10. lecke Többkötetes könyvek bibliográfiai leírása

10. lecke Többkötetes könyvek bibliográfiai leírása Most már a nemzetközi szabályoknak megfelelően el tudja készíteni az egykötetes könyvek bibliográfiai leírását. Elérkezett az ideje annak, hogy a többkötetes könyvek kissé bonyolultabb szabályaival is megismerkedjék. Ez fog történni ebben a leckében. A lecke tartalma: 10.1. Többkötetes könyvek leírásána k menete 10.2. A többkötetes könyv adatainak forrásai és az adatok közlésmódja 10.3. Többkötetes könyvek leírásának bibliográfiai szintje és a leírás szerkezete 10.3.1. Egylépcsős monografikus szintű leírás 10.3.2. Egylépcsős összefoglaló szintű leírás 10.3.3. Többlépcsős monografikus szintű leírás 10.3.4. Többlépcsős összefoglaló szintű leírás 10.4. Alkötetekből álló többkötetes könyv leírása 10.5. Közös főcím nélküli többkötetes könyv Önellenőrző kérdések Feladat

10.1. Többkötetes könyvek leírásána k menete Előzetesen dönteni kell arról, hogy ◊ milyen legyen a feltárás bibliográfiai szintje (monografikus vagy öszszefoglaló) (lásd 3. lecke) ◊ a kötetek egyidőben jelentek-e meg; ha nem, melyik kötet jelent meg elsőként, mert a közös adatokat erről a kötetről kell leírni, továbbá befolyásolja a döntését, hogy a leírás ◊ nyitott lesz-e vagy zárt, ◊ milyen lesz a szerkezete (egy- vagy többlépcsős) Nyitott a leírás, ha a leírás pillanatában még nem jelent meg minden kötet (vagy nem hozzáférhető), ezért nyitva marad a Megjelenés adatcsoportja és a közös terjedelmi adatok sem közölhetők, hiszen nem tudhatjuk, hogy hány darabból fog állni a könyv az utolsó kötet megjelenésekor.



Például a Megjelenés adatcsoport nyitott leírással: . – Budapest : Magvető, 1986– .– Ezzel az adattal azt fejezte ki, hogy a könyv köteteit 1986-tól folyamatosan adják ki, de még nem jelent meg minden kötet. Lezárt a leírás, ha a többkötetes könyv valamennyi kötete megjelent, vagyis lezárult a megjelenés.

Például a Megjelenés adatcsoport lezárt leírással, az utolsó kötet megje lenése után: . – Budapest : Magvető, 1986 –1990. –

10.2. A többkötetes könyv adatainak forrásai és az adatok közlésmódja A többkötetes könyvek leírásában mind a könyv egészével kapcsolatos adatokhoz, mind a kötetadatokhoz felhasználható források rangsorára és a forrástilalomra az egykötetes könyveknél leírt szabályok érvényesek. A többkötetes könyv fizikai tagolódásából azonban adódnak olyan eltérések, amelyek csak a többkötetes könyvekre érvényesek: ◊ a kötetek közös adatainak leírásához elsődlegesen az elsőként megjelent kötetet kell felhasználni, 156

◊ a leírás első adatcsoportjában csak az a kötetjelzés és kötetcím írható le, amelynek forrása a könyv valamely előzéke. A kötetjelzés elemeit elsősorban a könyv közlése szerinti sorrendben kell leírni, de megengedett a kötetek sorrendiségét jelző sorszámnak első elemként közlése. A kötetek sorszámát mindig arab számmal kell leírni. Például: A könyvön: III. kötet 1. rész Volume 1 Band 1. *** (a gerincen) A füzet



A leírásban: 3. köt. 1. r. 1. vol. 1. Band [3.] A füz.

A részegység nevét (kötet, rész, Band, Volume, stb.) mindig azzal a kifejezéssel kell leírni, amellyel a könyv közli. Ha van a szónak rövidíthető alakja, a rövidítés megengedett, viszont meg kell tartani az illető nyelv helyesírási szabályait! Ha a kötetek sorrendjét valamilyen szimbólummal (például csillaggal) közli a könyv, át kell írni arab számra. Az adat ebben az esetben megengedett forrásból származónak minősül. Nem szabad viszont átírni számadatra a betűvel kifejezett kötet-sorrendet! ◊ A páros címoldallal rendelkező többkötetes könyv általában a baloldali címoldalon közli a közös, a jobboldali címoldalon pedig a kötetadatokat. (Lásd: Feladatgyűjtemény 61-62. példa) ◊ Az összevont formában leírt adatokat kötőjellel kell összekapcsolni. Például: . – Budapest : Szépirod. Kvk., 1968-1983. –



Az adat azt jelenti, hogy a könyv 1968 és 1983 között jelent meg. ◊ Az adat nyitottságát az adat után tett kötőjel és utána üresen hagyott szóközök jelzik. Például: . – Budapest : Szépirod. Kvk., 1968-



.–

157

Az adat azt jelenti, hogy a többkötetes könyv köteteinek kiadása 1968ban kezdődött el, de még nem fejeződött be. (Az üresen hagyott szóközök helyére kerül majd az utolsó kötet megjelenésének évszáma.)

10.3. Többkötetes könyvek leírásának bibliográfiai szintje és a leírás szerkezete 10.3.1. Egylépcsős monografikus szintű leírás

"

Főcím : alcím / közös szerzőségi adat. 1. kötetjelzés, Kötetcím / a kötet saját szerzőségi adata. – A megjelenés helye : A kiadó neve, a megjelenés éve . – a kötet oldalszáma ; méret + melléklet. – (Sorozati adatok) A kötet ISBN-je

kötés : a kötet ára

Míg az összefoglaló szintű leírás mind a közös, mind a kötet-ISBN-t kifejezi, addig monografikus szinten csak a kötet-ISBN fejezhető ki.

10.3.2. Egylépcsős összefoglaló szintű leírás a) A köteteknek nincs saját címük és szerzőségi adatuk Egylépcsős leírás esetén egyszer hét adatcsoportba sűrítik a közös és a kötetadatokat. Ha a köteteknek nincs sem saját kötetcímük, sem saját szerzőségi adatuk, a kötetjelzéseket összevont formában kell megadni a leírás első adatcsoportjában, az utolsóként leírt közös szerzőségi adat után. Egyezményes jel ebben az esetben a kötetjelzést megelőző pont.

"

Főcím : alcím / közös szerzőségi adat. 1. kötetjelzés-5. kötetjelzés. – Kiadásjelzés. – A megjelenés helye : A kiadó neve, megjelenés éve-megjelenés éve. – A kötetek száma : illusztráció ; méret + melléklet. – (Sorozati adatok). – Megjegyzés . – Közös ISBN kötés. Az 1. kötet ISBN -je : az 1. kötet ára. A 2. kötet ISBN-je : a 2. kötet ára

158

b) A köteteknek van saját címük és szerzőségi adatuk Főcím : alcím / közös szerzőségi adat. 1. kötetjelzés, Kötetcím / a kötet saját szerzőségi adata. 2. kötetjelzés, Kötetcím / a kötet saját szerzőségi adata. – A megjelenés helye : A kiadó neve, a megjelenés éve . – a kötetek száma ; méret + melléklet. – (Sorozati adatok)

"

Közös ISBN kötés : a könyv ára

A Sorozat adatcsoportban a kötetenként más-más sorozati számot összefoglalóan kell leírni.

10.3.3. Többlépcsős monografikus szintű leírás Bibliográfia és katalógus számára készült tételen egyaránt alkalmazzák. Monografikus szintű leírás akkor készül a többkötetes könyvről, ha egy leírás keretében csak egy kötetet írnak le. Ekkor is elrendezhetők azonban az adatok több lépcsőben. (A leírás két lépcsőből áll: az első lépcső a közös adatokat, a második lépcső a leírandó kötet adatait tartalmazza.) Többlépcsős, monografikus szintű lezárt leírás készítésekor közömbös, hogy a kötetek egyidőben jelentek-e meg vagy sem, mert az első lépcsőben nem lehet sem megjelenési évet, sem darabszámot, sem oldalszámot leírni. (A leírás sémáját lásd: Feladatgyűjtemény 119. p.) Például:

Kovacsics József szerzőségi funkciója az első lépcsőben sorozatszerkesztőként van megadva, mert a könyv ezzel a megnevezéssel közli. KönyvészeMagyarország történeti statisztikai helységnévtára / [szerk.biz... Klinger András et al.] ; [sorozatszerk. Kovacsics József] ; [közread. a] Magyar Tudományos Akadémia Történeti Demográfiai Albizottsága, Központi Statisztikai Hivatal Lakossági Adatgyűjtések Főosztálya. – Budapest : KSH : MTA. – 29 cm. – ISBN 963-7070-14-1 fűzött : ár nélkül Mt.: Klinger András (1930-)(szerk). – Kovacsics József (1919(sor.szerk.). – Magyar Tudományos Akadémia (Budapest). Történeti Demográfiai Albizottság. – Magyarország. Központi Statisztikai Hivatal. Lakossági Adatgyűjtések Főosztály (közread.) 4., Vas megye / [írta és szerk. Kovacsics József] ; [az adatgyűjtésben ... részt vett Jeney Andrásné, Tóth Árpád, Kígyósi Attila]. – 1993. – 445 p. : ill., részben térk. Bibliogr.: p. 411-416.

ISBN 963-215-008-2 *Vas (megye) Mt.: Kovacsics József (1919-). – Jeney Andrásné (1947-)(közrem.). – Tóth Árpád (1931-)(közrem.). – Kígyósi Attila (1953-)(közrem.)

159



ti szempontból azonban Kovacsics József nem sorozatnak, hanem egy többkötetes könyvnek a szerkesztője. A fogalmak tisztázásával a leírónak magának kell megállapítani a leírás tárgyának dokumentumtípusát, hogy helyesen válassza meg a leírási szabványt!

10.3.4. Többlépcsős összefoglaló szintű leírás Bibliográfia és katalógus számára készült tételen egyaránt alkalmazzák, ha egy leírás keretében több kötetet írnak le.

