Szentlőrinc Városi Önkormányzat 12/2007. (VI. 29.)KT. Rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Szentlőrinc Városi Önkormányzat Képviselõ-testülete a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (1) és (2) bekezdése, valamint 29.§ (1) bekezdése alapján az alábbi rendeletet alkotja. I. FEJEZET Általános rendelkezések A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelõ, a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, valamint a gyermekek veszélyeztetettségének megelõzéséhez, megszüntetéséhez igénybe vehetõ ellátások egyes formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit a Gyvt-ben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.)Kormány rendeletben (továbbiakban: Gyer.) foglaltakkal összhangban. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel Szentlőrinc város területén a/ tartózkodó magyar állampolgárokra, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire, b/ a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenõen kiterjed az Európai Szociális Kartát megerõsítõ országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is. (3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül Szentlőrinc város közigazgatási területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével, vagy elháríthatatlan kárral járna.
2
3. § Szentlőrinc Város Képviselõ-testülete a gyermekek védelmére az alábbi ellátási formákat biztosítja: a.) pénzbeli és természetbeni ellátás: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, b.) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: - gyermekjóléti szolgálat, - gyermekek napközbeni ellátása, (bölcsõdei, óvodai, általános iskolai napközi otthonos ellátás) II. FEJEZET Eljárási rendelkezések 4. § (1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet - a rendeletben foglalt személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások kivételével - Szentlőrinc Város Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályának Szociális Csoportjánál (7940 Szentlőrinc, Templom tér 8.) terjesztheti elõ a szülõ, vagy más törvényes képviselõ (továbbiakban: kérelmezõ) az egyes ellátási formákra a hivatal által rendszeresített nyomtatványon. (2) Hivatalból is indulhat eljárás a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó jelzés alapján. Ebben az esetben a pénzbeni sé természetbeni ellátáok megállapítását kezdeményezheti a nevelési-oktatási intézmény, gyámahtóság, további más családvédelemmel foglalkozó személy, illetve a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is. 5. § (1)
A kérelemnek tartalmaznia kell: - a kérelmezõ, valamint a gyermek(ek) és a közös háztartásban élõ közeli hozzátartozók személyazonosító adatait, valamint vagyoni és jövedelmi viszonyait, - társadalombiztosítási azonosító jelüket, - állampolgárságukat, illetve bevándorolt vagy menekült státuszukat, - jogosultság megállapításához szükséges adatokat.
(2) A számítógépen vezetett adatnyilvántartásra, az adatok kezelésére, a Gyvt. 134.§ 142.§. rendelkezései az irányadók. 6. § (1)
Az ellátások iránti kérelemhez - a jogosultság megállapításához - csatolni kell a Gyer.65.§ (1) bekezdésében felsoroltakat, illetve vagyonvizsgálat esetén a felhívástól számított 8 napon belül a Gyer. 6. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.
(2)
A jövedelmet kérelmezõ és családjában élõk három havi nettó átlagkeresetérõl szóló jövedelemigazolással, alkalmi munkavégzés esetén alkalmi munkavállalói
3
könyvben munkáltatói igazolással, munkanélküli járadékban részesülõk esetében a Munkaügyi Központ által kiadott határozat másolatával, jövedelemnélküliek esetében a regisztráltságot igazoló munkanélküli kiskönyvvel, a gyermek tartós betegségét, illetve fogyatékosságát szakorvosi igazolással, az elhalálozást halotti anyakönyvi kivonattal, a várandósságot terheskönyvvel, a nevelésbe vételt, illetve annak megszûnését gyámhivatali határozattal, a kórházi kezelést az ellátást végzõ intézmény által kiadott igazolással, a tanulói jogviszonyt iskolalátogatási igazolással, az óvodai és a bölcsõdei nevelést a gyermek napközbeni ellátását végzõ intézmény igazolásával, az iskoláztatással kapcsolatos eseti kiadásokat számlával, vagy az iskola által kiadott igazolással kell bizonyítani. Az elemi kár tényét az önkormányzat környezettanulmány útján állapítja meg. (3)
Adathiányosan elõterjesztett kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül a kérelmezőt - megfelelő határidõ megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra kell felhívni. 7. §
(1)
A jövedelem számításnál a Gyvt. 5.§. r.) pontjában foglaltakat kell alkalmazni, mely szerint jövedelemnek a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 4.§ (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak minõsülnek.
