ERCSI NAGYKÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 25/1999.(XI.30.) Kt. számú rendelete a helyi adókról (módosításokkal egységes szerkezetben) Ercsi Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a helyi adókról szóló többször módosított l990. évi C. törvény l.§(l) bekezdése, a 6.§(a) pontjában és 43.§(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: I. A RENDELET HATÁLYA, CÉLJA 1. § (l) A rendelet hatálya kiterjed Ercsi Nagyközség közigazgatási területére. (2) A helyi adók bevezetésének célja az önkormányzat önálló gazdálkodása biztonságának a megteremtése, a költségvetés pénzeszközeinek kiegészítése, a helyi közszolgáltatások biztosítása. (3) Ercsi Nagyközség képviselőtestülete ezen rendeletével az alábbi adókat vezeti be: a) Helyi iparűzési adó b) Vagyoni típusú adó – építményadó II. IPARŰZÉSI ADÓ Adókötelezettség keletkezése és megszűnése 2. § (l) Adóköteles az Ercsi Nagyközség illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység) (2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az a körülmény, hogy a vállalkozó székhelye vagy csupán telephelye (részlege) található az önkormányzat illetékességi területén. (3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségében végzett nyereség- illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. (4) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. 2/A § (l) Az önkormányzat illetékességi területén végzett iparűzési tevékenység állandó és ideiglenes
jelleggel végezhető. Az iparűzési tevékenység végzésének (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételei irányadóak az adókötelezettség megállapításának időbeli terjedelmére. (2) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (3) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a.) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat b.) építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrásokat tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység tartama az adóéven belül legalább egy hónap, de a 3 hónapot nem haladja meg. Ha a tevékenység időtartama a 3 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye az adókötelezettség megállapításánál telephelynek minősül. Az adó alanya 3. § Az adó alanya (továbbiakban vállalkozó): (1) a.) a magánszemély, b.) a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, c.) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése, (2) a külföldi magánszemély, vagy jogi személy, feltéve, hogy az adómentességet nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. Az adó alapja 4. § (l) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítés értékével, valamint az anyagköltség 100 %-ával. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a törvény mellékletében meghatározott módon megosztani.
(3) Ercsi Nagyközség illetékességi területén végzett ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számit. (4) Az (1) bekezdés szerint megállapított adóalap a közszolgáltatóként egészségügyi alapellátást végzők esetén (háziorvos, fogorvos) az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott támogatás összegével csökkenthető. Az adó mértéke 5.§ (1) 0-2.000.000 Ft nettó árbevételig a teljes korrigált nettó árbevétel 1 %-a, 2.000.001 Ft nettó árbevételtől a teljes korrigált nettó árbevétel 2 %-a. (2)Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóáltalány naptári naponként 1.000 Ft. Az adóelőleg megállapítása, az adó megfizetése 6.§ (l) A vállalkozó az iparűzési adófizetési kötelezettségének teljesítése érdekében adóelőleget köteles fizetni 100,- Ft-ra kerekítve. (2) Az adóelőleg összege: a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál ideértve az idényjellegű tevékenységet is - a megelőző év adójának megfelelő összege, b)
az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összeg,
(3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összeget ennek figyelembe vételével kall megállapítani. (4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatályba lépését követő l5 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. (5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg összegét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.
(6) A vállalkozónak adóelőleget kell fizetnie az adóév március l5-éig, illetve szeptember l5-éig. (7) A vállalkozónak - az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével - adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20-áig ki kell egészítenie.
