1. sz. melléklet
Beszámoló A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság 2008. évi tevékenységérıl
I. A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság 2008. évi tevékenysége A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság a 2007. évben létrehozott szervezeti keretek között végezte munkáját, a feladatellátás alapja a Parlagfőmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság 2008. évi feladatterve volt: „A Parlagfőmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság mintájára létrehozott regionális Koordinációs Bizottságok további mőködtetése, a régiónként felmerülı mentesítési feladatok koordinálása, a helyi együttmőködések támogatása.” A Tárcaközi Bizottság 2008. évi célkitőzései alapján a Koordinációs Bizottság tagjai kiemelt feladatként kezelték: a tarlók megfelelı kezelésével az aratás utáni mezıgazdaság által használt területeken az egybefüggı parlagfő-mezık megszüntetését, jelentıs javulás elérését a kukorica és a napraforgó táblákban, a közmunka programokkal tovább csökkenteni a fokozottan fertızött kistérségek parlagfő-borítottságát, az állami, valamint az önkormányzati területek parlagfő szennyezettségének visszaszorítását, civil szervezetek támogatását. Elıkészületi munkák: 1. A Parlagfőmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság és az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete 2008. február hónapban a három megyeszékhely városban megtartott programnyitó rendezvényein a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal képviseltette magát. 2. 2008. február 28-án a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal a régióhoz tartozó valamennyi települési önkormányzat számára tájékoztató levelet küldött ki, amely a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által 2008. évi Országos parlagfőmentesítési program keretében közzé tett pályázati felhívásáról szólt. A pályázat címe: A parlagfővel fertızött területek fizikai mentesítésére alkalmas motoros főkaszák beszerzése. 3. A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal régiószékhely hivatala és a megyei kirendeltségek megyei jegyzıi értekezleteken hívták fel a jegyzık figyelmét a mentesítéssel kapcsolatos feladatokról: Bács-Kiskun megyében 2008. július 2-án a parlagfőmentesítés elızı évi tapasztalatai, illetve a jelenlegi aktuális kérdésekrıl Bődi János, a Bács-Kiskun Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának igazgatója, Békés megyében 2008. július 8-án az elızı évi mentesítési munkát értékelve Dr. Mike Zsolt, a Békés Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának igazgatója, Csongrád megyében 2008. április 22-én a 2007. évi pollenhelyzet alakulásáról, a közösségi programokról, 2008-ban várható feladatokról Dr. Gera Katalin, az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Tisztiorvosa tartott elıadást a jegyzık számára.
2
A Koordinációs Bizottság tevékenysége 1. 2008. június 13-án a Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság megtartotta 2008. évi alakuló ülését. Tagjai: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal ÁNTSZ Dél alföldi Regionális Intézete Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai Megyei Földhivatalok Meghívottak: Magyar Közútkezelı Kht. MÁV Zrt. Szegedi Területi Képviselete Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata. A Bizottság a feladatok hatékonyabb ellátása érdekében mindhárom megyében megyei munkacsoportokat mőködtet: Bács-Kiskun megyei munkacsoport Elnöke: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség vezetıje Titkár: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség Titkársági Osztály munkatársa Tagok: Bács-Kiskun Megyei Földhivatal munkatársa Bács-Kiskun Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársa ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Bács-Kiskun megyében kijelölt munkatársa Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ kijelölt munkatársa Meghívott: Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója Békés megyei munkacsoport Elnöke: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Kirendeltség vezetıje Titkár: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Kirendeltség Titkársági Osztály munkatársa Tagok: Békés Megyei Földhivatal munkatársa Békés Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársa ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Békés megyében kijelölt munkatársa Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békés megyében kijelölt munkatársa Meghívott: Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója Csongrád megyei munkacsoport Elnöke: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Hatósági Fıosztály vezetıje Titkár: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Koordinációs és Szervezési Fıosztály munkatársa Tagok: Csongrád Megyei Földhivatal munkatársa Csongrád Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársa ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Csongrád megyében kijelölt munkatársa Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Csongrád megyében kijelölt munkatársa Meghívott: Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója
3
2. A Bizottság 2008. évre megfogalmazott feladatai: A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság 2008. évi elsı ülésének megtartása A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság Megyei Munkacsoportjai elsı ülésének megtartása A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság 2008. évi Munkaprogramjának meghatározása A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság félidei és záró üléseinek összehívása A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság megyei munkacsoportjainak félidıs beszámolója A feladat sikeres végrehajtása érdekében a Bizottság tagjai, munkacsoportjai folyamatos kapcsolatot tartanak, együttmőködnek egymással, a meghívottakkal, valamint az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel. Valamennyi Bizottsági tag törekszik az információáramlás optimalizálására, ezen belül az alakuló üléstıl számított 3 hetenként tájékoztatják a Bizottság elnökét az addig történt legfontosabb feladatellátásról, eseményekrıl. A Bizottsági tagok munkájuk során lehetıség szerint minden olyan területen közösen lépnek fel, ahol az együttes feladatellátásból az eredményesség valós növekedésével lehet számolni. A feladatellátás hatékonyságának növelése érdekében a Bizottsági tagok által szervezett rendezvényeken lehetıség szerinti részvétel. Egységes kommunikációs gyakorlat kialakítása. A széleskörő publicitást biztosító kommunikációs lehetıségek valamennyi fél számára hozzáférhetıvé tétele. Az egységes bejelentési fórumrendszer további mőködtetése, adattartalmának frissítése. A sajtó és a média tájékoztatása A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal honlapján mőködtetett parlagfőmentesítéssel összefüggı portálon lehetıség biztosítása a tagok által ajánlott tájékoztató anyagok megjelentetésére A Bizottságnak címzett helyi lakossági bejelentések, civil szervezetektıl érkezett megkeresések ügyintézése. 3. A Koordinációs Bizottság és a Megyei Munkacsoportjainak intézkedései: 3.1. A 2008. június 13-i bizottsági ülésen a Bizottság tagjai egy ajánlást fogadtak el, mely ajánlás értelmében a Bizottság felkérte a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatalt, hogy keresse meg a Parlagfőmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottságot azon indítvánnyal, hogy a közmunkaerı programokat - melyek keretében parlagfőmentesítési feladatokat is lehet a résztvevıkkel elvégeztetni – szükséges a területi államigazgatási szervek irányába is kiterjeszteni. 3.2. A Csongrád Megyei Munkacsoport 2008. július 3-án elfogadott ajánlása értelmében a tagok megbízták a munkacsoport elnökét, hogy a Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság elnökét tájékoztassa a Csongrád Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság kezdeményezésérıl A Hivatal javasolta, hogy amennyiben önkormányzati tulajdonú külterületi ingatlanon kerül sor közérdekő védekezés elrendelésére és növényvédelmi bírság kiszabására, arról tájékoztatja a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központot. A javaslat kiterjedt arra is, hogy Bács-Kiskun
4
és Békés megyében is hasonló legyen az eljárás rendje. A Igazgatóságoktól érkezett visszajelzések alapján, Csongrád megyében 11 esetben történt önkormányzati tulajdonú területen intézkedés. 3.3. A Koordinációs Bizottság elnöke a Parlagfőmentes Tárcaközi Bizottság által szerkesztett Hírlevélbe a régióban megvalósuló kiemelt programokról, illetve példaértékő szervezet tevékenységérıl egy rövid tájékoztató anyagot küldött. (A beszámoló 1. sz. melléklete tartalmazza a teljes beszámolókat): A PORTA Közhasznú Egyesület (Kecskemét) parlagfő-mentesítésben játszott szerepének, tevékenységének bemutatása Egészséges Mórahalomért Közalapítvány parlagfő elleni tevékenysége A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság Csongrád Megyei Munkacsoport tagjainak közös helyszíni bejárása 3.4. A Koordinációs Bizottság elnöke a Paralgfőmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság által kifejlesztett parlagfő adatgyőjtı rendszerbe történı belépési kódokat körlevélben megküldte a régió valamennyi jegyzıje számára. A közigazgatási hivatal munkatársai folyamatosan közremőködtek az önkormányzatok elérhetıségét tartalmazó adatok pontosításában. A jegyzık hatósági tevékenységét bemutató beszámoló a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal által szerkesztett Hivatali Tájékoztató novemberi számába fog megjelenni. 3.5. A közigazgatási hivatal az Önkormányzati Minisztérium megkeresése alapján a régió valamennyi települési jegyzı számára eljuttatott parlagfőmentesítésre felhívó plakátokat és szórólapokat, a régióban összesen 300 db-ot. 3.6. 2008. szeptember 16-án a Csongrád Megyei Munkacsoport tagjai Domaszék, Zákányszék Mórahalom településeken; a Bács-Kiskun Megyei Munkacsoport pedig 2008. szeptember 18án Nyárlırinc, Lakitelek, Tiszakécske, Tiszaug és Szentkirály településeken helyszíni bejárást tartott. A munkacsoport tagjai és az önkormányzatok jegyzıi, illetve munkatársai ezeken a bejárásokon személyesen is egyeztethették a belterületen a parlagfőmentesítés során felmerült problémákat, illetve kérdéseket. 3.7. 2008. szeptember-október hónapokban a munkacsoportok megtartották félidei és záró értekezleteiket, amely során a munkacsoport tagjai beszámoltak az elmúlt idıszakban megtett intézkedéseikrıl, illetve az általuk lefolytatott programokról, a programok eredményeirıl. 3.8. A Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal honlapján a www.darkh.hu cím alatt egy Parlagfő linket nyitottunk, melyen a parlagfő-mentesítéssel kapcsolatos valamennyi fontos információ közzétételre került. Megjelentetjük a Bizottság és Munkacsoportjainak munkájáról szóló tájékoztatókat, illetve az ülések emlékeztetıit, munkaprogramokat.
5
www.darkh.hu nyitó oldala a Parlagfő linkkel
www.darkh.hu oldalon a Parlagfő link tartalma 3.9. A Bizottság fı célkitőzése többek között a lakosság széleskörő tájékoztatása volt, ennek érdekében 2008. évben is egy összeállítás készült a lakosság által igénybe vehetı bejelentı fórumrendszerekrıl, mely a www.darkh.hu oldalon a Parlagfő link alatt helyeztük el. 3.10. A Koordinációs Bizottság és a megyei munkacsoport tagjai az eltelt idıszakban rendszeresen tájékoztatták a lakosságot parlagfőírtással, mentesítéssel kapcsolatban a régióban található megyei napilapokban (pl. Békési Hírmondó, Délmagyarország), helyi televízióban (pl. Városi Televízió).
6
II. A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság tagjainak és meghívottainak beszámolói 1 ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete 1. Az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete és a Parlagfő-mentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság 2008. február hónapban a Dél-alföldi régió 3 városában (Békéscsaba, Kecskemét, Szeged) konferenciát szervezett, elindítva a 2008. évi parlagfőmentesítési tevékenységét. 2. Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1996. év óta mőködik, azóta rendszeres statisztikai adatokat tudnak nyújtanak azóta rendszeres statisztikai adatokat tudnak szolgáltatni 32 monitorozott légköri allergénrıl melyek között megtalálható a parlagfő is. A Dél-alföldi régióban a három megyeszékhelyen (Békéscsaba, Kecskemét, Szeged) mőködtet a Hálózat pollencsapdát. A hálózat mőködtetésére idén a régióban 600.000.- Ft állt rendelkezésre.
A pollencsabdákból a mintavevı dobok hetente kerültek megküldésre az Aerobilológiai Hálózat számára
3. Az ÁNTSZ nem rendelkezik hatósági jogköre parlagfőmentesítési ügyekben, így a rendelkezésre álló eszközökkel végzik feladatukat. A kistérségi intézeteknek a települési önkormányzatokkal együttmőködve kellett programjaikat megvalósítaniuk. A programok szervezésére kistérségi intézetenként 300000.- Ft állt rendelkezésre. Kritérium volt, hogy minden közigazgatási kistérségben legalább egy programot meg kellett szervezni az önkormányzatokkal közösen. Így az ÁNTSZ A Szegedi Kirendeltség Szegvár Község Önkormányzatával az Orosházi, Szarvasi Kistérségi Intézet Csanádapáca Község és Kondoros Nagyközség Önkormányzataival, a Gyulai, Sarkadi, Mezıkovácsházi Kistérségi Intézet Magyarbánhegyes, Kötegyán Községek és Elek Város Önkormányzataival, a Kecskeméti,- Kunszentmiklósi Kistérségi Intézet Lajosmizse Város Önkormányzatával, a Szentesi, Csongrádi, Kisteleki Kistérségi Intézet Kistelek és Csongrád Város, valamint Derekegyház Község Önkormányzataival a Békéscsabai, Szeghalomi Kistérségi Intézet Békés Város, Murony Község, Szeghalom Város, Telekgerendás Község, Doboz Község és Kétsoprony Község Önkormányzataival, a Szegedi, Mórahalom Kistérségi Intézet Mórahalom Város Önkormányzatával, a Bajai, Bácsalmási Kistérségi Intézet Baja Város Önkormányzatával, a Makói, Hódmezıvásárhelyi Kistérségi Intézet Mártély Község Önkormányzatával, 1
Készült a Bizottsági tagok és meghívottak beszámolói alapján
7
a Kalocsai, Kiskırösi Kistérségi Intézet Soltvadkert Város Önkormányzatával, a Kiskunhalasi, Jánoshalmi, Kiskunfélegyházi, Kiskunmajsai Intézet Kiskunhalas és Jánoshalma Város, továbbá Kunfehértó Község Önkormányzataival kötött megállapodás keretében szervezte meg parlagfőmentesítési akcióit, illetve végezte el tevékenységét.
