2 A munkaeszközök kiválasztásának előírásai, ellenőrző felülvizsgálata

Az új munkavédelmi törvény 4/2 A munkaeszközök kiválasztásának előírásai, ellenőrző felülvizsgálata

4/2

4/2 – 1

A munkaeszközök kiválasztásának előírásai, ellenőrző felülvizsgálata

4/2.1 Munkavédelmi üzembe helyezés Mvt. 18. § „(1) Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. (2) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. (3) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány).” Mvt. 21. § „(3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. (4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások.”

2008. júliusi állapot

4/2 – 2


Az üzembe helyezés elrendeléséhez szükséges mintát online segédletként helyeztük el honlapunkon.



4/2 – 3

4/2.2 A magasban lévő munkahelyen ideiglenesen végzett munkánál használt munkaeszközökre vonatkozó általános követelmények Azokon a magasban lévő munkahelyeken, ahol ideiglenesen végeznek munkát, és a munka elvégzéséhez szükséges biztonságos és ergonómiai feltételeket kielégítő munka- vagy tartózkodási területet nem lehet biztosítani, ott olyan munkaeszközöket kell a munkavállaló rendelkezésére bocsátani, amelyek megfelelnek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei megvalósításához és fenntartásához szükséges feltételeknek. Az előző bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése során az egyéni védelem alkalmazásával szemben elsősorban kollektív műszaki védelmet kell biztosítani. Ez különösen a kockázatok megelőzésére és kiküszöbölésére alkalmas berendezés megválasztásával, használatával, a használatra vonatkozó speciális képzéssel, meghatározott időszakonkénti kiegészítő vizsgálatával történhet. Az alkalmazandó munkaeszköz méretét az előrelátható igénybevétel és az elvégzendő munkafeladatok alapján úgy kell megválasztani, hogy a munkát biztonságos körülmények között lehessen végezni. A munkahelyek megközelítésének módját, illetve az oda történő feljutást biztosító legalkalmasabb eszközt az igénybevétel gyakorisága, az áthidalandó magasságkülönbség és a használat várható időtartamának figyelembevételével kell megválasztani. Biztosítani kell veszély esetére a menekülés lehetőségét is. A munkahelyre történő feljutást biztosító munkaeszközről a munkaszintre, az állványok járólapjára, járószintjére történő átlépés és onnan a visszalépés nem növelheti a lezuhanás kockázatát.


4/2 – 4


A létrák fellépői, illetve fokai munkaszintként csak akkor használhatók, ha más biztonságosabb munkaeszköz alkalmazása nem indokolt a kockázat alacsony szintje, a tervezett használat rövid ideje, vagy a helyszín olyan adottságai miatt, amelyeket a munkáltató nem tud megváltoztatni. A magasban levő munkahely megközelítéséhez, illetve a munkaeszköz munkavégzési helyzetbe állításához kötél (kötéltechnika) csak akkor használható, ha az elvégzett kockázatértékelés szerint (Mvt. 54. §) a munka biztonságosan elvégezhető, és más, biztonságosabb munkaeszköz használata nem indokolt. A kockázatértékelés megállapításai, továbbá az elvégzendő munka időtartama és jellege alapján a biztonsági és ergonómiai szempontokat kielégítő munkaeszközök kombinációját (munkahelyzet-rendszert) kell alkalmazni. E fejezet első bekezdésében leírtak alapján kiválasztott munkaeszköz biztonságos alkalmazásának feltételeit – annak típusától függően – úgy kell meghatározni, hogy a munka során a munkavállalót fenyegető veszélyt a lehető legalacsonyabb szinten lehessen tartani. Szükség esetén a munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszert kell alkalmazni. A munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszerek kellő szilárdságúak legyenek, és azokat úgy kell kialakítani, hogy a magasból történő lezuhanást megakadályozzák, illetve a munkavállalóknak sérülést ne okozzanak. A kollektív műszaki védelmet nyújtó lezuhanást gátló rendszer csak a létrák becsatlakozási pontjainál, illetve a lépcsők bejáratainál szakítható meg. Abban az esetben, ha a munkavégzési technológia miatt a munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszert átmenetileg el kell távolítani, helyette hatékony kiegészítő biztonsági megoldásokat kell alkalmazni. A munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha a kiegészítő védelmet kialakították. Ha a munkát befejezték vagy átmenetileg abbahagyták, a munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszert az eredeti állapotának megfelelően kell visszaállítani. Magasban ideiglenesen munkát csak akkor szabad végezni, ha az időjárási feltételek a munkavállaló egészségét és biztonságát nem veszélyeztetik.



4/2 – 5

4/2.2.1 Építési állvány üzembe helyezése Az üzembe helyezés elrendeléséhez szükséges mintát online segédletként helyeztük el honlapunkon.

4/2.2.2 Létrák használatára vonatkozó előírások A létrát úgy kell felállítani, hogy az a használata alatt stabil legyen. A hordozható létrák lábait tartós, erős, megfelelő méretű szilárd alapra kell helyezni úgy, hogy a létrafokok vízszintes helyzetben maradjanak. A támasztó, illetve függesztett létrákat – a kötéllétrák kivételével – elcsúszás és kilengés ellen biztosítani kell. A kétágú, valamint a kétágú, fellépővel és korláttal ellátott létrák lábainak szétcsúszását a használat teljes időtartama alatt a lábak alsó részeinek rögzítésével vagy a szétcsúszást megakadályozó elemmel, illetve más egyenértékű megoldással kell megakadályozni. A munkaszintek megközelítését lehetővé tevő létrát úgy kell megválasztani és elhelyezni, hogy az elegendő magasságban nyúljon ki az elérendő munkaszint fölé, és ezzel lehetővé tegye a biztonságos kapaszkodást, kivéve, ha a munkaszintre történő fellépéshez szükséges biztonságot másként valósították meg. A kitolható, az átalakítható és az egymásba illesztett (többtagos) létrát úgy szabad használni, hogy a létraelemek egymáshoz képest ne mozdulhassanak el. A vontatható létrákat használatuk előtt elmozdulás ellen biztosítani kell. A létrát csak úgy lehet használni, hogy a kapaszkodás és a biztonságos állás lehetősége mindenkor biztosított legyen. Amennyiben a létrára teherrel kell felmenni, ez nem korlátozhatja a kapaszkodás lehetőségét.


4/2 – 6


4/2.3 A munkaállványok használatára vonatkozó követelmények Csak olyan, a helyszínen épített munkaállványt, előre gyártott munkaállványt és gördíthető munkaállványt szabad használni, amelyet a vonatkozó nemzeti szabvány előírásai vagy azzal legalább egyenértékű műszaki megoldás szerint terveztek, méreteztek, és a stabilitását ellenőrizték. Ha a kiválasztott munkaállványnak a méretezési adatai nem állnak rendelkezésre vagy a méretezési adatok a tervezett szerkezeti összetételnek nem felelnek meg, akkor szilárdsági és állékonysági számításokat kell végezni az általánosan elismert, munkaállványra vonatkozó építési és méretezési szabályoknak megfelelően. A kiválasztott munkaállványt csak a munkáltató által kijelölt, megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy által készített építési – az alkalmazás követelményeit rögzítő –, üzemeltetési és bontási terv szerint lehet felépíteni, használatba venni, illetve lebontani. Az általános alkalmazási terv készülhet a nemzeti szabványban meghatározottak alapján vagy azzal legalább egyenértékű, olyan műszaki megoldás szerint, amely részletesen tartalmazza az alkalmazás helyén fennálló körülményekre vonatkozó követelményeket. Az alkalmazandó munkaállvány elemeinek méretét, formáját és elhelyezését az elvégzendő munka követelményeinek megfelelően kell meghatározni. Az elemek legyenek alkalmasak a munkaműveletekből adódó terhelés viselésére, biztosítsák a veszélytelen munkavégzést és közlekedést. Az állványelemeket úgy kell elhelyezni és összeszerelni, hogy az egyes elemek a használat során ne tudjanak elcsúszni. A munkaállvány egyes elemei és a leesés elleni védelem elemei között nem lehet a munkavállalók életét vagy testi épségét veszélyeztető közbenső nyílás vagy tér. Munkaállványokat csak a munkáltató által kijelölt, megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy közvetlen irányításával szabad építeni, bontani vagy azokon jelentős átalakítást végezni.



4/2 – 7

A munkaállvány építését, átalakítását, bontását végző munkavállalókat az e tevékenységek biztonságos elvégzéséhez szükséges szakmai ismeretekről, továbbá a lehetséges veszélyekről és kockázatokról, a védekezés módjáról ki kell oktatni. A előző bekezdésben meghatározott oktatásnak legalább az alábbiakra kell kiterjednie: a) A munkaállvány építési, bontási, illetve átépítési tervének megismertetése. b) A munkaállvány építési, bontási, illetve átépítési munkáinak biztonságos elvégzésére vonatkozó műszaki és biztonsági követelmények megismertetése. c) A személyek és tárgyak lezuhanásának megelőzése érdekében szükséges intézkedések. d) Azok az előírások, amelyeket az állványzatot veszélyeztető kedvezőtlen, viharos időjárás körülményei között meg kell tartani. e) A megengedett terhelhetőség. f) Az építés, bontás, illetve átalakítás során felmerülő, a munkavállalók életét, testi épségét veszélyeztető kockázatok. Az előzőekben meghatározott személynek és az érintett munkavállalóknak rendelkezniük kell a munkaállvány építési és bontási tervével, illetve a szükséges utasításokkal. A munkaállvány tartó elemeinek az elcsúszását a felfekvési területen történő rögzítéssel vagy az elcsúszást megakadályozó elemmel, illetve más hasonló, azonos értékű megoldással kell biztosítani. A terhelt felület teherviselő képessége feleljen meg legalább az adott állványosztálynak. A munkaállvány állékonyságát biztosítani kell. A gördíthető munkaállványokat akaratlan elmozdulás ellen az e célra kialakított fékberendezéssel kell rögzíteni. Amennyiben a munkaállvány egyes elemei az állványépítés során – pl. az építkezés, bontás, illetve átalakítás alatt – még nem használhatók, akkor ezeket az állványelemeket a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló külön jogszabály szerint kialakított, az illetéktelennek belépést tiltó jellel kell ellátni, és megközelítésüket elkerítéssel kell megakadályozni.


4/2 – 8


4/2.3.1 Az építési munkaállvány, létra vizsgálati jegyzőkönyve Egy jól megfogalmazott, a legfontosabb elemeket tartalmazó jegyzőkönyv mintáját online segédletként helyeztük el honlapunkon.

4/2.3.2 A feljutást és a helyzetbe állítást kötelekkel megvalósító megoldásra vonatkozó előírások Ha a magasban levő ideiglenes munkahelyre a feljutást és a munkaeszköz munkavégzési helyzetbe állítását kötelek segítségével valósítják meg, akkor az alábbi követelményeket kell teljesíteni: a) A munkavégzéshez két, egymástól független rögzítési ponttal rendelkező kötelet kell biztosítani, amelyből az egyik az ereszkedő, illetve rögzítő kötél (munkakötél), a másik pedig a biztosító kötél. b) A munkavállalók részére a biztosító kötélhez csatlakoztatott teljes testhevederzet biztosítva legyen, és azt a munkát végző használja. c) Az ereszkedő, illetve rögzítő kötél a szükséges irányú haladást lehetővé tevő, a leesés megelőzésére szolgáló önzáró eszközzel legyen ellátva arra az esetre, ha a munkát végző elveszíti az ellenőrzést saját mozgása felett. A biztosító kötelet szinkronizált mozgású, a munkavállaló haladását követő, lezuhanását megakadályozó rendszerrel kell ellátni. d) A munkavállaló által a munkavégzés során használt munkaeszközöket és egyéb segédeszközöket a munkahelyzet-rendszerhez vagy a segédkötélhez kell rögzíteni. e) A munkát előzetesen meg kell tervezni, és a munkavégzés alatt folyamatosan felügyeletet kell biztosítani oly módon, hogy a felügyeletet ellátó személy szükség szerint bármikor segítséget tudjon nyújtani. Biztosítani kell, hogy a veszélyes helyzetbe került munkavállalót menteni lehessen. f) Az érintett munkavállalót a munkavégzéshez szükséges ismeretekre és az alkalmazott munkafolyamatra vonatkozóan elméleti és gyakorlati oktatásban kell részesíteni, ideértve a szükséges mentési eljárás megismertetését is. g) Rendkívüli körülmények között, amikor a kockázatértékelés megállapítása szerint a két kötél alkalmazása a munka során fokozott veszélyt jelentene, megengedhető – a munkáltató írásos engedélye alapján – egy kötél



4/2 – 9

használata. Ilyen esetben a munkavégzés felelős irányítója a munkaterületet nem hagyhatja el, és a munkát személyesen kell felügyelnie.

4/2.3.3 Az alkalmazandó jelzések, piktogramok Minden helyzetben – függetlenül a munkakör, gép, technológia veszélyességének mértékétől – a munkáltatónak eleget kell tennie tájékoztatási kötelezettségének. Ennek egyik formája a különböző (tiltó-, figyelmeztető-, rendelkező-, tűzvédelmi-, menekülést jelző stb. táblák, piktogramok kihelyezése.

Fel kell hívni a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók figyelmét a különböző veszélyekre, tiltásokra, és ha szükséges, elő kell írnia az egyéni védőeszközök használatát.


4/2 – 10


4/2.4 Egyéb előírások A leesés elleni védőeszközöket (kötelek, testhevederzet, zuhanásgátló stb.) üzembe kell helyezni (használatba kell venni), majd időszakonként felül kell vizsgálni. Fontos, hogy ezek az eszközök rendelkezzenek magyar nyelvű tájékoztatóval, kezelési utasítással, melyből egyértelműen kitűnik a megfelelősége a vonatkozó rendeleteknek és szabványoknak megfelelően. Tájékoztató hiányában az eszközt tilos használatba venni! A munkavédelmi használatba vételi procedúrát írásban kell rögzíteni.

A 11–26. oldalak szerkesztési okokból üresek.



4/2 – 27

4/2.5 Egyes gépfajtákra vonatkozó alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények 4/2.5.1 Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek Azokat a gépeket, amelyek az élelmiszer előkészítésére és kezelésére szolgálnak (pl. főzés, hűtés, kiolvasztás, mosás, mozgatás, csomagolás, tárolás, szállítás, elosztás), úgy kell tervezni és gyártani, hogy a fertőzés, betegség vagy a járvány veszélye kizárható legyen. Ennek érdekében az alábbi egészségügyi szabályokat is be kell tartani: a) Azoknak az anyagoknak, amelyek az élelmiszerrel érintkeznek, vagy érintkezésbe kerülhetnek, ki kell elégíteniük az erre vonatkozó követelményeket. A gépeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy azok anyagai minden használat előtt tisztíthatók legyenek. b) Valamennyi felületnek, illetve azok csatlakozásainak simának kell lenniük, azokon sem érdesség, sem olyan bemélyedések, amelyekben a szerves anyagok megülepedhetnének, nem lehetnek. c) A csatlakozásokat úgy kell tervezni, hogy a kiálló alkatrészek, lécek és rejtett sarkok száma a lehető legkisebbre korlátozódjon. Ezeket vagy be kell hegeszteni, vagy hézagmentesen össze kell ragasztani. Csavart, szegecskötést csak ott szabad alkalmazni, ahol műszakilag elkerülhetetlen. d) Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő valamennyi felület könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen, adott esetben a könnyen leszerelhető részegységek levétele után. A belső felületeket kikerekítéssel kellő átmérőjű ívekkel kell összekötni annak érdekében, hogy jól tisztíthatók legyenek. e) Az élelmiszerből kipréselődő folyadéknak, illetve a tisztításhoz, fertőtlenítéshez és öblítéshez használt folyadékoknak akadálytalanul ki kell folyniuk a gépből (adott esetben a „Tisztítás” üzemmódban). f) A gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy a gépnek abban a részeiben, amelyek a mosás szempontjából nem hozzáférhetők, a folyadékoknak valamennyi beszivárgását, a szerves anyagoknak a megtelepedését vagy élőlények, különösen rovarok bejutását meg lehessen akadályozni (pl. olyan gépeknél, amelyek nem alvázra vagy járószerkezetre vannak szerelve,

2006. októberi állapot

4/2 – 28


tömítést kell alkalmazni a gép és a gép ágyazata között, tömített csatlakozások alkalmazása). g) A gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy a működtetéséhez felhasznált anyagok (pl. a kenőanyagok) ne kerüljenek érintkezésbe az élelmiszerrel. A gépeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy ezeknek a követelményeknek a teljesülését ellenőrizni lehessen. Húsipari gépek és berendezések A húsipari gépekre vonatkozó követelményeket az MSZ-05-91. 0158-1: 581:1992 szabvány határozza meg. Veszélyes és ártalmas termelési tényezők elleni védelem Az alkalmazott védelmi rendszerek elégítsék ki a technológiai folyamatokból következő biztonságtechnikai igényeket az alábbiak szerint: – a védelem ne akadályozza a gép működését, rendeltetésszerű kezelését, beállítását, a technológiai folyamat szükséges megfigyelését és ne gátolja karbantartását; – az a védőburkolat, amelyet a beállításhoz, karbantartáshoz el kell távolítani, olyan villamos reteszelésű legyen, hogy akadályozza meg a gép teljes leállása előtti kinyitását; – a gépek fedelét, nyitható burkolatát akaratlan lecsapódás ellen biztosítani kell; – a gép kialakítása zárja ki az égési, fagyási sérülést okozó szerkezeti felületek akaratlan érintését; – a gépből, a működés közben keletkező ártalmas anyagokat zárt rendszerben kell elvezetni, a környezet szennyezése nélkül; – a vezérlési rendszer kialakítása olyan legyen, hogy a gép működésének akaratlagos vagy akaratlan megszakítása (vészleállítás, teljes vagy részleges energiakimaradás) vészhelyzetet ne idézzen elő; – a gépek adagolását olyan garaton, etetővályún keresztül, vagy egyéb biztonságos módon kell megoldani, hogy az a kezelőre és a környezetre veszélyt ne jelentsen; – nyitott töltőgaratú gépeket, ha a műveleti térbe benyúlás veszélye áll fenn villamosan reteszelt védőráccsal kell ellátni;



4/2 – 29/1

– a többtűs-pácolók, bőrkék, csomagolók anyagadagolását és elvezetését szállítószalag végezze; – ha a kádba való bejutáshoz létra szükséges, akkor az biztonságosan rögzített legyen; – a mobil gép, üzem közben rögzíthető legyen; – az üzemeltetés közben ürítő berendezések (pl. keverő, szállítócsiga, centrifuga) ürítőnyílását oly módon kell kialakítani, hogy az akadályozza meg a benyúlást a veszélyes térbe; – az élő állatok vágóhídi felhajtását segítő villamos ösztöke impulzusonkénti kisülési energiája ne érje el az emberi testre (az MSZ 20860-1 és MSZ 20860-3 szerinti) veszélyes értéket; – az állatkábító berendezés állatrögzítő és a kábítás műveletét végző eszközei összefüggő biztonsági egységet alkossanak; – a gázüzemű perzselőnek legyen az erre vonatkozó rendelet szerinti hatósági engedélye; – a tárcsás kézi sarabolófűrésznek olyan védőburkolata legyen, amely a technológiai műveletet nem akadályozza; – a csípőollók kétkezes működtetésűek legyenek; – a csontaprító körfűrésznek legyen csontbefogó szerkezete; – a szállítókocsi emelő- és billentőn legyen kocsirögzítő; – azokon a gépeken, illetve ezek olyan szerkezeti részein, amelyek forgásiránya a biztonságos működtetés miatt csak meghatározott lehet, a forgásirányt jelölni kell; – a biztonsági szín- és alakjelek értelmezése, alkalmazásának tartalmi és formai jegyei feleljenek meg az MSZ-EN 61310-1: 1999 előírásainak. Kezelőhely A gép kezelőhelye a biztonságos munkavégzésre legyen alkalmas. Minden olyan technológiai művelethez, amely a padozat szintjéről nem végezhető el biztonságosan, kezelődobogó alkalmazása szükséges. A kezelőhely padozata csúszásmentes (csúszásgátló) kialakítású legyen. A kezelődobogónak olyan korlátja és lábléce legyen, hogy a technológiai műveleteket ne akadályozza.


