Az öngondoskodás szerepe az egészségügyi reformban, avagy miben lehet számítani a több mint félmillió család magán egészségügyi ellátását szervező, 35 milliárd forint megtakarítással rendelkező önkéntes egészségpénztárakra? Őszinte meggyőződésünk, hogy az önkéntes pénztárak öngondoskodásra épülő, már most több tízmilliárd forint forrást felmutatni tudó intézménye enyhítheti az egészségügyben az állami szerepvállalás szűkülése okozta társadalmi feszültségeket.
1.
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ..................................................................................................................... 2
2. „AZ ÉLET MINŐSÉGÉT JAVÍTANI, NEM A HALÁLT KÉSLELTETNI”, AVAGY AZ ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁR, MINT A ZÖLD KÖNYVBEN FELVETETT PROBLÉMÁK MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁJA..................................................................................................................... 3 2.1 2.2
AZ EGÉSZSÉGÜGYI KORMÁNYZAT ZÖLD KÖNYVE ................................................................................... 3 AZ ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK ÁLTAL FELVÁLLALHATÓ SZEREPKÖR (PREVENCIÓ, FORRÁSGYŰJTÉS) AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORM SZOLGÁLATÁBAN ......................................................................... 4 2.3 AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORMBAN MEGHIRDETETT ÖNÁLLÓ ÁPOLÁSBIZTOSÍTÓ ÖNKÉNTES PÉNZTÁRI ÁGKÉNT TÖRTÉNŐ BEVEZETÉSE ........................................................................................................................... 4 2.4 AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRRAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉG: A FÜGGETLEN PREVENCIÓS KÖZPONT MEGTEREMTÉSE .............................................................................................................. 5 2.5 AZ ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM SIKERES MEGVALÓSULÁSÁÉRT ... 5 3. AZ ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI KONSTRUKCIÓ ÉS A SZFÉRA EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA .................................................................................................................................................... 6 3.1 3.2
AZ ÖNKÉNTES EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI KONSTRUKCIÓ LÉNYEGE ................................................................... 6 AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁR SZOLGÁLTATÁSAI: AZ OEP SZOLGÁLTATÁSAIT KIEGÉSZÍTVE KÖZPONTBAN AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS ........................................................................................................................................... 6 3.3 AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI SZFÉRA LEGFONTOSABB MUTATÓSZÁMAI (TAGLÉTSZÁM, BEVÉTEL, IGÉNYBEVETT SZOLGÁLTATÁSOK) ....................................................................................................................... 7 3.4 AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK ÁLTAL FINANSZÍROZOTT SZOLGÁLTATÁSOK SZERKEZETE 2005-BEN .............. 7 3.5 FORRÁSGYŰJTŐ SZEREPBEN AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK: MÁR MOST 35 MILLIÁRD FORINTNYI MEGTAKARÍTÁS AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁRI SZÁMLÁKON .......................................................................................... 8 4. AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK AKADÁLYMENTES – A ZÖLD KÖNYVBEN MEGFOGALMAZOTT CÉLOKAT SEGÍTŐ - MŰKÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES VÁLTOZTATÁSOK.. 8 4.1 A 2007. II. FÉLÉVÉTŐL TERVEZETT, A PREVENCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK ADÓKÖTELEZETTSÉGÉNEK MEGSZÜNTETÉSE.................................................................................................................................................. 8 4.2 AZ EGÉSZSÉGPÉNZTÁRAK FORRÁSGYŰJTŐ SZEREPÉNEK ERŐSÍTÉSE: A MUNKÁLTATÓI BEFIZETÉSEK KORLÁTOZÁSÁNAK FELOLDÁSA ........................................................................................................................... 8 5.
