Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (VI. 21.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 25. § (3) bekezdésében és 26. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet célja i.§ E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. A rendelet hatálya 2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Balmazújváros közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre. (2) Az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Balmazújváros közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte. (3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túl az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. Kiterjed továbbá az Szt. 3. § (3) bekezdésében meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A szociális törvényben szabályozott ellátások 1. cím: Pénzbeli ellátások Időskorúak járadéka 3-§ (1) Az időskorúak járadékára vonatkozó törvényi rendelkezéseket Balmazújváros Város Önkormányzata változtatás nélkül alkalmazza.
2
A nem foglalkoztatott személyek rendszeres szociális segélyének megállapítása 4.§ (1) Amennyiben a nem foglalkoztatott személy foglalkoztatása a jogosultság megállapításától számított 30 napon belül nem biztosítható, úgy részére a rendszeres szociális segély a kérelem benyújtásának időpontjától (napra számítva) állapítható meg. (2) Ha a jogosult a rendszeres szociális segélyre (továbbfolyósításra) való jogosultságának megállapítására irányuló kérelmét a 4/A. § (2) bekezdésében meghatározott foglalkoztatás keretében végzett tevékenység megszűnését követő 15 napon belül nyújtja be, úgy a támogatást a munkaviszony megszűnését követő naptól kell megállapítani. (3) A nem foglalkoztatott személy részére a rendszeres szociális segély a támogatás megszüntetésének vagy szüneteltetésének napjáig folyósítható. A nem foglalkoztatott személyek rendszeres szociális segélyében részesülők foglalkoztatása 4/A.§ (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő segélyezett önkormányzatnak legalább 30 munkanapban biztosítani kell.
foglalkoztatását
az
(2) A foglalkoztatás történhet a) közhasznú munka b) közmunka, vagy c) a települést érintő közfeladat ellátása céljából szervezett egyéb munka (közcélú munka) keretében. (3) A foglalkoztatás történhet teljes, vagy rész-munkaidőben, a központi jogszabályban meghatározott mértékű díjazás ellenében. (4) A közfeladat keretében végezhető közcélú munkák köre: a) környezetvédelmi, kommunális munka (közterület gondozás, városrendezés, ár-belvíz védelem, csapadékvezető árkok karbantartása, gyomnövény elleni védekezés, stb.) b) az Önkormányzat hivatala és intézményeinél végezhető szakipari-, segéd és adminisztratív munka, c) személyi szolgáltatás (házi szociális gondozás, családsegítés) d) közművelődési feladatok segítése (hagyományőrző és egyéb városi rendezvények lebonyolítása, stb.) Az önkormányzat által félj ajánlott munkák szervezése 4/B. § (1) A 4/A. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott munkák iránti igényt a Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztályának Szociális Csoportjához (a továbbiakban: Szociális Csoport) kell benyújtani a szükséges szakképzettség, továbbá a munkavégzés tervezett kezdő és befejező időpontjának megjelölésével.
3
(2) A közcélú munka iránti igénybejelentést a) a Polgármesteri Hivatalban végzendő munkák esetében a jegyző egyeztetéssel, míg a b) környezetvédelmi és kommunális munka esetében a Balmazújvárosi Városgazdálkodási Közhasznú Társaság Vezetője, c) az önállóan gazdálkodó, vagy részben önállóan gazdálkodó intézmények esetében az intézményvezető írásban teszik meg az (1) bekezdés szabályai szerint, a munkavégzést megelőzően legalább 15 nappal korábban. (3) A Szociális Csoport a rendszeres szociális segélyben részesülő, vagy a támogatást igénylő nem foglalkoztatott személyt (személyeket) munkafelajánlás céljából az igénylést benyújtó intézmény vezetőjéhez irányítja. Az intézményvezető közvetítőlapon 8 napon belül tájékoztatja a Szociális Csoportot és a foglalkoztatásra kijelölt személyeket a közvetítés eredményéről. (4) A támogatásban részesülő személyt ténylegesen foglalkoztató intézmény vezetője a) a munkaszerződés egy példányával 8 napon belül értesíti a Szociális Csoportot a rendszeres ellátásban részesülő, vagy kérelmező igényjogosult