Gyál Város Önkormányzatának 24/2002.(XII.20.) Ök. számú rendelete a helyi építményadóról1
Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1.§-ában kapott felhatalmazás alapján a helyi építményadó bevezetéséről az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya 1.§ (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a Gyál közigazgatási területén található minden olyan épületre, amely a környező külső tértől épületszerkezettel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. (2) A tárgyi hatály kiterjed továbbá az (1) bekezdésben meghatározott épületekben található, műszakilag elkülönített és külön bejárattal ellátott épületrészekre is. 2.§
A rendelet személyi hatálya kiterjed a) a magánszemélyekre, b) a jogi személyekre, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesüléseire.
Az adókötelezettség 3.§ (1) Adóköteles az 1.§-ban meghatározott lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). (2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet, mely a) a lakás céljára szolgáló építmények esetében az építményhez tartozó ingatlan-nyilvántartás szerinti földterület; b) a nem lakás céljára szolgáló építmények esetében az építménnyel beépített földterület háromszorosa. (3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
Az adó alanya 4.§ (1) Az adó alanya (2§) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (3) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. (4) Az építményadó alanya a 2.§-ban és a 4.§ (1) bekezdésben meghatározottak szerint a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. 1
Kihirdetve: 2002.XII.20. Hatályos: 2003.I.1-jétől.
2
A személyi adómentesség 5.§ (1) Mentes az építményadó alól a 2.§ b), c) pontjaiban felsorolt adóalanyok közül: a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán-nyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (2) Mentes az építményadó alól az Észak-atlanti Szerződés Szervezete.
A tárgyi adómentesség 6.§
(1) Mentes az építményadó alól: a) a szükséglakás, b) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, c) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény, d) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja, e) a lakás céljára szolgáló építmény hasznos alapterületéből - az építményben állandó lakóhellyel rendelkező természetes személyek száma után - 30 m²/fő, de legalább 100 m², f) a lakás céljára szolgáló építmény kiegészítő helyiségei, g) a lakás céljára szolgáló építmény, ha a tulajdonos, vagy több tulajdonos esetén a tulajdonosok közül az egyik nyugdíjas, h) az új építésű, belterületi lakás céljára szolgáló építmény a használatba vételi engedély kiadását követő 10 évig, i) a nem lakás céljára szolgáló építmények a használatbavételi engedély kiadását követő 5 évig, j) a nem lakás céljára szolgáló építmények körén belül az eredeti rendeltetésének megfelelően használt gépkocsi tároló.
(2) Az (1) bekezdés h) és i) pontjai szerinti adómentesség nem jár azon építmények után, amelyek építési engedély nélkül vagy elvi építési engedéllyel épültek, függetlenül attól, hogy később fennmaradási vagy használatbavételi engedélyt kaptak. (3) A vállalkozó üzleti célt szolgáló építménye után fizetendő építményadó alóli mentessége vonatkozásában az (1) bekezdés e), f), g), h), i) és j) pontjaiban meghatározott esetekben a mentességek 2007. december 31. napjáig alkalmazhatóak, illetve az (1) bekezdés h) és j) pontjaiban foglalt esetekben kizárólag ezen időponttal bezárólag állapíthatóak meg azzal a kitétellel, hogy ezen adómentességeket csak az a vállalkozó érvényesítheti, aki a mentesség igénybevételére 2003. március 31. napjáig jogosultságot szerzett, vagy az igénybevételre jogosító feltételek teljesítését legkésőbb 2003. március 31. napjáig megkezdte. A vállalkozónak az adómentesség igénybevételére jogosító feltételek teljesítésének megkezdését 2004. január 31. napjáig be kell jelentenie az adóhatósághoz. A vállalkozó 2007. december 31. napját követően, az (1) bekezdés e), f), g), h), i) és j) pontjaiban meghatározott esetekben, üzleti célú építménye után, nem jogosult építményadó alóli mentességre.
3 Az adókedvezmények 7.§ (1) Adókedvezményként a lakás céljára szolgáló építményekre vonatkozó adómértékkel adóznak 2007. december 31. napjáig az üzleti célt szolgáló, a) a lakás céljára szolgáló építménnyel egy építési telken épült, 1990. január 1. napja előtt használatba vett, nem lakás céljára szolgáló adóköteles építmények közül az, amelyet a c) pont nem érinti, b) az 1990. január 1. napja után használatba vett, nem lakás céljára szolgáló adóköteles építmények közül az, amelyet vállalkozó kiskereskedelmi vagy lakossági szolgáltatási célokra használ, és amelyet a c) pont nem érinti, c) a vendéglátó-ipari, a melegkonyhás vendéglátó-ipari, a cukrászati üzletkörbe tartozó nem lakás céljára szolgáló építmények közül az, amely szeszesitalt nem forgalmaz vagy „I. kategóriába” sorolt vendéglátó-ipari üzletnek minősül, d) a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabály szerint osztályba sorolt nem lakás céljára szolgáló építmények közül az, amelynek besorolása a panzió és fogadó esetében a három csillagos, fizető-vendéglátó szálláshelyek esetében legalább a II. osztályos besorolást eléri, feltéve, ha az adókedvezmény igénybevételére a vállalkozó 2003. március 31. napjáig jogosultságot szerzett, vagy az igénybevételre jogosító feltételek teljesítését legkésőbb 2003. március 31. napjáig megkezdte. A vállalkozónak az adómentesség igénybevételére jogosító feltételek teljesítésének megkezdését 2004. január 31. napjáig be kell jelentenie az adóhatósághoz. (2) Nem jár az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény azon építmények után, amelyek építési engedély nélkül vagy elvi építési engedéllyel épültek, függetlenül attól, hogy később fennmaradási vagy használatbavételi engedélyt kaptak. (3) Az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény valamelyikére jogosult vállalkozó esetében 2007. december 31. napját követően, az üzleti célt szolgáló építménye után fizetendő építményadó mértékére a 9.§ szerinti adómértékek az irányadóak.
Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése 8.§ (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. (3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó alapja és mértéke 9.§ (1) Az építményadó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete. Az alapterület számításakor a kerekítés szabályai szerint kell eljárni. (2) Az adó évi mértéke az adóköteles alapterület után a) a lakás céljára szolgáló építmények esetében 200.-Ft/m², b) a nem lakás céljára szolgáló építmények esetében 600.-Ft/m².
4
Adómérséklés, adóelengedés, részletfizetés, fizetéshalasztás 10.§ (1) Az adóalany a jogerősen megállapított adó vonatkozásában – feltéve, ha neki fel nem róható okra visszavezethető fizetési nehézsége támad – kérelmet jogosult begyújtani a) fizetéshalasztás, illetőleg b) részletfizetés engedélyezése iránt, továbbá kérheti c) adótartozásának mérséklését, illetőleg d) elengedését. (2) A nem magánszemély adóalany csak az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban felsorolt kedvezmények megadását kérheti. (3) Fizetéshalasztás vagy részletfizetés engedélyezése, adómérséklés, adóelengedés iránti kérelem beérkezése esetén vizsgálni kell: a) magánszemély adóalany esetében az adóalany családi, jövedelmi, vagyoni, szociális és egyéb körülményeit, b) nem magánszemély adóalany esetében az adóalany fizetési nehézségének jellegét (átmeneti vagy tartós fizetésképtelenséggel kell-e számolni), valamint azt, hogy tanúsít-e az adott helyzetben tőle elvárható magatartást. (4) Az adótartozás összegének mérséklése vagy elengedése csak rendkívüli méltánylást érdemlő családi, vagyoni és szociális körülmények megléte esetén kerülhet sor. (5) Az önkormányzati adóhatóság a méltányossági kérelem elbírálását megelőzően a kérelemben közölt indokok igazolására szólíthatja fel az adózót, és a szociális körülmények feltárása érdekében környezettanulmány készítését kezdeményezheti. (6) Adómérséklési, adóelengedési, részletfizetési, fizetéshalasztási kérelmek ügyében hozott határozatok elleni fellebbezés elbírálására – az általános szabályoknak megfelelően - a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal jogosult.
Az adó bevallása, megállapítása, megfizetése és ellenőrzése 11.§
(1) Az építményadót az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg.
(2) Az adózót az adókötelezettség keletkezéséről, az adóalap, a mentességek és az adó megállapításához szükséges adatokról bevallási kötelezettség terheli. (3) Az adózónak az adókötelezettséget érintő változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az adóhatóságnak be kell jelentenie. (4) Az építményadó fizetési kötelezettség keletkezéséről, illetőleg fennállásáról az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell adóbevallást tenni, kivéve az 5.§-ban meghatározott adóalanyokat. (5) Újabb adóbevallást az adó alanya csak akkor köteles tenni, ha adófizetési kötelezettségét érintő változás (pl.: az alapterület nagyságában, a tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosultja személyében stb.) áll be. (6) A bejelentésre, a bevallásra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, a nyilvántartásra vonatkozó előírások megtartását, az adó összegének megállapítását, bevallását és megfizetését az adóhatóságnak joga és törvényi kötelezettsége ellenőrizni. (7) Ha az adózó bevallási kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem), az adózós rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. törvényben (továbbiakban: Art.) meghatározott mértékű mulasztási bírságot kell fizetnie.
5 (8) Az adóalanyok a megállapított építményadót két egyenlő részletben – március 15-ig, illetve szeptember 15-ig – fizethetik meg késedelmi pótlékmentesen. (9) Az önkormányzati adóhatóság által év közben megállapított adót a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni.
Záró rendelkezések 12.§ (1) Az adókötelezettség és az adómentesség megállapításához az építmény, a helyiség, használatba vételi engedély kiadásáról, a használat módosításáról az építésügyi hatóság írásban köteles tájékoztatni az önkormányzati adóhatóságot. (2) irányadóak.
Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Htv., és az Art. vonatkozó rendelkezései az
(3) E rendelet 2003. január 1. napján lép hatályba. (4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Gyál Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 21/1999.(XI.25.) Ök. számú rendelete. (5) E rendelet 7.§-a 2007. december 31. napján hatályát veszti.
Gyimesi István polgármester
Ujlakiné Dr. Pék Éva jegyző
ZÁRADÉK A rendelet 2002. december 20. napján kihirdetésre került a helyben szokásos módon, a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel. Gyál, 2002. december 20.
Ujlakiné Dr. Pék Éva jegyző
