Magyargéc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8 /2007.( VI. 1. ) rendelete a szociális ellátási formák helyi szabályozásáról Magyargéc Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (Sztv.) 138. §-ában és több rendelkezésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (Gyvt.) 157. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja, hatálya 1. §. (1) E rendelet célja, hogy Magyargéc településen élők szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében - tekintettel a törvényi felhatalmazásokrameghatározza a szociális ellátás helyi rendszerét, az egyes ellátási formák igénybevételének feltételeit. (2) E rendelet hatálya kiterjed a Magyargéc községben állandó bejelentett lakással rendelkező állampolgárokra, valamint a szociális törvény 3. §-ában meghatározott más személyekre. (2) A rendeletben meghatározott feladat - és hatásköröket a.) helyi önkormányzat képviselőtestülete b.) átruházott hatáskörben a polgármester c.) körjegyző gyakorolja. Eljárási szabályok 2. §. (1) A rendeletben szabályozott segélyezési és támogatási formák kérelemre vagy hivatalból nyújthatók. A kérelmet a Körjegyzőség Hivatalához kell benyújtani. A kérelemhez minden esetben csatolni szükséges annak indokául szolgáló bizonyítékokat, igazolni kell a család jövedelmi helyzetét, illetve vagyoni viszonyait. Amennyiben a jövedelem nem igazolható, a kérelmezőnek büntetőjogi felelőssége tudatában kell nyilatkoznia jövedelmi helyzetéről. (4) A támogatási kérelmekhez szükséges jövedelemhatárok megállapításához: a.) havi rendszerességgel mérhető jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagát b.) havi rendszerességgel nem mérhető jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző egy év jövedelmét kell igazolni és figyelembe venni. (5) Rendkívüli esetben a kérelmezőnek lehetőséget kell adni, hogy az igazolásokat utólag - az elbírálást követően - nyújthassa be. (6) A pénzbeli ellátások felhasználását a folyósító szerv ellenőrizheti. 3. §. (1) A polgármester által hozott döntés ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a képviselőtestülethez lehet fellebbezni.
(2) A fellebbezést a döntést hozónál kell szóban vagy írásban előterjeszteni, aki a szükséges iratok csatolásával, a jegyző közreműködésével a fellebbezést a képviselőtestület következő ülése elé terjeszti. 4. §. E rendeletben szabályozott támogatási formákról, megállapításuk időpontjáról, a támogatásban részesítettekről - a szociális törvényben meghatározott adattartalommal a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az adott feladatra a költségvetésben biztosított előirányzatot és annak felhasználását. 5. §. Az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti célú tevékenysége során, a feladat színvonalasabb ellátása érdekében együttműködik más szervekkel, igy különösen: • oktatási intézményekkel • Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal • háziorvosi szolgálattal, védőnővel • Idősek Klubjával • Vöröskereszttel és más önkéntes segítőkkel • Gyámhivatallal és területi gyermekvédelmi szakszolgálattal • az egyházzal • rendőrség körzeti megbízottjával II. fejezet SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FŰGGŐ PÉNZBENI ELLÁTÁSOK 6. §. (1) A szociális rászorultságtól függő, jogerősen megállapított rendszeres pénzbeli ellátásokat a hivatal minden hó 5-ig folyósítja. (2) A folyósítás a házi pénztárból történik (2) Ezen ellátások feltételeinek fennállását a döntést hozó évente legalább egy alkalommal felülvizsgálja. Időskorúak járadéka 7. §. A képviselőtestület időskorúak járadékában részesíti a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt a Szt. 32/A -32/C §-aiban foglaltak szerint. Rendszeres szociális segély (1) 8. §. Az önkormányzat jegyzője rendszeres szociális segélyt állapít meg az Szt. 37/A 37/H. §-okban szabályozottak szerint annak a személynek, akinek megélhetése más módon nem biztosítható, az ott meghatározott feltételek teljesülése esetén. (2) A rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – a Sztv-ben foglaltakon túl -, hogy a nem foglalkoztatott személy együttműködjön az önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést elősegítő program keretében a Regionális Munkaügyi Központ Nógrád Megyei Területi Igazgatósága Szécsényi Kirendeltségével /továbbiakban munkaügyi központ/, valamint az önkormányzattal. (3)Az önkormányzattal történő együttműködés keretében a nem foglalkoztatott személy köteles adatait és adatainak változását bejelenteni, a segélyre való jogosultság évenkénti, szükség szerint rendkívüli felülvizsgálatát elősegíteni, az önkormányzat által felajánlott munkahelyet elfogadni, illetve a beilleszkedést elősegítő programban részt venni. - 2 -
