Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2013. ( I.31. ) KT. sz. rendelet
Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42.§ 1 pont alapján a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 132.§ (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az 1993. évi III. törvény helyi végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet célja 1.§ A rendelet célja, hogy: (1) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( továbbiakban Sztv. ) által meghatározott pénzbeli és természetbeni szociális juttatások, személyes gondoskodást nyújtó ellátások részletes szabályait a törvényben rögzített felhatalmazás keretei között megállapítsa, (2) rögzítse a törvényben szabályozott ellátásokon túl az önkormányzat saját költségvetésének terhére biztosított egyéb ellátások igénybevételének feltételeit és módját. A rendelet hatálya 2.§ A rendelet hatálya a Sztv. 3.§ (1)-(2)-(3) bekezdésekkel összhangban közigazgatási területén életvitel szerűen tartózkodó személyekre terjed ki. Az Önkormányzat által nyújtott ellátások 3.§ (1) Pénzbeli ellátások: I. Az Önkormányzat által nyújtott pénzbeli ellátások: a) átmeneti segély, b) temetési segély. II. A jegyző által megállapított pénzbeli ellátások: a) foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) rendszeres szociális segély c) lakásfenntartási támogatás. (2) Az Önkormányzat által természetben nyújtott szociális ellátások: a) rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) lakásfenntartási támogatás, c) köztemetés, d) méltányossági közgyógyellátás
a Sáránd község
(3) Az Önkormányzat által biztosított alapszolgáltatások: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
személyes
gondoskodást
nyújtó
szociális
(4) A pénzbeli ellátásokat a jogosult részére utólag minden hó 5. napjáig kell kifizetni az önkormányzat pénztárából. Általában a kifizetés minden hónap első szerdáján történik. Ha a hónap 5. napjáig nincs szerdai nap, akkor a kifizetés más hétköznap történik, amelyről a Polgármesteri Hivatal a helyben szokásos módon értesíti az ügyfeleket.
Pénzbeli ellátások Átmeneti segély 4.§
(1) A Sztv. 45.§ (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően átmeneti segély azoknak a személyeknek adható, akik rendkívüli élethelyzetbe kerülnek betegség, vagy elemi kár miatt, illetve akik időszakosan, vagy tartósan családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni. (2) Az átmeneti segély egyszeri összegét 1.000 - 15.000 Ft között lehet megállapítani. Elemi kár esetén legfeljebb 30.000 Ft egyszeri támogatás adható. (3) Átmeneti időszakos segély állapítható meg 2-6 hónapra azon rászorultak részére, akik akiknek létfenntartási problémája egyszeri segély folyósításával nem oldható meg. Az időszakos segély havi mértéke 1.000 - 10.000 Ft között lehet. Amennyiben többszöri kifizetés kerül megállapításra, a határozatban rendelkezni kell a kifizetések időpontjáról, a kifizetés összegéről, a kifizetés módjáról. (4) Az átmeneti segély megállapításának feltétele, hogy a kérelmező és vele közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át ne haladja meg. (5) Az átmeneti segély odaítéléséről az Önkormányzat által átruházott hatáskörben a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt. A Bizottság a (4) pontban meghatározott jövedelemhatártól eltekinthet váratlanul bekövetkezett krízishelyzet ( betegség, haláleset, elemi kár stb. ) esetén.
