14. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának ______/2006. (V. __.) önk. sz. rendelet-tervezete a helyi szociális támogatásokról és a gyermekvédelmi ellátásokról valamint az igénylés és a folyósítás rendjéről
Tisztelt Közgyűlés! A szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény ismételt módosításai, különösen arra tekintettel, hogy most először jelent meg a végrehajtását átfogóan szabályozó kormányrendelet (63/2206. (III. 27.), valamint a családtámogatási rendszer átalakítása, a rendszeres – pénzbeli - gyermekvédelmi támogatás megszüntetése a helyi szabályozás újragondolását igényli. A megszületése, 1997. óta évenként módosított rendelet helyett új helyi szabályozás megalkotását tartjuk célszerűnek. Ez azt jelenti, hogy számos esetben ténylegesen új anyagi jogi szabályokra teszünk javaslatot, átvesszük a régiből a bevált szabályokat, és szerkezetében is korszerűbb ez a rendelet. Jogalkotási szempontból elfogadhatóbb a rendeltünk azért is, mert nem ismétli meg a magasabb szintű jogszabályok szövegét, csak az azokhoz csatlakozó helyi szabályokat tartalmazza. Az újraszabályozás főbb okai: 1. A támogatások odaítélése egyre inkább a normatív, alanyi jogosultság felé mozdult el. A ma még 10-90 %-os önkormányzati-állami forrású ellátásoknál (alanyi ápolási díj, időskorúak járadéka, egészségkárosodottak és munkanélküliek rendszeres szociális segélye) már megszületett az a törvénymódosítás, hogy a megállapításuk 2007. január 1-től a jegyzők hatáskörébe tartozik. A magasabb szintű jogszabályok ezeknél a támogatásoknál csak a megszüntetés különböző eseteit nem szabályozták, erre kellett a saját rendelkezést hozni. 2. A közgyógyellátásra jogosultság 2006. július 1-től jelentősen változik. Egyrészt az eddig egységes, évi 19.350 Ft térítés helyett változó, ennél kisebb összegű, de akár az éves 45.000 Ft-ot is elérő összeget fogunk az OEP-nek az igazolványokért fizetni. Erre vonatkozó kalkulációt nem lehet készíteni. Másrészt a most önkormányzati mérlegelési jogkörbe tartozó jogosultságot a jegyző fogja megállapítani, a helyi rendeletünk szabályainak alkalmazásával. A jegyzői döntés ellen a Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalához lehet jogorvoslatért fordulni. A jegyző csak pontosan körülhatárolt jogosultsági feltételeket alkalmazhat, nem mérlegelhet, méltányosságot nem gyakorolhat, hiszen az eljárásának jogszerűsége csak így biztosítható.
3. A munkanélküliek rendszeres szociális segélye nagyon jelentős mértékben nő július 1-től. Az összege havi 23 220 Ft-tól akár 57 000 Ft-ig változhat, attól függően, hogy hányan élnek a családban és mennyi a többi családtag jövedelme. Annak a támogatottnak, aki munkát talál, a segélye felét 3 hónapig, a 25 %-át további 3 hónapig még folyósítani kell, bármennyit is keres. Szabályoznunk kellett az együttműködési kötelezettség formáját és elemeit, valamint a kötelezettségek megszegésének következményeit, mert erre vonatkozóan is változtak a rendelkezések. 4. A lakásfenntartási támogatásban 2004-ben megjelent a normatív (90-os állami finanszírozású) ellátás. Ez egy egységes 425 Ft/m2 rezsi alapul vételével, képlet segítségével kiszámított támogatás. Ennek mintájára és a 2 év tapasztalatai alapján a helyi lakásfenntartási megállapítását is „alanyi” jogú és számításos alapú támogatásra módosítjuk, így az egyéni, esetleg szubjektív mérlegelés helyett a szabályozásban a kiszámítható támogatást céloztuk meg. 5. A pénzbeli gyermekvédelmi támogatás 2006. január 1-től megszűnt (emelkedett a családi pótlék) és helyette a jegyző által megállapított rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény került bevezetésre. Saját költségvetésünkből rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapíthatunk meg. Mindezek figyelembe vételével a mellékelt rendelet elfogadását és régi hatályon kívül helyezését javasoljuk. A sokéves tapasztalat alapján úgy ítéljük meg, hogy a rendelet végrehajtható, és pénzügyileg is kezelhető a 2006. évi költségvetésben. Legkevésbé kiszámítható a közgyógyellátási rendszer hatása, mert amíg jelenleg egy igazolvány önkormányzatot terhelő költsége 19.350 Ft/év, addig az új rendszerben ennél kevesebb is lehet, de elérheti a 45.000 Ft évi kiadást is. Mindenképpen szükséges azonban az első néhány hónap tapasztalatát, a költségvetési hatásokat értékelni, és ha szükséges a szabályokat módosítani. A rendelet-tervezete a Szociális és Egészségügyi, a Költségvetési és Integrációs valamint a Jogi és Ügyrendi Bizottságok tárgyalták, támogatták a Közgyűlés elé terjesztését. Kérjük a rendelet-tervezet megtárgyalását, 15 napos közszemlére tételét. Eger, 2006. április 19. Dr. Szigethy Anna s. k. tanácsnon Határozati javaslat: Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta a helyi szociális támogatásokról és a gyermekvédelmi ellátásokról valamint az igénylés és a folyósítás rendjéről szóló rendelettervezetet és elrendeli annak 15 napos közszemlére tételét. Határidő: azonnal Felelős: dr. Palotai Zsuzsanna irodavezető a jegyző megbízásából
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának ______/2006. (V. __.) önk. Sz. rendelete a helyi szociális támogatásokról és a gyermekvédelmi ellátásokról valamint az igénylés és a folyósítás rendjéről A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: sztv) valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (továbbiakban gyvt), valamint a végrehajtásukra alkotott rendeletek helyi alkalmazása érdekében szabályozza a támogatásokra való jogosultság, az igénylés, a megállapításhoz szükséges igazolások tartalmának és benyújtásának feltételeit, valamint a jogok érvényesítésének helyi garanciáit. Általános rendelkezések 1. §. (1) A rendeletben meghatározott támogatásokra, ha az sztv. és a gytv. másként nem rendelkezik, az Eger városban lakóhellyel rendelkező személyek és a velük közös háztartásban élő hozzátartozóik jogosultak. (2) A hajléktalan személyek támogatásának megállapítása során az sztv. rendelkezési szerint kell eljárni. 2. §. (1) A támogatások iránti kérelmeket az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az sztvben, a gyvt-ben és a végrehajtási rendeleteikben és a jelen rendeletben meghatározott mellékletek és igazolások csatolásával Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában (továbbiakban: hivatal) folyamatosan lehet benyújtani. (2) Az igazolásokat eredetben kell a kérelemhez csatolni. A másolatban becsatolt igazolások hitelesítve fogadhatók le, vagy az igazolás eredetijét a kérelem benyújtásakor be kell mutatni. (3) A hivatal a kérelemben foglaltak valódiságát helyszíni szemle, saját nyilvántartásai és más hatóságok útján ellenőrizheti. 3. §. (1) Ha jogszabály másként nem szabályozza, a) a munkabér-jellegű, a változó, de havi rendszeres jövedelmekről a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap átlagáról kiállított munkáltatói igazolást, b) a nyugdíjakról, nyugdíjszerű ellátásokról, a családtámogatási ellátásokról a kérelem benyújtását megelőző hónap ellátásáról szóló igazolását, csekkszelvényt, c) a munkaügyi szervek által folyósított ellátásokról és a táppénzről az utolsó teljes hónap jövedelméről kiállított igazolást, csekkszelvényt, d) az egyéb (egyéni vagy társas vállalkozásból, alkalmi munkából származó) jövedelmek esetén ha van, a megelőző teljes év jövedelmének igazolását, és a megelőző három hónapban elért jövedelemről szóló nyilatkozatot kell csatolni.
