2003. (II.14.) Kt. sz. rendelet

Lezárva: 2006. november 8. Hatály: 2006. november 8. Encs Város joganyagaEncs Város - 4/2003. (II.14.) Kt. sz. rendelet - Szervezet

CompLex Jogtár 1. oldal

4/2003. (II.14.) Kt. sz. rendelet

Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról (SzMSz)

Preambulum A Magyar Köztársaság Országgyőlése a többpártrendszerő jogállam kiépülésével egyidejőleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedıen fontos jogát: - az autonómiához való jogot, - a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, valamint - az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát. Az egyre erısödı önkormányzatok révén olyan önszervezıdı helyi hatalomgyakorlás valósult meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselıi útján - a törvények keretei között - önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét. A helyi önkormányzatok - egy a helyi önállóságot anyagilag-szervezetileg-jogilag biztosító majdani önkormányzatbarát környezetben - fokozatosan képessé válhatnak arra, hogy a településen önfejlıdési folyamatokat indítsanak el, s a közmegelégedésére hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igények sokszínőségéhez, önkormányzati minıségükben és önállóságukkal kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekő megvalósításához. A helyi önkormányzat széles feladat- és határkörében eljárva törekszik a helyi közakarat kifejlesztésére és a helyi érdekek megjelenítésére. Mindezeket alapul véve és szem elıtt tartva Encs Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körő nyilvánosságot teremtve intézi a város közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról és a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásáról. I. Fejezet

Az önkormányzat és jelképei Az önkormányzat képviselı-testülete az Alkotmányban, valamint az önkormányzati törvényben foglalt alapvetı feladatainak ellátása kapcsán jelentkezı teendıit és ezek részletes szabályait a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Szervezeti és Mőködési Szabályzatában (továbbiakban: SzMSz) határozza meg. 1. § (1) Encs város közigazgatási területén a helyi önkormányzati jogok a település választópolgárainak közösségét illetik meg, melyet az önkormányzati testületbe közvetlenül választott képviselıi útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolnak. (2) Az Önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése: Encs Város Önkormányzata. (3) Az önkormányzat székhelye: a Városháza, Encs, Petıfi út 75. (4) a) A képviselı-testület tagjainak száma: 13 fı és a polgármester, összesen 14 fı. A polgármester az Ötv. alapján tagja a testületnek. Az önkormányzati képviselık nevét a szabályzat 1 sz. melléklete tartalmazza. 2. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei a város címere és zászlaja. Használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza. (2) Encs város címere: Csücsköstalpú pajzs vörös mezejében ezüst pólya. A felsı vörös mezıben három arany búzakalász, az alsó vörös mezıben tornyos, ezüst színő vár lebeg. A pajzsot kiterjesztett szárnyú koronás sas ékesíti. Jelvényként használható a címerpajzs sas nélkül is. (3) Encs város zászlaja: vörös színő, középen fehér sávval, e fehér mezıben a 2.§ (2) bekezdésében leírt címer. 3. § (1) A képviselı-testületet a polgármester képviseli. (2) A Képviselı-testület szervei: a) a polgármester b) a képviselı-testület bizottságai c) a részönkormányzat testülete. d) a képviselı-testület hivatala: Polgármesteri Hivatal elnevezéssel. II. Fejezet



Az önkormányzat feladata, hatásköre 4. § Az önkormányzat közszolgáltatási feladatai az Ötv. 8. § (1) bekezdésében foglaltakkal azonos. 5. § Az önkormányzat köteles gondoskodni az Ötv. 8. § (4) bekezdésében foglaltakról. 6. § (1) A képviselı-testület az Ötv. rendelkezéseinek megfelelıen önként feladatokat vállalhat. E feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben - a fedezetbiztosítással egyidejőleg foglal állást. (2) Új önként vállalt feladat elvállalása elıtt elıkészítı eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. Az eljárás során a képviselı-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a képviselı-testület döntésétıl függıen lefolytathatja a polgármester, alpolgármester vagy az erre felkért eseti bizottság. (3) Az elıkészítı eljárás eredményét összegzı elıterjesztés csak akkor terjeszthetı a képviselı-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendelı célt és megoldásának a (2) bekezdésben említett részletes feltételeit. 7. § A Képviselı-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Ötv. 10. §-ában felsoroltakon túlmenıen: (1) A képviselı-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás esetén a személyi alapbér meghatározása; (2) Új önként vállalt feladat vállalása, illetıleg önként vállalt feladatról történı lemondás; (3) Hitelfelvétel, a képviselı-testület szerveinél és intézményeinél foglalkoztatott dolgozók egyhavi munkabére és annak járulékainak megfelelı összegő és erre a célra szolgáló hitelfelvétel kivételével; (4) Minden 1 millió Ft-ot meghaladó összegő vagyonügylet; (5) Gazdasági társaság alapítása, illetve abban való részvételt, gazdasági társaságból való kilépés, illetve gazdasági társaság megszüntetése. 8. § (1) A Képviselı-testület egyes hatásköreinek gyakorlását rendeletében átruházhatja a polgármesterre, bizottságaira, törvényben meghatározottak szerint társulására, a kisebbségi önkormányzat testületére. (2) A képviselı-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, a gyakorló szervet vagy személyt beszámoltathatja, a hatáskört visszavonhatja. (3) A képviselı-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. 9. § (1) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámolási kötelezettséget a hatáskör átadásával egyidejőleg kell meghatározni. (2) A képviselı-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket az SzMSz 2. sz. melléklete, a bizottságokra átruházott feladat- és határköröket az SzMSz 3.a., 3.b., 3.c., sz. melléklete tartalmazza, melynek naprakész állapotban tartásáról a jegyzı gondoskodik. (3) A képviselı-testület feladat- és hatáskörét érintı jogszabályi változásokról, az átruházhatóság törvényi feltételeirıl a jegyzı a jogszabály kihirdetését követı testületi ülésen írásban tájékoztatja a képviselı-testületet. III. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai 10. § Önkormányzati döntést (1) a helyi népszavazás, (2) a helyi önkormányzat képviselı-testülete, illetve annak felhatalmazásával a 8. § (1) bekezdésében meghatározottak hozhatnak. 11. §1 Encs Város a 3503 kistérségi jelzıszámú kistérségi központ. A települési önkormányzatok többcélú társulásáról szóló törvény felhatalmazása alapján Encs Város Képviselı-testülete a vonzáskörzetébe tartozó 34 településsel Encs Többcélú Kistérségi Társulást (ETKT) hoz létre a kistérség településeinek fejlesztésének elımozdítására, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében. 12. § (1) A képviselı-testület véleményt nyilvánít és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintı ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a képviselı-testület bármely tagja indítványozhatja, hogy a képviselı-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánítson véleményt, illetve tegyen kezdeményezést. (2) Amennyiben az önkormányzat vállalkozásban való részvételérıl tárgyal a képviselı-testület, úgy ezt megelızıen elıkészítı eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a részvétel anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. Az eljárás során a képviselı-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a képviselı-testület döntésérıl függıen lefolytathatja a polgármester, alpolgármester vagy az erre felkért eseti bizottság. Az eljárás során az önkormányzat szakértıi véleményt kérhet, illetıleg közgazdasági költség-haszon elemzést végez vagy végeztet. (3) Az elıkészítı eljárás eredményét összegzı elıterjesztés csak akkor terjeszthetı a képviselı-testület elé, ha az tartalmazza a részvétellel elérendı célt és megoldásának a (2) bekezdésben említett részletes feltételeit. IV. Fejezet

1

Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 1. §-a.



A Képviselı-testület mőködése Munkaprogram, munkaterv, meghívó 13. § (1) A polgármester a bizottságok bevonásával gondoskodik arról, hogy a településfejlesztés és a helyi közszolgáltatások szervezésének fıbb céljait, feladatait tartalmazó éves várospolitikai feladattervek, valamint a megbízatásának idıtartamára ciklusprogram összeállítására kerüljön sor. (2) A program tervezetének elıkészítésérıl, a képviselı-testület elé terjesztésérıl, valamint a végrehajtásáról szóló tájékoztatásról a polgármester gondoskodik. (3) A programot az általános helyi képviselı-választást követı hat hónapon belül kell elıterjeszteni és elfogadni. 14. §1 (1) A képviselı-testület mőködésének alapja az éves idıtartamra elkészített munkaterv. (2) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyzı állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselı-testület elé. A polgármester gondoskodik arról, hogy a képviselı-testület és a bizottságok munkaterv tervezetei összhangban legyenek. A munkaterv tervezetét elsı olvasatban a tárgyévet megelızı december hónapban kell a Képviselı-testület elé terjeszteni. (3) A munkatervnek tartalmaznia kell: a) a testületi ülések tervezett idıpontját, a testületi ülés helyét (Encs vagy kihelyezett ülés a településrészeken) és a tárgyalni kívánt napirendi pontokat, b) a napirend elıterjesztıjének megnevezését, c) a jogszabályban kötelezıen elıírt napirendi pontokat, d) az elıterjesztések leadásának határidejét, (4) A képviselı-testület munkatervéhez javaslatot kell kérni: a) az alpolgármestertıl, b) a bizottságtól, c) az önkormányzati képviselıktıl, d) a jegyzıtıl, mint a hivatal vezetıjétıl, e.) irodavezetıktıl, f) az önkormányzati intézmények vezetıitıl, g) a kisebbségi önkormányzattól, h) az önkormányzattal együttmőködési megállapodást kötött szervektıl. (5) A munkaterv tervezetének elıterjesztésekor ismertetni kell azokat a javaslatokat is, melyek a tervezetbıl kimaradtak. (6) Az elfogadott munkatervet a helyben szokásos módon kell kihirdetni. (Helyben szokásos mód: - hirdetıtáblán kifüggesztés. A Képviselı-testület ülése 15. § (1) A képviselı-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. (2)2 A képviselı-testület a munkaterv szerint, de évente legalább nyolc ülést tart (kötelezı ülés). A képviselı-testület az üléseit általában a Városházán tartja, de évente minden településrészen egy alkalommal közmeghallgatással egybekötött ülést tart. (3) A képviselı-testület évente egy alkalommal a munkatervébe is beépített nyári ülésszünetet tart, melyrıl a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. (4) Az ülés meghívóját és az elıterjesztéseket a képviselıknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés elıtt legalább 8 nappal korábban kézhez kell kapni. (5) A képviselı-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettıjük akadályoztatása esetén az 5.sz. mellékletben feltüntetett bizottsági sorrend szerinti bizottsági elnök- hívja össze, az ülés helyének, napjának, kezdési idıpontjának, a napirend tárgyának és elıterjesztıjének megjelölését tartalmazó meghívóval. A meghívónak mellékletként tartalmaznia kell az elıterjesztéseket, a határozati javaslatokat. Amennyiben a napirendet helyben kiosztott vagy szóban elıadott elıterjesztéssel tárgyalja a testület, ennek tényét a meghívóban rögzíteni kell. A határozati javaslat szövegét szóbeli elıterjesztés esetén legkésıbb a napirend tárgyalásának megkezdése elıtt ki kell osztani. (6) A képviselı-testület ülésének idıpontjáról a nyilvánosságot - a településrészek lakosságát is - meghívóval kell értesíteni: a) a Polgármesteri Hivatal hirdetıtábláján történt kifüggesztéssel, b) Városi Televízió útján, c) a településrészeken külön hirdetmény útján. (7) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselık legalább 1-ének, vagy a testület valamely bizottságának a napirendet is tartalmazó írásbeli indítványára. A polgármester a képviselı-testületi összehívási kötelezettségének 3 napon belül tesz eleget azzal, hogy az ülés idıpontját 5 napon belülre tőzi ki. Ilyen sürgıs, halasztást nem tőrı esetben az ülés a legalkalmasabb formában - akár telefonon - is összehívható. (8) A közmeghallgatást igénylı napirendeket tárgyaló ülések idıpontját, helyét legalább 8 nappal az ülés elıtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 16. § (1) A képviselı-testület ülésére meg kell hívni a képviselı-testület tagjait. (2) Tanácskozási joggal kell meghívni: a) a jegyzıt, aljegyzıt,

1 2

Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 2. §-a. Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 3. §-a.



