VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ 1. Okok: Az egyenlőtlen fejlődés során felzárkózó államok (Németország, OMM, Japán) gyarmatszerző igényei a Balkánon a nemzeti államok kérdésének megoldatlansága (nem etnikai határok vannak) a német-francia ellentét is hozzájárul a világháború kirobbanásához (reváns igénye a francia-porosz háború óta, főleg Elzász-Lotharingia miatt). 2. A szövetségi rendszerek kialakulása, erőviszonyok: előnyök és hátrányok: Fokozatosan két hatalmi tömb kezdett kialakulni. Az egyiket azon országok alkották, amelyek már évszázadok óta rendelkeztek gyarmatokkal, míg a másikat az új nagyhatalmak hozták létre, melyek ezután akartak hatalmas gyarmatrendszert létrehozni. a) 1882: a központi hatalmak hármas szövetsége Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország részéről (nevük Európán belüli központi fekvésükből ered). összefüggően helyezkednek el könnyebb a csapatok mozgatása, részben ezért szárazföldi hadseregük jóval ütőképesebb nincsenek gyarmataik, ezért nem rendelkeznek számottevő tartalékokkal. Franciaország és Oroszország között helyezkednek el, ezért előreláthatólag többfrontos háborút kell vívniuk, ami a könnyebb legyőzhetőségüket jelenti. b) A régi gyarmatosítók közé tartozó Franciaország, Anglia és Oroszország összefogása csak később alakult ki, az 1893 és 1907 közt megszületett szerződések révén (francia-orosz, francia-angol, angol-orosz szerződések) Így jött létre az antant. (Entente Cordiále, azaz Szívélyes Együttműködés) A késlekedést Anglia és Franciaország összefogásában az okozta, hogy vetélkedtek egymással a gyarmataik terjeszkedése miatt. Végül azonban sikerült félretenniük ellentéteiket az új ellenség, Németország megjelenése miatt. óriási gyarmatbirodalom szinte kimeríthetetlen tartalékokat jelent a gyarmataik védelme érdekében igen komoly hadiflottával rendelkeznek nagy pénzügyi tartalékok az Egyesült Államok Angliát támogatja hátrányai a szétszórt fekvés és a fejletlen orosz gazdaság. A hatalmi tömbök azonban nem alkottak szilárd szövetségeket. Ezt mutatja az is, hogy két olyan ország is akadt, mely ugyan kezdetben egyik vagy másik tömbhöz csatlakozott, ám később „tábort váltott”! Ilyen volt Olaszország is, mely a franciákkal való gyarmati rivalizálása miatt lépett be a Hármasszövetségbe, ám a háború kirobbanásakor semlegességet hirdetett és tárgyalásokba kezdett. Amikor ígéretet kapott arra, hogy az antant oldalán történő hadba lépése esetén megkaphatja Dél-Tirolt és az Isztriát, nem habozott megtámadni a Monarchiát az Isonzó folyónál. Ugyancsak a „tábort váltók” közé tartozott Románia is, mely a Hármasszövetséghez csatlakozott, ám a háború kirobbanásakor az antanttal kezdett el tárgyalni. Bukovinát és Erdélyt kérte hadba lépése esetére. Amikor 1916-ban Anglia és Franciaország titkos ígéretet tett a kért területek Romániához csatolására, Románia is a Monarchiára támadt. A hármasszövetséghez mindvégig hűséges csatlakozók közé Bulgária és Törökország tartozott. Japán és az USA egyik szövetséghez sem tartozott. Előbbi 1905-ben Mandzsúria birtoklása ügyében Oroszországgal vívott háborút, most mégis az antant oldalán lépett be a háborúba. Utóbbi meglehetős távolságtartással kezelte ez egész európai politikát, de érdekeinek (a saját gazdasági, kereskedelmi potenciáljának szabad, vagyis gyarmati uralomtól mentes érvényesítésének) az antant jobban megfelelt, mint a központi hatalmak blokkja. 3. Haditervek: A németek tisztában vannak előnyeikkel és hátrányaikkal, ennek megfelelően dolgozzák ki már 1905-re a Schlieffen-féle haditervüket, amit aztán többször is módosítanak: a németek lerohanják Belgiumot, és rajta keresztül Franciaországba nyomulnak, ahol legyőzik az egyesített angol-francia seregeket. eközben a Monarchia lerohanja Szerbiát ezután a két hadsereg egyesül és együttesen vonulnak Oroszország ellen, ami rosszabbul felszerelt és nehezebben mozgatható hadsereggel rendelkezik
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői Villámháborúról van szó, amelyben külön-külön győznék le az ellenséget. „Mire a falevelek lehullanak, győztes katonáim újra itthon lesznek.” (II. Vilmos német császár) Az antant országai viszont tartalékaiknak köszönhetően elbírnak egy elhúzódó háborút is, ezért állóháborúra számítanak. Azt azonban senki nem hitte volna, hogy évekig elhúzódnak a harcok. 