TARTALOMJEGYZÉK 1.Az óvoda adatai – jogállása
3.
1.1.Helyzetkép
4.
1.2.A helyi program készítésének alapjai
5.
2.Óvodakép
6.
3.Gyermekkép
7.
4.Pedagógusképünk
9.
5.Hagyományaink
10.
6.Nevelésfilozófiánk, értékrendszerünk
12.
7.Fejlesztési célok az óvodai nevelıtevékenység során
17.
8.Személyiségfejlesztés, a fejlıdés folyamatának jellemzıi
20.
9.A sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztése óvodánkban
22.
10.Mőködési rend
27.
11.NEVELİTEVÉKENYSÉGÜNK RENDSZERÁBRÁJA
28.
12.A NEVELÉS KERETEI
29.
12.1.Az egészséges életmód kialakítása
29.
12.2.Értelmi nevelés
31.
12.3.Lelki nevelés
33.
13.KERESZTYÉN SZELLEMŐ NEVELÉS
36.
13.1.Hitoktatás az óvodában
36.
13.2.Óvodai munkaterv
39.
13.3.Konfliktuskezelés – pasztoráció
40.
14.NEVELÉSI CÉLOK, ELVEK MEGVALÓSULÁSA A MINDENNAPOKBAN
41.
14.1.Szabad játék
41.
14.2.A természeti és tárgyi világ megismerése
44.
14.3.Mozgás és egészséges életmód
47.
14.4.Ének – zene – ritmika
50.
14.5.Vízuális nevelés – manuális tevékenységek
54.
14.6.Anyanyelvi és irodalmi nevelés
57.
14.7.Munkajellegő tevékenységek
61.
1
15. SZERVEZETI ÉS IDİKERETEK
64.
15.1.Hetirend
64.
15.2. A hetirend ajánlott mintája
65.
15.3. A napirend az életkori összetételtıl függıen
66.
15.4. Csoportszervezési kritériumok
67.
16. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDİKERETEI
68.
16.1. Szituációanalízis, mint a tervezés csomó- és fordulópontja
69.
16.2. A projektrendszerő tanulás gyakorlati kivitelezésének tervezése
71.
17. AZ ÉRTÉKELÉS ÉS ELLENİRZÉS RENDSZERE
73.
18. KAPCSOLATOK MÁS NEVELÉSI SZÍNTEREKEL
78.
19. Személyi feltételek
83.
20. Tárgyi feltételek
84.
21. Nevelıtestületi jegyzıkönyv
86.
22. Érvényességi nyilatkozat
87.
23. Legitimációs záradék
88.
24. Felhasznált és tanulmányozott irodalom
89.
25. Móra Ferenc: Szeresd a gyermeket!
91.
2
1. AZ ÓVODA ADATAI Az óvoda hivatalos elnevezése: Evangélikus Hajnal Óvoda Az óvoda pontos címe, telefonszáma: 5900 Orosháza, Hajnal u. 7. Tel.: 06-68-512-590 Fax: 06-68-512-591 Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Orosházi Evangélikus Egyházközség
5900 Orosháza, Thék Endre u. 2. Tel.: 06-68-412-402
Az óvodai csoportok száma: hat gyermekcsoport Az óvoda vezetıje, a program benyújtója: Révészné Tóth Erzsébet Alapító okirat idıpontja: 1995. augusztus 16. Engedély száma: 13828-2/1995
AZ ÓVODA JOGÁLLÁSA: Az orosházi Evangélikus egyházközség (Orosháza, Thék Endre u. 2.), mint fenntartó felügyeli, segíti az óvoda mőködését. Az Evangélikus Hajnal Óvoda a Magyarországi Evangélikus Egyház egyik közoktatási intézményeként mőködik, annak közoktatási törvénye alapján, mint az intézményes nevelés alapintézménye. Az óvoda: önálló gazdálkodású intézmény. Költségvetési támogatást: -
a Magyar Államkincstár Békés Megyei Igazgatóságától
-
a Magyarországi Evangélikus Egyháztól
-
a fenntartó gyülekezettıl kap.
Szakfeladata: az Alapító okiratban is meghatározottak szerint az óvodai nevelés – iskolai elıkészítés. Az Evangélikus Közoktatási törvény alapján: keresztyén nevelés.
3
1.1.Helyzetkép Óvodánk 1978. szeptember 1-jén kezdte meg nevelımunkáját. A 150 férıhelyes intézményünket az elsı évben 240 gyermek látogatta. A magas gyermeklétszám sok éven át jellemzı volt óvodánkra. Az itt végzett pedagógiai munka jó hírét az 1991-ben elkezdett egyházi nevelés tovább erısítette. A szülık kérése, valamint az Magyarországi Evangélikus Egyházzal kialakított kapcsolat jelezte az egyházi óvoda iránti igényt. 1991–1994-ig felmenı rendszerben egyházi tagozatos csoportokat indítottunk. 1994. április 24-én – a városalapítás 250. évfordulóján – Dr. Harmati Béla a Déli Evangélikus Egyházkerület akkori püspöke egyházi óvodaként szentelte fel óvodánkat. 1995. szeptember 1-tıl intézményünk Evangélikus Hajnal Óvodaként folytatta mőködését 148 gyermekkel és 20 felnıttel. A 2005/2006-os tanévet 150 gyermekkel és 20 felnıttel kezdjük. A hozzánk járó gyermekek családi hátterének és szociális helyzetének ismeretében valamint a város óvodái között elfoglalt helyzetünket tekintve meggyızıdésünk, hogy óvodánk hiányt pótol és jogos szülıi igényt elégít ki. Napköziotthonos óvodaként családpótló szerepünk nélkülözhetetlen. Számunkra különösen jelentıs, hogy gyermekeink ebben az életszakaszban keresztény nevelést kapjanak.
4
1. 2. A helyi program készítésének alapjai A program készítését meghatározó törvényi háttér
1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és módosításai 1994. évi CIV. törvény 1995. évi LXXXV. törvény 1995. évi CXXI. törvény 2. Az 1996. évi LXII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosítása 3. A kormány 137/ 1996. (VII. 28.) Kormányrendelete az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja. 4. A mővelıdési és közoktatási miniszter 23 / 1997. (VI. 4.) MKM Rendelte a Fogyatékos Gyermekek Óvodai Nevelésérıl 5. A mővelıdési és közoktatási miniszter 32 / 1997. (XI. 5.) MKM Rendelete a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Óvodai Nevelésérıl 6. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról 7. Egyezmény a gyermekek jogairól Budapest, ENSZ – UNICEF 1992. 8. Az óvodai nevelés országos alapprogramjának módosítása 51/2004. Kormány r. 9. A Magyarországi Evangélikus Egyház Közoktatási Törvénye 10. Alapító Okirat 11. Az óvoda Szervezeti és Mőködési Szabályzata.
5
2. ÓVODAKÉP A program nevelési súlypontjai: Az óvodai nevelés országos alapprogramja tartalmazza azokat az általános pszichológiai-pedagógiai elveket, amelyeket a gyermekek érdekében kell érvényesítenünk. Az óvodánk helyi programja erre épül, ezt teljesíti ki. 1. Keresztyén nevelés Ökumenikus nyitottságú, evangélikus szellemő nevelés. Lelki nevelés a gyermekek személyiségének kibontakoztatásával, az érzelmi élet kiteljesítésével, a pozitív személyiségjegyek erısítésével.
2. Szituáció-orientált pedagógiai munka A gyermekek élethelyzetének középpontba állításával helytállásra, önállóságra nevelés. A gyermekek aktuális helyzetéhez igazodó nevelıi attitőd. A gyermek fejlıdésének reális irányultságát figyelembe vevı pedagógiai tevékenység. 3. Projektrendszerő játékos tanulás Cselekvésben, élettevékenységekben fejlesztve a gyermekek képességeit. Nyílt végő tanulási folyamat létrehozása. A projekt, mint sajátos tanulási egység a mindennapokban.
4. A szülık bevonása az óvodai életbe Közös játék, együttmőködés az óvoda és a szülıi ház között a mindennapokban.
A
család–óvoda–gyülekezet
kapcsolatrendszer
erısítése; empátia, bizalom, segítıkészség alapján.
6
kiépítése,
3. GYERMEKKÉP: A gyermek önálló ember, akinek a szabadságát a felnıtt nem veheti el és méltóságát nem sértheti meg. Mindaz, amit a gyermek szabadsága és önállósága érdekében érvényre juttatunk, egyenesen Jézus Krisztusra vezethetı vissza. Személyiségfejlıdésüket a test, a lélek, az értelem egységében kívánjuk megvalósítani. Központi feladatunk, hogy gyermekeink élet közeli tanulás során szerezzenek tapasztalatokat, amelyekbıl következtetéseket vonhatnak le. Emberképünk 4 dimenziós. A teljesség felé vezetı utak mindegyikét nyitva tartjuk és ápoljuk. Ez a négy fontos kapcsolatrendszer : - önismeret (viszonyuk saját magukhoz ) - szeretetkapcsolataik embertársaikkal - a természeti és tárgyi környezethez - transzcendens kapcsolat a Teremtıvel A gyermeknek alapvetı joga születésétıl fogva, hogy olyan nevelésben részesüljön, amelyben személyisége leginkább kiteljesedhet. Joga van : - az egyenlıséghez (függetlenül a vallástól, származástól, nemiségtıl) - az egészséges testi és lelki fejlıdéshez - különleges ápoláshoz, ha fogyatékos - a szeretethez, a megértéshez és a gondoskodáshoz - a támogatáshoz, a játékhoz, a pihenéshez -szükség esetén az azonnali segítséghez -ahhoz, hogy megoltalmazzák a kegyetlenségtıl, az elhanyagolástól és a kihasználástól.
7
Szüksége van : - a testi és lelki biztonságra - elismerésre, visszaigazolásra - mozgástérre - állandóságra - valódi példaképekre - megfelelı táplálkozásra - szilárd erkölcsi értékekre C é l u n k: hogy a gyermek szabad és önálló emberré fejlıdjön, aki Jézus Krisztusban, mint tükörképében megtalálja a maga tájékozódását és helyreigazítását. Megismeri Istent, aki szilárdan megtartja és vezeti élete nehéz, válságos pillanataiban is.
8
4. PEDAGÓGUSKÉPÜNK -
Óvodánk nevelıtestülete pedagógiai munkáját keresztyén felelısséggel, hitbeli elkötelezettséggel végzi.
-
Óvónıink lelkisége követésre méltó minta kell hogy legyen a gyermekek és a szülık számára is. A nevelıtevékenység a családgondozással, lelkigondozással válik teljessé. Ez csak Isten elıtti felelısségvállalással valósulhat meg.
-
Óvodásaink lelki szükségleteinek kielégítése nemcsak a hittan foglalkozásokon valósul meg, hanem az áhítatok, csendes percek során is, amikor a gyermekcsoport és a felnıtt mély, bizalommal teli együttléte a transzcendens kapcsolat létesítését is elısegíti. Az óvodapedagógus személye döntı befolyással bír a gyermekek hitéletének, istenképének alakulásában. A szülık után ı a tekintély, a követhetı modell.
-
A vallásos ismeretek elsajátítása, a lelki közösség megélése a gyermekcsoport életében megerısítı, pozitív élmény. Az alapvetı, egyetemes keresztyén erkölcsi– etikai normák megismertetése a személyiségformálás fontos eszköze. A megbocsátás, elfogadás, együttmőködés, együttérzés, a szeretetkapcsolatok apró jelei segítik a gyermekeket abban, hogy jó emberek, jó keresztyének legyenek.
-
Hitüket vállaló, biztonságot, szeretetet sugárzó óvónıink bizalommal teli otthonos légkört teremtenek. Az óvodában dolgozó felnıttek mélyen átérzik az egyházi óvodai nevelés felelısségét, fontosságát.
-
A nevelıtestület szakmailag felkészült, pedagógiailag megújulásra törekvı. Képes az együttmőködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére.
-
Nevelımunkánk valódi eredményességének alapvetı feltétele, hogy életünk összhangban
legyen
az
általunk
meghirdetett
keresztyén
alapelvekkel.
Mindannyiunk számára fontos, hogy óvodásaink életében a hit, a bizalom, az öröm hangsúlyozottan jelenjen meg.
9
5. HAGYOMÁNYAINK Óvodánk életét alapvetıen az egyházi esztendı eseményei alakítják, ezért ünnepeink is elsısorban az egyházi ünnepekhez kapcsolódnak. Az óvodai tanév és az evangéliumokból ismert üdvtörténet elválaszthatatlanul kapcsolódik az óvodai élettérhez, a tevékenységekhez. Természetesen a hagyományos óvodai ünnepek, ünnepélyek is szerves részét képezik intézményünk életének. A hagyományosan évszakhoz kapcsolódó, a város életében jelentıs, illetve a kiemelkedı állami ünnepek eseményei a gyermekek életkorának megfelelı módon jelennek meg Az egyházi ünnepek alkalmai, nemcsak az óvodai élettérben zajlanak, hanem nagyszerő lehetıségek a gyülekezettel való kapcsolat kialakítására is. Az ünnepi istentiszteletek melyek egyházi ünnepen való részvételt és egyben ünnepélyes óvodai eseményt jelentenek, mind egy formálódó közösség kialakulását segítik elı a szülıi ház és az evangélikus egyházközség között. Ezzel segítjük a felnıtt gyülekezet és az óvodások szülei közötti együttmőködést, magasabb szinten pedig a gyülekezet építését. A gyermekistentiszteleti és az egyházi ünnepi alkalmak, a közösen megélt keresztyén ünnepek különleges örömforrást jelentenek mindannyiunknak. E fontos események rendjét közösen alakítottuk ki, a nevelıtestülettel és a gyülekezet vezetıivel. Fontosnak tartjuk azokat az evangélizációs és igés alkalmakat, csendes napokat, amelyeken óvónıink is részt vesznek a gyülekezettel együtt. A jövıben szülık részére is tervezünk hasonló együttléteket. Ugyanilyen
fontos,
hogy
a
gyülekezet
vezetése,
presbitériuma
és
képviselıtestülete folyamatosan és személyesen is tájékozódjon óvodánk életérıl. A fenntartóval való szoros és élı kapcsolatot jelent az Óvodai Bizottság mőködése is intézményünk vezetésében, eseményeinek értékelésében.
10
Az óvodás évek alatt a gyermekek számára igen fontos események még: a születés- és névnapok közös megünneplése, a farsang, anyák napja. Ezeken az alkalmakon a gyerekek újra és újra megélhetik a közös készülıdés és az ajándékozó szeretet örömét. Az egyházi esztendı ünnepei és a hozzá kapcsolódó események a következık: Reformáció ünnepe Templomlátogatás Ádvent Közös készülıdés a csoportokban, játszóház az óvodában Mikulás Apró meglepetések készítése Karácsony Közös ünnepi gyertyagyújtás a családokkal Vízkereszt Három királyok – Istentiszteleti részvétel a nagycsoportosoknak Böjti idı
Újszövetségi történetek – Jézus Krisztus életébıl
Húsvét
Feltámadás ünnepén a gyülekezettel együtt ünnepi istentiszteleten való részvétel a szülıkkel és a gyerekekkel
Pünkösd
Óvodai ünnepélyes záróalkalom a templomban
Az egyházi ünnepekhez kapcsolódó idıpontok az óvodai életet gazdagítják, színesítik, mert minden héten történik valami, ami az üdvtörténet egy újabb részével ismerteti meg a gyereket.
11
6. NEVELÉSFILOZÓFIÁNK, ÉRTÉKRENDSZERÜNK Értékrendszerünk, keresztény nevelésfilozófiánk alapja a Szentírás, ezért elsısorban Jézus Krisztus tanítását, a Bibliában található evangéliumokat szeretnénk minél jobban megismertetni, továbbadni a gyermekeknek, erkölcsi– etikai érékeket kínálva számukra. Az egyetemes keresztyén tanítást igyekszünk magunkévá tenni, és a gyermekek életkorának megfelelıen továbbadni. Egész Európában ráirányul a figyelem az iskoláskor elıtti nevelésre, az óvodák szerepére, amely a leghatékonyabban képes kiegyenlíteni a családi nevelésbıl fakadó esélyegyenlıtlenségeket. Ugyanakkor a pszichológiai kutatások rávilágítottak az érzelmi és szociális faktorok fontosságára a korai gyermekkori fejlıdésben. Mindinkább növekszik az a meggyızıdés, hogy az ember fejlıdése szempontjából minden, vagy legalább is a legtöbb dolog a születés idıpontja és a 6. életév közötti szakaszban dıl el. Azt, hogy Jézus is ezt a mostanában mind erıteljesebben kifejezésre jutó felismerést tartotta fontosnak, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy hallgatóinak örök érvényő igazságként mondta: „ Ha olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába…” / Mt. 18,3 / Az ember számára nélkülözhetetlen az a kapcsolatrendszer, amelyet életünkben Isten jelenléte garantál. Földi életünk és óvodásaink életminısége függ attól, hogy milyen mértékben tudjuk átadni számukra azokat az információkat, amelyek a keresztyén élet kibontakozásában a legfontosabbak. Szeretettel akarjuk hitre nyitottá nevelni gyermekeinket, úgy mutatva be nekik ezt a világot, hogy teljes világképük legyen. Célunk, hogy ne csak a látható, hanem a láthatatlan világra vonatkozó ismeretekkel is rendelkezzenek.
