Az ostoba kormány, még ostobább színjátékot vitt végbe március 15. délutánján. Megrendezték Budaházy György elfogását, sietve szétküldték a hírt, és a helyszínt, ahová „szeretettel“ meghívták mindazokat, akiket ez felháborított. Budaházy Györgyöt akármikor elfoghatták volna, mivel koránt sem bújkált. Gondoskodtak a „reklámról“, biztosították a „rendezvényt“, és idõ elõtt meghívták a sajtót, hogy ország, világ láthassa, milyen brutális és romboló csõcselék vagyunk. Kis hiba csúszott a számításba, voltak akik sokakat elõre figyelmeztettek, mi is a valós helyzet, így a színdarab nem lett teljes. Sok rendõr megtornáztatta magát, sok tûntetõ fogságba került, meg voltak a sérültek, és a felgyújtott kukák, felborított telefonfülkék tömegét lehet a demonstrálók nyakába varrni. Megint a rosszul fizetett rendõr bérrabszolgát kényszerítették az elnyomott rabszolgaság ellen. A minimális létszámú primitív, ötletszegény, tehetetlen, és elaljasult kormányoldal csámcsogott elégedetten a tévék elõtt, kényelmes fotelekben heverészve, a rászedett emberek sokaságának szerencsétlen utcai konfliktusán. Eljött az idõ, amikor el kell õket takarítani. Nem várhat ez tovább. Rendõrnek, demonstrálónak ugyanaz a dolga, és az érdeke. Itt az idõ, történjen hát ez meg végre, és ne szerencsétlen a szerencsétlent akarja leküzdeni, hanem az igazi farkasokat tûntessük el, kedves áldozat társaim! Fáber Károly – Rendszerváltó Fórum
2
Nem mondom, hogy a muhi vész a mai napig bánt még, Nem mondom, hogy Mohács alatt lehetett volna másként, Nem mondom, hogy Trianonban eltemettek, s ez zavar, Csak azt mondom, ha még kérded; elfogy itthon a magyar. Kolóniák, bandák, klikkek; réges-régen nincs egység, Ma már sajnos az a helyzet a magyar a kissebbség. Ázsiai, afrikai kolonc húzza a nyakunk, Mintha nélkülük nem volna úgyis épp elég bajunk. Sötétarcú, segélykérõ, rabló-gyilkos söpredék, Rasszistának mond akkor is, amikor tõrt döf beléd, És a másik, a hatalmas, ki nem megöl; leigáz, Fehér bõrû, mint te magad, álcájára jól vigyáz. Sok a kétely, sok a métely, a lényegre ki figyel? Senkiházi askenázi mosolyog, hogy nincs hitel. Ha nincs pénzed reád tapos, vérében a durvaság, Az alázat, ha hajbókolsz, mint a bilincs húsba vág. Szavaikra egymást marjuk, ebben látnak jó tréfát, Fehér arcú, sötét lelkû, körülmetélt próféták. Érzem, hogy a hurok lassan megszorul a nyakamon, Módszeresen elpusztít egy arc nélküli hatalom.
Amellett, hogy gyurcsányiék éppen tegnap találták meg Budaházyt, aki persze vígan grasszál a városban, a Magyarok Házában ki és be, tehát akit éppen március 15-én vettek õrizetbe ... még egy óriási hasznot hozott gyurcsányinak. Elterelte a tömeget a Müvészetek Palotája elõl. Senkinek eszébe nem jutott odamenni, bár feltehetõleg a balhé miatt nem is tudott volna!
jó ha figyelünk
– avagy A magam nevében újfent a leghatározottabban elhatárolódom az ostoba és hazug mûminiszterelnöktõl – 159 évvel ezelõtt nyerte vissza Magyarország több évszázados alárendeltség és szétszakítottság után az egységét és a függetlenségét. S bár a forradalmat leverték, mégsem bukott el, mert a magyarság szívében és emlékezetében tovább élt, s 1848 reménye 1956-ban újabb lökést adott ahhoz, hogy a Nemzet tovább folytassa útját a szabadság felé. 159 évvel ezelõtt az osztrák uralom alól szabad és független álammá váltunk, a márciusi ifjak vezetésével a Nemzet egy emberként rázta le magáról az önkény rabigáját és vívta ki magának – többek között – a sajtó, a szólásés a véleménynyilvánítás szabadságát. Mára megkopni látszanak ezek a magasztos eszmék. Fel is teszik gyakran a kérdést, vajon ma is aktuális-e 1848 eszmeisége?
jó ha figyelünk
Mi az, hogy?! Nagyon is! A forradalmak sosem mennek ki a divatból. Sõt! A Nemzeten most is egy zsarnok ül, aki – amellett, hogy lassan sportot ûz a hazudozásból – hajlamos megfeledkezni arról is, hogy azok az idõk már elmúltak, amikor központi utasításra csak úgy, hipp-hopp át lehetett írni a történelmet. „Azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa Azt hiszed, hogy hallgatunk a hazug szóra” Még hogy nem az utcán dõltek el a dolgok? Hanem hol, te szerencsétlen? Most vagy én hülyültem meg teljesen, vagy kiderült, iskolai tanulmányaim alatt végig hazudtak nekem a történelmet tanító tanáraim, mer’ hogy ez idáig én úgy tudtam, hogy 1848. március 15-én forradalom tört ki Pesten és hát ott, a pesti utcákon dõltek el a dolgok.
A mûminiszterelnök szerint meg nem. Valaki hazudik. Jó Ha Figyelünk! Francisco zavaros hablatyolását elnézve megint a legnagyobb magyar, Széchenyi István örökbecsû gondolatai jutottak az eszembe. Mostanság egyre többször jutnak eszembe a gróf úr szavai. Idézzük csak ide még egyszer a maga teljes valójában: „Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminõt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba, vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De, ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas vagy mûveletlen.” (Gróf Széchenyi István)
De vajon milyen is ez a nemzet? Mit is várhatunk el egy olyan nemzettõl, amelyik olyan miniszterelnököt választ, aki egyszerre aljas és ráadásul még mûveletlen is? (Mondjuk ki egész nyugodtan: buta. 16-án reggel a televízió mûsorában a politológiát oktató tanárember azt találta mondani, hogy ekkora marhaságok hallatán, amiket a mûminiszterelnök megengedett magának ünnepi „beszédében”, az elsõ éves politológus hallgatók el sem jutnának a vizsgáig, mert kirúgnák õket. És ebbõl az emberbõl miniszterelnök lehetett!) De megyünk tovább. Gróf Batthyányi Lajos az elsõ felelõs magyar kormány miniszterelnöke volt, ha tetszik, õ volt az elsõ felelõs magyar miniszterelnök, és hát, ahogy azt mondani szokták közte és – a sors fura fin-
3
toraként – késõi utóda között, akire a felelõs jelzõ semmiképpen, inkább annak ellentéte, a felelõtlen illik, szóval ahogy azt mondani szokás, a két ember között zongorázni lehet a különbséget. „Azt hiszed, hogy mindig mindent megbocsátunk Azt hiszed, hogy megtagadjuk minden álmunk” A bunkó bunkó, a tahó tahó marad, bármilyen drága Armani vagy Versache-öltönybe is bújtatod. A drága szövet alól csak kivillan a proli-mentalitás, az ostobaság, a mûveletlenség. A görcsös kényszeredettség, mellyel Francisco megpróbálja ráerõltetni a hiteltelenség és hazugságok által bemocskolódott, reformnak nevezett hadisarcolás kényszerzubbonyra emlékeztetõ gúnyáját, 1848 forradalmi hevülettõl lüktetõ tiszta testére, meddõ próbálkozásnak tûnik. Jól belepasszol az ünnepnapot a végletekig megalázó, már-már kabaréba illõ történések sorába. 2007. március 15-e igazi hungarikummá vált egy szempil-
4
lantás alatt. A közvetítést adó televíziós csatornák – a tavalyi gyakorlattól eltérõen – már nem is próbálkoznak a háttérhang lekeverésével, a kormányfõ ahová lép, ott fû nem, csak hangos füttyszó terem, kifütyülik mindenütt. Talán még Megyó rekordját is megdöntötte. A kamera nem hazudik, mindent elárul az a kínosan kényszeredett bárgyú mosolyféle, amivel a mûminiszterelnök próbál jó képet vágni az eseményekhez, láthatóan kevés sikerrel. Hatalmas kockázatot vállalva kitartóan kíséri õt (tõle magától tudhassuk) zsidó származású felesége, aki talán egy fokkal jobban járt, mint az 1ügyû ígérgetõ, Kóka Johnny babája, õt nem találták el a felháborodott állampolgárok légi úton kézbesített élelmiszerkészletei. „El ne hidd azt, bárki mondja, hogy ez jó így. El ne hidd, hogy minden rendben, bárki szédít.” És akkor a legsúlyosabb, ami lassan már a vérlázító kategóriába sem fér bele.
Összetartozunk – mondja jellegzetes lárvaarcú mosolyával Francisco, miközben a Tony Blairtõl ellesett hanyag lezserséggel dõl a szónoki pulpitusra. Amolyan „félvállról leereszkedünk a pórnéphez” pózban tetszeleg a kamerák elõtt. Csak azért nem vágok hozzá valamit a televíziókészülékhez, mert azért annyira nem állok jól anyagilag, hogy beruházzak egy újra. Isten õrizz! Nem hogy nem tartozunk össze Franciscóval, de még a leghalványabb szellemi közösség árnyéka sem vetülhet rám errõl az emberrõl. Ha ezt egyáltalán embernek lehet nevezni. 2004. december 5-én ez az alak, gátlástalanul visszaélve a hatalmával ajtót mutatott a gúnyhatárokon kívül rekedt nemzettársainknak, s most pofátlan aljassággal, mocskos cinizmussal arról mer szónokolni, hogy mi összetartozunk?! Az én hazámat nyüvesnek meg kurvának nevezõ büdös szájú prolibunkó arról mer po-
fázni, hogy én és mi mindannyian õvele összetartozunk?! HÁT NEM! NEM ÉS NEM ÉS NEM! ÉS EZERSZER IS NEM! EZ AZ EMBER NEKEM NEM HONFITÁRSAM! Ez az ember egy idegen test a Nemzetben. Nem értünk, nem a Hazánkért és nem a Nemzetünkért teszi, amit tesz. Ez az ember Gonosz. Gonosz, mert tudatosan árt. El ne hidd, hogy megváltoztunk vezényszóra, El ne hidd, hogy nyílik még a sárga rózsa.” A nemzeten most is egy zsarnok ül. Minden szinten, szinte minden. Amit országos méretekben a tehetségtelen ostoba ripacs mûvel a nemzettel, azt helyi szinten az õt pártfogó kiskirályok, lokális hatalmasságok utánozzák le szolgai módon. Negligálva az országos méretû erõfelmérõn elszenvedett csúfos vereség tényszerû eredményét, az önkormányzatiságot lealázó,
jó ha figyelünk
