2. M. 2. L. 1, Infrastruktúra a szakképzésben, szaktantermek szerepe 2. M. 2. L. 1.1, Alapfogalmak Mindenekelőtt tisztáznunk kell a „tanítás-tanulás infrastruktúrája” kifejezés jelentését. Nemzetközi és a hazai szakirodalomban számos definíció létezik, melyek közül Báthory Zoltán meghatározását ismertetem. (Báthory, 1985) „A tanítás-tanulás a korszerű iskolában a humán tényezők és a tárgyi környezet egységben szerveződik. Azt a tárgyi környezetet, amely a tanítást és a tanulást szolgálatszerűen segíti, nevezik újabb szóhasználattal az iskola vagy a tanítás-tanulás infrastruktúrájának. Az infrastruktúra legfőbb összetevői az épület a maga belső térszervezésével, az állóeszközök (bútorok, berendezések) és a taneszközök (médium).” A szakmai képzés épületeinek funkciója nagyon sokféle lehet, és ugynígy a formai-kiviteli megoldásuk is igen változatos képet nyújt. Ennek értelmében itt tehát egy materiális intézmyéni épített környezetről van szó, ami alapvetően iskolai nevelési-oktatási céllal épült, másodsorban a gyakorlati képzést szolgáló helyiségeket (műhelyek, laboratóriumok, szaktermek stb.) különböztethetünk meg. Építészeti megoldásukat, kialakításukat tekintve csupán néhány biztonságtechnikai és világítási, energetikai megoldásban különböznek a más funkciójú középületektől. A gyakorlati képzést szolgáló műhelyépületek kialakítása szintén nagyon sokféle lehet. Kezdve a legegyszerűbb teremtől a többemeletes, komplex épületig. Utóbbiakban az első szinten a nagyobb illetve súlyosabb gépeket, berendezéseket (forgácsoló gépek, hegesztők stb.) valamint a szociális helyiségeket a felsőbb szinteken pedig a laboratóriumokat, mérőtermeket, irodákat, oktatói szobákat helyezik el. Általánosságban szaktanterem alatt valamilyen kabinetet, szakelőadó termet, vagy tornatermet értenek. A szakképzésben ennél szélesebb a skála, mert ide kell sorolni az összes laboratóriumot, műhelytermet, tanüzemet, mérőtermet, rajztermet a hozzátartozó előkészítő-kisegítő helységekkel együtt. A műszaki-technikai szaktantermek alatt tehát értjük: a szaktárgyi elméleti (előadó) tantermeket, (pl. villamosgép előadóterem, technológiai tanterem stb.) laboratóriumokat, mérőtermeket, géptermeket, műhelyeket, tanüzemeket, gyakorló pályákat, termeket, tanfalakat, villamos művi szimulációs tereket.
2. M. 2. L. 1.2, Épületek, szaktantermek, laboratóriumok és berendezéseik Az épületek kialakításánál egyik vezető szempont, hogy a tanműhely milyen mértékben végez termelőmunkát, pontosabban csak termelő munkát, csak oktatási tevékenységet, vagy mindkettőt végez. A szakma/szak jellegének megfelelő kiegészítő illetve járulékos termekkel, helyiségekkel, ill. berendezésekkel egészítik ki, pl. előkészítő, anyag és termékraktár, vagy a szolgáltató jellegűeknél diagnosztizáló, vizsgáló helyiségek.
Lényeges szempont a szaktantermekben a bútorzat elhelyezése. A tanulói tevékenységhez ülő, ill. munkaalkalmatossági bútorok/székek, asztalok padok, továbbá tároló szekrények szükségesek. Mindannyiunk előtt ott van a klasszikus osztály (tan-előadó stb.) terem képe, vagyis a tanári asztallal szemben elhelyezett tanulói munkahelyek. Ez eleve csak frontális tanítási-tanulási munkát, egyoldalú és korlátozott kommunikációt tesz lehetővé. Sokkal inkább szociopetális (kedveznek a személyek közötti interakció kialakulásának) jellegű a belső térszerkezet, mint szociófugális (nem kedveznek a személyek közötti interakció kialakulásának). Bár a műszaki szakképzésben nem sok helyen kell „félkörben”, „ívesen” stb. kialakítani a tanulói helyeket, azért ma már itt is találunk bőven példát a számítógépes-informatikai ügyviteltechnikai, távközléstechnikai, robottechnikai tantermek esetében. Az alábbiakban lerajzoltunk néhány tipikus tanterem belső kialakítást
a) Klasszikus osztályterem frontális elrendezésű bútorokkal
b) Gépterem
Tanári Tanári t l
tábla
c) „Szociopetális” elrendezés
d) Szociofugális – 1 terem
(labor, szaktanterem)
e) Szociofugális – 2 íves terem kommunikációs gyakorlatokra
f) „Kerekasztal” típusú elrendezés
tábla Feleletválasztás os nyomógomb
tábla
vetítővászon
2 M 2.1. ábra Tanterem kialakítási variációk, Forrás: saját szerkesztés Tovább differenciálhatunk még szakmák és ágazatok szerint, mert pl. más felszereltségű egy villamos és egy vegyész laboratórium. Ezeknél a szaktantermeknél eltérő a felszereltség, a jelleg, a kialakítás és bennük a tanítás-tanulás folyamatának szervezése is.
