125 ÉVES A KERTÉSZ UTCAI ISKOLA
(Ide kellene egy kép az iskoláról.)
Budapest, 2015
Szerkesztette: Mátéfi Mária Tördelés és tipográfia: Daró Ildikó, Deszpot Éva
Kiadja: Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola Felelős kiadó: Tillinger Péter
Köszönetünket fejezzük ki Budapest VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának a 125. éves programok és a jubileumi kiadványunk támogatásáért. Kiadványunk további támogatói: Party Dance Tánciskola: www.partydance.hu Kalmár Autósiskola: www.kalmarautosiskola.hu
I. Bevezető „Az alkotó ember előtt végtelen a tér. De ha tudásunkat nem is használjuk fel feltétlenül újabb alkotásra, akkor is minden ismeret még gyönyörűbbé teszi előttünk a világot.”
Öveges József gondolatával köszöntöm a Kedves Olvasót! Az elmúlt egy és negyed évszázad történetét, emlékezéseit, eredményeit bemutató kötetünket elsősorban az egykori és jelenlegi diákjainknak, szüleiknek, az iskola valamennyi pedagógusának, dolgozójának és partnerének szánjuk. E jubileumi kiadvány szervesen hozzátartozik Erzsébetváros múltjához, jelenéhez és jövőjéhez, hiszen a mai diákok, felmenőik és majd leszármazottaik azok, akik alakították, alakítják a VII. kerület mindennapjainak életét. Múltunk ismerete mindig az önismeret szerves része volt. Nemcsak az egyén, hanem minden közösség erőt meríthet feladatai, gondjai megoldásához, ha ősei múltjához, példaképeihez fordul, felidézve, hogyan álltak helyt ők hasonló helyzetekben. A 125 év alatt remek példaképeket nevelt iskolánk a tudomány, a művészetek, a sport, sőt ezen felül a kitartás és az emberség területén. Természetesen nekünk, pedagógusoknak is a legfontosabb, hogy mintát adhassunk a felnövekvő ifjúságnak. „Egy lángot adok, ápold, add tovább.”(Reményik Sándor) Tillinger Péter igazgató
3
II. Iskolánk egykori tanulóinak leveleiből Dr. Kiss Gergely vízilabdázó
olimpiai,
világ-
és
Európa-bajnok
Nyolc évet jártam a Kertész utcai suliba, ahol a környéken lakó sok sráchoz hasonlóan rengeteg hatás ért, számos dolgot az iskola tanulójaként tapasztaltam meg. Az iskola közelsége megkönnyítette az elfoglalt hétköznapjaim megszervezését. Az első diákcsínyek és szerelmek is a Kertészhez kapcsolódnak. Kitűnő tanulóként, élsportolóként évente indultam tanulmányi és sportversenyeken, szerepeltem diákelőadásokon, ahol szégyenlős fiúként egyszer még rosszul is lettem. Akkor még nem gondoltam, hogy később képes leszek több száz ember előtt előadást tartani, vagy több ezer szurkoló buzdítására olimpiai döntőt játszani. Tanáraim hol kritikusan, hol biztatóan álltak vízilabdázó céljaimhoz, mindkettő tovább motivált. Ezzel a nyolc évvel együtt is válhattam bajnokká. Dr. Kiss Gergely
4
Tövispataki Beáta színművész Mit jelent számomra a Kertész Utcai Általános Iskola? A boldog és gondtalan gyermekkort, barátokat, közösséget, el nem feledett tanárokat, dolgozatokat, zöld padokat, osztálykirándulásokat Gyulán, ketchupos-párizsis zsömlét a büfében, krétarajzokat az aszfaltozott udvaron… és a végleges, örökéleten át tartó első szerelmem kezdetét a színház világa felé. Ez a világ ekkor még ismeretlen volt a számomra, de azonnal éreztem, hogy csodákat vihetünk véghez a színpadon. Mi voltunk az első színi tagozatos osztály. Az 5/c első évében a Koldus és királyfi című darabban ikertestvérem, Júlia játszotta Tom, a koldus szerepét, én Edward királyfit. Már gyermekként is nagyon tetszett, hogy mássá válhatok, akár királyfi lehetek, aki előkelő és lány létemre ráadásul fiú. Alig vártam a péntek délutánt, a tanítás utáni próbákat a tornateremben, ahol osztályfőnököm, Bendzsák István és Bubik István színművész irányításával és rendezésével készültünk a bemutatóra a többi osztálytársammal együtt. Sokaknak akkoriban már volt színházi előélete, akadt, aki az Operett Színházban szerepelt, vagy a Madáchban játszott. Nagyon tehetséges és elhivatott közösség gyűlt össze, akiket tudatosan, a rosszalkodás és a tanulás mellett, egy cél vezérelt, az aktuális bemutató sikere. A legtöbbjük több volt, mint az osztálytársam. Felnőttként is úgy emlékszem rájuk, mintha a testvéreim lettek volna. Együtt játszottunk és nevettünk, sírtunk, szerettünk, küzdöttünk. A Koldus és királyfit hatodik osztályban az Óz a nagy varázsló bemutatója követte, amiben Madárijesztő szerepét játszottam, hetedikesként a Légy jó mindhalálig Viola szerepét osztották rám, nyolcadikosként pedig a Grease-ben Jant, az egyik rózsaszín bombázót alakítottam. Minden évben, amikor közeledett a bemutató dátuma, beköltöztünk a Budapest Bábszínházba, a színpadon, a már kész díszletek között jelmezben, kellékekkel próbáltunk tovább. Számomra ez maga volt a csoda. Már gyermekként is úgy éreztem, a színház egy kicsit szentebb hely: más a fény, a levegő, a szagok, a hangok, a szabályok.
5
Emlékszem, amikor életemben először álltam a takarásban, arra várva, hogy belépjek a közönség elé a színpadra, annyira remegett a lábam, hogy azt éreztem, nem bírok megmozdulni. De amikor beléptem, a remegés hirtelen elmúlt, és felszabadult, könnyed boldogság vette át a helyét. Akkor és ott eldöntöttem, hogy színésznő leszek. A gimnázium elvégzése után, 2003-ban felvettek a Pesti Magyar Színi Akadémiára, ahol 2006-ban színészként végeztem. 2006-ban osztálytársnőmmel együtt megalapítottam a Múzsák Társulatot, ami azóta is nagy sikerrel működik. Aktuális darabjainkban mára már sok tehetséges gyermekszereplő is közreműködik. Mikor a gyerekekkel együtt próbálunk, tanítjuk őket és együtt játszunk, magam előtt látom a múltat és az utat, ami a Kertész Utcai Általános Iskola színi tagozatától színészéletem állomásaihoz vezetett. Ezúton szeretném megköszönni volt osztályfőnökömnek, Bendzsák Isvánnak, Bubik István színművésznek és minden tanárnak, aki tanított, és hitt bennem, a stabil alapokat, amire bátran építkezhettem. Bízom benne, hogy én is átadom tapasztalatomat és tudásomat a jövő generációjának, ahogy Ti adtátok nekem, önzetlenül és szeretettel. Tövispataki Beáta
6
Kocsis Dénes színművész A döntéseinknek következménye van. Ezért fontos, hogy jól válasszunk, az életünket előre vigyük velük. Mert egy egész életet befolyásolhatunk akár egyetlen döntéssel is. Én a szüleimnek köszönhetem, hogy jól gondolták, és a "Kertész" (ahogy mi hívjuk) mellett voksoltak. Ha nem ide járok általános iskola 5. osztályától érettségiig, talán most közgazdász vagyok (mondjuk, nem voltam jó matekból). Arról nem is beszélve, hogy a musical itt lett az életem része. Tehát az éneklés is innen indult el. Nagyon sokat tanultam az itteni szakórákon: tánc, színészmesterség, dráma, beszédtechnika, színházelmélet. A Bubik István színkörös Dzsungel könyve vagy éppen a Grease próbái, illetve előadásai is sokat mutattak ebből a világból. Sajnos (vagy nem sajnos) beleszerettem a színházba. Ez lett a hobbim és egyben munkám is. Szerencsés vagyok! Kösz, Kertész! Kocsis Dénes
7
III. Programsorozat 125. évfordulójára
a
Kertész
utcai
iskola
JANUÁR „125 év fényei” Nyitórendezvény
FEBRUÁR Weblapkészítés: 14. évfolyam munkája
MÁRCIUS Vándortáborosok találkozója, régi emlékek felidézése
ÁPRILIS E-book kiadvány készítése: elektronikus dokumentumok az iskola történetéből, emlékeiből
Nyomtatott jubileumi kiadvány megjelentetése: Iskolánk története és írásos emlékei
Iskolatörténeti kiállítás: 125 év tárgyi emlékei 2015. április 20 – 24.
Nosztalgia party: 2015. április 21. Régi kollégák, ismerősök találkozója, színes műsorral
Iskolatörténeti vetélkedő: 2015. április 22. Játékos vetélkedő a történelmi korról, a kerület múltjáról, iskolánkról
Osztálytalálkozók: 2015. április 20 - 24.
ÜNNEPI GÁLA 2015. április 28. Ünnepélyes műsor
8
IV. Iskolatörténet Az iskolaalapítás előzményei (1867-1889) Iskolánk 1889. évi alapítását két döntő mozzanat előzte meg, ami nélkül nem jöhetett volna létre. 1867: a kiegyezés éve, ami a polgári fejlődést indította el az élet minden területén, így az iskolaügyben is. (A lemaradás óriási, hisz az 1870. évi statisztika 68,7 %os analfabétizmust mutat Magyarország lakossága körében.) 1868-ban Csengery Antal reformpolitikus báró Eötvös József támogatásával megteremti a polgári iskola intézményét (1868. XXXVIII. törvénycikk). 1873-ban egyesül Pest – Buda - Óbuda, létrejön az egységes Budapest, és sorra hozzák létre a polgári fiú- és leányiskolákat. Mi a polgári iskola és kinek kell? –tették és tesszük fel a kérdést. Az alacsonyabb végzettséget igénylő milliós tömeg (parasztság, kispolgárság) gyermekei számára felemelkedést, továbbtanulási lehetőséget biztosítani az elemi iskola négy osztálya után, aminek révén így sok jó iparos, gazda és kereskedő képezhető megfelelő általános műveltség elérésével. Kezdetben Budapesten csak négy polgári iskola nyílik: kettő Pesten és kettő Budán, mivel az emberek többsége kissé vonakodik ettől az iskolafajtától: vajon nem fölösleges-e? A választ Trefort Ágoston miniszter adja meg az 1879-ben leírt törvényben. Pontosan megfogalmazzák, hogy mire képesít a polgári iskola, és hol, hogyan lehet továbblépni innen, mivel lehet kiegészíteni az itt folyó képzést. Ezután nem csoda, hogy tömegesen jelentkeznek tíz évesen a négy elemit végzett tanulók ebbe az iskolatípusba, annak ellenére, hogy a tankötelezettség 6-12 éves korig szólt. Ezen előzmények után érlelődött meg a gondolat Kaschnitz Gyula iskolaszéki elnökben, amit gyors tett is követ: 1889. január 14-én az Erzsébetvárosi Kör választmányi ülésén egy új polgári fiúiskola alapítására tesz indítványt. Óriási az igény egy új iskola létesítésére, hisz rohamosan nő a kerület lakossága, s csak
9
a szomszéd kerületben, távolabb működik fiúiskola. (A Kazinczy utca 21.-ben már 1873-ban megnyílik a polgári leányiskola Vajdaffy Ernő vezetésével.) Dr. Morzsányi Károly választmányi elnök Budapest akkori polgármesterét, Kammermayer Károlyt, valamint a budapesti tanügyi tanácsnokot, Alkér Ignácot keresi fel iskolaalapítási kérésével. Az ígéretből támogatás lesz, majd április 17-én a törvényhatósági közgyűlésen határozat születik az új iskola felállításáról. Június 7-én a belügyminiszter az iskola megnyitását jóváhagyta, s kibérelték a Kazinczy utca 3. szám alatti földszintes épületet. Június 18-án az akkorra már nagy tekintélyt szerzett 36 éves Lád Károlyt bízzák meg az iskola vezetésével.
Lád Károly, iskolánk első igazgatója (A Lád család tulajdona)
10
Lád Károly igazgatói kinevezése, 1891 (A Lád család tulajdona)
11
Lád Károly tanítói oklevele (A Lád család tulajdona)
A kezdeti évek (1889-1899) 1889. szeptember 1-jén megkezdi működését a Budapest Fővárosi VII. kerületi (Kazinczy utcai) Nyilvános Községi Polgári Fiúiskola a főváros ötödik polgári fiúiskolájaként. Az első tanévben 253 fő iratkozott be a négy első és egy második polgári osztályba. Ez volt eddig a legnagyobb létszámmal induló iskola. Az osztályok több mint ötven fővel működtek. Érdekes, de a kor viszonyainak megfelelő, hogy a tanulók több mint fele kettős nyelvű (magyar-német). Az értesítőkben feljegyzett vallási megoszlásuk sokféle: többségében izraelita felekezetűek, de sokan római katolikusok. A szülők foglalkozása a tanulók társadalmi helyzetéről ad képet: a legtöbben önálló iparosok, kereskedők, munkások, de voltak értelmiségiek is. A következő
12
évtizedekben ezek a kötelezően feljegyzett tanulói alapadatok csak egy területen változtak meg: gyorsan a magyar nyelv vált egyedülivé a német nyelv ellenében.
Az első iskola épülete 1890-ben - a következő tanévben - már 403 tanuló foglalt helyet a kis épületben. Ez közel 80%-os emelkedés. A továbbiakban is folytatódott ez a bővülés, de kissé lassuló ütemben. A tanév egyik jelentős eseménye volt, hogy a kor legnagyobb festője, Munkácsy Mihály elhunyt, s ravatalát tanárok-diákok küldöttsége látogatta meg. 1892-ben egy országos jelentőségű eseményre, Ferenc József osztrák császár és magyar király budapesti látogatására vonult ki az iskola küldöttsége is, hazafias érzelméről tanúságot téve. Négy évvel a nyitás után már szűknek bizonyult ez az épület, s ezért 1894-ben az igazgató átalakítást, bővítést javasolt a fenntartónak. Ám ez a javaslat, kérés nem nyerte el tetszését a felettes hatóságnak. A fővárosi közgyűlés helyette egy másik, előrelátó tervet fogadott el: a Wesselényi utca - Akácfa utca sarkán levő 507 négyszögöles üres telek megvételében látta a jövőt. Ebben az évben veszítette el a magyarság egyik nagyságát: az emigrációban élő Kossuth Lajost. Temetésén a százezres tömegben a tantestület tagjai is kötelességüknek érezték jelenlétüket.
13
Az 1896-os millenniumi ünnepségsorozat az összes hivatal, intézmény életét meghatározta. Így volt ez az iskolákban is, ahol az egész évet áthatotta a hazafiság eszméje. Ebben az évben választották meg az iskolaigazgató Lád Károlyt az Országos Közoktatási Tanács tagjának. Majd még nagyobb szakmai feladatot kap, miután a polgári iskolákban oktatók szakmai szervezetei egyesülnek. Az újonnan létrehozott Országos Polgári Iskolai Tanárok Egyesület (OPITE) elnökévé választották, s 11 évig az is maradt. (Az elődintézménynek titkára, majd alelnöke volt az 1881 és 1896 közötti időben.) A tanügyi kongresszuson a polgári iskolák hét osztályossá bővítését elfogadták, de Bécsben leszavazták, így elakasztották ennek az iskolatípusnak a megfelelő befejezését. Mindenki számára nagy csalódás volt ez, legfőképpen a százezres létszámú tanulóseregnek. Így maradt a 6 osztály. A következő években a szűkösség még nagyobb lett, hiszen az 1897-ben kezdődő tanévben megindult az iskolában először a további fejlődést jelentő ötödik évfolyam, majd a következő tanévtől a hatodik, befejező osztály is. Az iskola 13 osztályába már 600-nál is több gyerek járt. A tizenegy tanteremben nem fért be mindenki, ezért két osztályt már csak a Dohány utcai elemi iskolában tudtak elhelyezni.
Új épület – új korszak (1899-1901) Az 1899/1900. iskolai tanévet 886 beiratkozott tanulóval 17 osztályban már a korábban megvásárolt Wesselényi utcai telken újonnan felépített épületben kezdhették meg. Elnevezése is új: Budapest Székesfővárosi VII. Kerületi Báró Wesselényi Miklós Községi Polgári Fiúiskola. Hogy milyen lett ez az új iskola? Kívülről egyszerű, csinos, háromemeletes, vakolás nélküli, színes épület. Belülről fényes, jó megvilágítású tantermekkel ellátva. Kellő számú szertárral, nagy tornateremmel, könyvtárral, tanári- és igazgatói szobával, s mindehhez korszerű fűtés bevezetése is társult. Összességében egy igen modernül megépített új otthont kapott a sok kis tanuló a korábbi évek szűkössége után.
14
A hat évfolyammal működő iskolába felállították a Kereskedő Tanoncz-iskolát, mivel a szomszéd kerületekben túlzsúfoltság volt. Egy előkészítő, egy első és egy második osztálynyi nebulót vettek fel. Év elején még csak 143 főt, ám év közben még újabb 60 főt. A tanonc a 12. életévét betöltő, két polgári osztályt elvégzett olyan diák volt, aki a munkaadójával érvényes szerződésben állt. Három évig tartott a képzésük, melynek során elsősorban szakmai képzést kaptak hetente három munkanapon délután. A tanonc iskolába járását köteles volt biztosítani a munkaadó iparos és kereskedő az 1884. évi iparostörvény alapján. A XX. századba átlépvén az első tanév - az 1900/1901-es - annyiban volt rendkívüli, hogy a jelentkezők száma már az ezres létszámot is átlépte. 1015 tanuló 18 osztályban végzi napi feladatait. (Plusz 352 tanonciskolás.) A tanév legfőbb eseménye az Országos Tornaversenyen való részvétel volt, ahol az országosan megjelent 4000 ifjú között sikeresen szerepeltek a mi iskolánk 5-6. osztályos tanulói is. Az igazi nagy sikerekre még néhány évet várni kell, akkor viszont sokáig fognak dicsfényben ragyogni.
Egy kis kitérő – a Kertész utcai iskola első lakói (1901-1910-1931) A következő évtől a tumultust enyhítette egy új iskola létrejötte, ami némi kitérőt jelent az eddigi történeti leírásban, de egyben egy bonyolult és új összekötő kapocs is jelenlegi iskolánkkal. Ugyanis egyes gyerekek, osztályok és tanárok Wesselényi utcai épületből való áthelyezését eredményezte az újonnan létrehozott Nagydiófa Utcai Községi Nyilvános Fiúiskola. Az 1901/1902. első tanév tíz osztályába járó 420 tanulót a nagy tekintélynek örvendő Szécskay István igazgatta 1905-ben bekövetkezett haláláig. Őt egy évig dr. Ágh Géza követte, majd három évig, 1906-1909 között Hochrein Lajos vezette az iskolát. 1906-ban már 627 tanuló járt ide, s ezzel ismét zsúfoltság alakult ki. Néhány osztályt most már innen is más iskolákba kellett átirányítani. 1909-ben ismét vezetőváltásra került sor Hittig Lajos személyében. Az éppen tíz éve alakult iskolának 1911-ben új helyre kellett költöznie, a Kertész utca 30. alatti, Reischl Gusztáv által tervezett, újonnan felépült épületbe. A korabeli leírás alapján „az egész ország legjobban épített s legcélszerűbben beosztott polgári iskolája volt.” (Hittig Lajos igazgató tollából). Ilyen formán ezek a tanulók voltak a mai
15
iskolánk első lakói, növendékei között találhattuk, többek között, a későbbi nagyhírű írót, Rejtő (Reich) Jenőt.
