Sajószöged Község Önkormányzatának 6/2005./VI.30./sz. KT. rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervrıl a módosítással egységes szerkezetben
Sajószöged község Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi hulladékgazdálkodási tervrıl a következı rendeletet alkotja:
1.§ Sajószöged község Önkormányzat Képviselı-testülete e rendelet mellékletében foglaltak alapján határozza meg az önkormányzat helyi hulladékgazdálkodási tervét.
2.§ Ez a rendelet a kihirdetésekor lép hatályba.
Sajószöged, 2005. június 30.
Ládi Balázs sk. polgármester
dr. Boros István sk. jegyzı
HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV
SAJÓSZÖGED
Miskolc, 2005. június
Tartalomjegyzék I.
fejezet: A tervkészítés általános adatai ...................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. I.1.
Tervezési szint, készítı neve és címe, dátum...............................Hiba! A könyvjelzı nem létezik.
I.2.
A település bemutatása .................................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik.
I.3.
A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjaiHiba! A könyvjelzı nem létezik.
fejezet: ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredeteHiba! A könyvjelzı nem létezik.
II. II.1.
A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége ....................Hiba! A könyvjelzı nem létezik.
II.1.1. II.1.2. II.1.3.
II.2.
A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége .......................Hiba! A könyvjelzı nem létezik.
II.2.1. II.2.2. II.2.3.
II.3.
Nem veszélyes hulladékok .................................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramokHiba! A könyvjelzı nem lét A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékáramokHiba! A könyvjelzı nem létezik.
A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása .........Hiba! A könyvjelzı nem létezik.
II.4.1. II.4.2. II.4.3.
III.
Nem veszélyes hulladékok .................................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendı hulladékáramok ........Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Csomagolási hulladékok .....................................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik.
A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyiségeHiba! A könyvjelzı
II.3.1. II.3.2. II.3.3.
II.4.
Nem veszélyes hulladékok .................................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Szelektíven győjtött, kiemelten kezelendı hulladékáramok ...............Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Csomagolási hulladékok .....................................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik.
Nem veszélyes hulladékok .................................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Kiemelten kezelendı hulladékáramok ................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Csomagolási hulladékok .....................................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik.
fejezet: A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvetı mőszaki követelményekHiba! A könyvjelzı nem lé
III.1. A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények ismertetése...............................Hiba! A könyvjelzı nem létezik.
IV.
fejezet: Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedésekHiba! A könyvjelzı nem létezik.
V. A hulladékok kezelése, a kezelıtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ....................................................................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. V.1.
Hulladékok győjtése és szállítása .................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik.
V.1.1. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése ...........................................................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik. V.1.2. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetéseHiba! A könyvjelzı nem léte
V.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél elıírtakon túl ismertetendı tényezık ...............................................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik.
V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területenHiba! A könyvjelzı nem létezik. V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkezı biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebbıl a lerakásra kerülı mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelıkapacitásHiba! A könyvjelzı n
V.3.
A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzéseHiba! A könyvjelzı nem létezik.
V.3.1. A településen keletkezı települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi győjtés körzetenként ..........................................................................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik. V.3.2. A települési folyékony hulladék kezelése ...........................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik.
V.4.
VI.
A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzéseHiba! A könyvjelzı nem létezik.
fejezet: Az elérendı hulladékgazdálkodási célok meghatározásaHiba! A könyvjelzı nem létezik.
VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései a tervezési területen, a tervidıszak végére várhatóan keletkezı hulladékok mennyisége és összetétele .......Hiba! A könyvjelzı nem létezik. VI.1.1.
A képzıdı hulladék mennyiségének várható alakulása......................Hiba! A könyvjelzı nem létezik.
VI.1.2.
VI.2.
VII.
Csökkentési célok ...............................................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik.
Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitőzések tervezése .Hiba! A könyvjelzı nem létezik.
fejezet: A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési programHiba! A könyvjelz
VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztı, szemlélet-formáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok ..........................Hiba! A könyvjelzı nem létezik. VII.2.
Hulladékgazdálkodási cselekvési program.............................Hiba! A könyvjelzı nem létezik.
VII.2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitőzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása .......................................................................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik. VII.2.2. A környezetvédelmileg nem megfelelı és illegális kezelı, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai ......................................................................................Hiba! A könyvjelzı nem létezik.
VII.3.
A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje ............Hiba! A könyvjelzı nem létezik.
VIII. fejezet: A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szükséges becsült költségek ....................................................................................................................................
Hiba!
I.
FEJEZET: A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI
I.1. Tervezési szint, készítı neve és címe, dátum
A hulladékgazdálkodás tervezési szintje: helyi A terv elkészítéséért felelıs önkormányzat: Sajószöged A hulladékgazdálkodási törvényben (Hgt.) meghatározott célok elérését a hulladékgazdálkodási tervek az alapelvek érvényesítésével segítik elı. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) az Országgyőlés 2002. november 26-án fogadta el, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal. Az OHT egy stratégiai terv, amelyben meghatározzák a célokat, célkitőzéseket, továbbá az országos szinten szükséges, a célok elérését szolgáló programokat, intézkedéseket, a gazdasági és finanszírozási eszközöket. A Helyi Hulladékgazdálkodási Terv egy teljes körő hulladékgazdálkodási folyamatnak egy helyi szinten történı megvalósítás-orientált tervezési elemét jelenti. A Hulladékgazdálkodási tervben szereplı adatok az önkormányzat, valamint a termelıi és szolgáltatói kör egyedi adatszolgáltatásából, azok kalkulációjából és becslésekbıl származnak. Jelen tervkészítés célja: Sajószöged település hulladékgazdálkodási tervének elkészítése a 2005.-2008. közötti idıszakra. A Helyi Hulladékgazdálkodási Terv bázisát a 2002. évi adatok képezik. A Tervet készítette: Envicare Kft. (3527 Miskolc, Bajcsi Zsilinszki u. 17)
Miskolc, 2005. március
I.2. A település bemutatása
I/1. Táblázat: A Helyi Hulladékgazdálkodási Tervet által érintett település demográfiai adatai Helység megnevezése
Igazgatási rang
Terület nagysága (hektár)
Lakónépességének száma
Lakásainak száma
a 2001. január 1.-i közigazgatási állapot szerint
A 2001. január 1.-i közigazgatási állapot szerint
2003. január 1.-én
2003. február 1.-én
2003. február 1.-én
2.298
830
Sajószöged
község
1.361
A község története Sajószöged település földrajzilag Közép-Európában, Magyarország Észak-Keleti Régiójában Borsod - Abauj - Zemplén megye dél-borsodi vidékén található. A település sík fekvéső, észak felıl a belterületi határa a Sajó folyó gátjáig terjed. A község neve elıször a XIV. században, 1327-ben merül fel az oklevelekben. Neve személynévbıl keletkezett, a magyar névadás szabályai szerint. Alapja a szög = szeg, mely személynévnek is használatos volt (cegu). Maga a szó az ék, sarok, kiszögelés jelentéső "szög" névbıl származtatható. Általában olyan helyen jött létre ilyen nevő falu, település, ahol egy-egy folyó szöget alkot, esetünkben a Sajó-Tisza szögében. A község vezetıi 1864-ben hasonlóan magyarázzák a község nevét: "a Sajó és Tisza össze- folyásánál a két folyónak szögébe esik, innen vélik (ti. a szögrıl) venni a nevét." A mezıgazdasági jellegő vidéknek a nagyvállalatok betelepítésével AES Tiszai Hıerımő, Tiszai Vegyi Kombinát, lassan átrajzolódott a táj arculata. Nagyon jó lehetısége van a kis-és középvállalkozásoknak, a mezıgazdasági vállalkozásoknak a mőködésére, melyhez a kiépült vállalkozói park, a környezetvédelmi elvárásoknak mindenben megfelelı agrárfarm nyújt lehetıséget. A 2.300 lakosú Sajószöged község infrastruktúrája a szennyvízhálózat kivételével kiépült. Közigazgatási határai: Északi részen Észak – Keleti részen Dél – Keleti részen
Kiscsécs Sajóörös Tiszaújváros
Déli részen Nemesbikk Dél – Nyugati részen Hejıbába Nyugati részen Szakáld Észak – Nyugati részen Nagycsécs
I.3. A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. Törvény 35. §-a alapján az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet köteles kidolgozni. A tervet a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell kialakítani és a benne meghatározottakat a terület- és településrendezési tervek jóváhagyása, illetve más önkormányzati döntések meghozatala során érvényesíteni kell. A terv készítésekor figyelembe vettük illetve, felhasználtuk az alábbi környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási vagy ahhoz kapcsolódó országos, területi, helyi terveket, programokat is, hiszen ezekkel összhangban tervezhetı csak meg az érintett terület hulladékgazdálkodási terve: • • • •