Adómentességek, adókedvezmények 7.§ (1) Mentesül az iparűzési adó megfizetése alól: a) a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán nyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - folytatott költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. b.) zöldség - gyümölcsértékesítést végző kistermelő, akinek adóköteles árbevétele kizárólag ebből a tevékenységből származott, c.) kezdő vállalkozó a vállalkozás megkezdésének évében és az azt követő év december 3l-ig. Nem minősül kezdő vállalkozónak az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozás megkezdését megelőző 1 éven belül már rendelkezett vállalkozói igazolvánnyal. Nem, minősül kezdő vállalkozásnak a jogutódlással, átalakulással, egyesüléssel, beolvadással és szétválással létrejött vállalkozás, továbbá az sem, aki az adóévet megelőző évben és az adóévben más olyan gazdasági társaság tagja volt, amely azonos tevékenységet is folytatott, valamint az olyan gazdasági társaság, amely törzstőkéjének legalább 40 %-át tulajdonló tagjai 1 éven belül a helyi iparűzési adó alanyai voltak, vagy jelenleg is az iparűzési adó alanyai. d.) Az a vállalkozó, aki az önkormányzat által kötelezően ellátandó egészségügyi, oktatási és szociális alapfeladatot végez, de csak akkor, ha a tevékenység ellátására az önkormányzattal szerződéses jogviszonyban áll. (2) Adókedvezmények: a) azt a vállalkozót aki tevékenysége során szakmunkástanulót foglalkoztat 5.000Ft/tanuló/év adócsökkentés illeti meg az adott évben,
b) a vállalkozót a régióból (Ráckeresztúr, Besnyő, Iváncsa, Beloiannisz, Pusztaszabolcs, Ercsi) foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai létszámának az előző évi átlagához viszonyított növekedése után 4.000 Ft/fő/év adócsökkentés illeti meg. c) kezdő egyéni vállalkozót tevékenységének 3. évében 67 %, 4. évében 34 % kedvezmény illeti meg. (3) Az adóhatóság egyedi elbírálás alapján adókedvezményt, adómentességet állapíthat meg azon vállalkozások részére, amelyek jelentős zöldmezős ( közművesítés nélküli földterületen), szürkemezős (közművesített területen) beruházást hajtanak végre az önkormányzat illetékességi területén ( min.5o millió Ft), és ezzel jelentős számú munkahelyet teremtenek (min. 10 fő). (4) Az igénybe vehető kedvezmények az adóbevallás benyújtásakor érvényesíthetőek. Bejelentkezés, az adó bevallása 8.§ (1)
Az adózó köteles az önkormányzati adóhatóságnál adókötelezettségének keletkezésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba vétel végett az e célra rendszeresített nyomtatványon írásban bejelentkezni.
(2)
Az önadózással megállapított adóról az adó alanya az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóévet követő év május 3l. napjáig köteles adóbevallását az önkormányzati adóhatósághoz benyújtani.
(3) Az adózónak az adókötelezettségét érintő változásról a változást követő l5 napon belül nyomtatványon tájékoztatni kell az önkormányzati adóhatóságot. (4) Ha a vállalkozó tevékenységét év közben megszünteti, illetve az adózónak felszámolását rendelték el, vagy átalakult, 30 napon belül köteles azt bejelenteni az adóhatósághoz és ezzel egyidejűleg adókötelezettségét bevallás benyújtásával elszámolni. (5) Az adóelőleget és az éves adófizetési kötelezettség különbözetet a tárgyévet követően az éves bevallásban kell elszámolni. A különbözetet a bevallásra előirt időpontig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. (6) Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja. (7) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni.
(8)
Az adózás rendjéről szóló többszörösen módosított 1990. évi XCI. törvény 82.§(4) bekezdésében foglaltak alapján Ercsi Nagyközség Képviselő-testülete felhatalmazza Ercsi Nagyközség Jegyzőjét, hogy az 1.000,- Ft alatti adótartozásokat eltörölheti. III. ÉPITMÉNYADÓ Az adókötelezettség 9. §
(l) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény). (2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. (3) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (4) Az adókötelezettség megszűnik az pítmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (5) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. (7) Az építményadót az adózónak félévenként, két egyenlő részletben kell megfizetnie: az adóév március l5-éig, illetve szeptember l5-éig. Az adó alanya, az adó alapja, az adó mértéke l0. § (l) Az adó alanya (3.§) az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyezett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (l) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (3) Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. Számításánál 0,49 m2-ig