*

Többlépcsős a leírás szerkezete akkor, ha a könyv azonosításához szükséges bibliográfiai adatokat fizikai egységenként, külön-külön lépcsőben rendezik hét-hét adatcsoportba úgy, hogy az egyes kötetek saját adatait megelőző lépcső tartalmazza a többkötetes könyv egészére vonatkozó információkat. A kötetadatok között már nem szabad megismételni azokat az adatelemeket, amelyeket az első lépcsőben leírt! A könyvekről készült többlépcsős leírás tehát annyiszor hét + egy adatcsoportból áll, ahány kötetes a könyv. A valóságban azonban ebből a teljes adatsorból csak a fenti alapelvnek megfelelő válogatással lehet adatelemeket leírni.

*

Összefoglaló szintű a leírás akkor, ha egy leírás keretében több fizikai egységet ír le. Ha a leírás tárgyát képező többkötetes könyv sorozatba tartozik, a Sorozat adatcsoport adatai az első lépcsőben csak akkor írhatók le közös adatokként, ◊ ha a sorozatnak nincs számozási adata, vagy ◊ a sorozat számozási adata valamennyi köteten azonos. A kerek zárójelpárban leírt sorozati adatok egymástól elválaszthatatlan egységet képeznek az ötödik adatcsoportban, ezért ezeket az adatokat nem lehet megbontani. Ha a többkötetes könyv egyes kötetein az azonos sorozatcímhez eltérő sorozati számok tartoznak, akkor a teljes sorozati adatcsoport csak kötetadatként írható le. Az első lépcsőből ekkor tehát hiányozni fognak a sorozat adatai, mert az azonos sorozati címhez tartozó eltérő sorozati szám az egész adatcsoportot eltérő, azaz kötetadattá teszi. (A leírás sémáját lásd: Feladatgyűjtemény 119. p.)

160

Moha bácsi meséi / Leszkai András ; [a grafikákat kész. Basa Katalin]. – Budapest : Marana Tha 2000 Alapítvány, 1994- . – 20 cm ISBN 963-7878-24-6 fűzött 1. köt. – 1994. – 381 p. : ill. – (Marana Tha sorozat, ISSN 0865-7467 ; 27.[!28.]) ISBN 963-7878-20-3 : 320,-Ft 2. köt. – 1995. – 363 p. : ill. – (Marana Tha sorozat, ISSN 0865-7467 ; 29.) ISBN 963-7878-21-0 : 380,-Ft



40. ábra: Többlépcsős, összefoglaló szintű nyitott leírás. A sorozati szám kötetenként különbözik, ezért sorozati adatok az első lépcsőben nem írhatók le. Villamos energetika / szerk. Tímár Peregrin László ; szerzők Faludi Andor [et al.]. – [Budapest] : MEE : BME, 1993- . – 23 cm. – (A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület közös monográfia sorozata, ISSN 1218-6465) ISBN 963-8141-80-81 fűzött : ár nélkül Mt.: Tímár Peregrin László (1942-). – Faludi Andor (1950-) 1. köt. – 1993. – [153] p. ISBN 963-8141-83-2 2. köt. – 1993. – [212] p. ISBN 963-8141-80-8 3. köt. – 1994. – [192] p. ISBN 963-8141-68-7

41. ábra: Többlépcsős, összefoglaló szintű nyitott leírás. Nincs sorozati szám, ezért a Sorozat adatcsoport az első lépcsőben leírható. A többlépcsős nyitott leírás első lépcsőjében tehát nem lehet leírni sem oldalszámot, sem a kötetek darabszámát, a kötetadatok között viszont le kell írni a kötet saját terjedelmi adatát, azaz az oldalszámot! A többkötetes könyv valamennyi kötetének megjelenése után a nyitott leírást le kell zárni, vagyis a Megjelenés adatcsoportot ki kell egészíteni az utolsó kötet megjelenési évével, a Terjedelem adatcsoportot pedig a kötetek darabszámával. (A kötetszám és a darabszám nem azonos fogalmak! Egy kötet több darabban is megjelenhet! Az első lépcső terjedelmi adatai között a fizikai darabszámot kell leírni!)

161



Hogy a leíró az egylépcsős vagy a többlépcsős leírást választja e a dokumentum formai adatainak rendszerbe foglalására, azt a katalógus vagy bibliográfia szempontjai döntik el. A különböző megoldások sémáiból is nyilvánvaló, hogy a könyvről a legteljesebb adatsort az összefoglaló szintű, többlépcsős leírással lehet adni. Ha a várható felhasználóknak ettől kevesebb adat is elegendő, akkor választható az egylépcsős leírás is.

10.4. Alkötetekből álló többkötetes könyv leírása Ha valamely kötet tartalma túlságosan terjedelmes, a könnyebb kezelhetőség érdekében a kötetet több fizikai egységben jelentetik meg. Ekkor a több darabban megjelent kötet egyes darabjai alköteteket alkotnak. (Lásd Feladatgyűjtemény 61/b, 62. példa). Mivel minden egyes alkötet – amellett, hogy egy nagyobb egység része – saját bibliográfiai adatokkal rendelkezik, adatait mind a többlépcsős, mind az egylépcsős leírásban közölni kell. A bibliográfiai adatok elrendezésére kétféle lehetőséget ad a MSZ 3424/1-78-as szabvány. A könyvtár házi katalogizálási szabályzatában kell rögzíteni, hogy a lehetőségek közül melyikkel fog a könyvtár a továbbiakban élni. a) A leírás összevontan adja meg a kötet- és az alkötet-adatokat. b) A leírás követi a könyv fizikai tagolódását és eszerint ◊ a leírás első része tartalmazza a könyv egészére vonatkozó közös adatokat, ◊ második része az adott kötet alkötetekkel közös adatait, ◊ harmadik része pedig az alkötetek saját adatai.

162

A könyv főcíme / közös szerzőségi közlés. – Kiadás. – Megjelenés helye : Kiadó neve, elsőként megjelent kötet megjelenési éve–utolsóként megjelent kötet megjelenési éve. – az alkötetek darabszáma ; méret. – (Sorozat, ISSN ; sorozati szám) Megjegyzés a könyv adatainak egészére Közös ISBN kötés : a könyv ára 1. kötetjelzés, Kötetcím / az első kötet alköteteivel közös szerzőségi adata. – Az alkötetek közös megjelenési éve. – a kötet alköteteinek száma Megjegyzés az első kötet adataira Az 1. kötet ISBN-je : az 1. kötet ára Az alkötet kötetjelzése. – Az alkötet oldalszáma Az alkötet kötetjelzése. – Az alkötet oldalszáma 2. kötetjelzés, Kötetcím / a 2. kötet alköteteivel közös szerzőségi adata. – Az alkötetek közös megjelenési éve. – a kötet alköteteinek száma Megjegyzés második kötet adataira A 2.kötet ISBN-je : a 2. kötet ára Az alkötet kötetjelzése. – Az alkötet oldalszáma Az alkötet kötetjelzése. – Az alkötet oldalszáma

"

42. ábra Alkötetek többlépcsős, összefoglaló szintű zárt leírása az alkötetek adatainak külön lépcsőbe rendezésével

A könyv főcíme / közös szerzőségi közlés. – 1. kötetjelzés, Kötetcím / az első kötet alkötetivel közös szerzőségi adata. az első alkötet kötetjelzése – a második alkötet kötetjelzése. 2. kötetjelzés, Kötetcím / a második kötet alköteteivel közös szerzőségi adata. a kötet első alkötetének kötetjelzése – a második alkötet kötetjelzése. – Kiadás. – Megjelenés helye : Kiadó neve, elsőként megjelent kötet megjelenési éve–utolsóként megjelent kötet megjelenési éve. – az alkötetek darabszáma ; méret. – (Sorozat, ISSN ; sorozati szám) Megjegyzés a könyv adatainak egészére Közös ISBN

kötés : a könyv ára

43. ábra Alkötetek egylépcsős, összefoglaló szintű lezárt leírása 163

"

"

A könyv főcíme / közös szerzőségi közlés. – Kiadás. – Megjelenés helye : Kiadó neve, elsőként megjelent kötet megjelenési éve–utolsóként megjelent kötet megjelenési éve. – az alkötetek darabszáma ; méret. – (Sorozat, ISSN ; sorozati szám) Megjegyzés a könyv adatainak egészére Közös ISBN kötés : a könyv ára 1. kötetjelzés, Kötetcím / az első kötet alköteteivel közös szerzőségi adata. az első alkötet kötetjelzése – a második alkötet kötetjelzése. – az alkötetek közös megjelenési éve. – a kötet alköteteinek száma Megjegyzés Az 1. kötet ISBN-je : az 1. kötet ára 2. kötetjelzés, Kötetcím / a második kötet alkötetivel közös szerzôségi adata. a kötet első alkötetének kötetjelzése – a második alkötet kötetjelzése. – az alkötetek közös megjelenési éve. – a kötet alköteteinek száma Megjegyzés A 2. kötet ISBN-je : a 2. kötet ára

44. ábra Alkötetek többlépcsős, összefoglaló szintű lezárt leírása a kötet és alkötet adatainak összevonásával

10.5. Közös főcím nélküli többkötetes könyv Ha a kötetjelzéssel megjelentetett kötetnek az e kötetjelzéssel jelölt nagyobb egységére vonatkozóan közös összefoglaló főcíme nincs, a kötetet egykötetes könyvként kell leírni. A kötetjelzést a Megjegyzések adatcsoportban kell megadni.

164

Önellenőrző kérdések 1. Milyen előzetes döntésekre van szükség egy többkötetes könyv leírásának elkezdése előtt? 2. Milyen szempontokat vesz figyelembe akkor, amikor döntenie kell arról, hogy a leírás tárgya, amit a kezében tart, egy többkötetes könyv, vagy egy sorozat-e? 3. Miért van jelentősége annak, hogy megkülönböztesse a többkötetes könyvet a sorozattól? 4. Mi a bibliográfiai szint fogalma? 5. Mi a páros címoldal fogalma és az hogyan tartalmazza a többkötetes könyv adatait? 6. Mi a különbség kötet, példány és darab között? 7. A többkötetes könyv többlépcsős összefoglaló szintű lezárt leírásának első lépcsőjében kötet, darab, példány, vagy oldalszám a terjedelem adata? 8. Többkötetes könyv összefoglaló szintű többlépcsős leírásának első lépcsőjét melyik kötet alapján írja le? 9. Hogyan fejezi ki a könyv forráshelye, hogy több kötetnek közös az ára? Miért van jelentősége ennek a ténynek? 10. Hány ISBN-je van egy három kötetes, két kiadó közös gondozásában megjelent könyvnek? 11. ISBN leírható-e külső forrásból? Ha igen, az milyen forrásnak számít? 12. Sorolja fel a többkötetes könyv leírásának bibliográfiai szintjeit! 13. Mit jelent a többlépcsős leírás fogalma? 14. Mikor készül nyitott leírás? 15. Készülhet-e monografikus szintű többlépcsős leírás?