Országos Hulladékgazdálkodási Terv Az Észak -Magyarországi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Terve Nemzeti környezetvédelmi program Országos Területrendezési Terv
A hulladékgazdálkodási terv célja: • Segítségével megoldani a tervezési területen élık által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat, oly módon, hogy teljesüljenek mindazok a jogszabályokban, ill. az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (OHT) és a területi tervekben, stb, meghatározott célok, amelyeket önkormányzati szinten kell végrehajtani, és megvalósításával országos és regionális szinten is javítania kell a környezet állapotán. • Azoknak a hulladékoknak a bemutatása, amelyek a tervezési területen adottak (ott keletkeznek, valami miatt ott vannak, de kezelésük nem megoldott vagy elhelyezésük nem tekinthetı véglegesnek, illetve az érintett területre beszállított és onnan kiszállított hulladékok), és azokról az önkormányzatnak kell gondoskodni valamilyen jogszabályi kötelezettség alapján vagy önként vállalt feladatként. A tervezet távlati célja, hogy fel lehessen állítani, az un. Hulladékmérleget, ami megmutatja, hogy a tervezési területen ténylegesen milyen és mennyi
hulladékról kell gondoskodni, valamint ezeknél mennyi az aktuális hasznosítási, kezelési arány. Jelen hulladékgazdálkodási terv a település állapotfelmérésén, az esetleges hiányosságok feltárásán, valamint azok megszüntetésére irányuló cselekvési program kialakításán és megvalósítási eszközrendszerének felállításán alapul. A Regionális Hulladékgazdálkodási Tervhez illeszkedıen legfontosabb feladat a szelektív hulladékgyőjtés megvalósítása, valamint a csatornázás, és az illegális hulladéklerakók megszüntetése. A települési önkormányzatnak alapvetı ellátási kötelezettsége közé tartozik a településükön keletkezı kommunális hulladékok győjtésének, szállításának és elhelyezésének megszervezése. Az uniós csatlakozás szempontjából meghatározó szakterületek, a környezetvédelem és az infrastruktúra lemaradásának csökkentésére az unió miniszteri tanácsa segélyprogramot indított el. Az ISPA – „A tagjelöltek számára az elıcsatlakozási stratégia keretében nyújtandó strukturális támogatás” – az EU egy olyan eszközéül szolgált, melynek fı célja egyrészt az országok felkészítése a Strukturális Alapok támogatásának fogadására, másrészt az infrastruktúra és a környezetvédelem területén a csatlakozást hátráltató konkrét problémák megoldása. Az elsı körben hét környezetvédelmi projekt pályázott sikerrel, mintegy 45 millió euró támogatást elnyerve, közöttük a Miskolci Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt is. A szilárd kommunális hulladék ártalmatlanítása B-A-Z. megyében kizárólag depónia bázison alapuló lerakással történik, más jellegő kezelési eljárás nincs jelen a megyében. Általánosságban elmondható, hogy érvényesül az egy település - egy szeméttelep gyakorlata, melyeket mőszaki védelem és kellı körültekintés nélkül alakítottak többnyire évtizedekkel ezelıtt. Ezen lerakók kialakításukból adódóan potenciális szennyezı forrást jelentenek a talajra, talajvízre, levegıre, tehát elsıdleges célunk ezek számának csökkentése, felszámolása és rekultivációja kell hogy legyen, új regionális hulladéklerakókezelı létesítmények kialakítása mellett. A településen a lakossági kommunális hulladék elszállítására az önkormányzat által szerzıdtetett közszolgáltató az RWE Umwelt Miskolc Kft, amely a települési szilárd hulladékot, szervezett győjtés keretein belül a miskolci Bogáncs utcai hulladéklerakóba. A Bogáncs úti, jelenleg is üzemelı lerakó kapacitása hamarosan eléri maximumát, így égetı feladattá vált a hulladékgazdálkodás hosszútávú, jogszabályi követelményeknek megfelelı megoldása. A borsodi régióban a
problémák hasonlóak voltak, már többször próbálkoztak a térség települései egy korszerő, regionális lerakó kialakításával. Források és megfelelı nagyságú győjtıkörzet hiányában ez nem valósult meg. Egy új, az EU elıírásainak is megfelelı lerakó kialakítása óriási költséget jelent, melyet egyetlen önkormányzat sem képes magára vállalni. A probléma megoldását az jelentette, hogy Miskolc városa csatlakozott a régió ez irányú törekvéseihez. Ezáltal alakult ki egy olyan győjtıkörzet (kb. 260.000 fı), mely lehetıvé tette egy korszerő hulladékgazdálkodási rendszer kiépítését és jó esélyekkel pályázhatott EU-s, valamint hazai támogatások elnyerésére. Az elsı lépés az ISPA program támogatásának megpályázása volt. ISPA projekt keretein belül kialakítás alatt áll a szelektív hulladékgyőjtés kiterjesztése, egy új, EU elıírásoknak megfelelı válogatómő, egy komposztáló, és egy korszerő, megfelelı környezetvédelmi biztonságot nyújtó rendszerrel ellátott regionális hulladéklerakó építése. Miskolc város közgyőlése 1999. november 5-ei határozatával elfogadta, hogy az ISPA anyagi támogatásával a városban keletkezı települési szilárd hulladékok környezetvédelmi szempontból megfelelı elhelyezése érdekében regionális hulladéklerakó épüljön. A regionális lerakóhoz Miskolc városán kívül még az elsı körben további 35 település csatlakozott, akik elhatározásukat késıbb megállapodásban rögzítették. Az ISPA projekt célja: Egy komplex hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése, szakszerő, a magyar jogszabályoknak, EU normáknak megfelelı hulladékkezelés, győjtés, szállítás, ártalmatlanítás, azaz a hulladékkeletkezés és az ártalmatlanítás közötti folyamatban az egyes hasznosítható frakciók szelektív győjtése és szállítása hasznosítás céljából, a nem hasznosítható anyagok depónián történı elhelyezése, szakszerő kezelése, majd a mőködési idı elteltével a depónia tájba illeszkedı szakszerő lezárása, utókezelése. Az ISPA program keretein belül 21 illegális vagy nem megfelelı mőszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó rekultivációjára kerül sor. A rekultivációval érintett lerakók: Felsızsolca, Emıd, Harsány, Szirmabesenyı, Ónod, Vatta, Miskolc, Muszkás oldal Miskolc, Bogáncs út Miskolc, Martintelep Miskolc, Vologda, Nemesbikk, Hejıbába, Mezıcsát, Hernádnémeti, Aszaló, Alsózsolca, Sajóecseg-Boldva, Tiszapalkonya, Sajólád.
II.
FEJEZET: ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK MENNYISÉGE ÉS EREDETE
II.1. A keletkezı hulladékok típusa és éves mennyisége II.1.1. Nem veszélyes hulladékok
II/2. Táblázat: A keletkezı nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük [t/év ; m3/év] Település Sajószöged
Keletkezı hulladékok fajtánkénti mennyisége 1* [t/év] 2*[m3/év] 3*[m3/év] 4*[t/év] 5*[t/év] 6*[t/év] 646 32.650 0 0 0 300
1*: települési szilárd hulladék 2*: települési folyékony hulladék 3*: kommunális szennyvíziszap 4*: építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék 5*: mezıgazdasági és egyéb inert hulladék 6*: ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék A Hiba! A hivatkozási forrás nem található.ban a települési szilárd hulladékra vonatkozó mennyiségi adat az RWE Umvelt Miskolc Kft.. mérései alapján, a települési folyékony hulladékra vonatkozó mennyiségi adat az Önkormányzati adatszolgáltatás és a lakosegyenérték alapján lett meghatározva. A lakosegyenérték meghatározásának módja a V.3.1 fejezetben kerül kifejtésre. A településen a szilárd települési hulladék győjtését az RWE Umvelt Miskolc Kft. végzi szervezett keretek között. A begyőjtött kommunális hulladék az engedéllyel rendelkezı miskolci Bogáncs utcai hulladéklerakóra kerül elszállításra Az adatszolgáltatás alapján 300 t/év ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék keletkezik Önkormányzati felelısségi körben, melynek elszállítását Egerszegi István vállalkozó végzi. A hulladék a Tiszaújváros területén mőködı T Contractror Kft. kezelésében lévı szeméttelepre kerül beszállításra, ahol az ártalmatlanítás is történik. Az önkormányzati adatszolgáltatások alapján kommunális szennyvíziszap, építési-bontási és egyéb inert hulladékok, mezıgazdasági és egyéb inert hulladékok nem keletkeznek önkormányzati felelısségi körben. II.1.2. Szelektíven győjtött, kiemelten kezelendı hulladékáramok
A II.1.2.1-es táblázatban feltüntetett kiemelten keletkezı hulladékok elszállítatását az önkormányzat a Meditrade Bt.-vel eseti megbízások alapján szállíttatja el. II.1.2.1 táblázat: Az Önkormányzat felelısségi körében keletkezett kiemelten kezelendı hulladékok Mennyiség Hulladék (t/év) Veszélyes hulladékok Hulladékolajok 0,2 Akkumulátorok és szárazelemek 0,2 Kiselejtezett gépjármővek 1,0 Egészségügyi hulladékok 0,5 Egyéb hulladék 1,0 Nem veszélyes Gumi hulladékok 0,3 Egyéb hulladék 2,7 A nem önkormányzati felelısségi körbe tarozó cégeknek és vállalkozásoknak a keletkezı veszélyes és nem veszélyes hulladékainak mennyiségérıl a 164/2003. (X.18.)-as Korm. rendelet értelmében rendszeres bejelentést kell tegyenek az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség felé, és ezen hulladékok elszállításáról és ártalmatlaníttatásáról gondoskodni kötelesek. A hivatkozott kormányrendelet és a 2006-os hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálatának pontosításának érdekében az Önkormányzatnak célszerő felülvizsgálnia hulladékgazdálkodási szempontból a közigazgatási területén belül mőködı vállalkozásokat. A keletkezı állati tetemek elszállítatását a lakosság a SZATEV Fehérjefeldolgozó-, Takarmánygyártó és Közszolgáltató Rt. segítségével oldja meg. Szervezett szelektív hulladékgyőjtés jelenleg nincs a településen. II.1.3. Csomagolási hulladékok
Az érintett településen a csomagolási hulladékok szelektív győjtése még nem valósult meg. II.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége
II.2.1. Nem veszélyes hulladékok
A település közigazgatási területén az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatszolgáltatása alapján található egy illegális hulladéklerakó. Az illegális hulladéklerakó és az illegális hulladékhalmok tartalmaznak települési szilárd hulladékot és a lakosságnál keletkezı építési-bontási hulladékot, csomagolási hulladékot, gumit és elég nagy százalékban zöld hulladékot. A hulladéklerakók felszedése, lezárása, valamint rekultivációja jelenleg nem megoldott. A települési folyékony hulladék jelentıs része a használatban lévı egyedi szennyvíztárolók nem megfelelı szigetelése miatt a talajba szivárog, illetve vannak olyan ingatlanok, amelyek még egyedi zárt szennyvíztárolóval sem rendelkeznek. A lakosság jelentıs folyékony hulladék-mennyiséget juttat a talajba különbözı egyéb módokon is. A zöld hulladékok egy részét a lakosság a saját ingatlanán hasznosítja. II.2.2. A területen felhalmozott, kiemelten kezelendı hulladékáramok
A településen felhalmozott, kiemelten kezelendı hulladékok nem találhatók. II.2.3. Csomagolási hulladékok
Csomagolási hulladékok a településen nem halmozódtak fel.