b) a választókerület országgyőlési képviselıjét, c) a megyei közgyőlés választott tagjait, d) a bizottság nem képviselı-testületi tagjait, e) a polgármesteri hivatal belsı szervezeti egységeinek vezetıit, f) az önkormányzati intézmények vezetıit, g) a cigány kisebbségi önkormányzat elnökét, h) a településen mőködı parlamenti pártok képviselıit, i) a sajtó helyi és megyei képviselıit, j) a Pro Urbe Encs címmel kitüntetetteket, k) azokat a személyeket, akiknek jelenléte az elıterjesztés tárgyalásáról az elıterjesztı, a polgármester, vagy az illetékes bizottság megítélése szerint szükséges. l) mindazokat a személyeket, akiknek meghívását egyéb jogszabály kötelezıvé teszik. (3)1 A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos elıterjesztéseket is. A (2) bekezdés c), h), ,k), l),pontjaiban meghatározottak írásos elıterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyhez meghívásuk kapcsolódik. Az ülésvezetés szabályai 17. § (1) A képviselı-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és a 22.§ (4) bekezdés d. pontja szerint felszólalhat. (2) A képviselı-testület határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. (3) Határozatképtelen testületi ülést változatlan napirendi pontokkal 5 napon belüli idıpontra ismételten össze kell hívni. (4) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyet foglalhatja el, és véleménynyilvánításával a testület munkáját nem zavarhatja. (5) Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, és azt felszólítás után is folytatja, az ülést vezetı a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésrıl kiutasíthatja. 18. § (1)2 A Képviselı-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetıi megbízatás adása, illetıleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylı személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben érintett nem nyilatkozik vagy nyilatkozata nem szerezhetı be, a Képviselı-testület zárt ülést tart. (3) A Képviselı-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (4) A zárt ülés elrendelésérıl a Képviselı-testület a napirend elfogadásával egyidejőleg dönt. 19. § (1) A zárt ülésen a képviselı-testület tagjai, a jegyzı, aljegyzı, az érintett belsı szervezeti egység vezetıje, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértı vesz részt. Törvény elıírhatja, mely esetben kötelezı az érintett meghívása. (2) A zárt ülés anyagába arra jogosulatlan - az (1) bekezdésben fel nem sorolt - személy nem tekinthet be. (3)3 20. § A képviselı-testület ülését - elnökként - a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester akadályoztatása esetén az 5. sz. mellékletben feltüntetett bizottsági sorrend szerint következı bizottság elnöke vezeti. 21. § (1) Az ülést levezetı polgármester feladatai és jogosítványai: a) megnyitja és berekeszti az ülést, b) megállapítja és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet, c) napirend elıtt tájékoztatást adhat a két ülés közötti eseményekrıl, az átruházott hatáskörben tett intézkedésekrıl, beszámol az elızı testületi ülés bejelentései nyomán tett intézkedésekrıl, melyrıl a képviselı-testület nem alakszerő határozattal dönt, d)4 két havonta írásbeli tájékoztatást ad a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról, e) elıterjeszti, szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot, f) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, g) kiegészítést kérhet, ennek lehetıségét megadhatja az elıterjesztınek, h) hozzászóláskor megadja, illetve megvonja a szót, a képviselı-testület ezt vita nélkül, egyszerő szótöbbséggel felülbírálhatja, i) hosszúra nyúlt vita mielıbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások idıtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását, j) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli az általa korábban már elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illetı személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel, k) ügyel a módosító indítványok és határozati javaslatok precíz megfogalmazására, szavazásra bocsátásuk elıtt felolvassa azok szövegét, l) napirendi pontonként szavazásra bocsátja - elıször a módosító, kiegészítı indítványokat, figyelemmel az idıbeli elıterjesztések sorrendjére - az eredeti határozati javaslatot, m) kihirdeti a határozatokat, n) biztosítja a képviselık interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását,

1 2 3 4

Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 4. §-a Módosította: 18/2003. (VI. 23.) Ör. sz. rendelet 1. §-a. Hatályon kívül helyezte: 18/2003. (VI. 23.) Ör. sz. rendelet 2. §-a. Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 5. §-a.



o) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott idıre félbeszakíthatja vagy berekesztheti, p) biztosítja az ülés zavartalan rendjét. 22. § (1) A Képviselı-testület - a tájékoztatók kivételével - minden elıterjesztés felett külön-külön vitát nyit, az alábbiak szerint: a) az írásbeli elıterjesztést az elıterjesztı a vita elıtt szóban indokolhatja, illetve kiegészítheti; b) az érintett állandó bizottság elnöke a bizottság véleményét ismertetheti; c) az elıterjesztıhöz a települési képviselık és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita elıtt válaszolni kell; d) válaszadás után a települési képviselık és a tanácskozási joggal meghívottak ismertethetik észrevételeiket, javaslataikat. (2) Tájékoztató felett vitát csak az elıterjesztı kérelmére, illetve a képviselık legalább egynegyedének javaslatára (4 fı), a Képviselı-testület külön döntése alapján kell nyitni. (3) A vitában résztvevık ugyanazon napirendi pont tárgyalása során legfeljebb két alkalommal nyilváníthatnak véleményt. (4) A hozzászólások maximális idıtartama: a) a napirendi pont elıterjesztıje esetén - vita elıtti indokolás, kiegészítés 10 perc - kérdésekre, észrevételekre adott válasz esetén legfeljebb 5 perc b) az érintett állandó bizottság elnöke esetében 5 perc; az elıterjesztést véleményezni kívánó többi állandó bizottság esetében 3 perc c) a képviselık és a tanácskozási joggal meghívottak esetében - elsı alkalommal 5 perc - második alkalommal 1 perc d) a hallgatóság részérıl felszólalási jogot kapott személy esetében 3 perc (5) A napirendi pont elıadója válaszol a hozzászólásokra, s ezt követıen a levezetı elnök lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja. (6) A levezetı elnök vagy bármelyik képviselı javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. Ha az elnapolással az elıterjesztı egyetért, arról a Képviselı-testület vita nélkül határoz, és meghatározza a tárgyalás újbóli idıpontját. (7) Valamely napirendi pont tárgyalása során a levezetı elnök az elıterjesztı, valamint a feladatkörében érintett bizottsági elnök, képviselıcsoport (de legalább 5 fı képviselı) kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el. 23. §1 (1) A képviselı-testület elé a következı megjelöléssel kerülhetnek elıterjesztések: a) önkormányzati rendelet -tervezet, b) beszámoló, jelentés (ezek szerves része a határozati javaslat) c) a jegyzı megbízásából az aljegyzı és irodavezetık d) tájékoztató, e) interpelláció, f) kisebbségi önkormányzat elnöke vagy alelnöke az általa képviselt kisebbséget érintı ügyben, g) egyéb közlemények, információk, bejelentések. (2) A képviselı-testület elé elıterjesztést terjeszthet a) polgármester, alpolgármester, b) jegyzı, c) a jegyzı megbízásából a Polgármesteri Hivatal vezetı köztisztviselıi, d) bizottság, e) települési képviselı, f) kisebbségi önkormányzat, az általa képviselt kisebbséget érintı ügyben. (3)2 a) Rendeletet csak az illetékes szakbizottság(ok) és a Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság véleményezésével lehet elıterjeszteni. b) A bizottság hatáskörébe egyébként nem tartozó testületi elıterjesztések bizottság elıtti megtárgyalását a polgármester valamint bármely képviselı javaslatára a képviselı-testület kezdeményezheti. A véleményezés bizottsági ülés után, testületi ülésen szóban is elıterjeszthetı, kivéve a rendelet 15. § (5) bekezdésének utolsó mondatában foglaltakat. (4) A testület elé kerülı elıterjesztést a határozati javaslattal együtt írásban meg kell küldeni a képviselı testület tagjainak. A képviselı-testület döntései, a döntéshozatal módja 24. §3 (1) A képviselı-testület: a) rendeletet alkot, b) határozatot hoz. (2) A képviselı-testület jegyzıkönyvi rögzítéssel, alakszerő határozat nélkül dönt: a) a sürgısségi indítványról, b) ügyrendi kérdésekrıl, c) a képviselıi interpellációra adott válasz elfogadásáról, d) tájékoztató anyag elfogadásáról. (3) Szavazni "igen", "nem", "tartózkodom" kijelentéssel lehet.

1 2 3

Az (1) b., (2) c. és f. pontokat módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 6. §-a. Kiegészítette: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 7. §-a. Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 8. §-a.



(4) A képviselı-testület határozatait rendszerint nyílt szavazással, általában egyszerő szótöbbséggel hozza, melyhez a jelenlévı képviselık több mint a felének igen szavazata szükséges. (5) Szavazategyenlıség esetén a polgármester a.) él az SzMSz 21. § (1) o) pontjában biztosított jogkörével - az ülést meghatározott idıre félbeszakíthatja, - melyet követıen egy alkalommal újra szavazásra bocsáthatja az elıterjesztést. b) ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti az elıterjesztés ismételt megtárgyalását az SzMSz 26. § utolsó két mondatának szabályait alkalmazva. (6) Minısített többség - a megválasztott képviselık több mint felének igen szavazata szükséges: a) rendeletalkotás, b) önkormányzat szervezetének kialakítása és mőködésének meghatározása, c) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerı címek meghatározása használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása, d) a gazdasági program megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, e) költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról, f) képviselı kizárása a döntéshozatalból, g) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás, h) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttmőködésrıl, nemzetközi önkormányzati szervezetekhez való csatlakozás, j) településrendezési terv jóváhagyása, k) hitelfelvétel - a képviselı-testület szerveinél és intézményeinél foglalkoztatott dolgozók egyhavi munkabére és annak járulékainak megfelelı összeg hitelfelvétel kivételével, l) kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása, m) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, intézmény és önkormányzati vállalkozás alapítása, n) bírósági ülnökök megválasztása, o) a képviselı-testület megbízatásának lejárta elıtti feloszlatás kimondása, p) az Ötv. szerint a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében a polgármester elleni kereset benyújtása, r) minden 1 millió forintot meghaladó összegő vagyonügylet, s) a képviselı-testület hatáskörének átruházása, t) jogszabályokban és az SzMSz-ben meghatározott egyéb esetekben, u) az SzMSz 13. §-ában meghatározott program, v) munkaterv, z) helyi népszavazás kiírásához (7) A képviselı-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. (8) Titkos szavazás esetén a képviselı-testület tagjai sorából választja meg a szavazatszámláló bizottság elnökét és két tagját, ahol bármely bizottság képviseltetheti magát. (9) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzıkönyv készül, amely tartalmazza: a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, c) a szavazás során felmerült körülményeket, d) a szavazás eredményét, a meghozott döntést. (10) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyzı biztosítja. (11) Szavazategyenlıség esetén vagy eredménytelen titkos szavazás ugyanazon az ülésen egy alkalommal megismételhetı. 25. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha a) azt törvény írja elı, b) öt képviselı írásban benyújtott javaslatában indítványozza. (2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet. (3)1 A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyzı, távollétében az aljegyzı felolvassa a képviselı-testület tagjainak nevét, és a jelenlévı tagok pedig nevük felolvasásakor "igen"-nel vagy "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. (4) A név szerinti szavazás minden esetben külön hitelesített, a képviselık neveit alfabetikus sorrendben tartalmazó névsor szerint történik, melyet a jegyzıkönyv eredeti példányához kell csatolni. 26. §2 A polgármester, ha a Képviselı-testület döntését az önkormányzati érdekekkel ellentétesnek vagy az önkormányzat érdekeit sértınek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti az elıterjesztés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követı 3 napon belül nyújthatja be a Humánpolitikai és az Ügyrendi Bizottsághoz. A Képviselı-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt. 27. § (1) A képviselı-testület az Ötv. 16.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján rendeletet alkot. (2) Rendelet alkotását kezdeményezheti: a) a képviselı-testület tagja b) a képviselı-testület bizottságai c) a polgármester d) a jegyzı e) a szabályozandó tárgykörben érintett érdekképviseleti szervek

1 2

Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 9. §-a. Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 10. §-a.