(2) Ha az életkörülmények alapján a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat a hivatal vitatja, az sztv. szerinti támogatások megállapítása során ún. vélelmezett jövedelmet kell figyelembe venni. A vélelmezett jövedelem a kérelmező és családja által lakott lakás és a tulajdonban álló vagyontárgyak egy főre jutó fenntartási költségének háromszorosa. 4. §. (1) Az önkormányzati hatósági ügyek (az sztv. és a gyvt. szerint nem jegyzői hatáskörbe utalt, valamint az önkormányzat mérlegelési körébe tartozó ellátások megállapítása, a jogosulatlanul igénybe vett ellátások visszakövetelése illetve törlése) – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik -, a polgármester hatáskörébe tartoznak. (2) Amennyiben a polgármester az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet teljesíti, egyszerűsített, indokolás nélküli határozatot hozhat. (3) Az ellátások a kérelmező részére postai kiutalással, a bankszámlájára utalással, a közüzemi szolgáltató számára történő átutalással vagy a hivatal pénztárában történő felvétellel teljesíthetők (4) A polgármester döntése ellen benyújtott fellebbezést – a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményezése után – a Közgyűlés bírálja el. (5) A Közgyűlés a fellebbezési eljárásban e rendelet szabályaitól a kérelmező javára eltérhet. Ha a kérelem elutasításának az indoka a rendeletben meghatározott jövedelemhatár túllépése, a Közgyűlés a támogatást abban az esetben állapíthatja meg, ha a jövedelem legfeljebb a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 20 %-ával haladja meg a rendelet szerinti értéket. I. Szociális támogatások Időskorúak járadéka 5. §. Amennyiben a kérelmező az időskorúak járadékára nem jogosult a) a támogatást kizáró rendszeres pénzellátásra való jogosultság megszerzése, vagy keresőtevékenység létesítése miatt, a támogatást a jogosultság megszerzésének, ha b) a szociális és családi körülményeiben bekövetkezett változás miatt, a támogatás folyósítását a változást követő hónap első napjától c) a felülvizsgálatban történő közreműködés nem teljesítése miatt, a felülvizsgálati nyomtatvány kiküldését követő hónap első napjától kell megszüntetni. Egészségkárosodott aktív korú személyek rendszeres szociális segélye 6. §. Amennyiben az egészségkárosodott személynek a rendszeres szociális segélyre való jogosultsága megszűnik a) a munkaképesség mértékének változása miatt, illetve azért, mert a vakok személyi járadékára vagy a fogyatékossági támogatásra már nem jogosult, a támogatást a munkaképességet, illetve a fogyatékosságot megállapító, minősítő szakvélemény keltét követő második hónap első, b) a támogatást kizáró rendszeres pénzellátásra való jogosultság megszerzése, vagy keresőtevékenység miatt, a támogatást a jogosultság megszerzésének napjától, c) a szociális és családi körülményeiben bekövetkezett változás miatt, a változást követő hónap első,
d) a felülvizsgálatban történő közreműködés nem teljesítése miatt, a felülvizsgálati nyomtatvány kiküldését követő hónap első napjától kell megszüntetni. Nem foglalkoztatott személyek rendszeres szociális segély 7. §. (1) A rendszeres szociális segélyre való jogosultság szempontjából az együttműködésre kijelölt szerv az Eger városban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek esetében a hivatal és a Családsegítő Intézet. (2) Az sztv. 37/A. §. (3) bekezdés c-d) pontjai szerinti együttműködést a Családsegítő Intézettel kell teljesíteni. 