4/2 – 29/2


A kezelődobogóhoz lépcsőt vagy hágcsót kell csatlakoztatni biztonságos rögzítéssel. Vendéglátóipari gépek és berendezések Gép és gépi berendezés belső terébe nyúlni, ott bármilyen munkát végezni csak a hajtómotor kikapcsolása, a forgó-, mozgó alkatrészek leállítása és hálózatról történt leválasztása után szabad. Javítás, karbantartás, illesztés, tisztítás stb. időtartama alatt a gép vagy a gépi berendezés kapcsolójánál a bekapcsolást megtiltó, biztonságosan rögzített feliratot kell elhelyezni. Gépet, gépalkatrészt tisztítani, karbantartani csak biztonságos kézieszközzel, szerszámmal szabad. A használható eszközöket, szerszámokat a munkáltató állapítja meg. Amennyiben a gép, berendezés üzemeltetése közben kézi segédeszközt kell használni, a kötelezettségre felhívó táblát a gép, vagy gépi berendezés közelében, jól láthatóan ki kell függeszteni. Bármilyen meghibásodás esetén, amelynek megjavítására a munkavállaló nincs feljogosítva, a gépet azonnal üzemen kívül kell helyezni, és a megjavítás érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Gépet, gépi berendezést csak az javíthat, akit erre kiképeztek és felhatalmaztak. Vendéglátó-ipari gépek, berendezések, eszközök és anyagok kezelése, használata – Nyomás alatt lévő főzőüstből az ürítést csak a belső nyomás megszüntetése után és fokozatosan szabad megkezdeni. – Kiöntéskor a kiöntő csúccsal szemben elhelyezkedni tilos! – Kiöntést csak fokozatosan szabad végezni. – Buktatóteknőt akaratlan lebillenés ellen biztosítani kell. – Edények fedőjét kézi leemelésnél a test felé húzva kell felemelni.



4/2 – 29/3

– Gáz- és olajüzemű berendezéseket begyújtani csak a berendezés környezete és az égésterméket elvezető csatornák átszellőztetése után szabad megkezdeni. – Gázcsapot lánggal történő begyújtáskor csak akkor szabad megnyitni, ha a szükséges gyújtóeszköz égő állapotban a begyújtás helyén van. – Begyújtani csak a gázláng várható visszacsapódásának irányától oldalt állva szabad a gázcsapot. – Főzőberendezést fűtésre használni tilos! – Csak hibátlan felületű tűzhelyet szabad üzemeltetni. – Tűz- és robbanásveszélyes anyaggal átitatott ronggyal vagy más eszközzel tüzelő- és fűtőberendezést begyújtani, valamint tisztítani tilos! – Elektromos fűtésű húspárolót vízzel feltölteni és utántölteni csak a berendezés áramtalanítása után szabad. – Az egyetemes konyhagépre segédgépet felhelyezni vagy levenni csak a hálózati kapcsoló kikapcsolása és hálózatról történt leválasztása után szabad. – Az egyetemes konyhagép működtetése során a segédgépbe szorult alapanyagot csak a hálózati kapcsoló kikapcsolása és a gép hálózatról történt leválasztása után szabad eltávolítani. – Egyetemes konyhagépnél a szeletelő, vágó, reszelő segédgépek használata előtt meg kell győződni arról, hogy az élvédő, a védőrács elzárja a forgó, mozgó éles kések környezetét, és így azt akaratlanul sem lehet megérinteni. – A dagasztógép csészéjének billentése előtt a gép működését kikapcsolással kell megszüntetni. – Hússzövő gépbe beszorult csontot csak a gép kikapcsolása és a hálózatról történő leválasztása után szabad eltávolítani. – Burgonyahámozó gép szennyvíz kivezetőjét tisztítani, dugulást elhárítani csak annak kikapcsolása és hálózatról történt leválasztása után szabad. – Duplafalú főzőüstök szelepeinek megfelelő működését a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell. A rárakódott ételt, zsiradékot rendszeresen, de legalább kétnaponta el kell távolítani. – Főzőüst túlnyomása alatt a szelepekhez nyúlni tilos! – A főzőüst belső túlnyomását, a belső hőmérsékletét és a szükséges folyadékszintet jelző műszereket a munka végzése alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni.


4/2 – 29/4


– A duplafalú főzőüst szerelvényeinek használhatóságát, biztonságos állapotát a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell. – A nyomás alatt lévő főzőüstből az ürítést csak a belső túlnyomás megszüntetése után, és csak folyamatosan szabad megkezdeni. – Főzőzsámolyok háromoldali megközelíthetőségét biztosítani kell. A zsámolyok előtt legalább 2 m2 kezelőteret kell biztosítani. – Fagyasztott húsok, illetve csontok darabolását kézzel vagy csontfűrészgép segítségével kell elvégezni. A darabolandó árut a rögzített csontfűrészen kell mozgatni. – Csontozó szalagfűrész használata előtt meg kell győződni arról, hogy az előtolókar és a védőburkolat megfelelően működik, a véőburkolat és a motor kényszerkapcsolatban van. – Körfűrésszel történő darabolásnál kézszorítót kell használni.

4/2.5.2 Kézben tartott, hordozható, illetve kézzel irányított gépek A kézben tartott, illetve a kézzel irányított, hordozható gépek, ki kell elégítsék az alábbi biztonságtechnikai- és egészségvédelmi követelményeket is: a) Az adott gép típusától függően, annak elegendő nagyságú felfekvő felülettel és kellő számú, helyesen méretezett és elhelyezett fogantyúkkal kell rendelkeznie, amelyek a rendeltetésszerű használat esetén a gép stabilitását biztosítják. b) Amennyiben a fogantyúkat nem lehet veszély nélkül elengedni, akkor a gépet az indításához, illetve leállításához szükséges, olyan kezelőelemmel kell felszerelni, amelynek működtetéséhez nem szükséges a gépet elengedni. Kivéve, ha ez a követelmény műszakilag nem oldható meg. c) A gépet úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy a fogantyú elengedése utáni akaratlan indítás, illetve működésben maradás veszélyt ne jelentsen. Helyettesítő megoldásról kell gondoskodni abban az esetben, ha ezt a követelményt műszakilag nem lehet kielégíteni. d) A kézben tartott gépeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy szükség esetén a megmunkálandó anyagba behatoló szerszámot szemrevételezéssel ellenőrizni lehessen.



4/2 – 29/5

Hordozható láncfűrészek A hordozható láncfűrészek biztonsági követelményeit az MSZ EN 608: 1995 szabvány határozza meg. A szabvány rögzíti az egyszemélyi kezelésű, belsőégésű motorral hajtott, hordozható kézi láncfűrészek kialakítására és szerkezetére vonatkozó biztonságtechnikai követelményeket.

1. sz. ábra Hordozható láncfűrész

A láncfűrészes munka biztonsága mind e fejezet biztonsági követelményeire, mind a biztonságos munkakörnyezetre alapul, az egyéni védőeszközök – pl. a kesztyűk, lábvédelem, csizma, szem- és hallásvédelem – használatával együtt: – a láncfűrésznek mindkét kéz számára legyen olyan kialakítású fogantyúja, amely védőkesztyűs kézzel teljesen körülfogható, és amelynek az alakja és felülete szavatolja a szükséges fogásbiztonságot; – a mellső fogantyú (lásd az 1. sz. ábrát) tartományában olyan védelem legyen, amely megvédi az ujjakat a lánccal való érintkezés miatti sérülésektől;


4/2 – 29/6


– a hátsó fogantyú jobb alsó oldalának teljes hosszúságában olyan kézvédelem legyen, amelynek szélessége legalább 30 mm és hosszúsága legalább 100 mm; – a láncfűrésznek olyan láncféke legyen, amely a mellső kézvédő segítségével, kézzel működtethető; – a láncfék visszaütés esetén más – nem kézi – módon is lépjen működésbe; – a láncfűrészen az ISO 10726 szerinti méret- és szilárdsági követelményű láncfogó legyen; – a láncfűrészen legyen rönktámasz (lásd az 1. sz. ábrát), vagy legyenek olyan részei, ahova a rönktámasz felszerelhető; – a láncfűrészt olyanra kell tervezni, hogy a forgács elvezethető legyen a gép alsó része alatt, ha ez a rész egyenes helyzetben van; – a láncfűrésznek legyen láncvédője a biztonságos szállításhoz; – a gépen legyen a motort leállító kapcsoló, ez a funkció az állandó kézi működtetéstől független legyen; – a leállító kapcsolót úgy kell kialakítani, hogy az a gép mindkét – védőkesztyűs – kézzel történő tartásakor is működtethető legyen; – a funkciót és a működtetési irányt a leállító kapcsolón pontosan és maradóan jelölni kell; – a leállító kapcsoló színe a háttérhez viszonyítva nagy kontrasztú legyen; – azok a forró részek, pl. a henger, vagy azok a részek, amelyek a hengerrel vagy a hangtompítóval közvetlen érintkezésben vannak, a gép szokásos üzeme esetén ne legyenek akaratlanul megérinthetők; – a tüzelőanyag-tartály fedelét elveszés ellen védeni kell; – a tartály nyílásának átmérője a tüzelőanyag-tartály esetén legalább 20 mm, az olajtartály esetén pedig legalább 15 mm legyen; – minden nyílást, illetve fedelet pontosan meg kell jelölni, és – ha csak a fedelek vannak jelölve – a fedelek ne legyenek felcserélhetők; – a fedelet úgy kell kialakítani, hogy a szokásos üzemi hőmérsékleten, minden munkahelyzetben és szállításkor, ne lépjen fel látható szivárgás; – a beöntő nyílásokat úgy kell elhelyezni, hogy más szerkezeti részek ne akadályozzák a tartály megfelelő tölcsérrel történő feltöltését; – a láncfűrésznek legyen olyan szerkezete, amellyel a láncfeszesség a gyártó ajánlásainak megfelelően beállítható.



4/2 – 29/7

Minden láncfűrészhez mellékelni kell a rendeltetésszerű használatra és az összes betartandó feltételre vonatkozó olyan információkat, amelyek alapján a láncfűrész mindenkor biztonságosan és az egészség veszélyeztetése nélkül beállítható, használható, tisztítható vagy ápolható. Gyalogvezetésű és hordozható villamos fűnyíró és fűszegélynyíró A hordozható villamos fűnyírók és fűszegélynyírók biztonsági követelményeit az MSZ EN 786:1999 szabvány határozza meg. Biztonsági követelmények és/vagy intézkedések – A gyalogvezetésű fűnyírókon és fűszegélynyírókon legalább egy fogantyú legyen. – A gyalogvezetésű, 3,5 kg-nál nagyobb tömegű fűnyírókon és fűszegélynyírókon két fogantyú legyen, és a két fogantyú közepe közötti távolság legalább 250 mm legyen. – Ezen kívül a gyalogvezetésű fűnyírókon és fűszegélynyírókon 6 kg-nál nagyobb tömeg esetén legalább egy vállheveder, 7,5 kg-nál nagyobb tömeg esetén pedig egy kettős vállheveder legyen. – A gép tömegét csatlakozó vezeték nélkül, a szokásos üzemi állapot legnagyobb tömegére kell érteni. Az e szabvány szerint szükséges fogantyúk fogáshossza legalább 100 mm legyen. – Ha a motorház egy része megfelel a fogantyúkra megadott méretkövetelményeknek, akkor ez a rész is elfogadható fogantyúként. – Kengyel vagy zárt fogantyú esetén a fogantyúhosszúság 100 mm-nél nagyobb egyenes vagy görbületi sugárral ívelt hosszúság legyen, a fogantyúfelületek egyik vagy mindkét végén legfeljebb 10 mm-es átmeneti sugárral együtt. Egyenes nyélfogantyú (úgynevezett T fogantyú) esetén a fogantyúhosszúságot a következő módon kell meghatározni: a) ha a fogantyúk kerülete (a szár figyelembevétele nélkül) 80 mm-nél kisebb, akkor a fogantyúhosszúság a szárból kiinduló mindkét fogantyúrész hosszúságának összege; b) ha a fogantyúk kerülete (a szár figyelembevétele nélkül) legalább 80 mm, akkor a fogantyúhosszúság a fogantyúvégek közötti méret.


4/2 – 29/8


Ha a vágószerkezet kezelőeleme a fogantyú része, akkor ez a kezelőelem a fogantyúhosszúságnak is része. A kézujjaknak készült kitüremkedéseket vagy más hasonló burkolóprofilokat a fogantyúhosszúság meghatározásakor nem szabad figyelembe venni. A hajtott szerkezetek (kivéve a vágószerkezet) elleni védelem Minden hajtott szerkezetet úgy kell burkolni, hogy a használó működés közben ne érinthesse meg azokat. Minden nyílás és biztonsági távolság feleljen meg az EN 294:1992 4.5.1. és 4.5.3. szakaszában előírt követelményeknek. A megfelelőséget megtekintéssel kell vizsgálni. Védőburkolatok Minden védőburkolat az EN 292-1:1991 3.22.1. szakaszának megfelelő rögzített védőburkolat legyen, vagy a gépet úgy kell megszerkeszteni, hogy felszerelt védőburkolat nélkül ne legyen működtethető az EN 292-1:1991 3.22.4. szakaszának megfelelően. Kezelőelemek A vágószerkezetnek olyan kezelőeleme legyen, amely vagy két egymástól független működtetést igényel, mielőtt a vágóelemek működni kezdenek, vagy a kezelőelem kialakítása akadályozza meg a nem szándékolt működtetést. A kezelőelem „Be” állásban ne legyen rögzíthető, és a vágóelem álljon meg a kezelőelem elengedése után. Vágószerkezet A vágószerkezet egy vagy több nemfémes vágóelemből álljon, amelyek egy általában kerek vágófejre vannak felszerelve, vagy abból állnak ki. A vágóelem vagy egy nemfémes szál, vagy egy nemfémes, szabadon elforduló kés legyen.



4/2 – 29/9

A végtelen (például a vágófejben egy orsóra felcsévélt vagy más módon rögzített) szálból álló, egy vagy több vágóelemes vágószerkezetű gépeknek legyen olyan beépített szerkezete, amely a szálat a hosszbeállítás után és/vagy a gép működése közben önműködően a megfelelő munkahosszúságon tartja. A gép gyártójának vágóelem-kínálatában ne legyen olyan fémes vágóelem, amellyel a nemfémes vágóelem helyettesíthető. A vágószerkezet burkolata A levehető burkolatok nyílások nélkül készüljenek, és ne legyenek szerszám használata nélkül eltávolíthatók. Fűnyíró A fűnyíró kezelői oldalán megfelelő térköz legyen. A burkolat „x” sugara ne legyen kisebb a vágófej fősugaránál, és a burkolat a gyalogvezetésű fűnyíró esetén legalább 3 mm-rel, a hordozható fűnyíró esetén pedig legalább 10 mm-rel nyúljon túl a vágási síkon. A burkolat nyílásszöge a fogantyú tengelye és a burkolat oldala között legalább 45° legyen ott, ahol a vágóelem a használótól elirányban forog és legalább 90° legyen ott, ahol a vágóelem a használó felé forog. Fűszegélynyíró A fűszegélynyíró burkolatának „y” sugara ne legyen kisebb a vágófej fősugaránál. A burkolat legalább 10 mm-rel nyúljon túl a vágási síkon. A fűszegélynyíró szokásos munkahelyzetében a burkolat nyílásszöge a talajhoz viszonyított függőleges síkban legalább 90° legyen azon az oldalon, ahol a vágóelem felfelé forog, és legalább 45° legyen azon az oldalon, ahol a vágóelem lefelé forog.


4/2 – 29/10


4/2.5.3 A fa és az ahhoz hasonló anyagok megmunkálására szolgáló gépek A famegmunkáló gépeknek és azoknak a gépeknek, amelyek a fához hasonló tulajdonságokkal rendelkező és az ahhoz hasonlóan megmunkálható, mint például a parafa, csont, kemény kaucsuk, kemény műanyagok és más, ezekhez hasonló anyagok megmunkálására szolgálnak, az alábbi követelményeket is ki kell elégíteniük: a) A gépeket úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy a megmunkálandó munkadarab biztonságosan felfogható és bevezethető legyen. Amennyiben a megmunkálandó munkadarabot egy tárgyasztalon kézben kell tartani, akkor ennek a tárgyasztalnak megmunkálás közben megfelelően szilárdnak kell lennie, és nem szabad akadályoznia a munkadarab szabad mozgását. b) Amennyiben a gépet olyan üzemeltetési körülmények között kell használni, amikor fennáll a munkadarab visszavágódásának veszélye, a gépet úgy kell tervezni, gyártani és szerelvényekkel ellátni, hogy a visszacsapódást ki lehessen küszöbölni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor olyan kialakítást kell alkalmazni, amelynek révén a visszavágódás nem veszélyezteti a kezelőszemélyt, illetve a gép környezetében lévő személyeket. c) A gépnek rendelkeznie kell egy önműködő fékszerkezettel, amely elegendően rövid idő alatt leállítja a szerszámot, ha a kifutáskor fennáll a szerszám ütközésének veszélye. d) Amennyiben a szerszám nem egy teljesen automatikus működésű gépbe van beépítve, akkor ezt a gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy a sérüléseket meg lehessen akadályozni, illetve valamilyen sérülés mértéke a lehető legkisebb legyen, pl. kör alakú keresztmetszetű szerszám használatával és korlátozott fogásmélység alkalmazásával. A faipari gépekre vonatkozó konkrét biztonsági előírásokat az MSZ 187: 1980 szabvány tartalmazza, miszerint: – A gép szerkezeti felépítése olyan legyen, hogy a technológiai okokból védőburkolattal el nem látható mozgó részek vagy munkadarabok a dolgozó sérülését ne okozhassák.