Milyen lényeges különbségek vannak a három leggyakoribb műszaki-technikai szaktanterem (laboratórium, műhely, szaktanterem) között? -
A laboratóriumokban elsősorban a kísérletező ismeretszerző tevékenység dominál, amely átszövi úgy az elméleti, mint a gyakorlati tanulás fázisait.
-
A műhelyekben a manuális tevékenység domborodik ki, mert a legkülönbözőbb szerszámok, gépek segítségével konkrét terméket készítenek, szerelnek, javítanak.
-
Viszont a szaktárgyi tantermekben csaknem kizárólag elméleti ismeretszerzéshez szükséges eszközrendszer van beépítve. Tantermek belső kialakításának néhány további változata látható az alábbi ábrákból, illetve képekből a nevesebb laborfelszereléseket forgalmazó cégektől (Leybold Didactic, Festo, Hohenloher stb)
-
-
-
-
2 M 2.2, ábra: Tantermi bútorzat elrendezések és villamos energia betáplálás kialakításai, Forrás: saját szerkesztés -
Újabb tanterem és bútorelrendezési variációk láthatók a főelosztó és összekötő kábelcsatornák nyomvonalaival együtt. Megfigyelhető még az O alakú asztalelosztás esetén a két sarokban ferdén elhelyezett mobil tábla, illetve a bejárati ajtó falsíkja melletti tároló rendszer is.
-
A szokványos frontális osztálymunkára alkalmas elrendezések mellett jól láthatóak a kép alján lévő kémia-fizikai kísérletekhez kialakított betétek, illetve csatlakozási csonkok
2 M 2.3. ábra: Mozgatható tábla és vetítőfelület tanári asztallal, (Leybold Didactic, 2012)
2 M 2.4. ábra: Teljesítményelektronikai laboratóriumi mérőasztal (Leybold Didactic, 2012) A villamosipari, automatizálási és egyéb szakmák oktatásához folyamatos fejlesztéssel alakította ki a Leybold cég a villamos mérésekhez, vizsgálatokhoz a modulrendszerű laborrendszerét. A függőleges síkú elrendezésben, több szintre szabványméretű paneleket lehet elhelyezni, amelyek mechanikai rögzítését síncsatornák biztosítják. A villamos csatlakozást a kivezetésekhez dugaszolható hajlékony vezetékkel lehet megoldani. Az egyes áramköri elemek dobozain feltüntetik a szimbolikus rajzi jelölést. Ez a megoldás nagymértékben segíti az áramköri elemek viselkedésének tanulmányozását, mintegy átmenetet képez a saját építésű áramkörök és az absztrakciót igénylő elméleti-elvi ismeretszerzés között.