lefelé, 0,5 m2 felett pedig felfelé kell kerekíteni. (4) Az adó évi mértéke: a) 301-499m2-ig (1 m2-től) 450 ,- Ft/ m2 b) 500 m2 felett (1 m2-től) 900,- Ft/ m2. c) új ipari befektető részére az adómentességet követő évekre 1000 m2 feletti épület, épületrész (építmény) az adó mértéke 300.- Ft/m2. Adómentesség l1.§ (l) Mentes az adó alól: a) a magánszemélyek tulajdonában, kezelésében levő a 9.§(l) bekezdése szerinti építmény, b) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési, oktatási, közművelődési intézmények céljára szolgáló helyiségek, könyvtár, sportlétesítmények építményei, c) műemléképítmény, d) a költségvetési szerv, e) az állattartást szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épületek /pl: műtrágyatárolók, magtárak stb./. f) Az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás céljára szolgáló épület, épületrész (építmény) (2) Mentes az építményadó fizetése alól a 7.§(l) a) pontján túl: a) sportegyesület, b) valamennyi építmény - egy tulajdonos esetében - amelyek adóköteles területe a 300 m2-t nem haladja meg. IV. SZABÁLYOK, RENDELKEZÉSEK Eljárási szabályok l2. § (l) A helyi iparűzési adó és építményadó megállapításával, nyilvántartásával, beszedésével és ellenőrzésével kapcsolatos első fokú hatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el. (2) Olyan új ipari befektető részére, aki Ercsi élete, fejlődése szempontjából olyan kiemelkedően jelentős fejlesztéseket hajt végre, amelyeknek értéke meghaladja a 200 millió Ft-ot, a
polgármester javaslatára, a képviselő-testület döntése alapján legfeljebb 5 évre építményadó és iparűzési adómentesség illetve adókedvezmény adható. Értelmező rendelkezések 13. § Az értelmező rendelkezéseket jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Vegyes rendelkezések l4. § (l) A helyi adók mérséklésére, elengedésére, részletfizetés engedélyezésére, fizetési halasztás engedélyezésére az adóalany kérelmére van lehetőség, különös méltánylást érdemlő esetben: a) ha a megállapított, kivetett adó megfizetése az adózó és a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti, b) ha az adózó neki fel nem róható okból kerül nehéz helyzetbe (pl: termeléskiesés, állathullás, aszálykár, terméskiesés) és igazolja, hogy az adott helyzetben úgy járt el, ahogy az tőle elvárható volt, c) ha az adózó csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll. (2) A méltányossági kérelmek elbírálása a jegyző hatáskörébe tartozik. (3) Az önkormányzat a beszedett adók összegéről és azok felhasználásáról évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként, tételesen a település lakosságát tájékoztatni. (4) A tájékoztatás közzététele a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján a polgármester feladata. Záró rendelkezések 15. § (l) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló módosított l990. évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló módosított l990. évi XCI. törvény, valamint a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról szóló módosított 1991. évi II. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók. (2) A jogszabályban előirt bizonylatok, nyilvántartások hiánya vagy nem jogszabályban meghatározott módon való kezelése, valamint az adóbevallás elmulasztása vagy késedelmes teljesítése, adóeltitkolás, a megállapított adó esedékesség utáni késedelmes befizetése a módosított adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezményekkel jár (mulasztási birság, adóbírság, késedelmi pótlék). (3) A rendeletben nem szabályozott fogalmak értelmezésénél a társasági adóról szóló törvény és
a számvitelről szóló törvény előírásai irányadók. (4) Ez a rendelet a módosításokkal 2000. január l-én lép hatályba. E rendelet hatályba lépésével Ercsi Nagyközség Képviselő-testülete 15/1998.(XII.16.) és a 7/1999.(III.31.) Kt. számú, a helyi adóról szóló rendelete hatályát veszti.
