A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljáról szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésük egyes szabályairól (a módosításokkal egységes szerkezetben) A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján a Közgyűlés a Baranya Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő lakások hasznosítására – összhangban a Baranya Megyei Közgyűlés vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló, módosított 26/1999. (XII.30.) Kgy. rendeletben foglaltakkal – az alábbi rendeletet alkotja:1 A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya a Baranya Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő, az intézményei által hasznosított, a) az Ltv. hatályba lépésekor szolgálatinak minősülő lakásokra és szálláshelyekre (továbbiakban: szolgálati lakás), b) a szolgálati jelleg megszűnésével bérlakássá vált lakásokra, c) a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki. Az Ltv. hatálybalépésekor szolgálati lakásnak minősült lakások bérbeadása 2. § (1) A szolgálati lakások tekintetében a bérbeadói jogokat az intézmény vezetője (továbbiakban: bérbeadó) gyakorolja. Amennyiben a munkáltatói jogkört gyakorló intézmény vezetője nem használója az ingatlannak, úgy a használati joggal rendelkező intézményvezetőt illeti meg a lakás bérbeadásának joga a munkáltató intézményvezető előzetes egyetértésével. (2)2 Ha a bérlő az intézmény vezetője, akkor a bérbeadói jog a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottságát illeti. (3) Az (1) bekezdés szerinti bérbeadói jogok gyakorlója köteles az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározni a) a szolgálati lakásra, szálláshelyre jogosító munkaköröket, b) a szolgálati lakás bérbeadásával kapcsolatos eljárási szabályokat. 3. § (1) A 2. § hatálya alá tartozó lakások bérbeadása esetén a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell: a) a bérlő adatait, munkakörének megnevezését; b) a bérlővel együtt költöző személyek számát; c) a lakás adatait: felszereltségét, komfortfokozatát; d) a lakbér összegét, a megfizetés módját, a külön szolgáltatások megfizetésének módját; e) a bérlet időtartamát; f) az egyéb kikötéseket. (2) A lakbér mértékét a lakás komfortfokozata, alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és a településen belüli fekvése alapján, költségelven kell meghatározni.3
1
Módosította a 12/2004. (IV. 26.) Kgy. rendelet 1. §-a (hatályba lépett: 2004. április 26-án), a 7/2006. (V. 18.) Kgy. rendelet 1. §-a (hatályba lépett: 2006. június 18-án). 2 Módosította a 12/2008. (IX. 18.) Kgy. rendelet 8. § (2) bekezdése (hatályba lépett: 2008. szeptember 18-án). 3 A 7/2006. (V. 18.) Kgy. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg (hatályba lépett: 2006. június 18-án).
(3) A lakások 1 m2-re vetített, fajlagos, havonta fizetendő bérleti díját jelen rendelet melléklete tartalmazza. A fajlagos bérleti díjat évente felül kell vizsgálni és minden év március 15-ig kell megállapítani. 1 4. § (1) Szolgálati lakásra bérleti jogviszonyt csak a munkakör betöltéséhez kapcsolódóan, határozott időre és azzal a feltétellel lehet létesíteni, hogy a bérlet fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, továbbá a munkaviszony bármilyen okból történő megszűnése esetén a volt bérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.2 (2) A bérlő halála esetén a szolgálati lakásban visszamaradó házastárs, egyeneságbeli rokon a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult. A jogcím nélkülivé vált lakáshasználók elhelyezésre tarthatnak igényt. (3) A szolgálati lakásra bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha a bérlőtársak mindegyike munkaviszonyban áll a bérbeadóval. (4) A szolgálati lakás bérlője az Ltv. 21. § (2) bekezdésében felsorolt személyeken kívül – a bérbeadó elhelyezési kötelezettsége nélkül – az élettársát befogadhatja a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával. Ha a bérlő ezzel ellentétesen jár el, a bérbeadó köteles a bérleti szerződést felmondani. (5) A szolgálati lakás bérlője a lakást albérletbe nem adhatja. (6)3 A szolgálati lakás nem lakás céljára csak kivételesen adható bérbe, ha arra az intézménynek lakás céljára már nincs szüksége. A bérbeadáshoz a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottságának előzetes hozzájárulását kell kérni. 