12
Óvodánk
nevelıtevékenységének
az
alapdokumentuma
(az
országos
alapprogramra építve) a Biblia, melynek tanítása minden idıben aktuálisnak bizonyul. Olyan tanítót követünk, aki páratlan az emberiség történetében: Jézus Krisztust. Gyermekeinket hozzá szeretnénk vezetni, hogy vele járjanak a késıbbi életútjukon is. Egyházi programunk gyermekközpontú. A különbözı tevékenységek végzése közben lehetıséget ad a gyermeki személyiség minél
teljesebb kibontakozására. Alapvetı, hogy érzelmi
biztonságot, szeretetteljes bizalommal teli légkört teremtsünk gyermekeinknek. Az országos alapprogram elveivel és céljaival összhangban, ugyanakkor keresztyén emberként közvetítjük az ismereteket, valósítjuk meg nevelési céljainkat. Az egyházi óvodában különösen fontos és alapvetı a lelki nevelés, melynek során: - A gyermek pozitív személyiségjegyei kialakulnak, megerısödnek. - Célunk a keresztény etikai normák beépítése a gyermekek szeretetkapcsolataiba. - A lelki szükségletek kielégítése életkoruknak megfelelı vallási és egyházi ismeretek elsajátításával valósulhat meg. - A hitre nyitottság, a hitélet gyakorlása szabad lehetıségként jelenik meg a gyermekek számára. - A Biblia alapján megvalósuló információ- és értékközvetítés különösen is segíti a gyermekek személyiségének kibontakozását. - Jézus Krisztus megismerése módot ad a gyermekek személyes élı kapcsolat létesítéséhez Urunkkal. A Biblia olyan valóságokat tár fel a gyermekek elıtt, melyek az oktatási anyagból kimaradnak. Napjainkban a gyermekeket nagyon tudományosan, de csak erre a látható világra nézve nevelik. De vajon igazán feltárul-e a gyermekek elıtt a teljes valóság, ha kimarad belıle a láthatatlan világ?
13
A nevelés széles skálájában a vallásos és az alapvetı emberi nevelés nemcsak kiegészítik egymást, de sok esetben fedi is egyik a másikat. Sıt egymás nélkül nem létezhetnek. Az értelem, az érzelem és az akarat nevelése a vallásos képzésnek is szerves része. Ahhoz, hogy gyermekeinkbıl jobb emberek, jó keresztyének legyenek, meghitt családi légkör, és ezt jól kiegészítı, segítı óvodai nevelés szükséges. A keresztyén nevelésbe, tanításba beletartozik az emberi élet fejlıdése és formálódása minden vonatkozásban. A gyermekek személyiségének alakulása részben a szülık, részben az óvoda kezében van. A vallásos nevelés nem azt jelenti csupán, hogy a gyermek minél több történetet tudjon a Bibliából, vagy minél több egyházi éneket ismerjen. Sokkal fontosabb, hogy emberré váljék, aki képes szeretni és odaadni magát másokért. Fontos, hogy szabaddá, önállóvá és felelısségteljessé váljék, hogy lelkiismerete alapján tudjon jól dönteni élete nagy kérdéseiben. Fontos, hogy boldog legyen, harmóniában éljen Istennel, önmagával és másokkal. A gyermekek életének elsı 4–5 évében természetes módon nyitott a lelki világ és Isten felé. A tudatos döntést késıbbi életkorában hozza meg a gyermek, de döntéséhez a korai életévek tapasztalatai fontosak lehetnek.
A keresztyén nevelés célja: ráhagyatkozás és bizalom Isten iránt – de ez korántsem azt jelenti, hogy Istenre való hivatkozással kineveljük a gyermekbıl a félelmet. Helyesebb, ha segítjük a gyermeket abban, hogy megtanuljon félelmeivel együtt élni, és hogy tudja: minden jogos félelmével együtt is biztonságban van. Az a fontos, hogy megoldhatatlan problémákkal teli világunkban gyermekeikkel együtt, újra és újra rábízzuk magunkat Istenre.
14
A keresztyénség ilyen módon nem balesetbiztosítás, hanem annak a mélységes titoknak a jele, hogy AZ ISTEN HŐSÉGES! Programunk: -
gazdagítja, kiteljesíti az óvodai nevelést,
-
a keresztyénség egyetemes értékeit közvetíti,
-
megalapozza a gyermekek hitéletét,
-
a keresztyén értékrend alapján valósítja meg óvodásaink személyiségfejlesztését, Mindez esély gyerekeinknek a teljesebb életre! A lelki nevelés során feladataink:
-
az érzelmi élet kiteljesítésével a pozitív személyiségjegyek kialakítása, erısítése,
-
keresztyén erkölcsi, etikai normák beépítése,
-
a hitre nyitottság elıkészítése,
-
információ közvetítés, értékközvetítés a Biblia alapján,
-
a gyermekek lelki szükségleteinek kielégítése,
-
a gyermekek életkorának megfelelı vallási, egyházi ismeretek átadása, és a legfontosabb : Személyes, élı kapcsolat Jézus Krisztussal! Nevelési rendszerünkben különösen fontos a szeretetbıl fakadó nevelés. Luther Márton szerint a nevelés, csak mint Isten adománya lehetséges. Valódi célja: Isten igéjével való nevelés, amely nem valami felsıbb kegyelem, vagy jótett, hanem Isten ajándéka és feladat egyszerre, melynek alá van vetve mindenki. Óvodánkban megértésre, szolidaritásra, szeretetre nevelünk, s ezzel az emberi méltóság tiszteletére helyezzük a hangsúlyt pedagógiánkban. Elsısorban:
-
a szegények, elesettek, öregek tiszteletére és megsegítésére,
-
felelısségteljes gyermekkori és felnıttkori szabadságra,
15
-
szilárd keresztyén erkölcsön alapuló belsı fegyelmezettségre,
-
a szeretet örömére, derőjére, vidámságra nevelünk. Vagyis: embert alakító, embert kiteljesítı, embert növelı keresztyén erkölcsi értékeket váltunk át tettekre.
A TÍZPARANCSOLATBÓL NEMCSAK A HÉT ÉRVÉNYES, HANEM AZ ELSİ HÁROM IS ! A szeretet: tudatos, felelısségteljes és tevékeny szolidaritás mások iránt! Ennek a keresztyén szeretet üzenetnek konkrét pedagógiai tartalma van : a szeretetet magát Isten adja: / 1 Ján.4. 7-12; 19-21; / Mi megpróbáljuk felkészíteni a gyermekeket arra, hogy életünk bármelyik szakaszában készen legyenek az Istennel való találkozásra. Ebbıl a hit, ami energiát ad, megtartó erı. Képessé teszi az embert arra, hogy élete nagy kérdéseivel megbirkózzon. A szeretet örömhíre arra készteti az embert, hogy megértéssel, tisztelettel forduljon minden ember felé. Az óvodáskor végére meg kell erısítenünk, ki kell alakítanunk minden gyermekben azt feladattudatot, felelısségérzetet, hogy érezze : Olyan emberré kell, válnia, aki tudja, hogy rábízott világban él, felelıssége van embertársaival együtt! A történelem folyamán világossá vált mindenki számára, hogy embermillióknak hatalmas erıforrást jelent az istenhit. A gyermekeknek is érezniük kell, hogy Isten áldása és oltalma alatt állnak. Alapvetıen minden ember vallásos, ami annyit jelent, hogy nyitott a természetfeletti felé. Ha vallásos nyitottságát nem gazdagítjuk vallásos élményekkel, vallástalanná válhat. A késıbbi életkor tudatos, egyéni döntéséhez szeretnénk segítséget nyújtani számukra, s ehhez páratlan tanítómesterünk van: Jézus Krisztus, akinek pedagógiájából mindnyájan tanulhatunk!
16
7.FEJLESZTÉSI
CÉLOK
AZ
ÓVODAI
NEVELİTEVÉKENYSÉG SORÁN : Óvodánk nevelımunkája 1991 óta folyamatosan újult meg az egyházi program beépítésével. A Bajor Tartományi Egyházzal kialakult és közel tíz éve tartó szakmai kapcsolat új irányokat jelölt ki a számunkra, s egyben új módszerek nevelıi eljárások alkalmazását is lehetıvé tette. Ugyanakkor a jövıben is szeretnénk megırizni, továbbfejleszteni a már kialakult szakmai kapcsolatainkat a testvérintézményekkel és a bajor evangélikus óvodákkal is. A gyermekek aktuális élethelyzetének mélyebb vizsgálata és megértése, a gyermekcsoport megfigyelésének rögzítése, elemzése a szituáció-orientált nevelés beépítését jelentették a mindennapi munkában. Továbbra is hangsúlyosan kell jelen lennie a szeretettel való együttmőködésnek az óvodapedagógusok modell szerepének a szülıi ház felé. Jól kiegészíti, illetve páratlan módon segíti az óvodai hitoktatás, a bibliai történetek feldolgozása ezt a munkát, mert a gyermekek aktuális élethelyzetének megfelelıen tudunk segíteni egy-egy történet feldolgozásával, felelevenítésével. A projekt rendszerő tanulás segítségével a feldolgozandó témáknak nincs merev idıhöz és alkalomhoz kötött kerete. Egy-egy projekt a gyermekek és az óvónı közös együtt tervezésével együtt munkálkodásával születik meg. A lényeges ebben az, hogy valódi tapasztalatok során, a szülıi ház segítségével, új módon történik a tanulás, nem az óvónı által összeállított terv alapján. Az óvodapedagógus követi a gyermekek igényeit, a játék, a tanulás során megfelelı kereteket, alkalmakat és eszközöket biztosítva a gyermekcsoportnak. Óvodánk nevelımunkájának további fejlıdési irányát a gyakorlatban kipróbált és bevált pedagógiai eljárások mentén kívánjuk kijelölni.
17
Programunkban hangsúlyosan van jelen az óvodánk missziói, gyülekezetépítı szerepe. A folyamatos együttmőködés során erısödik a gyülekezettel és az evangélikus iskolával való kapcsolatunk.
Az elkövetkezı évek óvodapedagógiai munkáját az alábbi szempontok határozzák meg: Egyházi nevelés – a teljes embert nevelve Szituáció-orientált nevelés – az aktuális élethelyzetben Projekt módszer – a tanulás, játékos keretek között interaktív módon Célunk: 1.A megismert új lehetıségek és tapasztalatok birtokában tovább mélyíteni szakmai ismereteinket. 2.A gyermekek egyéni élethelyzetének sokoldalú megismerésével a legteljesebb személyiségfejlesztés, képességfejlesztés megvalósítása. 3.Az átalakított óvodai élettér (háromdimenziós csoportszobai játszóhelyek, átalakított óvodai udvar) mind-mind a gyermekek tanulásának, tapasztalatainak, szociális fejlıdésének optimális lehetıségei legyenek. Jövıkép az óvoda nevelımunkájában: Az óvoda tárgyi feltételeinek nagy mértékő javulása, az újonnan kialakított élettér, a pedagógiai munka minıségi fejlıdését eredményezte az eltelt években. Célunk a meglévı felszerelések, a tárgyi környezet további gazdagítása. A háromdimenziós térkiképzés: -
stabilitást, állandóságot jelent
-
fészek meleg kialakítását a csoportban
-
a természetes anyagok túlsúlya az érzékelést fejleszti, a valódi tapasztalatok győjtésével teszi lehetıvé a világ megismerését
-
a kuckók segítik a visszahúzódást és saját döntés alapján a csoportba való bekapcsolódás folyamatos lehetıségét
-
a csoportszoba egyre inkább lakószobává válik: ezt szolgálják a harmonikus színek, a plasztikus, megosztott fények
18
-
a tárgyi környezet így aktivitásra ösztönzi a gyermekeket (ízlésformálás-esztétikai nevelés)
-
a galériák, a különleges térkiképzés, módot ad különféle tevékenységek egyidejő levezetésére
-
a természetes anyagokból felépített udvari játszóhelyek a változó domborzatú felszín, a különleges növények újszerő tapasztalatok, ismeretek megszerzésére adnak módot
-
az udvari gyermekmőhely: valódi anyagokkal, valódi szerszámokkal ismerteti meg a gyerekeket (a hiányzó játékok beszerzését – barkácsolással pótoljuk)
-
fontos, hogy a munkavégzés örömét valódi tapasztalatok árán éljék át
Óvodánk külsı feltételeinek optimális átalakítása és a magas színvonalú pedagógiai munka
együttesen
segítenek
bennünket
abban,
hogy
gyermekeink
személyiségformálását a teljesség igényével valósítsuk meg az óvodás évek alatt.
Feladataink, nevelési elképzeléseink megvalósításához megfelelı személyi illetve tárgyi feltételekre van szükségünk, ezért óvodapedagógusaink továbbképzése, szakképzése folyamatos.
Óvodánk rendelkezik a törvényben elıírt eszközállománnyal. Mivel programunkban hangsúlyosan van jelen az igényes, egészséges környezet megteremtése, bevezettük a HACCP rendszert óvodánkba is. Ezt a munkát segíti a sószoba, tornaszoba kialakítása is. Az udvari játszóhelyeket az európai normáknak megfelelıen folyamatosan újítjuk fel. Óvodánk épületének, udvarának további felújítását az állagmegóvás, karbantartás, energiatakarékosság szempontjait figyelembe véve szeretnénk elvégezni. Terveink megvalósításának az aktuális költségvetés anyagi forrásai biztosítanak lehetıséget.
19
8. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, A FEJLİDÉS JELLEMZİINEK MEGFOGALMAZÁSA: Az óvodánkba belépı gyermekek a nálunk töltött évek alatt elsajátítják mindazokat az ismereteket, melyekre szükségük van az iskolás évek megkezdéséhez. Mivel nemcsak a látható világról, természeti és tárgyi környezetükrıl kapnak információkat, hanem a láthatatlan világról is, így hozzásegítjük ıket, hogy teljes világképük legyen késıbbi életkorukban. Természetes módon az ısbizalom élményével fordulnak Teremtınk felé, ismereteik a teremtett világról és benne a teremtett emberrıl szólnak. Többet tudnak hat – hét éves korra, mint a más rendszerő óvodai tanulás során. Erkölcsi–etikai nevelésük a keresztyén emberi magatartás normáival való ismerkedés során valósul meg. Ezt gyakorolják a társaikkal való kapcsolataikban. Szociális érésük gazdagabb, árnyaltabb, mert folyamatosan jelen van a segítésre, támogatásra szoruló társakkal való szeretetteljes együttmőködés. Képességeik fejlesztésének tág teret biztosítanak a térkiképzés kreativitást is fejlesztı lehetıségei. Játékaik, játékos tanulási helyzeteik során szabadon szerezhetnek valódi élethelyzetekben tapasztalatokat, fejlıdhet problémamegoldó képességük. A hátrányos helyzető illetve retardált gyermekek személyre szóló fejlesztését differenciáltan valósítjuk meg. A tehetséges gyermekeket segítjük abban, hogy érdeklıdésük szerint több ismeretet sajátítsanak el, mint azonos korú társaik Az óvodáskor végére várakozásunk szerint programunk segítségével olyan gyermekeket szeretnénk az óvodából elbocsátani, akik: -
Nyitottak a világ felé, érdeklıdık, kíváncsiság, tanulási lehetıség iránti vágy él bennük
-
Empátiával, szeretettel fordulnak embertársaik felé, készek a segítségnyújtásra, az együttmőködésre
20
-
Megfelelı szociális érettséggel képesek az együttmőködésre, a változó helyzetek elfogadására
-
Az iskolai tanulásban való aktív részvételhez megfelelı szintő testi fejlettséggel, mozgásfejlettséggel, önállósággal rendelkeznek
-
Szeretnénk óvodásainkat a különbözı fejlıdési szakaszokon úgy átvezetni, hogy minden egyes gyermek a cselekvésben és a gondolkodási képességekben megfelelıen önálló legyen, mire eléri az iskolás kort. Az iskolába induló gyermek:
-
sajátítsa el a véleményalkotó képességet
-
legyen megfelelı szintő önértékelése (ismerje fel személyiségének értékeit)
-
tudjon önállóan döntést hozni problémahelyzetekben is
-
vállaljon felelısséget tetteiért
-
legyen képes az egyenrangú kapcsolatok kiépítésére konfliktusmegoldó képessége segítse a társaihoz való alkalmazkodásban
-
kreativitása és fantáziája megfelelıen alakuljon, egyéni képességei szerint
-
a természet szeretete környezetének óvása jelentse számára a teremtett világ ırzését
-
rendelkezzen a gyakorlati élethez szükséges alapvetı képességekkel
-
Egyszóval: Életre
irányuló nevelés
21
9. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSE ÓVODÁNKBAN A Közoktatási törvény 2003 óta „sajátos nevelési igényő gyermek” megjelölést használ azon gyermekek megnevezésére, akiknek –fejlıdésük érdekében- az átlagostól eltérı szolgáltatásokra van szükségük. (Közokt. Tv. 121. (29.) bekezdés a.) és b.) pontja alapján). „Sajátos nevelési igényő gyermek” az, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján - értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos; - megismerı funkciók, vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra visszavezethetı/ vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességekkel küzd. - a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd. A fejlıdési zavarok megállapítására a szakértıi és rehabilitációs bizottság hivatott. Az általa kiállított szakvélemény alapján lehetséges a sajátos nevelési igényjogosultság. A helyi pedagógiai program alapján a gyermeknek joga, hogy különleges gondozás konduktív
keretében
állapotának
pedagógiai
ellátásban
megfelelı
pedagógiai,
részesüljön
attól
gyógypedagógiai, kezdıdıen,
hogy
igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, és a fejlesztı felkészítés keretében kell biztosítani.