f) népi kezdeményezés g) a kisebbségi önkormányzat az adott kisebbséget érintı ügyben. 28. § (1)1 A rendelettervezet elıkészítése a jegyzı és a Képviselı-testület Hivatalának a tárgy szerint érintett Irodavezetıjének a feladata. (2) Az elıkészítı munkába be kell vonni a tárgy szerint illetékes bizottságot, a tárgy szerint érdekelt önkormányzati és nem önkormányzati szerveket egyaránt. (3) A lakosság szélesebb körét érintı rendelettervezetrıl lakossági fórumot vagy közmeghallgatást lehet tartani. (4) A lakossági fórumról vagy közmeghallgatásról a tárgy szerint illetékes bizottság javaslata alapján a testület dönt. (5) Az eltérı véleményeket a rendelet tervezetéhez csatolni kell. (6) A jegyzı a rendelettervezetet a Humánpolitikai és Ügyrendi bizottságnak a döntés elıtt, véleményezés céljából 8 nappal korábban megküldi, melyet a bizottság köteles megtárgyalni, a véleményeket a rendelettervezethez mellékelni kell. (7) Ha a bizottság a rendelettervezetet nem vitatja meg határidın belül, a képviselı-testület külön dönt arról, hogy a rendelettervezetet tárgyalja. (8) A rendelettervezethez bizottsági javaslatra indokolást kell készíteni. 29. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetıtábláján legalább 2 napra történı kifüggesztéssel történik. (2) A képviselı-testület rendeleteinek megjelölése: évente folyamatosan emelkedı arab számos sorszám törve az évszámmal, valamint zárójelben feltüntetve a kihirdetés idıpontja és az Ör. megkülönböztetı jelzés. (3) A képviselı-testület határozatainak jelölése: évente folyamatosan emelkedı arab számos sorszám, törve az évszámmal, zárójelben a testületi ülés idıpontja, és Kt. sz. határozat megkülönböztetı jelzés. 30. § (1) A hatályban lévı rendeletek a Polgármesteri Hivatal Titkársági Irodájában - ügyfélfogadási idıben - bárki által megtekinthetık. (2) A rendeletalkotással (értelemszerően a módosítással, kiegészítéssel) nyilvántartással, kihirdetéssel kapcsolatos adminisztratív feladatok a Polgármesteri Hivatal Titkársági Iroda feladatkörébe tartozik. 31. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetérıl és a fontosabb tapasztalatokról. (2) Az önkormányzat rendeleteinek érvényesülését a tárgy szerint illetékes bizottság szükség szerint, de ciklusonként legalább egy alkalommal megvizsgálja, a vizsgálat eredményérıl beszámol a testületnek és amennyiben szükségesnek tartja, kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát. Sürgısségi indítvány, kérdés, interpelláció 32. § (1) Egyes napirendek fontosságára tekintettel a polgármester, valamely bizottság elnöke, vagy 4 települési képviselı, írásban sürgısségi indítványt terjeszthet elı, hogy a témát napirendi javaslattól eltérı sorrendben, vagy annak ellenére tárgyalja a képviselı-testület, hogy az elızetesen kiküldött napirendben nem szerepel. (2) A sürgısségi indítványt a sürgısség okának rövid leírásával, legkésıbb az ülés kezdetéig kell benyújtani a polgármesterhez. (3) Az elıterjesztı jogosult az ülésen, szóban, legfeljebb három percben indokolni a sürgısséget. (4) A sürgısségi indítványról a képviselı-testület vita nélkül egyszerő szótöbbséggel dönt. (5) Amennyiben a képviselı-testület nem ismeri el a sürgısséget, az ügyet egyszerő napirendként tárgyalja, illetve nem tőzi napirendre. 33. § (1) Kérdés: az önkormányzat hatáskörbe tartozó szervezeti, mőködési, döntési, elıkészítı jellegő felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre választ a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a jegyzı valamint a jegyzı megbízásából a képviselı-testület hivatalának köztisztviselıje adhat. A kérdések feltételére külön napirendi pont keretében kerül sor. (2) A kérdést maximum 3 perces idıkeretben lehet feltenni, a válaszadás idıtartama sem lehet több 3 percnél. A kérdésre a képviselı-testület ülésén vagy az azt követı 15 napon belül írásban köteles választ adni a megkérdezett. Az írásos választ a képviselı-testület valamennyi tagjának meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a képviselı minden további kiegészítés nélkül igennel vagy nemmel nyilatkozik. 34. § (1) Az interpelláció: olyan, önkormányzati ügyben benyújtott írásos felvilágosításkérés, amely problémát tár fel, és arra kér választ, hogy az miként szüntethetı meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri. (2) Az interpellációkat a képviselı-testület ülését megelızı harmadik nap 15.00 óráig lehet írásban benyújtani a polgármesternél. A képviselı interpellációját a testület ülésén szóban megismételheti, kiegészítheti. (3) Az interpellációra a polgármester, az alpolgármester vagy a jegyzı köteles a képviselı-testület ülésén választ adni. A válaszadási kötelezettség az interpelláltat csak az elızetesen benyújtott interpelláció tekintetében terheli. (4) A szóban is elmondott interpelláció és az interpellációra adandó válasz idıtartama nem lehet több 3 percnél. (5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, amennyiben válasza nemleges, a képviselı-testület vita nélkül, egyszerő szótöbbséggel dönt. (6) Amennyiben az interpelláló képviselı nincs jelen az ülésen, a választ a képviselı-testület soron következı ülésén kell megadni. (7) Amennyiben a képviselı-testület nem fogadta el a választ, az interpelláció tárgyában a válaszadásra kötelezett köteles vizsgálatot folytatni és az arról szóló tájékoztatót a képviselı-testület soron következı ülése elé terjeszteni. (8) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába lehetıleg be kell vonni az interpelláló képviselıt is. (9) Az interpelláció tartalmától függıen a képviselı-testület a vizsgálattal az illetékes bizottságot is megbízhatja. (10) A jegyzı az interpellációkról, arra tett intézkedésekrıl folyamatos nyilvántartást vezet.

1




A jegyzıkönyv 35. § (1)1 A képviselı-testület ülésérıl is jegyzıkönyvet kell készíteni az Ötv. 17. §-ában meghatározott tartalommal. Ennek megfelelıen a jegyzıkönyv tartalmazza: a) Az ülés helyét, idejét, kezdés idıpontját, b) a jegyzıkönyv hitelesítık nevét, c) a képviselı-testület jelenlévı tagjainak nevét, d) a távolmaradásukat bejelentett (igazolt) illetve be nem jelentett (igazolatlan) képviselık nevét, e) meghívottak nevét, f) a tárgyalt napirendi pontokat, g) a napirendek elıterjesztıinek nevét, h) a tanácskozás lényegét - ezen belül csak a határozati javaslatot érintı, módosító kiegészítı indítványokat, i) a felszólalók nevét, és a felszólalások lényegét, j) a határozathozatal módját, k) a szavazás számszerő eredményét, l) a szavazás során az ellenszavazók nevét, ha ezt a szavazók kérik, m) a hozott döntéseket, n) a polgármester, esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eredményeket), o) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az ezzel kapcsolatos válaszokat és határozatokat. (2) A képviselı-testületi ülésen készült jegyzıkönyvet a polgármester, a jegyzı és két hitelesítı írja alá. (3) Kérheti a képviselı, hogy hozzászólását az írásos jegyzıkönyv szó szerint tartalmazza. (4)2 A jegyzıkönyvet 2 példányban kell elkészíteni, ebbıl a) az eredeti példányt be kell kötni, b) egy példány munkapéldány, c) egy példányt az Ötv. alapján BAZ. Megyei Közigazgatási Hivatal vezetıjének kell megküldeni. (5)2 A jegyzıkönyv egy eredeti példányban történı elkészítésérıl az ülést követı 15 napon belül a jegyzı gondoskodik. Az ülést követı 15 napon belül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatalhoz kell megküldeni a jegyzıkönyv egy másolati példányát. (6) A jegyzıkönyv eredeti példányával együtt kell kezelni: a) a jelenléti ívet, b) a név szerinti szavazásról készült jegyzıkönyvet, c) a jegyzı írásos észrevételeit. (7) Zárt ülésrıl készült jegyzıkönyv vezetése megegyezik az általános szabályokkal, de kezelésérıl - a korlátozott betekintési jogra tekintettel - a jegyzınek külön kell gondoskodni. A zárt ülésen hozott határozatok sorszámozása folyamatosan történik. (8) A képviselı-testület jegyzıkönyvét egy-egy alapszámon történı iktatás mellett folyamatos sorszámmal kell ellátni, törve a jegyzıkönyv évszámával. (9)3 A képviselı-testület rendeleteinek számozása a 29. § (2) bekezdése szerint történik. (10) A jegyzıkönyvben rögzítendı képviselı-testületi határozatokat évenként - az év elejérıl - folyamatos arab számos sorszámmal kell ellátni, az év, majd zárójelben a hónap és nap megjelölése mellett. (11)4 A jegyzıkönyvbe foglalt rendeletekrıl és határozatokról jegyzıkönyvi kivonatot kell készíteni. A kivonatot a jegyzıkönyv aláírását követı 15 napon belül kell megküldeni: a) a végrehajtásért felelısöknek, b) mindazoknak, akiket a határozat érint, c)5 bizottsági elnököknek a szakbizottságot érintı határozatok esetében. (12) A hozott határozatokról idırendi sorrendben nyilvántartást kell vezetni, amelyben a jegyzı által megadott szempontok szerinti adatok kerülnek feltüntetésre. A nyilvántartás kezelése a polgármesteri hivatal Titkársági Irodájának a feladata. A határozatok végrehajtása 36. § (1)6 A képviselı-testület lejárt határidejő határozatairól a polgármester köteles kéthavonta beszámolni. A beszámolónak tartalmaznia kell: a) a végrehajtás módját, b) a végrehajtás idıpontját c) az esetleges akadályokra vonatkozó indoklást. (2) A beszámolás írásban történik. A lejárt határidejő határozatokról szóló beszámoló alapja a felelısök írásos jelentése. A beszámoló elkészíttetésérıl a jegyzı gondoskodik a Titkársági Iroda útján. (3) A lejárt határidejő, végre nem hajtott határozatok esetében a polgármester köteles javaslatot tenni a határozat hatályon kívül helyezésére vagy módosítására, illetve a végrehajtási határidı módosítására, vagy a felelısségrevonásra.

1 2 3 4 5 6

Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 12. §-a. Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 13. §-a. Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 14. §-a. Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 15. §-a. Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 16. §-a. Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 17. §-a.



(4) A folyamatos határidejő határozatok végrehajtásáról félévente írásban be kell számolni a testületnek. Lakossági fórumok 37. § (1) A képviselı-testület a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását a várospolitikai fórum, a településrészi tanácskozás, társadalmi vita és közmeghallgatás intézményével biztosítja. (2) A képviselı-testület és a bizottságok a lakossági fórumok szervezésérıl a munkaterv elfogadásakor, illetve esetenként döntenek. Közmeghallgatás 38. §1 (1) A képviselı-testület évente négy alkalommal, így: Encs városban, Encs-Abaújdevecser, Encs-Gibárt, Encs-Fügöd településrészen közmeghallgatást köteles tartani. A közmeghallgatás idıpontjáról, helyérıl, napirendi pontjáról a lakosságot a fórum elıtt legalább 8 nappal az ETV-n keresztül értesíteni kell. (2) A képviselı-testület a közmeghallgatás helyérıl és idıpontjáról az éves munkaterv elfogadásakor dönt. (3) A képviselı-testület egyszerő szótöbbséggel elrendelheti a munkatervtıl eltérı közmeghallgatás tartását is. V. Fejezet

Bizottságok 39. § (1) A képviselı-testület dönt bizottságainak létrehozásáról, tagjai számáról, szervezetérıl, valamint feladat- és hatáskörérıl. (2) A bizottság - feladatkörében - közremőködik a képviselı-testület döntéseinek elıkészítésében és ellenırzi a döntések végrehajtását. (3) A képviselı-testület a bizottságok részére döntési jogot biztosít, számukra önkormányzati hatósági hatáskört állapíthat meg, ruházhat át. (4) A bizottságok belsı mőködési szabályaikat a jogszabályok keretei között és az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelıen saját maguk határozzák meg. 40. § (1)2 A képviselı-testület a következı állandó bizottságokat hozza létre: a) Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság 5 fı b) Pénzügyi Bizottság 5 fı c) Szociális és Egészségügyi Bizottság 5 fı d) Városfejlesztési Bizottság 5 fı. (2) Az állandó bizottsági tagok névsorát az 5. sz. melléklet tartalmazza. 41. § (1) A bizottságok elnökbıl, alelnökbıl és tagokból állnak. (2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselı-testület választja meg. (3) A bizottság elnökét távollétében az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti. (4) Alelnökét a bizottság minısített többséggel választja meg. A bizottság alelnöke csak települési képviselı lehet. 42. § (1) A bizottság ülését - az ülés elıtt legalább 3 munkanappal - a bizottság elnöke szóban vagy írásban hívja össze és ı vezeti. (2) A bizottság elnökének feladata: - a bizottság munkatervének elkészítése, jóváhagyatása és a végrehajtás megszervezése, - a bizottság munkájának szervezése, a feladatok összehangolása, - a bizottság képviselete. (3) A bizottsági ülések idıpontjáról, a tárgyalandó napirendekrıl a polgármestert és a jegyzıt az (1) bekezdésben jelölteknek megfelelıen meghívja vagy értesíti. (4) A bizottság elnöke a meghívó elkészítésével, kézbesítésével a jegyzı által kijelölt "bizottsági munkát segítı" hivatali dolgozót is megbízhatja. 43. § (1)3 A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. (2) A bizottság a Képviselı-testületi ülést megelızı héten, általa meghatározott helyen és idıpontban a képviselı-testületi anyag megtárgyalására és egyéb döntések meghozatalára ülést tart. A közös feladatok végrehajtására a bizottságok együttes ülést is tarthatnak. (3) A bizottsági ülés határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A bizottság határozatait szavazattöbbséggel hozza (egyszerő szótöbbség). (4) Amennyiben a bizottság a képviselı-testület által átruházott hatáskörben jár el, a döntéshez a megválasztott bizottsági tagok több mint felének szavazata szükséges (minısített szótöbbség). (5) A 2000. évi XCVI. tv. 10/A. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenırzése a Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság feladatát képezi. (6)4 A 2000. évi XCVI. tv. 9. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzati képviselıkkel és polgármesterekkel szemben fennálló összeférhetetlenségi eljárás lefolytatásában a Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság illetékes.

1 2 3 4

Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 18. §-a. Módosította: 15/2006. (X. 14.) Ör. sz rendelet 1. §-a. Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 19. §-a. Megállapította: 15/2006. (X. 14.) Ör. sz. rendelet 3. §-a.



