Bakonykuti Község Önkormányzat 5/2003. (VIII.1. ) számú rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról
Bakonykuti Község Önkormányzatának Képviselôtestülete a gyermekek védelmérôl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1)–(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében (továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, illetve az önkormányzat által biztosított, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet célja, hatálya, ellátási formák 1. § A rendelet célja, hogy a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához – a helyi sajátosságokat figyelembevéve – a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza. 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Bakonykuti község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezô a. magyar állampolgárságú, b. állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezô bevándorolt, c. a magyar hatóságok által menekültként elismert gyerekekre és fiatal felnôttekre, valamint szüleikre. (2) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon fúlmenıen kiterjed az Európai Szociális Kartát megerısítı országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerıen Magyarországon tartózkodó, a község területén élı gyermekekre is. (3) E rendeletet kell alkalmazni az (1)-(2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a község területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyerekek esetében is, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. (4) Az önkormányzat – lakóhelytôl függetlenül – rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít a község közigazgatási területén tartózkodó, arra rászoruló gyermek részére, feltéve, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné. 3. §
(1) A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint: a) pénzbeli és természetbeli ellátások: – rendszeres gyermekvédelmi támogatás, – rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, – beiskolázási segély – várandósági támogatás. b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: – gyermekjóléti szolgálat, – gyermekek átmeneti elhelyezése, – helyettes szülı, – gyermekek napközbeni ellátása érdekében mûködtetett óvoda, általános iskolai napközi.
Pénzbeli és természetbeni ellátások Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 4. § (1) Az önkormányzat a gyermeket támogatásként rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy fıre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családban történı nevelekedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben. (2) A jövedelem megállapításánál irányadó idıszak a havonta rendszeresen mérhetı jövedelmeknél 3 hónap, egyéb jövedelmeknél 1 év, kivéve, ha a jövedelmi viszonyokban igazolhatóan tartós romlás következett be. Ez esetben a kérelem benyújtását megelôzô 1 hónap havi átlagát kell figyelembe venni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg számításánál közös háztartásban élı közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni: - a szülıt, házastársát vagy élettársát, - 20 évesnél fiatalabb, jövedelemmel nem rendelkezı gyermeket, - 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkezı nappali tagozaton egyetemi, fıiskolai tanulmányokat folytató gyermeket, - korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket, - a Csjt. alapján a szülı vagy házastársa által eltartott rokont. (4) Amennyiben a környezettanulmány megállapításai vagy az önkormányzat hivatalos tudomása szerint a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban foglaltaknak, vizsgálni kell a család vagyoni körülményeit is. (5) Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, jármővet, gépi meghajtású termelıés munkaeszközt, vagyoni értékő jogot kell érteni, amelynek egy fıre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
2
a.) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkezı megélhetésének feltételeit. Nem tekinthetı vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülı vagy a tartásra köteles más törvényes képviselı életvitelszerően lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármő. (6) Amennyiben a kérelmezı a felhívás ellenére - a megadott határidıre - a vagyon- nyilatkozatot nem csatolja be, az eljárást meg kell szüntetni az Áe. 27. §. (1) bekezdése alapján. (7) Amennyiben az egy fıre jutó vagyoni érték meghaladja az (5) bekezdésben leírt mértéket, úgy a kérelmet el kell utasítani.
5. §.