2. M. 2. L. 2, Taneszközök és módszertani vonatkozásai
Ma már az eszközök és a téri környezet sajátos variációja lehetővé teszi, hogy a tanulás tágabb környezetét a norvég Market squere, vagy piactérmodell alapján képzeljük el. Ez azt fejezi, ki, hogy miként a piacon is sokféle dolog található, amikor vásárolunk, úgy a tanuló számára is minden eszközt, tananyagot, és információt elérhetővé tesz. Így ez a modell igen tágan értelmezi a tanulási környezetet. A tanuló a piactér közepéről minden lehetséges forrást elérhet (tanulási környezetet tesz elérhetővé), amelyben sokféle forrásra lehet építeni a tanulást, ugyanakkor fontos a jó szervezés és az összehangolás. Mik ezek a források /terek a modellben? Alapvető forrás maga a természet, a környezet, és az élet jelenségeinek a megfigyelése. Különösen fontos ez napjainkban, amikor is hajlamosak vagyunk mások szemlélete által „konzerv” -ként kapott szemlélettel helyettesíteni a valóságot, a tapasztalt konkrétat. A könyvtár ma már a hagyományos, nyomtatott médiákat és az elektronikus médiákat is tárolja, biztosítja a sokoldalú felhasználást. A múzeum nincs ugyan az iskolában, de mai életünk jobb megértéséhez hasznosak elődeink berendezéseit, tevékenységét, szakmáit bemutató helyek. Az iskolai laboratóriumok, tanműhelyek, gyakorlóhelyek a mérés, a hipotézisek igazolásának, a kipróbálásnak, az empirikus adatszerzés és feldolgozás gyakorlati készségeinek, képességeinek kialakítási szinterei. A számítógép. Úgy tűnik, hogy napjaink egyik legsokoldalúbb integráló eszköze és lehetősége. Fontos szerepe van a piactérmodell különböző szinterein zajló oktatások integrációjában, mert a legkülönbözőbb
felhasználói szoftverek, hálózati formák (szövegszerkesztő, adatbáziskezelő, táblázatkezelő, rajzoló, tervező, tanulásszervező és tervező stb.) variációit, kapcsolatát teszi lehetővé. Ebben a modellben vannak „hagyományos elemek, kínálatok”, amelynek itt egy rövid ismertetésére térünk ki. Schramm a taneszközök történeti megközelítésű csoportosítása a következő: -
-
Az első nemzedékbe azok tartoznak, amelyek előállításához nem kell gép. Ide tartoznak a modellek, makettek, valódi tárgyak stb. A második nemzedékbe azokat soroljuk, amelyekhez gépek kellettek. Pl. a nyomtatott taneszközök A harmadik generációba azok tartoznak, amelyek az információhordozóknak az előállításához és a bemutatáshoz is gépi berendezésre van szükség. Az AV eszközök, a diaképek, filmek, videofelvételek és ezek lejátszásához szükséges eszközök viszonylag nagy súllyal vannak jelen az oktatás folyamatában. A negyedik generáció taneszközei a tanulásirányítást teszik lehetővé, így jelen vannak a programozott oktatás korától, vagyis az ötvenes évek végétől.
A tanuló és oktató média megkülönböztetése és osztályozása
A médiákat csoportosíthatjuk absztrakció szintje szerint annak alapján, hogy mennyire állnak közel a valós világhoz:
1. 2. 3. 4. 5.
Valódi tárgyak, munkadarabok Modellek Illusztrációk Rajzok Táblázatok, ábrák, diagramok A tanulási folyamatra való tekintettel a médiacsoportokat (1-5.) induktív módon szervezzük. Ez azt jelenti, hogy a tanulási folyamat konkrét médiával kezdődik (mint valósi tárgyak, stb.), és egyre elvontabb médiák követik. valódi tárgyak
modellek
képek
rajzok
diagramok
A médiák alkalmazása fordított sorrendű is lehet a tanulási folyamatban, ami deduktív módszer: diagramok
rajzok
képek
modellek
valódi tárgyak
Edgar Gale a médiákat ún. „tapasztalati kúp”-ba szervezte. A vezérelv, amelyet a kúp kifejez, az emlékezés mértéke, amelyet a különböző médiák/módszerek használatával elérhetünk a tanulás folyamán.
2 M 2.5, ábra: Gale médiakúpja, saját szerkesztésű kép
2. M. 2. L. 3. Az IKT szerepe és eszközei a szemléltetésben, a bemutatásnál
2. M. 2. L. 3.1. A szemléltetés szerepe Tudjuk, hogy Comenius óta ismert s szemléltetés jelentősége a tanítási-tanulási folyamatban, melynek fontosságe nem kétséges, erősen építve a vizualitás eszközrendszerére.
Ennek tárgyalásakor tehát a következő kérdések merülhetnek fel bennünk a szemléltetés kapcsán:
Mi a feladata, hatása a szemléltetésnek? Milyen állapotban szemléltethetőek az elektronikai áramkörök? Téma megértése és a megismerő tevékenység fejlesztése. 1. alkatrészek bemutatása és magyarázata (stabilizátor) 2. a kettő párhuzamba állítása Áramkör szemléltetések: - elvi kapcsolási rajzzal - működő áramkörrel (deszka modell) - pedagógiai céllal megépített működő áramkörrel - üzemi készülék, működő áramkörrel
1-2 zömmel elméleti 3-4 inkább gyakorlati Kísérlet - mérés szinonimája A következőkben néhány korszerű IKT és számítógépes alapú példa alkalmazást mutatunk be az az elektronikában használható szemléltetési lehetőségekre. Ilyen IKT-alapú környezetek: - Electronic workbench - TINA - TANGO - Edison - Geogebra - Partsim A következő ábrák ezen alkalmazásokra mutatnak egy-egy példát. Edison program grafikus felületét mutatja a következő ábra, ahol a valósághű grafikus megjelenés mellett a vonalas kapcsolási rajz is megtalálható, használata nagyon egyszerű,a „fogd meg és húzd oda” alapelven működik.