II.3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége II.3.1. Nem veszélyes hulladékok
II/3. Táblázat: A településrıl kiszállított nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük Település Sajószöged
Kiszállított hulladékok fajtánkénti mennyisége 1* [t/év] 2*[m3/év] 3*[m3/év] 4*[t/év] 5*[t/év] 6* 645,92 3.265 0 0 0 300
1*: települési szilárd hulladék 2*: települési folyékony hulladék
3*: kommunális szennyvíziszap 4*: építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék 5*: mezıgazdasági és egyéb inert hulladék 6*: ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék
A II/3-as táblázatban feltüntetett települési folyékony hulladék a tengelyen elszállított becsült mennyiséget tükrözi. A települési folyékony hulladékra vonatkozó mennyiségi adat a lakosegyenérték és az önkormányzati adatszolgáltatás alapján lett meghatározva. A lakosegyenérték meghatározásának módja a V.3.1 fejezetben kerül kifejtésre. A településrıl a folyékony hulladék a tiszaújvárosi szennyvíztisztító telepre kerül. A települési folyékony hulladék kiszállítására szerzıdtetett közszolgáltató a Sajó Vízmő Kft. Az adatszolgáltatás alapján 300 t/év ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék keletkezik Önkormányzati felelısségi körben, melynek elszállítását Egerszegi István vállalkozó végzi. A hulladék a Tiszaújváros területén mőködı T Contractror Kft. kezelésében lévı szeméttelepre kerül beszállításra, ahol az ártalmatlanítás is történik. II.3.2. A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendı hulladékáramok
A településre nem történik kiemelten kezelendı hulladékáram beszállítása. A kiemelten kezelendı kiszállított hulladékokat a II.1.2.1-es táblázatban tüntettük fel. Ezen hulladékok kiszállítatását az önkormányzat a Meditrade Bt.-vel eseti megbízások alapján szállíttatja el. II.3.3. A településre beszállított és onnan kiszállított csomagolási hulladékáramok
A településre nem szállítanak szelektíven győjtött csomagolási hulladékot és miután nem valósult meg a szelektív hulladékgyőjtés nem történik kiszállítás sem. II.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása II.4.1. Nem veszélyes hulladékok
II/4. Táblázat: A nem veszélyes hulladékok kezelési arányainak bemutatása (hulladékmérleg) Hulladék Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok
Hasznosítás
Égetés
Lerakás
t/év 0 0 0
% 0 0 0
t/év 0 0 0
% 0 0 0
t/év 362,78 0 0
% 54,7 0 0
0
0
0
0
0
0
Egyéb módon kezelt t/év % 0 0 3.265 80,3 800 19,7 0
0
Hulladék Mezıgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyeshulladékok Összesen
Hasznosítás
Égetés
Lerakás
Egyéb módon kezelt t/év %
t/év
%
t/év
%
t/év
%
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
300
45,3
0
0
0
0
0
0
662,78
100
4.065
100
A II/4-es táblázatban feltüntetett települési folyékony hulladék kezelt mennyisége a becsült adatok alapján a településen keletkezı összes települési folyékony hulladék elenyészı mennyisége (10%). A fennmaradó folyékony hulladék mennyiség kezelésének módjáról nem rendelkezünk adatokkal. A táblázatban feltüntetett települési folyékony hulladék a tengelyen elszállított becsült mennyiséget tükrözi. A települési folyékony hulladékra vonatkozó mennyiségi adat a lakosegyenérték alapján lett meghatározva. A lakosegyenérték meghatározásának módja a V.3.1 fejezetben kerül kifejtésre. A II/4-es táblázatban látható, hogy a településen jelenleg nem folyik sem hulladékhasznosítási, sem hulladékégetési tevékenység. A táblázatban jól látható az is, hogy a településen keletkezı szilárd hulladék kezelés napjainkban a hulladék lerakására korlátozódik. II.4.2. Kiemelten kezelendı hulladékáramok
Az önkormányzat felelısségi körébe tartozó kiemelten kezelendı hulladékot a Meditrade Bt. szállítja el eseti megbízások során. Ezen hulladékcsoport mennyiségi adatait a II.1.2.1-es táblázat tartalmazza. II.4.3. Csomagolási hulladékok
Ezen hulladéktípus esetében hulladékmérleg felállítása nem lehetséges, mivel a csomagolási hulladékok szelektív győjtése még nem valósult meg a vizsgált területen.
III.
FEJEZET: A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETİ MŐSZAKI KÖVETELMÉNYEK
III.1. A jogszabályokban meghatározott mőszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre elıírt követelmények ismertetése
A tervezési területen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat - az önkormányzat jegyzıje, - az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség látja el, (engedélyek kiadása, ellenırzések) az érintett szakhatóságok bevonásával. A településen a hulladékok begyőjtésén, elszállításán kívül egyéb hulladékkezelési tevékenység nem történik. A következı táblázat a területen hulladékbegyőjtést végzı vállalkozások adatait tartalmazzák. III/5. Táblázat: A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezése, címe, az engedély tárgya, száma Engedélyes neve
RWE Umwelt Miskolc Kft.
SZATEV Fehérjefeldolgozó és Takarmánygyártó és Közszolgáltató Rt Egerszegi István
Cím
3527 Miskolc, József Attila út. 65.
Telephely
Miskolc Bogáncs utca
Tárgy*
Engedély száma
1. 1198415/2001 Települési szilárd Kelt: hulladék 2002 május 28. begyőjtése, szállítása, 2. Kiegészítés: ártalmatlanítása 14226-19/2002 Kelt: 2004 július 20.
Engedély érvényességi ideje 1. 2005. augusztus. 31.
2. 2005. december 31.
3800 Szikszó
3800 Szikszó Külterület
veszélyes hulladék kezelés
0510000152
n. a.
Miskolc, Ibolya u. 33
n. a.
n. a.
n. a.
n. a.
Veszélyes hulladék 14/1204-6/2003 begyőjtés és szállítás Tiszaújváros Települési Szennyvíztiszfolyékony H-1199-28/97 tító telep hulladék szállítás
3508 Miskolc, 3508 Miskolc, MEDITRADE Fogarasi út 1/A Fogarasi út 1/A Bt.
2006 június 30
358 Tiszaújváros Tisza út 2/A
Határozatlan idıre visszavonásig
Sajó Vízmő Kft
Engedélyes neve
Cím
Telephely
Tárgy*
Engedély száma
Engedély érvényességi ideje
és ártalmatlanítás, kezelés * az a tevékenység, amelynek végzését engedélyezték
IV.
FEJEZET: AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK
A településen, a hatályos jogszabályokban meghatározottaktól eltérı helyi, vagy egyedi intézkedések nem történtek. V.
A HULLADÉKOK KEZELÉSE, A KEZELİTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK
V.1. Hulladékok győjtése és szállítása
A településen keletkezett összes települési szilárd hulladékot jelenleg az RWE Umwelt Miskolc Kft. (Miskolc, József Attila út. 65.) szállítja el, szervezett hulladékgyőjtés (közszolgáltatás) keretein belül, a környezetvédelmi elıírásoknak megfelelı szállító jármővekkel lerakással történı ártalmatlanításra, a miskolci Bogáncs utcai hulladéklerakóra. Az adatszolgáltatás alapján 300 t/év ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék keletkezik Önkormányzati felelısségi körben, melynek elszállítását Egerszegi István vállalkozó végzi. A hulladék a Tiszaújváros területén mőködı T Contractror Kft. kezelésében lévı szeméttelepre kerül beszállításra, ahol az ártalmatlanítás is történik. A kiemelten kezelendı hulladékok begyőjtését és szállítását a Meditrade Bt. látja el. V/6. Táblázat: A keletkezı települési folyékony hulladékok győjtése, szállítása és elhelyezése 2004-ben Település Sajószöged
Települési folyékony hulladék Győjtés, szállítás Elhelyezés Tiszaújváros Sajó Vízmő Kft Szennyvíztisztító telep
Az V/6-os táblázat a tengelyen elszállítandó települési folyékony hulladékkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozik. A táblázatban szereplı Sajó Vízmő Kft.,
a települési folyékony hulladék elszállítására szerzıdtetett közszolgáltató, aki a szippantott szennyvizet a tiszaújvárosi szennyvíztisztító telepre szállítja. V.1.1. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése
Jelenleg a tervezési területen sem szilárd sem folyékony hulladék újrahasznosítási tevékenység nem folyik.
V.1.2. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése
V/7. Táblázat: Engedély nélküli, illegális (vad) lerakók, használaton kívüli vagy nem megfelelı mőszaki védelemmel rendelkezı lerakók és az ott lerakott hulladékok mennyisége
Helyszín
Lerakott hulladék megnevezése
Státusza
Lerakott hulladékmennyiség [t]
Önkormányzati adatszolgáltatás alapján
Sajószöged
építési-bontási és települési szilárd hulladék
n. a.
n. a.
Lerakott hulladékLerakó állapota mennyiség [m3] Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatai alapján nyitott, nem 10.000 üzemelı
A település közigazgatási területén található egy illegális hulladéklerakó. A nem megfelelıen kialakított lerakók és a kisebb hulladéklerakatok: • potenciális talaj és talajvízszennyezı hatásúak és a felszín közeli rétegek vízáteresztı képessége függvényében a mélyebben fekvı rétegek is szennyezıdhetnek. • elıidézhetik a területen a rágcsálók elszaporodását, melyek az ember számára fertızésveszélyt jelentenek, veszélyes betegségeket terjesztenek, rontják a település külsı megjelenését, és jelentıs bőzhatás terhelheti a környezetet. V.2. A települési szilárd ismertetendı tényezık
hulladékgazdálkodás
helyzetelemzésénél
elıírtakon
túl
V.2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és a hasznosítás aránya a tervezési területen
Az érintett településen jelenleg másodnyersanyag visszanyerés nincs. Az önkormányzatnak nem közvetlen feladata a hulladékhasznosítás, de az országos és regionális tervekben szereplı hasznosítási arányok eléréséhez szükséges feltétel a szelektív hulladékgyőjtés bevezetése. A települési szilárd hulladékból történı másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, fém, üveg, mőanyag stb. frakcióknak a hulladék többi részétıl történı elkülönített győjtését és begyőjtését.