(4) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő megszegi együttműködési kötelezettségét, a segély összegét 6 hónap időtartamig 75%-os mértékben kell folyósítani. Az együttműködési kötelezettség súlyos vagy 2 éven belüli ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segély folyósítását meg kell szüntetni. Súlyos megszegésnek minősül, ha a támogatott a munkaügyi központ által felajánlott, és a Sztv. 37/H. § (6) bekezdése szerint megfelelő munkahelyet nem fogadja el, valamint ha az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg valamint, ha a segélyben részesülő a jogosultság felülvizsgálatában nem működik együtt az önkormányzattal. Súlyos megszegésnek minősül az az eset is, ha a segélyben részesülő nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat. 9.§ (1) A beilleszkedést elősegítő programot a Munkaügyi Központ végzi. Az együttműködési programnak a nem foglalkoztatott személy és családja önfenntartó képességének szinten tartására és fejlesztésére kell irányulnia, mely lehet egyéni tanácsadás, fejlesztés, vagy az egyéni képességeket fejlesztő, életmódot formáló, munkavégzésre felkészítő csoportos, közösségi programokon való részvétel. A program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed: - a Munkaügyi Központtal való kapcsolattartásra, - a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetve a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre, - a felajánlott és a Sztv. 37/H. § (6) bekezdése szerint számára megfelelő munkalehetőség elfogadására, - a munkaügyi központnál munkanélküliként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal történő együttműködésre. (2) Az (1) bekezdésben előírt beilleszkedést elősegítő program keretében a Munkaügyi Központ: - tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt az együttműködési kötelezettségéről, a program típusairól, feltételeiről, - a nem foglalkoztatott személy közreműködésével megvizsgálja a programba történő bevonásának lehetőségeit, - kidolgozza az együttműködési programot, tartalmáról írásbeli megállapodást köt a nem foglalkoztatott személlyel és annak egy példányát 3 munkanapon belül, továbbítja a Körjegyzőség Hivatala részére, - a program időtartama alatt a nem foglalkoztatott személlyel kapcsolatot tart, mely során háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a megállapodásban foglaltak betartását, ennek tényét írásban rögzíti, - évente legalább egy alkalommal írásos értékelést készít a program végrehajtásáról, szükség esetén – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot, mely dokumentumok egy példányát három munkanapon belül továbbítja a Hivatal részére, - nyilvántartást vezet a nem foglalkoztatott személlyel kötött megállapodásról és az abban foglaltak teljesítéséről, - amennyiben a nem foglalkoztatott személy a Sztv. 37/D. § által meghatározott együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, megvizsgálja a mulasztás okát és erről három munkanapon belül, írásban értesítést küld a Hivatalnak. 10.
§ (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő a Munkaügyi Központtal történő együttműködés keretében köteles: - 3 -
-
az általa meghatározott időpontban megjelenni részt venni a beilleszkedést elősegítő program kidolgozásában, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül megállapodást kötni a beilleszkedést elősegítő program megvalósítására, a beilleszkedést elősegítő programra kötött megállapodásban foglaltak betartására,
(2) A Munkaügyi Központ által szervezett beilleszkedést elősegítő programok típusai: - együttműködés a Munkaügyi Központtal, - mentálhigiénés, életmódformáló egyéni, és csoportos foglalkozás, - egyéni készség- és képességfejlesztő foglalkozás, - életvezetési tanácsadás, - munkavégzésre felkészítő, integráló programok, - személyiségfejlesztő tréning, - képzési, átképzési program, munkalehetőség elfogadásával munkavégzés Lakásfenntartási támogatás 11. §. Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt az Sztv. 38. §. (1) bekezdés a.) pontja szerinti jogosultnak, az e szakasz (2)-(8) bekezdésében foglalt feltételek és rendelkezések szerint (normatív támogatás) 12. §. (1) Helyi lakásfenntartási támogatásban részesíthető az a személy -családonként 1 fő akinek a háztartásában együtt élő személyek a településen elismert minimális lakásnagyságot meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben élnek és családjában az egy főre jutó jövedelem és a lakásfenntartási költségek tekintetében megfelel a következő feltételeknek: A helyben elismert minimális lakásnagyság: a.) együttlakó hozzátartozóként 20 m2 /fő, de legfeljebb 80 m2 b.) egyszemélyes háztartás esetén 50 m2. (2) A lakást a vezetékes ivóvíz-, valamint csatornahálózatra rákötötték. 13.