A 2/2005.(III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról rendelkezett. Az 1. számú melléklete a Sajátos nevelési igényő gyermek óvodai nevelésének irányelveit tartalmazza. Az irányelv céljaiban megfogalmazza, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerülése milyen intézményi rendszerekben, milyen szervezeti keretekben valósulhat meg. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényő gyermek számára – tudatos fejlesztésük érdekében – elkerülhetetlen. 22
AZ INTEGRÁLÁS CÉLJA:
Szegregációmentes nevelési környezet megteremtésével, esélynövelı tanulási módszerek személyiségfejlesztı gyakorlatunkba történı beillesztésével és komplex
terápia
alkalmazásával
a
gyerekek
korai
leszakadásának
megakadályozása. A speciális szükséglető gyerekek élete, nevelése és fejlesztése illeszkedjen az óvodai nevelés egészébe. Olyan nevelıi légkör és szeretetkapcsolat kiépítése, melyben a fejlesztésre szoruló gyermek biztonságban érzi magát érzi, hogy elfogadják segítik a felnıttek és a gyermekcsoport tagjai is.
Alapdokumentumaink:
1. Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 2. Alapító Okirat 3. Helyi nevelési program
4. Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve Minden gyermek joga, hogy megfelelı, elfogadó, ugyanakkor fejlesztı hatású környezetben éljen, fejlıdjön. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelı gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlıdhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlıdési üteméhez. A fentiekre tekintettel fogalmaztuk meg programunkban is a gyermekek személyiség fejlıdésének az óvodai tevékenységrendszerbe illeszkedı nevelési feladatait. a gyermekek felzárkóztató - fejlesztı nevelésének eljárásait, irányait, céljait is.
Helyi programunkban a keresztyén nevelés, az integráló nevelési mód és a differenciáló tanulásszervezés kiemelt hangsúllyal jelenik meg, mintegy erısítve, kiegészítve egymást. Jézus pedagógiája számunkra példát, irányt ad arra, hogy a többségtıl bármilyen szempontból eltérı gyermekeket még inkább elfogadjuk és a többséggel történı együttélését megvalósítsuk.
23
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ GYEREKEK BEFOGADÁSÁHOZ AZ ALÁBBI FELTÉTELEKKEL RENDELKEZÜNK:
PEDAGÓGIAI FELTÉTEL: Helyi nevelési programunkba illeszthetıség Értelmileg akadályozott és tanulásban akadályozott gyermekek gyógypedagógusa, Fejlesztı óvodapedagógus, logopédus Mozgásfejlesztı – gyógy-testnevelı óvodapedagógus
KÖRNYEZETI FELTÉTELEK: foglalkoztató csoportszoba tornaszoba fejlesztı szoba só-szoba parkosított, mozgásfejlesztı eszközökkel felszerelt udvar
TÁRGYI FELTÉTELEK: Képességfejlesztı eszközkészlet Képességfejlesztı játékok Mozgásfejlesztı játékeszközök – ( udvari és tornaszobai )
A sajátos nevelési igényő gyermekek integrálása mindenkor az aktuális igényekhez és lehetıségekhez igazodva történhet. A gyerekek a nap egy részében szakellátás keretében logopédus, fejlesztı, gyógytestnevelı óvodapedagógus, gyógypedagógus segítésével irányított, egyéni fejlesztési terv alapján állapotuknak megfelelı ellátásban részesülnek. A nap túlnyomó részében azonban a csoportok tevékenységébe természetes módon kapcsolódva vesznek részt az óvodai életben.
24
A FEJLESZTÉS TERÜLETEI 1. A beszéd, a nyelv a motoros funkció és a tanulási készségek kombinált fejlıdési zavarai Az elmaradt beszéd fejlıdéső gyerekek részt vesznek a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló terápiás fejlesztésen. A beszédfogyatékosság eltérı korformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérıek. Az együttnevelés során a pedagógusnak ismernie kell a beszédzavart, amellyel a gyermek rendelkezik. Cél: Az akadályozott beszédfejlıdéső gyermekeket az egyéni érési folyamat figyelembevételével speciális fejlesztési módszerek (komplex logopédiai módszerek) alkalmazásával eljuttatjuk a kimeneti szintre. Feladat: a fejlıdési sajátosságaik alapos megismerése, a fejlıdés egyenetlenségeinek korrigálása, a pszichikus funkciók egyensúlyának kialakítása, a megfelelı kimeneti szint megközelítése.
2. Grafomotoros percepció
A kéz finommozgásának kondíciója teszi lehetıvé, hogy e képesség kialakuljon. Ahhoz, hogy-e készség kialakuljon szükséges a megfelelı agyi vezérlés fejlesztése és az érési folyamat figyelembevétele. Cél: A rajzoláshoz, íráshoz szükséges finommozgások kialakítása, a vizuális megfigyelı és elemzı képesség fejlesztése. Feladat: Fejlesztjük a gyermekek vizuomotoros koordinációját. Kialakítjuk a kézmozgás helyes technikáját. Hozzásegítjük a gyermekeket a téri tájékozódás gyakorlati alkalmazásához
25
3. Pszihomotoros fejlesztés (Mozgásfejlesztés) Cél: Szívesen kapcsolódjanak be a mozgásos tevékenységbe. Sikertelenségeiket, kudarcaikat gyızzék le. Legyen lehetıségük számtalanszor a próbálkozásra, gyakorlásra, játékra Feladat: Lehetıvé tesszük, hogy a mozgásfejlıdésben, lemaradt gyermekek a saját érési tempójukban fejlıdjenek. Biztosítjuk a fejlıdésüket elısegítı eszközöket ( Ayres). Szakember segítségével készítjük el az egyénre szabott fejlesztési terveket. Kiépítjük a tevékenységhez szükséges szokásrendszert és viselkedésformát. Törekszünk arra, hogy kialakuljon testtudatuk, testképük, testsémájuk. Megismertetjük a gyermekeket a mozgáskoordinációt fejlesztı speciális alapmozgásokkal. A két testfél mozgásának összerendezésével biztosítjuk a fejlett finom és nagymozgások létrejöttét, dominancia kialakulását.
4. A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének rendellenességei, tanulási ismeretek elsajátítási nehézségei. Cél: A figyelemzavarral és a viselkedési zavarral küzdı gyermekek elfogadása és a szociális képességeik és tanulási képességeik fejlesztése. Feladat: Biztosítjuk a szeretetteljes, kiegyensúlyozott óvodai légkört. Az óvodai napirend által segítjük a bioritmus kialakulását és a beilleszkedést. Kielégítjük a fokozott mozgásigényüket. Állapotukhoz igazodó szervezéssel, rendszeresen visszatérı feladatadással fejlesztjük személyiségüket. Elfogadjuk a gyermekek sajátos képességeit és a szülıknek segítséget nyújtunk az elfogadáshoz. Feladatunk a bizalom teli légkör megteremtése felnıtt – gyermek és gyermek – gyermek kommunikációban.
26
10. MŐKÖDÉSI REND Az Evangélikus Hajnal Óvoda Orosháza, hétfıtıl – péntekig, reggel 6–18 óráig tart nyitva. Szombaton, vasárnap, ünnepnapokon zárva tartunk. Az óvoda nyári felújításának, karbantartásának idején 4 hétig zárva tart. Ezalatt az idı alatt a szülık gondoskodnak a gyermekek elhelyezésérıl. A zárás idıpontjáról, az ügyeletes óvodai elhelyezésrıl a szülıket az óvodavezetés február hónapban értesíti. Az óvodai napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülık elfoglaltságuktól függıen – elızetes megegyezés szerint – gyermekeiket délután minél korábban hazavihessék. A gyermekek óvodai felvétele jelentkezés alapján történik. Az óvoda felvesz minden jelentkezıt a körzetbıl és a körzeten kívülrıl abban az esetben, ha a szülı igényli, vagy választja az egyházi óvoda nevelési programját. Más felekezető, illetve meg nem keresztelt gyermek is felvehetı, ha szülei az egyházi óvodai nevelést választják. Túljelentkezés esetén az evangélikus vallású gyermekek elınyt élveznek. Az óvodai hitoktatást ökumenikus nyitottsággal az evangélikus egyház lelkésze, hitoktatója végzi. Az óvodai hitéletben a gyermekek természetes módon vesznek részt. Az óvodai ünnepi, az óvoda életével kapcsolatos egyházi ünnepi alkalmakon, a gyermekek és az ıket kísérı szülık részvétele elvárható. A gyermekek számára a gyermek istentiszteleten való részvétel ajánlott. Az óvodai egyházi neveléssel kapcsolatos kéréseket, igényeket, az evangélikus egyház lelkésze felé, a szülık egyénileg illetve szülıi képviselet útján is jelezhetik (keresztelı, hitmélyítı alkalmak, stb.). Az évközi tanítási szünetek idején a szülık kérhetik az óvodai ellátást ill. kérhetik az ellátás szüneteltetését (karácsony és újév között, tavaszi szünetben …stb.). Az óvoda részlegesen üzemel – gyermekfelügyelet vállalásával – abban az esetben, ha az intézményünkben bemutatók ill. nevelıtestületi továbbképzési napok vannak (1–3 nap tanévenként ).
27
11. NEVELİTEVÉKENYSÉGÜNK RENDSZERÁBRÁJA A nevelés célja
A nevelés feladata
A nevelés keretei
Az egészséges életmód kialakítása
értelmi nevelés
lelki nevelés
nyíltvégő tanulás
érzelmi, erkölcsi nevelés
keresztyén szellemő nevelés
Nevelési célok elvek megvalósulása a mindennapokban 1. Szabad játék 2. Természeti és tárgyi világ megismerése 3. Mozgás és egészséges életmód 4. Ének- zene – ritmika 5. Vizuális nevelés – manuális tevékenységek 6. Anyanyelvi és irodalmi nevelés 7. Munkajellegő tevékenységek
Az óvoda kapcsolatrendszere Család, bölcsıde, Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium a helyi gyülekezet, mővelıdési intézmények
Az óvodáskor végére várható nevelési eredmények
28
12. A NEVELÉS KERETEI 12.1. Az egészséges életmód kialakítása Az egyházi óvodai nevelés, mivel a teljes embert célozza meg, nemcsak a lelki táplálék nyújtását tartja fontosnak, hanem a testi képességek, a mozgáskultúra fejlesztését is. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak, hogy a gyermek testi szükségleteinek kielégítését is ebben az életkorban tanulja, rögzíti. Feladataink: -
az egészséges életmód feltételeinek biztosítása
-
az egészséges életmód szokásainak kialakítása
-
a gyermekek egészségének védelme, edzettség biztosítása, prevenció
-
a harmonikus, összerendezett mozgás, a testi képességek, mozgáskultúra fejlesztése Munkánk során tekintettel vagyunk a gyermek életkori testi-lelki igényeire. Tudjuk, hogy a testi jó közérzet, nem csupán a szervezet jó mőködését jelenti, hanem nagymértékben függ a lelkiállapottól is. Tehát nemcsak a pszichés hatások befolyásolják a jó közérzetet, hanem az is, hogy a gyermek a lélek világában a Teremtı Istennel áll kapcsolatban, így minden testi és lelki folyamat visszavezethetı Istenre, aki mindezeket szeretetbıl, az ember örömére és javára adta. Bizonyos testi és lelki problémák esetében nem elég az ember belsı erıforrása, ilyenkor jelenthet megoldást az Istenhez kötött élet. A testi élet zavarai gyakran olyan okok következményei, amelyeket nem áll módunkban megszüntetni. (pl. zilált családi háttér) Ezekben az esetekben a lelki kapcsolat Istennel – mint Atyával – védelmet, megnyugvást jelenthet a gyermek számára. Kiemelt feladat a családi házzal való együttmőködés, amely segít abban, hogy a gyermek életrendje otthon és az óvodában valóban azt a szokásrendet jelentse, mely a gyermekek számára a legmegfelelıbb.
29
Fontos: - hogy a gyermek napjainak legyen egy életritmusa (aktív és passzív szakaszokkal) - egészséges környezetben, a lehetıségekhez képest a legtöbb idıt a szabadban töltse, mozogjon, játsszon - egészségügyi tevékenységeit igényes, gondoskodó környezetben végezze - legyen módja változatos mozgásformák kipróbálására, gyakorlására a tornateremben és az udvaron - legyen módja problémáit személyes, bensıséges kapcsolatban megosztani az óvónıjével. Elvárható eredmények az óvodáskor végén: -
a folyamatos gondoskodás eredményeképpen: a gyermekek ismerik és önállóan végzik az egészségügyi tevékenységeket
-
testi szükségleteiket kultúráltan, önállóan tudják kielégíteni
-
kialakul bennük az esztétikus étkezés igénye
-
ügyelnek környezetük rendjére, tisztaságára
-
megfelelı önállósággal mozgáskultúrával rendelkeznek, mely alkalmassá teszi ıket az iskolai rend elfogadására
30
12. 2. Értelmi nevelés A
gyermeki
tevékenységek
során
szerzett
ismeretek
rendszerezése: A gyermekek az értelmi nevelés során eltérı tapasztalataik alapján különbözı szinteken fejlıdnek. Alapvetıen befolyásolják értelmi fejlıdésüket az egyéni és a közös élmények; érdeklıdésük, kíváncsiságuk az a tevékenységi lehetıség, mely tapasztalatszerzésre ad lehetıséget a számukra. Programunkban különösen fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek a cselekvések, az együttes felfedezések során ismerjék meg környezetüket. Élethelyzetekben próbálkozzanak, szerezzenek tapasztalatokat. Gondolkodásuk problémahelyzetek felmerülésével, azokra adott válaszokkal fejlıdjön. Az utánzásra épülı tanulás egyben segítse tájékozódásukat változó környezetben is. Feladataink: -
a gyermekek sajátítsanak el egy olyan gondolkodási stratégiát, amely segíti ıket abban, hogy hogyan juthatnak a hiányzó információhoz, a tudáshoz
-
alakuljon ki az együttmőködés a gyermek és a környezete között
-
értelmi képességeinek fejlıdése megfelelı énkép kialakulását segítse elı
-
a spontán szerzett ismereteket játékos keretek között szervezett tevékenységek során szerezze meg
-
a gyermek cselekvı aktivitása, saját élményő tapasztalatszerzés során valósuljon meg
-
a gyermek érdeklıdésének, fejlettségének megfelelıen választhasson a felkínált tevékenységek, megvalósítási módok között. Tudjuk, hogy az óvodás gyermek számára a tanulásban nem a racionális elem az elsıdleges. Hozzá közel a hitelesen és meggyızıdésbıl közvetített ismeret áll. Ez az óvónıre ró különleges felelısséget.
31
Semmilyen felismerést, ismeretanyagot nem lehet, személyes hit és meggyızıdés nélkül átadni! A hitelesség nem egzakt bizonyíthatóságot jelent, hanem a szó és a tett, az érzelmi és cselekvési szféra egységét. Programunk a tanulás terén annyiban jelent újat, hogy eleve a teljes információs anyagot kívánjuk átadni. Tehát nem másodrangú az a transzcendens ismeretanyag, amely az emberiség történelmét évezredeken keresztül meghatározta. A materiális és az inmateriális szféra együtt ad teljes képet a valós világról. Tehát: a gyermekektıl az információknak azt a részét sem tiltjuk el, melyekre esetleg csak késıbbi döntései alapján lesz szüksége. A feldolgozott bibliai anyag önmagában is erıs érzelmi motiválást jelent, ezért könnyen és maradandóan tanulja meg a gyermek. A projekt rendszerő tanulási módszer, mely szakít a foglalkozásközpontú szemlélettel, valódi segítıje az értelmi nevelésnek. A világ jelenségeinek megismerése közben a gyermek a felfedezés, a rácsodálkozás örömét éli át. Ez a módszer bátorít, mozgósít arra, hogy a gyermek fejlettségi szintjének megfelelıen kapcsolódhasson be egy adott tevékenységbe. Így alakul ki egy közvetlen kapcsolat a megismerés és a megtapasztalás között.
„ Az élet által nevelve az életre !” Várható eredményeink az óvodáskor végén: 1. Óvodásaink egy–egy témakör több szempontú feldolgozása során, komplex ismeretre tesznek szert. 2. Tapasztalataikat aktívan befolyásolják, ezzel gondolkodási képességeik konstruktívan fejlıdnek. 3. Maradandó tudásra tesznek szert, melyet az élethelyzetekben való tanulás biztosít. 4. Egy-egy feladat számunkra az összefüggések, következtetések lehetı legtöbb vonatkozását tárja fel. 5. Egyéni képességeik fejlıdése során énképük, a teremtett és a láthatatlan világhoz való viszonyuk életkoruknak megfelelıen alapozódik.
32
12.3. Lelki nevelés Érzelmi nevelés – a szocializáció biztosítása Keresztyén erkölcsi – etikai nevelés Az óvodáskor döntı korszak a gyermek életében. Ekkor a személyiségformálódás és a szocializáció párhuzamosan valósul meg. A gyermekeknek ebben az életszakaszban szilárd értékrendre, mintára, követhetı modellre van szükségük. Az óvodásgyermek életében a fı hangsúly az érzelmeken van. Érzelmi hullámzásai olyan mélyrehatóak, hogy évtizedek múlva is irányítják ıt, serkentik, vagy az átélt negatív érzelmek élmények traumatizálják, bénítják, személyiségére rombolóan hatnak. (Sok késıbbi személyiségzavarnak: neurózis, hisztéria, bőnözés, részegesség, boldogtalanság gyökerét itt kell keresni ! ) Szerencsére a gyermek pozitív érzelmei, élményei gyakoribbak és ellensúlyozzák a negatív élmények hatását. Ezek jelentik az óvodás jövıjének biztos alapjait! Megadják egyénisége szilárdságát, biztonságérzetét, tőrıképességét, munkabírását és akarat erejét. Erkölcsi és személyi, valamint vallási példaképekre van szüksége ebben az életkorban. A gyermekek erkölcsi tudatának alapozásában a keresztyén erkölcs, a Krisztus által meghirdetett szabályrendszer megtartását jelenti, ami a szeretet parancsában összpontosul: „Szeresd Uradat Istenedet teljes szívedbıl, teljes lelkedbıl és teljes elmédbıl…Szeresd felebarátodat, mind önmagadat !…” / Lk. 10,27 / A szeretet örömhíre arra késztet, hogy megértéssel, tisztelettel forduljunk minden ember felé. E felfogásból az emberi méltóság abszolút tisztelete természetes módon következik, minden viszonylatban a megértés, a türelem a szeretet érvényesülésével.