2 M 2.6. ábra részlet az Edison eszközrendszerből, saját kép A Geogebra alkalmazás alapvetően egy geomatriaia feladatközpontú program, melye az interaktív elemekkel és interaktív táblákal is jól haszálható. Ezzel együtt alkalmas lehet elektrotechnikai áramkötörk és feladatok elkészítésére illetve azok megolsdására is. Az első ábra egy geometriai, mag a második egy elektrotechnikai példaalkalmazást mutat
2 M 2.7. ábra Részlet a közlekedési problémát megoldó geogebra rendszerből, saját kép
2 M 2.8. ábra Részlet az elektrotechnikai problémát megoldó geogebra rendszerből, saját kép
A geogebra program hatékonyságát mutatja, hogy megjelent 2014-ben a geomath program is, amely a matematikai számításokat segíti elő, majd ez évben kiadtak egy matematikai egyenletszámító mobilalkalmazást is, amely photomath névre hallgat.
2 M 2.9. ábra részlet a Photomath mobilalkalmazásról, saját kép
A következő alklamazás egy web alapú szolgáltatás mutat, amley alkalmas szimulációk futtatására is az áramkörök mködésének tesztelése érdekében. A szolgáltatás Partsim néven érhető el a http://www.partsim.com/simulator/ weboldalon. A program haszálata negyon felhasználóbarát és egyzserű.
2 M 2.10. ábra Részlet a Partsim web alapú szimulációs program felületéről, saját kép
A TINA áramkörtervező és fejlesztő szoftver, mely az alábbi eszközökkel rendelkezik:
• • •
áramkör szerkesztő áramkör szimulátor PCB szerkesztő és 3D-s PCB szerkesztő
A TINA program segítségével az elméleti óra feladatmegoldása a „virtuális térben”, a jellegzetes szimbólum rendszerével valósulhat meg.
2 M 2.11. ábra Részlet a TINA rendszer áramkör szerkesztő és szimulációs rajzaiból i
2 M 2.12. ábra Részletek digitalis áramkörök kapcsolási és beültetési rajzaiból a TINA rendszerből
2 M 2.13. Az elkészített PCB 3D-s látványterve, forrás: Tukacs Attila
2. M. 2. L. 3.2, Oktatástechnikai Generációk - Taneszközök nemzedékei Igen sokféle és számos információhordozó létezik már napjainkban. Ahhoz, hogy a fellehető taneszközöket a tanítási-tanulási folyamat különböző szituációiban a hatékonyan tudjuk kiválasztani és alkalmazni, célszerű valamilyen rendszerbe helyezni őket. Az egyik szakirodalmak által is leggyakrabban használatos felosztás Wilbur Schramm amerikai kutató nevéhez fűződik, aki a taneszközöket generációkba (nemzedékekbe) sorolta be a kronológiai fejlődést alapul véve. E felosztást mutatja a következő táblázat.
Ismeretes a taneszközök egy negyedik típusú csoportosítása is, mely az eszközök fizikai megjelenése és funkciója valamint az az érzékszervi csatornákra gyakorolt hatásuk szerint differenciálja őket. ezt a pedagógiai lexikon szerinti csoportosítást mutatja a következő táblázat.
1.2. táblázat: Taneszközök csoportosítása a Pedagógiai lexikon szerint, forrás: saját ábra
2. M. 2. L. 3.3. A szemléltetés jelentősége és digitális eszközei Az oktatástechnikai eszközök fejlődése és az IKT által támogatott tanulási környezet nagymértékben hozzájárult a tananyagok hatékonyabb közvetítési lehetőségeihez. Ennek hatására a hagyományos tanulási környezet időbeli és térbeli kereteit is kitágítja, a tanulói és tanári aktivitást és tevékenységet színesítve, és alkalmazkodva a tanári és tanulói szerepek változásával járó megújuláshoz. A következő táblázat a tanár (oktató, tutor, konzulens) - és (fiatal, felnőtt) tanulószerepek leírását mutatja az elektronikus IKT környezetekben.
