Nagyszombat, Húsvétvasárnap,
2011.04.24. I/8.
Megboldogult nagyanyám nagyszombat közeledtével, óriási buzgalommal készült a szentsír feldíszítésére. Soha nem értettem, hogy miért az a sok virág meg készület. Valóban szoktak előfordulni
túlzások, például, amit te mondasz, hogy jobban készülnek a szentsír feldíszítésére, mint Krisztus feltámadásának megünneplésére! Annyit kell tudni nagyszombatról, hogy ezen a napon az Egyház Urunk sírjánál időzik, az ő szenvedéséről és halálról elmélkedik. Ilyenkor felkeressük a templomban a szent sírt szimbolizáló helyszínt – nálunk a Mária oltár van átalakítva. Az oltár megfosztva áll és a szentmisét nem mutatják be mindaddig, míg csak az ünnepi vigília vagyis a feltámadás éjszakai virrasztva várásának liturgiája be nem fejeződik. Csak ezután lesz helye a húsvéti örömnek, amelynek bőséges folyama ötven napra árad ki. A szentsír felállítását a németektől vettük át a 10. században. Úgy keletkezett, hogy a nagycsütörtök este konszekrált (átváltoztatott) ostyát a pap egy feldíszített mellékkápolnába zárta el és a hívek e napokon oda mentek szentségimádásra. Az Oltáriszentség eme elrejtése nagyon alkalmas szimbólum volt Jézus sírba tételének jelképezésére. S ebből a mellékoltárból fejlődött ki lassanként a szentsír. Említetted itt a VIGÍLIA szót. Az mit jelent? Az első keresztények
összejöttek a nagy ünnepek előestéin, átvirrasztották az egész éjszakát s imádkoztak, jelen voltak az éjjel tartott szentmise áldozaton. Ezt a virrasztást nevezték latinul vigíliának. Mindez azért történt, mert az istentiszteletet nappal a pogányok megzavarták volna. Egyébiránt maga Krisztus is gyakran töltött egész éjszakákat imádságban. A keresztényüldözések megszűntével a pápák az éjjeli ünnepségeket a megelőző napra helyezték át. A következő ünnepeknek van vigília (előző nap esti) miséje: húsvét, pünkösd, Péter-Pál, Nagyboldogasszony; karácsony. Mi fog történni szombat este, azaz húsvét vigíliáján? Menete a kö-
vetkező: 1. Tűzszentelés és a húsvéti gyertya megáldása, körmenet és a húsvéti örömének (Exsultet). 2. Igeliturgia a keresztségre felkészítő olvasmányokkal. 3. A keresztség (és bérmálás) liturgiája és a keresztségi fogadalom megújítása. 4. Az eukarisztia liturgiája.
TŰZSZENTELÉS: Az ősi időben, a legtöbb templomban és zárdában minden este megszentelték a tüzet, mellyel az esti imádság előtt meggyújtották a gyertyákat. Később már csak nagyszombat este volt ilyen szertartás. HÚSVÉTI GYERTYA: Ez is az első századokból származik. Ekkor a tűz mellett az istentiszteletre szánt gyertyákat is megáldották. Spanyolországban, mint a IV. toledói zsinat 663-ban bizonyítja, nagyszombat este egy nagy vastag gyertyát szoktak megáldani és ünnepélyesen meggyújtani, mely nem fogyott el egész reggelig a hosszú szertartás végéig. E gyertya a feltámadt Krisztust jelképezi, s hogy még felismerhetőbb legyen a gyertyában, öt tömjénszemet szúrtak bele, Krisztus öt szent sebének jelképezésére. Minthogy tehát a húsvéti gyertya a feltámadt krisztust jelenti, az oltárnál marad (miséken meggyújtva) mindaddig, míg Krisztus a feltámadása után a földön járt, azaz a mennybemenetelig (áldozócsütörtök). Egyébként még meggyújtjuk a kereszteléseknél és a gyászmiséken is. HÚSVÉTI GYERTYA MEGÁLDÁSA: A szertartást végző pap a következőket mondja és teszi a húsvéti gyertyával: 1. Jézus Krisztus tegnap és ma (a Kereszt függőleges vonalát vési a gyertyába). 