Parlagfő győjtési akció
Az ÁNTSZ parlagfőmentesítési tevékenysége során elvégzett feladatai: nyitó konferencia megtartása a régió 3 városában (Békéscsaba, Szeged, Kecskemét)
ismeretterjesztı, felvilágosító foglalkozások tartása, lakossági parlagfő győjtési akciók szervezése, ismeretátadás céljából parlagfő TOTÓ kitöltése játékos vetélkedık szervezése, egészséges életmóddal kapcsolatos felvilágosító programok keretében parlagfővel, allergiával kapcsolatos bemutató-szemléltetı, tájékoztató anyagok szétosztása, az országos parlagfőmentesítı hétre akciók, rendezvények meghirdetése, plakátok készítése, civil szervezetek parlagfő-mentesítési tevékenységének koordinálása, pollencsapda mőködtetése, részvétel a régiós Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság és annak megyei munkacsoportjainak munkájában, „Parlagfő-mentes Ház” akció népszerősítése, matricák kihelyezése, promóciós anyagok területre juttatása, horizontális és vertikális kommunikáció, web lap aktuális információkkal történı feltöltése, lakossági bejelentések kezelése, illetékes hatósághoz való továbbítása, sajtóanyag készítése, sajtótájékoztató megtartása, nyilatkozattétel, telefondoktor mőködtetése, társhatóságokkal, szervezetekkel együttmőködés, helyszíni bejárás, ellenırzés, Föld Világnapjához kapcsolódó rendezvények szervezése, megtartása, szakmai találkozó szervezése egészségfejlesztık részére parlagfő győjtés, mentesítés, megsemmisítés elvégzése intézkedési tervek, elırehaladási beszámolók készítése.
8
Ismeretterjesztés a lajosmizsei FÜRKÉSZ Táboron részt vevı gyerekek részére
Megyei Földhivatalok 1. Mindhárom megyében a felderítési munkálatok 2008. július 2-án kezdıdtek meg és a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban mőködı parlagfő elleni koordinációs bizottság elrendelésének megfelelın 2008. október 20-án fejezıdött be. A parlagfő elleni közérdekő védekezéssel összefüggı földhivatali feladatok áttekintésérıl 2008. október 14-én Szegeden értekezlet megtartására került sor a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Fıosztálya, a Bács-Kiskun Megyei a Békés Megyei, a Csongrád Megyei és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatalok közremőködésével. 2. A parlagfő elleni hatósági ellenırzés elıtt a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságaival a megyei földhivatalok közös szakmai tanácskozást tartottak, ahol a két hatóságot érintı – a parlagfő elleni közérdekő védekezéssel összefüggı – valamennyi kérdéskört megtárgyaltak. 3. A felderítések végrehajtásához megfelelı eszközparkkal rendelkeztek a földhivatalok, a fertızött területek rögzítésére minden esetben rendelkezésre álltak a megfelelı GPS készülékek, megyénként átlagban 10-12 munkatárs végzett felderítı tevékenységet. A felderítéseket a Földmérési és Távérzékelési Intézet által átadott parlagfő veszélyeztetettségi térképek parlagfő elıfordulásáról szóló lakossági bejelentések, civil és társadalmi szervezetek, önkormányzati és egyéb hatóságok által beküldött jelentések, valamint saját, több éves szakmai tapasztalatok alapján végezték el a földhivatal munkatársai. A felderítés során mindhárom megyében a kollégák azt tapasztalták, hogy a FÖMI által jelzett területek esetében a korábbi évekhez viszonyítva megbízhatóbb a fertızöttség megállapítása, amely még mindig nem jelenti azt, hogy minden elıre meghatározott „veszélyeztetettségi folt” parlagfővel fertızött. Tekintettel arra, hogy minden felkeresett helyszínrıl jegyzıkönyv felvételére került sor, így a nem fertızött területek hátráltatták az ügymenetet. 4. Mindhárom megyében nagy problémát jelentett a kultúrnövényekkel borított területek állapota, ezen belül a napraforgó területek fertızöttsége a kiemelkedı.
9
Fertızött napraforgó kultúra
5. 2008. évben a földhivataloknak kiemelt feladatuk volt a tarlók állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, melyek kezelése sok esetben nem volt megfelelı. A tarlóhántást számos esetben nem végezték el idıben, illetve ha el is végezték a munka minısége kifogásolható volt.
Fertızött tarló
Bács-Kiskun Megyei Földhivatal A felderítési idıszak alatt 1603 db jegyzıkönyv felvételére került sor, amelybıl 1359 db parlagfővel fertızött területet érintett, összesen 1778,6 hektár nagyságú terület vonatkozásában. A nem megfelelı tarlókezelés miatt 80 hektár területre vonatkozóan, 590 db jegyzıkönyv került felvételezésre. A felderítési idıszakban szerzett tapasztalatok: Bács-Kiskun megye 2008. évi idıjárása ideális feltételeket nyújtott a növény valamennyi fenológiai ciklusához, így a Kecskeméten felállított pollencsapda eredményei egész szezon alatt a parlagfő pollenkoncetráció többszörösét mérte. Bács-Kiskun Megye talajának szerkezete, fizikai és kémiai összetétele, a területek nagysága, a mővelési ág szerkezete rendkívüli jó feltételeket nyújt a növény megtelepedésének és elterjedésének. Egy-egy mezıgazdasági területen a szennyezettség megelızése elızı évekhez képest a földhasználók részérıl nagyobb agronómiai beavatkozást igényelt volna, mely a
10
gyakorlatban elmaradt, illetve elkésett. a földhasználók jogkövetı magatartása nem javult az elızı évekhez képest, sıt elıfordult olyan eset is, hogy a helyszínelést végzı munkatársakat atrocitás érte. A nyomvonalas létesítmények – közutak, csatornák, dőlı utak – fertızöttsége megállapítható volt a szezonban. A közutak mentén volt tapasztalható javulás, ugyanis a közutak kezelıje a kecskeméti repülınapra a fı közlekedési utakon megfelelı gyommentesítést végzett, a gyommentes állapotot a szezon végéig sikeresen fenntartotta.
Fertızött napraforgó tábla
Békés Megyei Földhivatal A parlagfő rendszer adatai alapján 790 fertızött folt került kiszőrésre 391 hektár területen. Tarló területen 223 db parlagfő folt, 161 hektár területen került felvételezésre. Békés megyében is kiemelkedı volt a kultúrnövények fertızöttsége, ugyanis 2008. évben 225 db folt lett felvételezve napraforgótáblában. A felderítési idıszakban szerzett tapasztalat: Többször elıfordult, hogy az elsı körben történt helyszínelés során a parlagfő mentes növénykultúrával fedett terület a kedvezı idıjárás hatására parlagfővel teljesen felburjánzott. A gazdáknak kevesebb idı maradt a betakarításra, majd pedig a tarlóhántást nem végezték el, hanem a további területek aratását folytatták. Így az „otthagyott” tarlókon hamar megjelent a parlagfő. Ez hamarabb bekövetkezett, ha tavasszal a vegyszeres gyomirtás sem volt kielégítı. Növénykultúrák közül a napraforgóban találták a legtöbb foltot, ez a nem megfelelı idıben elvégzett növényvédelemnek tudható be. Ezek közül is a kistermelık, magángazdák területeivel voltak gondok. A nagyüzemben, több tíz hektáron termelı gazdák, cégek (fıleg akik saját gépekkel, alkalmazottakkal rendelkeznek) területein nem igazán találtak parlagfüvet, sıt ezeken a területeken a táblák szélei nemcsak parlagfő-, hanem gyommentesek is voltak. (A helyszíni tarló területeken végzett ellenırzésrıl készült táblázat a beszámoló 2/a sz. melléklete.) A felderített parlagfüves területek esetében, amennyiben közérdekő védekezés elrendelése lehetséges a felderítés és a közérdekő védekezés tényleges végrehajtása között hosszabb idı telik el, olykor 2-3 hét is, ugyanakkor ezen idıszak alatt a pollenszórás folyamatos.
11
Csongrád Megyei Földhivatal A felderítési idıszakban 839 esetet vizsgáltak meg a földhivatal munkatársai, amelybıl 730 alkalommal 676 hektár nagyságban parlagfővel volt fertızött a terület. A legtöbb felderítése a Szegedi Körzeti Földhivatalnak volt: 467 db jegyzıkönyvet vettek fel 465 hektár területen. A felvett jegyzıkönyvekbıl 272 eset tarló volt, 319,6 hektár területen. Az adatokat tartalmazó táblázat a beszámoló 2/b sz. melléklete. A felderítési idıszakban szerzett tapasztalatok: A helyszínelési, felderítési munkálatok végzése során az elızı évekhez képest több fertızött terület felderítésére került sor. A tapasztalatok szerint továbbra is a megye Duna-Tisza közti homokhátsági területe volt a legfertızöttebb. A tiszántúli területeken lényegesen kisebb terület volt érintett. Legnagyobb problémát a kultúrnövényekben lévı parlagfő jelentette, ugyanis ezeknek a növényeknek a betakarítására, learatására csak a parlagfő virágzását követıen került sor.
Fertızött tábla a helyszínelés elsı napján (2007. 07. 03.)
Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok A Növényvédelmi igazgatóságok 11 szempontrendszer szerint értékelték idei évi tevékenységüket, melyek a következık: az eljárás lefolytatásával kapcsolatos problémák a parlagfő-mentesítés fıbb adatainak alakulása a parlagfővel fertızött területek nagysága a tulajdonviszonyok és földhasználat alakulása a távérzékelés megbízhatósága tarlóval kapcsolatos hatósági munka belterületi ingatlanok vonatkozásában végzett hatósági munka földhivatali eljárásokkal kapcsolatos észrevételek Észrevételek a költségelszámolás rendjére, lebonyolítására Egyéb megyei tapasztalatok Bács-Kiskun Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és talajvédelmi Igazgatóság Az eljárás lefolytatásával kapcsolatos problémák Az eljárásokkal kapcsolatos problémák jelentıs hányadát még mindig a nem pontos földhivatali nyilvántartások, a hiányos jegyzıkönyvek (bejegyzett földhasználókat, haszonélvezıket, özvegyi jogosultakat nem tüntetik föl, illetve nem adják meg a 12
jegyzıkönyveken, hogy melyik tulajdonosra vonatkozik a haszonélvezet, vagy özvegyi jog), az elıforduló téves területi beazonosítások okozzák. Ehhez járul még, hogy a tulajdonosok és földhasználók bejelentési kötelezettségüket elmulasztják, elhalálozás esetén az örökösök a hagyatéki tárgyalásokon nem jelentik be a földterületeket, ill. nem íratják át az örökösökre a tulajdont. Jellemzı problémaként merül fel az eljárások során, hogy a NFA megszőnését követıen a földhivataloknál nem került átírásra az állami tulajdonok vagyonkezelıi joga a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt.-re, így az eljárásokat hivatalból még mindig az NFA-ra vonatkozóan kell elindítani és az eljárás során új eljárásként kerül megnevezésre ügyfélként a Magyar Nemzeti vagyonkezelı Zrt., ami jelentı plusz munkát jelent a hivatalnak. A parlagfő-mentesítés fıbb adatainak alakulása Az eljárások számának elızı évekre jellemzı csökkenı tendenciája 2008-ban megváltozott. A 2006. évi eljárásszámok szintjét érték el ebben az évben. Az elrendelt közérdekő védekezések száma is jelentısen megemelkedett (2006: 886 db, 2007:718 db, 2008:969db), melynek jelentıs részét a tarlókon elrendelt védekezések teszik ki. A közérdekő védekezések terüli megoszlását alapján megállapítható, hogy a területek több mint felét (692 ha) a tarlók jelentik. Jelentısen megemelkedett a kiszabott növényvédelmi bírságok összege (2006: 38630 e Ft, 2008: 48100 e Ft) is, melyet két tényezı befolyásolt jelentısen, az egyik, hogy a kiszabandó bírságok nagysága megnıtt, a másik, pedig, hogy a bírságolt területek nagysága is növekedett, fıleg a tarlók esetében. Jellemzıen egyre több tulajdonos, földhasználó végzi el a területek gyommentesítését a földhivatali jegyzıkönyvek felvétele után, egyre kevesebb a végrehajtott közérdekő védekezés. A 4 évet figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a kultúrterületek aránya az össz bírságolt területekbıl 15-30 % között változik. A kultúrterületek gyomosodásának oka leggyakrabban a gyomirtó szerek hatásának elmaradása a kedvezıtlen idıjárás következtében, illetve elıfordul a nem megfelelı gyomirtó szer választás és hibás kivitelezés is. Ebben az évben a napraforgók gyomosodását lehet kiemelni, ami mellett nagyobb számban a fiatal telepítéső lucernák és a szója területek fordultak elı. A tulajdonviszonyok és földhasználat alakulása A felvételezett fertızött területek 96,3 % magán használatban van, 2,1 %-a állami kezelésben lévı terület, 1,6 %-a pedig valamilyen gazdasági társaság mővelésében áll. Az osztatlan közös tulajdonban lévı területek aranya változatlan az elızı évekhez viszonyítva. A távérzékelés megbízhatósága A FÖMI által kiadott távérzékelés megbízhatósága valamivel növekedett ebben az évben, azonban még mindig sok a téves meghatározás. Tarlóval kapcsolatos hatósági munka A tarlókon elrendelt védekezések mennyisége jelentısen megnıtt 2008-ban, az összes terület 40-45 %-át mentesítette vállalkozó, a többit a földhasználók végezték el. Belterületi ingatlanok vonatkozásában végzett hatósági munka Belterületi ingatlanokon 2008. évben nyolc esetben szabtak ki növényvédelmi bírságot, 325.000 Ft értékben. A kapott utasítás alapján együttmőködtek az önkormányzatokkal és az általuk elrendelt közérdekő védekezések alapján is szabtak ki bírságot.
