1? Tétel : AZ ÍRÁS http://www.famakonyv.hu/tori1.html http://www.egyensulyert.hu/index.php/cikkek-erdekessegek/irasanalitika/az-iras-toertenete.html
Munka és a társadalmi együttélés mozdította elő az emberi intellektus kialakulást. A gondolkodás és a beszéd a fejlődés 3. láncszeme pedig az írás. Az írás nyelvilge kifejezett gondolatok maradandó rögzítésére szolgáló, kisebb nagyobb emberi közösségektől elfogadott egyezményes grafikai jelek rendszere. Az írás lebontotta a tér és az idő korlátait, a tudás széleskörű és gyors terjedése útjából. Természeti népek az írás megjelenésével lépnek át a civilizált világba. Az írás előzményei : Az őkori népek kezdelteges gondolatközlési rendszeréről nagyon keveset tudunk. Mielőtt eljutottunk az írásig, az emlékeztetés és gondolatközlés kül. módjait eszelte ki az ember. A tulajdonjegy : Állattenyésztő népek alkalmazták a jószágok megjelölésére, népiesen billognak is nevezik ezeket. Európa és Ázsia számos népe használta, a háziállatokat billoggal jegyezte meg a tulajdonos. Nállunk is bevett szokás volt. Vaspálca végére rávésték a tlajdonjegyüket és ábráját, majd fanyélbe ütőtték, megtüzesített vassal beleégették az állatok bőrébe. A lovakhoz éppen csak hozzáérintették, a szarvasmarhákhoz erősebben égeték, majd olajjal kenték be ezt a sebet. A tulajdon bélyeg lehetővé tette az elbitangolt állatok felismerését. Rováspálca : Az emlékeztetés ezközei közül ez volt világszerte a legelterjettebb. Főként kölcsönadott értékek nyílvántartására szolgált. A rovásfára vagy pálcára bemetszették a megfelelő rovást vagy rovatkát, majd ezt a fát hosszába felhasították. Egyik felét a hitelező, másik felét az adós kapta. Minden ilyen egyoldalú módosítás lehetőségét kizárta ez a dolgo, angliában mé a 18.században is használták az adóhivatalok. Magyarországon ezek segítségével
vették számba az állatállományt. Rovásfákba először beleégették a gazda billogát majd rávésték a legelőre kihajtott állatok számát. Fuvarosok is használták a rakományuk számontartására. Erre utalnak azok a kifejezéseinkk mint : Kirótták az adót Sok van a rovásodon Nem csak európában használták, Kínában sok évszázadon á használták. Hírvivő bot : Norvégiában századokkal ezelőtt hírvivőbotokat hordtak végi az országon, hogy kitört a háború. Svédországban a bevonulási parancsot adták így ki. A magyar szokás is erre emlékeztetett: véres kard. Az ausztrál őslakosoknál is volt, ők más célra használták, olyan jeleket véstek rá ami a hírvivő tájékozódását segítette. A térképet helyettesítették ezzel. Csomójelek : Kínai hagyomány szerint a csomójelek az emlékeztetés legősibb jelei. Nádból , kákából font zsinegre kötötték a nád vagy szalmaszálakat, ezeket csomózták, számadatok rögzítésére használták ezt. Van ennél bonyolultabb is az inka emlékek között. Az államigazgatásban használták, kipunak nevezték. Sok vita folyt arról hogy ezek az írásnak valódi előzményei e vagy sem, arra a megállapodásra jutottak, hogy ezek nem konkrétan az írás előzménye, hanem a számadatok feljegyzésére szolgált. A zsínór színe is kommunikatív jellegű volt, sárga-arany, fehér-ezüst, zölg-gabona, kék-vallás dolgaira utalt, bíbor-hadsereg ügyei, vörös-inkák vagyontárgyaira utal. A mellékfonalakra kötött csomókból pedig a tárggyal összefüggő számadatokat lehetett leolvasni, 10es számrendszerben. A néprajzkutatók több népnél is felfedezték a csomóírást, Nyugatafrikai népek, Salamonsziget őslakosainál is, nállunk is előfordul ez pl. rózsafüzér,(zsebkendőre kötött csomó?) Kagylófüzérek : A nyugatafrikai négerek kagylófüzéreket használnak az üzenetváltás céljából. Arokónak nevezik ezeket. A két kagyó nyílásval egymás felé fordítva-barátság, egymástól elforított kagylónyílás-ellenségesség, 6 kagyló- szerelmi vallomás,
Egész komplett üzeneteke is tudtak ezzel közölni. „ A családapa betegsége romlik” Az irokéz indiánok még a kagyló színével is kommunikáltak, fehér-béke, vörös-háború, fekete- veszély. Wampumnak nevezték ezeket. Kis korongokra szeletelt apró színes kagylóból övet készítettek. 1682ben meglepték egy iylennel a William Bent amellyel egy barátsági szerződést kötött az indiánokkal. 2 alak, egiyk indián másik kalapos + kézfogás. Képírás elemeit hordozza magán.