165

Feladat 1. Nyissa ki a feladatgyűjteményt a 65. feladatnál! Arany János költői művei többkötetes könyv közös főcíme, vagy sorozatcím? Indokolja meg válaszát, majd készítse el a könyvről a bibliográfiai leírást! 2. Ha az első feladattal elkészült, ismételje át a könyv főcímének forráshelyével és a szerzői sorozattal kapcsolatos leckét!

166

11. lecke Könyvrészlet analitikus leírása Ebben a leckében meg fog ismerkedni azzal a módszerrel, hogy miként lehet visszakereshetővé tenni egy könyv egy fejezetét, egy gyűjtemény valamely darabját, vagy akár egy folyóiratcikket.

167

Analitikus leírással lehet leírni a dokumentum mindazon, önálló címmel rendelkező részeit (fejezeteit, tanulmányait, cikkeit, stb.), amelyeket a részek saját szerzői és címei szerint is visszakereshetővé akarunk tenni.

?

Nyissa ki a Feladatgyűjteményt a 33. feladatnál! (XX. századi angol drámák) Nézze végig a forráshelyeket és képzelje el, hogy egy olvasó Önhöz fordul a következő kérdéssel: Megvan-e a könyvtárban a Pygmalion című mű? Ha a leírás tárgya a könyv egésze, akkor a visszakeresés is a könyv egészére irányul elsősorban, vagyis a katalógus arra a kérdésre ad választ, hogy megvan-e a könyvtárban a XX. századi angol drámák című kötet?



XX századi angol drámák / [G.B. Shaw et al.] ; [ford. Bányay Geyza et al.] ; [vál. és az utószót írta Ungvári Tamás] ; [az életrajzi jegyzeteket Budai Katalin állította össze]. – Budapest : Európa, 1985. – 940 p. ; 20 cm. – (A világirodalom klasszikusai. Új sorozat, ISSN 0230-6522) Tartalom: 1.: Ember és felsôbbrendű ember / G.B. Shaw ; ford. Ottlik Géza. – 2.: Pygmalion / G.B. Shaw ; ford. Mészöly Dezső. – 3.: Szent Johanna / G.B. Shaw ; ford. Ottlik Géza. – 4.: Purgatórium / W.B Yeats ; ford. Garai Gábor. – 5.: A nyugati világ bajnok / J.M. Synge ; ford. Ungvári Tamás. – 6.: Juno és a páva / J.M. Synge ; ford. Nagy Péter. – Gyilkosság a székesegyházban / T.S. Eliot ; ford. Vas István. – Godot-ra várva / Samuel Beckett ; ford. Kolozsvári Grandpierre Emil

ISBN 963 07 3421 4 kötött : 83,-Ft Mt.: Shaw, George Bernard (1856–1950). – Yeats, William Buttler (1865–1939). – Synge, John Millington (1871–1909). – Eliot, Thomas Stearns (1888–1965). – Beckett, Samuel (1906–). – Mészöly Dezső ( – ) (ford.). – Ottlik Géza( – ) (ford.). – Garai Gábor(–) (ford.). –Ungvári Tamás ( – ) (ford.). – Nagy Péter ( – ) (ford.). – Vas István ( – ) (ford.) . – Kolozsvári Grandpierre Emil ( – ) (ford.). – Bányay Geyza ( – ) (ford.). – Ungvári Tamás ( – ) (vál. és az utószó) . – Budai Katalin ( – ) (életrajzi jegyzetek) Ut.: Grandpierre Emil, Kolozsvári → Kolozsvári Grandpierre Emil

45. ábra A könyv egészéről készült cím szerinti főtétel A visszakeresés szempontját (a rendszót) aláhúzással jelölték Szükséges azonban, hogy a könyv főcíme mögött megbúvó művek saját címük szerint is visszakereshetők legyenek. Ennek egyik módja a könyv

168

analizálása, vagyis a kötetet alkotó egyes műveknek a leírás tárgyául választása. A könyv analizálásának eredményeképpen analitikus tételek jönnek létre: SHAW, George Bernard (1856–1950) Pygmalion / G.B. Shaw ; ford. Mészöly Dezsô. – In: √XX századi angol drámák / [G.B. Shaw et al.] ; [ford. Bányay Geyza et al.] ; [vál. és az utószót írta Ungvári Tamás] ; [az életrajzi jegyzeteket Budai Katalin állította össze]. – Budapest : Európa, 1985. – p. 233-350. – (A világirodalom klaszszikusai. Új sorozat, ISSN 0230-6522) ISBN 963 07 3421 4 kötött : 83,-Ft Mt.: Mészöly Dezső ( – ) (ford.)

46. ábra A kötet egyik művéről készült analitikus tétel Az analitikus tétel a leírás első részében a leírandó mű címét és szerzőségi adatait tartalmazza, a leírás második részében pedig . – In: jel után azt fejezi ki, hogy a leírás tárgyául választott mű melyik kötet hanyadik oldalán található. Az analitikus leírás számára az egész könyv főforrásnak minősül. Magáról a könyvről elegendő az azonosításhoz szükséges minimális adatokat közölni, hiszen a kötetről készül főtétel, amely minden adatot tartalmaz. Az analitikus tételen a √ jelzi, hogy melyik az a rendszó, amelynél a könyv teljes leírását tartalmazó főtétel megtalálható.

169

Önellenőrző kérdések 1. Milyen esetben készít analitikus leírást és mi a jelentősége? 2. Mit fejez ki az analitikus leírás első része? (Az In: jel előtti rész) 3. Mit fejez ki az analitikus leírás második része? (Az In: jel utáni rész) 4. Az analitikus leírásban melyik oldalszámot írtja le?

170

12. lecke A bibliográfiai rekordok adatcsere formátuma Miután elsajátította a könyv formai adatainak nemzetközi értelmezhetőség szerinti leírását, elérkezett az ideje annak, hogy megismerkedjék a számítógéppel olvasható formátumok elkészítésével is. Ezek az ismeretek szükségesek lesznek majd az Integrált könyvtári rendszerek című tárgy tanulásakor is. A lecke tartalma: 12.1. Az ISBD, a MARC formátum és a nemzeti szabványosítás 12.1.1. Az egyetemes bibliográfiai számbavétel (UBC) eszköze, az ISBD program 12.1.2. Machine-Readable Cataloging (MARC) 12.1.2.1. Mi a MARC? 12.1.2.2. Katalógustétel és bibliográfiai rekord 12.2. A MARC rekord szerkezete 12.2.1. A rekordfej 12.2.2. A mutató 12.2.3. Adatmezők 12.2.3.1. Kötelező, vagy feltételesen kötelező adatmezők: 12.2.3.1. Fenntartott adatmezők 12.2.3.2. Bibliográfiai adatmezők 12.2.3.4. Példák a bibliográfiai adatmezők szerkezetére Önellenőrző kérdések

171

12.1. Az ISBD, a MARC formátum és a nemzeti szabványosítás 12.1.1. Az egyetemes bibliográfiai számbavétel (UBC1) eszköze, az ISBD2 program Az IFLA3 1973-ban hirdette meg hosszútávú, a világ dokumentumtermésének egyetlen nagy “világbibliográfiában” való számontartására irányuló programját. Célja az volt, hogy egy világméretű kommunikációs hálózat jöjjön létre, amelynek segítségével lehetővé válik a dokumentumok világméretű cseréje, a különböző kultúrájú területek dokumentumairól szóló információknak egyetlen nagy jegyzékbe olvasztása. A dokumentumok egyetemes számbavételének (UBC) és egyetemes hozzáférésének (UAP4) biztosítása csak a dokumentumokat leíró adatoknak az azonos értelmezése mellett lehetséges. Ezért ki kellett dolgozni azokat a szabályokat, amelyek – figyelembe véve az egyes dokumentumtípusok közötti különbségeket – lehetővé teszik az egyértelmű azonosítást. Ezeket a szabályokat – dokumentumtípusonként – az ISBD program keretében dolgozták ki. Az alapvető keretszabály az ISBD/G, erre alapozva dolgozták ki és jelentették meg a szakISBD-ket.5 A különféle dokumentumtípusok azonosíthatóságát nemzetközi méretekben lehetôvé tevô ISBD-k létrehozásának az 1970-es években az volt az elsôd-leges célja, hogy ◊ a világ különböző helyein különböző nyelveken készült leírások bármely ország katalógusaiba vagy bibliográfiáiba beilleszthetők legyenek, ◊ az adatelemeket értelmező egyezményes jelek segítségével – kiküszöbölve a nyelvi nehézségeket –, tegyék lehetővé a leírások egységes értelmezését és ◊ készítsék elő a bibliográfiai leírásoknak géppel olvasható formára való átalakítását.

