Toldi Ildikó 2009 Értelmezze a kóros gyászreakció kialakulásának okait az alábbi eset kapcsán!
2.
K. Anna 75 éves, magányosan él egy vidéki kisvárosban. Lánya 3 évvel ezelőtt, 55 évesen agyvérzést kapott, és kórházba szállítás után meghalt. Gondozónőjének minden nap elmondja, hogy ő látta, a lánya túlhajtja magát, de nem figyelmeztette rá. Ha jobban figyelt volna rá, akkor talán ma is élne a lánya. Éjszaka rosszul alszik, hajnalban felébred, gyakran lehangolt. „Inkább én haltam volna meg a lányom helyett” - hangoztatja. Unokái és fia távol élnek tőle, és nem szívesen látogatják, mert mindig csak a lánya haláláról beszél. Információtartalom vázlata – Társadalmi elvárások az idősek magatartásával kapcsolatban – A társas szükségletek változása idős korban – A szerep fogalma a szociálpszichológiában – A családi szerepek átalakulása idős korban – A pszichés válságok tünetei – A gyász lefutásának jellemző szakaszai – A feldolgozatlan gyászélmény tünetei – A segítő beszélgetés jellemzői – A segítő beszélgetés alkalmazásának lehetőségei – A szakmai segítség lehetőségei a kóros gyászélmény feldolgozásához
Típus
B
B
B
Szakmai ismeretek alkalmazása a szakmai és vizsgakövetelmény szerint A szocializáció folyamata és színterei
A szerep fogalma és jellemzői
Lelki jelenségek és folyamatok
C
A segítő beszélgetés jellemzői
A
Az együttműködés etikai szabályai
Az információtartalom vázlata alapján Társadalmi elvárások az idősek magatartásával kapcsolatban A társas szükségletek változása idős korban A szerep fogalma a szociálpszichológiában A családi szerepek átalakulása idős korban A pszichés válságok tünetei A gyász lefutásának jellemző szakaszai A feldolgozatlan gyászélmény tünetei A segítő beszélgetés jellemzői A segítő beszélgetés alkalmazásának lehetőségei A szakmai segítség lehetőségei a kóros gyászélmény feldolgozásához
Pontszámok Max.
Elért
10 10 5 5 5 10 10 5 10 10
1
Toldi Ildikó 2009 Társadalmi áttekintés, elvárások az idősek magatartásával kapcsolatban: Nagycsaládok felbomlása: Iparosodás előtti társadalmakban a termelés túlnyomó részben családi keretekben (pl.: jobbágygazdaságokban, kisipari műhelyekben) történt. Ipari forradalom után a termelés már nagyvállalatokban, termelő- és szolgáltatóegységek keretében folyik sok család a faluból beköltözött a városokba. Modern családokban a termelés hátérbe szorul, ma a fogyasztás a jellemző. Miután öregedőben van a társadalom, egyre nagyobb mértékben növekszik az egyedül élő, különböző testi, szellemi és szociális problémákkal küzdő idősek száma. Különös gondot jelent az egyedül élő idős emberek helyzete, akik kevésbé számíthatnak környezetük segítségére. Az 1989-1990-es években bekövetkezett társadalmi változások szintén nehezítették a családok helyzetét, így több eseten a család felbomlásához vezetett a nagyarányú munkanélküliség megjelenése, a megszűnt munkaszállókról kikerültek bizonytalan lakáshelyzete. A családok egy jelentős része megélhetési gondokkal küzd, és ilyen körülmények között sok esetben komoly nehézséget jelent az idős, beteg szülő ápolása, több ok