(2)
Az ellátásban részesülõ köteles a jogosultság feltételeit érintõ lényeges tények, körülmények megváltozását 15 napon belül jelezni.
(3) Jogosulatlanul és rosszhiszemûen igénybe vett ellátás esetén az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszemûen igénybevevõt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére, személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az intézményi térítési díj összegének megfizetésére. (4) A folyamatosan nyújtott ellátás megtérítését legfeljebb egy évre visszamenõlegesen elrendelni. Az ellátás megtérítése az igénybevétel jogosulatlanságáról való lehet tudomásszerzéstõl számított 3 hónapon belül rendelhetõ el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtõl, illetve az ellátás megszűnésétõl egy év már eltelt. (5)
A (4) és (5) bekezdés szerinti megtérítést Szentlőrinc Város Polgármestere rendeli el, indokolt esetben legfeljebb 12 hónapra részletfizetés engedélyezhetõ.
(6)
A megtérítést méltányosságból, környezettanulmány alapján Szentlőrinc Város Polgármestere elengedheti, csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet, ha a jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetése a családban élõ gyermek(ek) megélhetését veszélyezteti.
(7)
Átruházott hatáskörben hozott érdemi döntés ellen a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül Szentlőrinc Város Képviselõ-testületéhez címzett, Szentlőrinc Város Polgármesteréhez benyújtott, illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.
(8)
A Képviselõ-testület határozata ellen - jogszabálysértésre való hivatkozással- 30 napon belül keresettel lehet folyamodni a Baranya Megyei Bírósághoz.
4
Környezettanulmány 8. § (1)
A Szociális Csoport ügyintézője a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásokra irányuló kérelem elbírálásához környezettanulmányt készít.
(2)
Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a hivatal ügyintézője más ügy kapcsán részletes információkkal rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta az ügyfél javára lényeges változás nem következett be. Az ellátások rendszere 9. §
A gyermekek védelmét a képviselő-testület az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátások keretében biztosítja: a.) pénzbeli és természetbeni ellátások: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. b.) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások - gyermekjólti szolgálat - gyermekek napközbeni ellátása ( bőlcsödei, óvodai, általános iskolai napköziotthonos ellátás) Ellátások folyósítása 10. § (1) A támogatások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Polgármesteri Hivatal pénztárából, külön kérelem esetén banki vagy postai átutalással a Szociális Csoport által készített kimutatás alapján. Ellátások felülvizsgálata 11. § (1) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a Gyvt. 131. §. (2) bekezdése értelmében a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél 3 hónap, egyéb jövedelmeknél pedig 1 év. III. FEJEZET Pénzbeli és természetbeni ellátások Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 12. §
5
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel kapcsolatos hatáskört Szentlőrinc Város Jegyzője (továbbiakban jegyző) gyakorolja. 13. § (1) A jegyző megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) a 130%-át, aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a Gyvt. 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek; b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a Gyvt. (7) bekezdésben meghatározott értéket. (2) A jegyző annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév július 1-jén fennáll, a tárgyév július hónapjában, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában pénzbeli támogatást folyósít. (3) A pénzbeli támogatás esetenkénti összegét az Országgyűlés a költségvetési törvényben határozza meg. 14.§ A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. A jogosultság elbírálásánál vagyoni helyzet vizsgálatát akkor lehet elrendelni, ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak. 15.§ (1)
Meg kell szüntetni a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre megállapított jogosultságot: a) ha megállapítást nyert, hogy a kérelmező szándékosan valótlan adatot közölt, vagy olyan körülményt hallgatott el, amely figyelembevételével nem lett volna jogosult a kedvezményre, a jogosultság megszűnésének napjától, b) ha a kérelmező nem tett eleget e rendelet 7. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének, a jogosultság megszűnésének napjától, c) ha a jogosultság feltételei megszűntek, illetve megváltoztak a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összegének változása miatt, a ténymegállapítás napjától,
6
d) ha a gyermek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták, a jogosultság megszűnésének napjától, illetve ilyen esetben nem kerülhet sor a kedvezményre való jogosultság megállapítására sem. (2) A kedvezményre való rendelkezni.