Temetési segély 5.§ (1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott. (2) A kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot és a temetési költségeket igazoló - a kérelmező nevére kiállított - eredeti számlákat. (3) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetkezés 20 %-ánál. A helyben szokásos legolcsóbb temetkezés költségét a Hajdú Bihar Megyei Temetkezési Vállalattal kötött szerződés alapján a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás 6.§ (1) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult az aktív korú személy, amennyiben az Sztv. 33.§ (1) bekezdés d), e), f), g) pontokban foglalt feltételeknek megfelel. (2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy köteles az Sztv. 35.§ (3) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségre. (3) Az Sztv. 33.§ (7) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultsághoz további feltételként írja elő az alábbi kötelezettségeket: a) a tulajdonában, vagy használatában lévő ingatlan udvarán szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, b) csapadékvíz és szennyvíz megfelelő elvezetése, c) az ingatlan udvarának, kertjének rendben tartása, d) a kert megművelése, vagy annak hiányában rendszeres kaszálása, gyommentesítése, különös tekintettel a parlagfűre, e) az ingatlan előtti járdának ( járda hiányában 1 m széles területsávnak ), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, szemét- és gyommentesítése, árok és áteresz rendben tartása, téli időszakban hó- és csúszásmentesítés, f) a lakás és az illemhely rendszeres takarítása, fertőtlenítése, g) amennyiben az ingatlan nincs körbe kerítve, az állatok zárt helyen vagy állattartásra szolgáló épületben történő tartása. (4) Az ellátott köteles a (3) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani. (5) A (3) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelést a Polgármesteri Hivatal ügyintézője folyamatosan ellenőrzi. Amennyiben a jogosult a feltételeknek nem felel meg, a jegyző írásban - legfeljebb 15 napos határidő kitűzésével - teljesítésre szólítja fel. (6) Nem állapítható meg, illetve meg kell szüntetni a foglalkoztatást helyettesítő támogatást annak a személynek, aki a felszólítás ellenére a (2)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettségeket nem teljesíti. (7) Az Önkormányzat a Munkaügyi Központtal együttműködve pályázati úton közfoglalkoztatást szervez az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek részére. Közfoglalkoztatásba elsősorban a tartósan munkanélküli személyeket kell bevonni. Meg kell szüntetni annak az aktív korú személynek az ellátását, aki a felajánlott közmunkát nem fogadja el, vagy a kijelölt munkanapon nem kezdi el és akadályoztatását megfelelő módon nem menti ki.
Rendszeres szociális segély 7.§ Együttműködési feltételek (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, melynek keretében a) meg kell jelennie a jogosultságát megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervvel, és nyilvántartásba kell vétetnie magát
b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül, továbbá c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. Az együttműködési kötelezettség előírásáról, valamint az együttműködési kötelezettség megszegésének következményeiről a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. Meg kell nevezni az együttműködésre kijelölt intézményt, az első jelentkezési határidőt és a jelentkezés elmulasztásának következményeit. (2) A nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele az együttműködési kötelezettség vállalása az Önkormányzattal, a Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatának Sárándi Irodájával (4272 Sáránd, Nagy u. 51.) (3) Az együttműködési kötelezettség formája az önkormányzattal a nem foglalkoztatott személy esetében: a) nyilvántartásba vétel (mely iskolai végzettségét és szakképzettségét is tartalmazza) b) a megfelelő igazolások beszerzése a munkaügyi központtól az álláskeresési járadék folyósításának időtartamáról, annak kimerítéséről, valamint a meghatározott együttműködési kötelezettség teljesítéséről c) megjelenési kötelezettség teljesítése (pl. szabályszerű idézésre történő megjelenés) e) a rendszeres szociális segélyezésre való jogosultság vizsgálatában, felülvizsgálatában való közreműködés. (4) Az együttműködési kötelezettség formája a Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Sárándi Irodájával: a) nyilvántartásba vétel (mely iskolai végzettségét és szakképzettségét is tartalmazza) b) az elkészített együttműködési terv megvalósulása érdekében az egyéni szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó programokban részt vesz, mely a következőkre terjed ki: ba) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolat tartásra bb) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre
7/A. § Az együttműködés eljárási szabályai (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről. (2) Az együttműködésre kijelölt szerv a) a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi b) a nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja ba) a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről bb) a beilleszkedést segítő programok típusairól, ezek időpontjáról, időtartamáról bc) az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről c) kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programot
d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását e) kliensei érdekében folyamatos kapcsolatot tart fenn az állami foglalkoztatási szervvel f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával – módosítja a programot g) írásban jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget h) megküldi a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatja a program végrehajtásáról. (3) Az együttműködés kezdete: a) új kérelmezők esetében a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül b) már megállapított támogatások esetében a támogatás felülvizsgálatát követő 15 napon belül a nyilvántartásba vétellel kezdődik meg.