(1) A rendszeres támogatás havi összege 2003 évben : 4.600,-Ft. A 2003 évet követıen a rendszeres támogatás összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-val. (2) A Képviselı Testület emelt összegő rendszeres támogatást állapít meg a GYVT. 19. § -ban meghatározott feltételek fennállása esetén az adóköteles jövedelemmel nem rendelkezı, tartásra köteles, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban nyugdíjszerő rendszeres szociális pénzellátásban vagy idıskorúak járadékában részesülı hozzátartozó részére akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt ki. Az emelt összegő támogatás havi összege gyermekenként – 2003. évben 9200,- Ft. (3) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás jogerôs megállapítása esetén az a kérelem benyújtása napjától esedékes. A folyósítás a feltételek fennállásáig tart. A jogosultság feltételeit az önkormányzat évente egyszer – a megállapítást követô 11. hónapban – felülvizsgálja. (4) A feltételek fennállása esetén a rendszeres támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illevte a már megállapított támogatás tovább folyósítható a) addig az idıpontig, ameddig a gyermek nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb 23-ik évének betöltéséig, b) ha a jogosult felsıfokú iskola nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. (5) Ha a jogosult nagykorúvá válik, részére a rendszeres támogatást saját jogán kell folyósítani. (6) A támogatás folyósításának megszüntetésérôl határozatot kell hozni. Ha a jogosultság a tárgyhónap 16. napját megelôzôen szûnik meg, a megállapított ellátás összegének 50 %-át, egyéb esetben a teljes összeget kell folyósítani a megszûnés hónapjában.
3
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 6. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható annak a gyermeknek, fiatal felnôttnek, akinek családjában az egy fôre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és a család idôszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztetô rendkívüli élethelyzetbe került (pl.: a gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülôk munkanélkülivé válása). (2) Fiatal felnôtt (az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be) részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenôen csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha közép- vagy felsôfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egyszeri alkalommal nem haladhatja meg a 15.000,- forintot. Egy naptári éven belül ugyanaz a gyermek legfeljebb 2 alkalommal részesíthetô rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban. (4) Az a gyermek, akinek rendszeres gyermekvédelmi támogatást állapítottak meg, egy naptári éven belül csak legfeljebb 15.000,- forint erejéig részesíthetô rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban. (5) Sürgôs szükség esetén, illetve ha a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyezteti, a jövedelemigazolástól, illetve az (3)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérıen is nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. (6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításának hatáskörét a képviselıtestület a polgármesterre ruházza át.
Beiskolázási segély 6. § (1) Az önkormányzat, amennyiben a költségvetés lehetıvé teszi – hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül – a tanévkezdés megkönnyítése érdekében a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezô általános iskolai, középiskolai vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulók részére a tanulmányok folytatásával járó anyagi terhek enyhítése érdekében beiskolázási segélyt biztosít. (2) A beiskolázási segélyt minden tanuló készpénzben kapja, és annak összege minden tanulónál azonos mértékő. (3) A támogatás összegérıl a képviselıtestület évente legkésıbb július 31-ig dönt. (4) A tankönyvtámogatási összeg felvételekor iskolalátogatási igazolást kell bemutatni.
4
Várandósági támogatás 7. § (1) A szociális válsághelyzetben lévı illetve egyedül álló várandós anyának születendı gyermeke fogadása érdekében egyszeri segély állapítható meg. Válsághelyzetnek minısül, ha a várandós anya családjában az egy fıre esı jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és idıszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került (pl. tartós betegség, elemi kár, munkanélküliség, ). (3) A támogatás összege 20.000,- Ft, amely pénbeli illetve természetbeni ellátásként is megállapítható. A támogatás elsôsorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhetô, hogy a jogosult a pénzbeli támogatást nem a születendı gyermek érdekében használja fel. A termeészetben megállapított támogatás babaápolási és –ruházati csomag formájában nyújtható, melynek beszerzésérıl a családgondozó gondoskodik. (2) A várandósági támogatás megállapításának hatáskörét a képviselıtestület a polgármesterre ruházza át. Természetben nyújtott ellátások 8. §