13
A lakott belterületi ingatlanok rendezettek, ugyanakkor az önkormányzatok tulajdonában lévı külterületi dőlı utak gyommentesek, aminek fı oka, hogy nincs az önkormányzatoknak megfelelı kapacitása a megfelelı kezelésre. A parlagfő fertızöttség megszüntetésére irányuló eljárásokban a jegyzık nem a törvény szerint járnak el, mivel elıször felszólítják a tulajdonosokat a terület megtisztítására és ha ez eredménytelen, csak akkor szabnak ki bírságot és rendelnek el közérdekő védekezést, sok helyen közhasznú foglalkoztatottakkal végzik el belterületen a parlagfő mentesítést. Egyéb megyei tapasztalatok A parlagfő szerver fejlesztése nem hozta a várt eredményeket, a nagy mennyiségő ügyszám mellett a napi munkát jelentısen nehezítette a PIR program lassúsága, ez az évközi fejlesztés eredményeként sem javult jelentısen. Békés Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Az eljárás lefolytatásával kapcsolatos problémák A tulajdonviszonyok földhivatali nyilvántartása néhány esetben nem megfelelı (elhunytra nevesített földterület, hiányos vagy teljesen hiányzó ügyféli adatok). Elıfordult olyan jegyzıkönyv átadása is, ahol már az ügyféli adattábla, és ennek megfelelıen a tulajdoni lap bejegyzése is tartalmazta, hogy az ügyfél elhunyt, ennek ellenére a jegyzıkönyv átadásra került. Az eljárás lefolytatása ilyen esetben egyértelmően lehetetlen. Kivételt képez az az eset, amikor közérdekő védekezés elrendelése szükséges, a költségek pedig az állam terhén maradnak. A tulajdonosi viszonyokból kifolyólag kialakulhatott olyan helyzet, hogy az ügyfeleknek 32,Ft-ról küldtek ki csekket és egyetlen tulajdoni aránynak megfelelı bírságrész sem érte el az APEH által behajtható 5.000,- Ft-os összeget. A tulajdonosok nagy része, tudva ezt, vagy nem, be sem fizette a néhány száz forintos bírsághányadot. A probléma megoldására célszerő lenne olyan szabályozás bevezetése, hogy amennyiben a kiszabandó bírság összege láthatóan nincs arányban a hatóság költségeivel – kivéve a közérdekő védekezés elrendelését – a bírság kiszabását mellızni lehetne, illetıleg amennyiben a tulajdoni hányadokra esı bírsághányad nem éri el a behajtható összeget, mérlegelni lehetne a bírság kiszabását. Az Éltv. és a Ket. is lehetıvé teszi az eljárási egyéb költségek ráterhelését arra az ügyfélre, akire nézve a határozat kötelezést tartalmaz, és ez a költség is behajtható az adóhatóság által. Ezért azokban az ügyekben, melyekben csak bírság kiszabására kerül sor, a bírság határozatot ki kellene egészíteni egy olyan résszel, amely tartalmazza az eljárási költséget és kötelezi az ügyfelet annak megtérítésére. Közérdekő védekezés elrendelése esetén erre nincs szükség, mert ott a költségbehajtási végzés tartalmazza valamennyi költséget. Megyei adatok elemzése 2008. évben a Körzeti Földhivatalok által lefolytatott helyszíni ellenırzések száma a 2007. évi 550-rıl 798-ra nıtt (+45%), míg a fertızött terület nagysága 463,0073 ha-ról 391,5508 ha-ra csökkent (-15,4%). A fertızött 865 helyrajzi szám esetében 634 esetben szabott ki az Igazgatóság növényvédelmi bírságot, 206 esetben kapcsolódik egy másik bírság határozathoz (IKN), 13 alkalommal a bírságot visszavonta, 12 esetben az eljárás bírság kiszabásának mellızése mellett lezárásra került. A 634 bírságoló határozattal kiszabott növényvédelmi bírság teljes összege 17.019.500,- Ft, amely 150,4 %-a a tavalyi évben 473 határozattal kiszabott bírságösszegnek. A 865 helyrajzi számot érintı ellenırzésekbıl 411 esetben (47,51 %) lett elrendelve közérdekő védekezés, amelynek 58,15 %-a, 239 db tarló területre vonatkozott.
14
A mentesítést 12 (2,9%) esetben, 11,2 hektáron (5,48%) végezte el a megbízott vállalkozó, a többi esetben az ügyfél maga mentesítette az ingatlant. A parlagfővel fertızött területek nagyságának elızı évekhez viszonyított változása Az adatokból kitőnik, hogy a korábbi éveknek megfelelıen 2008-ban tovább csökkent a parlagfővel érintett területek relatív nagysága. Míg 2007-ben a helyszíni ellenırzéssel érintett terület átlagos nagysága 0,8418 ha volt, addig 2008-ra 0,4906 ha-ra csökkent le. A fertızött terület abszolút mértékben is csökkent, mivel a 2007. évi 463,0073 ha-ról idén 391,5508 ha-ra változott. A tulajdonviszonyok és a földhasználat alakulása A 2007. évi és a 2008. évi parlagfővel érintett területek tulajdonosi ill. földhasználói státusz viszonyainak összehasonlíthatóságánál probléma a PIR-en a kategóriák különbözısége. Azonban megfigyelhetı, hogy továbbra is a leggyakoribb a magán státuszú termelı, 81,57%ban; ezt követik a gazdasági társaságok esetei 12,68%-ban. A 2007. évben 2,87%-nyi esetben érintettek állami területeket az eljárások, amely 2008-ra összességében 4,9%-ra emelkedett Békés megyében. A távérzékelés megbízhatósága 2008. évben Békés megye területére a FÖMI nem adott meg távérzékeléső pontokat, így ezek megbízhatóságáról információ nem áll rendelkezésre. Az állami területeken végzett hatósági munka A parlagfő elleni védekezés elmulasztása miatt bírságolt 836 tulajdonos/földhasználó 4,9 %-a, (41) állami intézmény. Legtöbb, 35 esetben önkormányzatot érintett; 3 alkalommal minisztériumi háttérintézmény, 1 alkalommal vasút, 2 egyéb besorolású állami tulajdonos/földhasználó volt érintve az eljárásokban. A Magyar Közút elızetesen megküldte az úthálózat mentesítésének ütemét azzal a kéréssel, hogy amennyiben a körzeti felügyelık napi munkájuk közben észlelik egy-egy útszakasz erısebb fertızését, akkor azt at Igazagtóság jelezze feléjük. A jelzések kapcsán az adott útszakasz mentesítését elıre vették, és egy napon belül átcsoportosított gépállománnyal elvégezték a mentesítést. Az így megvalósult együttmőködés okán a parlagfő mentesítés, mint közérdek megvalósult a közutak mentén, ezért a földhivatalnak sem sikerült egy fertızött közúti ingatlant sem bemérni. Tarlóval kapcsolatos hatósági munka A tarlóterületek továbbra is jelentıs munkát adnak, mivel a bírságolások számának 30,6 %-át (194 db), a bírságolt területek 45,7 %-át (164 ha) adják, illetve a közérdekő védekezések számának 58,15 %-a (239 db), területének 77,9 %-a (162 ha) tarló terület. Belterületi ingatlanok vonatkozásában végzett hatósági munka Igazgatóságunk 6 önkormányzati határozat esetén szerepelt másodfokon eljáró hatóságként. 5 ügyben eljárási hiba miatt a határozatot megsemmisítette, és az elsıfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasította, 1 esetben a másodfokú eljárás keretében megtartott helyszíni szemlét követıen az ügyfél a fellebbezését visszavonta. 2008. szeptember 1. után indult eljárásban 3 belterületi ingatlant érintı parlagfő folt miatt növényvédelmi bírság kiszabása folyamatban van. Észrevételek a földhivatali eljárással kapcsolatban A földhivataloknál helyszíni ellenırzést végzı kollégáknak 2008. évben a teljesítményértékelési kritériumuknál meghatároztak minimális ellenırzési számot (900 –
15
Békés megye), amely néhányuknál rányomta a bélyegét a munkára; teljesítménykényszer alakult ki és szakmailag indokolatlanul mértek be területeket. Olyan esetben is végeztek bemérést, amikor a tulajdonos általi mentesítés épp folyamatban volt. A tulajdonos/földhasználó jelenléte esetében a jegyzıkönyvekben nem szerepeltették az ügyfél észrevételeit, nyilatkozatát; hiányos vagy teljesen hiányzó ügyféli adatokkal is felvettek és a szerveren rögzítettek jegyzıkönyveket – néha olyan megjegyzéssel, hogy majd a növényvédelmi hatóság úgyis kideríti az ügyfél adatait, így legalább majd ık megtudják. A földhivatali költségek egyes ügyekben elrugaszkodottnak tőnnek a valóságtól: minimális költség: 866 Ft, maximális költség: 24.531 Ft egy ingatlanra esıen. Az átlagos földhivatali költség 5.566 Ft, ami összességében reálisnak tőnik. Mindezek ellenére a megyei földhivatali együttmőködés igen jónak mondható, a felmerült problémákat többnyire sikerült orvosolni. Észrevételek a költségelszámolás rendje, lebonyolítása vonatkozásában Folyamatosan zajlik a költségbehajtás. A fizetési hajlam megfelelınek mondható. Egyéb megyei tapasztalatok A 2008. évi adatok alapján tapasztalható a termelık jogkövetı magatartásának javulása: lényegesen több bemért folt ellenére az összes fertızöttnek talált terület csökkent. Egy folt átlagos mérete majdnem a felére csökkent. Az ügyfelek annak ellenére, hogy „nem boldogok” az eljárástól, mégis láthatóan elismerik annak jogosságát, jogszabályi megalapozottságát: 2007-ben 27 fellebbezést terjesztettek másodfokú elbírálásra, 2008-ban eddig – jelentısen megnövekedett ügyszám mellett – 20-at. Csongrád Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Az eljárás lefolytatásával kapcsolatos problémák Nyilvántartásokhoz köthetıen az ügyfél kilétének megállapítása okozta a legnagyobb gondot. A földtulajdonosok, a gazdálkodók nincsenek tisztában azzal, hogy a földhivataloknál a földtulajdoni és földhasználói nyilvántartás elkülönül. A földrészek eladása után a tulajdonjog változása bejegyzésre kerül, azonban a földhivataloknál a földhasználati jogról az eladók nem mondanak le. Más esetekben a tényleges földhasználók nem jelentik be a földhivatalnál a földhasználatot. A földhasználatról nem készülnek írásos szerzıdések, szóbeli megállapodások alapján „szívességi” alapon használnak gazdálkodók területeket. Az osztatlan közös tulajdonok esetében gyakran vitás kérdés, hogy a parlagfővel fertızött földrésznek ki a használója. Részaránytulajdonok kiosztása esetén a hirdetmény útján közzétett tulajdonszerzésrıl a tulajdonosoknak nincs tudomásuk. A parlagfő fertızöttség miatt indult eljárás útján szereznek errıl tudomást. Számos esetben már meghalt ügyfelek nevére kerülnek földrészek, amelyek ilyen módon a hagyatékban sem szerepeltek. A parlagfő fertızöttség tényének, mértékének igazolása a jegyzıkönyvek alapján gyakran nem egyértelmő az ügyfél részére. A jegyzıkönyvhöz egy felvétel van csatolva, idınként több jegyzıkönyvben is szerepel azonos felvétel. A fertızött területek szöveges jellemzése esetenként nem teszi egyértelmően lehetıvé a fertızött terület beazonosítását. A személyi feltételek szőkössége nagy leterheltséget jelent, ebbıl adódóan az eljárások során nagyobb hibalehetıség adódik. A parlagfüves szezon egybeesik az agrárkörnyezet támogatások (AKG) ellenırzéseivel, mely szintén kiemelt feladat. A napi feladatok és a kiemelt feladatok végrehajtása során a visszaellenırzések idıpontjainak betartása nagy gondot jelentett a felügyelık számára. Az eljárások adminisztrációs feladataihoz 2 fı állt
16
rendelkezésre, akik egyéb napi feladatokat is ellátnak. A parlagfüves eljárások megkezdıdésétıl a napi 8 órás munkaidı lényegesen kitolódik. A parlagfő-mentesítés fıbb adatainak alakulása A parlagfő eljárások fıbb adatai évenkénti bontásban kerültek feltüntetésre a 2005. évtıl a 2008. évig terjedı idıszakra vonatkozóan. A 2008. évi adatok az október 31-i állapotnak felelnek meg, nem tekinthetık véglegesnek, mivel a költség elszámolási végzések folyamatosan készülnek, és még le nem zárt ügyek is vannak. A jegyzıkönyvek számának és a fertızött terület alakulása 800 730 700 623 600 536
521 500
400
290
300
248
231
238
200
100
0 2005
2006 jegyzıkönyvek száma
2007
2008
fertızött terület /ha
Az adatokból kitőnik, hogy mind az ügyszámot, mind a felderített területek nagyságát tekintve 2008-ban lényegesen nagyobb feladatot látott el az Igazgatóság. Az ügyenkénti terület átlagos nagysága a 2006. évet kivéve nem haladta meg az 1 ha-t. A parlagfővel fertızött területek nagysága A parlagfővel fertızött felderített területek nagysága 2008. évben jelentıs növekedést mutat az elızı évekhez képest. Ez elsısorban abból adódhat, hogy a földhivatali helyszíni ellenırzések száma lényegesen megnövekedett. A jogkövetı magatartás kikényszerítése a hatóság által a hatékonyabb felderítések miatt nem a fertızött területek csökkenésével mérhetı. Ha vizsgáljuk a közérdekő védekezések esetében az évek során a hatóság által elvégzett kényszer védekezések és az ügyfél által végrehajtott védekezések arányát, azt tapasztalható, hogy az eljárások hatására a hatóság által elvégzett mentesítések aránya az elmúlt két évben jelentısen csökkent.