7/B. § A beilleszkedést segítő programok az együttműködésre kijelölt szervnél (1) A beilleszkedést segítő programok típusai a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel b) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel c) életmód-formáló foglalkozásokon való részvétel ca) az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó egyént (és családját) érintő személyes megbeszélések és csoportos foglalkozások cb) a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadásokon való részvétel (alkoholizmus, drog, játékszenvedély, stb.) d) munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel (2) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről: a) a szociális intézményhálózat szolgáltatásiról b) az állami foglalkoztatási szerv képzéseiről. (3) Az együttműködése kijelölt szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt. (4) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell: a) a program tartalmát b) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg, ennek érdekében meg kell határozni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét. c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti.
7/C. § Az együttműködési kötelezettség megszegése, és annak következményei
(1) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az érintett, rendszeres szociális segélyben részesülő személy: a) a segélyezett az együttműködésre kijelölt szervvel az első jelentkezésként megjelölt időpontig nem veszi fel a kapcsolatot, b) a segélyben részesülő a foglalkoztatása esetén az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló munkaszerződést a tárgyhónapot követő hónap első munkanapján nem mutatja be a Polgármesteri Hivatalnál c) nem tartja be az együttműködés eljárási szabályait d) az együttműködési felhívásra meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül nem mutatja be, e) a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság évenkénti felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező az együttműködési kötelezettségnek nem tesz eleget, a megjelölt határidőben a felülvizsgálathoz szükséges dokumentumokat a Polgármesteri Hivatal felé nem nyújtja be, a felülvizsgálati eljárás során nem tanúsít közreműködő magatartást. f) a segélyben részesülő a 7/C. §-ban megfogalmazott, beilleszkedést segítő programban önhibájából nem vesz részt, vagy azt nem fejezi be. (3) Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei: Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét két éven belül ismételten megszegi.
Lakásfenntartási támogatás 8.§
A lakásfenntartási támogatási kérelem elbírálásánál a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a jegyző 15 napos határidő tűzésével felszólítja a kérelmezőt. Amennyiben a határidő eredménytelenül telt el, a támogatást meg kell szüntetni, illetve a kérelmet el kell utasítani.
Természetben nyújtott szociális ellátások Köztemetés 9.§
(1) A köztemetés iránti kérelmet az elhunyt hozzátartozója, vagy az eltemettetésről gondoskodó személy külön nyomtatványon kérheti az Önkormányzattól. A kérelmet a Polgármester bírálja el. (2) Köztemetésként a helyben szokásos legolcsóbb temetést kell alkalmazni. (3) A köztemetésről a temetésre egyébként kötelezett hozzátartozóval megállapodást kell kötni, melyben rögzítve vannak a köztemetés költségének visszafizetési feltételei. A visszafizetésre legfeljebb 6 hónapot lehet engedélyezni. (3) Amennyiben a kötelezett határidőre a visszafizetést nem teljesíti, a költségek hagyatéki teherként bejelentésre kerülnek az illetékes közjegyzőnél. Méltányossági közgyógyellátás 10.§ (1) A Sztv. 50.§ (3) bekezdés alapján a települési önkormányzat méltányossági közgyógyellátást állapíthat meg annak a szociálisan rászoruló személynek, aki normatív és alanyi közgyógyellátásra nem jogosult és akinél a) az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, egyedül élő esetén annak 230 %-át nem éri el, b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át eléri. (2) A közgyógyellátás megállapítása iránti kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 35-49.§-ban meghatározottak szerint formanyomtatványon kell benyújtani.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Szociális étkeztetés 11.§ (1) Az Önkormányzat napi egyszeri meleg étkezést biztosít a Sztv. 62.§ (1) bekezdésében meghatározott személyek részére. (2) Az étkezés a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától esedékes , kivéve, ha az ellátás hiánya a jogosult egészségét, testi épségét, életét veszélyezteti, mert ebben az esetben az étkezés lehetőségét haladéktalanul biztosítani kell. (3) A rászorultság feltételeit évente egy alkalommal felül kell vizsgálni. (4) Ha az étkezést a jogosult ideiglenesen nem kívánja igénybe venni, úgy az étkezést biztosító konyhán legalább két munkanappal a távolmaradást megelőzően be kell jelenetenie. (5) Az étkezésért fizetendő díjat - jövedelemhatár-sávonként meghatározva - a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (6) Az étkezés az Önkormányzati konyhán vehető igénybe helyben fogyasztással, elvitellel vagy házhozszállítással. A házhozszállítás díja 2013. március 01.-től havi 1.500 Ft ingatlanonként.
