1 The Eleventh and Twelfth Centuries

Notes Introduction ⬙ 1 Werboczy’s contention with regard to the rewards due to scholars was not just wishful thinking, for Sigismund had previously conceded that inter legum tractatores digne meruit collocari: ZsO, ii/2, no 5962. 2 Tripartitum, I: 5–6. 3 Tripartitum, I: 10; I: 14; I: 22. 4 Ibid., I: 3. 5 With reference to Tripartitum I: 3–4, in which the doctrine of the Holy Crown is most keenly expressed, Lászlo Péter writes, ‘This passage appears to imply a corporate concept of the Crown – as one that embraced the ⬙ King and the nobles. However, the context in which Werboczi put forward the thesis was quite clearly not that of political rights but the system of land donation and that of the nobles’ privileges. His intention was to state that all nobles, the poor and the wealthy alike, enjoyed exactly the same rights over their landed property because all land was in theory the effluence of royal grace, in other words held of the Holy Crown’, Lászlo Péter, The Antecedents of the 19th Century Hungarian State Concept: A Historical Analysis. The Background and Creation of the Doctrine of the Holy Crown, unpublished Oxford DPhil thesis, 1965, p. 14. Professor Péter has recently reminded me that, of the more than a hundred occa⬙ sions upon which Werboczy uses the concept of the crown, only one may be understood as signifying a corporation of the realm, the remainder being simply abstractions of royal majesty. 6 In fact, in the thirteenth and fourteenth centuries, property was frequently redonated under new terms rather than awarded as a completely new gift. 7 Tripartitum, I: 9. 8 See thus Fred Cheyette in Speculum, 71, 1996, pp. 998–1006. ⬙ és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, no 9 György Bónis, Hubériség date. Bónis always claimed that this work was published in 1948. It could not have been. It was most probably published in Transylvania in 1944, a fact which Bónis later sought to conceal. The volume has an extensive French résumé. 10 Otto Hintze, ‘Typologie der ständischen Verfassung des Abendlandes’, in Hintze, Staat und Verfassung. Gesammelte Abhandlungen zur allgemeinen Verfassungsgeschichte, (ed.) Gerhard Oestreich, Göttingen, 1970, pp. 120–39 (135–36); thus also, Jean Sedlar, East Central Europe in the Middle Ages, Seattle and London, 1994, pp. 71–3; Philip Longworth, The Making of Eastern Europe: From Prehistory to Postcommunism, 2nd edition, Basingstoke and London, 1997, p. 282. 11 Heinrich Mitteis, The State in the Middle Ages: A Comparative Constitutional History of Feudal Europe, (trans.) H.F. Orton, Amsterdam, Oxford and New

183

184 Notes

12 13 14

15 16 17 18

19 20 21 22 23

24 25 26 27 28

29 30

York, 1975, pp. 319–20, 39. The first German-language version of this important work was published in 1940. Perry Anderson, Lineages of the Absolutist State, London and New York, 1979, p. 223. ⬙ Jeno⬙ Szucs, ‘The Three Historical Regions of Europe’, Acta Historica (Budapest), 29, 1983, pp. 131–84. István Bibó, Democracy, Revolution, Self-determination: Selected Writings, (ed.) Károly Nagy, Boulder and New York, 1991, p. 36. The original text as given in A kelet-európai kisállamok nyomorúsága (Budapest, 1946, and many subse⬙ quent editions) reads ‘a demokráciai el oiskola’. Bibó’s claim recalls an old East European joke as related by Katherine Verdery: antique despot, summoned from his palace to confront a slave rebellion, espies posters proclaiming ‘Feudalism – the bright new future of mankind’! ⬙ Szucs, ‘The Three Historical Regions’, pp. 142–3, 153–4. Anderson, Lineages of the Absolutist State, p. 226. George Schöpflin, Politics in Eastern Europe, London and Cambridge, MA, 1993, p. 11. Lászlo Péter, ‘Miért éppen az Elbánál hasadt szét Európa?’ in (ed.) Béla Pomogáts, Párbeszéd Magyarországgal. Nyugat-európai és tengerentúli magyar tanulmányok, Budapest, 1991, pp. 225–52 (228–9, 235). Péter’s essay was first published in 1980. Susan Reynolds, Fiefs and Vassals: The Medieval Evidence Reinterpreted, Oxford, 1994, p. 478. Reynolds, Fiefs and Vassals, pp. 67–74, 474; Georges Duby, La société aux XIe et XIIe siécles dans la région Mâconnaise, Paris, 1953, pp. 553–5, 559. Reynolds, Fiefs and Vassals, p. 479. ⬙ Szucs, The Three Historical Regions’, pp. 153–4. Lexikon des Mittelalters, ii, Munich and Zurich, 1983, pp. 18–19; Pál Engel, Gyula Kristó and András Kubinyi, Magyarország története 1301–1526, Budapest, 1998, p. 379; M.M. Fryde’s oft-cited population figures for Eastern Europe, given in J.C. Russell, Late Ancient and Medieval Population, Philadelphia, 1958, p. 148, should be treated with caution. Norman Davies, God’s Playground: A History of Poland, 2 vols, Oxford, 1981, i, p. 115. ⬙ ‘Theoretical Elements in Master Simon of Kéza’s Gesta Jeno⬙ Szucs, Hungarorum (1282–85)’, Études Historiques Hongroises, 1975, pp. 243–7. For Scotland, see Lexikon, p. 45. Journal of the Society of Archivists, 11, 1990, pp. 102–3. The exceptions, as far as medieval Hungary is concerned, are German legal texts and charters composed in the principal cities and in parts of Transylvania. Croatia also had a vernacular legal tradition, as surviving charters composed in Slavonic in Glagolitic script attest. Elemér Mályusz, ‘1526 elo⬙tti okleveleink forrásértéke’, Történelmi Szemle, 10, 1967, pp. 416–29 (417). In the Middle Ages, Croatia consisted only of the Dalmatian littoral and its immediate hinterland, and had its capital at Knin. Slavonia, which included both the Zagreb region and much of the territory between the Drava and Sava rivers, had its own administration.

Notes 185

1

The Eleventh and Twelfth Centuries

1 There are two excellent English-language accounts of the Hungarian invasion: C.A. Macartney, The Magyars in the Ninth Century, Cambridge, 1930, and Gyula Kristó, Hungarian History in the Ninth Century, Szeged, 1996. Both of these largely rely on the written histories of the period. Topography, nomenclature and archaeological evidence can, however, if read one way, be taken to indicate that the Hungarian invasion was preceded by a slow process of infiltration stretching back to the seventh century. 2 Some Hungarian historians are currently keen to present the ninthcentury Hungarians as a homogeneous people. Burial customs and finds, linguistic evidence and skull-types suggest otherwise: see in particular the account of the Szentes Borbastanya cemetery in Pál Lipták, Avars and Ancient Hungarians, Budapest, 1983, pp. 133–5. 3 Zsolt Bernert, ‘Palaeodemográfiai adatok a Kereki-Homokbánya temeto⬙ ⬙ népessegérol’, in (eds) György Pálfi, L. Gyula Farkas, Erika Molnár, Honfoglaló magyarság – Árpád-kori magyarság. Antropológia. Régészet. Történelem, Szeged, 1996, pp. 179–88 (183). 4 About 300 words of Turkic origin remain in modern Hungarian: Antal Bartha, Hungarian Society in the 9th and 10th Centuries, Budapest, 1975, p. 49. 5 Iván Bertényi, Kis magyar cimertan, Budapest, 1983, pp. 66–7, 70. The lion was not the totem of the Árpáds as is sometimes maintained. In accordance with the maxim, ‘he who has no device, carries the lion’, its use by the Árpáds signifies instead the lack of alternative ancestral bearings available to the house: see Bertényi, op. cit., p. 74. One possible totemic emblem is the griffin borne by the Tomaj family, which was of Pecheneg descent: József Csoma, A magyar nemzetségi czimerek, Budapest, 1904, pp. 165–6; for the turul bird, see Tibor Kardos, Középkori kultúra, középkori költészet. A magyar irodalom keletkezése, Budapest, no date, p. 22. 6 The Hungarian Illuminated Chronicle. Chronica de Gestis Hungarorum, (ed.) Dezso⬙ Dercsényi, Budapest, 1969, p. 98 (Ch. 26). 7 Thus, with respect to the supposed tribal leaders of the conquest, Ond and ⬙ and their descendants, the Baár-Kalán and Csák families, see János Elod, Karácsonyi, A magyar nemzetségek a xiv. század közepéig, 3 vols, Budapest, 1900–1, i, pp. 141, 291–2. 8 Árpád-kori történeti földrajz, i, pp. 42, 836. Few historians agree, however, on which families may be held to originate from tenth-century chieftains. At one extreme we have László Erdélyi, A magyar lovagkor nemzetségei 1200–1408, Budapest, 1932, who alleges 17 houses which reach back to the ninth and early tenth centuries, as well as one of Hunnic descent! On the other hand, János Karácsonyi, op.cit., is generally dismissive of all later claims to antiquity. 9 Péter Váczy, ‘A királyság központi szervezete Szent István korában’, Szent István Emlékkönyv, (ed.) Jusztinián Serédi, 3 vols, Budapest, 1938, ii, pp. 33–69 (38). 10 Gyula Kristó, A xi. századi hercegség története Magyarországon, Budapest, 1974, p. 53. ⬙ 11 György Györffy, István király és muve, Budapest, 1977, p. 103.

186 Notes 12 Gyula Kristó, A xi. századi hercegség, pp. 70–1. 13 Embers were used in divination: M. Hoppál, ‘Traces of Shamanism in Hungarian Folk Beliefs’, in (ed.) M. Hoppál, Shamanism in Eurasia, Göttingen, pp. 430–49 (438–9); the continuity of shamanistic ritual in the modern period has recently been questioned by Éva Pócs, Between the Living and the Dead: A Perspective on Witches and Seers in the Early Modern Age, Budapest, 1999, pp. 14–16. 14 Péter Hajdú, ‘Stilistisch motivierte und Gattungsbedingte Änderungen in den uralischen Sprachen’, Congressus Quintus Internationalis FennoUgristorum Turku 20.–27. VIII 1980, vol i, (ed.) Osmo Ikola, Turku, 1980, pp. 57–85; see also Mircea Eliade, Shamanism: Archaic Techniques of Ecstasy, Princeton, 1964, pp. 96–9. I would like to thank Dr Daniel Abondolo for drawing my attention to this signal curiosity. ⬙ neveink 1400-ig, Budapest, 1952, pp. 60–2. 15 Jolán Berrár, Noi ⬙ 16 On the apostolic title, see György Györffy, István király és m uve, Budapest, 1977, p. 190; János Karácsonyi, Szent István király oklevelei és a Szilveszter Bulla, Budapest, 1891, pp. 178–216. St Stephen’s apostolic reputation was well established by the mid-eleventh century. 17 György Bónis, ‘Szent István törvényeinek önállósága’, Századok, 72, 1938, pp. 433–87 (441–2). 18 Monika Jánosi, Törvényalkotás a korai Árpád-korban, Szeged, 1996, pp. 67–96. 19 Péter von Váczy, Die erste Epoche des ungarischen Königtums, Pécs, 1935, p. 26; thus, ‘mortis multis inultis’, Blágay család oklevéltára, p. lv; J.M. Wallace-Hadrill, The Long-Haired Kings, Toronto, Buffalo and London, 1982, pp. 122–3. 20 DRMH, i, pp. 3, 8, 80 (Stephen I: 2, 33). 21 Bónis, ‘Szent István törvényeinek önállósága’, pp. 457–8. 22 The Deeds of Frederick Barbarossa by Otto of Freising and his Continuator, Rahewin, (ed.) and (trans.) C.C. Mierow, New York, 1966, pp. 66–7 (Book i, Ch. 32). Otto’s description is, most probably, a twelfth-century trope. 23 Ferenc Eckhart, A szentkorona-eszme története, Budapest, 1941, pp. 35–6. 24 Estimates of landownership before the thirteenth century are almost entirely speculative. Kristó reckons that, in the twelfth century, the largest landowners held between 1 per cent and 15 per cent of the kingdom’s terri⬙ tory, and the church 10 per cent: Magyarország története. Az elozmények és magyar történet 1242-ig, (ed.) Antal Bartha, 2 vols, 2nd edition, Budapest, ⬙ Magyar történet, 5 1987, i, pp. 1034–5. Bálint Hóman and Gyula Szekf u’s vols, 3rd edition, Budapest, 1935–6, i, opposite p. 208, ambitiously maps the royal domain in the reign of St Stephen. 25 See below, p. 172. ⬙ 26 Henrik Marczali, A magyar történet kútfoinek kézikönyve, Budapest, 1901, ⬙ pp. 63–6; György Bónis, Hubériség és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, undated, pp. 100–1. 27 Péter Váczy, ‘A királyi serviensek és a patrimoniális királyság, Századok, 61–2, 1927–8, pp. 243–90, 351–414 (281). ⬙ 28 Bónis, Hubériség és rendiség, p. 76; see also Blágay család oklevéltára, pp. 63–4. ⬙ 29 Györffy, István király és muve, p. 246; DRMH, i, pp. 18, 87 (Ladislas III: 2). 30 Marczali, A magyar történet, pp. 129–30.

Notes 187 31 DRMH, i, p. 27 (Koloman, 15); The Deeds of Frederick Barbarossa, p. 66; The Hungarian Illuminated Chronicle, p. 117 (Ch. 96). 32 Alice Mezey, Ják – Szent György templom, 1999, pp. 2–3. 33 III. Béla emlékezete, (eds) Gyula Kristó, Ferenc Makk, Erno⬙ Marosi, Budapest, 1971, p. 85. 34 Váczy, Erste Epoche des ungarischen Königtums, p. 40. 35 Diplomata Hungariae Antiquissima, p. 152. 36 Gusztáv Heckenast, Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban, Budapest, 1970, p. 73. 37 Attila Zsoldos, ‘Visegrád vármegye és utódai’, Történelmi Szemle, 40, 1998, pp. 1–32. 38 The point is well made by Gyula Pauler, ‘Szent István alkotmánya’, Századok, 13, 1879, pp. 1–30, 101–25 (103–04) 39 For this and much of what follows, see Gyula Kristó, A vármegyék kialakulása, Budapest, 1988, especially pp. 144–6. 40 Gusztáv Heckenast, Fejedelmi (királyi) szolgálónépek, pp. 52–68; (ed.) Érvin Liptai, Magyarország hadtörténete, 2 vols, Budapest, 1984, i, p. 31; Christian Lübke, Arbeit und Wirtschaft im östlichen Osteuropa, Stuttgart, 1991. 41 Of course, it might equally be the other way round – that the offices of the royal court imitated those already in use in ecclesiastical households: Bónis, ⬙ Hubériség es rendiség a középkori magyar jogban, p. 182. 42 Ilona Bolla, ‘A közszabadság a xi.–xii. században (A liber és libertas fogalom az Árpád-korban)’, Történelmi Szemle, 1973, pp. 1–29 (7). 43 DRMH, i, p. 6 (Stephen I, 23–5). 44 ‘servum vel servientem … qui domino suo sine ipsius voluntate alienari non potest’: DRMH, i, p. 66 (Synod of Esztergom: 69); grants of freedom were thus commonly associated with right of movement: PRT, i, pp. 598, 602. 45 DRMH, i, pp. 35–6 (1222: 14, 19); the property of one castle-warrior, confiscated on account of treason in 1198, thus amounted to 13 mansiones (generally, mansio = aratrum = circa 35 hectares): RR, i, no 172. In the thirteenth century, we have knowledge of 12 castle-warriors in Ung county owning altogether 150 aratra: see Attila Zsoldos, ‘Iobagio Castri Possessionem Habens. A várjobbágyi jogállás anyagi hátterének kérdései’, Századok, 128, 1994, pp. 254–72 (255–7). 46 A Váradi Regestrum, (ed.) Kandra Kabos, Budapest, 1898, pp. 114, 270–2, 296, 486. 47 Lászlo Erdélyi, ‘Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései, i’, Történeti Szemle, 3, 1914, pp. 517–61 (556–8). 48 Martyn Rady, Medieval Buda: A Study of Municipal Government and Jurisdiction in the Kingdom of Hungary, Boulder and New York, 1985, pp. 14–15. 49 For this and much of what follows, see László Erdélyi, ‘Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései, iv’, Történeti Szemle, 4, 1915, pp. 334–52 (344–5). 50 AUO, v, p. 515. The very full records from thirteenth and early fourteenthcentury Slavonia, which preserved several older Hungarian institutions, are in this respect suggestive: Alsó-Szlavóniai okmánytár (Dubicz, Orbász, Szana) 1244–1710, (eds) Lajos Thallóczy, Sándor Horváth, Budapest, 1912, pp. 18–19; Smiˇciklas, vi, pp. 25–8, 198–9, 242–3; ibid., x, pp. 283–4.

188 Notes 51 A Váradi Regestrum, pp. 270–2, 296, 304-6, 372, 426, 442; ZimmermannWerner, i, pp. 7–9; RR, i, no. 108. 52 Smicˇ iklas, iv, pp. 597, 613–15; ibid., v, pp. 67–8, 602–3; Blágay család oklevéltára, pp. 18–20. 53 Hansgerd Göckenjan, Hilfsvölker und Grenzwächter im mittelalterlichen Ungarn, Wiesbaden, 1972, pp. 230–2; Zoltán Körde, ‘A magyarországi ⬙ az Árpád-korban, Acta Historica (Szeged), 90, 1990, pp. 3–21 besenyok (16–19); the text of the 1279 Cuman privilege is given in DRMH, i, pp. 69–72. 54 Károly Tagányi, ‘A földközösség története Magyarországon’, Magyar Gazdágtörténelmi Szemle, 1, 1894, pp. 199–238 (223–9). 55 Eszter Waldapfel, ‘Nemesi birtokjogunk kialakulása a középkorban’, Századok, 65, 1931, pp. 136–67, 259–72 (137). 56 László Erdélyi, A magyar lovagkor nemzetségei 1200–1408, Budapest, 1932, pp. 8, 20. ⬙ 57 Fügedi, Ispánok, bárók, kiskirályok. A középkori magyar arisztocrácia fejlodése, Budapest, 1986, pp. 12–13. 58 Ibid., p. 79; a possible earlier reference is to Zeri Nana de genere Kalán, Bishop of Pécs 1183–1218. The document is, however, undated: see Mór Wertner, A magyar nemzetségek a xiv. század közepéig, 2 vols, Temesvár, 1891–92, i, p. 81. 59 Blágay család oklevéltára, pp. xlvi–xlviii. 60 Karácsonyi, A magyar nemzetségek a xiv. század közepéig, ii, pp. 109–11. 61 The text, as reported by Thomas of Spalato, is given in Joannes Kukuljevi´c, Jura Regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae, 2 vols, Zagreb, 1862, i, pp. 24–5; Damir Karbi´c, ‘Defining the Position of Croatia during the Restoration of Royal Power ⬙ … The Man of 1345–1361: An Outline’, in (eds) Balázs Nagy and Marcell Sebok, Many Devices who Wandered Full Many Ways … Festschrift in Honor of János M. Bak, New York and Budapest, 1999, pp. 520–6 (523). 62 Fügedi, Ispánok, bárók, kiskirályok, p. 116. ⬙ 63 Péter Váczy, ‘A hubériség szerepe Szent István királyságában’, Századok, 66, 1932, pp. 369–92 (374). 64 DRMH, i, pp. 2, 80 (Stephen I, 1). The text follows verbatim, however, canon 6 of the 847 Synod of Mainz and may have been inserted in the lawcode after Stephen’s death. 65 DRMH, i, pp. 3, 6, 9 (Stephen I, 6, 26; ibid., II, 2). 66 For this and what follows, see DRMH, i, p. 27 (Koloman, 20); Eszter Waldapfel, ‘Nemesi birtokjogunk kialakulása a középkorban’, Századok, 65, 1931, pp. 143–4 67 As with iobagiones/liberi Sancti Regis, reference to St Stephen was a shorthand which meant from time immemorial. 68 DRMH, i, pp. 34, 42, 43, (1222: 4; 1267: 6, 9) 69 Perry Anderson, Passages from Antiquity to Feudalism, London, 1974, p. 232.

2

Origins of the Hungarian Nobility

1 DRMH, i, pp. 14, 18, 21 (Ladislas II: 11; ibid., III: 2; ibid., III: 12). 2 Diplomata Hungariae Antiquissima, p. 423 (dated 1124–31).