17
A közérdekő védekezést elrendelı határozatok száma és a hatóság által mentesített terület aránya Csongrád megye, 2005-2008
400
70,0 374
350
60,0
59,1 300
50,0 260 250
%
db
40,0 200 30,0
30,0
150
150
137 20,0
100 14,0 10,0
50 6,7 0
0,0 2005
2006
2007
közérd. hat. száma
2008
NTSz/MgSzH által mentesített terület (%)
Az egységnyi területre esı kirótt bírság mértéke ez évben az elızı két évhez képest növekedett, de nem haladja meg a 2005. évi szintet. A közérdekő védekezések 1 ha-ra jutó átlagos költsége 2005-ben volt a legmagasabb. Egységnyi területre esı bírság és közérdekő védekezés költsége Csongrád megye 2005-2008 35000
18000 16457
30000
16000
33134 30963
14000 25000
13013
12798 25931
11048
12000
20000
10000 20168
8000
15000
6000 10000 4000 5000 2000
0
0 2005
2006 átlagos bírság Ft/ha
2007
2008
közérd. véd. költség Ft/ha
A tulajdonviszonyok és földhasználat alakulása A felderített fertızött területek 90 %-a magángazdálkodók területére esett. Az állami tulajdonban lévı területekre vonatkozó eljárások aránya nem érte el a 3 %-ot, a gazdasági szervezetek esetében ez az arány 7,4 %-ra tehetı. Az osztatlan közös tulajdonokra vonatkozóan a jelenlegi rendszerben nem különíthetık el adatok. A távérzékelés megbízhatósága
18
A megyében a felderítéseket a földhivatali kollégák végzik, a jegyzıkönyvekbıl nem derül ki, hogy a szemléket a távérzékelés alapján végezték-e. A felügyelıik a parlagfüves idıszakban jelentkezı egyéb munkák miatt nem, illetve nagyon kevés esetben tudnak a felderítéseken részt venni. Állami területeken végzett hatósági munka A Magyar Állam tulajdonában lévı eljárások közül 3 alkalommal került sor a közérdekő védekezés hatósági elvégzésére. Ebbıl 2 esetben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt., 1 esetben az Állami Autópálya Kezelı Zrt. esetében volt szükség a vállalkozók munkájára a közérdekő védekezési munkálatok végrehajtására. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. és az önkormányzatok elvégezték a mentesítést. Tarlóval kapcsolatos hatósági munka Tekintettel arra, hogy az idei évben a tarlókra vonatkozó felderítés kiemelt feladatként került meghatározásra, a földhivatalok felderítése nyomán a közérdekő védekezéssel járó eljárások döntı hányadát a tarlóterületek tették ki. Az ügyek számát tekintve a közérdekő védekezést elrendelı határozatok 57 %-át, a fertızött területek miatt kiszabott bírságok 49 %-át a tarló területeket érintették. Belterületi ingatlanok vonatkozásában végzett hatósági munka A belterületi parlagfő fertızöttség felmérésére szeptember második felét követıen került sor. Az önkormányzati jegyzık által kiküldött megbízottakkal történtek a helyszíni szemlék. A településeken 69 jegyzıkönyvet rögzítettek, parlagfő fertızöttség miatt 14 esetben adtak ki bírságoló határozatot, melyrıl a jegyzıket értesítették a határozat megküldésével. Körérdekő védekezés elrendelésére javaslatot nem tettek, mivel valamennyi esetben már terméses fenológiai stádiumot észleltek. A bírsághatározatok érintették Apátfalva, Kistelek és Nagylak vasútállomásait, és egy vállalkozást, a többi esetben magántulajdonú ingatlanokra róttak ki bírságot. Földhivatali eljárásokkal kapcsolatos észrevételek Tekintve, hogy a növényvédelmi hatósági eljárások alapja a földhivatali kollégák által készített helyszíni szemle jegyzıkönyve, az eljárások korrekt lefolytatásához annak minél pontosabb, a tényleges állapotoknak megfelelı pontos kitöltése elengedhetetlen. A jegyzıkönyvhöz csatolt fényképfelvételeknek döntı jelentısége lehet arra vonatkozóan, hogy a fertızött terület beazonosítható legyen, valamint a parlagfő borítottság és a megjelölt fenológiai stádium ne adjon vitára okot. Számos gyommal erısen fertızött területen a kultúra megjelölése pontatlan (pl. burgonya, fiatal erdıtelepítés, zöldségfélék), illetve a „semmilyen mővelés nyoma nem látható” megjegyzés miatt az elrendelt közérdekő védekezést vissza kell vonni. A ténylegesen fertızött terület nagyságának pontos meghatározása szintén nagyon fontos, mivel a bírság mértékének ez az alapja. Észrevételek a költségelszámolás rendjére, lebonyolítására Az okafogyott közérdekő védekezések esetében a földhivatali költségek csökkenése miatt a hatósági költségek átlaga nem haladja meg a 10.000.- Ft-ot, ezért lényegesen kevesebb a reklamáció az ügyfelek részérıl. A megyék közötti elszámolási különbségek kiküszöbölésére minden évben, a parlagfő mentesítési szezont megelızıen, szükséges lenne kiadni egy elszámolási szabályzatot, amelyben az egész országra vonatkozóan egységes paramétereket határoznának meg. Egyéb megyei tapasztalatok
19
Ez évben találkozott elıször olyan helyzetekkel a növényvédelmi hatóság, amikor olyan földrészek kerültek eljárás alá, melyeket gazdasági szervezetek földkiadások lezárására az elızı években adtak át a Földmővelésügyi Hivatalnak. Ezeknek a területeknek a tulajdonjogát sorsolás útján kellett volna rendezni. A sorsolások nem minden esetben történtek még meg, illetve olyan helyzet is elıfordul, ahol a sorsolást bíróságon megtámadták, és a határozatok nem emelkedtek jogerıre. A helyzet jogilag is problémás, mivel az MgSzH-n belül egy másik igazgatóság érintett.
Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ A Munkaügyi Központ 2008. július 1-jével indította „Parlagfőmentes régióért” munkaerıpiaci programját. A program fıbb ismérvei: 3 hónapos idıtartamú, 90 %-os közhasznú támogatás egyszeri eszközvásárlás támogatás 90.000.-Ft értékben munkaerı-piaci szolgáltatás nyújtása a programba kapcsolódó, valamennyi álláskeresı számára. Az egy-egy önkormányzat számára megítélt létszám nagysága a megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságai által rendelkezésre bocsátott 2007. évi parlagfő fertızöttségi térkép adatai, továbbá az adott település aktív korú népességének és a településen regisztrált álláskeresık arányának figyelembe vételével került meghatározásra. Az idei évben a régió 254 települési önkormányzatán kívül a cigány kisebbségi önkormányzatokat is megkeresték a programban való részvétel lehetıségével, melynek eredményeként 229 települési és 13 cigány kisebbségi önkormányzat kapcsolódott be a programban. Az elızetes igényfelmérés alapján 2079 fıre érkezett az önkormányzatok részérıl foglalkoztatási igény. 1562 fı támogatott álláskeresı foglalkoztatását tervezték, emellett 54 önkormányzat számára ítéltek meg eszköztámogatást. A programba ténylegesen 1580 fı kapcsolódott be, akik közül 510 fı roma álláskeresı volt.
1 580 1 600 1 400 963
létszám (fı)
1 200 1 000 800 600 400 200 0 2007
2008
év
A programba bevont létszám alakulása 2007-2008.
20
373 063
pénzügyi kifizetés (EFt))
400 000 350 000 300 000
238 000
250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2007
2008 év
A program pénzügyi ráfordítása 2007-2008.
A program alakulása Bács-Kiskun megyében: A megyében mőködı 119 települési önkormányzat közül 108 önkormányzat kapcsolódott be, mint munkáltató a programba, ez a megyében mőködı települési önkormányzatok 91%-a, ezzel 569 fı álláskeresı foglalkoztatását biztosítva, közülük 258 fı roma álláskeresı volt. A pénzügyi ráfordítás 2008. évben 135.672.311,-Ft volt. A program alakulása Békés megyében: A megyében mőködı 75 települési önkormányzat közül 66 önkormányzat kapcsolódott be, mint munkáltató a programba, ez a megyében mőködı települési önkormányzatok 88%-a, ezzel 679 fı álláskeresı foglalkoztatását biztosítva, közülük 181 fı roma álláskeresı volt. A pénzügyi ráfordítás 2008. évben 163.298.065,-Ft volt. A program alakulása Csongrád megyében: A megye 60 települési önkormányzata közül 55 önkormányzat kapcsolódott be, mint foglalkoztató a programba, ez a megyében mőködı települési önkormányzatok 92%-a, ezáltal 332 fı álláskeresı került vissza a munkaerı-piacra, közülük 71 fı roma álláskeresı volt. A pénzügyi ráfordítás 2008. évben 74.092.898,-Ft volt.
Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1. Az Igazgatóságnak 2008-ban a korábbi évekhez hasonlóan nem állt rendelkezésére a kezelésében levı állami tulajdonú mővek parlagfőmentesítési feladatainak ellátására elkülönített pénzügyi keret. Parlagfő-, és gyommentesítési feladatokat a vízkárelhárítási mővek fenntartására, a védıképesség megfelelı szinten tartására biztosított keretek terhére tudtak csak végezni. 2. A parlagfőmentesítési munkálatokat elsısorban a lakosságot leginkább érintı belterületi, és egyéb frekventált területeket (pl. üdülıövezet) érintı csatornapartokon, csatornarézsőn és töltésszakaszokon hajtottak végre. 3. Az elvégzett munkamennyiségek szakaszmérnökségenként az alábbiak voltak: Bajai Szakaszmérnökség: 73,5 ha Kalocsai Szakaszmérnökség: 82,1 ha 21
Kunszentmiklósi Szakaszmérnökség: Összesen:
7,6 ha 173,2 ha
4. Igazgatóság Kunszentmiklósi Szakaszmérnöksége a Bács-Kiskun Megyei Szakigazgatási Hivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóságának megbízására további 4,8 ha területen hajtott végre kényszerkaszálást.
Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1. A parlagfő visszaszorítása érdekében az Igazgatóság a kezelésébe tartozó nyomvonalas létesítmények gyepfelületeit (árvízvédelmi töltések és csatornák partjai) éves tervek alapján végzett rendszeres fenntartási munkálatok keretében kaszálási munkákat végez. Éves kaszálási feladat Árvízvédelmi töltések Kisvízfolyások Belvízcsatornák Összesen:
külterület belterület (km) (km) 331,327 17,15 0 0 260,6 24,9 591,87 42,05
összesen (km) 348,477 0 285,5 633,92
2008. évben elvégzett mentesítés
2. Az I. rendő árvízvédelmi töltések kaszálási munkája során a Tisza balpart 6,9 km, Maros balpart 11,4 km szakaszának kaszálási munkái során Szeged belterület vonatkozásában is megtörtént a parlagfő irtás. II. rendő árvízvédelmi töltéseken a Kamara-töltésen 1,5 km, a Paphalmi töltésen 1,4 km szakaszon történt parlagfő irtás a kaszálási munka során. 3. Az Igazgatóság ez évben célirányos parlagfő irtást végzett önkormányzati megkeresésre: Csongrádon a véd töltésen 3,0 km hosszban. A Makói Körzeti Földhivatal és a Hódmezıvásárhelyi Megyei Jogú Város Önkormányzat felszólítására parlagfő irtást 0,8 km külterületi töltés mentén és 3,5 km-en csatorna mentén végezték el.
Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1. 2008. július 2 és szeptember 23. közötti idıszak alatt az Igazgatóság kezelésében lévı elsı, másodrendő védtöltéseken és azok elıterein, valamint csatornapartjaikon 440.255 fm hosszon végeztek kaszálásokat. 2. Felméréseik alapján a kaszálásokkal érintett területek mintegy 9,02%-át érintette a parlagfüves fertızés. Ennek megfelelıen mintegy 39.712 fm hosszban történt meg a parlagfő kaszálása Békésszentandrás, Mezıtúr, Csárdaszállás, Mezıberény, Békés, Gyomaendrıd, Szeghalom, Szarvas, Körösladány, Körösújfalu, Sarkad, Kötegyán községhatárokban a következık szerint: 1. rendő védtöltések parlagfőmentesítése Hely Parlagfüves terület kaszálása szelvényszám fm Sebes Körös jo. 500-1900 1400 6500-9200 2700 Sebes Körös bo. 36700-36800 100
22
Kettıs-Körös jo Hármas-Körös jo. Hármas-Körös bo.