Füst Milán Rejtő Jenő Itt kaptak elhelyezést még a Dob utcai polgári iskolások is: összesen 14 osztályban több mint 500 tanulóval kezdték meg az új életet. 1916-ban egy új felsőkereskedelmi iskolának is helyet kellett adni, s így évről évre egyre több teremre tartottak igényt a bővülő létszámuknak megfelelően. Itt tanított a kor akkorra már ismert két híressége: Füst Milán író magyart, és Germanus Gyula orientalista török nyelvet. A polgári iskolások egyre több osztályát kellett átvinni, elhelyezni a szomszédos Kazinczy utcai elemi iskola tantermeibe. A kettős elhelyezés olyan fokú bizonytalanságot keltett az itt élők körében, hogy az a beiratkozások egyre nagyobb csökkenéséhez vezetett. Az 1930/1931. tanév elején már csak öt osztály volt mindösszesen 193 tanulóval. Látva a gyereklétszám drasztikus megcsappanását a főváros közoktatási vezetése határozatával megszüntette a Kertész Utcai Községi Polgári Fiúiskolát, melyet legutóbb 22 éven át Hittig Lajos irányított. Az alsóbb osztályok tanulóit a lakásukhoz legközelebbi másik polgári iskolákba irányították át. Ezzel megszűnt ez a fiúiskola.
16
Germanus Gyula
Folytatás a Wesselényi utcában (1901-1915) Az 1901/1902. tanévvel visszatérünk a korábbi Wesselényi utcai iskolához. Látható, hogy csökkenő, de még mindig magas létszámmal működött. A polgári 17 osztályába 933 fő jár. Ekkor kezdi meg itt tanulmányait a későbbiekben elismert, nagyhírű író, Karinthy Frigyes. A tanonciskola továbbra is működött. Év elején oda is 354-en jelentkeztek. Tanév végére mindkét helyen erős fogyást lehetett látni a kimaradások, lemorzsolódások, illetve a tanonc-felszabadulások miatt. Az eredménye közel 150 fős csökkenés lett. De így lazábban elfért mindenki. Az év fő eseménye a sok kirándulás és színházlátogatás mellett az új Országház megtekintése volt. A 1902. év őszén nagy ünnepség keretében emlékeztek meg Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójáról. Ellátogattak a Kerepesi temetőbe, és koszorút helyeztek el a díszes sírbolton. Év közben sok budapesti és környéki látnivalót néztek a diákok tanulmányi kirándulás keretében, de egy valami nehézséget jelentett a közlekedésben: a Dunán sorra épülő új hidakon szedett hídvám megfizetése (a pénzszűke miatt) a budai oldalra való átkelést megakadályoztajegyezték fel a korabeli értesítőkben.
17
Karinthy Frigyes (Budapest, 1925 körül) Fotó: Magyar Erzsi – Színháztörténeti Tár Az 1903-as esztendő az iskola szerkezetében változást hozott: nem indították már a záró 6. osztályt, és ötödik is már csak egy volt. Sem igény nem volt rá, sem nem erőltették, hiszen a gimnáziumi, a felsőkereskedelmi vagy reáliskolákba való továbbtanuláshoz már elegendő volt a polgári négy osztálya is. Így az 5. és 6. évfolyam sorvadásra ítéltetett, még mielőtt törvény által megszüntették néhány év múlva. Ebben az évben tették meg az első tömeges, egész iskolát megmozgató kirándulást a Nagykovácsi út melletti erdőbe. Az egésznapos játékos verseny mindenki nagy megelégedésére szolgált. Ismét szomorúsággal zárták a tanévet: 1904 májusában örökre elbúcsúztak a „magyar írók legelsejétől”, Jókai Mórtól. A temetési ravatalához sokan elmentek iskolánkból is. Az 1904/1905. tanévben a polgári iskolába 907 fő, a tanonciskolába 426 fő iratkozott be. Ez utóbbi még igen magas létszám, de már itt is látszott a csökkenés. A környéken nyitott két új tanonciskolába sokakat átirányítottak, s év végére mindössze 304-en maradtak. Négy év után újra megrendezték az Országos Ifjúsági Tornaversenyt, melyen az 56 fős csapat Lukáts Kálmán tornatanár vezetésével sikeresen szerepelt.
18
1907. május 28-án először tartják meg a miniszteri rendeletben előírt Madarak, fák napját tornatermi foglalkozás, játék, verseny keretében. Az 1907/1908-as tanévben véglegessé vált, hogy a két befejező évfolyam – az 5. és a 6. – többet már nem indult. Az oktatásirányítás a felsőbb évfolyamokat felső kereskedelmi iskola néven egy új szakirányú iskolaként vezette be. 1908-ban ünnepelte a hazai oktatásügy a polgári iskolák megalakulásának 40. évfordulóját, s szakemberek megerősítették a fontosságát, létjogosultságát. Ám ennek ellenére az iskolában hosszú időre eltűnt az 5. évfolyam is. A polgáriban a létszám így is közel 900 fő, a tanonciskolában év elején 300 főnél is több. A cél továbbra is a középosztály általános irányú nevelése-oktatása volt az elemi folytatása után, s a szükséges alapok megteremtése a felsőbb fokú oktatás felé. Művelt, képzett iparos és kereskedő osztály megteremtése, hisz két dologé a jövő (írta Simon Bertalan tanár): az iparé és a kereskedelemé. A következő években országos szinten tovább tárgyalták a polgári iskolák megreformálásának, fejlődésének kérdését, problematikáját. Közös megállapítás lett: a jövő iskolájában a természettudományoknak nagyobb szerepet kell adni. A tudomány és a gyakorlati élet között legyen és erősödjön a kapcsolat. 1910 májusában tartották a polgári iskolák II. Torna- és játékünnepélyét a fiú- és a lányiskolák együttes részvételével. A főverseny vándordíját, az aranyhímzésű, selyem „Rákóczi” Vándorzászlót az iskola 10 fős csapata hozta el. Felkészítőjük Lukács Kálmán és Bábel Rezső tornatanárok voltak. Ezt a szép sikert még hosszú éveken keresztül megismételték, egészen 1924-ig. Az 1910-es évektől kezdődően itthon és a környező államokban is érződött a feszültség: kormányválságok, merényletek, annexiók jelezték a háború felé való sodródást. 1914 az iskola életében is szomorú esztendő lett: az épületet az átvonuló katonaság szállta meg, a férfi tanárok nagy része bevonult, s helyettük a női tanerők tanítottak. A tanulók kerti és mezei munkával igyekeztek hasznossá tenni magukat, a háború miatt így tudtak hozzájárulni a hiányzó javak pótlásához.
19
Rajzóra 1912-ben az iskola erkélyén Ugyanez évben Péntek Ferenc tanár vezetésével megalakult az iskola cserkészcsapata 45 fővel. (1918-tól szünetelt, majd 1922-ben szerveződött újjá Dobay József irányításával.) Az 1915. esztendő a külső nyomorúságok, nehézségek mellett még egy szempontból fájdalmassá vált az iskola történetében: november 22-én meghalt iskolánk első igazgatója, Lád Károly. A főváros által adományozott díszsírhelyben helyezték örök nyugalomra nagy részvét mellett. Búcsúztatásán kellő méltatásban részesítették a kor oktatásirányítói, pályatársai. Mindennemű korabeli napilap megemlékezett róla csakúgy, mint az iskolájában a tanártársai és a tanítványai.
A második korszak (1915-1933): nélkülözések évtizedei A tantestület egyik korábbi tagja, Béky Dezső vette át az iskolavezetői stafétabotot.
20
1914 és 1918 között a tanítás tüzelőanyag-hiány és járványok miatt is többször szünetelt. A tanulók és a tanárok is rengeteg iskolán kívüli munkát vállaltak, mint pl. erdélyi menekülteket fogadtak be, szállásoltak el, betegápolásban, étkeztetésben és ruhakiosztásban is segédkeztek. Közösen a szolgáló szeretetet gyakorolták a mindennapokban. A háború sok nélkülözése, a sok nyomor és véres áldozat mellett az elveszett országot is meg kellett siratni. Ezek után egy még rosszabb időszak következett: az 1918. évi véres proletárdiktatúra. Erőszakosan akarta átalakítani az oktatást, s eltörölni a polgári iskolákat is. A szabadelvű oktatás bevezetésével új irányt mutatott, és kikezdte a háború előtti évek öt évtizedes fáradságos munkáját. Szerencsére hamar, az 1918/19. tanév végére véget ért ez a szellemi pusztítás, ámokfutás. Az elmozdított igazgatót, Béky Dezsőt visszahelyezte állásába a Tanács. Nagy lendülettel és tettrekészséggel állt a munkának, ám a folyamatos tanítást ismét a tüzelőanyaghiány szakította meg, ami miatt az 1919/1920. tanévben öt hónap iskolaszünetet rendeltek el. Majd a tanévet újabb szomorúság szakította félbe: 1920. március 14én a második igazgatónk is eltávozott közülük. Helyébe ismét a tanári kar egyik régi, megbecsült tagja, Puhr József került.
Puhr József Az 1921/1922. tanévben nem volt már rendkívüli szünet, visszatért a háború előtti rend, tisztaság, fegyelem és lassan a színvonal. 1922. december 6-án, Szent Miklós napján ünnepélyes keretek között báró Wesselényi Miklóst választották meg az iskola patrónusának, s egyben névadójának is. Wessel Jenő rajztanár
21
három darabos életképet is festett a névadó báróról, s a képsort elhelyezték az iskolai folyosót díszítő arcképcsarnok már meglévő képei közé.
Kodály fotójáról 1982-ben adták ki a képeslapot
Dohnányi Ernő
Az iskolában a művészeti-zenei oktatás is magas színvonalon folyt. A Borus Endre énektanár által vezetett gyermekkórus 1925. április 2-án Kodály Zoltán szerzői estjén nagy sikerű népdalbemutatót tartott. Az énekkar később évente szerepelt számos énekbemutatón. Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Hubay Jenő, Kleiber Erik és Walter Brúnó világhírű dirigensek is vezényelték az iskola kórusát. Rendszeres résztvevői voltak a Budapesti Ének- és Zenekar Egyesület hangversenyeinek. 1928. december 7-én az Országos Magyar Dalosszövetség nagy díszhangversenyén is nagy sikerrel szerepeltek a Vigadóban Kodály-művekkel, ahol jelen volt a „kormányzó” is (ti. Horthy Miklós).
22
Az iskola énekkara Ebben az évben a parancsnokok sorozatos cseréjének következtében sajnos a cserkészcsapat egy rövid időre megszűnt, de már ősszel a Magyar Cserkészsszövetség főtitkárának, dr. Major Dezsőnek sikerült újjáalakítania. A cserkészet ebben az időben az ifjúság jellegzetes és fontos nevelési területe volt. Célja a hazafiasan érző, becsületes, tisztalelkű, másokért tenni akaró egyén kinevelése. 1929 tavaszán a 220. sz. báró Wesselényi Miklós cserkészcsapatban 20 felavatott, 10 újonc és 10 apródcserkész végezte napi jellegzetes feladatait. A polgári iskola, mint új oktató-nevelő intézmény, ebben az évben ünnepelte megalakulásának a 60. évfordulóját, ez az iskola pedig immár a 40. évébe lépett. Erre emlékezve az iskola falán márványtáblát helyeztek el 1929. június 16-án egész napos ünnepség keretében. Cserhalmi Ágost igazgatóhelyettes szomorúan írta le feljegyzéseiben, hogy az éppen most létező polgári iskolák a négy évfolyamos keretben nem tudják beteljesíteni azt a feladatot, amire hivatottak lennének: az ország gazdasági felvirágoztatásához nélkülözhetetlen szakemberek kinevelését. A négy évfolyam 11 osztályában már csak 301 tanuló kezdte meg a munkát. A padokban a korábban megszokott zsúfoltságnak nyoma sincs már. 20-30 gyerek lézeng osztályonként a tantermekben a sok régi, nagyhírű kolléga – Borus Endre, Wessel Jenő, Germány Margit, Hilbert Károly segítő keze alatt. Újítást jelentett az iskola életében a délután 2-től 5 óráig tartó
23
napköziotthon megszervezése előremenetel érdekében.
tanári
felügyelettel
a
jobb
tanulmányi
Az 1929/1930. tanév első napjával negyvenévi, iskolában eltöltött, fáradhatatlan pedagógusi munkáját bevégezvén nyugdíjba vonult Puhr József igazgató. Az iskola sorrendben 4. igazgatójának Ispánovits Sándort nevezték ki. Az 1930/1931. tanévtől kezdődően az iskolában megélénkült az ifjúsági élet egy újonnan kialakított formában, az Önképzőkör keretében. Ebben gyakran felolvasó- és szavalóesteket, valamint zeneelőadásokat tartottak az újonnan idehelyezett Triznyai László tanár vezetésével. „Előre” című lapjukban rendszeresen beszámoltak mozgalmas munkájukról. 1931/1932-ben a 28 évet itt oktató, neves testnevelő tanár, Lukáts Kálmán nyugdíjba vonult. Ő volt, aki 14 éven át – 1910-1924 között – a nevezetes „Rákóczi vándorzászlót” fiaival megszerezte és itt tartotta. Az 1932. év ismét megrázó eseménnyel kezdődött: elhunyt a „másik nagy öreg”, Wessel Jenő híres-neves rajztanár, aki 25 évet ebben az iskolában tanított. A haza nagyjairól készült saját festményei – Kossuth, Széchenyi, Petőfi, Jókai, II. Rákóczi Ferenc, báró Wesselényi Miklós és az iskolaigazgatóké - az iskola falain díszelegtek sokáig, sokak tetszésére, megelégedésére. Az iskola tanulói létszáma ismét ugrásszerűen emelkedett, egy híján 500 fő volt. A szegénység olyannyira érződött – a gazdasági hazai- és világválság miatt -, hogy a tandíj alól a gyerekek háromnegyede mentességet kapott. A már 70 főnél is nagyobb létszámú cserkészcsapatot Fodor Endre parancsnok vezette, s egész éven át lázasan készülődtek a nagy eseményre, a IV. Világ Jamboree-re (cserkésztalálkozó), ami az év talán legjelentősebb hazai eseményének számított. Két héten keresztül a nyári szünidőben Gödöllőn vetélkedett a 46 országból idesereglett 26000 kiscserkész, illetve tiszt a főcserkész, Lord Baden Powell és Teleki Pál személyes vezényletével. Tanulóink az előírásos formasapkát viselve - br. Wesselényi Miklós címérével ellátva - jelentek meg 12 fős küldöttséggel. Az emlékezetes esemény után néhány héttel nagy változás történt az iskola történetében.
24
Költözés a mai épületbe – béke majd háború (1933-1945) 1933 szeptemberében a Wesselényi utcából átköltöztek a Kertész utcai épületbe, amit a korábban említett polgári iskola birtokolt 22 éven át, 1931-ig. Mellette felsőkereskedelmi iskola is működött itt 1916-tól kezdődően a költözés évéig, 1933-ig. Most ővelük cseréltek helyet. A húszas-harmincas években itt tanított több híres-neves tanár is, mint Füst Milán, Germanus Gyula és Rubinyi Mózes. (Ma a II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola működik az épületben.) Az újabb lakhely korszerűbb, de sokaknak fájt a szíve a költözés miatt a régi épülethez kötődő sikerek emléke okán. Az alagsorban kialakított zuhanyzó, szárító, öltöző létrehozásával megvalósulhatott a napi rendszerességű mosakodás, nem kötelező jelleggel. Ugyanis a tanulók csak egyötöde rendelkezett otthon fürdőszobával vagy csak egyszerűen fürdőkáddal. A napi tízperces tusolással nagyban megváltozott a gyerekek testi higiéniája, tisztasága, amire nagy hangsúlyt fektetett az igazgató. Az 1934/1935. tanév szokás szerint a vallásfelekezetek szerinti istentiszteleten való részvétellel kezdődött, majd Ágoston Béla címzetes igazgatótól búcsúztak el, aki 40 évi munka után megérdemelt nyugdíjba vonult. A közeli Zeneművészeti Főiskola középiskolai tanárjelöltjei tovább folytatták az évek óta fennálló óralátogatásaikat a neves Borus Endre tanár úrnál, illetve minta- és vizsgatanításaikat is itt végezték. A következő tanévben Ispánovits igazgató úr vette át a cserkészcsapat vezetését. A tantestületben nagy a jövés-menés. Két nagyhírű kolléga érkezett ebben az időben az iskolába: egyikük Teőke Andor festőművész-rajztanár. Hozzá is sok tanárjelölt járt ide a Képzőművészeti Főiskoláról, hogy elsajátítsák a tanítás szép és nehéz rejtelmeit. A másik neves, elismert tanár dr. Ilovay Sándor testnevelő, aki egyben a Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének jegyzője, valamint a Magyar Főiskolai Sportegyletek Egyesületének elnöke. A sportolásra egy új lehetőséget is teremtettek azzal, hogy a Nemzeti Sportuszodába is rendszeresen eljárhattak, s ott kezdő- és haladó szinten úszásoktatásban részesülhettek.
25
Ettől az évtől kezdve egy új kezdeményezés jött létre: szülői értekezleteket már osztályonként külön-külön is tartottak az évi három általános, közös szülői megbeszélés mellett. Ezzel a család és iskola között jobb és bizalmasabb viszony megvalósítására törekedtek. Az újdonsült cserkészeket személyesen gróf Festetics Pál, a székesfőváros cserkészcsoport-vezetője avatta fel, s létszámuk a tisztekkel együtt kereken száz fő volt. Új, nemes, ma is irigylésre méltó kezdeményezést valósított meg az iskola ifjúsági vöröskeresztes csoportja: a tornateremben karácsonyra elkészített játékok eladásából befolyt összegből szegény sorsú társaiknak vettek ruhát, apró ajándékokat.
Tanév végi bizonyítvány, 1936/1937 Az 1936/1937-es tanévben egy új, szokatlan témájú oktatási terület került bevezetésre: a légoltalmi ismereteké. Valami szomorú dolgot vetített ez előre.