foglalkoztatásáról, b) a munkaszerződés egy példányával haladéktalanul értesíti a Szociális Csoportot a foglalkoztatás bárminemű megszűnéséről (pl: rendkívüli felmondás, határozott idejű munkaviszony lejárata, stb.) (5) A pénzügyi elszámolás céljából a munkaszerződések példányaival a Szociális Csoport értesíti a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályának Költségvetési Csoportját (a továbbiakban: Költségvetési Csoport). (6) A munkavégzés egészséges és biztonságos feltételeinek, a munka jellegétől függő munkaeszköznek biztosítása a foglalkoztató intézmény vezetőjének feladata. (7) A Költségvetési Csoport folyamatosan figyelemmel kíséri a közcélú foglalkoztatás pénzügyi teljesítését a lehetséges előirányzaton belül, illetve gondoskodik a hatályos jogszabályok keretein belül pótelőirányzat igényléséről. Az együttműködés szabályai 4/C. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személy a Balmazújvárosi Kistérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat), együttműködni köteles. (2) A Családsegítő Szolgálat feladatai, kötelezettségei: a) a rendszeres szociális segélyben részesülő, együttműködésre kötelezett személyt nyilvántartásba veszi és tájékoztatja az együttműködési kötelezettség feltételeiről és menetéről, b) a rendszeres szociális segélyben részesülő számára, beilleszkedésének elősegítése érdekében: - tanácsadást (jogi, munkaügyi, egészségügyi), - életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozást, - álláskeresésre irányuló,
4
szervez, -
munkára és pályára ellátási, továbbtanulási, pályakorrekciós csoportfoglalkozásokat és tanácsadást
felhívja az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Debreceni Regionális Kirendeltség Balmazújvárosi Kirendeltségénél (a továbbiakban: Munkaügyi Központ) történő nyilvántartásba vételre és elhelyezkedése érdekében a vele való együttműködésre. c) Az együtt nem működés tényéről a bekövetkezéstől számított 8 napon belül a Szociális Csoportot értesíti. (3) Az együttműködési tevékenység alapján szervezhető programtípusok az alábbiak lehetnek (a Családsegítő Szolgálatot érintő költségkihatás évente kerül elfogadásra az intézmény költségvetésében): - az együttműködésre kijelölt szervvel (Családsegítő Szolgálat) való kapcsolattartás, - a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességet fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel, - a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése, - a felajánlott és számára (az Szt. 37/H. § (6) bekezdése szerint) megfelelő munkalehetőség elfogadása, - a Munkaügyi Központtal való együttműködés, figyelemmel az Önkormányzat és a Munkaügyi Központ 62/2006. (II. 15.) számú' határozat alapján megkötött együttműködési megállapodásra is. (4) A Munkaügyi Központ a kereső tevékenység megkezdéséről és az álláskeresési megállapodásban vállalt kötelezettség teljesítésének elmulasztásáról 8 napon belül a Szociális Csoportot értesíti. (5) Az együttműködési következményeiről a rendelkezni kell.
kötelezettség előírásáról, tartalmáról, megszegésének rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban
Az együttműködési kötelezettség megszegésének formái és következményei 4/D.§ (1) Együttműködési kötelezettséget megszegőnek minősül, ha a segélyezett a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (PL: lakcímváltozás, közös háztartásban élők létszámának változása, stb.) megváltozását 15 napon belül nem jelenti be a Szociális Csoportnál. Ebben az esetben a segély összegét 6 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani. (2) Együttműködési kötelezettségét súlyosan szegi meg a segélyezett és a támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni abban az esetben, ha: a) az együttműködésre kijelölt intézménnyel a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül önhibáján kívül nem jelenik meg és távolmaradását 5
5
b) c) d) e) f)