44. § (1)1 (1) Amennyiben a települési képviselı, vagy nem képviselı bizottsági tag a bizottság ülésérıl egymást követı három alkalommal igazolatlanul hiányzik, bizottsági elnök esetében a polgármester, alelnök és tag esetében az elnök kezdeményezi visszahívását a képviselı-testületnél. (2) A bizottság munkáját segítı hivatali munkatárs köteles jelezni a Pénzügyi Iroda vezetıje felé a (2) bekezdésben meghatározott igazolatlan távolléteket annak érdekében, hogy az SzMSz 53 § (3) bekezdésében foglaltakat érvényre lehessen juttatni. A jelzés a jelenléti ív aláírásával történik, melyet a polgármester, illetve a bizottsági elnök szignál. (3) A Polgármesteri Hivatal a bizottságok munkáját, személyi és tárgyi feltételek biztosításával segíti. (4) A bizottság elnöke kérésének megfelelıen a polgármester, illetve a jegyzı biztosítja: - a tájékoztatást a hivatal vagy annak szervezeti egységei munkájáról, idıszerő feladatairól, - a bizottság munkájához kért szükséges információt, felvilágosítást, - a bizottság igénye esetén a bizottság ülésein szakember részvételét, - a bizottság ügyviteli, adminisztratív teendıihez a szükséges technikai, tárgyi feltételeket. (5) A bizottság ülésérıl készült írásos dokumentum elnevezését - jegyzıkönyv, emlékeztetı, feljegyzés - maga határozza meg. 45. § (1) A bizottságok albizottságokat hozhatnak létre. (2) Az albizottság tagjait a bizottság választja saját tagjai és más szakemberek közül. Az albizottság vezetıje csak települési képviselı lehet. (3) Az albizottság feladatait a bizottság határozza meg. Az albizottság mőködésérıl beszámol a bizottságnak. 46. § (1) A képviselı-testület jelentısebb idıszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre. (2) Az ideiglenes bizottság létrehozására és mőködésére az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezések értelemszerően irányadóak. (3) Az ideiglenes bizottság feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszőnik. 47. § A bizottsági elnökök és tagok tiszteletdíjának mértékét önkormányzati rendelet szabályozza. 48. § (1) A bizottságok elnökeit a polgármester meghatározott témakörök megtárgyalására (állásfoglalásra és véleményezésre) az általa megjelölt idıpontra összehívhatja. Elnevezése: Bizottsági Elnökök Fóruma. (2) A bizottsági elnökök ezen alkalmakkor elsısorban - a több bizottság feladatkörét érintı kérdéseket, - a bizottságok mőködésével kapcsolatos problémákat (nézetkülönbségeket) vitatják meg. (3) A Bizottsági Elnökök Fórumának önálló döntési jogköre nincs, ilyen jogot átruházott hatáskörben sem kaphat. (4) A fórum állásfoglalásának írásban való rögzítésérıl szükség szerint az ügyrendi Bizottság elnöke gondoskodik. (5) A képviselı-testület bizottságainak mőködésével kapcsolatosan felmerülı és e fejezetben nem szabályozott kérdésekben értelemszerően a Képviselı-testület mőködésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az alakuló üléssel kapcsolatos szabályok 49. § (1) Az alakuló ülést a választást követı 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a polgármester gondoskodik. (2) Az alakuló ülést a polgármester eskütételéig a legidısebb települési képviselı, mint korelnök vezeti. (3) Az alakuló ülésen dönt a testület: a) az alpolgármester(ek) számáról és személyérıl, b) polgármester, alpolgármester illetményérıl, c) jegyzıi állás betöltésére vonatkozó pályázat kiírásáról, amennyiben nincs határozatlan idıre kinevezett jegyzı, d) Szervezeti és Mőködési Szabályzat felülvizsgálatának elrendelésérıl, e) dönthet továbbá a bizottsági struktúra kialakításáról, a bizottságok elnevezésérıl és tagjairól. A települési képviselı 50. § (1) A képviselıt az Ötv-ben és az SzMSz-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetıleg terhelik. (2) A települési képviselı (polgármester) az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követı ülésen az alábbi szövegő esküt teszi: "Én esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hő leszek, az alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állami és szolgálati titkot megırzöm, megbízatásomhoz híven, pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel Encs város javát szolgálom." 51. § A képviselı fıbb jogai: a) Részt vehet a képviselı-testület döntéseinek elıkészítésében, megszervezésében és ellenırzésében; azaz a polgármester egyes települési képviselıket - szakmai ismereteik, felkészültségük szerint - bevon a döntések elıkészítésébe, a különbözı szervekkel folytatott tárgyalásokba, továbbá egyes ügyekben javaslatot tehet a képviselı-testületnek arra, hogy képviselıt bízzon meg a meghatározott ügy képviseletére. b) Kezdeményezheti, hogy a képviselı-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek - a képviselı-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését. c) Sürgıs, azonnali intézkedést igénylı közérdekő ügyekben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését. A Hivatal érintett dolgozója erre az írásban benyújtott, vagy írásba foglalt kezdeményezésre 15 napon belül köteles érdemben választ adni. d) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. e) A képviselık a köz érdekében végzett munkájukért a képviselı-testület által megállapított tiszteletdíjra jogosultak.

1

Hatályon kívül helyezte és a további bekezdéseket átsorszámozta: 1/2004. (I. 13.) Ör. sz. rendelet 1. §-a.



f) A képviselınek a jegyzın, távollétében az aljegyzın keresztül betekintési joga van a hivatal munkájába. 52. § A képviselı fıbb kötelezettségei: a) Tevékeny részvétel a képviselı-testület munkájában. b) A képviselı köteles a testületi, bizottsági üléseken megjelenni, illetve távollétét az ülés megkezdése elıtt legalább 3 órával a polgármesternek, a bizottság elnökének személyesen, vagy telefonon bejelenteni (igazolt távollét). c) A képviselı, a bizottság nem képviselı tagja a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek a magántitokra, továbbá a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvények a szabályait. d) Köteles a település egészéért vállalt felelısséggel képviselni választóinak érdekeit. e) A személyes érintettség bejelentése. f) Olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, választói bizalmára. A képviselık és bizottsági tagok díjazása 53. § (1) A képviselık és a bizottságok nem képviselı tagjai képviselıi, illetve bizottsági munkájukkal kapcsolatban, megbízatásuk idıtartamára tiszteletdíjban részesülnek. (2) A tiszteletdíj mértékérıl a képviselı-testület külön rendeletben dönt. (3) Amennyiben a képviselı, bizottsági tag valamely ülésrıl vagy ülésekrıl igazolatlanul távol marad, úgy a díjazás ıt a külön rendeletben meghatározottak szerint illeti meg. VI. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyzı A polgármester 54. § (1) A polgármester megbízatását fıállásban látja el. (2) A polgármester tagja a képviselı-testületnek, a képviselı-testület határozatképessége, döntéshozatala, mőködése szempontjából, települési képviselınek tekintendı. (3) A polgármester átruházott feladatait és hatáskörét az SzMSz 2. sz. melléklete tartalmazza. (4) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirıl és az önkormányzati képviselık tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXV. törvény határozza meg. (5) A polgármester bérére, jutalmazására a Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság elnöke tesz javaslatot. 55. § (1) A polgármester felelıs: a) az önkormányzat demokratikus mőködésének, széles körő nyilvánosságának biztosításáért, b) a településfejlesztés és a közszolgáltatások szervezéséért, c) a társadalmi szervekkel és a lakosság önszervezıdı közösségeivel való együttmőködésért, d) a nem önkormányzati tevékenységet végzı szervekkel, vállalatokkal, intézményekkel való kapcsolattartásért. (2) A polgármester a testület mőködésével kapcsolatban gondoskodik a testületi ülések színvonalas, jól összehangolt elıkészítéséért, felelıs a javaslatok megalapozottságáért, a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a végrehajtásról a testület tájékoztatásáért. (3) A polgármester államigazgatási feladatait, hatásköreit a Polgármesteri Hivatal közremőködésével látja el. A jegyzı útján irányítja a Polgármesteri Hivatalt. (4) A polgármester egyes feladatok elvégzésére - külön megállapodásban, szerzıdésben rögzített formában - tanácsadókat kérhet fel. Az alpolgármester 56. §1 (1) A képviselı-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestereket választ. (2) Az alpolgármesterek feladatukat társadalmi megbízatásban látják el. (3) A képviselı-testület a polgármestereket saját tagjai sorából a polgármester javaslatára minısített többségő, titkos szavazással választja meg. (4) Az alpolgármesterek a polgármester által kialakított munkamegosztás szerint látják el feladatukat, segítve a polgármestert a feladatai ellátásában. A polgármester iránymutatása mellett irányítják és felügyelik a gondozásukra bízott területek feladatainak ellátásával kapcsolatos tevékenységeket, együttmőködnek a bizottságokkal. A jegyzı 57. § (1) A képviselı-testület - pályázat útján - jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelı jegyzıt nevez ki, határozatlan idıre. (2) A jegyzı feladatát, hatósági hatásköreit törvény vagy kormányrendelet állapítja meg.

1

Módosította: 15/2006. (X. 14.) Ör. sz rendelet 2. §-a.



58. § (1) A jegyzı feladatai: a) vezeti a Polgármesteri Hivatalt, b) gondoskodik az önkormányzat mőködésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, c) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, szabályozza a kiadmányozás rendjét, d) döntésre elıkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, e) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselı-testület és a bizottságok ülésén. (2) A jegyzı további feladatai: a) a polgármester irányításával elıkészíti a Képviselı-testület, valamint a bizottságok elé kerülı elıterjesztéseket, biztosítja ezek törvényességét; b) rendszeresen tájékoztatást ad a Képviselı-testületnek, bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintı jogszabályokról; c) tájékoztatja a képviselı-testületet a hivatal munkájáról; d) gondoskodik a munkatervi javaslatok elıkészítésérıl, biztosítja az elıterjesztések, határozati javaslatok idejében történı kézbesítését az érdekeltek részére, felelıs a jegyzıkönyvek elkészítéséért, határidıre való felterjesztéséért; e) gondoskodik arról, hogy a testületi döntésekrıl az érdekeltek értesüljenek; f) figyelemmel kíséri a határozatok végrehajtását, gondoskodik arról, hogy a képviselı-testület a határozatok végrehajtásáról tájékoztatást kapjon; g) rendszeresen kapcsolatot tart azokkal a nem önkormányzati szervekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefügg; h) felelıs az ügyvitel szakszerőségéért, egyszerősítéséért és korszerősítéséért. Az aljegyzı 59. § (1) A képviselı-testület a jegyzı javaslatára - a jegyzıre vonatkozó szabályok szerint - a jegyzı helyettesítésére aljegyzıt nevez ki. (2) Az aljegyzı feladatait és tevékenységi körét a jegyzı határozza meg. VII. Fejezet

A Polgármesteri Hivatal 60. § (1) A képviselı-testület egységes hivatalt mőködtet - Polgármesteri Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat mőködésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való elıkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (2) A Polgármesteri Hivatal helyi költségvetési szerv, önálló jogi személy. A költségvetés határozza meg a Polgármesteri Hivatal mőködéséhez szükséges elıirányzatokat, mőködési, fenntartási költségeket. (3)1 A jegyzı döntése szerint a belsı szervezeti egységek vezetıi, valamint érdemi ügyintézık kiadmányozási jogot kaphatnak. (4)2 A Polgármesteri Hivatalra vonatkozó szabályokat a Képviselı-testület által határozattla jóváhagyott "Encs Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Mőködési Szabályzata" tartalmazza. (5) A Polgármesteri Hivatal tagozódása e rendeletnek is mellékletét képezi: (4. sz. melléklet) (6) A hivatal minden köztisztviselıje vagyonnyilatkozatot köteles tenni a 2001. évi XXXVI. tv. elıírásai szerint. 61. § (1) A Polgármesteri Hivatal köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselı-testület és az önkormányzati bizottságok részére. Az ilyen igényeket a jegyzınél kell benyújtani. (2) A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség - az adatvédelemrıl szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltésének megszőnése után is fennáll. A hivatali dolgozó minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyzı tudomására hozni, amely az elıbbi kötelezettségét befolyásolja. 62. § (1)3 A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje e rendeletben is szabályozásra kerül az alábbiak szerint: Hétfı 8-12 óráig, illetve 13-15 óráig. Szerda 8-12 óráig, illetve 13-15 óráig. Péntek 8-12 óráig. (2) Ügyfélfogadást tartanak a Polgármesteri Hivatal lakossági ügyintézést végzı belsı szervezeti egységei, önálló ügyintézıi. (3) Ügyfélfogadási idıben az ügyfélfogadást végzı csak rendkívül indokolt esetben végezhet távolléttel járó feladatot, helyettesítésérıl ebben az esetben is gondoskodnia kell. 63. § (1) A Polgármesteri Hivatal dolgozóinak munkarendje: Hétfıtıl-csütörtökig: 7 óra 30 perctıl - 16 óráig, Pénteken: 7 óra 30 perctıl - 13 óra 30 percig tart. (2) A Polgármesteri Hivatal dolgozóit a jogszabályban meghatározott munkaközi szünet illeti meg.

1 2 3

Módosította: 18/2003. (VI. 23.) Ör. sz. rendelet 3. §-a. (4)-(6) bekezdést módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 20. §-a. Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 21. §-a.



