Pusztaszabolcs Város Önkormányzat 15/2003. (VIII. 29.) Kt. számú rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) (Szövege hatályos: 2011. szeptember 1-jétől) (Módosította: 28/2003. (XII. 29.), 14/2004. (VI. 30.), 20/2004. (X. 29.), 2/2005. (I. 28.), 19/2005. (X. 3.), 22/2005. (XI. 25.), 29/2005. (XII. 22.), 4/2006. (II. 24.), 30/2006. (XII. 22.), 14/2007. (VIII. 30.), 30/2007. (XII. 21.), 7/2008. (IV. 25.), 13/2008. (VIII. 29.), 11/2009. (VI. 26.), 10/2010. (VI. 25.) Kt. sz. rendelet, 12/2011.(VII.4.) önkormányzati rendelet)
I. rész Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv-ben (továbbiakban: Gyvt.) foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet célja 1. §. E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén – a Gyvt-ben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29) Korm. rendeletben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényében foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. A rendelet hatálya 2. §. (1) A rendelet hatálya kiterjed Pusztaszabolcs nagyközség területén lakóhellyel rendelkező a.) magyar állampolgárságú, b.) ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a letelepedési, vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire, c.) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében a Pusztaszabolcs nagyközség közigazgatási területén tartózkodó: a.) az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. tv. rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is, b.) magyar állampolgárságú gyermekre lakóhelytől függetlenül. (3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Pusztaszabolcs nagyközség területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. (4) A rendelet hatálya nem terjed ki az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi nevelés keretében biztosított napközbeni ellátásra, ha az az oktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi
1
LXXIX. törvény 114. §-a alapján ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, illetőleg a 115. §-a alapján térítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások körébe tartozik.
A gyermekek védelmének rendszere 3. §. (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (2) A képviselő-testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (3) A gyermekek védelmét az alábbi pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások biztosítják: a.) Pénzbeli és természetbeni ellátások: - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás b.) Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: - gyermekjóléti szolgáltatás, - gyermekek napközbeni ellátása, - gyermekek napközbeni ellátása. Értelmező rendelkezések 4. §. E rendelet alkalmazásában: a.) gyermek: a 14 életévét be nem töltött gyermek, b.) fiatalkorú: az a személy, aki a 14. életévét már betöltötte, de a 18. évét nem, c.) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be, d.) a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők /a továbbiakban együtt szülő/, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek, e.) a gyermek közeli hozzátartozói: a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek, f.) ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakellátás, g.) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésében az önkormányzat anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti, (gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása, élelmiszerutalvány, gyógyszerköltség, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása, tandíj, kollégiumi díj, albérleti díj átvállalása, tankönyv és tanszerek költségeinek átvállalása), h.) gyámhatóság: települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal, i.) veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza, j.) várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését, k.) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv-ben meghatározottak szerint, l.) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet: különösen valamely családtag tartós betegsége, vagy ellátatlan munkanélküliség miatt bekövetkezett jövedelemcsökkenés, elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás.
2
Eljárási rendelkezések 5. §. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatalnál (továbbiakban: hivatal) terjeszti elő. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény (természetes személy), illetve a gyermekek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti. (3) A képviselő-testület e rendelet 9. §-ában szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos hatáskörét a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át. (4) 6. §. (1) A jogosultsági feltételek közül a gyermeket gondozó családban közös háztartásban élő közeli hozzátartozók személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a szülő (törvényes képviselő) a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot köteles benyújtani, továbbá köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, illetve az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények bizonyítására az alábbi igazolásokat becsatolni: a.) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, b.) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó jegyzőkönyvet, c.) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást, d.) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról, e.) jogosult házasságkötése esetén házassági anyakönyvi kivonatot. (2) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével. (3) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. (4) A jövedelemszámításnál – a kérelem benyújtása időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni: - a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, - a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, - a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, - a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali - tagozatos egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket, - korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermeket, - az előzőekbe nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. (5) A (4) bekezdés alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel (törvényes képviselővel) közös háztartásban élő valamennyi - vérszerinti és örökbefogadott gyermeket, - a házastárs gyermekeit. (6) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. (7) A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni. (Csjt. 104. §. (1) bek.)