Barlangrajzok : Az ősember kitűnően rajzolt, ezekre láthatunk számtalan példát, az írásútja azonban évezredekig tartott. 1879-ben fedezték fel az Altamirai barlango. Spanyol régész, festőművész fedezte fel, Santanberg. Ebben a barlangban ősember nyomaira bukkant. Egy alkalommal elvitte kislányát, a láyn játék közben elbarangolt, és egyszer riadt kiáltásban tört ki. Azt hitte hogy a falon lévő állatok igaziak. 1941-ben fedezték fel a Lasceaux-i barlangot Franciaországban. Sárga , vörös, fekete színekben pompáznak a falfestményel, vadloval, bölények, szarvasok. A Lasceaux-i barlang az ősember Sziksztusi kápolnája. Azt mondják, hogy ezek a képek adászmágiával vannak kapcsolatba, mert a megfestett falakon dárdák noymai találhatóak. Megfesetté az ideális vadászjelenetet. Ezek nem lakóhelyek voltak, hanem ünnepi alkalmakra szolgáltak. Kavicsok : Mas d’azil-i kavicsok Lecsiszolt kavicsok, amiket vörös jeéekkel díszítettek. Kőkorszak középső szakaszának emlékeire bukkantak ezeken rá, kb 200 darab van, nagyjából 30 jel ismétlődik ezeken a kavicsokon. A korai betűírás jegyeit vélték felfedezni, mások számjegyekkel azonosították a vörös vonásokat, pontoka, foltokat, vagy akár egyszerűen csak örömüket lelték a díszítésben. Az írástörténethez szorosan nem kapcsolódnak ezek a kavicsok. (Nagyon sokat vitatkoztak ezen.)