33
Feladataink: -
az egyetemes keresztyén erkölcsi–etikai értékek közvetítése a gyermekek felé
-
mindennapokban
a
szeretetteljes
elfogadásra,
a
megértésre,
a
másság
elfogadására, együttmőködésre nevelés -
az óvónı legyen modell, adjon követésre méltó mintát a gyermekeknek A gyermek és az óvónı között létrejövı szeretetkapcsolat a családi védettségbıl kilépı gyermek számára egy táguló szociális teret jelent. A kortársak szociális vonzereje mintakövetésre késztet. A bizalom és a ráhagyatkozás képessége segíti a gyermeket abban, hogy megfelelı módon tudja a felnıtt által felkínált modellt követni. Szituációorientált
nevelımunkánk
középpontjában
a
gyermek
aktuális
élethelyzete áll, mely messzemenıen figyelembe veszi a pillanatnyi érzelmi beállítottságát. Óvodánkban az óvónı úgy modell a gyerekek számára, hogy túlmutat önmagán, más követhetı példák felé. A legfontosabb minta természetesen a Biblia középpontjában álló Jézus alakja. Az Úr Jézus személyisége és az emberekkel, embercsoportokkal való kapcsolata modell értékő! Az óvodás évek alatt ezt tárjuk a gyermekek elé a mindennapok során, mint követendı és követhetı példát. Az ilyen óvodai közösségekben könnyebb a gyermekeknek társaikat elfogadni, mert szinte Jézus családtagjaiként viszonyulnak egymáshoz. Ez a szemlélet késıbb is megkönnyíti az embertárs elfogadását, minden különbözıség ellenére, hiszen az Úr Jézus körül is a legkülönbözıbb emberek alkottak közösséget. Az igazi keresztyénséghez alapvetıen hozzátartozik a „megbékélt sokszínőség!” Az óvodás gyermek lelkivilága, beállítottsága teljesen ráhagyatkozó, önmagát fenntartás nélkül szüleire környezetére bízza. Ha kölcsönös szeret uralkodik a családban, az óvodában dolgozó felnıttek között, ezt szívja magába.
34
A szülık nagy része nem vallásos közegben nevelkedett, ezért óriási a felelıssége az egyházi óvodában dolgozó óvónıknek, mert rajta is múlik, milyen lesz a gyermekekben kialakulóban lévı istenkép. Várható eredményeink az óvodáskor végén: -
a kialakulóban lévı alapvetı erkölcsi szokásokat, keresztyén erkölcsiséget természetesen gyakorolja a gyermek
-
alakuljon ki feladattudata, felelısségérzete az óvodás évek végére, amelyben megérti:
-
olyan emberré kell válnia, aki tudja, hogy reá is bízott világban él és felelıs embertársaival együtt a teremtett világért.
-
a vallásos élmények megélése segítse abban, hogy késıbb keresztyén emberként tudjon élni
-
a család értékrendjének formálása az egyházi nevelés, a családgondozás, lelkigondozás lehetıségeivel valósuljon meg
-
együttmőködés a gyerekek további életminıségének megalapozása érdekében az iskolában folytatódjon.
35
13. KERESZTYÉN SZELLEMŐ NEVELÉS 13.1.Hitoktatás óvodánkban Az óvodai hitoktatás nevelési rendszerünk alapját jelenti. A lelki nevelés, a teljes személyiségformálás alapvetı eszköze. A családból elıször kilépı gyermekben a mintakövetés, a fogékonyság igen erıteljes, ezért van óriási jelentısége annak, hogy lehetıséget teremtünk a keresztyén értékrend megismerésére, elsajátítására. A lelki hatások, melyek a gyermekeket ebben a nevelési rendszerben érik, egész további életükre nézve nagy jelentıséggel bírnak. Ugyanakkor a gyermekek olyan információkat visznek haza a vallásos nevelés során, amely a fiatal szülıket sem hagyja érintetlenül. Azok a szülık, akik az egyházi nevelést választják, a „jó utat követik” még úgy is, ha ık a hit világától esetleg eddig távol éltek. Ezért missziós feladat az egyházi óvoda ügye! Az óvodai hittan foglalkozások alapja az a bibliai törzsanyag, melyet a gyermekek életkorának megfelelıen választunk ki. A vallásos nevelés, az együttes imádság a társakkal, a felnıttekkel olyan pozitív élmény a kisgyermek számára, melyek transzcendens kapcsolatát erısítik. Ha a gyermek életébıl hiányoznak a vallásos élmények, élete szegényebbé válik. A lelki nevelés során olyan alapvetı az emberi létet alapjaiban befolyásoló életkérdésekrıl van szó, melyek gyakran nemcsak a földi életre vonatkoznak, hanem az örökkévalóság felé mutatnak. A gyermek világképe énközpontú, ráhagyatkozó, befogadó, nyitott Isten felé. A személyes szeretetkapcsolat nélkülözhetetlen a hitoktató és a gyermekek között. E nélkül nincs meg az az érzelmi beállítottság, amellyel vezetni tudjuk ıket az életúton.
36
A gyermekek lelki szükségleteinek kielégítése: Idırendben megelızi a hittanfoglalkozásokat, a beszoktatás idején történı rövidebb-hosszabb találkozás a kicsikkel. Az óvoda lelkésze ismerkedik, beszélget, játszik, énekel a gyerekekkel. Közben megtörténik
a lelki
összehangolódás is. Így válnak lelki közösséggé, amelyben folyamatosan kell kezelni az egyéni és közösségi lelki jelenségeket, konfliktusokat. A lelkileg sérült gyermekért ebben a korban még nagyon sokat tehetünk (pl. hátrányos helyzet, ingerszegény, szeretetlen otthoni hatás kompenzálása). Ebben a korban alakul ki a gyermek lelki magatartása. A hitoktató lelkész és az óvónı közösen tehetnek azért, hogy a gyermek ne maradjon magára örömeivel, félelmeivel.
Ebben
az
életszakaszban
kell
megtanulniuk,
hogy
lelki
szükségleteiket hogyan lehet helyesen kielégíteni, levezetni. A gyermek a lelkész segítségével élheti meg, hogy a templom a hitélet színtere. A magvetés korszaka ez! Az egyházi esztendı színes világában élve a mindennapok során a Biblia megismerése a gyermekek életkorának megfelelıen – a leghatásosabb tartalmi eszközünk. Fontos, hogy a jól megválasztott bibliai történet élményt nyújtson óvodásainknak, motiválja ıket, segítse a belsı képalkotást, cselekvı és gondolati aktivitásra serkentse ıket. A megismert történetek során olyan ismertekre, tapasztalatokra tehetnek szert, amelyekre csak a hittan foglalkozásokon van lehetıségük. A tanítandó bibliai anyag és a földi életre vonatkozó ismeretek egymást kiegészítik, gazdagítják. Ismerve a gyermekek családi hátterét a „szituációt” amelyben
élnek,
egy-egy
történet
segítségével
a
lelki
gondozást
is
megvalósíthatjuk. Egyházi óvodánkban a hitoktató lelkész jelenléte nélkülözhetetlen a nevelés során. A nevelıtestület külsı tagja, aki nem csak a családgondozásban, hanem a felnıtt közösség lelkigondozásában is tevékenyen részt vesz.
37
A hittan foglalkozások a „teljes világról” adnak információt, ugyanakkor világos útmutatást is egy-egy történet bemutatásakor a gyerekeknek a helyes emberi viszonyulásokra, a keresztyén értékrend követésére. Érzelmi megerısítést kapnak, megoldást arra, ha problémáik, szorongásaik vannak. A közösségben gyakorolt elcsendesedés, imádság a hitre nyitottságot készíti elı. Az óvodáskor végén az egyházi szimbólumok jelentését megértik, és a már alakuló fogalmi gondolkodásuk segítségével képesek meg is fogalmazni magasabb rendő érzelmeiket, hitélményeiket. A jövı évezred nemzedékét neveljük. A magyarság további sorsának alakulása alapvetıen attól függ, hogy mennyire vagyunk képesek felismerni és továbbadni a legfontosabb hírt, az evangélium örömhírét a gyerekeknek és az is, mennyire tudjuk az egyetemes keresztyén értékeket továbbadni, a legkisebbek között végzett szolgálat mélységes felelısségével. „Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr az a nép, amelyet örökségül választott! / Zsolt. 33, 12 /
38
13.2. Óvodai munkaterv A lelki nevelés színterei: Óvoda, gyülekezeti alkalmak, ünnepi istentiszteletek, közös egyházi iskolai programok. A lelki nevelés megvalósításának lehetıségei: óvodai foglalkozások, áhítatok, csendes percek -
spontán adódó nevelési helyzetek (játékidıben, szabadidıben)
-
gyülekezeti alkalmak (szeretetvendégség…)
-
gyermek-istentisztelet, ünnepi istentiszteletek
-
templomlátogatás A tanítandó bibliai törzsanyag:
Ószövetség
Újszövetség
Felkészítés az egyházi életre
1. Teremtés
1. Advent
1. Ismerkedés
2. Özönvíz
2. Jézus születése
2. Templomlátogatás
3. Bábel tornya
3. Vízkereszt
3. Gyermek-istentisztelet
4. Dávid és Góliát
4. Jézus és a gyerekek
4. A beszélı ház (8)
5. Dániel története
5. Kenyércsoda
5. Reformáció
6. Sámuel története
6. Bartimeus
6. Egyháziiskola-látogatás
7. Jónás története
7. Gutaütött béna
7. Az egyházi esztendı
8. Jákob története
8. Zákeus története
8. Karácsonyi istentisztelet
9. József története
9. Jézus imádkozni tanít
9. Vízkereszti istentisztelet
10. Teremtés
10. Az elveszett juh (2)
10. Feltámadás
11. Feltámadás
11. Keresztelés
12. Jairus leánya
12. Pünkösd (ünnepi isten-
13. A magvetı példázata (4) 14. A tékozló fiú (8)
39
tisztelet – záróalkalom)
13.3. Konfliktuskezelés – pasztoráció (Az
alábbi
témák
a
lelki
nevelésben
felhasználhatóak,
elsısorban
a
nagycsoportban, de a spontán adódó szituációkban bármelyik korosztálynál.) 1. A gyermek félelmei (Az egészséges félelemtıl a fóbiákig…) 2. A bőntudat, bőnbánat, bőnbocsánat kérdése a gyermekek világában. 3. Szabad vagy nem szabad? Meddig terjed a gyermek akaratának (jogainak) érvényesítése? 4. „Feleségül akarlak venni” – szerelemrıl, házasságról óvodások szintjén. 5. A TV-ben minden szép és jó? (Az óvodások lelkileg káros tévézésének kezelése) 6. Ha sok pénzem lenne… (A pénzközpontú közvélemény ellensúlyozása) 7. A puskámmal mindenkit legyızök!” – az agresszivitás kezelése. Szülı – gyermek viszony (teljes, vagy csonka családokban stb.) 8. A testvérek, csoporttársak viszonya egymáshoz (játék, veszekedés, féltékenység…) 9. Az én játékom!…- az önzés, irigység kezelése. 10. „És akkor én fölemeltem az elefántot…” – füllentés, hazugság stb. 11. „Miért hagytuk a nagyapát a temetıben elásva?”- ıszintén, de tapintatosan a halál, feltámadás és örök élet kérdésérıl.
40
14.NEVELÉSI CÉLOK, ELVEK MEGVALÓSULÁSA A MINDENNAPOKBAN 14.1.Szabad játék A játékról – mely a kisgyermek elemi szükséglete – az egyházi nevelés során is azt tartjuk, hogy olyan örömforrás, amely mással nem helyettesíthetı, és a személyiségfejlıdés nélkülözhetetlen eszköze. A játéknak olyan érzelmi motiváltságúnak kell lennie, hogy maradéktalanul megvalósuljon benne az a gyermeki önkéntesség, szabadság, amely boldoggá teszi a gyermeket és kielégíti vágyait. A játék integráló tevékenység, a spontán tanulás színtere, mely számtalan ismeretre, tapasztalatra ad lehetıséget, ugyanakkor a legeredményesebben szocializál. A játékban jelenik meg a gyermek önmagáról, a környezetérıl szerzett ismereteinek összessége, ugyanakkor érzelmi életének a fejlıdését is alapvetıen befolyásolja. Játék közben a gyermek az összes képességét aktivizálja. Megfigyel, cselekszik, következtet, összefüggéseket fedez fel. Megismeri a dolgok fizikai tulajdonságait. Átéli a játszótársakkal való együttmőködés fontosságát, örömét. Gyakorol, bevés, megpróbálja a maga módján „meghódítani a világot”. Így építi fel a saját világképét. Az élmények, tapasztalatok összessége során fejlıdik, alakul, testi és lelki értelemben egyaránt. Feladataink: -
1. Az átalakított csoportszobákban és udvari játszóhelyeken megfelelı hely, idı, és élmények biztosítása a különbözı játékfajtákhoz, a szabad játékhoz.
41
-
2. Nyitott ház módszerének megvalósítása az óvodában. A kötetlen játék így az állandó csoporton kívül a gyermek egyéni döntése alapján másik csoportszobában is folytatódhat.
-
3. Állandó viselkedési szabályok bevezetése, amelyek érvényesek az összes gyermekre
-
4. Az elıre elkészített játékok túlsúlyát fokozatosan a természetes anyagok váltják fel. (pl.: növényi termések, – kagyló, csiga – különbözı textilek, kövek…)
-
5. A gyerekek életterének, játszóhelyének kialakításakor legyen mód a visszavonulásra, a kuckók építésére.
-
6. A gyerekek maguk is határozzanak meg játékszabályokat, melyekrıl dönthetnek.
-
7. Adjunk módot arra, hogy játszóhelyüket elképzeléseik szerint változtatassák
-
8. Nyílt kínálatok a természetes anyagokkal való ismerkedésre – barkácsolás, szerelés, szétszedés …stb. A gyermekek változó szükségleteit messzemenıen veszi figyelembe a szituációorientált
pedagógiai
munka.
A
rugalmas
térkiképzéssel
a
gyermekek
érdeklıdésének, igényének megfelelıen alakítható az élettér. Szituációt teremtı módon dolgozik az az óvónı, aki ugyan anyagot, idıt és teret bocsát rendelkezésre, esetleg ötleteket is ad, de szabad teret kapnak a gyerekek ahhoz, hogy az intenzív játék kifejlıdhessen. A gyermekek viselkedése az egész játék menetét meghatározza. A differenciált játékfolyamatok ösztönzı tanulási lehetıségeket jelentenek. A szabad játék erıteljes strukturális változásokat is hozhat a csoport életében, amelyre mindig meg kell találni a helyes pedagógiai választ. (Indirekt hatások!) A hallott bibliai történetek tapasztalataink szerint természetes módon épülnek be a gyermekek játéktémáiba. A gyermek minden ismeretét felhasználja ebben a tevékenységben, így az élményszerően elıadott történetek meg is jelennek, legtöbbször szituációs szerepjátékaikban, esetleg dramatizálva.
42
Fontos, hogy a gyermek játék közben olyan magatartásformákat sajátítson el, amelyek egyben készséges, alkalmazkodó, szeretetteljes együttmőködést is jelentenek. Így nyílik mód a gyakran negatív hatások kompenzálására. Mivel a bibliai történetekben a szeretet gyızelme a legfontosabb, ezért a játékfajták mindegyikében vonzó módon jelennek meg a gyermek számára. Várható eredményeink: -
az óvodás évek alatt a játék a világ megismerésének alapvetı eszközeként egyedülálló módon közvetít ismereteket, tapasztalatokat, melyekre építeni lehet
-
a szociális érés a játék segítségével válik teljes körővé
-
a gyermek összes képességét alapvetıen fejleszti
-
emocionális hatása, a lelki érés egyik fı eszköze
-
érdeklıdése a világ felé, együttmőködése társaival a játék segítségével alapozódik meg.
43
14.2 A természeti és tárgyi világ megismerése Óvodánkban az élet közeli tanulás, a valódi tapasztalatok szerzésének lehetıségei segítik a gyermekeket abban, hogy az ıket körülvevı világot mind jobban megismerjék, minél teljesebben eligazodjanak szőkebb és tágabb környezetükben. Mivel teljes információs anyagot kapnak, ez több, mint a materialista világnézet viszont az istenhit fogalmába beletartozik a materiális világ is. A tárgyakkal, különbözı anyagokkal való ismerkedés élményt jelent a gyermekek számára. A tulajdonságok megismerése közben nemcsak a hasznosság értéke jelenik meg, hanem a környezetünkben található szépségekre is felhívhatjuk a gyermekek figyelmét (esztétikai nevelés). A körülöttünk lévı világ nemcsak arra való, hogy megismertessük, vagy tárgyi ismeretként beépítsük a gyermek tudatába. Sokkal fontosabb, hogy a gyermek otthonosan érezze magát abban a szőkebb illetve tágabb környezetben, amelyben él, s hogy közösen csodálkozzunk rá a teremtett világ szépségeire! Feladataink: -
1. A természeti jelenségek, változások megfigyelése váratlan élményt jelentsen. Olyan különleges pedagógiai helyzetet, amely a szituációorientált pedagógiai munkát alapvetıen meghatározza.
-
2. A megfigyelések, tapasztalatok a valóság minél sokoldalúbb megismerését tegyék lehetıvé.
-
3. A természeti környezet, a teremtett világ megóvásának lehetıségeit mutassuk be a gyerekeknek.
-
4. A természeti és tárgyi világ megismerése során a gyermekek szerezzenek matematikai
tartalmú
tapasztalatokat.