Házi segítségnyújtás 12.§
(1) A kétezer főt meghaladó település önkormányzata házi segítségnyújtást köteles működtetni. (2) Sáránd településen külön megállapodás alapján a házi segítségnyújtást a Sárándi Református Egyházkerület látja el.
Családsegítés 13.§ Sáránd településen a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot a Hosszúpályi Mikrotérség működteti az Önkormányzattal kötött társulási megállapodás szerint. A családsegítő szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 14.§ A településen jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működik a Derecskei Mentálhigiénés és Ápolási Központ Kht.-val kötött ellátási szerződés alapján.
Térítési díjak 15.§ (1)A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért a jogosult vagy a tartásra, gondozásra kötelezhető hozzátartozója személyi térítési díjat fizet, melyet az intézményi térítési díj figyelembevételével – e rendelet melléklete alapján – kell megállapítani. (1) A személyi térítési díj megállapításáról, a kedvezmény mértékéről a Konyha vezetője (intézményvezető) dönt. (2) Az étkezés, házi segítségnyújtás a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától esedékes, kivéve, ha az ellátás hiánya a jogosult testi épségét, életét veszélyezteti. (3) A rászorultság feltételeit évente egy alkalommal felül kell vizsgálni.
Személyi térítési díj 16. § (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a kötelezett rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe. (2) Az étkeztetésért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át.
Szociálpolitikai Kerekasztal 17. § (1) Jelen rendelettel Sáránd Község Önkormányzata a Sztv. 58/B.§ (2) bekezdésének megfelelően létrehozza a helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt. (2) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagja a polgármester, a jegyző, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat alkalmazottai, az Önkormányzat fenntartásában működő óvoda és iskola intézményvezetői, az Önkormányzat illetékességi területén működő háziorvos és házi gyermekorvos, a védőnő, az Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottságának tagjai, a nemzetiségi önkormányzat képviselője, a helyi egyházak képviselője. Az ülésre meghívják a Polgármesteri Hivatal gyámügyi és szociális feladatkört ellátó ügyintézőit is. (3) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülésezik, melynek összehívásáról a jegyző gondoskodik, de igény esetén rendkívüli ülést vagy megbeszélést is tarthat. (4) A Szociálpolitikai Kerekasztal feladatát képezi különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban rögzített feladatok megvalósulásának folyamatos figyelemmel kísérése, a közfoglalkoztatási terv véleményezése.
VI. FEJEZET ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK
18. § (1) A pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalnál lehet előterjeszteni, szóban vagy írásban. A szóban előterjesztett kérelmet jegyzőkönyvbe kell foglalni. A Polgármesteri Hivatal az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben az elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét – a technikai korlátok miatt - kizárja. (2) Átmeneti segély iránti kérelmet az is előterjesztheti, aki a rászorult helyzetéről tudomást szerez. Ebben az esetben az eljárás hivatalból is megindítható. 19. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához – a pénzbeli és természetbeni ellátások körében – a kérelmező köteles családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozatot adni, továbbá a kérelem benyújtásával egyidejűleg az előírt mellékleteket csatolni, melyre ellátástípustól függően a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III. 27.) Korm. rendelet mellékletei, illetve annak 1. sz. melléklete az irányadó. (2) A megfelelően kitöltött mellékletek hiányában az ügy nem bírálható el. A Hivatal a kérelmezőt egy alkalommal írásban felhívja – a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül, 8 napos határidő kitűzésével - a hiányzó mellékletek pótlására. A felhívás nem teljesítése esetén a Hivatal a kérelmet elutasítja, kivéve, ha az a benyújtott egyéb mellékletek alapján vagy a Hivatal hivatalos tudomása alapján elbírálható.