1

Universal Bibliographic Control International Standard Bibliographic Description 3 International Federation Library Association 4 Universal Availability of Publications 5 Felsorolásukat lásd az Ajánlott irodalom jegyzékében. 2

172

Ennek érdekében dolgozták ki dokumentumtípusonként azokat a szabályokat, amelyeknek alapvető célja végső soron a dokumentumokról készített bibliográfiai információk nemzetközi cseréjének az előmozdítása. Az ISBDk a fogalmak meghatározásával a leíró számára lehetővé teszik azok egységes értelmezését, az egyezményes jelek használatával pedig a leírást használó és katalógust építő számára a leírt adatelem értelmezését, majd ezen keresztül a dokumentum minden kétséget kizáró azonosítását. Az ISBD-k csak a tétel bibliográfiai leírás részének elkészítésére tartalmaznak – nemzetközileg egységes – szabályokat! A tételnek ezt a bibliográfiai leírás részét ahhoz, hogy a katalógusba bekerülhessen és onnan visszakereshető legyen, ki kell egészíteni a besorolási adatokkal. A besorolási adatok egységesítése és a tételszerkesztés azonban nem tartozik az ISBD hatáskörébe. A bibliográfiai leírást dokumentumtípusonként szabályozó ISBD-k 1974től, magyar fordításaik az Országos Széchényi Könyvtár gondozásában 1979-től folyamatosan jelentek meg. (Lásd az Irodalomjegyzéket). Az ISBD-k alapján dolgozták ki az egyes országok a saját nemzeti szabványaikat. A formai feldolgozás minden egyes munkafolyamatát külön-külön szabványcsalád szabályozza: ◊ A bibliográfiai leírást dokumentumtípusonként szabályozza az MSZ6 3424-es, ◊ a besorolási adatok egységesítését külön-külön formai szempontok7 szerint a 3440-es, ◊ a tételszerkesztést szintén dokumentumtípusonként a 3423-as alkalmazási szabványcsalád, ◊ a leíró katalógus szerkesztését az MSZ 3401-81. A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai, ◊ az MSZ 3493-82-es szabvány pedig a bibliográfiai tételek besorolási szabályait tartalmazza.8 Mivel az ISBD alapú leírás világméretekben egységesen történik, arra központi szolgáltatásokat lehet építeni, általa meg lehet valósítani az “egy feldolgozás, több felhasználás” elvet. A központi szolgáltatást igénybe vevő könyvtár kész tételeket vásárolhat, nem kell mindent magának feldolgoznia, ezáltal jelentős emberi erőforrásokat takaríthat meg. 6

Magyar Szabvány Formai szempontok: személynév, földrajzi név, testületi név, cím 8 A szabványok bibliográfiai adatait lásd az Ajánlott irodalom jegyzékében. 7

173

12.1.2. Machine-Readable Cataloging (MARC) 12.1.2.1. Mi a MARC? Az önmagát erősítő, hatványosan növekedő információáradattal a könyvtárak csak egymással együttműködve bírkóznak meg. Minden együttműködésnek az alapja azonban az egységes értelmezés, a bibliográfiai tételek azonos szabályok szerint történő elkészítése. Ez érvényes a hagyományos cédulakatalógus készítésére éppúgy, mint a technikai fejlődés-hozta számítógépes feldolgozásra. Akár hagyományos cédulakatalógust készít azonban a könyvtár, akár számítógépes program segítségével dolgozza fel az állományát, a dokumentumok azonosítását lehetővé tevő bibliográfiai leírás adatai, azok értelmezése nem változik a feldolgozás technikai megoldásának függvényében. (Például a könyv főcíme címe akkor is főcím marad, ha az adatot kézzel írja le, és akkor is, ha számítógépbe táplálja.) A több felhasználót feltételező gépi feldolgozás szükségessé tette a bibliográfiai adatok géppel olvasható csereformátumának, a MARC-nak a megalkotását. A MARC-formátum kidolgozására a washingtoni kongresszusi könyvtár, a Library of Congress vállalkozott 1966-ban. Az Amerikai Nemzeti Szabványosítási Intézet, az ANSI egyik bizottsága, a Z39 volt felelős a könyvtári és dokumentációs munka szabványosításáért. A munkálatokba később bekapcsolódott a brit nemzeti könyvtár, a British Library is. Közös munkájuk eredménye a MARC II. formátum, amely alapja lett a nemzeti MARCformátumok kidolgozásának. A MARC alapstruktúráját a Z39.2-1979, The American National Standard for Bibliographic Interchange on Magnetic Tape írja le. Szükségessé vált azonban a formátumok nemzetközi szabályozása. Az ISO9, a szabványosítási munkákat világméretekben koordináló szervezet 1973-ban adta ki a 2709-es számú szabványt, amely meghatározta a bibliográfiai rekord szerkezetét. Ezzel azonban csak azt érték el, hogy a nemzeti MARC formátumokban a rekordok szerkezete azonos lett ugyan, az adatcsere mégsem valósulhatott meg. Ennek az volt az oka, hogy a különböző MARC rendszerek más-más azonosítókat használtak. Konvertáló programokra volt szükség ahhoz, hogy a különböző azonosítók alapján az adatelemek egymás számára felismerhetők legyenek. Szükség lett ezért egy 9

International Standard Organization

174

ISBD alapú tartalmi azonosító program kidolgozására is. Ennek a munkának az elvégzésére az IFLA 1972-ben munkacsoportot hozott létre, amely kidolgozta a UNIMARC-ot. A UNIMARC alapján a nemzeti csereformátumokat alkalmassá lehet tenni a nemzetközi adatcserére, másrészt fel lehet használni a nemzeti formátumok kialakítására. Ahogy az ISBD-k alapján elindult nemzeti szabványosítási munkák eredménye a különféle dokumentumtípusok leírását szabályozó MSZ 3424-es szabványcsalád, a MARC csereformátum magyar változata a HUNMARC, amely az MSZ 193/1-83-as szabvány által meghatározott keretekben adja meg a bibliográfiai adatok tartalmi megjelölőit és más jellemzőit. A nemzeti MARC formátumért felelős nemzeti könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár a formátum kialakításakor nemcsak a nemzetközi adatcserében használatos UNIMARC-ra volt figyelemmel, hanem a MAMARC formátum sajátosságaira is, amelyet Magyar Nemzeti Bibliográfia Könyvek Adatbázisa rendszerében alkalmaznak. A HUNMARC két dokumentumtípus, a könyvek és az időszaki kiadványok bibliográfiai rekordjainak az elkészítésére alkalmas. Géppel olvasható formában ábrázolja a bibliográfiai adatokat. A MARC formátumok alkalmazásának alapelve és célja, hogy az adatcserében résztvevő könyvtárak – azon túl, hogy szinte beláthatatlan távlatait nyitják meg a szakirodalomról való tájékoztatás lehetőségének – számítógépes hálózaton keresztül hozzáférhessenek és saját adatbázisukba letölthessék az egyszer már feldolgozott bibliográfiai adatokat.

12.1.2.2. Katalógustétel és bibliográfiai rekord Az ISBD alapú leírással készült, besorolási adatokkal és szakjelzetekkel kiegészített, katalógusba kerülő hagyományos bibliográfiai tétel a katalógustétel. A katalógustételen az adatelemek felismerését az egyezményes jelek biztosítják. A hagyományos katalógustétellel azonos adattartalmú – bizonyos pontokon, ahol a számítógépes feldolgozás megkívánja, több is attól – a számítógépes feldolgozás eredménye, a bibliográfiai rekord. Adatelemeinek a felismerése igazodik a számítógép működési alapelveihez, azaz különféle minősítőkkel dolgozik. A számítógépes feldolgozás különböző formátumokkal dolgozik, illetve eredményeképpen különböző formátumok jönnek létre, úgymint ◊ adatbeviteli, ◊ feldolgozási, ◊ megjelenítési és 175

◊ csereformátumok. Az adatbeviteli formátum tulajdonképpen egy űrlap, amely a leírandó bibliográfiai egységtől (a leírás tárgyától) és az alkalmazott szoftvertől függően tartalmazza a bevihető adatok körét, közlésük módját és esetleg magyarázatokkal könnyíti a feldolgozó könyvtáros munkáját.

176

Edit – Online Catalog File

Edit

Find

OCLC: 01711344

Rec stat: 1

Entrd: 751017

Type:

a

Govt pub:

Lang:

Repr: Indx: Desc: 010 040 049 050 082 100 245

Enc lvl: I Conf pub: 0 Ctry: nyu Dat tp: s M/F/B: 10c Mod rec: Festschr: 0 Cont: Int lvl: Dates: 1938 $a 38011053 $aDLC$cJPL$dlLLU $aLLUM 0 $aCT3203vb.C34 $a920.7 10 $aChandler, Anna Curtis. 10 $aFamous mothers and their children$cby Anna Curtis Chandler … illustrated by Margaret Ayer. 0 $aNew York, $bFrederick A. Stokes Company, $c1938. $ax111p.,2 l., 3-329 p. $billus. $c22 cm. $aBibliography at end of each chapter. 0 $aPica Bernardone. - -Mary Arden Shakespeare. - -Mary Washington. - -Katherine von Goethe. - -Abigail Saith Adams. - -Maria Letizia Bounaparte. - -Marie Antoinette. - -Ane Marie Andersen. - -Leah Mendelssohn. - -Nancy Elliot Edison. - -Margaret Carnegie. - Margaret Ogilvy Barrie. - -Mary Peary. - -Marie Sdklodowska Curie. 0 $aMothers. 0 $aMosen$xBiography. 99 $aCT3203.C43$ILLUM$z36056000547422

260 300 504 505

650 650 949

Bib lvl: a

eng

Used: Source:

Illus:

a

0

47. ábra : Adatbeviteli képernyő a Voyager (Corvina) integrált könyvtári rendszer katalogizáló moduljában A feldolgozási formátumot a felhasználó bizonyos mértékben meghatározhatja. E formátum célja a kezelni kívánt adatok körének és a kezelés módjának a meghatározása. A feldolgozási formátum a belső (input) formátumok közé tartozik. Output formátumok a megjelenítési és a csereformátumok, amelyek kommunikációt tesznek lehetővé egyrészt képernyőn keresztül, másrészt a különböző számítógépes könyvtári rendszerek között. 177

Welcome to Los Angeles County Law Library – Online Public Catalog File

Command

To search, select one button

Settings

Help

Limit Search

Subject Search Author Search

Search History

Item found: 1

Clear Search History

Display Format

Short

Normal

Search: FIND AUTHOR COLIN AND TITLE HISTORY

Title Search Page down

Author/Title Search

Page up

Other Interests 1. Type AUTHOR words here: Example: Hemingway >COLIN Type TITLE words here: Example: all gas > HISTORY Clear Search Press < Enter to search>

AUTHOR

Kolbert, Colin Francis

TITLE

History of Scots and English land /by C. F. Kolbert and N. A. M. Mackay.

PUBLICATION

Berkhaested : Geographical Publications, 1977.