a településeket a központi pénzelosztással való zsarolás országos szinten, szembemenetelés majd’ negyvenezer polgár akaratával helyi szinten. A néppel, a népért? Dehogy! A nép nélkül, a nép ellen. Ez az õ hitvallásuk, ahol a polgár csak mint egyszerû, a haszon maximalizálását szolgáló profittermelõ gépezet jelenik meg, statisztikai adat csupán, mely a megfelelõ rubrikába beírandó. S bár most úgy tûnik, minden, amiért érdemes élni, minden, ami értékkel bír veszni látszik, s helyét a nihill, a közöny veszi át, én azt mondom mégis, hogy harcoljatok! Küzdjetek úgy, mint még soha sem küzdöttetek! Amíg lehet, addig a szellem fegyverével, s aztán, ha már nem hagy más utat számunkra a magát törvények fölé helyezõ hatalom, hát cselekedjük meg, mit megkövetel a Haza! Isten áldja Magyarországot! A szocialista nagyváros öntudatos polgára
jó ha figyelünk
Alulírott, Mikó Eszter azzal a halaszthatatlan kérelemmel fordulok az illetékes szervekhez, hogy haladéktalanul tiltsák be a nemzeti színû zászlót!!! Indoklás: ez a zászló bennem, mint a kommunizmus egyik közvetett áldozatában, félelmet vált ki. Apámat, néhai dr. Mikó Imrét 1957-ben igazságtalanul és jogtalanul internálták Tökölre, ahol kínozták, véresre verték, mert nem volt hajlandó 55 hamis vádpontot aláírni, amivel másoknak is ártott volna. Kiengedése után szigorított rendõri felügyelet alá helyezték, szolgálati lakásából kiûzték családjával, szívmûtét után lábadozó feleségével és kiskorú gyermekével (velem) együtt. Fizetést, nyugdíjat nem kapott. A Legfõbb Ügyészséghez benyújtott felülvizsgálati kérelmére vizsgálatot rendeltek el az ügyében, amelynek eredményét egy kétsoros levélben közölték vele. E szerint „az 1956-os ellenforradalmi események idején“ az õ viselkedésével kapcsolatban semmiféle kifogás nem merült felt. Azonban sem erkölcsi, sem anyagi kárpótlást soha nem kapott, különbözõ helyeken élt megtûrtként, befogadottként, fizikailag és idegileg egyaránt tönkretéve. Férjem, Tóbiás Áron közíró, irodalomtörténész, az 1956-os Szabad Kossuth Rádió szerkesztõbizottságának tagja, a Történelmi Igazságtétel Bizottság egyik alapítója, az In memoriam Nagy Imre címû könyv szerzõje 1957-ben az ún. „kis íróper“, - Varga Domokos és társai – másodrendû vádlottja a Fõ utcai börtön foglya volt, szabadulása után a Bakonyban dolgozott segédmunkásként - protekcióval, s mivel a beszervezési kísérletre nemet mondott, egész életében háttérbe szorították. Én, mint e két „ellenforradalmár“ lánya illetve felesége, szellemi emberként nagyobb sérelemnek tartom az anyagi természetû hátratételeknél azokat a lelki sérüléseket, amelyekkel
a kommunizmus áldozatait és azok hozzátartozóit sújtották: kiközösítés, légüres tér, kirekesztés a társadalomból, továbbtanulási nehézségek, pszichés sérülések, félelmek, szorongások, fenyegetettség érzés. Minderrõl bõvebben írok a közelmúltban megjelent Csak hazudni kéne címû, társadalmi, lélektani regényemben, és a kérelmem is ezen a félelmen alapul. Mint bizonyára tudják, nem minden félelemnek van racionális alapja. Az enyémnek sincs, de mégis: FÉLEK. Félek a nemzeti színû zászlótól. Tudom, hogy ezt a zászlót csak átmenetileg és csak rövid idõre becstelenítették meg a kommunista sarló-kalapácsos címerrel, amelyet az 1956-os forradalomban kivágtunk belõle! De én mégis félek tõle, mert azokat a szörnyû ötvenes éveket, majd a forradalom utáni kegyetlen megtorlást idézik fel bennem, amelyeknek én is másodlagos áldozata lettem - ártatlan kisgyerekként. Próbáltak meggyõzni, hogy ez egy 1848 óta létezõ szimbólum, ne azt a néhány évet nézzem, amikor ezt a zászlót a kommunisták megbecstelenítették, hanem az elõtte lévõ évszázadot, és fõleg azt, ami eljövendõ. Azt tanácsolták, gyûlöljem a zászlóban a kommunista címert, és azt az ordas eszmét, amit képviselt, de ne gyûlöljem a ZÁSZLÓT. Próbáltam, de nem sikerül. Ezért haladéktalanul és nyomatékosan kérem, tiltsák be a nemzeti színû zászlót! Kérdezhetik, persze: mi legyen helyette? Semmi. Minek zászló? Minek szimbólumok? Minek ünnepek? Minek nemzet? Minek állam? Minek nyelv? Minek kultúra? Minek tudomány? Minek mûvészet? Minek ember? Már az altamirai barlangrajz is fölösleges cafrang volt. Másszunk vissza a fára. Mikó Eszter
5
Elõször dél körül hívott a barátom. Nyíregyházáról indultak busszal Budapestre, a Fidesz megemlékezésére. Tiszavasváriban megállították õket a rendõrök. Mindenkit leszállítottak a buszról. Minden csomagot átvizsgáltak, és kutyákkal kerestek bombát az utastérben. A következõ telefon kora délután jött. Az autópályán motoros rendõrök állították félre a buszt. Akkor már több busz várakozott a leállósávban. Négyes csoportokban szállították le az embereket a jármûrõl, mindenkinek felírták az adatait. Eszembe jutottak azok az idõk, amikor az ünnep elõestéjén bevitték a „gyanúsakat”, jobb, ha a rendõrõrsön töltik az éjszakát. Amikor elindultunk a Múzeum körút irányába, és ha egy centiméteresnél nagyobb kokárda volt rajtunk, már a Moszkva téren igazoltattak a rendõrök, és miután felírták a nevünket, levetették rólunk a kokárdát. Ne magyarkodjunk! Akkor a nemzetiszín szalagtól kellett elhatárolódni. Március 15-ét forradalmi ifjúsági napoknak nevezték, az ünnepet össze kellett nyálazni március 21-gyel, április 4-gyel. Amikor most felhangzottak a füttyök a Múzeum körúton, a Magyar Televízió közvetítésébõl semmit sem lehetett hallani, mert gyorsan kiszûrték a háttérzajt, a tömeg hangját. A lényeg, hogy eszembe jutott minden. A fiatalságom, ami egy velejéig rothadt rendszerben telt el – és hogy ne legyen félreértés: a velejéig rothadt rendszer ellenére voltam benne boldog… Hetvenes évek van megint Magyarországon. Illetve: még roszszabb lett. Mert most mindezt demokráciának csúfolják. Emberek állnak e demokráciában az út szélén, és felírják az adataikat. Mert ünnepelni mennek, az ellenzéki párt nagygyûlésére. Az egyetlen reménység ebben a helyzetben a Demszky felé repülõ tojás, ami, esetleg, végre célba ér… Az biztos, hogy életünk legnagyobb tévedése volt ez a „békés átmenet”. Ez a mocsárszagú rendszerváltás. Merthogy ezeknek a gazembereknek, akik most összeírnak bennünket ismét az országutak szélén,
6
meg ránk uszítják a rendõrségüket (Kádár rendõrei is az övék voltak, a miénk soha!), és akik újra fasisztának, nácinak, antiszemitának hazudnak bennünket, nos, ezeknek egytõl egyig mostanában kellene szabadulni a börtönbõl. Ahová 1990-ben kellett volna bezárnunk valamennyit. Mert így nem fog menni most már. Mert soha nem változik semmi sem. A történelem vihorászva ismétli önmagát. 1950-ben az ávósok a házkutatás során bedugták egy könyvbe a tízdollárost, aztán megtalálták, aztán ment a polgár, a „mocskos valutázó” Recskre, valamelyik tetû meg beköltözött a villájába. Most viszont egész éjjel fegyvereket dugdosnak ide-oda, aztán megtalálják azokat reggel. És az ellenzékre kennek mindent. Egyelõre éles lõszerrel még nem lövetnek, de ha tehetnék, megtennék. Most kellene szabadulniuk. Kamerák kereszttüzében mostanában kellene elõmászniuk a börtönökbõl. Hunyorogva, megvénülve, összetörve. Nekünk pedig már régen lenne egy normális hazánk. Így viszont csak ez van. Mi rontottuk el. A mi kötelességünk rendbe tenni is. P. S.: Azt tudják, amúgy, drága barátaim, hogy hány nyilas pribék lépett be az ávóba, s egyszersmind a kommunista pártba? Megmondom: hatvanezer. Mert Rákosi azonnal menlevelet adott a „kisnyilasoknak”. Mert kellett a jó „szakember” neki is. Mert tényleg minden országnak egyetlen csõcseléke van. Nekünk is. Ez a mi csõcselékünk most csõcselékez és nyilasoz le bennünket. Meddig még? Forrás: Bayer Zsolt – MNO
jó ha figyelünk
Uramisten, mennyi csapodár kokárda, nemzeti színre játszik a régi gárda, s míg jó szokás szerint törvényt tisztelni int cinkelt lapokból oszt, nem veszhet a parti, minden gesztenyét magának kapar ki, meghamisul s tisztátalan lesz az ünnep, hogy cafrangos hazafiként elõtûnnek: renegát hontiprók, sorsunkba rondítók, a vörösen fújtató, demokratikus terrorlegények, meghitt jelszavuk a kuss, tegnapi kardlapozók, a halállisták ihletõi, és a lárpurlár szadisták, az ultrabal lator, a vadbarom vallató, testvércsiszár, spicli, magyarkodnak bátran és más gonosztevõk bírói talárban.
Egy ünnep sem az engedélytõl nemzeti, a hatalom kegye csak lezüllesztheti, nagy hazugság, kis nép felkelésünk dicsét most haynau-utódok kezdik zengeni, s a húsos kondért körébõl nem engedi a kiváltságban dús, exkluzív csõcselék, népet hergel, szárazon tartva lõszerét s abban is biztos ám, marad hitbizomány ez a 301-es parcella-ország, átfestett frázisaik körülhordozzák, mint véres kardot, mely egy táborba várna, inkább a tûzharc: Jan Pallah fõnix-lángja maszlag és gumibot, mi nékünk kijutott, a végsõ kenetet trágyadombon várva, Uramisten, mennyi csapodár kokárda.
„DÖBBENETES VOLT A RENDÕRI JELENLÉT” A Budapesten tartózkodó külföldi megfigyelõk szerint egyértelmûen elrettentõ célzattal vezényeltek az utcára március 15-én ennyi rendõrt. Budaházy György elfogásának idõzítését pedig joggal tarthatják provokációnak is – vélekedik a Civil Jogász Bizottság. A Civil Jogász Bizottság úgy véli, hogy az október 23-án és a március 15-én történtek között annyi a különbség, hogy a törvényesség irányába javult a rendõrség fellépése. Ennek ellenére is talált a Morvai Krisztina által vezetett bizottság kifogásolható intézkedési formát. A rendõrség szolgálati szabályzata ugyanis kifejezetten tiltja a szalaggal történõ bilincselést. Budaházy György elfogását mind a külföldi megfigyelõ, mind pedig a civil jogász bizottság kétséggel fogadja. Ugyanis – mint mondták – több alkalom is adódott volna a szeptember 18-a óta körözött Budaházy õrizetbe vételére, és ezáltal jogos lehet a kétség az emberekben, hogy nem tudatos provokációról volt-e szó. Hervé Lavenir de Buffon azt tapasztalta tegnap a budapesti utcákon, hogy az emberek mást akarnak, mint ami jelenleg az országban folyik. Más politikát és más tetteket.