2. Ő a Kezdet és a Vég (a kereszt vízszintes vonalát vési be). 3. Ő az Alfa (a függőleges vonal fölé vési az Alfát) 4. és az Omega (a függőleges vonal alá vési az Ómegát). 5. Övé az idő (a folyó év első számjegyét vési a kereszt bal felső szögletébe) 6. és övé az örökkévalóság (a második számjegyet vési a kereszt jobb felső szögletébe). 7. Övé a dicsőség és a hatalom (a harmadik számjegyet vési a kereszt bal alsó szögletébe) 8. mindörökkön-örökké. Ámen (a folyó év negyedik számjegyét vési a kereszt jobb alsó szögletébe). Ezután a pap az új tűzről meggyújtja a húsvéti gyertyát, és közben ezt mondja: a dicsőségesen feltámadt Krisztus világossága oszlassa szét szívünk és elménk homályát. KÖRMENET: Ezután a pap, kezébe veszi a húsvéti gyertyát, fölemeli, és egyedül – miközben bevonulnak a templomba az oltárhoz – háromszor énekli: Krisztus világossága! Mindnyájan felelnek rá: Istennek legyen hála! A hívek pedig meggyújtják gyertyáikat a húsvéti gyertyáról, és vonulnak befelé (hacsak nem voltak már bent). Ez az éneklés onnan ered, hogy régen, még a húsvéti gyertya megszentelése előtt, három gyertyát helyeztek egy rúdra, amelyet egy diakónus egymás után gyújtott meg, mindegyik meggyújtásakor énekelte: Krisztus világossága! A három gyertya a Szentháromság tiszteletét szolgálta.
EXSULTET: miután a húsvéti gyertyát az előkészített gyertyatartóra helyezték, a pap elénekli a húsvéti öröméneket, miközben mindnyájan állnak, kezükben égő gyertyával. Az Exsultet cím, a húsvéti örömének latin szövegének első szava: Exsultet iam angelica turba (Ujjongjon már az angyalok kórusa). Eredetileg improvizált, azaz szabadon fogalmazott ének volt, mai szövege az 5. században készült, a 6. századtól részben átdolgozták. Szerzője ismeretlen, Szent Ambrusnak vagy Szent Ágostonnak is tulajdonították (4-5. században éltek). Dallama 12. századi. TARTALMA: A bevezetője a húsvéti öröm kiáradása a mennyből a földre, az Egyházra, a konkrét közösségre. Hálát ad a húsvét előképéért (kivonulás Egyiptomból), fölsorolja az életet átalakító kegyelmeket, melyek ezen az éjszakán fakadtak. A méhek munkájából a méhkirálynő által készített viasz (a húsvéti gyertya anyaga) szimbolizálja a hívők buzgóságát, mely az Egyház által lesz Isten előtt kedves ajándék. Az befejezése fohász: a húsvét kegyelmei maradjanak meg bennünk egész életünkön át, azaz a föltámadott Krisztus szimbóluma, a hajnalcsillag találja bennünk égve buzgóságunk, a gyertya lángját, amikor majd eljön övéiért. IGELITURGIA: Ezen a vigílián – amely minden vigília szülőanyja – kilenc szentírási szakaszt olvasunk fel; éspedig hetet az Ószövetségből, kettőt az Újból (szentleckét és evangéliumot). Mindezekből legalább három ószövetségi olvasmányt meg kell tartanunk. Sohasem hagyható el azonban Mózes második könyvének (Kivonulás) 14. fejezete. Mindegyik szentírási szakaszt követő zsoltár után könyörgés következik. Ekkor mindnyájan fölállnak, és a pap mondja: Könyörögjünk! Utána egy kis ideig mindnyájan csendben imádkoznak, s csak ezután kezdi a pap magát a könyörgést. Ezt követi a következő olvasmány. Amikor az utolsó ószövetségi olvasmányt is elolvasták a hozzátartozó válasszal és könyörgéssel együtt, meggyújtják az oltárgyertyákat. A pap pedig elkezdi énekelni: DICSŐSÉG a magasságban Istennek. A