DESCRIPTION

xxx1, 379 p. : port. ; 24 cm

NOTES

Studies in land economy : 4 Based on the principles of Scots and English land law by C. D. O. Farran. Includes bibliographical references and indexes.

SUBJECTS

Land tenure - -Law and legislation -Great Britain. Land tenure --Law and legislation - -Scotland.

OTHER HEADINGS

Mackay, Norman A. M. Farran, Charles d‘Olivier. The principles of Scots and English land law.

LOCATION

Los Angeles

CALL NUMBER

KD170 .KE1

Keyword Search Exact Search Search Options: Command Search Expert Search: Command Search Friday May 29, 1999 Your search found 1 item

48. ábra: OPAC keresőképernyő (Szerző és cím szerinti keresés) A megjelenítési formátum a képernyőn látható adatok körét, közlésük módját és sorrendjét határozza meg. A felhasználó választhat az adatbázis által felkínált megjelenítési formátumok közül, vagyis meghatározhatja, 178

hogy a terminálon a tétel (rekord) milyen képét szeretné látni, esetleg kinyomtatni. Összehasonlításképpen nézzük meg egymás mellett a Feladatgyűjtemény 6. példájának hagyományos, ISBD alapú tételét és ugyanennek a könyvnek különböző megjelenítési formátumú rekordjait (HUNMARC és MNB formátumban). ISBD alapú bibliográfiai tétel:



Nyomdaipari abc / szerk. Gara Miklós ; [szerzôk Ács Sándorné... et al.]. – Budapest : Műszaki Kvk., 1987. – 299 p. : ill. ; 20 cm ISBN 963 10 6745 9

kötött : 76,-Ft

Mt.: Gara Miklós (1928–)

HUNMARC rekord: aam 22 i 4500 001 963 10 6745 9 005 19940510102213 . 0 008 870601c19871987hu b 00000 hun 1 020 $a963-10-6745-9$jkötött$c76,– Ft 040 $aMNB$cHUN 041 0 $ahunhun 072 1$aXA 080 $a655 (031) 080 $a03 [655] 245 10 $aNyomdaipari abc$cszerk. Gara Miklós$i[szerzők Ács Sándorné et al.] 260 $aBp. $bMűszaki Kvk. $c1987$eBp. $fNYIFÜ$fKossuth 300 $a299 p. $c21 cm 504 $ap. 295–299. 700 11 $aGara$jMiklós$d1928–$xszerk. A csereformátumok az egyes könyvtárak által használt eltérő szoftverek, eltérő belső formátumok miatt szükségesek. Elég elgondolni, hogy legalább ötven különböző MARC formátum létezik a világon, amelyek – az azonos alapelvek mellett – lényeges pontokon eltérnek egymástól, lehetetlenné téve a bibliográfiai adatok cseréjét a rendszerek között. Ezért a rendszer műkö179



déséhez konverziós programokra van szükség. Az egyes rendszerek közötti eltérés érzékeltetésére álljon itt egy példa: A Debreceni Egyetem Egyetemi Könyvtára és a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára a Voyager (Corvina) integrált könyvtári szoftver felhasználásával rekordokat emel át a washingtoni Kongresszusi Könyvtár adatbázisából. A Library of Congress azonban a géppel olvasható rekordok készítésére a USMARC-ot, a hagyományos tételek készítésére az AACR2-t használja. Lényeges eltérés van a magyar leírási szabvány rendelkezéseit is figyelembe vevő nemzeti MARC formátum, a HUNMARC és az amerikai USMARC között. Például: ha a név elemei a dokumentumban rövidítéssel szerepelnek, a  Library of Congress az $a almezőbe is rövidített formában viszi be az adatot, a rövidítés feloldása a $q almezőben történik. A Library of Congress adatbázisából rekordot átemelő Debreceni Egyetem Egyetemi Könyvtár szintén USMARC-ot használ a gépi rekordok készítésére, de jelezve azt, hogy a magyar leírási és besorolási szabványok alapján dolgozik, a név rövidített elemeit az $a almezőben oldja fel, a $q almezőt nem használja. A Library of Congress gyakorlatában USMARC formátum szerint: 100 1 $aSmith, J.M., $qJohn Mayard A Debreceni Egyetem Egyetemi Könyvtár gyakorlatában a rekord átemelése és módosítása után: 100 1 $aSmith, John Mayard További jellemző eltérések a USMARC-ot használó LC és KLTE, valamint a HUNMARC sajátosságok között: a) a Library of Congress a $d almező előtt kiteszi a vesszőt. b) a Debreceni Egyetem könyvtára a név kiegészítő adatait zárójelbe teszi, jelezve azt, hogy a magyar szabvány alapján dolgozik, míg a LC az AACR2 előírásait követi. Minden névtípusra érvényes!



Például: A Library of Congress adatbázisában: 100 1 $aDahl, Roald, $d1916A Debreceni Egyetem Egyetemi Könyvtár adatbázisában: 100 1 $aDahl, Roald $d(1916-) HUNMARC formátum szerint: 100 10 $aDahl $jRoald $d1916180

4. tábla A KATALÓGUSTÉTEL ÉS A HUNMARC REKORD ÖSSZETEVŐINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Összetevők Katalógustétel Szerkezet A leírás egylépcsős vagy többlépcsős, az adatelemek sorrendjéről az MSZ 3424-es szabványcsalád rendelkezik; A tétel szerkezetét az MSZ 3423-as szabványcsalád szabályozza. (Raktári jelzet ; főtétel első besorolási adata; bibliográfiai leírás; tárgyi melléktétel besorolási adata; ETO szakjelzet, tárgyszavak; közreműködői melléktétel besorolási adata; utalótétel) TartalomEgyezményes jelek jelölők Adattartalom

MSZ 3424 és 3440-es szabványcsaládok szerint

HUNMARC rekord Alkotórészeinek elrendezéséről az MSZ 193/1-83 szabvány rendelkezik. (Rekordfej; mutató; adatmezők)

Hívójelek, indikátorok, almezőazonosítók a rekord adatelemeinek tartalmi azonosítására MSZ 3424 és 3440-es szabványcsaládok szerint

181

12.2. A MARC rekord szerkezete 1. Rekordfej 2. Mutató 3. Adatmezők Fenntartott és bibliográfiai adatmezők 001–873 adatmező-azonosítóig. Részei: ◊ ◊ ◊ ◊

Adatmező-azonosító 001–873 Indikátor (például a 245 adatmezőben: 10) Almezőhatárjel $ Almezőjel (például a,b,c) ◊ Mezőhatárjel ◊ Rekorhatárjel (csak a rekord utolsó almezőjénél)

12.2.1. A rekordfej A HUNMARC rekord első mezője az állandó hosszúságú rekordfej. Nem bibliográfiai adatokat, hanem a rekord feldolgozására vonatkozó információkat közöl. Ezek az információk kódértékekből (számokból) állnak. Huszonnégy karakterpozícióból álló, állandó hosszúságú mező, nem tartalmaz sem almezőt, sem indikátort. A program automatikusan állítja elő. 2200181 i 4500001 001400000 005001700014  00487aam 008004100031020003100072 040001300103 041001 100116 072000600127080001500133 100003000148 2600043002283000018000271500001600289#963 7#19940510111929.0#810507c19811981hu 0

15

245005000178 1962

0001 hun 1# $a963 15 1962 7$jv.$c43,-Ft# $aMNB$cHUN#0 $ahunhun# 1$a4# $a894.511-2#10$aGalgóczi$jErzsébet$d1930-#10$aEz a hét még nehéz lesz...$cGalgóczi Erzsébet# $aBudapest $bSzépirod. Kvk.$c1981$eBudapest$fZrínyi# $a573 p.$c21 cm# $aKisregények#|

49. ábra: HUNMARC rekord

182

A rekordfej legfontosabb eleme a rekordstátusz. Háromféle rekordstátusz ismert: ◊ új ◊ változtatott (javított vagy módosított) ◊ törölt. Annak a könyvtárnak, amelyik a rekordot letölti egy külső forrásból, a rekordfej mutatja, hogy új vagy változtatott rekordról van-e szó. A program létrehoz lehetséges keresőpontokat, amelyeken keresztül a rekord elérhető. Egy már máshol elkészített rekord az átemelő könyvtár számára változtatott rekord lesz, mert a rendszer hozzáad olyan helyi információkat, mint például a raktári jelzet. 5. tábla 10

A REKORDFEJ KARAKTERPOZÍCIÓINAK

JELENTÉSE

KarakterJelentés pozíció 0–4 Logikai rekordhossz, például a karaktereke száma a rekordban 5 A rekord státusza a előzetes, kivonatos n új rekord c javított vagy módosított d törölt 6 A rekord típusa például a nyelvi anyag; c kotta 7 Bibliográfiai szint például m monografikus 8-9 Fenntartott, például a dokumentum nyelve, a rekord forrása, illusztráció például LC 17 Leírási szint például 1 teljes szint, de a dokumentum nem volt kézben 18 Használt katalogizálási szabvány például a AACR2 i ISBD - teljes

10

Nem teljes felsorolás, csupán illusztráció!

183

12.2.2. A mutató A mutató tételei az alábbi jelekből tevődnek össze: ◊ három karakter hosszúságú hívójel, ◊ a hívójellel azonosított mező hosszát négy karakterrel kifejező szám, ◊ kezdőkarakter pozíció. A Mutató tartalmazza az összes adatmező hívójeleit a hívójellel jelzett adatmező hosszával és kezdő karakterének pozíciójával együtt. Egy-egy adatmező képezi a Mutató egy-egy tételét. Minden tétel 12 karakterből áll. A hívójelek növekvő sorrendben követik egymást és a Mutató a mezőhatárjel karakterrel végződik. A mutatót a rendszer állítja elő, hasonlóan a rekordfejhez. A felhasználó számára a mutató nem látható a képernyőn.