8. §. (1) A hivatallal együtt működőnek minősül, aki a) a hivatalos idézésben előírt időben a hivatalban – együttműködésre képes állapotban – megjelenik, b) a támogatás elbírálásához, illetve a foglalkoztatáshoz szükséges iratokat, igazolásokat benyújtja, c) a számára előírt helyen és időben foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton, illetve a munkaalkalmasság elbírálásához szükséges egyéb vizsgálaton részt vesz, d) a hivatal előírása alapján a munkaügyi szervnél, illetve a Családsegítő Intézetben megjelenik, e) a hivatal által szervezett foglalkoztatás keretében a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget elfogadja, f) a foglalkoztatást a munkaszerződés szerint teljesíti, nem kerül sor a munkaviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetésére, g) a támogatásra való jogosultság felülvizsgálatában közreműködik. (2) A Családsegítő Intézettel együttműködőnek minősül, aki a) a támogatást megállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, b) az önkormányzat által meghatározott, vagy az intézet által előírt, legalább havi egyszeri megjelenési kötelezettségének eleget tesz, c) közreműködik a személyre szabott beilleszkedését segítő program kidolgozásában, d) a program végrehajtását célzó megállapodást – nyilvántartásba vételt követő 60 napon belül - az intézettel megköti, e) közreműködik a foglalkoztatását gátoló vagy korlátozó egyéb tényezők felszámolásában (pl. gyógykezelés, családi kapcsolatok, lakhatási problémák kezelése), f) eleget tesz a d) pont szerinti megállapodásban előírtaknak, részt vesz a munkavégzésre felkészítő programban, életmódot formáló egyéni és csoportos foglalkozáson, más, a számára szervezett tanácsadáson, g) a felajánlott képzésben, oktatásban részt vesz, h) a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget elfogadja, (3) Az illetékes munkaügyi szervezettel együttműködőnek minősül, aki a) az előírt, de legalább havi egyszeri megjelenési kötelezettségének eleget tesz, b) az álláskeresési megállapodást megköti c) közreműködik a megállapodás végrehajtásában, d) részt vesz a számára javasolt képzésben, oktatásban, e) a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget elfogadja
9. §. (1) Az együttműködés kisebb megszegésének minősül, és a támogatás 3 havi, 25 %-os mértékű csökkentésével jár, ha a támogatott az előírt, de a jogosultságot alapvetően nem érintő kötelezettséget – neki felróható okból – nem az előírt időben és módon teljesíti. Felróható oknak minősül, ha a késedelmet – az akadályoztatás megszűnését követő 3 napon belül - nem igazolja. (2) Az együttműködés megszegésének minősül, és a támogatás 6 havi, 25 %-os csökkentésével jár, ha a – támogatottnak felróható – mulasztás a jogosultságot alapvetően érintő körülményre vonatkozik, vagy a (2) bekezdés szerinti mulasztást 6 hónapon belül ismételten elköveti. (3) Amennyiben a támogatott a jogosultság felülvizsgálatában – neki felróható okból – nem működik együtt, a támogatás folyósítását fel kell függeszteni. Ha a támogatásra való jogosultságát a felfüggesztést követő 60 napon belül igazolja, a (2) bekezdés szerinti csökkentéssel a támogatásra továbbra is jogosult. (3) Az sztv. 37/B. § (2) bekezdés b) pontjában alkalmazása során együttműködés súlyos megszegésének minősül, és a támogatást meg kell szüntetni, ha a támogatott a) a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadja el, b) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, c) a 8. §. (1) bekezdés a-d) pontja szerinti kötelezettséget – neki felróhatóan okból – nem teljesíti, és ennek következtében a foglalkoztatása meghiúsul, d) a 8. §. (1) bekezdés g) pontjában előírt kötelezettséget – a (3) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve – nem teljesíti, e) a 8. §. (2) bekezdés a) és d) pontjában foglaltakat nem teljesíti, illetve f) a 8. §. (2) bekezdés g) pontja, illetve a (3) bekezdés d) pontja szerint felajánlott képzési, oktatási lehetőséget – megfelelő indok nélkül – visszautasítja. Megfelelő indok nélküli a visszautasítás, ha a képzésben, oktatásban való részvételre az iskolai végzettsége és egészségi állapota alapján a támogatott alkalmas. (4) Mentesül az együttműködési kötelezettség teljesítése alól a támogatott, amíg a keresőképtelenséggel járó betegsége miatt orvosi kezelésben részesül. 