miatt is: Fizikailag távol vannak a szülőktől, Anyagi lehetőségeik nem teszik lehetővé, hogy megfizessenek egy ápolót az idős mellé. A családok a nagyvárosokban- a jelenlegi lakásviszonyok mellett- nem képesek felvállalni egy estenként súlyos beteg ember ellátását. Azokban a családokban, ahol több generáció él együtt, megoszlanak a feladatok, számítanak az idős ember segítségére. Ezek a feladatok a következők lehetnek: Háztartásvezetés, Gyermekfelügyelet, Gyermekek közlekedésének segítése, Hagyományok átörökítése. Ugyanakkor a családban élők segítséget nyújthatnak az időseknek egy-egy nagyobb méretű munka elvégésében (pl.: festés, vásárlás, lakáskarbantartás, különféle befizetések teljesítése), vagy az idősek gondozásában. A családszociológia figyelme újabban fordult a felnőttek és az idős szüleik közötti kapcsolatokra. A család fent leírt nuklearizálódási elméletéből azt a következtetést lehet kiolvasni, hogy a felnőtt gyermekek és a külön háztartásban, tehát külön nukleáris családban élő szüleik közötti kapcsolatok meggyengülnek. Külön érdemes megnevezni a magány kérdését, mivel igen magas az egyedül, család vagy közeli barátok nélkül élő, magányos öregek száma. Az idős emberek társas kapcsolatai meggyengülnek, munkatársak, barátok, hozzátartozók elvesztésével elszigetelődnek, világuk beszűkül. Fizikai, szellemi képességeik fogyatkozásával csökken önértékelésük, önbecsülésük. Növekedett az időskori depresszió. A családok értékrendjében változások történtek, az anyagias világkép került a középpontba, ami az idősebb embereket frusztrálttá tette, és teszi. Az idős emberek érzelmi és anyagi biztonságérzetének hiánya, depressziós tüneteket indikálhatják, pszichés és ebből kialakuló testi betegségek láncát.
2
Toldi Ildikó 2009 Szerep fogalma: A szerep, a hétköznapi szóhasználatban, leginkább a megjátszott, tettetett viselkedés megjelölésére utal. A szociálpszichológia, az egy adott társas helyzetben, pozícióban a többiek által elvárt viselkedések, viszonyulások összessége. A szereptanulás folyamata észrevétlenül zajlik, és interakcióink egyik legfontosabb szabályozó tényezője. Szerepnek nevezzük azt a viselkedést, mely a pozíció által meghatározott tevékenység végrehajtásával kapcsolatos. Fontos, hogy ne keverjük össze ezt a fogalmat, a szocializációval vagy az attitűddel. Szocializáció: a viselkedés, az értékek és normák megtanulási folyamatára vonatkozik. Attitűd: többé-kevésbé stabil diszpoziciót (hajlam) jelent a személyekkel, tárgyakkal vagy eszmékkel szemben, és a szocializációs folyamat eredménye. Szerep: az a magatartás, amelyet a csoport tagjai elvárnak attól, aki a csoport bizonyos pozícióját betölti (ami nem feltétlenül az illető sajátja). Szerepek fajtái: A szerep viselkedési mintákból, jogokból és kötelességekből áll. Különböző státuszokhoz különböző szerepek taroznak A státusz egy a társadalomban elfoglalt pozíciót jelent. Státusz pl.: a szociálpolitikus, az apa és az anya. Egy embernek természetesen több státusza van párhuzamosan. „Mindenkitől minden szerepben elvárják, hogy annak megfeleljen”.