3
7. §. (1)-(6) II. rész A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK
8.§ (1)-(2) 9. §. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (1) A képviselő-testület a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, különösen azt a szociális válsághelyzetben levő várandós anyát, gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése miatt anyagi segítségre szorulnak. (3) A rendkívüli támogatás összege alkalmanként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-tól 100 %-ig terjedő összeg lehet. (4) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári éven belül családonként 2 alkalommal adható. (5) A támogatás összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatóvá lehet nyilvánítani. (6) A megállapított pénzbeli rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kifizetése kizárólag postai úton vagy lakossági folyószámlára való utalással történik. III. rész A természetben nyújtott ellátások 10. §. (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható. (2) (3) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. (4) Akkor lehet rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában megállapítani, ha a.) a kérelem a gyermek tanszerellátásnak támogatására, illetve térítési díj támogatására irányul, b.) a kérelem benyújtását megelőzően nevelési-oktatási intézménynél térítési díj, illetve egyéb, a taníttatással-neveléssel kapcsolatosan felmerült költségek tekintetében hátraléka keletkezett, c.) feltételezhető, hogy a szülő /gondozó/ a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja. (5) Ha a gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátásként kerül megállapításra, úgy a támogatást az önkormányzat az illetékes intézménynek, gazdasági társaságnak, vállalkozónak utalja át. Ha a megállapított támogatás összege magasabb, mint a fizetendő díj, a különbözet készpénzben postai úton kerül kifizetésre. A kérelmezőt a támogatás módjáról a határozatban tájékoztatni kell.
4
IV. rész A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK A gyermekjóléti alapellátások 11. §. (1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához. (2) Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: a.) Gyermekjóléti szolgálat b.) Gyermekek napközbeni ellátása keretében: - óvoda, - iskolai napközis foglalkozás, - gyermekétkeztetés. c.) Gyermekek átmeneti gondozása 12. §. A gyermekjóléti szolgálat (1) A képviselő-testület a gyermekjóléti szolgáltatást a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményegységének fenntartásával biztosítja. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a.) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, b.) családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, c.) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, d.) szabadidős programok szervezése, e.) hivatalos ügyek intézésének segítése. (3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a.) A veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, b.) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, c.) az a pontban, valamint az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal, így különösen a védőnői szolgálattal, a háziorvossal, a házi gyermekorvossal, a közoktatási intézményekkel, a rendőrséggel, az ügyészséggel, a bírósággal, a menekülteket befogadó állomással, a menekültek átmeneti szállásával, a társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. (4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a.) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával / a továbbiakban: családgondozás/ a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, b.) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, c.) az egészségügyi és szociális ellátás – különösen a családsegítő szolgáltatás - , valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, d.) javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.
5
(5) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében a.) a családgondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, b.) utógondozó szociális munka / a továbbiakban: utógondozás/ biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködvea gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. (6) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat – összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal- szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körébe a.) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, b.) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, c.) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, d.) önálló helyettes szülőket foglalkoztat, e.) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, f.) felkérésre környezettanulmányt készít, g.) kezdeményezi az önkormányzatnál új ellátások bevezetését, h.) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésnek megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, i.) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, j.) részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, k.) nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. (7) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.
Gyermekek napközbeni ellátása 13. §. (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. (2) Az önkormányzat a Pusztaszabolcs nagyközség területén élő ellátásra jogosult gyermekek részére az általa fenntartott óvoda és általános iskolai napközi és menzai ellátás keretében biztosítja a napközbeni ellátást. (3) A gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére irányuló kérelmet az óvoda vezetőinél és az általános iskola igazgatójánál kell benyújtani.