26
Télen az iskola udvarán jégpályát létesítettek, s 24 „jégnapon” át a téli sportok örömeit élvezhették a nebulók. A tanév végén a Népligetben épített Fővárosi Diákstadion avató ünnepségére kiment az iskola apraja-nagyja. S nem telt el még a tanév, újabb különleges esemény történt: május 31-én, először a hazai iskolák történetében, felavatták az Iskolarádiót. Minden tanteremben, a folyosókon és az udvaron hallható, hallgatható, a házi stúdióból közvetített adás szolgált érdekes információkkal. Innentől kezdve a tanév során bármikor a rádió műsorszámait, a házi műsorokat, zeneszámokat és fontos üzeneteket is el lehetett juttatni a tanuló ifjúsághoz. Az avató ünnepségről a Budapesti Rádió helyszíni közvetítést sugárzott. Érdekesség, hogy a tárgyi beszerzés anyagi feltételeit a növendékek a Cserhalmi Ágost számtan-mértan tanár vezetésével megvalósított narancshéjgyűjtésből teremtették elő. Az 1937/1938. tanévben az épület földszinti és 1. emeleti tantermeibe szabóipari tanoncokat helyeztek el délutáni oktatás keretén belül. Öt éven át, 1942 nyaráig működött itt ez a képzés. Az 1938-as esztendő egész országra kiterjedő, kiemelkedő eseménye a Szent István Emlékév megünneplése volt. Ekkor tartották az Eucharisztikus Világkongresszust is Budapesten, melyen az iskola 100 tagú cserkészcsapata is részt vett. A négy évfolyam tizenkét osztályában a 485 beírt tanuló az év során nagyon sok ünnepi készülődéssel töltötte napjait. Az előző évben beszerzett rádiót már minden nap, mindenki örömére hallgatták. Újabb technikai eszköz is megjelent: a diavetítő és a filmvetítőgép, ami a szemléltetést segítette az oktatásban. Ez volt az 50. tanév. Derű, öröm mindenhol: Nagy-Magyarország képe derengett fel, hisz visszakerült Felvidék és Kárpátalja. Még nem szűrődött be az árnya, még nem érződtek az elkövetkező évek borzalmai, ami az iskola életét is felkavarta. Az 1939/1940-es tanévben jelentősen csökkent a tanulólétszám: év elején alig több mint 400 diák volt már csak a 11 osztályban. Egyre többet lehetett látni a tanulók körében a szegénységet, a nélkülözést. Rendszeresek lettek a gyűjtések, adományozások, a segélyezések, amelyek könyv, élelmiszer és ruhanemű formájában történtek. Már csak három központi, kötelező iskolai ünnep volt:
27
október 6-a, március 15-e és anyák napja. A korábban megszokott, bevezetett iskolai és iskolán kívüli foglalkozásokat megtartották: úszás, zenehallgatás, német társalgási tanfolyam, tanulmányi kirándulások, cserkészet. Az énekzeneoktatást egy évig a neves Kopeczky Alajos tanár tartotta. A tanév végén 4 év cserkészparancsnoki, 11 év iskolavezetői és 40 év tanári munka elteltével Ispánovits Sándor igazgató is elbúcsúzott, nyugdíjba vonult. Helyét korábbi helyettese, Triznyai László magyar-történelem szakos tanár, az Önképzőkör vezetője vette át. Az ő helyét az igazgatóhelyettesi poszton Cserhalmi Ágost kapta meg. Az 1940-ben kezdődő tanévben már az iskolában is érződött a háború szele. A testnevelő tanár (egyben légó-parancsnok) diáktakarékossági egyletet hozott létre Diák Kaptár elnevezéssel. A katonai események miatt nem volt cserkésztáborozás. Érthető okokból tovább apadt a diáklétszám: már csak 377 gyerek iratkozott be év elején. Év közben is volt lemorzsolódás elköltözések miatt. A polgári iskolák körzethatárainak módosítása miatt további drasztikus csökkenés történt 1941-ben. Év elején még 333 tanuló volt kilenc osztályban, év végére alig 300 fő. A cserkészet vezetését Fodor Endre után Dobó István magyar-német szakos tanár vette át. Itt is egyre fogyott a létszám, egyre kevesebb az érdemleges iskolai esemény. Háború, ínség, fenyegetettség. Az 1942/1943-as tanévben váratlanul egy plusz osztály lépett be. Tíz osztályban 378 tanuló kezdte meg a tanévet. Kopeczky Alajos énektanár visszajött az iskolába, Cserhalmi Ágost tanár-igazgatóhelyettes elment nyugdíjba. Az általa elsőként megvalósított iskolarádió mindenki számára emlékül ottmaradt. Szénhiány miatt a téli szünet egy hónaposra bővült. A diákok nyelvőr szolgálatot láttak el, a Diákkaptár takarékossági mozgalom csúcsra volt járatva. Az általuk összegyűjtött, majd eladott hulladékok árát kamatostul megkapták a negyedik iskolaév végén. Önképzőkör, rajztanfolyamok, német társalgási szakkör működött az iskola falain belül. Egy-egy kirándulást, hangversenyt és ünnepélyt is megtartottak. A földszintre és az első emeletre székesfővárosi fiúés leány népiskolát költöztettek be a környék épülethiánya miatt. A tágas tornatermet éveken át az Élelmiszerjegy Hivatal foglalta el.
28
Az 1943/1944-es tanév a háborús események fokozódása miatt nehezen, csak november 3-án indulhatott el. A 395 tanuló csak rövid ideig, több megszakítással, nehézkesen tudott tanulni. Sokan sok helyről jöttek az épületbe: a földszinten és az első emeleten tovább tanultnak az elmúlt év után a fiú- és leány népiskolások, februártól befogadták még a szomszéd kerület műszerész iparostanoncait is. Ám március 24-én már kiürítették az iskolát: a német katonaság részére foglalták le. A tanévet március 31-én a Dohány utca 32. szám alatti polgári leányiskolában fejezték be április 5ei bizonyítványosztással. A tanév így még öt hónapig sem tartott. Az 1944/1945-ös tanévben a környéken is dúltak a harcok. Az ősszel hét osztály 340 beiratkozott tanulójából év közben a folyamatos menekülés, vidékre költözés miatt sokan kimaradtak, eltűntek. A tanítás október 2-án kezdődhetett meg, s október 27-ig váltakozva folyt hol itt, hol a Dohány utcai iskolában. Utána a gyakori bombatámadások és a német katonaság beszállásolása miatt csak március 1-jével lehetett ide visszajönni tanítani. (Pest 1945. január 18-án, egész Budapest február 13-án szabadul fel.)
Az iskola környéke az ostrom idején (Nagykörút, 1944)
29
Februárban a tantestület egésze részt vett a romeltakarításban. A tetőzet jó része elpusztult, a 3. és 4. emelet beszakadt, lejjebb több tanterem fala is beomlott. A tanítást csak a tornatermi öltözőben és a 2. emeleti tantermekben folytathatták. A Budáról bejáró tanárok a hidak felrobbantása miatt nem tudtak Pestre átjárni tanítani, így ők budai iskolákhoz lettek beosztva. A katonaságból öt férfi tanár nem tért vissza. Március 5-én az ostromot a Teréz körúti lakásában átélő Triznyai László igazgató meghalt. Utóda, a sorban immár 6. iskolavezető, a romos épületben Sándor Gyula Miklós lett. Márciustól az ő vezetésével folytatódott a gyerekek tanítása, s a tanév befejezése. Az év során két ünnepélyt tartottak: májusban a szabadság ünnepét és júniusban az anyák napját. Július 7-ével zárták a tanévet.
Új korszak nyitánya (1945- ) A háború utáni első tanév 1945. szeptember 5-én kezdődött felekezeti hovatartozás szerinti istentisztelettel. A fűtetlen és ablak nélküli termekben csak csökkentett óraszámmal lehetett tanítani. Ezért december 1-jétől március 1-jéig szünetelt a tanítás. A tanárok a lakásokhoz kijárva felzárkóztató foglalkozásokkal pótolták az elmaradt órákat. Svédek által felállított konyhán száz fő kaphatott ingyen ebédet. Az újonnan felállt kormány rendelete alapján ettől az évtől kezdve a belépő új évfolyam számozása a régi polgári 1. osztály helyett, 5. általános iskolai osztály lett. Az elemi és polgári iskolákat fokozatosan felváltják a nyolcosztályos általános iskolák. A korábbi magasabb évfolyamokon tanulók folyamatosan fejezték be kimenő rendszerben tanulmányaikat. Hét osztályban 40 körüli átlagos osztálylétszámmal 317 nappalis járt ekkor az iskolánkba. Ezen kívül 281 magántanuló is volt. Délutánonként nyolc tanteremben polgármesteri engedély alapján az izraelita polgári iskola működött az épület 2. és 3. emeletén. A cserkészetet továbbra is engedték működni. Új vezetője dr. Horváth István lett. A Zeneművészeti Főiskola énektanár-jelöltjei egész éven át tanítási gyakorlatra jártak át, mint korábban. Sándor Gyula Miklós még egy évet vezethette az új rendszerű iskolát, Kertész Utcai Körzeti Általános Iskola néven. Az ő munkásságát, szintén csak két év erejéig, Bálint Árpád folytathatta 1947 és 1949
30
között. Irányítása alatt hagyták el az iskolát az első újonnan végzett 8. osztályosok 1949-ben. A következő tanévet már Pethes Endre irányításával végezte a tanári kar és a nagy létszámú gyereksereg. 1951-ben a Budapesti Tanárképző Főiskola az épületben külön-külön működő fiú- és leányiskolát együttesen Gyakorló Általános Iskolává szervezte át. A neves matematika-fizika tanár, Öveges József mint a Budapesti Pedagógiai Főiskola fizika tanszékvezető tanára segíti és figyelemmel kíséri az iskolánkban folyó fizikaoktatást.
Félévi és év végi bizonyítvány az 1952/53-as tanévből
31
A következő, 1952/1953-as tanévet már egy új vezetőre bízták, dr. Szakál Jánosra, akit 1953-ban egy új igazgató, Kiss Béla váltott fel a vegyes fiú- és leányiskola élén. 1955-ben a Tanárképző Főiskola megszűnt, ám a Fővárosi Zeneiskola gyakorló iskolai helyeként megmaradt az iskola, de ismét kettéosztották. A lányiskolát a korábbi igazgató, Kiss Béla vitte tovább, a fiúiskola vezetését Gólisz Ferencre bízták. Utóbbi vezető is csak négy évig dolgozhatott itt, mert 1959-ben egy másik kerületi iskola (Hernád utca 3.) vezetését bízták rá. A következő, 1959/60-as tanévben a két iskolarész újból egyesült. Új nevet is választottak: Fáber Oszkár Általános Iskola lett. (Sokunk számára a névadó személye még ma is ismeretlen. „Munkásságát, tetteit” a mai lexikonok már tárgyilagosan leírják: a Tanácsköztársaság idején a Vallásügyi Likvidáló Bizottság vezetője, kommunista élharcos stb. Nem meglepő az 50-es években az iskola ilyen névválasztása.) Az egyesülés ellenére még hosszú évekig – a 60-as évek közepéig – mind az osztályok, mind az úttörőcsapat is külön működött: külön voltak a lányok és külön a fiúk. Az úttörőmozgalomban a fiúcsapat Várbíró Ferenc csapatvezető irányításával Budapest legjobbjai közé küzdötte magát. Tőle dr. Nagy Lajos vette át a stafétát, majd dr. Aggod Józsefné. A lányok különálló mozgalmi csapatát Polgár Gyuláné irányította a két csapat egyesüléséig. Ennek a kornak egyik különleges oktatási formája volt a dolgozók iskolája is. Ide az olyan dolgozó fiatalok jártak, akik ilyen-olyan oknál fogva lépéshátrányba kerültek, kimaradtak a normál nyolcosztályos iskolarendszerből. Röviden: túlkorosakká váltak. 1961-ben Loránd Ferenc vezetésével az iskola épületében, de elkülönülten elindult, és hét éven át tartott a VII. kerületi Dolgozók Általános Iskolája. A több száz délután bejáró fiatalember egy újfajta oktatási-nevelési kísérlet részesévé vált. Erről az időszakról részletesen és izgalmasan számolt be az igazgató úr az 1976-ban a Magvető Könyvkiadónál megjelent A Kertész utcaiak című könyvében is. Alcíme Iskolám története volt.
32
Loránd Ferenc könyve (Magvető, 1976)
Mihályfy Sándor dokumentumfilmet forgatott iskolánkban 1972-ben
Az iskola neve közben egyszerűsödött, s a változás szele elvitte a korábbi, talán nem vállalhatót: Kertész Utcai Általános Iskola lett 1965-től. Az új név a továbbra is megmaradt zeneiskolai gyakorlóiskolai státusznak és a nagyszerű oktatógárdának köszönhetően jól csengővé vált. A 600-as létszám hamar 700-ra nőtt, majd a 800 fölöttit is elérte. Ezért délutáni oktatást is be kellett vezetni. A közel két évtizednyi „kissbélás” időszakban az itt tanuló tehetségek tucatjai bizonyították a későbbiekben az itteni magas nívó és jó szellem erejét. Elismert művészek, sportolók, írók, tudósok, politikusok, mesteremberek vitték és viszik ma is hírünket a nagyvilágba. Felsorolni is nehéz lenne az ekkortájt idejárt hírességeinket, akik a kultúra, művészet, tudomány, sport területén a későbbiekben nagyot alkottak: Korda György, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Presser Gábor, Demjén Ferenc, Lezsák Sándor, Buda Béla, Konfár Gyula, Falvay Attila, Szirányi János, Klampár Tibor. A névsor nem teljes, ezért a kimaradottaktól elnézést kér a szerző (H. I.). Kiss Béla 1971-es halálával a megüresedett igazgatói helyet, immár sorrendben tizenkettedikként, a korábbi fiúcsapat-vezető, dr. Aggod Józsefné pályázta meg s nyerte el. Ekkor az újonnan megalakult, már egységes úttörőcsapat száma és neve: 3131. Számú Bolgár Elek Úttörőcsapat volt. Élére Varga Gábor fiatal, pályakezdő kollégát választották meg, aki néhány év elteltével az akkori Alsóerdősor Utcai Általános Iskola igazgatója lett.
33
1972-ben a Központi Sportiskola (közismerten KSI) segítségével beindulhatott az emelt szintű testnevelés oktatása, s a tagozatos diákok hamar bebizonyították tehetségüket. Pajter Anna testnevelő tanár vezetésével Csisztu Zsuzsa, Papp Ágota, Budai Ágnes, Kristály Tímea, Szűcs Erzsébet és még további tornászok, versenyzők tették le névjegyüket a magyar sport asztalára. Ekkori diákunk volt a későbbi világbajnok asztalteniszező, Klampár Tibor is. 1980-ban az iskolaigazgatót kerületünk tanácselnök-helyettesévé választották, s a vezetői feladatokat Szűcs Ervinné dr. kapta meg. A testnevelés és a zene kiemelkedő oktatása tovább folytatódott. Alig két év elteltével Romácz József kapta meg újonnan az iskola vezetését. A tanulók egyre emelkedő létszámához újabb és újabb tanárokat kellett felvenni. Nagy volt a jövés-menés. A mindössze egy évig megbízott igazgatót az egyik közeli kerületi iskola irányítására szerződtették el. 1983-ben utóda Nagy Nándorné lett, aki kétévi, reggeltől estig tartó áldozatos munkájával próbálta meg a félig idős, félig fiatal tantestületet összekovácsolni, az igen nagyra duzzadt diákság részére biztosítani tantermet és nívós oktatást, valamint a lassan pusztuló épületet rendbe tetetni. Két nehéz, munkás év után megérdemelten nyugdíjba vonult. Korábbi helyettese, Gerák Miklósné lett egy évre megbízva a további iskolavezetéssel.
Az újítások évtizede (1986-2003) 1986-ban dr. Váradi Iván Attila földrajz-rajz szakos tanár kapott vezetői megbízást. A régi hagyományokat megtartván sok újítást hozott évről évre iskolánk életébe. Az első éve jórészt az iskola fűtés-korszerűsítésével telt. Majd 1987-ben elsők között alakítottunk Diáksportkört (DSK) hét szakosztállyal a gyerekek nagy-nagy örömére. A tantestület és az osztályok is év közben és nyáron is túrák, kirándulások, erdei iskolák sorát szervezték, tartották. A bátrabbak már külföldre is elmerészkedtek, főleg a környező országokba. Az 1988/1989-es tanévben az iskola fennállásának 100. évfordulójára egész évben lázasan készültünk előadásokkal, vetélkedőkkel, kiállításokkal. Az iskola színjátszó körének első bemutatkozása az Almássy Téri Szabadidőközpontban volt a Lúdas Matyi című színdarabbal (dr. Poncsák Istvánné és Bendzsák István rendezésében). A következő évtől kezdve minden évben elmaradhatatlanná és nagysikerű rendezvénysorozattá vált a Kertész utcai napok tavaszi eseménysora.
34
Iskolánk alapításának 100. évfordulójára kiadott emlékkönyv Tanulóink létszáma stabilan 700 fölött volt, a sok gyereknek sokféle tagozat beindításával próbáltunk tehetségük kibontakozásában segítséget nyújtani. Alsóban a testnevelés, nyelvi intenzív fejlesztés, felsőben az ének, második idegen nyelv, informatika és fakultációk szabad választása segítette diákjaink jobb tanulmányi előmenetelét. A rendszerváltással megjelent a Diákönkormányzat, valamint az Iskolaszék szervezete is. Lassan, de biztosan bejött az iskolába is a demokrácia szelleme. 1991-ben nagy szerkezeti változás állt be: megpályáztuk és engedélyt kaptunk Gép- és Gyorsíró Szakiskola két osztályának a beindítására, amit nevünkben is megjelenítettünk. A lassú gyerekfogyást így kissé mérsékelni lehetett, de a következő években mégis láthatóvá vált, óhatatlanul bekövetkezett. Nem lehetett megállítani a folyamatot, mivel egyre több alapítványi és egyházi iskola jelent meg, és elkezdődött a korosztály apadása. (1986-ban 710 fő, 1988-ban 660 fő, 1992-ben még 635 fő és 1997-ben összesen már csak 532 tanuló járt ide.) Másik újdonság volt ebben az időben, hogy a háború előtt itt működő 29. sz. Solymár cserkészcsapatot újjáalakítottuk, felébresztettük álmából. Rövid ideig
35
tartott ez a kísérlet, de megpróbáltuk ezt a szép, régi hagyományt feleleveníteni (cserkészparancsnokuk Hegedűs Imre volt). Az ELTE tanárjelöltjei hétről hétre látogattak hozzánk, megszokottá váltak az óralátogatások, bemutató órák, holott már nem voltunk gyakorlóiskola. A színi előadások évről évre egyre sikeresebbnek bizonyultak, s az áttörés számukra az 1994/1995-ös esztendő lett: Bubik István nagyhírű színművész pártfogásával megalakult a színi tagozat ötödik osztályosokkal. Az informatikaoktatás lassan egyre nagyobb teret nyert, csak folyamatosan pályázni kellett anyagi forrásokra. 1996-ban a szakképzés tartalmát korszerűsíteni kellett, ezért a szakiskolai tanulóinknak már szövegszerkesztői ismereteket oktattunk, s ezt az iskolai névváltoztatás is megjelenítette: Művészeti Általános Iskola és Szövegszerkesztői Szakiskolává váltunk. (A 2000. évig, a következő nagyobb változtatásig maradhattunk ilyen formában, ilyen néven.) 1998-tól a törvényi változást követve szakmát már csak tíz osztály elvégzése után lehetett tanulni, választani. Elindítottuk először a 9., majd a 10. pályaorientációs osztályokat a későbbi szövegszerkesztői szakma megszerzése érdekében. Ehhez sok új kolléga, új tudásanyag és sok új eszköz megszerzésére volt szükség. A 10. évfolyamot alapműveltségi vizsgával zárhatták le a tanulók. Ez a fajta zárás, mérési lehetőség azóta megszűnt, mint oly sok más. A 12. évfolyam végét számítógépes-szövegszerkesztői OKJ-s szakképesítéssel lehetett befejezni. 2001-ben három nagy változás állt be az iskola életében: 15 év után távozott dr. Váradi Iván Attila igazgató, s utóda megbízással Juhász Ferenc lett fél évig. Még azon a tavaszon hosszú előkészítés, átalakítás után megnyílt egy új típusú, informatikát segítő oktató bázis: a MULTICENTER óvodai-, alsó tagozatos-, nyelvi- és zenei orientációval. A még nagyobb változás: az önkormányzat képviselőtestülete megadta az engedélyt szakközépiskolai osztályok indítására (2001. őszi kezdéssel) a szakiskolai csoportok kivezetésével, fokozatos megszüntetésével. A sikeresebb pályakezdéshez már nemcsak szakmát, hanem megfelelő szintű nyelvismeretet, számítógépes ismeretet és az érettségit is megszerezhették a 2005-ben végzett első érettségiző osztályok. Ezt a munkát már az újabb igazgató, Miltényi Gábor vezényelte le (iskolánk egykori diákja). Az igény erre az iskolatípusra egyre
36
nagyobb lett, s a képzési szint szerint megfordult az arány ekkorra: több lett a középiskolás, mint az általános iskolás. Az új iskolaszerkezetre való átállást rövid két évig irányíthatta az igazgató.