Képírás vagy piktogramma, piktográfia : A fiatalabb kőkor kutúrájának barlangrajzait természethű ábrázolás jellemzi. Az támeneti kőkor i.e 59-5000-ig tartó sziklaképeken új vonások jelentkeznek, már nem nyugalmi helyzetben, hanem mozgásban ábrázolják az ember és állatalakokat. Ezek a barlangrajzok egyre stilizáltabban jelenítik meg az alakokat.Ez az élethűségtől eltávolodott ?írás, a képírás előzménye. Képírás jellemzője, hogy konkrét dolgokat ábrázol. Egy-egy szót vagy mondatot jelentenek de nem egyelten nyelv szókincsében, mindeki a saját nyelvén olvashatja és értelmezheti azokat. Téli krónika : Az 1800as években az írástörténészek érdeklődése az indiánok felé fordult. Kiderült ugyanis hogy ők még mindig a képírás elemeit használták. Ezek nagyon erősen emlékeztetnek az újkőkor emberének sziklarajzaira. Bőlénybőrre írták a téli krónikát, 18??-1870-ig dakota indiánok , megörökítették a törzs életének legfőbb eseményeit. Kohau Rongo-Rongo : UN. beszélő fák ezek, 80-90cm hosszú és 10 cm szélesek. Sűrűn sorakoznak rajtuk a jelek, és balról jobbra van rajtuk az írás, következő sorban balról jobbra halad.un ökörszántásos sorvezetés. Fogalomírás , ideogramma, ideográfia : A képírás jelei konkrét tárgyakat ábrázolnak. A fejlődés során azonban a képírás jelei feltnnek más összefüggésben is. Vegyük a nap jelét: egy kör amejet hüllők veszenk körül. Az idők során ezt már nem csak a napra hanem a forróságra hőségre is vonatkoztatták. 2 egymás mellé rajzolt láb- járás menés fogalma IS. Mikor a képírás ilyen elemekkel kezd telítődni , akkor fogalomírásról bezsélünk. Fogalomírás ideográfia, ennek egyes jelei az ideogrammák. A képírás és a fogalomírás jellemzője, hogy jelei nicnsenek szorosan öszekapcsolva vmely nyelv bizonyos szavaival.Ház képe- viskó, palota, csúr stb stb.
Szó és szótagírás : A fogalomírás jelei egy idő múltán már nem csak a szavak értelméhez kapcsolódtak, hanem a szavak hangalakjával is öszefonótak. A jelek tehát hangsort képviseltek. Így jutottunk el a szóíráshoz. Lehetőség nyílt arra hogy hosazbb szavakat egszótagú szavakkal leírjanak. Eljutott az ember a képrejtvény szerű szótagíráshoz pl: silány-sítalp és egy lány. Betűírás : A szavak beszédhangokból állnak. Az ókori ember rákényszerül arra hogy a szavakat hangokra, alkotóelemeire bonsta. A képírást vagy fogalomírást használó népek egyre többször kerültek abba a nehézségbe hogy az újonnan felfedezett földrajzi helyeket nemtudták leírni. Erre különböző módokat találtak ki a népek, szójeleket írtak egymás után, stb, itt csak a kezdő hangzót olvasva megkapta a kívánt nevet(?).Ezt nevezzük akrofóniának, amikor a szóírás jeleineka kezdőhangját használom csak. Ez után jutunk el oda, hogy az egyes hangokat külön betűvel kezdik írni.Az akrofónia után jutott el az ember a kül hangokat jelölő betűíráshoz. Ennek az írásnak legfőbb tulajdonsága hogy a beszédhangokat rögzíti, közömbös az hogy a szavak miket tartalmaznak. Démokrétosz : a tragédiákat és a komédiákat ugyanazzal a betűvel írják. (1.tétel )Ékírás :