20. § (1) A Polgármesteri Hivatal a kérelmező szociális helyzetéről tájékozódik, amennyiben szükséges, környezettanulmányt készít. Környezettanulmányt kell minden olyan esetben végezni, ha a benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján a rászorultság ténye nem állapítható meg egyértelműen. (2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeit a hivatal már bármely ügyben vizsgálta, és nem feltételezhető azokban lényeges változás. (3) Sürgős szükség esetén - ha a kérelmező életkörülményei az azonnali segítséget indokolják - a kérelem bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján teljesíthető. (4) A kérelmező köteles a szociális helyzetéről való tájékozódást elősegíteni, annak feltárásában közreműködni. 21. § (1) A jövedelem- és vagyonnyilatkozat nyomtatványt a kérelem-nyomtatvány mellékleteként, a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézőjénél lehet beszerezni. A nyomtatvány tartalmazza az Sztv. , valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III. 27.) Korm. rendelet által kért adatokat. (2) Nem terheli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a kérelmezőt - pénzbeli és természetbeni ellátás igénylése esetén - ha kérelmének beadását megelőző 3 hónapon belül megfelelő vagyonnyilatkozatot tett, és körülményeiben változás nem történt. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a csatolandó mellékletekre is. Erre a kérelemben - a korábbi ügyszám megjelölésével - utalni kell. (3) A (2) bekezdéstől eltérően vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli a kérelmezőt, ha korábbi vagyonnyilatkozatát a hatáskörrel rendelkező szerv felülbírálta ill. korábbi kérelmét a vagyonnyilatkozat hiányosságai miatt utasították el. (4) A kérelemhez csatolni kell a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló igazolást (munkabér esetén munkáltatói igazolást, egyéb rendszeres jövedelem esetén olyan tartalmú igazolást, amelyből a jövedelem jogcíme és összege kétséget kizárólag megállapítható), az egyéb jövedelmeknél (pl. nem rendszeres munkavégzés) pedig az utolsó 12 hónap alatt szerzett jövedelmekről szóló igazolást, amelynek/amelyeknek tartalmaznia kell a legalább a jogcímet, az összeget, annak az időszaknak a megjelölését, amelyre tekintettel a jogosult azt kapta, valamint a fizetésre kötelezett megjelölését. (5) Amennyiben az ellátást igénylő valamint a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó egyéni vállalkozó, csatolnia kell a rendelkezésére álló legutóbbi adóbevallás másolatát. Szükség esetén a jövedelemadó alap közlésére az állami adóhatóságot kell megkeresni. (6) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a csatolt jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, az Sztv. 10.§ (6) bekezdés alapján kell eljárni.
Adatkezelés 22. §
(1) Az adatkezelés szabályait a jegyző köteles betartani és betartatni. (2) A nyilvántartások vezetésére a Sztv. 18-24. §-ai, és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései irányadóak. (3) A nyilvántartásokat tartalmazó forrásokat – a felhasználás idején kívül – elzárva, illetőleg oly módon kell tárolni, hogy illetéktelenek ne férjenek hozzá.
Záró rendelkezés 23.§ Ez a rendelet 2013. február 01. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. Ezzel egy időben hatályát veszti a 10/2003. (VIII.12.) KT sz. rendelet.
Sáránd, 2013. január 31.
Nagy Józsefné polgármester
Dr. Bálint Erika jegyző
Záradék: Kihirdetve: 2013. január 31. Hatályos: 2013. február 01. Dr. Bálint Erika jegyző
1. számú melléklet a szociális étkezésért fizetendő díjakról.
Jövedelemhatár 0 Ft-tól az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140 %-ig (0 - 39.900 Ft-ig) Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 140 % és 200 %-a közötti jövedelem (39.901 – 57.000 Ft-ig) Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 200 % és 300 %-a közötti jövedelem (57.001 – 85.500 Ft-ig) Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 300 % és 400 %-a közötti jövedelem (85.501 – 114.000 Ft-ig) Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 400 %-ától (114.001-Ft - )
Fizetendő díjak 2012. január 1-től 355 Ft
400 Ft
470 Ft
500 Ft
570 Ft
2. számú melléklet
A Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat ( 4025 Debrecen, Arany János u. 40. ) 2012. január 18.-án kelt közlése alapján
A helyben szokásos legolcsóbb temetkezés költsége 2012. január 20-tól Közköltséges földbetemetés esetén 121.699 Ft Közköltséges hamvasztásos temetés esetén 115.512 Ft