Notes 189 3 Erik Fügedi, Ispánok, bárók, kiskirályok. A középkori magyar arisztokrácia ⬙ ⬙ fejlodése, Budapest, 1986, p. 53; Bónis, Hubériség és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, no date, pp. 124–32. 4 Gyula Kristó, ‘Keán, Szent István király ellenfele’, Acta Historica (Szeged), 98, ⬙ az Árpád1993, pp. 15–28; Zoltán Körde, ‘A magyarországi besenyok korban’, Acta Historica (Szeged), 90, 1990, pp. 3–21 (4–5). DNA tests suggest a substantial Slavonic admixture in even the oldest Hungarian families: see Kálmán Magyar’s essay, ‘Who is the Hungarian? What is the Hungarian?’, in (ed.) K. Magyar, A honfoglalás- és az Árpád-kor régészeti emlékei …, Kaposvár, 1993, pp. 167–73. 5 Diplomata Hungariae Antiquissima, p. 277 (the otherwise incomprehensible charter of Nezdinus, dated 1090–93). ⬙ ⬙ 6 Kornél Bakay, Castrum Kwszug. A koszegi felsovár és a milléniumi kilátó, ⬙ Koszeg, 1996, pp. 69–109; Erik Fügedi, Vár és társadalom a 13–14. századi Magyarországon, Budapest, 1977, pp. 147, 156; for other possible examples, see Erik Fügedi, Castle and Society in Medieval Hungary (1000–1437), Budapest, 1986, p. 48. 7 Eszter Waldapfel, ‘Nemesi birtokjogunk kialakulása a középkorban’, Századok, 65, 1931, pp. 136–67, 259–72 (137). 8 Mon. Strig., i, p. 324. 9 Janos Karácsonyi, A magyar nemzetségek a xiv. század közepéig, 3 vols, Budapest, 1900-1, i, p. 143. 10 Blágay család oklevéltára, pp. lxxvi, lxxxiv–v. 11 Erik Fügedi, ‘Some Characteristics of the Medieval Hungarian Noble Family’, Journal of Family History, 7, 1982, pp. 27–39 (28). 12 Martyn Rady, ‘Erik Fügedi and the Elefánthy kindred’, Slavonic and East European Review, 77, 1999, pp. 295–308 (300–1). 13 Magyarország története. Az elo⬙zmények és magyar történet 1242-ig, (ed.) Antal Bartha, 2 vols, 2nd edition, Budapest, 1987, ii, p. 1036. 14 (ed.) Béla Köpeczi, Erdély története, 3 vols, Budapest, 1986, i, p. 288. 15 Gyula Kristó, A vármegyék kialakulása Magyarországon, Budapest, 1988, pp. 170–2. 16 Kristó, A vármegyék kialakulása Magyarországon, pp. 156–7; Árpád-kori történeti földrajz, iii, p. 396. 17 Gyula Kristó, A feudális széttagolódás Magyarországon, Budapest, 1979, pp. 150–9; József Holub, Zala megye története a középkorban, Zala, 1929, p. 95; the earliest such grant is circa 1156: RR, i, no 85. 18 RR, i, no 154: although the existing text of the Modrus donation is interpo⬙ lated, its substance may be regarded as authentic; Frigyes Pesty, Az elt unt régi vármegyék, 2 vols, Budapest, 1880, ii, pp. 225–9; Gyula Kristó, A feudális széttagolódás, pp. 153–5. ⬙ 19 Imre Hajnik, Az örökös foispánság a magyar alkotmánytörténetben, Budapest, 1888, pp. 3–5. 20 James Ross Sweeney, ‘The Decretal Intellecto and the Hungarian Golden Bull of 1222’, Album Elemér Mályusz, Brussels, 1976, pp. 88–97 (94–5). 21 Elemér Mályusz, ‘A magyar köznemesség kialakulása’, Századok, 76, 1942, pp. 273–305, 407–34 (284–5). 22 Ilona Bolla, ‘A közszabadság a xi-xii században (A liber és libertas fogalam az Árpád-korban’, Történelmi Szemle, 16, 1973, pp. 1–29 (16, 23).

190 Notes

41 42 43 44 45 46

⬙ Jeno⬙ Szucs, Az utolsó Árpádok, Budapest, 1993, p. 106. Mon. Strig., i, p. 316. ⬙ Szucs, Az utolsó Árpádok, p. 107. ⬙ Bónis, Hubériség és rendiség a középkori magyar jogban, pp. 83, 87. Blágay család oklevéltára, pp. xxi, liii–iv, lxxxvii, xcix, c, cv, cviii, 7–8, 18–20, ⬙ Budapest, 53–4; Lajos Thallóczy, Tanulmányok a bosnyák bánság kezdetérol, 1905, p. 55. ⬙ Jeno⬙ Sz ucs, ‘A 1267. évi dekrétum és háttere. Szempontok a köznemesség kialakulásához, Mályusz Elemér Emlékkönyv, 1984, pp. 341–94 (384–5). RR, i, no 104. For this and much of what follows, see Péter Váczy, ‘A királyi serviensek és a patrimoniális királyság’, Századok, 61–2, 1927–8, pp. 242–90, 351–414. For reasons completely unknown to me, there are no references to servientes in the early thirteenth-century Várad Register. Zimmermann-Werner, i, p. 7. ⬙ Sz ucs, Az utolsó Árpádok, p. 16; Ágnes Kurcz, ‘Arenga und Narratio ungarischer Urkunden des 13. Jahrhunderts’, Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung, 70, 1962, pp. 323–54 (338–41). Mályusz, ‘A magyar köznemesség kialakulása’, p. 297. ⬙ a xiii. században. Kézai Péter Váczy, ‘A népfelség elvének magyar hirdetoje Simon mester’, Karolyi Árpád Emlaékkönyv, Budapest, 1933, pp 546–63. Kézai’s chronicle is now available in an English translation: Simonis de Kéza, Gesta Hungarorum. Simon of Kéza, the Deeds of the Hungarians, edited and ⬙ translated by László Veszprémy, Frank Schaer, with a study by Jeno⬙ Sz ucs, Budapest and New York, 1999; Tripartitum, I: 3. ⬙ ⬙ Szucs, Az utolsó Árpádok, p.100; Szucs, ‘A 1267. évi dekrétum’, pp. 341–5. Mályusz, ‘A magyar köznemesség kialakulása’, pp. 411–12. DRMH, i, p. 44 (1290: 3). Smiˇciklas, iii, pp. 375–6. L. Bernát Kumorovitz, A magyar pecséthasználat története a középkorban, Budapest, 1993 (first published, 1944), pp. 64–5. PRT, i, p. 757. ⬙ Szucs, Az utolsó Árpádok, pp. 62–3. ⬙ Szucs, ‘ A 1267. évi dekrétum’, pp. 379–80. ⬙ Szucs, Az utolsó Árpádok, p. 132. ⬙ Szucs, ‘A 1267. évi dekrétum’, p. 360. Elemér Mályusz, Turóc megye kialakulása, Budapest, 1922, pp. 144–6.

3

Territorial Lordship

23 24 25 26 27

28 29 30 31 32 33

34 35

36 37 38 39 40

1 Gyula Kristó, A feudális széttagolódás Magyarországon, Budapest, 1979, p. 145. 2 Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 45–56; János Karácsonyi, A magyar nemzetségek a xiv. század közepéig, 3 vols, Budapest, 1900–1, i, pp. 361–71. 3 Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 41–4, 90–9, 142–3, 178–80. 4 AO, iv, pp. 333–4. 5 Oklevelek Temesvármegye, i, p. 40, 430. 6 Ibid., i, pp. 107, 114–15, 135.

Notes 191 7 Erik Fügedi, The Elefánthy: The Hungarian Nobleman and his Kindred, Budapest, 1998, pp. 38–40. 8 Pál Engel, ‘Birtok- és családtörténet (Kisérlet egy 14. századi rekonstrukcióra)’, in (ed.) Ferenc Glatz, Európa vonzásában. Emlékkonyv Kosáry Domokos 80. születésnapjára, Budapest, 1993, pp. 23–36 (24). 9 To my knowledge, little research has been done on this. Marija Karbi´c in a most interesting essay on ‘Property and family in the nobilis communitas Campi Zagrabiensis’ indicates generational replacement at 20–25 years (forthcoming, [ed.] J.M. Bak, Nobility in Medieval Central Europe); for a later period see Erik Fügedi, A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása, Budapest, 1970, pp. 81, 208 (with English-language summary). 10 Károly Tagányi, ‘A földközösség története Magyarországon’, Magyar Gazdasagtörténelmi Szemle, 1, 1894, pp. 199–238 (203, 223–6, 232). 11 Smiˇciklas, ix, pp. 316–17; see also, A Váradi Regestrum, (ed.) Kabos Kandra, Budapest, 1898, pp. 108–10. 12 István Szabó, A középkori magyar falu, Budapest, 1969, pp. 73–4. 13 The earliest example of such sabotage is from 1133: Smiˇciklas, ii, pp. 40–1. 14 Oklevelek Temesvármegye, i, p. 558–9. 15 Smiˇciklas, iii, p. 10. 16 Krassó vármegye története, iii, pp. 90, 113, 134; Alsó-Szlavóniai okmánytár (Dubicza, Orbász és Szana vármegyék) 1244–1710, (eds) Lajos Thallóczy, Sándor Horváth, Budapest, 1912, p. 172; Smiˇciklas, x, p. 120. 17 Dl. 3270; Oklevelek Temesvármegye, i, p. 462; on the baluanku, see AUO, viii, pp. 10, 174; ibid., xi, p. 547; Diplomata Hungariae Antiquissima, p. 380. 18 Szabó, A középkori magyar falu, pp. 110–20. 19 AUO, i, 116, 118. 20 Fügedi, The Elefánthy, p. 30. 21 Szabó, A középkori magyar falu, p. 19. 22 Oklevéltárl a Gróf Csáky család történetéhez 1229–1499, (ed.) László Bártfai Szabó, Budapest, 1919, pp. 10–11. 23 Ferenc Maksay, ‘A sok nemes országa’, Mályusz Elemér Emlékkonyv, Budapest, 1984, pp. 277–96 (287–92). 24 Kristó, A feudális széttagolódás Magyarországon, pp. 146–7, 186. 25 Ibid., pp. 144–59. 26 Gyula Kristó, Csák Máté tartományúri hatalma, Budapest, 1973, pp. 158–9; Lexikon, pp. 41–2, 446–7 (entries by István Draskóczy and Gyula Kristó). 27 Erik Fügedi, Castle and Society in Medieval Hungary (1000–1437), Budapest, 1986, pp. 53–4. 28 Ibid., p. 72. 29 Ibid., p. 75; Árpád-kori történeti földrajz, i, p. 638. 30 A Frangepán család oklevéltára, (eds) Lajos Thallóczy, Samu Barabás, Budapest, 1910, pp. 188, 201, 251; Vladimir Ma ˇzurani´c, Prinosi za Hrvatski Pravno-Povjestni rjeˇcnik, v, Zagreb, 1914, p. 682. 31 Gyula Kristó, A rozgonyi csata, Budapest, 1978, pp. 92–4. 32 Gyula Kristó, Csák Máté tartományúri uradalom, pp. 201–2; Erik Fügedi, Vár és társadalom a 13–14. századi Magyarországon, Budapest, 1977, pp. 134, 143–4. 33 Fügedi, Castle and Society, p. 99. ⬙ 34 For what follows, see Jeno⬙ Szucs, Az utolsó Árpádok, Budapest, 1993, p. 109; Árpád-kori történeti földrajz, i, pp. 579–676, especially pp. 579–82.

192 Notes 35 36 37 38 39

40 41 42 43

44 45 46 47 48

49 50 51

52 53 54

55

56 57 58 59 60

Karácsonyi, A magyar nemzetségek a xiv. század közepéig, ii, pp. 9, 91. DRMH, i, pp. 27, 30 (Koloman: 22, 50–5). Ibid., i, pp. 14, 21 (Ladislas II: 11; ibid., III: 12). Ibid., i, p. 30 (Koloman: 51). For the Freiung in general, see Otto Brunner, Land and Lordship: Structures of Governance in Medieval Austria, translated and with an introduction by Howard Kaminsky and James Van Horn Melton, Philadelphia, 1992, p. 211–13. Diplomata Hungariae Antiquissima, pp. 267–8 (Somogyvár, 1091). Péter Váczy, ‘Immunitas és Jurisdictio’, A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve, 1, 1931, pp. 13–40 (14–16). Diplomata Hungariae Antiquissima, p. 301. DRMH, i, p. 21 (Ladislas III: 12); Váczy, ‘Immunitas és Jurisdictio’, pp. 21–8; Antal Bartal, Glossarium mediae et infimae latinitatis Regni Hungariae, 1901, p. 353 (noted in DRMH, i, p. 88). Váczy, ‘Immunitas és Jurisdictio’, p. 33; Biograd is sometimes referred to in Hungarian literature as Dalmátfehérvár. Ambrus Pleidell, ‘Egyházi és világi immunitas’, A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve, 4, 1934, pp. 42–55 (45). Diplomata Hungariae Antiquissima, pp. 40, 119. DRMH, i, p. 49 (1290: 9); PRT, ii, p. 582. Martyn Rady, ‘The German Settlement in Central and Eastern Europe in the High Middle Ages’, (eds) Robert Bartlett, Karen Schönwalder, The German Lands and Eastern Europe: Essays on the History of their Social, Cultural and Political Relations, Basingstoke, London and New York, 1999, pp. 11–47 (39–40). Váczy, ‘Immunitas és Jurisdictio’, pp. 26–7. DRMH, i, p. 35 (1222: 5). DRMH, ii, pp. 6, 12 (1328; 1351: 18); in the early fifteenth century, a new attempt was made to restrict landowners’ judicial authority to lesser crimes: ZsO, ii/2, nos 6934, 7735. Szabó, A középkori magyar falu, pp. 91–4. ⬙ For this and what follows, see György Bónis, Hubériség és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, no date, pp. 445–7. Ibid., pp. 445–6; but the presumption of nobility with landownership may ⬙ be yet earlier, see Jeno⬙ Szucs, ‘A 1267. évi dekrétum és háttere. Szempontok a köznemesség kialakulásához’, Mályusz Elemér Emlékkonyv, 1984, pp. 341–94 (355, 360). Zala vármegye története. Oklevéltár, (eds) Imre Nagy, Dezso⬙ Véghely, Gyula Nagy, 2 vols, Budapest, 1886–90, i, pp. 430–1; Sopron vármegye története. Oklevéltár, (ed.) Imre Nagy, 2 vols, Budapest, 1889–91, i, pp. 164–5. DRMH, i, p. 45 (1290: 6). Magyar Történelmi Tár, 2, 1856, p. 200. DRMH, i, p. 27 (Koloman: 20). Eszter Waldapfel, ‘Nemesi birtokjogunk kialakulása a középkorban’, Századok, 65, 1931, pp. 136–67, 259–72 (152). Erik Fügedi, ‘Verba volant … Oral Culture and Literacy among the Medieval Hungarian Nobility’, (ed.) J.M. Bak, Erik Fügedi. Kings, Bishops, Nobles and Burghers in Medieval Hungary, London, 1986, Essay vi, pp. 1–25 (22).

Notes 193 61 Confiscation thus occurred on the grounds that the owners held the land sub taciturnitate et sine regia collatione: ZsO, i, nos 3098, 3378. Even estates held for a century were liable to escheat: ibid., i, no 2062; ibid., ii/2, ⬙ no 7793; see also, Gábor Gyula, A megyei intézmény alakulása és m uködése Nagy Lajos alatt, Budapest, 1908, pp. 125–6. 62 Tripartitum, I: 3–4; see back, pp. 1–2.

4

Authentication

1 V.H. Galbraith, Studies in the Public Records, 1948, p. 26, cited in M.T. Clanchy, From Memory to Written Record: England 1066–1307, 2nd edition, Oxford and Cambridge, MA, 1993, p. 4. 2 István Hajnal, L’enseignement de l’écriture aux universités médiévales, 2nd edition, Budapest, 1959, p. 20. 3 Smiˇciklas, xiii, pp. 79–83. 4 László Fejérpataky, Oklevelek II. István király korából, Budapest, 1895, p. 8. 5 DRMH, i, p. 18 (Ladislas III: 2). 6 B.L. Kumorovitz, ‘Die erste Epoche der ungarischen privatrechtlichen Schriftlichkeit im Mittelalter (xi–xii. Jahrhundert)’, Études Historiques Hongroises, 2 vols, Budapest, 1960, i, pp. 253–90 (261–8); László Fejérpataky, Kálmán király oklevelei, Budapest, 1892, pp. 3–5. 7 András Kubinyi, ‘Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a xii. század közepén’, Levéltári Közlemények, 46, 1975, pp. 60–121; Fejérpataky, Oklevelek II. István király korából, p. 34. 8 Frigyes Pesty, A perdönto⬙ bajvivások története Magyarországon, Pest, 1867, p. 128. 9 Franz Eckhart, ‘Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter’, Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband 9, 1915, pp. 395–558 (398). 10 Imre Hajnik, Okirati bizonyitás a középkori magyar perjogban, Budapest, 1886, p. 6. 11 Hajnal, L’enseignement de l’écriture, p. 198. 12 Fejérpataky, Kálmán király oklevelei, p. 43; the village in which the witness lived was often also noted: A Váradi Regestrum, edited by Kabos Kandra, Budapest, 1898, pp. 122, 124, 126, 131, etc. 13 For this and much of what follows, see Imre Hajnik, A magyar birósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt, Budapest, 1899, pp. 154–9; Eckhart, ‘Die glaubwürdigen Orte’, pp. 403–7. 14 ‘The Code of Stephan Duˇsan’, art. 56 ([ed.] Malcom Burr, Slavonic and East European Review, 28, 1949–50, pp. 198–217, 516–39 (209). 15 PRT, i, p. 591. 16 Eckhart, ‘Die glaubwürdigen Orte’, p. 399. 17 Thus the following twelfth-century inscription on a stone presently in the Budapest Historical Museum: Bela rex batizavit filium Adelehardi dedit terram cum patri suo ospide super hoc pristaldus helia comes anno vii. 18 The psychological intimidation to which the pristaldus might be subjected is evident from a verbatim fifteenth-century Croatian record: Blágay család oklevéltár, pp. 370–1.