A hasznosítás legfontosabb feltétele a szelektív hulladékgyőjtési infrastruktúra biztosítása, a hulladékgyőjtı szigetek kialakítása, hulladékudvarok kialakítása, a szigeteken üveg, papír, mőanyag, fém hulladékok elkülönített győjtésére alkalmas konténerek elhelyezése. A szelektív hulladékgyőjtés kritikus pontja, azoknak a hasznosítási lehetıségeknek a feltérképezése, amelyek még a gazdaságosan szállítható távolságon belül fogadni képesek a szelektíven győjtött hulladékokat. Az EU-s elvárásoknak megfelelı rendszer kialakításával, folyamatosan bevezetésre kerül a szelektív hulladékbegyőjtı hálózat kialakítása. A településen - 1500 fı/győjtıszigettel számolva – 2 győjtısziget telepítése tervezhetı. V.2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkezı biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebbıl a lerakásra kerülı mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelıkapacitás
A települési szilárd hulladékban a biológiailag lebomló hányadot a zöld (növényi) és háztartási (konyhai) hulladék mennyisége jelenti. Az önkormányzat tevékenysége során „biohulladéknak” tekinthetık, a település parkjainak, közterületeinek fenntartásából származó zöld hulladékok, melyek az esetek többségében a szilárd települési hulladékkal keverve a hulladéklerakóra kerülnek. A lakosságnál keletkezı zöld hulladékok egy részét a lakosság házilag hasznosítja, egy része pedig a települési szilárd hulladék közé kerül, és azzal együtt kerül elszállításra a hulladéklerakókra. Ezen hulladékok mennyiségére nem áll rendelkezésünkre adat. Az országos csökkentési célkitőzések alapját a Hgt. 56.§-a tartalmazza, amely szerint meg kell határozni a hulladéklerakóban lerakott biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat. A mért értékhez viszonyítva a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat 2004. július 1 napjáig 2007. július 1 napjáig 2014. július 1 napjáig
75%-ra 50%-ra 35%-ra
kell csökkenteni. V.3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése
V.3.1. A településen keletkezı települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi győjtés körzetenként
A közszolgáltató által begyőjtött települési folyékony hulladék a tiszaújvárosi szennyvíztisztító telepen kerül elhelyezésre. A 213/2001. (XI.14.) Korm. rend. alapján települési folyékony hulladék az a szennyvízelvezetı hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely - emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közmőpótló berendezéseinek ürítésébıl, - a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekbıl, valamint - a gazdasági de nem termelési, technológiai eredető tevékenységbıl származik. Az illegális hulladék lerakásához hasonlóan – helyenként jóval jelentısebb – problémát jelentenek az illegális folyékony hulladék leürítések is. Ez elsısorban a település széleken, fasorokban jellemzı. Az illegális leürítések megakadályozására, a szállítás hatékonyabb ellenırizhetısége érdekében be kell vezetni a települési folyékony hulladék kezelési közszolgáltatást. A lakosok kötelesek a közszolgáltatást igénybe venni és folyékony hulladékukat az önkormányzat által kijelölt begyőjtı szervezettel szállítatni, mely szervezet pedig az önkormányzat által kijelölt befogadóba köteles szállítani. Ezek mellet viszont a régió több településén nincs közszolgáltatás, a szállítást vállalkozók végzik. A települési folyékony hulladékkal (továbbiakban TFH) kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet szabályozza. A Hgt. elıírja azt, hogy az önkormányzat köteles közszolgáltatást biztosítani, a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Az önkormányzat felelıssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azokat pályáztathatja, amelyek az összes jogszabályi feltételnek megfelelnek. A Hgt. 20. §-a egyértelmően meghatározza a települési folyékony hulladékra vonatkozó elıírásokat, az ingatlantulajdonos kötelezettségeit. Az ingatlantulajdonosok felelıssége az ingatlan területén keletkezı szennyvíz tárolására szolgáló létesítmények elıírás szerinti megépítése, a keletkezı szennyvizek elszállíttatása, amely az erre a feladatra jogosult, megfelelı engedéllyel rendelkezı közszolgáltató vállalkozók igénybevételével lehetséges.
A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles tevékenység, mely tevékenységet a környezetvédelmi elıírások betartása mellett, a hulladék sajátosságait figyelembevevı speciális szállítójármővel lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelı szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végzı felelıssége, hogy a birtokában lévı hulladékot engedéllyel rendelkezı kezelınek adja át, további kezelésre. Általános tapasztalat, hogy a vezetékes ivóvízellátás fejlettsége nem áll arányban a csatornahálózat kiépítettségével illetve ahol kiépült a csatornahálózat ott sem teljes a rákötöttség. A keletkezı szennyvíz jelentıs része tehát szennyvíztárolókba kerül. A szennyvíztárolókra általánosan a következı megállapítások tehetık: • Általában engedély nélkül létesültek, szakszerő mőszaki segítség nélkül • Döntı többségük korszerőtlen agy használatuk a talaj és talajvízkészlet folyamatos szennyezését eredményezi • Nem vízzáróan alakították ki a medencéket, gyakran szándékos az elszivárogtatás biztosítása, ezáltal közvetlenül szennyezik a talajt és a talajvizet • Az önkormányzat részérıl nincs kellı kapacitás állapotuk rendszeres ellenırzésére Ezen tényezık mellett a szennyvíztisztító telepekre kerülı folyékony hulladék mennyiségét tovább csökkentik a fıként a korábbi évekre illetve a bázis évre igen jellemzı illegális szennyvízkiürítések. Mivel a legtöbb érintett településrıl nincs adat a települési folyékony hulladékra vonatkozóan, így annak mennyiségi meghatározása, számítással az alábbiak szerint történik. Célszerő lakosegyenértékben (továbbiakban Leé) megadni a kezelendı mennyiségeket és kapacitásokat, (mely megegyezik az EU-ban használatos mértékegységgel is). Az adatszolgáltatás alapján az átlagos vízfogyasztás a településen 50 liter/fı naponta és a fogyasztott vízmennyiségbıl mintegy 80%-ban lesz szennyvíz. Az alkalomszerő szippantás miatt, a tárolóeszközökben győjtött települési folyékony hulladék jellegzetessége, hogy - mivel nem a keletkezés idıpontjában kerül szippantásra és elszállításra -, a tárolóeszközök zárt építése esetén is van veszteség a párolgás miatt, illetıleg a hosszabb idejő tárolás ideje alatt meginduló biológiai folyamatok következtében végbemenı természetes sőrősödésbıl eredıen. Az elszállítandó települési folyékony hulladék mennyiségének számbavétele során számolni kell azzal, hogy a települési folyékony hulladék tárolására szolgáló egyedi tárolók, szennyvízaknák nem zártak, aminek következtében
további veszteség jelentkezik, vagyis a tengelyen elszállítandó települési folyékony hulladék-mennyiség kevesebb lesz. Amennyiben a tárolók zártak, a tárolás során adódó párolgás miatt a keletkezı nyers szennyvíznél 20%-kal kevesebb szennyvízmennyiség kezelésérıl kell gondoskodni. Amennyiben a tároló nem zárt, a keletkezı nyers szennyvíznek csak kb. a tizenketted része (8-9%) marad a tárolóban. V/8. Táblázat:
A keletkezı települési folyékony hulladék mennyisége
Települési folyékony hulladék
Leé [m3/év/fı]
Mennyiség
14,2
32.650
[m3/év]
V/9. Táblázat: Az egyedi szennyvíztárolókból begyőjtött települési folyékony hulladék mennyisége
Települési folyékony hulladék
Begyőjtött mennyiség [t/év]
Kezelési mód
3.265
Szennyvíztisztító telepen történı kezelés
A rendelkezésünkre álló adatok alapján a településen 32.650 m3 települési folyékony hulladék keletkezik. Ebbıl a mennyiségbıl a fentebb leírtak alapján 3.265 m3 szennyvíz tengelyen szállítva kerül a tiszaújvárosi befogadóba. V.3.2. A települési folyékony hulladék kezelése
A következı táblázat a település szennyvízcsatorna ellátottságát mutatja 2002ben. V/10. Táblázat: A település szennyvízcsatorna ellátottsága 2002-ben Település Sajószöged
Szennyvízelvezetı hálózat Nincs kiépítve
Rákötések aránya [%] 0
Jelenleg a településen nincs kiépített szennyvízelvezetı csatornahálózat, így jelentıs a helyi tárolókban, szennyvízaknákban győjtött települési folyékony
hulladék mennyisége, melyek nem zárt rendszerőek és szippantásuk több helyen nem rendszeres. V.4. A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése
A települési folyékony hulladékot a közszolgáltató a tiszaújvárosi szennyvíztelepre szállítja be. Az Önkormányzat adatszolgáltatása alapján a tiszaújvárosi szennyvíztelepre beszállított szennyvízbıl 800 m3/év szennyvíziszap keletkezik, melynek ártalmatlanítása Sajó Vízmő Kft által üzemeltetett szennyvíztelepen történik.
VI.
FEJEZET: AZ ELÉRENDİ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA
A tervezési területen az elérendı hulladékgazdálkodási célokat a Hgt., az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és Észak-Magyarországi Statisztikai Régió hulladékgazdálkodási tervében megfogalmazott célkitőzések alapján határoztuk meg. VI.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitőzései a tervezési területen, a tervidıszak végére várhatóan keletkezı hulladékok mennyisége és összetétele VI.1.1. A képzıdı hulladék mennyiségének várható alakulása
VI/11. Táblázat: A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége [t/év] Hulladék Települési szilárd hulladék [t/év]
2002* 646
2005* 665,4
Települési folyékony hulladék [m3/év]
32650
34282,5
2008* 685,3 35996,6 3
A VI/11. Táblázatban és az 1. ábrán látható, hogy a települési szilárd hulladék mennyisége tömegében csak kis mértékben fog növekedni, a csomagolóanyagok térnyerése miatt azonban a hulladékok térfogatának évi 2-3 %-os növekedése várható. Inert hulladék, és szennyvíziszap jelenleg és várhatóan a terv elsı felülvizsgálatáig (2007. december. 31.) nem képzıdik önkormányzati felelısségi körben.
