Az Országos Rádió és Televízió Testület 1265/2006. (VI. 7.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében az Magyar RTL Televízió zrt. (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató a „Fókusz” című műsorszám 2006. január 24-én és 25-én sugárzott adásaival, valamint azoknak a sugárzott műsorelőzeteseivel megsértette az Rttv. 5/A. § (2), 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseiben foglaltakat, ezért a Testület. a 112. § (1) bekezdés c) pontja alapján 10 percre felfüggeszti a műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását, melyet műsorszolgáltató a határozat kézhezvételét követő második napon 19 óra 10 perctől köteles végrehajtani. A műsorszolgáltató a műsorszolgáltatási jogosultságának felfüggesztése előtt köteles tájékoztatni a nézőket arról, hogy a műsorszolgáltatás nem műszaki hiba miatt szünetel. Köteles továbbá a felfüggesztés idejére a következő feliratot közzétenni: „Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek az 5/A. § (2) (műsorelőzetes közzététele), 5/B. § (3) (a csak 21.00 és 05.00 között közzétehető műsorszámok kategóriájába történő besorolás) és 5/C. § (2) (a műsorszám kategóriájának megfelelő korhatár-jelölés feltüntetése) bekezdéseiben előírtak 2006. január 24-én és 25-én, a „Fókusz” című műsorszámokkal történt megsértése miatt a mai napon 19 óra 10 perctől 19 óra 20 percig felfüggesztette a Magyar RTL Televízió zrt. műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. A felfüggesztés időtartamának lejárta után folytatjuk műsorunkat.” E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az M-RTL zrt. műsorszolgáltató RTL Klub adójának 2006. január 24-ei és 25-ei műsorszolgáltatásában vizsgálta az Rttv. kiskorúak védelméről rendelkező 1/A címében foglalt előírások teljesülését. A Testület a vizsgált műsorszám részletes tartalmi elemzése során az alábbiakat állapította meg:
Tartalom: A 2006. január 24-i adásban az alábbi riportok kerültek bemutatásra: • Bizarr posta: levágott kutyafejet küldött egy fiú Baranya megyében volt barátnőjének, • Egy szegény családból származó roma lány a doktori disszertációjára készül, • Négy végtagján sérült férfi - több évi küzdelem után - végre jogosítványt szerzett, • Lola, a magyar popélet legújabb üdvöskéje, szerepet kapott a Barátok közt sorozatban, • Hasonmások versenye Fábry Sándornál, • Szexbotrány Lajosmizsén - belga lapok vádjai alapján. A 2006. január 25-i adásban az alábbi riportok kerültek bemutatásra: • Egy pilisszántói lovardában gondatlan állattartás ügyében nyomoz a rendőrség, • Egy vidéki faluban egyedül neveli öt gyermekét nagy szegénységben egy asszony, • Jégszobrok kiállítása egy budapesti bevásárlóközpont előtt, • Egy német férfi megpróbálta megdönteni a hamburgerevés világrekordját, • Világhírű kiállítás a Szépművészeti Múzeumban spanyol festők munkáiból, • A balassagyarmati túszdráma részletei, • Meztelen iszapbirkózás Lajosmizsén, • Magyar sztárok Hollywoodban. A műsorszolgáltató mindkét műsorszámot a II. kategóriába sorolta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kaptak. A műsorok az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandók: a Fókusz című műsorszám műfaját tekintve információs magazin, mely a könnyed szórakoztatás céljával készült, bulvár jellegű riport-összeállításokat tartalmaz. A vizsgált adásokban mind erőszakra, mind szexualitásra utaló szegmensek is helyet kaptak, melyek mindegyike problémákat vet fel a kiskorú nézők személyiségfejlődése kapcsán. A január 24-i epizódban bemutatásra kerültek a lajosmizsei szexbotrány kapcsán készült felvételek, melyek nem csak ezen a napon fordultak elő, ugyanis a másnapi, január 25-i műsorban is visszatértek a témára, és szinte ugyanazokat a fotókat illetve filmrészletet ismételten bemutatták többször is. A két összeállítás ugyanazt a témát röviden, de bizonyos tekintetben túlzottan részletekbe menően mutatta be. A vádak és a védekezések minden alkalommal tömören hangzottak el, de az eset tényleges bizonyítékait, okait, megoldási lehetőségeit és a valós eseményeket nem ismerhettük meg. A január 25-i adásban megszólaltatott személyek többsége (pl. helyi iskola igazgatója, a Prostituáltak Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, helyi lelkész) elítélően nyilatkozott az esetről. Igaz, véleményük szakértői magyarázatot helyettesítő okfejtésként - aligha segítette a kiskorú nézőket a történtek megértésében. A valós tényeket egyikük sem ismerte, csupán a pletykákra reagáltak. Ugyanakkor – hatásvadász módon - számtalanszor láthattunk félmeztelen képeket a különböző leszorító pózokban heverő és küzdő nőkről. A halmozottan előforduló, olykor elég agresszív beállításokban megjelent félakt fotók egyértelműen nem a művészi jellegű, a női test szépségét kiemelő látásmódot helyezték előtérbe, illetve a meztelen női test nem a természetes és hétköznapi kontextusában került bemutatásra, hanem csupán a testiséget hangsúlyozó célzattal. Továbbá annak ellenére, hogy a felvételeken végig csak birkózó feleket láttunk, a szerkesztők mindkét napon azzal próbáltak erotikus színezetet, szexuális töltetet adni a fotóknak, hogy számos alkalommal utalásokat tettek a pornográf felvételek, az internetes fotók létezésére, illetve a prostitúcióra kényszerítés vádjára.