4/2 – 29/11

– Ezt a mozgó részek helyes kialakításával, figyelmeztető festéssel, védőberendezéssel kell elérni. – A gépen az orsók és szerszámok forgásirányát egyértelműen fel kell tüntetni. – Annak a gépnek, amelynek üzemelése közben statikus elektromosság keletkezik, legyen olyan berendezése, amely a statikus elektromosság veszélyes mértékű felhalmozódását megakadályozza. – A gépnek legyen túlterhelés elleni védelme. – A gépen biztosítani kell a munkadarab megfelelő vezetését és előtolását a vágószerszámhoz, valamint meg kell akadályozni annak elmozdulását és elfordulását a megmunkálás folyamán. – A gép működő elemeit, továbbá a megfogó, rögzítő- és emelőszerkezeteit, vagy ezek hajtóműveit olyan eszközökkel kell felszerelni, amelyek teljes vagy részleges energiakimaradás (elektromos áram, hidraulikus folyadék, sűrített levegő stb.) esetén megakadályozzák a veszélyhelyzet kialakulását. Minden olyan mozgó résznek, szerszámnak vagy munkadarabnak, amelynek érintése a dolgozó sérülését okozhatja, legyen védőberendezése (védőburkolat, elkerítés, védőlemez stb.). – A védőberendezést biztonságosan kell rögzíteni. A védőberendezés biztosítsa a gép veszélytelen kezelését, ha a dolgozó betartja a biztonságtechnikai előírásokat. A védőburkolat legyen egyszerű, korszerű és ne nehezítse meg a gép kezelését és beállítását. Ha a védőburkolat nem reteszelt a gép indító berendezésével, akkor ki kell zárni az egyszerű eltávolítás lehetőségét. – Ha a gép szerkezete nem burkolja teljesen a szerszámot, akkor a szerszám nem működő részének legyen védőburkolata. Ez a védőburkolat irányítsa a megmunkálási hulladékot a forgácselszívó berendezésbe. – A védőburkolat szilárdsága olyan legyen, hogy ellenálljon a dolgozó akaratlan ráeséséből vagy a munkadarab kirepüléséből származó igénybevételnek. – A védőburkolat védőhelyzetbe való állítása nem indíthatja el a gépet. Indítás csak a vezérlőegységről történhet. – A védőburkolat kézi nyitásához vagy zárásához szükséges erőkifejtés legfeljebb 80 N lehet.


4/2 – 29/12


– A védőburkolat mozgó részeinek felemeléséhez vagy eltolásához szükséges erőkifejtés legfeljebb 60 N lehet. – A vágószerszám munkát végző részének (fűrész, maró, késfej) legyen olyan önzáró védőburkolata, amely akkor nyílik, amikor a megmunkálandó munkadarab vagy a szerszám áthalad. A nyitás mértéke feleljen meg a maximálisan megmunkálható munkadarab szélességi és vastagsági méreteinek. Ha kizárt annak lehetősége, hogy a dolgozó a forgó vágószerszámhoz érjen, akkor rögzített védőburkolat is alkalmazható. – Annak a gépnek, amelynek mozgó részei a dolgozóra fokozott veszélyt jelentenek, és könnyen levehető, nyíló védőburkolattal védettek, legyen olyan megbízható működésű fékberendezése, amely, a motor kikapcsolásakor vagy a védőburkolat eltávolításakor, nyitásakor, vagy az „Állj” gomb megnyomásakor a gépet gyorsan leállítja. – A mozgó részek fékezési idejét az üzemeltetési dokumentációban elő kell írni. – Ha a mozgó részek a gép vázán belül helyezkednek el, vagy teljesen burkoltak, vagy a védőburkolat eltávolításához hosszabb idő szükséges, mint a fékezési idő, akkor a fékberendezés alkalmazása nem szükséges. Vastagoló gyalugépek egyoldali megmunkáláshoz A vastagoló gyalugépek biztonságtechnikai követelményeit az MSZ EN 860:1998 szabvány határozza meg. Egyoldali vastagoló gyalugép Olyan gép, amely a fa meghatározott vastagságra gyalulását vízszintes, forgó késtartó tengellyel végzi. A forgácsolási kör átmérője és a munkadarabot tartó gépasztal közötti távolság beállítható. A gép a munkadarab felső felületét gyalulja.



4/2 – 29/13

Indítás – a késtartó tengely motorja csak akkor legyen indítható, ha a reteszelt, mozgatható védőburkolat a helyén van és működőképes; – az előtoló motor csak akkor legyen indítható, pl. időkésleltetés révén, ha a késtartó tengely motorja már elérte a teljes fordulatszámát. Az egymotoros gépek esetében az előtolás csak akkor legyen indítható, ha a késtartó tengely hajtását már bekapcsolták; – az indítási sorrend követelményeit a vezérlő áramkörök szintjén kell megvalósítani. Ha időkésleltető szerkezetet alkalmaznak, az időkésleltetés legalább a legnagyobb indulási idővel legyen egyenlő. Az időkésleltetés vagy meghatározott legyen, vagy az időkésleltető szerkezet beállítóberendezését le kell zárni. Ha a gépasztal függőleges mozgatása gépi hajtású, a kezelőelem önműködő visszakapcsolású legyen. Előre beállított elektronikus vezérlésű gépek esetében azonban a programindító kezelőelem csak akkor alkalmazható a gépasztal függőleges mozgásának vezérlésére, ha a beadagoló- és kiadónyílás terében vannak biztonsági berendezések (pl. rögzített védőburkolat, közelítésre működésbe lépő védőberendezés stb.), és a gépasztal sebessége nem haladja meg a 10 mm/s-ot. Leállítás A normális leállításhoz kezelőelemet kell felszerelni, amely az összes géphajtást kikapcsolja. Ha megindították, a normális leállítás sorrendje a következő legyen: – a beépített előtolás energiaellátásának megszüntetése, ha külön motor hajtja; – a késtartó tengelyt hajtó motor energiaellátásának megszüntetése és a fék működtetése; – a védőburkolat reteszelésének oldása, miután a szerszám megállt; – a géphajtás energiaellátásának megszüntetése.


4/2 – 29/14


Vészkikapcsolás A vészkikapcsolót úgy kell elhelyezni, hogy a gépkezelő elérje a gép adagoló oldaláról. A külön előtoló motoros, és/vagy 500 mm megmunkálási szélességet meghaladó gépek esetében a második vészleállító-kapcsolót úgy kell elhelyezni, hogy a gépkezelő elérje a gép elszedő oldaláról. A vészleállító-kapcsoló működtetése esetén a vészleállítási sorrend a következő legyen: – a beépített előtolás energiaellátásának megszüntetése, ha külön motor hajtja; – a késtartó tengelyt hajtó motor energiaellátásának megszüntetése és a fék működtetése; – ha van, a szerszám megállítása után a védőburkolat reteszelésének oldása, – a géphajtás energiaeltátásának megszüntetése. A fék oldása Ha a késtartó tengelyfék oldására kezelőelem van annak érdekében, hogy a késtartó tengely kézzel forgatható és a szerszám beállítható legyen, a fék csak akkor legyen oldható, amikor a késtartó tengely forgása már megszűnt (pl. időkésleltetés a kezelőelem működtetése és a fék oldása között). A fék fajtája Automatikus mechanikus késtartó tengelyfékkel kell felszerelni azokat a gépeket, amelyeken csak egyetlen kapcsoló van az indításra, leállításra és leválasztásra. Ha a gép automatikus villamos fékkel van ellátva, a leválasztó főkapcsolót a gépnek nem ugyanazon az oldalán vagy függő kapcsolótábláján kell elhelyezni, amelyen az indító és kikapcsoló kezelőelem van.



4/2 – 29/15

Visszavágódást gátló szerkezet A vastagoló gyalugépekre olyan, körmökkel ellátott visszavágódást gátló szerkezetet kell szerelni, amely a gép teljes megmunkálási szélességére kiterjed. Munkadarabtámaszok és -vezetők Az gépasztal síklapúsága feleljen meg az ISO 7568:1986 szabvány G1 fokozatának. Mechanikus végállás ütközőknek kell meggátolniuk az érintkezést az gépasztal és a késtartó tengely vagy az előtoló hengerek között. Ha a visszavágódást gátló szerkezet a legalsó helyzetében van és a gépasztal a legfelső helyzetében van, legalább 0,5 mm távolság legyen közöttük. A függőleges gépasztal-állító mechanizmusnak stabil gépasztal helyzetet kell létrehoznia a teljes beállítási tartományában. Fogásmélység-határoló szerkezetet kell elhelyezni a gép adagolási oldalán annak megakadályozása érdekében, hogy méreten felüli (túl vastag) munkadarabok kerüljenek a szerszám alá. Oldalvezetőkről kell gondoskodni, hogy a megmunkálási szélességet a késtartó tengely hosszúságára korlátozzák. Ha a vastagoló gyalugép osztott előtoló hengerekkel van felszerelve, az előtoló hengerszakaszok szélessége ne haladja meg az 50 mm-t. A gépasztal legalább olyan széles legyen, mint a késtartó tengely hosszúsága, és legalább a fogásmélység-határoló szerkezettől a kitológörgők végéig érjen.


4/2 – 29/16


Beépített előtolású gépek védőburkolata Rögzített vagy reteszelt mozgatható védőburkolatokkal kell megakadályozni a mozgó részekhez (vagyis a szerszámhoz és az előtoló mechanizmushoz) a gép oldala felőli hozzáférést. A gépnek a fogásmélység-határoló szerkezet feletti mozgó részeihez való hozzáférést olyan rögzített védőburkolatokkal vagy reteszelt mozgatható védőburkolatokkal kell megakadályozni, amelyek nyitott helyzetben stabilak. Hajtások védőburkolata A szerszámhajtó mechanizmust rögzített védőburkolattal kell burkolni. Ha karbantartás vagy beállítás céljából a hajtásokhoz hozzáférési lehetőségre van szükség, ezt mozgatható védőburkolattal kell megteremteni. Ha a szerszámhoz is hozzá lehet férni, és a leállási idő meghaladja a 10 s-ot, a mozgatható, reteszelt védőburkolatot védőburkolat-zárással kell reteszelni. Forgács-, por- és gázkibocsátás Gondoskodni kell a por és a forgács géptől való elszívásáról vagy beépített porelszívó- és gyűjtőrendszerrel, vagy olyan nyílások révén, amelyekkel a gép külön porelszívó rendszerhez kapcsolható. Kombinált famegmunkáló gépek A kombinált famegmunkáló gépekre vonatkozó előírások az MSZ EN 940:1998 szabványban találhatóak. A szabvány külön követelményeket és/vagy intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy kiküszöbölje a veszélyt és csökkentse a kockázatot a kombinált famegmunkáló gépeken (két vagy több géptípus kombinációja egyengető gyalulásra, körfűrészelésre, függőleges orsójú marásra, hosszlyuk fúrásra és vastagoló gyalulásra – a továbbiakban „gépek” –, amelyeket tömör fa, forgácslap, farostlemez, rétegelt lemez, valamint ugyanezeknek az anyagoknak műanyaggal bevont vagy műanyag szélű változatai megmunkálására terveztek.



4/2 – 29/17

Elsősorban kézi előtolású gép amely két vagy több gépegység, mint a körfűrészegység, az egyengető/vastagoló gyaluegység, a függőleges orsójú maróegység, a fúróegység kombinációját tartalmazza és úgy terveztek meg és gyártottak le, hogy minden egység külön is használható, ha a munkadarabot minden művelet után kézzel távolítják el. Indítás A csapozó üzemmódban működő kombinált gép esetében a „védőburkolatok a helyükön vannak és működőképesek” reteszelő berendezésekkel érhető el. Minden egység csak a saját munkahelyéről legyen indítható. Egyetlen indítási kezelőelem akkor megengedett, ha minden munkahelyről elérhető, vagy ha a gépasztal fölött elhelyezett, mozgatható vezérlőtáblára van szerelve, a megmunkáló egységválasztó kapcsolóval együtt. A gép indítási kezelőelemeit oly módon kell tervezni, hogy megakadályozzák a szerszámok egyidejű működését, kivéve, ha a függőleges orsójú maróegységnek és a körfűrészegységnek együtt kell dolgoznia, erre az esetre vezérlésmód-választó kapcsolót kell alkalmazni. Leállítás Minden egység legyen kikapcsolható minden munkahelyről. A fúróegységekre olyan kikapcsoló kezelőelemet kell felszerelni, amelynek ha működtetik, meg kell szüntetni az energiaellátást az összes fúróegység hajtáson és működtetnie kell a féket (ha van). Ha a fúróegységen mechanikus fék van, ez a kikapcsoló kezelőelem. Ha a fúróegységen villamos fék van, ez a kikapcsoló kezelőelem 1. kategóriájú típus legyen az EN 60204-1: 1992 9.2.2. szakasza szerint. Az előre beállított elektronikus vezérlésű gépek esetében a kikapcsolás 2. kategóriájú típus legyen az EN 60214-1:1992 9.2.2. szakasza szerint. Ha a ki-


4/2 – 29/18


kapcsoló kezelőelemet működtették, csak az elektronikus berendezés maradhat feszültség alatt. Ha 1. kategóriájú kikapcsoló kezelőelem van felszerelve, a kikapcsolási sorrend a következő legyen: – az összes fúróegység hajtás energiaellátásának megszüntetése, kivéve a munkadarab rögzítését (ha van), – a fék működtetése, – miután a fékezés befejeződött, a fékberendezés és a munkadarab-rögzítés (ha van) energiaellátásának megszüntetése. A kikapcsolási sorrend követelményeinek a vezérlő áramkörök szintjén kell megfelelni. Ha időkésleltető készüléket alkalmaznak, az időkésleltetés legalább a legkisebb fékezési idővel legyen egyenlő. Az időkésleltetés vagy meghatározott legyen, vagy az időkésleltetést beállító készüléket le kell zárni. Nincs szükség külön kikapcsoló kezelőelemre, ha a gépen olyan vészkikapcsolás van, amely legalább a fenti követelményeknek megfelel. Ha a fúrótokmány a szerszámtartó tengely (késtartó tengely) végére van felszerelve vagy a szerszámtartó tengely (késtartó tengely) hajtja (pl. szíjjal), az egyengető gyalu- és a fúróegységnek csak egyetlen közös kikapcsoló kezelőeleme lehet. Vészkikapcsolás A gépekre vészkikapcsoló kezelőelemet kell felszerelni a következő helyeken: a) mind a maró-, mind a fűrészegységen, ha egyidejűleg használják őket és b) a vastagoló gyaluegységeken, ahogy azt az EN 860:1997 3. fejezete előírja. Ha a gépen mechanikus fék van, a vészkikapcsoló 0 kategóriájú típus legyen az EN 60204-1:1992 9.2.2. szakasza és az EN 418:1992 4.1.5. szakasza szerint.



4/2 – 29/19

Ha a gépen villamos fék van, a vészkikapcsoló 1. kategóriájú típus legyen az EN 60204-1:1992 9.2.2. szakasza és az EN 418:1992 szabvány 4.1.5. szakasza szerint. Az 1. kategóriájú vészkikapcsoló kezelőelem használata esetén a vészkikapcsolási sorrend a következő legyen: – az összes géphajtás energiaellátásának megszüntetése, kivéve a munkadarab rögzítését (ha van), – a fék működtetése, – miután a fékezés a sorrend szerint befejeződött, a fék- és a munkadarabrögzítés (ha van) energiaellátásának megszüntetése. Mozgatható vezérlőtábla esetén, ha vészkikapcsoló kezelőelemre van szükség, ezt is a vezérlőtáblán kell elhelyezni. A kikapcsolási sorrend követelményeit a vezérlő áramkörök szintjén kell megvalósítani. Ha időkésleltető készüléket alkalmaznak, az időkésleltetés legalább a legkisebb fékezési idővel legyen egyenlő. Az időkésleltetés vagy meghatározott legyen, vagy az időkésleltetést, beállító készüléket le kell zárni. Üzemmódválasztás Üzemmódválasztó-kapcsolót kell felszerelni a gépekre, ha a függőleges orsójú maróegységet és a körfűrészegységet egyidejűleg kívánják működtetni, és ha az összes megmunkáló egység egyetlen indító kezelőelemmel működtethető. A szerszámtartó és a szerszám megtervezése Fúrás A tokmány szerszámtartó tengelyen (szerszámorsón) való rögzítése olyan legyen, hogy az indítás, a forgás (forgácsolás) és a fékezés alatt is a szerszám biztonságosan a tokmányban maradjon, és a tokmány biztonságosan a szerszámtartó tengelyen maradjon.


4/2 – 29/20


Fűrészelés A csapozó (csapkialakító) üzemmódú gépeken a fűrészegység legyen képes fokozat nélküli, vízszintes mozgásra a fűrész tengelye irányában, és legyen ellátva rögzítő készülékkel. A körfűrészlapnak a fűrésztengelyen való áthelyezése ne legyen lehetséges. Azokat a gépeket, amelyek képesek a fűrészegység vízszintes mozgatására, oly módon kell felszerelni, hogy az asztalbetétek behelyezésekor az asztalban a körfűrészlap számára kialakított horony és bármely rés, amely lehetővé teszi az asztalbetétek helyzetbeállítását, a 12 mm-t ne haladja meg. Nem működtetett egységek A fűrésztengelyes és maróorsós gépeken legyen olyan készülék, amely mindegyik szerszámtartó tengelyt teljesen lesüllyeszti az asztal alá, hogy a másik tengely zavartalan használatát lehetővé tegye. A gép megtervezésekor a legnagyobb fűrészlap átmérőt és a felszerelendő legnagyobb hasítóéket kell figyelembe venni. Az asztalban lévő nyílást megfelelő burkolattal kell védeni, ha a maróegység orsóját el kell távolítani vagy le kell süllyeszteni, pl. fűrészelési művelethez. Fékrendszerek Általános előírás A gépeken a maróegységhez automatikus féket kell felszerelni, ha a maróegységnek külön hajtása van és a leállítási idő 10 másodpercnél nagyobb. A fékrendszer a marószerszámot 10 másodpercen belül állítsa meg.



4/2 – 29/21

Munkadarabtámaszok és -vezetők Fúróasztal Azokra a gépekre, amelyeken fúróegység van, munkadarabtartó asztalt kell szerelni, ezen legyen végütköző, beállítható, vízszintes mélységütköző és két vízszintes hosszütköző. Az asztal megmunkálás közbeni mozgatását karral vagy karokkal kell végezni. A fúróasztal legyen függőleges irányban állítható és minden helyzetben legyen rögzíthető. Munkadarab-vezető készülék (vezetővonalzó) egyengető gyaluláshoz Azokon a gépeken, amelyeken a vezetővonalzó akadályozhat más szerszámtartó-tengelyt, a vezetővonalzó legyen leszerelhető a gépről. Ha a vezetővonalzó azonos, mind a gyalu-, mind a fűrészegységhez ütközőt kell alkalmazni, amely a vezetővonalzót gyaluláshoz a megfelelő helyzetbe állítja oly módon, hogy a késtartó tengely a vezetővonalzó mögött teljesen burkolt legyen. A szerszámok védőburkolata Körfűrészegység védőburkolata Ha a védőburkolatot el kell távolítani annak érdekében, hogy a körfűrészlap (fűrészátmérő < 315 mm) és a hasítóék az asztal alá süllyeszthető legyen, a körfűrész védőburkolata a hasítóékről szerszámok használata nélkül levehető legyen.