VIII. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 64. § A képviselı-testület önálló, külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét. IX. Fejezet

Az önkormányzatok gazdasági alapjai 65. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetıbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg. (2) A polgármester az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintı ügyekben az SZMSZ 7.§ (1) bek.-ben, valamint a költségvetési rendeletben foglaltak alapján köthet szerzıdéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodást. (3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról évente egy alkalommal köteles tájékoztatni az állampolgárokat, nyilvános ülésen, költségvetési zárszámadás keretében. Az önkormányzat költségvetése 66. § (1) A képviselı-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. 67. §1 A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik. A rendelettervezetet a második fordulóban kell a Képviselı-testület elé terjeszteni. (1) Az elsı forduló (koncepció) fıbb elemei: a) a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele, b) az önkormányzat részére kötelezıen elıírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintı és alapos elemzése, helyzetfelmérés. Ezen belül: - a bevételi források, - azok bıvítésének lehetıségei, - a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerő megoldásainak meghatározása, - az igények és a célkitőzések egyeztetése, - a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása, - a várható döntések hatásainak elızetes felmérése. (2) A második forduló fıbb elemei: a) A képviselı-testület a koncepció és az esetleges lakossági fórum után megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet. b) A költségvetési javaslat tartalmazza: - a bevételi forrásokat, - a mőködési, fenntartási elıirányzatokat (önálló költségvetési szervenként), - a felújítási elıirányzatokat célonként, - a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben: - az általános és céltartalékot. 68. §2 A költségvetési rendelet tervezetét a jegyzı és a Pénzügyi Iroda vezetıje készíti elı és a polgármester terjeszti a Képviselı-testület elé. Az elıterjesztést a Pénzügyi Bizottság elızetesen kötelezıen megtárgyalja, írásos véleményét a testület elé terjeszti. 69. § A zárszámadási rendelet elkészítésére és elıterjesztésére a 68. §-ban írt szabályok az irányadók. Az önkormányzati gazdálkodás fıbb szabályai 70. §3 (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatainak adminisztrációját a polgármesteri hivatal látja el. E körben különösen: a) a Pénzügyminisztérium által elıírt módon és idıben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a MÁK részére. b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit, c) "leigényli" a MÁK-tól a címzett és céltámogatásokat,

1 2 3

Kiegészítette: 18/2003. (VI. 23.) Ör. sz. rendelet 4. §-a. Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 22. §-a. Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 23. §-a.



d) felügyeli az önkormányzat által mőködtetett intézmények tekintetében a bérgazdálkodási jogkört, e) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és mőködtetett intézmények pénzellátásáról, f) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemlélető kettıs könyvvitelének szabályszerő vezetését, s ezen belül - a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint - kialakítja saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét, g) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását, h) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolójához, i) az önkormányzat költségvetési számláját kezelı pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak a kiegyenlítésérıl, illetıleg teljesítésérıl. (2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan vagy részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselı-testület csökkentheti, illetıleg vonhatja el. (3) Az intézmény vezetıje egyszemélyben felelıs az intézmény gazdálkodásának szabályszerőségéért, a jegyzı gazdálkodásra vonatkozó utasításainak végrehajtásáért, az általa - a vonatkozó jogszabályok és a képviselı-testület felhatalmazása alapján - kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért, az intézmény számára elıírt bevételi terv teljesítéséért. (4) A Polgármesteri Hivatal valamint az önkormányzat által mőködtetett intézmények vezetıi a kisebb összegő készpénz-kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból - a házipénztárra vonatkozó szabályok szerint - teljesítik. (5) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevıszék ellenırzi. (6) A saját intézmények pénzügyi ellenırzését a képviselı-testület a belsı ellenırzési szervezet (ETKT) útján biztosítja. (7) Az önkormányzat gazdálkodásának belsı ellenırzésérıl ugyancsak az ETKT útján gondoskodik. (8) A gazdálkodás szabályozottsága érdekében a jegyzı felelıs a jogszabályok által elıírt szabályzatok elkészíttetésérıl a hivatal és a részben önálló intézmények tekintetében is. Az "Encs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje" és az "Encs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala kockázatelemzési és kockázatkezelési rendszere" címő szabályzatok e rendelet (7. és 8. számú) mellékletét képezik. 71. § (1) A pénzügyi bizottság - egyebek között - az önkormányzatnál és intézményeinél: a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit, b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés,- csökkenés) alakulását, értékeli az azt elıidézı okokat, c) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenırizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését. (2) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait haladéktalanul közli a képviselı-testülettel. Ha a képviselı-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzıkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevıszéknek. (3)1 A pénzügyi bizottságok a pénzügyi tárgyú elıterjesztéseknél be kell tartania e rendelet 15. § (5) bekezdés utolsó mondatában foglaltakat. X. Fejezet

Településrészi önkormányzatok 72. § (1) A képviselı-testület Encs-Abaújdevecser, Encs-Fügöd és Encs-Gibárt településrészek létét elismeri és tudomásul veszi. Részükre a településrészi önkormányzat létrehozását a Képviselı-testület az önkormányzati törvénnyel összhangban biztosítja. (2) A településrészi önkormányzat létrehozásának, mőködésének feltételeit (feladat- és hatáskörét) a 7. sz. melléklet rögzíti. (3) A településrészi önkormányzatok mőködési feltételeinek biztosítására a költségvetésben meghatározott keretösszeget biztosít. (4)2 A településrészi önkormányzat üléseirıl jegyzıkönyv készül két példányban. Egy példányt 15 napon belül postázni kell a B-A-Z Megyei Közigazgatási Hivatal felé, egy példány irattározásra kerül. XI. Fejezet

Nemzetközi kapcsolatok 73. § (1) A képviselı-testület a jogelıdje által kötött testvérvárosi kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokat elismeri, hatályában fenntartja. (2) A nemzetközi /testvérvárosi/ kapcsolatokkal összefüggı kérdésköröket külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni. (3) A nemzetközi kapcsolatokhoz a költségvetésben meghatározott keretösszeget biztosít. XII. Fejezet

1 2

Beillesztette: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 24. §-a. Beillesztette: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 25. §-a.



Kisebbségi kapcsolatok 74. § (1) A képviselı-testület kapcsolatot tart és együttmőködik a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, részére feladatokat ruházhat át. (Az átruházott feladatokat a 4. sz. melléklet tartalmazza.) (2) A Kisebbségi Önkormányzat elnökét a Képviselı-testület ülésére állandó jelleggel meghívja és részére tanácskozási jogot biztosít. (3)1 A két testület kapcsolatának szabályozására a mindenkor hatályos Megállapodás vonatkozik. XIII. Fejezet

Együttmőködés a nem önkormányzat szervekkel 75. § (1)2 A polgármester szükség szerint, de legalább évente egyszer összehívja a városban lévı gazdasági egységek, társadalmi szervezetek és önszervezıdı közösségek vezetıit és tájékoztatást ad részükre az önkormányzati munkáról és célkitőzésekrıl. (2) Az (1) bekezdésben megjelöltek hivatalos rendezvényein - meghívás esetén - biztosítani kell az önkormányzat képviseletét. (3) A képviselet szükségességét és a képviselı személyét a tisztségviselık, a települési képviselık, valamint a Polgármesteri Hivatal munkatársai közül a polgármester dönti el, illetve jelöli ki. (4) A Polgármesteri Hivatal munkatársai személyre szóló külön meghívás esetén - annak tényérıl - kötelesek a jegyzıt tájékoztatni. XIV. fejezet

Fogadóórák 76. §3 (1) A polgármester havonta két alkalommal, a hónap elsı és harmadik péntekén 9.00 órától 12.00 óráig ügyfélfogadást tart. (2) A képviselık fogadóóráikat negyedévenként, a polgármesterrel egyeztetve tartják meg. a.) A jegyzı a feladatellátáshoz szükséges helyiséget, jegyzıkönyvvezetıt stb. biztosít. b.) A fogadóóra idejérıl és helyérıl - legalább 5 munkanappal megelızıen - a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. (3) A jegyzı a hónap elsı és harmadik szerdáján, az aljegyzı a hónap második és negyedik szerdáján tart ügyfélfogadást. A napok indokolt esetben - a jegyzı és az aljegyzı között felcserélhetık, de biztosítani kell, hogy adott hónapban négy alkalommal minden szerdán 8.00 órától 12.00 óráig ügyfélfogadást tartsanak. (4) A fogadóórák helyérıl, idejérıl a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. (5) A polgármester és a településrészi önkormányzat elnöke - elıre meghatározott és meghirdetett rend szerint - kötelesek a településrészen fogadóórát tartani. XV. fejezet

Záró rendelkezések 77. § (1) E Szervezeti és Mőködési Szabályzat kihirdetése napján lép hatályba. (2) Hatálybalépésével egyidejőleg a Városi Önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 1/1999. (II. 1.) Kt. sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti. 78. §4 (1) A Szervezeti és Mőködési Szabályzat mellékletei: 1. sz. melléklet: A képviselı-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök 2. sz. melléklet: A képviselı-testület által a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörök 3. sz. melléklet: Állandó bizottságok megnevezése és tagjainak névsora 4. sz. melléklet: Polgármesteri Hivatal tagozódása 5. sz. melléklet: Cigány Kisebbségi Önkormányzatra átruházott feladatok

1 2 3 4

Beillesztette: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 26. §-a. Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 27. §-a. Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 28. §-a. Módosította: 4/2006. (II. 14.) Ör. sz. rendelet 29. §-a.



6. sz. melléklet: Településrészi Önkormányzat létrehozásának rendje, feladat- és hatásköre 7. sz. melléklet: "Encs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje" - szabályzat 8. sz. melléklet: "Encs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala kockázatelemzési és kockázatkezelési rendszere" -szabályzat (2) A szabályzatot és mellékletét szükség szerint, de legalább évente felül kell vizsgálni, és jóváhagyásra a képviselı-testület elé terjeszteni. (3) A Szervezeti és Mőködési Szabályzat elkészítése a jegyzı, az elıterjesztése a polgármester feladata. (4) A Szervezeti és Mőködési Szabályzat függelékei: 1. sz. függelék: A képviselı-testület tagjainak névsora 2. sz. függelék: Hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke 3. sz. függelék: Encs Város Intézményeinek jegyzéke

1. sz. melléklet1 A képviselı-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök Munkaügyi ágazat 1. Köztisztviselıi és a magasabb vezetı beosztású közalkalmazotti állás pályáztatásával kapcsolatos feladat- és hatáskörök

Sor-szám 1.

HATÁSKÖR TÁRGYA

JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁS

Tájékoztatást küld a köztisztviselıi álláshelyek megüresedésérıl 15 napon belül a 1992. évi XXIII. tv. 10. § (1) belügyminiszter által meghatározott rendben a Belügyminisztériumnak feltéve, ha megállapította: 1997. évi CI. tv. 8. § e határidın belül az üres álláshelyet nem töltik he.

2. Foglalkoztatás elısegítésével és a munkanélküliek ellátásával kapcsolatos feladat- és hatáskörök Sor-szám

HATÁSKÖR TÁRGYA


1.

Amennyiben vállalja a jövedelempótló támogatásban részesülı munkanélküli foglalkoztatását, a munkaügyi központ a foglalkoztatásból eredı közvetlen költség hetven százalékát térítheti meg.

1991. évi IV. tv. 16/A. § (7)

2.

Megállapodhat a munkaügyi központtal munkanélküli járadékban részesülı munkanélküliek ellenırzésérıl.

1991. évi IV. tv. 51/A. § (1)

3.

Vállalja a munkaügyi központtal kötött meghatározott megállapodásban, hogy az e címen kapott támogatást elkülönítetten kezeli, és félévenként tájékoztatja a munkaügyi központot annak felhasználásáról.

1991. évi IV. tv. 51/A. § (5)

Népjóléti ágazat 1. Szociális ellátással kapcsolatos feladat- és hatáskörök Sor-szám

1

HATÁSKÖR TÁRGYA


1.

Elrendeli a jogtalanul felvett, illetve a tartás elmulasztása miatt kifizetett segély 1991. évi XX. tv. 135. § b) visszafizetését, erre indokolt esetben részletfizetést engedélyez.

2.

Mentesítést ad - indokalt esetben - a jogtalanul felvett és a tartás elmulasztása miatt adott rendszeres szociális segély (vakok rendszeres szociális segélye) visszafizetési kötelezettsége alól.

1991. évi XX. tv. 135. § c)

3.

Felülvizsgálja kétévente legalább egyszer az idıskorúak járadékára való jogosultság feltételeit.

11/1999. (VI. 1.) Önk. rendelet

4.

Évente felülvizsgálja a megállapított jövedelempótló támogatás feltételeinek fennállását.


5.

Évente legalább egyszer felülvizsgálja a rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeit.




1


6.

Megtérítésre kötelezi azt a személyt, akinek a részére a gyermeknevelési támogatás, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj és a legalább 3 hónapig folyósított átmeneti segély folyósításának idıtartama alatt visszamenılegesen rendszeres pénzellátást állapítottak meg, feltéve, hogy a rendszeres pénzellátásra és a szociális ellátására együtt nem volna jogosult, vagy a szociális ellátás igénybevételéért térítési díjat kellett volna fizetnie.

1993. évi III. tv. 17. § (2), 1996. évi LXXVIII. tv. 2. §

7.

Azonnali végrehajtást elrendelı határozattal dönt a szociális ellátás folyósításának megszüntetésérıl vagy az ellátás összegének megváltoztatásáról és az 1993. évi III. törvény szerint megtérítendı szociális ellátás összegérıl.

1993. évi lII: tv. 17. § (7) módosította: 1997. évi CXXXIV. tv. 3. § hatályba lép: 1998. január 1.

8.

Idıskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetıleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, a) akinek a havi jövedelme, valamint, h) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy fıre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, egyedülálló esetén 95%-át.