6
Gyermekétkeztetés 14. §. (1) Az önkormányzat a gyermekétkeztetést gazdasági társasággal kötött szerződés útján biztosítja. (2) A gyermekétkeztetésért e rendelet a 1. sz. mellékletében meghatározott intézményi térítési díjat kell fizetni. (3) A gyermekétkeztetés intézmény térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. (4) Az ellátást igénybevevő nagykorú, a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: kötelezett) az ellátásért köteles térítési díjat fizetni /a továbbiakban: személyi térítési díj/. (5) Ingyenes ellátásban kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésre kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik. (6) A személyi térítési díjat az intézményi térítési díj alapján az intézményvezető állapítja meg a kötelezett jövedelmi viszonyai, valamint a családban nevelkedő gyermekek száma figyelembevételével. (7) A személyi térítési díjat az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint a (13) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. (8) Az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díjról. (9) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegét vitatja vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, a (8) bekezdésben szabályozott értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a képviselőtestülethez fordulhat. Ilyen esetben a képviselő-testület határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről. (10) A személyi térítési díjat a gyermekétkeztetésnél egy havi időtartamra előre kell megfizetni minden hó 15. napjáig. (11) Ha az ellátást betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást az intézmény vezetőjénél be kell jelenteni. A bejelentést követő naptól a kötelezett a távolmaradás idejére mentesül a térítési díj fizetése alól. (12) Az étkezésért fizetendő személyi térítési díj megállapításához az intézményvezetőnek a szükséges bizonyító erejű iratokat és nyilatkozatot köteles benyújtani a kedvezményezett. (13) Gyermekétkeztetés esetén a.) az óvodás, az 1-4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100 %-át, b.) az a.) pont alá nem tartozó, rendszeres támogatásban részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c.) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d.) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át. (14) (15) Az (13)-(14) bekezdés alkalmazásában a normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. (16) Gyermekek átmeneti gondozása 15. §. (1) (1)A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról (a továbbiakban teljes körű ellátás) kell gondoskodni. (2) A gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő /továbbiakban: szülő/ kérelmére vagy beleegyezésével – ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi körülményeire, élet-vezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A fogyatékos gyermek számára a sajátos szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani.
7
(3) A gyermek átmeneti gondozása keretében ideiglenes jelleggel, állapotának megfelelő ellátást és éjszakai bentlakást (a továbbiakban: ideiglenes gondozást) kell biztosítani az olyan gyermek számára, aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt. (4) Az ideiglenes gondozás során fel kell tárni a gyermek felügyelet nélkül maradását előidéző okokat, és egyidejűleg haladéktalanul értesíteni kell a gyermek szülőjét vagy más törvényes képviselőjét, illetve a gyermekjóléti szolgálatot a további átmeneti gondozás vagy más gyámhatósági intézkedés megtétele céljából. (5) A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tart. (6) A gyermekek átmeneti gondozása a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által alkalmazott helyettes szülőnél történik. Helyettes szülő 16. §. (1) A helyettes szülőket a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működteti. (2) A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását – a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján – saját háztartásában biztosítja. (3) A helyettes szülőket a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kiválasztja, felkéri, felkészíti, továbbá folyamatosan ellenőrzi. (4) A helyettes szülőt a gyermek ellátására nevelési díj és külön ellátmány illeti meg. (5) A helyettes szülőnél történő gyermekelhelyezésről a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője dönt. (6) A helyettes szülőt a készenlét idejére havi 10.000,- Ft készenléti díj illeti meg. Záró rendelkezések 17. §. (1) E rendelet 2003. szeptember 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 6/1998. (V. 10.) Kt. számú rendelet. (3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi XXXI. törvény, továbbá a 133/1997. (VII. 29.) és a 149/1997. (IX. 10.) Kormány rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. (4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (5) Helyettes szülőre vonatkozóan működési engedéllyel nem rendelkezik az önkormányzat, de a megszervezést követően köteles azt beszerezni.
Czompó István s. k. polgármester
Vezér Ákos s. k. jegyző
8
1. sz. melléklet
Élelmezési térítési díjak Iskolai ellátás térítési díjai 1-4. évfolyam ebéd 5-8. évfolyam ebéd Napközi (háromszori ellátás)
177,- Ft/adag + 25 % Áfa 204,- Ft/adag + 25 % Áfa 316,- Ft/adag + 25 % Áfa
Óvodai ellátás térítési díjai Háromszori étkezés
290,- Ft/adag + 25 % Áfa
9