Velünk született = nem tudjuk megváltoztatni (nő, férfi) Szerzett = családi, foglalkozási Szituációs (vásárlás)
Szerepek fajtái: Formális szerep: lehetővé teszi az egyén számára, hogy megmutatkozzon a nyilvánosság számára. Élettartama történelmi léptékkel is mérhető. Informális szerep: a magánélet szféráit uralja, az egyéniség befolyásolja, s nem lépheti túl az életvilág határát. A személlyel együtt eltűnik az informális szerep. Szereptípusok: Veleszületett, szerzett: nem lehet belőle kilépni/bekerülni Univerzális vagy pervazív szerepek: a biológiai funkciók köré csoportosulnak, kultúránként mások (pl.: nemi és családi szerepek). Általában színezik ez összes többi szerepet. Foglalkozási szerepek Csoporton belüli szerepek (pl.: kezdeményező, problémafelvető, hírharang, véleményező, összegző, bűnbak, konstruktív, „kapuőr”, szembenálló, általánosító, békítő stb.) Társadalmi szerepek (politikai kívánalmaknak megfelelően) Egyetlen társadalom sem áll pusztán egy pozícióból (minimálisan 2 pozícióból, férfi és nő pozícióból kell állnia), pozíció által meghatározott tevékenység végrehajtásával kapcsolatos viselkedésnek interakciós vonatkozásai vannak. Azaz szüntelenül tekintetbe kell venni más személyek viselkedését, akik más pozícióban tevékenykednek. Ez a kölcsönös általános viszony a szerephelyzet. Vajon ki, honnan tudja, hogyan kell viselkednie a szerephelyzet. Erre a kérdésre választ ad a szerepelvárás fogalma: vagyis egy-egy szerep betöltőjével szemben 3
Toldi Ildikó 2009 meghatározott visekedéseket várnak el, az elvárások teljesítéstől függ magának a szerepnek a sikeres teljesítése is, legalábbis emberek szemében. A szociális szerep az, amit az emberek elvárnak önmaguktól vagy másoktól, a viselkedést és attitdöket illetően, a csoportban betöltött, egymáshoz viszonyított pozíciójuk alapján. Mindenkinek több szerepe van. A szerepkészlet bővítése folyamatos feladata a hatékony segítőnek. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor konfliktus lép fel a szerepviselkedéssel kapcsolatban. Szerepek változásának okai: A személyiség, hosszú fejlődés útján alakul ki. Mindenkinek van, egyedi, és meg ismételhetetlen. Az énkép kialakulásához, pozitív, és negatív élményekre van szükség. A szocializált magatartás eléréséhez, szociális tanulás, és érési folyamatok útján jut el a személyiség. Három foka van: 1. viselkedési kontroll 2. viselkedési normák betartása, (jutalomért, vagy büntetés) elkerüléséért történik 3. önszabályozás, önkontroll
Szorongás és depresszió: Az érzelmi funkciózavarok, a szorongás, a depresszió individuális eltérésben gazdag folyamatok, melyeket rendkívül nyomasztó levertség jellemez. A betegségre utaló jelek a személyes élettörténetre vonatkozóan lépnek fel. Tünetek: - szociális visszahúzódás - bizonytalanság - döntésképtelenség - reménytelenség - testi panaszokkal való foglalkozás - hasmenés-székrekedés - mozgásnyugtalanság - éjszakai ágybavizelés, beszékelés (gyermekkorban) - táplálkozási zavarok - tic: szemizomrángás - gyomorfekély - szív- és érrendszeri megbetegedések Amikor valakit valami nagyon bánt, akkor „emészti” magát -lefogy-, ha elviselhetetlen számára, „elemészti magát”- belehal. A pszichés-elsősorban az érzelmi-jelenségek mindig együtt járnak testi reakciókkal is. Egyénenként különbözőek az érzelmi feszültség azonban abban a szervrendszerben hoz létre kóros elváltozást, amely területén érzelmi szálon megjelenik. Például kimutatták, hogy a migrénben szenvedőknél érzelmi feszültség hatására a tartóizmok tónusa az átlaghoz képest nagymértékben nő.