1. ábra: Települési szilárd hulladék várható mennyisége [t/év] Települési szilárd hulladék (t/év) 690 680 670 660 650 640 630 620
Települési szilárd hulladék (t/év)
2002
2005
5008
A szippantott települési folyékony hulladék mennyisége, a szennyvízelvezetési program elırehaladtával várhatóan folyamatosan csökkenı tendenciát mutat 2. ábra, de a csatornázottság arányának növekedésével, és a szennyvíztisztító telepek létesítésével az évente keletkezı kommunális szennyvíziszap mennyiségének növekedése várható.
2. ábra: A szippantott települési folyékony hulladék várható mennyisége [t/év] Települési folyékony hulladék (t/év) 37000 36000 35000 34000
Települési folyékony hulladék (m3/év)
33000 32000 31000 30000 2002
2005
2008
Az egészségügyi hulladékok, valamint az elektromos és elektronikai hulladékok mennyisége terén is növekedés várható. VI/12. Táblázat:A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége [t/év] Hulladék Papír és karton Mőanyag Üveg Textil Összesen
2005* [t/év] 73,2 20 20 60 173,2
2008* [t/év] 75,5 20,5 20,5 62 176,5
3. ábra: A képzıdı települési szilárd hulladékból szelektíven győjtött hulladékáramok tervezett mennyisége [t/év] 80 70 60 Papír
50
Mőanyag
40
Textil
30
Üveg
20 10 0 2005
2008
A fenti mennyiségeket a szolgáltatótól kapott mennyiségek és a régióra vonatkozó hulladékgazdálkodási célkitőzések alapján határoztuk meg. A tervezési területen 2002-ben keletkezett szilárd hulladék mennyisége 646 t. Az ebben lévı, de jelenleg nem hasznosított hulladékok szakirodalmi adatok alapján az alábbi megoszlásban vannak jelen 4. ábra: • • • • •
Papír: Mőanyag: Textil: Üveg: Egyéb
11% (71,06 t), 3 % (19,38 t), 3 % (19,38 t), 9 % (58,14 t). 74% (478,04 t) 4. ábra: Hulladékok megoszlása [%]
papír mőanyag textil üveg egyéb
A régióra vonatkozó célkitőzések szerint, a szelektív hulladékgyőjtés feltételeinek megvalósulását követıen 2005-re a fenti hasznosítható hulladékok 50 %-át, 2008-ra pedig közel 75 %-át kell elkülönítetten összegyőjteni. VI.1.2. Csökkentési célok
A hulladékképzıdés megelızése, valamint a keletkezı hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében elınyben kell részesíteni: • Az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását • Az anyagnak, illetıleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tarását • A legkisebb tömegő és térfogatú hulladékot és szennyezı anyagot eredményezı termékek elıállítását • A hulladékként kockázatot jelentı anyagok kiváltását Újrahasználat, szelektív győjtés, hasznosítás:
A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag elınyös, mőszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elısegítése érdekében a hasznosítási lehetıségeknek megfelelıen elkülönítve kell győjteni (szelektív hulladékgyőjtés). A hulladékban rejlı anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történı helyettesítésére, valamint – ha ezek nem megoldhatók – a hulladék energiahordozóként való felhasználására. A település a közszolgáltatóval tárgyalásokat folytat a szelektív hulladékgyőjtés bevezetésének érdekében (győjtıszigetek elhelyezése, darabszáma, rendszeres elszállítása, karbantartása).
Komposztálás, biogáztermelés: A biológiailag lebontható anyagok minél nagyobb arányát kell komposztálással illetve biogáz termeléssel hasznosítani. A biohulladék kezelését és a komposztálás mőszaki követelményeit a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet szabályozza. Az ISPA program keretében a Hejıpapiban lévı Regionális Hulladéklerakó területén egy komposztálómő létesül, melynek segítségével a közszolgáltató a törvényben elıírtaknak megfelelıen a hulladék szervesanyag tartalmának csökkentését megvalósíthatja. Ártalmatlanítás: Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történı hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a mőszaki, illetıleg gazdasági lehetıségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. Tilos a hulladékot elhagyni – a győjtés, begyőjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérı módon- felhalmozni, ellenırizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni. A településrıl begyőjtött hulladék a Hejıpapiban létesülı regionális hulladéklerakón kerül ártalmatlanításra. A 7137-40/2003 ügyiratszámú Hejıpapi 073/1 Regionális kommunális szilárd hulladék lerakása egységes környezethasználati engedélyben szereplı adatok alapján a közszolgáltató a mőködési területérıl 287.414 m3/év hulladékot tervez beszállítani a regionális lerakóra. A hulladékgazdálkodás célrendszere:
• Hulladékképzıdés megelızése, keletkezı hulladék veszélyességének csökkentése • Újrahasználat, hasznosítás • Biztonságos ártalmatlanítás Megelızés: Megelızési intézkedéseket kell biztosítani, a képzıdı, kezelendı hulladék mennyiség csökkentésére. Ennek érdekében ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák bevezetését, az újrahasználható és a tartós termékek piacra kerülését, valamint a fogyasztói szokásokat ebbe az irányba befolyásoló tájékoztató, felvilágosító munkát. A veszélyes hulladékok terén a képzıdés megelızése és a veszélyesség csökkentése a fı cél. Ennek érdekében mérsékelni, korlátozni kell a veszélyes anyagok felhasználását (toxikus nehézfémek, POP, VOC, PIC anyagok stb.), és ösztönözni kell a hulladékszegény technológiák alkalmazását, a gyártási maradékok visszaforgatását. Hasznosítás: A hasznosítás terén az EU-s elıírásoknak megfelelıen a csomagolási hulladék hasznosításában 2005-ig el kell érni az 50%-os hasznosítási arányt; a lerakott települési hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát 2004-ig az 1995-ben képzıdött mennyiség 75%-ára, 2007-ig 50%-ára (2014-ig 35%-ára) kell csökkenteni; a gumiabroncs hulladék 2003-tól, a gumiırlemény 2006-tól életbe lépı lerakási tilalmára tekintettel ezek elkülönített begyőjtését és hasznosítását meg kell oldani Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2003-2008). Összességében el kell érni, hogy az idıszak végére a képzıdı, nem biomassza jellegő hulladék mintegy felének anyagában történı vagy energetikai hasznosítása megvalósuljon, lerakásra pedig csak a más módszerrel nem ártalmatlanítható hulladék kerülhessen. A biológiai úton lebontható növényi és állati hulladék lerakását teljes egészében meg kell szüntetni, és ennek érdekében a talajba közvetlenül vissza nem forgatható hulladék kezelésére komposztáló, biogáz-elıállító és felhasználó, illetve bioenergia hasznosító létesítményeket kell kialakítani. E létesítményekben kell megoldani az élelmiszer-ipari hulladék kezelését is. Ezzel párhuzamosan be kell zárni és szükség esetén fel kell számolni a dögkutakat és állati hulladéklerakókat, és átfogó rendszert kell kiépíteni az állati eredető hulladék feldolgozására. A fertızésveszélyes hulladékot égetıberendezésekben kell ártalmatlanítani. A településrıl az állati tetemek elszállítását a SZATEV Rt. segítségével oldják meg a lakosok.