(Idıbeliség,
térbeliség,
mennyiségek, kiterjedések… stb. ) -
5. A gyermekek élethelyzetei váljanak tanulási szituációkká.
-
6. Együtt csodáljuk meg a teremtett világ szépségeit.
44
relációk,
A gyermekek elsısorban a felnıttek segítségével ismerkednek meg az ıket körülvevı világgal. A környezet iránti szeretetet úgy tudjuk megalapozni, ha a gyermekekkel együtt fedezzük fel azokat a kapcsoló pontokat, amelyek benne és a természeti környezetben is megtalálhatóak. Ez úgy valósulhat meg igazán, ha a gyermekek környezetüket sajátjuknak érzik. Erre ad jó lehetıséget a bibliai szemlélet, mely szerint: „ Isten szeretetre hozta létre a világot és benne az embert !” A csupán anyagi világot nem lehet szeretni! A szeretet mindig személyes kapcsolatot jelent. Alapvetıen más a viszonyunk a természethez, ha az egy véletlenszerő evolúciós folyamat következménye, mintha a Teremtı Szeretet mővének tekintjük. /1 Jn. 4,18 / Ez a szemlélet segít abban bennünket, hogy a környezetünkben élık felé krisztusi szeretettel forduljunk. Ebbıl a megközelítésbıl fakadhat egy olyan gyakorlati nevelés, viszonyulás az élı természethez, amelyben a gyermek érzelmi alapokon állva szereti és éppen ezért védi, barátságosnak tartja és azzá formálja környezetét. A matematikai tapasztalatok szerzése közben a gyermek nemcsak logikai mőveletek alapjaival ismerkedik meg, hanem biblikus szemléletét is erısíti az a tény, hogy a Biblia képanyaga pozitív, megerısítı, elmélyítı hatást gyakorol a matematikai ismeretekre is. ( pl. Kenyércsoda története – /Jn.6. fej. /) A jézusi parabolák sajátos logikai rendszert alkotnak nemcsak a matematikai– logikai gondolkodás, hanem a humán gondolkodás irányában is. A bibliai történetek feldolgozásakor ezért néhány ésszerő következtetést elvárhatunk a gyermektıl a hallottakkal kapcsolatban is. Az óvodáskor végére: A gyermekeink megtanulják, és megértik, hogy Isten ezt a szép világot szeretetbıl adta nekünk embereknek, hogy óvjuk, védjük, ırizzük. (Kultúrparancs – /1. Móz.1.28./)
45
-
Megtanulják, hogyan védjék környezetük élıvilágát – együttmőködve ebben, embertársaikkal.
-
Az óvodás évek alatt elsajátított óvodai és otthoni példák alapján törekszenek majd természeti és tárgyi környezetük esztétikus kialakítására.
-
Tudják:
Teremtınknek
köszönhetjük
embertársainkat,
Neki
tartozunk
felelısséggel mindazért, amit a világban teszünk. Az információs háttér, mely természeti és emberi környezetük jobb megismerését teszi lehetıvé, az emberiség történelméhez alapvetıen hozzátartozik.
46
14.3. Mozgás és egészséges életmód: A mozgás a kisgyermek lételeme. Az egészséges életmód kialakítása, a testi fejlıdés elısegítése nem képzelhetı el a gyermekek alapvetı mozgásigényének kielégítése nélkül. A testi nevelés emellett a személyiségfejlesztés része, is, mint ahogy a testi egészség is szorosan összefügg a harmonikus lelki élettel. A szabad mozgás lehetıségek megteremtése a gyermekek jó közérzetének biztosításához szükséges. A lelki nevelés kiemelt szerepe nem jelenti azt, hogy a testi képességek fejlesztése ne lenne fontos a számunkra. A mozgás egészségmegırzı szerepe nélkülözhetetlen óvodásaink életében. A legoptimálisabban úgy ırizhetjük meg a gyermek egészségét, ha minél hosszabb idıt tölt a szabad levegın. Ugyanakkor edzettséget, állóképességet szereznek a mozgásos játékok közben. Tudjuk, hogy a gyermekek eltérı mozgásigénnyel rendelkeznek, ezért a nap különbözı szakában megfelelı idıt és lehetıséget biztosítunk a tornatermi és az udvari mozgás lehetıségek számára. A szabad játék – szabad mozgástér, a gyermekek számára élettanilag is fontos lehetıségek a fejlıdésre. Anatómiai–élettani szempontból megfelelıen szervezett prevenciós céllal végeztetett mozgások is szükségesek az egészség megóvása, a fejlıdés érdekében. Ezek
tartalmazhatnak
természetes
mozgásokat,
mozgásos
játékokat,
szabályjátékokat, prevenciós gyakorlatokat szerekkel, felszerelésekkel, esetleg a csoportszoba apróbb eszközeivel… stb. Feladataink: -
A gyermekek mozgásigényének kielégítése a szabadban és a tornateremben.
-
Változatos és fejlesztı tornaeszközök használata a mozgásfejlıdés elısegítése érdekében
-
A gyermekek egészségének megóvása érdekében a tiszta, egészséges, biztonságos környezet megteremtése.
-
Prevenció, korrekció mozgás és tartásjavító foglalkozások szervezése szakszerő segítséggel. 47
Az egészség megırzése az edzettség az egészséges életmód szokásainak kialakításában az óvodának szorosan együtt kell mőködnie a családdal. Hiszen a kényelmes öltözet, lábbeli ugyanúgy az egészséges életmód része, mint a higiénikus, tiszta pormentes környezet. Kérésre a tej- és lisztérzékeny gyerekek ellátásában aktívan részt vesznek óvónıink, segítve a szülıket ebben is. Tapasztalati tény, hogy a gyerekek testi fejlıdése nem csak életkoruktól függ. Az óvodásnak szüksége van bíztatásra a mozgásfejlıdés során, szüksége van erejét meghaladó próbálkozásokra. Óvodánkban az ügyesebb, fejlettebb, teherbíró gyerekek testi képességeiket felhasználhatják arra, hogy gyengébb, ügyetlenebb társaiknak segítsenek. Nem egymás legyızése a fontos, hanem az egymás sikereiben való közös öröm! Az akarati tulajdonságok fejlesztésében a keresztyén megközelítés azt jelenti, hogy örülünk, ha a nálunk gyengébbnek segíthetünk és együtt örülünk egymás teljesítményének! A testi és lelki egészség szoros kapcsolatából következik, hogy lelki nevelés nélkül a testnevelés sem lehet igazán hatékony. A jó közérzethez nem elég a testi képességek fejlesztése. Szükséges a belsı harmónia biztosítása is. A testileg fejlett, de lelkileg visszamaradt gyermek, erejét fitogtató, agresszív, antiszociális lesz. A keresztyén szeretet ellenben arra ad késztetést, hogy a testi fölényt pozitív irányba, egymás segítésére használjuk ki (pl. a gutaütött béna gyógyulásának története, ahol társak segítenek a betegnek). Ez a szemlélet segít abban, hogy a mozgásszervi beteget vagy átmenetileg sérült gyermeket óvják, védjék, segítsék társai.
48
A keresztyén szemléletben a test és a lélek szerves egységet alkot. Az óvodáskor végére várható eredmények: -
A gyermekek megfelelı biztonsággal rendelkeznek az alapvetı mozgásformák gyakorlása során.
-
Képesek összpontosítani, kitartóan egy-egy mozgás feladatra figyelni.
-
Rendelkeznek megfelelı jártassággal, készséggel a tornatermi és az udvari mozgás lehetıségeket illetıen.
-
Megfelelıen edzettek, állóképességük, kitartásuk, életkoruk szerint alakul.
-
A környezetükben segítségre szoruló társakkal szeretettel, együttérzéssel törıdnek.
-
Környezetük tisztaságára vigyáznak, annak megırzésében aktívan részt vesznek.
49
14.4. Ének – zene – ritmika A zenei együttlét örömforrás – társas öröm; – megalapozza a zenei anyanyelvet. Ugyanakkor a zenei élmények, az éneklés növelik a gyermek magabiztosságát. A mozgás, a ritmus, a zene egymástól elválaszthatatlan egységben jelent zenei élményt az óvodáskorú gyermek számára. A globális zenei tevékenységekben, csoportos játékokban a közös mozgás, éneklés a legnagyobb öröm forrása az óvodában. A zenét is hasonlóan élik meg, mint az anyanyelvet. Számukra a muzsika, a hangulatok, az érzelmek, a jó közérzet fontos kifejezıje. A szituációorientált pedagógiai munka és a projekt rendszerő tanulás lehetıségében a gyermekek számára természetesen adott a lehetısége a szabadon kezdeményezett éneknek, énekes játéknak illetve az óvónı által felajánlott zenei tevékenységeknek. Feladataink: -
1. A gyermekek éneklési készségeinek fejlesztése (a mozgás, a hang, a szöveg összekapcsolásával)
-
2. Zenei élmények együttes átélése, zenei anyanyelv megalapozása.
-
3. Igényes világi és egyházzenei anyagokkal való ismerkedés az adott korcsoport képességszintjének megfelelıen
-
4. Népi gyermekjátékok megismertetése
-
5. A zenei élmények befogadásához szükséges szervezeti keretek biztosítása.
-
6. Nyelvi
képességfejlesztés
mondókákkal,
gyermekdalokkal,
zenei
képességfejlesztı játékokkal. Az éneklés, az énekes játékok a gyermekek esztétikai érzékét is fejlesztik, ugyanakkor
néphagyományaink
a
nemzettudatot
erısítik,
az
egyházi
gyermekénekek pedig a bibliai történetek elmélyítésének nélkülözhetetlen eszközei.
50
Az óvodai hittanoktatás szerves része az egyházi gyermekénekek bemutatása, tanítása. Ezek az adott bibliai történethez kapcsolhatóan segítik a történet mélyebb átélését, és mivel rendszerint mozgással, játékos utánzó mozdulatokkal kísérve tanulhatók, közös élményt is jelentenek. Egy-egy ének koreográfiája a gyermekek számára ismerıs mozdulatsorok játékos utánzásával örömforrássá válik tanulás közben. A tiszta, szép éneklés, az ének szeretete óvodánkban alapvetı követelmény. A zene, az ének koreográfiával kiegészítve fejleszti a testi képességeket is. Nemcsak passzív hallgatója, illetve reprodukálója a zenének a gyermek, hanem mozgásával, énekével egyéniségének megfelelı kifejezési rendszert alakíthat ki. Így az auditív örömélmény vizuálissá, érzékelhetıvé válik a gyermek számára, nem utolsósorban esztétikai érzékét is alakítva. A gyermekre sokkal inkább hatással van a mozgással egybekötött éneklés, mint az egyszerő énektanítás. Rendelkezésünkre áll az igen gazdag egyházi énekanyag, kifejezetten a gyermekek számára összegyőjtve, amely óvodai használatra is alkalmas. Az óvodai dalanyag figyelembe veszi a gyermekek életkori sajátosságait. (hangterjedelem, ritmus stb.) Ezt egészíti ki az egyházi énekanyag, ami ugyanolyan bonyolultabb, mint a gyermekek számára elıírt, mégsem jelent problémát, hiszen a nehezebb énekek zenehallgatásra használhatók. Másrészt tisztában vagyunk azzal, hogy a gyermekek sokkal több és gazdagabb zenei anyagot képesek befogadni, a kötelezınél. Az óvodásaink zenei képességeinek természetes kibontakozását nem leszőkíteni, hanem erısíteni szeretnénk. A gyermekek által ismert mozgásformák kibıvülnek a sajátosan egyházi (egyéni) jellegő mozdulatokkal, melyekben az egyházi jelképrendszer is kifejezésre jut.
51
Tapasztalataink szerint új, általában az óvodai zenei nevelésben nem használt, nem hallott hangszerekkel való ismerkedés a zenei nevelést gazdagító lehetıségek óvodánkban (pl. gitár, szintetizátor, templomi orgona). Az orgona a világ zeneirodalmának kiemelkedı, a gyerekek számára is érthetı evangélikus egyházzenei mővekkel való ismerkedést tesz lehetıvé. A gitár és a szintetizátor az elıítéletekkel szemben jól használhatók a magyar népzene interpretálásában is. Az óvodánkban összeállított egyházzenei anyagok jórészt népi ihletésőek. (Pl. Jertek énekeljünk… c. énekeskönyv) Az evangélikus egyházon belül megjelent óvodai egyházzenei anyagot is beépítjük a zenei nevelésünkbe. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a gyermek tiszta éneklésének kialakulását elısegítsük, ugyanakkor a zenei kreativitásuknak minél több teret biztosítsunk. Az Orff-zenével, mint zenei irányzattal és a hozzá szükséges hangszerekkel, eszközökkel való ismerkedés lehetıséget biztosít a jövıben gyermekeink ritmusérzék-fejlesztéséhez is. A zenehallgatás és a különbözı tevékenységek kapcsolata a gyermek esztétikai érzékét fejleszti, személyiségét gazdagítja. A változatos módon közvetített zenei élmények során válik érdeklıdıvé, nyitottá az ének, a zene iránt. Az új hangszerekkel, új hangzásokkal való ismerkedés a zenei anyanyelv gazdagítását jelenti a gyermekek számára. Szabad lehetıségeket szeretnénk adni a zenei kreativitásnak, fantáziának, oly módon, hogy a gyerekek maguk alkothassanak dallamokat, melódiákat. Ismert dalokat saját elképzeléseik alapján is próbáljanak meg elıadni. Törekszünk arra, hogy ritmus és ütemérzésük fejlesztése érdekében változatos eszközök, lehetıségek, álljanak a gyerekek rendelkezésére. Saját maguk is szívesen próbáljanak egyszerő hangszereket megszólaltatni. Az óvodás évek végén a várható készségek szintje: 1. A gyermekek szívesen játszanak énekes játékokat, népi gyermekjátékokat. 2. Bátran és szívesen énekelnek egyedül és együtt is. 3. Képesek megkülönböztetni a zenei fogalompárokat. 52
4. Kreatívak, ha dallamot, ritmust, mozgást kell vagy szeretnének rögtönözni. 5. A ritmusok világának ismerete életkoruk szintjén valósul meg. 6. Szívesen hallgatnak zenemőveket, énekeket. 7. Sajátjuknak érzik a megismert népi gyermekdalokat, énekeket, és a megismert egyházi gyermekénekeket is.
53
14.5. Vizuális nevelés – manuális tevékenységek A különbözı manuális és ábrázoló tevékenységek körében a rajzolás, festés, mintázás során nemcsak színek, formák megismerésére fektetünk hangsúlyt, hanem a különbözı anyagok tulajdonságainak érzékelésére is. Együtt fedezzük fel a gyermekekkel, mennyi mindent lehet, mi mindenbıl és mivel létrehozni. A felnıttekkel együtt történı közös tevékenység, felfedezés öröme így élményforrássá válik. Isten azért adott nekünk kezeket és érzékszerveket, hogy alkothassunk a magunk örömére is. A különbözı technikák felhasználásával a megismert bibliai történeteket is megjeleníthetjük, ezzel a gyermekek kommunikáló, térbeli tájékozódó képességét is fejlesztjük. Tér-, színés formaképzeteiket gazdagítjuk. A bibliai történetek feldolgozásához igényes szemléltetı eszközöket használunk, így ébresztgetve esztétikai érzéküket, a szép iránti nyitottságukat. A vizuális nevelés sokrétő, sokszínő tevékenységet takar. Az anyaggal való játék örömét, az alkotás élményét adja a gyermekek számára. Kezdetben ugyanis nem az eredmény, hanem a tevékenység a fontos. Feladataink: -
a gyermekek alkotó tevékenységéhez szükséges feltételek megteremtése
-
alkotó kreativitásuk kibontakoztatása
-
a vizuális látásmód megalapozása
-
a mőalkotások megismerése
-
a környezet esztétikus kialakításával, a szép iránti igény felkeltése Fontos feladatunk, hogy a gyermekek alkotó fantáziájának képi megjelenítésére teret adjunk. A célszerőség és az esztétikum legyen fı szempont az eszközök alkalmazásánál. A gyerekeknek legyen módjuk arra, hogy bármikor kedvük szerint végezhessenek ábrázoló és manuális tevékenységeket.
54
A technikai kivitelezést, az anyagokkal való bánásmódot kell megmutatnunk, de nem kell megmondanunk mit csináljanak. Amíg alkotnak, az is játék a gyerekek számára. Az eredményt lehetıleg ne minısítsük. Jó, ha a gyerekek általában természetes anyagokkal dolgoznak, azokkal hoznak létre valamit. A természetes anyagok, a gyerekeket körülvevı eszközök, üzenetet hordoznak a teremtett világról. Juttassuk óvodásainkat olyan élményekhez, lehetıségekhez, amelyek segítik ıket, hogy környezetük gazdag szín és formavilágát életkoruk, fejlettségük szintjén megjeleníthessék. Kedvük és tetszésük szerint vehessenek részt az alkotó tevékenységekben. Legyenek térbeli tapasztalataik az ıket körülvevı környezet átalakításában, pl. közösen elkészített díszítı eszközök segítségével. A gyermekek a vizuális élmények hatására az alkotó-ábrázoló tevékenységekben tulajdonképpen személyiségük egy darabját jelenítik meg a számunkra. Rajzaikban, munkáikban megjelennek örömeik, szorongásaik, fantázia és élményviláguk. Számunkra pedig értékes üzenethordozók a gyermekek ábrázoló munkái. Az óvónı ízlése, mint modell, követendı példakép lehet a gyermek számára. Egyegy csoportszoba színvilága, a tárgyak, a dekorációk üzenethordozók, ízlésformálók. Ajánlatos, hogy a csoportszoba dekorációi tükrözzék az évszakok változásait, a gyermekek speciális érdeklıdését, a különbözı tevékenységek, játéktémák alakulását. Fontos, hogy a szülıket is bevonjuk a csoportszoba, az udvari játszóhelyek kialakításába, a környezet szépítésébe. A bútorok színe, formája, a dekoráció a falon, a megvilágítás, mind az esztétikai nevelés hatásos eszköze. A vizuális nevelés jelenleg még nem kellıen kiaknázott területe a videotechnika. Ezalatt nem csupán kész rajzfilmek levetítését értjük, hanem ha lehetıségünk adódik rá, a videokamera használatát is megpróbálhatjuk. A gyermek így önmagával, mint kívülállóval szembesülhet, önismeretét fejleszthetjük. A videofelvétel vissza nem térı helyzeteket rögzít így a gyermek kontrolálhatja önmagát általa.