194 Notes 19 DRMH, i, p. 40 (1231: 10). 20 Simonis de Kéza, Gesta Hungarorum. Simon of Kéza, The Deeds of the Hungarians, (ed. and trans. László Veszprémy, Frank Schaer with an intro⬙ duction by Jeno⬙ Szucs), Budapest and New York, 1999, pp. 144–5 (Chapter 69); László Fejérpataky, III. Béla oklevelei, Budapest, 1900, p. 29; see also ⬙ szóló krónikahely magJózsef Gerics, ‘Az irásbeli peticiók bevezetésérol yarázatához’, in Gerics, Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban, Budapest, 1995, pp. 240–3. 21 Tripartitum, II: 6 (12); Imre Szentpétery, Magyar oklevéltár, Budapest, 1930, p. 154. 22 RR, i, nos 23, 67, 72, 73, 74, 75, 78, 81, 82, 85, 117. 23 Hajnik, Okirati bizonyitás a középkori magyar perjogban, p. 7. 24 AO, ii, pp. 496–7. 25 Hajnik, Okirati bizonyitás a középkori magyar perjogban, pp. 8–10; Eckhart, ‘Die glaubwürdigen Orte’, pp. 427–9; Martyn Rady, Medieval Buda: A Study of Municipal Government and Jurisdiction in the Kingdom of Hungary, Boulder and New York, 1985, pp. 62–8. 26 Imre Hajnik, A királyi könyvek a vegyes házakbeli királyok korszakában, Budapest, 1879, pp. 4–8. 27 Eckhart, ‘Die glaubwürdigen Orte’, p. 484; Gyula Prokopp, ‘Az esztergomi primási levéltár xv. századi leltára’, Levéltári Közlemények, 37, 1966, pp. 112–38. 28 Diplomata Hungariae Antiquissima, p. 312; Oklevelek Temesvármegye, p. 429; Árpád-kori történeti földrajz, ii, p. 142; Sándor Horváth, ‘A liptói és turóczi registrum 1391’, Történelmi Tar, 1902, pp. 1–57, 194–230 (38–9). 29 Hajnik, Okirati bizonyitás a középkori magyar perjogban, pp. 23–4; Eckhart, ‘Die glaubwürdigen Orte’, p. 489–90; Alsó-Szlavóniai okmánytár (Dubicza, Orbász és Szana vármegyék) 1244–1710, (eds) Lajos Thallóczy, Sándor Horváth, Budapest, 1912, p. 121; chapters often used an abbreviated formula to confirm charters which they themselves had previously issued: non abrasum, non cancellatum, non vitiatum sed omni suspicione carentem, etc. 30 DRMH, i, p. 40 (1231: 10). 31 Few pristaldi thus appear in the Várad Register with the honorific title of comes. In Croatia, by contrast, pristaldi were frequently drawn from the nobility. 32 Litterae inquisitoriae issued by the chancellery thus commonly include the names of nobles who might be employed as homines regii. ⬙ Gróf Zichy-család 33 Alsó-Szlavóniai okmánytár, pp. 59–63; A zichi és vásonkeoi ⬙ ágának okmánytára, 12 vols, Pest–Budapest, 1871–1931, iii, pp. 328–31; idosb Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 395–97, 523, 553–5; Smiˇciklas, xv, pp. 309–10; Blágay család oklevéltára, pp. 197–9. 34 For this and much of what follows, see Hajnik, A magyar birósági szervezet és perjog, pp. 284–306; József Holub, Zala megye története a középkorban, Zala, 1929, 244–56. 35 E. Hurmuzaki, Documente privitóre la istoria romˇanilor, 19 vols, Bucharest, 1887–1938, i/1, p. 678. 36 See, however, three otherwise unrelated cases all dating from the 1360s: Smiˇciklas, xiii, pp. 66–7; Alsó-Szlavóniai okmánytár, pp. 60–2; Dl. 70556 (Bereg county); also, Holub, Zala megye története, p. 253. The view which

Notes 195

37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55

56 57

58

59

5

associates the per modum inquisition with the decline of county assemblies presided over by the palatine probably needs adjustment. Krassó vármegye története, iii, pp. 249–50; additional iurati might be empanelled as roving inquisitors: Smiˇciklas, xiii, pp. 70, 88. Géza Istványi, ‘A generalis congregatio’, Levéltári Közlemények, 17 and 18–19, 1939, 1940–41, pp. 50–83, 179–207 (78). PRT, iii, p. 617, noted by Eckhart, ‘Die glaubwürdigen Orte’, p. 447. Hajnik, A magyar birósági szervezet és perjog, pp. 278–82. ‘… dicentes … quod si iurarent ipsos fore debere periuros’: Smiˇciklas, viii, p. 498; ibid, xii, p. 40; Krassó vármegye története, iii, p. 307. Smiˇciklas, ix, p. 343. ⬙ Gróf Zichy-család idosb ⬙ ágának okmánytára, i, p. 204: disA zichi és vásonkeoi cussed by Imre Hajnik, Okirati bizonyitás a középkori magyar perjogban, p. 3. DRMH, iii, pp. 49, 109 (1486: 18). György Bónis, Einflüsse des römischen Rechts in Ungarn, (Ius Romanum Medii Aevi, 5/10), Milan, 1964, p. 76. Ibid., pp. 38–9. Ibid., p. 91. ZsO, ii/2, no 7324. Ibid., i, nos 294, 2972, 3042, 3261, 3784, 5867; ibid., ii/2, no 5405. Ibid., ii/1, nos 1734, 1994; ibid. ii/2, nos 6849, 7710; ibid., iii, no 1126. Dezso⬙ Csánki, ‘Kuncz ispán majora Budán’, Századok, 40, 1906, pp. 685–725 (697). ZsO, iii, no 1429 Tripartitum, I: 81. György Bónis, Középkori jogunk elemei, Budapest, 1977, p. 89. Erik Fügedi, The Elefánthy: The Hungarian Nobleman and his Kindred, Budapest, ⬙ 1998, pp. 24–5; Antal Murarik, Az osiség alapintézményeinek eredete, Budapest, 1938, pp. 153–6; Bónis, Einflüsse des römischen Rechts in Ungarn, pp. 97–9. ⬙ György Bónis, Hubériség és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, no date, p. 259. The terminology followed here borrows from T.F.T. Plucknett (Concise History of the Common Law, 1936), cited in Gaines Post, Studies in Medieval Legal Thought: Public Law and the State 1100–1322, Princeton, NJ, 1964, p. 188 Ferenc Kovács, A magyar jogi terminológia kialakulása, Budapest, 1964, p. 168; for örök, see also V. Costachel, Les immunités dans les principautés roumaines aux XIV-ème et XV-ème siècles, Bucharest, 1947, pp. 72–3. Such Roman law compendia as made their way into Hungary, as for instance by Jacob de Belvisio, Mincuccius or Raymundus Parthenopeius, are of fifteenth-century provenance: Emma Bartoniek, Codices Latini Medii Aevi, Budapest, 1940, pp. 54, 106, 321; for Parthenopeius, see also Rady, Medieval Buda, p. 123.

Conditional Nobles

1 Antal Fekete Nagy, ‘Az országos és particularis nemesség tagozódása a középkorban’, Domanovszky Emlékkönyv, Budapest, 1937, pp. 159–84 (160–1).

196 Notes 2 AUO, viii, p. 49, 321–2. 3 Gyula Kristó, A vármegyék kialakulása Magyarországon, Budapest, 1988, pp. 296, 319. 4 AUO, xii, p. 286. 5 Joannes Kukuljevi´c, Jura Regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae, 2 vols, Zagreb, 1862, i, p. 125; thus also, Smiˇciklas, xii, pp. 238–40. 6 Kukuljevi´c, Jura Regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae, i, pp. 87–8; C.A. Macartney, The Habsburg Empire 1790–1918, London, 1971 (Corrected Edition), p. 228. 7 Smiˇciklas, v, pp. 329–30. 8 Alsó-Szlavóniai okmánytár (Dubicza, Orbász és Szana vármegyék) 1244–1710, (eds) Lajos Thallóczy, Sándor Horváth, Budapest, 1912, p. 59. 9 Smiˇciklas, iv, pp. 597, 613–15. 10 Iván Borsa, ‘A zágrábi püspökség prédiálisai a xv. század elején’, Levéltári Közlemények, 66, 1995, pp. 19–27 (20). ⬙ 11 György Bónis, Hubériség és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, no date, p. 348. 12 Borsa, ‘A zágrábi püspökség prédiálisai’, pp. 24–5. ⬙ 13 For this and much of what follows, see Bónis, Hubériség és rendiség a középkori magyar jogban, pp. 187–215. 14 ZsO, ii/1, no 470; ibid., ii/2, no 6118. 15 Dl. 4985. 16 ZsO, ii/1, no 245. 17 AO, ii, p. 537. 18 Smiˇciklas, viii, p. 226; PRT, viii, p. 569. ⬙ 19 Bónis, Hubériség és rendiség a középkori magyar jogban, p. 212. 20 ZsO, iii, no 1937; see also, Mon. Strig., i, p. 603 (1272). ⬙ 21 Bónis, Hubériség és rendiség a középkori magyar jogban, pp. 211, 214; but see also DRMH, iii, p. 71 (1467). 22 Árpád-kori történeti földrajz, i, p. 523. ⬙ 23 Jeno⬙ Szucs, Az utolsó Árpádok, Budapest, 1993, pp. 39–47. 24 Antal Fekete Nagy, A Szepesség területi és társadalmi kialakulása, Budapest, 1934, pp. 10–12; Bálint Ila, Gömör megye. A megye története 1773-ig, Budapest, 1976, p. 143. 25 Sándor Horváth, ‘A liptói és turóczi registrum 1391’, Történelmi Tár, 1902, pp. 1–57, 194–230 (31–32, 225). 26 Árpád-kori történeti földrajz, i, p. 45; Zimmermann-Werner, i, pp. 7–9. 27 Nagy, A Szepesség területi és társadalmi kialakulása, p. 261. 28 Elemér Mályusz, ‘A magyar köznemesség kialakulása’ Századok, 76, 1942, pp. 273–305, 407–34 (280); Nagy, A Szepesség területi és társadalmi kialakulása, pp. 264–5. ⬙ 29 Mályusz, ‘A köznemesség kialakulása’, p. 279; Szucs, Az utolsó Árpádok, p. 17. 30 Horváth, ‘A liptói és turóczi registrum 1391’, pp. 32–3, 37. 31 On John Litteratus, see Alexander Húˇsˇcava, Ján Literát a liptóvske falzá, Bratislava, 1936 (with German Zusammenfassung, pp. 181–9). 32 Horváth, ‘A liptói és turóczi registrum 1391’, pp. 37, 218. 33 Mályusz. Turóc megye kialakulása; Horváth, ‘A liptói és turóczi registrum 1391’, p. 209.

Notes 197 34 Antal Fekete Nagy, ‘ Az országos és particularis nemesség tagozódása a középkorban’, Domanovszky Emlékkönyv, Budapest, 1937, pp. 159–84 (165–6). 35 RR, i, no 1041. ⬙ 36 Bónis, Hubériség és rendiség a középkori magyar jogban, pp. 362–3. 37 ZsO, i, no 2543. 38 RR, i, no 1060; Smiˇciklas, v, pp. 53–5; AO, v, p. 228. ⬙ 39 Bónis, Hubériség és rendiség a középkori magyar jogban, p. 361–4. 40 Ibid., p. 369; Mályusz, Turóc megye kialakulása, pp. 142–6; Antal Fekete Nagy, Trencsén vármegye, Budapest, 1941, pp. 51–4. 41 József Hradszky, A szepesi, tiz-lándsások széke vagy a ‘kisvármegye’ története, ⬙ Locse, 1895, p. 9. 42 Nagy, A Szepesség területi és társadalmi kialakulása, pp. 269–73, 278, 296–300. 43 Paul Stephenson, ‘Manuel I Comnenus, the Hungarian crown and the “feudal subjection” of Hungary, 1162–1167’, Byzantino-Slavica, 57, 1996, pp. 33–59 (57). 44 Ferenc Makk, The Árpáds and the Comneni: Political Relations between Hungary and Byzantium in the 12th Century, Budapest, 1989, p. 99; Deeds of John and Manuel Comnenus by John Kinnamos, trans. Charles M. Brand, New York, 1976, p. 85. 45 For Frangochorion, see György Györffy, ‘Das Güterverzeichnis des griechischen Klosters Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica) aus dem 12. Jahrhundert’, Studia Slavica, 5, 1959, pp. 9–74 (10–14); Gyula Moravcsik, Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai, 2nd edition, Budapest, 1988, p. 168. 46 Petre Diaconu, Les Coumans au Bas-Danube aux XIe et XIIe siècles, Bucharest, 1978, p. 98–9; the earliest Cuman attack on Hungary is frequently put at 1068 but this is surely too early – Béla Kossányi, ‘Az úzok és kománok történetéhez a xi–xii. században’, Századok, 57–8, 1923–4, pp. 519–37 (532); R. L. Wolff, ‘The “Second Bulgarian Empire.” Its Origin and History to 1204’, Speculum, 24, 1949, pp. 167–206. 47 Krassó vármegye története, iii, Budapest, 1882, p. 71; Diaconu, Les Coumans ⬙ ‘ Havaselve és Moldva népei a x–xii. au Bas-Danube, p. 22; Gábor Lüko, században’, Ethnographia – Népélet, 46, 1935, pp. 90–105 (92). 48 Deeds of John and Manuel Comnenus by John Kinnamos, p. 78; Constantin C. Giurescu, A History of the Romanian Forest, Bucharest, 1980, pp. 44–5. 49 István Kniezsa, ‘Magyarország népei a xi–ik században’, Szent István Emlékkönyv, ii, Budapest, 1938, pp. 365–472 (450); to use Anonymus’s chronicle as anything other than a thirteenth-century romance is absurd – almost all accounts of early Romanian and Hungarian history which are based on this fable are equally fabulous. 50 Deeds of John and Manuel Comnenus by John Kinnamos, p. 195; Adolf Armbruster, Romanitatea românilor. Istoria unei idei, Bucharest, 1993, pp. 32–5. 51 László Makkai, A milkói püspökség és népei, Debrecen, 1936, p. 15–17. 52 For this and what follows, see Árpád-kori történeti földrajz, ii, pp. 97–124; Walter Horwath, ‘ Die “Terra Loysta”’, Südost-Forschungen, 11, 1946–52, pp. 290–7.

198 Notes ⬙ 53 Lajos Elekes, ‘A román fejlodés alapvetése’, Századok, 74, 1940, pp. 278–313, 361–404 (285). ⬙ 54 Elekes, ‘ A román fejlodés alapvetése’, pp. 284–85, 290–91. 55 E. Hurmuzaki, Documente privitóre la istoria românilor, 19 vols, Bucharest, 1887–1938, i/1, p. 249–53. 56 György Györffy, ‘Adatok a románok xiii. századi történetéhez és a román állam kezdeteihez’, Történelmi Szemle, 7, 1964, pp. 1–25, 538–68 (538–9). 57 Gyula Kristó, A feudális széttagolódás Magyarországon, Budapest, 1979, p. 144; Frigyes Pesty, A szörényi bánság és szörény vármegye története, ⬙ 3 vols, Budapest, 1877–78, i, pp. 27–28. Elekes, ‘A román fejlodés alapvetése’, p. 292, citing I.C. Filetti, ‘Banatul Olteniei ¸si Craiovestii’, Arhivele Olteniei (undated offprint), pp. 18–21. 58 Stefan Pascu, Voievodatul Transilvaniei, 4 vols, Cluj, 1971–1989, iv. ⬙ pp. 13–68; Bónis, Hubériség és rendiség a középkori magyar jogban, pp. 379–90. 59 Frigyes Pesty, A szörény vármegyei hajdani oláh kerületek, Budapest, 1876, pp. 4, 25, 53, 55–7, 73, 76, 82; Pesty, A szörényi bánság, iii, pp. 11, 17, 23–4, 33–4, 56–7, 61–4, 66–8, 93–5. 60 Pesty, A szörény vármegyei hajdani oláh kerületek, pp. 52–3, 73–5; Pesty, A szörényi bánság, iii, pp. 61–2. ⬙ 61 Bónis, Hubériség és rendiség a középkori magyar jogban, p. 386; Emericus Lukinich, Documenta historiam Valachorum in Hungaria illustrantia, Budapest, 1941, pp. 66–8, 250, 323. 62 Krassó vármegye története, iii, p. 138 63 Dl. 9776. 64 György Petrovay, ‘A máramarosi oláhok. Betelepedésük, vajdáik és kenézeik’, Századok, 45, 1911, pp. 607–26 (623); Pesty, A szörényi bánság, iii, pp. 11, 66–8. 65 Oklevelek Temesvármegye, i, p. 374. 66 Gunther Erich Rothenberg, The Austrian Military Border in Croatia, 1522–1747, Urbana, 1960, pp. 28–9; see also, Gunther E. Rothenberg, ‘The Origins of the Austrian Military Frontier in Croatia and the Alleged Treaty of 22 December 1522’, Slavonic and East European Review, 38, 1960, pp. 492–8. 67 Pesty, A szörényi bánság, iii, p. 9. 68 Pesty, A szörény vármegyei hajdani oláh kerületek, pp. 54–5; see also, ibid., pp. 67, 71–3; Pesty, A szörényi bánság, iii, pp. 81–2; Krassó vármegye története, iii, pp. 328, 395, 421–2. 69 Erdély története, (ed.) Béla Köpeczi, 3 vols, Budapest, 1986, i. p. 329–30, 333. 70 Nagy, ‘Az országos és particularis nemesség tagozódása a középkorban’, p. 181.

6

The Kindred and the Quarter

1 Mon. Strig., i, p. 324. 2 Pál Engel, Gyula Kristó and András Kubinyi, Magyarország története 1301–1526, Budapest, 1998, p. 62. 3 For such an example, see Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 563–4. 4 Erik Fügedi, The Elefánthy: The Hungarian Nobleman and his Kindred, Budapest, 1998, pp. 79–80.

Notes 199 5 Kálmán Haiczl, ‘A Kistapolcsányiak’, Turul, 46, 1932, pp. 20–51 (22–23); Alfréd Czobor, ‘A Helmecziek nemzetsége a középkorban és annak Korláth ága’, Turul, 49, 1935, pp. 5–23 (15–18). 6 Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 145–7, 155, 191–3, 240–1, 371–4; Krassó vármegye története, iii, pp. 171, 235, 245, 302-3, 313, 335, 340–1, 361–2. 7 For some brief anthropological reflections on this phenomenon, see Martyn Rady, ‘Erik Fügedi and the Elefánthy kindred’, Slavonic and East European Review, 77, 1999, pp. 295–308 (300–1). 8 On the meaning of avus, see Erik Fügedi, ‘The avus in the Mediaeval Conceptual Framework of Kinship in Hungary’, Studia Slavica, 25, 1979, pp. 137–42. 9 DRMH, i, pp. 34, 42–3, 46–7 (1222: 4; 1267: 6; 1290: 19). 10 József Holub, ‘A vásárolt fekvo⬙ jószág jogi természete régi jogunkban’, Emlékkönyv Károlyi Árpád, Budapest, 1933, pp. 246–54. 11 Erik Fügedi, ‘A köznemesi klán szolidáritása’, Századok, 118, 1984, pp. 950–73 (952–53); Fügedi, The Elefánthy, pp. 50–1. 12 József Illés, A törvényes öröklés rendje az Árpádok korában, Budapest, 1904, pp. 59–66; see also Gyula Kristó, A feudális széttagolódás Magyarországon, Budapest, 1979, p. 149. 13 Pál Engel, ‘Nagy Lajos ismeretlen adományreformja’, Történelmi Szemle, 39, 1997, pp. 137–57 (141–3). 14 RR, i, nos 574, 805, 829, 875, 1284, 1285. 15 Illés, A törvényes öröklés rendje, p. 66. 16 Engel, ‘Nagy Lajos ismeretlen adományreformja’, p. 146–7; for a judgement in Dalmatia by Sicilian customs, see Imre Hajnik, A magyar birósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt, Budapest, 1899, p. 134. 17 Fügedi, The Elefánthy, pp. 59–61. 18 For much of what follows, see Engel, ‘Nagy Lajos ismeretlen adományreformja’, pp. 144–53. A summary of Engel’s conclusions may be found in Rady, ‘Erik Fügedi and the Elefánthy kindred’, pp. 305–6. 19 An earlier example of nova donatio is from 1320 and involves the cession by Charles Robert to Lawrence son of Paul of the Zsombor kindred of a charter permitting female inheritance to his lands: Oklevelek Temesvármegye, i, p. 21. 20 Engel, ‘Nagy Lajos ismeretlen adományreformja’, p. 151; Tripartitum, I: 43. 21 Engel, ‘Nagy Lajos ismeretlen adományreformja’, p. 147. 22 Dl. 40467, AO, ii, p. 317; more generally, György Bónis, Einflüsse des römischen Rechts in Ungarn, Milan, 1964, pp. 80–1. 23 Dl. 6631; Fügedi, The Elefánthy, pp. 84–6. 24 DRMH, ii, p. 9 (1351: proemium). 25 DRMH, ii, pp. 25, 181 (1397: 54); DRH 1301–1457, p. 141 (before 1382). 26 Even so, a brief statistical survey from Transylvania suggests that in the thirteenth century only about a half of all property-sales recorded the consent of neighbours: Erdélyi okmánytár, (ed) Zsigmond Jakó, i, Budapest, 1997, nos 223, 227, 383, 432, 510, 537 (with consent); ibid., nos 214, 229, 264, 299, 363, 489, 491 (without consent). ⬙ 27 Some later examples are given in A kolozsmonostori konvent jegyzokönyvei, (ed.) Zsigmond Jakó, 2 vols, Budapest, 1990, i, no 1494; ibid., ii, no 3706. 28 For this and almost all of what follows, see Martyn Rady, ‘The filial quarter and female inheritance in medieval Hungarian law’, … The Man of Many

200 Notes

38 39 40 41

Devices, Who Wandered Full Many Ways … Festschrift in Honor of János M. ⬙ Budapest and New York, 1999, Bak, (eds) Balázs Nagy, Marcell Sebok, pp. 422–31. DRMH, i, p. 34 (1222: 4). The provisions of the lex Falcidia fit exactly with the understanding of the 1222 Golden Bull that the father had the right of free testamentary disposition; see also The Statesman’s Book of John of Salisbury, (ed. and trans.) John Dickinson, New York, 1927, p. 262 (Policraticus, vi, 25). I am most grateful to Péter Banyó for drawing my attention to this text. ⬙ Antal Murarik, Az osiség alapintézményeinek eredete, Budapest, 1938, p. 173–6. Fügedi, The Elefánthy, pp. 32–3; but see M.G. Kovachich, Formulae Solennes Styli, Pest, 1799, p. 126. Tripartitum, I: 88; recent research by Péter Banyó suggests that roughly a half of all quarters were given in land (unpublished MA thesis, Department of Medieval Studies, Central European University, Budapest, 1999). AO, ii, pp. 466–7. József Holub, ‘La “Quarta Puellaris” dans l’ancien droit hongrois’, Studi in memoria di Aldo Albertoni, 3 vols, Padua, 1938, iii, pp. 275–97 (281). Fügedi, The Elefánthy, p. 47. For this and what follows, see Rady, ‘Erik Fügedi and the Elefánthy kindred’, pp. 303-4. For this and what follows, see Fügedi, The Elefánthy kindred, pp. 53–62. József Holub, ‘Középkori fiúsitások’, Turul, 41, 1927, p. 84–8. Rady, ‘The filial quarter’, p. 427. Fügedi, The Elefánthy kindred, p. 26.