A közelmúlt – összevonások és megújult épület (2003-2015) 2003-ban már új kezek folytatták ezt a munkát kissé nehezített körülmények között, miután a szomszédos Dohány Utcai Gyakorló Általános Iskolával összevonásra kerültünk. Új vezetőnk egy évig megbízással, majd további két ciklusban kinevezéssel Sevecsekné Hosszú Mária lett. (Az új iskola tagiskolájának földrajz-testnevelő szakos tanáraként dolgozott.) A Belsőerzsébetvárosi Általános Iskola és Szakközépiskola 2003 és 2010 között két épületben működött. A középiskolások ezen időszak utolsó éveit egy kiürített óvodai épületben töltötték a Damjanich utca 8. szám alatt. Annak reményében viselte el mindenki ezt a nehéz helyzetet, vándorlást, kettősséget, szűkösséget stb., hogy rövid időn belül lezajlik a sokszor elodázott, egykor szebb napokat megélt Kertész utcai épület felújítása. Iskolavezetés, tanár, diák, szülő egyaránt derekasan helytállt. 2010 őszén a türelem rózsát termett: ünnepélyesen átadták a régi stílusjegyeiben, színvilágában felújított és félig emelet-ráépítéssel elkészült Kertész utcai iskolát. 2011. július 1-jén Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola néven egyesítettek két iskolát. Az egyik jogelőd intézmény az Kertész utcában működő Erzsébetvárosi Általános Iskola és Informatikai Szakközépiskola. A másik jogelőd a Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Vendéglátó Szakiskola, mely az összevonás után is az eredeti helyszínen, a Dob u. 85. szám alatt működik. Vagyis a két közepes méretű, kissé eltérő profilú iskola egy igazgatás alá került. Jelenleg mindkét iskola középiskolai osztályai kimenő jelleggel folytatódnak. A korábbi egyéni tagozatok, egyedi sajátosságok az általános iskolákban egymáshoz közelítve megmaradtak. Ezek az informatika, a színi és a kéttannyelvű osztályokat jelentik. 2011-ben új vezetői pályázatot írtak ki, melyet Tillinger Péter nyert el, aki jelenleg is e tisztséget viseli.
37
Korábban szokás volt, hogy a nevezetes évfordulókon márványtáblát vagy időkapszulát helyeztek el elődeink. E helyett magam (a szerző), mint jelen iskolában 30 éve oktató tanár, az alábbi gondolattal zárom írásom, s hagyom az utókor számára: Kívánom, hogy e nagy múltú iskola falait a gazdag hagyományok ápolása és folytatása mellett minden idejárt és ma idejáró tanár és tanuló magáénak érezze. Legyenek e falak még hosszú-hosszú évekig a kultúra hordozói, érezze mindenki valóban a második otthonának: szépítse, gazdagítsa szavaival, tetteivel. A tisztelet és a becsület vára legyen. Hegedűs Imre iskolatörténet-kutató
Az iskola festett tűzfala, 2014
38
V. Iskolánk profilja és képzési rendszere Az Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola 2011. július 1-jén alakult két iskola egyesítésével és jogutódjaként. Az egyik jogelőd intézmény az Erzsébetvárosi Általános Iskola és Informatikai Szakközépiskola 2003-ban jött létre a Dohány utcai Gyakorló Általános Iskola és a Kertész utcai Művészeti Általános Iskola összevonásával, mely után a Kertész utcai épület adott otthont az új, tizenkét évfolyamos iskolának. A másik jogelőd a Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Vendéglátó Szakiskola az összevonás után is az eredeti helyszínen, a Dob u. 85. szám alatt működik. Iskolánk jelenleg tizenkét évfolyamos alapfokú és középfokú oktatási intézményként működik. Székhelye: 1073 Budapest, Kertész utca 30. Telephelye: 1077 Budapest, Dob utca 85.
Iskolánk profiljai Az informatikai képzés Először szakiskolai, majd 2001-től szakközépiskolai keretben zajlik. A középiskolában a mai kor követelményeinek megfelelő informatikai szaktudást, az érettségin túl piacképes - az Országos Képzési Jegyzékben szereplő informatikai szakmát szerezhetnek tanulóink. Iskolánk ECDL vizsgaközpont.
Színi tagozat Eredményeink egész Budapest területén és környékén ismertek. Számos alkalommal szerepelünk különböző rendezvényeken, ahol az iskola és a kerület
39
hírnevét öregbítik tanulóink. A 90-es évek elején szakköri formában indult a képzés. Az évente megtartott vizsgaelőadások a szülők számára is bizonyítják az iskolában folyó munka magas színvonalát.
Két tanítási nyelvű oktatás Az 1994/95. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben vezettük be a két tanítási nyelven történő oktatást, a Dob utca 85.-ben. Az iskola hagyományainak megfelelően célnyelvnek az angolt választottuk. A program összeállításánál, a célnyelven tanított tantárgyak körének meghatározásakor azt tartottuk szem előtt, hogy a tanulók magyar nyelven is elsajátítsák minden tantárgy szakmai szókincsét, hogy egyenlő eséllyel induljanak a középiskolai felvételinél.
Vendéglátó szakiskolai képzés A Nemzeti alaptanterv bevezetésekor, 1998-ban azt vállaltuk, hogy a szakmunkás bizonyítványt nem adó háziasszonyképzés helyett államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák oktatásával tanítványainkat piacképes tudáshoz juttatjuk.
Iskolánk erősségei Az angol nyelv emelt szintű oktatása A nyelvtanulás iránti igényt és a tanulók egyéni adottságait, képességeit is figyelembe véve határoztuk el, hogy a két tanítási nyelvű program szerint működő osztályok mellett biztosítjuk az angol nyelv emelt szintű elsajátítását is.
Interkulturális program Nevelő-oktató munkánkat befolyásolja az is, hogy iskolánkban az 1995/96. tanévtől kezdődően folyamatosan és mind nagyobb számban vannak jelen a nem magyar anyanyelvű külföldi állampolgár tanulók.
Ökoiskola A cím elnyerése nevelőtestületünk elkötelezettségét mutatja az ökoiskolai szemlélet iránt. Tanulóinkat a természet és környezetünk szeretetére és megóvására neveljük.
40
Tanáraink felkészültsége Folyamatos továbbképzéseken való aktív részvétellel és önképzéssel tanáraink példát mutatva az élethosszig tanulás megvalósítására - alkalmassá válnak a megújult elvárások teljesítésére.
Kollégáink innovációra való hajlama kiváló Szakmai pályázatok eredményei felkészültségüket bizonyítja. Sok pályázat készül abból a célból, hogy a tanulóknak szervezett programokra a megfelelő anyagi támogatást biztosítani tudjuk.
Változatos szabadidős programok Ezek a programok sokféle kínálatot nyújtanak a tanulók számára. Sokan közülük csak így jutnak el kirándulni, erdei iskolába vagy táborba. A múzeumés színházlátogatások is hozzájárulnak tanulóink kulturálódás iráni igényének kialakulásához.
A TÁMOP 3.1.4 A pályázatban megismert új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása biztosítja a nevelés-oktatás korszerűségét.
Tehetségpont Tehetségpontként kiemelt figyelmet fordítunk a tehetségek azonosítására és gondozására. Mivel ünnepi kiadványunk a Kertész utcai iskola alapításának 125. éves jubileumára készült, ezért e könyv nagyrészt a Kertész utcai székhely bemutatására koncentrál. Sevecsekné Hosszú Mária
41
VI. Iskolánk tanulmányi eredményei A patinás Kertész utcai épület régi formájában történő felújításával egy nagyon szép és modern iskolában kezdhettük a 2010-2011-es tanévet. Az épület külső része is megújult.
Az épületen belül szerencsés, hogy elkülönülten tudnak tanulni a legkisebbek és a legnagyobbak. Az első emeleten kaptak helyet az alsó tagozatosok, emellett a fejlesztő munkát segítő logopédus és a fejlesztő pedagógus.
A kistornaterem lehetőséget ad a tanulók fizikai képességének fejlesztésére. A második emeleten a titkárság, a gazdasági iroda, a könyvtár és az informatika termek találhatók. A könyvtár megújult berendezéssel és hatalmas könyvtári állománnyal segíti tanulóink olvasóvá nevelését.
42
A harmadik szinten a felső tagozat és a természettudományi szaktanterem, a negyediken a középiskolai osztályok vannak. A tetőtérben szaktantermek és csoportbontásra alkalmas termek kaptak helyet. Kedvező, hogy minden emeleten a kollégák számára kistanári szobák vannak. A földszinti tornaterem, technika terem és színházterem bővítik a tanulók lehetőségeit. A sport és a délutáni mozgás számára a többfunkciós, modern burkolatú sportés játszóudvar kiválóan alkalmas. Az igényesen kialakított, növényekkel betelepített terület az ökoiskola előírásainak is megfelel.
Tantermeink színvonalasan berendezve várják tanulóinkat. Elmondhatjuk, hogy a felújított, de hangulatát megőrző épület a 21. század igényeinek megfelelő felszereléssel várja a tanulni vágyó diákokat. A Kertész utcai épületben tanulók száma a 2013/2014. tanév végén 501 fő volt. A tanulók többsége általános iskolás, de jelentős a középiskolások száma.
43
250 200 150 100 50 0
alsó
felső
középiskola
Létszámadatok
2013/2014. tanév létszámadatai osztályonként Általános iskolában a tanulók legnagyobb része kerületi, azon belül körzeti. Középiskolában kiemelkedő a kerületen kívüli és a vidéki tanulók száma.
44
Tanulói összetétel Fontos feladatunk az érettségire való felkészítés. Kiemelt figyelmet fordítunk a kerületi tanulók érettségiig való eljuttatására. Az érettségiző tanulók megoszlása:
összes érettségiző
2010/2011 46
2011/2012 45
2012/2013 57
ebből kerületi vagy saját tanuló
25
19
20
%
55
43
35
Az eredmények azt mutatják, hogy tanulóink nagyon jó eredményeket érnek el az emelt szintű érettségi vizsgákon is. név
tantárgy
GAP HT HN KÁ KD
angol angol angol angol angol
írásbeli eredmény 85% 81% 68% 90% 92%
45
szóbeli eredmény
írásbeli szóbeli eredmény eredmény KL angol 84% MV angol 92% MA angol 91% KB informatika 52% SZPC angol 75% KB angol 66% 86% SZM történelem 70% 95% KSZ informatika 60% MM történelem 74% 100% RV magyar 49% SV informatika 80% ST informatika 82% 100% SZBZS informatika 62% SZR matematika 38% Emelt szintű érettségi vizsga eredményei A szakmai vizsga eredményei is azt mutatják, hogy a képzés színvonala kiemelkedő. név
tantárgy
BT 96% BM 73% CSRE 62% KD 72% KR 78% SRC 81% SZMA 79% TA 68% TA 74% VA 88% Néhány tanuló OKJ-vizsgaeredménye Az iskolai eredményeken kívül nagyon fontosak az országos kompetenciamérésen elért eredményeink is. Középiskolás tanulóink nagyon jó teljesítményt nyújtanak a külső méréseken.
46
OKÉV-méréseken elért eredmények az országos szakközépiskolai átlaghoz viszonyítva: 2008
2009
2010
2011
2012
2013
O
I
O
I
O
I
O
I
O
I
O
I
szövegértés
491
544
491
498
1612
1561
1604
1661
1592
1611
1583
1624
matematika
484
566
483
487
1599
1561
1624
1665
1616
1607
1594
1623
O-országos, I-iskolai Az eredményekből megállapítható, hogy az iskolai átlag három eredmény kivételével magasabb, mint az országos szakközépiskolai átlag. Fontos feladatunk a továbbtanulásra való felkészítés. Az általános iskolai továbbtanulás eredményei: 2007/2008
2008/2009
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
gimnázium
8
9
2
2
2
4
szakközépisk ola
59
39
41
31
24
26
ebből saját
26
18
29
13
16
13
%
44
46
70
42
67
50
szakiskola
8
11
12
7
7
15
A továbbtanulási statisztika azt mutatja, hogy a középiskolában továbbtanuló tanulók nagyon jelentős százaléka választotta a saját középiskolánkat. Ez az arány az elmúlt 6 évben 42-70% között mozgott. Büszkék vagyunk nagy múltú iskolánk eredményeire, jövőbeli célunk, hogy tanulóink sikeresek legyenek a további években is. Sevecsekné Hosszú Mária
47
VII. Országos versenyeredményeinkből Név
osztály
hely
verseny
felkészítő tanár
2003/2004 Csáki Viktória
8. a
IX.
London Bridge
Szabó Ildikó
Fésűs Anna
5. a
X.
London Bridge
Szabó Ildikó
Schőn Tímea
5. a
XI.
London Bridge
Szabó Ildikó.
2004/2005 Baranyai Szandra
10. c
I.
Kazinczy - Szépkiejtési
Bendzsák István
csapat
5. o.
VI.
Angol levelező
Varga Barbara
Szatory Dávid
11. c
I.
József Attila szavaló
Bendzsák István
Schőn Tímea
6. a
II.
London Bridge angol
Szabó Ildikó
2005/2006 Szabó László, Rózsás Gusztáv, Orgon Olivér, Rácz Krisztián Schőn Tímea, Gáspár Andrea, Fónyi Ákos, Ercsey Etele Szabó Bence, Almási Krisztina, Geszler Kyra, Gáspár Aranka Schőn Tímea
6. b
II.
Angol levelező
Varga Barbara
7. a
V.
Angol levelező
Szabó Ildikó
4. a
IX.
Angol levelező
Varga Barbara
7. a
IV.
Angol teszt
Szabó Ildikó
Angol levelező
Szabó Ildikó
2006/2007 Gáspár Andrea, Schőn Tímea, Liszkóczi Barbara
8. a
V.
48
Név
osztály
hely
verseny
felkészítő tanár
2007/2008 Zsinka Zsanett
10. b
I.
Bolyog Tünde, Fejér Zsanett, Lavrinyuk Marcell, Farkas Norbert, Tódor Enikő
11. a
10.
Kazinczy - Szép magyar beszéd Fiatalok a nemzetközi kapcsolatokban
Bendzsák István Baloghné Ignéczy Katalin
2008/2009 Schőn Viktória, Hodossy Vivien Nauner Kamilla, Nagy Rita Seres Máté, Farkas Lajos
7. a
I.
TITOk angol levelező
Varga Barbara
6. a
VI.
TITOk angol levelező
Varga Barbara
Szabados Erzsébet
11. b
I.
Radnóti Miklós szavalóverseny
Bendzsák István, Barcs Ádám
2009/2010. Farkas Norbert
14. i
X.
OSZTV
Daró Ildikó
Hamrik Szabin
5. a
IX.
LOGO
Markgruberné K. Erika
LOGO
Markgruberné K. Erika
Országos szakmai tanulmányi verseny
Daró Ildikó
2010-2011. Hamrik Szabin
6. a
IX.
2013/2014 Bonifert Miklós
14. i
6.
49
VIII. A munkaközösségek bemutatkozása Jelenleg iskolánkban öt munkaközösség dolgozik:
humán, ember és környezete, informatika, alsós és napközis, pedagógiai.
A humán munkaközösségbe tartoznak a magyar nyelv és irodalom, a történelem, az idegen nyelvek, a művészeti tárgyak és a színi tagozat oktatói. Az ember és környezete elnevezésű munkacsoport a természettudományos tantárgyak, a testnevelés és a technika tanárait fogja össze. Az informatika tanárok 1. osztálytól 14. évfolyamig tanítják diákjainkat. Az alsó tagozat és a napközi egy munkaközösségbe került. A pedagógiai munkaközösség tagjai a felső tagozatos és a középiskolás osztályfőnökök.
Humán munkaközösség A magyartanítás változásai az általános iskolában az elmúlt évtizedekben A magyar irodalom oktatásában látszanak szembetűnően a változások. Míg évtizedekig ugyanabból a tankönyvből tanítottak különböző képességű és igényű gyerekeket, a rendszerváltozás után megújult a tankönyvkínálat. Számtalan színes, sokféle érdeklődést kielégítő és módszertanilag is változatosan használható könyvek palettája jelent meg. A pedagógusok egymással egyeztetve állapodtak meg, hogy melyik könyvet rendeljük az iskola diákjai számára. Jó választásnak bizonyult az Alföldi Jenő által írt, szerkesztett változat. Ez is fejlődött az elmúlt néhány évben, hiszen megjelent a kompetencia alapú, a képességek, készségek sokféle fejlesztését előtérbe helyező változat. Használható mellette munkafüzet is, amely segíti a központi felvételi feladatokra történő felkészítést.