1.3 táblázat: Tanári és tanulói szerepek az IKT környezetben, forrás
IKT technika
Interakció
Diákszerep
Tanárszerep
E-mail, levelezőlista, vitacsoport
Aszinkronikus
Részvétel
Moderálás
Beszélgető csoport
Szinkronikus
Részvétel
Moderálás
Audio-konferencia, Videokonferencia
Szinkronikus
Részvétel
Jelenlét, esetleg moderálás
Hangközvetítés Képközvetítés
Közvetített
Hallgatás, nézés
Választás, utólag: értelmezés
Információs forrás
Közvetített
Megtalálás, értékelés
Irányítás, értékelés
Szemléltető eszköz
Közvetített
Tanulmányozás
Bemutatás, értékelés
Programozás
Mobil
A fenti összes funkció
A fenti összes funkció
2. M. 2. L. 4. Tantervek és tanmenetek helye, szerepe, alkalmazása a villamos képzésben
2. M. 2. L. 4.1, Tantervekről röviden 2. M. 2. L. 4.1.1, A tanterv fogalma A tantervek általános és történeti ismereteirôl színvonalas munkákat olvashatunk Dr. Ballér Endrétôl, Dr. Báthory Zoltántól és Dr. Mezei Gyulától.
A tantervek evolúcióját, fontosabb fajtáit szintén rangos neveléstörténészek, pedagógusok munkáiból már ismerjük. Csupán ezek lényeges vonatkozásait emeljük most ki. A sillabusztól a modul rendszerű tananyag elrendezésig tart a sor. A tantervek alkotóelemei a tervezés és a szerkezeti felépítés szempontjából a következők: - - célok és követelmények, - tananyag tartalom, (követelmények, tananyagelemek, kompetenciák) - időkeretek, feltételek (személyi és infrastrukturális). A korábbi tanulmányokból ismeretes, hogy a tananyag kiválasztás és elrendezés alapvetően tantárgyakban, vagy modulokban történhet.
2. M. 2. L. 4.1.2, A szakképzés tantervei Jelenleg a szakképzésben a modulrendszer elvei érvényesülnek, de a Központi Tantervek( Képzési programok) vagyis a KERETTANTERVEK tantárgyakba differenciálják tovább a curriculum szemlélettel készült, a szakmai tevékenységekből levezetett tananyagelemeket.
A jelenlegi tantervi formulák a következő szerkezeti felépítésűek:
2.18. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 522 01 ERŐSÁRAMÚ ELEKTROTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a XI. VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ÁGAZATHOZ
A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a XI. Villamosipar és elektronika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik:
-
54 523 01 Automatikai technikus
-
54 523 02 Elektronikai technikus
-
54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus A KERETTANTERV Felépítése:
I. II.
III. IV.
A szakképzés jogi háttere A szakképesítés alapadatai
A szakképzésbe történő belépés feltételei
A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek Tárgyi feltételek
IV.
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra
jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Táblázatos formában
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Részletek a KERETTANTERV 2. táblázatából
Jelmagyarázat: e=elmélet, gy=gyakorlat, ögy=összefüggő gyakorlat.
2 M 2.1. táblázat Részlet egy kerettantervből, saját szerkesztés
A tanórák tervezéséhez további információkat ad a KERETTANTERV következő része.
A 10017-12 azonosító számú Erősáramú mérések megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák
II.4.2. táblázat: Részletek a fejlesztendő kompetenciákról
x
Alapvető villamos mennyiségek (feszültség, áram, ellenállás, teljesítmény, fogyasztás) számszerű jellemzőinek meghatározására mérőeszközöket választ
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Villamos gépek üzemi mérései
Teljesítmény- és fogyasztásmérés
Használja az analóg és digitális villamos mérőműszereket
Mérési eljárások
FELADATOK
Villamos mérőműszerek
Méréstechnikai alapfogalmak
10017-12 Erősáramú mérések
Érintésvédelmi mérések
Erősáramú mérések gyakorlat
Méréstechnika
SZAKMAI ISMERETEK Érintésvédelem ellenőrzése
x
Villamosságtani alapfogalmak
x SZAKMAI KÉSZSÉGEK
Villamos kiviteli tervrajz, kapcsolási rajz, áram útrajz olvasása, értelmezése, készítése Szakmai számolási készség Áram útrajz, nyomvonalrajz, szerelési rajz
x x x
olvasása, értelmezése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Pontosság Precizitás
x
Kézügyesség
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
TÁRSAS KOMPETENCIÁK Határozottság MÓDSZERKOMPETENCIÁK Rendszerező képesség
x
Ismeretek helyén való alkalmazása
x
x x
2 M 2.2. táblázat A fejlesztendő kompetenciák, forrás: saját szerkesztés
2. M. 2. L. 4.1.3. A kerettanterv módszertani vonatkozásai Az alábbiakban részleteket mutatunk a módszertani vonatkozásokból.