A kiemelten kezelendı hulladékáramok esetében gondoskodni kell ezen hulladékfajták anyagspecifikus kezelési szabályainak kidolgozásáról, a többi hulladéktól való elkülönített győjtési begyőjtési és kezelési, ezen belül hasznosítási rendszerének kiépítésérıl, illetve ezek létrejötte feltételeinek megteremtésérıl. Állami intézkedések szükségesek begyőjtırendszerek kialakításának bátorítására, a hasznosítás (anyagában vagy főtıanyagként történı) elısegítésére, a veszélyes összetevık csökkentésére vonatkozóan. A veszélyes hulladékok terén növelni kell a hasznosítás mértékét, 2008-ig el kell érni legalább a 30%-os hasznosítási arányt. Ki kell alakítani a hulladék anyagok hasznosításának EU-komform mőszaki követelményrendszerét (szabványok) a jelenlegi szabályozás figyelembevételével. Biztonságos ártalmatlanítás: Az ártalmatlanítás területén biztosítani kell, hogy csak a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, és a nem megfelelıen kialakított hulladéktárolók és –lerakók legkésıbb 2009-ig bezárásra, felszámolásra, illetıleg az elıírásoknak megfelelıen felújításra kerüljenek. A hulladék környezetvédelmi szempontból megfelelı égetési feltételeit biztosítani nem tudó berendezéseket legkésıbb 2005-ig fel kell újítani vagy be kell zárni, illetıleg az ilyen hulladékégetést le kell állítani. A végsı lerakóhelyre kerülı veszélyes én nem veszélyes hulladék mennyiségét egyaránt mintegy 20%-kal kell csökkenteni. Települési szilárd hulladék: Az országos csökkentési célkitőzések alapjait a Hgt. tartalmazza. Ezek szerint a hulladéklerakókra méréssel megállapított mennyiségek kerülhetnek lerakásra. Meg kell határozni a hulladéklerakóban lerakott hulladékok - szabványnak megfelelıen mért - összetételét és az összetevık tömeg szerinti megoszlását, ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmát. A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50% hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. Települési folyékony hulladékok: A szippantott települési folyékony hulladék mennyisége folyamatosan csökken a csatornázási és szennyvízelvezetési program elırehaladtával. A cél minden település esetében a csatornahálózat kiépítése, a szükséges szennyvíztisztítókkal, a szennyvíz csatornázottság 100%-os lefedési arányának elérése és a településen
lévı összes ingatlan rákötése a szennyvízelvezetı hálózatokra, az ingatlanokon lévı egyedi (általában nem vízzáró) szennyvíztározók megszüntetése, azaz a települési folyékony hulladék keletkezésének, illetve a talajba való jutásának a minimálisra szorítása, mely végzése folyamatos. A szennyvízelvezetı hálózatra rá nem kötött ingatlanok hálózatra való csatlakoztatásáig, el kell érni ezen ingatlanokon lévı szennyvíztároló létesítményekbıl a szennyvíz minél nagyobb arányú összegyőjtését és elszállítását a szükséges engedélyekkel rendelkezı szennyvíztisztítókba. Minden településen a csatornával ellátott lakások számánál kisebb arányban valósulnak meg a szennyvízhálózatra való rákötések. Az önkormányzatnak szorgalmazniuk kell a csatornahálózatra történı rákötéseket, a talaj- és talajvízszennyezés mértékének csökkentése érdekében. Ennek okán az érintett településen önkormányzati rendeletben talajterhelési díjtételt kell meghatározni. A bevezetésre került talajterhelési díj megfizettetése segíteni fogja a rákötések számának növelését, azonban további akciók, kötelezések szükségesek a kiépült csatornahálózat minél jobb kihasználtságának eléréséhez Kommunális szennyvíziszap: A kommunális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program elırehaladásával abszolút értelemben folyamatosan növekedni fog. A keletkezı és hasznosítandó iszapmennyiséget a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal csökkenteni kell. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell a közcsatornákba vezetett ipari szennyvizek minıségének szigorú ellenırzésével, szükség esetén korlátozásokkal. Meg kell valósítani a képzıdı szennyvíziszapok olyan elıkezelést, amely lehetıvé teszi az iszapok mezıgazdaságban való hasznosítását, vagy a hulladék lerakására, illetve égetésére vonatkozó követelmények betartását. A keletkezett szennyvíziszapok felhasználása történhet a mezıgazdaságban vagy az energiaiparban. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezıgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályait az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet; A hulladékok égetésének mőszaki követelményeirıl, mőködési feltételeirıl és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeirıl 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet; A biohulladék kezelését és a komposztálás mőszaki követelményeit a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet szabályozza. Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék: Csökkentési célkitőzés a technológiák ismeretében nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakértıi vélemények hosszútávon is a keletkezı hulladék mennyiségének évenkénti kis mértékő növekedését jósolják (15 éves távlatban
is). A lerakandó inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével lehetséges. Az inert hulladék elhelyezése történhet új építmények alapjában, útépítés során, a teherviselı rétegben, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik. Lakossági és intézményi veszélyes hulladék győjtés, kezelés: A tapasztalatok alapján a lakossági és intézményi veszélyes hulladékok győjtésére hulladékudvaron kerülhet sor vagy veszélyes hulladék győjtésére kialakított speciális edényzetben. A lakosságnál jellemzıen elıforduló veszélyes hulladékok lehetnek: - lejárt szavatosságú gyógyszerkészítmények, - olajos flakonok, - használt étkezési zsírok-, olajok, - szárazelemek, - számítástechnikai hulladékok, stb. Ezen hulladékok győjtésére az önkormányzatnak a közszolgáltatóval együttmőködve célszerő megoldási javaslatot, megvalósítási koncepciót kidolgoznia. A lakossági és intézményi veszélyes hulladék győjtésére, kezelésre alkalmas lehet a Hejıpapiban létesülı regionális hulladéklerakó területén épülı hulladékudvar. Állati tetemek: Az állati tetemek elszállítását a vizsgált településen a SZATEV Rt végzi, amely cég a begyőjtött tetemeket a telephelyére szállítja és ott kezeli. Biológiailag lebomló hulladékok: A biológiailag lebontható anyagok minél nagyobb arányát kell komposztálással illetve biogáz termeléssel hasznosítani. A biohulladék kezelését és a komposztálás mőszaki követelményeit a 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet szabályozza. Az ISPA program keretében a Hejıpapiban lévı Regionális Hulladéklerakó területén egy komposztálómő létesül, melynek segítségével a közszolgáltató a törvényben elıírtaknak megfelelıen a hulladék szervesanyag tartalmának csökkentését megvalósíthatja. A településen a komposztálás megvalósulásának másik útja lehet a házi komposztálás népszerősítése is.
VI.2. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitőzések tervezése
Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkezı hulladék hasznosítása, nem feladata hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkezı hulladék jövıbeni hasznosítási céljait. Ennek érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén bejelentett vállalkozásokat és önkormányzati intézményeket, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl szóló 164/2003.(X.18.) Korm. rendelet értelmében, célszerő felülvizsgálnia. Tekintettel a Hgt. által megfogalmazott biológiailag lebomló hulladékok csökkentési koncepciójára vonatkozó elıírásokra, 2008-ig elsıdleges prioritása kell, hogy legyen a zöld- és biohulladékok komposztálásának. A hasznosítható hulladékok esetében az elıkészítı, feldolgozó és hasznosító rendszert helyi szinten kell kialakítani, vagy az adott településnek csatlakoznia kell egy már meglévı mőködı rendszerhez.
VI/13. Táblázat: A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok
Hulladék
Hasznosítási, ártalmatlanítási cél
A szelektív hulladékgyőjtés bevezetése és Települési szilárd kiterjesztése hulladék 2005-ig a lakosság 40 %-nál 2008-ig a lakosság 60 %-nál
Mennyisé [%] g [t/év] 40 60
26 58
A hasznosítási és ártalmatlanítási célok a helyi és a regionális tervben azonosak. VII. FEJEZET: A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM VII.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztı, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok
szemlélet-formáló,
A hulladékgazdálkodás alapelvei: A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény meghatározza a hulladékgazdálkodás alapelveit, szabályait.
A törvény alapján a hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében a következı alapelveket kell érvényesíteni: • A megelızés, ezen belül az integrált szennyezés-megelızés elve • Az elıvigyázatosság elve • A gyártói felelısség elve • A megosztott felelısség elve • Az elvárható felelıs gondosság elve • Az elérhetı legjobb eljárás elve • A szennyezı fizet elv • A közelség elve • A regionalitás elve • Az önellátás elve alapján ennek megfelelı ártalmatlanító hálózatot célszerő kialakítani és üzemeltetni • A fokozatosság elve • A példamutatás elve • A költséghatékonyság elve Minden tevékenységet úgy kell megtervezi, hogy: • Az a környezetet a lehetı legkisebb mértékben érintse • A környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen • Ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést • Biztosítsa a hulladékképzıdés megelızését • A keletkezı hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését • A hulladék hasznosítását • Környezetkímélı ártalmatlanítását Az önkormányzatnak biztosítani kell, hogy az írott és elektronikus sajtón és egyéb tájékoztatási és szemléletformálási eszközökön keresztül az egyes hulladékgazdálkodási szakmai programokat a nagy nyilvánosság megismerje, elısegítve ezzel a lakosság minél szélesebb körének bevonását a programok végrehajtásába. Folyamatosan fejleszteni kell az adatszolgáltatási és -kezelési rendszert, valamint a hulladékgazdálkodási monitoring eszközparkot.
VII.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program1 VII.1.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitőzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása A cselekvési program célja Egy hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése, szakszerő, a magyar jogszabályoknak, EU normáknak megfelelı hulladékkezelés, győjtés, szállítás, ártalmatlanítás, azaz a hulladékkeletkezés és az ártalmatlanítás közötti folyamatban az egyes hasznosítható frakciók szelektív győjtése és szállítása hasznosítás céljából, a nem hasznosítható anyagok depónián történı elhelyezése, szakszerő kezelése, majd a mőködési idı elteltével a depónia tájba illeszkedı szakszerő lezárása, utókezelése. Az ártalmatlanítás módja továbbra is a depónián történı elhelyezés, de rendezett módon és a keletkezett hulladékmennyiség jelentıs csökkentésével, amit a hulladékok szelektív kezelésével, egyéb irányú felhasználásával érnek el. Az önkormányzatnak a közszolgáltatóval közösen kiépített szelektív hulladékgyőjtés mellett ki kell építenie zöldhulladékgyőjtı szigeteket, ahol a lakossági zöldhulladék ellenırzött módon történı átvétele és továbbszállítása biztosított.
1
Módosította a 10/2007.(VI.26.)sz. rendelet. Hatályos 2007.VI.26-tól
VII/14.Táblázat: Települési hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program Cél
Cselekvési program
Résztvevık
Megelızés, Tudatformálás, felvilágosítás. Önkormányzat, Hasznosítás, Ártalmatlanítás iskola, óvoda Szelektív Szelektív győjtı edényzetek, hulladékgyőjtés győjtıszigetek kihelyezése és Szolgáltató, kialakítása és használata. önkormányzat alkalmazása. A mőszaki követelményeknek nem megfelelı bezárt és illegális Az említett hulladéklerakók és Szolgáltató, hulladéklerakók, lerakatok bezárása, felszámolása önkormányzat, hulladéklerakások és rekultivációja vállalkozások által okozott környezetszennyezés megszőntetése Tudatformálás, felvilágosítás Önkormányzat, Csatornázottság Szennyvízelvezetı lakosság, iskola, teljes körő kiépítése csatornahálózatra történı minél óvoda nagyobb arányú csatlakoztatása.