Mezopotámai írástörténet emlékei. Mezopotámia legrégebbi államait a sumérok és az Akkádok alapították. A sumérok a Tigris és az Eufrátesz elgdélibb részén telepedtek meg, i.e 3100 táján erős városállamokat alapítottak. Ezt időszámításunk előtt 2400-ig tudták fenttartani. Hanyatlásuk után az Akkádopk kezébe került a vezető szerep, ők északabbra helyezkedtek el, de még volt egy un. sumér reneszánsz, i. e 2016-ig tartott ez. Ezek után az Amoliták kerekedtek felül. Ők teremtették meg a folyamkoz legerősebb, legtekintélyesebb államát, Babilont. (i.e 2. évezredben) Megszilárdult ezzel emzopotámia erőviszonya.Az asszírok támadása hozott lényeges támadáts, jól fegyverzett hadsereggel uralmuk alá hajtották a
környező népeket. Az asszírok i.e 7. század végén buktak el, ekkor jöttek a perzsák. Ezeknek a népeknek is a folyamköz környékén lakó faluknak a szellemi örökségét ékírásos emlékek őrizték meg számunkra. Sumérok írása : Mezopotámiában élő népek már i.e 4.évezred utolsó szakaszában ismerték az írást. Sumérok nevéhez fűződik ez az írás, kezdetben konkrét tárgyakat ábrázoltak, stilizált, egyszerűsített formában. A jeleket többféle értelemben is felhasználták, a szem és a víz jele együtt a sírst fejezte ki. Fejlődés során a sumérok ékírásának és fogalomírásának az ábrái is egyszerűsödtek. Egyre jobban összekapcsolódtak a szavak hangalakjaival. Az ékírást az Akkádok is elsajátították, az ő ékírásuk gyökeresen eltért a sumérokétól. Előázsia valamennyi népe között elterjedt az ékírást. Agyagtáblák,pecséthengerek, sztélék. A suméroknál is volt egy oylan törekvé hogy az írás maradandó maradjon, oylan anygokba írtak. Mezopotámiába nagyon szűkösen volt kő, fa fémek, agyaguk viszont volt bőven, ezért az íráshoz kis táblákat használtak agyagból, és ezeket jobbára ki is égették.A sumérok az agyagot használták a házépítésre, tárgyaik, hodóik, agyagból készültek, téglák stb..Az íráshoz használt agyagtáblák nagyon kicsi méretűek voltak, 6-8 cm széles, 10-14 cm hosszú táblácskák. Az íráshoz háromszögletűre vágták a nád vagy fapálcikát. Nedves agyagba dolgoztak.Kezdtetben függőleges sorokat hoztak létre, majda sorok jobbról balra haladtak, valószínűleg azért fordult meg az írás iránya mert elkenték a sorokat, a táblákat 90 szögben elfordították, és így az írás irna vízszintes lett, balról jobbra tartó. Általában ezek a táblák nem voltak kiégetve, szárazon küldték el a címzettnek, csak azokat égették ki amiket meg akartak őrizni. A hosszabb szövegeket táblákra írták amiket megszámoztak, vagy csontgyűrűkkel fogták ezeket össze.(Gilgames- eposz). Sok ékírásos szöveg maradt fent a pecséthengereken és a ztéléken is. A pecséthengerek 3-4 cm magasságúak voltak, egyiptomtól mezopotámiáig használták ezeket. Márvány, elefántcsont, vagy féldrágakövekből készítették. Henger alakú kő volt, ebbe belevésték a minta negatív mását, és ez ha végiggörgették a nedves agyagon, megjelent a forma. A pecséthenger a hitelesítés ezköze volt. Sokszor nyakban is viselték ezeket. A sztélék nagyobb méretű, gyakran domborművekkel díszített emlékkövek. Leginkább a halottak emlékezetét szolgálták de fentmaradtak történelmi eseményeket megjelenítő sztélék is.