7

Familiaritas

29 30

31 32 33

34 35 36 37

1 (Eds) Peter F. Sugar, Péter Hanák and Tibor Frank, A History of Hungary, London and New York, 1990, p. 47 (Pál Engel); ‘as the basis of the entire governmental and administrative structure’: Elemér Mályusz, ‘A magyar rendi állam Hunyadi korában’, Századok, 91, 1957, pp. 46–123, 529–602 (53). 2 Discussed in Michael Hicks, Bastard Feudalism, London and New York, 1995, pp. 14–16. ⬙ Serviensek és familiarisok, Budapest, 1912, pp. 72, 77–8, 89, 121. 3 Gyula Szekfu, ⬙ 4 Elemér Mályusz, ‘A magyar társadalom a Hunyadiak korában. A hubériség és rendiség problémája’, in (ed.) Imre Lukinich, Mátyás király Emlékkönyv, 2 vols, Budapest, 1938, i, pp. 309–433 (331). ⬙ 5 Iván Janits, Az erdélyi vajdák igazságszolgállátó és okleveladó muködése 1520-ig, Budapest, 1940, p. 59; Mályusz, ‘A magyar társadalom a Hunyadiak korában’, pp. 396, 409. A rather more subtle formulation is given in György ⬙ Bónis, Hubériség és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, no date, pp. 56, 60–1, 311, 546. ⬙ Serviensek és familiarisok, pp. 117–21. 6 For another interpretation, see Szekfu, 7 A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma, (eds) László Kredics, László Solymosi, Budapest, 1993, pp. 45–7, 83.

Notes 201 8 Blágay család oklevéltára, pp. xcix, 43. 9 AO, ii, pp. 403-04; ibid., vi, pp. 431, 517–18; Gyula Kristó, A feudális széttagolódás Magyarországon, Budapest, 1979, pp. 168–9. 10 DRMH, i, p. 52 (1298: 12). 11 M.G. Kovachich, Scriptores rerum Hungaricarum minores, 2 vols, Buda, 1798, ii, p. 15. 12 Erik Fügedi, The Elefánthy: The Hungarian Nobleman and his Kindred, Budapest, 1998, p. 112. 13 A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma, p. 90; András Kubinyi, ‘A Mátyás-kori államszervezet’, Hunyadi Mátyás Emlékkönyv, Budapest, 1990, pp. 53–147 (64). ⬙ 14 Bónis, H ubériség és rendiség, p. 239–40, 250; Bálint Ila, ‘A Szentgyörgyi és Bazini grófok birtokainak kialakulása’, Turul, 44, 1927, pp. 36–71 (67). 15 Dl. 47031; Dl. 58301; Dl. 63048. 16 András Kubinyi, ‘A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikában’, Somogy Megye Múltjából. Levéltári Évkonyv, 4, Kaposvár, 1973, pp. 3–44 (23). ⬙ 17 József Holub, ‘A foispán és alispán viszonyának jogi természete’, Emlékkönyv Fejérpataky László, Budapest, 1917, pp. 186–211 (200). 18 AO, i, pp. 428–29; Simeon Ljubi´c, Commissiones et Relationes Venetae, i, Zagreb, 1876 (Monumenta Spectantia Historiam Slavorum Meridionalium, vi), pp. 99–100. 19 Krassó vármegye története, iii, pp. 352, 359–62, 364, 356–57, 367; Pál Engel, Magyarország világi archontológiája 1301–1457, Budapest, 2 vols, 1996, ii, p. 100. 20 Mályusz, ‘A magyar társadalom a Hunyadiak korában’, p. 321. 21 Joseph Held, Hunyadi: Legend and Reality, Boulder and New York, 1985, p. 10. 22 Elemér Mályusz, Thuróczy János krónikája, Budapest, 1944, pp. 4–7. (I am grateful to the late Professor Mályusz for giving me a copy of this work.) See also Pál Engel in János Thuróczy. Chronicle of the Hungarians, (trans.) Frank Mantello, Bloomington, 1991, p. 6. ⬙ 23 Vilmos Fraknói, Werboczi István életrajza, Budapest, 1899, pp. 13, 20, 32–3, 50. 24 Kubinyi, A kaposújvári uradalom, pp. 29–30; József Bessenyei, Enyingi Török Bálint, Budapest, 1994, p. v. ⬙ Magyarországon, Budapest, 25 György Bónis. A jogtudó értelmiség a Mohács elotti 1971, pp. 337–8. 26 Mályusz, ‘A magyar társadalom a Hunyadiak korában’, 322. 27 Pál Engel, ‘Honor, vár, ispánsag. Tanulmányok az Anjou-királyság kor⬙ Századok, 116, 1982, pp. 880–922 (894). mányzati rendszerérol’, 28 Kubinyi, ‘A kaposújvári uradalom’, p. 29. 29 Dl. 58301. 30 Engel, ‘Honor, vár, ispánsag’, pp. 895–6. 31 Mályusz, ‘A magyar társadalom a Hunyadiak korában’, pp. 326–7. 32 Gusztáv Wenzel, ‘Okmánytár Ozorai Pipó történetéhez’, Történelmi Tár, 1884, pp. 1–31, 220–47, 412–37, 613–27 (425); A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198–1526, (eds) Lajos Thallóczy, Antal Aldásy, Budapest, 1907, pp. 62–3, 86; Krassó vármegye története, iii, p. 365.

202 Notes ⬙ 33 Bónis, Hubériség és rendiség, pp. 223–5; Magyarország története 1526–1686, (ed.) Ágnes Várkonyi, 2 vols, 2nd edition, Budapest, 1987, i, p. 390. 34 AUO, xi, p. 335. ⬙ Serviensek és familiarisok, p. 29. 35 Ibid., viii, p. 321–2, noted by Szekfu, 36 Történelmi Tár, 1889, p. 415. 37 AO, i, pp. 428–9. 38 Gyula város oklevéltára (1313–1800), (ed.) Endre Veress, Budapest, 1938, pp. 77–9; on the extensive estates belonging to the castle, see József Implom, Gyula város története 1214–1972, Gyula, 1973, p. 8. 39 András Kubinyi, ‘A kincstári személyzet a xv. század második felében’, Tanulmányok Budapest Múltjából, 12, 1957, pp. 25–49 (27). 40 Krassó vármegye története, iii, pp. 496–8; András Kubinyi, ‘A Jagelló-kori Magyarország történetének vázlata’, Századok, 128, 1994, pp. 288–319 (292). 41 DRMH, iii, p. 71 (1467: 1). ⬙ 42 Bónis, Hubériség és rendiség, p. 310 43 Ágnes Kurcz, Lovagi kultúra Magyarországon a 13–14. században, Budapest, 1988, p. 17. 44 Kubinyi, ‘A kincstári személyzet’, p. 29. ⬙ Serviensek és familiarisok, p. 97. 45 Szekfu, 46 For this and what follows, see Kubinyi, ‘A kaposújvári uradalom’, pp. 3–44. ⬙ 47 Dl. 37754; Bónis, Hubériség és rendiség, pp. 224, 228. 48 Székely oklevéltár, (eds) Károly Szabó, Lajos Szadeczky, 7 vols, Kolozsvár, 1872–98, i, p. 277. ⬙ Serviensek és familiarisok, p. 76. 49 Szekfu, 50 Kurcz, Lovagi kultúra Magyarországon, 65–6. 51 DRMH, ii, p. 66, 95 (8 March 1435: 6; March 1443: 3); see also DRMH, i, p. 75. ⬙ 52 Bónis, Hubériség és rendiség, p. 280. ⬙ Serviensek és familiarisok, p. 71. 53 Szekfu, ⬙ 54 Bónis, Hubériség és rendiség, 296–7; András Kubinyi, ‘A Jagelló-kori Magyarország történetenek vázlata’, pp. 293–4. ⬙ Serviensek és familiarisok, pp. 49–50. 55 Szekfu, ⬙ 56 Bónis, Hubériség és rendiség, pp. 250, 297. 57 Ibid., pp. 256–57. 58 AO, i, p. 342 Mon. Strig, i, p. 430. ⬙ és rendiség, pp. 238, 59 For this and much of what follows, see Bónis, Hubériség 266–79. 60 Ibid., p. 279. 61 Ibid., pp. 278–9. 62 Dl. 22183. ⬙ 63 Bónis, Hubériség és rendiség, pp. 275–6. 64 Tripartitum, I: 69. 65 A Héderváry család oklevéltára, (eds) Béla Radvánszky, Levente Závodszky, 2 vols, Budapest, 1909–22, i, pp. 262–3. ⬙ 66 Bónis, Hubériség és rendiség, pp. 190, 268, 273, 278–9. 67 Erik Fügedi, Ispánok, bárók, kiskirályok. A középkori magyar arisztokrácia ⬙ fejlodése, Budapest, 1986, p. 133. ⬙ 68 Bónis, Hubériség és rendiség, pp. 163–68, 311–12, 526. 69 Zimmermann-Werner, ii, pp. 12–14.

Notes 203 ⬙ Serviensek és familiarisok, 78–84. 70 Szekfu, 71 The distinction between aula and curia is addressed by András Kubinyi, ‘A Mátyás-kori államszervezet’, Hunyadi Mátyás Emlékkönyv, Budapest, 1990, pp. 53–147 (62–63). 72 For this and much of what follows, Kurcz, Lovagi kultúra Magyarországon, pp. 34–77. 73 Ibid., p. 49. 74 Ibid., pp. 67–9. 75 Tibor Kardos, Középkori kultúra, középkori költészet. A magyar irodalom keletkezése, Budapest, no date, pp. 93–5; Fügedi, The Elefánthy kindred, pp. 69–70. 76 Codices Latini Medii Aevi, (ed.) Emma Bartoniek, Budapest, 1940, nos 17, 91–94, 132, 191, 214–16, 317, 318, 334, 359, 395, 408, 431. 77 Küküllei János és a névtelen minorita krónikája, (trans.) László Geréb, Budapest, 1960, p. 35. 78 The text of the charter founding the Order is given together with a facsimile of the original in A magyar nemzet története, (ed.) Sándor Szilágyi, 10 vols, Budapest, 1895–98, iii, pp. 138–9. 79 Kurcz, A lovagi kultúra Magyarországon, pp. 135–7. 80 Ibid., pp. 166–87; Ágnes Kurcz, ‘Arenga und Narratio ungarischer Urkunden des 13. Jahrhundert’, Mitteilungen des Instituts für österreichische ⬙ Geschichtsforschung, 70, 1962, pp. 323–54 (338–41); Jeno⬙ Sz ucs, Az utolsó Árpádok, Budapest, 1993, p. 101. 81 RR, i, no 1051. 82 Ágnes Kurcz, ‘Arenga und Narratio’, pp. 325, 339; on the narrationes of Hungarian charters, see in particular, Elemér Mályusz ‘La chancellerie royale et la rédaction des chroniques dans la Hongrie médiévale’, Le Moyen Âge, 75, 1969, pp. 51–86, 219–54 (55–86). 83 Veszprémi regeszták, (ed.) L. Bernát Kumorovitz, Budapest, 1953, no 634; see also a German verse, circa 1400, which opines that although the Hungarians have good maces and long beards, and all wish to be counts, nit vil ritter ist under in: Károly Mollay, ‘XIV. századi német vélemény a magyar ⬙ Ethnographia, 68, 1957, pp. 356–7 parasztról és a magyarországi nemesekrol’, (357). 84 Mályusz, ‘A magyar társadalom a Hunyadiak korában’, p. 330. 85 Walter Ullmann, The Individual and Society in the Middle Ages, London, 1967, pp. 8–9.

8

Offices and Honores

1 János Bak, Pál Engel and James Ross Sweeney in DRMH, ii, p. 253. ⬙ 2 Henrik Marczali, A magyar történet kútfoinek kézikönyve, Budapest, 1901, p. 228. ⬙ 3 György Bónis, Hubériség és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, no date, pp. 226–7. 4 Pál Engel, ‘Honor, vár, ispánság. Tanulmányok az Anjou-királyság kor⬙ Századok, 116, 1982, pp. 880–922 (882). A more mányzati rendszerérol’, profitable analogy might be the fief-rente, except that this was only rarely

204 Notes

5

6

7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

19 20

21 22 23

24 25

26 27

‘subinfeuded’: see Bryce D. Lyon, From Fief to Indenture, Cambridge, MA, 1957, p. 84. (Eds) Peter F. Sugar, Péter Hanák, Tibor Frank, A History of Hungary, London and New York, 1990, pp. 45, 55; Pál Engel, Társadalom és politika az Anjoukori Magyarországon, Budapest, 1988, p. 7–8. Erik Fügedi, Castle and Society in Medieval Hungary (1000–1437), Budapest, 1986, pp. 75–6; Pál Engel, Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban (1387–1437), Budapest, 1977, p. 14. DRMH, i, p. 9 (Stephen II: 2). Sopron vármegye története. Oklevéltárr, 2 vols, (ed.) Imre Nagy, Sopron, 1889–91, i, p. 3. ⬙ Marczali, A magyar történet kútfoinek kézikönyve, pp. 129–30. Pál Engel, ‘A honor (A magyarországi feudális birtokformák kérdéséhez)’, Történelmi Szemle, 34, 1981, pp. 1–19 (17). DRMH, i, p. 35 (1222: 10). Engel, ‘Honor, vár, ispánság’, p. 901. Ibid., pp. 908–9. ⬙ Erik Fügedi, ‘Királyi tisztség vagy h ubér?’, Történelmi Szemle, 25, 1982, pp. 482–509 (487–8); Engel, ‘Honor, vár, ispánság’, p. 903. ⬙ Fügedi, ‘Királyi tisztség vagy hubér?’, pp. 486–7. Ibid., pp. 487–8. Engel, Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya, pp. 15, 116, 125. ⬙ Fügedi, ‘Királyi tisztség vagy h ubér?’, p. 487–8; (ed.) Sugar, A History of Hungary, p. 45; the second figure, which is based on Pál Engel’s research, is almost certainly an underestimate, for Engel does not take into account the very large number of border-castles situated on the southern frontier: Fügedi, Castle and Society, p. 145. Fügedi, Castle and Society, p. 125. The rapid erosion of the royal demesne is most graphically illustrated in the end-plates of Pál Engel, Gyula Kristó, András Kubinyi, Magyarország története 1301–1526, Budapest, 1998. Engel, Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya, pp. 174–5, 177, 183–4. Ibid., pp. 38, 51, 79–81, 203–4. ⬙ Magyar történet, 5 vols, 3rd edition, Budapest, Bálint Hóman, Gyula Szekfu, 1935–6, ii, pp. 433–4; András Kubinyi, ‘A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikában’, Somogy Megye Múltjából. Levéltári Évkönyv, 4, Kaposvár, 1973, pp. 3–44. Jajcza (bánság, vár és város) története 1450–1527, (eds) Lajos Thallóczy, Sándor Horváth, Budapest, 1915, pp. cvi–vii, clvi. Ibid., pp. clxv, clxxxiii; ‘Registrum omnium proventuum Regalium 1494–95’, in Johann Christian von Engel, Geschichte des Ungrischen Reichs und seiner Nebenländer, i, Halle, 1797, pp. 17–181 (54, 60, 69, 74, 91–2, 97, 121, 128–9, 162); Ludwig v. Schedius, ‘Etwas über den Zustand der ungrishen Finanzen im Anfänge des xvi. Jahrhunderts’, Zeitschrift von und für Ungarn, 3, 1801 (Pest), pp. 99–106 (102–3). Engel, ‘A honor’, p. 8. ⬙ Ibid., p. 9; Fügedi, ‘Királyi tisztség vagy hubér?’, pp. 494–5; see also DRMH, ii, p. 215.

Notes 205 28 ‘A temesvári királyi uradalom 1372. évi számadásai’, given in Engel, ‘Honor, vár, ispánság’, pp. 917–20. 29 Krassó vármegye története, iii, pp. 498–514. 30 Engel, ‘A honor’, p. 10. ⬙ 31 Fügedi, ‘Királyi tisztség vagy hubér?’, pp. 487–8. 32 Krassó vármegye története, iii, p. 87; see also, Dl. 104928. 33 Dl. 31214. 34 Engel, ‘A honor’, pp. 12–13; Dl. 101919. 35 DRMH, ii, pp. 95, 98, 113 (March 1443: 4; 18 April 1444: 2; 13 June 1446: 3). 36 Dl. 66412; Dl. 64677 (discussed by Engel, ‘Honor, vár, ispánság’, p. 883). 37 Frigyes Pesty, A szörényi vármegyei hajdani oláh kerületek, Budapest, 1876, pp. 13–14. ⬙ 38 József Holub, ‘A foispán és alispán viszonyának jogi természete’, Emlékkönyv Fejérpataky László, Budapest, 1917, pp. 186–211 (200). 39 József Holub, Zala vármegye története a középkorban, Zala, 1929, pp. 457–61; Pál Engel, Magyarországi világi archontológiája 1301–1437, 2 vols, Budapest, 1996, i, pp. 183–4. 40 Smiˇciklas, x, pp. 120, 155, 283, 495; ibid., xi, 45, 147, 269. 41 Székely oklevéltár, (eds) Károly Szabó, Lajos Szádeczky, 7 vols, Kolozsvár, 1872–98, i, pp. 211–14. 42 DRMH, ii, p. 66 (8 March 1435: 6); for honor as a subordinate function, see Emerich Lukinich, Documenta historiam Valachorum in Hungaria illustrantia, Budapest, 1941, pp. 245, 321; Krassó vármegye története, iii, p. 135. 43 Krassó vármegye története, iii, pp. 496–8. 44 Engel, ‘A honor’, p. 15; András Kubinyi, ‘A budai vár udvarbirói hivatala 1458–1541’, Levéltári Közlemények, 35, 1964, pp. 67–98. ⬙ 45 Imre Hajnik, Az örökös foispánság a magyar alkotmánytörténetben, Budapest, 1888, pp. 39, 47, 49, 52, 55, 57–9, 62, 66, 68, 78, 84, 91, 92. 46 Engel, ‘A honor’, p. 15. 47 Sermones dominicales, (ed.) A. Szilády, ii, Budapest, 1910, p. 267, noted by Engel, ‘A honor’, p. 13. 48 Simon of Kéza. The Deeds of the Hungarians, (ed and transl.) László Veszprémy, Frank Schaer, Budapest and New York, 1999, pp. 148, 170, 174, ⬙ 182 (ch. 74, 91, 94, 97); Bónis, Hubériség és rendiség a középkori magyar jogban, pp. 315, 323.

9

Military Obligation

1 Péter Váczy, ‘A királyi serviensek és a patrimoniális királyság’, Századok, 61–2, 1927–8, pp. 243–90, 351–414 (253). 2 ZsO, i, no 4187; ibid., i/2, no 7873; CJH, i, p. 802 (1522: 54). 3 Ágnes Kurcz, ‘Arenga und Narratio ungarischer Urkunden des 13. Jahrhunderts’, Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung, 70, 1962, pp. 328–54 (339). 4 DRMH, ii, p. 141 (Propositiones 1432/33: 2); CJH, i, p. 814 (1523: 20). 5 Magyarország hadtörténete, 2 vols, (ed.) Érvin Liptai, Budapest, 1984, i, p. 97. 6 ZsO, i, nos 4511, 4530, 5568, 6134.