4. A háború ürügye és kitörése: Az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai 1914 nyarán Boszniában gyakorlatoznak. A hadgyakorlattal egyébként épp az volt a célja a Monarchiának, hogy demonstrálja erejét a forrongó Balkánon. Ráadásul provokatív módon a rigómezei csata (1389) évfordulójára teszik a gyakorlatot (Rigómező ugyanaz a szerbeknek, mint nekünk a mohácsi vész) A hadgyakorlat megtekintésére Szarajevóba utazik Ferenc Ferdinánd és a felesége, akik június 28-án merénylet áldozatai lettek: Gavrilo Princip egy szerb nacionalista anarchista meggyilkolja őket. A Monarchia hadat üzen Szerbiának szövetségeseit senki sem hagyhatja cserben, gyakorlatilag mindenki mindenkinek hadat üzen ezzel kitör az első világháború. 5. A háború jellege: évekig elhúzódó, szokatlanul új stílusú állóháború: lövészárkok mentén hónapokig áll a front előretörés nélkül szerepet játszanak az új technikai találmányok: pl. harcigáz (németek, Ypern belgiumi város mellett vetik be először), tank (angolok) 6. Hadiesemények: 1914: Villámháború helyett állóháború Nyugati front: augusztusban német támadás Belgium, majd Franciaország ellen, a cél Párizs elfoglalása az antantcsapatok ellentámadása a Marne folyónál állóháború alakul ki Keleti front: az orosz mozgósítás gyorsabb volt a vártnál, ezért a németeknek többfrontos háborút kell vívniuk. augusztus: Hindenburg győzelme Tannenbergnél, majd német győzelem a Mazuri-tavaknál is Augusztus vége: Az oroszoké Kelet-Galícia, a Monarchia ide összpontosítja az erőit Balkáni front: a Monarchia nem tudja elfoglalni Szerbiát, ezért szintén állóháború. Európán kívüli harcok: októberben Törökország belép a központi hatalmak oldalán A Boszporusznál és a Dardanelláknál elzárják Oroszországot a szövetségeseitől Az 1914. évi hadműveletek a német vezetés villámháborús tervének kudarcát hozták. Jelentős győzelmet egyik fronton sikerült sem elérniük. 1915: A központi hatalmak sikerei Május: Olaszország belép a háborúba az antant oldalán, a Doberdói-fennsíkon keresztül. A Monarchia az Isonzó folyónál megállította az olasz támadást súlyos veszteségek árán. Május: Gorlicénél áttörték az orosz frontot, jelentős területeket foglaltak el. Szeptember: Bulgária belép a központi hatalmak oldalán: Bulgária és a Monarchia együttes erővel legyőzik Szerbiát. A keleti fronton elért sikerek ellenére 1915-ben a harc eldöntetlen maradt, ez növelte az antant esélyeit. 1916: Véres állóháborúk Február: "verduni vérszivattyú": Verdun erődjének véres ostroma. Júniustól a Somme folyónál az antant feltartóztatja a német hadsereget., majd ellentámadás. Május: Az Isonzó-folyónál a Monarchia sikerei, Olaszország összeomlik. Május-június: Jütland partjainál kiegyenlített tengeri csatát vívtak a német és az angol erők. Június: Bruszilov-offenzíva a keleti fronton, Galíciában. A támadást a német-osztrák-magyar erők visszaverik.
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői Augusztus: A román hadsereg betör Erdélybe, ezzel Románia megtámadta a Monarchiát. December: A Monarchia seregei német segítséggel visszaverték a román támadást, majd elfoglalták Bukarestet. 1916-ban a nagy áttörés nem sikerült Németországnak. 1916 végén a központi hatalmak békeajánlattal fordultak az antanthoz, amit az elutasított. 1917: Az USA belépése, az antant fokozódó fölénye Február 1.: A németek meghirdették a korlátlan tengeralattjáró-háborút. Április: Az USA belép a háborúba az antant oldalán. Indokai: 1. a Lusitania elsüllyesztése 1915-ben, 2. pénzügyi és gazdasági kötődés Angliához Február: Oroszországban megdöntik a cárizmust Pétervárott. A Kerenszkij-kormány kerül hatalomra, ők folytatni akarják a háborút. Július: A Kerenszkij-offenzíva, az orosz kormány által indított támadás sikertelen maradt. Október: Bolsevik hatalomátvétel béketárgyalások kezdődtek Oroszország és a központi hatalmak között. 1918: Az antant győzelme Január: Wilson kihirdette 14 pontos demokratikus, igazságra törekvő béketervét (pl. benne volt a nemzeti önrendelkezés joga ha érvényesül, Magyarország kisebb területi veszteséget szenvedett volna). Március 3.: Oroszország aláírja a breszt-litovszki békét. A 2. marnei csatában az antant seregei ismét visszaverték a támadást. Július-augusztus: Az amerikai csapatok támadását követően végleg összeomlott a német hadsereg. Augusztus 8.: A német hadsereg fekete napja Amiens-nél (súlyos vereség) Szeptember-november folyamán a központi hatalmak (Törökország, Bulgária, OMM, Németország) kapitulálnak 6. A háborút lezáró békék a) európai háború: Párizs környéki békék (1919-20) versailles-i békerendszer: Németország – Versailles Ausztria – Saint-Germain Bulgária – Neully Magyarország – Trianon Törökország – Sevres b) Európán kívüli háború: washingtoni békerendszer (1921-22) A „4 nagy”: az 1919 januárjában kezdődött békekonferencia irányítása Clemenceau francia miniszterelnök, valamint Wilson, az USA elnöke és David Lloyd George brit miniszterelnök kezében volt. A negyedik győztes Olaszország képviselője, Orlando hamar kiszorult.