Kiemelkedő ezek közüle a Hammurappi törvénykönyve. Ez egy több mint 2méteres oszlop , erre rávésték a legfőbb törvények szövegét, a tetejét pedig hammurappi domborművével díszítetté. Az európai világ egy olasz utazó által értesült az ékírásos emlékekről, ez a 18. században történt. 1802-ben Grotefennek sikerült a rejtéj megoldása. A törénykönyvön 3 nyelven hirdették az ábrázolt személyek emlékezetét. Az egyik írás szójeleket tartalmazott, a másik szótagírásra példa, és vol egy ismretlen eredetű abc- ez volt az ékírás. 13 jelet értelmezett helyesen, a többit mindet módosítani kellett később, még évtizedekig nemtudták az ékírást emgfejteni. 1840-es évek hozott döntő eredményt. Ekkor indultak meg a nagyobbfokú ásatások is, Ninive romjait ezután fedezték fel. 1853 decemberében egy keskeny termet tártak fel, ennek falán egy oroszlánvadászatot ábázoló nagyon szép alabástrom mű körvonalazódott ki. A terem közepén agyatáblákra bukkantak, és itt találtak egy könyvtárat, úgy nevezték el hogy oroszlánterem. Nagyon nagy számbín találtak itt agyagtáblákat, de nem csak Ninivében találtak könyvtárat. A világ kül. múzeumaiban nagyszámban vannak ezek a kis táblák, kb 400 ezer környékére tesszük az agyagtáblák számát. Az egyiptomi hieroglif írás: Egyiptom a nílus ajándéka, egy ókori szólás.mondás szerint ez nagyon találó is, a nílusmenti oázisok tagolják a sivatagok és így került ide egyiptom( i. e 3). évezred. Jellegzetességét a kereszténység térhódításáig emg is tartotta.Az egyitomi fesményeken és domborműveken az emberi arcot midníg pofilból, a szemet szemből, váll melkhas szintén előlnézetből, lábat pedig oldalnézetből. Legjellegzetesebb felületek törvénye. Az egyiptomi képalkotás sajátossága h sávokba rendez, vízszintes sávokba tagol, a teret nem érzékelteti, a perspektívát nem érékelteti. Az a felfogás van emögött hogy a tőllem távolabbi emebr is ugyan oylan magas. A hierarchiát viszont megjeleníti, az uralkodó mindig magas. A művészeteket úgyahoyg az eu-i társadalomban is, szigorúan szabályozták, és
ezt láthatjuk az írásképükben is. Monumentális írásmódjukat hieroglif írásnak nevezzük. Képírás : nagyon hűen ábrázol, leg valóságszerűbb ábráolás. A jelölés módja meghaladja a képírást, nagyon bonyolult a rendszre. Az írás megjelenése i. e. 2200 táján jelent meg, nagyjából mikor alsó és felsőegyiptom egyesült, ebből az időből már nagyon kiforrott írásrendszer van. Kőbevésbve vagy papiruszra írtak, nagy mennyiségű írásos anyag maradt ránk, ez másfél évezredig olvashatatlan maradt számunkra. A Rosette-i kő Napóleon egyipomi hadjárata idejében , francia katonák a nílus völgyében Rosette városa mellett (ma Rasid) sáncot ástak és ráakadtak egy majdnem másfél méteres bazalttáblára. A táblán szöveg volt görögül, és még 2 megfejthetetlen nyleven. Csaknem msáfél méter magas volt, az már látszott első ránézésre hogy nagyon értékes. Átadták a régészeknek. A tudományos világ számárí is nagy feltűnést keltett, azt hitték h a többnelyvű felirattal a kezükben a kulcs az egyiptomi íráshoz, nagyon híressé vált ez a kő, rövid időn belül az angolok fegyverszünet feltételeként kérték a követ, nem akarták átadni a franciák, az angolok pedig ekkor jó árat ajánlottak érte. ( British Museum) A tudományos eredményeket nyilvánosságra hozták, ennek a kőnek a másolatát is így lehetőség nyílt rá hogy többen tanulmányozzák. vtizedekig nem boldogulta, végül Jean Francois Champpollion-nak sikerült ezt megoldani.Ő bogozta ki a rejtéjt. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Jean-Fran%C3%A7ois_Champollion) 2 kiinduló pontja volt, egyik a statisztika redszere, számszerű adatokkal a jelek ismétlődésével, gyakoriságával vizsgálgatta a görög és az egyiptomi írást, de ezzel nem jutott előre. Másik pedig hogy Egyes jelcsoportokat keretbe foglalt, és az uralkodók neveit kiemelte, rájött arra hogy rendkívül bonyolult az egyiptomi nyelv uyganis ez szóírás bár néha csak szótagokban jelennek emg, egyes jelek mássalhangszókat jelölnek. Nagyjából 1000 jelük vol, 4-500at használtak állandóan. A hieroglif írás az egyiptomiak monumentális díszírása volt, ezeket emlékműveken használták, kőbe fába vésett feliratokon, papirusztekerssen csak a halottak könyvében.