II. 4.3. táblázat Részletek a 16.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)c. kerettantervi részből Sorszá m
Alkalmazott oktatási módszer neve
1.1
magyarázat
1.2.
kiselőadás
1.3.
megbeszélés
1.4.
szemléltetés
1.5.
kooperatív tanulás
1.6.
szimuláció
1.7.
házi feladat
A tanulói tevékenység szervezeti kerete
egyéni
x
csoport
osztály
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
x
-
x x
x
-
x
-
x
x
x
x
-
2 M 2.3. táblázat Részletek az adott téma oktatásánál alkalmazott módszerekről, saját kép II.4.4. Részletek a 16.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)c. kerettantervi részből Tanulói tevékenység szervezési kerete
keret
bontás Osztály-
Tanulói tevékenységforma
Csoport-
(differenciálási módok) Egyéni
Sorszám
Alkalmazandó eszközök és felszerelések (SZVK 6. pont lebontása, pontosítása)
Információ feldolgozó tevékenységek
1. 1.1.
Olvasott szöveg önálló feldolgozása
x
x
1.2.
Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása
x
x
1.3.
Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel
x
x
-
2 M 2.4. táblázat Részletek a tanulói tevékenységből, saját kép
2. M. 2. L. 4.2. A tanmenet A Központi Képzési Programok (Kerettantervek), az SZVK és a Pedagógiai Programok alapján készíti el a tanár, vagy a szakoktató azt az éves „saját programot”, amelyben a következő tervezési elemek valósulnak meg: -
logikai rendszerbe és időrendi sorrendbe foglalja a tantárgy (tananyag) fejezeteit, becslés alapján hozzárendeli a szükséges óraszámot a követelményszint, az elvárások és a tanulók képessége alapján) a tartalom-módszer-taneszköz egységének elve alapján hozzárendeljük a módszert és a taneszközöket kalkulálja a már megtanult ismertek körét (koncentráció) Mindezek általános szerkezete és formai kivitele az alábbiakban látható:
________________________ (az iskola hosszú bélyegzője) ________________________ (szakma, szakmacsoport, szak)
Tanmenet a
osztály
tantárgyának tanításához.
Összeállította: 20
év
hó
Jóváhagyta: nap.
20
(tanár)
év
hó .......nap.
(igazgató) P.H. A tantárgy heti óraszáma:.............
A tanítási ciklus óra sorszáma 1.
I. A feldolgozandó témát a 2-3 rovatokba folyamatosan vezessük be a következő sorrendben:
IV. Feljegyzések (A pedagógus folyamatosan vezeti!)
Tanít. a téma a) sorszáma, b) megnevezése, c) ráfordítandó óra (Koncentráció: K, Alkalmazott órák száma, d) nevelési célja sorsz. szemléltető eszközök: Sz, Tapasztalatok: T, Egyéb: E.) II. Tanítási óra anyaga III. Új fogalmak (nevek, stb.) 2.
3.
4.
5.
2 M 2.5. táblázat A tanmenet formai felépítése, saját kép Az általános ismérvek és formai kivitel után a következő táblázat egy konkrét elektronikai témakörű tanmenet részletei útján példát mutat arra, hogy a központi tanterv-szakképzési kerettantervek-helyi tantervek útján hogyan lehet elkészíteni egy pedagógusnak az adott szakmai tantárgy tanmenetét. A tanmenet tartalmaz számos olyan szempontrendszert, amely nagyban segíti a tanár mindennapos pedagógiai munkáját a tanítás során, egyúttal segít az óratervek, táblaképek elkészítésében is.
Elektronika - Elektronika Tanár
: ..............................
Óraszám / hét : 1
Ellenőrizte a TB-ban
: ..............................
Tanulmányi szak : 2683 211 villamosműszerész
Elfogadta az isk. igazgatój : ..............................
1
Fejezetek száma
2012/2013 3.
Tananyag száma
Iskolaév : Évfolyam :
2 2
2 3 4 5 6
A tematikus fejezetek és tananyagok címei
Segédeszközök
3
4
Výkonové polovodičové súčiastky. A teljesítményelektronika mérőpanel, falitábla, félvezető elemei szémytógép
Oktatási módszer
Kérdéstípusok
5
6
frontális, szerepjáték, zárt, nyitotto, szimulció, ötletroham konvergens,…
Tanulási környezet/oktatási forma
Megjegyzés
7
8
csoportbontás/laborkö célcsoport/életkori rnyezet… sajátosságok
Výkonové diódy. A teljesítmény dióda Výkonové tyristory a triak . A teljesítmény tirisztor és triak. Výkonové tyristory a triak . A teljesítmény tirisztor és triak. Výkonové tranzistory. A teljesítmény tranzisztor Opakovanie. Ismétlés
2. M. 2. 6. Óra-, foglalkozási vázlat, saját kép
Mintegy az óra/foglalkozás „forgatókönyve” ez a dokumentum, amelyet a Tanmenet alapján, a mikrostruktúrák lebontása után készítünk el. Támaszkodni kell a tanterv, a tanmenet, és a logikai fogalmi elemzés (lásd később) eredményeire, a pontosított követelményekre és a tanulók által használt tankönyvekre is. Tulajdonképpen ez egy időterv, tevékenységterv (mit csinál a tanuló és az oktató? Táblai vázlatterv, és a tematikus behatárolás együttese.