Idızít és 2005tıl
2005tıl
2005tıl
2005tıl
Rövid távú (2006. december 31.-ig megvalósítandó) célok: Projekt célja:
Lakosság és intézmények hulladékgyőjtı edényzettel való ellátottságának fejlesztése, korszerősítése Projekt tartalma: Az érintett településen a szabványos edényzettel még el nem látott háztartások számának csökkentése, lakossági és intézményi edényzetrendszer folyamatos karbantartása, fejlesztése. Feladat, eszközök: A teljes lakosság szabványos győjtıedényzettel történı ellátásának megoldása. A győjtıedényzet karbantartása. Lakosság-családi házak: 120 l-es edényzet Lakosság-többszintes lakótelepek: 120 l-es, 1,1m3-es edényzet Intézmények: 120 l-es, 1,1m3-es, 5m3-es edényzet Résztvevık: Lakosság, önkormányzat, közszolgáltató Felelıs: Önkormányzat, lakosság, közszolgáltató
Projekt célja: Szelektív hulladékgyőjtés fejlesztése Projekt tartalma: Győjtıszigetek, hulladékudvar kialakítása Feladat, eszközök: Minden településen: tudatformálás, ismeretterjesztés. Győjtıszigetek, hulladékudvarok kialakítása. Résztvevık: Lakosság, önkormányzat, civil szervezetek, média, oktatás Felelıs: Önkormányzat Projekt célja:
Lakossági és intézményi veszélyes hulladék győjtés, kezelés megoldása Projekt tartalma: A lakosságnál és az önkormányzati intézményeknél keletkezı veszélyes hulladékok (pl.: használt elemek, festékpatronok, lejárt gyógyszerek, festékes és növényvédıszeres göngyöleg) győjtése és ártalmatlanítása. Feladat, eszközök: Veszélyes hulladék győjtésére kialakított speciális győjtıedényzet vagy a kialakítandó hulladékudvaron szükséges biztosítani a veszélyes hulladékok győjtésének lehetıségét. Tudatformálás, ismeretterjesztés. Résztvevık: Lakosság, önkormányzat, civil szervezetek, média, oktatás Felelıs: Önkormányzat, közszolgáltató Projekt célja: Irodai papír hulladékok szelektív győjtése. Projekt tartalma: Elsısorban az irodai tevékenységek során keletkezı papír hulladékok nagyobb arányú szelektív győjtése Feladat, eszközök: Közintézményeknél, irodaházaknál győjtıedényzet kihelyezése Ismeretterjesztés, tudatformálás Résztvevık: Lakosság, intézmények, önkormányzat Felelıs: Önkormányzat
Projekt célja: A hulladékgazdálkodással kapcsolatos adatok nyilvántartásának javítása. Projekt tartalma: Javítani kell a településen a már meglévı és az újonnan bejelentett vállalkozásoknak a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartásának pontosságát a 164/2003.(X.18.) Korm. rendelet szellemében. Feladat, eszközök: Az egyes hulladékáramok nyomon követése, nyilvántartása Az egyes hulladéktípusok megfelelı különgyőjtése Ismeretterjesztés, tudatformálás. Résztvevık: Cégek, önkormányzat, lakosság, civil szervezetek, hulladék szállítók, befogadók Felelıs: Önkormányzat, vállalkozások, hulladék szállítók, közszolgáltatók, befogadók Projekt célja:
Illegális folyékony hulladék leürítésének megszüntetése, a szállítás, leürítés ellenırizhetıvé tétele. Projekt tartalma: A folyékony hulladék kezelési közszolgáltatás megszervezése Feladat, eszközök: Nyílt hulladékkezelési pályázat meghirdetése, közszolgáltató kiválasztása, közszolgáltatási szerzıdés megkötése, önkormányzati rendelet megalkotása a közszolgáltatásról. Résztvevık: Önkormányzat Felelıs: Önkormányzat Projekt célja:
A települési folyékony hulladék szállításával, kezelésével kapcsolatos adatok nyilvántartásának javítása. Projekt tartalma: A szennyvíztisztító telepekre beszállított folyékony hulladék származási helyének pontosabb nyilvántartása Feladat, eszközök: Jogszabályoknak megfelelı adatbázis létrehozása Résztvevık: Szállítók kezelık Felelıs: Szállítók, kezelık Projekt célja: Talajterhelési díj önkormányzati megállapítása, kihirdetése Projekt tartalma: Környezetvédelmi pénzügyi alap felállítása. Az egyedi szennyvíztárolókkal rendelkezı ingatlanok felülvizsgálata talaj- és talajvízszennyezés szempontjából, a szennyezés mértékének megfelelı díj megfizettetése. Feladat, eszközök: Talajterheléssel kapcsolatos önkormányzati rendelet megalkotása, kihirdetése. Ismeretterjesztés, tudatformálás. Résztvevık: Önkormányzat, lakosság, média. Felelıs: Önkormányzat, polgármesteri hivatal, lakosság
Projekt célja:
Talaj- és talajvízszennyezést kizáró, vízzáróan kialakított egyedi szennyvíztárolók kialakítása. A már meglévı szennyvíztárolók felülvizsgálata. Projekt tartalma: A csatornázatlan területeken újonnan létesülı vagy már mőködı szennyvíztárolók környezetvédelmi és mőszaki szempontból megfelelı megvalósulásának és üzemeltetésének biztosítása, ellenırzése. Feladat, eszközök: Hatósági engedélyezés, helyszíni ellenırzés. Tudatformálás, felvilágosítás Résztvevık: Önkormányzat, lakosság, média, civil szervezetek Felelıs: Polgármesteri hivatal, lakosság
Projekt célja:
Szennyvízcsatorna hálózatra való rákötések számának növelése. Projekt tartalma: Minden településen a csatornával ellátott lakások számánál kisebb arányban valósulnak meg rákötések. A bevezetésre került talajterhelési díj megfizettetése segíteni fogja a rákötések számának növelését, azonban további akciók, kötelezések szükségesek a kiépült csatornahálózat minél jobb kihasználtságának eléréséhez Feladat, eszközök: Rákötést segítı akciók, kedvezmények, hatósági kötelezések. Tudatformálás, ismeretterjesztés. Résztvevık: Lakosság, önkormányzat, a szennyvízhálózat üzemeltetıi, média, civil szervezetek Felelıs: Önkormányzat Projekt célja: Az illegális hulladéklerakás megelızése, felszámolása. Projekt tartalma: Az érintett településen elıforduló illegális hulladéklerakás megelızése, felszámolása. Feladat, eszközök: A megelızés érdekében felvilágosítás, tudatformálás. Közterület felügyeleti, mezııri ellenırzésének szigorítása. Illegális lerakás szigorú büntetése Bontási engedély kiadásakor kötelezzék az engedélyt kérıt, hogy a bontási törmeléket a kijelölt helyre szállítsa vagy szállíttassa be illetve a használatbavételi engedély kiadásakor ellenırizzék, hogy az építés során keletkezett hulladék a megjelölt létesítménybe került-e. A lerakás tényét és mennyiségét hulladéklerakási jeggyel igazolhatja az engedélykérı. A hulladékszállítás szempontjából ellátatlan területek bekapcsolása a begyőjtésbe. Illegálisan lerakott hulladékok begyőjtése és beszállítása a megfelelı hulladékkezelı telepekre. A rendezés elıtt és után a területek folyamatos figyelemmel kísérése. Résztvevık: Lakosság, önkormányzat, média, civil szervezetek, oktatás Felelıs: Önkormányzat, Polgármesteri hivatal Középtávú (2008. december 31-ig megvalósítandó) célok: Projekt célja:
A 2002. évi XLIII. törvény elıírása alapján a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat 2004. július 1. napjáig 75%-ra, 2007-ig, 50%-ra kell csökkenteni. Projekt tartalma: Házi komposztálás elterjesztése
Feladat eszközök: Ismeretterjesztés, tudatformálás Ahol szükséges ott kétedényes győjtırendszer kialakítása, komposztáló telep üzemeltetése Résztvevık: Lakosság, önkormányzat, média, civil szervezetek, oktatás Felelıs: Önkormányzat Projekt célja: Felhalmozott építési-bontási hulladék kezelése Projekt tartalma: A felhalmozott építési-bontási törmelék hasznosítása Feladat, eszközök: Hulladék elszállítása, hasznosítása Résztvevık: Önkormányzat, közszolgáltató Felelıs: Önkormányzat Projekt célja:
Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, bıvítése, szennyvíztisztító telepek létesítése, kapacitásbıvítése Projekt tartalma: szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, szennyvíztisztító telep létesítése Feladat, eszközök: Pályázatok készítése szennyvízcsatorna hálózat kiépítésére, bıvítésére, tisztító telep létesítésére, kapacitás bıvítésére. Résztvevık: Önkormányzat, pályázatíró cégek, szennyvízhálózat üzemeltetıi Felelıs: Önkormányzat, pályázatíró cégek, szennyvízhálózat üzemeltetıi Projekt célja:
Szennyvíztelepeken lévı szennyvíziszap kezelésének megoldása Projekt tartalma: A képzıdı szennyvíziszap hasznosítása a jogszabályokban elıírtak szerint. Feladat, eszközök: A szennyvíziszap komposztálása, a keletkezı komposzt hasznosítása Résztvevık: Szennyvízhálózatok üzemeltetıi Felelıs: Szennyvízhálózatok üzemeltetıi Projekt célja: Keletkezı szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezése Projekt tartalma: A szennyvíztisztító telepeken keletkezı szennyvíziszapok feldolgozására iszapközpontok kialakítása Feladat, eszközök: Pályázatok készítése iszapkomposztáló telepek létesítésére Résztvevık: Önkormányzat, pályázatíró cégek, szennyvízhálózat üzemeltetıi Felelıs: Önkormányzat, pályázatíró cégek, szennyvízhálózat üzemeltetıi A célok megvalósulásának folyamatában kulcsfontosságú szerepet kaphatnak a helyi lakosok, helyi médiák, civil szervezetek.
A terv megvalósításához szükséges a tudatformálási, oktatási feladatok ellátása, illetve a kapcsolódó tájékoztatás, az együttmőködések, a megfelelı koordináció biztosítása. A fejezetben szereplı projektek megvalósulásához szükséges pénzügyi eszközöket az önkormányzat és a közszolgáltató pályázati úton kívánja beszerezni. VII.1.1.
A környezetvédelmileg nem megfelelı és illegális kezelı, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai
A mőszaki követelményeknek nem megfelelı bezárt és illegális hulladéklerakókat, hulladéklerakásokat fel kell számolni. Ehhez szükséges egy környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzése az adott területrıl, majd ezen adatok felhasználásával, a felszámolás, vagy a rekultiváció megtervezése, illetve a tervek engedélyeztetése után a megvalósítás. Az ehhez szükséges anyagi forrásokat az önkormányzatnak vagy saját erıbıl, vagy céltámogatások, pályázatok útján kell biztosítaniuk. A VII/15. táblázatban feltüntetett illegális lerakó felszámolásához szükséges költségeket az Önkormányzat a közszolgáltatóval együttmőködve, pályázati források bevonásával kívánja biztosítani.