A mindennapi életben a levelezéseknél , gazdasái feljegyzésekben a hieratikus (papi) írást használták. Ez a hieroglif jeleknek a kézírásra hangolt válfaja. A hieroglif jeleket vésővel készítették, vésővel vájták a kövekbe, a hieratikus jeleket nádtollal, ecsettel papiruszra. Az írásjelei sokkal egyszerűbbek lettek, képszerűségüket egyre inkább elvesztették, de még mindig utalna az ábrázolt tárgyakra. A hieratikus írás melelttt feltűnt egy másik is i. e. 7. sz-ban, a démotikus (népi) írás. Ez a hieratkus írás egyszerűsített változata, gyorsírás jellege van, sok az összehúzás, rövidítés. A keresztény hitű egyiptomiak (koptok) átvették a görög abc-t, a beszélt nylevet görög betűkkel írták le és zt kiegészítettéka görögben nemhasználatos démotikus jelekke. Az írásjeleket kezdetben felülről lefelé és jobbról balra haladva rótták. i. e 2000 táján ár jobbról balra haldt az írás. Az írószerszámokat nádból készítették, Protosínai írás : Moábita kő. 1904-ben angol régészek kis csoportja utazott a sínai félszigetre , ahol már rég nemművelt réz és a Hathor templom romjaira bukantak. A romok között szobrocskákat találtak, a szobrokon feliratokat fedeztek fel. Az egyik bánya bejáratánál 8 feliratos kőre bukkantak. Ezek a táblák i.e 2. évezred közepetájáról származnak. Ekkor a templom falait díszíthették. Egy egyiptológus, Gardiner fejtete meg a szöveget, 150 jelet számlált össze. Ebből a feliratokat tanulmányozva 32 kül jel ismétlődik. A sínai ósaniták a félsziget réz és malahit bányáiban robotoltak, eltanulták ill. maguk nylevére alkalmazták az egyiptomi írást. Egy nagy jelentősségű felfedezésre jöttek rá, hogy ha kül. jeleket egy-egy hang jelölésére használják, akkor 30 jel kombinációjával nyelvük valamennyi sazvát le tudják írni. Nyelvük midnen mássalhangzóját külön jellel rögzítették. ezzel megteremtették az első betűrást. Egyiptomi hieroglif írásjeleket vettek át majd saját nyelvükön megnevezték, majd akrofóniát használtak (maga a kép jelentése nem érdekes) pl: hold ámor és zorba képek összessége adja a ház szót.Így alakult ki i.e 1500 táján az az írás amelyet Protosínai írásnak nevezünk.
Föníciai rás: Nagyon mozgékony kereskedő nép volt. Ők fedezték fel h a bíbor siga váladékából vörös festéket tudnak készíteni, hajósaik vörös színű ruhában járták a tengereket. Ők az egyiptomi Hieratikus írást használták, majd a protosínai hatására kialakítoták a saját abc-jüket. Szintén az akrofónia elve érvényesült itt is. Írásuk jellemzője még hogy jobbról balra haladtak, nem hagytak ki szóközöket kezdetben. Később kis pontokat raktak a szavak közé vagy vonalakkal választották el a szavakat.1924ben libanonban találták meg Achiram király szarkofágját, ez a föníciai írás legrégebbi lelete. i. e 9. század- Moábita kő, másnéven mésha felirat. Francia utazók bukkantak erre a holdtenger körnéykén, rögtön lemásolták ezt a követ, készültek rá h elszállítják, az araok észrevették, úgy akadájozták meg h felforrósították a követ majd hirtelen lehűtötték és így 40 darabra tört, a franciák mégis elvitték a Louvreban helyezték el.