jó ha figyelünk
7
Március 15 percrõl-percre Tûri-e még a magyar nép a rabláncot, amit a kommunista elvtársak utódai tettek csuklóikra? Tûri-e még a magyar nép, hogy büntetlenül gyalázhassák magyarságában, azok, kik semmit sem tettek ezért az országért? Tûri-e még a magyar, hogy azok irányítsák hazánkat, kiknek csak térkép e táj? Van-e még annyi erõ a magyarokban, hogy kezükbe vegyék sorsukat és erõs országot építsenek utódaiknak? Ma, március 15-én, erre várunk választ! Minden magyar az utcákra! Értékelés: Összességében jobban helytállt ma a magyar ifjúság legértékesebb része, mint október 23-án. Bár a szervezettség még távol áll a profizmustól, valami megindult. Sokan vettek végre-valahára védõfelszereléseket, bár még mindig nem elegen. Nincs még dél-koreai típusú tömeges földrefekvés (ilyenkor a rendõrök nagyon nehezen tudnak oszlatni, a rendõrlovak pedig megállnak), nincs szinkronizált, nyugodt szembemenetelés az ávóssorfallal, de a többség ügyesen tér ki, eltapossák a gázgránátok jó részét, és kezd kialakulni a nagyobb, 6-8-10 fõs, összetartó, egymásra figyelõ baráti társaságok hálója. Miközben egy teljes egészében köztörvényes rezsim uralkodik ellenzéki segédlettel, a magyar fiatalok megjáratták az ávót alaposan, nem hagyták szó és tett nélkül, hogy a pedofil bûnözõkormány Budaházy Györgyöt elhurcolja. Sikerült megleckéztetni a gumigolyós sortüzet vezénylõ, hazafiakat megvakító cionista, fajvédõ söpredékelit egyik legundorítóbb képviselõjét, Demszkyt, megakadályozni Kóka, és fõként El Qró szabadtéri felszólalását. Legközelebb még több tojás kell, de talán a nyolcnapos döglött macska volna igazán méltó a vicsorgó szoclib brigantik képébe. A legkártékonyabb segéderõ a Gyurcsány-rezsim fenntartásában a Fidesz. Orbán újabb és újabb pótcselekvései, a tetteket helyettesítõ vakerolása, be nem tartott ígéretei, az akció helyetti petíciók és alá-
8
írásgyûjtések mind-mind a patkánykormány napjait hosszabbítják meg. Legnagyobb hazugsága ennek az embernek az, amikor azt állítja, hogy a népszavazás megmenti majd a kórházakat, iskolákat, a magyar emberek állásait, életét stb. Ezt mondta, sulykolta Orbán október 1-e elõtt is: voksoljatok ránk, és a kormánynak annyi, mert ez úgymond felér egy népszavazással. Hú, de megbukott azóta El Qró... A Fidesz egyetlen ágyat, osztályt, magyar életet nem mentett meg és nem is fog. Még a vizitdíjat sem képes eltörölni, az adóprés, a magyarellenes pusztítás pedig nõni fog. Viktor népe is megérdemli, ha jó neki ez az alak. Aki azt hirdeti, hogy a szoclib köztörvényesek ellen holmi népszavazásosdi egy jogtipró rendszerben bármilyen érdemi eredménnyel járhat, az naiv, esetleg elmebeteg, vagy a diktatúra tudatos szekértolója. Mint a Fidesz elnöke. Aki 200 ezer utcára vonuló hívével sem akarja és tudja megrengetni a pedókormányt. Nincs is miért
jó ha figyelünk
várni ezt tõle. A Fidesz ezer szállal kötõdik az MSZP-hez és az SZDSZ-hez a rendszerváltozás közös elcsalásától kezdve a magyar föld eladhatóvá tételéig, a közös korrupcióig és lopásig (lásd csupán a számla nélkül felvett milliárdos „költségtérítéseket“), még akkor is, ha kevesebbet lopott, csalt, hazudott. Mindkét társulatban fellelhetõ a kommunista, III/III-as, II-es, I-es stb. spiclik klubja, egyik sem érdekelt a teljes átvilágításban, a vagyoni elszámoltatásban, a rablóprivatizáció felülvizsgálatában, a magyarellenes média felszámolásában, s a Fidesz ugyanúgy be van kötve a cionistákhoz (Likud és hasonlók), mint látszólagos ellenfelei. Kókáék tolvajbandáját egy népszavazás körülbelül annyira érdekli és rendíti meg, mint Rákosiékat. Ha valamely törvényt esetleg vissza kell vonniuk, akkor egyfelõl már nem lesznek iskolák/kórházak/magyar tulajdonú föld stb. Ráadásul az elvtársak másnap csinálnak egy 99%-ban hasonló jogszabályt, Viktorka pedig újból kunyerálhatja az agymosottak aláírásait. De addigra remélhetõleg saját hívei mondják majd neki, hogy Orbán takarodj. 09.20: Nemzeti ünnepünk alkalmából rendezett állami ünnepségek vették kezdetüket ma Budapesten. A rettegõ hatalom soha nem látott védelmi rendszert épített ki magának, az ünnepségek helyszínén, a Kossuth téren. Az úttesten keresztbeállított rendõrautók óvják az érdeklõdõ pórnéptõl a diktatúra képviselõit és csicskásait! Az ünnepi zászlófelvonásra csak fémdetektoros kapukon lehet bejutni, a hatalom mindent és mindenkit ellenõrizni próbál! A tér felett helikopter lebeg, az egész hangulat inkább egy afganisztáni katonai misszióra emlékeztet, nem egy demokratikus ország nemzeti ünnepére, véli a Kuruc.info helyszínrõl tudósító munkatársa. Nemsokkal az ünnepségek kezdete elõtt mintegy százfõs, adófizetõkbõl álló csoport jelent meg a kordonoknál, ahol a rendõrök elkobozták zászlórúdjaikat. 09.50: Mivel Sólyom elvtárs, jelenlegi köztársasági elnök, gyáván megfutamodott az idei március 15-e felelõssége elõl,
jó ha figyelünk
Gyurcsány Ferenc alias El Qró adott engedélyt a zászlófelvonásra. El Qró térre érkezésekor, néhány száz hazafi füttyel, kiabálással adta tudtul a diktátornak, hogy van még Magyar Ellenállás! Az ünnepi menet a Batthyány-örökmécseshez vonul át. 09.55: Szerkesztõségünknek megerõsítették, hogy valóban a hatalom távolította el a Szabadság-téri szörnyemlékmûrõl a szovjet címert, nehogy a nép tegyen kárt benne! 09.59: A Magyarok Világszövetsége vezetõi a nemzeti ünnep reggelén, csütörtökön megkoszorúzták Budapesten, a Március 15. téren Petõfi Sándor szobrát. A diktatúrának benyaló hírügynökségek kiemelik, hogy Patrubány Miklósnak és társainak nem volt engedélyük a koszorúzásra. Pedig a méltóságteljes megemlékezéshez nem is kell, ráadásul aljas módón a diktatúra házirendõrsége elõzetesen megtagadta az engedélyt! 10.00: Szerkesztõségünkhöz eljutott hírek szerint a finnországi magyarok is megemlékeznek 1848-ról. Az ünnepséget a finn parlament lépcsõjén tartják ma este 18.00 órakor. A rendezvény rendezõi az ünnepségen, ahova pártállás nélkül mindenkit szeretettel várnak, a Nemzeti dalt fogják meghallgatni, s a Kossuth Lajos azt izente, a Gábor Áron rézágyúja kezdetû népdalokat illetve Himnuszt fogják közösen elénekelni. (Az eseményrõl késõbb fogunk még tudósítani.) 10.30: Bégány Attila és Molnár Tamás által fémjelzett Új Demokrata Koalíció megkísérelt koszorúzni a Kossuth téren, a hatalom azonban meggátolta õket, az ávósok nem engedték be õket a kordonon belülre, az 1848. március 15-én kirobbant magyar forradalom vezéralakjának, Kossuth Lajosnak szobrához. Ezért a kordonon kívül, csendes fõhajtással emlékeztek az 1848-as forradalom hõseire! 10.35. Bégány Attila és Molnár Tamás, koszorúikat a kordonra erõsítették. A Kossuth téren mintegy ezer hazafi tartózkodik. 10.40: Bégány elmondta:az ország szégyene, hogy nem tudnak koszorúzni. Véleménye szerint nem csak a mostani kormánynak,
9
de az ellenzéknek is felelõssége van. A közönség hazafias nótákat énekelt a Kuruc.info helyszíni beszámolója szerint. 10.50: A Kossuth téren összegyûlt tömeg, az Alkotmány utcán keresztül elindult a Nemzeti Múzeumhoz 11.00: A Nemzeti Múzeum kertjében megkezdõdtek az állami ünnepségek, a jelenlevõ állami tisztségviselõk (bûnözõk) jelenléte mellett. A téren füttyszó és bekiabálások hallatszanak! 11.10: A Nemzeti Múzeumnál a hivatalos mûsorból alig lehet hallani valamit, a tömeg „elkúrtad“, „hazaáruló“ skandálásától! 11.20: A tömeg létszáma már sok-sok ezer fõ, a Nemzeti Múzeumnál, a gengszterváltás óta elõször nem hangzanak el beszédek, esztrád jellegû mûsor szól a hangszórókból! A vörös diktatúra képviselõit kordon zárja el a pórnéptõl, beszélni, szónóklatokat tartani félnek. 11.22: A mûsorból semmi sem hallható, a tömeg „elkúrtad“ skandálása teljesen elnyomja a hangszórók hangját. A diktatúra minden erõfeszítése ellenére, tovább lázadnak a magyarok! Ez forradalom, menjünk ki az utcákra és fejezzük be 56-ot! A Kurucinfo magyarországi és külföldrõl hazaérkezett stábja, teljes létszámban a budapesti utcákon, tudósításra és harcra készen! 11.30: A forradalom szelleme járja be az országot, már vidékrõl is indulnak Budapestre! 11.31: A debreceni Kossuth tériek szeretnék közzétenni a hírt, hogy az utakon a rendõrség akadályozza a Budapestre jutást. Például a Nyíregyházáról elindult autóbuszt Tiszavasvárinál megállították és a rendõrség mindent átkutatott. Bombakeresõ kutyákkal végzik a munkájukat, és akár több órás veszteglést okozhatnak. A Pestre tartók induljanak el hamarabb!!! (Á. B.) 11.50: A hír valós, a Jobbik autóbuszáról van szó. Az egyenruhás pribékek megpróbálják meggátolni, hogy a vidékiek csatlakozzanak a fõvárosi forradalmárokhoz. Aljas és megalázó procedúrákkal korlátozzák szabad mozgásra vonatkozó jogaikban az állampolgárokat.
10
Ma reggel busszal indultak el Nyíregyházáról a Jobbik szimpatizánsai, hogy délután részt vegyenek a párt 2 órakor kezdõdõ rendezvényén a Vörösmarty téren. Információink szerint a buszt Tiszavasvárinál kutyás rendõrök tartóztatták fel. Miután mindenkit leszállítottak, megmotozták az utasokat. A csoportot egyelõre nem engedték tovább, a rendõrség mindent át kíván vizsgálni. 11.53: A Kuruc.info tudósítói szerint már tíz-tizenöt ezres a tömeg a létszáma, a Nemzeti Múzeumnál, a mindig és mindenkor a nemzet kárára félretájékoztató MTI szerint már 15 ezer fõs tömeg követeli a valódi rendszerváltást Budapest belvárosában! Ne maradjunk otthon, menjünk mindnyájan az utcákra! 12.00: A tömeg az Astoria irányába ballag, egyelõre békésen, miután a Nemzeti Múzeumnál véget értek az állami ünnepségek. A magát következetesen magyarnak és közszolgálatinak hazudó MTV tudósításaiban nem merte mutatni a tömeget, amely a Kuruc.info helyszínen jelenlevõ munkatársai szerint már elérte a 20-25 ezres létszámot is. Ne hagyjuk a törvénytelen hatalmat megerõsödni! 12.10. A tömeg a Petõfi-szoborhoz veszi az irányt, ahol a Roth-Weiss-Grün szellemi örököseinek pártja, az SZDSZ és a maoista Demszky Gábor próbálja megszentségteleníteni az ünnepet! Csatlakozzunk mi is, minél többen! 12.15: A Fidesz ügyeletes liberális bóhóca is retteg a néptõl, melytõl legitimitását szerezte. „Belváros-Lipótváros polgármestereként felelõs vagyok azért, hogy a Belvárosban zajló megemlékezéseken zavartalanul vehessenek részt az ünneplõk“ - közölte Rogán Antal, a fõváros V. kerületének fideszes polgármestere. A politikus közleményében kiemelte: „a Belvárosi Vagyonkezelõ Zrt. Váci utcai épületébõl kísérjük figyelemmel a kerületben zajló eseményeket, az önkormányzatban ingyenes zöldszámon várjuk az esetleges bejelentéseket, észrevételeket“. (FN) A Kuruc.info ajánlata: ROGÁN ANTAL: 06 20 344 50 83 vagy 06 30 948 51 82 vagy 06 20 980 98 47.
jó ha figyelünk
Kérdezzük meg tõle, miért nem az a fontosabb neki, hogy eltakarítsa a kormányrúdtól Magyarország újkori történelmének legkártékonyabb kormányát? 12.20: Megérkezett a tömeg a Petõfi-szoborhoz, a környéket magyar és Árpád-sávos zászlóerdõ lengi be. A kép gyönyörû, kérdés, hogy Demszky „Mao“ Gábor ki meri-e majd nyitni hazug és mocskos száját? 12.21: Újabb intés a vidékrõl Budapestre indulóknak: „Én vonattal indultam Pestre, és javaslom mindenkinek, aki vonattal tart a fõvárosba, az számítson legalább egy igazoltatásra (amíg a pályaudvarra leértem, a nemzetszínû karszalag miatt máris felírták az adataimat a rendõrök - és ez még csak egy 10,000 lélekszámú kisváros), valamint arra, hogy a holmijait átkutatják, mert a vonatokon a szolgálatban lévõ rendõrök mellett vélhetõen civil ruhás rendõrök is vannak. Aki Budapestre tart, induljon minél hamarabb!“ Kérjük a vidéki forradalmárokat, kik a fõvárosba indulnak, hogy 5-6 fõs csoportokban jöjjenek, az õket molesztáló pribékek azonosítóját jegyezzék fel (az intézkedõ ávós kérésünkre köteles megmondani) és küldjék be szerkesztõségünkbe! 12.30: Folyamatosan gyarapodik a tömeg létszáma a Petõfi-szobornál. Meg nem erõsített híreink szerint Demszky így is beszél majd, és a rendezvényre El Qró is elmegy. Egyelõre ellenõrizzük a hír valódiságát. 12.38: A Kuruc.info helyszíni tudósítói szerint a Lánchíd és a Március 15-e tér között, mintegy 10 teherautónyi ávós pribék várakozik. Az M3-as autópálya budapesti bejáratánál, a beérkezõ autósokat átkutatják, igazoltatják. Egyelõre még áll a diktatúra, de a hatalom vörös birtokosai már rettegnek! Söpörjük el õket! 12.40: Az Erzsébet hídon leállt a forgalom. 12.42: Folyamatosan nõ a tömeg létszáma a Belvárosban. A Strabag által finanszírozott Hír tévé, amely a vérkomcsi Csintalant is foglalkoztatja, tahiti noni juice reklámokat közvetít.