50
A kötelező olvasmányok körében is látunk változásokat. Az igen kedvelt Pál utcai fiúk, Egri csillagok, A kőszívű ember fiai és Légy jó mindhalálig mellé felsorakozott egy sor új, szerethető, tanulságos irodalmi mű. A Koldus és királyfi, Abigél, a Sorstalanság színesíti az olvasmányok körét. Számtalan ajánlott olvasmánnyal igyekszünk közelebb hozni az olvasás szeretetét. Az olvasmányok feldolgozásában nagy segítség a filmes változat. Nem mindenki érti pontosan a műveket, ebben nyújt segítséget a közösen látott és értékelt film. Régebben ez nem volt gyakorlat, ma már ez a mankó segíti az olvasmányértést. Ezáltal a filmes eszközökről, forgatókönyvről, színészi játékról is szó esik, ami előkészíti a média modul tantárgy oktatását. Az irodalom kiválóan alkalmas a tantárgyi koncentrációra. Az életrajzokat irodalmi térképek segítségével tanítjuk. Az írói életutakat átszövi a történelem. A műelemzések kapcsán számtalan nyelvi, stilisztikai kérdés is előkerül. A korszakokat a művészettörténet alapjai segítségével mutatjuk be. A kisebbek sok-sok illusztrációt készítenek a János vitéz és a Toldi olvasása kapcsán. Az irodalom és nyelvtan oktatásában ma a hangsúly a kompetenciákon van. A szövegértés- és feldolgozás, a nyelvi logika fejlesztése előbbre van, mint a szabályok, adatok szigorú megtanulása. Az utóbbi is fontos, de a gyakorlatias, problémamegoldó képességre törekvés mentén. Természetesen van, ami nem változik. Az irodalmi alapfogalmakat (metafora, hasonlat, megszemélyesítés) változatlanul a János vitéz és a Toldi kapcsán tanulják meg a gyereket. A Himnuszt, a Szózatot a hetedikes tanulóknak hibátlanul kell tudni. Az olvasás és az írás gyakorlása nélkül nem létezhet magyaróra, de a módszerek, a tanórai formák sokfélék lettek. Szívesen használjuk ki, hogy belvárosi iskola révén könnyűszerrel eljutunk a nagy múzeumok kiállításaira. Ezáltal a tanóra kiszakad az iskolai keretekből, és az új környezetben is jól tud működni. A Petőfi Irodalmi Múzeum, ill. költők, írók emlékszobái, sőt emléktábláinak megtekintése inspiráló lehet az érdeklődő gyerekeknek. Az általános iskolai korosztály számára igen sok kerületi versenyt rendeztek, amelyek egy részének volt fővárosi, országos fordulója is. Iskolánk magyartanárai lelkesen készítették fel ezekre a versenyekre a diákokat, és szép eredményeket értek el. Budapesti és országos helyezettünk is volt. Manapság az átszervezések miatt a versenyek száma csökkent, jelenleg három olyan lehetőség
51
van, ahová gyerekeket küldhetünk: ez a vers- és prózamondó, a helyesírási és a Szép magyar beszéd verseny. Ez utóbbi, Kazinczy nevét viselő versenyt évek óta iskolánkban tartjuk, és vendégül látjuk a kerület diákjait. Ezen a megmérettetésen az általános iskolások mellett a középiskolások is igen szép eredményeket értek el, országos aranyjelvényes diákjaink felkészítője Bendzsák István tanár úr, aki a színi tagozat mellett a szívén viseli a szép magyar beszéd ápolását és a hibátlan olvasást is. Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar tantárgy oktatásának számtalan akadálya van, a gyerekek keveset olvasnak, nem hallgatnak otthon meséket, kevesebbet írnak kézzel, hiszen a billentyűzet sokszor érdekesebb, mégis számunkra a legfontosabb, hogy a diákokat a magyar nyelv szeretetére, az igényes, szép fogalmazásra, megnyilatkozásra neveljük. Vida Katalin
Múzeumi órán a 6. a 2012-ben, Petőfi Irodalmi múzeum, Gárdonyi-kiállítás
Középiskola 2014 őszétől a humán munkaközösséghez tartozik a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem tantárgy mellett az idegen nyelv, a művészeti tárgyak és a színi tagozat is. Jelenleg már csak hat osztályban oktatunk, míg volt olyan a középiskola 2001-es kezdete óta, hogy párhuzamos három osztály működött. Magyarból több osztályban van csoportbontás, ami nagyon szerencsés, hiszen így sokkal könnyebben lehet fejleszteni a diákjainkat, míg nyelvből ez természetesen alapkövetelmény. Középiskolások szövegalkotása és
52
szövegértése viszonylag jónak tekinthető, valószínűleg a rengeteg gyakorlás miatt. A színi tagozatosak nyitottak a művészetekre és a fiktív világra. A középiskolában a célunk, hogy eljuttassuk a diákokat az érettségiig. Mivel nem túlságosan magasak jelenleg az osztálylétszámok, és mindössze két párhuzamos osztályban folyik az oktatás, ezért az iskola nagy előnye volt a személyes odafigyelés a diákokra. Így a szerény képességű diákok esetében is nagyobb a lehetőség a sikeres érettségire. Nos, valljuk be, hogy az informatikai érdeklődésű fiúk esetében a humán tárgyak tanulása nem központi kérdés, de a színis profilú osztályok extrovertált diákjai esetében sem túlzottan. Magyarból nagyon ritka, hogy valaki emelt érettségit tegyen. A középszintű magyar érettségik közepes átlagúak. A történelem tantárgy nem számít a legkedveltebb tárgyak közé, valószínűleg azért, mert tanulni kell. Ez általában a közismereti érettségi tárgyak sajátja. 9-10. évfolyamon heti két óra van, a tananyag pedig óriási. Csoportbontás soha nem volt. Így kell megküzdeni az anyagmennyiséggel, a szóbeli és írásbeli megszólalási lehetőség biztosításával. 11.-ben és 12.-ben már jobb a helyzet, mert emelkedik az óraszám. A történelem érettségik is általában közepesre sikerülnek. Akkor van igazán nagy öröm, ha valaki emelt szintű érettségire jelentkezik, és megállja a helyét. Ilyen volt pl. a 2014-es év, amikor három fiú (Kis Balázs, Milkovics Márton, Szabó Márk) jelentkezett emelt szintű történelem érettségire, és mindhárman jelest kaptak. Történelemből a Nemzedékek Tudása Kiadó tankönyveit használjuk, mellette a Képes történelmi atlasz segíti a diákokat a topográfia elsajátításában. A napi anyag mellett igyekszünk múzeumlátogatással közelebb hozni a tananyagot. Itt azonban komoly gond a magas belépti díj, amit próbálunk úgy megoldani, hogy olcsó lehetőségeket keresünk, vagy a nemzeti ünnepeket használjuk fel, amikor ingyenesek a múzeumok. Rendszeresen járunk a Fiumei úti sírkertbe nemzeti nagyjaink síremlékeit megtekinteni, valamint a Holokauszt Múzeumba. A Terror Háza is kedvelt célpont, de többször eljutottunk a Hadtörténeti Múzeumba is. Ez utóbbi helyen igen sikeres volt a huszárruha felöltése vagy kard és puska kézbe vétele. Magyar tantárgy kapcsán a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Ady-lakásban jártak a gyerekek. Igyekszünk szakavatott vezetőket igénybe venni, hiszen egy ott dolgozó muzeológus olyanokat tudhat
53
a kiállított tárgyakról, amit más nem. Szemléletessé tehetik még az oktatást a diákok által készített beszámolók, amikor jobban elmélyednek egy-egy anyagrészben, valamint a filmrészletek, ami egy XXI. századi diáknak természetes. A tantárgyi versenyek közül a középiskolásoknál kiemelkedik az OKTV, de az iskolai fordulóról még nem jutott tovább senki. Viszont vannak egyéb versenyek, amikre azért próbálunk gyerekeket beszervezni. Pl. a „Régen volt? Hol is volt?” Raul Wallenbergről szóló vetélkedő 2013-ban, vagy a „Hátország Budapestje” című, a Politikatörténeti Intézet és a Múltunk Alapítvány országos komplex történelmi vetélkedője 2012-ben. Ezek csapatversenyek voltak, s több diákot is megmozgattak. Rájuk is büszkék vagyunk. Lajkó Éva
Iskolai vers- és prózaíró verseny helyezettjei, 2012
Múzeumlátogatás, a Dohány utcai zsinagóga udvara, 2010
A Sziklakórházban jártunk, 2010
54
Idegen nyelvek Idegen nyelvi munkaközösség Az orosz nyelv kötelező jellegének megszüntetése (1989. május 31.) nagyjából kezdete a K30 negyedszázados történetének, már ami a nyugati nyelvek tanítástanulását illeti. A szabad nyelvválasztás drasztikusan ment végbe, szinte egyik évről a másikra csökkent az orosz nyelvet tanulók száma. A hosszú évekig tartó orosztanítás nem vezetett a nyelv széleskörű elsajátításához. Helyére az angol és német nyelv oktatása került. Statisztikák szerint e két nyelv hegemóniája ma is jellemzi a nyelvoktatásunkat. Az általános iskolákban emelkedett a középfokú állami nyelvvizsga birtokában nyugati nyelvet tanító, néha pedagógiai képesítéssel nem rendelkező pedagógusok száma. Ez nálunk sem volt másképp. A nappali és a másoddiplomás nyelvtanári képzéseknek köszönhetően intézményünk is rendelkezett rövid időn belül ún. „nyugati nyelvszakos”tanárokkal. Az általános iskola befejezése után a Gép- és Gyorsíró Szakiskolában is folytatódott az idegen nyelv oktatása, és a 10. évfolyamon záróvizsgával fejeződött be. Új fejezet kezdődött 2001-ben az iskola életében, amikor bevezettük a szakközépiskolai képzést. Ez új kihívás elé állította a nyelvszakos tanárokat is. Négy év múlva sikeres érettségi vizsgát tettek diákjaink angol vagy német nyelvből. Már ezen a megmérettetésen sikerült egy főnek angolból annyira jól teljesítenie, hogy megkapta a középfokú nyelvvizsgát is. Ezt a sikeres kezdetet azóta több diákunk is követi: a jó eredménnyel zárult, előrehozott középszintű érettségik után emelt szinten érettségiznek, amely legtöbb esetben egyben középfokú nyelvvizsgát is jelent. Az eddig elért eredményeink bizonyítják, hogy jó úton járunk. Az idegen nyelv nemcsak kommunikációs, hanem kultúraközvetítő eszköz is, ezért látogattunk el több alkalommal német nyelvterületre. Kiemelkedő volt a 2004 májusában Bécsben tett kirándulásunk, mely a gyerekeknek maradandó élményt nyújtott. Megnéztük a Schönbrunn- kastélyt és parkját, a Hofburgot, a Stephansdomot, valamint a Kärtnerstraßet. Délután a szabadidőt a Mariahilferstraßen töltöttük. Hazafelé megálltunk még a Hundertwasser házaknál is, s megcsodáltuk a különleges épületeket. Ezen sikeres kiránduláson
55
felbuzdulva a következő évben a „Weihnachtsmarkt”-ra látogattunk. Az adventi kiránduláson általános- és szakközépiskolásokon kívül nem nyelvszakos kollégák is velünk tartottak. Az Erzsébetvárosi Pedagógiai Szolgáltató Központ megalakulásával a kerületi nyelvtanárok jobban megismerhették egymást, és rendezhettek különböző versenyeket, ahová meghívták más iskolák diákjait is. Emlékezetes marad számunkra egy kerületi Német Országismereti Vetélkedő, melyet iskolánkban rendeztünk.
5-6. évfolyamos diákok és a szervező pedagógusok (2009) Az Erzsébetvárosi Német Kisebbségi Önkormányzat (ENKÖ) és a kerületi német nyelvi munkaközösség közreműködésével évente megrendezésre kerülő vetélkedő első fordulójának szervezését mi vállaltuk. Célja volt, hogy a kerületben német nyelvet tanuló általános iskolások az iskolai képzéstől eltérő módon ismerkedjenek a német kultúrával. A mi iskolánk két hatodikos csapata vetélkedett a Baross Gábor Általános Iskola két csapatával. A vetélkedő feladatait a német kisebbségi önkormányzat egyik képviselője állította össze, és vállalta a játékmester szerepét is. A vetélkedő témája Németország fővárosa, Berlin volt. Sok érdekes feladatot kaptak a diákok: a Honfoglalótól a papírrepülő-röptető versenyig. Rendkívül jó hangulatban telt a délután, a gyermekek vidáman, ajándékkönyvvel és emléklappal a kezükben mentek haza.
56
A nyelvi munkaközösség a 2008/2009. tanévben a középiskolás angol csoportok között Ki tud többet az USA-ról? címmel projektmunkákon alapuló vetélkedőt szervezett. Különböző, előre meghirdetett és a csoportok között kisorsolt témákban lehetett bármilyen jellegű pályaműveket készíteni. A márciusi sulinapokon vetélkedőt hirdettünk az év folyamán feldolgozott témákból. A tanév utolsó negyedében iskolánkban dolgozott Terhi Peltola, a Finnországból érkezett tanárasszisztens, aki a Comenius alapítvány ösztöndíjával került intézményünkbe. Terhi részt vett több csoport angolóráin, ahol nemcsak angol nyelvű kommunikációs feladatokkal segítette a tanulók idegen nyelv tanulását, de a finn kultúráról is sok érdekes információval szolgált. A "Világ - Nyelv" pályázati csomagon belül az ún. „Élesztő programban” sikeresen pályázott egy kolléganőnk francia nyelv tanításának lehetőségére. Iskolánk ezzel már három idegen nyelvet oktathatott. A programot az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatta. Tizenegyedik évfolyamon indult ez a második idegen nyelvi képzés heti három órában, és „Európai Nyelvtanulási Naplót” kapott minden gyerek. Éveken át sikeresen szerepeltünk az angol nyelvi gálákon és a német nyelvi szépkiejtési versenyeken. A legkisebbekről sem feledkeztünk meg: a „Kertészkedd” és az „Iskolakóstoló” rendezvényein ovisok ismerkedtek a Kertész utcai iskolával, az angol és német nyelv hangzásvilágával, mindkét nyelven mondókát tanultak. Budapest főváros turisztikai látványosságainak megismerése mint a középiskolások angol nyelvtudásának, illetve szociális kompetenciáik fejlesztésének eszköze című innováció megvalósítása a 2009-2010-es tanév folyamán történt meg. A TÁMOP 3.1.4. projekt fenntarthatóságát ezzel biztosítottuk, így megvalósult a moduláris oktatást is. A turisztikai innováció pedagógiai célja volt, hogy saját otthonuk, Budapest látnivalóinak angol nyelven történő, élményszerű megismertetése és bemutatása révén a tanulók természetes módon tegyenek szert használhatóbb, gyakorlatibb, magasabb szintű nyelvtudásra amellett, hogy jobban megismerik otthonukat, városukat. Ökoiskola lévén az elmúlt években „bezöldült” a Kertész egy angolos ökodélután keretében. A résztvevők láthatóan élvezték az „only in English”
57
különleges lehetőségét. Üres PET-palackokat, használt elemeket, csomagoló- és kartonpapírokat szorongattak fiúk és lányok. Öko-poszter készítése, Power Point előadás, öko- és környezetvédelmi tesztek kitöltése színesítették a megmérettetést. (A fődíj is igazán „ökosra” sikeredett, és szorosan igazodott a délután egyik fő ideájához: „Gondolkodj helyileg, vegyél hazait!” A házi készítésű, minden ízében magyar meggytorta abszolút megfelelt az elvárásoknak.) Az angol és német nyelvű „zöld plakátokat” iskolánk második emeleti folyosóján állítottuk ki, ahol azóta kicsik-nagyok érdeklődéssel és kíváncsian szemlélik. Csikós Erzsébet
Umweltschutz zu Hause
Envisonmental protection at home
Bécsi kirándulás, 2008
58
Művészeti tárgyak Ének-zenei oktatás Annak ellenére, hogy nem zenetagozatos iskola vagyunk, elmondhatjuk, hogy intézményünk mindig is élen járt a zenei nevelés területén. A Bohus Endre vezette énekkar kiemelkedő eredményeket ért el egykor. A zenei élet olyan nagyságai is vezényelték az iskolai kart, mint Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Hubay Jenő, Walter Brúnó. Nemcsak a hazai rádió, hanem a Londoni Gramofon Rt. is készített velük lemezfelvételt. Az intézmény 1951-1955 között a Budapesti Tanárképző Főiskola gyakorló iskolája volt. Később a kerületi zeneiskola költözött az épület falai közé, felelevenítve a korábbi hagyományokat. Ekkor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolának (ma Zeneakadémia) lett a gyakorló intézménye. A főiskola zongorista növendékei itt sajátították el a zongoratanítás módszereit. A kerületi zeneiskola diákjai egyúttal általános iskolánk tanulói is voltak. Így olyan tehetségeket bocsátottunk útjukra, mint a későbbiekben Kossuth-díjjal kitűntetett Kocsis Zoltán és Ránki Dezső, az Erkel-díjas Presser Gábor, továbbá a Kodály-vonósnégyes vezetője, az Érdemes-művész címmel jutalmazott Falvay Attila. Szirányi János, a Magyar Rádió 1994-1996 közötti elnöke növendékként és tanárként is kapcsolódott a zeneiskolához. 1938-tól a Nemzeti Színház és az Operaház gyerekszereplőit az iskola tanulói közül választotta. Tanított iskolánk falai között Füst Milán, Germanus Gyula, Kodály Zoltán és Öveges József is. Iskolánk jelenlegi énekkara a színi tagozatos diákokból áll. Hagyomány, hogy minden iskolai ünnepségen fellépünk, színesítve és tartalmasabbá téve evvel az ünnepi műsorokat. A minden tavasszal megrendezésre kerülő Éneklő ifjúság hangversenyről még soha nem maradtunk távol. Az iskolai népdaléneklő verseny is évente ismétlődő színfoltja zenei nevelésünknek. Innen a kerületi népdaléneklő versenyre jutnak legtehetségesebb tanulóink, ahol szép eredményeket értünk el. Egy-két kiemelkedően tehetséges diákkal a fővárosi népdaléneklő versenyre is eljutottunk a kerületet képviselve.
59
Fellépés az Éneklő ifjúság kerületi rendezvényén, 2010
Rajz és vizuális kultúra „Úristen, kidobtam a diákat!” (Egy rajztanár gondolatai) Dohány utca, költözés, 2009. Rajzszertár. Én – új tanár – szelektálok. Mi marad, mit viszek az új épületbe? Találok kincseket, régi relikviákat, és… a jól bevált, sokat használt diapozitívokat a rajz tantárgy művészettörténeti részének tanításához. Emlékszem saját diákévemből is rájuk. Sok évig én sem tudtam elképzelni nélkülük az ismeretek teljes átadását. Megszámlálhatatlan időt töltöttem a diaképek sorrendjének összeállításával, amelyek az emberiség kultúrájának, művészeti emlékeink megismerésének alapjául szolgáltak sok éven át, egyetlen igazi élményt adó eszköznek számítottak vizuális oktatásunkban. Gyorsan átnéztem a gyűjteményt, és rájöttem, hogy a kifakult, színehagyott diapozitívok nagy része használhatatlan. Jelzem, akkor már én régen új technikát alkalmaztam művészettörténet órákon a számítógép és a projektor használatával. Diavetítő? Diaképek? KUKA! Most, hogy visszaidézem, az akkori hirtelen elhatározásomat nem bántam meg.