55
Az óvodáskor végéig elérendı céljaink: -
Egyéni elképzeléseik alapján jelenjenek meg a képalkotás során a gyerekek élményei, elképzelései.
-
Alkotásaikra a szín - és formagazdagság jellemzı.
-
Rá tudnak csodálkozni a szépségekre környezetükben.
-
Megfelelı értékítélettel rendelkeznek, igényesek környezetük kialakításában.
-
Életterüket bátran átalakítják, kedvük szerint dekorálják.
-
Örülnek saját és társaik alkotásainak.
-
Nemcsak az emberi alkotásokban, hanem a teremtett világ szépségeiben is tudnak gyönyörködni.
56
14.6. Anyanyelvi és irodalmi nevelés Az anyanyelvi fejlesztés az egyik legfontosabb nevelési terület, mely áthatja a gyermekek mindennapjait. Mint a kapcsolatteremtés elsıdleges eszköze, alapvetıen befolyásolja a személyiségfejlıdést. A gyermekek értelmi fejlıdésének alapvetı eszköze, ugyanakkor tükörképe a gyermek aktuális állapotának, mint a pillanatnyi érzelmi helyzet jelzıje. Az óvodás gyermek már az anyanyelv alapjaival érkezik a szülıi házból, olyan szóismerettel, melyet a körülötte élıktıl megtanult. Az óvodás évek alatt a beszédértés, a szókincsgyarapodás, a tiszta hangképzés óriási fejlıdésen megy keresztül. A gyermekek megtanulják a kommunikáció, a beszédkapcsolat alapvetı elemeit.
A
szavak
hangulatának,
hatásának
érzelmi
átélését
naponta
megtapasztalják társaik között. Nem mindegy, milyen nyelvi élményekben részesül a gyermek, nem mindegy milyen kommunikációs hatások érik. A játék, a különbözı tevékenységek és a mese, a gyerekek számára létfontosságú érzelmi, gondolati kapcsolatok kiépítését teszi lehetıvé. Erkölcsi–esztétikai nevelésük alapvetı eszköze az irodalmi mővek megismerése. A jó ritmusú, hangulatos mondóka, vers, a költıi képek kifejezı ereje erıteljesen hat rájuk, a zeneiség különleges öröm a számukra. Az anyanyelv megismerésének tiszta forrása a magyar népmese, a kiszámolók, mondókák, versek. Sokféle spontán tevékenységhez kapcsolható a mesélés, a verselés, mondókázás, mely élmény a gyermekek számára, ugyanakkor nyelvi készségeik fejlesztését is elısegíti. Feladataink: -
igényes irodalmi anyagok összeállítása
-
az életkorra jellemzı nyelvi tartalmak biztosítása (mese, vers, bábozás, dramatizálás, történetek bemutatása )
-
az életkori hangképzési problémák javítására anyanyelvi játékok szervezése
57
-
a gyermekek nyelvi képességének fejlesztése (érthetı, kifejezı beszédkészség kialakítása )
-
az anyanyelv és a Biblia nyelvének kapcsolatával szókincsgyarapítás.
-
komplex mővészeti nevelés a különbözı mővészetek kapcsolópontjainak segítségével.
-
mintaadással a nyelvi és a kommunikációs képességek fejlesztése
-
az anyanyelv szépségének, kifejezıerejének megismertetésével az önkifejezés megalapozása Az anyanyelvi nevelésre a hittan foglalkozások vezetésénél is gazdag lehetıség kínálkozik. A foglalkozásokon a teljes személyiség nevelıdik, mivel a Biblia, mint irodalom, is rendkívül alkalmas az emberi kapcsolatok tanítására, modellnyújtásra. A bibliai történetek egy régmúlt világot tárnak a gyermekek elé úgy, hogy az emberiség földi életét döntıen befolyásoló kérdésekrıl esik szó bennük. Ezáltal úgy ismerkedhetnek meg a régen élt emberek életével, hogy rácsodálkozhatnak arra: napjainkban is hasonló problémákkal, örömökkel, találkozhatunk. A bibliai történetek hatása a népmesékhez hasonló. Nagymértékben segítik a fantázia fejlıdését, a belsı képalkotást, de színes mondanivalójukkal együtt jár a gazdag, választékos szókincs is. A gyerekek olyan új szavakkal, fogalmakkal ismerkedhetnek meg, melyekkel máshol nem találkozhatnak. Sok esetben ezek a kifejezések jelentik a mővészet nyelvének alapjait is. A bibliai történeteknél a kimondott szóhoz mindig gazdag képi világ társul, segítve az érzelmi élet gazdagodását, a szavak mélyebb értelmének megértését. Így például a pásztor képe sokkal többet jelent, mint egy foglalkozás alaptémájának fı alakja. A gyermek a Pásztor és a nyáj belsı kapcsolatát is átélheti. /Lk. 15. fej. / E történetek maguk is népi környezetben születtek, ezért közel állnak a magyar népmese világához, és így a gyermek lelkéhez is.
58
A történetek átadása nagyon igényes feladat, mely nagy felelısséget ró a hitoktatóra. Nagyon fontos, hogy szép magyar nyelven, átéléssel, szuggesztív erıvel történjen a tanítás. Az egyházi óvodában nevelıdı gyermekek a hitélet gyakorlása során olyan nyelvi kifejezéseket ismernek meg, melyek segítenek megérteni a teremtett világ rendjét ahol a legfontosabb szabály és lehetıség a boldogabb életre: a társakhoz főzıdı szeretetkapcsolat, amely úgy valósul meg maradéktalanul, ha egyben Jézus Krisztushoz főz bennünket. Így válik a Bibliai történetek megismerése a vallásos nevelés során egy olyan jelrendszerré a gyermekek számára, amelynek segítségével tájékozódhatnak az emberi viszonylatokban, megélhetik az ok és következmény összetartozását. Példát láthatnak általános és szokatlan élethelyzetek megoldásának lehetıségeire a természetben és a társakkal való viszonyban egyaránt. Egyházi óvodánkban az anyanyelvi – irodalmi nevelés a gyermekek személyiségformálódásában olyan mély struktúrákat érint, amely alapvetıen meghatározza a gyermekek érzelmi, értelmi és nyelvi fejlıdését. Segítségével kultúrát, mőveltségi tartalmakat adunk át valamint lehetıséget arra, hogy a gyermekek ebben az életkorban gyakorolhassák az egymásra figyelést, a kapcsolatteremtést, a megértés és kifejezés örömét, a másikkal való bánni tudás képességét Megtapasztalhatják, hogy a kimondott szónak hatása van embertársaikra, ezért nagy kincsként kell bánnunk vele. Isten a beszéd készségét szeretetbıl adta az emberiségnek, hogy nemcsak egymáshoz, hanem hozzá is utat találjunk az imádság segítségével. Várható eredményeink az óvodáskor végén: -
A gyermekek rendelkeznek azzal a szóbeli kifejezıkészséggel, mellyel tapasztalataikat, érzelmeiket, gondolataikat közölni tudják környezetükkel.
-
Rendelkeznek olyan alapvetı kommunikációs képességgel, mely lehetıvé teszi számunkra a kontaktusteremtést.
59
-
Beszédképességük segíti önkifejezésük megvalósulását.
-
Érdeklıdnek az írott nyelv iránt.
-
A nyelvtanilag helyes, tiszta beszédképesség segíti az iskolai tanulás megkezdését.
-
Szókincsük gyarapodása további dramatikus játékok játszását teszi lehetıvé, fantáziájukat fejlesztve.
60
14.7. Munkajellegő tevékenységek: Az óvodai életet végigkíséri az ellátásra törekvı nevelés, amely által a gyermek önálló személyiséggé fejlıdik közben és megtapasztalja az önfegyelem, a kitartás szükségességét. Óvodánkban a gyermekek aktív, tevékeny részesei a természetes élettérben adódó tapasztalatszerzésnek. Ismereteiket felhasználhatják a mindennapok során, képességeiket kipróbálhatják egy-egy célra irányuló tevékenységben. Játékidıben természetes módon, de bármilyen más élethelyzetben is lehetıségük munkavégzésre. Kezdetben önmagukért, saját szükségleteik kielégítéséért dolgoznak, majd késıbb szívesen, végeznek munkát társaikért, vagy a felnıtt kérésére is Valós szükségleteiket elégítik ki, pl. akkor, amikor maguk és társaik számára készítnek uzsonnát, salátástálat, gyümölcssalátát…stb. Az ünnepi készülıdések során a felnıttek irányításával, társaikkal együtt segítenek a teremrendezésben, ajándékkészítésben. Az élı környezet ápolása (növények, állatok gondozása, kerti munka) természetes módon alakítja ki bennük az élıvilág megóvására való törekvést, környezetük védelmét. A gyerekeknek módjuk van arra, hogy kisebb csoportban a szükségletek szerint vállalják alkalmi megbízatások teljesítését. A nagyobbak szívesen javítanak, barkácsolnak. Az udvari barkácsmőhelyben valódi szerszámokkal ismerkedhetnek meg, valódi anyagokon próbálhatják ki a különbözı munkafogásokat. A gyermekmérető eszközök a testi épségüket nem veszélyeztetı munkák végzését biztosítják. Feladataink: -
1. A gyermekek jussanak el a saját maguk számára végzett önkiszolgáló tevékenységtıl a társak, a közösség számára végzett munkáig.
-
2. Ismerjék fel, hogy a környezetük alakítása, óvása értékes feladat, hasznos megbízatás.
61
-
3. Az élı környezet gondozása ébressze fel a teremtett világért érzett felelısségüket.
-
4. A munkavégzés ne legyen kényszerbıl vállalt feladat a számukra. A gyermeki munka megszerettetésén keresztül kívánunk olyan készségeket, tulajdonságokat megalapozni, melyek a gyerekek akarati tulajdonságait, kötelességtudatukat, egymásért érzett felelısségvállalásukat erısíti. A gyermekek számára a munka még játékos jellegő, tehát örömet jelent. Nem kényszer, hanem egy szeretett lénytıl, Istentıl, az Úr Jézustól kapott feladat. Biblia alapon igyekszünk ezt a tudatot erısíteni a gyermekekben. Az ember tevékenysége több, mint önfenntartás. Istenhez hasonlóan alkotásra képes. Ennek örömét a gyermek is átélheti a maga szintjén, ha létrehozhat valamit, ha kedve szerint alakíthatja a felnıtt segítségével környezetét. Az óvodás gyermek még érdek nélkül örül munkája gyümölcsének. Vigyáznunk kell, hogy a munka fogalmába ne vigyük bele azt a vulgáris nézetet, hogy az verejtékes és szükségszerően rossz, és csak ellenszolgáltatásért érdemes végezni. A hittan foglalkozásokon ugyanúgy, mint a gyermekek napi tevékenységében messzemenıen figyelembe kívánjuk venni annak a lehetıségét, hogy a játékos keretek között végzett munka jellegő tevékenységek örömforrássá váljanak. Az óvodás számára a manuális tevékenységeknek akkor van igazi értelme, ha az az alkotókészséget is kibontakoztatja. Mennyivel nagyobb örömforrás az a játék, az a barkácsolás, az a tevékenység, amikor a gyermeknek lehetısége van fantáziája és egyéni elképzelése alapján létrehozni valamit, amirıl van egy belsı képe. Alkotókészségnek kibontakoztatása során a gyermek munkatársává válik a felnıttnek. Önként és szívesen segít, hoz létre valamit, ha lehetıséget kap rá. Szeretnénk megalapozni azt, hogy gyermekeink a munkát felnıttként is, hivatásként és örömmel végezzék. A gyermekek a munka jellegő tevékenységeket a vegyes életkorú csoportokban sokkal sokrétőbben, változatosabb körülmények között tudják végezni, mert a feladatokat differenciáltan vállalhatják.
62
A kisebbek kedvet kapnak a próbálkozásokra, az akadályok leküzdésére, a nagyobbaknak lehetıségük van a gondoskodásra, a törıdésre. A munka jellegő tevékenységek módot adnak arra, hogy az alkotások szépségeit bemutathassuk. Fontos, hogy az óvodásévek alatt a gyermekeknek: -
legyen módjuk arra, hogy megismerjék szüleik munkáját
-
együtt végezhessenek munkát az óvoda alakításában, szépítésében (pl. kertépítés, növények telepítése)
-
legyen
lehetıségük
arra,
hogy
egyéni
adottságaiknak,
érdeklıdésüknek
megfelelıen próbálkozzanak különbözı munkák elvégzésével -
kapjanak
bíztatást,
megerısítést
és
megfelelı
mértékő
segítséget
munkatevékenységeikhez Az óvodáskor végére várható eredmények: -
1. A gyermekek a rájuk bízott feladatot, munkát önállóan és szívesen végzik.
-
2. Óvják, védjék és gondozzák az élılényeket környezetükben.
-
3. Tanulják meg egyes munkajellegő tevékenységek célszerő sorrendjét.
-
4. Elemi fokon szerezzenek tapasztalatokat az eszközök, szerszámok használatáról.
-
5. Szívesen végezzenek társaikkal közösen munkát.
-
6. Érezzék át a teremtettségben a munka fontosságát, hasznosságát.
-
7. Az alkotó munka megtapasztalt örömével készüljenek az iskolai feladatok elvégzésére.
63
15. SZERVEZETI ÉS IDİKERETEK 15.1.Hetirend A
hetirendben
a
napirendhez
hasonlóan
vannak
visszatérı,
stabil,
a
rendszerességet, a szokásokat alapozó tevékenységek és ugyanakkor lehetıség van az óvodapedagógus döntése alapján a rugalmasságra. A gyermekek életkorától, az egyházi esztendı eseményeitıl, az évszakok befolyásoló szerepétıl, a személyi feltételektıl és a gyermekek fejlıdési ütemétıl függıen a hetirendben a szabad játék idıtartamának biztosításával, a tevékenységek sokszínő, sokféle variációja lehetséges. A hetirend összeállításának elvei: 1. A hetirendben életkortól függıen naponta biztosítani kell a rendszeres mozgásfejlesztést. A keret és az idıtartam változó. Szervezhetı kezdeményezett, vagy kötött formában. Heti két alkalommal minden korosztály számára kötelezı a testnevelés foglalkozás. A 3–4 évesek számára novembertıl fokozatosan vezethetı be – a gyermekek eltérı fejlettségét tolerálva – a kötelezettség. Más napokon az óvodapedagógus felajánlja a mozgásfejlesztı szabályjátékokat a résztvevık részképességeinek fejlesztésére törekedve. 2. A vegyes összetételő csoportokban havonta egy alkalommal célszerő a nagyoknak saját korosztályával (más csoportbeliekkel) közös, kötelezı énekzenei tevékenységet szervezni. 3. A felajánlott, választható mőveltségtartalmat integráló tevékenységet célszerő úgy alakítani, hogy naponta folyamatosan legyen lehetıség, a mővészeti tevékenységekre, amelyek a szabad játék keretein belül szervezhetık a korábban már jelzett elvek alapján. A kis és középsı csoportokban a felajánlott tevékenységek választhatók. A vegyes összetételő csoportokban, a nagyok kötelezı, differenciált tevékenységei a kisebbek számára önként választható lehetıségeket jelenthetnek.
64
4. A választható vagy kötelezıen választható tevékenységek egy-egy napon a személyi
feltételektıl
függıen
2–3-féle
tevékenységközpontban
integrált
feldolgozással kezdeményezhetık. A tevékenységek közül az óvodapedagógus a gyermekek választásai és a részvevık fejlettsége alapján, valamint a tevékenység jellegétıl függıen dönti el, hol van a közvetlen részvételére, mintájára és segítı közremőködésére szükség.