4/2 – 29/22


A fúróegység védőburkolata Azokon a gépeken, amelyeken a fúrószerszámot a gyaluláshoz használt késtartótengely hajtja, a következő feltételeket kell alkalmazni: – A fúróegységgel ne lehessen forgácsolni, ha a késtartó tengelyen nincs védőburkolat. – A késtartó tengellyel ne lehessen forgácsolni, ha a fúrószerszámon nincs védőburkolat – A fúrótokmányt rögzített védőburkolattal kell védeni. Ha szükséges, nyílást kell készíteni a tokmánykulcs használata számára. Az egyengető gyaluegység védőburkolata Ha az egyengető szerszámtartó tengely (késtartó tengely) előtti védőburkolatot elmozdították annak érdekében, hogy lehetővé tegyék különböző gépegységek használatát (pl. a fűrészegység vezetővonalzója), a védőburkolat maradjon a géphez rögzítve, de legyen oldalra is és a gyaluasztal szintje alá is elmozdítható. Azokon a gépeken, amelyeken a vezetővonalzó mögötti védőburkolat a vezetővonalzóhoz vagy a vezetővonalzó-tartóhoz van rögzítve és a vezetővonalzó levehető (pl. hogy más célokra legyen használható a gép, mint pl. fűrészelés stb.), a védőburkolat eltávolítható munkahelyzetéből a vezetővonalzóval együtt, szétszerelés nélkül. Csapozó üzemmódban a marószerszámnak legyen az EN 848-1:1997 szerinti védőburkolata. A szerszám nem forgácsoló tartományának védőburkolata legyen reteszelt annak érdekében, hogy megakadályozza a maróorsó forgását, ha a védőburkolat nincs a helyén. A körfűrészlapnak legyen EN 1870-1:1995 szerinti védőburkolata. Ezenkívül a tolóasztalra távoltartó/akadályozó készüléket kell szerelni. Ezeknek a készülékeknek meg kell akadályozniuk a körfűrészlaphoz való hozzáférést az asztal



4/2 – 29/23

teljes mozgási tartományában. A tolóasztalra rögzített távoltartó/akadályozó készülékek eltávolítása szerszám használata nélkül ne legyen lehetséges. Forgács-, por- és gázkibocsátás Gondoskodni kell a por és a forgács géptől való elszívásáról vagy beépített elszívó- és gyűjtőrendszerrel, vagy olyan elszívó fejekről, amelyek a géptől külön álló forgács- és porelszívó rendszerhez kapcsolható.

4/2.5.4 Gumi- és műanyagipari gépek Fröccsöntő gép A fröccsöntő gépek biztonsági követelményeit az MSZ EN 201: 2001 szabvány határozza meg. Préselt termékek hőre lágyuló vagy hőre nyúló műanyagokból, hőre lágyuló gumiból vagy gumikeverékekből való szakaszos előállítására alkalmas gép. A képlékeny alapanyag fúvókán keresztül jut az üreges szerszámba, amely, a termék alakját meghatározza. A fröccsöntő gépek fontosabb veszélyei a következők: – általános veszélyek, – a különleges géprészekkel összefüggő járulékos veszélyek, – a különleges kialakítással összefüggő járulékos veszélyek, – a fröccsöntő gép és a segédberendezések kölcsönhatásából származó járulékos veszélyek. 1. A szerszám környezete. 2. A zárószerkezet környezete. 3. A mag és a kivetőberendezés mozgatómechanizmusának környezete az 1. és a 2. zónán kívül. 4. A befecskendező fúvóka környezete. 5. A fröccsegység környezete 5.1. Az adagolónyílás (garat) környezete. 5.2. Az ömlesztő hengerek fűtőcsőkötegének környezete. 6. A kivetőmű környezete.


4/2 – 29/24


Mechanikai veszélyek Zúzódási és/vagy vágási, és/vagy ütődési sérülések veszélye, amelyet – a szerszámfelfogó lapok záró mozgása, – a befecskendező hengereknek a rögzített szerszámfelfogó lap illesztő nyílásán keresztül való mozgása idézhet elő. A fröccsöntő gépekhez a következő védőberendezéseket kell használni: a) I. típusú védőberendezés Mozgatható reteszelt védőburkolat (lásd az EN 292-1:1991 3.22.2. és 3.22.4. szakaszát) egy helyzetkapcsolóval (lásd az EN 1088:1995 6.2. szakaszát), ami a vezérlőkörön keresztül a tápenergia-ellátás fő megszakító szervére (például elzárószelepre, megszakító mágneskapcsolóra) hat. A védőburkolat zárt helyzetében a helyzetkapcsoló: – nyugalmi (nem működtetett) állapotban legyen, – zárt érintkezős állapotú, vagy ezzel egyenértékű működésű legyen, – tegye lehetővé a veszélyes mozgást indító vezérlőjel továbbítását. Ha a védőburkolat nyitott helyzetében van, akkor a helyzetkapcsolót a védőburkolat közvetlen kényszerműködtetéssel hozza működésbe, és a kapcsoló kényszerműködtetéssel szakítsa meg a veszélyes mozgást indító vezérlőjel továbbítását. Általában a biztonság a soros hibafeldolgozás elvén alapuljon. Így például ha az érintkezőpárok többszörözése céljából a helyzetkapcsoló által vezérelt relé van beépítve, e relé működését folyamatosan ellenőrizni kell. Ez a folyamatos ellenőrzés programozott elektronikus rendszerrel látható el. A soros hibafeldolgozás biztonsági követelménye a helyzetkapcsolóra vagy a tápenergiaellátás fő megszakítószervére nem vonatkozik, mivel ezek megfelelő megbízhatóságú alkotóelemeknek tekinthetők.



4/2 – 29/25

b) II. típusú védőberendezés Reteszelt mozgó védőburkolat két helyzetkapcsolóval, amelyek mindegyike a vezérlő áramkörön keresztül a tápenergia-ellátás fő megszakító szervére hat. Az első helyzetkapcsoló az I. típusú védőberendezésre vonatkozó követelmények szerinti legyen. Ha a védőberendezés zárt állásában van, akkor a második helyzetkapcsoló: – a védőburkolat által működtetett legyen, – zárt érintkezős állapotú, vagy ezzel egyenértékű működésű legyen, – tegye lehetővé a veszélyes mozgást indító vezérlőjel továbbítását. A védőburkolat nyitott állapotában a második helyzetkapcsolót ne lehessen működtetni, és az szakítsa meg a veszélyes mozgást indító vezérlőjel továbbítását. A védőburkolat minden egyes mozgásciklusa során mindkét helyzetkapcsoló helyes működését legalább egyszer ellenőrizni kell, hogy a helyzetkapcsolók bármelyikének meghibásodása automatikusan felismerhető, és a veszélyes mozgások elindítása a továbbiakban letiltható legyen. c) III. típusú védőberendezés Reteszelt mozgó védőburkolat két, egymástól függetlenített reteszelőberendezéssel. Az egyik berendezés a vezérlőkörön keresztül hasson, a II. típusú védőberendezés működésének megfelelően. A másik reteszelőberendezés – (az EN 1088: 1995 5.1. és 52. szakasza szerinti) helyzetérzékelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetetten a tápenergia-ellátásra hasson. A védőburkolat zárt állapotában a helyzetérzékelő: – nyugalmi (nem működtetett) állapotban legyen, – zárt érintkezős állapotú, vagy ezzel egyenértékű működésű legyen, – tegye szabaddá a tápenergia-ellátást.


4/2 – 29/26


A védőburkolat – annak nyitott helyzetében – a helyzetérzékelőre kényszerműködtetéssel és közvetlenül hasson, és a helyzetérzékelő a tápenergiaellátást egy második lekapcsoló berendezés útján szakítsa meg. A védőburkolat minden egyes mozgásciklusa során mindkét reteszelőberendezés helyes működését legalább egyszer ellenőrizni kell, hogy a reteszelőberendezések bármelyikének meghibásodása automatikusan felismerhető és a veszélyes mozgások elindítása a továbbiakban letiltható legyen. Ha a gépi működtetésű védőburkolatok mozgása sérülést okozhat közelítésre működésbe lépő biztonsági berendezéseket kell felszerelni (lásd az EN 2921:1991 3.23.5. szakaszát), ami a gépi működtetésű védőburkolat mozgását azonnal leállítja vagy visszafordítja. A mozgás visszafordítása nem okozhat újabb veszélyt. Az ostorozó mozgás megakadályozása céljából az 5 MPa-nál nagyobb nyomású tömlőket és csatlakozóikat úgy kell kialakítani, hogy azok a szerelvényekből ne szakadhassanak ki, és azokat ne lehessen akaratlanul szétkapcsolni. A tömlők kiszakadását húzásálló szerelvényekkel, például a tömlőre préselt szorítóhüvellyel megerősített csatlakozású szerelvényekkel kell megakadályozni. A hajlékony tömlők veszélyes ostorozó mozgásának megelőzésére rögzített védőburkolat vagy más tömlőrögzítés, például lánc is használható. Hőhatás okozta veszélyek A fűtővezetékek és szerelvényeik akaratlan érintése által okozott égési sérülések megelőzése céljából azok minden olyan hozzáférhető részén, ahol a védett területen kívüli részeken az üzemi hőmérséklet az MSZ EN 563: 1994 szerinti határértékeket meghaladhatja, rögzített védőburkolatot vagy hőszigetelést kell használni. Továbbá a magas hőmérsékletre utaló figyelmeztető jelzést kell elhelyezni.



4/2 – 29/27

Hengerszékek A keverő hengerszékek biztonsági követelményeire az MSZ EN 1417: 1999 szabvány ad iránymutatást. A hengerszékeknél előforduló jellegzetes veszélyek: y A hengerek mechanikai veszélyei: – Behúzási és zúzódási sérülés veszélye a hengerek között, normál (előre forgásirányú) üzemben, – Behúzási és zúzódási sérülés veszélye a hengerek között, ellentétes forgásirányú üzemben, – Behúzási és zúzódási sérülés veszélye a hengerek és az anyagterelők között, – A fékhatás megszűnésekor fellépő veszélyek; y Vágási sérülés veszélye a szalagvágó késeinél; y Zúzódási sérülés veszélye a vezetőszán és a gépállvány között; y Behúzási és zúzódási sérülés veszélye az anyagelosztó hengerei között; y Behúzási és zúzódási sérülés veszélye a henger és a visszahordó szalag között, a hengerek ellentétes forgásirányú üzemében; y Ütközési veszély a felfogótálca kilökődése esetén; y Behúzási és zúzódási sérülés veszélye a leválasztóberendezés és a henger között ; y A vezérlőrendszer meghibásodásakor fellépő veszélyek; y Villamosság okozta veszélyek; y Hőhatás okozta veszélyek y Égési és/vagy forrázási sérülések a forró géprészek vagy a forró anyagkeverék nem szándékos érintése következtében; y Az egészségre ártalmas gázok, gőzök és porok okozta veszélyek y A feldolgozott anyagkeverékből felszabaduló, egészségre ártalmas anyagokkal való érintkezés és/vagy azok belégzése; y Az ergonómiai szempontok mellőzéséből származó veszélyek; y Zajártalmak.


4/2 – 29/28


A veszélyek elleni biztonsági előírások: Behúzási és zúzódási sérülés veszélyét a hengerek közé a következő védőberendezésekkel lehet megakadályozni: – Rögzített védőburkolatok (lásd az EN 292-1:1991 3.22.1. szakaszát ) – Reteszelt védőburkolatok vagy zárható, reteszelt védőburkolatok – Érintésre működő mechanikus védőberendezések (lásd EN 292-1:1991 3.23.5. szakaszt) csuklós pánthoz csatlakozó védőburkolattal E védőberendezések, amelyek kézzel való véletlen (nem szándékos) működtetés esetén fejtik ki hatásukat, feleljenek meg a következő követelményeknek: – terjedjenek ki a hengerek teljes hosszára; – működtetésük állítsa le a hengerek mozgását, ekkor a leállási idő rövidebb legyen, mint a megközelítéshez szükséges idő; – nyílásaik ne tegyék lehetővé a fő zúzódási veszélyzónába való behatolást (lásd az EN 294:1992 4. táblázatot), – a működtetésükhöz szükséges erő nem lehet nagyobb 25 N-nál; – működtetésük ne okozza a hengerek visszaforgását vagy szétnyitását. Mechanikus működtetésű érintőrudas védőberendezés Az érintőrúd működtetése Az érintőrudat a gépkezelő törzse által végzett, nem szándékos működtetésre kell tervezni. A következő követelményeknek kell megfelelnie: – a rúd működtető mozgási úthossza < 10 mm legyen mind a keverő hengermű irányában, mind ellenkező irányban, – a szükséges működtető erő ne legyen nagyobb, mint 200 N, – a rúd mindkét végén legalább egy-egy helyzetérzékelőt kell elhelyezni, – a helyzetérzékelők jelét tartós kivitelű, vezetékes áramkör viheti át; a vezérlő áramköröket csak tartós kivitelű, vezetékes elektromechanikus építőelemekből szabad kivitelezni. Az érintőrúdnak a nyugalmi helyzetbe való visszatérése nem okozhatja a berendezés akaratlan újraindítását.



4/2 – 29/29

A hengerek alatti tér megközelítését meg kell akadályozni a következő védőberendezések valamelyikével: – rögzített védőburkolat, – a hengerek üzemi forgásirányához reteszelt, kényszerzárral ellátott, nyitható védőburkolat, amely mindaddig nem nyitható, amíg az önműködő forgásirányváltást követően a hengerek forgásban vannak. A hengerek szándékos visszaforgását csak önműködő visszakapcsolóval ellátott vezérlőberendezéssel (lásd az EN 292-1:1991 3.23.3. szakaszt) szabad vezérelni. Személyek vészhelyzetben való kiszabadítására vonatkozó járulékos követelmények A keverő hengerszékekre olyan berendezést kell felszerelni, amely az energiaellátás kimaradásakor is lehetővé teszi a hengerek egymástól való eltávolítását és/vagy visszaforgatását. Szalagvágó készülék Ha a kések elhelyezése önmagában nem biztonságos, a kések vágóéleinek nem szándékos érintését meg kell akadályozni: – alaphelyzetben a kések a burkolat alá húzódjanak vissza, – munkahelyzetben a kés élének a vágást nem végző része takarva legyen.


4/2 – 29/30


A késnek az alaphelyzetből a munkahelyzetbe és visszafelé való mozgatása csak – kézi működtetéssel, kétkezes kezelőszervvel, vagy – a késtől – nyugalmi helyzetében – legalább 2 m távolságra felszerelt, önműködő visszakapcsolóval ellátott vezérlőberendezéssel, vagy kétkezes kapcsolással legyen lehetséges. Leválasztó berendezés Az ilyen berendezéses keverő hengerszékeket zárt védőburkolattal kell körbevenni. A zárt védőburkolat ajtaja a leválasztó berendezés munkamozgása közben reteszelt, kényszerzárral ellátott legyen, vagyis a belépést csak akkor tegye lehetővé, ha a leválasztó berendezés legalább 120 mm-re elemelkedett.

Hőhatás okozta veszélyek Ahol a gép keverőhengereken kívüli egyéb forró részeinek akaratlan érintése nem zárható ki, ezeket a részeket úgy kell elszigetelni, hogy az EN 563-ban megadott, 1 másodperces érintkezésre vonatkozó hőmérsékleti határértékeket nem szabad túllépni.



4/2 – 29/31

Az egészségre ártalmas gázok, gőzök és porok okozta veszélyek A gép kialakítása olyan legyen, hogy a keletkező káros anyagok elszívása céljából elszívórendszert lehessen hozzá csatlakoztatni a gép módosítása nélkül. Présfúvó gépek üreges termékek gyártásához. Az MSZ EN 422:1998 szabvány tartalmaz előírásokat a gumi és műanyagipari présfúvó gépek biztonságával kapcsolatban. A présfúvó gép olyan gép, amely valamilyen elő gyártmányból annak egy rögzített vagy mozgó présformában való, nyomás alatti gázzal történő felfúvatásával üreges tárgyat állít elő. Az előgyártmány kisajtolással (extrudálással) vagy fröccsöntéssel készülhet. Csősajtolással működő présfúvó gép Olyan gép, amely a kisajtolással (extrudálással) készülő, cső alakú, forró előgyártmányt annak a présformába vezetése közben felfúvatja Csősajtolással és tágítással működő présfúvó gép Olyan gép, amelynél az előgyártmányt – vagy közvetlenül, (első hővel) egy második présformába továbbítják, ahol az üreges termék tágítással és fúvatással kapja meg a végső alakját; – vagy visszatartják, (második hővel) újrahevítik, majd egy második présformába továbbítják, ahol az üreges termék, tágítással és fúvatással kapja meg a végső alakját; – a tágítás során az előgyártmányt a présformán belül, tágítótüskével nyújtják.


4/2 – 29/32


Biztonsági követelmények Védőburkolatok Rögzített védőburkolatok Az EN 292 szerint. A biztonsági távolságok az EN 294 követelményeinek feleljenek meg. Mozgó védőburkolatok I. típusú védelem Olyan reteszelt védőburkolat, vagy (túlfutásra) záródó reteszelt védőburkolat, vagy vezérlő védőburkolat (EN 292), amelynek egy pozitív működésű helyzetérzékelője van, és ami a vezérlőkörön keresztül a működtető kör fő megszakítóberendezésére hat. A védőberendezés nyitásakor az érzékelő a veszélyes, mozgást leállító parancsot ad ki. A biztonsági távolságok az EN 294-ben találhatók. II. típusú védelem Megegyezik az I. típusú védelemmel, azzal a különbséggel, hogy egy második, negatív működésű helyzetérzékelővel is fel van szerelve, amely a vezérlőkörön keresztül szintén a működtetőkön fő megszakítóberendezésére hat. A védőburkolat nyitásakor ez a második érzékelő szintén a veszélyes mozgást leállító parancsot ad ki. A két helyzetérzékelő helyes működését a védőburkolat minden egyes munkaciklusa során legalább egyszer ellenőrizni kell, hogy a két érzékelő bármelyikének meghibásodása automatikusan felismerhető legyen, és ne legyen lehetőség bármilyen további veszélyes mozgás elindítására.



4/2 – 29/33

III. típusú védelem Megegyezik a II. típusú védelemmel, azzal a különbséggel, hogy egy, az elsőtől független második reteszelő rendszerrel is fel van szerelve, aminek a harmadik, pozitív működésű helyzetérzékelője a működtetőkön egy második megszakítóberendezésére hat. A védőburkolat nyitott helyzetében ez a harmadik érzékelő közvetlenül vagy közvetve megszakítja a veszélyes mozgást működtető energia betáplálását. A két reteszelő rendszer jelének feldolgozása fordított legyen. A két reteszelő rendszer bármelyikének meghibásodása meg kell, hogy gátolja minden további veszélyes mozgás indítását. Egyéb biztonsági berendezések További biztonsági berendezések is használhatók: pl. védőrácsok, fényelektromos berendezések érzékelőrudak és -huzalok, kétkezes vezérlések, csak folyamatos nyomva tartással működtethető kezelőszervek, mozgáskorlátozó berendezések, további vészleállító berendezések. A megfelelő biztonsági védőberendezések kiválasztása; az alkalmazandó védő- illetve biztonsági berendezések részletezése a következőkben. Más követelmény hiányában legalább I. típusú védelemmel ellátott mozgó védőburkolatokat kell használni. Zúzódási, vágási és ütődési veszélyek Ha a gépi működtetésű mozgó védőburkolat sérülést okozhat (erő > 150 N, nyomás > 50 N/cm2), akkor a védőburkolat záró mozgásának haladéktalan megállítására vagy visszafordítására szorításgátló berendezést kell használni. A mozgás visszafordítása nem okozhat további veszélyt. A nyomás alatti rugalmas tömlők ostorozó mozgását a géphez való járulékos rögzítéssel (pl. lánccal) kell korlátozni.