HortobágyBerettyó bo. Összesen
9400-10900 12050-14500 68800-69300 71200-76300 41580-43052 52200-52400 52900-52950 53200-53300 67700-70600 70800-71200 72800-74200 78600-79000 81000-85000 5700-7500
1500 2450 500 5100 1452 200 50 100 2900 400 1400 400 4000 1800
(7,77%)
26452
2. rendő védtöltések parlagfő-mentesítése Hely Parlagfüves terület kaszálása Szelvényszám fm II/1 1740-5600 3860 lok.töltés 32900-34600 1700 39500-41500 2000 Szarvas5000-6000 1000 Békéssz.-i 14165-14465 300 terelıtöltés Összesen (10,11%) 8860 Belvizes csatornák parlagfőmentesítése Parlagfüves terület kaszálása Szelvényszám fm Dögös-Kákafoki 50-300 250 csatorna jo. 1000-1150 150 500-1500 1000 Fazekaszugi fıcsatorna bo. Fazekaszugi 1500-3500 2000 fıcsatorna jo. Élıvízcsatorna 500 jo.lok.tölt. Bárkás csatorna 500 Összesen (35,89%) 4400 Hely
Magyar Közútkezelı Kht. Dél-alföldi Regionális Fımérnökség 1. A Magyar Közútkezelı Kht. Dél-alföldi Regionális Fımérnöksége mintegy 5000 km közúti szakaszon végez üzemeltetési és fenntartási feladatokat, melyet az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet szabályoz. E rendelet elıírása alapján az országos közutak üzemeltetetési osztályba sorolásának és az állami források lehetıségének megfelelıen végzik a kaszálást a közutak területén, melynek
23
gyakorisága a parlagfő elterjedése és gyors növekedése tekintetében nem minden esetben elegendı. 1.3.2.2. kaszálás koronaélen belül [em2]
1.3.2.3. kaszálás koronaélen kívül [em2]
1.3.2.5. vegyszeres gyomírtás [em2]
1.3.2.7. kézi kaszálás [em2]
Bács Kiskun megye összesen
11428
14813
1340
2382
Békés megye összesen
6907
12648
5100
Csongrád megye összesen
8079
6727
321
Dél- Alföldi Régió összesen
26414
34187
7803
Vonatkozási idıszak: 2008. április-november
2. Az idei évben lehetıség volt Dél- Alföldi Régió területén 176 fı közmunkás alkalmazására, a kézi kaszálások mennyiségének szinten tartása, esetleges nagyobb területen történı folyamatos elvégzésére ezen személyek foglalkoztatásával lehetséges.
MÁV Zrt. Szegedi Regionális Igazgatóság Parlagfőmentesítés érdekében a MÁV ZRt. több vonalon is végzett megelızést, folyamatos tisztítást, karbantartást, melynek érdekében három éves szerzıdést kötött külsı vállalkozóval vegyszeres gyomirtásra, közmunkaprogramban részt vesz második éve, illetve saját munkatársaival, saját eszközeivel kaszálást végez. 1. A vegyszeres gyomirtásra megkötött szerzıdés 2008. április 15-tıl 2010. december 31-ig érvényes. A három évre a szerzıdött összeg megközelítıleg másfél milliárd forintot tesz ki, de ebbe tartozik Budapest, Debrecen, Pécs és Szeged régió területének gyommentesítése is. A gyomirtás nyíltvonalon és állomásokon történik: egyvágányú pályán 6, 4 vágánytengelytıl 3, 2 m mindkettı oldalon kétvágányú pályán, külsı oldalon 3, 2 m, belsı oldalon 2, 1 m állomásokon vágánytengelytıl 2, 5 m szélsı vágány külsı oldalán 3, 2 m-re történik a kezelés. A kezeléseket két alkalommal végezték, mind a nyílt vonalon gyomirtó szerelvénnyel, mind az állomási vágányokon úgynevezett UNIMOG kétéltő jármővel. Kezelt terület: Nyílt vonal és állomási átmenı vgkm: 1615 vágánykm. Állomási vgkm: 429 vágánykm Iparvágány vgkm: 84 vágánykm
24
Gyomirtó vonatszerelvény
UNIMOG kétéltő jármő
2. Azokon a területeken ahol a gyomirtó szerelvénnyel, illetve az UNIMOG kétéltő jármővel nem tudták a mentesítési feladatokat elvégezni közmunkaerı-piaci programban szereplı közhasznú foglalkoztatottakat vettek igénybe. Közmunkaprogram személyi állományának alakulása: Békés megye területére 100 fı volt a tervezett létszám, a megvalósuláshoz 1 millió 200 ezer forinttal járult hozzá a MÁV Zrt. Kecskemét területén 30 fı foglalkoztatására kötött megállapodást a MÁV Zrt. és 600 ezer forintos keretösszeget biztosított a program megvalósulása érdekében. Lakitelekre 6 fıt irányítottak, Kecskemétre pedig 24 fıt. Ennek a csoportnak a foglalkoztatása nem zárult pozitívan, mivel a foglalkoztatás zárásakor 2008. október 20-án Kecskeméten már csak 6 fı vett részt a programban. Lakitelekre és Nyárlırincre 3-3 fıt irányítottak, akik közül a Nyárlırincen foglalkoztatottakkal adódtak problémák pl. a személyes ellenırzéskor a mentorral egyeztetett helyen a közmunkások nem jelentek meg. Csongrád megyében hasonló kezdeményezés ebben az évben nem volt. Közmunkaprogram keretében mentesített területek Parlagfő irtást 2008. júniustól-szeptemberig 271.311 m2 területen hajtottak végre. Egyéb gyommentesítést Bács-Kiskun Megyében 2008. májustól szeptemberig kaszálás 620.300 m2 bozót-és cserjeirtás 38.850 m2 kommunális hulladék győjtése 152 m3 Békés megyében 2008. áprilistól októberig kaszálás 695.324 m2 bozót-és cserjeirtás 1.055.094 m2 kommunális hulladék győjtése 2250,5 m3 végeztek el. Közmunkaprogram tapasztalatai: A kiadott benzinmotoros fő és cserjeirtó kaszák kevésnek bizonyultak, ugyanis az esetek többségében 6-8 fıre jutott 1 db, így a foglalkoztatottaknak kézi eszközökkel mint kaszával, gereblyével kellett dolgozniuk, ugyanakkor eredményeket igazából csak megfelelı számú motoros főkaszával lehet elérni. A munkaügyi központ által kiközvetített álláskeresık esetében kérték, hogy a MÁV Zrt. igényeit is vegye figyelembe az illetékes szerv, ugyanis hiányzott néhány esetben a megfelelı iskolai végzettség (minimum 8 általános iskolai végzettség), a munkavégzéshez való hozzáállás nem volt megfelelı, gyakoriak voltak a betegszabadság miatti távolmaradások,
25
illetve elıfordultak olyan esetek is, amikor a programban résztvevı foglalkoztatott nem volt munkára képes állapotban. 3. A MÁV Zrt. saját munkatársai benzinmotoros bozót- és cserjeirtó, magassági gallyazó, láncfőrész és kézi eszközökkel végzik növény-és parlagfőmentesítési feladatait, összesen 177.949 m2 területen A mentesített területek nagysága 2008. júniustól-szeptemberig: Bács-Kiskun megyében Kecskemét területen 47.630 m2, Kiskunhalas területen 87.069 m2 , Békés megyében Békéscsaba területen 43 250 m2 volt. A MÁV sajátosságát figyelembe véve Bács-Kiskun megye és Békés megye adatai tartalmazzák a Csongrád megyében végzett teljesítményeket is.
III. Civil szervezetek Térségünkben a parlagfő elleni védekezésben nemcsak a hatóságoknak volt kiemelkedı szerepe, hanem azon civil szervezeteknek, amelyek kiemelten foglalkoztak régiónk parlagfőmentesítésével. A civil szervezetek tevékenységének ösztönzésére a Tárcaközi Bizottság és az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete 2008. június 11-én pályázatot írt ki. A pályázat benyújtási határideje 2008. június 20. volt. A kitőzött cél megvalósítására a támogatást az alábbi elvégzett tevékenységekre lehetett igényelni: Felderítés Ismeretterjesztés, tájékoztatás Parlagfő-mentesítés A Dél-alföldi régióban a civil pályázatok támogatására 2.200.000 Ft.- összeg állt rendelkezésre. A civil pályázatok elbírálásánál az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete az alábbi szempontrendszert dolgoztak ki: határidın belül érkezett a pályázat, alakilag, formailag megfelelt, ismeretátadás- felderítés szerepelt-e, a mentesítés módja (kaszálás egyszer, többször, vegyszeres gyomirtás, tárcsázás), a mentesített terület nagysága (1ha, 1-3 ha, 3ha fölött), a mentesíteni kívánt területet be lehet-e azonosítani. A pályázás feltétele volt, hogy a pályázónak rendelkeznie kellett önkormányzati együttmőködéssel . a pályázati kiírásnak 17 civil szervezet felelt meg (1 szervezet visszamondta), melyek a következık voltak: Összefogás Mezımegyerért Egyesület Környezetért Egészségért Sportért Egyesület Nyújts Segítı Kezed alapítvány Bucsai Kézmőves Hagyományırzı Egyesület Gyula és Környéke Gyermek Sport Club Egyesület Gyulai Foglalkoztatás Közhasznú Egyesület Szivárvány Zsombó Nagycsaládosok Egyesülete Községfejlesztık Dél-alföldi Egyesülete Derekegyházáért Közhasznú Egyesület Tiszasziget Sport Egyesület Hetényegyházi Városszépítı Egyesület Dunatáj Természet-és Környezetvédelmi Alapítvány Bácsalmás Városért Közalapítvány
26
Útkeresı Kiemelten Közhasznú Egyesület Bátmonostori Civil Egyesület KELE Természetvédı Egyesület Az ÁNTSZ a nyertes civil szervezetek munkáját július és augusztus hónapban ellenırizte, melyrıl elmondható, hogy mindegyik szervezet jól végezte a mentesítéssel kapcsolatos vállalt feladatait.