jogosultság
megszüntetéséről
határozatban
kell
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 16. § (1) A képviselő-testület a gyermeket 5.000.- Ft-tól 20.000 Ft-ig terjedő mértékben
rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 120 %-át. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásával idõszakos létfenntartási gondnak, illetve létfenntartást veszélyeztetõ rendkívüli élethelyzetnek tekinthetõ különösen: a/ - szülõ balesete, halála, - családot ért elemi kár, - szociális válsághelyzetben lévõ várandós anya gyermekének megtartásához, illetve a gyermek fogadásának elõkészítéséhez kapcsolódó kiadás, - szülõ, gyermek betegsége. b/ - gyermek tartós, vagy átmeneti nevelésbe vételének megszûnése, illetve családba történõ visszahelyezése, - gyermektartásdíj megelõlegezésére való jogosultság objektív hiánya, - gyermek iskoláztatásával járó rendkívüli kiadás, - a gyermek láthatását elõsegítõ kiadás. 17. § Iskoláztatás céljára rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nem állapítható meg azon tanulói, vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkezõ gyermeknek, aki a tárgyév július hónapjában központi támogatásban részesül. 18. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is megállapítható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. Természetbeni ellátásként nyújtható különösen ha a kérelem az általános iskolás gyermek tankönyv- és tanszerellátásának támogatására, a tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalására irányul. (2) Az (1) bekezdésben foglalt esetekben a támogatás közvetlenül az oktatási intézmény gyermekvédelmi felelősének, illetve a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának, valamint az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézménynek is kifizethető.
7
(3) A Képviselő-testület a természetben nyújtott ellátásokkal kapcsolatos hatáskör gyakorlását a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át. 19. §. (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári éven belül legfeljebb egy alkalommal állapítható meg. (2)A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri mértéke gyermekenként legfeljebbb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéig állapítható meg. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításáról, összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. (5) A rendkívüli támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörének gyakorlását a képviselő-testület a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át. A Bizottság döntése elleni fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 (tizenöt) napon belül lehet előterjeszteni a képviselő-testülethez címezve. IV. FEJEZET Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 20. §. (1)
Szentlőrinc Város Képviselõ-testülete személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásként gyermekjóléti szolgálatot, a gyermekek napközbeni ellátására bölcsődei, óvodai, iskolai napközi otthonos ellátást biztosít.
(2)
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes.
(3)
Ha a gyermek védelme az önkéntes igénybevétellel nem biztosított, a települési önkormányzat jegyzõje a védelembe vétellel egyidejûleg kötelezi a szülõt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását. Gyermekjóléti Szolgálat 21. §.
(1)
A gyermekjóléti szolgáltatást a Szociális Szolgáltató Központ Szentlőrinc keretében a Gyermekjóléti Szolgálat látja el.
(2)
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történõ nevelésének elõsegítése érdekében a/ a gyermeki jogokról és a gyermek fejlõdését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájárulás segítése, b/ a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelõzését célzó tanácskozás, vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
8
c/ a szociális válsághelyzetben lévõ várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehetõ ellátáshoz való hozzájutás szervezése, d/ a gyermek, illetve családjának segítése az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban, e/ a család segítése az átmeneti gondozást szükségessé tevõ okok megszüntetésében, illetve a gyermek mielõbbi hazakerülésének elõsegítése, f/ a szabadidõs programok szervezése, g) hivatalos ügyek intézésének segítése. (3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelõzése érdekében a/ a veszélyeztetettséget észlelõ és jelzõ rendszer mûködtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elõsegítése a megelõzõ rendszerben, b/ a veszélyeztetettséget elõidézõ okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése. (4)
A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a/ családgondozás, a családban jelentkezõ mûködési zavarok ellensúlyozása, b/ a családi konfliktusok megoldásának elõsegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében, c/ az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítõ szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, d/ javaslat készítése a gyermek családjából történõ kiemelésére, a leendõ gondozási helyére vagy annak megváltoztatására.