jó ha figyelünk
13.00: Tojásokkal és paradicsommal dobálják a maoista gazembert a hazafiak. A környéken erõs a rendõri jelenlét. A vörös gazembert esernyõkkel védik testõrei a tojászáportól. A tojásokból különben repült a pedofilpárti Demszkyvel jó barátságban lévõ, vele közösen a színpadra lépõ Rogán Tóni felé is, és egyes hírek szerint eltalálták Kóka vagy Demszky luvnyáját is. 13.10: Folyamatosan záporoznak a tojások és a paradicsomok s egyéb tárgyak a színpad felé. A magát közszolgálatinak hazudó MTV közvetíti ugyan az eseményeket, de a hangot csak a színpad mikrofonjáról adnak, így nem hallatszik a füttyszó. Helyszínen jelenlevõ tudósítónk szerint a jelenlevõk szinte semmit nem hallhattak a mûsorból, a füttyorkán teljesen elnyomta a hazaáruló Roth-Weiss-Grün banda hangját! 13.12: Demszky szerint Bajcsy-Zsilinszky Endrét Árpád-sávos zászló alatt ölték meg. A tömeg erre egyöntetûen válaszolt, a „hülye vagy“ rigmus skandálásával! Demszkyt eltalálták egy tojással! A mocsadék különben hosszan mocskolta az Árpád-sávos zászlót is. 13.20: Kóka lekókadt, nem merte elmondani beszédét! 13.30: A pesti kávéházak zsidó „értelmisége“ technozenére épülõ, semmitmondó, dekadens táncos mûsorral emlékezik a forradalomra! Pár buzi vonaglik a színpadon, ez a rezsim legvalódibb arca. Az ávósok csendben „dolgoznak“. 13.50: Árulás: a fideszes szervezõk elkezdték leterelni az Erzsébet hídról a forradalmárokat. Bizonyára kell a hely a vezénylõ tábornok úrnak egy újabb népszavazás bejelentésére, talpnyalói és gyáván megfutamodó nyálas kis senkiházi „fidelitászos“ rajongótáborának legnagyobb örömére. 13.55: A Vörösmarty téren pár perc múlva kezdõdik a Jobbik rendezvénye. A mintegy ezerfõs tömeg csendben várja a rendezvény kezdetét. 14.00: Ismét vezetõ hír vagyunk a BBC-n amely tudósításában megemlíti a tavaly õsszel lezajlott eseményeket, valamit El Qró hazugságait is.
11
14.30: Az Erzsébet-híd budai hídfõjének közelében lévõ tabáni 1956-os obeliszknél emlékezett a Forradalmi Nemzeti Bizottmány. Megkezdõdött a Jobbik ünnepi megemlékezése ahol a szónok külön köszöntötte az Árpád-sávos lobogókkal érkezõket. A Jobbik rendezvényén szólal fel Wittner Mária, az egyetlen hiteles Fideszes képviselõ! 15.40: A Kuruc.info tudósítói megerõsítették, hogy mintegy 30 fekete bõrdzsekis, kopasz provokátor szállt be mikrobuszokba a Deák téren. Kokárda volt rajtuk! 15.50: A Kuruc.info meg nem erõsített informácíói szerint Budaházy György forradalmárt a budapesti Deák téren letartóztatták! 16.00: A Hõsök terén Csurka István arra bíztatta a jelenlevõ mintegy ötezert fõ MIÉP szimpatizáns, hogy vegyenek részt a Fidesz nagygyûlésen és vigyenek magukkal olyan zászlót, amilyent akarnak! 16.03. Fodor Gabriella SZDSZ-es bajkeverõ arra kéri Orbán Viktort, hogy szólítsa fel a Fidesz rendezvény résztvevõit, hogy rakják el Árpád-sávos zászlóikat. Viktor, tedd meg különben nácinak fognak nevezni a Néphazugságban, és nem tudsz majd középrõl elhozni szavazatokat! 16.05: A polgári és a keresztény-konzervatív értékrenddel köszönõ viszonyban sem levõ Deutsch-Für drogos Tamás színpadra lépésével megkezdõdött a Fidesz nagygyûlése. A tömeg teljesen ellepte a Kossuth Lajos utcát és a Március 15-e teret, tudósítóink becslése szerint 100 ezer fõ van kint a Belvárosban. Ennyi emberrel Viktor elkergetheti a kormányt, bármekkora rendõri ellenállásba is ütközne! Menjünk oda mi is, és beszéljük rá, hogy tegye meg! 16.10: Sajnos megerõsítették a hírt: Budaházy Györgyöt az egyenruhás pribékek letartóztatták. Amennyiben valaki biztosat tud arról, hogy hova szállították õt, kérjük jelezze szerkesztõségünknek. Kiszabadítása elsõrendû feladat! 16.15: Hivatalos személy elleni erõszakkal gyanúsít a rendõrség egy fiatalembert, aki a Fõvárosi Önkormányzat megemlékezésén a
12
kordont felállító rendõrre támadt- áll a BRFK közleményében. Ezenkívül garázdaság bûntette miatt indítottak eljárást ismeretlen elkövetõkkel szemben, akik részt vettek Demszky megdobálásában. 16.20: „Tavaly október 23-án nem volt forradalom, de leverték. Ma sincs forradalom, de nem engedjük, hogy leverjék” - esett ki ez a nagy marhaság Deutsch-Für Tamás száján! A mondat tartalmának helyes megfejtõi között kisorsoljuk Deutsch-Für Tamás mobilszámát. 16.25: Budaházy György hõs hazafit és társát Toroczkai Lászlót az Aradi utcában található rendõrségi fogdára vitték! Aki unja a Fideszes verbális ámokfutás n+1-dik részét, azoknak itt a feladat. Kiszabadítani õket! 17.25: A sorozatos, vélhetõen magyarországi titkoszolgálati támadások miatt, jelentõsen megnehezedett a honlapunk folyamatos frissítése! Mint kiderült Toroczkai László szabadlábon van, viszont Budaházy Gyurit valóban elkapta az ÁVH! Ma este 18.00-kor megpróbáljuk meglátogatni az Andrássy út 60, Aradi utcai bejáratánál! Menjünk minél többen és vele együtt jöjjünk ki! 17.30: Véget ért a Fidesz Erzsébet téri rendezvénye, amelyet a legnagyobb jóindulattal sem nevezhetünk a rezsim megdöntésére irányuló kísérletnek! Nevetségessé vált, már untig ismételt szólamokat hozott elõ a Vezénylõ Tábornok Úr is, mintha a beszédtõl elmenekülne a véres, tolvaj és deklaráltan hazug hatalom! Orbán Viktor továbbra is népszavazásokban gondolkodik, persze az igazi rendszerváltás neki sem érdeke mert õ is a rendszer része! 18.00: Hajdú-Bihar megyében kilenc különbözõ ponton zárták le az utakat a forradalmárok! Harcra fel magyarok! 18.11: Az Andrássy út 60 épületét kordonokkal védi a rezsim a Budaházy kiszabadítására érkezett forradalmároktól. Az Andrássy út – Csengery sarkán többszáz forradalmár gyûlt össze, számuk egyre nõ! Tomcatet is letartóztatták, õt a Gyorskocsi utcába szállították. 18.30: A kék egyenruhás vandálok körbevették az Aradi utcánál tüntetõ fiatalokat, oszlatás várható! A Deák térrõl csapatszállító autók mennek ebbe az irányba!
jó ha figyelünk
19.00: A tüntetõket a Hõsök tere fele nyomják az egyenruhás állatok. Könnygázat és vízágyút is bevetettek már, tudósítóink szerint a gumilövedékek egyelõre elmaradtak. A Hõsök terénél végül gumibotoztak a pénzünkbõl élõ rendõri söpredékek. 19.30: Az Oktogonon már többezren vannak, az Eötvös utcáig tudtak eljutni, ott rendõrsorfal állja útjukat. Vytautas Landsbergis beszél az Erzsébet híd pesti hídfõjénél. A tömeg igazi Fideszesként viselkedik, amikor kell tapsol, amikor kell, pfújol. 20.00: Oszlat a rendõrcsürhe az Oktogonnál, ahol a hazafiak szétverték a diktatúra terrorlegényeinek egy csapatszállítóját is. 20.00: A Hõsök terérõl eltakarodtak az ávósok! 20.10: A Mûvészetek Palotájában elkezdõdött Gyurcsány gálamûsora. A Kuruc.info helyszínre bejutott tudósítója szerint El Qró még a szokásosnál is idétlenebb testtartásokban pózól ismerõsei, barátai és üzletfelei körében. Várhatóan egy rendkívûl ostoba beszédet fog majd mondani! 20.12: Vízágyú az Oktogonnál, az ávósok a Blaha Lujza tér felé nyomják a forradalmárokat, akik egyre többen vannak és egyre sikeresebben állnak ellen a rendõrök rohamainak. 20.15: A körúton lángoló kukák jelzik az erõsödõ ellenállást! 20.25: Az Andrássy út mellékutcái lezárva, a vízágyú mögött tömött sorokban haladnak a vörös pribékek! 20.25: A Fidesz lelkendezik, hogy még soha ennyien nem vettek részt a március 15-ei rendezvényükön,. Állítólag közel negyedmillió ember volt kíváncsi Orbán Viktor n+1-dik népszavazási marhaságára. Majd a tömeg békésen hazaszállingózótt, hogy holnap is Gyurcsány uralkodjék. Pár ezer ellenálló próbál csak tenni valamit, de a rendõri készenlét a fõvárosban minden eddiginél erõsebb. Persze negyedmillió embert õk sem tudnának megfékezni, és akkor ma este már nem Gyurcsány Ferencnek hívnák a miniszterelnököt. Viszont Orbán Viktor sokadik megfutamodása a hatalom leváltásának lehetõsége elõl, bizonyossá tette, hogy nem érdekelt ebben, azaz nem érdekelt a haza felemelkedésében, részérõl ez puszta retorika!
jó ha figyelünk
20.25: A Szondy utca elõtt lövik a gázpatronokat, a Nyugati irányába terelik a tömeget. 20.50: Az ávósok a Kossuth teret védik, az Operánál lángol egy jókora barikád. A pribékek átmenetileg , hosszú percekre kénytelenek voltak megállni. 20.55: Az Andrássy és a Király utca sarkán épül egy új barikád. Az ávósok helyszíni bandavezére gumigolyót akart bevetni, de, talán a nemzetközi megfigyelõktõl félve nem kapott rá engedélyt fentrõl. 21.40: Egy rendõr súlyosabban megsérült a mindig kamuzó MTI szerint, a Hír Tv szerint öt pribék és egy tüntetõ sérült meg. 21.55: Tudósítónk jelenti, hogy a rendõri erõdemonstráció ellenére még mindig több ezer fiatal tartózkodik az utcákon, a mellékutcákból folyamatosan szívárognak vissza a fõutakra, ahol újra kezdik ellenálló tevékenységüket. Örömmel tapsztalta helyszínen jelenlevõ tudósítónk, hogy sok ellenálló gázmaszkot, símaszkot és egyéb védõfelszerelést visel! 21.59: A Kossuth téren letartoztattak harminc fõt, tudósítónkat nem engedik telefonálni a diktatúra egyenruhás pribékjei. 22.00: Az Alkotmány utcában a falhoz szorítottak egy tucatnyi forradalmárt a tízszeres túlerõben levõ ávós pribékek. 23.25: Miután már csak pár tucat magyar lézeng a belvárosban, a bátor, állig felfegyverzett ávósok bosszúhadjáratra indulnak, és a mellékutcákban sétálgatókat vadásszák le. A rendõrterroristák által kilõtt könnygázgránátok zöme az est folyamán egyébként célt tévesztett, mert bár 100 m-re is ki tudják lõni a gránátvetõkkel, pontossága siralmas. Így eltaláltak többek közt tetõket, lakásokat, hotelt, pl. a Kempinskit, és a Deák téri metrókijáratot, ahol mintegy nulla ember tartózkodott éppen. Az ÁVH egyébként nem figyelmeztette a tömeget, hogy merre távozzon, azaz fellépése törvénytelen volt. Sõt, a törvénytelenül fellépõk „garázdáknak“ merték nevezni hangosbemondón keresztül a hazafiakat. Mint a BBC vezetõ hírében megjegyzi: az esti tüntetéseket a rendõrség tartotta törvénytelennek.
13
0.45: Tomcatet szabadon engedte az ÁVH. A fideszista Magyar Nemzet Online a kormánypárti csürhesajtóhoz hasonlóan „zavargásoknak“ nevezi az esti hazafias tüntetéseket. Hát igen. Akik tenni is próbálnak a pedofil rezsim bukásáért, ahelyett, hogy beérik a komcsikkal közösen „költségtérítés“ címén lopó Fidesz és Viktor-Viktor alias „Vezénylõ Tábornok Úr“ orális mutatványaival, azok csak zavargók lehetnek...