4
Toldi Ildikó 2009 Gyász: A haldoklás, a halál a hozzátartozók lelki folyamatára is kihat. A legtöbb gyászoló látja, hallja az elvesztett személyt. Ezek még a gyászfolyamat normál jelenségei közé tartoznak. Azonosulhatnak az elhunyt személyével, felvethetik az elhunyt szokásait is. A gyász fázisai: 1. Sokk: tagadás, érzelmi bénultság szomorú hír hallatán. 2. Összeszedettség- a temetéssel együtt járó ügyintézés bizonyos összeszedettséget igényel a gyásztól. A temetésen való részvétel nagyon fontos, hiszen tudatosítja az elválást, lehetőséget ad a fájdalom kifejezésére. Egy olyan közösség van körülötte, akik támaszt nyújtanak, és együtt éreznek vele. 3. Kaotikus állapot: végletesség jellemző. Megkönnyebbülés, szomorúság, harag, depresszió érzései váltakoznak. Megjelenhet a bűntudat, felelősök keresése sokszor jogtalanul. 4. Testi tünetek is létrejöhetnek. 5. Utolsó szakasz: a szép emlékek kerülnek előtérbe, racionalizálódik a helyzet. Az évfordulók, ünnepek újra felerősíthetik a fájdalmat. A gyászolónak új irányvonalat kell kialakítania az elvesztett személy nélkül.
Segítő beszélgetés: A segítő kapcsolatok általában két személyes helyzetre vonatkoznak, ahol az egyik fél a segítő (konzultáló), a másik fél pedig a segítséget kérő, bajba jutott ember (kliens). E kapcsolati forma elmélyült, személyes viszony, a szó gyógyító ereje és az érzelmi szintű önmegértésre alapoz. A segítő beszélgetésben a segítés a segítő beszélgetésen át is megvalósulhat. Abban tér el a segítő beszélgetés a hétköznapi beszélgetés helyzetektől (pl.: baráti, munkatársi), hogy sajátos pszichológiai törvényszerűségeken alapul.
5
Toldi Ildikó 2009 Carl Roers szerint akkor érett a segítő kapcsolat, ha a segítő szakember elégedetten, kiegyensúlyozottan vesz részt a konfliktusok, kritikus élethelyzetek megbeszélésében. A beszélgetés légkörét elsősorban a segítő attitűdjei (értékelő viszonyulásai), viselkedése szabja meg, s a türelem, a hitelesség, őszinteség, bizalom jellemzi. E kapcsolatba az egyik félnek, a segítőnek szándéka, hogy segítsen a másiknak személyiségének kifejezésében, érdeklődésében, hogy képes legyen jobban funkcionálni, az élet nehézségeivel megbirkózni. A segítő kapcsolatot gyakran tanácsadásnak is szokták nevezni. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a segítőnek dolga tanácsokat adni. Az egyénnek önállóan kell megoldani a nehézségeket. Ha ez nem megy, akkor a segítőnek feladata, hogy a segítettet reális önismerethez és önértékeléshez vezesse. A közös munka középpontjában a segített érzelmeinek megértése, a szorongást, félelmet keltő érzéseket a személyiségbe való integrációja áll. E kapcsolat elsősorban a jelenre és a jövőre koncentrál. A segítő beszélgetést meghatározott térben és időbeni keretek között kell végezni. A segítő a segítő beszélgetésben, mint egy zárt lélektani térben, meghallgat, engedi beszélni a klienst, együttérzését juttatja kifejezésre, figyelő nyugodt, türelmes, a segítés szándékát is jelzi, megértést és biztonságot sugároz. A segítő beszélgetéstől idegen a sürgetés, a befolyásolás, a kérdésekkel való ostromlás, a moralizálás, mert ezek az eltávolodáshoz vezetnek. A segítőbeszélgetés egyik fontos eleme a meghallgatás, s mellette a hallgatás, az együttérzés egyik kifejezése. A beszéd bizonyos helyzetekben kevesebbet jelez, mint nonverbális (nem szóbeli) csatorna üzenete. Számolni kell a segítőnek a pszichológiai működésekre (indulatáttétel, ellenállás, közelség-távolság stb.). A hatékony segítő beszélgetés vezetésének feltételei: Megfelelő önismeret. Empátiás készség. A ”pozitív elfogadás” vagy feltételek nélküli elfogadás, ami a másik