60
A jövő az új – teljesebb élményt adó, interaktív – módszerek/technikák alkalmazásáé, melyeket az iskolában ismerősként fogadnak a gyerekek, az Y és a Z generáció tagjai. Internet… mért ne használhatnánk órán egy-egy gyűjtés, prezentáció elkészítéséhez? Különösen egy informatika profilú iskolában? Hiszen a rajz tantárgynak a neve is megváltozott: rajz és vizuális kultúra. Átfogóbb, teljes képet próbál nyújtani életünk vizuális oldaláról, amibe minden beletartozik, nemcsak a rajzolás-festés. Video-klipek, reklámok, divat, lakberendezés…„vizuális szemét” vagy éppen közvetlen környezetünk apró részleteinek felfedezése, jelek, vizuális kommunikáció… régi korok művészete… Soroljam még? Nem feledhetjük el azonban az alkotás örömét, az alkotás-befogadás folyamatának jelentőségét sem a személyiségformálásban. És még egy: mindenféle művészet terápiás jellege – így a vizuális művészeté is – megkérdőjelezhetetlen. Van feladat bőven. Heti 1 óra (45 perc) erre meggyőződésem szerint nagyon kevés. Megpróbáljuk közös akarattal és szakköri kiegészítéssel. Kidobtam az öreg diákat. Pedig most, a jubileumi kiállításon betehettük volna őket az egyik vitrinbe. A 125 évből 40-et szolgáltak, az biztos. Deszpot Éva
Alakul a mű
Meseillusztráció
61
Őszbúcsúztató faleveles képek
Színi tagozat A színi tagozat története (múltja és jelene) A történet egy szép és verőfényes napon kezdődött 1994. július elején, amikor akkori igazgatóm, Dr. Váradi Iván Attila magához hívott, és azt közölte, hogy beszélni szeretne velem komoly dologról. Ekkor még arcizmom sem rezdült, hiszen sohasem beszélgettünk komolytalan vagy jelentéktelen témákról, de amikor hozzátette, hogy mindezt egy külső helyszínen, egy étteremben szeretné, akkor már éreztem, hogy ennek fele sem tréfa, s hogy valóban rendkívüli ügy az, amiről szó lesz. Rögtön a tárgyra térve felvázolta elképzelését: a magyar oktatási rendszerben első ízben alapítsunk színi tagozatot. Azért jogos az első ízben kifejezés, mert noha Szentesen, a Vörösmarty és a Madách Gimnáziumban már volt hasonló képzés, azok mind elnevezésükben, mind tartalmukban mást takartak. Ezek dráma tagozatos intézmények, részben azonos tantárgyakkal, a miénk pedig nem a dráma, hanem a színjátszás tantárgyat helyezné előtérbe beszédtechnikával, színpadi tánccal és ének korrepetícióval kiegészítve, és ez a formáció egyik intézményben sem valósult meg így komplex módon. Igazgatóm terve nem volt minden alap nélküli, hisz iskolánk akkor már ötödik esztendeje foglalkozott színjátszással, igaz amatőr alapon, szakkör szinten. Az Irodalmi Színpad addig létrehozott előadásai sorrendben: Lúdas Matyi, Az aszódi diák, Táncoló lányok, Rómeó és Júlia, Cyrano de Bergerac, A néma
62
levente és a Fiúk, lányok és kutyák című bemutatók hangos sikert arattak nem csupán a játszó diákok szüleinek körében. E nagyszerű tervet azonnal szívembe zártam, s nyilván nem kellett kétszer mondani, hogy kezdjünk bele. A feladat azonban korántsem volt egyszerű, hiszen, mint említettem, július elején jártunk, tehát kevesebb, mint két hónap állt rendelkezésre a tanévnyitóig, s ez alatt az idő alatt kellett biztosítani a három elengedhetetlenül szükséges alapfeltételt:
a működéshez szükséges hivatalos engedélyeket, a képzésben részt vevő tanulókat és a képzés helyszíni feltételeit.
Abban az időben még az önkormányzat volt a fenntartónk, s az akkori testület Dr. Polinszky Márta kultúráért felelős alpolgármesterrel az élen mindenben támogatott minket. A szükséges tanterveket s magát a koncepciót szakértői tanulmányozás után elfogadták. A tanulók toborzásában és castingolásában a Fővárosi Operett Színház és a Madách Színház gyermekszereplő szervezőjétől, Vevér Emőkétől kaptunk segítséget, a szükséges próbatermeket önerőből biztosítottuk. Állandó játszóhelyünk pedig a Budapest Bábszínház lett. Így szeptember 1-jén megkezdte működését a színi tagozat 25 tanulóval. Érdekességképpen megjegyzem, hogy négy esztendő múlva közülük 21 fő gimnáziumba, 4 fő pedig szakközépiskolába nyert felvételt. Ezt követően minden évben tudtunk indítani új ötödikes osztályt, 2002-től pedig már középiskolai keretek között is folytathattuk a képzést. A tagozat létrehozásának célja nem színészjelöltek képzése volt, hanem az, hogy olyan plusz tudást kapjanak az ide járó diákok, amit az élet bármely területén kamatoztathatnak. Ez maximálisan sikerült is, hisz a rendszeresnek mondható osztálytalálkozók során kiderül, hogy kivétel nélkül mindannyian boldogultak, s az itteni képzés nélkül ez, saját bevallásuk alapján, nem igen sikerült volna.
63
Ami a plusz hozadékunk, hogy az 1994 óta ide járó növendékek közül több tucat találta meg számítását a színházi vagy más művészeti pályán. Színészek, táncművészek, médiaszemélyiségek, operatőrök kerültek ki közülük. 1989 tavaszától napjainkig több száz színielőadás bemutatására került sor. A csúcspont talán az volt, amikor a Grease, A padlás és a Kolombusz című musicaljeinket a Thália Színház is műsorára tűzte. A másik nagy sikerterületünk a tanulmányi versenyeken elért eredmények. Nehezen megszámolható országos, budapesti és kerületi első helyezést értünk el a különböző vers- és prózamondó, valamint a Kazinczyról elnevezett „Szép magyar beszéd” versenyeken. Nemzetközi vizekre is eveztünk, hisz két ízben is győztesként tértünk haza a brnói nemzetközi összművészeti fesztiválról, s meghívást kaptunk három alkalommal Bulgáriába, ahol nemzetközi táncversenyen különdíjat szereztünk, noha a táncművészet nem fő területünk. Jelenleg a Nemzeti Színház és a József Attila Színház vendégszeretetét élvezhetjük előadásaink játszóhelyeként, melyeknek rangját nem igen szükséges ecsetelni. E sorokat látva érzékelheti a kedves olvasó, hogy a színi tagozat eddigi 25 éve maga a sikertörténet. Amikor az alakuló ünnepélyes tanévnyitót tartottuk, Bubik István, aki tragikus haláláig elsőszámú mentora, támogatója és tulajdonképpen tanára is volt a tagozatnak, Napoleon Hill soraival indította útjára az akkor még kísérletnek számító kezdeményezést: „ A siker nem igényel sok magyarázatot, a kudarcot nem enyhíti, ha van rá alibi!” Boldogsággal tölt el, hogy ezt az igazságot, még jó bőven a Művész úr életében s szerencsére azóta is rendszeresen átélhetem, átélhetjük. Bendzsák István
64
A színi tagozat első vizsgaelőadása után, 1995. április 28-án (Bubik István gratulál Bendzsák Istvánnak)
A Dzsungel könyve előadás, 2008
Grease előadás, 2012
Az irgalmas szamaritánus című előadással léptek fel növendékeink a Magyar Nemzeti Színházban 2015. január 24-én
65
Ember és környezete Természettudományos tantárgyak A természettudományi órákon az egyes kompetenciák elmélyítése a cél, valamint megszerettetni a tanulókkal a reáltárgyakat. Az órák nagy részében fókuszálunk a mindennnapi tudományokra, és segítünk elmélyíteni tanulóinkban a tudatos ökoszemléletet, valamint eligazodni az áltudományos téveszmék útvesztőjében. Az elmúlt évek során jó eredményekkel szerepeltünk a kerületi versenyeken, aktívan részt vettünk a középiskolás nyílt napokon, a sulinapok rendezvényeit látványos kémia kísérletek bemutatásával gazdagítottuk, és játékos természettudományos foglalkozást szerveztünk ovisoknak. Minden évben korrepetálásokat és érettségi felkészítő foglalkozásokat biztosítunk tanulóink számára. Három éve indítottuk el az Öveges-pályázatot a természettudományokban kiemelkedő eredményt elérő tanulók számára. Győri Ildikó
Kémiai kísérletek bemutató a 2012-es sulinapokon (a képen Győri Ildikó)
Diákjaink a Földművelésügyi Minisztériumban a Tudomány ünnepe elnevezésű rendezvényen, 2014
66
Informatikai munkaközösség Az informatikai szakközépiskola indulása Réges-régen, nagyon régen történt mindez. Olyan régen, hogy akkoriban számítógépeknek csak egy processzora volt, a Windows 95 még el sem terjedt igazán, a DVD újdonság volt, a Facebook még nem is létezett – szóval nagyon régen… Iskolánkban az 1990-es évek elején kezdődött meg a szakképzés. Nagyon fontos volt, hogy olyan szakmai irányt válasszunk, ami megfelel a tanulóknak is, és amelynek eszközparkja is kialakítható. Akkoriban még kevesen használtak komputert. A számítógép használata olyan korszerű új tudás volt, aminek segítségével könnyen el lehetett helyezkedni. A munkahelyek kapva kaptak a számítógéphez értő fiatalok után. Eleinte szakiskolai képzés működött, majd 2001-ben elindult az első informatikai szakközépiskolai évfolyam. Akkor három számítógép-teremmel rendelkeztünk, egy teremben hálózat is volt. A két legígéretesebb szakmai irány a számítógép-kezelő és a multimédiafejlesztő volt. A tananyag: a számítógép felépítése, működése, programozás, szövegszerkesztő, grafikai-, táblázat- és adatbázis-kezelő programok és az internet használata, multimédiás anyagok készítése volt. A részletes tanítási programot az iskola számítástechnika tanárai alakították ki. A frissen felépített tananyag nagyon korszerűnek számított. A képzés specialitása lett az, hogy a gyakorlati képzések valóban géptermekben zajlottak. (Ez akkor még nem minden szakmai képzőhelyen volt így.) A diákok készség szinten tanulták meg a számítógép használatát, a legfontosabb programok kezelését és a dokumentumok készítését. Nagy kedvenc volt a multimédiás szoftverek területe: prezentációk, hanganyagok, animációk, diafilmek, videós anyagok, weblapok. Az évek során a tanulók nagyon sok gyakorlati feladatot oldottak meg. A 11. és 12. évfolyamon már komplex feladatokat is kaptak. Az első informatika érettségire 2005-ben, az első OKJ-s multimédia-fejlesztő szakmai vizsgákra 2006-ban került sor.
67
Bekapcsolódtunk a számítástechnikai versenyek szervezésébe, éveken keresztül a Nemes Tihamér programozói verseny és a Logo verseny budapesti fordulójának helyszíne voltunk, sőt a versenydolgozatok javításában is részt vettünk. Mészáros Tamásné
Informatika a K30-ban Az informatika tantárgy ismeretköreivel, fejlesztési területeivel hozzájárulunk ahhoz, hogy a tanulóink az információs társadalom aktív tagjává válhassanak. Célunk, hogy olyan eszköztudást nyújtsunk a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudjanak. Ennek érdekében fontosnak tartjuk a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök, szolgáltatások megismerését, működésük megértését, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztását és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazását. Szép, felújított épületben hat, modern eszközökkel felszerelt számítógépterem várja az ide jelentkezőket. Iskolánkban a 2001/2002-es tanévtől a gyors- és gépíró szakiskola helyét informatikai szakközépiskolai képzés váltotta fel. A középiskolai oktatás keretein belül a 9–10. évfolyamon a heti 1, illetve a 11–12. évfolyamon a heti 2 óra informatikafoglalkozáson túl 5-5 illetve 8–8 órában szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatás zajlik, melynek végén a tanulók informatika érettségit tesznek. Tanulóink az érettségi bizonyítvánnyal együtt szerezhették meg a számítástechnikai szoftverüzemeltető szakmát, valamint az önkormányzat ingyenesen biztosította az ECDL-vizsga, a nyelvvizsga lehetőségét és a gépjármű-vezetői vizsga letételét. A sikeres érettségi vizsgát követően pedig a multimédia-fejlesztő szakmát sajátíthatták el. A 2006/2007-es tanévtől kezdődően a szakképzési törvény módosulása miatt váltani kellett. Maradt a 4+1 évfolyamos, kerettantervre épülő szakközépiskolai képzés az informatikai szakmacsoportban, viszont a kimeneti szak az
68
informatikai rendszergazda lett, számítógéprendszer-karbantartó (emelt szintű) és webmester (emelt szintű) elágazásokkal. A szakmai órák száma tovább emelkedett, 9-10. évfolyamon heti 5-5, 11-12. évfolyamon heti 10-10 órában, programozás, hardveres szoftveres ismeretek, adatkezelés, webismeretek tantárgy keretein belül sajátíthatják el a szakma rejtelmeit. Iskolánkban az általános iskolai tanulók első osztálytól kezdődően ismerkednek a számítógépekkel, felső tagozattól pedig emelt óraszámban tanulnak informatikát. A 2015/2016-os tanévben felmenő rendszerben elindítjuk iskolánkban az informatika tagozatot. Daró Ildikó és Jahoda László
Gépterem
Felkészülés az informatika érettségire
Szerelés
Hibák felderítése
Informatika tanítása általános iskolában Informatikát általános iskolában már 1993-tól tanítunk. Régi szép emlék, amikor még a Commodore gépeken az adatokat magnó kazettákra rögzítettük. A Windows operációs rendszer elterjedésével a számítástechnika is meg a tanítása is rohamléptekkel indult fejlődésnek.
69
Az informatika tantárgy a számítógép felépítésétől, az azt működtető operációs rendszertől kezdve az irodai szövegszerkesztő-, táblázatkezelő programokon át, a bemutatók készítéséig a felhasználói programok működtetését oktatja. Ezekből a témákból minden tanévben indultunk a kerületi versenyeken, tanulóink közül nagyon sokan jutottak tovább a fővárosi szintű versenyekre. Szinte minden tanév fővárosi szintű eredményhirdetésén részt vettünk néhány tanulóval. A versenyek egyik feladata a pályamunka készítése előre megadott témában. Felújított iskolánk falait most készülünk dekorálni a számítástechnikai folyosón azokkal a munkákkal, melyeket tanítványaink a versenyekre készítettek. Sikereinknek forrása az is, hogy nemcsak a tanterv által meghatározott kortól tanítjuk az informatikát, hanem első osztálytól kezdve. Az alsó tagozaton a számítógéppel történő ismerkedés, az oktatóprogramok használatának megismerése az informatika órák célja. Az idő előrehaladtával, mióta már otthon is szinte minden tanulónak van számítógépe, egyre korábban kezdhetjük el tanítani a rajzoló programokat, melyekben a gyerekek csodákra képesek. A programozás oktatásának bevezetése is elkezdődhet akár már alsó tagozatban. A LOGO programozási nyelv keretein belül egy teknőc-robotot irányítunk, amely mozgása során húzza a vonalat maga után. A gyerekek gondolkodását, térlátását fejleszti, ahogy a megadott ábrákat megrajzolják a teknőc segítségével. E témában is volt tanulónk, aki a harmadik osztálytól kezdve az országos szintig jutott minden tanév versenyén az általános iskolás korosztályban. Ma már olyan ügyesek tanítványaink, miután otthon is tudnak gyakorolni, házi feladatot megoldani az otthoni gépen, hogy munkájukkal rendszeresen dekoráljuk iskolánkat a nevezetes napok, évfordulók alkalmával. Sok tanulónk folytatta tanulmányait általános iskola után iskolánk informatika szakképzésében, sőt utána a különböző felsőoktatási intézmények informatikai képzésein is. Markgruberné Kolat Erika
70
Alsós és napközis munkaközösség Az alsós és napközis munkaközösség egyik fő feladata volt, a szakmai ismeretek bővítése, tapasztalatok átadása. Ennek érdekében a 90-es években sok házi bemutató órát tartottak a kollégák, melyek igazán példát mutattak a pályakezdő, tapasztalatlan pedagógusoknak. Aztán bevezették a kötelező 120 órás továbbképzéseket, s az ott tanultakat több-kevesebb sikerrel alkalmaztuk mindennapjainkban. Munkaközösségi értekezleteinken mindig igyekeztünk a módszertani ismereteinket bővíteni, hasznos tanácsokkal ellátni egymást. Az egységes nevelési elvek kidolgozása és alkalmazása fontos részét képezi a munkánknak. A két munkaközösség eleinte külön, majd az utóbbi években egyként működik. Az osztályfőnökök és a napközis párjaik mindig törekedtek a jó munkakapcsolatra. Munkánk másik kiemelt feladata volt a beiskolázás és az óvoda-iskola közötti átmenet megkönnyítése. Az időszak elején kijártunk az óvodákba, szülői értekezleteken mutatkoztak be a leendő elsős tanító nénik. Később elmentünk az ovikba, ahol változatos foglalkozásokkal felkeltettük a szülők, gyerekek érdeklődését. Napjainkban kerületi szinten mutatkozunk be a többi iskolával együtt. Évek óta kertészes keddeket tartunk, ahol személyesen találkozhatnak a tanítókkal az érdeklődők. Hagyomány már, hogy nyílt órákon bepillantást nyerhetnek a délelőtti tanításba is. Az egyre nagyobb szülői igény miatt dráma és informatikai orientáltságú osztályokat indítunk. Tanulóink szabadidejét sokféle módon színesítettük. Napközi idő alatt, de néha egész napos programként manuális, kulturális és sporttevékenységeket végezhettek. Eljutottak a fővárosi múzeumok nagy részébe: Nemzeti Múzeum, Népművészeti Múzeum, Közlekedési Múzeum, Hadtörténeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Országház, Bajor Gizi Múzeum, Állatkert. Több kolléga kirándulást szervezett hétvégeken a budai hegyekbe vagy Pest környéki helyekre. Előfordult, hogy közös, buszos kiránduláson volt az egész alsó tagozat, például Vácrátóton az Arborétumban, Budakeszin a Vadasparkban.
71
Néhány éve ÖKO-iskola lettünk, s ennek szellemében neveljük tanulóinkat a környezetvédelemre, a környezettudatos életre. dr. Erdélyi Gáborné
Kreatív programok alsóban az utóbbi két tanévben 2013-2014 Felvettük a kapcsolatot a kerületi Természetvédelmi Polgárőr Szövetséggel; madártani előadásokon, a Sas-hegyi tanösvényen jártunk. A Csokoládémúzeumban a csokoládégyártás történetével ismerkedtünk, és elkészítettük a saját csokinkat.
Víz projektnap (március 22.) Aznap az alsósok kék pólóban jöttek. Minden órán a víz volt a főszereplő: versek, mesék, dalok, zeneművek, tudományos érdekességek. Plakátokat készítettünk, halakat hajtogattunk, dobozakvárium is született. Környezetismeret órán beszélgettünk a víz körforgásáról, vizeink védelméről, az ivóvíz fontosságáról. Végül közösen megformáltuk a „Kék bolygót” az udvaron.