12.2.3. Adatmezők A HUNMARC rekord egy-egy adatmezője különböző szempontok szerinti logikai csoportokba rendezve tartalmazza a rekorddal, illetve a feldolgozott dokumentummal kapcsolatos adatelemeket. Míg az ISBD típusú leírás adatcsoportjait elnevezésük alapján lehet azonosítani, addig a rekord minden adatmezőjét egy-egy háromjegyű számból álló hívójel azonosítja. A hívójel a mutató tételében helyezkedik el. Az ISBD alapú tétel adatcsoportjait adat- csoport-elválasztó jel, a rekord adatmezőit mezőhatárjel zárja le. Míg az ISBD alapú tétel adatcsoportjai adatokból, az adatok adatelemekből állnak, addig a HUNMARC rekord adatmezői almezőkbe rendezik ugyanazokat a bibliográfiai adatokat. A rekord a besorolási adatoknak is nyit egyegy mezőt adattípusonként. Például a Feladatgyűjtemény 6. példája: ISBD alapú tétel HUNMARC rekord adatcsoport neve Cím- és szerzőségi közlés

184

adat az egyezményes jellel Nyomdaipari abc / szerk... Gara Miklós ; [szerzők Ács Sándorné... et al.]

adatmező hívójele 245

almezôk tartalma az azonosító almező-határjelekkel 10$aNyomdaipari abc$szerk. Gara Miklós$i [szerzők Ács Sándorné et al.]

A HUNMARC rekord két adatmezőtípust tartalmaz, a fenntartott és a bibliográfiai adatmezőket. Vannak olyan alapvető adatmezők, amelyeknek a felvétele a minimális adatszintű HUNMARC rekord létrehozásához feltétlenül szükségesek.

12.2.3.1. Kötelező, vagy feltételesen kötelező adatmezők: Fenntartott adatmezők

Bibliográfiai adatmezők

Rekorfej, Mutató, 001 Rekordazonosító 005 Műveleti dátum 008 Meghatározott jellemzők és információs adatok 020 ISBN 022 ISSN 035 Rendszer ellenőrző szám 040 A leírás forrása 041 Nyelvi kód 100 Személynév – főtétel besorolási adata 110 Testületi név – főtétel besorolási adata 111 Rendezvénynév – főtétel besorolási adata 130 Egységesített cím – főtétel besorolási adata 240 Egységesített cím – szerzői főtételhez tartozó 245 Cím- és szerzőségi közlés 250 Kiadás 260 Megjelenés 300 Terjedelem 310 Időszakosság (időszaki kiadványok feldolgozásakor) 362 Számozás (időszaki kiadványok feldolgozásakor) 440 Sorozat a sorozatcím melléktételként 490 Sorozat a sorozatcím a kiadványon szereplő változatban 600 Személynév – tárgyi melléktétel besorolási adata 610 Testületi név – tárgyi melléktétel besorolási adata 611 Rendezvénynév – tárgyi melléktétel besorolási adata 630 Egységesített cím – tárgyi melléktétel besorolási adata 651 Földrajzi név – tárgyi melléktétel besorolási adata 700 Személynév – közreműködői funkció 710 Testületi név – közreműködői funkció 711 Rendezvénynév – közreműködői funkció 730 Egységesített cím – további 740 Cím- és szerzôségi közlés – további 741 Párhuzamos cím 773 Forrásdokumentum a részdokumentum feldolgozásakor 787 Kötet adatok közös adatai

Az indikátorértékek – akár meghatározottak, akár nem – kötelezőek. 185

Elméletileg minden mező és almező ismétlődhet, de az adat természete határozza meg az ismételhetőséget. Például a személynév a tárgyi melléktétel besorolási adatában ismételhető, hiszen egy dokumentummal kapcsolatban több is előfordulhat. Nem ismételhető viszont a főtétel első besorolási adatában, mert abból csak egy lehet. Nem ismételhető például a Megjelenés adatmező, mert az, mint az almezőkkel egységet alkotó mező, csak egyszer fordulhat elő. Ismétlődhetnek viszont a megjelenés helyére és a kiadó nevére vonatkozó almezők, hiszen egy dokumentum megjelentetésében több kiadó is közreműködhet. Nem ismétlődhet viszont ugyanitt a megjelenés éve. Az ismétlődés lehetséges értékei tehát: ◊ igen ◊ nem

12.2.3.1. Fenntartott adatmezők A fenntartott adatmezők 001–008-as hívójellel olyan, nem bibliográfiai adatok felvételére szolgálnak, mint a rekord azonosítása maximum 30 karakterrel, a rekorddal való utolsó művelet dátuma és ideje, beleértve a dátumtól a tizedmásodpercig kifejezett időpontot is. Az adatelemeket kódolt értékek formájában tartalmazzák. Nem tartalmaznak sem indikátort, sem almező-azonosítót.



Például: 001 963 15 1962 7 005 19940510111929.0 A példában a 001 hívójel a rekordazonosítót jelenti. Maximun 30 karakter hosszúságú lehet. Nem tartozik hozzá sem indikátor, sem almezők. Példánkban az ISBN számmal azonosították a rekordot, de más rekordazonosító is elképzelhető. A 005 hívójel a rekorddal való utolsó művelet idejének a kifejezése, vagyis 1994 május 10-én 11 óra 19 perc 29 másodperckor fejezték be a munkát. A 008-as mező olyan információs adatokat tartalmaz a rekordról, mint például az adatbázisba kerülés dátuma, a dokumentum illusztráltsága, fizikai és tartalmi jellemzői, műfaja, nyelve és így tovább. Például: 008 810507c19811981hu 00001 hun 1 186



A példában a 008-as hívójellel jelzett mező azt tartalmazza, hogy a rekord 1981. május hetedikén került az adatbázisba, a megjelenés és a copyright éve 1981, Magyarországon jelent meg, magyar nyelvű szépirodalmi mű.

12.2.3.2. Bibliográfiai adatmezők A rekord többi, 009-től 873-as hívójelű mezője a bibliográfiai adatok feldolgozására szolgáló bibliográfiai adatmező. Az adatmezők szerkezete: A) Az indikátor Minden adatmező két karakterpozíciójú indikátorral kezdődik, amely vagy a mező tartalmáról, vagy a mezők közötti kapcsolatról, vagy műveletekről nyújt további információkat. Az indikátorok általában számjegyek Például: A 041 hívójelű bibliográfiai adatmezőben az 1* indikátor azt jelenti, hogy a dokumentum fordítás, vagy fordítást tartalmaz. vagy: A 260 hívójelű adatmezőben, amely a megjelenés adatainak a feldolgozására szolgál, a 10 azt jelenti, hogy a kiadó, a terjesztő nem szerepel a dokumentumban. B) Az almezőazonosító Mindig megelőzi az adatelemet és két karakterből áll. A mezőn belül megkülönbözteti azokat az adatelemeket, amelyek valamilyen szempontból külön kezelést igényelnek. Az almezőazonosító elemei: ◊ Első karaktere az almezőhatárjel, jelölése: $. ◊ Második karaktere az almezőjel, amely latin abc kis- vagy nagybetűje, de lehet arab szám is. A bibliográfiai adatmezôk mindig tartalmaznak legalább egy almezőt. ◊ A rekord utolsó adatmezőjét mezőhatárjel és rekordhatárjel is zárja. A gyűjteményként megjelent kötetek feldolgozásakor a rekordon belül kapcsolatjelölő almező használatával lehet kifejezni a gyűjtemény egyes műveire vonatkozó cím- és szerzőségi adatokat.

187



AZ ADATMEZŐK TARTALOMJELÖLŐI Hívójel

Adatmező neve

001 005

Rekordazonosító A rekorddal való utolsó művelet dátuma és ideje Meghatározott jellemzők és információs adatok

008

Karakterpozíció

Karakterpozíció elnevezése

00-05

Az adatbázisba kerülés dátuma Megjelenési év típusa Megjelenés állapota 1. év 2. év Kiadó ország Gyakoriság Rendszeresség ISDS központ Időszaki kiadvány típusa Illusztráltság Intellektuális szint Adathordozó Fizikai jellemzők Tartalmi jellemzők Tartalmi jelleg Tartalmi jellemzők Kormányzati kiadvány

06 06 07-10 11-14. 15-17 18 19 20 21 18-21 22 22 23 24-27 24 25-27 28 008

Hívójel

188

Meghatározott jellemzők és információs adatok

Adatmező neve

29 30 30 31 31 32 32 33 Karakterpozíció 33 34 35-37

Rendezvény Alkalmi kiadvány Címlap hozzáférhetőség Mutató jelzése Mutató hozzáférhetőség Főtétel a leírásban Összesített mutató jelzése Műfaj jelzés Karakterpozíció elnevezése A cím eredeti írásrendszere Életrajz jelzése Nyelv

38 39 009 020 022 035 040 041 072 080 090 100

A feldolgozás alapja ISBN ISSN Rendszerellenőrző szám A leírás forrása Nyelvi kód Tárgycsoport kód ETO jelzet Raktári jelzet Személynév – főtétel

1. indikátor:

110

Testületi név – főtétel

2. ind.: 1. indikátor:

111

Rendezvénynév – főtétel

130

Egységesített cím – főtétel

240

Egységesített cím – szerzői főtételhez tartozó

2. ind.: 1. indikátor: 2. indikátor: 1. indikátor: 2. indikátor: 1. indikátor: 2. indikátor:

243

Egységesített cím – megállapodásos

1. indikátor: 2. indikátor:

245

Cím- és szerzőségi közlés

1. indikátor:

A rekord módosításának jellege A leírás forrása

0 Egyéni név 1 Vezetéknév 2 Összetett vezetéknév 3. Család neve 0 1 Államhatalmi, államigazgatási név 2. Állandó testületneve 0 2 Rendezvény neve 0 A rendezésből kihagyandó karakterek száma 0 0 Nem megjelenítendő 1 Megjelenítendő A rendezésből kihagyandó karakterek száma 0 Nem megjelenítendő 1 Megjelenítendő 0 (nincs a rendezésből kihagyandó karakter) 0 (főtétel) 1 (szerzői főtételhez tartozó)

189

Hívójel

Karakterpozíció 2. indikátor:

Karakterpozíció elnevezése

500 600

Kiadás Megjelenés Terjedelem Sorozatcím főtételi alakban melléktétel Általános megjegyzések Személynév – tárgyi melléktétel

1. indikátor:

610

Testületi név – tárgyi melléktétel

2. indikátor: 1. indikátor:

0 Egyéni név 1 Vezetéknév 2 Összetett vezetéknév 3 Család neve 4 1 Államhatalmi, államigazgatási szerv neve 2 Állandó testület neve 4 2 rendezvény neve 4 A rendezésből kihagyandó karakterek száma 4