206 Notes 7 Gyula Kristó, Az Anjou-kor háborúi, Budapest, 1988, p. 211. 8 Magyarország hadtörténete, i, pp. 64, 97, 113; András Kubinyi, ‘The Road to Defeat: Hungarian Politics and Defense in the Jagiellonian Period’, in (eds) János M. Bak, Béla K. Király, From Hunyadi to Rákóczi: War and Society in Late Medieval and Early Modern Hungary, New York, 1982, pp. 159–78 (167). 9 Elemér Mályusz, Az erdélyi magyar társadalom a középkorban, Budapest, 1988, pp. 23–24; József Illés, Az Anjou-kori társadalom és az adózás, Budapest, 1900, p. 54. 10 CJH, i, p. 792–94 (1522: 17). 11 Attila Zsoldos, ‘Iobagio Castri Possessionem Habens. A várjobbágyi jogállás anyagi hátterének kérdései’, Századok, 128, 1994, pp. 254–72 (263–4). 12 DRMH, i, pp. 34, 39 (1222: 3; 1231: 3). ⬙ 13 Jeno⬙ Sz ucs, Az utolsó Árpádok, Budapest, 1993, pp. 70, 74, 126; Lexikon, pp. 574–5. 14 Illés, Az Anjou-kori társadalom és az adózás, p. 47; DRMH, ii, p. 11 (1351: 12). 15 Bálint Hóman, A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában, Budapest, 1921, p. 78. 16 DRH 1301–1457, p. 91 (Cameral contract of 1336: 5). 17 DRMH, ii, p. 11 (1351: 12). 18 DRH 1301–1437, pp. 216–17. 19 DRMH, ii, p. 121 (25 March 1447: 36); see also ibid., ii, p. 233. Nobles of Transylvania had been exempted from payment of the lucrum camerae as early as 1366. The lucrum was replaced by the tributum fisci regalis in 1467 from which nobles were also exempt: DRMH, iii, pp. 71–2 (1467 Registrum); but to confuse matters, see ibid., iii, p. 25 (1471: 11). 20 Magyarország hadtörténete, i, p. 51; CJH, i, p. 606 (1498: 21). 21 Ágnes Kurcz, Lovagi kultúra Magyarországon a 13–14. században, Budapest, 1988, pp. 46–7. 22 For this and much of what follows, see Kristó, Az Anjou-kor háborúi, pp. 196–7. 23 Pál Engel, Gyula Kristó, András Kubinyi, Magyarország története 1301–1526, Budapest, 1998, p. 59. 24 Substantial uncertainty still surrounds the relationship in the fourteenth century between the banderia of the counties and those fielded by the principal office-holders of the realm. 25 Magyarország hadtörténete, i, pp. 64–6. 26 Kristó, Az Anjou-kor háborúi, pp. 205–6. 27 Magyarország hadtörténete, i, pp. 86–9. 28 Pál Engel, ‘Magyarország és a török veszély Zsigmond korában (1387–1437), Századok, 128, 1994, pp. 273–87; Ferenc Szakály, ‘The Hungarian–Croatian Border Defense System and its Collapse’, in (eds) Bak, Király, From Hunyadi to Rákóczi, pp. 141–58. 29 DRMH, ii, p. 141 (Propositiones 1432/33: 1). 30 Joseph Held, ‘Military Reform in Early Fifteenth Century Hungary’, East European Quarterly, 11, 1977, pp. 129–39; András Borosy, ‘The Militia Portalis in Hungary before 1526’, in (eds) Bak, Király, From Hunyadi to Rákóczi, pp. 63–80; Joseph Held, ‘Peasants in Arms, 1437–38 and 1456’, in ibid., pp. 80–101.

Notes 207 31 Pál Engel, ‘Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond-korban’, Századok, 119, 1985, pp. 941–1005 (997–1002). 32 CJH, i, pp. 604, 752 (1498: 17; 1518: 1). 33 Ibid., i, pp. 746, 836 (1518: 5; 1525: 34). 34 Borosy, ‘The Militia Portalis’, pp. 63–8. 35 András Borosy, A telekkatonaság és a parasztság szerepe a feudális magyar hadszervezetben, Budapest, 1971, pp. 25, 40. 36 Magyarország hadtörténete, i, pp. 66, 82, 113. 37 Elemér Mályusz, Kaiser Sigismund in Ungarn 1386–1437, Budapest, 1990, p. 144. 38 DRH 1458–90, p. 13 (Zsuzsa Teke); Erik Fügedi, ‘Mátyás király jövedelme 1475-ben’, (ed.) Gábor Bárta, Mátyás király 1458–90, pp. 41–61. 39 Kubinyi, ‘The Road to Defeat’, pp. 160–1. 40 András Kubinyi, ‘A Mátyás-kori államszervezet’, Hunyadi Mátyás Emlékkönyv, Budapest, 1990, pp. 53–147 (60–1). 41 ‘Registrum omnium proventuum Regalium 1494–95’, in Johann Christian von Engel, Geschichte des Ungischen Reichs under seiner Nebenländer, i, Halle, 1797, pp. 17–181 (20–36, 41–5, 75, 77, 78, 91, 99, 127–30, 151, 154–6, 160, 162); Ludwig von Schedius, ‘Etwas über den Zustand der ungrischen Finanzen im Anfänge des xiv. Jahrhunderts’, Zeitschrift von und für Ungarn, iii, Pest, 1801, pp. 99–106 (102–3); Kubinyi, ‘The Road to Defeat’, pp. 161–4. 42 DRMH, ii, pp. 149–52 (Propositiones 1432/33: Divisio). 43 CJH, i, p. 492 (1492: 20); later legislation accepted, however, that banderia of only 50 warriors might be deployed: ibid., i, p. 830 (1525: 12). 44 Ibid., i, pp. 606–8 (1498: 20–2). ⬙ 45 Jeno⬙ Szucs, Az utolsó Árpádok, Budapest, 1993, p. 98. ⬙ 46 Bódog Schiller, Az örökös forendiség eredete Magyarországon, Budapest, 1900, pp. 31–3. 47 András Kubinyi, ‘A Jagelló-kori Magyarország történetének vázlata’, Századok, 128, 1994, pp. 288–319 (288–9); Nándor Knauz, Az országos tanács ⬙ és az országgyulések története 1445–52, Pest, 1859, p. 9. 48 Kubinyi, ‘A Jagelló-kori Magyarország történetének vázlata’, p. 289. 49 An early example is from 1421: Krassó vármegye története, iii, p. 296. 50 Erik Fügedi, ‘The Aristocracy in Medieval Hungary (Theses)’, in (ed.) J.M. Bak, Erik Fügedi. Kings, Bishops, Nobles and Burghers in Medieval Hungary, London, 1986, Essay iv, pp. 1–14 (14). 51 Engel, Kristó, Kubinyi, Magyarország története 1301–1526, pp. 307–11; Erik Fügedi, Ispánok, bárók, kiskirályok, Budapest, 1986, pp. 380–87; György ⬙ Bónis, Hubériség és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, no date, pp. 484–9. 52 Kubinyi, ‘The Road to Defeat’, pp. 163–4, 166; see also CJH, i, p. 746, 802 (1518: 6; 1522: 52). 53 Ferenc Maksay, “A sok nemes országa”, Mályusz Elemér Emlékkönyv, Budapest, 1984, pp. 277–95 (290). 54 Engel, Kristó, Kubinyi, Magyarország története 1301–1526, p. 316. 55 ‘Registrum omnium proventuum Regalium 1494–95’, pp. 23–8, 31, 33, 36. 56 Tripartitum, I, 6. Although the so-called ‘armalist’ may well have been an ⬙ invention of Werboczy, armalists later accounted for 40 per cent of all

208 Notes

57

58

59

60

61 62

10

Hungarian nobles: István Rácz, Városlakó nemesek az Alföldön 1541–1848 között, Budapest, 1988, p. 43; P.G.M. Dickson, Finance and Government under Maria Theresa 1740–80, 2 vols, Oxford, 1987, i, p. 106. László Makkai, ‘Robot – summa – taxa’, Történelmi Szemle, 7, 1964, pp. 330–7 (332–3); Gusztáv Wenzel, A magyar és erdélyi magánjog rendszere, 2 vols, Buda, 1863–4, i, pp. 273–5; István Szabó, Jobbágyok-parasztok. ⬙ Budapest, 1976, p. 240. Értekezések a magyar parasztság történetébol, Péter Schimert, ‘The Hungarian Nobility in the Seventeenth and Eighteenth Centuries’, in (ed.) H.M. Scott, The European Nobilities in the Seventeenth and Eighteenth Centuries, 2 vols, London and New York, 1995, ii, pp. 144–82 (148–9). For this and what follows, Maksay, ‘A sok nemes országa’, pp. 289–92; Magyarország története 1526–1686, 2 vols, (ed.) Ágnes Várkonyi, 2nd edition, Budapest, 1987, i, p. 384. In establishing overall figures, much depends here on the relationship of household-membership to population. Given the same multiplier, however, percentages and proportions remain unaffected. Szabó, Jobbágyok-parasztok, p. 241. ⬙ Jeno⬙ Sz ucs, ‘The Three Historical Regions of Europe: An outline’, Acta Historica (Budapest), 29, 1983, pp. 131–84 (155).

Counties and Corporations

1 Howard Kaminsky and James Van Horn Melton, in Otto Brunner, Land and Lordship: Structures of Governance in Medieval Austria, trans. Kaminsky, Melton, Philadelphia, 1992, p. xviii. 2 Susan Reynolds, Fiefs and Vassals: The Medieval Evidence Reinterpreted, Oxford, 1994, pp. 34–5. 3 Ferenc Eckhart, A Szentkorona-eszme története, Budapest, 1941, pp. 68–9, 71–2. 4 Ibid., p. 79. 5 A.J. Gurevich, Categories of Medieval Culture, London, 1985, p. 187; see ´ also, Emil Lousse, La société d’ancien régime, Louvain and Bruges, 1943, p. 129–30. 6 Antonio Marongiu, Medieval Parliaments: A Comparative Study, London, 1968, pp. 52–3; Lousse, La Société d’ancien régime, pp. 160–1, 290–2. 7 See thus generally, H.M. Cam ‘The Theory and Practice of Representation in Medieval England’, (eds) E.B. Fryde, Edward Miller, Historical Studies of the English Parliament, 2 vols, Cambridge, 1970, i, pp. 262–78 (277). 8 DRH 1458–1490, p. 34 (Zsuzsa Teke); Gaines Post, Studies in Medieval Legal Thought: Public Law and the State 1100–1322, Princeton, NJ, 1964, pp. 8–9, 384–5. 9 Eckhart, A Szentkorona-eszme, pp. 97, 104–8, 192–7, 207. 10 DRH 1458–90, pp.36–8 (Zsuzsa Teke); Ernst H. Kantorowicz, The King’s Two Bodies: A Study in Mediaeval Political Theology, Princeton, NJ, 1957, pp. 310–11. ⬙ 11 György Bónis, Hubériség és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, no date, p. 523.

Notes 209 12 Krassó vármegye története, iii, pp. 96–99; ZsO, i, no 5990; ibid., ii/1, no 5080; ibid., ii/2, nos 6672, 6787, 7105. 13 Ibid., iii, no 1125; Krassó vármegye története, iii, pp. 246–7, 254, 307; Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 294–5, 320, 404-6; Blágay család oklevéltára, pp. 382–4. 14 Alsó-Szlavóniai okmánytár (Dubicza, Orbász és Szana vármegyék) 1244–1710, (eds) Lajos Thallóczy, Sándor Horváth, Budapest, 1912, pp. 60–5. 15 Krassó vármegye története, iii, pp. 476–8. 16 Dl. 18997; a similar attack in 1370 met with equal royal concern: Krassó vármegye története, iii, pp. 94–5. 17 Ibid, iii, pp. 56–7, 160–1, 234, 247, 258–9, 262, 363; Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 374–8, 623–4. 18 Erik Fügedi, The Elefánthy: The Hungarian Nobleman and his Kindred, Budapest, 1998, p. 121. 19 Thus, the repeated robberies done by the castellan of Gyula castle in the 1460s, ([ed.] Endre Veress, Gyula város oklevéltára [1313–1800], Budapest, 1938, pp. 17–23); or the vexed diversion of the Borza River in Krassó county (Krassó vármegye története, iii, 508, 558–9). The threat over the boundary markers is given in ibid., iii, p. 111. 20 Ibid., iii, p. 55; András Kubinyi, ‘A Jagelló-kori Magyarország történetének vázlata’, Századok, 128, 1994, pp. 288–319 (295). 21 Dl. 270205: discussed in Martyn Rady, Medieval Buda: A Study of Municipal Government and Jurisdiction in the Kingdom of Hungary, Boulder and New York, 1985, p. 151. 22 Zsigmond Jakó, ‘Az erdélyi vajdai kancellária szervezete a xvi. század elején’, Irás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdély történelméhez, Bucharest, 1976, pp. 42–61 (47); . . . vix in una hominis [a]etate finaliter causa terminari posset: DRMH, iii, p. 43 (1486: 4). 23 Iván Bertényi, Az országbirói intézmény története a xiv. században, Budapest, 1976, pp. 118–19; Imre Hajnik, A magyar birósági szervezet és perjog az Árpádés a vegyes-házi királyok alatt, Budapest, 1899, pp. 209–11. 24 DRMH, ii, p. 73 (8 March 1435: 17); ibid., iii, pp. 52, 107 (1486: 25–6). ⬙ ⬙ 25 Zala vármegye közgyulési jegyzokönyvek regesztái 1555–1711, (eds) Irén Bilkei, Éva Turbuly, i, Zalaegerszeg, 1989, pp. 5–6; Alajos Degré, ‘Megyei ⬙ közgy ulések a xvi–xvii. századi török háborúk korában’, in (eds) Alajos Degré, György Bónis, Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából, Budapest, 1971, pp. 35–52 (45–7). 26 Krassó vármegye története, iii, p. 306; Oklevelek Temesvármegye, i, p. 326. 27 Krassó vármegye története, iii, pp. 364–5; Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 438, 518–19. 28 ZsO, ii/2, nos 7426, 7735; DRMH, ii, p. 45 (31 August 1405: 10); József Holub, Zala megye története a középkorban, Zala, 1929, 229–30. 29 Hajnik, A magyar birósági szervezet és perjog, pp. 82–84; Gyula Gábor, A ⬙ megyei intézmény alakulása és m uködése Nagy Lajos alatt, Budapest, 1908, pp. 151–57; Holub, Zala megye története, pp. 208–9. 30 Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 135, 195. 31 Krassó vármegye története, iii, pp. 245–6, 286–7, 302-04, 340–1. 32 DRMH, ii, p. 181. 33 Ibid, ii, p. 80 (12 March 1435: 7).

210 Notes 34 For this and a part of what follows, see Géza Istványi, ‘A generalis congregatio’, Levéltári Közlemények, 17, 1939, pp. 50–83; ibid., 18–19, 1940–1, pp. 179–207. 35 See back, pp. 72, 194–5. 36 Hajnik, A magyar birósági szervezet és perjog, pp. 303-6. 37 Holub, Zala megye története, pp. 253–56; DRMH, iii, pp. 43, 107, 133 (1486: 2). 38 DRMH, ii, p. 48 (31 August 1405: 10). 39 Ibid., ii, pp. 80, 117 (12 March 1435: 7; 25 March 1447: 7). 40 DRH 1301–1457, p. 233. 41 Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 278, 420. 42 Elemér Mályusz, ‘A magyar rendi állam Hunyadi korában’, Századok, 91, 1957, pp. 46–123, 529–602 (65–7). 43 Later examples suggest, however, that village headmen might on occasions ⬙ be invited to attend sessions of the county: Degré, ‘Megyei közgy ulések a xvi–xvii. századi török háborúk korában’, p. 42; non-nobles otherwise attended sessions until at least the 1460s: DRH 1458–90, p. 164. ⬙ 44 József Holub, ‘A foispán és alispán viszonyának jogi természete’, Emlékkönvv Fejérpataky László, Budapest, 1917, pp. 186–211 (206–8); Holub, Zala vármegye története, pp. 148–9. 45 DRMH, i, p. 43 (1267: 8). 46 See thus the preface to Andrew III’s decree of 1298: DRMH, i, p. 48. 47 DRMH, ii, p. 16. 48 Ibid., ii, p. 21 (October 1397: preface). 49 The presence of noble representatives can only be established at the assemblies of 1397 and 1435. 50 Mályusz, ‘A magyar rendi állam’, p. 87; János M. Bak, Königtum und Stände in Ungarn im 14.–16. Jahrhundert, Wiesbaden, 1973, p. 59; DRH 1458–90, pp. 14–17 (Zsuzsa Teke); András Kubinyi, ‘A királyi tanács köznemesi ülnökei a Jagelló-korban, Mályusz Elemér Emlékkönyv, Budapest, 1984, pp. 257–68. 51 Mályusz, ‘A magyar rendi állam’, pp. 86–8. 52 Bak, Königtum und Stände, p. 53. 53 Vilmos Fraknói, Oklevéltár a magyar királyi kegyúri jog történetéhez, Budapest, 1899, p. 20; see also Eckhart, A Szentkorona-eszme története, p. 181. 54 Mályusz, ‘A magyar rendi allam’, pp. 547–9. 55 Bak, Königtum und Stände, pp. 49–50. 56 DRMH, iii, pp. 73–5 (Articuli palatinales: 6). ⬙ 57 DRH 1301–1437, pp. 301–3, 334–7; Vilmos Fraknói, A magyar országgyulések története, i, Budapest, 1874, pp. 51–5. 58 DRH 1458–1490, p. 109, 158. 59 Joseph Holub, ‘La répresentation politique en Hongrie au Moyen Âge’, Xe Congrès International des Sciences Historiques. Études presentées à la Commission Internationale pour l’Histoire des Assemblées d’États, Rome 1955, Louvain and Paris, 1958, pp. 77–121 (105–6); see also, Horst Hasselsteiner, Joseph II. und die Komitate Ungarns, Vienna, Cologne and Graz, 1983, pp. 76–9. 60 Cited in H.M. Cam, ‘The Theory and Practice of Representation’, p. 277. 61 Holub, Zala vármegye története, p. 224. 62 Ibid., pp. 478–4.

Notes 211 63 Tivadar Lehoczky, ‘Bereg-vármegyei királyi emberek’, Történelmi Tár, 1879, pp. 187–91. 64 Krassó vármegye története, iii, pp. 5, 50, 89, 127–8, 242, 355–6; Oklevelek Temesvármegye, i, pp. 111, 142. 65 Krassó vármegye története, iii, p. 253. 66 Ibid., iii, p. 308. 67 András Kubinyi, ‘A Jagelló-kori Magyarország történetének vázlata’, Századok, 128, 1994, pp. 288–319 (294). 68 DRH 1301–1457, pp. 301–2; Dezso⬙ Csánki, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, 5 vols, Budapest, 1890–1913, ii, p. 118; ibid., i, p. 501. 69 Ibid., ii, pp. 376–7. ⬙ 70 Ibid., i, pp. 629, 640; Dezso⬙ Szabó, A magyar országgyulések története II. Lajos korában, Budapest, 1909, p. 133. 71 Csánki, Magyarország történelmi földrajza, i, pp. 690–9, 702. 72 Ibid., ii, pp. 84, 436. 73 Kubinyi, ‘A királyi tanács köznemesi ülnökei’, pp. 261–4. 74 Erik Fügedi, The Elefánthy: the Hungarian Nobleman and his Kindred, Budapest, 1998; see also my own comments, ‘Erik Fügedi and the Elefánthy Kindred’, Slavonic and East European Review, 77, 1999, pp. 295–308. 75 László Péter, ‘Introduction’, in (ed.) Péter, Historians and the History of Transylvania, Boulder and New York, 1992, pp. 1–51 (7–8); or thus the universitas divitum et pauperum inter Capolna commorantes: Oklevelek Temesvármegye, i, p. 601. 76 Holub, ‘La répresentation politique en Hongrie’, p. 118. 77 Krassó vármegye története, iii, pp. 336, 350, 356–7; István Petrovics, ‘Temesvár és Nagyszeben’, in (ed.) László Koszta, Kelet és Nyugat között. Történeti Tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére, Szeged, 1995, pp. 401–12 (410). 78 Simon Walker, The Lancastrian Affinity 1361–1399, Oxford, 1990, p. 261.

Conclusion 1 Or did it? For another view, see Bryce D. Lyon, From Fief to Indenture, Cambridge, MA, 1957, pp. 66, 149. 2 Susan Reynolds, Fiefs and Vassals: The Medieval Evidence Reinterpreted, Oxford, 1994, p. 478.

