Heves Megye természetjárásának történetéből 2010. november 03. szerda, 08:36
A városiasodás elért egy olyan szintet, amikor az egyre több szabadidővel rendelkező polgárság a falak közül a szabad, érintetlen természeti környezetbe kívánkozott, legalább is egy-egy rövid séta, kirándulás erejéig. Az ember társas lény, így maga köré gyűjtötte a hasonló gondolkozásúakat, de még nem szervezetten, csak alkalomszrűen.
1873-ban Döller Antal Tátrafüreden megalakította a Magyarországi Kárpát Egyesületet 180 taggal. Ezt országszerte egyre több helyen követték.
1887. május 15-n Benén (Mátrafüred) Hanák Kolos ügyvéd kezdeményezésére alakult meg 287 taggal a Magyar Kárpát Egyesület Mátra Osztálya. Tagjai megkezdték a Mátra feltárását, kilátók építését, utak jelzését és megindították a „Mátra” c. folyóiratot.
1891. július 6-n Egerben is megalakult a Városháza nagytermében a Magyar Kárpát Egyesület Egri Bükk Osztálya. Elnöke lett dr. Kállay Zoltán főispán. Alapító tagok Eger jeles polgárai: Kandra Kabos, Maczky Valér, dr Bartalos Gyula, ifj Ringelhann Imre, Ledniczky Ipoly, Zalár József, dr Grósz Kálmán, Grónai Sándor, Kovács Kálmán.
Alosztályai: történelmi, régészeti, földtani, természetrajzi, nemzetgazdasági, egészségtani.
A működési területe: Eged-Várhegy - Zsérc – Bogács – Cserépfalu – Hórvölgy –Dédes – Bánvölgy - Sajó völgy – Pétervására – Sirok – Tarnavölgy - Tiszavidék.
1898-ban a tisztújítás után lendületes forrásfoglalás, menedékház, kilátó építés indult (Nagy-eged, Várhegy), több helyen pihenő padok kerültek kihelyezésre és a piros jelzés is elkészült Egerből Miskolcra.
1/6
Heves Megye természetjárásának történetéből 2010. november 03. szerda, 08:36
1907-ben léptek ki a Kárpát Egyesületből és Egri Bükk Egyesület néven alakultak ujjá.
1922-ben a Vármegyeház dísztermében mondták ki a Magyar Turista Egyesülethez való csatlakozást. Ekkor lett az ügyvezető dr. Szabó Oszkár árvaszéki elnök. Az ő vezetésével, 15 éves munkával létesültek a menedékházak, kilátók. (Mendek Ferenc főtitkár, Hubay József titkár, Dutka Jenő pénztáros. Elnök lett Isaák Gyula főispán, főrendiházi tag.
1925-ben a Várhegy csúcsa alatti réten építették meg a Várhegyi Túristaház ősét és a kiskápolnát. Fakilátó állt a csúcson dr. Szmrecsányi Lajos érsekről elnevezve. Ház épült a bélapátfalvai Hársas-tető oldalában, amit az egri papnevelő engedett át 30 évi használatra a turistának, amit hálából II. Rákóczi Ferenc rebellis püspökéről Telekesi Istvánról neveztek el.
A korabeli propaganda módszereivel, társas összejövetelekkel, táncestékkel erősítették a létszámot, ami 200 fő körül volt.
1938-ban Török Kálmán prelátus kanonok elnökletével dr. Szabó Oszkár, dr Czekkel Ferenc, Mondok Ferenc, Temesfalvy Antal, Dutka Jenő, dr Csank István volt a vezetőség.
Ez évben volt a Szent István Vándorlás, ami a mai Kék-túra mozgalom kezdete. A II. Világháború 1944. nov.17 – dec.-27 között zúdult végig a megyén, ami romokban hevert. Dec. 18-n Egerben, jan. 2-n, Gyöngyösön alakult meg a Nemzeti Bizottság, de a túrizmus akkor még szóba sem került. Üresen, kifosztva a menedékházak, az utak, közlekedési eszközök használhatatlanok, élelmiszerhiány mindenütt, kijárási tilalom. Még a Dunántúlon
dúlt a háború, mikor az első vonat elindult Eger és Bélapátfalva között. 1947 szeptemberében megindult a hegyi autóbusz közlekedés a Mátrában is.
1944 febr. 26- i Nemzeti Bizottsági gyűlésen köztulajdonná nyilvánítottak minden létesítményt, remélve, hogy így megóvhatják a további fosztogatástól. 1945. május 1-től öt mátrai menedékház fogadhatta a háború utáni „első fecskéket”.
2/6
Heves Megye természetjárásának történetéből 2010. november 03. szerda, 08:36
Az MTE Egri Bükk Egylete és a Mátrai Egylet is újjá alakult. Aug. 14- n már Eger és környéke 60 + 80 fővel indított túrát a vasútállomásról a Bükkbe.
1946. aug. 15-n a „Mátra turista értékeiért” tájékozódási versenyt indított az ME a Mátrában.
1945 ápr. 15-n a fürdő - és gyógyturizmus mielőbbi indítása érdekében fogalmaztak meg előterjesztést, amit a főispán is jóváhagyott.
1946. április 3 - i BM rendelet véget vetett a lendületes indulásnak, mert feloszlatta a Mátra Egyletet és „kispolgári ellenség” -nek nyilvánította azokat, akik a Mátrát járták.