Március 16, 2.00: Mint a BBC 15-i vezetõ helyen szereplõ hírében megjegyzi: az esti tüntetéseket a rendõrség tartotta törvénytelennek, a tüntetõk pedig kövekkel és üvegekkel VÁLASZOLTAK a rendõrség vízágyús és könnygáztámadására. A brit közszolgálat ismét megemlíti, az õsz óta tartó tüntetéseket gyurcsány hazugságai okozták.
Karhatalmi erõszak nemzeti ünnepünkön Nem új keletû történet a napjainkban felbukkanó ünnep elõtti megfélemlítés. A szocialista párt vezetõi máig úgy félnek március 15-étõl, mint ördög a tömjénfüsttõl. A nemzetiszínû kokárda számukra egy mellkasokra kifüggesztett céltábla. Olyan nemzeti szimbólum, amelyre azonnal lõni kell! Az internacionalista utódpárt máig nem tud megbékélni saját nemzetével. Üldözendõ ellenséget lát minden egészséges nemzettudatú magyar állampolgárban. A kommunista idõk tradíciói máig itt élnek közöttünk. Visszaköszön ismét a múlt ezen a feszült tavaszon. A szabad magyar ifjúság három nagy csatát vívott eddig március igazáért. Három véres ütközetet, amelyben látszólag alul maradt ugyan, ám a történelem ítélõszéke elõtt örökre bebizonyította hõsiességét. Három elfelejtett hõstett, amit most érdemes felidéznünk. A budavári csata 1972 kora tavaszi napján megmozdult a föld a magyar fõvárosban. A Mátyás tér és a Halászbástya környéke estére teli lett véresre vert fiatal gyerekekkel, akiknek egy életre megtanították a „Kádár-kolbászt“ forgató belügyi gyászhuszárok, mit jelent a szocialista tolerancia. Legalább félezer tanulót vertek akkor kíméletlenül halomra, mert hazafias énekükkel egy pillanatra kiengedték a lázadás szellemét az internacionalista palackból. A példátlan felkelést követõen csaknem 100 fõ ellen indult eljárás. A szadista módon megvertek többségét gyorsított ítélkezések keretében rúgták ki az iskolákból. A legfõbb renitensek hosszú hónapokat töltöttek a baracskai forradalmi átnevelõ telepen. Az elrettentés fokozása érdekében még egy nyolcfõs sztálinista mini pert is kreáltak a statáriális népnevelõk. A fegyelmezés azonban nem hatott a szabadság után vágyakozó ifjúságra. A belvárosi csata. Az 1973-as évre alaposan felkészültek az elvtársak. Vörös katonai melegítõkbe bújtatták az Ifjú Gárdista és KISZ-es szabadcsapatokat, kellõen felhergelték a Munkásõrséget és a Forradalmi Rendõrezred szadista alakulatait. A belvárosban megjelenõ több ezer harcias fiatalra azonban õk sem számítottak. A felújuló utcai ütközetekben a kegyetlen kézitusák során az egyetemi és fõiskolás ifjúság - kö14
zöttük sok munkásfiatal – az esti órákig tartotta magát a fegyveres túlerõvel szemben. Vértõl piroslott a Váci utca és környéke, egészen a Kiskörútig. Ismét visszaköszönt 1956 forradalmi szelleme! A féktelen rendõri brutalitás nem ismert kíméletet. Március 15-e éjszakáján közel 600 elkobzott személyi igazolvány tornyosult a nyomozók asztalán. Megkezdõdtek a kihallgatások, a verésekkel kísért vallatások. Megteltek az üresen ásítozó cellák, beindult a megtorlásra szakosodott gépezet. Hatvanöt „züllött fasiszta“ renitenst állítottak elõ, ebbõl 41 személyt hosszabb ideig õrizetben is tartottak. A gyorsított ítéleteket követõen jöhetett az elzárás, a pénzbírság, a munkahelyi elbocsátás és a tanintézeti kizárás. Sok fiatal választotta ezekben az években a keserû emigrációt. Aztán több mint tíz évig viszonylagos csend honolt a megszállt Budapest utcáin. A Lánchídi csata. 1986 tavaszán ismét durván bántalmaztak és õrizetbe vettek több tucat fiatalt. Utcai motozásokkal, begyûjtésekkel, személyi okmányok elvételével, rendõrhatósági felügyelet alá helyezéssel /REF/ tudatosította a kommunista hatalom, hogy hol van tûrõképessége határa. Az Akadémia és Beloiannisz utca keresztezõdésében rendõri provokáció áldozataként elhurcolták Diószegi Olgát, aki éppen pénzt gyûjtött a felvonulók között, Nagy Jenõ szamizdatkiadó /Demokrata/ megsegítésére. Az inzultusok ellenére a Margit hídon már 3000 ember vonult önfeledten énekelve, nemzetiszín zászlókat lobogtatva a budai Bem szoborhoz. A tüntetés - néhány rendõrautó felborításának kísérlete ellenére - békésen lezajlott. Az este folyamán azonban ismét összeszervezõdött a fõvárosi ifjúság, és a budai várba, a Szentháromság térhez akart felvonulni. Itt érte õket a kegyetlen rendõri támadás, melynek során lezárták a Lánchíd mindkét oldalát, és módszeresen szétverték a kelepcébe csalt felvonulókat. Azon az estén záporoztak az ütések. Kavargott, menekült a sok véres, csapzott, egymásba fonódó fiatal tüntetõ. Õrjöngve tombolt a terror vörös milíciája. A Lánchídi csata mérlege 400 begyûjtött igazolvány, 11 szabálysértési eljárás és több száz szabadságszeretõ ifjú lélek tragédiája.
A három emlékezetes ütközetet 1987-ben az erõgyûjtés éve követte. Csendes ünnepléssel és egy Inconnu-kiállítással emlékeztünk a márciusi forradalmi eseményekre Krassó Gyuri Nádor utcai magánlakásán. Elhatároztuk, hogy a következõ évben az ellenzék élére áll az eseményeknek, felerõsítve annak aktuális politikai követeléseit. Jövõ év tavaszán aztán már korán, március 8-án elkezdõdtek a házkutatások. A hatóságok szinte mindenkit berendeltek azzal az indokkal, hogy az érintettek tartózkodjanak az ünnep megzavarásától. A haldokló Kádár-rendszer az utolsókat vonaglotta. Március 15-e hajnalán nyolc ismert ellenzékit letartóztattak és a Kozma utcai fegyintézetbe szállítottak. Jómagam, kinek a lengyel Szolidaritás szakszervezet üdvözletét kellett volna felolvasnom a Bem-szobornál, szintén egy poloskás cellába kerültem. A nemzeti ünnep mégis felemelõ és sikeres volt, több mint tízezernyi elszánt tüntetõvel. Azt hittük, hogy a szabadság eszményét már nem vehetik el többé tõlünk kegyetlen zsarnokok. 1989. március 15-én ott tolongtunk boldogan a televízió székházának lépcsõin. Cserhalmi Gyuri elszavalta a Nemzeti dal-t, Csengey Dénes jelképesen lefoglalta a köztelevíziót a magyar nép nevében. A lelkes tömeg a rendõri oszlatás kezdetén békésen szétoszlott. Vártuk a közelgõ összeomlást. Az elcsalt történelem tragikus folytatását innen már ismerjük. Az egykori ügynökök és verõlegények, a diktatúra rendõri és politikai vezetõi büntetlenek maradtak. Odalett, elveszett az igazság. A lakosság elszegényedésével egy idõben Kovács László, Horn Gyula, Gál Zoltán, Lendvai Ildikó, Csehák Judit és Medgyessy Péter gazdag és sikeres emberek lettek. Gyurcsány Ferenc véreskezû diktátorként tavaly õsszel a tiltakozó tömegbe lövetett. Az egykori maoista Demszky Gábor, aki szélsõbaloldali ellen-március 15-éket szervezett, ma a fõváros örökös polgármestere. Az ellenzék hajdani fõideológusa TGM most, 2007 tavaszán a nemzeti ünnep apropóján antifasiszta ellenállást toboroz. A parlamenti ellenzék gyáva és erõtlen. A hazai és a nemzetközi sajtó utcai erõszakkal riogat. Egyre nõ a feszültség és a gyûlölet. A posztkommunista rezsim csõcselének, köztörvényes antiszemitáknak nevezi az ellene tiltakozókat. Visszajó ha figyelünk
Nem, nem vártam megváltást, kormánybujtatást, valami nagy eseményt. Igaz, mert az NBH-s kábítás, miszerint ilyen-olyan „hû de nagy“ terrorcselekményekre készülnek egyes szervezetek a rozsdás és hatástalanított fegyvereikkel, meg a dugóhúzóval. de nem volt semmi. Még a „hõs forradalmárt“ is letartóztatták, csakhogy kicsattanjon végre egy alapos és a Fideszre kenhetõ balhé, de ez sem jött be. A Lonsdale-egyendzsekis provokátorok is hiába szívták be a gázspray könnyfakasztó „illatát“ – ahogy ezt a szúrós és maró szagot a TV2 riportere becézte. – nem történt semmi különös. Nem sikerült a nagy haditerv, miszerint végre lehetõség nyílt volna a kormány számára alaposan megtáncoltatni a Fideszes „szélsõjobboldali fasiszta és nyilas“ tömeget. De vajon miért nem történt meg az, amire a kormány annyira vágyott? Miért nem volt akkora kravál, hogy hetekig errõl beszéljen a világ? Miért távozott a Fidesz megemlékezésrõl békésen az a néhány százezer ember, aki végighallgatta a szónokokat, és méltósággal ünnepelt? Mert van értelem, hit és vezetõ. Van egy pártokon felül álló és hitben gazdag polgári szövetség, amelynek útmutatása és reális politikája sokkal nagyobb erõ, mint a kormány hazug ijesztgetései, és a „tüntetõ“ ócska kis provokátorai, akik a meglévõ értékeinket is felgyújtogatva „barikádot“ emelnek a nejlonkukákból és rombolnak, mert a hatalom ezt akarja láttatni a külfölddel, és ezt rendeli meg tõlük. Ezekhez a képekhez hazudhatja szánalmas hazaárulóként a hazug, cezaromániás niemand Magyarország sokmillió tisztességes polgáráról, hogy szélsõjobboldali fasiszta. Aljas trükk, amelynek hatását már a mai napon is olvashatjuk az unió számos országának médiumaiban. Van tehát egy erõ, amely a demokráciáról szól, amely a legdrámaibb pillanatokban is tudja mit kell tennie, és keményen állja az immár világraszóló hazudozást is, amelyet a kormánypártok végtelen arcátlansága rászór. Ez az erõ, és az ebben rejlõ hit az, amely megmenti a nemzetet. Néhányszáz provokátor és félrevezetett ember miatt azonban nem lesz itt polgárháború, nem lesz fejjel a falnak rohanás. Más lesz. Másként lesz. Mert másként kell bekövetkeznie. Jó volt látni és tapasztalni, hogy bizony a nemzeti oldal kulturált és kiegyensúlyozott ünneplõ közönségének semmi köze nem volt a délutánra kiszélesedõ rendbontáshoz. Jó volt látni, azt a méltóságot, amelyrõl azt hittük kiveszett a magyar emberbõl, és jó hinni, hogy akik eljöttek és akik nem tudtak eljönni, azokban nem csak a tisztesség, az erkölcsi normák iránti igény, hanem az Isten iránti szeretet is él. És együtt tud imádkozni, ha kell, és együtt tud menni azon az úton, amely ugyan nehéz, hosszú, de célt ér. Ez a nemzeti oldal! Nem a jobb, hanem a nemzeti, a maga génjeiben hordozott nemességével, méltóságával és értelmével. Mert ma már meg kell állapítani, hogy az a parlamenti párt, amelyet Fidesznek hívnak, nem jobboldali párt, hanem a szó legnemesebb értelmében nemzeti. Mert a jobboldal, amely magát ekként aposztrofálja, ma megint rosszul, elégtelenre vizsgázott, és ezzel a vizsgájával az egész nemzeti keresztény elkötelezettségû társadalmat lejáratta a világsajtóban, kart karba öltve Gyurcsányékkal.