Works Cited 1. Unpublished sources Hungarian National Archive, Budapest, Collectio Ante-Mohácsiana (Dl.).

2. Published primary sources Alsó-Szlavóniai okmánytár (Dubicza, Orbász és Szana vármegyék) 1244–1710, (Monumenta Hungarica Historica, 36), (eds) Lajos Thallóczy, Sándor Horváth, Budapest, 1912. Anjou-kori okmánytár (Codex Diplomaticus Hungaricus Andegavensis), (ed.) Imre Nagy, Gyula Nagy, 7 vols, Budapest, 1878–1920. Árpád-kori új okmánytár (Codex Diplomaticus Árpádianus Continuatus), (ed.) Gusztáv Wenzel, 12 vols, Pest-Budapest, 1860–78. A Blágay család oklevéltára 1260–1578 (Codex diplomaticus Comitum de Blágay), (Monumenta Hungarica Historica, 28), (eds) Lajos Thallóczy, Samu Barabás, Budapest, 1897. Corpus Juris Hungaricae (Magyar törvénytár), (ed.) Dezso⬙ Márkus, i, Budapest, 1899. Decreta Regni Hungariae (Gesetze und Verordnungen Ungarns) 1301–1457, (eds) Ferenc Döry, György Bónis, Vera Bácskai, Budapest, 1976. Decreta Regni Hungariae (Gesetze und Verordnungen Ungarns) 1458–1490, (eds) György Bónis, Ferenc Döry, Géza Érszegi, Zsuzsa Teke, Budapest, 1989. Deeds of Frederick Barbarossa by Otto of Freising and his Continuator, Rahewin, (ed. and trans.) C.C. Mierow, New York, 1966. Deeds of John and Manuel Comnenus by John Kinnamos, (ed. and trans.) Charles M. Brand, New York, 1976. Diplomata Hungariae Antiquissima, i, (ed.) György Györffy, Budapest, 1992. Erdélyi okmánytár, (ed.) Zsigmond Jakó, Budapest, 1997. ⬙ Fraknói, Vilmos (ed.), A magyar országgy ulések története, 7 vols, Budapest, 1874–81. Fraknói, Vilmos (ed.), Oklevéltár a magyar királyi kegyúri jog történetéhez, Budapest, 1899, p. 20. A Frangepán család oklevéltára 1133–1453 (Codex diplomaticus Comitum de Frangepanibus), (Monumenta Hungarica Historica, 35), (eds) Lajos Thallóczy, Samu Barabás, Budapest, 1910. Gyula város oklevéltára (1313–1800), (ed.) Endre Veress, Budapest, 1938. A Héderváry család oklevéltára, (ed.) Béla Radvánszky, Levente Závodszky, 2 vols, Budapest, 1909–22. Horváth, Sándor (ed.), ‘A liptói és turóczi registrum 1391’, Történelmi Tár, 1902, pp. 1–57, 194–230. Hungarian Illuminated Chronicle. Chronica de Gestis Hungarorum, (ed.) Dezso⬙ Dercsényi, Budapest, 1969. 213

214 Works Cited Hurmuzaki, E, Documente privitóre la istoria românilor culese de Eudoxiu de Hurmuzaki, 19 vols, Bucharest, 1887–1938. III. Béla emlékezete, (eds) Gyula Kristó, Ferenc Makk, Erno⬙ Marosi, Budapest, 1971. Jajcza (bánság, vár és város) története 1450–1527, (eds) Lajos Thallóczy, Sándor Horváth, Budapest, 1915. János Thuróczy. Chronicle of the Hungarians, trans. Frank Mantello, Bloomington, 1991, p. 6. ⬙ A kolozsmonostori konvent jegyzokönyvei, (ed.) Zsigmond Jakó, 2 vols, Budapest, 1990. Kovachich, M.G., Formulae Solennes Styli, Pest, 1799. Kovachich, M.G., Scriptores rerum Hungaricarum minores, 2 vols, Buda, 1798. Krassó vármegye története, (ed.) Frigyes Pesty, vols iii–iv (Oklevéltár), Budapest, 1882–83. Kukuljevi´c, Joannes (ed.) Jura Regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae, 2 vols, Zagreb, 1862. Küküllei János és a névtelen minorita krónikája, (trans.) László Geréb, Budapest, 1960. Laws of the Medieval Kingdom of Hungary (Decreta Regni Medievalis Hungariae) 1000–1490, (eds) János M. Bak, György Bónis, Pál Engel, James Ross Sweeney, Leslie S. Domokos, Paul B. Harvey, 3 vols, Los Angeles, 1989–96. Lukinich, Emericus (Imre) (ed.) Documenta historiam Valachorum in Hungaria illustrantia, Budapest, 1941. A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198–1526, (Monumenta Hungarica Historica, 33), (eds) Lajos Thallóczy and Antal Aldásy, Budapest, 1907. Magyar Történelmi Tár, 25 vols, Budapest, 1855–78. ⬙ Marczali, Henrik, A magyar történet kútfoinek kézikönyve, Budapest, 1901. Monumenta Ecclesiae Strigoniensis, (eds) N. Knauz, L.C. Dedek, 3 vols, Esztergom, 1874–1924. Moravcsik, Gyula, Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai, 2nd edition, Budapest, 1988. Oklevelek Temesvármegye és Temesvármegye történetéhez, iv (Okleveleki), (ed.) Tivadar Ortvay, Pozsony, 1896. Oklevéltár a Gróf Csáky család történetéhez 1229–1499, (ed.) László Bártfai Szabó, Budapest, 1919. A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története, (eds) László Erdélyi, Pongrác Sörös, 12 vols, Budapest, 1902–16. Regesta regum stirpis Arpadianae critico-diplomatica (Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke), (eds) Imre Szentpétery, Iván Borsa, vol 1 (3 parts), vol 2 (4 parts), Budapest, 1923–87. Schedius, Ludwig von, ‘Etwas über den Zustand der ungrishen Finanzen im Anfänge des xvi. Jahrhunderts’, Zeitschrift von und für Ungarn, 3, 1801 (Pest), pp. 99–106. Scriptores Rerum Hungaricarum, (ed.) Imre Szentpétery, 2 vols, Budapest, 1937–38. Simonis de Kéza Gesta Hungarorum. Simon of Kéza, The Deeds of the Hungarians, edited and translated by László Veszprémy and Frank Schaer with an intro⬙ duction by Jeno⬙ Szucs, Budapest and New York, 1999.

Works Cited 215 Smiˇciklas, T. (ed.), Codex Diplomaticus Regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae, vols ii–xix, Zagreb, 1904–16. Sopron vármegye története. Oklevéltár, 2 vols, (ed.) Imre Nagy, Sopron, 1889–91. Székely oklevéltár, (eds) Károly Szabó, Lajos Szadeczky, 7 vols, Kolozsvár, 1872–98. Történelmi Tár, Budapest, 1878–1911. Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen, (eds) Franz Zimmermann, Carl Werner, G. Müller, G. Gündisch, 5 vols, Hermannstadt – Bucharest, 1892–1975. A Váradi Regestrum, (ed.) Kandra Kabos, Budapest, 1898. A veszprémi püspökség 1524. évi urbáriuma, (eds) László Kredics, László Solymosi, Budapest, 1993. Veszprémi regeszták, (ed.) L. Bernát Kumorovitz, Budapest, 1953. Wenzel, Gusztáv (ed.), ‘Okmánytár Ozorai Pipó történetéhez’, Történelmi Tár, 1884, pp. 1–31, 220–47, 412–37, 613–27. ⬙ Werboczy, István (Stephen), Tripartitum operis juris, (eds) Sándor Kolozsvári, Kelemen Óvári, Budapest, 1897. ⬙ ⬙ Zala vármegye közgyulési jegyzokönyvek regesztái 1555–1711, (eds) Irén Bilkei, Éva Turbuly, i, Zalaegerszeg, 1989. Zala vármegye története. Oklevéltár, (eds) Imre Nagy, Dezso⬙ Véghely, Gyula Nagy, 2 vols, Budapest, 1886–90. ⬙ Gróf Zichy-család idosb ⬙ ágának okmánytára (Codex diplomaticus A zichi és vásonkeoi domus senioris Comitum Zichy), (eds) Imre Nagy, Iván Nagy, D. Véghely, E. Kammerer, P. Lukcsics, 12 vols, Pest – Budapest, 1871–1931. Zsigmondkori oklevéltár, (eds) Elemér Mályusz, Iván Borsa, 4 vols, Budapest, 1951–94.

3. Secondary sources Adolf Armbruster, Romanitatea românilor. Istoria unei idei, Bucharest, 1993. Anderson, Perry, Passages from Antiquity to Feudalism, London, 1974. Anderson, Perry, Lineages of the Absolutist State, London and New York, 1979. Bak, János M., Königtum und Stände in Ungarn im 14.–16. Jahrhundert, Wiesbaden, 1973. ⬙ ⬙ ⬙ Bakay, Kornél, Castrum Kwszug. A koszegi felsovár és a milléniumi kilátó, Koszeg, 1996. Banyó, Péter, The Filial Quarter: Inheritance of Noblewomen in Medieval Hungary, unpublished MA dissertation, Central European University, Budapest, 1999. Bartha, Antal, Hungarian Society in the 9th and 10th Centuries, Budapest, 1975. Bartoniek, Emma, Codices Latini Medii Aevi, Budapest, 1940. Bernert, Zsolt, ‘Palaeodemográfiai adatok a Kereki-Homokbánya ⬙ ⬙ in (eds) György Pálfi, L. Gyula Farkas, Erika Molnár, temetonépességér ol’, Honfoglaló magyarság – Árpád-kori magyarság. Antropológia. Régészet. Történelem, Szeged, 1996, pp. 179–88. ⬙ neveink 1400-ig, Budapest, 1952. Berrár, Jolan, Noi Bertényi, Iván, Az országbirói intézmény története a xiv. században, Budapest, 1976.

216 Works Cited Bertényi, Iván, Kis magyar cimertan, Budapest, 1983. Bessenyei, József, Enyingi Török Bálint, Budapest, 1994. Bibó, István, Democracy, Revolution, Self-determination: Selected Writings, (ed.) Károly Nagy, Boulder and New York, 1991. Bolla, Ilona, ‘A közszabadság a xi–xii. században (A liber és libertas fogalom az Árpád-korban)’, Történelmi Szemle, 16, 1973, pp. 1–29. Bolla, Ilona, ‘A közszabadság lehanyatlása a xiii. században (A liber és libertas fogalom az Árpád korban)’, Történelmi Szemle, 17, 1974, pp. 1–23. Bónis, György, ‘Szent István törvényeinek önállósága’, Századok, 72, 1938, pp. 433–87. ⬙ Bónis, György, Hubériseg és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, no date (c. 1944). Bónis, György, ‘Die Entwicklung der geistlichen Gerichtsbarkeit in Ungarn vor 1526’, Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte, 80 (Kanonistische Abteilung 49), 1963, pp. 174–235. Bónis, György, Einflüsse des römischen Rechts in Ungarn, (Ius Romanum Medii Aevi, 5/10), Milan, 1964. ⬙ Magyarországon, Budapest, Bónis, György, A jogtudó értelmiség a Mohács elotti 1971. Bónis, György, Középkori jogunk elemei, Budapest, 1977. Borosy, András. A telekkatonaság és a parasztság szerepe a feudális magyar hadszervezetben, Budapest, 1971. Borosy, András, ‘The Militia Portalis in Hungary before 1526’, in (eds) János M. Bak, Béla K. Király, From Hunyadi to Rákóczi: War and Society in Late Medieval and Early Modern Hungary, New York, 1982, pp. 63–80. Borsa, Iván, ‘A zágrábi püspökség prédiálisai a xv. század elején’, Levéltári Közlemények, 66, 1995, pp. 19–27. Borzsák, István, ‘A magyar Horatius’, in (ed.) Róbert Falus, Horatius, 1958, pp. 281–318. Brunner, Otto, Land and Lordship: Structures of Governance in Medieval Austria, translated and with an introduction by Howard Kaminsky and James Van Horn Melton, Philadelphia, 1992. Clanchy, M.T., From Memory to Written Record: England 1066–1307, 2nd edition, Oxford and Cambridge, MA, 1993. Costachel, V., Les immunités dans les principautés roumaines aux XIV-ème et XV-ème siècles, Bucharest, 1947. ⬙ ‘Kuncz ispán majora Budán’, Századok, 40, 1906, pp. 685–725. Csánki, Dezso, ⬙ Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, 5 vols, Csánki, Dezso, Budapest, 1890–1913. Csoma, József, A magyar nemzetségi czimerek, Budapest, 1904. Czobor, Alfréd, ‘A Helmecziek nemzetsége a középkorban és annak Korláth ága’, Turul, 49, 1935, pp. 5–23. ⬙ Degré, Alajos, ‘Megyei közgy ulések a xvi–xvii. századi török háborúk korában’, in (eds) Degré, György Bónis, Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából, Budapest, 1971, pp. 35–52. Diaconu, Petre, Les Coumans au Bas-Danube aux XIe et XIIe siècles, Bucharest, 1978. Duby, Georges, La société aux XIe et XIIe siècles dans la région mâconnaise, Paris, 1953.

Works Cited 217 Eckhart, Franz (Ferenc) ‘Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter’, Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband 9, 1915, pp. 395–558. Eckhart, Ferenc, A szentkorona-eszme története, Budapest, 1941. ⬙ Elekes, Lajos, ‘A román fejlodés alapvetése’, Századok, 74, 1940, pp. 278–313, 361–404. Engel, Johann Christian von, Geschichte des Ungrischen Reichs und seiner Nebenländer, i, Halle, 1797. Engel, Pál, Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban (1387–1437), Budapest, 1977. Engel, Pál, ‘A honor (A magyarországi feudális birtokformák kérdéséhez)’, Történelmi Szemle, 34, 1981, pp. 1–19. Engel, Pál, ‘Honor, vár, ispánsag. Tanulmányok az Anjou-királyság kormányzati ⬙ Századok, 116, 1982, pp. 880–922. rendszerérol’, Engel, Pál, ‘Ung megye településviszonyai és népessége a Zsigmond-korban’, Századok, 119, 1985, pp. 941–1005. Engel, Pál, Társadalom és politika az Anjou-kori Magyarországon, Budapest, 1988. Engel, Pál, ‘Birtok- és családtörténet (Kisérlet egy 14. századi rekonstrukcióra)’, in (ed.) Ferenc Glatz, Európa vonzásában. Emlékkönyv Kosáry Domokos 80. születésnapjára, Budapest, 1993, pp. 23–36. Engel, Pál, ‘Magyarország és a török veszély Zsigmond korában (1387–1437), Századok, 128, 1994, pp. 273–87. Engel, Pál, Magyarország világi archontológiája 1301–1457, Budapest, 2 vols, 1996. Engel, Pál, ‘Nagy Lajos ismeretlen adományreformja’, Történelmi Szemle, 39, 1997, pp. 137–57. Engel, Pál, Gyula Kristó, András Kubinyi, Magyarország története 1301–1526, Budapest, 1998. Erdélyi, László, ‘Anonymus korának társadalmi viszonyai’, Történeti Szemle, 3, 1914, pp. 191–211. Erdélyi, László, ‘Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései’, 6 parts, Történeti Szemle, 3, 1914, pp. 517–561; ibid., 4, 1915, pp. 32–50, 202–26, 334–52, 481–514; ibid., 5, 1916, pp. 39–63. Erdélyi, László, A magyar lovagkor nemzetségei 1200–1408, Budapest, 1932. Fejérpataky, László, Kálmán király oklevelei, Budapest, 1892. Fejérpataky, László, Oklevelek II. István király korából, Budapest, 1895. Fejérpataky, László, III. Béla oklevelei, Budapest, 1900. ⬙ István életrajza, Budapest, 1899. Fraknói, Vilmos, Werboczi Fügedi, Erik, A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása, Budapest, 1970. Fügedi, Erik, Vár és társadalom a 13–14. századi Magyarországon, Budapest, 1977. Fügedi, Erik, ‘The avus in the Mediaeval Conceptual Framework of Kinship in Hungary’, Studia Slavica, 25, 1979, pp. 137–42. Fügedi, Erik, ‘Some Characteristics of the Medieval Hungarian Noble Family’, Journal of Family History, 7, 1982, pp. 27–39. ⬙ Fügedi, Erik, ‘Királyi tisztség vagy h ubér?’, Történelmi Szemle, 25, 1982, pp. 482–509. Fügedi, Erik, ‘A köznemesi klán szolidáritása’, Századok, 118, 1984, pp. 950–73. ⬙ Fügedi, Erik, Ispánok, bárók, kiskirályok. A középkori magyar arisztokrácia fejlodése, Budapest, 1986.

218 Works Cited Fügedi, Erik, ‘Verba volant … Oral Culture and Literacy among the Medieval Hungarian Nobility’, in (ed.) J.M. Bak, Erik Fügedi. Kings, Bishops, Nobles and Burghers in Medieval Hungary, London, 1986, Essay vi, pp. 1–25. Fügedi, Erik,’The Aristocracy in Medieval Hungary (Theses)’, in (ed.) J.M. Bak, Erik Fügedi. Kings, Bishops, Nobles and Burghers in Medieval Hungary, London, 1986, Essay iv, pp. 1–14. Fügedi, Erik, Castle and Society in Medieval Hungary (1000–1437), Budapest, 1986. Fügedi, Erik, ‘Mátyás király jövedelme 1475-ben’, in (ed.) Gábor Bárta, Mátyás király 1458–90, Budapest, 1990, pp. 41–61. Fügedi, Erik, The Elefánthy: The Hungarian Nobleman and his Kindred, Budapest, 1998. ⬙ szóló krónikahely magyarázaGerics, József, ‘Az irásbeli peticiók bevezetésérol tához’, in Gerics, Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban, Budapest, 1995, pp. 240–3. Giurescu, Constantin C., A History of the Romanian Forest, Bucharest, 1980. Göckenjan, Hansgerd, Hilfsvölker und Grenzwächter im mittelalterlichen Ungarn, Wiesbaden, 1972. Guldescu, Stanko, History of Medieval Croatia, The Hague, 1964. Gurevich, A.J., Categories of Medieval Culture, London, 1985. Györffy, György, ‘Das Güterverzeichnis des griechischen Klosters Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica) aus dem 12. Jahrhundert’, Studia Slavica, 5, 1959, pp. 9–74. Györffy, György, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, 4 vols, Budapest, 1963–98, (of which vols 1–3 are 2 nd edition, 1987; vol. 4 is 1st edition, 1998). Györffy, György, ‘Adatok a románok xiii. századi történetéhez és a román állam kezdeteihez’, Történelmi Szemle, 7, 1964, pp. 1–25, 538–68. ⬙ Györffy, György, István király és muve, Budapest, 1977. ⬙ Gyula, Gábor, A megyei intézmény alakulása és m uködése Nagy Lajos alatt, Budapest, 1908. Haiczl, Kálmán, ‘A Kistapolcsányiak’, Turul, 46, 1932, pp. 20–51. Hajdú, Péter, ‘Stilistisch motivierte und Gattungsbedingte Änderungen in den uralischen Sprachen’, Congressus Quintus Internationalis Fenno-Ugristorum Turku 20.–27. VIII 1980, vol i, (ed) Osmo Ikola, Turku, 1980, pp. 57–85. Hajnal, István, L’enseignement de l’écriture aux universités médiévales, 2nd edition, Budapest, 1959. Hajnik, Imre, A királyi könyvek a vegyes házakbeli királyok korszakában, Budapest, 1879. ⬙ Hajnik, Imre, A perdönto⬙ eskü és az elozetes tanúbizonyitás a középkori magyar perjogban, Budapest, 1881. Hajnik, Imre, Okirati bizonyitás a középkori magyar perjogban, Budapest, 1886. ⬙ Hajnik, Imre, Az örökös foispánság a magyar alkotmánytörténetben, Budapest, 1888. Hajnik, Imre, A magyar birósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt, Budapest, 1899. Heckenast, Gusztáv, Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban, Budapest, 1970. Held, Joseph, ‘Military Reform in Early Fifteenth Century Hungary’, East European Quarterly, 11, 1977, pp. 129–39.