ember személyiségének, érzelmeinek és gondolatainak a tiszteletben tartását jelenti. Hitelesség Segítő attitűd(beállítódás). Elméleti és szakmódszertani tudás. Ez az érett személyközpontú segítő beszélgetés. Lényege a non- direktivitás, melyben arra utal, hogy értelmezés nélkül, a kliensnek a szavakban kifejezett és az e mögött rejlő érzéseit próbálja visszatükrözni, hogy ez által segítse érzelmeinek, nehézségeinek jobb megértését, megfogalmazást. A visszatükrözés újrafogalmazást jelent, nem a kliens szavait ismételjük meg más szavakkal, hanem átéljük érzéseit, amit szavakban is kifejezett és ezt tükrözzük vissza. Ezt csak empátiával tehetjük, ami bizonyos fokú távolságtartást igényel. Tanácsadás: Direktív módszer: segítheti az egyén fejlődését, fejleszti a problémamegoldó képességét. A tanácsadás kulcseleme az empátia. Konzultáció: A konzultáció direkt módszer, személy vagy eset centrikus segítési mód, amelyben a segítséget kérő egyén, csoport, közösség saját problémamegoldó viselkedését és más tevékenységét beszéli meg a segítővel. Formái: - telefonkonzultáció - személyes konzultáció - célcsoport konzultáció
6
Toldi Ildikó 2009 K. Annának egy személyes konzultációt javasolnék, majd ha már oldottabbá és nyitottabbá válik egy csoportos konzultációt, melyben hasonló problémákkal küzdő emberek vesznek részt. A szakmai segítség lehetőségei a kóros gyászélmény feldolgozásában: - veszteség akceptált legyen, együttérzést váltson ki, értékei nyilvánvalóak legyenek - értékek felemlegetése, visszaidézése - agresszió kezelése - támogatás - agresszió elviselése, kiürülésének elősegítése 1. 2. 3. 4.
Bűntudat alóli felmentés Érzelmi támogatás Fizikai támogatás (kiszolgálás) Anyagi támogatás
Ebben az esetben valószínűleg a család bevonása mellett szükség lehet pszichiáter bevonására is. Az együttműködés etikai szabályai: Szociális munka etikai kódexe: A kliens és a szociális munkás kapcsolata: 14. A szociális munkás a kliens érdekit képviseli, de tiszteletben tartja mások érdekeit is. 15. A kliens és a szociális munkás kapcsolata a bizalmon alapul. 16. A szociális munkás arra törekszik, hogy az általa nyújtott szolgáltatásokmegkülönböztetés nélkül- mindenki számára elérhetőek legyenek. 17. A szociális munkában összeférhetetlen a szociális munkás és a kliens közötti rokoni kapcsolat. 18. A kliens megválaszthatja a szociális munkást, amennyiben az intézmény működése ezt lehetővé teszi. A szociális munkás –szakmai megfontolás után, és/vagy összeférhetetlenség esetén- megszakíthatja a segítő kapcsolatot úgy, hogy gondoskodik a kliens további szakmai segítéséről. 19. A szociális munkás arra törekszik, hogy elhárítson, kiküszöböljön és elkerüljön minden olyan befolyásoló tényezőt, amely a tárgyilagos munkavégzést gátolja. 20. A kliensek számára juttatott javakból a szociális munkás nem részesülhet. 21. Az intézmény számára juttatott javakból a szociális munkás részesülhet, amennyiben azok elosztásáról az intézmény belső szabályzatában egyértelműen határoz, és az elosztás szabályait nyilvánossá teszi. 22. A szociális munkás előzetesen tájékoztatja a kliensét az általa igénybe vett szolgáltatás esetleges anyagi feltételeiről. 23. A szociális munkás nem használhatja fel a segítő folyamatot pártpolitikai célok vagy a vallási meggyőződés befolyásolása érdekében. 24. Amennyiben a szociális szolgáltatás igénybevétele kötött valamennyien elkötelezettséghez, azt a klienssel előre közölni kell. 25. A kliens- a szociális munkásra vonatkozó panaszát –az érintett felek bevonásával meg kell vizsgálni. 26. A szociális munkás nem avatja be a klienst a munkahelyi vitába.
7
Toldi Ildikó 2009
8