5. § (1) A bérbeadó a lakást komfort fokozatának megfelelő berendezéssel, a szerződésben megjelölt időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. (2) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, nyílászáróinak, berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, cseréjéről. (3) A bérlő köteles tűrni, hogy a bérbeadó évente két alkalommal ellenőrizze a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését. 4 6. § (1) A határozott időre szóló, valamely feltétel bekövetkeztéig tartó lakásbérleti jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetve a feltétel bekövetkeztével megszűnik. (2) A jogcím nélküli lakáshasználóvá vált személy a bérbeadó részére használati díjat köteles fizetni, melynek összege: a) a jogcím nélküli használat kezdetétől 2 hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos; b) a jogcím nélküli használat 3. hónapjától kezdődően a lakásra megállapított lakbér kétszerese; c) a jogcím nélküli használat 7. hónapjától kezdődően a lakásra megállapított lakbér négyszerese.5
1
Beiktatta a 7/2006. (V. 18.) Kgy. rendelet 2. §-a (hatályba lépett: 2006. június 18-án). A 7/2006. (V. 18.) Kgy. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg (hatályba lépett: 2006. június 18-án). 3 Módosította a 12/2008. (IX. 18.) Kgy. rendelet 8. § (2) bekezdése (hatályba lépett: 2008. szeptember 18-án). 4 Beiktatta a 7/2006. (V. 18.) Kgy. rendelet 4. §-a (hatályba lépett: 2006. június 18-án). 5 A 7/2006. (V. 18.) Kgy. rendelet 5. §-ával megállapított szöveg (hatályba lépett: 2006. június 18-án). 2
7. § (1) Annak a bérlőnek, akinek az Ltv. hatálybalépését megelőzően létesült bérleti jogviszonya a törvény hatálybalépése előtt, vagy azt követően nem neki felróható okból szűnt meg, vagy szűnik meg, az Ltv. szabályainak megfelelő cserelakást kell felajánlani. (2) Az (1) bekezdés szerinti lakásra tarthat igényt a 4. § (2) bekezdése szerinti, a bérlő halálakor a lakásban lakó személy. 8. § (1) A 7. § (1)-(2) bekezdésében cserelakásra jogosultak részére cserelakásként felajánlható a) az általuk jogcím nélkül használt lakás; b) szolgálati lakásként már nem hasznosítható, üres lakás. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt lakások esetében a bérbeadói jogokat a lakást magába foglaló ingatlant hasznosító intézmény vezetője gyakorolja. 9. § (1) A közgyűlés eseti döntése alapján a volt szolgálati lakással rendelkező bérbeadó, illetve az ingatlant hasznosító intézmény vezetője a cserelakás biztosítási kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja. (2) A pénzbeli térítés összege a jogcím nélkül használt lakás forgalmi értéknek 65 %-a, melynek megfizetése módját és idejét a Közgyűlés eseti döntését tartalmazó határozat állapítja meg.1 (3) Az (1) bekezdés szerinti térítési díj fizethető a bérlőnek – volt bérlőnek – a szolgálati lakásra kötött bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén is. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadása 10. § (1) Ha a szolgálati lakás használatára jogosító munkaviszony megszűnik, a bérlet időtartamára megállapított határidő lejár, a lakás bérlője meghal, vagy az Ltv. 23. §-ában meghatározott egyéb okból a bérleti szerződés megszűnik és a lakásra szolgálati lakásként a továbbiakban nincs szükség, a lakás bérlakásként hasznosítható. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a lakbér mértékét piaci alapon kell meghatározni. A piaci alapú bérleti díj a jelen rendelet mellékletében meghatározott díj 150 %-a.2 (3) A bérbeadói jogok gyakorlására, a bérleti jogviszony tartalmára e rendelet 2-3-5. §-ait, jogcím nélküli lakáshasználat esetén a 6. § (2) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.3 A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása 11. § (1) A bérleti szerződés megkötését megelőző eljárásra a vagyonrendelet 5. § (3)-(4) bekezdésében és a 6. §-ban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell. (2) Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségekre határozott, vagy határozatlan időre szóló bérleti szerződést lehet kötni.