§.(l) Lakásfenntartási támogatásban részesíthető a kérelmező, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét és a lakásfenntartás indokolt havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás összjövedelmének 30 %-át. (2) A lakásfenntartás költségeként lehet figyelembe venni: • lakáscélú hiteltörlesztést havonta maximálisan a nyugdíjminimum 60 %-os mértékét • nem fűtési célú villanyáram díját • a fűtési költséget • vízfogyasztás és csatornahasználat költségét • helyi kommunális adó összegét • szemétszállítás díját • közműfejlesztési hozzájárulást
14. §.(1) A lakásfenntartási támogatás minimális összege havi 2.500 Ft., maximális összege havi 5.000 Ft. (2) A normatív és helyi támogatás iránti kérelem elbírálásáról a polgármester dönt, meghatározza annak mértékét és időtartamát, a támogatás azonban legfeljebb 12 - 4 -
hónapra (fűtési költségek megemelkedett kiadásaira tekintettel egy fűtési szezonra) terjedhet, amely - a kérelem megújítása esetén- indokolt esetben meghosszabbítható. (3) A lakásfenntartási költségek számításánál irányadó időszak minimum 3 hónap, a lakásfenntartás költségeit a szolgáltató által kiállított számlával, a befizetést igazoló bizonylatokkal (készpénzfizetési számla, nyugta, átutalási postautalvány, számlakivonat, stb.) kell igazolni. 15. §. A szolgáltatási díjak, - a figyelembe vehető lakásfenntartási költségek - nem fizetése, díjtartozási hátralék esetén - a döntést hozó rendelkezése szerint - a szolgáltatásokért járó térítési díjakat közvetlenül a szolgáltatóhoz is át lehet utalni ( áram ,-víz-, gázszolgáltatóhoz).” Ápolási díj 16. §. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 17. §. Az ápolási díjat a körjegyző állapítja meg az Sztv. 41- 44 §-ában foglalt rendelkezések szerint. Átmeneti segély 18. §. (1). Átmeneti segélyben részesíthető az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került, illetve időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd. az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása szempontjából létfenntartást veszélyeztető helyzetek különösen a következők: • krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem kiesés, magas gyógyszerköltség • nagyobb összegű váratlan vagy tervezhető kiadások ( tüzelővásárlás, beiskolázás,stb.) • munkanélküliek esetén a járadék, nyugállományba vonulók esetén a nyugdíj folyósításáig terjedő időszak • elemi kár • egyéb támogatási formából való kiszorulás • egyéb, különös méltánylást érdemlő esetek 19. §. Csak különös méltánylást érdemlő esetben nyújtható átmeneti segély annak, • akinek családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a mindenkori saját jogú nyugdíjminimum másfélszeresét, egyedülálló esetén a nyugdíjminimum, kétszeresét lakásfenntartási támogatást kap • ápolási díjban részesül •
20. §. (1) Átmeneti segély kérelemről a képviselő-testület dönt, kivétel ez alól az elhalálozott eltemettetéséről gondoskodó hozzátartozó részére nyújtott átmeneti segély, amelyet a polgármester állapít meg.
- 5 -
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 21.§. (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti a gyermeket, ha a gyermeket gondozó család időszakos létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül (Gyvt. 21. §.).” (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra alkalmazni kell az átmeneti segélyezésre vonatkozó rendelkezéseket. A Képviselő-testület a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszer keretében havi 5000,- Ft rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nyújt azon pályázók részére, akik felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatnak és családjukban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszoros összegét. (4) A (3) bekezdés szerinti támogatásról átruházott hatáskörben a polgármester dönt. Temetési segély §. (1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik és a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Temetési segély különösen annak állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét. (3) A temetési segély összege a községben szokásos legolcsóbb temetés költségének meghatározott százaléka , de a támogatás nem lehet alacsonyabb az összköltség 10 %ánál. (4) Temetési segély megállapítása a polgármester hatásköre. 22.
III. fejezet
TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK §. (1) A hatáskörrel rendelkező döntése alapján pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható lakásfenntartási támogatás átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás temetési segély 23.
• • •
(2)
A pénzbeli ellátás helyett nyújtott természetben ellátás különösen az élelmiszerutalvány, tankönyv és tanszer, közüzemi díjak átutalása, gyermekintézményekben a térítési díjak kifizetése, illetve részbeni átvállalása, valamint a családi szükségletek kielégítésére szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.
- 6 -
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 24. §. (1) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (gyvt.)19-20/A. § -aiban szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a) a gyvt. 148. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, b) a 20/A. §-ban meghatározott esetenkénti pénzbeli támogatásnak, c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére. (2) A települési önkormányzat jegyzője a törvényi feltételek fennállása esetén 1 év időtartamra megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát. (3) A kedvezményre való jogosultsági feltételek fennállása esetén a kedvezmény a kérelem benyújtása hónapjában a hó 1. napjától jár.