1993. évi III. tv. 32/B. § (1) megállapította: 1997. évi LXXXIV. tv. 6. § hatályba lép: 1998. január 1.

9.

Jövedelempótló támogatásban részesíti a megélhetése alapjául szolgáló jövedelem pótlására az 1993. évi III. törvény alapján rászoruló munkanélkülit.

1993. évi III. tv. 33. § ( 1 ), 1996. évi CXXVIII. tv.4. § (1)

10.

Szünetelteti a munkanélküli jövedelempótló támogatásának folyósítását az 1993. évi III. törvényben meghatározott esetekben.

1993. évi III. tv. 34. § (3), 1996. évi CXXVIII. tv. 5. § (1)

11.

Szünetelteti a munkanélküli jövedelempótló támogatásának folyósítását, ha a jogosult kéri az ÁM könyv kiállítását és alkalmi foglalkoztatása során keresete az 1993. évi III. törvény 34. § (3) bekezdése d) pontjában meghatározott összeget eléri.

1997. évi L.XXIV. tv. 9. § (3) hatályba lépett: 1997. szeptember 1.

12.

Tovább kell folyósítania a jövedelempóló támogatást, ha a szüneteltetés oka megszőnik és a támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak.

1993. évi III. tv. 34. § (4)

13.

Dönt a támogatás megszüntetésérıl, illetve szüneteltelésérıl a szüneteltetés okának feltüntetésével.

1993. évi III. tv. 35. § (3)

14.

Megküldi a munkanélküli hajléktalan személy jövedelempótló támogatása esetén a határozat egy példányát a fıvárosi fıjegyzı részére.

1993. évi III. tv. 37. § (1)

15.

Dönt a hajléktalan jövedelempótló támogatásának fenntartásáról vagy 1993. évi III. tv. 37. § (3) megszüntetésérıl az 1993. évi III. törvény 37. § (3) bekezdésében megállapított esetben.

16.

Költségvetési térítést igényelhet, ha a közhasznú munkavégzés keretében olyan 30/1993. (II. 17.) Korm. rend. 7. § (5) munkanélküli, hajléktalan munkanélküli személyt foglalkoztat, aki részére korábban jövedelempótló támogatást állapított meg.

17.

Rendszeres szociális segélyt állapít meg annak a személynek, aki a 18. életévét betöltötte, de aktív korú és munkaképességét legalább 67 %-ában elvesztette, illetve vakok személyi járadékában részesül és létfenntartását biztosító vagyona sem neki, sem családjának nincs.

1993. évi III. tv. 37/A. § (1) módosította: 1997. évi LXXXIV. tv. 7. § (1), 1996. évi CXXVIII. tv. 7. §

18.

Ha vitatja a rendszeres szociális segély megállapítása iránti kérelemhez mellékelt vagyonnyilatkozat a) ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása, b) jármőre. gépi meghajtású termelı- és munkaeszközre vonatkozó becsült forgalmi értékét, ha vám- és pénzügyırség által alkalmazott vámérték megállapítása iránt Intézkedik.

186/1997. (X. 31.) Korm. rend. 4. § (5) hatályba lép: 1998. január 1.

19.

Szünetelteti a rendszeres szociális segély folyósítását, ha a jogosult kéri az ÁM könyv kiállítását, és alkalmi foglalkoztatása során keresete az 1993. évi III. törvény 34. § (3) bekezdése d) pontjában meghatározott összeget eléri.

1997. évi L,XXIV. tv. 9. § (3) hatályba lépett: 1997. szeptember 1.

20.

Ha a rendszeres szociális segély folyósítását katonai szolgálat teljesítése miatt megszüntette, a rendszeres szociális segély ismételt megállapításakor nem kell vizsgálni az 1993. évi Ill. törvény. 37/A. § (3) bekezdése szerinti együttmőködést a munkaügyi központtal, feltéve, hogy a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtása a katonai szolgálat teljesítését követı 90 napon belül megtörtént.

1993. évi III. tv. 37/B. § (2) megállapította: 1997. évi LXXXIV. tv. 8. § hatályba lép: 1998. jaruár 1.

21.

Rendeletben meghatározott átmeneti segélyt nyújt a létfenntartást veszélyeztetı 1993. évi III. tv. 45. § (1) rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére.

22.1

Gondoskodnia kell annak a vagyontalan személynek közköltségen történı eltemettetésérıl, akinek nincs vagy nem lelhetı fel tartásra köteles és képes hozzátartozója.

Hatályon kívül helyezte: 18/2003. (VI. 23.) Ör. sz. rendelet 6. §-a.

1993. évi III. tv.48. § (1)



23.

Be kell jelentenie a területileg illetékes közjegyzınek, ha utólag tudomásara jut, hogy a közköltségen eltemetett után olyan vagyon maradt, amelybıl a temetés költsége fedezhetı lett volna.

1993. évi III. tv. 48. § (2)

24.

Kötelezi a tartásra köteles személyt vagy az örököst a köztemetés költségeinek megtérítésére, ha a közköltségen eltemetett személy tartásáról másnak kellett volna gondoskodnia.

1993. évi III. tv. 4R. § (3)

25.

Igényelheti a meghalt személy utolsó állandó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól a köztemetés költségeinek megtérítését.

1993. évi III. tv. 4R. § (4), 1996. évi CXXVIII. tv. 27. § (4) a)

26.

Megállapíthatja a közgyógyellátására való jogosultságát az 1993. évi III. törvény 1993. évi III. tv. 50. § (2) 50. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakon kívül annak is, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

27.

Visszaigényelheti a befizetett térítési díj felét, ha a közgyógyellátásra jogosult az 1993. évi III. tv. 53. § (3) igazolvány kiállítását követıen fél éven belül meghal vagy jogosultságát elveszti.

28.

Ingyenes ellátásban részesíti - az e törvényben foglalt kivételekkel - azt a jogosultat, aki: - jövedelemmel nem rendelkezik, - bentlakásos intézményben él, jövedelemmel nem rendelkezik, és akinek a térítési díj alapjául szolgáló készpénzvagy ingatlanvagyona, valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

1993. évi III. tv. 114. § (3) a), b)

29.

Jelzi a szociális intézmény mőködését engedélyezı szervnek, ha az engedély kiadása feltételeiben változás történt, annak felmerülését követı' 30 napon belül.

161/1996. (XI. 7.) Korm. rend. 7. § (2)

3. Gyámügyi igazgatással, a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök Sor-szám

HATÁSKÖR TÁRGYA


1.

Évente legalább egyszer felülvizsgálja a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság feltételeit.


2.

Rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósít a Gyvt., valamint a települési önkormányzat rendelete szerint.

1997. évi XXXI. tv. 18. § (1)

3.

Megállapíthatja és tovább folyósíthatja a rendszeres támogatást, a gyermek nagykorúvá válása után is, ha a jogosult középfokú vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul e jogviszonyának fennállásáig, legfeljebb azonban 25. évének betöltéséig.

1997. évi XXXI. tv. 20. § (4)

4.

Rendeletében meghatározott mértékő rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 1997. évi XXXI. tv. 21. § (l ) részesíti a gyermeket, ha a család idıszakos létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került.

5.

Illetékességére tekintet nélkül rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít, ha ennek hiányában a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné.

1997. évi XXXI. tv. 125. § (1)

6.

A rendkívüli támogatás biztosításáról haladéktalanul értesíti az illetékes települési önkormányzatot, amelytıl követelheti a kifizetett támogatás megtérítését.

1997. évi XXXI. tv. 125. § (1)

Pénzügyi ágazat 1. Költségvetéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörök Sor-szám

HATÁSKÖR TÁRGYA


1.,

Dönt a címzett és céltámogatások igénylésérıl

1991. évi XX.tv. 138.§ (1) h., 1992. évi LXXXIX. tv. 13.§

2.,

Dönt a kormányzat terület és településfejlesztési célokat szolgáló eszközök igénybevételérıl és az ehhez kapcsolódó helyi feladatokról

1991. évi XX.tv. 138.§ (1) i.,

2. számú melléklet



A képviselı-testület által a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörök Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök Munkaügyi ágazat 1. Intézményirányítással kapcsolatos feladat- és hatáskörök Sor-szám

HATÁSKÖR TÁRGYA

1.

Tagot delegál a fegyelmi tanácsba, amely kiszabja a fegyelmi büntetést a helyi Önkormányzat Képviselı-testülete vezetı beosztású közalkalmazottja fegyelmi ügyében.

2.

Gyakorolja a polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat (pl: szabadságolás engedélyezése, jutalmazásra javaslattétel stb.)

JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁS 1992. évi XXXIII. tv. 53/A. § (1)

Közoktatási ágazat 1. Közoktatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök Sor-szám

HATÁSKÖR TÁRGYA

1.

Jóváhagyásával válik érvényessé az intézmények szervezeti és mőködési szabályzata.

1993. évi LXX1X. tv. 40. § (3)

2.

Bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre, ha az óvodába jelentkezık száma meghaladja a felvehetı gyermekek számát.

1993. évi LXX1X. tv. 65. § (2)

3.

Meghatározza és a helyben szokásos módon közzéteszi a beiratkozási idıszakot.

1993. évi LXXIX. tv. 66. § (4)

4.

Köteles jóváhagyni a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai 1993. évi LXXIX. tv. 84. § (1) programját, az általános mővelıdési központ pedagógiai-mővelıdési programját vagy a közoktatási intézmény szervezeti és mőködési szabályzatát.

5.

Az intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli, és szükség esetén felülvizsgálja, az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak.

1993. évi LXXIX. tv. 85. § (4)

6.

Át kell tekinteni a fejlesztési tervet legalább négyévenként, továbbá akkor is, ha azt az érintett helyi önkormányzatok vagy a kisebbségi, illetve országos kisebbségi önkormányzatok, illetve az összes érdekeltek legalább 5 %-a kéri.

1993. évi LXXIX. tv. 88. § (3)

7.

Meghatározza azt a mőködési (felvételi) körzetet, amelyben élı gyermekek, 1993. évi LXXIX. tv. 90. § (1) tanulók felvételét, átvételét az óvoda, iskola nem tagadhatja meg, továbbá a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény mőködési körzetét, továbbá az óvoda nyitva tortásának rendjét, s a helyben szokásos módon gondoskodik azok közzétételérıl.

8.

Dönt az óvodába történı jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy idıszakon belüli óvodai felvételének idıpontjáról; az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról.

1993. évi LXXIX. tv. 102. § (2) f)

9.

Ellenırizheti a közoktatási intézmény gazdálkodását és mőködésének törvényességét, a szakmai munka eredményességét nevelési-oktatási intézményben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelızése érdekében tett intézkedéseket.

1993. évi LXXIX. tv. 102. § (2) f)

10.

Jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és mőködési szabályzatát, valamint 1993. évi LXXIX. tv. 102. § (2) f) a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, az általános mővelıdési központ pedagógiai-mővelıdési programját, jogszabályban meghatározott esetben munkatervét.

11.

Értékelheti a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai 1993. évi LXXIX. tv. 102. § (2) f) programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.




12.

Vizsgálhatja az iskolák pedagógiai programjának jóváhagyásánál, hogy a helyi tanterv az e törvény 46. §-ában foglaltak szerint biztosítja-e az iskolaváltást, a tanuló átvételét az általa fenntartott iskolákban.

1993. évi LXXIX. tv. 102. § (7)

13.

Értékelheti a nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtását, a közoktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét.

1993. évi LXXIX. tv. 104. § (4)

14.

Szakmai ellenırzést indíthat települési szinten a helyi oktatáspolitikai célkitőzések elıkészítése, megvalósításuk megismerése, a helyi kisebbségi önkormányzat a település nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai neveléssel és oktatással összefüggı feladatok végrehajtásának áttekintése céljából.

1993. évi LXXIX. tv. 107. § (8) c)

15.

Meghirdeti azt az idıpontot, amikor a szülı köteles gyermekét az állandó lakóhelye szerint illetékes vagy a választott általános iskola elsı évfolyamára beíratni.

20/1997. (V 8.) MKM rend. 6. § (1) hatályba lépett: 1997. szeptember 1.

16.

Dönt - a Szociális Bizottsággal közösen - a Bursa Hungarica felsıoktatási önkormányzati pályázat helyi szempontrendszerének kialakításában és az ösztöndíj odaítélésében.

Mővelıdési ágazat 1. Közmővelıdéssel és közgyőjteménnyel kapcsolatos feladat- és hatáskörök Sor-szám

HATÁSKÖR TÁRGYA


1.

Javaslatára a Képviselı-testület dönt a mővészeti alkotás közterületen, valamint 1991. évi XX. tv. 109. § (1) önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezésérıl, áthelyezésérıl, lebontásáról és gondoskodik fenntartásáról és felújításáról.

2.

Védi a nem önkormányzati tulajdonú épületen lévı' mővészeti alkotásokat, új elhelyezés esetén véleményezési joga van.

3.

Ellátja a közmővelıdési, közgyőjteményi és mővészeti tevékenységekkel, 1991. évi XX. tv. 111. § (1) valamint a testneveléssel és a sporttal kapcsolatos helyi irányítási, ellenırzési feladatokat.

4.

Támogathatja a települési önkormányzat és a megye önkormányzatának önként vállalt feladata lehet különösen a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a mővelıdésre, társaséletre szervezıdı közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósítását.