Az idegenforgalom fejlődésének azonban nem lehetett gátat vetni. Már aug. 21-n Idegenforgalmi Nap volt Mátraházán, ahol Rónai Sándor kereskedelmi miniszter is felszólalt, majd 25-n szüreti felvonulás volt Gyöngyösön Okt. 8- n a gyöngyösi egylet 4 éves tervet készített és nyújtott be, amit dr. Barna Sándor polgármester hagyott jóvá. Egerben pedig dr. Korompai János vármegyei főjegyző.
1947. márc. 20- n Gerő Ernő közlekedési miniszter mégis feloszlatta a ME-t.
Az Egerben járt angol vendégek csodálattal szemlélték a Líceum könyvtárát és sürgették a múzeum mielőbbi megnyitását.
1948 ápr. 28 -30 Mátrai Idegenforgalmi Szövetség alakult az új polgármester dr. Fülöp bemutatta az újjáépítést Gyöngyösön és a Mátrában, és kézbe vette a Mátra Egylet szervezése ügyét, pedig akkor már a két munkáspárt egyesülése után jelenős politikai változás jött.
1949. május 1- n a ME volt tagjai megalakították a Gyöngyösi Munkás Turista Egyesületet, de ez is feloszlott 1949 telén (ezt már a megalakult Városi Tanács szüntette meg, mert „reakcióssá vált”.)
3/6
Heves Megye természetjárásának történetéből 2010. november 03. szerda, 08:36
Az egriek 1947. szept. 2- n a Budapesti Természetbarát Hét rendezvényén Dancza Jánossal és Kolacskovszky Lajossal képviseltetve magukat számoltak be az újjáéledt egyesületi életről.
1948. aug. 7- n megalakult a Magyar Természetbarát Szövetség, melybe a TTE- t beolvasztották.
A Rajk féle rendeletet nem vonták vissza és így Danczék az egri természetjárást Egri Természetbarát Bizottság néven vitték tovább, de az 1950 –es évben szervezett városi tanács ezt a tevékenységet is hosszú évekre megakasztotta. Ezt a háború utáni túrizmus hőskorának lehet tekinteni, mert a mostoha politikai viszonyok között is eredménnyel küzdöttek a természetjárás tömegmozgalommá fejlesztéséért.
Egerben az 1975-ben elhunyt Vida Gyula érdeme, hogy lelket tudott önteni a sporttársaiba. Őrizték értékeik megmaradt részét. Bánkúti gondnoksága idején is ott volt a bükki turisztika központja. Síző, barlangkutató, oktató élete példamutató. Emléke ma is él.
1954-től dr Lénárt János az internálása után ismét taníthatott a Gárdonyi Géza Tanítóképzőben. A cserkészvezetői, táborozási gyakorlati ismerete hamar a Természetbarát Bizottság vezetői közé emelte. 1971-ig volt a Szakbizottság főtitkára. Az ő irányítása alatt szereztek sportvezetői ismereteket, gyakorlatot, akik máig vezetik a megye természetjáró mozgalmát.
Ő lett a megalakult Heves Megyei Úttörő Elnökség Túra-Táborozási Szakbizottság vezetője. Az Ipari üzemek, szakszervezetek keretében sorra alakultak a természetbarát szakosztályok.
1965-ben megindult a Hevesi Tájak szerkesztése, melynek a dec. 31. –i összesítése szerint 30 üzemi szakosztálya 1246 fővel, 17 iskolai szakosztálya 513 fővel szerepelt. Összesen: 47 szakosztály, 1759 fő taggal működött a megyénkben. A tevékenység széleskörű, mert a tájékozódási futás szakágat is felölelte. Versenyek, kupák, képzések, vizsgáztatás, technikai munka, természetvédelem, klubesték, ünnepségek, szakági mozgalmak, versenyek megyeszerte. (Meteor, Villamosipari stb találkozók, versenyek).
4/6
Heves Megye természetjárásának történetéből 2010. november 03. szerda, 08:36
1966. jan- ban az elnökség:
-
dr. Gyulay László, elnök Diviaczky Gyula, eln.h. Martus Ferenc, turabiz. dr Lénárt János, főtitkár Miklós István, titkár Csépány Ferenc, technikai munka Denk Margit, ifjúsági munka Zbiskó Ernő, propaganda munka.
Az egyesületek túristaházait államosították és a Túristaházakat Kezelő Vállalat kezébe kerültek. Mégis számtalan olcsó szálláshely állt a bakancsosok rendelkezésére. Itt rendezték versenyeiket, klubestjeiket, táboraikat, továbbképzéseiket. (Tardos, Bélkő, Várkút, Szilvásvárad, Felsőtárkány, Bánkút, Lajosháza, Mátraháza, Mátrafüred, Sástó, Vörösmarty, Vadvirág, Parád)
1975-ben szűnt meg a vállalat és kerültek a házak különböző vállalatok kezelésébe, vagy elhagyták, mint a várkúti házat.
Nagyon hosszú lenne felsorolni a napjainkig tartó történetet. Azok nevei és érdemei, akik sokat tettek a megye természetjárásáért, megörökítésre kerültek a mátrai Kiskőnél és a Várkúti Turistaház előtti réten felállított emlékoszlopon és a házban kifüggesztett emlékkönyvben. Emléküket a versenyekben, táborokban, emléktúrákban is őrizzük, amit róluk neveztünk el.
A részletes történeti ismertető megtalálható a Hevesi Tájak 43 éves gyűjteményében, a szövetség Irattárában, ami minden kedves éreklődő rendelkezésére áll.
5/6
Heves Megye természetjárásának történetéből 2010. november 03. szerda, 08:36
6/6