HASZNOS INFORMÁCIÓK, HÁTTÉRANYAGOK ............................................................................... 9 5.1 5.2 5.3
AZ ÖNKÉNTES PÉNZTÁRI SZFÉRA (NYUGDÍJ, EGÉSZSÉG, ÖNSEGÉLYEZŐ) 2005-BEN ................................. 9 A SZÖVETSÉG BEMUTATÁSA .................................................................................................................... 9 A SZÖVETSÉG ÁLTAL 2006. SZEPTEMBERÉBEN SZERVEZETT „AZ ÖNGONDOSKODÁS SZEREPE AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORMBAN” C. KONFERENCIÁRÓL ........................................................................................... 10 5.4 SZÖVETSÉG ADATOK ÉS ELÉRHETŐSÉG .................................................................................................. 11
1
1. Vezetői összefoglaló Az önkéntes egészségpénztárak – a magyar egészségügy az OEP után második legjelentősebb intézményi finanszírozójaként – jelen sorok írásakor 540 ezer család magán egészségügyi szolgáltatásszervező feladatait látják el. Az egészségpénztárak tagjaik számára a tavalyi évben már 21,8 milliárd értékben finanszíroztak szolgáltatásokat, ami az OEP teljes kiadási oldala 1,4%-ának felel meg. Ezen felül az egészségpénztárak az elmúlt években bizonyították, hogy komoly szerepet vállalnak a paraszolvencia kiváltásában: fennállásuk óta több mint százmilliárd forint értékben teljesítettek a számviteli törvénynek megfelelő adózott szolgáltatást. Figyelemre méltó az a tény is, hogy 2005-ben tagok számára finanszírozott szolgáltatások 31%-a – összhangban a Zöld Könyvben meghatározottakkal – már a betegségek megelőzését célozta (forrás: www.pszaf.hu). Az önkéntes egészségpénztárakban felhalmozott 35 milliárd forintnyi vagyon és a rendelkezésre álló szervezői-szakmai tapasztalat pontosan ott segít, ahol az állami ellátó rendszer szerepvállalása korlátozott. Az egészségpénztárak már jelenleg is kiemelt szerepet játszanak a munkáltatói és egyéni öngondoskodás meghonosításában, enyhítve az állami egészségügyi ellátórendszer terheit. Külön figyelemre méltó, hogy a pénztártagok jogán a közeli hozzátartozók – így a legjobban rászorult réteg, a nyugdíjasok is igénybe vehetik a pénztári szolgáltatásokat. Az egészségpénztárak – a klasszikus gyógyító funkción túl – komoly szerepet játszanak a prevenciós, vagyis egészségmegőrző szolgáltatások finanszírozásában, mely a Zöld Könyv megállapítása szerint is létfontosságú lesz Magyarország egészségügyében az elkövetkezendő évtizedekben. Mindazonáltal megállapítottuk, hogy a Zöld Könyv – minden kétséget kizáróan a sietségből adódó szerkesztési hiba eredményeként – nem említi az önkéntes egészségpénztárakat. Jelen tanulmánnyal az a célunk, hogy felhívjuk a döntéshozói és szakértői körök figyelmét az önkéntes egészségpénztárakban rejlő, az Egészségügyi Kormányzat törekvéseit segítő szerepére. Meglátásunk szerint az ebben a választási ciklusban megvalósuló reformban az önkéntes egészségpénztárakra való támaszkodás nem kérdésként, hanem megoldásként fog felmerülni a kieső OEP-szolgáltatások, vagy a bevezetésre kerülő vizitdíjak/ co-payment finanszírozásában. Ezen felül az OEP újonnan létesítendő ápolási biztosítás ágában az egészségpénztárak meghatározó szerepet vállalhatnak – lévén már ma is nyújtanak ilyen jellegű szolgáltatást. A magánnyugdíjpénztárak mintájára kézenfekvő megoldás lenne a pénztárak ápolási ágának létrehozása. Ez a megoldás az állam számára kockázatmentes, kipróbált konstrukciót, a választópolgárok számára pedig már ismert intézményi formát jelentene. A reform számíthat az egészségpénztárak egyéni számlavezetési és egészségügyi kártya menedzselési tapasztalataira is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral és a Népegészségügyi Programmal való tervezett együttműködés komoly eredményeket fog hozni a betegségek korai felismerésében, a népesség egészségi állapotának javításában, a várható élettartam növekedésében, az állami egészségügyi kiadások csökkentésében. A szakértők által felvázolt jelenlegi problémás helyzetben a jó ütemben fejlődő egészségpénztárak enyhíthetik a bajt: rajtuk keresztül már most több mint félmillió család elérése biztosított. Amennyiben az önkéntes egészségpénztárak a törvényben meghatározott küldetésüket teljesítik (a pénztártagok egészségének megőrzése és helyreállítása), hosszú távon tehermentesítik az OEP kasszáját, hiszen az egészséges ember ritkábban veszi igénybe az állami ellátást, nem is beszélve az ország humán erőforrásra épülő versenyképességének javításáról. Ennek a felismerésnek mond ellent az, hogy a Gyurcsány-csomag 2007. II. félévétől meg kívánja adóztatni a pénztártag által igénybevett prevenciós szolgáltatásokat, valamint 2007. január 1-től mindössze havi 13 100 forintban kívánja meghatározni a munkavállalónként adható munkáltatói hozzájárulást, korlátot szabva ezzel az önkéntes egészségpénztári szféra forrásgyűjtő szerepének. Őszinte meggyőződésünk, hogy az önkéntes pénztárak öngondoskodásra épülő, már most több tízmilliárd forint forrást felmutatni tudó intézményrendszere enyhítheti az egészségügyben az állami szerepvállalás elmaradhatatlan szűkítése okozta társadalmi feszültségeket. 2