1991. évi XX. tv. 121. § a)

5.

Támogathatja a mővészeti intézmények, továbbá a lakosság mővészeti kezdeményezéseit, önszervezıdéseit, a mővészi alkotómunka fettételeinek javítását és a mővészeti értékek létrehozását, megırzését segítheti.

1991. évi XX. tv. 121. § b)

6.

Támogathatja a testnevelés, a diáksport, a szabadidısport, a verseny- és élsport, a 1991. évi XX. tv. 121. § c) természetjárás, valamint a turizmus feltételeinek biztosítását, továbbá a lakosság testedzési igényei kielégítése érdekében a sportlétesítmények építését, fenntartását és fejlesztését.

1991. évi XX. tv. 109. § (3)

7.1

1 2

8.

Döntése alapján a könyvtárba való beiratkozásért beiratkozási díj szedhetı.

1997. évi CXL. tv. 56. § (4)

9.

Meghatározhat további könyvtárhasználati feltételeket és kedvezményeket.

1997. évi CXL. tv. 58. § (3)

10.

Meghatározza a könyvtár feladatait és használati szabályzatát.

1997. évi CXL. tv. 68. § a)

11.2

Jóváhagyja Szervezeti és Mőködési Szabályzatot.

1997. évi CXL. tv. 68. § b)

12.

Jóváhagyja a könyvtár fejlesztésére vonatkozó terveket.

1997. évi CXL. tv. 68. § d)

13.

Ellátja a könyvtár fenntartásával, irányításával kapcsolatos más jogszabályokban meghatározott feladatokat.

1997. évi CXL. tv. 68. § g)

Hatályon kívül helyezte: 22/2004. (VI. 15.) Ör. sz. rendelet 1. §-a. Módosította: 22/2004. (VI. 15.) Ör. sz. rendelet 2. §-a.



14.

Indokolt esetben engedélyezi, az általa fenntartott közösségi színtér, illetve 1997. évi CXL. tv. 78. § (4) közmővelıdési intézmény más célra történı átmeneti igénybevételét, tevékenységének évente legfeljebb 2 hónap idıtartamú szüneteltetését.

15.

Meghatározza közösségi színtér, illetve a közmővelıdési intézmény használati szabályait, mőködésének módját, valamint a közmővelıdési intézmény feladatait.

1997. évi CXL. tv. 78. § (5) a)

16.1

Felülvizsgálja az általa fenntartott közmővelıdési és sportintézmények mőködési engedélyét, jóváhagyja szervezeti és mőködési szabályzatát, éves munkatervét.

1997. évi CXL. tv. 78. § (5) b) 1991. évi XX. tv.111. § (2)

17.

Mentesítheti az általa fenntartott könyvtár beiratkozási díjának megfizetése alól 6/2001. (I. 17.) Korm. rend. 4. § különösen a pedagógusokat, a közmővelıdési intézmények dolgozóit, a felsıoktatási intézmények fıfoglalkozású oktatóit, továbbá azokat az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeket, akik munkanélküli járadékban, nyugdíj elıtti munkanélküli segélyben, jövedelempótló támogatásban vagy rendszeres szociális segélyben részesülnek.

Népjóléti ágazat 1. Egészségügyi ellátással kapcsolatos feladat- és hatáskörök Sor-szám

HATÁSKÖR TÁRGYA


1.

Megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit, több településre 1997. évi CLIV. tv. 152. § (2) is kiterjedı ellátás esetén a körzet székhelyét.

2.2

Az egészségügyi intézmények fenntartásával kapcsolatban folyamatosan ellenırzi és felügyeli az intézmény mőködését

3.

A kórházi felügyelıtanács a fekvıbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi 1999. évi LXXI. tv. 13. § (5) intézmény által nyújtott egészségügyi szolgáltatással összefüggı feladatkörében a tulajdonában lévı egészségügyi intézmények esetében a felügyelıtanácsi tagok legfeljebb egyharmadát delegálja az intézmény ellátási körzetéhez tartozó települési önkormányzatok küldötteibıl.

4.

Jóváhagyja az egészségügyi közintézmény szakmai fejlesztési programját.

2001. évi CVII. tv. 13. § (4)

5.

Jóváhagyja a szervezeti és mőködési szabályzatot, valamint a házirendet, ideértve ezek késıbbi módosításait is. költségvetési szervként mőködı közintézmény, közhasznú társaságként mőködı közintézmény, egyszemélyes közhasznú társaságként mőködı közintézmény esetén.

15/2002. (III. 28.) EüM rend. 2. § (5)

6.

Képviselıje tanácskozási joggal részt vehet a szakmai vezetıtestületi ülésén.

15/2002. (III. 28.) EüM rend. 9. § (7)

7.

Felkérheti a szakmai vezetıtestületet meghatározott szakmai kérdésben, véleménynyilvánításra.

15/2002. (III. 28.) EüM rend. 9. § (8) a)

1997. évi CLIV. tv. 155. § (1)

Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök Munkaügyi ágazat 1. Intézményirányítással kapcsolatos feladat- és hatáskörök Sor-szám

HATÁSKÖR TÁRGYA


1.

Jóváhagyja a Polgármesteri Hivatal Gondozási Központ, Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat Szervezeti és Mőködési Szabályzatának és a mőködéssel kapcsolatos iratoknak a módosítását.

Népjóléti ágazat 1. Szociális ellátással kapcsolatos feladat- és hatáskörök

1 2

Módosította: 22/2004. (VI. 15.) Ör. sz. rendelet 3. §-a. Módosította: 22/2004. (VI. 15.) Ör. sz. rendelet 4. §-a.

17/1999. (X. 12.) sz. önk. rendelet 1. §-a


Sor-szám

HATÁSKÖR TÁRGYA



1.

Lakásfenntartási támogatást nyújthat annak a családnak vagy személynek, aki a 1993. évi III. tv. 38. § (1) településen elismert minimális lakásnagyságot és minıséget meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik, és lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik.

2.

Ápolási díjat állapít meg annak a nagykorú hozzátartozónak, aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló két év feletti súlyos fogyatékos, vagy tizennyolcadik életévét be nem töltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi.

3.

Rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díjat állapíthat meg annak a 1993. évi III. tv. 40 §, 41. § (2) nagykorú hozzátartozónak, aki 18, életévét betöltött tartósan beteg személy módosította: 1997. évi LXXXIV. tv. gondozását végzi. l0. § hatályba lép: 1998. január 1.

4.

Megszünteti az ápolási díjat, ha az ápoló a kötelezettségét nem teljesíti.

1993. évi III. tv. 42. § (2)

5.

A háziorvos ápolási díjjal kapcsolatban adott szakvéleményének felülvizsgálatát kérheti az ápolásra szoruló lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakrendelés az ápolást indoktó diagnózis szerint illetékes - szakorvosától.

1993. évi III. tv. 43. §

6.1

A szociális elıirányzat terhére dönt a tanszertámogatás mértékérıl és a támogatottak körérıl

3/2003. (II.14.) Ör. sz. rendelet Encs Város 2003. évi költségvetésérıl

1993. évi III. tv. 40. §, 41.§ (1) módosította: 1997. évi LXXXIV. tv. l0. § hatályba lép: 1998. január 1.

Városfejlesztési Bizottságra átruházott hatáskörök Környezetvédelmi és területfejlesztési ágazat 1. Környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök Sor-szám

HATÁSKÖR TÁRGYA


1.

Gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglaltak végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról. A programot szükség szerint - de legalább kétévente - felülvizsgálja.

1995. évi LIII. tv. 47. § (2)

2.

Elemzi és értékeli a lakóhelyi környezet állapotának alakulását, annak az emberi egészségre gyakorolt hatását, és arról szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a lakosságot.

1995. évi LIII. tv. 12. § (3), 46. § (1) e), 51. § (3)

3.

A fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelmi követelményeket, elısegíti a környezeti állapot javítását.

1995. évi LIII. tv.46. § (1) f)

4.

Környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetıleg a környezet állapotát érintı terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programot megküldi a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak, valamint a területi környezetvédelmi hatóságnak.

1995. évi LIII. tv. 48. § (2)

5.

Közremőködik a környezeti ismeretek terjesztésében és fejlesztésében.

1995. évi LIII. tv. 54. § (2) a)

2. Építésügyi igazgatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök Sor-szám

HATÁSKÖR TÁRGYA

1.

A településszerkezeti tervet kötelezıen egyezteti a szomszédos települési, fıváros esetében a fıvárosi önkormányzatokkal, továbbá a megyei önkormányzattal.

1997. évi LXXVlll. tv 10. § (4) hatályba lép: 1998. január 1.

2.

A helyi építési szabályzat a településrendezési tervek készítése során figyelembe veszi a települést érintı, jóváhagyott országos és térségi területrendezési terv rendelkezéseit.

1997. évi L.XXVIII. tv 9. § (10) hatályba lép: 1998. január 1.

1

Megállapította: 18/2003. (VI. 23.) Ör. sz. rendelet 7. §-a.




3.

Szabályozási tervet készít minden esetben: - az újonnan beépítésre vagy jelentıs átépítésre kerülı(pl. rehabilitációs) területekre, illetıleg - a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylı (pl. kiemelt üdülıterület, gyógyhely) területekre, valamint - minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi.

1997. évi LXXVIII. tv l2. § (2) hatályba lép: 1998. január 1.

4.

Biztosítja a szabályozási terv és a jóváhagyott településszerkezeti terv összhangját, eltérés szükségessége esetén elızetesen módosítja a településszerkezeti tervet.

1997. évi LXXVlll. tv. 12. § (3) hatályba lép: 1998. január 1.

5.

Az összefüggı településrendezési feladatok közös megoldása érdekében az 1997. évi LXXVIII. tv. 15. § (1) érintettekkel együtt közös helyi építési szabályzatot és közös településrendezési hatályba lép: 1998. január 1. tervet készíthet.

6.

Megállapítja a közös helyi építési szabályzatnak és településrendezési terveknek a saját településre vonatkozó részét.

1997. évi LXXVIII. tv. 15. § (2) hatályba lép: 1998. január 1.

3. Mőemlékvédelemmel kapcsolatos feladat- és hatáskörök Sor-szám

HATÁSKÖR TÁRGYA


1.

Közremőködik a területén lévı mőemléki értékek felkutatására, számbavételére 1997. évi LIV. tv. 30. § (1) a) hatályba és értékelésére irányuló országos tudományos adatgyőjtı és dokumentációs lép: 1998. janruár 1. munkálatokban.

2.

Gondoskodik a tulajdonában lévı mőemlékek védelmérıl, fenntartásáról és méltó hasznosításáról.

1997. évi LIV. tv. 8. §, 30. § (1) b) hatályba lép: 1998. janruár 1.

3.

Együttmőködik a mőemlékvédelem terén mőködı társadalmi szervezetekkel, mozgalmakkal.

1997. évi LIV. tv. 30. § (1) d) hatályba lép: 1998. január 1.

4.

Kezdeményezheti a területén lévı és mőemléki oltalmat érdemlı értékek védetté nyilvánítását, illetıleg a védettség megszüntetését, továbbá - a mőemlékvédelmi hatóság megkeresésére - véleményezi az erre irányuló javaslatokat.

1997. évi LIV. tv. 30. § (2) a) hatályba lép: 1998. január 1.

5.

Gondoskodik a területén lévı és mőemléki védettség alatt nem álló, de a település sajátos jellegének megırzésében helyi jelentıséggel bíró építészeti és településszerkezeti értékek védelmérıl, az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló törvény rendelkezéseinek megfelelıen.

1997. évi LIV. tv. 10. § (2) b) hatályba lép: 1998. január 1.

6.

Elkészítteti a település védett területeinek szabályozási tervét.

1997. évi LIV. tv. 30. § (2) c) hatályba lép: 1998. január 1.

7.

A tulajdonában lévı mőemléken megteszi a szükségessé váló kármegelızı 1997. évi LIV. tv. 55. § (2) intézkedéseket, károk bekövetkezése esetén azok elhárításában erejéhez mérten hatályba lép: 1998. január 1 . közremőködik, illetıleg azokról értesíti az állami mőemlékvédelmi szervezetet.

Közlekedési, hírközlési, vízügyi ágazat 1. Közlekedési igazgatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök Sor-szám

HATÁSKÖR TÁRGYA


1.

Felhívja helyi tömegközlekedés esetében az adott területen tömegközlekedést ellátó gazdálkodó szervezetet a tömegközlekedés fejlesztésére és ezen belül a szolgáltatás javítására, amennyiben az indokolt.

1988. évi I. tv. 9/A. § (3)

2.

Kiírja a koncessziós pályázatot helyi tömegközlekedésre.

1988. évi I. tv. 9/A. § (5) b)

3.

Kiírhatja a pályázatot a település közigazgatási határán belül kialakított közlekedési hálózat egészére vagy annak meghatározható területére (pl. városrész, kerület, utca).

1988. évi I. tv. 9/A. § (7)

4.

Kiírja a koncessziós pályázatot az önkormányzat törzsvagyonának részét képezı közutak és a mőtárgyaik mőködtetésére.

1988. évi I. tv. 9/li. § (4) b)

5.