(1) A rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és várandósági támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. (2) Természetbeni ellátások különösen: a) gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása, b) élelmiszerutalvány biztosítása. (3) A rendszeres és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról a hatáskör gyakorlója az összes körülményt figyelembe véve határoz. (4) A rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsôsorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha a) a kérelem természetbeni támogatásra irányul; b) a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) támogatására irányul vagy c) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhetô, hogy a szülô (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja. A pénzbeli és természetbeni ellátások eljárási szabályai 9. §
5
(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet szóban vagy írásban a Körjegyzıségnél terjesztheti elô a szülô vagy más törvényes képviselô. A szóban elôterjesztett kérelemrôl jegyzôkönyvet kell felvenni. (2) A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához kérelmezô köteles csatolni: a) a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolásokkal együtt, b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, illetôleg a szülôi felügyeleti jog egyik szülô általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó – az illetékes gyámhivatal által készíttetett – megállapodást tartalmazó jegyzôkönyvet, c) a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást, d) közép- vagy felsôfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében – ha nagykorúság után is folyósítják, vagy akkor állapítják meg a támogatást – az oktatási intézmény igazolását a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság elbírálásához a (2) bekezdés a) pontjában foglalt nyilatkozatot és jövedelemigazolásokat, illetve fiatal felnôtt kérelme esetén a (2) bekezdés d) pontja szerinti igazolást is be kell csatolni. (4) A benyújtott jövedelemnyilatkozatban és igazolásban szereplı adatok valódisága az eljárás során környezettanulmánnyal ellenırizhetı. A környezettanulmányt a Körjegyzıség dolgozója készíti el. 10. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegét a tárgyhónapot követô hó 5. napjáig kell kifizetni a Körjegyzıség házipénztárából vagy postai úton. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a pénzben fizetett tankönyvtámogatás, a karácsonyi illetve várandósági támogatás kifizetésének idôpontjáról és módjáról az azt megállapító határozatban kell rendelkezni. (3) Az étkezési térítési díj átvállalás elszámolása az alábbiak szerint történik: a.) A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülı felsı tagozatos, valamint középfokú oktatási intézményben tanuló gyermek törvényes képviselıje bejelenti az oktatási intézmény vezetıjének, hogy gyermeke a támogatást étkezési díj támogatásban részesül. b.) A rendszeres gyermekvédelmi támogatásból a térítési díj összegét az önkormányzat átultalja az oktatási intézmény részére az intézmény által megküldött kimutatás alapján. c.) Amennyiben a térítési díj összege kevesebb mint a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a különbözetet az önkormányzat vásárlási utalványként fizeti ki a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülıknek. A tanítási szünetekben a rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegét vásárlási utalvány formájában kapják meg a jogosultak d.) Amennyiben a támogatás összege nem fedezi az étkezésért fizetendô díjat, a különbözetet a kötelezettnek kell megfizetnie.
6
e.) Az élelmiszercsomagot kérelmezı részére.
a családgondozó
vásárolja meg és adja át a
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 11. § Az önkormányzat a következô gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: a) gyermekjóléti szolgálat, b) gyermekek átmeneti elhelyezése, c) helyettes szülı, d) gyermekek napközbeni ellátása érdekében mûködtetett óvoda, általános iskolai napközi. Gyermekjóléti szolgálat, gyermekek átmeneti elhelyezése, helyettes szülı 12. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Jobb Otthon Alapítvánnyal (8053 Bodajk, Petıfi u. 52.) kötött ellátási szerzıdéssel biztosítja. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülô, más törvényes képviselô kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyzô, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár – gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi. A kérelmet elôterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet. Amennyiben a kérelmet a Körjegyzıségnél nyújtják be, arról jegyzıkönyvet kell felvenni és haladéktalanul a Jobb Otthon Alapítványhoz továbbítani. (3) Az ellátás biztosítását a családgondozó intézkedése alapozza meg. (4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39–40. §-ai határozzák meg.