munkanapon belül háziorvosi, szakorvosi igazolással, vagy az akadályoztatás tényét hitelt érdemlő módon bizonyító egyéb dokumentummal nem igazolja, a Családsegítő Szolgálat által kidolgozott és elfogadott beilleszkedési programban foglaltakat nem teljesíti, a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatához határidőn belül a szükséges dokumentumokat írásbeli felhívás ellenére sem nyújtja be, a 4/A. § (2) bekezdésben foglalt közfeladat (közcélú munka) feljajánlására nem jelenik meg, a Munkaügyi Központ által történő munkafelajánlásra nem jelenik meg, a Szociális Csoport által felajánlott megfelelő munkalehetőséget elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, illetve távolmaradását 5 munkanapon belül nem igazolja. Az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell a pillanatnyi egészségi állapot alapján a munkavégzésre való alkalmatlanságot és a várható keresőképesség időpontját is. Természetben nyújtott rendszeres szociális segély " 4/E.§
(1) Az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt természetben nyújtja, ha a segélyben részesülő gyermekét a települési önkormányzat jegyzője védelembe vette és az alábbi ok(ok) fennállása esetén: a) a gyermekintézmények étkezési térítési díját a szülő nem fizette meg, b) tanévkezdéskor a szülő a tankönyv árát nem egyenlítette ki, c) a családnak közüzemi díjhátraléka keletkezett, vagy lakbérhátraiéka van, d) élelmiszer és tüzelő beszerzéséről nem tud gondoskodni. (2) A természetben nyújtott rendszeres szociális segély formái: a) a gyermekétkeztetés térítési díjkedvezménye, a hátralékos számlán történő jóváírással, b) tankönyv kifizetése, az oktatási intézmény tankönyvfelelőse részére, c) közüzemi díj kifizetése, a szolgáltatóhoz történő utalással, önkormányzati tulajdonban lévő lakás lakbérfizetéséhez, a fenntartóhoz történő átutalással, d) élelmiszer és tüzelőutalvány formájában. (3) A települési önkormányzat jegyzője a) a gyermekek védelembe vételéről értesíti a Szociális Csoport illetékes ügyintézőjét, b) határozattal intézkedik: - a gyermekétkeztetést biztosító oktatási intézmény térítési díj beszedője, - a tankönyvfelelős, - lakbérszámlát kezelő Városgazdálkodási Kht. által leadott kimutatás alapján a hátralék összegének - legfeljebb a (4) bekezdésben meghatározott mértékig - a rendszeres szociális segélyből történő levonásáról, illetve rendelkezik a kifizetésről, vagy a számlákon történő jóváírásról - a közüzemi szolgáltató felé történő utalásról, - az élelmiszer és tüzelőutalvány kiadásáról.
6 (4) A természetben nyújtott rendszeres szociális segély összege nem lehet több gyermekenként, mint a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15 %-a, de összesen legfeljebb 50 %-a. (5) A természetben nyújtott szociális segély az (1) bekezdésben felsorolt okok bekövetkeztekor előre is kifizethető. Helyi lakásfenntartási támogatás 5. § (1) Az Szt. 38. § (9) bekezdése alapján önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatást nyújt, az alábbi jogosultsági feltételek mellett: (2) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége: a) a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át eléri, vagy meghaladja, b) kétszemélyes háztartás esetén a havi összjövedelem 25 %-át eléri, vagy meghaladja. (3) Egyszemélyes háztartás, valamint a gyermekét egyedül nevelő szülő esetén, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, és a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át eléri, vagy meghaladja. (4) A támogatás jogosultsági feltételei és elismert költségek: a) a helyi lakásfenntartási támogatást az Szt. 38. § (3) - (4) bekezdésében meghatározott költség és elismert lakásnagyság figyelembevételével kell megállapítani, b) amennyiben a kérelmező lakáscélú hitelt törleszt, vagy albérleti díjat fizet, az egy négyzetméterre jutó - a normatív támogatásnál figyelembe vehető - havi költséget 100,- Ft-tal emelten kell figyelembe venni. (5) A támogatás mértéke: A támogatás összegének kiszámítása az Szt. 38. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint történik. (6) A lakás nagyságát a kérelmezőnek hitelt érdemlő módon igazolni kell. Amennyiben hitelt érdemlő módon igazoló irat nincs a birtokában, azt a kérelmező személyes, anyagi felelőssége tudatában tett nyilatkozatával pótolhatja. Amennyiben a benyújtott igazolásból nem állapítható meg az, hogy a hitel lakáscélú, akkor a pénzintézet igazolása, vagy hitelesítése szükséges. A magánszemélyek tulajdonában álló lakásbérleti díjat a szerződéssel, illetve a bérbeadó és bérlő személyes nyilatkozatával kell igazolni. (7) A lakásfenntartási támogatás megállapításának ideje az Szt. 38. § (8) bekezdésében foglaltakkal azonos. (8) A kérelem az év folyamán bármikor benyújtható.