15.2. A hetirend ajánlott mintája, a felajánlott tevékenységek rendszere Vegyes összetételő csoport
Hétfı :
Testnevelés
Választható tevékenységek (szülık bevonása )
Kedd
Zenés, mozgásos percek
Kötelezıen választható,
Vers-mese
vagy felajánlott tevékenységek
Szerda
Hittan foglalkozások
Énekes játékok, dramatikus játék
Csütörtök
Testnevelés
Választható vagy kötelezıen
(kezdeményezett)
választható tevékenységek, játékban integrált tanulás
Péntek
Közös élmények szerzése
Környezet megszerettetése (szülık bevonása)
65
15.3. Napirend az életkori összetételtıl függıen Tevékenységek Idıkeretek 3-4 évesek 7-8 órától
Szabad játék - mozgásfejlesztés / kötelezı vagy kezdeményezett / - Felajánlott, választható tevékenységek - Folyamatos vagy kötött tízóraizás Játék a szabadban
4-5 évesek
5-6 évesek
Szabad játék Szabad játék - mozgásfej- mozgás fejlesztés /kölesztés / kötelezı vagy telezı vagy kezdeményekezdeményezett / zett / -Felajánlott, - Választható, választható vagy köteletevékenysézıen választgek ható felaján- Folyamatos lott tevékenyvagy kötött ségek tízóraizás - Folyamatos Játék a vagy kötött szabadban tízóraizás Játék a szabadban
3-7 évesek Szabad játék - mozgás fejlesztés / kötelezı vagy kezdeményezett / - Választható, vagy kötelezıen választható felajánlott tevékenységek - Folyamatos vagy kötött tízóraizás Játék a szabadban
12 óráig
12 órától
Ebéd (kötött formában, elıtte testápolás) Pihenés
Ebéd (kötött formában,elıtte testápolás) Pihenés
15 óráig
15-17-ig
Szabad játék Szabad játék / felajánlott te- / felajánlott tevékenységek / vékenységek/
Játék a szabadban
Játék a szabadban
66
Ebéd (kötött formában,elıtte testápolás) Pihenés és/vagy felajánlott tevékenység
Ebéd (kötött formában elıtte testápolás) Pihenés és/vagy felajánlott tevékenység a nagyoknak
Szabad játék
Szabad játék
Játék a szabadban
Játék a szabadban
15.4. Csoportszervezési kritériumok
Óvodánk nyitott házként mőködik, ami azt jelenti, hogy minden gyermeknek állandó csoportja van ennek ellenére, a szabad játék idején maguk dönthetnek arról, hogy melyik csoportszobában szeretnének játszani (egy-egy szinten).
A gyerekeknek jelentkezniük kell az állandó csoport óvónıjénél, hogy a másik csoportba szeretnének átmenni. Ugyanakkor az új csoportban is jelezniük kell érkezésüket. Az összes helyiségben határozott viselkedési szabályok érvényesek, amelyekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell.
Ugyanígy az udvari játszóhelyeken is szabadon dönthetnek a játéklehetıségek és a játszótársak felıl, minden esetben jelezve együttmőködési szándékukat a felnıtteknek. A gyerekeknek a folyamatosan átalakított csoportszobákban lehetıségük van a visszahúzódásra és arra, hogy játszótársaikat maguk válasszák ki.
67
16. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDİKERETEI Óvodánk nevelési feladatainak ismeretében a pedagógiai munkát alapvetıen meghatározza, hogy a gyermekek nevelése, tanítása szituációorientált pedagógiai módszerek alkalmazásával és projektrendszerő tanulási keretek között zajlik. Ez azt jelenti, hogy az elıtérben nem a tanulás áll, hanem az összefüggések meglátása, amelyek során a tanulás, mint az aktív tett következménye történik meg.
Pedagógiai munkánkat a gyermekek aktuális élethelyzetének figyelembevételével, a csoport és a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük.
A
gyermekek
személyiségfejlesztése
a
szükségletek
megismerésével,
képességeik feltérképezésével kezdıdik. Egyetértünk azzal a megállapítással, hogy a gyermek számára az élethelyzetekben való tanulás biztosítja a maradandó tudást, a természetes, valódi szituációk problémák megoldása által jut igazi leghasznosabb ismeretekhez.
A játék, a munka és a tanulás színterei nem különülnek el az egyes tevékenységekben, hanem komplex módon biztosítják a gyermek fejlıdését.
68
16.1. Szituációanalízis, mint a tervezés csomóés fordulópontja A szituációanalízis eszköz az óvónı kezében, amely segíti ıt abban, hogy megfelelı módon fogalmazhassa meg pedagógiai munkája célját. Segít a megfelelı tartalmak, módszerek kiválasztásában. Tisztázza a csoport helyzetét, sıt a csoport és az óvónı egymáshoz való viszonyát is. Az elemzés szempontjai lehetnek pl. a következık: Mi érdekli ıket? -
Milyen félelmekkel küszködnek?
-
Vannak-e konfliktusok a csoportban?
-
Vannak-e olyan korlátok, amelyek akadályai a gyermekek fejlıdésének… stb. A fenti és további kérdések megfogalmazása és az azokra adott válaszok segítenek a csoport és az egyes gyermek élethelyzetének felmérésében. Az analizálás alapja a gyermekek megfigyelése (megfigyelési napló, jegyzetek készítése). Természetesen az óvónı nem csak saját megfigyelései alapján analizál, hanem a szülık elbeszélései, az óvoda eseményei, a környezetben történt változások, a nevelıtestületi megbeszélések alapján is. A pedagógiai munka lehetséges elemeit katalógusszerően kell összeállítani, melyeket a csoport szituációjának megfelelıen lehet alkalmazni. A szülık bevonása az elızetes tervezésbe azt jelenti, hogy ık is részesei, alanyai lesznek a tanulási folyamatnak. A gyermekek látásmódjának is meg kell jelenni a szituációanalízis során, mert ez biztosítja az optimális fejlıdési lehetıséget. A nyitott tervezésnek – alapvetı irányvonalként kell szerepelnie a pedagógiai tervkészítésben.
69
Az óvónı elsıdleges feladatai e tekintetben: -
Megfelelı biztonsággal és kreativitással válassza ki, hogy mikor milyen elemeket alkalmaz a tervezésben
-
Vegye figyelembe és hasznosítsa a gyerekek ötleteit
-
Érzékenyen reagáljon a gyerekek érdeklıdésének csökkenésére is Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a szituációs módszer szerinti munkához másként kell tervezni. Ez a másként tervezés nem egy mindig hasonló részekben való gondolkodást jelent. Nem hetirend, havirend szerinti periodikus rendszert, hanem a témáktól függı, azokhoz alkalmazkodó idıtartamú tervek készítését igényli. Néhány témát elıre lehet tervezni az egyházi esztendı ünnepei, az évszak eseményei, ill. elıre látható események ismeretében. A rugalmas témakiválasztás sok tervezést igényel. Fontos, hogy legyen az óvónınek egy sok variációs lehetıséget biztosító készlete. A rövid távú tervek, a máról-holnapra történı tervezés a szituációs munka döntı eleme. Az óvónınek kritikusan kell végig gondolnia az elképzelései: valóban megjelennek benne a gyerekek döntései vágyai is? Vagy csak az óvónı törekvései? A nevelıtestülettel való gyakori munkamegbeszélés segíthet a helyes megítélésben. A szituációs módszer a nyitottság minden egyes területébıl építkezik, még akár az utólagosan rögzített megvalósulás irányában is. Ez a módszer megengedi, hogy a gyermekek kibontakoztathassák képességeiket, egyéniségüket, akár másképpen is, mint ahogy azt elızıleg a pedagógus elképzelné. Ez a szituációs módszer igen magas követelményeket állít az óvónı elé. Ellenszere a pedagógiai munka egyhangúságának, elrutinosodásának. Felkelti a gyerekek és az óvónık kreativitását és segít a tevékenységek tovább tervezésében is. A mindennapok során a felnıtt és a gyermekcsoport együttes tervei alapján meglepıen érdekes, új dolgok történnek a csoport életében. Új feladatokkal szembesülünk, új kérdések merülnek fel a mindennapi nevelımunkában. Olyan folyamatról van szó, amelyben szabad hibázni, korrigálni és egyre több dolog sikerül.
70
16.2. A projektrendszerő tanulás gyakorlati kivitelezésének tervezése: Ez a nyílt végő tanulási folyamat szerves része a szituációs munkának. Annak eszközeit, módszereit kiegészíti, pedagógiai hatását felerısíti, segítve ezzel az óvoda alapvetı nevelési célját, mely szerint óvodánkban arra igyekszünk nevelni a gyermekeket, hogy a jelenlegi és jövıbeni élethelyzeteiket megfelelı módon egyre önállóbban kezeljék. A projekt-módszer megvalósításának alappontjai: 1. A téma megkeresése, megfogalmazása, kijelölése 2. A gyermekekkel történı együttes tervezés - rövidtávú (napi) - középtávú (heti) tervek készítése 3. A téma lehetıségeinek feltárása 4. A projekt kibontakoztatásához szükséges források feltárása, személyek bekapcsolása (szülık, lelkész… stb.) 5. A hetiterv véglegesítése (a fontosabb események tevékenységek rögzítése) A projekteknek nem lehet elıre rögzített idıbeli határa, órákon át tarthatnak. A gyermekek érdeklıdése, az együttesen készített tervek megvalósulása dönti el, hogy napokig, hetekig esetleg hónapokig tart egy-egy témakör feldolgozása. A projektekben a teljesség igénye jelentkezik. A gyermeki kezdeményezés elıtérbe helyezıdésével az óvónı szerepe fel- és átértékelıdik, mivel szerteágazó szervezı, elıkészítı szerepe van a projekt tervezésében, kivitelezésében. Lényeges, hogy a projekt megvalósulása közben a gyermekek reagálásait, képességeik fejlıdését, különbözı megnyilvánulásaikat folyamatosan kövesse, illetve rögzítse az óvónı. Így tudja megfelelı módon elıkészíteni a további haladást, illetve a szükséges eszközrendszer biztosítását, ezzel megteremtve a gyermekek tevékenységének feltételeit. 71
Fontos egy-egy projekt végén rögzíteni: 1. A
gyermekek
tapasztalatai
hogyan
fejlesztették
gondolkodási,
problémamegoldó képességeiket. 2. Milyen részképességük fejlesztésére nyílt mód. 3. Hogyan jelent meg a szülıi ház, a szülı véleménye, mint külsı kapcsolat a projektekben.
Az óvodapedagógus az egyénre szabott tevékenység-lehetıségek megteremtésével olyan sikerélményhez juttatja a gyermekeket, amely elısegíti az önbizalom és a társakhoz főzıdı szeretetkapcsolat kialakulását. A gyermekek aktuális élethelyzetének figyelembevétele a lelki nevelés számára is alkalmas teret ad. Mivel a bibliai történetek elmondására természetes módon adódik lehetıség a mindennapok során, ez hozzásegíti a gyermeket egy-egy válsághelyzet, probléma, nehézség leküzdésében. Ezek a történetek egy katarzis megélését teszik lehetıvé egy-egy szituációban, így oldva fel a gyermekek szorongását, félelmeit. A nevelımunka szervezésének idıkeretei, a pedagógiai munka feltételeinek megteremtése csak eszköz, melyeket jól alkalmazva valósulhat meg alapvetı célunk: A teljes ember nevelése keresztyén értékrend alapján.
72
17. AZ ÉRTÉKELÉS ÉS ELLENİRZÉS RENDSZERE Helyi
programunk
értékelési
és
ellenırzési
rendszerét
az
intézmény
minıségirányítási programjában részletesen kidolgoztuk. Az intézményi minıségfejlesztés célja, hogy az óvodánkba járó gyermekek személyiségfejlıdését biztosítsuk az egyetemes keresztyén értékek alapján. A minıségirányítási programban részletesen meghatároztuk a rendszer mőködését. A
rendszer
jogszerő
mőködésének
és
hatékonyságának
alapjait
a
minıségirányítási program tartalmi elemeit, folyamatát a vonatkozó törvények alapján határoztunk meg. A szituációorientált nevelés és projektrendszerő tanulás tág teret biztosít a gyermekek fejlıdésének, az óvodapedagógus jól értelmezett pedagógiai szabadságával. Néhány fontos szempont, amely az alkotó tevékenységek rendszerét segít megvalósítani:
Programunk óvónıink szakmai önállóságára, önellenırzı képességére épít. Megkívánja a szakmai megújulásra való törekvést és a megfelelı belsı igényt a korszerő szakmai ismeretek elsajátítására. A helyi program ellenırzésének és értékelésének elvei: Ha elemezzük és értékeljük a tapasztalatokat, világosan láthatjuk a megvalósulás mértékét. A következı idıszakban 3-4 éves ciklusok eredményeit vizsgáljuk, ugyanis az óvodás kor végén, a várható és megvalósult fejlıdési eredmények összevetése által kaphattunk pontos képet a gyermek fejlettségi szintjérıl.
73
Néhány
szempont,
melyet
a
minıségirányítási
rendszerben
is
megfogalmaztunk: -
A gyermekek neveltségén megjelentek-e a várt fejlesztı hatások?
-
Megfigyelhetık-e azok a pozitív személyiségjegyek, amelyeket be akarunk építeni?
-
Hogyan alakul a gyermek szeretetkapcsolata, társaikhoz való viszonya, szocializációja hogyan valósul meg?
-
Milyen eredményeket hoz a valódi élethelyzetekben történt tapasztalatszerzés, megismerés?
-
A szabad játék és a nyitott ajtó módszere hogyan fejleszti a gyermekek alkalmazkodó képességét, felelısségtudatát?
-
Milyen hatással van a nevelıtestületre a szituációorientált nevelımunka, és a projektrendszerő tanulási modell megvalósulása?
-
Hogyan hatnak az újszerő pedagógiai eljárások az óvónık szakmai tudásának kibontakoztatására?
-
Mit mutatnak a szülık visszajelzései, az elért eredmények megfelelnek-e a elvárásainknak? A fenti szempontok csak néhány megközelítésben jelzik, hogyan értelmezzük a program beválásának, fejlesztésének útját a minıségirányítási rendszeren belül. Az óvoda programjának továbbfejlesztésére, módosítására nevelıtestületi döntés alapján kerülhet sor, melyet az alábbiak indokolhatnak:
-
A közoktatási törvényben, ill. a Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási törvényében lényegi változások történnek.
-
Az intézmény életében és szervezeti mőködésében alapvetı változások következnek be.
-
A fenntartó olyan többletfeladattal bízza meg az intézményt, ami a programban nem szerepel.
-
A szülık részérıl olyan konstruktív javaslatok érkeznek, amelyeket érdemes beépíteni a programba.
74
Az óvoda irányítását és szervezeti felépítését az érvényes SZMSZ tartalmazza.
Óvodánk nevelımunkájának ellenırzési struktúrája Külsı ellenırzés
Intézményi.
Tárgyi,
szakmai,
dologi,
egészségügyi
Belsı ellenırzés Személyi
Az óvodapedagógus a gyermekek
Az óvodapedagógus önellenırzése
fejlıdését értékeli
megfigyeli
A nevelımunka ellenırzése tervezett, illetve spontán módon valósul meg az óvodavezetı részérıl. A feladat és hatásköröket az SZMSZ tartalmazza. Az ellenırzés kiterjedhet: -
a mőveltségtartalmak átadásának, a nevelımunka folyamatának vizsgálatára
-
a nevelési tervek, értékelések készítésére
-
a dokumentumok vezetésének ellenırzésére
-
a gyermekek egyéni megfigyeléseit tartalmazó jegyzıkönyvekre.
-
a fejlıdési mutatók, mérések eredményeinek vizsgálatára
75
Az ellenırzések hatékonyságát növeli, ha természetes élethelyzetekben, tevékenységekben történik a nevelımunka megfigyelése. Az ellenırzés a pedagógiai munka színvonalának megırzését célozza, de a problémák megoldásához is útmutatást kell tartalmaznia. Az ellenırzés és értékelés szempontjainak vizsgálata csak az óvodavezetı és a nevelıtestület kölcsönös bizalmára épülhet. Pedagógiai munkánk valódi értékét a gyermekek fejlıdése, a szülık elégedettsége, a kijelölt célok megvalósulása jelzi. A gyerekek fejlıdési ütemének, képességeik aktuális szintjének nyomon követése fejlıdési füzet vezetésével történik. Az óvodába kerülés után a családlátogatások tapasztalatait és a gyermek alapadottságainak rögzítését tartjuk fontosnak. Egy-egy gyermek bejegyzésekkel,
fejlıdését 3
megfigyelések
éven
át nyomon követjük, rendszeres
dokumentálásával.
Így
kapunk
képet
a
differenciált fejlesztési feladatainkról és így valósulhat meg az egyénre szabott nevelés is. A továbbképzéseken megszerzett segédanyagokat folyamatosan felhasználjuk a mérésekre. Az értékelı megbeszéléseken, heti munkaértekezleteken az óvoda lelkésze is részt vesz, így módja van a gyermekcsoportok tevékenységének, az óvónık nevelımunkájának követésére. A szakmai beszélgetéseken, továbbképzéseken adódik a program gyakorlati megvalósításának és lelki hátterének érzékeltetésére is.
76
Óvodánk írásos dokumentumai: -
Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramja
-
A Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási törvénye
-
Alapító Okirat
-
Mőködési engedély
-
Az Evangélikus „Hajnal” Óvoda helyi programja
-
Szervezeti és Mőködési Szabályzat
-
Részletes házirend
-
Minıségirányítási program
-
Az óvodavezetı éves pedagógiai mőködési terve
-
Belsı munkaközösségek tervei
-
Csoportnapló
-
Az egyéni fejlıdés, fejlesztés dokumentumai (személyiség lapok, megfigyelési jegyzıkönyvek)
-
Felvételi és mulasztási napló
-
Éves zárszámadás, költségvetési dokumentumok
77
18. Kapcsolatok más nevelési színterekkel: Óvodánk kapcsolatrendszerének elvei, megvalósulása Óvodánk a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja gyermekeink fejlıdését. A nyitott óvoda szemlélete, nemcsak az óvónıtársak felé jelent nyitást. Legalább olyan fontos szerepet játszik benne a családok irányába történı odafordulás, hiszen a gyermekek egészséges fejlıdése szempontjából meghatározó jelentıségő a közösség. Óvodánk az otthonossággal, a derős, szeretetteljes bánásmóddal kívánja megteremteni a családias légkört. Minden család közvetít valamilyen értéket gyermeke felé, még akkor is, ha nem minden funkcióját teljesíti maradéktalanul. A szülık erejét gyakran meghaladja a problémáik megoldása, ezért jelenthet nagy segítséget a családokkal kialakított egyenrangú nevelıtársi viszony. A jó partnerkapcsolat segít abban, hogy a az óvónı és a lelkész támasz, segítıtárs legyen a gyermek nevelésében. Szükséges ilyen módon a napi kapcsolattartás, hogy a szülık teljes mértékben tájékozottak legyenek a gyermekükkel történt aktuális eseményekrıl. Programunk lényeges eleme a szülık bevonása az óvodai életbe. Tanácsok, segítségnyújtás, együttmunkálkodás révén tevékenyen részt vehetnek az óvoda mindennapjaiban, a csoportszobák átrendezésében, az óvoda udvarának átépítésében. Ily módon a szülık közvetlenül is megélik az óvodai élet történéseit, s ezáltal megnı a felelısségérzetük intézményünk iránt. A szülık, gyermekek, óvónık együttmunkálkodása olyan közös élményforrás, öröm, melynek pozitív hatása maradandóan kihat az óvodás évekre. A kapcsolattartás
számtalan
formái
között
kiemelt
jelentıségőek
azok
a
találkozások, amelyeken a gyülekezet lelkészeivel, vezetıivel, beszélgetnek a szülık illetve közvetlenül kaphatnak információkat az egyházi óvoda munkájáról, fejlıdési lehetıségeirıl.