1
A 7/2006. (V. 18.) Kgy. rendelet 6. §-ával megállapított szöveg (hatályba lépett: 2006. június 18-án). Beiktatta a 7/2006. (V. 18.) Kgy. rendelet 7. §-a (hatályba lépett: 2006. június 18-án). 3 A bekezdés számozását módosította a 7/2006. (V. 18.) Kgy. rendelet 7. §-a (hatályba lépett: 2006. június 18-án). 2
(3) A bérleti szerződésben meg kell határozni a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a bérlet megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint a bérleti díj összegét. 12. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja vagy elcserélheti. (2) A bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a) a szerződő felek a szerződést a megkötéstől számított 15 napon belül a bérbeadónak megküldjék; b) az átvevő rendelkezzen a folytatni kívánt tevékenységhez szükséges engedélyekkel; c) az átvevő vállalja a bérbeadó által, a használathoz igazodó, újonnan megállapított bér megfizetését. A lakások elidegenítése 13. § (1) Az elidegenítésre kijelölt lakóépületben lévő lakásra, szolgálati lakásra elővásárlási jog illeti meg: a) a bérlőt; b) a bérlőtársakat egyenlő arányban; c) az a-b. pontokban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenes ági rokonait; d) a jogcím nélküli használót az általa használt lakásra, ha cserelakásra tarthat igényt és elhelyezésére az általa használt lakás elidegenítésre való kijelöléséig nem került sor. (2) Nem illeti meg elővásárlási jog a jogcím nélküli lakáshasználót, ha cserelakásra nem tarthat igényt. Az általa lakott lakást kedvezmények nélkül, a forgalmi értéken vásárolhatja meg. 14. § (1) Az elővásárlási jog gyakorlásához a jogosultnak írásbeli ajánlatot kell kapnia, melynek tartalmaznia kell a lakás vételárát és az alkalmazható kedvezményeket. (2) Az eladó ajánlati kötöttsége az ajánlat kézhezvételétől számított 15 napig áll fenn. 15. § (1) Ha a lakást az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, a vételár az Ltv. 52. §-a alapján megállapított forgalmi érték. (2) Ha a lakást elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 10 %-át köteles egyösszegben megfizetni, a fennmaradó vételár 25 évi részletfizetés mellett, egyenlő havi részletekben fizetendő meg. (3) Részletfizetés esetén a kamat mértéke évi 20 %. 16. § (1) Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egyösszegben megfizeti, a vételár teljes összege után 40 % árengedmény illeti meg. (2) Ha a vevő a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül megfizeti egyösszegben a fennálló vételár hátralékot, a fennálló tartozás összegére 30 % engedmény illeti meg. (3) Ha a vevő a szerződés megkötésétől számított 5 éven túl fizeti meg egyösszegben a vételár hátralékot, a fennálló tartozásból 20 % engedmény illeti meg.
17. § (1) Üres, illetőleg lakott lakás kívülálló személy részére csak az önkormányzat vagyonrendeletében szabályozott versenytárgyalás útján értékesíthető. (2) Nem lehet az (1) bekezdés szerinti adás-vételi szerződés tárgya az a lakott lakás, amelyet a bérlő részére szolgálati lakásként juttattak. 18. § (1) Ha az értékesítés részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételár hátraléka és járulékai mértékéig a Baranya Megyei Önkormányzat javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. (2) Az (1) bekezdés szerinti jelzálogjog fennállása alatt a lakás tulajdonjogának átruházásához hozzájárulni csak a teljes tartozás kiegyenlítése után lehet. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése 19. § A helyiségek elidegenítésekor e rendeletnek a lakások elidegenítésére, valamint a vagyonrendeletnek az ingatlanok elidegenítésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Záró rendelkezések 20. § A lakások és helyiségek bérbeadásával, valamint elidegenítésével kapcsolatban e rendeletben nem szabályozottakra az 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a Ptk. rendelkezései az irányadók. 21. § A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg a 14/1993. (XII. 31.) Kgy. rendelet hatályát veszti. Pécs, 1998. február 23. Dr. Tóth Sándor s.k. a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke
Perzsa Györgyné s.k. a megyei önkormányzat aljegyzője
A 7/1998. (III. 6.) Kgy. rendelet melléklete1
Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások fajlagos havi bérleti díja 2011. évben
Pécs Megyei Jogú Város területén - összkomfortos lakás esetén
234 Ft/m2/hó
- komfortos lakás esetén
184 Ft/m2/hó
Egyéb települések területén - összkomfortos lakás esetén
198 Ft/m2/hó
- komfortos lakás esetén
148 Ft/m2/hó
1
Beiktatta a 7/2006. (V. 18.) Kgy. rendelet 2. §-a (hatályba lépett: 2006. június 18-án), módosította a 7/2007. (VI. 28.) Kgy. rendelet 10. §-a (hatályba lépett: 2007. június 28-án), a 4/2008. (III. 7.) Kgy. rendelet 41. §-a (hatályba lépett: 2008. március 7-én), a 3/2009. (II. 27.) Kgy. rendelet 39. §-a (hatályba lépett: 2009. március 27-én), a 3/2010. (I. 28.) Kgy. rendelet 41. §-a (hatályba lépett: 2010. január 28-án), az 5/2011. (II. 24.) önkormányzati rendelet 37. §-a (hatályba lépett: 2011. március 1jén).