W. Wilson (USA)
D. Lloyd George (Anglia)
G. B. Clemenceau (Franciaország)
V. Orlando (Olaszország)
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői A békék jellege és következményei: „Ez nem béke, csupán fegyverszünet 20 évre!” – írta egy tudósító újságíró, Foch francia marsall szavai alapján. Igazságtalan, gátlástalan, a veszteseket megalázó békék, érvényesül a francia revansvágy Nem teljesültek Wilson demokratikus elvei Óriási összegű hadisarc jóvátétel néven Jelentős területi elcsatolások (főként Magyarország és Németország rovására) teljesen új hatalmi helyzet alakult ki: kiesett a nagyhatalmak sorából Oroszország, valamint a három vesztes: Ausztria - Magyarország és Németország, Törökország. Új államok jelentek meg a térképen: szétesett az OMM, megcsonkult Németország, helyette létrejött Lengyelország, Csehszlovákia, Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia), az önálló Ausztria és Magyarország. A győztesek igyekeztek etnikailag homogén államokat létrehozni, ami számos konfliktus forrása lett. Egyedül a török béketervezet módosult: a békediktátumot a szultáni kormánytól függetlenül megalakult török nemzetgyűlés elutasította, és háborúval vívta ki annak felülvizsgálatát, melyet az újabb, lausanne-i békeszerződés érvényesített. A békék igazságtalansága gerjeszti a vesztesek visszavágás iránti vágyát, és egyenes úton vezet a II. világháborúhoz.
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői A TRIANONI BÉKE (kiegészítés, illik tudni és a békéket is lehet vele szemléltetni) Dátum: 1920. június 4. (a Horthy-korszakban nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Nagy-Trianon (egyes források szerint a Kis-Trianon) palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A magyar delegációt a tárgyalásokon gróf Apponyi Albert vezette. Szigorú értelemben vett tárgyalás nem folyt, az Antant képviselői fogadták a magyar küldöttséget, és egyszerűen közölték vele a feltételeket. Ezután átvették a magyar álláspontot tartalmazó dokumentumokat, majd pár nap múlva – lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket – közölték a döntést. Az új határokat elvileg a Woodrow Wilson amerikai elnök által megfogalmazott nemzeti elv alapján jelölték ki. Ettől azonban több esetben, stratégiai, gazdasági, közlekedési stb. szempontokra hivatkozva eltértek. Például az összes az új határral párhuzamos út és vasút a határ túloldalára került (főleg katonai okokból). A megmaradt, összekötő utak nélküli sugaras szerkezet máig a magyar közlekedés egyik gondja. Így kerültek egybefüggő magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára (Csallóköz a teljes Dél-Felvidékkel, a Partium, Székelyföld, a Délvidék északi része), noha legtöbbször ki lehetett volna jelölni megfelelő határt. A magyar tárgyalási stratégia sem volt kompromisszumkész: a teljes integritást célozta ahelyett, hogy a magyar lakosságú határmenti területek megtartására törekedett volna. Részben ezért is hagyták figyelmen kívül. A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, DrascheLázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter írták alá. A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe – ez volt az egyetlen magyar törvény, amely fekete keretben jelent meg. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi elcsatolások jóvátétel (hadisarc) fizetése (20 év alatt 200 millió arany koronát kellett fizetni) katonai korlátozások 2. Megkülönböztető vonás: igazságtalanabb és szemetebb, mint a többi béke aránytalanul nagyobb hazánk büntetése a többi vesztesnél a) jóval több területet veszítettünk el, mint a többiek:
Ennyi területet veszített Németország, ennyit vesztett Bulgária, és ennyi területet vettek el tőlünk… () b) Jóval több magyart csatoltak el akarata ellenére:
A versailles-i béke 20 németből elszakított egyet (5%)
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői
A neully-i béke 20 bolgárból elszakított egyet (5%)
A trianoni béke 20 magyarból elszakított hetet (35%) 3. A trianoni béke legfontosabb pontjai: a) Területi veszteségeink: odalesz a történelmi Magyarország 67 %-a (Horvátország nélkül) Terület neve Erdély, Partium, Kelet-Bánát
Nagysága 2
102 ezer km
Hová került?
