Szentes Város Önkormányzat Képviselı – testületének 36/2010.(XII.31.) rendelete a Helyi iparőzési adóról szóló 3/1993.(II.19) KT rendelet módosításáról 1.§. (1) A Rendelet 1.§. (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparőzési tevékenység).” (2) A Rendelet 1. §-a bekezdése kiegészül az alábbi (4)-(5) bekezdésekkel: „(4) Ideiglenes jellegő az iparőzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkezı vállalkozó a) építıipari tevékenységet folytat, illetıleg természeti erıforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység idıtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot, b) bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.” „(5) Ha az építıipari tevékenység folytatásának, illetıleg a természeti erıforrás feltárásának, kutatásának idıtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy elıreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenységvégzés megkezdésének napjától telephelynek minısül, a vállalkozónak állandó jellegő iparőzési tevékenységet végzıként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegő tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegő iparőzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt, az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegő iparőzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó elızetes bejelentésétıl eltérıen a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegő iparőzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésıbb az adóévet követı év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejőleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendı adó eredeti esedékességétıl számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.” 2.§. (1) A Rendelet 2.§. (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(1) Az adó alanya: az önkormányzat illetékességi területén az 1.§. (1) bekezdésében foglalt tevékenységet végzı: a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, aa) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplı magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minısül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki - az ingatlan-bérbeadási, - a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeirıl és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjérıl szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységébıl származó bevételére az önálló tevékenységbıl származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott
2 adózási
rendelkezések szerinti mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében; ab) a közjegyzı a közjegyzıkrıl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzıi iroda tagjaként folytatja); ac) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); ad) az egyéni szabadalmi ügyvivı a szabadalmi ügyvivıkrıl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; ae) az ügyvéd az ügyvédekrıl szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); af) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkezı magánszemély e tevékenysége tekintetében; b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezıgazdasági ıstermelı, feltéve, hogy ıstermelıi tevékenységébıl származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak;” (2) A Rendelet 2. §. (2) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(2) Adómentes az (1) bekezdésben felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a költségvetési szervnek nem minısülı nevelési-oktatási intézmény és - kizárólag a helyi iparőzési adó vonatkozásában - a közhasznú, kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısülı nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelızı adóévben folytatott vállalkozási tevékenységébıl származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétérıl az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.” (3) A Rendelet 2.§. (4) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(4) A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt.-re, az Államadósság Kezelı Központ Részvénytársaságra, a büntetésvégrehajtásért felelıs miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végzı jogutódjára.” (4) A Rendelet 2.§. (5) bekezdése hatályát veszíti. 3.§ (1) A Rendelet 3.§. (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(1) Mentes az adófizetési kötelezettség alól az az adóalany aki/amely a település illetékességi területén székhellyel, telephellyel vagy fióktelephellyel rendelkezik és a vállalkozói szintő nettó árbevétele nem éri el az évi 2,5 millió forintot.” (2) A Rendelet 3.§ (2) bekezdése hatályát veszíti.
3 (3) A Rendelet 3.§. (3) bekezdése helyébe a következı rendelékezés lép, számozása (2) bekezdésre módosul: „(2) Az (1) bekezdésben foglalt adómentes árbevétel összegét meghaladó árbevétel elérése esetén, az adóalany teljes árbevétele után adókötelezett.” (4) A Rendelet 3.§. (4) bekezdése hatályát veszíti. 4.§. A Rendelet 4.§. kiegészül az alábbi (2) bekezdéssel: „(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének idıtartama az irányadó az adókötelezettség idıbeni terjedelmére.” 5.§ (1) A Rendelet 5.§. (4) bekezdésének i.) pontja helyébe a következı rendelkezés lép „i.) a külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyő európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámolókészítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) pont szerinti, - illetve, ha a külföldi székhelyő vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep (telephely) szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a kockázati tıkebefektetésekrıl, a kockázati tıketársaságokról, valamint a kockázati tıkealapokról szóló törvény elıírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel,” (2) A Rendelet 5. §. (4) bekezdése kiegészül az alábbi j.) ponttal: „j) a kockázati tıkebefektetésekrıl, a kockázati tıketársaságokról, valamint a kockázati tıkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tıketársaságoknál és a kockázati tıkealapoknál: az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minısülı részvények, részesedések - kockázati tıkebefektetések - eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés idıpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege;” 6.§. (1) A Rendelet 5/A. §. (1) bekezdésének a.) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelem-megállapítást (a továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezıgazdasági kistermelı) vállalkozó,” (2) A Rendelet 5/A §. (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységbıl származó - bevételének 80 százaléka.”