78
A gyülekezettel való kapcsolatkiépítés nemcsak az egyházi ünnepi alkalmakon való részvétellel valósulhat meg. Számtalan lehetıség kínálkozik arra, hogy a szülık és az óvoda lelkésze az óvodában is találkozhasson a szülıkkel. Így válik teljessé nevelımunkánk, így valósul meg a családgondozás is óvodánkban. Az egyházzal való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás azt célozza, hogy a gyermekek számára a gyülekezet ne legyen életidegen, hanem a mindennapi élet részévé válhasson. Az egyház, a vallás ugyanis mindig is természetes része volt az emberi életnek. Nagyfokú empátiát, segítı szeretetet igényel a családok értékrendjének átformálása az anyagiak felıl a lelki értékek felé. A gyerekek a vallásos életre vonatkozó ismereteiket viszik haza óvodánkból. Ezeket az információkat, élményeket igazán csak akkor tudják örömmel átélni, ha a szülık jó szándéka segíti ıket ebben. Boldog az a gyermek, akinek szülei vele együtt imádkozva tudják letenni életüket Isten gondviselı kezébe. Célunk, hogy a gyermekek lelki nevelése során a családoknak legyen módjuk az egyházzal, a gyülekezettel való találkozásra is. Az Óvodai Bizottság tagjai a gyülekezet vezetıi, presbiterei segítenek abban, hogy a helyi gyülekezettel, mint fenntartóval folyamatos, élı kapcsolatunk legyen, hogy a felmerülı problémák gondok megoldására azonnali segítséget, megoldást találjunk. Természetesen örömeinkben is osztoznak és ünnepeinken is velünk vannak.
A magyarországi evangélikus óvodákkal, mint társintézményekkel közel egy évtizede folyamatos és rendszeres a kapcsolatunk. Évente több alkalommal nyílik mód a szakmai továbbképzı alkalmakra, találkozásokra egymás intézményeiben. Óvodánk az idei tanévtıl modell a magyar evangélikus óvodák számára, így jelenítve meg a Bajor Tartományi Egyházzal folytatott szakmai együttmőködést.
79
Hivatalos kapcsolatrendszerünkben partnereink: -
a Magyarország Evangélikus Egyház Oktatási Osztálya
-
Evangélikus Pedagógiai Központ
-
Magyar Államkincstár Békés Megyei Területi Igazgatósága
-
Nevelési Tanácsadó
-
Családsegítı Szolgálat
-
Gyermekjóléti Szolgálat
-
a Polgármesteri Hivatal gyámügyi- valamint kulturális osztálya Egészségügyi szervekkel:
-
védını
-
gyermekorvos
-
ÁNTSZ Szakmai kapcsolatunk a város többi óvodájával állandó és kielégítı. A Megyei Pedagógiai Intézettıl szükség esetén információt, szakmai segítséget kapunk. Az Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium falain belül a megkezdett egyházi nevelés természetes módon folytatódik óvodásaink számára, biztosítva a családoknak a lehetıséget, hogy gyermekeik 3–19 éves korig keresztyén nevelésben részesülhessenek. Ez egy olyan egységes nevelési – oktatási rendszert jelent, ahol a lelki értékek ırzése, a keresztyén nevelés eredményei tovább gazdagodnak, mert fontosnak és kívánatosnak tartjuk a megkezdett nevelımunka folytatását az evangélikus iskolában. Tudatában vagyunk annak, hogy a szülık egyéni döntésük alapján választják gyermekük számára a legmegfelelıbbnek vélt iskolát. Meggyızıdésünk azonban, hogy óvodásaink számára a legjobb utat kínáljuk akkor, mikor a keresztyénség értékeit vállaló intézmény felé vezetjük ıket. Nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy az egyházi iskola nyelvi tagozatos iskolaként tovább folytatja az óvodában megkezdett ismerkedést az idegen nyelvekkel; nagy lehetıséget, távlatokat biztosítva gyermekeinknek. Az intézménnyel való ismerkedésre nyílt napokon, kölcsönös látogatások alkalmával nyílik mód.
80
Fontosnak érezzük óvodásaink érzelmi elıkészítését az iskolai életre. A város mővelıdési intézményeivel kialakult állandó kapcsolataink révén a gyermekek részére szervezett kiállításokon, programokon, rendezvényeken rendszeresen részt veszünk. Óvodánk nevelımunkáját alapítványunk, az „Új Reménység” Alapítvány is segíti, különbözı céltámogatások rendszerével, segélyek kiosztásával. Adományokat a gyülekezet tagjai és a szülık adhatnak. A felhasználás módjairól pedig az alapítvány kuratóriuma dönt. A gyermekvédelmi feladataink ellátásáért a következıket tesszük: A szülık anyagi terheinek csökkentése érdekében a gyermekek ellátását az érvényes törvények, rendeletek szerint kedvezményesen biztosítjuk. Indokolt esetben az óvoda az étkezési térítési díjat részlegesen, vagy teljesen átvállalja. A szülıket – ha nehéz élethelyzetben vannak – tájékoztatjuk a gyermekek jogairól és a gyermekek fejlıdését biztosító támogatásokról. Ha szükséges, javaslatokat adunk a támogatás elnyeréséhez. Óvodánk folyamatos kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálattal, mely segíti a gyermekvédelmi feladataink ellátását. Folyamatos tanácsadással állnak rendelkezésünkre jogi és nevelési problémáink esetén. A nevelési tanácsokat a gyermekek problémáinak együttes elemzésével segítik elı. A családokban jelentkezı mőködési zavarok közös megoldását (válás, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás gyermekkel) elısegítik, megkönnyítik. Óvodánk a gyermekek napközbeni ellátását (gondozás, nevelés, foglalkoztatás, étkezés) az egyedül álló szülık gyermekei vagy olyanok számára biztosítja, akikrıl rossz anyagi helyzetük miatt napközben nem tudnak gondoskodni.
81
A gyermeket, mint fejlıdı személyiséget, különleges védelem illeti meg. Joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését, jólétét biztosító saját környezetében történı nevelkedéséhez. Ezért a gyermekek védelemével kapcsolatos törvények és rendeletek alapján igyekszünk óvodásainknak a szülıi házzal együtt a biztonságos életkörülményeket megteremteni. Óvodánk gyermekvédelemi tevékenysége is hozzájárul a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlıdéséhez azzal, hogy a veszélyeztetettséget megelızi, ha lehet megszünteti. Arra törekszünk, hogy a családból való kiemelést megelızzük. A folyamatos kapcsolattartás a napi találkozásokon kívül családlátogatásokon történik, ahol alkalom adódik a problémák mélyebb megismerésére, a lehetséges megoldások közül a legmegfelelıbb kiválasztására.
82
19. SZEMÉLYI FELTÉTELEK : Programunk
indításához,
a
személyi
feltételek
adottak.
A
jelenlegi
óvodapedagógusi és dajka létszámmal nevelési feladatainkat maradéktalanul elvégezhetjük. Felsıfokú képesítéssel rendelkezı óvodapedagógusaink száma :
l3 fı
A nevelést segítı, szakképzett dajkák száma :
6 fı
Második diplomával rendelkezı óvodapedagógus :
3 fı
-
Hittan tanári képesítés
1 fı
-
Diploma megújító végzettség (Fejlesztıpedagógus, mozgásfejlesztı pedagógus)
Informatikai szakképesítés
2 fı 1 fı
(Alapfokú számítógép felhasználó-kezelı) Gazdasági vezetı
1 fı
Főtı-karbantartó megbízással
1 fı
Óvodalelkész
1 fı
Továbbképzési terv az óvoda nevelıi részére Központi, egyházi szervezéső továbbképzések (120 órás tanfolyam, Evangélikus Hittudományi Egyetem), szakirányú továbbképzéseken való részvétel évi l–2 alkalommal a nevelıtestület minden tagja részére. Várható továbbképzési szakterületek: Zenei nevelést elısegítı továbbképzés
1 fı
Szociálpedagógus
1 fı
Kézmőves továbbképzés
1 fı
Logopédiai továbbképzés
1 fı
83
20. TÁRGYI FELTÉTELEK : Óvodánk épülete, udvara a program indulását megelızı évben alapvetı változáson ment át. Az átalakítások, a térkiképzés, a megvalósítandó egyházi óvodai program pedagógia céljait szolgálja. Az óvoda felszereltsége, tárgyi környezete megfelel az országos eszköznorma feltételeinek, ugyanakkor az egészséges munkavégzést is biztosítja az óvodában dolgozóknak. A gyermekek életterének átalakítása a szituációorientált nevelés és a projektmódszer egyidejő bevezetését, megvalósítását is elısegíti. Auditív és vizuális eszközeinek használata óvodai programunk szerves részét képezi. A gyermekeknek megfelelı mozgásterük van a csoportszobákban, illetve az óvoda kertjében. A 3 dimenziós térkiképzés a gyermekek önállóságát, együttmőködését fejleszti, lehetıséget biztosítva a szabad játékra. Az óvoda udvarának átépítése nem csak új játszóhelyek kialakítását természetes anyagok alkalmazását jelenti, hanem olyan elemek telepítését is, amelyek a gyerekek kommunikációs képességét is egyedülálló módon fejlesztik. (kommunikációs pontok kiépítése) Az átépítések, felújítások, új játszóhelyek, a mosdók és a konyhai kiszolgáló helyiségek kialakításának költségeit a Bajor Tartományi Egyház anyagi támogatásával tudjuk megvalósítani. Így válik lehetıvé, hogy intézményünk modell óvoda legyen a magyarországi evangélikus óvodák számára. A gyermekek biztonságos, esztétikus környezetben tölthetik napjaikat. A nevelıtestület szakmai munkájának végzését, az elcsendesedést, az igével való találkozás lehetıségét biztosítja „csendes termünk” – nevelıi szobánk, amely a szülıkkel, az óvodai bizottsággal való kapcsolattartásunk színtere is egyben. Programunk megvalósításához az alapvetıen szükséges tárgyi feltételek adottak. Karbantartásuk, bıvítésük folyamatosan történik.
84
A program céljaihoz rendelt eszközrendszerek
A játéktevékenység eszközei Költségvetésünkbıl minimális összeget tudunk játékeszközök vásárlására fordítani. Bajor tartományi győjtések során óvodánk nagy mennyiségő, jó minıségő használt játékeszközöket kapott. Udvari játékeszközeink bıvítésére pályázatok útján nyílt lehetıségünk. Az óvodai tanulás eszközei: Szakmai eszközök beszerzésére forrásaink szintén szőkösek, de a szülık adományai segítenek a fejlesztésben. A szükséges anyagok beszerzésével óvónıink maguk is rendszeresen készítenek eszközöket. Mese és szakkönyvellátottság: Ellátottságunk megfelelı, szőkös anyagi lehetıségeink csak minimális kiadást tesznek lehetıvé. Óvónıink saját vásárlással beszerzett mesekönyveket, szakkönyveket használnak munkájukhoz. A mozgásnevelés eszközei: Felszereléseink további gazdagítását a jövıben alapítványi keretbıl, pályázaton nyert összegekbıl kívánjuk megvalósítani. Terveink között szerepel zenei kelléktárunk további fejlesztése (Orff – hangszerek, egyéb zenei eszközök beszerzése által).
85
21. JEGYZİKÖNYV Készült: az orosházi Evangélikus Hajnal Óvoda hivatalos helyiségében az 2005. április 18-án megtartott nevelıtestületi értekezleten. Jelen vannak: Révész Józsefné óvodavezetı Nagy Ervin lelkész 12 fı óvodapedagógus a nevelıtestület tagjai. Napirend: I.
Óvodánk helyi programjának ismertetése
II.
A program megbeszélése
III. Határozati javaslat meghozatala I.
Az óvoda saját készítéső helyi programját az óvodavezetı ismertette.
II.
A program fejezeteinek megbeszélése után a nevelıtestület javaslatainak beépítésére került sor.
III.
A helyi óvodai program elfogadás után határozati javaslat meghozatala következett.
Az óvoda nevelıtestülete a helyi óvodai programot egyhangúlag elfogadta, melyet aláírásával hitelesített.
Orosháza, 2005. április 18.
Révész Józsefné óvodavezetı
Vörös Jánosné jegyzıkönyv-vezetı
Nagy Ervin jegyzıkönyv-hitelesítı
86
Gavallérné Koszorús Éva jegyzıkönyv-hitelesítı
22. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT Az Evangélikus Hajnal Óvoda helyi nevelési programjának érvényességi
i d e j e: 6 év
A nevelıtestület határozata alapján : 2011. augusztus 31-ig A helyi nevelési program módosításának lehetséges okai: 1. Szervezeti átalakítás 2. A nevelıtestület más program bevezetésérıl dönt 3. Mőködési feltételek alapvetı változása A program módosításának elıírásai: Írásbeli elıterjesztés az óvoda vezetıtestületének. (Óvodavezetı + Óvodai Bizottság) Részletes szóbeli elıterjesztés nevelıtestületi értekezleten.
87
23. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Véleményezte:
Dátum:
(Országos Közoktatási Szakértı)
Aláírás:
Egyetértését nyilvánította:
Dátum:
(Szülıi Közösség Elnöke)
Aláírás:
Elfogadta:
Dátum:
(Az Evangélikus Hajnal Óvoda Nevelıtestülete)
Aláírások:
Jóváhagyta:
Dátum:
(A fenntartó Evangélikus Egyházközség Orosháza)
Aláírások:
Tájékoztatásul hivatalosan megkapják: Fenntartó Közoktatási szakértı Megyei Pedagógiai Intézet Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium Szülıi képviselık
88
24. FELHASZNÁLT ÉS TANULMÁNYOZOTT IRODALOM: Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja /1996 / Adjunk esélyt gyermekeinknek a teljesebb életre! / Kiegészítı óvodai program 1992. / Biblia / Magyar Bibliatanács kiadványa Bp. 1990. / Óvoda a közoktatás rendszerében. / Dr. Szüdi János / Forrai Katalin: Ének az óvodában Projektrendszer I-II. / Óvodai nevelés 1999. Pálfi Sándor / Szituációorientált nevelés / Bajor Tartományi Egyház továbbképzési anyaga Fordította: Skorka Katalin / Hogyan tanítsunk hittant? / Vallásdidaktika / Bibliai történetek szituációra alkalmazott elmondása / Valláspedagógiai segédanyag l. Dr. Frieder Harz / Óvodai nevelés a mővészetek eszközeivel /Nagy Jenıné / Óvodai nevelés játékkal, mesével /Zilahi Józsefné / Lépésrıl-lépésre minısített óvodai program Pedagógia Luthernél /Fordította: Révész Rita/ 365 történet a Bibliából gyermekeknek Egyperces bibliai történetek /Ószövetség, Újszövetség – Shari Lewis/ Bibliai képeskönyv /Corvina 1987./ Mindennap Jézussal… /Énekes füzet gyerekeknek – Gyıri Gábor Ádám/
89
Hinni, tanítani, nevelni /Ottó Schaude 1993./ Jöjjetek gyermekek… /C. H. Spurgeon 1993./ Engedjétek hozzám a gyerekeket /Lugosi Lászlóné győjteménye/ Gyermekek imádságos könyve /Chirstine Harder Tangvald/ Az óvodáskorú gyermek /VISZ 1991./ Isten kezében /Evangélikus hittankönyv/
90
25. MÓRA FERENC: SZERESD A GYERMEKET! Szeresd a gyermeket – a sivatag hegyen, Hol villámok között vala az úr jelen, A legszentebb parancs nincs kıtáblába írva: Mosolygó kedviben, pirosló hajnalon, Aranybetőkkel azt az örök irgalom Az emberszívbe írta. Szeresd a gyermeket! – Még néki szárnya van, A csillagok közé ı még el-elsuhan. S kitárja vidoran a mennyek ajtaját: Hiába könyveid, hiába lángeszed, Az Isten titkait ki nem kémlelheted, Csak gyermeklelkeken át. Szeresd a gyermeket! A lét napfénye İ, Estellik, hogyha megy, hajnallik, hogyha jı. Csöpp lábnyomán az öröm kertje zsendül, Bimbónyi kis keze áldással van tele, S melyik szeráj-zene érhetne föl vele, Ha víg kacaja zendül? Szeresd a gyermeket! Hisz oly hálás szegény, Egyszerre könny, mosoly ragyog csillagszemén. Ártatlan kis szívét az öröm megteli, S kiszínesít, akár az esti fuvalom, Mely félve játszadoz a harmatos gallyon, Oly halkan rebegi. Szeresd a gyermeket! Öleld szívedre ıt, Ringasd el lágyan a szegény kis szenvedıt, Lehúnyt pilláinak töröld le könnyeit: S míg te a gyermek könnyét törölgeted. Egy láthatatlan kéz a csillagok felett Letörli vétkeid!
91