Arámik írása : Szíriábanéltek i. e 2. évezredben. Arab hódítások törték meg az uralmát. Az arámiak a föníciaiaktól vették át a betűírást, erről tanskodnak a feliratos kőemlékek. Egy századdal később már az arámi írás eltávolodott az eredeti mintától, lekerekedtek a betűvonalak. Már művészi hatású írás áll ezeken az emlékeken. Héberek, arabok, iráni népek, mind átvették ezt az írásképet. Görög írás : Görögök átveszik a föníciai abc-t. Görög monda szerint Kagos agenorf király fia kíséretével hajóra száll h megkeresse nővérét Europét akit Zeus bika képében elrabolt. Ez a király bejárja a világot, és megajándékozza a görögöket a betűírás ismeretével. Hérodotosz is megemlíti művében hogy a fööníciaiakkal sok tudomány többek között a betűvetés tudománya is hellásba költözött. Eleinte ugyanazokkal a betűkkel írtak mint a föníciaiak, később a jelrendszer s a betűk ejtése is megváltozott. Föníciai betknek nevezték ezeket. Több dolog is utal arra h ez valóban így történt, tárgyi bionyítékok is vannak, a betűk elnevezsének a hasonlósága, betűk nevének a föníciaiban jelentésük van, a göögben csak a
nevüket jelzi. A második iylen bizonyíték a betűk formájának azonossága. A legrégebbi görög feliratok majdnem megegyeznek Ahirat? irály koporsójának feliratával. 3. iylen bizonyíték az ac sorrendje. A föníciai és a görög abc nagyjából ugyanabban a sorrendben közeti egymást.4. bizonyíték: az írás jobbról balra haladó irányú. A görögök nemsokáig maradtak hűek ezek az íráshooz. i.e 7. s-ban már feltűnnek oylan feliratok ahol az egyik sorban jobbról balra majd balról jobbra halad az írás, ezt úgy hívjuk hogy gusztrofedonökörszántás. Egyre gyakrabban fordul elő később a balról jobbra haladó írás, i.e. 500 táján , ez églegessé is vált. Kialakult a 26 betűs görög abc majd 2 kiesett így megszilárdult a görög abc 24 betűsora. Dór és a Ión betű : Az archaikus görög írásnak több változata alakult ki, a keleti a Ión és a nyuagi a Dór változat. 9 eltérést van. A kőbe vésett görög feliratok betűit monumentálisnak vagy kapitálisnak nevzzük. Ezekből alakult ki a könyvírás amelyet papiruszra írtak, és a népies kurzív írás. Volt egy hivatali változat , háttérbe szorította ezt az unciális írás. Nagyon népszerű írásforma, a görög írásban máig élnek ezek a formák. Csupa nagybetűkből állt az írásuk, nem ismerték a kisbetűket. i e 9. században tűnt fel az unciális betűk utána görög mínusz ula. Ezek után is még használták az unciálist. Cserépszavazásnak volt egy írástörténeti jelentőssége, mert az ókori görögöknél már nem kiváltsá volt az írás tudása hanem egyfajta követelmény is. Latin betű : Róma alapítása i.e 750 táján történet meg, Tiberisz parti 7 halmon elszórt kis városokat egyesítették. Etruszk uralom alatt éltek, majd kivívvták függetlenségüket. A római köztársaság erősen militarizált katonai irányítás alatt álló forma volt, és egyre megerősödött. Közép itália felé terjedt majd i. e 200 táján a balkán félszigeten is megtelepedtek, partraszálltak. 3 év alatt megtörték makedónia hatalmás és görögországi birtotokakt tulajdonítottak el és nagyon nagy hadizsákmányra tettek szert, a szobrok bevándoroltak rómába. Szinészek írók szintén rómába költöztek. Nagyon divatos lett görögország rómában. A római birodalom akaraton kívül is a görög birodalom fenttartója lett. Az a felfogás élt nagyon sokái hogy a latin betű közvetlenül a görögből származik.
Azomban ezt az elképzelést felrúgták, párhuzamos átvétel történt, a görög és az etruszk abc-t ették át a rómaiak.