Köztemetés 25. §. (1) A polgármester köztemetéssel gondoskodik annak a vagyontalan személynek az eltemettetéséről, akinek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles hozzátartozója (2) E célra a községben szokásos legolcsóbb temetés költségeire biztosítható fedezet ( Szt. 48. §)
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és járulékfizetés alapjának igazolása 26. § (1)Az Sztv. 54.§ és 54/A.§ szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság valamint a járulékfizetés alapjának igazolására a polgármester Hatósági bizonyítványt állít ki. (2)
A polgármester távollétében a Hatósági bizonyítványt – átadott hatáskörben – a körjegyző adja ki. Közgyógyellátás méltányosságból Az Sz .tv. 50. § /3/ bekezdéséhez
27. §. Méltányos közgyógyellátásra való jogosultsága állapítható meg annak a személynek, akinek az egy főre jutó havi jövedelme a) Család esetén nem éri el a nyugdíjminimum 150 %-át, b) Gyermekét egyedül nevelő szülő, nyugdíjas és rokkantnyugdíjas házaspár esetén a nyugdíjminimum 200 %-át nem éri el, c) Egyedül élő nyugdíjas és rokkantnyugdíjas esetén a nyugdíjminimum 250 %-át nem éri el és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja a jövedelem 25 %-át.
- 7 -
IV. fejezet SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK, SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK, ALAPELLÁTÁSOK Gyermekek napközbeni ellátása 28. §. (1) A községi önkormányzat működési területén a gyermekek napközbeni ellátását az óvodában és az iskolai napköziotthonban biztosítja. (2) Az ellátás iránti kérelmet az intézményvezetőnél kell benyújtani, az ellátás igénybevételét az intézményvezető intézkedése alapozza meg, aki egyidejűleg értesíti az igénylőt a fizetendő térítési díj összegéről. 29. §. (1) Az óvodai és iskolai napköziotthoni ellátottak – normatív kedvezményre nem jogosultak - a mindenkori nyersanyagérték összegével egyenlő térítési díj fizetésére kötelezettek. (2) A nyersanyagérték és intézményi térítési díj összegét a képviselő-testület évente külön rendeletben állapítja meg. Étkeztetés 30. §.(1) Napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani azon igénylő számára, aki azt kora, egészségi állapota vagy egyéb ok miatt nem képes önmaga, illetve eltartottja részére biztosítani. (2) Étkeztetés biztosításáról a Gondozási Központ vezetője dönt, az értesítés tartalmazza az ellátásért fizetendő személyi térítési díjat is. (3) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg. Házi segítségnyújtás 31 §. (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására önerőből nem képesek és nincs olyan hozzátartozó, aki erre köteles és képes lenne. (2) Az alapszolgáltatási központként működő Idősek Klubja két fő házi gondozót foglalkoztat, aki igény szerint ellátja az arra rászorulók otthoni gondozását az intézményvezető döntése szerint. (3) Az önkormányzat részt vesz a Szécsény Kistérség többcélú társulásában, melynek keretében az arra rászorulók részére jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít. Tanyagondnoki szolgáltatás 32. §. Az alapellátás körébe tartozó ellátások, szolgáltatások tanyagondnoki szolgálat által ellátandó feladatait a képviselő- testület külön rendeletben állapítja meg.
- 8 -
Családsegítés Gyermekjóléti Szolgáltatás 33. §. Az Sztv. 64. §-ában, valamint a Gyvt. 39-40. §-aiban szabályozott családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás feladatait az alapszolgáltatási központ megbízásos jogviszonyban álló, - képesítési előírásoknak megfelelő - családgondozó látja el.” NAPPALI ELLÁTÁS Idősek Klubja 34. §. (1) Az Idősek Klubja nappali ellátást nyújtó intézmény, elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. (2) Az Idősek Klubjába történő felvételről az intézmény vezetője dönt. (3) Az intézményi térítési díjról külön önkormányzati rendelet rendelkezik. (4) Az Szt. 57. §. (4) bekezdése szerint alapszolgáltatási központként működő intézmény, amely a) étkeztetést, b) házi segítségnyújtást, c) családsegítést, d) nappali ellátást és e) gyermekjóléti szolgáltatást biztosít.” Ápolást, gondozást nyújt és rehabilitációs intézmények
35. §. Ápolást, gondozást nyújtó intézményekben, így különösen az idősek otthonában, pszichiátriai betegek és fogyatékosok otthonába, valamint a rehabilitációs intézményekben az ellátás igénybevételét - az Szt. eltérő rendelkezésének hiányában – az intézményvezető döntése alapozza meg.
- 9 -
V. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
36. §. (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 4/2003.(VII.1.) és az azt módosító 8/ 2005. (XI.30.), a 3/2006. (II. 15.) és az 5/2006. (VII. 7.) rendelete.
Magyargéc, 2007. május 31.
Velki Róbert polgármester
Cservenák Zsuzsanna körjegyző
A rendelet kihirdetve: Magyargéc, 2007. június 1. Cservenák Zsuzsanna körjegyző
- 10 -