2. „Az élet minőségét javítani, nem a halált késleltetni”, avagy az önkéntes egészségpénztár, mint a Zöld könyvben felvetett problémák megoldási alternatívája 2.1 Az Egészségügyi Kormányzat zöld könyve A teljesség igénye nélkül változtatás nélkül kiemeltük a Zöld könyv néhány gondolatát, amit azért tartunk fontosnak, mert ezeknek a problémáknak az orvoslásában az önkéntes egészségpénztárak már eddig is mérhető eredményeket értek el – lévén a forrásgyűjtés mellett az egészségmegőrzés, tágabb értelemben az életminőség javítása a kiemelt feladatuk. „Magyarországon átlagosan hat évvel rövidebb életet élünk, mint az európai polgárok többsége. A hat évvel rövidebb élet nem sorsszerűség. Nem valamilyen titokzatos átok következménye, amelyről nem tehetünk. Nem az ország gazdasági ereje a felelős érte, mert sok Magyarországnál szegényebb országban is hosszabb élet jut az embereknek. Magyarázatképpen ezért nem hivatkozhatunk tőlünk független körülményekre.” „A magyar emberek rövidebb életének az egyik fő oka az, hogy az elvárhatónál sokkal kevésbé törődünk egészségünkkel. Döntően az egészségtelen életmódunk miatt, mi, magyarok szinte világelsők vagyunk a daganatos és a szív-érrendszeri megbetegedések okozta halálozásában. Az öngondoskodás és a jövőnkért érzett felelősség sokkal kevésbé befolyásolja mindennapjainkat, mint ahogy az – egészségünk megőrzésének szempontjából – szükséges lenne.” Az önkéntes egészségpénztárak tízéves fennállásuk alatt sokat tettek azért, hogy formálják tagjaik szemléletét: a prevenciós szolgáltatás igénybe vétele csökkenti a gyógyító szolgáltatások igénybe vételét, nem is beszélve arról, hogy csökkenti a betegségben töltött időt, így a táppénz-kassza kiadásait. „Tarthatatlan a helyzet, mert a magyar emberek életéveik 13%-át betegen élik. Ráadásul világelsők vagyunk jelentős népegészségügyi problémákban: igen magas a daganatos és a szív-érrendszeri megbetegedések okozta halálozás.” Az önkéntes egészségpénztárak (főleg a munkahelyi alapon szerveződő pénztárak, mint pl. a Dimenzió vagy a Honvéd) sokat tettek azért, hogy tagjaik szervezett szűrővizsgálatokon vegyenek részt. Különösen a Dimenzió Egészségpénztár dicsekedhet komoly eredményekkel: a betegségek korai felismerésével évek távlatában sikerült elérniük, hogy tagjaik csaknem fele már teljesen egészségesnek mondhatja magát. „A rossz egészségi állapot a kezelési költségeken kívül jelentős termelés-kiesést is okoz: számítások szerint akár ezer milliárdos nagyságrendű a veszteség, azaz a GDP közel 5%-a vész el az idő előtti megbetegedések és halálozások miatt.” Figyelemreméltó tény, hogy az önkéntes egészségpénztárak tagjai kevesebb időt töltenek betegszabadságon és/vagy táppénzen, mint azok, akik nem törődnek egészségükkel. Az erre vonatkozó hiteles statisztika – az önkéntes egészségpénztárak és az OEP közötti szerződés alapján – az ősz folyamán a nyilvánosság rendelkezésére áll. „Ezen a tarthatatlan helyzeten csak közösen tudunk változtatni. A kormány felelőssége, hogy korszerű, humánus és szolidáris egészségügyi rendszert hozzon létre a biztonságos és színvonalas ellátás érdekében. Valamennyiünk felelőssége, hogy olyan életmódot folytassunk, ami a megbetegedések valószínűségét csökkenti. A politika – és valljuk be: maga társadalom – eddig nem kezelte a helyén ezt a kérdést, ezért az elmúlt években, évtizedekben nem is történt semmi érdemleges: ránk maradt, hogy megelőzzük a bajt.” Az állam a szociális ellátórendszerben az egyén és munkáltató felelősségét az önkéntes pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény Parlament által történő egyhangú elfogadásával 3
deklarálta. A döntés minden kétséget kizáróan jónak bizonyult: az 1,3 millió tagot számláló nyugdíjpénztárakban közel 700 milliárd forintnyi megtakarítás enyhíti majd a nyugdíjas évek terheit, az egészségpénztárak pedig a maguk évente 20 milliárd forintot kitevő szolgáltatásaikkal – ebből 31% prevenciós célú – az OEP által nem befogadható egészségmegőrző szolgáltatásokat finanszíroznak.