tért a pártállami múlt. Budapesten visszafelé forog az idõ kereke. Brutális rendõrállami módszerektõl retteg a fásult lakosság. Senki sem tudja, hogy mit hoz az eljövendõ március. Az államfõ távollétében Gyurcsány kezéjó ha figyelünk
Hiszen Gyurcsányék csak a képaláírást adják. a kép maga az a jobboldal, amely a Himnusz alatt ordítozik, a nemzeti zászló felvonása alatt trágárkodik, kukákat gyújtogat és sokak eközben lobogtatja a zászlót, az Árpád-sávosat, hadd lássa a világ, hogy Gyurcsánynak igaza van, hiszen akinél ez a zászló van, az csürhe, az terrorizál, a rombol és félelmet kelt. Na, ezután bizonygassa bárki is e félhülye ordenáré bandából a külvilág felé hogy nemzeti jelképünk volt a kezében, amely egységet és békét jelent a mai magyarság számára. Március 15-es után, ezen értelmetlen, és Gyurcsányékkal egy erkölcsi mélységben lévõ rendbontás után magam is azt mondom, hogy e zászlót soha, de soha többé ne lehessen kivinni az utcára, ne lehessen törés a zúzás közben lobogtatni. s nem lehessen alatta trágárságokat kiáltozni. Mert ez a zászló szent! És akik március 15-én lobogtatták, azok lejáratták ezt a zászlót tetteikkel, magatartásukkal. Körülbelül azt tették e nemzeti jelképpel, amit 2004. decemberében tett a magyar társadalom a határon túli magyarsággal. Büszke rá, de kegyetlenül arcul csapta. Szégyelltem ezt a fajta magatartást, szégyelltem a nemzeti ünnepen, a Petõfi-szobor alatti tojászáport, noha magam sem vagyok híve az immár tizenhét éve ámokfutó maoista fõpolgármesternek. És szégyelltem magam, amikor a külföldi ismerõsök és barátok felhívtak megkérdezvén, hogy mi ez, ami most Magyarországon folyik. Szégyelletem, mert pár száz provokátor és azok meggondolatlan primitív követõi miatt nekem kellett magyarázkodnom Németországtól Norvégiáig, Braziliától az USA-ig. Nekem kellett magyarázkodnom, de ezt nem lehet megmagyarázni. Fõként azok után, hogy ma már mindenkit lefasisztáz - Gyurcsány után szabadon - a nyugati sajtó, aki nem támogatja a gyurcsányi genocídiumot. És nem a háromszázezres békés tömeget emlegetik, hanem az Árpádsávos nyilasokat, a fasisztákat, a szélsõségeseket. Pedig ez a nap másról szólt. Ma egy megemlékezés volt, amely egy forradalomra kellett volna, hogy emlékezzék, egy igaz vesztes, de a mai embernek példát mutató forradalomra. 1848. március 15-én nem törtek és zúztak, nem égettek kukákat, s nem trágárkodtak egy nemzeti ereklye árnyékában. Mert 1848-ban igaz volt a hazaszeretet, igaz volt az akarat és mindenki tudta, hogy egy a zászló, amely zászló alatt csak egy emberként közös akarattal lehet kivívni a szabadságot, elsöpörni az elnyomókat! Szégyellem magam 2007. március 15-én. azok elõtt, akik akkor forradalmat csináltak, mert tudom, hogy nem lennének ma büszkék utódaikra. A trágár és Gyurcsány erkölcsi, szellemi szintjére alacsonyodott jobboldalra. De büszke is vagyok, hiszen többen vagyunk azok, akik látjuk és tudjuk mi a demokrácia, és hittel, akarással, értelemmel és diplomáciával érjük el - mert elérjük - a magyar szabadságot, bízva a magyarok Istenében, bûnbánattal és könyörgéssel. Mert tudjuk a legfontosabbat, amely a mai napon egyetlen szóval sem említtetett meg: –- Ha isten velünk, kicsoda ellenünk?
ben összpontosul minden hatalom. Lassan beérik az idõ a végsõ leszámolásra. Az internacionalista kommunisták a végjátékra készülnek. Megint nincs velük szemben senki más, csak a szabadságszeretõ, bátor magyar
Forrás: Stoffán György
ifjúság. Ne hagyjuk õket magukra! Ne hagyjuk megveretni a gyerekeinket! Ne hagyjuk, mert nincs több lehetõségünk a szabadság kinyilvánítására! SZABADSÁG!! Molnár Tamás
15
jó ha figyelünk
17
18
jó ha figyelünk
jó ha figyelünk
19
Bárki bármilyen fegyvert le tud gyártani házilag, csak idõ és pénz kérdése. Azonban pár dolgot tudni kell: ÖN és Közveszélyes téma szóval, aki technika órán nem volt ötös az most felejtse el! – Tûoltókészülék és egy vödör víz a minimum. Meg persze egy garázs, amiért nem kár. – Tisztességes MAGYAR hazafi csak idegen hadsereg illetve rá támadó zsoldosok (belügyis álrendõrök) ellen használhatja. Aki tanárra, szomszédra, más pártállású emberre illetve passzív rendõrre támad az ugyan olyan mocskos, gerinctelen féreg, mint a magyarokra lövetõ Rákosi. Egyszóval magyar a magyarra ne lõjön még akkor se ha a másikat megszédítette valami szemét párt! Minden itt leírt cucc mûködik (bár a hatékonyság nem 100%), de mivel a házi gyártás nem precíz és nekem se mindig mûködtek a minta példányok, ezért BELE KELL számolni egy bizonytalansági tényezõt! Veszélyes anyagok, gázok keletkezhetnek néhány eszköznél, ezért mindig tökéletesen szellõztetett, tûz és szikramentes helyen kell õket készíteni. Az alapanyagok a lehetõ legtisztábbak legyenek. Kipróbálni csak olyan helyen szabad, ahol nincs ember, gyúlékony növényzet, illetve állatok. (rühelem az állatkínzó f@szkalapokat!) Az említett alkotóelemrõl, kémiai anyagokról, vegyszerekrõl Interneten a wikipédiában biztos találsz infókat. A RENDÕRSÉG NEM ELLENSÉG! Az ellenség a politikusok és a belügyisek közt van, ezt sose feledd! LÉLEKTANI HADVISELÉS A legfontosabb fegyvernem, mégis ezt használják a legkevesebbet jól. Két célcsoportja van: az ellenség moráljának rombolása és a saját emberek lelkesítése. Hangos bemondóval szépen meg kell kérni, hogy a rendõrök között aki magyarnak érzi magát az álljon át, vagy menjen el. Sokkal többet érsz el ezzel mint hogy szidod az anyját. Második körben lehet üzenni, hogy jön hozzánk is erõsítés és hasonló dolgokat, ami meggyõzõ erejû. De végig úgy kell beszélni, hogy az magyarhoz méltó legyen, ne süllyedj le bizonyos emberek szintjére. A saját embereket fõleg azzal lehet lelkesíteni, ha a célt ismételgeted, és a sikereket emlegeted. Farkasszemet kell nézni az ellenfelekkel. Nem rohangálni vagy kiabálni, hanem díszsorfalat állni. Ez egyrészt a saját emberek morálját emeli, másrészt egy tisztes csoport ellen nem mernek annyira fellépni mint egy rendezetlen tömeg ellen. Ja és a rendõröket ne szorítsátok sarokba, és ne rugdossátok õket meg, ha megfutamítjátok õket, akkor sokkal erõsebben hattok a moráljukra.
Ráadásul a huligánok ellen készülõ rendõr sokkal bizonytalanabb, kevésbé ütõképes ha rendezett, normális emberekkel találja szembe magát, ugyanis nem ezt szajkózták neki!!! Ha már itt vagyunk, ne büdös kommunistázz, hisz ezek annyira gerinctelenek, hogy még azoknál is sokkal rosszabbak. Ráadásul úgy tûnhet az ÁTLAGOS Közembernek, hogy csak habzó szájú fasiszta vagy! Inkább frappáns és okos szöveget kell nyomni, hisz okos ember a Magyar! Pl: Gyurcsány polkája és Orbán dakota tánca nem kell nekünk! Elment orosz-török, Gyurcsány sem lesz örök! Négy párt rendszer, pofájukba a vegyszer! Satöbbi. Házi „könnygáz“, azaz kölcsön kenyér visszajár! A könnygáz elég szemét cucc ezért nem árt ha ezt visszaadjuk. Persze csak gázmaszk nélküli rendõrre hat, de hát ez is elõfordulhat. Literes páleszos üvegbe bele kell tenni valami marha büdös cuccot. Teszem azt, borászati ként, záptojást vagy bármit, ami önmagában büdös. A lényeg hogy sûrûn rakjunk bele gépzsírral vagy benzinnel átitatott papírt. Végén bele az olajos rongy. Eldobás után az égõ rongytól begyullad a benzines/zsíros papír és az égõ kén vagy más cucc, ami szagosít. A kénlap azért jó, mert a szemet is csípi rendesen. Az eldobott záptojás már önmagában is durva dolog, mert aki attól nem hányja el magát az semmitõl. FÜST, AHOGY CSAK LEHET Zavarkeltéshez fõleg füstöt kell képezni az ellenfelek közt. Erre a legjobb megoldás, ha megszórod õket égõ fûrészpor (ajánlott némi hígítót használni) és valami jól füstölve égõ anyag keverékével, pl aprózott gumi. Lehet alkalmazni úgy, hogy a lábukhoz szórod, ha közel vannak, Vagy üvegben feléjük dobva (legjobb a 10 literes befõttesüveg). A lényeg az, hogy ne sérülést okozz, hanem pánikot kelts. Lehet kombinálni a kénlapos technikával. Alkalmas módszer még a petárdacsomag és a diszkókban használt füstképzõ folyadék. MATILDA Biztos van valami normális neve én csak matildkaként ismerem. Egy nagyon szagos helyi alkesz nõ után neveztük el így. Tessék összefogdosni a pókokat a pincében, bele egy nagy befõttes üvegbe aztán rávágni a sorfalra, 10 emberbõl 9 összefossa magát, ha hozzávágnak egy mázsa pókot, bogarat meg minden szart. CHEMOTOX A jó öreg légy és szúnyogirtó irtó hatékony tud lenni, ugyanis a hõ hatására elszáll, robban, lángszórót játszik. Nem véletlen van ráírva,
MÁRCIUS 15-E, MINT A NAGY REFORM Szóval tegnap megtudtuk hazánk nagy történészétõl, a politechnikára tanító bácsitól, gyurcsány(i)tól (mert ne feledjük: ennyi és nem több a fõiskolai végzettsége, a 2 éves MBA közgazdasági kurzust, az elvtársak küldték neki bizonyítványilag), hogy 1848 március 15-én nem forradalom zajlott le Pest-Budán, hanem reformok! Ez a hülye tudja egyáltalán, hogy 1848-ban az önálló államiságunkért folyt a harc az osztrák (román, orosz) seregekkel szemben? Ez a hülye tudja azt, hogy gróf Batthyányi Lajos Magyarország elsõ miniszterelnöke volt, hogy ekkor született meg Magyarország, hogy ezt megelõzõen az Osztrák-Magyar Monarchia tartománya voltunk? Hogy az önálló államisággal nem bíró Magyarországot az osztrák császár (Kaiser) helytartója irányította, hogy nem voltak minisztériumaink ? Úristen ... miket magyarázok én itt, ennek a baromnak! Ez akkora szégyen, hogy mindjárt itt süllyedek el! Ez még csak botladozni sem botladozik a saját hazája történelmét, államszervezetét illetõen! Ez egész egyszerûen egy mûveletlen TAHÓ! Az elvtársaival együtt. Na ez van, amikor az igazi csõcselék egy politechnika tanítót szabadit ránk! A munkásosztály, amelyik felépítette a háború után nekünk Magyarországot! A proli ... az igazi proli ott van Lendvaiék körül, az igazi csõcseléket ott tessék keresni, abban a szavazótáborban!
