.hu/teruletfejlesztes/utmutatok-kezikonyvek/teruletfejlesztesi-fuzetek-1szam-segedlet-a-kozossegi-terve Tools

and

Key

Resources

for

Sustainable

Communities,

http://www.epa.gov/smartgrowth/partnership/tools.html

URBACT II ULSG TOOLKIT – Eszköztár a Helyi Támogatócsoportok számára, http://urbact.eu/fileadmin/general_library/Urbact_II_-_HU_v1__revisable_.pdf Városfejlesztési

kézikönyv

–

második,

http://www.terport.hu/webfm_send/3989

javított

kiadás,

2009.

január

28.,

KIEGÉSZÍTÉS. A 4. napirendi ponthoz

Recommend Documents