2.2 Az önkéntes egészségpénztárak által felvállalható szerepkör (prevenció, forrásgyűjtés) az egészségügyi reform szolgálatában Amennyiben akármelyik Európai Unióbeli ország egészségügyi rendszerét és az elmúlt évtizedek reformjait vesszük górcső alá, egyértelműen kiderült, hogy az állami ellátórendszer az évek során egyre kevesebb feladat ellátását vállalta magára, vagyis az Európai Unió országaiban egyre nagyobb szerepet kapnak a magán betegbiztosítások/egészségpénztárak. Ezt a nemzetközi trendet itt Magyarországon sem lehet figyelmen kívül hagyni. Fontos tény az is, hogy a döntéshozók egyre több országban ismerik fel a prevenció szükségességét (ebben az esetben alacsonyabb a gyógyítás költsége), és azt is, hogy ezen a területen az állami kényszer nem hoz eredményt, vagyis ennek a területnek a feladatait leghatékonyabban az állampolgári és munkaadói oldalról szerveződő civil intézmények tudják ellátni (lsd. az ingyenes magyar népegészségügyi program rendkívül alacsony részvételi hányada). Amennyiben az önkéntes egészségpénztárak a törvényben meghatározott szerepüket betöltik (a pénztártagok egészségének megőrzése és helyreállítása), hosszú távon tehermentesítik az OEP kasszáját, hiszen az egészséges ember ritkábban veszi igénybe az állami ellátást, nem is beszélve az ország humán erőforrásra épülő versenyképességének javításáról. Az már bizonyos, hogy az egészségügyi rendszer is több pilléren fog nyugodni, és mint ilyenben, az egyéni igényeket kielégítő önkéntes pénztáraknak meghatározó szerepe lesz, annál is inkább, mert az OEP-n kívül az önkéntes egészségpénztár az az intézmény, ami jelenleg a legtöbb ember egészségügyi ellátását szervezi (több mint félmillió család). Ebben a szférában már rendelkezésre áll az a tudás és szakmai tapasztalat, amit pl. az OEP az egyéni egészségszámla bevezetésével tervez. Meglátásunk szerint az ebben a választási ciklusban megvalósuló reformban az önkéntes egészségpénztárakra való támaszkodás nem kérdésként, hanem megoldásként fog felmerülni a kieső OEP-szolgáltatások, vagy a bevezetésre kerülő vizitdíjak finanszírozásában. A reform számíthat az egészségpénztárak egyéni számlavezetési és egészségügyi kártya menedzselési tapasztalataira. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral és a Népegészségügyi Programmal való tervezett együttműködés komoly eredményeket fog hozni a betegségek korai felismerésében, a népesség egészségi állapotának javításában, a várható élettartam növekedésében. Az egészségpénztárak forrásgyűjtő szerepe (jelenleg 35 milliárd forint) jelentős lehet az életpálya során eltérő korban felmerülő betegségekre való előtakarékoskodás meghonosításában. Őszinte meggyőződésünk, hogy az önkéntes pénztárak öngondoskodásra épülő, már most több tízmilliárd forint forrást felmutatni tudó intézményrendszere enyhítheti az egészségügyben az állami szerepvállalás elmaradhatatlan szűkítése okozta társadalmi feszültségeket.
2.3 Az egészségügyi reformban meghirdetett önálló ápolásbiztosító önkéntes pénztári ágként történő bevezetése Az OEP újonnan létesítendő ápolási biztosítás ágában az egészségpénztárak meghatározó szerepet vállalhatnak – lévén már ma is nyújtanak ilyen jellegű szolgáltatást. A magánnyugdíjpénztárak mintájára kézenfekvő megoldás lenne a pénztárak ápolási ágának 4
létrehozása. Ez a megoldás az állam számára kockázatmentes, kipróbált konstrukciót, a választópolgárok számára pedig már ismert intézményt jelentene.
2.4 Az Országos Egészségbiztosító Pénztárral való együttműködési lehetőség: a Független Prevenciós Központ megteremtése Az Országos Egészségpénztár (OEP) és az 1993. évi XCVI. törvény alapján működő önkéntes egészségpénztárak (Tempo Egészségpénztár, Provita Egészségpénztár, Test-Vér Egészségpénztár, Erste- Harmónia Egészségpénztár, Generali Egészségpénztár, Dimenzió Egészségpénztár, ADOSZT Egészségpénztár, Patika Egészségpénztár, Új Pillér Egészségpénztár) 2005. szeptember 21-én együttműködési megállapodást írtak alá, mely meghatározza az OEP és az önkéntes pénztárak együttműködésének kereteit. A szerződést aláíró kilenc pénztár a jelenleg 540 ezer tagot tömörítő önkéntes egészségpénztári tagság 31%-át fedi le. A megállapodás keretében a résztvevők együttműködnek a jogszabályok előkészítésében, valamint konkrét cselekvési programot dolgoznak ki a szív-, és érrendszeri és daganatos betegségek visszaszorítása, valamint a mozgásszervi betegségek legyőzése érdekében. A szerződés lényegét tekintve az eddig háttérbe szorult prevenciós szolgáltatások a lakosság minél szélesebb körben való elterjesztését célozza, minél szélesebb körben népszerűsítve az egyén és családok egészségtudatos magatartását. Az OEP szakmai tapasztalata és az önkéntes egészségpénztárak finanszírozó képessége teremti meg az alábbiakban felvázolt modell alapját. Elképzelésünk szerint egy független szervezet – alapvetően az OEP szakmai hátterére támaszkodva - kidolgozná az állampolgárok által igénybe vehető prevenciós programok tartalmát, meghatározná azok árait, mely természetesen a piacon jelenleg elérhető konstrukciókhoz képest jóval kedvezőbb árakat jelentene. Ezeket a programokat igénybe vehetnék az emberek – nyilvánvalóan legkedvezőbben önkéntes egészségpénztáron keresztül, de a szolgáltatásokhoz – díj ellenében - korlátozás nélkül hozzájuthatnának egyéni igénybe vevők is. Az önkéntes egészségpénztárak tervei szerint az OEP szakmai segítségével a közeljövőben induló önkéntes pénztári prevenciós programokat a tagok egyre többen veszik igénybe, ezen a területen is felismerve az öngondoskodás elengedhetetlen szerepét. Orvos-szakmai várakozások szerint az együttműködés hosszútávon csökkenti az OEP gyógyító kiadásait, hiszen az egészségesebb lakosság ritkábban veszi igénybe az állami ellátást. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ezzel párhuzamosan javul az egészségesebb ember életminősége, de csökken a munkaképtelenségre ítélt élethelyzetek száma is. 2.5
Az önkéntes egészségpénztárak a Népegészségügyi Program sikeres megvalósulásáért
Amennyiben az önkéntes egészségpénztárak szervezési erejét fel tudjuk használni a Népegészségügyi Programban (erről jelenleg tárgyalásokat folytatunk dr. Kökény Mihállyal, a Parlament Egészségügyi Bizottságának elnökével), a szűréseken magasabb részvételt tudunk elérni, így reálisan még ebben a választási ciklusban csökkenhet az OEP gyógyító kasszájának kiadási oldala, nem is beszélve a siker kommunikációs hasznáról.