Works Cited 219 Held, Joseph, ‘Peasants in Arms, 1437–38 and 1456’, in (eds) János M. Bak, Béla K. Király, From Hunyadi to Rákóczi: War and Society in Late Medieval and Early Modern Hungary, New York, 1982, pp. 80–101. Held, Joseph, Hunyadi: Legend and Reality, Boulder and New York, 1985. Hintze, Otto, ‘Typologie der ständischen Verfassung des Abendlandes’, in Hintze, Staat und Verfassung. Gesammelte Abhandlungen zur allgemeinen Verfassungsgeschichte, (ed.) Gerhard Oestreich, Göttingen, 1970, pp. 120–39. ⬙ Holub, József, ‘A foispán és alispán viszonyának jogi természete’, Emlekkönyv Fejérpataky László, Budapest, 1917, pp. 186–211. Holub, József, ‘Középkori fiúsitások’, Turul, 41, 1927, p. 84–8. Holub, József, Zala megye története a középkorban, Zala, 1929. Holub, József, ‘A vásárolt fekvo⬙ jószág jogi természete régi jogunkban’, Emlékkönyv Károlyi Árpád, Budapest, 1933, pp. 246–54. Holub, József, ‘La “Quarta Puellaris” dans l’ancien droit hongrois’, Studi in memoria di Aldo Albertoni, 3 vols, Padua, 1938, iii, pp. 275–97. Holub, Joseph (József), ‘La représentation politique en Hongrie au Moyen Âge’, Xe Congrès International des Sciences Historiques. Études présentées à la Commission Internationale pour l’Histoire des Assemblées d’États, Rome 1955, Louvain and Paris, 1958, pp. 77–121. Hóman, Bálint, A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában, Budapest, 1921. ⬙ Magyar történet, 3rd edition, 5 vols, Budapest, Hóman, Bálint, Gyula Szekf u, 1935–6. Hoppál, M. ‘Traces of Shamanism in Hungarian Folk Beliefs’, in (ed.) Hoppál, Shamanism in Eurasia, Göttingen, pp. 430–49. Horwath, Walter, ‘Die “Terra Loysta”’, Südost-Forschungen, 11, 1946–52, pp. 290–7. ⬙ Hradszky, József, A szepesi, tiz-lándsások széke vagy a ‘kisvármegye’ története, Locse, 1895. Húˇscˇ ava, Alexander, Ján Literát a Liptóvske falzá, Bratislava, 1936. Ila, Bálint, ‘A Szentgyörgyi és Bazini grófok birtokainak kialakulása’, Turul, 44, 1927, pp. 36–71. Ila, Bálint, Gömör megye. A megye története 1773-ig, Budapest, 1976, p. 143. Illés, József, Az Anjou-kori társadalom és az adózás, Budapest, 1900. Illés, József, A törvényes öröklés rendje az Árpádok korában, Budapest, 1904. Implom, József, Gyula város története 1214–1972, Gyula, 1973. Istványi, Geza, ‘A generalis congregatio’, Levéltári Közlemények, 17, 1939, pp. 50–83; ibid., 18–19, 1940–41, pp. 179–207. Jakó, Zsigmond, ‘Az erdélyi vajdai kancellária szervezete a xvi. század elején’, Irás, könyv, értelmiség. Tanulmányok Erdely történelméhez, Bucharest, 1976, pp. 42–61. ⬙ Janits, Iván, Az erdélyi vajdák igazságszolgállátó és oklevéladó m uködése 1520-ig, Budapest, 1940. Jánosi, Monika, Törvényalkotás a korai Árpád-korban, Szeged, 1996. Kantorowicz, Ernst H., The King’s Two Bodies: A Study in Mediaeval Political Theology, Princeton, NJ, 1957. Karácsonyi, János, Szent István király oklevelei és a Szilveszter Bulla, Budapest, 1891, pp. 178–216.

220 Works Cited Karácsonyi, János, A magyar nemzetségek a xiv. század közepéig, 3 vols, Budapest, 1900-1. Karbi´c, Damir, ‘Defining the Position of Croatia during the Restoration of Royal ⬙ … The Power 1345–1361: An Outline’, in (eds) Balázs Nagy and Marcell Sebok, Man of Many Devices who Wandered Full Many Ways…Festschrift in Honor of János M. Bak, New York and Budapest, 1999, pp. 520–6. Kardos, Tibor, Középkori kultúra, középkori költészet. A magyar irodalom keletkezése, Budapest, no date. ⬙ Knauz, Nándor, Az országos tanács és az országgy ulések története 1445–52, Pest, 1859. Kniezsa, István, ‘Magyarország népei a xi-ik században’, Szent István Emlekkönyv, (ed.) Jusztinián Serédi, 3 vols, Budapest, 1938, ii, pp. 365–472. Köpeczi, Béla (ed.), Erdély története, 3 vols, Budapest, 1986. Korai magyar történeti lexikon (9–14. század), (eds) Gyula Kristó, Pál Engel, Ferenc Makk, Budapest, 1994. ⬙ az Árpád-korban, Acta Historica Körde, Zoltán ‘A Magyarországi besenyok (Szeged), 90, 1990, pp. 3–21. Kossányi, Béla, ‘Az úzok és kománok történetéhez a xi–xii. században’, Századok, 57–8, 1923–4, pp. 519–37. Kovács, Ferenc, A magyar jogi terminológia kialakulása, Budapest, 1964. Kristó, Gyula, Csák Máté tartományúri hatalma, Budapest, 1973. Kristó, Gyula, A xi. századi hercegség története Magyarországon, Budapest, 1974. Kristó, Gyula, A rozgonyi csata, Budapest, 1978. Kristó, Gyula, A feudális széttagolódás Magyarországon, Budapest, 1979. Kristó, Gyula, A vármegyék kialakulása Magyarországon, Budapest, 1988. Kristó, Gyula, Az Anjou-kor háborúi, Budapest, 1988. ´ , Szent István király ellenfele’, Acta Historica (Szeged), 98, Kristó, Gyula, ‘Kea n 1993, pp. 15–28. Kristó, Gyula, Hungarian History in the Ninth Century, Szeged, 1996. Kubinyi, András, ‘A kincstári személyzet a xv. század második felében’, Tanulmányok Budapest Múltjából, 12, 1957, pp. 25–49. Kubinyi, András, ‘A budai vár udvarbirói hivatala 1458–1541’, Levéltári Közlemények, 35, 1964, pp. 67–98. Kubinyi, András, ‘A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikában’, Somogy Megye Múltjából. Levéltári Évkönyv, 4, Kaposvár, 1973, pp. 3–44. Kubinyi, András, ‘Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a xii. század közepén’, Levéltári Közlemények, 46, 1975, pp. 60–121. Kubinyi, András, ‘The Road to Defeat: Hungarian Politics and Defense in the Jagiellonian Period’, in (eds) János M. Bak, Béla K. Király, From Hunyadi to Rákóczi: War and Society in Late Medieval and Early Modern Hungary, New York, 1982, pp. 159–78. Kubinyi, András, ‘A királyi tanács köznemesi ülnökei a Jagelló-korban, Mályusz Elemér Emlekkönyv, Budapest, 1984, pp. 257–68. Kubinyi, András, ‘A Mátyás-kori államszervezet’, Hunyadi Mátyás Emlékkönyv, Budapest, 1990, pp. 53–147. Kubinyi, András, ‘A Jagelló-kori Magyarország történetenek vázlata’, Századok, 128, 1994, pp. 288–319.

Works Cited 221 Kumorovitz, L.B., ‘Die erste Epoche der ungarischen privatrechtlichen Schriftlichkeit im Mittelalter (xi-xii. Jahrhundert)’, Études Historiques Hongroises, 2 vols, Budapest, 1960, i, pp. 253–90. Kumorovitz, L. Bernát. A magyar pecséthasználat története a középkorban, Budapest, 1993. Kurcz, Ágnes, ‘Arenga und Narratio ungarischer Urkunden des 13. Jahrhundert’, Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung, 70, 1962, pp. 323–54. Kurcz, Ágnes, Lovagi kultúra Magyarországon a 13–14. században, Budapest, 1988. Lehoczky, Tivadar, ‘Bereg-vármegyei királyi emberek’, Történelmi Tár, 1879, pp. 187–91. Lexikon des Mittelalters, Munich and Zurich, 11 vols, 1980–98. Lipták, Pál, Avars and Ancient Hungarians, Budapest, 1983, pp. 133–5. Longworth, Philip, The Making of Eastern Europe: From Prehistory to Postcommunism, 2nd edition, Basingstoke and London, 1997, p. 282. Lousse, Émil, La société d’ancien régime, Louvain and Bruges, 1943. Lübke, Christian, Arbeit und Wirtschaft im östlichen Osteurópa, (Glossar zur frühmittelalterlichen Geschichte im ostlichen MittelEurópa, Beiheft 7), Stuttgart, 1991. ⬙ Gábor, ‘Havaselve és Moldva népei a x–xii. században’, Ethnographia – Lüko, Népélet, 46, 1935, pp. 90–105. Macartney, C.A., The Magyars in the Ninth Century, Cambridge, 1930. Magyar nemzet története, (ed.) Sándor Szilágyi, 10 vols, Budapest, 1895–98. Magyar, Kálmán, A honfoglalás- és az Árpád-kor régészeti emlékei … , Kaposvár, 1993. Magyarország hadtörténete, (ed.) Érvin Liptai, 2 vols, Budapest, 1984. ⬙ Magyarország története. Az elozmények és magyar történet 1242-ig, (ed.) Antal Bartha, 2nd edition, 2 vols, Budapest, 1987. Magyarország története 1526–1686, (ed.) Ágnes Várkonyi, 2nd edition, 2 vols, Budapest, 1987. Makk, Ferenc, The Árpáds and the Comneni: Political Relations between Hungary and Byzantium in the 12th Century, Budapest, 1989. Makkai, László, ‘Robot – summa – taxa’, Történelmi Szemle, 7, 1964, pp. 330–7. Makkai, László, A milkói püspökség és népei, Debrecen, 1936. Maksay, Ferenc, ‘A sok nemes országa’, Mályusz Elemér Emlékkönyv, Budapest, 1984, pp. 277–96. Mályusz, Elemér, Turoc megye kialakulása, Budapest, 1922. ⬙ Mályusz, Elemér, ‘A magyar társadalom a Hunyadiak korában. A h ubériseg és rendiség problémája’, in (ed.) Imre Lukinich, Mátyás Király Emlékkönyv, 2 vols, Budapest, 1938, i, pp. 309–433. Mályusz, Elemér ‘A magyar köznemesség kialakulása’, Századok, 76, 1942, pp. 273–305, 407–34. Mályusz, Elemér, Thuróczy János krónikája, (Értekezések a történeti tudományok ⬙ 26/3), Budapest, 1944. körébol, Mályusz, Elemér, ‘A magyar rendi állam Hunyadi korában’, Századok, 91, 1957, pp. 46–123, 529–602. ⬙ Mályusz, Elemér, ‘1526 elotti okleveleink forrásértéke’, Történelmi Szemle, 10, 1967, pp. 416–29.

222 Works Cited Mályusz, Elemér, ‘La chancellerie royale et la rédaction des chroniques dans la Hongrie médiévale’, Le Moyen Âge, 75, 1969, pp. 51–86, 219–54. Mályusz, Elemér, Az erdélyi magyar társadalom a középkorban, Budapest, 1988. Mályusz, Elemér, Kaiser Sigismund in Ungarn 1386–1437, Budapest, 1990. Marongiu, Antonio, Medieval Parliaments: A Comparative Study, London, 1968. Mezey, Alice, Ják – Szent György templom, no place of publication, 1999. Mitteis, Heinrich, The State in the Middle Ages: A Comparative Constitutional History of Feudal Europe, (trans.) H.F. Orton, Amsterdam, Oxford and New York, 1975. Mollay, Károly, ‘XIV. századi német vélemény a magyar parasztról és a magyarországi nemesekrol’, Ethnographia, 68, 1957, pp. 356–7. ⬙ Murarik, Antal, Az osiség alapintézményeinek eredete, Budapest, 1938. Nagy, Antal Fekete, ‘Az országos és particularis nemesség tagozódása a középkorban’, Domanovszky Emlékkönyv, Budapest, 1937, pp. 159–84. Nagy, Antal Fekete, A Szepesség területi és társadalmi kialakulása, Budapest, 1934. Nagy, Antal Fekete, Trencsén vármegye, (Csánki, Magyarország történelmi földrajza, 4), Budapest, 1941. Pascu, Stefan, Voievodatul Transilvaniei, 4 vols, Cluj, 1971–1989. Pauler, Gyula, ‘Szent István alkotmánya’, Századok, 13, 1879, pp. 1–30, 101–25. Pesty, Frigyes, A perdönto⬙ bajvivások története Magyarországon, Pest, 1867. Pesty, Frigyes, A szörény vármegyei hajdani oláh kerületek, Budapest, 1876. Pesty, Frigyes, A szörényi bánság és Szörény vármegye története, 3 vols, Budapest, 1877–8. ⬙ regi vármegyék, 2 vols, Budapest, 1880. Pesty, Frigyes, Az eltunt Péter, László, The Antecedents of the 19th Century Hungarian State Concept: A Historical Analysis. The Background and Creation of the Doctrine of the Holy Crown, unpublished Oxford DPhil thesis, 1965. Péter, László (ed.) Historians and the History of Transylvania, Boulder and New York, 1992. Péter, László, ‘Miért éppen az Elbánál hasadt szét Európa?’, in (ed.) Béla Pomogáts, Párbeszéd Magyarországgal. Nyugat-európai és tengerentúli magyar tanulmányok, Budapest, 1991, pp. 225–52. Petrovay, György, ‘A máramarosi oláhok. Betelepedésük, vajdáik és kenézeik’, Századok, 45, 1911, pp. 607–26. Petrovics, István, ‘Temesvár és Nagyszeben’, in (ed.) László Koszta, Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére, Szeged, 1995, pp. 401–12. Pleidell, Ambrus, ‘Egyházi és világi immunitas’, A Bécsi Magyar Történeti Intezét Évkönyve, 4, 1934, pp. 42–55. Pócs, Éva, Between the Living and the Dead: A Perspective on Witches and Seers in the Early Modern Age, Budapest, 1999. Post, Gaines, Studies in Medieval Legal Thought: Public Law and the State 1100–1322, Princeton, NJ, 1964. Prokopp, Gyula, ‘Az esztergomi primási levéltár xv. századi leltára’, Levéltári Közlemények, 37, 1966, pp. 112–38. Rácz, István, Városlakó nemesek az Alföldön 1541–1848 között, Budapest, 1988, p. 43. Rady, Martyn, Medieval Buda: A Study of Municipal Government and Jurisdiction in the Kingdom of Hungary, Boulder and New York, 1985.

Works Cited 223 Rady, Martyn ‘The German Settlement in Central and Eastern Europe in the High Middle Ages’, in (eds) Robert Bartlett, Karen Schönwälder, The German Lands and Eastern Europe: Essays on the History of their Social, Cultural and Political Relations, Basingstoke, London and New York, 1999, pp. 11–47. Rady, Martyn, ‘Erik Fügedi and the Elefánthy kindred’, Slavonic and East European Review, 77, 1999, pp. 295–308. Rady, Martyn, ‘The filial quarter and female inheritance in medieval Hungarian law’, in … The Man of Many Devices, Who Wandered Full Many Ways … ⬙ Budapest Festschrift in Honor of János M. Bak, (eds) Balázs Nagy, Marcell Sebok, and New York, 1999, pp. 422–31. Reynolds, Susan, Fiefs and Vassals: The Medieval Evidence Reinterpreted, Oxford, 1994. Rothenberg, Gunther E., ‘The Origins of the Austrian Military Frontier in Croatia and the Alleged Treaty of 22 December 1522’, Slavonic and East European Review, 38, 1960, pp. 492–8. Rothenberg, Gunther Erich, The Austrian Military Border in Croatia, 1522–1747, Urbana, 1960. Russell, J.C., Late Ancient and Medieval Population, Philadelphia, 1958. ⬙ Schiller, Bódog, Az örökös forendiség eredete Magyarországon, Budapest, 1900. Schöpflin, George, Politics in Eastern Europe, London and Cambridge, MA, 1993. Sedlar, Jean, East Central Europe in the Middle Ages, Seattle and London, 1994. Stephenson, Paul, ‘Manuel I Comnenus, the Hungarian crown and the “feudal subjection” of Hungary, 1162–1167’, Byzantino-Slavica, 57, 1996, pp. 33–59. Sugar, Peter F., Péter Hanák and Tibor Frank (eds) A History of Hungary, London and New York, 1990. Sweeney, James Ross, ‘The Decretal Intellecto and the Hungarian Golden Bull of 1222’, Album Elemér Mályusz, Brussels, 1976, pp. 88–97. ⬙ A magyar országgyulések ⬙ Szabó, Dezso, története II Lajos korában, Budapest, 1909. Szabó, István, A középkori magyar falu, Budapest, 1969. ⬙ Szabó, István, Jobbágyok – parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetébol, Budapest, 1976. Szakály, Ferenc, ‘The Hungarian–Croatian Border Defense System and its Collapse’, in (eds) János M. Bak, Béla K. Király, From Hunyadi to Rákóczi: War and Society in Late Medieval and Early Modern Hungary, New York, 1982, pp. 141–58. ⬙ Gyula, Serviensek és familiarisok, (Értekezések a történeti tudományok Szekf u, ⬙ 23/3), Budapest, 1912. körébol, Szentpétery, Imre, Magyar oklevéltan, Budapest, 1930. ⬙ Az utolso Árpádok, Budapest, 1993, p. 106. ⬙ Szucs, Jeno, ⬙ ‘A 1267. évi dekrétum és háttere. Szempontok a köznemesség ⬙ Sz ucs, Jeno, kialakulásához, Mályusz Elemér Emlékkönyv, 1984, pp. 341–94. ⬙ ‘The Three Historical Regions of Europe’, Acta Historica (Budapest), ⬙ Szucs, Jeno, 29, 1983, pp. 131–84. ⬙ ‘Theoretical Elements in Master Simon of Kéza’s Gesta Hungarorum ⬙ Szucs, Jeno, (1282–5)’, Études Historiques Hongroises, 2 vols, Budapest, 1975, i, pp. 243–7. Tagányi, Károly, ‘A földközösség története Magyarországon’, Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1, 1894, pp. 199–238. ⬙ Budapest, 1905, p. 55. Thallóczy, Lajos, Tanulmányok a bosnyák bánság kezdetérol,

224 Works Cited Váczy, Péter, ‘A királyi serviensek és a patrimoniális királyság, Századok, 61–2, 1927–8, pp. 243–90, 351–414. Váczy, Péter, ‘A szimbolikus államszemlélet korai Magyarországon’, Minerva, 10, 1931, pp. 100–45, 167–209. ⬙ Váczy, Péter, ‘A h ubériség szerepe Szent István királyságában’, Századok, 66, 1932, pp. 369–92. Váczy, Péter (von), Die erste Epoche des ungarischen Königtums, Pécs, 1935. Váczy, Péter, ‘A királyság központi szervezete Szent István korában’, Szent István Emlekkönyv, (ed.) Jusztinián Serédi, 3 vols, Budapest, 1938, ii, pp. 33–70. ⬙ a xiii. században. Kézai Váczy, Péter, ‘A népfelség elvének magyar hirdetoje Simon mester’, Károlyi Árpád Emle kkönyv, Budapest, 1933, pp 546–63. Váczy, Péter, ‘Immunitas és Jurisdictio’, A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve, 1, 1931, pp. 13–40. Waldapfel, Eszter, ‘Nemesi birtokjogunk kialakulása a középkorban’, Századok, 65, 1931, pp. 136–67, 259–72. Wenzel, Gusztáv, A magyar és erdélyi magánjog rendszere, 2 vols, Buda, 1863–4. Wertner, Mór, A magyar nemzetségek a xiv. század közepéig, 2 vols, Temesvár, 1891–2. Wolff, R.L., ‘The “Second Bulgarian Empire.” Its Origin and History to 1204’, Speculum, 24, 1949, pp. 167–206. Zsoldos, Attila, ‘Iobagio Castri Possessionem Habens. A várjobbágyi jogállás anyagi hátterének kérdései’, Századok, 128, 1994, pp. 254–72. Zsoldos, Attila, ‘Visegrád vármegye és utódai’, Történelmi Szemle, 40, 1998, pp. 1–32.