4/2 – 29/34


A gép azon részeit, amelyek a súlyerő hatására veszélyes mozgást végezhetnek, önzáró berendezéssel kell ellátni, ami a vonatkozó védőburkolat nyitott helyzetében azonnal működésbe lép. A tárolt hidraulikus vagy pneumatikus energia veszélyei A hidraulikus és pneumatikus akkumulátorokban tárolt, veszélyes mozgásokat okozó energiát III. típusú védelemmel működő védőberendezéssel meg kell szakítani. A vészleállító berendezések működtetésekor vagy a gép energiabetáplálásának megszűnésekor minden, a hidraulikus és a pneumatikus akkumulátorokban tárolt, veszélyes mozgásokat okozó energiát le kell választani. Ezen kívül az integrált akkumulátorú gépeknél automatikusan meg kell kezdeni az akkumulátorok leürítését. Az akkumulátorokat azok nyomását mutató, látható kijelzővel kell felszerelni. A géppel szervesen összetartozó akkumulátorok összes leválasztó szelepe helyzetvezérlésű legyen. Ha a helyzetellenőrző rendszer úgy érzékeli, hogy valamely leválasztószelep vagy -szelepek hibája miatt az akkumulátorok nincsenek leválasztva, az – adjon ki fény- vagy hangjelzést, – automatikusan és biztonságosan ürítse le a hibás szeleppel vagy szelepekkel kapcsolatban álló akkumulátorokat. A külső hidraulikus vagy pneumatikus tápforrásról működtetett gépeket további, kézzel működtethető, kulccsal zárható leválasztó szeleppel kell felszerelni. A beállítási műveletek mechanikai veszélyei A présfúvó gépeket úgy kell kialakítani, hogy azok összes beállítási művelete a zárt helyzetű védőburkolatokon kívülről elvégezhető legyen.



4/2 – 29/35

Ez a követelmény nem teljesíthető olyan nagyméretű gépeknél, amelyek egyes pontjain a beállítási műveletek nem végezhetők el a védőburkolatokon kívülről. Ilyen gépeknél a következő követelményeket kell teljesíteni: – olyan üzemmódválasztót kell felszerelni, amely minden helyzetében kivehető kulccsal zárható. Az üzemmódválasztót a kulcs kivétele után ne lehessen működtetni, – a beállításhoz szükséges veszélyes mozgásokat csak folyamatos nyomvatartással működtethető kezelőszervekkel (EN 292) lehessen megvalósítani. Ilyenek a következő géprészek mozgásai beállításánál válhatnak szükségessé: a) a présforma és annak részei, b) a fúvóka, illetve csőtágító tüske, c) az egyes fúvóművek (több fúvóműves gépnél), d) a forgóasztal, e) a befecskendező egység; – a folyamatos nyomva tartással működtethető kezelőszervek olyan hordozható kezelőegységre szerelhetők, ami a veszélyzónába bevihető. Ezt a kezelőegységet működtető berendezéssel és vészleállító berendezéssel kell felszerelni. A vészleállító berendezés a beállításnál előforduló összes veszélyes mozgásra hasson; – ha a folyamatos nyomva tartással működtethető kezelőszervek nem valamilyen hordozható kezelőegységen vannak elhelyezve, akkor azokat olyan állandó helyre kell felszerelni, amelyről a gépkezelőnek a veszélyzónákra akadálytalan rálátása legyen; – a folyamatos nyomva tartással működtethető kezelőszervek csak akkor legyenek hatásosak, ha a présfúvó gép üzemmódválasztója a beállítási helyzetben van, és annak kulcsát kivették; – a beállítási sebességek nem lehetnek nagyobbak, mint 25 mm/s; – pneumatikus hajtásoknál a gépi mozgású beállítás tilos; – azokat a szelepeket, amelyek veszélyes mozgásokat indíthatnak el, és kézzel vagy szerszámmal hozhatók működésbe, illetéktelenek elől el kell zárni (pl. rögzített védőburkolattal).


4/2 – 29/36


Azokat a gépelemeket, amelyek önsúlyuknál fogva veszélyes mozgást végezhetnek, mechanikai reteszeléssel kell biztosítani. Villamos veszélyek Az EN 60204-1 és az IEC 801-2 szerint. Hőhatás okozta veszélyek A forró géprészek szándékolatlan érintése által okozott égési sérülések kiküszöbölésére rögzített védőburkolatokat vagy szigetelést kell használni minden olyan, más védőberendezéssel nem védett területen, ahol a legmagasabb üzemi hőmérséklet az EN 563 szerinti határértékeket meghaladhatja. Ezen kívül a forró géprészekre utaló figyelmeztető jelzéseket kell elhelyezni. A túl hideg részekre ugyanezen követelmények vonatkoznak. A hozzáférhető tömlőkön és csőkötéseken kilövellő folyadékok okozta sérülések kiküszöbölésére, azokat védőburkolattal kell felszerelni. Zaj okozta veszélyek A fő zajforrások: a hidraulikus rendszer, illetve a pneumatikus rendszer. A hidraulikus rendszer zaját kis zajkibocsátású alkotóelemek megválasztásával és/vagy teljes/részleges, az általánosan elfogadott műszaki eljárásoknak megfelelő szigeteléssel kell ellátni. A pneumatikus rendszereknél azok zajszintjét az általánosan elfogadott műszaki eljárásoknak megfelelő zajcsillapítással kell csökkenteni. A présfúvó gépek és segédberendezéseik kölcsönhatására vonatkozó, kiegészítő biztonsági követelmények és/vagy intézkedések A présfúvó berendezések biztonsági színvonalát a segédberendezésekkel való kölcsönhatások nem csökkenhetik, vagyis:



4/2 – 29/37

– a segédberendezések csatlakoztatása és a gép védelmi rendszerének bármilyen szükséges módosítása sem teheti lehetővé a gép veszélyzónáinak akadálytalan megközelítését; – ha valamely segédberendezés mozgó védőburkolatának nyitása lehetővé teszi a gép egyik veszélyzónájának megközelítését, akkor e mozgó védőburkolat ugyanolyan típusú legyen, mint amilyent a gép ezen veszélyzónájához kell használni; – azokat a mozgatható segédberendezéseket, amelyek a gép valamely veszélyzónájának megközelítését meggátolják, a gép vezérlőkörével ugyanúgy kell reteszelni, mint az odatartozó mozgó védőburkolatot; – ha a gép valamely mozgó védőburkolatának nyitása lehetővé teszi egy segédberendezés veszélyzónájának megközelítését, a védőburkolat feleljen meg a segédberendezésre vonatkozó előírásoknak.

4/2.5.5 Vas- és fémipari alakítógépek Az alakítógépek biztonsági követelményeit az MSZ 16457-1:1985 szabvány határozza meg. A gép szerkezeti kialakítása rendeltetésszerű használat esetén tegye lehetővé a veszélytelen munkavégzést. Rendeltetésszerű használat: meghatározott körülmények között, a biztonsági követelmények és a gépkönyv (üzemeltetési dokumentáció) előírásainak betartásával végzett munka. A kezelőelemek, a biztonsági és a szabályozószerkezetek veszélymentesen megközelíthetők legyenek. A gép azon részeit, amelyek az állandó kiszolgálást igénylő munkatérben helyezkednek el és hőmérsékletük 60 °C-nál nagyobb, védőburkolattal vagy hőszigeteléssel kell ellátni. Nem vonatkozik ez a követelmény a technológiai okokból melegen tartott szerszámra vagy hevítő szerkezetre, de ebben az esetben a forró felületek


4/2 – 29/38


megérintését egyéni védőeszközzel vagy segédszerszámmal kell megakadályozni. A szabályozó- és a beállító szerkezetekben az akaratlan elállítódást megakadályozó elem legyen. A gépen és 25 kg-nál nagyobb tömegű részegységein (ha alakjuk miatt kötözőelemekkel nem lehet jól megfogni), az emeléshez függesztőelemeket (nyílások, fülek, furatok, gyűrűscsavarok stb. ) kell kialakítani olyan elrendezésben, hogy a felfüggesztett darab biztos egyensúlyi helyzetben legyen. A 16 kg-nál nagyobb tömegű, kézzel mozgatható, levehető készülékeken, tartozékokon és szerszámokon legyenek olyan elemek (pl. fogantyúk), amelyek segítik a megfogást. A gép azon mozgó részeit, amelyek a padlószinttől vagy a járófelülettől számított 2500 mm magasság alatt helyezkednek el és veszélyforrást jelenthetnek, védőburkolattal kell elkeríteni, kivéve azon részeket, amelyek rendeltetése – bizonyos technológiai műveletek végzése – nem teszi lehetővé az elkerítést. Azokban a berendezésekben, amelyektől a gép kezelésének, kiszolgálásának biztonsága függ húzórugót csak kettőzve szabad beépíteni. A rugókat úgy kell megválasztani, hogy törés esetén a biztonsági funkciót egy rugó is teljesítse. Az alkalmazott rugók (nyomó-és húzórugó) rögzítése zárja ki annak a lehetőségét, hogy azok működés, összeszerelés, szétszerelés vagy törés esetén a helyükről kirepüljenek. A gép forgó vagy váltakozó irányú mozgást végző elemeit úgy kell a hajtóelemekhez rögzíteni, hogy azok szétválása ne következhessen be. A gép szerszámrögzítése minden üzemállapotban megbízhatóan működjön. A gépre (a kalapácsok kivételével) túlterhelésgátló szerkezetet kell elhelyezni.



4/2 – 29/39

Függőlegesen működő gépen legyen olyan berendezés, amely energiakimaradás esetén is megakadályozza a nyomófej (nyomógerenda, medve, késgerenda, a továbbiakban: nyomófej) indítás nélküli balesetveszélyes lesüllyedését. A gép kenőrendszere olyan legyen, hogy az elszivárgó kenőanyag a biztonságos működést befolyásoló szerkezeti részeket és a gép környezetét ne szenynyezze. A gépen a kezelők veszélyeztetését megakadályozó munkatér-védőberendezés (pl. kétkezes vezérlőkészülék, védőburkolat, kézeltoló szerkezet, fotocellás vagy rádiófrekvenciás védőberendezés, rálépéskor kikapcsoló híd) legyen. Nem vonatkozik ez a követelmény a kézi kiszolgálású kovácsológépek és a melegsajtoló gépek munkaterére. Annak a gépnek, amelyet egy időben két vagy több kezelő szolgál ki, olyan munkatér-védőberendezése legyen, amely minden kezelőnek egyidejű védelmet nyújt. Az olyan nyitható védőburkolat, amely a munkateret a munkadarab adagolásának vagy kiszedésének irányából határolja le, egyes löketű üzemmódban csak akkor adjon lehetőséget a gép működésére, ha a veszélyes teret már lezárta. A védőburkolat csak a veszélyes mozgás megszűnésekor legyen nyitható. Érintkezés nélküli (fotocellás, rádiófrekvenciás stb.) védőberendezésnek a következő feltételeket kell teljesítenie: – az egyes löket és a folyamatos löket üzemmódban a veszélyes tér csak a védőmezőn keresztül legyen hozzáférhető; – a védőmező és a veszélyes tér közötti távolság akkora legyen, hogy a gép sérülést okozható szerkezeti részei le tudjanak állni addig, amíg a gépkezelő keze a védőmezőn keresztül a veszélyes térbe ér. A kéz mozgási sebességét 2 m/s értékkel kell figyelembe venni;


4/2 – 29/40


– A gép veszélyes térben mozgó szerkereti része csak akkor működjék, ha a védőmező szabad és az indítóberendezés működtetése megtörtént; – Érintkezés nélküli védőberendezést a gép bekapcsolására nem szabad alkalmazni. A gép mozgó részeit megfelelő merevségű védőburkolattal kell eltakarni, amely készülhet tömör (folytonos) vagy perforált anyagból. A gép bizonyos részeit megkülönböztető színűre kell festeni. Ezek a részek csak akkor legyenek láthatók, ha veszélyhelyzet áll elő. Ha a csuklósan elfordítható vagy elcsúsztatható védőburkolat a gép olyan mozgó részét takarja, amelyhez időszakonként hozzá kell férni (pl. szabályozás, beállítás alkalmával) és a védőburkolat belső felülete nyitáskor láthatóvá válik, akkor a védőburkolat belső felületét kell megkülönböztető színűre festeni. Ha a védőburkolat eltávolítható, akkor a megkülönböztető színt a veszélyforrással maradó géprészre vagy a köré kell festeni oly módon, hogy a színjelölést üzem közben a védőburkolat takarja. Ha a védőburkolat mögötti veszély jellege (pl. ablak hiányában) nem látható, akkor a csuklósan elfordítható, vagy elcsúsztatható vétőburkolatok külső felületére veszélyre figyelmeztető jelet (csúcsával felfelé mutató, fekete felkiáltójelet tartalmazó. egyenlő oldalú, fekete keretű sárga háromszöget) kell elhelyezni. Nem vonatkozik ez a követelmény azokra a védőburkolatokra, amelyek a gép indításával reteszelve vannak. Ha a védőburkolat nincs reteszelve a gép indításával, akkor csak különleges szerszámmal legyen nyitható. Ha a védőburkolatot egy műszak alatt többször le kell venni (pl. beállításhoz), akkor annak tömege max. 6 kg lehet, és rögzítése kulcsok, vagy egyéb



4/2 – 29/41

szerszámok használata nélkül legyen lehetséges. A függőleges vagy a vízszintes síkban csuklósan elfordítható vagy elcsúsztatható, gyakori kézi mozgatású védőburkolatok legfeljebb 40 N erővel legyenek mozgathatók. Ezekben az esetekben a védőburkolat reteszelve legyen a veszélyes mozgás indításával. Ha rácsos szerkezetű burkolat olyan egyenes vonalú mozgást végző géprészeket takar, amelyek megfigyelése szükséges, akkor a védőburkolat hosszirányú nyílásai a mozgás irányával párhuzamosak legyenek. A védőburkolatot felfogó elemek szilárdsága legyen arányban a védőburkolat szilárdságával és feladatával. A gépnek legyen lezárható főkapcsolója (főelzáró eleme). A főkapcsolót (főelzáró elemet) alapállásban és minden olyan helyzetben le lehessen zárni, amelyben biztonságtechnikai szempontból szükséges. Az indítási és az üzemelési módot kiválasztó üzemmód-kapcsoló lezárható legyen. Az üzemmód-kapcsolót jól láthatóan az indítási és az üzemelési módra utaló feliratokkal vagy jelekkel kell ellátni. Az üzemmód átkapcsolása ne kapcsolja le a gép azon berendezéseit, amelyek a gépkezelő védelmét és a gép törésvédelmét látják el, és ne indítsa el a gépet. A kezelőelemek rendeltetésére utaló, tartós használatra alkalmasan kialakított feliratok vagy jelek kb. 500 mm távolságból jól olvashatók és értelmezhetők legyenek. Kétkezes vezérlőkészülékkel felszerelt gépen a veszélyes mozgás indítása csak a két nyomógomb vagy, kézikar (a továbbiakban: nyomógomb) egyidejű működtetésével (legfeljebb 0,5 s időeltolódással) legyen lehetséges. Ismételt működtetés csak a nyomógombok elengedése és újabb megnyomása esetén


4/2 – 29/42


legyen megvalósítható. Kivétel a beállító üzemmód és a hidraulikus lemezélhajlító sajtó, ha üzemmódja félautomatikus. Kétkezes vezérlőkészülékkel felszerelt gépen beállító üzemmódra kapcsolt állapotban a veszélyes mozgás indítása egy nyomógombbal vagy lábkapcsolóval is történhet. A kétkezes vezérlőkészülék akadályozza meg a gép indítását, ha a berendezés egyik eleme meghibásodik (pl. a nyomógomb beszorul). Ha a gépen több kétkezes vezérlőkészülék van, akkor a két nyomógomb egyidejű működtetésére vonatkozó követelmény mindegyikre külön-külön érvényes(legalább 400 mm széles, a fokok közötti távolság legfeljebb 300 mm legyen). Az alternáló mozgást végző (oda-vissza mozgó) nyomófejű gépre szerelt kétkezes vezérlőkészülék nyomógombjait olyan hosszú ideig kelljen működtetni, hogy a dolgozó ne tudja a kezét a veszélyes térbe dugni a nyomófej veszélyes (záródó) mozgása közben. A nyomógombok idő előtti elengedése állítsa meg a veszélyes mozgást, vagy vigye vissza a nyomófejet kiindulási helyzetébe. A nyomófej megállási idejének kevesebbnek kell lennie, mint amennyi idő alatt a dolgozó a kezét bedughatná a veszélyes térbe. A gépet minden szokásos kezelési és munkavégzési helyzetből elérhető, reteszelt kivitelű, vörös színű vészkikapcsolóval is el kell látni (kivéve az ellenütő és a szabadalakító kovácskalapácsokat). A 2500 mm-nél szélesebb gépek mindkét oldalán szükséges vészkikapcsoló. A vészkikapcsolók működtetése az üzemmódtól függetlenül kapcsolja ki és gyorsan állítsa le a gépet, de ne kapcsolja le azokat a berendezéseket, amelyek a gépkezelő és a gép védelmét szolgálják.