5
3. Az önkéntes egészségpénztári konstrukció és a szféra eredményeinek bemutatása 3.1 Az önkéntes egészségpénztári konstrukció lényege ∼ A mindenkori TB szolgáltatásait kiegészítő forma (amire „saját zsebből” költöttünk a saját és a család egészsége érdekében) – a finanszírozható szolgáltatásokat a 263/2003. Kormányrendelet határozza meg (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, orvosi ellátás, gyógyüdülés, fitness, sporteszköz), ∼ céges (a munkáltatói hozzájárulásra vonatkozó) adókedvezmény: munkavállalóként havonta nem haladhatja meg a 62.500 Ft-ot, évente a 400 ezer forintot), ∼ az egyéni befizetés adókedvezménye: az egyéni befizetések 30 %-a SZJA-kedvezményben részesül (az önsegélyező pénztárral együtt 100.000 Ft, a nyugdíjpénztárral együtt 130.000 Ft; az összeg közvetlenül a fedezeti alapon – a patikakártyán - kerül jóváírásra), ∼ a fel nem használt pénz kamatozik – a befektetésre kormányrendelet vonatkozik, ∼ az egészségpénztárak kizárólag a számviteli törvénynek megfelelő számla ellenében finanszírozzák szolgáltatásaikat: szerep az egészségügyi feketegazdaság és a paraszolvencia visszaszorításában.
3.2 Az egészségpénztár szolgáltatásai: az OEP szolgáltatásait kiegészítve központban az egészségmegőrzés Az egészségpénztárak szolgáltatásaik kialakításakor figyelembe veszik, hogy egy önkéntes egészségpénztár a mindenkori OEP szolgáltatásait egészíti ki, vagyis azokat, amelyekért nap mint nap a családi kasszából fizetni kell. A pénztártag előnye alapvetően az, hogy szervezett formában – a rendelkezésre álló kedvezmények kihasználásával – jut mindazokhoz az egészségügyi termékekhez és szolgáltatásokhoz, amelyeket a társadalombiztosítás nem finanszíroz. Az egészségpénztárak által nyújtható szolgáltatások körét a 263/2003, valamint annak módosítása a 264/2005. kormányrendelet határozza meg, mely tételesen sorolja fel az egészségpénztárak által nyújtható szolgáltatásokat. A jogszabályt eddig is több alkalommal módosították, ezért az aktuális állapotról célszerű az egészségpénztárak honlapján tájékozódni. Az egészségpénztárak legjellemzőbb szolgáltatásai:
Gyógyító szolgáltatások:
∼ Patika: gyógyszerek – beleértve a homeopátiás gyógyszereket ∼ Gyógyászati segédeszköz szemüveg, kontaktlencse vásárlása, ∼ Orvosi ellátás (járóbeteg-ellátás, kórház, szanatórium, rehabilitáció, szakorvosi ellátás, fogászat, bőrgyógyászat, fül-orr-gégészet, gyermekgyógyászat, reumatológia, szemészet, traumatológia, pszichiátria), szakápolás, természetgyógyászat, gyógytorna.
Prevenciós (a Pénztártörvény szóhasználata: életmódjavító) szolgáltatások:
∼ Patikában forgalmazott gyógyteák, fog- és szájápolók, OGYI engedélyszámmal és forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek, ∼ Gyógyfürdő, gyógyüdülés, fitness, sporteszköz, ∼ Az egészségi állapotot felmérő-, és szűrővizsgálatok. 6
3.3 Az egészségpénztári szféra legfontosabb mutatószámai (taglétszám, bevétel, igénybevett szolgáltatások) Az önkéntes egészségpénztári taglétszám a 2002. évi 151 ezres indulásról 2006. I. félév végére elérte az 540 ezer főt, bevétele 3 és félszeres növekedést produkálva 9 milliárd forintról 31 milliárd forintra hízott. Külön figyelmet igényel a szolgáltatási kiadás, mely a maga 2005. évi 21,8 milliárd forintjával már az OEP teljes kiadásainak 1,4%-át érte el. Az önkéntes egészségpénztári szféra elmúlt négy éve (forrás; 2002-2005 évek: www.pszaf.hu; 2006 I. félév: MÖESZ saját adatgyűjtés) Bevétel (millió Szolgáltatás Vagyon (millió HUF) Taglétszám (fő) (millió HUF) HUF) 2002 8 951 151 200 4 553 9 031 2003 13 494 219 389 9 228 13 002 2004 22 110 357 518 15 092 20 314 2005 31 000 490 900 21 800 27 540 2006 I. félév 21 800 540 000 15 700 35 600
3.4 Az egészségpénztárak által finanszírozott szolgáltatások szerkezete 2005-ben A PSZÁF március végén az önkéntes egészségpénztárak által beküldött jelentések alapján közzétette a pénztártagok által igénybevett szolgáltatások a 263/2003-as kormányrendelet által létrehozott kategóriák közötti megoszlását. A jelentés kiemeli, hogy 2005-ben az egészségpénztárak 21,8 milliárd forint értékben finanszíroztak tagjaik számára szolgáltatásokat. A következő ábra alapján látható (forrás: www.pszaf.hu), hogy a közel félmillió tagot számláló szféra 2005-ben legtöbbet gyógyszer árának támogatására (38%) és gyógyászati segédeszköz árának támogatására (22%) költött. A sportolás 3%, a sporteszköz vásárlása 13%, a rekreációs és gyógyüdülés aránya 7% volt, míg az „igazi” egészségügyi szolgáltatásokra a kiadások 13%-át fordították. Megállapíthatjuk, hogy az egészségpénztári szférában lassan elindult az a folyamat, ami alapján az egészségpénztárak kezdik felvenni valódi funkciójukat, az egészség megőrzését és a prevenciót: a tavalyi évben az igénybevett szolgáltatások közül már 27%-ot, 5,9 milliárd forintot fordítottak ilyen célra (gyógyüdülés, sport, sporteszköz, egyéb szolgáltatások).