nép folytatja; közben zúgnak a harangok, szólnak a csengők. Az evangélium után következik a homília; majd elkezdődik A KERESZTSÉG LITURGIÁJA. Nálunk az idén csak bérmálás lesz. A keresztség (és bérmálás) szertartásának végeztével mindnyájan felállnak, kezükben égő gyertyával, és megújítják keresztségi fogadásukat. Ezután a szentmise a szokott módon folytatódik az áldozat liturgiájával. A szentmisét pedig a FELTÁMADÁSI KÖRMENET zárja. Ennek során az ünneplő közösség megmutatja Krisztus feltámadása feletti örömét, és tanúságtételét adja az örök életbe vetett hitének. A következő módon történik a körmenet: a szentmise végén az áldás elhagyásával következik a szentségkitétel. Ezt követően a pap a monstranciát (szentségmutatót) kezébe veszi és a közösség felé fordulva
énekli: Föltámadtam! Mindannyian énekeljük: És újból veled vagyok, alleluja! Ezt a napot az Úristen adta, alleluja. Örvendezzünk és vigadjunk, alleluja, alleluja, alleluja! A pap háromszor énekli emelkedő kezdőhanggal: Békesség veletek, alleluja. Együtt: Én vagyok, ne féljetek, alleluja. Ezt követően a pap elkezdi a húsvéti éneket (Hozsanna 87): Föltámadt Krisztus e napon. Alleluja, hála légyen az Istennek. Folytatjuk együtt az éneket, a körmenet pedig az előre meghatározott útvonalon elindul, melyben a feltámadt Krisztus szobra után megy a pap az Oltáriszentséggel. A körmenetet végén a pap az oltáriszentséget az oltárra helyezi, majd pedig a szertartás legvégén az Oltáriszentséggel áldást ad. Ezzel az áldással ér véget a vigília mise. Mennyi minden történik egy misében, és milyen szép! Köszönöm! Még így a legvégén az érdekelne engem, hogy mit is jelent maga a húsvét, mint kifejezés? Mióta ünnepeljük? Az első században még nem
ünnepelték a húsvétot csak a nagypénteket. A századik év körül kezdik el ünnepelni húsvétvasárnapját. A magyarok használják a húsvét szót, mert a hosszú böjt után ekkor vehettek magukhoz először húst. Miért van az, hogy egyik évben ekkor, másik évben máskor van húsvét? A húsvétot különböző időkben ünnepelték, néhol a zsidók húsvétjával
együtt, néhol más időben. Az I. niceai zsinat 325-ben meghatározta, hogy a tavaszi napéj-egyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap legyen húsvét, így tehát húsvét ideje változik március 21 és április 25 között és vele együtt a húsvét előtti és utáni mozgó ünnepek szintén változnak. Meddig tart a húsvéti idő? Mivel a keresztények legnagyobb ünnepe, ezért
8 napon át folyamatosan ünnepeljük Krisztus győzelmét a halál felett. De ezzel együtt 50 napon át, egészen pünkösdig a húsvéti öröm van az Egyház életének középpontjában. Sőt, minden vasárnap átéljük húsvét örömét, hiszen minden szentmisében Krisztus halálát és feltámadását ünnepeljük. 40 nappal húsvét után van áldozócsütörtök, amikor az Úr mennybemenetelét ünnepeljük. Régen ez volt a húsvéti áldozás utolsó napja. S rá 10 napra pedig pünkösd ünnepe van. Majdnem elfelejtettem! Minden templomban látok ilyenkor egy Jézus szobrot, valamilyen zászlószerűséggel a kezében. Mi ez? Való-
jában egy liturgikus „elferdülésről” van szó, hasonlóan a szentsír díszítéshez. Sok ember számára ez a szobor – amit „ALLELUJA”-nak hívnak – jelképezi a feltámadást, és nem a húsvéti gyertya. Ezért fordul elő, hogy az „alleluja” szobrot helyezik előtérbe, mondjuk az oltárra, a húsvéti gyertyát meg „eldugják”.