A Víz világnapja, 2014
Az emberszeretet világnapja, 2012
A költészet napja Szavaztunk a tíz legszebb magyar szóra, képverseket, versillusztrációkat készítettünk, a folyosón kialakítottuk a „versutcát”, versíró versenyt rendeztünk, végül együtt az összes alsós elszavalta József Attila Mama című versét.
72
Egészségnap (április 16.) Aznap piros pólóban jöttünk. Előzetes versenyfeladatok: a lányok tervezzenek ruhákat, cipőket, a fiúk autókat, űrhajókat zöldségekből, gyümölcsökből. A gyerekek rengeteg zöldséget, gyümölcsöt hoztak, egészséges salátákat, vicces szendvicseket készítettünk.
A Föld napja (április 24.) Zöld pólóban jött mindenki. Már hetekkel előtte gyűjtöttük az újrahasznosítható hulladékokat. Ezekből készítettünk babaruhákat, maketteket, űrhajót, robotokat. A nap kupakképek kirakásával zárult.
ÖKO- színház A természettel, természetvédelemmel kapcsolatos darabokat adtunk elő, ahol a szülők is a közönség soraiban ültek.
2014-2015 Rendhagyó környezetismeret órákat tartottunk szülők bevonásával közlekedésbiztonságról (rendőr apuka) és a kenyérsütésről (pék apuka).
a
Az Italoskarton Szövetség előadásán a papír újrahasznosításáról volt szó, majd turmixgép segítségével újpapírt készítettek. A 60 éves a diafilm jubileumi rendezvénysorozat keretében az Örökmozgó moziban jártunk. Írástörténeti kiállításon merített papírt készítettünk, lúdtollal és tintával írtunk. A MÜPÁ-ban a Hattyúk tavát, az Átrium Színházban a Diótörőt, a Bábszínházban a Hagymácska és a Fehérlófia című előadást, a Kockabirodalomban a Lego-kiállítást néztük meg. Projektnapok keretében megünnepeltük a néphagyományok ismert jeles napjait:
Márton napi libaságok „Tök-jó” nap (tökös ételek, kézműves foglalkozások, versek, mesék, tökfajták…) Alma, alma… - minden, amit az almáról tudni lehet. görög mikulás (Erőművház) kézműves vásár advent idején
73
karácsonyi műsor szülőknek, Palánta-karácsony kézműves karácsony (Erőművház) kézműves farsang (Erőművház)
Részt vettünk a „Marslakócskák” pályázaton, ami az egészséges táplálkozásra hívta fel a figyelmet. Kirándultunk a Pálvölgyi-barlangban. Több alkalommal is jártunk az Állatkertben. Ebben a tanévben tervezzük még.
húsvéti vásár víz napja Föld napja költészet napja gyermeknap
A leendő elsősök számára „Kertészkeddeket” tartunk, ahol játékos foglalkozások várnak az ovisokra. Ezen kívül bemutató órákon vehetnek részt a leendő elsősök szüleikkel együtt. Újvárosi Mónika
A Föld napja, 2014
A Marslakócskák pályázat, 2014
74
Pedagógiai munkaközösség Az iskolai nevelési munka mozgatórugói az osztályfőnökök Iskolánkban jelenleg 21 osztály élén teljesít „szolgálatot” osztályfőnök, akit ebben osztályfőnök-helyettes támogat. Az osztályfőnök feladata az osztályban tanuló diákok pszichoszomatikus fejlődésének elősegítése. Az 5. és 9. osztálytól kezdve a tanulók személyiségének fejlesztésével, az osztályközösség formálásával kell elérni, hogy a 8. illetve 12. évfolyamra koruknak megfelelően érett személyiséggé váljanak a diákok. A testi és szellemi nevelés érdekében a kollégák feladata, hogy a diákokat megtanítsák a diákok személyiségének leginkább megfelelő tanulási módszerekre, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésére, és hogy megismertessék a tanulókat a konfliktuskezelés módszereivel, hozzásegítsék őket a hatékony problémamegoldáshoz, az osztályból igazi közösséget építsenek. Ehhez partneri kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel és a kollégákkal. Az osztályfőnöki órákon az egészségnevelés kötelező témakörein kívül megjelennek a szociális kompetencia területek fejlesztését szolgáló modulok. Az ÖKO-iskola programjainak keretében öt osztályfőnöki órát tartunk a környezetvédelem témakörében. Az osztályfőnök munkája azonban nem ér véget az osztályfőnöki óráról való kicsengetéssel, hiszen a feladata, hogy osztályának életét figyelemmel kísérje, és szervezze az iskolán belül és kívül is. Az ő irányításukkal vesznek részt az osztályok a különböző versenyeken és rendezvényeken, ők koordinálják a délutáni korrepetálásokat és tehetséggondozást. A tanítás után is színes programokat kínálnak a tanulóknak. Szerveznek múzeumi, állatkerti, színházi látogatásokat, sportrendezvényekre, fellépésekre kísérik a gyerekeket. Hagyományos programjaink a vidám osztálykirándulások, a hangulatos osztálykarácsonyok. Az ÖKO-iskola keretében minden évben részt veszünk a kerületi takarítási napon. Olyan ünnepélyes események is az osztályfőnökök szervezésében kerülnek megrendezésre, mint a középiskolás gólyabál vagy a felejthetetlen szalagavató és a ballagás.
75
Az osztályfőnöki munka a pedagógiai tevékenységek legnehezebb, de talán a legszebb része: együtt dolgozni és együtt élni egy osztálynyi gyerekkel, velük együtt örülni és bánatukban osztozni, miközben szemünk előtt cseperednek fel. Varga Barbara
A 12. évfolyam szalagavatós tánca, 2009
Gólyabál, 2008
A 12.-esek ballagása, 2010
A nyolcadikosok bolondballagása, 2012
Kerülettakarításra, 2012
Kerülettakarítás, vigyázz, kész, tűz, rajt!
76
IX. Táborok Sporttáborok, sítáborok Az egészséges életmód ügye a VII. kerületben különösen fontos, ezért is kellett pedagógiai célkitűzéseink előtérébe kerülnie. A belső terület kőtengerében kevés a park, a zöld, rossz a levegő, az élettani mutatók az átlagosnál rosszabbak. Országos felmérések szerint a gyerekek közül kevesen mozognak családi körben, ezért jelentős feladat hárul a pedagógusokra, testnevelő tanárokra, vagyis az iskoláknak kimagaslóan nagy a felelőssége az egészséges életmód szeretetének kialakításában. Ennek kiváló színterei a sporttáborok, ahol a testedzéssel egyben szellemi felfrissülést is nyerhetnek az együttes sport élményével tanulóink. 2005-ig több alkalommal iskolánk vezetősége sítúrákat szervezett a szlovákiai Túrócszentmártonba, valamint tanulóink körében népszerűek voltak az őszi és tavaszi szlovákiai és horvátországi vártúrák. A későbbiek során minden évben a kerületi önkormányzat Szlovákiában található ruzsinai üdülőhelyén élvezhették diákjaink a sporttábor keretei között felkínált jó hegyi levegőt és mozgási lehetőséget. A gyerekek a festői tó körül kerékpározhattak, a táborban asztalitenisz-, labdarúgó-, kosárlabda- és röplabda bajnokságokat szerveztünk, a tóban úszóversenyt rendeztünk, és megismerkedhettek a kenuzás alapjaival is. A tábor végén értékes ajándékokat, sportszereket kaptak a legaktívabb sportolók. Mivel a VII. kerület Budapest egyik legszennyezettebb levegőjű területe, diákjainknak – életesélyeik növelése céljából - különösen nagy szüksége van arra, hogy éppen a legkritikusabb téli időszakban szellőztethessék ki tüdejüket a jó hegyi levegőn. Az életmódkutatók kimutatták, hogy a téli pihenés élettani értéke nagyobb a nyárinál. Erre alapozva emeltük be iskolánk pedagógiai programjába a sítáborokat. A lelkes síoktató kollégák minden évben egyre nagyobb számú érdeklődő gyerekcsoporttal ismertették meg a sízés alapjait. A kerület nagyon kedvezményes lehetőséget (szállást, étkezést, felszerelést) nyújtott Kokaván. Policzáné Halász Gyöngyi
77
Ruzsina, 2008
Szlovákia, 2006
Sítábor Kokaván, 2007
Vándortáborok Egy tavaszi túrázós erdei iskola után elhatároztuk, hogy vándortábort szervezünk a nyári szünetre. Az egész felső tagozatban meghirdettük a tábort azoknak a diákoknak, akik szeretik erejüket, kitartásukat próbára tenni, miközben hegynek fel és völgynek le menetelve gyönyörködnek a vadregényes tájban. Húsz-huszonöt fős diákcsoporttal indultunk a kalandos utakra évről évre más hegységet választva. Így jártuk végig a Zempléni-hegység után az Északiközéphegység különböző pontjait, az Őrség lankás emelkedőit, majd az évek során az ország csaknem összes hegységét, dombságát. Megfordultunk az ország legkeletibb és legészakibb pontjától az osztrák – olasz - magyar hármas határig sok helyen. A szabad mezőkre vagy kempingekbe, táborokba telepített húszfős sátrakban aludtunk, naponta 10-25 kilométert gyalogoltunk. Szállásváltáskor vittük a hátunkon a házunkat: a 15-20 kg-os hátizsákot a tíz-
78
tizenegy napra való holmival. Az Őrség kisebb emelkedői mellett volt, hogy egy nap legyalogoltunk 36 km-t is. A szálláshelyeken leginkább magunk főztünk, krumplipucolás közben a nap eseményein tréfálkoztunk, majd indulhatott a tábori foci. Esténként tábortüzet gyújtottunk, ami akkor sem maradhatott el, ha éppen a falu közepén a kultúrházban aludtunk. Ilyenkor a lépcső elé kitett gyertya képviselte a lángot, ami mindenkinek a szívét melengette, hogy együtt a csapat. Az esti gitárzenélés, éneklés is elmaradhatatlanná vált. Idő közben a táborba visszajáró 10-14 éves gyerekekből felnőtt lett, az egyetemet is elvégezték, munkába álltak, de még így is velünk tartottak jó páran. A táborok programjait igyekeztünk minél színesebbé, élménydúsabbá tenni. Eljutottunk a pécsi Vasarely Múzeumba, falumúzeumokba, földtani érdekességeket bemutató kiállításokra, történelmi emlékhelyekre, megmásztunk ausztriai 2000 méteres hegyeket, de az Őrség dombjai is elbűvöltek bennünket. Már a Kertész utcába jártunk, amikor kialakult az az újabb hagyomány, hogy tanév közben is nekivágunk egy-egy hétvégén a vándorlásnak. A csapat úgy összeforrt, úgy növekedett évről évre, hogy a hat évestől a harminc évesig minden korosztályból tartoznak hozzánk fiatalok. Kapcsolatunkat erősíti, hogy a főváros által szervezett, havi rendszerességű túrákon is igyekszünk ott lenni, találkozni, élményeket gyűjteni. Markgruberné Kolat Erika
Hátunkon a házunk
79
Erdei pihenő
Tábori reggeli
Görögország Egy évtized a napfényes Görögországban Iskolánk érdeklődő tanulói egy évtizeden keresztül látogatták a napfényes görög tengerpartot. A készülődés az előző tanév áprilisában kezdődött. A gyerekek jelentkeztek, megpróbálták bebiztosítani a helyüket, hogy olyan szobában és olyan társakkal alhassanak, amilyet elképzeltek. Utólag többnyire változtattunk ezen. Mikor elérkezett az indulás, a gyerekek boldog arccal várták a buszt. Pénteken délben felültünk a kényelmes járgányra, majd izgatottan vártuk a szombat reggeli érkezést. Általában szombat hajnalban értünk a napfényes (hajnalban még hűvös) Stavrosba. A szállást dél körül foglalhattuk el. A köztes időben azonosultunk a helyi szokásokkal és kávézgatva, falatozva ütöttük agyon az időt, hogy történjen végre valami. Délre mindenki beköltözött a szobájába. Az első napon mindig felkerestük az óvárost. Előre vártam a gyerekek dohogását a nagy emelkedők és a hosszú séta miatt. Hát igen, a mai gyerekek kényelmesek! Ennek ellenére élvezték az óváros hangulatát, a gránátalma emésztésre gyakorolt hatását, a zöld olajbogyók koppanásának érzését. Az
80
esetek többségében estére megfelelően elfáradtak, így már ők szerettek volna aludni. Nem akadályoztuk meg őket ebben. A kirándulások során jártunk Thessalonikiben, Thassos szigetén, a Meteora kolostoroknál, Kavalában, Athénban, Athosnál, Sztagirában, A kirándulásokat színesítette a sok hajókázás – különösen a viharos tengeren. Fontos szerepet kapott a gasztronómiai élmények halmozása. Megismertük a görög ízeket – különösen az édességek ízét. Sajnos a kirándulások elmúltak, az idő elszaladt, de tanárnak és diáknak egyaránt olyan élményt adtak, melyek elkísérhetik egy életen át. A napfény, a tengeri szél, a különleges édes íz és az elengedhetetlen szieszta mindenkit megváltoztatott. Talán azt is megérezte mindenki, hogy ez az élet… Vajkai Zoltán
Görögország, 2007
Görögország, 2012
Görögország, 2011
81
Bulgária Testvériskola Sveti Vlasban 2004-től Erzsébetvárosnak testvérvárosa a csodás bolgár tengerparton fekvő Sveti Vlas. 2013. július 4-én Szikszai Zsolt alpolgármester, Tillinger Péter igazgató, Bódi Gádor nemzetiségi referens és Kirov Péter, a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke tárgyalásokat folytatott Bulgáriában egy testvériskolai kapcsolat létrehozására. A testvériskolai megállapodást július 8-án egy ünnepi vacsora keretében Ivan Nikolov, St. Vlas polgármestere és Szikszai Zsolt, Erzsébetváros alpolgármestere, a két iskola vezetője és a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke aláírásával megkötötte. 2013. augusztus 16-tól 24-ig Sveti Vlasban töltött egy hetet tizenhárom színi tagozatos növendék két pedagógus, Bedzsák István és Csikós Erzsébet kíséretében a bolgár tengerparti város és az Erzsébetvárosi Iskola között létrejött testvériskolai megállapodás keretében. A Kiril Metod testvériskola táncos növendékei, tanulói, pedagógusai helyi szokás szerint frissen sütött kaláccsal és nagy szeretettel fogadták az erzsébetvárosi diákokat és tanárokat. Chubirna Stefanova igazgató asszony kiemelte, iskolájuk életében különleges esemény, hogy vendégül láthatnak egy külföldi diákcsoportot. A testvériskolai kapcsolat első lépése ezzel a találkozással megvalósult, és reméli, hogy élményekkel, a tanulók közötti barátságokkal és hasznos ismeretekkel térnek vissza majd a magyar vendégek. A tanulók és tanáraik nagyszerű körülmények között, egy kimondottan üdülési célra kialakított - MISTRAL 2. - ifjúsági táborban laktak, ahol minden lehetőség biztosítva volt a pihenésre, sportolásra, szórakozásra és a próbákra egyaránt. A gyönyörű tengerparti üdülővárosban a nevezetességek megtekintése és a változatos programok mellett minden nap próbákat tartottak az ifjú színjátszók a helyi általános iskolában, hiszen az egy hét során három előadást tartottak különböző helyszíneken Bendzsák István tanár úr felkészítésével.
82
A bemutatkozó műsor Sveti Vlas főterén nagy sikert aratott. Az előadott magyar operett- és musicalrészletek nagyon jó hangulatot teremtettek a helyi lakosok és turisták számára a kivilágított szökőkúttal a háttérben. A második előadás a magyar napok keretében augusztus 20-án, nemzeti ünnepünkön a himnusz éneklésével kezdődött. A Sveti Vlas kikötőjének oldalfalán elhelyezett Petőfi-szobor koszorúzásán részt vett Ivan Nikolov polgármester, Szikszai Zsolt, Erzsébetváros alpolgármestere, Tillinger Péter iskolaigazgató, Toso Doncsev, a Magyar Kulturális Intézet igazgatója és Kirov Péter, a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
Bulgária, 2013 A harmadik fellépés a bolgár tengerpart gyöngyszemén, Nessebárban megrendezett Nemzetközi Ifjúsági és Művészeti Fesztiválon volt, melyen kilenc ország hatvan együttese lépett fel. Az amfiteátrumban felszerelt színpad és a profi hangosítás is hozzájárult ahhoz, hogy a tanulók által előadott operett részletek és az István, a király című rockopera részletei hatalmas sikert arattak, amiért a fesztivál különdíját is megnyertük. A héttérben jó volt hallani a magyar turisták lelkesítő vastapsát. 2014. április 1-től 5-ig iskolánk vendégei voltak a bolgár tengerparti Kiril Metod testvériskola táncos növendékei, tanulói, pedagógusai és Sveti Vlas önkormányzatának képviselői. Április elsején Kirov Péter, a Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat elnöke és Tillinger Péter igazgató fogadták az Erzsébetvárosba érkező vendégeket igazi magyaros vacsorával, gulyásleves és fánk menüvel. A Kertész utcai iskola
83
mellett, a minden igényt kielégítő Hotel Queen Maryben lett a csoport elszállásolva. Másnap délelőtt köszöntöttük a fiatalokat és a tanár kollégákat az iskola színi termében, és megismerhették iskolánkat, valamint részt vehettek néhány tanórán. Amíg a delegációt Szikszai Zsolt alpolgármester úr fogadta Erzsébetváros Önkormányzatának épületében, addig a diákok megismerhették a VII. kerület nevezetességeit. Délután a Dunán városnéző hajókirándulás során gyönyörködhettek Budapest látványosságaiban. Belvárosi séta, az Operaház valamint az Operett Színház megtekintése zárta a napi programot. A harmadik nap délelőttjén a Nagykörút nevezetességeit nézhették meg a vendégek, valamint a délutáni fellépésre gyakoroltak a fiatalok az iskolában. Két órától a Bethlen téri színházban teltházas előadáson zenés-táncos műsorral szórakoztatták a két iskola növendékei a közönséget. Az előadás mottója: „Közös nyelvünk: a zene és a tánc.” A nagysikerű produkció után a bolgár és magyar diákok a delegációval együtt meglátogatták a Bajza utcában lévő bolgár iskolát. Vacsora után a kivilágított Budapest nyújtott nagy élményt mindenki számára. A negyedik nap reggeli után városnéző buszos kiránduláson a Budai várat és Budapest érdekességeit nézték meg, valamint a IX. kerületben lévő Bolgár Művelődési Házat és a szomszédságában lévő Szent Cirill és Szent Metód Bolgár Pravoszláv Templomot. Este egy hidegtálas fogadás és gála zárta a programsorozatot. Ötödik nap délelőtt búcsúztattuk el vendégeinket, akik sok szép élménnyel és iskolánk jó hírével térhettek haza Bulgáriába. 2014 augusztusában ismét két hetet tölthettek fiataljaink a bolgár tengerparton. Tillinger Péter
84
Bulgária, 2013
Budapesten a bolgár csoport, 2014
Nyári táborok a K30-ban Harmadik éve veszünk részt a gyerekek nyári napközis programjainak megszervezésében (két hét a nyári szünetben). A tábor helyszínei: sportudvar, osztályterem, külső helyszínek.