7
3.5 Forrásgyűjtő szerepben az egészségpénztárak: már most 35 milliárd forintnyi megtakarítás az egészségpénztári számlákon Amire pedig az egészségpénztári szféra 1993. évi életre keltésekor senki nem gondolt: a nyugdíjpénztárak mellett az egészségpénztárak is gyűjtik a lakossági megtakarításokat. A jelenleg 35 milliárd forint értékű vagyon pedig azért is figyelemre méltó, mert ezt a pénzt – a nyugdíjpénztártól eltérően nem akárhol lehet elkölteni. Amíg az önkéntes nyugdíjpénztárakban pihenő most 642 milliárd forintot érő megtakarítást gépkocsira, házépítésre, vagy akár luxus termékekre is lehet költeni, addig az egészségpénztárak 35 milliárd forintja „címkézett”, hogy az egyértelműség kedvéért a közigazgatásból ismert fogalommal éljünk: a pénztártag azt kizárólag a saját és családtagjai gyógyítása vagy egészségének megőrzése érdekében használhatja fel, vagyis a pénz az egészségügyben kerül elköltésre.
4. Az egészségpénztárak akadálymentes – a Zöld könyvben megfogalmazott célokat segítő - működéséhez szükséges változtatások 4.1 A 2007. II. félévétől tervezett, a prevenciós szolgáltatások adókötelezettségének megszüntetése A Gyurcsány-csomag Parlament által már elfogadott megszorító csomagjának egyik intézkedése szerint a pénztártag számára az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatás (ez valójában a prevenció) jogcímén igénybevett szolgáltatás 2007. II. félévétől adóköteles lenne (természetgyógyászati szolgáltatások, rekreációs üdülés, gyógyüdülés, egészségügyi üdülés, sporttevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások kiadása, sporteszközök vásárlásának támogatása, életmód javítását elősegítő kúrák, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának az életmódjavító önsegélyező szolgáltatási körbe tartozó támogatása). Amennyiben ezen a ponton nem tudunk változtatni, sérülne az önkéntes egészségpénztárak az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényben meghatározott küldetése, mely szerint az önkéntes egészségpénztárak szolgáltatásainak az egészség védelmét, annak megőrzését kell szolgálniuk a mindenkori OEP szolgáltatásainak kiegészítésével. Megtörne az a kedvező tendencia is, mely szerint a pénztártagok által igénybevett szolgáltatások között évről-évre nagyobb arányban kap helyet a prevenció: 2005-ben a tagok már a finanszírozott szolgáltatások 27%-át (5,9 milliárd forint) vették igénybe prevenciós céllal, míg ez az arány öt évvel ezelőtt nem érte el a 7%-ot (232 millió Ft). Azon túl, hogy a tervezett rendelkezés alkotmányossági problémákat is felvet (munkáltatói befizetés – egyéni igénybevétel), a prevenciós szolgáltatások öngondoskodás keretében történő támogatása hosszútávon tehermentesíti az OEP gyógyító kasszáját, az esetleges kisebb járulékmértékkel növelve egyúttal az ország versenyképességét.
4.2 Az egészségpénztárak forrásgyűjtő szerepének erősítése: a munkáltatói befizetések korlátozásának feloldása A Gyurcsány-csomag másik szigorítása szerint az eddig dolgozónként a minimálbér 130%-ig adható munkáltatói hozzájárulást nyugdíjpénztár esetében 50%-ban, egészség-, és önsegélyező pénztár esetében 20%-ban korlátozták. Ez azt jelenti, hogy 2007. januárjától nyugdíjpénztárba 32 750 (65 500 forintos minimálbért feltételezve), míg egészség-, és önsegélyező pénztárba 13 100 forint kerülhet.