7
Gyermekek átmeneti gondozása 13. §. (1) Az önkormányzat gyermekek átmeneti gondozását a Jobb Otthon Alapítvány által megszervezett helyettes szülıi hálózat keretében biztosítja ellátási szerzıdés alapján. (2) A gyermekek átmeneti elhelyezése kérelemre vagy hivatalból – a szülıi felügyeletet gyakorló szülı vagy más törvényes képviselı beleegyezésével – történik. (3) A kérelmet a Jobb Otthon Alapítvány vezetıjénél vagy a Körjegyzıségnél lehet elıterjeszteni. Ha a kérelmet a Körjegyzıségnél terjesztik elı, arról jegyzıkönyvet kell felvenni és haladéktalanul az Alapítvány vezetıjéhez továbbítani. (4) Az átmeneti gondozás idıtartama maximum 12 hónap, mely 1 alkalommal 6 hónappal meghosszabbítható. (5) A gyermekek átmeneti gondozását meg kell szüntetni,ha azt a szülı kéri, vagy ha annak okai már nem állnak fenn. (6) Megszőnik a gyermek átmeneti gondozása, ha a gondozás idıtartama eltelt. Helyettes szülı 14. §. (1) Az önkormányzat a helyettes szülıi hálózat megszervezését a Jobb Otthon Alapítvány által kötött ellátási szerzıdéssel biztosítja. (2) A helyettes szülıi ellátás kérelemre vagy hivatalból – a szülıi felügyeletet gyakorló szülı vagy más törvényes képviselı beleegyezésével – történik. (3) A kérelmet a Jobb Otthon Alapítvány vezetıjénél vagy a Körjegyzıségnél lehet elıterjeszteni. Ha a kérelmet a Körjegyzıségnél terjesztik elı, arról jegyzıkönyvet kell felvenni és haladéktalanul az Alapítvány vezetıjéhez továbbítani.
Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás 15. § (1) Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló – többszôr módosított – 1993. évi LXXIX. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Bakonykuti község területén az Önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátásáról napköziotthonos óvoda és általános iskolai napköziotthonos foglalkozás keretében gondoskodik. Az óvodai ellátás valamint a napköziotthonos foglalkoztatás az általános iskola alsó tagozatos diákjai számára Isztiméren, a felsı tagozatos gyermekek részére Kincsesbányán – önkormányzati társulási megállapodás alapján - biztosított.
8
(3) A gyermek napközbeni ellátására vonatkozó kérelmet az intézmény vezetıjénél kell elıterjeszteni. Az intézmény vezetıje külön eljárás nélkül biztosíthat napközbeni ellátást a Bakonykuti Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a bakonykuti gyermekek részére. (4) A (2) bekezdésbe nem tartozó kérelmekrıl - az intézményi gyermekvédelmi felelıs és a Családsegítı Szolgálat javaslatát figyelembe véve – a Képviselıtestület dönt. (5) A gyermekek napközbeni ellátásának megszüntetésérıl: a. külön eljárás nélkül a (3) bekezdésében foglalt esetekben az intézményvezetı, b. egyéb esetben az Képviselıtestület határoz.
Térítési díj 16. § (1) Az óvodai ellátás, illetve az iskolai napközis foglalkozás keretében biztosított ellátások közül az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni Isztimér Község Önkormányzat külön rendelében foglaltak alapján. (2) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkeztetések intézményi térítési díjának mértékét külön rendelet tartalmazza. (3) A külön rendeletben megállapított intézményi térítési díj alapján a személyi térítési díjat az intézmény vezetôje állapítja meg, s errôl az ellátás megkezdésekor, de legkésôbb az ellátás igénybevételétôl számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet. (4) A képviselôtestület egyéni rászorultság alapján, az intézményvezetô által megállapított személyi térítési díjat legfeljebb 25%-kal csökkentheti, ha térítési díj fizetésére kötelezett családjában az egy fôre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, és a teljes összegû személyi térítési díj megfizetése a család létfenntartását veszélyeztetné. (5) A képviselôtestület a személyi térítési díj megfizetése alól mentesítheti a kötelezettet (elengedheti a díjat), amennyiben a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére védelembe vételi eljárás során kötelezték a szülôt vagy más törvényes képviselôt, s a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak. Záró rendelkezések 17. § (1) E rendelet 2003 év augusztus hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit – amennyiben az a kérelmezô számára elônyösebb – a folyamatban levô ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet kihirdetésérıl a körjegyzı gondoskodik. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejûleg hatályát veszti az 6/1999. (IV.10.) B.Önk. sz, valamint a módosításáról szóló 4/2001. (II.16.) B.Önk. sz. rendelet. 9
Bakonykuti, 2003. július ”29.”
Marics Józsefné Polgármester
Csendesné Kovács Edit körjegyzı
Záradék: A rendelet kihirdetésre került. Bakonykuti, 2003. augusztus 1.
Csendesné Kovács Edit körjegyzı
10