4/2 – 29/43

A pedált védőburkolattal kell ellátni, amely a kezelési oldalon nyitott, és kizárja az akaratlan működtetés lehetőségét. A pedál a gépállványba is beépíthető. Minden indítókapcsoló mellett legyen leállító kapcsoló is. A mechanikus sajtóknak, élhajlítóknak és ollóknak ismétlésgátló berendezése legyen. Az egyes löket üzemmódban a tengelykapcsoló és a fék vezérlése a nyomófejet egy munkalöket után a kiinduló felső helyzetében állítsa meg. A sorozat löket üzemmódban a tengelykapcsoló és a fék vezérlése a nyomófejet a gép leállítása után a kiinduló felső helyzetben állítsa meg. A gép tengelykapcsolója csak a hajtómotor üzemi fordulatszámának eltérése után legyen kapcsolható. Kivétel a beállító üzemmód és a közvetlen indítású motor. A gép nyomófejének leállítására való és súrlódóerő hatására működő fékberendezések a fékhatást mechanikusan hozzák létre külső energia hatásától (sűrített levegő, villamos áram stb.) függetlenül. A súrlódó tengelykapcsoló működtetésére kettőzött fő vezérlőelemet kell alkalmazni úgy, hogy bármelyik fő vezérlőelem hibája esetén a tengelykapcsolót kapcsolja ki. Ezeket a fő vezérlőelemeket működtető vezérlőkör vezérlőelemeit is kettőzni kell. A vezérlés a forgattyús tengelyt felsőholtpont-érzékelőkkel a gépkönyvben (üzemeltetési dokumentációban) meghatározott értékek között állítsa le. Azokon a gépeken, amelyeken pneumatikus vagy hidraulikus tengelykapcsolók vagy fékek vannak, és amelyek kézi forgatású beállító üzemmódban is működtethetők, a kézi forgatás során a vezérlőrendszer tegye lehetővé a


4/2 – 29/44


szükséges energia (sűrített levegő, munkafolyadék stb.) adagolását a tengelykapcsolóhoz és a fékhez. Külön motorral hajtott központi kenőberendezéssel ellátott gépen a főhajtómű bekapcsolására csak a kenőberendezés hajtásának bekapcsolása után legyen lehetőség. Azokon a forgó szerkezeti részeken, amelyek forgásiránya a biztonságos működés miatt csak meghatározott irányú lehet, a helyes forgásirányt jól látható módon jelölni kell. Az állványon kívül elhelyezett lendkerekek és a fogaskerekek tengelyeit kifáradásra kell méretezni. A gépet beépített, biztonságosan rögzített, levehető vagy lehajtható kezelőhellyel kell ellátni abban az esetben, ha: – a szerszám beállításának magassága meghaladja a padlószinttől számított 1400 mm-t, – a műszakonként gyakori kezelést igénylő szerkezeti részeinek elhelyezési magassága meghaladja a padlószinttől számított 3000 mm-t. A gép 500 mm-nél magasabban levő kezelőhelyén dolgozó személyt legalább 1000 mm magas, alul 100 mm magas lábléccel, középen térdléccel, felül kézléccel ellátott védőkorlát védje a leeséstől. A védőkorlátban – legfeljebb 1500 mm távolságra – függőleges oszlopok legyenek. A kezelőhelyre való feljutást biztonságosan rögzített lépcsőkkel kell megoldani. A lépcső legalább 400 mm széles, a fokok közötti távolság legfeljebb 300 mm legyen. Kovácsoló és sajtoló gépek Ellenütő kalapács Az általános követelményeket az MSZ 16457/1 tartalmazza, a speciális biztonságtechnikai követelményeket az MSZ-16457/4 szabvány tartalmazza.



4/2 – 29/45

A munkaövezet magassága 400-800 mm között legyen. Az állvány két oldalán elhelyezett medvekapcsolót a kezelőszint feletti 2 méter magasságig burkolni kell. A szétrepülő reve ellen a gépen dolgozókat a gépállvány célszerű kialakításával vagy a kalapács állványára szerelt (csak szereléssel eltávolítható) mozgatható védőlemezekkel, illetve ezekkel egyenértékű más megoldással védeni kell. Ha a vezérlőpult a gép mellé van telepítve, akkor a vezérlőpultra a kirepülő reve ellen védőrácsot vagy védőlemezt kell szerelni a kezelőszemély védelme céljából. Az ütést végző hengertér kipufogónyílása alapállásban nyitva legyen. Kézikarral történő működtetés esetén a kalapács vezérlését úgy kell kialakítani, hogy a vezérlőkart felső helyzetbe hozva a medvék összeütése, alsó helyzetbe hozva a medvék szétnyitása következzék be. A vezérlés tegye lehetővé a medvék lassú összezárását. A vezérlőkar lassú összezárás helyzetében reteszelhető legyen. A vezérlőkar a padlószinttől 700-800 mm magasságban helyezkedjen el, és vízszintesen legalább 90°-os szögben elforgatható legyen. A medvék szélső helyzetükben reteszelhetők legyenek. Szétnyitott helyzetben a felső, összezárt helyzetben az alsó medvét kell reteszelni. A reteszelés és az oldás biztonságos és a kezelőhelyről ellenőrizhető legyen. Összezárt helyzetben reteszelés helyett a medvék lánccal vagy más eszközzel is összekapcsolhatók az akaratlan működés megakadályozása céljából. Az alsó medve olyan mértékben legyen nehezebb a felsőnél, hogy a medvék biztonságosan szétnyitott helyzetben maradjanak. A kalapácson a medvék megengedett szélső helyzeteit jelző, az állványra szerelt, legalább 4 méter távolságból észlelhető jel legyen.


4/2 – 29/46


A hengerfedelet, a tömbszelencét rögzítő kötőelemeket kilazulás ellen rezgésállóan kell biztosítani. A kalapácsra szerelt alkatrészek, szerelvények, amelyek fellazulás esetén a kezelőt veszélyeztethetik, kettőzött biztosításúak legyenek. A hidraulikus medvekapcsolónak kulccsal zárható olajleeresztő kézi szelepe legyen. A kalapácsokon a függőleges lépcsőt úgy kell rögzíteni, hogy a rezgés következtében a rögzítőelemek lazulása, kifáradásos törése ne következhessen be. Mechanikus sajtó A mechanikus sajtóra vonatkozó biztonsági előírások az MSZ-EN 692: 1998 szabványban találhatóak. Fékek és tengelykapcsolók Fék működtetésére nem szabad folyadékot vagy levegőt használni, kivéve, ha olyan eszközökről gondoskodnak, amelyek a folyadék- vagy a levegőnyomás csökkenése esetén a fék hatékonyságát fenntartják, és a tengelykapcsolót kikapcsolják. A fék működtetésére membránt használni tilos. A kialakítás olyan legyen, hogy por, folyadék vagy részecskék összegyűlése a lehető legkisebb legyen az olyan területeken, amelyeken valószínűleg csökkentenék a fékezőhatást. Törött vagy kilazult alkatrészek ne okozzanak fékmeghibásodást. Mechanikus sajtókon szalagfék a nyomófej megállítására nem alkalmazható. Nyomófej- és löketbeállítás Gondoskodni kell arról, hogy a nyomófej-beállító motor addig ne legyen működtethető, míg a tengelykapcsoló vezérlő áramköre feszültség alatt van. Ezt a követelményt nem kell teljesíteni, ha a nyomófej-beállító motor az automa-



4/2 – 29/47

tikus ciklusú és programozható vezérlőrendszerű sajtókon azért működhet, hogy pl. a szerszámok sajtolási művelet alatti kopását kiegyenlítse. A nyomófej-beállítás ellenőrző állítóeszközeit egyértelműen meg kell jelölni. A nyomófej-beállítást megfelelő eszközökkel határolni kell. Gondoskodni kell olyan eszközről, amelyek a termelés során a nyomófej- és a löketbeállítást biztosítják, beállított helyzetükben tartják, pl. rögzítéssel. Gondoskodni kell olyan biztosítóeszközökről, amelyek a löketbeállító motor működése közben megakadályozzák a löket megindulását. A legveszélyesebb tér a mechanikus sajtókon a szerszámtér. Megelőző intézkedéseket kell tenni, hogy megfelelő veszélyeket kezelni tudják: – rögzített védőburkolatok, – zárral ellátott reteszelt védőburkolatok, – vezérlő védőburkolatok zárral, – korábban nyitható, reteszelt védőburkolatok, – aktív optoelektronikus védőberendezéseket (AOV-k) alkalmazó, érintés nélkül működő védőrendszerek, – kétkezes kapcsolás, – önműködő, visszakapcsolóval ellátott vezérlőberendezés. A fenti műszaki védelmi intézkedési módszereknek védeniük kell azok által a kiegészítő adagoló- és kiszedő berendezések által okozott kockázatok ellen is, amelyek a gép beépített részei. Helyzetkapcsolók A sajtókon használatos helyzetkapcsolóknak két különösen fontos biztonsági funkciója van: a) a ciklikus működtetésű helyzetkapcsoló(k), pl. letiltó- túlfutást és felső holtpontot (FHP) határoló kapcsolók; b) reteszelt védőburkolat ajtajának kapcsolója.


4/2 – 29/48


Kezelőelemek A nyomógombot, lábkapcsolót és az indító kezelőelemeket le kell fedni a nem szándékolt működtetés megakadályozása érdekében. A lábkapcsolók csak egy irányból és csak egy lábbal legyenek hozzáférhetőek. Lábbal működtetett kapcsoló rudat szabad használni. A vészkikapcsoló kezelőelemek működtetésükkor állítsanak meg minden veszélyes mozgást. Legalább egy vészkikapcsoló kezelőelem legyen, amelyet minden gépkezelő közvetlenül elérhet, beleértve a sajtó hátsó részénél tartózkodó gépkezelőket is. Lekapcsolható vezérlőállomás ne tartalmazzon vészkikapcsoló kezelőelemet. A gépet úgy kell megtervezni, hogy a szerszámbeállítás, a karbantartás és a kenés biztonságosan elvégezhető legyen. A beállításhoz és a karbantartáshoz a lehető legkisebb hozzányúlásra és kézi beavatkozásra legyen szükség, pl. a kenéshez önműködő rendszer vagy távirányítás használható. Olyan berendezésekről kell gondoskodni, amelyek lehetővé teszik a nyomófej mozgását szerszámbeállítás, karbantartás és kenés közben, ha a védőburkolatok és a védőberendezések a helyükön vannak és működőképesek. Ha az üzemszerű termelésben működő védőberendezések nem maradhatnak használatban, a gyártó a sajtó minden hozzáférhető oldalán gondoskodjon kezelőelemekről úgy, hogy mindegyik oldalon legalább egy, a hozzáférési teret és a szerszámteret egyértelműen látó személynek részt kelljen vennie az indításban. Ha a rendeltetésszerű használat figyelembe vételével előre látható, hogy valamely oldalon egynél több személy lesz jelen, kiegészítő berendezésekről (pl. engedélyező eszköz, választókapcsoló, figyelmeztető jelek) kell gondoskodni. Ha a mozgatható védőburkolatot szerszámbeállításhoz ki kell nyitni, az reteszelt legyen. Azokon az elmozdítható védőburkolatokon, amelyeke: kizárólag szerszámbeállításhoz vagy a karbantartáshoz kell kinyitni vagy eltávolítani, a lehető legkisebb reteszelési követelmény egy kényszernyitású helyzetkapcsoló, amely megfelel az EN 1088:1995-nek. A vezérlőrendszer működő részeihez való csatlakozás nem bízható kizárólag egy jelfogóra.



4/2 – 29/49

A kétkezes kapcsolók feleljenek meg a következőknek: a) a kétkezes kapcsolók legalább az EN 574:1996 1. táblázata szerinti II típusúak legyenek; b) a kimenőjelek egy kézzel, ugyanannak a karnak a kezével és könyökével ne legyenek kiválthatók. A csak szerszámbeállításra tervezett kétkezes kapcsolásokat vagy az önműködően visszakapcsoló kezelőelemeket úgy kell elrendezni, hogy üzemi használatra ne legyenek alkalmasak. Az önműködően visszakapcsoló kezelőelemekhez, a kétkezes kapcsolásokhoz, a korlátozott mozgást vezérlő szervekhez (léptetőberendezések) és a vezérlőrerdszer működő részeihez való csatlakozás nem bízható kizárólag egy jelfogóra. Egyéb mechanikai veszélyek A hajtó- és energiaátvivő berendezések, valamint a segédberendezések, amelyek a sajtó beépített részei, legalább a következő eszközökkel legyenek védve: a) rögzített védőburkolatokkal, ha műszakonként egyszer vagy egynél kevesebbszer van szükség hozzáférésre; b) mozgatható, a vezérlőrendszerrel reteszelt védőburkolatokkal, ha műszakonként egynél többször van szükség hozzáférésre; c) zárószerkezetes és késleltetett nyitású, reteszelt védőburkolattal, ha a veszélyes mozgás nem szűnik meg a veszélyes tér elérhetősége előtt. A tömlőrendszer meghibásodásából eredő kockázat csökkentése érdekében kiegészítő burkolást, pl. védőernyőket, kell felszerelni azokhoz a tömlőkhöz, amelyek a gépkezelő munkahelye közelében vezetnek. Rezgés okozta veszélyek A sajtót úgy kell megtervezni, hogy elkerüljék az olyan rezgést, amely sérülést okozhat, pl. a sajtónak a padlóalapoktól való elszigetelésével.


4/2 – 29/50


A kiadvány 7. sz. „Segédletek, minták” fejezetének 7/7. pontjában ismertetünk néhány tanulságos munkabalesetet, amelyeknél nem tartották be a gépek biztonságára vonatkozó alapvető követelményeket.



4/2 – 29/51

4/2.5.6 Földgázüzemű berendezések időszakos felülvizsgálata Csaknem minden munkahelyen van valamilyen gázfogyasztó berendezés. Ami lehet egyszerűen egy gáztűzhely, egy gázkazán valamilyen formája, vagy olyan berendezés, amellyel termelő tevékenység (pl. nagykonyhai sütő-, főző készülék) folyik. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a munkáltatók ezeket a berendezéseket csak akkor vizsgáltatták meg műszaki szempontból, ha valamilyen meghibásodás fordult elő rajtuk. Már a 2003. évi gáztörvény is foglalkozott ezzel a kérdéssel, de a helyzet azóta sem változott lényegesen. A lényeg az, hogy minimum 5 évente műszaki biztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni minden felhasználói berendezést (pl. földgázüzemű tűzhelyt), amit a vizsgálat megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az alábbiakban a gázüzemű berendezések felülvizsgálatának egy szűk (fentebb említett) rétegét járjuk körbe. Ez utóbbi felülvizsgálatot, ha szigorúan vesszük, akkor a Munkavédelmi törvény is előírja: Mvt 23. § (1) A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes technológiát és a 21. § (2) bekezdésében meghatározott veszélyes munkaeszközt, továbbá azt a munkaeszközt, amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, vagy a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot – kivéve a veszélyes technológia esetét – szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy (munkabiztonsági szaktevékenység) vagy külön jogszabályban erre feljogosított személy, illetve erre akkreditált intézmény végezheti. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti. (2) A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be. Az ellenőrzés elvégzéséig annak üzemeltetését, illetve

2010. januári állapot

4/2 – 29/52


használatát meg kell tiltani. Az ellenőrzés elvégzése – a veszélyeztetés jellegétől függően – munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 3. § (1) Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő. 2008. évi XL. törvény (a földgázellátásról) 89. § (4) A csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték üzembe helyezéséről a földgázelosztó köteles gondoskodni. A gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológia üzembe helyezésére a készülék gyártója vagy a gyártó feljogosított megbízottja is jogosult. A földgázelosztó a gázkészülék üzembe helyezése nélkül is köteles a fogyasztói vezeték üzembe helyezését elvégezni, ha a berendezés a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelel. Kizárólag a minőségi tanúsítvánnyal ellátott felhasználói berendezés helyezhető üzembe. (6) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartására az ingatlan tulajdonosa köteles. Ennek megfelelően köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről. A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálatának részletes szabályait – beleértve a felülvizsgálat gyakoriságát is – külön jogszabály tartalmazza.



4/2 – 29/53

GÁZ CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSI ÉS ÜZEMELTETÉSI MŰSZAKI-BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA A 2008. évi kiadás szerint, mivel ezen írás elkészülte idején nem volt újabb: 6.3.

IDŐSZAKOS FELÜLVIZSGÁLATOK

6.3.1.

A felhasználó, fogyasztó, által kezdeményezett legalább 5 évenként esedékes műszaki-biztonsági felülvizsgálat

A jogszabály1 értelmében a csatlakozó vezeték és gázfogyasztó berendezés időszakos (legalább ötévenkénti) műszaki-biztonsági felülvizsgálatának elvégeztetése (7.7. sz. melléklet) a tulajdonos kötelessége. Ezt a kötelezettségét az ingatlan bérlőjére, használójára, üzemeltetőjére átháríthatja. 7.7. sz. melléklet Csatlakozó vezetékek és 140 [kW]-nál nem nagyobb hőterhelésű fogyasztói berendezések ellenőrzése Jelen Szabályzat által előírt ellenőrzések során, a csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés létesítéskor hatályos műszaki-biztonsági előírások teljesülését kell vizsgálni. A 140 [kW]-nál nagyobb hőterhelésű fogyasztói berendezések időszakos felülvizsgálatára egyedi jegyzőkönyvet kell készíteni. 7.7.1.

Törvényben2 előírt időszakos műszaki biztonsági felülvizsgálat

A műszaki biztonsági felülvizsgálatot a fogyasztó megrendelésére az arra jogosult vállalkozó3 a 7.7.3. pontban megadott jegyzőkönyv szerint köteles elvégezni és dokumentálni. 7.7.2.

Egyéb felülvizsgálatok

7.7.2.1. A gázfogyasztó készülék égéstermék elvezetésére szolgáló égéstermék elvezető berendezések átjárhatóságát és a keletkező égéstermék maradéktalan eltávozását a vonatkozó jogszabály4 szerint kell ellenőrizni. 1

2008. évi XL. sz. törvény a földgázellátásról 2 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 3 28/2006. (V. 15.) GKM rendelet A gázszerelők nyilvántartásáról. 4 27/1996 (X. 30.) BM rendelet A kötelező kéményseprő ipari szolgáltatásról


4/2 – 29/54


7.7.2.2. A földgáz és a pébégáz ellátó rendszereknél elhelyezett tűzoltó készülékeket eltérő megállapodás hiányában, a fogyasztó köteles a jogszabályban1 meghatározott módon üzemben tartani. A gázkészüléknél elhelyezett tűzoltó készülékeket eltérő megállapodás hiányában az üzembentartó köteles a jogszabályban2 meghatározott időszakonként ellenőriztetni. 7.7.2.3. Robbanásveszélyes térségben lévő villamos berendezés megfelelő állapotát a vonatkozó szabvány3 szerint időszakonként vizsgálatnak kell alávetni. Ezen belül: − Bármilyen csere vagy javítás, átalakítás vagy beszabályozás után az érintett berendezéselemeket felül kell vizsgálni. − Ha a térség besorolásában változás történik, vagy a gyártmányt áthelyezték, akkor a védelmi mód, az alkalmazási csoport és a hőmérsékleti osztály feleljen meg a megváltozott feltételeknek. − Ha a vizsgálat során a berendezést vagy gyártmányt szétszerelték, biztosítani kell, hogy összeszereléskor a védelmi mód változatlanul fennmaradjon 7.7.3.

Jegyzőkönyv formátum csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések legalább 5 évenként esedékes, valamint gázfogyasztó készülékek műszaki-biztonsági felülvizsgálatához

1 MSZ 11425-2 Ipari gázellátó rendszerek. Gázvezetékek és szerelvények követelményei és vizsgálata 2 9/2008 (II. 22.) ÖTM rendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról 3 MSZ EN 60079-17 Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegben. 17. rész: Villamos berendezések felülvizsgálata és karbantartása robbanásveszélyes térségekben (bányák kivételével).