Hodula Gyuláné helyettes jegyző
Bátki József polgármester
1. számú melléklet a 25/1999.(XI.30.) Kt. számú helyi adózásról szóló rendelethez
Értelmező rendelkezések 52. § E törvény alkalmazásában: 1. önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed; 2. külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik
Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban; továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit; 3. vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet; 4. külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is; 5. építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény; 6. épület:: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része; 7. tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződést a földhivatalhoz benyújtották, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. 8. lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. mellékletének 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használatához szükséges - helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt; 9. hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m; a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik; 10. kiegészítő helyiség: az, amely a lakás- és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince); 11. kistelepülés: a tanya, valamint az a település, ahol az állandó lakosok száma az 500 főt nem haladja meg; 12. építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül, illetőleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta; 13. korrigált forgalmi érték: az illetékekről szóló törvény alkalmazásával megállapított forgalmi érték 50%-a; 14. nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség: az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény 13. §-ában, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20-23. §-ában, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 2. §-ában és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ában meghatározott intézmények elhelyezését biztosító épület; 15. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog; 16. belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban művelési ág szerint aranykoronaértékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket; 17. közhasználatú közlekedés: a közlekedés és hírközlés népgazdasági ág közlekedési ágazatába sorolt gazdálkodók összessége, illetve az általuk lebonyolított közhasználatú közlekedési tevékenység. A közhasználatú közlekedés a bárki által - meghatározott feltételek megtartása és díjak megfizetése mellett - igénybe vehető szállítás, illetve a kapcsolódó feladatok ellátása; 18. kommunális beruházás: a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - ideértve a belvíz-, a csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki), valamint az út és járda építés; 19. korrigált átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal Munkaügyi Statisztikai Fogalmak c. módszertani segédlet 1992. évi július hó 15. napján érvényes szabályai szerint éves szinten
számított statisztikai állományi létszám, ideértve a saját nevében és saját kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt, továbbá azt a tulajdonost, aki vállalkozásában személyes közreműködésre kötelezett, vagy azt mellékszolgáltatásként végzi, valamint a segítő családtagot; 20. az idegenforgalmi adó alkalmazásában üdülésre-pihenésre használt épület: az üdülő, továbbá minden olyan lakásnak nem minősülő épület, amelyben ideiglenesen üdülés, pihenés céljára tartózkodnak, ideértve az üdülőtől elkülönítve épített (önálló) építményt is (csónakház, kabin, horgásztanya, garázs stb.); 21. állandó lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén; 22. nettó árbevétel: a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege, csökkentve a kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével, a b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel, b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételével, c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a befektetések nettó bevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel; csökkentve a kapott osztalékokkal és részesedésekkel, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, d) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel, e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, f) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel, g) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott, az a) pont szerinti - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep szerepel az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel, h) a b)-g) és j) alpontokban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele, i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval; j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál: az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések kockázati tőkebefektetések - eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege, 23-25. 26. vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából,
üzletszerűen végző a) vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély, c) mezőgazdasági termelést és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély, d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött (pl. ügyvédi, közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói, magánorvosi, szakértői, tervezői) tevékenységet folytató magánszemély, e) jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő jogi személyt is, f) egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő szervezetet is. 27. önkormányzat költségvetése javára megállapított adó: mindazon adók, illetékek, adójellegű kötelezettségek, amelyeknek az önkormányzat költségvetése javára való teljesítését jogszabály írja elő; 28. szálláshely: egész éven át vagy csak időszakosan, üzletszerűen működtetett olyan létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál; 29. szállásdíj: a szálláshely általános forgalmi adóval csökkentett ára a kötelező reggeli és egyéb szolgáltatások nélkül; 30. vendégéjszaka: vendégként eltöltött - éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt - legfeljebb 24 óra; 31. telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, b) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván, 32. idényjellegű tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakához kötötten rendszeresen végez; 33. szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás; 34. egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg-ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá, amely gyógyszert forgalmaz; 35. közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók, ideértve a víziközmű-társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75%-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik; 36. eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árukészlet-beszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró árukészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó árukészlet értékével; 37. anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a számvitelről szóló törvény szerinti anyagköltség. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagkészlet-beszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró anyagkészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó anyagkészlet értékével; 38. anyagkészlet, árukészlet: a számvitelről szóló törvény szerint anyagkészletnek, kereskedelmi árukészletnek minősülő, vásárolt készlet; 39. alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbszámlázott, olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, valamint a továbbszámlázott közvetített
szolgáltatások értéke, feltéve, hogy azt az eladott áruk beszerzési értékeként vagy anyagköltségként nem vette figyelembe; 40. közvetített szolgáltatások: az adóalany által igénybe vett szolgáltatás harmadik személynek részben vagy egészben - változatlan formában - történő átadása; 41. székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni.
