Jásd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2003.(V.15.) rendelete a helyi iparűzési adóról
Jásd Községi Önkormányzat Képviselő –testülete a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény 1. par. /1/ és 6.§.és a 43.§./3/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi iparűzési adó bevezetésével kapcsolatosan az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet 1.§. Adókötelezettség az adó alanya
(1) (2) (3) (4) (5)
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység ). Az adó alanya a vállalkozó. Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó minőségben végzett, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Ideiglenes iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem, rendelkező vállalkozó a. piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b. építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 1 hónap, de a 6 hónapot nem haladja meg. Ha a tevékenység időtartama a 6 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 2.§.
(1)
Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg. (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.
Az adó alapja és mértéke 3.§.1 (1) (2) (3) (4) (5) (6)
Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a Htv. szerinti adóalap 2 %-a. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a Htv. 37. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenység végzés után naptári naponként 3.000,-Ft. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap, egy napnak számít. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2%-a. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként 3.000 Ft. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti tételes átalányadózó vállalkozót az adókötelezettség kizárólag a telephelye, ennek hiányában a székhelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli.
4.§. (1)
A vállalkozó az iparűzési adófizetési kötelezettségének teljesítése érdekében adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg összege: a)
Az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál – ideértve az idényjellegű tevékenységet is – a megelőző év adójának megfelelő összeg. b) Az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összeg. c) A tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozónál az évre lejelentett várható adó összege. (3)
Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja, vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. (4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. (5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg összegét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.
1
Módosította a 8/2010.(V.28.) rendelet. Hatályos 2010. június 1.
Bejelentkezés, az adó bevallása 5.§. (1) (2)
Az adóalany adókötelezettségének kizárólag önadózás útján tehet eleget. Az adózó köteles az önkormányzati adóhatóságnál adókötelezettségének keletkezésétől számított 15 napon nyilvántartásba vétel végett, az e célra rendszeresített nyomtatványon írásban bejelentkezni. (3) Az önadózással megállapított adóról az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóévet követő év május 31.napjáig köteles adóbevallását az önkormányzati adóhatósághoz benyújtani. (4) Az adózónak az adókötelezettségét érintő változásról a változást követő 15 napon belül az előírt nyomtatványon tájékoztatni kell az önkormányzati adóhatóságot. (5) A 4. bekezdésben foglaltaktól függetlenül az adózónak 30 napon belül adóbevallást kell tennie, ha: a) felszámolását /végelszámolását / rendelték el, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, b) átalakul, az átalakulás napjával, c) felszámolási eljárás vagy végelszámolás nélkül megszűnik, vagy adóköteles tevékenységét megszünteti, a megszűnés napjával. (6)
A bejelentkezés, illetőleg a bevallás – az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint ki nem mentett – elmulasztása /késedelmes teljesítése/ esetén az önkormányzati adóhatóság mulasztási bírságot szab ki. (7) Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja.
6.§. (6)
A vállalkozó az adóelőlegét félévi egyenlő részletben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig köteles megfizetni. (7) Az adóelőleget a várható, éves fizetendő adó 90%-nak megfelelő összegre az adóév december 20. napjáig ki kell egészíteni. (8) Az adózó az adóelőleg és az éves tényleges adókötelezettség különbözetét az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg, illetve igényelheti vissza.
7.§. (1)
Az adóhatóság készpénzfizetést nem fogadhat el.
Eljárási szabályok 8.§. (1)
A helyi iparűzési adó megállapításával, nyilvántartásával, beszedésével és ellenőrzésével kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el. (2) A nem magánszemély adózó esetében az önkormányzati adóhatóság vezetője az adótartozást, a bírságot, a pótlékot mérsékelheti, vagy elengedheti, csőd, illetve felszámolási eljárás keretében, ha egyezség megkötésére kerül sor.
II.fejezet Értelmező rendelkezések 9.§. E rendelet alkalmazásában: (1) (2) (3) (4) (5) (6)
(7)
Jásd község illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt –bel-és külterületet magában foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. Adóév: az a naptári év amelyre adókötelezettség vonatkozik. Adókülönbözet: a bevallott /bejelentett/ bevallani /bejelenteni/ elmulasztott vagy a bevallás /bejelentés/ alapján kivetett és az adóhatóság által utólag megállapított adó különbözete. Adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó. Adóügy: az adóval összefüggő hatósági ügy. Székhely: Székhelynek belföldi szervezet esetében az alapszabályban (alapító okiratban), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett helyet, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helyét, magánszemély esetében az állandó lakhelyet kell tekinteni. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhelynek a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt hely minősül. Telephely: Az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye – független a használat jogcímétől - , ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj – vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, továbbá a hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió – és televízió programokat is) vezetéken,
kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítást szolgáló berendezést, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván. Telephelynek számít az építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkák, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységek folytatásának, illetőleg természeti erőforrás feltárásának, kutatásának helye(i) szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett e tevékenységek időtartama adóéven belül a 6 hónapot meghaladja. (8) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység ( a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó. (9) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b) építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 1 hónap, de 6 hónapot nem halad meg. Ha a tevékenység időtartama a 6 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. (10) Idényjellegű tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel idényhez /időszakhoz/ kötötten rendszeresen végzett. (11)
Egyéb szervezet: jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, szakcsoport, polgári jogi társaság, társasház, társasüdülő, társas garázs, építőközösség és minden más, jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülés.
(12)
Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Vállalat, a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést végző szervezetek, a közüzemi ellátást végző szervezetek közül a villany, a gáz, távfűtés, melegvíz, víz, csatorna szolgáltatást nyújtók, ideértve a viziközmű társulatot is.
(13)
Nettó árbevétel: a) A számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegével, csökkentve a jövedéki adó, fogyasztási adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó, fogyasztási adó összegével a b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel, b) A hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a
c)
d) e) f) g)
h)
i)
j)
befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételével, Biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel, és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel, A költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel, Befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, Az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységtől származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel, A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott, az a) pont szerinti – illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b),c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti – nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep szerepel az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel, A b) – g) és j) alpontokban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) – könyvvezetési kötelezettségtől függően – a vállalkozási tevékenységből származó,az a)pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele, A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál: az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések – kockázati tőkebefektetések – eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege.
(14)
Önkormányzati adóhatóság: Jásd Község Jegyzője 8424 Jásd, Dózsa Gy.u.1. tel.: 88/587-820
III. fejezet
Átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések 10.§. 1. Ez a rendelet 2003. július 1-én lép hatályba ezzel egyidejűleg hatályát veszti a helyi iparűzési adóról szóló 15/1996./XII.6./ökt.számú és ezt módosító 15/1997./XII.15./ ökt.számú, a 10/1998./XII.11./ ökt.számú, és a 9/1999. /XII.26./ ökt.számú rendeletek. 2. Az e rendelettel nem szabályzott kérdésekben - a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény - az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. rendelkezései az irányadóak. 2. E rendelet kihírdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
Jásd, 2003. június 25.
Nagy Csaba polgármester
Záradék: A rendeletet a mai napon kihirdettem. Jásd, 2003.május 15. Ihász István sk. jegyző
Ihász István s.k. jegyző