4 7.§ (1) A Rendelet 5/B. §. (4) a.) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: [ /4/ Ha a vállalkozó az egyszerősített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor: ]
„a) köteles az egyszerősített vállalkozói adókötelezettségérıl szóló bevallás-benyújtással egyidejőleg az egyszerősített vállalkozói adóalanyiság megszőnését követı naptól az azt követı adóév elsı félévének utolsó napjáig terjedı idıszakra (e pont alkalmazásában: elılegfizetési idıszak) a bevallásban szereplı, a bevallással lefedett idıszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegő adóelıleget az elılegfizetési idıszakra esı egyes elılegfizetési idıpontokra, egyenlı arányban bevallani. Nem kell adóelıleget bevallani arra az elılegfizetési idıpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelıleget;” 8.§. (1) A Rendelet 6.§. (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(1) Állandó jellegő iparőzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 2%-a (2) A Rendelet 6.§-a kiegészül az alábbi (2) bekezdéssel: „(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adó mértéke: naptári naponként 5.000 Ft.” 9.§ A Rendelet 7.§. (7) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép. „(7) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelızı évben foglalkoztatás növeléshez kapcsolódó adóalap mentességet vagy az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az elıleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetıleg a mentesség, kedvezmény megszőnése figyelembevételével kell bevallani.” 10.§ (1) A Rendelet 9. §. (3) bekezdése hatályát veszíti. (2) A Rendelet 9. §. (8) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „8. Anyagköltség: a kettıs könyvvitelt vezetı vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak - a számvitelrıl szóló törvény szerint - anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezetı vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany eladott áruk beszerzési értékeként, vagy közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette;”
5 (3) A Rendelet 9.§. (11) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „11. Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni;” (4) A Rendelet 9.§. (12) bekezdés a.) és b.) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „12. Telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétıl -, ahol részben vagy egészben iparőzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a mőhelyt, a raktárt, a bányát, a kıolajvagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerımővet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termıföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehetı közutat, vasúti pályát, b) a TEÁOR’08 szerint a 61. ágazatba sorolt tevékenységet (távközlési tevékenység) végzı azon vállalkozó esetén, amelynek az adóévet megelızı adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a távközlési tevékenységbıl származik (távközlési tevékenységet végzı vállalkozó) azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az ilyen tevékenységet végzı vállalkozás ügyfelének, fogyasztójának számlázási címe található,” (5) A Rendelet 9.§. (13) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „14. nevelési-oktatási intézmény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20-23. §ában, a felsıoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 18. § (1)-(2) bekezdésében és a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ában meghatározott intézmény;” (6) A Rendelet 9.§. (15) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „15. építıipari tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere 2008. január 1-jétıl hatályos (TEÁOR’08) besorolása szerint a 41-43. ágazatokba sorolt tevékenységek összessége;” (7) A Rendelet 9. §-a kiegészül az alábbi (17)-(18) bekezdésekkel: „(16) építıipari tevékenységet folytató vállalkozó: az a vállalkozó, akinek (amelynek) az adóévben a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értékének együttes összege legalább 75%-ban építıipari tevékenységbıl [52. § 24. pont] származik.” „(17) külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységbıl származó adóalaprész: az iparőzési adóalapnak az a része, amely a 3. számú melléklet - tevékenységre leginkább jellemzı - 1.1 vagy 1.2 vagy 2.1 vagy 2.3 pontja alkalmazásával a külföldön létesített telephelyre, telephelyekre jut, azzal, hogy a 3. számú mellékletben említett település, települések kifejezések alatt a külföldön létesített telephelyet, telephelyeket is érteni kell. Ha a vállalkozó adóévet megelızı teljes adóévi adóalapja a 100 millió forintot meghaladja, csak a 3. számú melléklet 2.1 pontja vagy 2.3 pontja szerinti módszer alkalmazható;” 11.§. A Rendelet melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.
6 12.§ Záró rendelkezés E rendelet 2011. január 01. napján lép hatályba.
Dr. Sztantics Csaba sk. jegyzı
Szirbik Imre sk. polgármester
Záradék: Megalkotta: Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testülete 2010. december 17. napján megtartott ülésén. Kihirdetve: 2010. december 31. napján. Dr. Sztantics Csaba jegyzı
7 Melléklet
A Rendelet melléklete a következı 2.3; 2.4; 8; 9 pontokkal egészül ki: 2.3. Az építıipari tevékenységet folytató vállalkozó - döntésétıl függıen, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérıen - adóalapját következık szerint is megoszthatja: Az adóalap 50%-át a székhelye és a 9. §. (12) pontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap másik 50%-át pedig a 1. §. (5) bekezdés szerint létrejött telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építıipari tevékenységbıl származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építıipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó 1.§. (5) bekezdés szerint létrejött telephely szerinti valamennyi településen végzett építıipari tevékenységébıl származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építıipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani. 2.4. A távközlési tevékenységet végzı vállalkozó - a melléklet 1. és 2.1. pontjától eltérıen - a helyi iparőzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között az ügyfele, fogyasztója számlázási címe alapján a településre kimutatott, távközlési tevékenységbıl származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek az összes, távközlési tevékenységbıl származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt aránya szerint osztja meg. 8. Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot az 1.1. vagy 2.1. pont szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezetı, ügyvezetık után figyelembe veendı személyi jellegő ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. 9. Az 1.2 pont szerinti megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki.