10. §. Ha a támogatott az iskolai végzettségét, szakképzettségét igazoló okiratot bemutatni, annak másolatát csatolni nem tudja, az önkormányzati foglalkoztatás esetén, az sztv. 37/H §. (6) bekezdés a) pontja alkalmazása során iskolai végzettség és szakképesítés nélküliként kell figyelembe venni. Helyi lakásfenntartási támogatás 11. §. (1) Helyi lakásfenntartási támogatásra (továbbiakban: helyi támogatás) jogosult az a személy vagy család, akinek a) az sztv. 4. §. (1) bekezdés n) pontja szerint számított, l fogyasztási egységre jutó jövedelme nem haladja meg aa) egyedülélő esetében az öregségi nyugdíjminimum 260 %-át, ab) ennél nagyobb háztartás esetén a 250 %-át, de egy főre jutóan legalább az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, b) az elismerhető lakásfenntartási kiadások elérik az összes jövedelem 15 %-át, és c) a lakás nagysága nem haladja meg
ca) 1-2 fő esetén a két szobát, cb) 3 fő esetén a 2,5 szobát, cc) 4-5 fő esetén a 3 szobát, cd) további személyenkét + 0,5 szobát, és d) nincs Eger városban más, lakható lakása. (2) Az elismerhető lakásfenntartási kiadás számításánál az igazolt lakbért, albérleti díjat és a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, valamint az sztv. 38. § (3) bekezdésében meghatározott összeg 65 %-a és a lakás alapterületének, de legfeljebb az sztv. 38. § (4) bekezdésben meghatározott értékek 40 %-kal növelt mértéke szorzatának együttes összegét kell figyelembe venni. (3) A csak a fűtési szezonra megállapított helyi támogatás esetében 80 %-os, a fűtési szezonon kívüli támogatás esetében 50 %-os mértékben kell az sztv. 38. § (3) bekezdésében megállapított összeget számítani. (4) A kérelmező vagy családtagja tulajdonában, vagy használatában lévő, az (1) bekezdés d) pontja szerinti lakás akkor lakható, ha azon más személy részére a lakhatást korlátozó jogosultság (haszonélvezeti jog, használati jog) nem áll fenn. 12. §. A helyi támogatás havi összege az elismerhető lakásfenntartási kiadás a) 8 %-a, önálló ellátásként legalább 2500 Ft, ha a lakásrezsi eléri az összes jövedelem 15 %-át, b) 10 %-a, önálló ellátásként legalább 3000 Ft, ha a lakásrezsi eléri az összes jövedelem 20 %-át, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum 25 %-át. 13. §. Ha a helyi támogatásra vonatkozó kérelmet olyan lakásra nyújtják be, amelyben több háztartás van, a támogatást bármelyik, akár több háztartás számára is meg lehet állapítani, abban az esetben, ha a lakásban lakók hitelt érdemlően (pl. megállapodással, albérleti szerződéssel, közüzemi számla befizetésének igazolásával) bizonyítják az általuk lakott lakás méretét, és a lakásfenntartási kiadások viselését. 14. §. (1) A helyi támogatást legfeljebb egy évre lehet megállapítani a távfűtéses lakásban lakók részére. (2) A más módon fűtött lakások helyi támogatását az éves átlagos mértékű kiadást figyelembe véve legfeljebb egy évre, de a fűtési szezon figyelembe vételével is meg lehet állapítani. (3) A hagyományos fűtési módokkal (szénnel, fával) fűtött lakásokra a fűtési szezonra megállapított helyi támogatást egy összegben, legfeljebb 6 hónapra előre is ki lehet fizetni. 15. §. (1) Az sztv. és e rendelet szabályi szerint adósságkezelési támogatásra jogosult személy (alanyi) lakásfenntartási támogatását a) az sztv. 38. §. (2) bekezdésében foglalt feltételek esetén az sztv. 38. §. (6) bekezdésének alkalmazásával, b) egyéb esetben e rendelet 11-14. §-ainak alkalmazásával kell megállapítani. (2) Az így megállapított támogatást az adósságkezelés időtartamára kell folyósítani.