20
jó ha figyelünk
hogy tûzbe dobni, ütögetni tilos. Csak párat (2-4) össze kell szigetelõszalagozni, a piros kupak részt meggépzsírozni vagy olajos rongy bele. A szelepnél meggyújtod a gépzsíros vagy olajos rongyot s eldobod. Pillanatok alatt indul a tûzijáték. Amúgy más is használható, akár dezodor is, csak az nem olyan jó büdös. HALÁSZAT Jó eszköz a beetetõ csúzli, ugyanis akár egy minisünt (útlezárásoknál a leírás) is ki lehet vele lõni. Háló, pár ólomsúllyal elég rendesen lefoglalhat pár rendõrt, ha rájuk dobod. Damil, jól kiterített fél méteres osztású damilháló, vagy inkább damilerdõ a lábuk alá vagy a fejük fölé és beletekerednek. Csupán kell valami súly (medicinlabda) amibõl négyet, ötöt egyszerre eldobva felviszi föléjük a hálót. Sajnos a damilos módszer csak szélcsendben mûködik, de akkor is kell egy adag szerencse. ÚTLEZÁRÓ PRAKTIKÁK Ezek nem fegyverek, de nagyon-nagyon hasznos dolgok. Legfontosabb a minisün. Ez nem más, mint 3 százas szeg összeforrasztva, hegesztve, drótozva, vagy akárhogy rögzítve úgy hogy egy függõleges egy vízszintes meg azzal keresztben még egy vízszintes. Lényegileg mint a harckocsi zár forma, csak szegekbõl. Gumit lyukaszt, bakancsot átszúr. Hátránya hogy rengeteg kell, elõnye hogy hatékony és gyorsan lehet gyártani. Ajánlott felszedni az aknafedõket, mert a fedetlen csatornanyílás könnyen csapda lehet, gondolj csak Jáksóra. ULTRA Tûzcsap megnyit, csomag ultra a vízbe aztán kész a csúszós habfelület. AKNA HA jön az ellen és tuti, hogy gyorsan elér egy pontot akkor el kell dugni egy mini bombát ami idõzített. Legegyszerûbb az, hogy alig érezhetõen zsírozott fonallal idõzítesz, ugyanis kb. 1-2 percnyi égés idõt össze lehet hozni pár méternyivel. Nem kell feltétlen robbanóanyag, lehet az mûanyag kajásdobozba tett benzin, ami begyullad, és rakhatsz bele szódapatront is akkor durrog. Lehet készíteni így bûzbombát, vagy benzinezett autógumival füstoszlopot. Elektronikus idõzítõt amúgy nem nehéz csinálni, Interneten, millió helyen fenn van. Ha megoldható az áramellátás közeli boltból hosszabbítóval, akkor egy kiselektormos fémvágó és lehet hasznosítani a villanyoszlopokat. HOL LEGYEN AZ ÚTZÁR? Mindenképp ott kell, ahol van legalább 1 menekülési útvonal, de az is zárni kell! A jó útzár akkor mûködik, ha több ponton rögzítve van, pl. út közepén lévõ csatornanyílásba lerakott csõ az út közepe táján jól merevíti. Talán még egy hótolónak is ellenáll, ha pár villanyoszlop be van építve. Minél szûkebb legyen az a táv amit le kell zárni, tehát szûkebb utcapontok a jók, pl. egy újságosbódé hasznos dolog. HA nagyon eldurvul a téma autókat, de inkább kamionokat is lehet beépíteni, de mivel honfitársak vagyonát rongálja ez a módszer csak akkor legyen használva, ha nagyon muszáj. Útzár elé mindenkép kell minisün, mert jármûvek eltolhatják a jó akadályokat is. Az akadály erõsítésére jó ha van némi lánc, pl. összekötni az oszlopokat. A terültet minél jobban hasznosítani kell, tehát minden tereptárgyat használni lehet, a kukától a stoptáblán át a felsõ vezetékekig. A barikád építés titka a kõ. Ugyanis sok a barikád elõ hordott nagyobb kõ, fél tégla nem csak az embereket zavarja a haladásban, hanem a jármûveket is. Barikád mögül passzívan kell várni, amíg a támadó fél elég közel nem ér. FONTOS: kíméld a köztulajdont, hisz nem a munkásokkal kell kibaszni, hanem a rendszerrel és mind a négy párttal. Éles lõfegyverek alkalmazása magyar ellen elfogadhatatlan! Szóval puska, éles gránát, repeszbomba, muzeális harckocsi (fegyver, mert tud taposni) használata magyar ellen elég román dolog! jó ha figyelünk
HOGY KÉSZÜL A JÓ MOLOTOV? A molotov egyszerû eszköz mégis sokat elrontják! Elõször is a felhasznált üvegnek nem kell túl nagynak lenni 5- 7deci bõven elég, de ha nem jármû a cél, akkor 0.33 decis üveg is bõségesen elég, mert ezt könnyebb cipelni és dobni is. Egyszóval a több nem jobb! A megfelelõ összetétel is fontos. Benzin és olaj 5:1 arányú keveréke már elég nagy hõfokon ég. Felhasználás szerinti változatok: (Mindegyik alapja a normál molotov úgyhogy csak azt írom, hogy mit kell ahhoz még pluszban hozzátenni!) FÜSTÖS -Ha a cél az hogy valakit vagy valamit zavarjunk, távol tartsunk vagy elvakítsunk akkor sok apró autógumi darabot kell betölteni, mert úgy fûstõl, mint a veszedelem. FRÖCSÖGÕ Ha nem egy cél van, hanem mondjuk tíz egymás mellett álló ellenséges katona akkor az a jó, ha a molotov anyaga szétloccsan. Két módon is elérhetjük ezt. Egyszerûbb módszer hogy félig vízzel félig olajjal töltünk egy nagyobb üveget. ELIJESZTÕ !!! -Ha valaki nagyon nyomul (pl belügyis álrendõr fal) akkor frászt kell rá hozni. A molotov azért nem jó, mert le porraloltózzák oszt kész. Viszont ha a molotov közben durrog, robbangat akkor nincs senki aki a közelébe megy. Ezzel az ellenséget akár 10-15 percre is fenn lehet tartani! A készítéséhez valami szélesebb szájú üveg kell, mint pl. a fütyülõs baracké. A betöltés nem egyszerû, a benzint meg kell fogi, hogy ne folyjék szét, erre jó a sok apró rongy vagy szivacs darab. A molotovba betöltünk pár szódapatront, de úgy hogy mind máshogy legyen kezelve, ne egyszerre durranjanak el a hõtõl. Egyszerûen betekered mindig egyel több alufóliába. Elsõt simán, másodikat aluba, harmadikat dupla réteg aluba satöbbi. A hõtõl a patronok eldurrognak, és elég nagyot szólnak. Sajnos tapasztalatom szerint nem minden patron jó, még egy csomagon belül sem. Végül az egész felspécizett molotovot be kell tekerni valami vékony textilbe, ami csak annyit fog, hogy a patronok ne guruljanak el becsapódáskor. NAPALM HELYETT -A napalm lényege hogy az égõ anyag zselés állagú így nem folyik le a tank oldaláról. Ha azt akarjuk, hogy a molotov ne fröcsögjön mindenfele és így a fele anyag fölöslegbe menjen, hanem a célfelületen maradjon és sokáig égesse, akkor fûrészport, szivacs vagy rongydarabokat tömködjünk az üvegbe feltöltés elõtt. Ez szélcsendes idõben elég jól egyben tartja az anyagot, és percekig égeti. A hatás fokozható, ha a bebenzinezett szivacsdarabokat szennyezzük némi fûrészporral, homokkal mert így lassabban ég el. Persze nem fogja átégetni a jármûvek oldalát mint a napalm, de jó kis hõt csinál odabent. Normál molotov helyett is jó, mert tovább ég. NAGY TÁVÚ -A molotov egyik fõ baja hogy nem lehet túl messzire eldobni, ez úgy lehet ellensúlyozni, hogy az üveg aljába rengeteg súlyt teszünk, akár maltert hagyunk belekötni akár ólomgolyót vagy kavicsot teszünk bele jó lesz. Az üveget lezárjuk és az olajos rongyot az aljára rögzítjük. A nyakánál fogva alján a súllyal sokkal (akár kétszer) messzebbre is eldobhatjuk. Azért kell a LEZÁRT üveg aljára tenni a rongyot, mert a nyakánál fogva eldobott, súlyozott molotov pörög a levegõben és a nyitott szájban lévõ rongy kirepülne, a benzin kifröcsögne. A molotov használatánál azért fontos tudni hogy nagyon veszélyes, csak akkor szabad használni, ha nincs a célterület és közted ember. Mivel brutális dolog megégni, ezért még a legnagyobb ellenség ellen se használd. Célzásnál a lényeg hogy 45 fokban felfele eldobva megy a legmesszebb. Jármûvek ellen az a legjobb ha a motor21
házra kerül vagy a futómûhöz, mert a folydogáló olajat begyújtja és pár perc alatt kiég a jármû, de az utasoknak mindig hagyni kell menekülési lehetõséget, mert mondtam már nem ölni kell hanem szétzilálni az ellenfél morálját. KÖZELHARC Chemotox, gázspray, elszedett könnygázspray egyre megy... Ha az ellen közel van és nincs egérút akkor nekik kell menni, pl. bútorokat faltörõ kosként használva. Egy kis ellenlökés vissza is szoríthatja õket. Fontos hogy senkit sem szabad egyedül hagyni, ha elkapnak valakit meg kell védeni. Ja és a sípcsonton rúgás régi jól bevált módszer. Gumibot és más eszközök ellen a legjobb védekezés a támadás, azaz a becsúszó szerelés. Focisták elõnyben. Az üzekedõ rendõrnek neki kell futni, ahogy bírsz és elõtte egy-két méterre seggre huppanni, mint a becsúszó szerelésnél. Ahogy lekerülsz jó esetben csúszva lekaszálod a lábát és összeesik. Azonban fontos hogy semmire se szabad vári! Azonnal induljon a második hullám akinek a feladata a becsúszók védelme, hogy ne tudják õket körülvenni. PAJZS használat gyakorlatilag kötelezõ. Azonban fontos szempont hogy az se mindenható, mert pl. a lábfej védtelen marad a gumiskulók ellen. A legjobb az, ha két ruharéteg közé felveszel valami keményet, pl. falapok, akár még egy jobbfajta rajztábla is ad némi védelmet, ha van alatta 2 réteg ruha, meg felette is egy réteg. KARTÁCS Eredetileg az ágyúknál használt sörétes lövedékféleség, amely azonban házilag is készíthetõ. Parittya vagy csúzli, megrakva csapágygolyókkal. Nem gyilkos fegyver, de ha a második, harmadik sort küldöd meg vele (aki nem számít erre) akkor elég demoralizáló. HÁZI AKNAVETÕ Egyszerûen kell egy 4mm falvastagságú acél csõ, aminek a végét lezárjuk úgy, hogy rá lehessen operálni porraloltót vagy kompresszort. FONTOS hogy nyithatónak kell lenni ugyanis a nyomás szabályozás legegyszerûbb módja ha a fenékre teszünk egy kampót amihez pár befõttes gumival hozzárögzítjük a lövedéket. A begumizott lõszerre rácsukjuk légmentesen zárható feneket s mehet bele a CO2 a porraloltóból. Ha elég nagy a nyomás a gumi elszakad és kirepül a lövedék. A csõ hossza legyen a kilõhetõ lövedék átmérõjének legalább a tízszerese. A lövedék lehet pl. rongyba tekert kõ vagy akár kis 2 decis üveg rongyba tekerve, és ezt érdemes valami elõre meggyújtott anyaggal tölteni, pl. a már ismert kénlap. Használható olajos fûrészpor is, mert azaz lassan ég és nem repeszti azonnal szét az üveget, hanem csak egy kis út megtétele után. Tehát a levegõben akár több méter magasan szétterülhet a benzines fûrészpor ami nem kis galibát okozhat. Fontos hogy a szorosan a lövedékre tekert rongy szigeteli le a lõszert, szal legyen benyirkosítva, és pontosan akkora legyen mint a csõ belsõ átmérõje, különben vagy elszökik a gáz vagy beszorul a lövedék. Kompresszorral tudtunk csinálni egyet, amivel sikerült is a kert végébe ellõni egy közepes méretû követ, de nem tudom mennyire lenne használható egy tüntetésen. A LEGFONTOSABB DOLOG, A TAKTIKA: Kezdeményezni tilos! Aki elõször üt az a bûnös, tehát bármi is történjen kell 10-20 perc passzív ellenállás, akár visszavonulás árán is. Ez nem nagy veszteség lélektani szempontból, de már csak becsületbeli szempontból is elvárandó. Ha nincs konkrét területi cél akkor vonulgatni kell ide oda, ezzel is fárasztva a rendõsöket, de ennek a módszernek a hátránya, hogy a tüntetõket is rendesen fárasztja ezért nem annyira hatásos.