(5) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében a/ a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végzõ intézménnyel együttmûködve a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülõ és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, b/ az utógondozás biztosítása a gyermek családjába történõ visszailleszkedéséhez. (6)
A Gyermekjóléti Szolgálat segíti a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban. A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója segítséget nyújt a családnak az átmeneti gondozást szükségessé tevõ okok megszüntetésében, illetve elõsegíti a gyermek mielõbbi hazakerülését.
(7)
A Gyermekjóléti Szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési - oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a/ folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élõ gyermekek szociális helyzetét veszélyeztetettségét, b/ meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, c/ elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét,
9
d/ szervezi és mûködteti a helyettes szülõi hálózatot, e/ segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, f/ felkérésre környezettanulmányt készít, g/ kezdeményezi a települési önkormányzatnál az új ellátások bevezetését, h/ vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, i/ biztosítja a gyermekjogi képviselõ munkavégzéséhez szükséges helyiségeket. (8)
A Gyermekjóléti Szolgálat eljárása kérelemre, vagy a védõnõi szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, a nevelési - oktatási intézmény, nevelési tanácsadó, rendõrség, ügyészség, bíróság, társadalmi szervezetek, egyházak, valamint a jegyzõ, a gyámhivatal, vagy bármely állampolgár - a gyermek veszélyeztetettségére utaló - jelzése alapján indul. A Gyermekjóléti Szolgálat felhívja a jelzõrendszer tagjait jelzési kötelezettségük írásban -krízishelyzet esetén utólagosan - történõ teljesítésére.
(9)
A kérelmet elõterjeszteni, vagy jelzést tenni a Gyermekjóléti Szolgálatnál munkanapokon 8.00-16.00 óráig személyesen a Szentlőrinc, Deák Ferenc u. 20/b szám alatt vagy telefonon az 73/371-141 telefonszámon lehet. Bölcsõdei ellátás 22. §.
(1)
A bölcsõde olyan szolgáltató intézmény, amely az alapellátás keretében alaptevékenységként napközbeni ellátást nyújt a gyermek számára. Bölcsõdébe a gyermek húszhetes korától harmadik életévének, fogyatékos gyermek az ötödik életévének betöltéséig, illetve annak az évnek december 31-éig vehetõ fel, amelyben a gyermek harmadik életévét, a fogyatékos gyermek az ötödik életévét betölti.
(2) A bölcsõde vállalhatja a hat éven aluli fogyatékos gyermek korai fejlesztését, gondozását, fejlesztõ felkészítését, amennyiben ennek tárgyi és személyi feltételeivel rendelkezik. (3) A bölcsõde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, idõszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel mûködtetésével, vagy más gyermeknevelést segítõ szolgáltatásokkal segítheti a családokat. (4) A gyermek bölcsõdébe történõ felvételét a szülõ hozzájárulásával a/ a körzeti védõnõ, b/ a házi gyermekorvos vagy háziorvos, c/ a szociális, illetve családgondozó, d/ a gyermekjóléti szolgálat, e/ a gyámhatóság is kezdeményezheti. (5)
A bölcsõdei ellátás igénybevételét az - (1) - (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - az intézmény vezetõjének intézkedése alapozza meg.
(6) A bölcsõdei ellátás keretében a gyermek életkorának és egészségi állapotának
10
megfelelõen biztosítani kell a/ a gondozás-nevelés feltételeit, b/ az étkeztetést. (7)
Az intézményvezetõnek meg kell szüntetni a bölcsõdei ellátást, ha a bölcsõde orvosának szakvéleménye szerint a gyermek egészségi állapota miatt bölcsõdében nem gondozható, vagy magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlõdését.
(8)
Az intézményvezetõ megszüntetheti a bölcsõdei ellátást: - ha a gyermek - alapos indok nélkül - legalább 6 hétig nem vette igénybe az ellátást, - ha a térítési díj fizetésére kötelezett e kötelezettségének kétszeri írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget és ezáltal egy hónapos hátraléka keletkezett.