Index Aba kindred 13, 23, 49; Amadé Aba, 49–52, 54, 58 acquisita 26, 98, 104–6, 115 admonitio 74 adoption 77, 82 aestimatio 104 allod, allodial 3–5, 108 Anderson, Perry 4, 5 Andrew I (1046–60) 14 Andrew II (1205–35) 32–3, 39, 41–2, 70, 145 Andrew III (1290–1301) 113, 132 Anonymus Chronicle 9, 12, 17, 23, 39, 128, 197 appeals 57–8, 82, 165–6, 168 arbitration 15, 166 archers 150; English or Welsh, 148 armalists 155–6, 207–8 Árpád, Prince (before 895–907) 11, 13, 128 Ars Notarialis 74, 75 Arthurian romances 129 Attila 39 aula 36, 127–31, 135, 147, 203 Avars 12 aviticitas 97 avus 97, 199 Baboni´c kindred (de Vodicˇa) 30, 34–5, 49, 113 bailiff 28, 65, 70–2, 81, 169, 174–5; see also homines regii et communes Bak, János 172 banderium, banderia 120, 147–57, 180, 206 bans, banates 18, 49, 69, 92–4, 110, 117, 128, 135–7, 149, 153; see also Bosnia, Bulgaria, Croatia, Jajce, Macsó, Slavonia, Szörény barons 33, 38, 40, 69, 132, 153–5, 159, 168, 171–2, 180; barones naturales, 154 bastard feudalism 7, 110–11

Bazarab 90, 92 beard, pulling of 163; long, 203 Béla I (1060–63), collapsing throne of 17 Béla III (1172–96) 66–7, 69, 134; income of, 17, 134 Béla IV (1235–70) 37, 39, 40, 42, 53, 69, 70, 80–1, 85–8, 99, 130, 144 Belgrade 90, 136–7 beneficium 88, 124–6, 139, 181 Bibó, István 5 Bihar county 32, 48–9, 51–4, 136, 138–41, 176 bloodfeud 15, 23 bondsmen 20–1, 25, 44–5, 55 Bónis, György 4, 76, 183 border tariff (tricagesima) 171 Borsa kindred 49, 53–4 Bosnia 34, 92, 117, 137 boundaries 47–8, 163 brevis 167 Buda 9, 127, 164 Bulgaria 90, 92, 139 Byzantium 12, 14, 90–1 canon law 74–7, 104, 181 cartula sigillata 64 castellans 51, 54, 114–19, 122, 128, 139–41 castles 19, 21, 29, 32–3, 42, 48–54, 67, 80–1, 85–6, 88, 92–3, 112, 117, 133–41, 148–9, 152, 168, 177; number of, 50, 133–4, 136–7, 152, 204 castle-warriors 18–22, 23, 31, 35, 36, 39, 41, 42, 46, 50, 64, 80, 82, 86, 112, 118, 146, 187 castrenses 19–20, 32, 46, 48–9, 54, 146 celatores iurium regalium 60, 109, 193 chancellery, chancellor 38, 43, 47, 66, 68, 71, 74, 114–16, 127, 130–1,

225

226 Index chancellery, chancellor – continued 163–4, 166–7, 181; personalis, 116, 163; rare humour of, 47 chansons de geste 128 chapel, royal 64, 67 chapters, ecclesiastical 33, 64, 67–70, 73–4, 76, 83, 122, 153, 160; see also loca credibilia Charles Robert (1307–42) 51, 60, 68, 92, 97, 100, 133, 135, 148 charters, volume of, 9–10, 67; language of, 10, 127; narrationes of, 130, 144, 203; didactic function of, 63, 129–30, 144; form of, 15, 63, 68; confirmation of, 69–70, 194 chess board 45 chirograph 69 chivalry 126–31; orders of, 129; chivalric courts, 74 civil law see Roman law clergy 15, 17, 25, 33, 47, 55–7, 64, 67, 74, 98, 104–6 cognati 23, 26 coinage 146 collecta generalis 146 comes capellae 64, 67 comes curialis 19, 22, 113 comes terrestris 82 communal landownership 21, 23, 29, 45–7, 64, 67, 96, 100 concealers of royal rights see celatores conditional nobles 3, 80–95, 144 congregatio generalis see under counties consent to sale 30, 88, 97, 103, 109, 199 contracts 5, 20, 75, 119, 141, 143, 180, 182 corporations 2, 41, 44, 111, 158–79, 181 council, royal 153, 171–2, 176–7 counties 7, 8, 18–20, 22, 32, 34–5, 39–44, 50, 70–1, 82, 84–6, 153–6, 161–79, 182; assembly (congregatio generalis) , 42, 72, 84, 106, 119, 121, 127, 162, 166–7, 170, 177, 210; ‘royal’ into ‘noble’, 22, 34–5; seals of, 41–2, 44; sedria (court), 41, 123,

140, 164–8, 174, 177; see also homines regii et communes, inquisitions, ispán, nuncii, szolgabirák Croatia 10, 24, 31–2, 63, 65–6, 90, 136, 153, 184 Csák kindred 45, 49–52, 176; Máté Csák, 49–54, 113 Csanád kindred 13, 45, 53, 92, 185 Cumania 90–1 Cumans 22, 90–1, 197 curial nobles, curialists 85, 154–6 daughters’ inheritance 103–9, 200 Davies, Norman 8 defectus seminis 2, 3, 26, 30, 99, 102, 107, 109, 154 de genere 23, 58, 96 demesne, royal 13, 16–17, 30–7, 64, 80, 85–6, 133–6, 141, 152–3, 186, 204 deposit boxes 69 descensualis estates 25–6, 60 descensus 18, 81 diet 7, 8, 37–40, 119, 161, 170–3, 176–7; see also nuncii division of land 29, 45–8, 67, 96 Domesday, lost Hungarian 17, 64 dominium 75–6, 108, 124, 137, 139, 142–3 donation, royal 1–4, 25–6, 31, 36–7, 44, 60–4, 79, 85–7, 98–102, 107, 124; private, 82–5, 88, 103–9, 106, 123–6; see also ‘new donation’ donatio reservato usufructu 75 dower, dowry 76, 103, 154 Duby, Georges 6 duel 74 Eckhart, Ferenc 16 Elefánthy kindred 97, 102 embezzlement 119, 123 Engel, Pál 101, 204 Esztergom 32, 66, 69, 84, 141 evictio 74 ewrii see guardsmen exchange of land 71, 82–3, 88, 102–3, 109 ex scitu, ex auditu 72

Index 227 execution 58, 72 expeditoria cautio 74 facultas conversandi 36–7 familiares, familiaritas 7–8, 16, 79, 110–31, 139–42, 147–52, 155, 164, 173–8, 179–81 familiares aulae 128 Fehér county 45, 91, 114 fences 47, 83 feudum 142 fidelity 4, 37, 39, 44, 60–1, 79, 80–3, 88, 94–5, 110–12, 117–26, 130, 132–3, 142–4, 179–81 fiefs 4–6, 77–8, 126, 133, 143, 180–2 filii iobagionum 22, 86–8, 180 fines 83, 140, 144, 166 forests 16, 18–19 , 45, 47, 85, 90, 133, 162 Frangepán kindred 31, 49, 119 Frangochorion 90 Franks 12, 15, 19, 25, 90 fratres condivisionales 109 freemen 20–2, 32, 34–6, 39, 41–3, 46, 49, 54, 166 Freising, Otto of 16–17, 186 Fügedi, Erik 126, 177 generatio 22, 30, 96, 102 genus 1, 22, 30, 39, 43, 96–7, 100 Germans 17, 22–4, 29, 38, 85, 91 Glagolitic script 184 guardsmen 21–2 genus 1, 22, 39, 43 Golden Bull (1222) 26, 39, 40, 54, 57, 79, 134, 144, 146, 170, 200 Gurevich, A.J. 159–61 Gypsies 51, 163 gyula 13, 19, 24, 91 haereditates, haereditaria 77, 105 heraldry 12, 30, 129, 185 hiders of royal rights see celatores Highlands (Felvidék) 10, 11, 80, 85–9, 135 Himfi kindred 10, 96–7, 115, 117–18, 139, 175 Hintze, Otto von 4 Holy Crown 2, 159, 183

homage 3, 6, 84, 94, 126, 180 homagium 84, 154 homines cuiusvis status et conditionis 169 homines regii 70–2, 81, 175; communes, 71, 175 honores 7, 126, 132–43, 147–9, 152–3, 180, 205 hospites 22, 56; hospites domestici, 29 Hospitallers 92, 147 household Freiung, 55, 192; private, 18, 20–1, 29, 33, 55, 79, 110–14, 122, 187; royal, 15–21, 26–9, 33, 35–40, 64–5, 111–12, 127–31, 147, 179, 187; Hunyadi, John 116, 128, 137, 172 Iharosfi kindred 34–5 immunity 18, 33–4, 54–8 impignoratio 76–7; see pledge in land inheritance 22–7, 46, 77, 88–9, 97–109, 112, 154 inquisitions 41, 48, 70–3, 105, 130, 163–8, 175; communis inquisitio, 71; inquisitio generalis, 72, 166–7; inquisitio per modum congregationis proclamatae, 72, 92, 167–8, 195; inquisitio simplex, 71, 165 insurrectio 144–5 iobagiones see peasantry iobagiones castri see castle-warriors ispán (comes) 19–22, 27–36, 41, 49, 51, 53, 57, 58, 64, 68, 71, 80–1, 84–5, 88–9, 94, 110, 114–18, 121–2, 125, 128, 132–40, 147–9, 153, 164, 168–70, 174–7; perpetual ispánate, 32, 81, 141, 143, 154; vice-ispán, 41, 84, 114–18, 139–40, 164, 167, 170, 174–6; vice-vice-ispán, 114 iudex curiae 49, 50; see also justiciar iudex suspectus 115, 175 iudex terrestris 22 iudices nobilium see szolgabirák iuramenta horribilia 48 iuvenes aulae 128 Jajce, banate of 117, 137 Ják kindred 17, 23, 46, 99 Jews 64

228 Index jókszedo⬙ 56 judges 15, 22, 37, 55–6, 58, 65, 70, 74, 81–2, 89, 100 jurymen see inquisitio generalis justiciar (iudex curiae regis) 43, 49, 69, 71, 74, 87, 99, 116–17, 135–7, 139, 142, 164 Kabars 12–13, 85 Kán kindred 28, 49 Kéza, Simon of (Kézai Simon) 39, 142, 190 kindred 1, 3, 10, 12–13, 15, 22–9, 34–5, 43, 45–6, 49, 51, 59, 67, 77, 88, 96–109, 156, 174–7, 179; attenuation of, 30, 97, 103, 106, 109 knez, knezes 91–4, 138, 161, 180 knights 17, 67, 87, 127–31, 135, 203 Knin 137, 184 Koloman (1095–1116) 17, 31–2, 55, 60, 64 Komárom county 31, 43, 47, 84, 136, 139, 156 Kossuth 87 Krassó county 10, 45, 92, 97, 115, 117, 140, 175, 209 krajnik 93 Kubinyi, András 176 Ladislas I, king and saint (1077–95) 14, 16, 28, 55–6, 65, 129 Ladislas IV (1272–90) 59 Ladislas V (1453–57) 171 language 10–12, 91, 127, 184 leases 75–6 lex Falcidia 104, 200 Leopold II (1790–92) 85 liber 20–1, 32; see also freemen liberi sancti regis 22 Libri feudorum 77, 181 libri traditionum 64 litterae admonitoriae et evocatoriae 73 litterae inquisitoriae et evocatoriae 73 litterae introductionales 73 litterae privilegiales 73 litterae querimoniales 167 livery of maintenance 113 livery of seisin see statutio

loca credibilia 68–77, 118, 181 Locsmánd 31, 80, 118, 134 Louis I (1342–82) 40, 63, 101–2, 107–8, 133–5, 139, 145, 148–9, 162, 171 Louis II (1516–26) 9 lucrum camerae 146, 151–2, 168, 171, 206 Macsó, banate of 135 Máramaros county 92–3, 133 marriage, strategies of 46, 113, 115, 128, 154, 191 Mary (1382–95) 102, 108, 152, 171 Matthias Corvinus (1458–90) 116, 120, 137, 141, 151–4, 162–3, 167, 171 mercenaries 50, 147–8, 151–4 military organization 7, 16, 20–1, 25, 27, 29, 31, 37–9, 48, 50, 79–80, 82, 85–9, 91–2, 111, 120–1, 144–57, 180 milites aulae 127, 135 militia portalis 150–1, 154 Mitteis, Heinrich 4, 5 Modrus 31, 57, 189 Mohács, battle of (1526) 9, 145 Mongols, Mongol-Tatars, invasion of 1241 38, 42, 50, 64, 85, 99, 146, 148 murder 58, 97, 162, 165 ‘new donation’ 100–1, 107, 199 Nezdinus 189 ‘ninth’ 54 nobiles iobagiones, exercituantes 79, 81–2 nobiles kneziales 93, 94 nobiles praediales see praediales nobleman definition of, 1–4, 27–30, 38, 41–4, 58–61, 79, 80, 84, 105, 120, 155–6, 179–80; ennoblement, 2–3, 35–8, 40–4, 50, 58–61, 89, 94, 99, 105, 120, 127, 144, 155, 170, 172; as an estate, 2, 37–40, 44, 171–3; fidgeting of, 127; as fratres and amici, 177; number of, 48–9, 155–7, 180; and peasants, 54–5, 57–8, 60, 123, 130, 145, 165, 192; veri nobiles, 43, 79, 120

Index 229 nota infidelitatis 2–3, 109 nova donatio see ‘new donation’ novae institutiones 32 nuncii 173 oaths 41, 48, 62–3, 71–3, 82, 118–19, 132–3, 141, 167, 175, 177; see also iuramenta horribilia oath-helpers 73–4 office-holding 7, 8, 33–5, 38, 51, 54, 110, 132–43, 153, 182 officialis 114, 122–3 Oguz Ban 41 ordeal 21, 62, 64, 65, 74 örök, örökség 77, 195 ország 16, 172 outlawry (proscriptio) 58, 72, 106, 162, 165–7 palatine 17, 20–1, 40–2, 44, 49–51, 54, 71, 113, 117, 135, 142, 165–7, 172, 176–7, 195; Articles of 1486, 172–3 Pannonhalma abbey 30, 56, 65 parentela 30, 96–100, 103, 109 parentes 15, 23 patrimonium 16 peasants (iobagiones) 4, 21–2, 32, 41, 46–7, 54, 57–60, 76, 93, 121–3, 130, 138, 145–6, 150–6, 163–8, 180; peasant assessors, 58 Pechenegs 11–12, 22, 28, 36, 147, 185 peculium (quasi) castrense 2 per eum 101 per se et personaliter 37, 48, 79, 86, 144–5 perjury 73–4, 195 perpetual county or lordship, see under ispán Péter, László 5, 6, 183 Pipo of Ozora (Ozorai Pipó, Filipo Scolari) 118, 136 pledge in land 3, 76–7, 109, 124 plenitude of power 101, 107, 160 population 8, 11, 156, 184, 208 possessionatus 1, 59–60, 155, 180 possessiones 59, 77

praediales 79, 81–5, 88, 93, 112, 119–20, 124, 180 praedium 57, 82, 88 praescriptio 75 preemption 30, 125 prefection 107–9 pristaldus 65–7, 70, 71, 193–4 Prokuj 13, 19, 91 proprietas, proprietates 57, 75–7 proprietory monasteries 19, 29–30, 33, 53, 69 proscriptio see outlawry proximi 23, 26, 102, 109 public notary 74 quinquagesima

93

reambulatio 47–8, 65, 70–3, 114 regnum 2, 6, 16, 156, 159–61, 169, 172–4, 179; membra regni, 172 rents 54, 75–6, 83 renunciatio 75 requisitio 72, 82, 166 Reynolds, Susan 6, 158, 181 robbery 57 Roman law 4, 16, 74–7, 101, 181, 195 Romanians see Vlachs, Wallachian districts ´ (Rojcsa) 81–2 Roviˇsce royal presence 164 sale of land 30, 64, 71, 75–7, 83, 88, 95, 97, 102–3, 109 Sarchas, judge 64; see also Domesday Saxons 59, 94, 161 Schöpflin, George 5 seals 41–2, 44, 55, 64, 67–9, 73, 93, 159–60, 167, 173 Secretum Secretorum 129 seigneurial courts 58, 114, 165, 168 Serbia 65, 118, 135, 149 serviens, servientes 1, 36–44, 46, 49, 67, 86, 144, 146, 179, 190 servitors, 110; see also castle-warriors, castrenses, udvarniks servus 20, 21 shamanism 11–12, 14, 26, 186

230 Index shepherds 51, 163 Sigismund (1387–1437) 87, 94, 102, 115, 122, 136, 141, 149–52, 162, 166, 170 Slavonia 10–11, 18, 31, 34, 47, 49, 51, 57, 80–4, 90, 113–14, 128, 135–8, 162–3, 177, 184, 187 Slovakia see Highlands Somogy county 34, 42, 73, 83, 121, 136, 168–9 speculatores 22 statutio 48, 72–3, 103, 106, 139 Stephen I, king and saint (1000–38) 13–15, 19, 21, 23, 25–6, 29, 38, 59, 60, 86, 134, 186, 188 Stephen III (1162–72) 134 Stephen V (1270–72) 40, 48 Stubbs, Bishop 173 subinfeudation 4, 126, 204 subsidium 151–2, 154–5 summoning 56, 65, 70, 154; short summons, see brevis Szekels 91, 94, 122, 140, 147–9, 161 ⬙ Gyula 111, 123, 127 Szekfu, Szepesség, Szepes county 22, 50, 80, 85–9, 141 Szepes lancers 86–9, 180 szolgabirák 41–2, 44, 69, 71–2, 84, 93, 164–7, 170, 174–5, 177 Szörény (Turnu Severin), banate of 90–4, 128, 136, 139–40 ⬙ Szucs, Jeno⬙ 5 Tallóci brothers 115, 118, 136–7 tárnoks 18, 20, 36–7 tavernicus 113, 120, 128, 135, 142 taxation 81, 112, 114, 116, 121, 138, 145–6, 150–2, 154–5, 171, 180; noble exemption from, 3, 39, 84, 145–6, 150, 155, 180, 206 Temes county 45–6, 92–3, 97, 115, 117, 140, 153, 175–6 Temesvár (Timis¸oara) 108, 138 Templars 81, 147 testament 25–6, 98, 104–7, 115, 200 testimony 23, 61–74, 70–4, 77 Teutonic Knights 91, 92, 147 Thuróczy, John 116

tithe 54, 57, 146 Törcsvár (Bran) 148 totems 12, 26, 185 towns 21–2, 57, 69, 138, 164–5 Transylvania 11, 19, 22, 31, 49, 51, 53, 59, 86, 88–92, 114, 116, 137, 140, 145, 148, 153, 161, 164, 184, 199, 206 treasury 120–1, 137–8, 141, 152; provisor, 141 trespass 34, 47, 71, 83, 97, 162–3, 166–9 tribal organization 11–14, 21, 26 Turks 8–9, 10, 64, 149, 151, 162, 171 Turóc county 43–4, 80, 85–7, 118 ⬙ Turopolje (Túrmezo) 81 udvarniks 18, 20, 36–7, 42, 85 Újlaki kindred 10, 116; Nicolas Újlaki, 117, 120, 137 Ullmann, Walter 131 una et eadem libertas 2, 60, 123 unicuique quod suum est 42 universitas 22, 40–1, 44, 169 usufruct, use 75–6, 124–5, 139 usury 76 Uzsai, John 74 Várad Register 55, 64, 190 vassalage 6–7, 181; vassalus, 84 Verbotsformel 55, 67 villages 21, 23, 30–1, 34, 46, 48, 50, 82, 92, 114–15, 121, 132–4, 136–9, 153, 176 vinculum 166 Vlachs 90–1 voevode 18, 49, 53, 69, 110, 114, 116, 118, 122, 135, 137, 140, 142, 153; vice-voevode, 140 Vrana (Aurana) 137 Wallachian districts 92–3 ⬙ Werboczy, Stephen 1–3, 8, 39, 60, 66, 76, 104, 106, 108–12, 116–17, 155, 172, 183 widows 76, 97, 103, 106, 154 witnesses 64–5

Index 231 Wladislas I (1440–44) 168, 171 Wladislas II (1490–1516) 152 woodland see forests Zách, Felicián 97 Zagreb 66, 81–2, 114, 118, 136, 162

Zala county 41, 44, 59, 106, 115, 117, 140, 149, 174 Zápolyai kindred 116–18, 137, 154, 176 Zólyom county 85–6, 88–9 zˇupans 24, 34, 81