8
Megfigyelők sikerként értékelik a Szövetség által elért eredményt, hiszen a szigorításokat felvázoló csomagból szinte egyedüliként ezen a területen enyhült a kormány – így a Parlament - szigora. Ettől függetlenül a döntés továbbra is érthetetlen az egészségpénztárak számára, hiszen az egészségügyi reformnak forrásokra van szüksége, amire a legalkalmasabb gyűjtőhelynek ez a szféra bizonyul. Azonban a jelenlegi kedvezmények 15,38%-ra való tervezett korlátozása az államháztartás számára nem hoz remélt többlet-bevételeket: a kedvezmény megvonásával szféra meghatározó bevételi forrását jelentő több tízezer munkáltatói tag fel fogja függeszteni az önkéntes pénztári befizetéseket. Ezeket a juttatásokat pótlóan a jövedelemszerzés területén újra erősödhet az adóelkerülő fekete gazdaság. Ez a hatás az egészségpénztárak esetében jelentkezhet a kifizetési oldalon is az alábbiak szerint. Az egészségpénztárak az elmúlt években bizonyították, hogy komoly szerepet vállalnak a paraszolvencia kiváltásában: csak 2005-ben 21,8 milliárd forint értékben teljesítettek a számviteli törvénynek megfelelő adózott szolgáltatást. A kedvezmény tervezett szűkítése okozhatja a jelenleg 35 milliárd forint értékű egészségpénztári tartalék lassú elolvadását azzal a hátránnyal, hogy megszűnik a magyar egészségügybe az újabb források bevonási lehetősége. Az európai szociális állam modelljében – szemben az angolszász értékekkel – a munkáltató szerepvállalása elengedhetetlen, segítve az állami szféra kisebb kötelezettségvállalási szándékát. Ennek fejében megszokott, hogy a gondoskodó szociális állam adókedvezmény segítségével ösztönzi a munkaadói tehervállalást. A tervezetben szereplő mértékű szigorítás hosszútávon okozhatja az önkéntes egészségpénztári szféra növekedési ütemének megtorpanását. Az 540 ezer pénztártagot és családját, e révén 1 millió 300 ezer embert kiszolgáló egészségpénztári rendszer jelenleg az öngondoskodás meghatározó pillére, amelyre az ebben a ciklusban várhatóan megvalósuló egészségügyi reform végrehajtása során – mintegy ernyőszervezetként – építeni lehet.
5. Hasznos információk, háttéranyagok 5.1 Az önkéntes pénztári szféra (nyugdíj, egészség, önsegélyező) 2005-ben Mint ismeretes, 1993 óta működnek önkéntes pénztárak Magyarországon. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a szektor 2005. évi tevékenységéről szóló jelentését érdemes egy kicsit közelebbről is szemügyre venni (forrás: www.pszaf.hu). Az adattábla és grafikonok alapján látható, a szféra 2005-ben 132 milliárd forint bevételt realizált, valamint 62,1 milliárd értékben finanszírozott tagjai számára szolgáltatást. Fontos tény, hogy az egészségpénztárak már a nyugdíjpénztári bevételek 34%-át realizálják, arról nem is beszélve, hogy a finanszírozott szolgáltatásoknak már 68,1%-át.
Magánnyugdíjpénztár Nyugdíjpénztár Egészségpénztár Önsegélyező Pénztár
Bevétel Szolgáltatási kiadás (milliárd) (milliárd) 245,1 487 91 32 31 21,8 10,6 8,3
Taglétszám 2,5 millió 1,3 millió 490,9 ezer 119,4 ezer
Befektetett vagyon 131,6 milliárd 73,8 milliárd 27,54 milliárd 3,4 milliárd
5.2 A Szövetség bemutatása Néhányan az egészségpénztárak közül összefogtunk, és 2006. január 18-án találkozót szerveztünk a célból, hogy közösen megvitassunk néhány aktuális kérdést. Megállapítást nyert az is, hogy szükséges a szféra összefogása az egészségpénztári tagok érdekeinek védelme céljából. Ennek 9
megfelelően a jelenlevők szövetségre léptek az információk egymással való megosztása és a hatékony érdekképviselet céljából. A Szövetség tagjainak havi rendszerességgel szervezett találkozója alkalmat teremt arra, hogy
a szféráról hiteles képet alkossunk mi magunk egészségpénztárak a negyedév zárását követő 2-3 héten belül, így nem kell várni a PSZÁF által összesített, 2,5 hónapos késleltetéssel megadott adataira,
egy olyan szakmai műhelyt hozzunk létre, ami az immár félmillió főt számláló szféra segítségét ajánlja fel a készülődő egészségügyi reform az emberek számára minél hasznosabb megvalósulásában.