IV. Önkormányzatok tevékenysége
jegyzıinek
parlagfő-mentesítéssel
kapcsolatos
Helyi önkormányzatok jegyzıinek hatósági tevékenységével összefüggı jogszabályok 1. A helyi önkormányzatok jegyzıinek hatósági tevékenységét 2008. évben nehezítette a szezon közben bekövetkezı jogszabály változás. 2008. július 1-tıl szeptember 1-ig a hatósági intézkedéseket a követezı jogszabályok alapján kellett megtenniük: a növényvédelemrıl szóló 2000. évi XXXV. törvény és annak 2007. évi XVI. törvénnyel történt módosítása, a növényvédelmi bírság tételes mértékérıl szóló 187/2006. (IX. 5.) Korm. rendelet, a növényvédelmi tevékenységrıl szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet, a növényvédelmi közérdekő védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 160/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet, a növényvédelmi igazgatás szervezetérıl szóló 335/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény. 2. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérıl szóló 2008. évi XLVI. tv. 86. § c) pontja 2008. szeptember 1-jével hatályon kívül helyezte a növényvédelemrıl szóló 2000. évi XXXV. törvényt, így 2008. szeptember 1-jétıl a következı jogszabályok figyelembe vételével tehetnek intézkedést a települések jegyzıi: Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérıl szóló 2008. évi XLVI. tv. (Éltv.) A parlagfő elleni közérdekő védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekő védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. Korm. rendelet az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggı bírságok kiszámításának módjáról és mértékérıl 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet A jegyzık jelzése alapján a hatályos jogszabályok alkalmazása során felmerülı problémák 1. Parlagfő fertızöttség esetén a jegyzı csak a közérdekő védekezést rendeli el, a növényvédelmi bírságot a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatalok területi szervei állapítják meg. Ez aggályosnak tekinthetı, ugyanis a jegyzı, mint az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság másodfokú, felettes szerve a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve, továbbá ez a megosztott hatáskör a fellebbezési fórumok eltérését, és különbözıségét eredményezi ugyanabban az adott növényvédelmi ügyben. 2. A parlagfő elleni közérdekő védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekő védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII.30.) Korm. rendelet, illetve az Éltv. sem rendelkezik arról, hogy a közérdekő védekezés költségei milyen költségeket foglalnak magukban, illetve tételesen csak az ingatlanügyi hatóság költségeit nevesíti. Ezzel kapcsolatban aggályosnak mutatkozik, hogy egy jogszabályon belül hol a Földhivatal, hol pedig az ingatlanügyi hatóság elnevezést használja a 221/2008. (VIII.30.) Korm. rendelet. 27
3. Számos jegyzı javasolta a jogszabály módosítását, így a korábban hatályos, növényvédelemrıl szóló, 2000. évi XXXV. törvény 7. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés átemelését a 221/2008. (VIII.30.) Korm. rendelet rendelkezései közé, a következık szerint : „A közérdekő védekezés költségei magukban foglalják a vállalkozó - szerzıdés alapján megfizetett - díját, valamint a védekezés elrendelésével és a végrehajtásával kapcsolatban a növényvédelmi szervnél, valamint az ingatlanügyi hatóságnál felmerült valamennyi költséget.” Az önkormányzatok jegyzıinek hatósági tevékenysége az adatszolgáltatás alapján A jegyzıknek hatósági tevékenységük nyomon követésére kétheti rendszerességgel a megtett intézkedésekrıl adatszolgáltatást kell közölniük. 2007-ig ezt az adatszolgáltatást papír alapon a közigazgatási hivatalok számára küldték meg, ahol megyei szinten összesítették a beküldött adatokat és továbbították azokat az illetékes minisztérium felé. Az adatok feldolgozására - a közigazgatási hivatalok munkájának megkönnyítése és az egységes adatszolgáltatás kialakítása mellett - a Parlagfőmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság partnerségben a Nyugat-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Zala Megyei Kirendeltségével és a Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatallal informatikai megoldást dolgozott ki. Az adatgyőjtés Internet alapú, használata nem igényel az átlagos felhasználói ismereteken túl egyéb informatikai képzettséget. A jegyzık a www2.dokumentumtar.hu, illetve a www.nepegeszseg.net honlapról a „belépés a parlagfő adatgyőjtı rendszerbe” menüpontra történı belépéssel, felhasználónév és jelszó betöltésével tudnak adatot szolgáltatni. A közigazgatási hivatalok azt a feladatot kapták, hogy a régió valamennyi települési önkormányzatának adatait egyeztesse és javítsa ki a rendszerben, valamint az önkormányzatoknak küldje meg a felhasználói kódokat. A közigazgatási hivatalok régiószékhely hivatalai, illetve a megyei kirendeltségek szintén kaptak hozzáférést az adatbázishoz, hogy kövessék nyomon a régió valamennyi önkormányzati jegyzıjének hatósági tevékenysége. A parlagfő bejelentı rendszer könnyen használható. A gondot csak az jelentette, hogy a nemleges „0” adatokat is be kell vezetni, ugyanis ha bármely adatszolgáltatatási sor üresen marad, a rendszer a többi adatot sem menti el. Az adatszolgáltatási idıszak elején nem minden önkormányzati jegyzı közölt idıben adatot, ezért kialakításra került az a gyakorlat, hogy a Koordináció Bizottság elnöke tájékoztatta a Megyei Munkacsoportok elnökeit a nem teljesítı önkormányzati jegyzıkrıl, akik felhívással éltek feléjük. Az intézkedés hatására az adatszolgáltatási hajlandóság az idıszak végére eredményes lett. Az eljárás megindítása Az eljárás hivatalból, más hatóság megkeresésére, vagy bejelentésre indulhat. A bejelentések fogadására több jegyzı ingyenesen hívható ún. „parlagfő vonalat”, vagy zöld számot üzemeltet. Természetesen a bejelentés megtehetı személyesen, vagy írásban is: Régiónkra jellemzı, hogy a hivatalból történı észlelések száma magasabb, mint a lakossági bejelentésre induló eljárások száma, legalacsonyabb a más hatóság megkeresésére induló eljárások száma. Az adatszolgáltatási idıszak alatt összesen 732 (27,7 %) lakossági bejelentés érkezett a hivatalokhoz, saját észlelés 2158 db (72,7 %), más hatóság általi megkeresés pedig 78 db (2,6 %) volt. Az önkormányzati jegyzık hatósági eljárásukat Bács-Kiskun megyében a lakossági bejelentésre 230 esetben, saját észlelésre 776 esetben, más hatóság észlelésre 72 esetben
28
Békés megyében a lakossági bejelentésre 197 esetben, saját észlelésre 789 esetben, más hatóság észlelésre 4 esetben Csongrád megyében a lakossági bejelentésre 305 esetben, saját észlelésre 593 esetben, más hatóság észlelésre 2 esetben indították meg. A legtöbb lakossági bejelentést rögzítı települések Bács-Kiskun megyében: Kecskemét 65 db (61.747 m2); Békés megyében: Sarkadkeresztúr 47 db (1.295 m2); Csongrád megyében: Szeged 111 db (271.446 m2). Hivatalból, saját észlelés alapján a legtöbb adatot rögzítı települések Bács-Kiskun megyében: Soltvadkert 154 db (158.300 m2); Békés megyében: Kisdombegyház 266 db (199.500 m2); Csongrád megyében: Üllés 54 db (66.400 m2). Más hatóság megkeresésére indult az eljárás Bács-Kiskun megyében: Kecskemét 64 db (6.090 m2); Békés megyében: Orosháza 2 db (487 m2); Csongrád megyében: Zákányszék 2 db (22.000 m2). Hatósági eljárás megindítása Hatósági régió összesen eljárás megindítása db m2 732 717182 Lakossági bejelentésre 2158 2174744 Hivatalból (saját észlelés) 78 152273 Más hatóság megkeresésére 2968 3044199 Összesen:
Bács-Kiskun megye db m2 230 227021
Békés megye db 197
m2 111158
Csongrád megye db m2 305 379003
776
584689
789
1089154
593
500901
72
67400
4
62873
2
22000
1078
879110
990
1263185
900
901904
Hatósági eljárás indítása (db) 789
776 800 700
593
600
db
500 400 300
lakossági bejelentések száma
305
hivatalból való észlelés
230
197
más hatóság megkeresése
200 72 100
4
2
0 Bács-Kiskun
Békés
Csongrád
megye
Hatósági intézkedés jellege, döntéshozatal 1. Az eljárás megindításáról a jegyzı a Ket. 29. §-a szerint értesíti az ügyfelet. Amennyiben megállapítást nyert a védekezés elmulasztása, érdemi döntést hoz a jegyzı.
29
A jegyzı érdemi döntései: a közérdekő védekezés elrendelése tárgyában hozott határozat, a közérdekő védekezés költségeirıl rendelkezı végzés, továbbá a növényvédelmi bírságot kiszabó határozat (2008. szeptember 1-ig). 2. 2008. július 1-jét követıen is több település élt az elızetes felszólítás eszközével (az azonnali bírságolással szemben), bár már jóval kevesebb esetben, mint a tavalyi évben (2007 évben 3865 db, 2008. évben 3019 db). A gyakorlatban gyorsabb, hatékonyabb az eljárás, ha a bírságolás elıtt a jegyzı felhívja a tulajdonosokat a parlagfő irtására (fıként idıs, szerény anyagi körülmények között élı ingatlantulajdonosok esetén) hiszen általános tapasztalat, hogy a lakosság megfelelı figyelemfelhívás esetén a tulajdonosok megteszik a szükséges lépéseket, akár már a következı napon elvégezik a gyommentesítést. Írásbeli felszólítások hatására a felszólítottak 90 %-a a védekezést elvégezte. A hatósági intézkedések pedig hosszabb idıt vesznek igénybe, valamint a parlagfő kiirtására is késıbb kerül sor. 3. Az adatszolgáltatás áttekintése során megállapítást nyert, hogy a jegyzık a lakossági bejelentések alapján, illetve a hivatalból történı észleléskor minden esetben értesítették az ügyfelet az eljárás megindításáról. 3019 db értesítést küldtek ki a jegyzık a régióban, melybıl Bács-Kiskun megyében 1461 db, Békés megyében 891 db, Csongrád megyében 667 db volt a kiküldött értesítések, felszólítások száma. A régióban 238 db növényvédelmi bírságot, 183 db közérdekő védekezést rendeltek el, és 193 db közérdekő védekezést hajtottak végre jegyzık. Legtöbb értesítést, felszólítást Bács-Kiskun megyében Kalocsa (312 db, 6.000 m2); Békés megyében Kisdombegyház (266 db, 199.500 m2); Csongrád megyében Zákányszék (168 db, 234.050 m2) bocsátottak ki. A növényvédelmi bírságok száma a kibocsátott értesítések és felszólítások mellett nem jelentıs, a legtöbbet Bács-Kiskun megyében Kecskemét (67 db, 6.2970 m2); Békés megyében Dombegyház (34 db, 41.696 m2); Csongrád megyében Mórahalom (9 db, 12.420 m2) bocsátotta ki. A jegyzık mindhárom megyében igen kevés közérdekő védekezést rendeltek el, melyekbıl még alacsonyabb számú végrehajtás realizálódott. Bács-Kiskun megyében Kecskemét 67 esetben rendelt el közérdekő védekezést, melybıl ugyanannyit végre is hajtott; Békés megyében Battonya 12 db közérdekő védekezést rendelt el, amelybıl 11 db-ot végrehajtott; Csongrád megyében Mórahalom 8 db közérdekő védekezést rendelt el és ugyanannyit hajtott végre. Hatósági intézkedés jellege Hatósági régió összesen intézkedés jellege db m2 3019 2758151 Értesítés, felszólítás 238 1019247 Növényvédelmi bírság 183 141206 Közérdekő védekezés elrendelés (határozat) 194 135370 Közérdekő védekezés
Bács-Kiskun megye db m2 1461 917334
Békés megye db 891
m2 1200516
Csongrád megye db m2 667 640301
154
847089
67
134092
17
38066
154
116460
18
4000
11
20746
122
101604
62
16220
10
17546
30
végrehajtása Összesen:
3634
4053974
1891
1982487
1038
1354828
705
716659
Hatósági intézkedés jellege 1461 1600
Értesítés, felszólítás
1400 1200
891
1000
db
Növényvédelmi bírság
667
800 600 400
154 154 122
67 18 62
Közérdekő védekezés elrendelés (határozat)
17 11 10
200
Közérdekő védekezés végrehajtása
0 Bács-Kiskun
Békés
Csongrád
megye
Költségek, bírságok 1. A jegyzık növényvédelmi bírságot 2008. szeptember 1-jéig szabhattak ki belterületi ingatlan esetében. Kiszabásának nem elıfeltétele egy parlagfő mentesítésre kötelezı határozat meghozatala, sıt lehet a kötelezettségrıl rendelkezni magában a növényvédelmi bírságot kiszabó határozatban is. A növényvédelmi bírság mértékét 20.000 és 5.000.000 Ft között állapíthatták meg a jegyzık. A növényvédelmi bírság mértékének meghatározását 2008. szeptember 1-je elıtt megindult eljárások során a 187/2006. (IX.5.) Korm. rendelet nyújtott segítséget, mely kimondta, hogy a parlagfő elleni védekezési kötelezettség elmulasztása esetén a bírság mértékének alapja a parlagfővel fertızött terület nagysága. Ezen jogszabályok figyelembe vételével volt lehetısége a jegyzınek a bírság mértékét meghatározni. 2. A régió önkormányzatainak jegyzıi összesen 153.0845 Ft közérdekő védekezést, 29.679.570 Ft növényvédelmi bírságot szabtak ki. A megyék közül legmagasabb a közérdekő védekezés költsége Bács-Kiskun megyében, ahol 1.341.056 Ft volt és szintén Bács-Kiskun megyében a legmagasabb a növényvédelmi bírság összege, amely 25.864.000 Ft volt. Békés megyében a közérdekő védekezés költsége 29.520 Ft, Csongrád megyében 160.269 Ft, a növényvédelmi bírság összege Békés megyében 2.125.570 Ft, Csongrád megyében 1.690.000 Ft volt. A legtöbb növényvédelmi bírságot Bács-Kiskun megyében Kiskunhalas 15.600.000 Ft., Békés megyében Dombegyháza 770.000 Ft., Csongrád megyében Mórahalom 1.100.000 Ft. összegben rótt ki. Legmagasabb volt a közérdekő védekezés költsége Bács-Kiskun megyében Kecskeméten 953045 Ft, Békés megyében Mezıkovácsházán 15120 Ft, Csongrád megyében Mórahalmon 106350 Ft. Költségek, bírságok Költségek, régió összesen bírságok db Ft 198 1530845 Közérdekő
Bács-Kiskun megye db Ft 135 1341056
Békés megye db 51
Ft 29520
Csongrád megye db Ft 12 160269 31
védekezés költsége Növényvédelmi bírság összege Összesen:
240
29679570
154
25864000
67
2125570
19
1690000
438
31210415
289
27205056
118
2155090
31
1850269
Költségek, bírságok (db) 154 160
135
140 120 100 67 db
80
Közérdekő védekezés költsége
51
Növényvédelmi bírság összege
60 40
12
19
20 0 Bács-Kiskun
Békés
Csongrád
megye
2007-2008-as adatok összevetése régió összesen 2007. 07.13-08.10. db m2
régió összesen 2008. 07.11-10.03. db m2
Hatósági eljárás megindítása Lakossági bejelentésre Hivatalból (saját észlelés) Más hatóság megkeresésére
339 1085 6
342472 1106253 1863
732 2158 78
717182 2174744 152273
Hatósági intézkedés jellege Értesítés, felszólítás Növényvédelmi bírság kiszabása Közérdekő védekezés elrendelése (határozat) Közérdekő védekezés végrehajtása
3865 21
5112169 50352
3019 238
2758151 1019247
11
36691
183
141206
6
6791
194
135370
Költségek, bírságok Közérdekő védekezés költsége Növényvédelmi bírság összege
db 15
összeg 352739
db 198
összeg 1530845
21
4530000
240
29679570
32
Költségek, bírságok (2007-2008.) 240 250
198
200
150 Közérdekő védekezés költsége
db
Növényvédelmi bírság összege
100
50
15
21
0 2007
2008 év
A hatósági eljárás megindítása lakossági bejelentésre, hivatalból történı észlelés valamint más hatóság megkeresése alapján növekvı tendenciát mutat az elmúlt évhez képest, ezen adatok közül is kiemelendı, hogy a hivatalból történı észlelések száma, amely közel 20 %-al növekedett. Pozitívumként említendı, hogy az értesítések, valamint a felszólítások száma kevesebb, mint az elmúlt év hasonló idıszakában. Ugyanakkor fontos változás, hogy míg 2007. év hasonló idıszakában csak 21 db növényvédelmi bírság kiszabását rendelték el a jegyzık, addig idén ez a számadat 238-ra emelkedett. Szintén növekedett a közérdekő védekezés elrendelése, illetve a végrehajtására vonatkozó határozatok számadatai is, amellett, hogy még mindig alacsony ez a mutató. A közérdekő védekezés költsége jelenleg az elmúlt év adatához képest jelentıs emelkedést, ugyanígy a növényvédelmi bírság összege is.