Ápolási díj 16. §. Az sztv. 43/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti ápolási díjra az a kérelmező jogosult, aki az ápolás előtt jövedelemszerző tevékenységet folytatott, és az ápolás miatt a keresőfoglalkozását nem tudja folytatni, valamint a család jövedelme megfelel a 11. §. (1) bekezdés a) pontjában meghatározottaknak. 17. §. (1) Az ápolási díjra való jogosultság megállapítása előtt az ápolás tényét, szükségességét, körülményeit az ápolás helyszínén kell vizsgálni. (2) Ha a helyszíni szemle alapján kétség merül fel az ápolás szükségességét illetően, a jogosultság elbírálásához be kell szerezni az sztv. 43/a. §. (3) bekezdésében megjelölt intézmény szakvéleményét. 18. §. (1) Az ápolói kötelezettségét az ápoló abban az esetben teljesíti, ha a) az ápolt személyt a tartózkodási helyén naponta gondozza, b) gondoskodik az egészségügyi ellátások igénybevételéről (a beteget egészségügyi intézménybe kíséri, szállítja, az orvost kihívja, a gyógyszereit kiváltja, az alapvető háziápolási feladatokat elvégzi, stb) c) gondoskodik az ápolt élelmezéséről, tisztálkodásáról, d) a lakást és az ápolt ruházatát rendben tartja, e) gondoskodik az ápolt személy oktatási, nevelési, szociális intézménybe, rehabilitációs foglalkoztatásra történő eljutásáról, f) lehetővé teszi az ápolás körülményeinek ellenőrzését a hivatal, illetve megbízása alapján a Családsegítő Intézet gondozói, a háziorvosi szolgálat ápolói részére. (2) Az ápolói kötelezettség nem megfelelő teljesítéséről helyszíni szemle alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy az ápoló a kötelezettség mely időponttól nem teljesítette. 19. §. Amennyiben az ápoló az ápolási díjra nem jogosult a) a támogatást kizáró rendszeres pénzellátásra való jogosultság megszerzése vagy keresőtevékenység létesítése miatt, a támogatást a jogosultság megszerzésének, b) az ápolás nem megfelelő teljesítése miatt, az ennek tényét megállapító jegyzőkönyvben rögzített időponttól, c) egyéb ok miatt (az ápoló vagy az ápolt személy kérésére), az ok bekövetkezését követő hónap első napjától kell az ápolási díj folyósítását megszüntetni. Átmeneti segély 20. §. (1) Átmeneti segély adható a kérelmezőnek, ha rendkívüli élethelyzetbe kerül előre nem várt jelentős kiadások, jövedelem-kiesés miatt, vagy alacsony, a megélhetést nem biztosító a jövedelme, és emiatt a létfenntartása vagy a lakhatása átmenetileg veszélyeztetve van. (2) Különösen indokolt az átmeneti segély megállapítása, ha ennek hiányában a kérelmező a saját vagy családtagjai számára szükséges gyógyszert nem tudja megvásárolni.