Magyar népesség
Románia
2 millió fő
Felvidék, Kárpátalja
63 ezer km
Csehszlovákia
1 millió fő
Délvidék (Muraköz, Bácska, Dél-Baranya, Nyugat-Bánát)
21 ezer km2
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, 1929-től Jugoszlávia
0.5 millió fő
Őrvidék (Burgenland)
4 ezer km2
Ausztria
25 000 fő
2
b) Lakossági veszteségek: az antant itt is megszegte ígéretét: ígéretet tettek arra, hogy nemzetállamokat hoznak majd létre a határokat nemzeti alapon kellett volna meghúzni Teleki Pál elkészítette a híres vörös térképet: ezen pontosan jelölte, hol élnek többségben magyarok hol legyenek a határok
A vörös térkép alapján így kellett volna meghúzni Magyarország etnikai határait
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 19. Az I. világháború. A békék jellemzői ezek után elcsatoltak 3.5 millió magyart, színmagyar lakta területeket ajándékoztak a szomszédainknak megígérték, hogy a vitatott területekről népszavazás fog dönteni egyedül Sopront és környékét sikerült visszaszerezni népszavazással (azóta is Sopron címe a „leghűségesebb város”) Miért csak Sopront? Mert a többi területre nem írtak ki népszavazást… c) Katonai előírások: Cél Magyarország legyengítése (ne tudjunk visszavágni a vereségért) a hadsereg maximális létszáma 35 ezer fő lehetett csak önkéntesen lehetett valaki katona (nem volt kötelező sorozás) nem tarthattunk korszerű haditechnikát (pl. légierő, tank stb.) Katonai létszámadatok Magyarország: 35000 fő Románia: 232000 fő Jugoszlávia: 150000 fő Csehország: 160000 fő ÖSSZESEN: 542000 fő Ez a kép katonai esélyeinket mutatja …
d) Gazdasági előírások A békeszerződés megviselte Magyarország gazdaságát is. Magyarország elvesztette nyersanyagforrásainak nagy részét. 1920 előtt Magyarországnak fakivitele volt, de az új határok létrejötte után, elvesztette erdőségi 88%-át így fabehozatalra kényszerült. A magyar állam vasérctermelése a trianoni határok következtében évenként 85-90%-kal csökkent. Vasércbányáinkat egy kivételével elvették. Ezek mellett elvették az ország összes só-, arany- és ezüstbányáit, így ezek megszerzéséhez is importálásra kényszerült az ország. Ezeket a veszteségeket fokozta az is, hogy a csehosztrák-szerb-román vámhatárok igen magas vámokkal elzárták Magyarországot a külvilágtól. Az új határok miatt szinte az egész ország Budapest vonzáskörébe került, ami hátráltatta a településhálózat fejlődését. Ugyanakkor sok nagyváros teljesen elvesztette a vonzáskörét és határ menti, fejlődésképtelen településekké váltak. Az utódállamokból túl sok magyar menekült érkezett, főleg Budapestre megoldatlan nehézségek, mint pl.:lakás, munkahely, energia, stb. … Jelentős változások álltak be a közlekedésben is, különös tekintettel a vasúthálózatra. Magyarország vasúthálózata Trianon előtt pókhálószerű volt. A második kör fő csomópontjai szinte mind más ország területére kerülnek ( Kassa, Pozsony, Losonc, Arad. Fülek, Szatmárnémedi), ezzel megnehezítve az egyes városok közti közlekedést. Továbbá korlátozták az párhuzamosan közlekedő sínpárok mennyiségét is. Csak egy sínpár épülhetett, és ahol dupla sínpár haladt, az egyiket fölszedték. Ennek legfőképp katonai okai voltak, ugyanis így megnehezítették a hadsereg haladását. Az új határokkal az adriai-tengeri kereskedelmet lehetetlenné tették, mert az eddig egy országon belül haladó vasútvonal ezután három országon halad keresztül, de úgy hogy határt ennél többször érint. Ezzel nemcsak a gazdaság, hanem a kereskedelem is komoly veszteségeket szenvedett. A legnagyobb gazdasági csapás azonban a monarchia egységes piacának elvesztése volt. Ez nem csak Magyarországot, de az új államokat is érintette és az egész térség gazdasági fejlődését visszavetette.