A Szövetség elnöksége:
Busa Klára – Tempó Egészségpénztár
Bauer Éva – Generali Egészségpénztár
dr. Lukács Marianna – Patikapénztár
A Szövetség 2006. évi munkaterve 1.1. Havi rendszerességgel találkozó (minden hónap utolsó csütörtökje, 15,00 óra) 1.2. Honlap működtetése és havonta jelentkező hírlevél (www.penztarszovetseg.eu) 1.3. A BAMOSZ-hoz hasonlóan negyedévente az egészségpénztári szféra szakmai értékelése 1.4. Egészségpénztári Etikai Kódex kidolgozása 1.5. 2006. szeptember 26-án önkéntes egészségpénztári konferencia 1.6. A PSZÁF segítségével hiteles információ a pénztártagok által igénybevett szolgáltatásokról a 263/2003. sz. kormányrendeletben meghatározott struktúrában (teljesítve) 1.7. Az OEP és az önkéntes egészségpénztárak között 2005. folyamán aláírt szerződés tartalommal való kitöltése (TAJ-számok átadása, a pénztári szféra tagjainak az OEPalapokból való költése feltérképezése céljából; közös prevenciós programok kidolgozása és kommunikációja) 1.8. A munkáltatói befizetésre vonatkozó adókedvezmény a nyugdíjpénztárival azonos kezelésének elérése 1.9. Az egyéni befizetésre vonatkozó adókedvezmény prevenciós és a lekötésre vonatkozó mértékének emelése, valamint lobbizás az adójóváírás az adóév zárását követő minél hamarabb történő visszautalásáért (január vége: pénztári adatszolgáltatás, március vége: visszautalás), valamint a sporteszköz és üdülés korlátainak eltörléséért (lsd. hiteles információ a szféráról)
5.3 A Szövetség által 2006. szeptemberben szervezett „Az öngondoskodás szerepe az egészségügyi reformban” c. konferenciáról Szakemberként és egyszerű állampolgárként is bizonyosan lehetünk abban, hogy a következő hónapokban sokat hallunk majd az egészségügyi reformról. Az Egészségügyi Kormányzat a napokban bocsátotta vitára az ún. Zöld könyvet, felszólítva a közvéleményt véleményalkotásra abból a célból, hogy a reform a legjobb szakmai alapokra épülve a betegek – és egészséges emberek – érdekeit a legjobban szolgálja. A Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége áttekintette az irományt, és már készíti javaslatait az anyaghoz. Őszinte meggyőződésünk, hogy az önkéntes pénztárak öngondoskodásra 10
épülő, már most több tízmilliárd forint forrást felmutatni tudó szervezete enyhítheti az egészségügyben az állami szerepvállalás szűkülése okozta társadalmi feszültségeket. A célból, hogy gondolatainknak a közvélemény számára is értékelhető módon hangot adjunk, Szövetségünk úgy döntött, hogy szeptember végén „Az öngondoskodás és a magán források szerepe az egészségügyi reformban” címmel konferenciát tart. A konferencia első részének középpontjában - megvizsgálva az öngondoskodás és a magán források bevonásának lehetőségét - a szakértői műhelyek (Tárki, GfK, CEMI, Ernst&Young) által megálmodott optimális egészségügyi reform áll. A 15 perces előadások zárásaként Dr. Bokros Lajos, a CEU professzora értékeli a helyzetet, és reményeink szerint dr. Molnár Lajos egészségügyi miniszter is elfogadja felkérésünket. A konferencia délutáni programjában pedig a reformjavaslatok gyakorlati megvalósíthatóságát minősítő, az egészségügy gyakorló szaktekintélyeinek kerekasztal-beszélgetése szerepel. A kerekasztal résztvevőit a konferencia nagy gonddal válogatta: az egészségügyi kormányzatot dr. Kökény Mihály (a Parlament Egészségügyi Bizottságának elnöke), Szikszainé dr. Bérces Anna (a Pénzügyminisztérium Társadalmi Közkiadási Főosztályának vezetője), valamint Dr. Kóti Tamás (OEP) képviseli. Mint ismeretes, az öngondoskodásra épülő egészségpénztárak jelenleg már több mint félmillió család egészségügyi szolgáltatásait szervezik, évente az OEP kiadásainak 1,5%-nak megfelelő 30 milliárd forint többletforrást juttatva az egészségügybe Az itt felhalmozott 40 milliárd forint megtakarítás a tagok több mint egy évre elegendő finanszírozási tartalékának felel meg, segítve a közeljövőben induló egészségügyi reformot. A konferenciát 2006. szeptember 26-án a CEU Konferencia Központban (1106 Budapest, Kerepesi u. 87.) rendezzük, száz fő részvételére számítunk. A konferencia részvételi díját 20 ezer Ft + 0% ÁFA összegben határoztuk meg, de amennyiben a résztvevő valamely egészségpénztárban tag, annak szolgáltatója, vagy bemutatja bármilyen kötődését a szférához, a 20 ezer Ft helyett 15 ezer Ft. + 0% ÁFA összeget fizet. A rendezvény bevétele a Szövetséget illeti, esetleges nyereségét további kutatásokra, konferenciák rendezésére fordítjuk. Vállalkozásunk egyedülálló, hiszen a magyar egészségügyet független szakmai műhelyként értékeljük, támaszkodva az önkéntes egészségpénztári szféra közel tíz éves működési tapasztalataira.
5.4 Szövetség adatok és elérhetőség Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége székhely: H-1081 Budapest, Kiss József u. 8. bírósági végzés száma: 11.Pk.60.141/2006/2. adószám: 18190711-1-42 dr. Lukács Marianna, elnök Telefon: 06-1-210-9770, Fax: 06-1-210-9778, E-mail:
[email protected] dr. Busa Klára, alelnök Telefon: 06-1- 464-1790, Fax: 06-1- 463-4604, E-mail:
[email protected] Bauer Éva, alelnök Telefon: 06-1- 452-3519, Fax: 06-1- 452-3570, E-mail:
[email protected]
11