Együttmőködhet a közút kezelıje a közút használatában érdekelt magánszemélyekkel és jogi személyekkel, valamint az alapvetıen helyi lakossági érdeket szolgáló közút építésére (földút szilárd burkolattal való ellátására). Az együttmőködés (a továbbiakban: útépítési együttmőködés) formáját a résztvevık maguk határozzák meg.

1988. évi I. tv. 31. § (1)



6.

Kötelezheti a közút kezelıje útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére - ha az útépítési együttmőködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz - az abban részt nem vevı, de a közút használatában érdekelt magánszemélyt vagy jogi személyt a résztvevık által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig.

1988. évi I. tv. 31. § (2)

7.

Kialakítja a közút kezelıje a közút forgalmi rendjét (ha jogszabály másként nem rendelkezik). Felül kell vizsgálni, és ha szükséges, módosítani kell a forgalmi rendet (a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentısebb változása esetén, de legalább ötévenként). Köteles - közlekedési hatóság felhívására - a forgalmi rendet felülvizsgálni a közlekedés biztonságát sértı vagy veszélyeztetı helyzet megszüntetése érdekében.

1988. évi I. tv. 34. § (2)

8.

Nyilvántartásba kell vennie a kezelınek a közutat, annak mőszaki, minıségi, forgalmi adatait és forgalmi rendjét, és a nyilvántartást folyamatosan vezetnie kell.

1988. évi I. tv. 34. § (3)

9.

Hozzájárul a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéhez, ha az valamely hatóság engedélyéhez kötött építmény elhelyezése céljára szükséges.

1988. évi I. tv. 36. § (3)

10.

Hozzájárul közúthoz való csatlakozáshoz, feltételeket írhat elı.

1988. évi I. tv. 39. § (1)

11.

Elhelyezhet vagy fenntarthat a közút kezelıje a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerő módon közúti jelzést, mozgatható hóvédmővet, illetılég kártalanítás ellenében - azon, az alatt, vagy felett mőtárgyat.

1988. évi I. tv. 43. 0 ( I ) módosította: 1997. évi XC. tv. 1. hatályba lépett: 1997. december 15.

12.

Köteles gondoskodni saját költségén a kijelölt gyalogos-átkelıhely közúti 20/1984. (XII. 21.) KM rend. 2. § (3) jelzéseinek elhelyezésérıl, fenntartásáról, az ahhoz vezetı szilárd burkolatú b) járda, gyalogút és gyalogos-felállóhely, a kiemelt szegélyen vagy padkán kívül gyalogoskorlátok, egyéb gyalogos biztonsági berendezések létesítésérıl, fenntartásáról.

13.

Köteles gondoskodni saját költségén a tömegközlekedési járatok megállóhelyeivel 20/1984. (XII. 21.) KM rend. 2. § (3) összefüggı közúti jelzések elhelyezésérıl - a megállóhelyet jelzı tábla (KRESZ c) 107-109. ábra) kivételével.

2. Vízügyi igazgatással kapcsolatos feladat- és hatáskörök Sor-szám

HATÁSKÖR TÁRGYA


1.

Kezdeményezi közcélú érdekeltségi hozzájárulás megállapítását az állami vagy 160/1995. (XII. 26.) Korm. rend. 24, § helyi önkormányzati tulajdonban álló vizek és közcélú vízi létesítmények (1) kezelıje, illetve tulajdonosa - a törvény 8. § (2) bekezdése alapján -, ha a vízgazdálkodási közfeladatok ellátásával összefüggı - a törvény és e jogszabály szerint megállapított-érdekeltségi területen vízitársulat nem mőködik.

2.

Kezdeményezi közcélú érdekeltségi hozzájárulás kivetését a 24. § (1) bekezdésben megjelölt állami szerv, illetıleg helyi önkormányzat az érdekeltségi ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzıje megkeresésével a tárgyévet megelızı évben november 30-ig.

160/1995. (XII. 26.) Korm. rend. 25. § (1)

Munkaügyi ágazat 1.Intézményirányítással kapcsolatos feladat- és hatáskörök Sor-szám

HATÁSKÖR TÁRGYA


1.

Jóváhagyja a Hivatásos Önkormányzati Tőzoltóság Szervezeti és Mőködési Szabályzatát és a mőködéssel kapcsolatos iratok módosítását.

2.1

3. számú melléklet2

1 2

Hatályon kívül helyezte: 22/2004. (VI. 15.) Ör. sz. rendelet 5. §-a. Módosította: 15/2006. (X. 14.) Ör. sz. rendelet 4. §-a.

17/1999. (X. 12.) sz. önk. rendelet 1. §-a



Állandó bizottságok megnevezése és tagjainak névsora 1. Humánpolitikai és Ügyrendi Bizottság: Karsai Attilaelnök Takács Lászlótag Kléri Bertalantag Pásztor Andrástag Farkas Lászlótag 2. Pénzügyi Bizottság: Timár Lászlóelnök Kovács Istvántag Sohajda Istvántag Vizi Mihálytag Polgáriné Dzsupin Dóratag 3. Szociális és Egészségügyi Bizottság: Molnárné Juhász Évaelnök Dr. Basista Erikatag Bratu Ferenctag Simon Lászlónétag Som Józsefnétag 4. Városfejlesztési Bizottság: Kléri Bertalanelnök Bolobás Pétertag Dobozi Gábortag Mercz Dánieltag Horváth Tamástag

4. sz. melléklet

POLGÁRMESTERI HIVATAL TAGOZÓDÁSA

Polgármester Polgármesteri

Polgármesteri

tanácsadó

referens Alpolgármester

Encsi Többcélú Kistérségi Társulás

Pályázati

Jegyzı

munkacsoport

Tourinform Abaúji

Humánágazati

Aljegyzı

Sporttársulás

Iroda



referens

Mőszaki Iroda

Pénzügyi Iroda

Titkársági Iroda

Építésügyi hatóság

Igazgatási Iroda

Okmányiroda

Gyámhivatal

5. sz. melléklet

A Cigány Kisebbségi Önkormányzatra átruházott feladatok Véleményt nyilvánít a szociális földprogrammal kapcsolatos kérdésekben. Véleményt nyilvánít - a kisebbséghez tartozók esetében - a szociális igazgatás körébe tartozó kérelmek elbírálásánál. Véleményezi a lakosságot érintı önkormányzati rendelet-tervezeteket. Figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását. Részt vesz a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben. Figyelemmel kíséri a helyi természetvédelmi feladatok ellátását. Véleményt nyilvánít az önkormányzat intézményei vezetıinek kinevezése ügyében. Egyetértési jogot gyakorol a nemzetiségi alapkönyvtár kijelölése tekintetében. Közremőködik az általános iskolai tanumányok befejezését követıen tovább nem tanulók tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésében

6. sz. melléklet

Településrészi Önkormányzat létrehozásának rendje, feladat- és hatásköre LÉTREHOZÁSÁNAK KEZDEMÉNYEZÉSE 1./ Az érintett választópolgárok több mint 10 %-ának kérésére a Képviselı-testület Településrészi Önkormányzatot hoz létre; Encs-Abaújdevecser, Encs-Fügöd és Encs-Gibárt településrészeken. 2./ A településrészi önkormányzat létszáma: 3 fı. LÉTREHOZÁSÁNAK MÓDJA 3./ A településrészi Önkormányzatot az érintett választópolgárok több mint 10%-ának kérésére - figyelemmel a lakosság véleményére - a Képviselı-testület választja meg. 4./ A településrészi önkormányzat elnökét - a képviselı-testület tagjai közül - a helyi képviselı testület választja. 5./ A településrészi önkormányzat megbizatása a helyi képviselı-testület megbizatásának idejére szól. MŐKÖDÉSÉNEK RENDJE 6./ A képviselı-testület éves költségvetésében meghatározott összeget biztosít a településrészi önkormányzat mőködéséhez. A településrészi önkormányzat tagjainak tiszteletdíját a települési képviselık tiszteletdíjáról költségtérítésérıl és egyéb juttatásokról szóló önkormányzati rendeletben kell megállapítani. 7./ A részönkormányzatnak mindazokban az ügyekben véleményezési joga van, amelyek tárgyában a képviselı-testület vagy annak szervei döntenek és a döntés érinti a településrész lakosságát. Különösen:



a.) Településfejlesztés, településrendezés b.) Vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés c.) Csatornázás d.) Temetı-fenntartás e.) A településrész köztisztaságával összefüggı ügyek f.) Helyi tőzvédelem g.) Helyi közrend, közbiztonság h.) Óvodai, oktatási ügyek, egészségügyek, szociális ügyek i.) Közmővelıdési ügyek j.) Településrészt (is) érintı önkormányzati rendeletek k.) Településrészen lévı intézmények vezetıinek kinevezése, felmentése Azoknál az ügyeknél, ahol a településrészi önkormányzatot véleményezési jog illeti meg, ennek érdemi gyakorlását az elıterjesztı köteles lehetıvé tenni. TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZATOK 8./ Encs-Abaújdevecser Elnöke: Molnárné Juhász Éva önkormányzati képviselı Tagjai: Bratu Ferenc és Pásztor András helyi lakosok. 9./ A polgármester felfüggesztheti a részönkormányzat testülete döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselı-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésrıl a képviselı-testület a következı ülésén határoz. 10./ A településrészi önkormányzat munkáját segíti a hivatali apparátus ügyfélfogadási napok szervezésével, adminisztrációs feladatok ellátásával a tisztségviselık fogadó óráinak szervezésével. 11./ A településrészi önkormányzat minden kérdéssel foglalkozhat amit jogszabály vagy önkormányzati rendelet, határozat nem tilt és a településrész érdekeit szolgálja. TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSI FELADATAI 12./ A Képviselo-testület éves költségvetésben határozza meg a településrészi önkormányzatnak átengedett anyagi eszközök nagyságát. A települési önkormányzat vezetoje évente - mérlegbeszámoló részeként - beszámol a pénzeszközökkel való gazdálkodásról. A gazdálkodáshoz szükséges pénzügyi fedezetet írásban igényelheti a Pénzügyi Irodától a településrészi önkormányzat vezetoje, a megvalósítandó cél megjelölésével. A bizonylatokat a Számviteli törvényben foglaltak alapján, valamint a Pénzügyi jogszabályok figyelembevételével határidoben köteles leadni a Pénzügyi Iroda felé, aki a szükséges könyveléseket településrészenként külön-külön elvégzi. TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT MEGSZŐNÉSE 13./ 1.) A településrészi önkormányzat a választási ciklus végén külön intézkedés nélkül megszőnik. Ugyancsak megszőnik, ha tagjai több, mint 50 %-ának megbízatása megszőnik. 2.) A településrészi önkormányzatot a Képviselı-testület megszőntetheti, ha tevékenysége sérti az önkormányzat érdekeit, illetve 1 évet meghaladóan nem mőködik. 3.) A településrészi önkormányzat tagjainak megbízatása megszőnik: - választási ciklus lejártával, - a településrészi önkormányzat megszőntével, - lemondással, - választójogának, vagy annak adott területen történı megszőnésével. 4.) A településrészi önkormányzat tagjainak kiegészítését a polgármester kezdeményezi a Képviselı-testületnél, amennnyiben a tagok száma bármely oknál fogva csökken.

7. sz. melléklet Encs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

8. sz. melléklet Encs Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala kockázatelemzési és kockázatkezelési rendszere



1. sz. függelék

A képviselı-testület tagjainak névsora Bratu László (polgármester) dr. Vidákovics Béla (alpolgármester) dr. Basista Erika Bratu Ferenc Dakó Károly Isóczki Lajos Mercz Dániel Molnárné Juhász Éva Pataki László Pásztor András Sohajda István Szeles András Takács László Timár László

2. sz. függelék

Hatályos önkormányzati rendeletek jegyzéke

3. sz. függelék Encs Város Intézményeinek jegyzéke A.) Önkormányzati intézmények Encs Város Polgármesteri Hivatala (Encs, Petıfi út 75.) Területi Egészségügyi Központ (Encs, Petıfi út 75.) Polgármesteri Hivatal Gondozási Központ Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat (Encs, Táncsics út 2. és Szeles út 2.) Polgármesteri Hivatal Városgondnokság (Encs, Vasút út 13.) Városi Mővelıdési Központ és Könyvtár (Encs, Rákóczi u. 9. ) Óvoda, Körzeti Nevelési Tanácsadó, Szakmai Szolgálat, Bölcsıde (Encs, Gagarin út 1. és Kossuth út 14; Abaújdevecser, Fı út 7; Fügöd, Fı út 69; Gibárt, Széchenyi út 10; Encs, Május 1. út 1.) Petıfi Sándor Általános és Mővészeti Alapiskola (Encs, Petıfi út 18. és Fügöd, Fı út 69.) Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Mővészeti Alapiskola (Encs, Táncsics út 4. és Bem út 2.) Aba Sámuel Szakiskola (Encs, Rákóczi út 49.) Hivatásos Önkormányzati Tőzoltóság (Encs, Vasút út 11.) Városi Sportcsarnok (Encs, Gagarin út 11.)

B.) Városi Intézmények Váci Mihály Gimnázium és Szakközépiskola (Encs, Petıfi út 60.) Diákotthon (Encs, Petıfi út 64.)

2003. (II.14.) Kt. sz. rendelet

Recommend Documents