Gádoros Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2002. (XII. 27.) KT. számú rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben az időközi módosításokat tartalmazó 9/2003. (III. 28.), a 27/2003. (XII. 18.) és a 14/2007. (XI. 29.) KT. számú rendeletekkel) A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1999. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított eljárva a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint a 39/C. §-ban kapott felhatalmazás alapján a helyi iparűzési adóról az alábbi rendeletet alkotja: Adókötelezettség 1. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység, (továbbiakban: iparűzési tevékenység).1 Adóalany 2. § (1) A rendelet alkalmazásában adóalany a vállalkozó. Állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység 3. § (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészében székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel (telephellyel) nem rendelkező vállalkozó a.) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat; b.) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,2
1 2
A 14/2007. (XI. 29.) KT. számú rendelet 1. §-ával módosított szöveg. Hatályos: 2008. január 1-től. A 27/2003. (XII. 18.) KT. számú rendelet 1. §-ával módosított szöveg. Hatályos: 2004. január 1-től.
2 c.) bármely – az a.) és b.) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.3 Adómentesség 4. § (1) Adómentes a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.4 (2)-(3)-(4)5 Adómérséklés, adóelengedés méltányosságból 5. §6 Adókötelezettség keletkezése és megszűnése 6. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűntetésének napjával szűnik meg. (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.7 Az adó alapja 7. §
3
Beiktatta: 27/2003. (XII. 18.) KT. számú rendelet 1. §-a. Hatályos: 2004. január 1-től. A14/2007. (XI. 29.) KT. számú rendelet 2. §-ával módosított szöveg. Hatályos: 2008. január 1-től. /Korábban módosította még: 9/2003. (III. 28.) KT. számú rendelet 1. §-a./ 5 A R. 4. § (2)-(3)-(4) bekezdéseit hatályon kívül helyezte a 14/2007. (XI. 29.) KT. számú rendelet 3. §-a. Hatálytalanok: 2008. január 1-től. 6 A 27/2003. (XII. 18.) KT. számú rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte. Hatálytalan: 2004. január 1-től. 7 A 9/2003. (III. 28.) KT. számú rendelet 2. §-ával módosított szöveg. Hatályos: 2003. március 28-tól. 4
3 (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel.8 (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap 1 napnak számít. Az adó mértéke 8. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a.9 (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a.) a 3. § (2) bekezdés a.) pontja szerinti tevékenység végzés után naptári naponként 1000 Ft, b.) a 3. § (2) bekezdés b.) és c.) pontja szerinti tevékenység végzés után naptári naponként 5000 Ft.10 (3) A székhely, illetőleg telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (4) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 9. § (1) A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. (2) Ideiglenes (alkalmi) iparűzési tevékenység esetén a működés időtartama szerint járó adó készpénzben is megfizethető a Htv. 42. § (5) bekezdésében meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával, legkésőbb a tevékenység befejezésének napján, legfeljebb 5000 Ft összegben az adóhatóság vezetőjének írásbeli felhatalmazásával.
8
A 14/2007. (XI. 29.) KT. számú rendelet 4. §-ával módosított szöveg. Hatályos: 2008. január 1-től. A 9/2003. (III. 28.) KT. számú rendelet 3. §-ával módosított szöveg. Hatályos: 2003. március 28-tól. 10 A 27/2003. (XII. 18.) KT. számú rendelet 3. §-ával módosított szöveg. Hatályos: 2004. január 1-től. 9
4 (3) A vállalkozónak a helyi iparűzési adóelőleget – az egyszeres könyvvezetésre kötelezett kivételével – a várható évi fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészítenie. (4) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az éves tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-ig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. Egyéb rendelkezések 10. § (1) Ezen helyi iparűzési adóra vonatkozó rendelettel nem szabályozott minden kérdésben a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. törvény hatályos rendelkezéseit, valamint a helyi adókat érintő hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 11. §11
Záró rendelkezések 12. § Ez a rendelet 2003. január 1. napján lép hatályba. Ezen rendelet hatálybalépésével a 26/2000. (XII. 2.) KT. sz. és a 22/2001. (XI. 29.) KT. sz. rendeletekkel módosított 23/1999. (XII. 2.) KT. sz rendelet hatályát veszti. Gádoros, 2002. december 3.
Dr. Prozlik László polgármester
Varga József jegyző
Kihirdetve: 2002. december 27. Varga József jegyző 11
A 27/2003. (XII. 18.) KT. számú rendelet 4. §-a hatályon kívül helyezte. Hatálytalan: 2004. január 1-től. A rendelet alkalmazása során az értelmező rendelkezések vonatkozásában a törvény rendelkezései az irányadók.
5 1. számú melléklet
MELLÉKLET a helyi iparűzési adóról szóló rendelet 7. § (2) bekezdéséhez
A 7. § (1) bekezdése szerinti nettó árbevétel megosztása: 1. a megosztás elvét, pontos menetét, az adóelőleg és az adó összegét a vállalkozónak az önkormányzati adóhatóság által ellenőrizhető módon a fizetési kötelezettség keletkezésekor írásban rögzíteni kell; 2. a vállalkozási tevékenység végzésének helyei között megosztott nettó árbevételek (pl.: termelés, forgalom, bér vagy létszám alapján) a tevékenység végzésével arányosnak kell lennie; 3. a vállalkozási tevékenység végzésének helyei között megosztott nettó árbevételek összegének meg kell egyeznie a vállalkozó teljes nettó árbevételének összegével; 4. az adóelőleg számításánál ugyanazt a megosztási elvet kell alkalmazni, mint az adó számításánál; 5. ugyanazon adóév folyamán csak egyféle megosztási módot lehet alkalmazni.