7
(9) A lakásfenntartási támogatás összege a kérelem benyújtásának hónapja 1. napjától egész hónapra állapítandó meg. Ápolási díj 6.§ (1) Az Szt. 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj állapítható meg az alábbi jogosultsági feltételek mellett: (2) Ápolási díjra jogosult az a hozzátartozó (a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b/ pontja), akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét, egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 150 %-át. (3) Jövedelmi viszonyok vizsgálata nélkül állapítható meg ápolási díj annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolásához fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. (4) Ápolási díj abban az esetben állapítható meg, ha az ápolásra szoruló a) ágyhoz kötött fekvőbeteg, és/vagy b) időskori demencia vagy egyéb betegségből adódóan gondnokság alá helyezett személy, aki állandó felügyeletet igényel. (5) A (4) bekezdésben foglaltak fennállásáról a háziorvos által kiállított, e rendelet 1. számú melléklete szerinti " igazolás és szakvéleményt " és az ideg-elme szakorvosi véleményt (gondnokkirendelő határozatot) mellékelni kell a kérelemhez. (6) Nem állapítható meg ápolási díj, ha: a) az ápolttal azonos lakcímen bejelentett és életvitelszerűen ott élő hozzátartozó vagy kérelmező keresetveszteség nélkül (a kérelem benyújtása előtt legfeljebb 3 hónapig nem rendelkezett semminemű jövedelemmel, vagy az aktív korú nem foglalkoztatott személyek rendszeres szociális segélyében részesül/részesült) képes az ápolásra szoruló személy gondozására, b) az ápolt és a kérelmező tartás-gondozási szerződést kötött, c) a kérelmező munkaviszonyban áll, vagy kereső tevékenységet folytat, függetlenül a foglalkoztatás napi időtartamától. (7) Az ápolási díj megállapítására, az ápolt halála miatti megszüntetésre az Szt. 41-44. §aiban foglaltak értelemszerűen alkalmazandók. (8) Fizetés nélküli szabadság igénybevétele esetén a megszüntetés az ápolt halála hónapjának utolsó naptári napjával történik. (9) Az ápolási díj havi összege a nyugdíjminimum 80 %-a. (10)
Az ápolási díjat határozott vagy határozatlan időtartamra lehet megállapítani.
(11)
Az ápolási kötelezettség teljesítését: - az Szt. 43/B. § szerinti ápolási díj megállapítása előtt a Szociális Csoport,
8 szükség szerint (bejelentésre) és évente több alkalommal a hatáskör gyakorlója felkérheti a Balmazújvárosi Kistérség Szociális Szolgáltató Központ házi szociális gondozóit. Az ápolási kötelezettség teljesítése a pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 27. § (2) bekezdése figyelembevételével vizsgálandó. Átmeneti segély (formái és mértéke) 7-§ (1) Átmeneti segély formái: a) egyszeri segély b) kamatmentes szociális kölcsön c) jövedelemkiegészítő támogatás (2) A segély folyósítható készpénzben vagy közüzemi díjhátralék rendezésére irányuló kérelem esetén a szolgáltatóhoz történő átutalással. (3) Az esetenként nyújtott egyszeri segély legkisebb összege 3.000,- Ft, legmagasabb összege 20.000,- Ft lehet. (4) Kamatmentes kölcsönként a nyugdíjminimum kétszerese nyújtható. - A kamatmentes kölcsönt 4-12 hónap alatt egyenlő részletekben kell visszafizetni. - A törlesztést a kifizetést követő második hónapban kell megkezdeni. - A tÖrlesztőrészletet minden hónap 15-ig kell befizetni. (5) A jövedelemkiegészítő támogatás havi rendszerességgel 1-4 hónap időtartamra nyújtható, melynek mértéke havonként a nyugdíjminimum összegéig terjedhet. Átmeneti segély (jogosultsági feltételek) 7/A.§ (1) a)
b)
c)
d)
Egyszeri segély annak adható, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadási vannak, elsősorban elemi kár, tüzelőbeszerzés, közüzemi hátralék, magas gyógyszerköltség, kórházi napidíj kiegyenlítése, stb. Egyszeri segélyre jogosult az, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében a 200 %-át nem haladja meg. A szabadságvesztésből szabadult személyek egyszeri segélyben csak akkor részesíthetők, ha a szabaduláskor rendelkezésükre álló börtönkeresmény a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg. Jövedelem nagyságától függetlenül jogosult az a személy, akit elemi kár ért.