(9)
Ha a törvényes képviselõ vitatja az intézményvezetõ intézkedését, az intézkedés kézhezvételétõl számított 8 napon belül a Képviselõ-testülethez fordulhat jogorvoslatért.
(10) Ha az igénybevételre e rendelet 21.§. (3) bekezdés alapján védelembe vételi eljárás során kötelezték a törvényes képviselõt, akkor a megszüntetés intézkedését megelõzõen az intézményvezetõ köteles jelzéssel élni a jegyzõ felé. Óvodai ellátás, iskolai napközi 23. §. Az óvodai ellátás, iskolai napközis ellátás igénybevételére a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Gyermekek napközbeni ellátásáért fizetendõ térítési díj 24. §. (1)A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a/ a bölcsõdében, c/ az óvodában, d/ a nyári napközis otthonban, napközis táborban, f/ az általános iskolai menzai ellátás étkeztetésére. (2) Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhetõ. (3) A bölcsõdei alapellátáson túli gyermeknevelést segítõ szolgáltatásért (játszócsoport, gyermekfelügyelet, stb.) a 133/1997. (VII.29.) Kormány. számú rendelet 11.§ (4) bekezdésében meghatározott mértékű térítés kérhetõ.
11
(4) A gyermekek napközbeni ellátása keretében az intézményi térítési díj mértékét Szentlőrinc Város Képviselõ-testületének külön rendelete határozza meg. (5) A külön rendeletben, illetve a Gyvt. 148.§ (5) bekezdésében szabályozott normatív kedvezmények figyelembevételével a térítési díjat az intézmény vezetõje állapítja meg, melyrõl az ellátás igénybevétele után, de legkésõbb az igénybevételtõl számított 30 napon belül értesíti a térítési díj megfizetésére kötelezettet. (6) A normatív kedvezményben részesülõ gyermekétkeztetés igénylési kérelméhez csatolni kell: - a rendszeres gyermekvédelmi ellátást megállapító határozatot, - három, vagy többgyermekes családoknál a térítési díj fizetésére kötelezett nyilatkozatát gyermekeinek számáról, - tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek, tanuló esetén szakorvosi igazolást. (7) Ha a fizetésre kötelezett a térítési díj mértékét vitatja, az értesítés kézhezvételétõl számított 8 napon belül a Képviselõ-testülethez fordulhat jogorvoslatért. 25. § (1) A személyi kedvezmény megállapításához a jövedelemszámítást a Gyvt. 19. § (2)(3) bekezdéseiben foglaltak szerint kell elvégezni. (2) A térítési díj iránti kérelmet az intézmény vezetõjénél kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal által elkészített formanyomtatványon, a feltüntetett mellékletek egyidejû csatolásával. (3) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján kedvezmény nem állapítható meg, vagy a csatolt nyilatkozatok valóságtartalmát tekintve kétség merül fel, az intézményvezetõ a kérelmet haladéktalanul továbbítja a Képviselõ-testülethez. (4) A gyermek ellátását biztosító intézmény vezetõjének jelzése alapján a díjkedvezménybõl keletkezõ térítési díjkülönbözet támogatás átutalásra kerül az intézmény részére. (5)
Az intézményvezetõ a térítési díjkedvezmény megállapításáról értesíti Szentlőrinc Város Jegyzõjét. V. fejezet Vegyes és záró rendelkezések 26. §
(1)
E rendelet 2007. július 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet által nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló, többször módosított 1997. évi XXXI. törvény, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló, többször módosított 149/1997. (IX.10.) Kormány rendeletben foglalt eltérésekkel.
12
(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szentlőrinc Város Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 14/2004 (VI.25.) önkormányzati rendelete és a módosításáról szóló 18/2006. (IX.15.) önkormányzati rendelet. (4)
Jelen rendelet kihirdetésérõl a jegyzõ gondoskodik.
Dr. Győrvári Márk polgármester
Dr. Karakán Béla jegyzõ
ZÁRADÉK: A fenti rendeletet a Képviselő-testület a 2007. június 28. napján tartott ülésén alkotta meg.A rendelet kihirdetve Szentlőrinc város honlapján és a Lőrinc Tv. Képújságján.A rendelet 2007. június 29. napján került kihirdetésre
Dr. Karakán Béla jegyző