Szerkezeti felépítését egy régebbi formalizált rendszerben az alábbiakban láthatjuk:
Létszám
Gyakorlati oktatás
Jelen van
Foglalkozás kelte______________________
Sorszám Csop. vez.
Foglalkozás helye ______________________ Szakma
Tantermi téma
Össz óraszám
Részidő
Évfolyam Napi oktatási feladat
Foglalkozás típus
Munkafeladat
Mennyiség
Nevelési feladat Előkészület Szakirodalom
Szemléltető és bemutató
Szerszámok
Műszaki feladatok
eszközök
Foglalkozási vázlat Felépítés
I. BEVEZETŐ ELŐADÁS
Idő
a. Kapcsolódó, már tanult ismeretek, műveletek felelevenítése b. Gyakorlati ismeretek közlése, bemutatása (Baleseti lehetőségek, selejt okok kapcsolása c. Követelmények meghatározása d. A megértés ellenőrzése . Munkafeladatok kiosztása
2. GYAKORLÁS
2. Ellenőrzés a) közös oktatás b) egyéni oktatás 1. Összefoglaló kérdések
III. BEFEJEZŐ OKTATÁS
2. Értékelés 3. Házi feladat
4. Az új feladatokra való utalás
FELJEGYZÉSEK – TAPASZTALATOK
________________ szakoktató
2 M 2.7. táblázat A gyakorlati oktatás foglalkozási vázlatának formai lapja, saját kép
2. M. 2. L. 4.4, Felkészülés a tanításra 2. M. 2. L. 4.4.1, A felkészülés szempontjai, lépései általában Bizton állíthatjuk, hogy a pedagógusképzés – benne a műszaki szakoktató és a mérnöktanárképzés legfontosabb gyakorlati terepe az iskolai gyakorló tanítás. Itt ötvöződik részben a műszaki-technikai ismertek és pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel. Mindez a tanuló és tanár interakcióra, kommunikációjára épülően, az ismeretek és tevékenységek átadásának a módszereire próbál felkészíteni, mintegy sajátos kompetencia területet alkotva.
Műszaki pedagógusok esetében az a műszaki-technikai ismeretek, jártasságok és készségek meglétét követeli elsősorban. Vagyis az adott szakma, szakterület tevékenységéhez kötődő technikai eszközök, technológiák szerkezeti felépítését, működési elvét, alkalmazási területeit, tulajdonságait szisztematikusan, átfogóan is és konkrét példányaiban is kell birtokolni (uralni, ismerni, használni). Ez tehát a tanulók „fölötti”, magasabb szintű és mélyebb tudást feltételez, illetve követel. A tanítási órákra/foglalkozásokra való felkészülés tehát ezen területen szerzett tudásunk mozgósítását, a megszerzett elméleti ismeretek felelevenítését, adott téma tanításához való aktualizálását nem nélkülözheti. Mivel a tanítási óra/foglalkozás a tanítási-tanulási folyamat legkisebb önálló egysége, mely a folyamat részeként szervesen kacsolódik a teljes pedagógiai folyamatba, így egyszerre az iskola és környezetének, a különböző tantárgyaknak és pedagógusoknak a hatásmechanizmusában létezik, ezért a teljes környezet, vagyis az iskolafokozat, a típus, a szakma, az adott évfolyam, osztály, a tantárgy/modul, a tanügyi dokumentumok, a tanulók és más tanárok megismerése lehet az eredményes felkészülés záloga. Milyen fontosabb lépései vannak a tanári/szakoktatói felkészülésnek? a) b) c) d) e) f)
A szakmai és pedagógiai információk összegyűjtése. Ennek legfontosabb forrásai: szakmai tankönyvek, jegyzetek, szakkönyvek katalógusok/prospektusok szabványok, technológiai utasítások, gépkönyvek stb. érvényes tanterv, benne (célok, tartalom tematizálva, követelmény, módszer stb.) vizsga követelmények (szóbeli tételek, korábbi írásbeli és gyakorlati feladatok) tanulói tankönyvek érvényes tanmenet tanulói produktumok (dolgozatok, feladatlapok, rajzok, jegyzőkönyvek, munkafüzetek, naplók, termékek stb.) az osztály naplója az adott osztályban más tantárgyat/modult tanító pedagógusok tanmenetei, óra- és foglalkozási vázlatai logikai vizsgálat – a tartalom főbb elemeinek és kapcsolatainak a feltárása Követelmények pontosítása, rész célok képzése Fogalmi, illetve tevékenység elemzés – a közvetített tartalom főbb fogalmainak/tevékenységeinek kigyűjtése Az óra, illetve foglalkozási vázlat elkészítése Táblai vázlat elkészítése
2. M. 2. L. 4.4.2, Logikai vizsgálat, tartalmi kapcsolatok feltárása Logikai vizsgálatok Először a tanterv vizsgálatát végezzük el, melynek során a cél, tartalom és a követelmény tételes áttekintésre kerül. Ezután az összegyűjtjük az adott témához tartozó tankönyvet, egyéb szakirodalmat és összevetjük a tanmenettel. Az ún. logikai vizsgálat során általában a következő elemzések történnek a feldolgozandó tananyaggal kapcsolatban. 1. 2. 3. 4.