(2) Kamatmentes szociális kölcsön hozzátartozó eltemettetéséhez nyújtható.
9 (3) Kamatmentes szociális kölcsönre jogosult az, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében a 200 %-át nem haladja meg. (4) Jövedelemkiegészítő támogatás az időszakosan (elsősorban téli időszakban) vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére nyújtható, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg. Időskorúak szociális segélye 8. § (1) Az önkormányzat a településen bejelentett lakóhellyel rendelekező, a tárgyévben 65. életévét betöltött nyugdíjas korú lakosok részére természetbeni szociális segélyt nyújt Karácsony ünnepe alkalmából. (Mértékéről a képviselő-testület évente a költségvetésben dönt.) (2) Az önkormányzat a településen bejelentett lakóhellyel rendelkező, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 287/1997. (XII. 29.) Kormányrendelet 26. §-ában érintettek részére szociális segélyként utazási támogatást nyújt a helyi menetrend szerinti közlekedésben érvényes kedvezményes bérletjegy árának erejéig. (3) A támogatás a megvásárolt bérlet után havonta igényelhető, a szolgáltató által kiállított készpénzfizetési számla egyidejű benyújtásával. (4) A (2) bekezdésben foglalt támogatásban azon személyek részesülhetnek, akiknek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum háromszorosát. Temetési segély (1) Temetési segély állapítható meg azon kérelmező részére, akinek családjában az egy főre jutó havi nettójövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum háromszorosát. (2) A temetési segély összege a számlával igazolt temetési költség 10 %-a, de maximum a nyugdíjminimum 75 %-a lehet. A legolcsóbb temetés költsége 2007. évtől a mindenkori helyi éves költségvetési rendeletben kerül meghatározásra a Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat közlése alapján. (3) Rendkívüli élethelyzet, (különösen a hirtelen vagy tragikus körülmények közötti haláleset) és rendkívüli szociális körülmény (különösen a nyugdíjminimum alatti egy főre jutó jövedelem) esetén a polgármester engedélyezheti a temetési segély kifizetését a számlák utólagos becsatolása mellett is. (4) A (3) bekezdés szerinti esetben a temetési segély összege méltányosságból 30.000,Ft-ig terjedhet.
10 2. cím: Természetbeni ellátások Köztemetés 9/A.§ (1) A köztemetés elrendelésére vonatkozó törvényi szabályozást az önkormányzat változtatás nélkül alkalmazza. Méltányossági közgyógyellátás 10. § (1) Méltányossági közgyógyellátásra jogosult az a) akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg és a gyógyító ellátás költsége - egyedülélő esetében a nyugdíjminimum 20 %-át eléri vagy meghaladja, - egyedülálló, valamint kétszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 25 %-át eléri vagy meghaladja, b) akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg és a gyógyító ellátás költsége a nyugdíjminimum 25 %-át eléri vagy meghaladja. Eljárási szabályok
11. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköreinek gyakorlását a képviselő-testület Balmazújváros Város Polgármesterére átruházza. A méltányossági közgyógyellátás és a rendszeres szociális segély tekintetében a hatáskörök címzettje a város jegyzője. (2) A szociális ellátás iránti kérelmet az arra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával a polgármesteri hivatalhoz lehet benyújtani. A kérelemben szereplő személyi és lakcím adatokat érvényes hatósági igazolvánnyal kell igazolni. (3) A Szociális Csoport a beérkezett kérelmek alapján a jogszabályban meghatározott ellátásokra való jogosultság megállapítását, felülvizsgálatát, megszüntetését döntésre előkészíti. (4) Valamennyi támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a kormányrendelet 3. számú mellékletének II. számú, jövedelmi adatokat tartalmazó nyilatkozatát, a kitöltési utasításban foglaltak figyelembevételével, az alábbi kiegészítésekkel: a) a nyugdíjban, a nyugdíjszerű ellátásban és egyéb rendszeres pénzellátásban részesülő kérelmező esetében a kérelem benyújtását megelőző havi folyósított ellátás összegéről szóló igazolást, a január hónapban benyújtott lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély és közgyógyellátási igazolvány iránti kérelemhez a január havi ellátás összegéről szóló igazolás (a nyugdíjszelvény a nyugdíjas igazolvánnyal, vagy az éves értesítővel együtt), b) alkalmi munkavállói könyv másolata, c) nyilatkozat az alkalmi jellegű munkavégzésből, valamint őstermelői tevékenységből származó jövedelemről,
11 d) e)
a kérelmező családjában (háztartásában) élő 20. életévét betöltött gyermek iskolalátogatási igazolását, elvált vagy házastársától különélő kérelmező esetében a gyermektartásdíjról rendelkező jogerős bírói ítélet másolatát és a tényleges gyermektartásdíjról szóló igazolást, családi pótlék összegéről szóló igazolást, illetve a gyermektartásdíj megelőlegezéséről szóló gyámhivatali határozatot.