21. §. Az átmeneti segélyre való jogosultság szempontjából az a kérelmezőt kell rászorulónak tekinteni, akinek a jövedelme legfeljebb 25 %-kal haladja meg a 11. §. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott értékeket. 22. §. (1) Annak az egyedülélő személynek, akinek a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum összegét, tartós átmeneti segély is megállapítható. (2) A tartós átmeneti segély az esedékességét megelőzően, vagy egyösszegben nem fizethető ki. 23. §. (1) Az átmeneti segély iránti kérelemről a benyújtását követő 15 napon belül döntést kell hozni. (2) Amennyiben a kérelem rendkívüli gyógyszersegély megállapítására irányul és a teljesítése indokolt, a kérelemről 3 munkanapon belül döntést kell hozni. 24. §. Átmeneti segélyként az öregségi nyugdíjminimum legalább 5 %-a, de legfeljebb 50 %-ának megfelelő összeg állapítható meg. Temetési segély 25. §. (1) Temetési segélyre az a tartásra köteles hozzátartozó, eltartó jogosult, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és a) a jövedelme legfeljebb 50 %-kal haladja meg a 11. §. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott értékeket, valamint b) a temetési kiadások nem haladják meg a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének másfélszeresét. (2) A jövedelem számítása során az elhalt személy jövedelemét is figyelembe kell venni, ha az eltemettetővel a haláláig közös háztartásban élt. 26. §. Ha az eltemettető nem a tartásra köteles személy, temetési segélyre abban az esetben jogosult, ha – nyilatkozata szerint – az elhunyt személytől sem a kérelmező, sem családtagjai nem örököltek, vagy a hagyaték értéke nem haladja az öregségi nyugdíjminimum 20-szorosát. 27. §. Abban az esetben a helyben szokásos legolcsóbb a temetés, ha a temetési költségek nem haladják meg az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét. 28. §. (1) A temetési segély összege megegyezik az öregségi nyugdíjminimum felével. (2) Rendkívül indokolt esetben, - különösen ha ezzel elkerülhető a közköltségen történő eltemettetés – ennél magasabb összegű, legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 160 %-át meg nem haladó temetési segély is adható.
29. §. A temetési segélyt a temetési számla keltét követő 60 napon belül lehet igényelni. Közgyógyellátás 30. §. A közgyógyellásra az a kérelmező jogosult, akinek a jövedelme megfelel a 11. §. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek, és a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége a) egyedülélő esetén az öregségi nyugdíjminimum legalább aa) 10 %-a, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 170 %-át, ab) 15 %-a, ha az egy fogyasztás egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 171-200 %-a, ac) 20 %-a, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 201-230 %-a, ad) 25 %-a, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 231-260%-a; b) ennél nagyobb családban elő kérelmező esetén az öregségi nyugdíjminimum legalább ba) 10 %-a, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, bb) 15 %-a, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 151-180 %-a, bc) 20 %-a, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 181-210 %-a, bd) 25 %-a, ha az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 211-250%-a, 31. §. Az ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos intézményben elhelyezett kérelmező közgyógyellátásra abban az esetben jogosult, ha alapszintű ellátást vesz igénybe, vagy az emelt szintű ellátás térítési díja nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, és a rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri a) az öregségi nyugdíjminimum 15 %-át, ha jövedelme nem éri az öregségi nyugdíjminimum 180 %-át, b) az öregségi nyugdíjminimum 20 %-át, ha jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 181-200 %-a, c) az öregségi nyugdíjminimum 25-%-át, ha a jövedelme az öregségi nyugdíjminimum 201-220 %-a. Adósságkezelési szolgáltatás 32. §. Adósságkezelési támogatásban a kérelmező az sztv. 55-55/C. §-aiban foglalt feltételek teljesítése esetén abban az esetben részesíthető, ha - a hátralékkal terhelt lakásban jogszerűen lakik, - jövedelme az adósság felhalmozása idején és a kérelem benyújtásakor nem haladja meg a 11. §. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott értéket, és - legfeljebb a 11. §. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott méretű lakásban lakik,
-
hasznosítható vagyona nincs, vagy annak értéke nem éri el az adósság mértékének 75 %-át, és részt vesz a Családsegítő Intézet adósságkezelési tanácsadásán.