250 260 300 440

611 630

Adatmező neve

Rendezvénynév – tárgyi melléktétel Egységesített cím – tárgyi melléktétel

2. indikátor: 1. indikátor: 2. indikátor: 1. indikátor: 2. indikátor:

651 655 700

Földrajzi név – tárgyi melléktétel Formai tárgyszó – dokumentum műfajából képzett Személynév – további

1. indikátor:

2. indikátor:

710

Testületi név – további

1. indikátor: 2. indikátor:

190

A rendezésből kihagyandó karakterek száma

0 Egyéni név 1 Vezetéknév 2 Összetett vezetéknév 3 Család neve 0 további főtétel 1 melléktétel 2 analitikus tétel 3 nem nyomtatott melléktétel 1 Államhatalmi, államigazgatási szerv neve 2 Állandó testület neve 0 további főtétel 1 melléktétel 2 analitikus tétel 3 nem nyomtatott melléktétel

Hívójel

Adatmező neve

711

Rendezvénynév – további

730

Egységesített cím – további

Karakterpozíció 1. indikátor: 2. indikátor:

1. indikátor: 2. indikátor:

740

Cím- és szerzőségi közlés – további

1. indikátor: 2. indikátor:

741

Párhuzamos cím

1. indikátor: 2. indikátor:

742

Egyéb címváltozat

1. indikátor: 2. indikátor:

743

Borítócím

1. ind.: 2. indikátor:

744

Előzménycím

1. indikátor: 2. indikátor:

745

Folytatáscím

1. indikátor: 2. indikátor:

Karakterpozíció elnevezése 2 Rendezvény neve 0 további főtétel 1 melléktétel 2 analitikus tétel 3 nem nyomtatott melléktétel A rendezésből kihagyandó karakterek száma 0 további főtétel 1 melléktétel 2 analitikus tétel 3 nem nyomtatott melléktétel A rendezésből kihagyandó karakterek száma 0 további főtétel 1 melléktétel 2 analitikus tétel A rendezésből kihagyandó karakterek száma 1 melléktétel 2 analitikus tétel A rendezésből kihagyandó karakterek száma 1 melléktétel 2 analitikus tétel A rendezésből kihagyandó karakterek száma 1 melléktétel 2 analitikus tétel A rendezésből kihagyandó karakterek száma 1 melléktétel 2 analitikus tétel A rendezésből kihagyandó karakterek száma 1 melléktétel 2 analitikus tétel

191

Hívójel

Adatmező neve

TÉTELKAPCSOLATOK

760

Fősorozata

761

Sorozata Sorozat tagja Alsorozata Eredeti nyelven Fordítása Melléklete/indexe Alapdokumentum Forrásdokumentuma További kiadása További kiadása más hordozón Együttes kiadásban Előzménye Folytatása Közös adatai Kötet/füzet adatok

762 765 767 770 772 773 775 776 777 780 785 787

UTALÓK

870 871 872 873

192

Személynév utalói (a 100, 600, 700 mezők utalói) Testületi név utalói (a 110, 610, 710 mezők utalói) Rendezvénynév utalói (a 111, 611, 711 mezők utalói) Egységesített cím utalói (a 130, 240, 730 mezők utalói)

12.2.3.4. Példák a bibliográfiai adatmezők szerkezetére 7. tábla SZEMÉLYNÉV, MINT A FŐTÉTEL BESOROLÁSI ADATA MEZŐ Hívójel

100

Köt. fk

Max. hossz Ism. n

Ind.

1600

00 10 20 30

Elnevezés

Almezőjel

Almező vezése

elne-

Köt.

Ism.

a

k

i

rendszó (családnév, vezetéknév, családnév funkcióját betöltő felvett név, állandósult melléknév)

b

fk

n

c

fk

n

egyéb elem (uralkodói sorszám) kiegészítő (származási hely megnevezése, betöltött méltóság, uralkodók nevében a birodalom neve, pápa, ellenpápa kifejezés, szerzetesi cím, vallási cím, foglalkozás, működési terület megnevezése)

Személynév főtétel (2. indikátor értéke 0) Egyéni név Vezetéknév Összetett vezetéknév Család neve

193

Hívójel

Max. hossz

Ind.

Elnevezés

Almezőjel d

fk

n

g

fk

n

j

fk

i

m

fk

n

8

m

n

Almező elnevezése kiegészítő (kronologikus, életrajzi) egyéb elem (állandósult melléknév, öröklött cím és név, kanonizációba n kapott cím) egyéb elem (egyéni név, utó-, ill. előnév, atyai név, asszonynévre utaló megszólító cím, állandósult melléknév) kiegészítő (rokonsági kapcsolatra utaló jelző) kapcsolatjelölő



Például: 100 10$aBabits$jMihály$d1883-1941 Jelentése: személynév típusú főtételi besorolási adat, amelyben Babits vezetéknév a rendszó, Mihály az egyéb elem és az évszám a kiegészítő elem. A 10 indikátor vezetéknevet jelöl. A személynév típusú főtételi besorolási adat mező három almezőből áll. Az almezőket a $ jel előzi meg.



100 20$aKolozsvári Grandpierre$jEmil$d1907Jelentése: személynév típusú főtételi besorolási adat, amelyben a vezetéknév (Kolozsvári Grandpierre) összetett. Egyéb elem és kiegészítő elem képezi a besorolási adat mező további almezőit.



100 30$aAugust család Jelentése: személynév típusú főtételi besorolási adat, amelyben a rendszó a család neve és nincsenek almezők. 194

8. tábla AZ ISBN ADATMEZŐ Hívójel

02 0

Köt. feltételesen

Ism. igen

Max. hoss z

Indikáto r

200

**

Almezőjel

a h i j c d z

Almező elnevezése

Köt. köt.

Ism. nem

feltételesen megengedett megengedett megengedett megengedett feltételesen

nem nem

szabványos azonosítószám, a betűjel nélkül ISBN nincs belenyomva megjegyzés

igen

kötés

nem

ár

igen

ár ismétlôdése

igen

hibás ISBN

Például: almezőjel almezőjel almezőjel 020*** $ a963 05 3151 8$ jkötött$ c210,-Ft adatmező hívójele



almezőjel almezőhatárjel

(a ** a térközt jelöli)

195

Önellenőrző kérdések Az ISBD alapú bibliográfiai tétel adatelemeit azonosító jelek az egyezményes jelek. A géppel olvasható HUNMARC rekord adatelemeit azonosító tartalomjelölők közül adja meg az alábbi ⇒ hívójelek elnevezését: 005............................................................................................. 020............................................................................................. 022............................................................................................. 041............................................................................................. 080............................................................................................. 090............................................................................................. 100............................................................................................. 110............................................................................................. 245............................................................................................. 250............................................................................................. ⇒ az indikátor jelentése: ................................................................. ⇒ az almező megfelelője az ISBD alapú bibliográfiai tételen ................................................................................................... ⇒ az almezőazonosító fogalma:....................................................... ⇒ az ISBD alapú bibliográfiai almezőazonosító-nak?.......................

tételen

van-e

megfelelője

az

⇒ az adattartalom vonatkozásában van-e eltérés az ISBD alapú bibliográfiai tétel és a HUNMARC rekord között?....................

196

Függelék Transzliterálási táblázatok

197

198

Transzliterálás cirill betűkről latin betűkre 9. táblázat

A) Transzliterálás ˆˇ ¨ ′ ` mellékjelek alkalmazásával a belföldi információcserében Cirill betű

orosz

А а Б б Вв Г г Д д Ѓ ѓ Е е Ё ё Є є Ж ж З э И и І і Й й К к Л л М м Н н О о П п Р р С с Т т

А а Bb Vv Gg Dd Ee Ё ё Žž Zz Ii Jj Kk Ll Mm Nn Oo Pp Rr Ss Tt

A cirill betű latin megfelelője ukrán belobolgár mongol rusz nyelven А а А а А а А а Bb Bb Bb Bb Vv Vv Vv Vv Gg Gg Gg Gg Dd Dd Dd Dd Ee Ee Ee Ee Ё ё Ё ё Ệệ Žž Žž Žž Žž Zz Zz Zz Zz Ii Ii Ii Ii Ii Jj Jj Jj Jj Kk Kk Kk Kk Ll Ll Ll Ll Mm Mm Mm Mm Nn Nn Nn Nn Oo Oo Oo Oo Pp Pp Pp Pp Rr Rr Rr Rr Ss Ss Ss Ss Tt Tt Tt Tt

Szerb

macedon

А а Bb Vv Gg Dd Ee Žž Zz Ii Kk Ll Mm Nn Oo Pp Rr Ss Tt

А а Bb Vv Gg Dd Ġġ Ee Žž Zz Ii Kk Ll Mm Nn Oo Pp Rr Ss Tt 199

9. táblázat folytatása Cirill betű

orosz

ukrán

Ќ ќ У у Ў ў Ф ф Х х Ц ц Ч ч Ш ш Щ щ Ъ ъ Ыы Ь ь Э э Ю ю Я я

Uu Ff Hh Cc Čč Šš Ŝŝ ″ Yy ′ Èè Ûû Ââ

Uu Ff Hh Cc Čč Šš Ŝŝ ′ Ûû Ââ

200

A cirilii betű latin megfelelője belobolgár mongol rusz nyelven Uu Uu Uu Ǔǔ Ff Ff Ff Hh Hh Hh Cc Cc Cc Čč Čč Čč Šš Šš Šš Ŝŝ Ŝŝ Ăă ″ Yy Yy ′ ′ ′ Èè Èè Ûû Ûû Ûû Ââ Ââ Ââ

Szerb

macedon

Uu Ff Hh Cc Čč Šš -

Ќ ќ Uu Ff Hh Cc Čč Šš -

10. táblázat

B) Transzliterálás a j és h betűk, mint módosító elemek alkalmazásával a nemzetközi információcserében Cirill betű

orosz

А а Б б Вв Г г Д д Ѓ ѓ Е е Ё ё Є є Ж ж З э Ѕ ѕ И и І і Ї ї Ј ј Й й К к Л л М м Н н Њњ О о П п Р р