tornaterem,
informatika
szakterem,
A programok szervezésében minden korosztályra gondolnunk kell elsőtől nyolcadikig. A szervező tanárok között van tanító, testnevelő, informatikus, drámapedagógus, ez változatos, sokszínű programok megvalósítását segíti. A tábor mindennapjai egy kötött napirendhez igazodnak, a napi háromszori étkezés közötti időszakokban van lehetőség programokat szervezni Minden hétnek van témája, ami általában egy mozifilmhez kapcsolódik, a mozi a legkedveltebb külső program. A hét témájában tartunk kézműves foglalkozásokat, vetélkedőket, géptermi foglalkozásokat, drámajátékokat. A sport, a mozgás is fontos eleme a tábornak, akár szabadon, akár szervezett sportversenyek formájában, erre tökéletes helyszín a sportudvar és a hűvös tornaterem. Az önkormányzat által nyújtott támogatás több külső program megvalósítását teszi lehetővé: voltunk a Margitszigeten, a Városligetben, Állatkertben, kiállításokon, moziban, játszótéren, lovagolni. Szántainé Szabó Krisztina
85
Balatonmária Amióta az önkormányzat ismét megnyitotta a balatonmáriai üdülő kapuit az erzsébetvárosi gyerekek előtt, mi is visszatértünk hagyományainkhoz, már két nyáron is szerveztünk egyhetes nyaralást diákjainknak. Az üdülő közel van a vízparthoz, így természetesen a fürdőzés, az igazi nyaralás a cél. „Az Üveghegyen innen, a Facebookon túl” volt a mottója a táboroknak, ezzel a címmel utalva arra, hogy a közös élmények, az együtt töltött idő, a közös játék és beszélgetések elengedhetetlenek egy közösség életében. Olyan színt hoznak mindennapjainkba, amelyre sokáig emlékezhetünk. Felejthetetlenek maradnak a közös reggelikészítések, a bevásárlások, a sok játék és mókázás, a vetélkedők, a sportversenyek, a jó beszélgetések, esti kártyapartik. Jó volt látni, hogy a 18 éves, érettségizett fiatalok is tudnak még önfeledten játszani, mint a gyerekek. A sikeres önkormányzati pályázatunknak köszönhetően mindkét évben szerveztünk egy egésznapos kirándulást Gyenesdiásra, ahol a gyerekek kipróbálhatták ügyességüket, összeszokottságukat egy csapatépítő tréningen a kalandparkban. Mindkét tábort egy esti balatoni hajókázással zártuk. Szántainé Szabó Krisztina
Balatonmária, Kalndpark, 2013
86
X. ÖKO-iskola Öko-iskolaként élünk már 6 éve 2009-ben vetődött fel az a gondolat, hogy alakítsuk tudatosan környezetünket, neveljük tanítványainkat a természet szeretetére, környezetük megóvására. Ekkor adtuk be első pályázatunkat az ÖKO-iskola címre, elsősorban Kovács Istvánné napközis nevelő lelkes és odaszánt munkájának köszönhetően. Újabb eredményes 3 év után a második pályázatunkkal is sikert értünk el, elismerést kaptunk 2012-ben is munkánkra, terveinkre. Most 2015-ben az örökös ÖKOiskola címet tűztük ki célul.
Abban az időben, amikor a Kertész utcai és a Dohány utcai iskolát egyesítették, mindkét iskolaépületünk nagyon rossz állapotban volt, felújításra szorult. A felújítás idején középiskolás tanulóink vándoroltak egy átmeneti iskolaépület és a Dohány utcai épület között a tanórákra. Szerencsés módon hamar elkészült a felújítás és az emelet ráépítése. Az új épület tisztaságával fegyelmezett bennünket.
87
Az első időszakban alig mertük dekorálni a falakat, a tantermeket. Már ekkor kiraktuk a szelektív hulladékgyűjtéshez a különböző színű hulladékgyűjtőket. Aztán elkezdtük a tantermeket is dekorálni. Ezek kulturált megoldásához igyekszünk természetes anyagokat használni: háncsból készült faliújságot alakítottunk ki, amire rátűzhetők a tanulók munkái, a hirdetések. Az alsó tagozatosok tevékenységének eredményeit lábakon álló faliújságokon mutatjuk be. Így a gyerekek is látják, hogy az egymás mellett felsorakoztatott osztályfaliújságok hogyan fejlődnek az elsőtől a negyedik osztályig. A második emeleten, ahol a számítógéptermek találhatók, elhelyeztünk egy olyan faliújságot, ahol tanulóink számítástechnikai tanórákon készített munkáival emlékezünk meg az aktuális hónap nevezetes napjairól, melyek kapcsolódnak a természethez, az ÖKO-témakör fejlődéséhez. Ezeket a témákat feldolgozzuk minden évfolyamon az aktuális témakör szerint. A legjobban sikerült munkákat tesszük ki a faliújságra. Tanulóink Budapest VII. kerületének lakosai nagy többségben. Kerületünkben kevés a zöld felület, ezért az alsós tanítók is rendszeresen viszik kirándulni tanulóinkat. A nagyobbakkal a Budapesti Természetjáró és Sportszövetség havi túráit szoktuk látogatni. Sajnos nem mindig a legnagyobb létszámmal, mert a hétvégi korai felkelés keveseket vonz. Tavasszal a víz világnapján rendszeresen – természetesen más-más tanulókkal – felkeressük valamelyik víztisztítót. Az évfordulók, nevezetes napok követésével az alsó tagozatban osztály vagy tagozat szintű megemlékezéseket tartunk. Felső tagozatban, középiskolában a természettudományi tantárgyak tanóráin és osztályfőnöki órákon emlékezünk meg környezetünk védelméről, a nevezetes évfordulókról. Minden tanévben legalább egyszer tartunk témanapot, amikor az időpont aktualitása által kínált ÖKO-témát dolgozunk fel: az egészségnaptól környezetünk takarításáig, a víz világnapjától a Városliget vagy a Margitsziget kínálta városismereti versenyekig. Nálunk még a farsang is az újrahasznosítás jegyében zajlik. Úgy gondoljuk környezetünk védelme jövőnk egyik biztosítéka. Markgruberné Kolat Erika
88
Szemétszedés a Tiszta hegyek akció keretében, 2007
Tiszta hegyek akció, 2009
ÖKO-színház, 2014
A Földművelésügyi Minisztériumban, 2014
Töknap, 2014
Kiskertünk
89
XI. Iskolai diákönkormányzat (DÖK) Az iskolai diákönkormányzat a tanulók érdekszervezeteként működik, melynek munkájában segítő tanárként vettem részt 1998-tól 2012-ig. Jelenleg Szántainé Szabó Krisztina vezeti a diáktestületet. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Részt vesz az iskolai élet szervezésében, így a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok) lebonyolításában, elbírálásában, valamint a sportélet, túrák, kirándulások és kulturális programok megszervezésében. Jogot formál a diákságot érintő kérdések meghozatala előtti véleménynyilvánításra, valamint a fegyelmi tárgyalásokon való részvételre. Fontosnak tartja, hogy iskolánk minden tanulója és tanára értesüljön a havi diákgyűléseken megvitatott témákról, az itt hozott döntésekről. Az iskolai diákönkormányzat segítségével szervezett programok között szerepel/szerepelt a minden évben várva várt gólyabál és farsang. Több tanéven át szoros kapcsolatot ápoltunk a Cseresznye Ifjúsági Információs Központtal. Diákjaink az iroda által szervezett programokon nagy számban képviselték iskolánkat. (Pályaválasztási nap, önismereti- és fotó szakkör). Tanulóink részt vettek a Fővárosi Diákönkormányzat Küldöttgyűlésein, az arra felkészítő tréningeken, és nyaranta több alkalommal kerületi szervezésű táborokban játékos formában mélyítették el ismereteiket a DÖK szerepével kapcsolatosan. 2007 nyarán a franciaországi Coutancesban és Lille-ben francia és tunéziai fiatalokkal együtt ismerkedtünk meg a normandiai biogazdálkodás és ököéletvitel alapjaival. Győri Ildikó
90
Iskolagyűlés, 2012
Kisállat szépségverseny a sulinapokon, 2012
91
XII. Tanáraink Igazgató Tillinger Péter Igazgató helyettesek Sevecsekné Hosszú Mária Juhász Ferenc Kertész utca 30. dolgozói Osztály Név 4. a Andrási Klára Baloghné Veres Henriett 7. b Bendzsák István Bíró Péter 12. a Bodrogi Bernadett Bouldoune Matos Erika 11. b Csikós Erzsébet 3. b Csörgő Éva Daró Ildikó Deszpot Éva 1. a Dr Erdélyi Gáborné Dr. Iszályné Bencs Adrienn Gyenes István Győri Ildikó 6. a Hegedűs Imre Hermann Adrienn Jahoda László Jónásné Gulyás Katalin Juhász Ferenc Kántorné Lépold Katalin Kelemen Kornélia 12.b Kosinskyné Krajcsovicz Edit Kurilla Enikő 10. a Lajkó Éva
92
Szak tanító fejlesztőpedagógus tanító, magyar, színészmesterség ének, hangképzés magyar tanító, napközis nevelő tanító, német tanító informatika, matematika, fizika rajz, művészettörténet, biológia tanító ének, karvezetés fizika, matematika, informatika kémia, biológia, angol tanító, technika, földrajz történelem, földrajz, napközis nevelő informatika matematika, informatika biológia, földrajz, ig. helyettes testnevelés tanító, napközis nevelő matematika tánc tanító, magyar, történelem
Osztály Név 5. a Lates Veronika Lovas Gabriella Lőrentei János Lukácsné Csávás Zsuzsa Markgruberné Kolat Erika 7. a Mátéfi Mária 2. b Miklósi-Ladányi Mónika 5. b Nagy Katalin 1. b Nagyné Malicsek Ágnes Perlai Judit Plesz Barbara Policzáné Halász Gyöngyi Rákosfalvi Nóra 3. a Rovó-Henczel Terézia Sevecsekné Hosszú Mária Szabó Adrienn 8. a Szabó Zoltánné 11 .a Szántainé Szabó Krisztina Szemán Barnabás Takács Anita Tillinger Péter Tóth Józsefné Tóthné Geresdi-Horváth Beáta Tülkös Ágnes 2. a Újvárosi Mónika 10. b Vajkai Zoltán Varga Barbara 14. Vargáné Vető Gabriella Vida Endréné 8. b Vida Katalin
Szak testnevelés magyar, német informatika tanító, napközis nevelő matematika, informatika tanító, magyar tanító tanító tanító, történelem, gyermekvédelem történelem, napközis nevelő iskolapszichológus testnevelés tanító, könyvtáros tanító földrajz, ig. helyettes tanító, napközis nevelő tanító, angol német, történelem tánc fejlesztőpedagógus földrajz, igazgató tanító, napközis nevelő tanító, napközis nevelő angol tanító magyar magyar, angol angol pedagógiai asszisztens magyar, történelem
93
94
XIII. Szerzőink Bendzsák István Csikós Erzsébet Daró Ildikó Deszpot Éva dr. Erdélyi Gáborné Jahoda László Győri Ildikó Hegedűs Imre dr. Iszályné Bencs Adrien Lajkó Éva Markgruberné Kolat Erika Mátéfi Mária Mészáros Tamásné Policzáné Halász Gyöngyi Rákosfalvi Nóra Sevecskné Hosszú Mária Szántainé Szabó Krisztina Tillinger Péter Újvárosi Mónika
95
Köszönetnyilvánítás
Jubileumi kiadványunk célja, hogy áttekintse iskolánk múltját és jelenét, egyben kordokumentumként szolgáljon a Kertész utcai iskola diákjainak, tanárainak és mindazoknak, akik érdeklődnek Erzsébetváros kulturális öröksége iránt. Köszönjük Budapest Főváros Levéltárának (BFL), a Budapest Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának (BTM), az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumnak (OPKM),
az
Országos
Széchényi
Könyvtárnak
(OSZK)
és
Lád
Károly
leszármazottainak, hogy rendelkezésünkre bocsátották az iskolánkkal kapcsolatos forrásanyagokat, dokumentumokat. Köszönet
illeti
a
kiadvány
létrejöttében
közreműködő
Kertész
pedagógusokat. Budapest, 2015. április 21. Mátéfi Mária szerkesztő
Tillinger Péter igazgató
96
utcai
Felhasznált irodalom 1. 70 éve halt meg Rejtő Jenő. Múlt-kor. 2013. január 1. URL: http://multkor.hu/cikk.php?id=38089 Utolsó letöltés 2015.04.18. 2. Adalékok a belső Erzsébetváros történetéhez. Szerk.: Szabó-Pap Krisztina. Budapest, 1983. Építésügyi Tájékoztató Központ. Budapest 3. Aki a humorban nem ismerte a tréfát. Karinthy Frigyes születésnapja – 1887 URL: http://nemzetikonyvtar.blog.hu/2013/06/25/ aki_a_humorban_nem_ismerte_a_trefat_karinthy_frigyes_szuletesnapja Utolsó letöltés 2015.04.18. 4. Budáné Juhász Katalin: A mi városunk. Erzsébetváros. Budapest, 1994. 5. Budáné Juhász Katalin: Erzsébetváros. Iskolaváros. Budapest, 1998. 6. Budapest Székesfővárosi VII. Kerületi Nagyatádi Szabó-utcai Községi Polgári Fiúiskolájának Évkönyve az 1944/45. iskolai évről. Közzétette.: Sándor Gyula Miklós. Budapest, 1945. 7. Budapest Székesfővárosi báró Wesselényi Miklós Községi Polgári Fiúiskola jubileumi értesítője az 50. iskolaévről 1928/29. Szerk.: Puhr József. Budapest. 8. Budapest Székesfővárosi báró Wesselényi Miklós Községi Polgári Fiúiskola értesítője 1929/30, 1930/31, 1931/32, 1932/33 tanévről. Összeáll.: Ispánovits Sándor . Budapest. 9. Budapest Székesfővárosi báró Wesselényi Miklós Községi Polgári Fiúiskola értesítője 1933/34, 1934/35, 1935/36, 1936/37, 1937/38. Szerk.: Ispánovits Sándor. Budapest. 10. Budapest Székesfővárosi VII. Kerületi Nagyatádi Szabó-utcai Községi Polgári Fiúiskolájának évkönyve az 50. iskolaévről. Az iskola fennállásának 50. évében. Szerk.: Ispánovits Sándor. Budapest, 1939. 11. Budapest Székesfővárosi VII. Kerületi Nagyatádi Szabó-utcai Községi Polgári Fiúiskolájának évkönyve 1940/41, 1941/42, 1942/43, 1943/44. iskolai évről. Közzétette: Triznyai László. Budapest. 12. Budapest-főváros VII. Kerületi Kertész Utcai Községi Polgári Fiúiskola értesítője 1889/90, 1890/91, 1891/92, 1892/93, 1893/94, 1894/95, 1895/96, 1896/97, 1897/98, 1898/99 tanév végén. Szerk. Lád Károly. 13. Budapest-főváros VII. Kerületi Kertész Utcai Községi Polgári Fiúiskola értesítője és a mellette felállított Kereskedőtanoncz-iskola értesítője 1899/1900, 1900/01, 1901/02. Szerk.: Lád Károly. Budapest. 14. Budapest-főváros VII. Kerületi Wesselényi-utcai Utcai Községi Polgári Fiúiskola értesítője és a mellette felállított VII. Kerületi Kereskedőtanonc-
97
iskola értesítője 1902/03, 1903/04, 1904/05, 1905/06, 1906/07, 1907/08, 1908/09, 1909/10. Szerk.: Lád Károly. Budapest. 15. Emlékkönyv. A Kertész utcai Általános Iskola fennállásának 100. évfordulójára. Budapest, 1989. 28. p. 16. Erzsébetváros. Szerk.: Tímár Andor. Budapest, 1970. 17. Évkönyv 1991/92. Szerk.: Poncsák Istvánné. Budapest, 1992. 18. Évkönyv 1996/97. Szerk. Illés Lászlóné. Budapest,1997. 19. Füst Milán. Dorys May Irodalmi Műhely. URL: http://dorysmay.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1163251 Utolsó letöltés 2015.04.18. 20. Germanus Gyula. URL: http://magyarzsido.hu/index.php?option=com_catalogue&view=detail&i d=499&Itemid=29 21. Iván Géza: Erzsébetváros története. Budapest, 1995. 22. Kemény Ferenc: Magyar Pedagógiai Lexikon. Budapest, 1933. 23. Kodály Zoltán életútja. A Zenei gyűjtemény virtuális kiállítása Steiner Józsefné (Nagyatád) képeslapgyűjteményéből Kodály Zoltán születésének 130. évfordulójára. URL: http://www.bacstudastar.hu/kodaly-zoltaneletutja-kiallitas Utolsó letöltés: 2015. április 18. 24. Koltai Gábor-Rácz Attila: Ezerarcú Erzsébetváros. Budapest, 2011. 25. Kornis Gyula: Magyarország Közoktatásügye a világháború óta. Budapest, 1927. 26. Loránd Ferenc: A Kertész utcaiak. Iskolám története. 1976. 27. Magyarország a XX. században. I kötet. Politika és társadalom, hadtörténet, jogalkotás. URL: http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/72.html Utolsó letöltés 2015.04.18. 28. Nemzeti Audiovizuális Archívum. Mihályfy Sándor: A Kertész utcaiak URL: http://nava.hu/id/1876886/ Utolsó letöltés 2015.04.18. 29. Pallas Nagylexikon. 16 kötet. Budapest, 1893. 30. Ruzicska Mária, Buza Péter: Erzsébetváros negyven éve. Budapest, 1985. 31. Szentmiklóssy Géza: A magyar feltámadás lexikona. Budapest, 1930. 32. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14 kötet. Budapest, 1891. 33. Verédy Károly: Paedagogiai Encyclopaedia. Budapest, 1880.
98
Tartalomjegyzék I. Bevezető ..................................................................................................................... 3 II. Iskolánk egykori tanulóinak leveleiből ................................................................ 4 III. Programsorozat a Kertész utcai iskola 125. évfordulójára .............................. 8 IV. Iskolatörténet .......................................................................................................... 9 V. Iskolánk profilja és képzési rendszere ............................................................... 39 VI. Iskolánk tanulmányi eredményei ...................................................................... 42 VII. Országos versenyeredményeinkből................................................................. 48 VIII. A munkaközösségek bemutatkozása ............................................................. 50 IX. Táborok ................................................................................................................. 77 X. ÖKO-iskola ............................................................................................................. 87 XI. Iskolai diákönkormányzat (DÖK) ..................................................................... 90 XII. Tanáraink ............................................................................................................. 92 XIII. Szerzőink ............................................................................................................ 95 Tartalomjegyzék ......................................................................................................... 99
99
Készült a TABULA MOTUS Kft.-ben
100
101
102