33. §. Az adósságkezelési szolgáltatás körében az sztv. 55/B. §. (3) bekezdés a-h) pontjai szerinti adósságot lehet rendezni, azt a lakbérhátralékot kivéve, amely önkormányzati bérlakás piaci típusú bérbevétele során keletkezett. 34. §. Amennyiben az adós az adósság rá eső részének részletekben történő fizetését vállalja, abban az esetben részesíthető támogatásban, ha az igazolt havi lakásfenntartási kiadások és az adósság megállapított havi törlesztő részletének megfizetése után megmaradó jövedelme az egy fogyasztási egységre eléri az öregségi nyugdíjminimum 60 %-át. 35. §. Az adósságkezelési támogatást a) ha az adósság rá eső részét a kérelmező - vállalása alapján - egy összegben fizeti meg, a teljesítés igazolását követően egy összegben, b) egyéb esetben havi részletekben kell utalni a hitelező szolgáltató számlájára. 36. §. A Családsegítő Intézet az adósságkezelési tanácsadás keretében a) megvizsgálja az adósság keletkezésének körülményeit, ennek alapján b) javaslatot tesz az adós adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására, c) az adósságkezelés időtartama alatt az adós részére adósságkezelési tanácsadást tart. 37. §. Ha az adósságkezelési szolgáltatásba bevont az sztv. 55/B. (1) bekezdésben előírt kötelezettségét nem teljesíti, a teljesítésre 15 napos határidővel fel kell hívni. Amennyiben a megadott határidőben a mulasztást nem pótolja, az adósságkezelési szolgáltatást meg kell szüntetni, és intézkedni kell az adósságkezelési támogatás megtérítése iránt. II. Gyermekvédelmi támogatások Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 38. §. Ha a gyermek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre a jövedelem változása, illetve egyéb okból a szülő kérésére már nem jogosult, a kedvezményre való jogosultságot a megszüntetést indokoló körülmény bekövetkezését hónap utolsó napjával bezáróan kell megszüntetni. 39. §. (1) A kedvezményre jogosultak az oktatási, nevelési, gyermekvédelmi intézményben (továbbiakban: intézmény) a megállapítás hónapjában a határozat bemutatásával vehetik igénybe. A következő hónapokban akkor jogosult a kedvezményre a gyermek, ha szerepel a hivatal által készített és az intézményekbe kiküldött listában. (2) A szülő a kedvezmény igénybevételéhez köteles a hivatalba bejelenteni, ha gyermeke intézményt változtatott.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 40. §. (1) A gyermeket nevelő család az időszakosan felmerülő létfenntartási gondjai enyhítésére rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető, ha a jövedelme legfeljebb 20 %-kal haladja meg a gyvt. 19. §. (2) bekezdésében meghatározott értéket. (2) A támogatást a család szociális helyzetének, az egyéb szociális juttatásoknak a figyelembe vételével kell megállapítani. A támogatás természetben (pl. iskolai étkezési térítés díj, tankönyvek árának befizetésével) is nyújtható. 41. §. (1) Az egy alkalommal adott támogatás nem lehet kevesebb 2000 Ft-nál, de gyermekenként ne haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum 20 %-át. (2) Szociális rászorultság alapján – külön önkormányzati rendeletben szabályozottak szerint – rendkívüli gyermekvédelmi támogatásként ösztöndíj állapítható meg. Értelmező rendelkezések 42. §. Az sztv. 4. §. (1) bekezdés n) pontja szerinti fogyasztási egység számítását azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közös háztartásban élők esetében a második és minden további nagykorú személy arányszáma 0,9. Záró rendelkezések 43. §. (1) Ez a rendelet a 9. §. kivételével kihirdetése napján lép hatályba. (2) A rendelet 9. §-ának szabályai 2006. július 1-én lépnek hatályba. (3) A rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekre abban az esetben kell alkalmazni, ha az a kérelmezőre nézve kedvezőbb. (4) Az 5/1997. (II. 26.) önk. sz. rendelet e rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti. Eger, 2006. május __. Dr. Nagy Imre s. k. polgármester
Dr. Estefán Géza s. k. jegyző