Krisztus feltámadt! – Valóban feltámadt!
Isti atya
MELLÉKLET
2011.04.24. I/8.
EXSULTET Az égben immár ujjongva zengjen az angyalok kórusa: és ujjongjanak Isten csodálatos művei: fölséges nagy Királyunk győzelmét búgó kürtnek hangja áldva áldja! A föld is örvendjen, hogy ekkora fényár sugárzik rája, és a nagy Király örök tündöklése árad rajta; érezze meg az egész nagyvilág: már tovatűnt a bűnnek árnya! És vígság töltse el szent anyánkat, az Egyházat, hogy ilyen fényesség ragyog benne: visszhangozzék a nép szent éneke, bátran töltse be az Isten házát! P. Az Úr legyen veletek. H. És a te lelkeddel. P. Emeljük föl szívünket. H. Fölemeltük az Úrhoz. P. Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek. H. Méltó és igazságos. Mert valóban méltó és igazságos, hogy a láthatatlan, mindenható Atyaistent és egyszülött Fiát, a mi Urunkat, Jézus Krisztust a szív és lélek minden érzésével és zengő szóval áldjuk. Ő lerótta helyettünk az örök Atyának mindazt, amivel Ádám tartozott, s az ősbűn zálogát kiváltotta szent vérének árán. Mert abban áll a húsvét ünnepe, hogy igaz húsvéti Bárányunkat megölték értünk, s az ô vére lett a szent jel hívő népe házain. Áldott éj, mert ekkor hoztad ki az ősatyákat, Izrael fiait Egyiptomból, száraz lábbal a Vörös-tengeren átvitted őket. Áldott ez az éjszaka, ekkor oszlatta szét a tűzoszlop sugárzó fénye a bűn minden árnyát. Áldott ez az éjszaka, mely ma szerte az egész világon a Krisztusban hívőket, a világ tévelygéseitől és a bűnök homályától elválasztván, a kegyelemnek átadja, s a szentek közösségébe kapcsolja őket.
Áldott éj, a halál bilincsét ekkor törte szét Krisztus, és az alvilág mélyéről mint győző tért vissza. Mert semmit sem érne földi életünk, ha a megváltás ránk nem árad. Ó, milyen csodálatraméltó atyai jóságod hozzánk! Ó, kimondhatatlan szeretet és jóság: hogy a szolgát megmentsed, Fiadat sem kímélted érte. Lám, mennyire szükséges volt Ádám vétke, hogy Krisztus legyen váltságának díja! Ó, szerencsés vétek, hogy ilyen hatalmas és fölséges Megváltót kívánt és érdemelt! E szentséges éjszaka száműzi vétkünket, lemossa minden bűnünket: a bűnbánóknak ártatlan szívet ad, a szomorkodóknak vigaszt kínál. Ez éjszakáért fogadd el tehát, mennyei szent Atyánk, a dicséret esti áldozatát tőlünk: a méhek viaszából készült gyertyát a néked szolgáló papság által ünneplő szent Egyházad nyújtja néked. Ó, valóban áldott éj, mert ekkor lép frigyre isteni és emberi, földi és mennyei! Most kérünk tehát, Urunk, téged, hogy ne aludják ki ez a gyertyaláng, melyet néked áldozunk, és el nem fogyó tiszta fénnyel űzze távol lelkünktől az éj minden árnyát. Mint jó illatú áldozatot fogadd el tőlünk, és világossága az égi fényekkel olvadjon egybe! Fénylő lángját találja égve a szép hajnalcsillag: az örök Hajnalcsillag, ki soha nem lát alkonyt: a te Fiad, Jézus Krisztus, ki visszatérve a sírból, az emberi nemre szelíden árasztja a megváltás fényét, él és uralkodik mindörökkönörökké. Ámen.