22
A gerillaharc így annyira nem használható, mert annak az alapja az üss és fuss téma, azonban több ezres tüntetõ tömeg esetén ez lehetetlen. A fõ tömegnek addig kell vonulni, amíg nem jön egy védhetõ terület, azt viszont a végsõ tûrõképességig védeni kell. Emellett kisebb, akár csak 20-30 fõs „kommandók“ legyenek jelen másutt. Ez azért jó mert megoszlik a karhatalom ereje, de a tüntetõ tömeg se fárad ki. Fontos hogy ne egyenesen vonuljatok, hanem keresztutakon, hogy ne legyen kiszámítható a cél VÁRATLANSÁG, KISZÁMÍTHATATLANSÁG!!! Elengedhetetlen egy jó várostérkép, amin lehetõleg ismerni kel a fontosabb pontokat, és ha több csoport van, akkor elõre le kell szervezni egy-egy találkapontot amit a tömegben csak alkalomkor hirdetnek ki. Pl. hajnali kettõ, XY téren találka és megbeszélés. Nem érdemes komoly taktikát tervezni mert az tuti borul, fontosabb a rögtönzési képesség. Azért azt fontos tudni, hogy a cél érdekében se lehet mindent, tehát ajánlott inkább a pártszékházakat megpusztítgatni, lehetõleg mind a négy pártét. ERÕBEOSZTÁS A legjobb ha a csapat nagy része nincs a „tûzvonalban“ hanem némileg hátrábbról tartalékot képez, így egy esetleges elveszített közelharc esetén sem esik szét a tömeg. Pihenés is fontos szempont, ezt úgy lehet elérni ha a csoportok váltják egymást a barikádon vagy az elsõ vonalban óránként. Csak akkor kell mindenkinek felvonulni, ha támad az ellen, különben egy szorosan felállt kisebb csoport is elég határfalat tud jelenteni. Az összecsapások között ajánlok kisebb állomásokat, amikor csak az elsõ sor aktív a többiek megbeszélik mi a helyzet, ez nem azért fontos, hogy mindenki tudjon mindent, hanem mert növeli a csapatszellemet! Ez nagy érték tud lenni hosszabb tüntetéseken. Nem szabad hagyni, hogy az emberek elmenjenek, folyamatosan lelkesíteni kell, illetve jól érthetõ célokat megfogalmazni. Nem a világbékét kell kitûzni célnak, hanem ennek a saroknak a tartását. Szembe kell fordulni a támadókkal. Egy ellenroham sokkal jobb lélektani fegyver, mint a védekezés. Leghatékonyabb a francia légió felépítése, azaz 6 fõs csoportok, akiket egy ember vezet, 4db 6 fõs csoport egy-egység és ezt is vezesse valaki, aki nem esik pánikba. Négy-öt ilyen egység, megfelelõ felszereléssel akár napokig kitarthat. INKÁBB 5 OROSZLÁN MINT 500 BIRKA! PÁRTEMBEREKKEL TILOS KEVEREDNI! Azok bomlasztólag hatnak, még akkor is, ha szimpatikus párt is, ugyanis számukra a párt legalább olyan fontos, mint bármi más cél, és azért nem szokás kockáztatni. Tehát minden pártembert el kell kergetni akár a létszámcsökkenés terhe mellett is! Ugyan így kell eljárni a huligánokkal és a fiatal hülyegyerekekkel is! MIT VIGYEK MAGAMMAL? 6 emberes csoportra leosztva kell: minimum háromszor két liter víz, energiadús étel, pl. csoki. Alapvetõ elsõsegélycsomag, mert ne várja senki, hogy mentõ bemegy a barikádhoz. Védekezõ eszközök, pl. bûzbomba. Vastag ruha! A csoportban legalább két dezodor vagy légyíró könnygáz helyett közelharcra. NE TAKARD AZ ARCOD! Jó ürügy, arra hogy lehuligánozzák az embert. Javaslok valami fejvédelmet, erre jó lehet akár 3-4 kötött sapka, mert némi védelmet ad, mégis mindenhol van. Kesztyû, bakancs, lehetõleg acélbetkós. A hátat érdemes védeni, mert a lovasok kedvenc célpontja a vese meg a gerinc. Jól jöhet öngyújtó, egy összehajtogatott kis törölközõ arra az esetre, ha valamit az arcodba fröcskölnek. Végül sok sikert! VÁLTSUNK KORMÁNYT, VÁLTSUNK ELLENZÉKET! Kuruc.info – BL
jó ha figyelünk
A szabadságot soha sem szabad magától értetõdõdnek tekintetni, azt védeni kell és nem csak a forradalmak idején - szögezte le beszédében Vytautas Landsbergis. Vytautas Landsbergis, egykori Litván köztársasági elnök beszéde Kedves barátaim, minden tisztelt magyar állampolgár! Sohasem fogom elfelejteni 1989-es elsõ látogatásomat Budapesten. Akkor az MDF kongresszusa a közepén kilyukasztott nemzeti színû zászlókkal a litván felszabadítási mozgalom, a Szajudisz delegációját kitörõ lelkesedéssel, igazi testvérként fogadta, hiszen közös volt az utunk a demokrácia, és a népek méltóságának kivívásáért folytatott harcban. Nagyon örülök, hogy ismét találkozhatom Önökkel, jó szándékú és a szabadságra szomjazó polgárok közösségével. Elhoztam honfitársaim üdvözletét Önöknek Litvániából. Önök jövõre az elsõ magyar forradalom 160. évfordulóját fogják ünnepelni, amely egy fényesen kitörõ lángként hozta el az országnak a hõn óhajtott nemzeti szabadságot. És már jó elõre érdemes megemlékezni Európa történetének azon mérföldköveirõl, amelyeket a magyarok tettek le, úgy ahogy mi Brüsszelben és Vilniusban is megemlékeztünk az Önök második, 1956-os forradalmáról. De ha visszatekintünk a még távolabbi múltba, 1848-ban és 1849-ben Magyarországon csapott a legmagasabbra a népek tavaszának lángja, amely le akarta dönteni az akkori közép - és kelet európai fagyos birodalmi börtönfalakat. A 19. század közepén függetlenné kikiáltott Magyar Köztársaság a bátorság és remény fáklyája volt nagyon sokak szemében. 100 évvel késõbb Magyarország ismét bátran szembeszállt az európai birodalommal, az utolsóval, a totalitárius Szovjetunióval. A remény és szabadság fényét és a tragédia tüzét a szovjet kommunizmus rabságában sínylõdõ többi ország is jól látta, azok a fények utat találtak a litván emberek fejébe, és szívébe.
Mi mindig is megõriztük Önöket az emlékezetünkben, így aztán a 80-as évek végén egyesíthettük akaratunkat és erõnket, hogy leszámolhassunk a rabszolgasággal, és szabad nemzetekké válhassunk. Ha visszatekintek a két magyar forradalomra, meglepõ hasonlóságot tapasztalok. Mindkettõt az uralkodók, a cárok parancsára verte le és fojtotta vérbe az orosz haderõ. Ugyanaz történt a 19. században is, mint a 20. században. Hiába múlt el az idõ, ugyanaz a keleti birodalom szállta meg kétszer is Magyarországot, hogy megsemmisítse a szabadságot Európa szívében. Szerencsére a 21. században Magyarország és Litvánia már mint szabad európai országok találkoztak, és együtt vártak bebocsátásra a NATO és az Európai Unió kapuja elõtt. De milyen ma a helyzet Magyarországon? Egy jó évvel ezelõtt Oroszország új uralkodója látogatott el Önökhöz saját politikai terveivel és ígéreteivel. Azzal, hogy az Önök országa lehet az orosz energia-elosztás és tárolás segítõje és õre, és az Európai unión belül az Önök országa egy eurázsiai kereskedelmi központtá válhat. Budapestnek felajánlották, hogy a Kreml mellett segédkezzen a többi kelet-európai ország alárendelté tételében, és mindezt állítólag jó haszonért. És ennek a „kegynek“ egy feltétele volt - mindezt Putyin elnök nyíltan meg is mondta - ez csak akkor történhet meg, ha az Önök baloldali kormánya - akit a Kreml jobban kedvel - hatalmon marad. Ez éppen a tavaszi választások elõtt történt, és a választók a kormánnyal együtt bekapták a horgot. De ez biztos, hogy nem Önök voltak. De volt ennek még egy feltétele, hogy úgy emlékezzenek meg az 1956-os forradalomról, hogy nem tesznek említést a szovjet agresszióról és bûnökrõl, valamint a felelõsség kérdésérõl. Maradjanak közömbösek, és felejtsék el a veszteségeket. De Önök nem maradtak közömbösek, és a következményekre mindannyian emlékeznek. A szabadságot soha sem szabad magától értetõdõdnek tekintetni, azt védeni kell és nem csak a forradalmak idején. A mindennapi csatákban, amelyek a félelem és az egyéb korlátozások ellen zajlanak, abban is nagyon fontos szerepe van ennek. Most, hogy az európai szabadságjogokat korlátozás fenyegeti azáltal, amit egyetlen energia-ellátó diktálhat, az Önök országa ismét az európai történelem keresztútjához érkezett. Az értékek mérlegének egyik serpenyõjében az olajos orosz pénz, míg a másikban az európai szolidaritás és becsületesség eszméje van. A választás az Önöké, magyaroké. Végül had említsem meg, hogy amit most mondtam, abban nincs semmi új információ, ezeket Önök mind látták, ezekre emlékeznek. Én csak a meggyõzõdésemet, a szeretetemet, és a hitemet hoztam el Önökhöz. Legyenek olyan bátrak, mint elõdeik voltak, és a szabadság gyõzedelmeskedik! Isten, áldd meg Magyarországot! fidesz.hu
PEDIG JÓL INDULT A NAP – TOJÁS, KOKÁRDA ÉS KOCKAKÕ AZ IDUSON
Pedig jól indult az ünnep. A nap sütött, forradalmi lendülettel csiviteltek a madarak, Gyurcsányt szokás szerint kifütyülték, Demszky pedig tojást „reggelizett”. Idill a Duna partján, zászlóerdõ mindenfelé, estefelé pedig „ki mit tud?” kõdobáló bajnokság agysejtek nélkül. jó ha figyelünk
23
AZ ÖTÖDIK HADOSZLOP KORMÁNYZÁSA Március 15-e elõestéjén a fenti címmel közöl kommentárt a Wprost címû lengyel konzervatív-liberális hetilap Agaton Kozin'ski tollából. A szerzõ emlékeztet rá, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavalyi botrányos nyilatkozatai hatalmas tiltakozást váltottak ki a magyarok körében, de akkor Gyurcsányt nem sikerült lemondatni. Most ellenfelei kettõzött energiával tértek vissza. Most már nem is csak a miniszterelnök cinizmusáról van szó, hanem kétségbeejtõ kormányzási stílusáról is. A gazdasági reformok elmaradása oda vezetett, hogy Magyarországon ma csaknem 9 százalékos az infláció, az államadósság meghaladja a GDP 70 százalékát, miközben a gazdasági növekedés az idén alig éri el a 2,4 százalékot. A szomszédos államokkal összehasonlítva (Szlovákiában a gazdasági növekedés megközelíti a 10 százalékot) világosan látszik, hogy milyen pocsékul kormányozzák ezt az országot. Ez azonban még nem minden – folytatja a lengyel kommentátor, – március 12-én Gyurcsány szerzõdést kötött oroszországi gáz szállítására egy Törökországon át létesítendõ csõvezetéken keresztül. A probléma csak az, hogy ennek nyomvonala megegyezik a Nabucco-tervével, amely az EU országokba a Közel-Keletrõl szállítana nyersanyagot. Még a márciusi brüsszeli csúcson határoztak arról, hogy a Magyarországon is áthaladó Nabucco megépítése uniós prioritás. Mindez nem gátolta meg Gyurcsányt abban, hogy összeálljon a Gazprommal. „A Nabucco csak álom, nekünk meg gázra van szükségünk” — poénkodott e szerzõdés kapcsán a rá jellemzõ cinizmussal. A cinizmus a politikusoknál nem hiba – jegyzi meg a szerzõ –, de csak akkor, ha elõsegíti a jó kormányzást. Ha viszont csak a bársonyszék megõrzésére szolgál, akkor katasztrófa az egész ország számára. Gyurcsány viszont már annyira arcátlan, hogy a tüntetõk ellen használatos vaskordonokra költött 13 millió dollárt is uniós alapokból vette. Ezért a tiltakozó budapesti tízezreknek kell drukkolnunk, mert minél elõbb sikerül lemondatniuk a miniszterelnöküket, annál jobb lesz nemcsak Magyarországnak, hanem az egész Európai Uniónak is – zárja kommentárját Agaton Kozin'ski a varsói Wprost-ban.
Nagyobb rendõri egység érkezett a budapesti Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai épületéhez, amelyet fémkordonokkal vettek körül péntek délután. Az Aradi utca mindkét végét fémkordonokkal lezárták, elõttük hat-hat rendõr áll sorfalat, míg a Vörösmarty és az Andrássy út keresztezõdésénél délután hat órakor védõpajzzsal felszerelt rendõrök álltak sorfalat. Szintén fémkordonokkal zárták el a Csengery utcát, ahová a BRFK újabb kordonokat szállított. A Vörösmarty utcába egy autóbusszal újabb rendõrök érkeztek, akik rohamsisakkal és védõpajzzsal is fel vannak szerelve. A Terror Háza elõtt járókelõk nem tartózkodtak. Március 15-én este több ezer ember gyûlt össze a Terror Háza elõtt, hogy a délután elfogott Budaházy György szabadon bocsátását követeljék, akit a rendõrök a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai épületébe vittek kihallgatásra. A demonstrációt követõen a tüntetõk többször is összecsaptak rendõrökkel, hét rendõr és egy civil megsérült, a rongálás miatt több milliós kár keletkezett. Forrás: MTI
24
jó ha figyelünk