4/2 – 29/55

Jegyzőkönyv Készült a csatlakozó vezeték és a 140 [kW]-nál nem nagyobb hőterhelésű fogyasztói berendezés időszakos műszaki biztonsági felülvizsgálatáról A felülvizsgálat jogszabályi alapja a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 89. § (6) bekezdésének előírása, mely szerint a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának (felhasználó, fogyasztó) a kötelessége; ennek megfelelően köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről, és azok legalább ötévenkénti műszaki biztonsági felülvizsgálatáról. Felülvizsgálatot megrendelő / felhasználó, fogyasztó neve: Felülvizsgálatot megrendelő / felhasználó, fogyasztó elérhetőségei: Telefon:

Fax:

e-mail:

Felhasználó, fogyasztó neve: Fogyasztási hely Ir. szám: Utca

Település: házszám / hrsz: em.

ajtó

A 28/2006.) V. 15) GKM rendeletet a gázszerelők nyilvántartásáról hatályon kívül helyezte a 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról alapján, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § E rendelet hatálya arra a személyre terjed ki, aki a földgázellátásról szóló törvény szerinti csatlakozóvezeték- és felhasználóiberendezéslétesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenységet folytat.


4/2 – 29/56


2. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal műszaki biztonsági hatósága (a továbbiakban: Hatóság) annak a személynek (a továbbiakban: gázszerelő) ad az 1. §-ban meghatározott tevékenységek végzésére engedélyt, aki az engedély kiadására irányuló, az 1. mellékletben meghatározott adattartalmú, a Hivatal által rendszeresített nyomtatványon benyújtott kérelméhez eredetiben bemutatja vagy másolatban mellékeli a 2. mellékletben meghatározott képesítés és gyakorlati idő meglétét igazoló okiratokat. (2) A gázszerelő az engedélyben meghatározott, a 2. melléklet szerinti tevékenységek végzésére jogosult. (3) A gázszerelőknek a földgázellátásról szóló törvény szerinti jegyzékét a Hatóság honlapján, valamint a kormányzati portálon megyénkénti bontásban közzé kell tenni. 3. § (1) Az engedély a megadásától számított öt évig hatályos. (2) Az engedély hatálya – a gázszerelő kérelmére – öt évenként meghosszabbítható. Az engedély hatálya meghosszabbításának feltétele a 6. § szerinti továbbképzés elvégzése. (3) Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani. 4. § A nyilvántartásban szereplő adatokban történt változást a gázszerelő 10 munkanapon belül köteles bejelenteni és igazolni a Hatóságnál. 5. § (1) A Hatóság az engedélyt visszavonja, egyidejűleg törli a nyilvántartásból a gázszerelőt, ha a gázszerelő a) engedélyének hatálya lejárt és nem hosszabbították meg, b) bejelenti, hogy a tevékenységet nem kívánja tovább folytatni, c) engedélye kiadásának feltételei már nem állnak fenn, d) elhalálozik, e) jogerős bírósági határozat megállapítása szerint közreműködött a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 13. § (1) bekezdés 3., 4., illetve 7. pontjában meghatározott valamely felhasználói szerződésszegés megvalósításában. (2) A Hatóság az engedélyt visszavonó határozatával egyidejűleg intézkedik a gázszerelői igazolvány bevonása iránt. (3) A gázszerelő, akinek az engedélyét a Hatóság visszavonta, akkor kaphat új engedélyt, ha



4/2 – 29/57

a) – az (1) bekezdés a) pontja esetén – a továbbképzési kötelezettsége teljesítését igazolja, b) – az (1) bekezdés e) pontja esetén – a Hatóság az engedélyt viszszavonó határozatának jogerőre emelkedésétől számított 1 év eltelt, és a gázszerelő eleget tett az engedély 3. § (2) bekezdés szerinti meghosszabbításához szükséges továbbképzési kötelezettségének. 6. § (1) Az engedély 3. § (2) bekezdés szerinti meghosszabbításához szükséges gázszerelői továbbképzési program kötelező moduljai: a) a gázcsatlakozó és a felhasználói berendezésekre vonatkozó jogszabályi változások, b) az üzemvitel, karbantartás, műszaki biztonsági ellenőrzés korszerű ismeretanyaga. (2) A gázszerelő továbbképzés minimum időtartama 20 óra. (3) Az engedély 3. § (2) bekezdés szerinti meghosszabbításához szükséges továbbképzési kötelezettséget bármely, a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) által akkreditált, a FAT által az (1) bekezdésben meghatározott követelménynek megfelelő gázszerelői továbbképzési programra kiadott programakkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező intézmény által folytatott képzés elvégzésével teljesíthető. (4) A felnőttképzést folytató, gázszerelő továbbképzést végző intézményeket az iparügyekért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztatásul közzéteszi. 7. § (1) Az e rendelettel megállapított vagy módosított rendelkezéseket – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az e rendelet hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. (2) A Hatóság által e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott fényképes gázszerelői igazolványok 2009. október 1-jét követően továbbra is az abban meghatározott időpontig hatályosak, a nyilvántartásba vétellel megszerzett jogosultság – a 4. §-ban foglaltak figyelembevételével – az e rendelet szerinti engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül gyakorolható. E rendelkezés nem érinti a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló adatokban történő változások bejelentésének és igazolásának 4. § szerinti kötelezettségét.


4/2 – 29/58


(3) 2009. október 1-jét megelőzően a gázszerelők nyilvántartásáról szóló 28/2006. (V. 15.) GKM rendelet alapján a gázszerelőkről vezetett nyilvántartás adatait az e rendelet által létrehozott nyilvántartás is tartalmazza. 8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a gázszerelők nyilvántartásáról szóló 28/2006. (V. 15.) GKM rendelet. 1. melléklet a 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelethez A gázszerelői engedély kiadására irányuló kérelem adattartalma I.

Tevékenység megnevezése: Gázszerelés

II.

Kérelmező

1.

Neve:.........................................................................................................

2.

Ha a kérelmező egyéni vállalkozó, akkor a vállalkozói nyilvántartási száma: ......................................................................................................

3.

Ha a kérelmező munkavállaló, a munkáltató neve: ..................................................................................................................

4.

Székhelye: ................................................................................................

5.

Születési hely, idő (év, hó, nap): ..............................................................

6.

Anyja neve: ..............................................................................................

7.

Lakcíme (megye, irányítószám, helység, utca, házszám): ..................................................................................................................

8.

Értesítési címe: ........................................................................................

9.

Telefonszáma: ........................ Elektronikus levélcíme: .......................... Faxszáma: .............................



4/2 – 29/59

10. Gázszerelői igazolvány száma (módosítás vagy hosszabbítás esetén töltendő ki): III. Nyilatkozat Hozzájárul-e a II/8. és 9. pontban foglalt adatainak a nyilvántartásba vett gázszerelői jegyzékben, a Hatóság információs honlapján, továbbá a kormányzati portálon történő közzétételéhez? igen □

nem □

IV. Képesítés: 1.

Gázvezeték és -készülékszerelő mestervizsga …………………………… száma

…………………………… kelte

......................................................................................................................... kiállító intézmény megnevezése 2.

Gáz- és olajtüzelőberendezés-szerelő, üzembe helyező mestervizsga …………………………… száma

…………………………… kelte


Épületgépész mérnök, gázipari mérnök, vegyipari gépészmérnök, gázipari szakmérnök, épületgépész üzemmérnök, gázipari szaküzemmérnök szakképesítés …………………………… száma

…………………………… kelte

......................................................................................................................... kiállító intézmény megnevezése


4/2 – 29/60

4.


Épületgépész technikus, gázipari technikus szakképesítés …………………………… száma

…………………………… kelte


Gázvezeték és -készülékszerelő, gázfogyasztó-berendezés- és csőhálózat-szerelő szakképesítés …………………………… száma

…………………………… kelte


Gáz- és tüzeléstechnikai műszerész szakképesítés …………………………… száma

…………………………… kelte


Gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló szakképesítés …………………………… száma

…………………………… kelte

......................................................................................................................... kiállító intézmény megnevezése Egyéb szakmai képzettség (a tevékenységhez kapcsolódó szakképesítések, tanfolyamok) …………………………… száma

…………………………… kelte

......................................................................................................................... kiállító intézmény megnevezése



4/2 – 29/61

8. …………………………… száma

…………………………… kelte

......................................................................................................................... kiállító intézmény megnevezése 9. …………………………… száma

…………………………… kelte

......................................................................................................................... kiállító intézmény megnevezése 10. …………………………… száma

…………………………… kelte

......................................................................................................................... kiállító intézmény megnevezése V. E rendeletben előírt, a kérelemhez mellékletben csatolt igazolások, minősítések, nyilatkozatok felsorolása 1. Ha a bemutatott szakképesítésről szóló bizonyítvány nem eredeti, az eredeti bizonyítvány hiteles másolata 2. Szakirányú szakmai gyakorlat igazolása 3. Igazolványkép (3 db, egy évnél nem régebbi)


4/2 – 29/62


Végezhető tevékenység

Végzettség/képesítés

Csatlakozóvezeték és 1.1. Gázvezeték és -készülékszerelő mesfelhasználói tervizsga berendezés létesíté- 1.2 Épületgépész mérnök, gázipari mérnök, se, üzembe helyezé- vegyipari gépészmérnök, gázipari szakmérse, karbantartása, nök, épületgépész üzemmérnök, gázszolüzemzavar elhárítá- gáltatói szak-üzemmérnök, gázvezeték és sa, felhagyása készülékszerelő, gázfogyasztó-berendezés és csőhálózat-szerelő szakképesítés 1.3. Épületgépész technikus, gázipari technikus, gázvezeték és -készülékszerelő, gázfogyasztóberendezés és csőhálózat-szerelő szakképesítés Felhasználói beren- 2.1. Gáz- és olajtüzelőberendezés-szerelő, dezés létesítése, üzembe helyező mestervizsga vagy gázve2. üzembe helyezése, zeték és -készülékszerelő mestervizsga karbantartása, üzemzavar elhárítá- 2.2. Épületgépész mérnök, gázipari mérnök, sa, felhagyása vegyipari gépészmérnök, gázipari szakmérnök, épületgépész üzemmérnök, gázszolgáltatói szak-üzemmérnök, és gáz- és tüzeléstechnikai műszerész szakképesítés 2.3. Épületgépész mérnök, gázipari mérnök, vegyipari gépészmérnök, gázipari szakmérnök, épületgépész üzemmérnök, gázszolgáltatói szaküzemmérnök, gázfogyasztóberendezés és csőhálózat-szerelő szakképesítés 2.4. Épületgépész technikus, gázipari technikus, gáz- és tüzeléstechnikai műszerész szakképesítés 1.


Gyak. idő

2. melléklet a 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelethez

–

3

3

–

3

3

3


4/2 – 29/63

2.5. Épületgépész technikus, gázipari technikus, és gázfogyasztóberendezés és csőhálózat-szerelő szakképesítés Csatlakozóvezeték és 3.1. Gázvezeték és -készülékszerelő mesfelhasználói berende- tervizsga, és gázipari műszaki biztonsági 3. zés műszaki bizton- felülvizsgáló szakképesítés sági felülvizsgálata 3.2. Gáz- és olajtüzelőberendezés-szerelő, üzembe helyező mestervizsga, és gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló 3.3. Épületgépész mérnök, gázipari mérnök, vegyipari gépészmérnök, gázipari szakmérnök, épületgépész üzemmérnök, gázipari szaküzemmérnök, és gázipari műszakibiztonsági felülvizsgáló szakképesítés 3.4. Épületgépész technikus, gázipari technikus, és gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló szakképesítés

3

–

3

3

3

Megjegyzés: a) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján szerzett azonos szakirányú okleveles mérnök (egyetemi szintű) és mérnök (főiskolai szintű) végzettséggel a tevékenységek szintén elláthatók. Az egyetemi és főiskolai szakok megnevezését a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet tartalmazza. b) A gázfogyasztó készülék üzembe helyezésére a 2. mellékletben megjelölt képesítéssel, végzettséggel rendelkező készülék gyártója vagy a gyártó által megbízott gázszerelő jogosult. c) A csatlakozó és fogyasztói vezeték létesítésére a 2. mellékletben megjelölt képesítéssel, végzettséggel és az alkalmazott technológiához más jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő gázszerelő jogosult.


4/2 – 29/64


3. melléklet a 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelethez A gázszerelői igazolvány érvényességének továbbképzés után történő meghosszabbítására, illetve gázszerelői igazolvány pótlására irányuló kérelem adattartalma I. Tevékenység megnevezése Gázszerelés II. Kérelmező 1. Neve: .......................................................................................................... 2.1. ha a kérelmező egyéni vállalkozó, akkor vállalkozói nyilvántartási száma: ............................................................................................................ 2.2. ha a kérelmező munkavállaló, a munkáltató neve: ................................... 3.1. születési hely, év, hó, nap: ........................................................................ 3.2. anyja neve: ................................................................................................ 4.

Címe (megye, irányítószám, város, út, utca, házszám): .................................................................................................................. telefonszáma: ............................................................................................

5.

Gázszerelői igazolvány száma: .................................................................

III. A kérelemhez mellékletben csatolt igazolások, nyilatkozatok felsorolása 1. A Hatóság nyilvántartásba vételről kiállított gázszerelői igazolvány (érvényességének hosszabbítása esetén) 2. A továbbképzésről szóló igazolás vagy annak hiteles másolata


-


4/2 – 29/65

19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet (a gáztörvény végrehajtási rendelete) szerint: 9 § (4) A felhasználó köteles elvégeztetni a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálatát. A felülvizsgálatra vonatkozó részletes előírásokat külön jogszabály tartalmazza. A rendelet az 1. sz. mellékletben intézkedik, többek között az alábbiakról: „13.§. A csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés létesítési és bővítési munkáinak tervezéséről és kivitelezéséről az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.... 15.§. (1) A földgázelosztó a kiviteli terven kizárólag a csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés létesítéséhez szükséges műszaki-biztonsági követelményeinek meglétét és a GMBSZ (jelenleg a korábban már ismertetett 2008-as változat) előírásainak betartását köteles ellenőrizni, amelyet a tervnek részletesen tartalmaznia kell.” A rendelet és a fenti hivatkozott része 2009. július 1-től hatályos. Sajnos az említett GMBSZ még nem hivatkozik a fenti rendeletre értelemszerűen, mert a kiadási dátum későbbi. Ugyanígy nem tartalmazza a GMBSZ a 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendeletre való hivatkozást sem.


4/2 – 30


4/2.6 Alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények a gépek mozgásából származó sajátos veszélyek ellen A gépet, amelynek mozgása veszélyeket jelent, úgy kell tervezni és kialakítani, hogy megfeleljen a következő követelményeknek is: A mozgásból adódó kockázat mindig fennáll az olyan gép esetében, amely önjáró, amelyet más gép vagy vontató vontat, tol, vagy szállít, amelynek működtetése a munkaterületen mozgással jár, legyen az folyamatos vagy szakaszos mozgású a munkahelyek között. A mozgásból adódó kockázat fennáll az olyan gép esetében is, amelyet mozgatás nélkül működtethetnek, de úgy alakították ki, hogy könnyen mozgatható legyen egyik helyről egy másikra (kerekekkel, görgőkkel stb. ellátott vagy mozgó állványra, tolókocsira stb. szerelt gép stb.). Azért, hogy a forgó és hajtott talajművelő gépek ne jelentsenek elfogadhatatlan kockázatot az érintett személyekre, a gyártónak vagy az Európai Közösségben letelepedett, meghatalmazott képviselőjének valamennyi ilyen géptípuson alkalmassági vizsgálatokat kell elvégeznie vagy elvégeztetnie a megfelelőség igazolása céljából.

4/2.6.1 Általános előírások Fogalommeghatározás A „vezető” a gép mozg(at)ásáért felelős, megfelelő ismeretekkel rendelkező kezelőszemély. A vezető rajta lehet a gépen, kísérheti gyalogosan vagy irányíthatja a gépet távvezérléssel (vezetékes vezérléssel, rádióirányítással stb.).



4/2 – 31

Világítás Ha a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett, meghatalmazott képviselője az önjáró gépet arra tervezi, hogy megvilágítatlan helyen is működtessék, akkor a munkának megfelelő világítással kell felszerelni a gépet a vonatkozó előírások megtartása mellett. (Közúti forgalom szabályai, hajózási szabályok stb.) A gépek kialakítása, figyelemmel a könnyű kezelhetőségre A gép, illetve részegységeinek működtetésekor ne történhessenek hirtelen mozgások, ne álljon fenn a stabilitás elvesztésének a veszélye, ha a gépet, illetve részegységeit a rendeltetésszerű használatnak megfelelően működtetik.

4/2.6.2 Munkahelyek A vezetőhelyet az ergonómiai elvek figyelembevételével kell kialakítani. A gépen lehet két vagy több vezetőhely is, de ebben az esetben mindegyiket el kell látni a szükséges kezelőelemekkel. Ha a gépen két vagy több vezetőhely van, akkor a gépet úgy kell kialakítani, hogy egyidejűleg csak az egyik legyen használható, kivéve a vészkapcsoló működését. A vezetőhelyről olyan kilátást kell biztosítani, hogy a vezető a mozgó gépet és a munkaszerveit a rendeltetésnek megfelelően működtethesse úgy, hogy a gép működése a vezetőt és más személyeket ne veszélyeztethesse. Megfelelő látóteret kell biztosítani a munkaeszköz vezetője részére – szükség szerint alkalmas segédeszközök használatával is. A gépet úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a vezető, illetve a kezelőszemélyek a vezetőhelyről közvetlenül ne érintkezhessenek a kerekekkel vagy a lánctalppal. A vezetőhelyet úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a kipufogó gázok, illetve az oxigénhiány miatt az egészséget fenyegető kockázat ne keletkezzen.


4/2 – 32


A gépen lévő vezetőhelyet úgy kell tervezni és kialakítani, hogy az állásra fülkét lehessen szerelni, ha ehhez hely áll rendelkezésre. Ez esetben a fülkében legyen hely a vezető, illetve a kezelőszemély számára a szükséges információ elhelyezésére. A vezetőhelyet mindig el kell látni vezetőfülkével, ha a veszélyes környezetből származó veszély fennáll. A fülkét úgy kell tervezni, kialakítani, illetve felszerelni, hogy a vezető jó munkakörülmények között a veszélyek (pl. nem megfelelő fűtés, elégtelen szellőzés, nem megfelelő kilátás, nagy zaj és rezgés) ellen védetten dolgozhasson. Bizonyos gépek fülkéit úgy kell tervezni, kidolgozni, hogy a fenti veszélyeken túl a behatoló és leeső tárgyak, felborulás esetén is védelmet nyújtson a vezető számára. A kijárat tegye lehetővé a gyors kijutást a fülkéből. A rendes kijáraton túl vészkijáratot is ki kell alakítani, amennyiben ez lehetséges. A fülkéhez felhasznált anyagok és szerelvények nehezen éghetőek legyenek. Vezetőülés A gép vezetőülése tartsa stabil helyzetben a vezetőt, a kialakításánál figyelembe kell venni az ergonómiai elveket. A vezetőülést úgy kell kialakítani, hogy a vezetőre átvitt rezgés még elfogadhatóan a lehető legkisebb legyen. A vezetőülés szerkezeti elemei viseljék el a lehetséges terheléseket, elsősorban felborulás esetén. A vezetőülés előtt a lábtámasz csúszásgátló kivitelű legyen (bordázott acéllemez, bordázott gumiszőnyeg, csúszásgátló anyag). Ha a gépet felborulás esetén védőszerkezettel látják el, akkor az üléshez biztonsági övet vagy ezzel egyenértékű olyan biztonsági berendezést kell felszerelni, amely a vezetőt az ülésen tartja anélkül, hogy korlátozná a gép vezetéséhez szükséges mozgását vagy az ülés rugózását.