Feltárjuk a tanítandó tartalom előzményeit. Jelezzük a közvetítendő tartalom főbb fejezeteit. Meghatározzuk a fejezetek célszerű tanítási sorrendjét. Megadjuk a tanítandó tartalomra ráépülő új ismereteket.
Egy példán keresztül próbáljuk ezt konkretizálni, ipari méréstechnika és irányítástechnika tantárgyból már ismert szebélyozási folyamat segítségével. Zavarás
Rendelkező elem
Erősítő elem
Beavatkozó elem
Vezérelt berendezés
2 M 2.8, ábra A vezérlés hatásvázlata
Zavarás
Alapjelképző elem
Különbség-
Erősítő elem
Beavatkozó elem
Szabályozott berendezés
Érzékelő l
2 M 2.9, ábra A szabályozás hatásvázlata, saját szerkesztés
Ebben a példában a két hatásvázlat összehasonlítása még az irányítástechnikai témakör elején bekövetkezik, majd erre épülhet a vezérlés hatásvázlata alapján a rendelkező elemek ismereteinek a tanítása. De ha a Szabályozás hatáslánccal kezdjük, akkor az érzékelő elemek** fajtáit, szerkezetét, működési elveit tárgyalhatjuk először.
2. M. 2. L. 4.4.3, A követelmények pontosítása, részcélok kialakítása A tanítás-tanulás folyamatában a tervszerűséget a célok egyértelmű meghatározásával, és a megvalósulás ellenőrzésével tudjuk biztosítani. Ehhez nyújt segítséget a tantervi követelmények pontosítása. Ezen belül:
1. Pontosa leírjuk a tanulótól elvárt tevékenységet (rajzol, ír, elmond, mér, szerel, felsorol, csoportosít, méretez stb.) 2. Behatároljuk a tevékenység szintjét és a pontosságát (pl. teljesen önállóan, a szakmunkás szint 80%-ában, a tanultak felét stb.) 3. A tanulók megengedett segédeszközei (mintadarabok alapján, rajz segítségével, táblázatból, Internetről, mérőműszerrel, segédeszköz nélkül stb.)
Ezek az ún. részcélok, vagy pontosított követelmények egyfelől folyamatváltozók, másfelől a folyamat végére a tanulóktól elvárt teljesítmény jellemzőit mutatván eredményváltozók. 2. M. 2. L. 4.4.4, A fogalmi elemzés Ennek fontos szerepe a szóban elhangzó, írásban, rajzon megjelenő szavak, kifejezések, szimbólumok, és a hozzájuk tartozó elvek, szabályok összegyűjtése, rendszerezése. Célja tehát az, hogy az ismeretátadás, a tananyag feldolgozás tudatosabb legyen. Ennek megfelelően a tanítási órára való felkészülés jegyében a fogalmi elemzés során a következőket kell megvizsgálni: a) Milyen fogalmakat használunk az adott órán/foglalkozási egységben? b) Ezt milyen elv, szabály, törvény megfogalmazásával tudjuk hatékonyan közvetíteni az általánosítás szintjén? c) A tanulók találkoztak már ezekkel a fogalommal? i=igen, n=nem. Ennek alkalmazására jó példa az Ohm törvényének fogalma, amit a törvény definiálása mellett, a képlet felírásával, a mértékegység és mérési segédlet megadásáaval tehetünk teljessé.
i
Tukacs Attila: Elektronika tantárgy tanításának támogatása korszerű IKT alapú megoldásokkal, Szakdolgozat, Budapest, 2015