2008. évi parlagfő irtással kapcsolatos tapasztalatok, felmerült problémák 1. Az önkormányzatok a tulajdonukban lévı területeken, közterületeken folyamatosan végezték a parlagfőmentesítést kézi és gépi kaszálással bevonva a közhasznú munkavállalókat, illetve külsı vállalkozókkal vagy erre a célra felvett teljes munkaidıben foglalkoztatott dolgozókkal végeztették el a mentesítési munkálatokat. A települések visszajelzései alapján nagy segítséget jelentett az FVM által kiírt pályázat, hiszen akik sikeresen pályáztak motoros főkaszát kaphattak, mely nagyban hozzájárult a parlagfőmentesítéshez. Az önkormányzatoknak idén is lehetıségük volt bekapcsolódni a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ által indított „Parlagfőmentes régióért” közhasznú programba, melynek keretében lehetıség nyílt a parlagfő elleni védekezés ideje alatt akár három hónapos idıtartamú foglalkoztatásra. Az önkormányzatok többsége pozitívan értékelte a programot, azonban voltak olyan vélemények is, melyek alapján a közhasznú programban történt foglalkoztatás nem érte el célját, hiszen az alkalmazottak több esetben inkább kifogásokat kerestek annak érdekében, hogy ne kelljen a kijelölt munkát elvégezni, illetve meg sem jelentek a munkavégzés helyszínén, mely hátráltatta a hatékony munkát.
33
2. Számos településen állandó figyelı szolgálatot állítottak fel, a szolgálatban közterület felügyelet munkatársai és a helyi mezıırök közremőködtek, így megkönnyítve a parlagfővel fertızött területek beazonosítását. Az esetek többségében a szolgálat szóbeli figyelmeztetése elegendınek bizonyult és a fertızött területek tulajdonosai elvégezték a mentesítési munkálatokat. 3. Az önkormányzatok már a parlagfő szezon kezdetén megkezdték a lakosság tájékoztatását a helyi újságokon, hírmondókon, helyi kábeltelevíziók útján, amelyekben nemcsak a jogszabályi kötelezettségrıl értesülhettek a lakosok, hanem a helyi civil szervezetek győjtési, illetve figyelemfelhívó akcióiról is. 4. Szinte valamennyi település pozitívan értékelte az ÁNTSZ által szervezett akcióprogramokat, oktató táborokat, a Parlagfőmentes Hét megszervezését, valamint eredményesnek ítélték az önkormányzatok és az ÁNTSZ kistérségi intézeteinek együttmőködését a parlagfőmentesítés érdekében. 5. Azokon a településeken, ahol idén is a lakosság érdeklıdést mutatott a „Parlagfőmentes Ház” program iránt, ott mind az önkormányzat, mind a lakosság fontosnak, és szükségesnek tartja a program további folytatását. Ugyanakkor Bács-Kiskun megyében problémákat is jeleztek az önkormányzatok a programmal kapcsolatban, ugyanis fıleg a kisebb településeken jelentett gondot a matricák kiragasztása. Több önkormányzat jelezte, hogy az Interneten történt regisztrációjuk ellenére sem kaptak visszajelzést a programról és sok esetben a matricákhoz csak augusztus végén tudtak hozzájutni, így számos településen nem került kiosztásra a matrica. 6. Békés megyében a román határhoz közeli településeken ahol az ingatlan tulajdonosa külföldi állampolgár gondot jelent a tulajdonosok értesítése, felszólítása, továbbá velük szembeni hatósági intézkedések megtétele nehézségekbe ütközik, továbbá a kiszabott növényvédelmi bírságot sem tudták rajtuk behajtani. 7. Több településen problémát jelentenek azok az ingatlanok, ahol nem laknak életvitelszerően vagy eleve olyan alacsony jövedelmi helyzetőek az ingatlantulajdonosok, hogy az elrendelt kötelezı védekezés költségeit nem tudja ezen esetekben az önkormányzat behajtani. Jellemzıen ott is problémát jelent a mentesítés, ahol az ingatlanok üresen állnak (esetleges örökös kiléte sem ismert), illetve az idıs és beteg ingatlan tulajdonosok esetében, akik saját maguk nem tudják elvégezni a gyommentesítést és hozzátartozóik sem laknak a településen. 8. Nagyobb problémát jelentett több településnek az építési telkek, a közutak és a külterületi dőlıutak (vannak olyan önkormányzatok, amelyeknek több száz kilométer dőlı utat kell rendben tartania a rendelkezésre álló eszközökkel) mentesítése.
V. Összegzés A Bizottság tagjai és meghívottai között a parlagfő elleni védekezési feladatok végrehajtása során szoros és hatékony együttmőködés alakult ki. Az elızı évben kialakult munkakapcsolat és feladatmegosztás, a regionális koordinációs bizottságban és annak megyei munkacsoportjaiban is tovább folytatódott. A Bizottság tevékenységében részt vevı államigazgatási szervek pozitívan értékelték a közigazgatási hivatalok koordinációs szerepvállalását.
34
A helyi önkormányzatok jegyzıinek tevékenységérıl szóló adatszolgáltatási kötelezettség 2008. évben megváltozott, Internet alapú adatgyőjtı rendszeren keresztül szolgáltattak adatokat. A kezdeti nehézségek ellenére a folyamatos nyomon követés és értesítés következtében az adatszolgáltatási gyakorlat pozitívan változott. Régiónkra is jellemzı, hogy a jegyzık alacsony számú hatósági intézkedést hoztak, mivel a parlagfő elleni védekezést továbbra is társadalmi problémaként, valamint a lakosság és az önkormányzat együttes cselekvési programjaként kezelik. A fölhivatalok és növényvédelmi igazgatóságok visszajelzései alapján a kedvezı idıjárás mellett, a nem idıben illetve a nem megfelelı módon történt tarló kezelés, valamint a kultúrnövényekben jelentısen elszaporodott parlagfő járult hozzá az idei pollenszám alakulásához. Záradék: A Kollégium a Bizottság 2008. évi tevékenységérıl szóló Beszámolóját a 2008. december 15-én megtartott ülésen a 18/2008. sz. állásfoglalásával fogadta el.
35
1. sz. melléklet
A Parlagfőmnetes Magyarországért Tárcaközi Bizottság által szerkesztett Hírlevelébe a dél-alföldi régióról szóló újságcikkek A PORTA Közhasznú Egyesület (Kecskemét) parlagfő-mentesítésben játszott szerepének, tevékenységének bemutatása A PORTA Környezetvédelmi, Városvédı és Kulturális Közhasznú Egyesület (6000 Kecskemét, Végh Mihály tér 5. ) 2002-ben alakult. Már a kezdetekkor is meghatározó szerepet töltött be Kecskemét természeti és építészeti örökségének megırzésében. Az elmúlt évek során az Egyesület tevékenysége valóságos „mozgalommá” fejlıdött, melynek keretében városlakók ezrei kapcsolódtak be valamely, az Egyesület által kezdeményezett tevékenységbe. Számtalan akcióval, kiadvánnyal igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét a közvetlen környezet megóvására, ápolására, a saját porták tisztántartásának és szépítésének fontosságára. Az elmúlt évek során rendszeres akciók megszervezésével próbálták a lakosok figyelmét azokra a környezetei értékekre összpontosítani, melyeket az alapításkor vállaltak. Az alapszabályban is megfogalmazott környezet - és természetvédelem, az épített és kulturális örökségek megóvása, a mőemlék – és városvédelem az Egyesület mindennapos tevékenységévé vált az évek folyamán. Saját programok szervezésével bekapcsolódtak a környezetvédelmi jeles napok, így a Madarak és Fák Napja, Víz világnapja, Föld Napja, Autómentes Világnap városi programjának megszervezésébe. Kiépítettek több száz fı önkéntesekbıl álló bázist, akikkel rendszeresen végeznek figyelemfelhívó, ugyanakkor mozgósító célú akciókat, mint például a belvárosi és városkörnyéki erdık takarítását, gyom és parlagfő-irtásokat és virágültetéseket.
(Csalánosi Parkerdı tisztítása, bejárása) A PORTA Egyesület megalakulása óta kiemelt céljának tekintette a pollenszennyezés elleni harcot. Minden évben akciók sorát szervezik a gyomok, különösen a parlagfő okozta pollenszennyezés visszaszorítása érdekében. Ennek oka elsısorban az a tény, hogy BácsKiskun Megye - azon belül is Kecskemét térsége - az ország egyik legerısebben fertızött területe volt.
36
Évente több alkalommal is rendszeresen megszervezték a védekezésben érdekelt hatóságok (földhivatalok, növény- és talajvédelmi igazgatóságok), valamint a civil szervezetek együttmőködési fórumát. Az országos parlagfő-mentesítési akcióhéten (mely az idei évben június 20-án kezdıdött a kecskeméti Csalánosi Erdı takarításával) a város több pontján szerveztek demonstrációkat, ahol a tagok, aktivisták, valamint a meghívott szakértık ismertették a parlagfő biológiai sajátosságait, az allergiás betegségek elterjedésében betöltött szerepét, továbbá az ellene való védekezés legfontosabb módszereit. A védekezések megszervezésében és végrehajtásában is konkrét szerepet vállal az Egyesület: a szervezet bejelentéseket fogad a parlagfüves területekrıl, terepbejáró és gyommentesítı akciókat szervez. Ingyenes zöld számot hoztak létre és ezen fogadják a bejelentéseket a fertızött területekrıl és azokat továbbítják a megfelelı illetékes hatóság felé, vagy a szociálisan rászoruló lakosok esetén segítenek a kaszálásban. Az Egyesület biztosítja térítésmentesen a gyommentesítı eszközök kölcsönzését is. Tájékoztató anyagokat, ismeretterjesztı kiadványokat is készítettek, melyeket ingyenesen bocsátottak az érdeklıdık rendelkezésére a városközpontban felállított Tourist Police pavilonban és az Egyesület sátraiban, irodáiban. A helyi médiában (napilapban, televízióban) több ízben beszámoltak a Porta parlagfő ellenes tevékenységérıl ezzel is hangsúlyozva a tevékenység fontosságát és a tulajdonosok felelısségét. Külön honlapot indítottak, a Porta Egyesület híreirıl, ahol a friss információkról a www.portaegyesulet.hu címen értesülhetnek az érdeklıdık. A gyom-mentesítés területén a parlagfő mellett kiemelt figyelmet fordítanak az elterjedıben levı ugyanúgy erısen allergén növények (Parlagi rézgyom, ürömfélék stb.) felderítésére, elterjedésük megakadályozására. Rendezvényeiken ezeket is bemutatják, és az akciós napokon a tagok és az aktivisták irtják is ıket. A környezettudatos viselkedés egyik legfontosabb tényezıje az a gyakorlat, hogy a virágos, gondozott, megmővelt területek, parkok, kertek, szántóföldek kerüljék a gyomot, szemetet, környezet-rongálást. E szemlélet alakításának középpontjában áll a „Tiszta, Virágos Köztér program”. Ennek egyik része a város parkjainak, köztereinek folyamatos figyelemmel kísérése, melynek során a jó példákat és a visszásságokat is a nyilvánosság elé tárja az Egyesület. Ezzel nemcsak a lakosságot szeretnék mozgósítani, hanem ráirányítják a figyelmet a fenntartásban érdekelt intézmények, vállalkozások hiányosságaira is.
Akcióik sorába az Egyesület felvette a fiatalság szemléletének tervszerő alakítását is, ennek érdekében beindították a „Környezettudatos viselkedés óvodától a fıiskoláig” programot. E program legfontosabb feladata a környezettudatos viselkedés ösztönzése. Ebben az évben már mintegy 20 oktatási intézményben, illetve nyári ifjúsági táborokban tartottak demonstrációkat, elıadásokat, versenyeket, melyek megszervezésében és lebonyolításában az ÁNTSZ is közremőködött. Folyamatban van az oktatási intézményekkel megállapodási tervezet elkészítése, amelyben az Egyesület hosszú távú együttmőködést ajánl fel az ifjúság környezettudatos nevelése érdekében. A programba bevett intézmények sorát a következı években bıvíteni szeretnék.