4/2 – 33

Egyéb kezelőhelyek Ha a gépen a vezetőn kívül esetenként vagy rendszeresen más személy is tartózkodik vagy dolgozik, számukra megfelelő helyet kell kialakítani, hogy a leesés kockázata elkerülhető legyen. Ahol a munkakörülmények lehetővé teszik, ott ezen a munkahelyeket üléssel kell ellátni. Ha a vezetőhelyet fülkével látják el, akkor az egyéb munkahelyeket is védeni kell a veszélyek ellen, amelyek a vezetőfülke létesítését indokolttá tették.

4/2.6.3 Vezérlőrendszerek Kezelőelemek A vezető a gép működtetéséhez szükséges valamennyi kezelőelemet a vezetőhelyen működtethesse, kivéve azokat, amelyek biztonságosan csak a vezetőhelyen kívül működtethetők. Ez elsősorban olyan munkaállásra vonatkozik, ahol nem a vezető, hanem más kezelőszemély a felelős, vagy ahol a vezetőnek el kell hagynia a vezetőhelyet ahhoz, hogy biztonságosan végezhessen el egy műveletet. A lábbal működtetett kezelőelemeket úgy kell tervezni, kialakítani és felszerelni, hogy a rendeltetésük felcserélésének kockázata nélkül legyenek biztonságosan működtethetők és a felületük legyen csúszásmentes, könnyen tisztítható. Amennyiben egy művelet veszélyes mozgásokat eredményezhet, akkor a gép kezelőelemének haladéktalanul vissza kell állnia a semleges helyzetbe, ha a vezető elengedi azt. Kerekekkel ellátott gép kormányrendszerét úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a kormánykerék vagy kormánykar hirtelen elmozdítása vagy lökésszerű igénybevétel esetén a kormányművet terhelő erő csillapított legyen. A differenciálmű zárószerkezetének vezérlését úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a differenciálzár oldható legyen a gép mozgása közben.


4/2 – 34


Indítás/mozgás A vezetőhellyel ellátott önjáró gépen meg kell akadályozni az illetéktelen személy indítási lehetőségét. A gép nem kezdheti meg mozgását motorjának beindításával egyidejűleg. A vezetőhellyel ellátott önjáró gép munkavégző mozgása csak akkor legyen lehetséges, ha a vezető a vezetőhelyen tartózkodik. Ha a gépet olyan elemekkel látják el, amelyek kinyúlnak az alaphelyzetükből (kitalpalók, gém stb.), akkor a vezető számára biztosítani kell olyan eszközöket, hogy még a gép megindulása előtt könnyen ellenőrizhesse azt, hogy a kinyúló elemek helyzete lehetővé teszi-e a biztonságos mozgást. Ez a követelmény minden olyan részegységre vonatkozik, ahol a mozgás biztonsága érdekében ezeket a részegységeket egy meghatározott helyzetben, ha szükséges, lezárva kell tartani. Ha ez műszakilag és gazdaságossági szempontból lehetséges, akkor a gép mozgathatósága a részegységek biztonságos helyzetétől függjön. A gép nem kezdhet meg mozgást az erőgépe beindításával egyidejűleg. Helyváltoztató funkció A közúti közlekedésre vonatkozó műszaki előírások értelemszerű megtartása mellett az önjáró és vontatott gép feleljen meg a lassítási, megállási, fékezési és helyben rögzítési követelményeknek úgy, hogy a kezelés, rakodás, haladás a sík és a különböző lejtőszögű terepen, a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett, meghatalmazott képviselője által megadott rendeltetésszerű használat során biztonságos legyen. A vezetőnek legyen lehetősége az önjáró gépek lassítására és megállítására, egy fő szerkezeti egységgel. Ha a biztonság megköveteli, legyen a gépen egy teljesen független és könnyen hozzáférhető biztonsági szerkezet, amellyel a



4/2 – 35

fő szerkezeti egység meghibásodása vagy az energiaellátás megszűnése esetén a gép lassítható és megállítható. Ha a gép biztonságos álló helyzetben tartása miatt szükséges, akkor el kell látni mechanikus rögzítő egységgel. Ez kombinálható az előző bekezdésben említett eszközök egyikével. A távvezérelt gépet úgy kell tervezni és kialakítani, hogy automatikusan megálljon, ha a vezető a kezelőelemeket elengedi. Gyalogvezérelt gép mozgatása Az önjáró gyalogvezérelt gép csak akkor végezhet mozgást, ha a vezető a megfelelő kezelőelemet működteti. A gép nem kezdheti meg a mozgását a motorjának beindításával egyidejűleg. A gyalogvezérelt gép vezérlési rendszerét úgy kell tervezni, hogy a gépnek a vezető irányába történő véletlen mozgásából származó veszély a lehető legkisebb legyen, így különösen a) az ütközés, b) a forgó részegységektől származó sérülés. A gép normál menetsebessége legyen összhangban a vezető járásával, sebességével. Ha a gépen forgó részegység van, akkor ez nem működhet addig, amíg a vezető a hátramenetet vezérli, kivéve, ha a gép mozgása a részegység mozgásából ered. Ez utóbbi esetben a hátramenet sebességét úgy kell megválasztani, hogy az ne veszélyeztesse a vezetőt. A vezérlőkör meghibásodása Szervokormányzású gép esetén a szervorendszer, illetve a motor meghibásodása, leállása esetén a gép legyen kormányozható a megállításához szükséges ideig. A gép vontathatóságához a szükségkormányzás lehetőségét biztosítani kell.


4/2 – 36


4/2.6.4 Védekezés a mechanikai veszélyekkel szemben Nem vezérelt mozgások Ha a gép egy részegységét leállítják, akkor ez a részegység a leállított helyzetből a vezérlés működtetése nélkül csak úgy legyen elmozdítható, hogy a művelet a személyekre veszélyt ne jelentsen. A gépet úgy kell tervezni és kialakítani, és ahol ez fennáll, úgy kell felszerelni a mobil alvázára, hogy a tömegközéppont nem ellenőrzött rezgésének mértéke a stabilitást ne befolyásolja hátrányosan, és ne okozza a szerkezet túlterhelését. Törés kockázata az üzemeltetés során A gép nagy fordulatszámmal forgó olyan részegységeit, amelyek a megtett óvintézkedések ellenére eltörhetnek vagy széteshetnek, úgy kell felszerelni és védőburkolattal ellátni, hogy törés esetén a darabok ne repüljenek ki vagy ha ez nem lehetséges, a kirepülő darabok ne vágódjanak a vezető-, illetve a kezelőhelyek felé. Felborulás Ha a vezető- és kezelőhellyel ellátott önjáró gép felborulásának kockázata fennáll, a gépet úgy kell tervezni, hogy olyan rögzítési pontokkal rendelkezzen, amelyekhez a felborulás esetén a védőszerkezet felszerelhető. A védőberendezések alkalmazását kötelezővé kell tenni. Ezt a szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy felboruláskor csak olyan mértékű szerkezeti összenyomódást engedjen meg, hogy a fennmaradó belső tér elegendő legyen a vezető, és ahol ez szükséges, a kezelőszemélyek számára is.



4/2 – 37

Azért, hogy ez a szerkezet kielégítse az előző bekezdésben foglalt követelményt, a gyártónak vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének valamennyi ilyen típusú szerkezeten alkalmassági vizsgálatokat kell elvégeznie, illetve elvégeztetnie, a megfelelőség bizonyítása céljából. Ezen kívül az alábbi 15 kW-nál nagyobb teljesítményű, talajon mozgó gépeket el kell látni borulásvédő felépítménnyel: − kerekes vagy lánctalpas rakodógépek, − hátsó munkaszerves rakodógépek, − kerekes vagy lánctalpas traktorok, − önjáró vagy nem önjáró kotrógépek (exkavátorok), földnyesők (szképerek), − földgyaluk (gréderek), − földtológépek (dózerek), − teknős billentőkocsik (dömperek). Leeső tárgyak elleni védelem Ha a vezető- és kezelőhellyel ellátott önjáró gépnél fennáll a leeső tárgyak, anyagok okozta sérülés kockázata, a gépet úgy kell tervezni, hogy ha méretei lehetővé teszik, olyan rögzítési pontokkal kell ellátni, amelyekre a lehulló tárgyak ellen védőszerkezet felszerelhető. Ezt a szerkezetet úgy kell kialakítani, hogy a ráeső tárgyak, anyagok következtében csak olyan mértékű szerkezeti összenyomódást engedjen meg, hogy a fennmaradó belső tér elegendő legyen a vezető, és ahol ez szükséges, a kezelőszemélyek számára. Azért, hogy ez a szerkezet kielégítse az előző bekezdésben foglalt követelményt, a gyártónak vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének valamennyi ilyen típusú szerkezeten alkalmassági vizsgálatokat kell elvégeznie, illetve elvégeztetnie a megfelelőség bizonyítása céljából.


4/2 – 38


Feljárók A korlátokat, lépcsőket úgy kell tervezni, kialakítani és felszerelni, hogy a kezelők ösztönösen ezeket használják, és ne a működtető szerkezeteket. Vontatószerkezetek Az olyan gépet, amelyik vontat vagy vontatják, el kell látni olyan vonó- vagy csatlakoztató szerkezetekkel, amelyek könnyű és biztonságos csatlakoztatást tesznek lehetővé, és megakadályozzák a véletlen szétkapcsolódást a használat során. Amennyiben a vonórúdra ható támasztóterhelés miatt szükséges, akkor azt el kell látni a talajnak és a tehernek megfelelően kialakított támasztószerkezettel. Hajtásátvitel az önjáró gép (illetve vontató) és a meghajtott gép között Az önjáró gépet (illetve vontatót), a meghajtott géppel összekötő kardántengelyt a kardáncsuklókkal együtt burkolni kell a tengely és a csuklók teljes szerkezeti hosszában. Az önjáró (illetve vontató) gépnél a teljesítményleadó tengelyt, amelyhez a kardántengelyt csatlakoztatják, burkolni kell az önjáró (illetve vontató) géphez rögzített védőburkolattal vagy más, egyenértékű védelmet adó eszközzel. A vontatott gép teljesítményfelvevő tengelyét szintén rögzített védőburkolattal kell ellátni. A kardántengelyes csatlakozáshoz csak a hajtott gépen szabad nyomatékhatárolót vagy lendkereket felszerelni. A kardántengelyt ennek megfelelően kell megjelölni. Az olyan gépet, amelyet önjáró gép (illetve vontató) kardántengellyel hajt, el kell látni olyan szerkezettel a kardántengely csatlakozásánál, amely megakadályozza, hogy a kardántengely és a védőburkolata károsodjék a talajjal vagy



4/2 – 39

a géprészekkel érintkezés következtében, ha a gépet az önjáró gépről, illetve vontatóról lekapcsolják. A védőburkolatot úgy kell tervezni, kialakítani és felszerelni, hogy ne forogjon együtt a kardántengellyel. A védőburkolat legalább a csuklók belső ívéig fedje az egyszerű, hengeres kardántengelyt, a széles befogószögű kardántengelyt pedig legalább a csukló külső széléig vagy közepéig. Ha a kardánhajtás közelében feljárót építenek a gépre, a gyártónak vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének gondoskodnia kell arról, hogy a kardántengely előző bekezdés szerinti védőburkolatát lépcsőfokként ne használhassák, kivéve ha erre a célra tervezték és alakították ki azt. Mozgó hajtásátviteli részek A belső égésű motoros gépnél a motortér mozgó részegységeihez a hozzáférést megakadályozó nyitható védőburkolatot nem kell reteszelni, ha az csak szerszám, kulcs használatával vagy kulccsal zárható vezetőfülkéből nyitható, az illetéktelen hozzáférés megakadályozására.

4/2.6.5 Védekezés veszélyek ellen Akkumulátorok Az akkumulátorházat úgy kell kialakítani, elhelyezni és az akkumulátort beszerelni, hogy amennyire csak lehetséges, megakadályozza az elektrolit kifröccsenését a kezelőkre felborulás esetén, illetve megakadályozza a gőzök felhalmozódását a kezelőszemélyek által elfoglalt helyeken. A gépet úgy kell tervezni és kialakítani, hogy az akkumulátor könnyen lekapcsolható legyen, egy erre a célra szolgáló szerkezettel (telep főkapcsolóval).


4/2 – 40


Tűzveszély A gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett, meghatalmazott képviselője, az üzemeltetés során lehetséges veszélyektől függően lássa el a gépet, amennyiben ezt a gép mérete lehetővé teszi: − könnyen hozzáférhető, kézi tűzoltó készülék felszerelésével, − vagy beépített tűzoltó biztonsági berendezéssel. Porok, gázok stb. kibocsátása Ahol ennek kockázata fennáll, az előírt biztonsági berendezés mással is helyettesíthető, pl. vízpermetes leválasztással.



4/2 – 41

4/2.7 A föld alatti bányaműveléshez alkalmazott gépekre vonatkozó alapvető biztonsági és egészségügyi követelmények A föld alatti bányákban alkalmazandó gépeket úgy kell megtervezni és elkészíteni, hogy megfeleljenek a következő követelményeknek: A nem kellő stabilitás miatti veszély Az önjáró alátámasztó biztosítóberendezést úgy kell kialakítani és beépíteni, hogy előreléptetésnél a kijelölt irány tartható legyen, és a terhelés felvétele előtt és közben, valamint a nyomás csökkenése esetén ne dőlhessen el. A biztosítóberendezés teherviselését a tetőhöz erősített egyedi hidraulikus támokkal kell biztosítani.

4/2.7.1 A szabad mozgás lehetősége A biztosítóberendezés elrendezése tegye lehetővé, hogy az érintett személyek akadálytalanul mozoghassanak.

4/2.7.2 Vezérlőelemek A sínvezetésű gépek gyorsító- és fékberendezése kézi működtetésű, éberségi biztonsági kapcsolója azonban lábbal működtetett legyen. Az önjáró biztosítóberendezés vezérlőelemeit úgy kell kialakítani és elrendezni, hogy a kezelőszemély az előreléptetést egy szilárdan beépített elem védelmében végezhesse. A vezérlőelemeket a szándékolatlan működésbe lépés ellen védeni kell.


4/2 – 42


4/2.7.3 Az irányítás nélküli mozgások megakadályozása Föld alatti alkalmazásra tervezett mozdony vezérlőkörébe – a gép vezető akarata nélküli mozgásának megakadályozására – éberségi kapcsolót kell beépíteni.

4/2.7.4 Tűzveszély A gép fékberendezését úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy szikraképződés ne lépjen fel és ne okozzon tüzet. A gép hajtása csak olyan belső égésű motorral történhet, amely alacsony gőznyomású üzemanyagot használ, és amelynél kizárt a villamos szikra képződése.

4/2.7.5 Porok, gázok és egyéb káros anyagok kibocsátása által okozott veszélyeztetés Belső égésű motoroknál nem alkalmazható felső füstgázkivezetés.



4/2 – 43

4/2.8. Alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények a személyek emelésével és mozgatásával járó sajátos veszélyek elhárításához A személyek emelésével vagy mozgatásával kapcsolatos veszélyekkel járó gépet úgy kell tervezni és kialakítani, hogy megfeleljen a következő követelményeknek is.

4/2.8.1 Általános előírások Fogalommeghatározás „Tartómű” az az eszköz, amely a személyeket tartja azért, hogy felemelje, leengedje vagy mozgassa őket.

4/2.8.2 Mechanikai szilárdság A korábban meghatározott biztonsági tényezők kétszeresét kell alkalmazni a személyek emelésére vagy mozgatására szolgáló gépre. A tartómű padozatát úgy kell tervezni és kialakítani, hogy területe és szilárdsága megfeleljen a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett, meghatalmazott képviselője által megadott legnagyobb létszámnak és a legnagyobb hasznos terhelésnek.

4/2.8.3 A túlterhelés ellenőrzése nem kézi erővel működő eszközöknél A korábbiakban előírtakat kell alkalmazni függetlenül a legnagyobb névleges terhelés nagyságától. E követelményt nem kell alkalmazni az olyan gépre, amelyre a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett, meghatalmazott képviselője igazolja, hogy a túlterhelés, illetve felborulás kockázata nem áll fenn.


4/2 – 44


4/2.8.4 Vezérlőrendszerek Ha az előírás a biztonságra vonatkozóan ettől eltérően nem rendelkezik: A tartóművet általában úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a benne lévő személy a felfelé és lefelé mozgást, és ha szükséges, a vízszintes mozgást vezérelni tudja. Működtetésük esetén ezek a vezérlőelemek vezéreljék túl az ugyanilyen mozgásokat vezérlő többi vezérlőrendszereket, kivéve a vészkikapcsolókat. Az ilyen mozgásokat vezérlő elemek folyamatos vezérlési elven működjenek, kivéve a speciális szinteket kiszolgáló gépek esetén. Amennyiben a személyek emelésére vagy mozgatására szolgáló gépet a tartómű nyugalmi helyzetétől eltérő helyzetben is mozgatni lehet, akkor úgy kell azt tervezni és kialakítani, hogy a tartóművön lévő személy a gép mozgása által kiváltott veszélyt elháríthassa. A személyek emelésére vagy mozgatására szolgáló gépet úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a tartómű túlzott sebessége veszélyt ne okozzon.

4/2.8.5 A személyek leesési kockázata a tartóműről Amennyiben az előzőekben rögzített követelmények teljesítése nem nyújt kellő védelmet, a tartóművet el kell látni a benne egyidőben tartózkodó személyek számát figyelembe véve elegendő számú és szilárdságú rögzítési pontokkal a leesés elleni egyéni védőeszköz rögzítéséhez. A padozaton vagy a mennyezeten elhelyezett csapóajtó csak olyan irányba nyílhat, amely váratlan nyitás esetén a kiesés kockázatát megakadályozza. A személyek emelésére és mozgatására szolgáló gép tartóműjének padozatát úgy kell tervezni és kialakítani, hogy ne tudjon olyan mértékben megdőlni álló vagy mozgó helyzetben, amely a benne lévő személyek kiesésének a kockázatával jár. A tartómű padlóburkolata csúszásgátló legyen.



4/2 – 45

4/2.8.6 A tartómű lezuhanásának vagy túlbillenésének a kockázata A személyek emelésére vagy mozgatására szolgáló gépet úgy kell tervezni és kialakítani, hogy az megakadályozza a tartómű lezuhanását vagy túlbillenését. A tartómű vagy a szállítójármű gyorsulása vagy fékezése, ha azt a kezelőszemély, vagy biztonsági berendezés vezérli, nem okozhat veszélyt a tartóműben tartózkodó személyekre, a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett, meghatalmazott képviselője által megadott legnagyobb terhelési és sebességi viszonyok között.


4/2 – 46



2 A munkaeszközök kiválasztásának előírásai, ellenőrző felülvizsgálata

Recommend Documents