VII/15. táblázat: Rekultivációt igénylı illegális vagy nem megfelelı mőszaki védelemmel rendelkezı lerakó
Helyszín
Lerakott hulladék megnevezése
Státusza
Lerakott hulladékmennyiség [t]
Önkormányzati adatszolgáltatás alapján
Sajószöged
építési-bontási és települési szilárd hulladék
n. a.
n. a.
Lerakott hulladékHasznált terület mennyiség [m2] [m3] Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség adatai alapján 10.000
10.000
A Köztisztasági Egyesülés Hulladékkezelı létesítmények és egyes hulladékkezelési részfolyamatok fajlagos költségeinek revíziója alapján egy hulladéklerakó 1 m2-ének rekultivációs költségeit az VIII/23. táblázat tartalmazza. VII.2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje
A tervezési területen elsıdleges cél a csatlakozások számának növelése. Ezzel párhuzamosan végre kell hajtani a szelektív hulladékgyőjtés bevezetését és a településen található legális és illegális hulladéklerakók rekultivációját. Az elkészült hulladékgazdálkodási tervet a település önkormányzata rendeletbe hirdeti ki. A terv hat évente készül és kétévente összefoglalót kell készíteni a benne foglaltak végrehajtásáról illetve ezzel egyidejőleg felül kell vizsgálni és a végrehajtás tapasztalatai alapján szükség szerint módosítani. A felülvizsgálat eredményeirıl, a tervezési területen végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekrıl tájékoztatni kell a lakosságot és az esetleges módosításokat a települési önkormányzattal újra jóvá kell hagyatni. Két éven belüli tervmódosításra nincs lehetıség.
VIII. FEJEZET: A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK
A fejezetben szereplı nettó költségek csak iránymutató jellegőek. A projektek megvalósításához szükséges tényleges költségeket a megvalósítás során a konkrétan kidolgozott tervek alapján lehet megállapítani.
Győjtıszigetek becsült költségei A három hulladékfrakciós győjtısziget kialakítására és a mőködtetéséhez szükséges új, szabványosított - a rendszeres hulladékgyőjtéshez használatos, de bedobó szerkezetében átalakított - edényzet beszerzésére és telepítésére vonatkozó becsült költségeket a VIII/15. táblázat tartalmazza.
VIII/16. Táblázat: A megvalósítás becsült költségei.
Település
1500 fı/győjtısziget
Sajószöged
2
Összköltségek a megvalósításra [eFt] 1.820
A település a kialakítandó szelektív hulladékgyőjtı sziget költségeit a szőkös anyagi források miatt, pályázati úton – a közszolgáltató szakmai és anyagi támogatásával - szeretné biztosítani. Komposztáló becsült költségei A támogatás számításának alapja a komposztáló(k)nak a hulladékkezelési rendszer többi eleméhez igazodó tényleges kapacitásigénye. A támogatás alapjául 70 kg/fı/év fajlagos biohulladék mennyiség szolgál. Az ajánlott kapacitások: 1.000, 5.000, 10.000, 25.000 tonna/év. VIII/17. Táblázat: Komposztáló telep megvalósítás becsült költségei. Fajlagos beruházási költség Ft/tonna/év 11.300
Kapacitás tonna/év 24.001-25.000
VIII/ 18. Táblázat: Házi komposztálás megvalósításának becsült költsége
Ingatlanok száma 830
Házi komposzáló becsült költsége [Ft/db] 11.000
Összköltség a megvalósításra [eFt] 9.130
Hulladékgyőjtı udvar becsült költségei A támogatás számításának alapja az igénybe vevı lakosszám, amelyre a szelektíven győjthetı települési szilárd, valamint a lakosságnál keletkezı veszélyes hulladékok győjtésének és az elszállításig történı, a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és
üzemeltetésének részletes mőszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet szerinti kezelésének bevezetését tervezik. A Köztisztasági Egyesülés Hulladékkezelı létesítmények és egyes hulladékkezelési részfolyamatok fajlagos költségeinek revíziója alapján egy hulladékudvar kialakításának a költségeit az VIII/19. táblázat, a hulladékudvar üzemelési költségeit a VIII/20. táblázat tartalmazza. A hulladékudvar telepítésével kapcsolatos tárgyalások a közszolgáltató és a települési önkormányzat között folyamatban van.
VIII/19 táblázat: Kisvárosi hulladékudvar kialakításának költségei Megnevezés
1. 2.
Hulladékudvar földmunkák - rézsüképzés nélkül (feltöltés, tömörítés)
m3
1107
528
m3
[eFt]
10
27
alapbetonozás
3
m
2
22
telepítés
db
1
2 000
m3
100
517
Vasbeton támfal készítése támfalbetonozás
4.
Mennyiség
Iszap és olajfogó berendezés (sepurator) készítése kézi földkiemelés
3.
Összeg
M.e.
zsaluzás
2
m
159
vas-szerelés
kg
120
15 draincsı
fm
63
támfal háttöltés (homokos kavics)
m3
63
Vasbeton akna készítése ( vízóra) vízóraakna
m3
4
160
2
5.
Nehézburkolatú út - térszínbetonozás
m
641
6 734
6.
Könnyőburkolatú út
m2
580
6 120
7.
Kerítés építése
fm
230
1 005
8.
Kapu
db
1
350
2
9.
Portaépület
m
28
4 800
10.
Fedett hasznosítható hull. győjtıhely
m2
60
1 200
11.
Konténerek konténerek
db
7
12.
Vízellátás+ tőzcsap+ vízóraakna berendezésekkel
fm
13.
Elektromos áram vezetés földkábellel + térvilágítás
1 000
14.
Szennyvízelvezetés vagy zárt szennyvízakna
1 000
15.
Telefon ellátás
500
16.
Mázsa
db
2 400
1
250
Mindössz.:
29 018
A beruházási költségek mellett a hulladékudvarok telepítésénél számolni kell az udvarok mőködtetési költségeivel, amelyet az alábbi táblázat mutat be.
VIII/ 20. táblázat: Hulladékudvarok üzemeltetési költségei Költség elemek Bér és járulékai
Költségek (ezer Ft) 3.286
Egyéb anyagi ktg.
720
Biztosítás
262
Egyéb költség
206
Igénybevételtıl függı ktg.*
2.500
Vállalat irányítás
1.255
Veszélyes hulladék ártalmatlanítás*
1.700
Amortizáció
1.300
Összesen
9.930
*igénybevétel nagyságától függ
Különös figyelmet érdemel, hogy a hulladékudvarok költségeinek egy része jelentısen függ az igénybevétel nagyságától. A költségszámításoknál figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek a költségek eleinte alacsonyak, mivel kevesen használják az udvarokat. Amint a lakosság megismeri, és egyre nagyobb mértékben veszi igénybe a szolgáltatásokat, ezek a költségek is megemelkednek.
Hulladékgyőjtı edényzetek becsült költségei VIII/21 Táblázat: A Hulladékgyőjtı edényzetek becsült költségei. Edényzet típusa 120 l 240 l 770 l 1,1 m3 5 m3
Fajlagos beruházási költség (Ft/db) 6.800 8.400 46.600 62.400 174.000
Intézményfejlesztési becsült költségek
VIII/22 Táblázat: A megvalósítás becsült költségei. Intézkedés (2004-2008) Jogalkotás, hulladékgazdálkodási tervezés Létszámfejlesztés Technikai fejlesztés Oktatás, képzés, szemléletformálás
Becsült fejlesztési költség (Ft) 500.000 1.000.000 500.000 1.000.000
Illegális vagy nem megfelelı mőszaki védelemmel rendelkezı hulladéklerakó felszámolásával kapcsolatos becsült költségek VIII/23. táblázat: Rekultiváció költségei illegális vagy nem megfelelı mőszaki védelemmel rendelkezı lerakó esetében Munkafolyamat
Plató felület
Rézső felület
Ft/m2
Ft/m2
Kitermelés
540
1.048
Járulékos költségek
224
224
7.955
5.100
2.800
1.750
Felsı szigetelı réteg maximum költség Kiegyenlítı, gáztalanító maximum érték Természetes
1.900 – 2.800
Mesterséges
1.680
1.750
2.735
1.600
Természetes szigetelıréteg vagy azzal egyenértékő max. Természetes
1 700
mesterséges 1.
1.490
mesterséges 2.
2.735
Szivárgó réteg max.
2.420
1.600
1.750
Természetes
1.645 – 2.420
Mesterséges
1.680
1.750
Földtakarás (átlagos érték)
1.860
1.940
Tájba illesztés
306
360
Füvesítés
219
325
Fásítás
132
196
10.885
8.672
Összesen maximum
Települési folyékonyhulladék-ártalmatlanítás becsült költségei Teljes körő szennyvízhálózat kiépítése tisztítómővel együtt: VIII/24. Táblázat: A megvalósítás becsült költségei. Igénybe vevı lakosszám (fı) 2.000 5.000
Fajlagos beruházási költség (millió Ft) 210 550
Települési folyékony hulladék elvezetésére kiépítendı gerincvezeték becsült fajlagos költsége: 30.000 Ft/folyóméter. Az érintett település, szőkös pénzügyi helyzetük miatt, elsısorban pályázati pénzekbıl, illetve kisebb önkormányzati saját erıbıl finanszírozzák majd a környezetvédelmileg nem megfelelı lezárt és illegális hulladéklerakók, illetve lerakatok felszámolását és rekultiválását, a csatornahálózat teljes körő kiépítését. A közszolgáltató által benyújtott és elfogadott ISPA program keretében megvalósuló fejlesztések megvalósítási költségei adottak, finanszírozásuk megoldott. A hulladékgazdálkodási fejlesztésekkel kapcsolatos hosszú távú elképzelések egyeztetési fázisban vannak, így a megvalósítások konkrét költségei nem becsülhetıek. A tervek konkrét kidolgozása után a Hulladékgazdálkodási Tervek felülvizsgálatra, pontosításra kerülhetnek a települési önkormányzat által.
A Tervet készítette: Envicare Kft. (3527 Miskolc, Bajcsi Zsilinszki u. 17) Miskolc, 2005. június 7.