(5) Az e rendeletben szabályozott helyi lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, méltányossági közgyógyellátás megállapítása iránt benyújtott kérelemben nyilatkozni kell az igénylőnek az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakról, melyekhez a rendszeres szociális segély megállapítása iránt benyújtott kérelemhez a kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot is csatolni kell. (6) Amennyiben kérelmező az Szt. 4. § (1) bekezdés b), ba) és bb) pontjaiban meghatározott vagyoni értékkel rendelkezik, kérelmét az (5) bekezdésben felsorolt ellátási formák tekintetében el kell utasítani. (7) Az e rendeletben külön nem szabályozott támogatási formák folyósítása (megállapítása és megszüntetése) a kormányrendelet 6. §-a alapján történik. A támogatások kifizetése - az ügyfél kérése szerint - történhet: a) lakossági folyószámlára utalással b) postautalványon, vagy c) házipénztárból. (8) -
-
A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, elengedésével, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatban az Szt. 17. §-ának figyelembevételével a hatáskörök gyakorlói döntenek. Indokolt esetben legfeljebb 12 hónapra részletfizetés engedélyezhető. Ha a szociális ellátás megtérítésének elrendelésére kerül sor: a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és b) a kamat összegét a hatáskör gyakorlója méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti.
(9) A rendszeres szociális segélynek a keresőtevékenység melletti továbbfolyósítása esetén az érintett személy a keresőtevékenység folyamatos fennállását első alkalommal a kereső tevékenység megkezdését követő 40. napig, azt követően a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig köteles igazolni. Az igazolás elmulasztása esetén a rendszeres szociális segély folyósítását meg kell szüntetni. (10)
A Szociális Csoport a támogatást igénylők szociális helyzetéről tájékozódik, - ennek keretében környezettanulmányt készít, - vizsgálja az Szt. 10. § (2) bekezdésében foglaltakat.
(11) Egy éven belül nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Szociális Csoport más, bármely ügyben vizsgálta, s nem feltételezhető azokban lényeges változás.
12 (12) Halaszthatatlan esetben, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják a támogatás az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett. (13) Átmeneti segély, időskorúak szociális segélye és méltányossági közgyógyellátás (súlyos, állandó kezelést igénylő daganatos betegség, csonkolásos műtéten átesett kérelmező, széklet-, vizelettartási betegségben is szenvedő kérelmező, stb.) kivételes méltányosságból történő megállapítása tekintetében a hatáskört a polgármester gyakorolja. (14) Az Szt. 25. § (3) bekezdésében meghatározott pénzbeli, az Szt. 47. § (1) bekezdésében meghatározott természetbeni, valamint e rendeletben szabályozott támogatási formák tekintetében, a kérelemnek teljes egészében helyt adó döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában egyszerűsített határozat hozható. Átmeneti és záró rendelkezések 12. § (1) A rendelet 2007. július l-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Akinek e rendelet hatálybalépésének napján az Szt. 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat folyósítanak, az e rendeletben szabályozott jogosultsági feltételek szerinti fennállását 2007. október 31. napjáig felül kell vizsgálni. (3) E rendeletet az Szt-ben, valamint a kapcsolódó kormányrendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 11/2006. (IV. 27.) számú rendelet és az ezt módosító 37/2006. (XII. 14.) számú rendelet, a 7/2007. (III. 22.) számú rendelet és a 13/2007. (V. 23.) számú rendelet hatályát veszti. (5) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Balmazújváros, 2007. június 12.
Dr. Tiba István polgármester Záradék: Kihirdetve: 2007. június 21.
'n
Szilágyi dánosnFfrr. ' ígyzö
-.
Sz^lag^i Jánpsné dr. '
Jegyző
-•