37
(Oktatás a parlagfő-mentesítésrıl a ménteleki iskolában és Kecskeméten.) Az intézményekben tartott oktatások, elıadások alkalmával a fiatalok tapasztalatokat szerezhetnek a parlagfő morfológiája és annak veszélyei terén, valamint tisztába kerülhetnek az allergiát kiváltó egyéb okokkal is. Az Egyesület véleménye szerint az ifjúság környezetbarát szemléletének fejlesztése ezúton is segíthetı. A 2002 óta mőködı Porta Egyesület, valamint a 2004-ben kialakított Porta Infopont Kecskeméten a civil kapcsolattartás és programszervezés jól ismert részévé vált. Ide futnak be a különbözı információk és innen indítják el a különbözı akciókat. Itt nyílik mód a kapcsolattartásra az érdeklıdıkkel, a szimpatizánsokkal illetve a partnerekkel, másrészt internet hozzáférési lehetıséget is nyújt az Egyesület a pártoló tagok számára. A Porta Infopont egyfajta szolgáltató funkciót, hatékony kommunikációs lehetıséget tölt be a civil szféra számára. A pollen ellenes küzdelem során a Porta Pollenpont „szervezıcsapat” aktív tevékenységet folytat Kecskemét légköri pollenkoncentrációjának és az allergiás megbetegedések visszaszorítása érdekében. A hatékonyság javításáért tovább erısítik a figyelı szolgálatot is. Saját aktivistáikon túlmenıen bevonják a programjaikhoz kapcsolódó oktatási intézményeket és egyéb társ civil szervezeteket, illetve külön erre a célra alkalmazott szakembereket foglalkoztatnak, akik területi felosztás alapján folyamatosan járják a város bel-, valamint külterületeit, és amennyiben bármilyen jellegő gyomosodást, szemetelést vagy egyéb környezetrombolást észlelnek, fényképfelvételeket valamint írásos feljegyzést készítenek, beviszik a rendszerbe, amelyeket a központban feldolgoznak és a szükséges intézkedéseket megteszik, hatóságok számára továbbítják. A készített felvételeket és feljegyzéseket nemcsak a honlapjukon, de az Egyesület lapjában, a 30 ezer példányban megjelenı Alföldi Naplóban is megjelentetik, valamint szükséges esetben további helyi sajtókban közzé teszik a nyilvánosságra hozatal érdekében. Az ún. civil szolidaritás területén is próbál az Egyesület egy jelentıs problémát megoldani. Figyelemmel arra, hogy a Növényvédelmi Törvény nem nyújt lehetıséget mérlegelésre és méltányosság gyakorlására a növényvédelmi bírság kiszabása és a kényszerintézkedések elrendelése területén, az Egyesület segítséget nyújt az elesett, idıs, vagy súlyosan beteg embereknek, akik nem tudják területeiket tisztán tartani éppen elesettségükbıl vagy súlyos betegségükbıl kifolyólag. Az Egyesület természetesen a megelızés módszerével próbál segítséget nyújtani ezen szociálisan rászoruló személyeknek. Az Egyesület Figyelı szolgálatához érkezı bejelentések, kérések nyomán, valamint a helyszíni bejárás során 38
szerzett tapasztalatok alapján próbálják a tagok a hatóságok által elıirt határidıig elvégezni, vagy elvégeztetni a szükséges gyommentesítést. A parlagfő-mentesítésen túlmenıen az Egyesület aktív szerepet vállal többek között az épített környezet, mőemlékvédelem, városképi jelentıségő közterületi tárgyak stb. fenntartása, megóvása területén is.
(Terepszemle és bejárás Kecskemét külterületén)
39
Egészséges Mórahalomért Közalapítvány parlagfő elleni tevékenysége A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság Csongrád Megyei Munkacsoportja felismerve a parlagfő elleni küzdelem társadalmasítását, koordinatív szerepét felhasználva szoros kapcsolatot tart fent azon civil szervezetekkel, amelyek jelentıs szerepet vállalnak a parlagfő elleni küzdelemben. Térségünkben komoly társadalmi összefogással, kiemelkedı eredményeket elérı civil szervezet az Egészséges Mórahalomért Közalapítvány, amelynek tevékenységét és eredményeit a következıkben szeretnénk bemutatni. A Közalapítvány mottója a parlagfő elleni küzdelemben:
A térség földrajzi jellemzıi Mórahalom és térsége tekintetében jellemzı, hogy a korábban szövetkezetek közös tulajdonában lévı földterületek privatizációja a 90-es években befejezıdött, az ezzel járó tulajdonosváltás sok esetben a földterületek egy részének a mezıgazdasági mővelés alóli kivonását jelentette hosszabb-rövidebb idıre. Ennek anyagi és emberi okai egyaránt fellelhetık. A mővelésbeli hiányosságok kedveznek a kártevık elszaporodásának, a homok és a homokos lösztalaj pedig kedvezı talajviszonyokat jelent a parlagfő erıteljes növekedésének, sıt a védekezés szempontjából a legfontosabb növényfaj a település homokos talaján. Az Egészséges Mórahalomért Közalapítvány tevékenysége Az Egészséges Mórahalomért Közalapítvány 1995. augusztusában alakult. Tevékenységét 1998. január 1-tıl közhasznú szervezetként végzi. A közalapítvány célja: • •
segíteni és támogatni a prevenciós lehetıségeket, az egészséges életmód kialakítását, különös tekintettel a diák-, szabadidı-, verseny-és tömegsport fejlesztését, támogatni a diagnosztikai lehetıségek bıvítését, a gyógyítás tárgyi feltételei színvonalának emelését.
40
A kitőzött célok érdekében az alapítvány rendszeresen részt vállal önkormányzati feladatok ellátásában, átvállal azokból, segíti az egészséges életmód feltételeinek kialakítását. A Közalapítvány hagyománnyá vált programjainak egyike a környezetvédelem és a parlagfő elleni küzdelem. A parlagfő mentesítési programjuk megvalósításában együttmőködı partnerek a Móra Ferenc Általános Mővelıdési Központ környezetvédelmi csoportja, az Esély Alapítvány, Mórahalom Város Önkormányzata, a MÓRA-VITÁL Térségi Egészségmegırzı és Szociális Közhasznú Társaság, valamint a Homokháti Gazdasági Tanácsadó Egyesület . A program keretében az alapítvány kuratóriuma – önkéntesekkel együttmőködve – a település belterületét, illetve a közeli külterületeket bejárja, felderíti az esetleges parlagfő fertızöttséget, majd jelzéssel élnek az illetékes hatóságok felé. Különösen nagy hangsúly helyezıdik azokra a területekre, ahol gyermekek nagyobb számban fordulnak elı. Az alapítvány aktivistái több alkalommal tevılegesen is részt vettek a mentesítési munkálatokban, játszótér, külterületi utak illetve a vásártér környezetének mentesítésében.
A fiatal generáció parlagfőre vonatkozó tudását és a hozzá kapcsolódó egészségügyi kockázat ismeretét külön foglalkozás keretében bıvítik ki. A Móra Ferenc Általános Mővelıdési Központ 7. osztályos tanulói között játékos vetélkedıt szerveztek az „Allergia és a lakókörnyezet kapcsolata” témakörben, melynek megtartását ebben a tanévben is tervezik. Az ismeretbıvítés fontosságát jelzi, hogy a lakosság egészségügyi állapota a gondozási adatok tükrében romló tendenciát mutat, így nagy számban fordulnak elı légzıszervi megbetegedésben szenvedık is.
41
Az alapítvány szervezı munkájával, így júliusban megrendezett „Homokháti sokadalom” keretében a „Tiszta, virágos parlagfő-mentes házak” elismerı cím adományozásában is segít, ezáltal is mozgósítva a lakosságot. A környezettudatos viselkedés elterjesztésében az elismerés jelentıs hatású, az önkormányzat által fenntartott és gondozott közterületek jó példát jelentenek a lakosság részére is. A parlagfő fertızéssel és az allergiával kapcsolatos ismeretek bıvítését folyamatos tájékoztatatással, az eseményekrıl történı rendszeres tudósítással, az együttmőködı szervezetekkel végezik. A tájékoztatásban a háziorvosok mellett a Mórahalmi Körképet, a Tanyai Újságot valamint a MÓRA-NET Kábeltelevíziót veszik igénybe. Mórahalom Városában a gyommentesítési kötelezettséget érvényes önkormányzati rendelet írja elı, amelynek elmulasztását az önkormányzat szankcióval sújtja. Sok esetben azonban a parlagfő irtás idıben történı elvégzése hatékonyabb megoldás, mint a szankcionálás. Az idıs, egyedülálló emberek részére a parlagfő irtás megszervezésében is segítséget nyújt az alapítvány, illetve szükség esetén a kézi mentesítés mellett segítséget nyújt a gépi lehetıségek felderítésében, kölcsönzés megszervezésében.
42
A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság Csongrád Megyei Munkacsoport tagjainak közös helyszíni bejárása A Parlagfőmentes Dél-alföldi Régióért Koordinációs Bizottság Csongrád Megyei Munkacsoportja 2008. évi munkaprogramjában feladatul tőzte ki, hogy a parlagfő szezonban a munkacsoport tagjai közös helyszíni bejárást tartanak a tagok által megjelölt településeken. A munkacsoport a helyszíni bejárással azt a célt fogalmazta meg, hogy ne csak az „íróasztal” mellıl, hanem ténylegesen a „terepen”, a jegyzık munkáját segítve érdemi koordinációt, útmutatást adjanak a parlagfő elleni küzdelemben. A helyszíni bejárásra 2008. szeptember 16-án került sor, melynek során Domaszék, Zákányszék és Mórahalom belterületét és önkormányzati tulajdonban lévı külterületeket vette vizsgálatódás alá a munkacsoport. A helyszíni bejárás elsı állomásaként Domaszék Község Polgármesteri Hivatalában közös megbeszélést és egyeztetést tartott a munkacsoport, illetve a Hivatal munkatársai.
A Hivatal munkatársai arról tájékoztatták a munkacsoportot, hogy a településen kéthetente helyszíni bejárást tartanak, így a gyomos, illetve parlagfővel fertızött területek tulajdonosait azonnal figyelmeztetni tudják mentesítési kötelezettségeikre. Domaszéken az új osztási részen jelentkezik a parlagfő, fıleg ott, ahol valamilyen oknál fogva nem kezdték meg az ingatlan beépítését. Ezekben az esetekben a felszólítást követıen a telektulajdonosok gondoskodnak a gyommentesítésrıl.
43
Az önkormányzat tulajdonában lévı területek mentesítését a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ munkaerı-piaci programja által foglalkoztatott 2 fı közmunkással oldják meg. Az ellenırzésen a munkacsoport tagjai tapasztalták, hogy a munkaerı-piaci program hathatós segítséget tud nyújtani, ugyanis az önkormányzat tulajdonában lévı csatornák és utak mentesítését motoros kézi kaszával meg tudják oldani.
Zákányszéken a munkacsoport tagjait a jegyzı fogadta, aki tájékoztatást adott a településen a parlagfőmentesítéssel kapcsolatos eredményekrıl, problémákról.
A lakosság parlagfőmentesítési feladatok ellátására való mozgósítása érdekében Zákányszék Község Önkormányzata és a ZakaHom-e Egyesület meghirdette a „Parlagfőmentes és Rendezett Porta” akciót. A szervezık azon bel-és külterületi lakosok jelentkezését várták, aki vállalták, hogy a lakóházuk környékét parlagfőtıl mentes és rendezett állapotban tartja. A jelentkezık portáján a bíráló bizottság helyszíni ellenırzést tartott. Ha az ingatlan valóban parlagfőtıl mentes, valamint tiszta és rendezett volt, a tulajdonos elismerı oklevelet kapott.
44
Az elért eredmények mellett a településen problémaként jelentkezik, hogy az önkormányzat részére rendelkezésre álló eszközök nem alkalmasak a közel 200 km dőlı út karbantartására, így ezeken a területeken komolyan küzdenek a parlagfővel.
Helyszíni bejárásunk utolsó állomása Mórahalom volt. Mórahalom Város Önkormányzata szívügyének tekinti a parlagfőmentesítést mind belterületen, mind külterület vonatkozásában. Az önkormányzat alkalmazásában álló mezıır és a közterület felügyelı folyamatosan figyelemmel kísérik a belterületi ingatlanok állapotát. Az önkormányzat minden mozgatható erıforrását belterületi és külterületi ingatlanainak karbantartására fordítja, így a közmunkaerı piaci programban ez évben 13 közmunkással vesz részt további 2 fıt pedig saját költségvetése terhére foglalkoztat.
Mórahalom Város Önkormányzata igyekszik mindent megtenni, hogy a külföldi befektetık elvárásainak megfeleljen, ugyanis csakis gyommentes és rendezett területeket keresnek, így a város Ipari parkjára és külterületére is külön figyelmet fordítanak.
45
Helyszíni bejárása során a munkacsoport tapasztalata szerint mindhárom településen komoly hangsúlyt fektettek és fektetnek a lakosság tájékoztatására. A Parlagfőmnetes Magyarországért Tárcaközi Bizottság által megküldött figyelemelhívó plakátot mindhárom ellenırzött településen a lakosság által jól megközelíthetı, illetve a legforgalmasabb helyre, mint a hivatalos hirdetıtáblára, a buszmegálló melletti hirdetıtáblára, illetve az iskola fıbejáratára függesztették ki.
46
2. sz. melléklet 2/a. sz. melléklet Helyszíni ellenırzéssel érintett tarló területek Békés megyében Helyszíni ellenırzéssel érintett területek (2005)
Helyszíni ellenırzéssel érintett területek (2006)
Helyszíni ellenırzéssel érintett területek (2007)
Helyszíni ellenırzéssel érintett területek (2008)
száma (db)
nagysága (ha)
száma (db)
nagysága (ha)
száma (db)
nagysága (ha)
száma (db)
nagysága (ha)
Helyszíni ellenırzéssel érintett tarlók
73
31
119
163
196
101
227
165
Ebbıl fertızött
45
30
119
163
109
101
223
161
Esemény
2/b. sz. melléklet Helyszíni ellenırzéssel érintett területek Csongrád megyében Helyszíni ellenırzéssel érintett területek Ebbıl földhivatal által nagysága Ebbıl fertızött lezárt jegyzıkönyvek (ha) száma nagysága száma nagysága (db) (ha) (db) (ha) 166,2 142 166,2 142 166,2 12,3 26 12,3 23 12,3
Körzeti földhivatal
száma (db)
Csongádi Hódmezıv.i Makói Szegedi Szentesi
142 26 57 571 43
7,8 587,7 24,6
57 571 43
7,8 587,7 24,6
55 467 43
7,8 464,9 24,6
Összesen:
839
798,6
839
798,6
730
675,8
Ellenırzött, fertızött területek darabszáma és területe 1000 800 600 400
612
839 730 676 db
495 338378
db 287 235235
270256
ha
200 0 2005
2006
2007
2008
47