А а Bb Vv Gg Dd Ee Jo jo Zh zh Zz Ii Jj jj Kk Ll Mm Nn Oo Pp Rr

A cirill betű latin megfelelője ukrán belobolgár mongol rusz nyelven А а А а А а А а Bb Bb Bb Bb Vv Vv Vv Vv Gg Gg Gg Gg Dd Dd Dd Dd Ee Ee Ee Ee Jo jo Jo jo Je je Zh zh Zh zh Zh zh Zh zh Zz Zz Zz Zz Ii Ii Ii Ii Ii Ji ji Jj jj Jj jj Jj jj Jj jj Kk Kk Kk Kk Ll Ll Ll Ll Mm Mm Mm Mm Nn Nn Nn Nn Oo Oo Oo Oo Pp Pp Pp Pp Rr Rr Rr Rr

Szerb

macedon

А а Bb Vv Gg Dd Ee Zh zh Zz Ii Jh jh

А а Bb Vv Gg Dd Jg jg Ee Zh zh Zz Js js Ii Jh jh

Kk Ll Mm Nn Jn jn Oo Pp Rr

Kk Ll Mm Nn Jn jn Oo Pp Rr 201

10. táblázat folytatása Cirill betű

С Т Ќ У Ў Ф Х Ц Ч Ш Щ

с т ќ у ў ф х ц ч ш щ

Ъ ъ Ыы Ь ь Э э Ю ю Я я

202

orosz Ss Tt Uu Ff Kh kh Cc Ch ch Sh sh Shh shh ″ Yy ′ Eh eh Ju ju Ja ja

A cirilii betű latin megfelelője ukrán belorusz bolgár mongol Szerb Ss Tt Uu Ff Kh kh Cc Ch ch Sh sh Shh shh ′ Ju ju Ja ja

Ss Tt Uu Uh uh Ff Kh kh Cc Ch ch Sh sh Yy ′ Eh eh Ju ju Ja ja

nyelven Ss Ss Tt Tt Uu Uu Ff Ff Kh kh Kh kh Cc Cc Ch ch Ch ch Sh sh Sh sh Shh shh Shh shh Ah ah ″ Yy ′ ′ Eh eh Ju ju Ju ju Ja ja Ja ja

macedo n

Ss Tt Uu Ff Kh kh Cc Ch ch Sh sh -

Ss Tt Jk jk Uu Ff Kh kh Cc Ch ch Sh sh -

-

-

11. táblázat

Transzliterálás görög betűkről latin betűkre A görög betű alakja ΆΑάα Β β Γ γ ∆ δ ΈΕέε Ζ ζ ΉΗήη Θ θ Ιΐίϊι Κ κ Λ λ Μ µ Ν ν Ξ ξ ΌΟόο Π π Ρ ρ Σ ς σ Τ τ ΎΥΰϋύυ Φ φ Χ χ Ψ ψ ΏΩώω

A betű neve άλφα βήτα γάµµα δέλτα έψίλόν ζήτα ήτα θήτα ίώτα κάηηα λάµβδα µϋ νϋ ξεί όµίκρόν πεί ‛ρώ σίγµα ταύ ϋψίλόν φεϊ χεϊ ψεϊ ώµέγα

alpha béta gamma delta epszilon dzéta éta théta ióta kappa lambda mű nű kszí omikron pí rhó szigma tau püszilon phí khí pszí ómega

Átírása latin betűre Aa Bb Gg Dd Ee Zz Ee Th th Ii Kk Ll Mm Nn Xx Oo Pp Rr Ss Tt Uu Ff Hh Ps ps Oo

203

12. táblázat

Transzliterálás gót betűkről latin betűkre

204

Ajánlott irodalom Szabványok 1. A könyvek bibliográfiai adatközlését szabályozó szabvány: MSZ 3402-80 Könyvek bibliográfiai adatközlése és belső elrendezése 2. A bibliográfiai leírást szabályozó szabványok: MSZ 3424/1-78 Bibliográfiai leírás. Könyvek MSZ 3424/2-82 Bibliográfiai leírás. Időszaki kiadványok MSZ 3424/7-85 Bibliográfiai leírás. Kották MSZ 3424/9-88 Bibliográfiai leírás. Hangdokumentumok MSZ 3424/12 Bibliográfiai leírás. Időszaki kiadványokban megjelent részdokumentumok. 3. A bibliográfiai leírás egyes adatelemeinek leírási módjáról rendelkező szabványok: a) Átírási szabványok: MSZ KGST 1364-78 A cirill betűk transzliterációja latin betűkre ISO DIS 843 A görög betűk transzliterációja latin betűkre b) MSZ 3432-85 Szavak és szókapcsolatok rövidítése a bibliográfiai leírásban c) MSZ 3563-80 Könyvek nemzetközi azonosító száma (ISBN) d) MSZ 3567-75 Időszaki kiadványok nemzetközi azonosító számozása (ISSN) e) MSZ KGST 1363 Keltezés számjegyekkel 4. A besorolási adatok közlésmódját szabályozó szabványok: a) MSZ 3440/1 A Fogalommeghatározások

bibliográfiai

leírás

besorolási

adatai.

b) MSZ 3440/2-79 A bibliográfiai leírás besorolási adatai. Személyek nevei. c) MSZ 3440/3-83 A bibliográfiai leírás besorolási adatai. Testületek neve. d) MSZ 3440/4-81 A bibliográfiai leírás besorolási adatai. Címek. e) MSZ 3440/5-73 A bibliográfiai leírás besorolási adatai. Földrajzi nevek.

205

5. A besorolási adatok megválasztását szabályozó (alkalmazási) szabványok. a) MSZ 3423/1-83 Leíró katalógusok bibliográfiai tételeinek szerkesztése. Általános előírások. b) MSZ 3423/2-84 Leíró katalógusok bibliográfiai tételeinek szerkesztése. Könyvek. c) MSZ 3423/3-86 Leíró katalógusok bibliográfiai tételeinek szerkesztése. Időszaki kiadványok. 6. A leíró katalógus szerkesztését szabályozó szabványok: a) MSZ 3401-81 A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai b) MSZ 3493-82 Bibliográfiai tételek besorolási szabályai 7. Csereformátum-szabványok a) ISO 2709/1973 - MSZ 193/1-83. A mágnesszalagos bibliográfiai adatcsere formátuma. A rekordok szerkezete. b) HUNMARC : a bibliográfiai rekordok adatcsere formátuma / [összeáll. Sipos Márta]; [készült az Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési Osztályán]. – Budapest : OSZK, 1994. – 129 p. c) CCF : the Common Communication Format / ed. by Peter Simmons and Alan Hopkinson for the General Information Program and UNISIST. – Paris : Unesco, 1984. – (PGI-84/WS/4) d) CCF/F : the Common Communication Format for factual information / ed. by Peter Simmons and Alan Hopkinson for the General Information Program and UNISIST. – Paris : Unesco, 1992. – (PGI-92/WS/8) 8. A bibliográfiai leírás nemzetközi keretszabályai (ISBD-k) ISBD G (General) A nemzetközi szabványos bibliográfiai leírás általános szabályai / ford. Faragó Lászlóné. – Bp. : OSZK-KMK, 1979. – 46 p. ISBD M (Monographic Publications) A könyvek nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása / ford. Horváth Magda. – Bp. : OSZK-KMK, 1980. 64 p. ISBD CM (Cartographical Maps) Kartográfiai anyagok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása / ford. Faragó Lászlóné. – Bp. : OSZKKMK, 1981. - 69 p. 206

ISBD A (Antiquarian) Régi könyvek nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása / ford. Galamb Györgyné. – Bp. : OSZK-KMK, 1983. - 97 p. ISBD S (Serials) Az időszaki kiadványok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása / ford. Nagy Zsoltné. – Bp. : OSZK-KMK, 1983. - 90 p. ISBD PM (Printed Music) A nyomtatott kotta nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása / ford. és szerk. Varga Ildikó. – Bp. : OSZK-KMK, 1983. - 77 p. ISBD NBM (Non-Book Materials) Nem-könyv jellegű anyagok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása / ford. Faragó Lászlóné. – Bp. : OSZKKMK, 1988. - 107 p. ISBD CF : International Standard Bibliographic Description for computer files / ... set up by the IFLA Committee on Cataloguing. – London : IFLA. – 98 p. 9. Egyéb ajánlott irodalom Crawford, Walt MARC for library use : understanding integrated USMARC. – 2. ed. – 1989. - 353 p. Egységes nemzetközi bibliográfiai csereformátum felé : a bibliográfiai leírás nemzetközi UNISIST programja. – In: Könyvtári figyelő, 1980. 1. sz. p. 88-90. Epstein, Hank An expert system for novice MARC catalogers. – In: Wilson Libr. Bull. 62.vol. 3.no. (1987). p.33-36. Harrison, Martin Retrospective conversion of card catalogues into full MARC format using sophisticated computer-controlled visual imaging techniques. – In: Program. 19.vol. 3.no. (1985). p.213-230.

207

McGowan, I.D. The use of MARC records in a library cooperative. – In: Cat. Index. 1987. 84-85. no. p.10-14. Simmons, Peter Using the Common Communication Format. – In: Inf. Technol. Libr. 5.vol. 4.no. (1986). p.285-294. Sipos Márta USMARC – UseMARCON – HUNMARC : a bibliográfiai rekordok adatcsere formátuma és a konverzió / Sipos Márta. – In: Könyvtári figyelő. Úf. 7 = 43. évf. 1. sz. (1997). p. 73-80. WILLER, Mirna A szabványosítás szükségessége a géppel olvasható katalogizálásban. – In: Könyvtári figyelő. Úf. 4 = 40. évf. 1. sz. (1994), p. 42-48. Hozzászólás: A csereformátumokról / Vajda Erik. – In: Könyvtári figyelő. Úf.. 4. = 40. 1. sz. (1994), p.35-41. A MARC formátumokról bővebben: http: search.loc.gov:8765/query.html?col=loc&charset=utf-8&ht=0&qp= &qs=&qc=&pw=100%25&ws=0&la=en&qm=0&st=1&lk=1&rf=2&oq= 0&rq=0&si=0&qt=USMARC&submit=SEARCH&nh=10&descflag=on&v erbose=on

208