2
2006. január 24.: 19:08:16-19:08:21 Már a műsor tartalmának felkonferálásakor is a félmeztelen birkózókat ábrázoló fotókkal akarják felkelteni a nézők figyelmét a később bemutatandó téma iránt, mialatt a műsorvezető a következőket mondja:”Belgiumban áll a bál az állítólagos magyar szexbirkózás miatt”. 19:11:42-19:11:53 Kedvcsinálóként, a későbbi riport előtt, újra bemutatják a meztelen birkózás képeit, a helyszínt, miközben a következő kommentár hangzik el: „Szexbirkózás Lajosmizsén. Erőszak, prostitúcióra kényszerítés, óvszer nélküli szex, kitépett szőrzet. […]” 19:28:50-19:29:08 Műsorvezető: „A belga újság szerint perverz jelenetek tarkították azt a versenyt, amelyet Lajosmizse egyik szállodájában hirdettek meg. A lap a belga állami televízió egyik adására hivatkozik, szerintük Európa több országából érkeztek a nők, hogy egy szexbirkózásnak nevezett viadalon vegyenek részt.” 19:29:28-19:29:50 Fotókat mutatnak, melyen nők bugyiban és többnyire melltartó nélkül birkóznak egymással, miközben a narrátor a következőket mondja: „Mintegy harminc fiatal lány harcolt egymással szinte meztelenül, és a küzdelem egy-egy menetnél nem ért véget.” 19:30:14-19:30:17 Egy belga férfi a következőt mondja: „Ez egy igazi sportos küzdelem, de valójában topless.” 19:30:50-19:31:29 Narrátor: „Az egyik résztvevő lánynak azonban erről más a véleménye. Ő feljelentést tett a belga rendőrségen, mert elmondása szerint a sporthoz nem sok köze van a magyarországi eseményeknek.” A narráció alatt színes fotókat mutatnak, melyeken – birkózás közben – különböző pózokban láthatók a félmeztelen nők. Miközben a feljelentő szavait halljuk, további illusztrációk jelennek meg, melyeken iszapban küzdenek a nők egymással. A lány vádjai a következők: „Fiatal és idős nézők is voltak. Férfiakkal is kellett küzdeni. Hosszú és erőszakos menetek voltak.” A további félmeztelen képek közben a narrátor elmeséli, hogy több résztvevő tagadja a prostitúcióra kényszerítés vádját, majd így folytatja: „Az azonban biztos, hogy a világhálón számtalan pornográf fotó található, amelyek állítólag Lajosmizsén is készülhettek.” 19:31:30-19:31:49 A belga tévé által már levetített filmrészletet mutatnak be, melyet egy ottani középiskola tornatermében készítettek. A felvételen férfi nézők előtt, két félmeztelen fiatal lány dulakodása látható. Némi hadonászás után az egyik lány ellenfele nyakába csimpaszkodva, a lábait a dereka köré kulcsolva próbálja meg lehúzni ellenfelét. A másik fél azonban leszedi társnője karját a nyakából, és megpróbálja eltolni a derekán lógó hölgyet. Ezután ismét a korábbi félmeztelen fotókat mutatják, miközben a narrátor így zárja az összeállítást: „Annyi viszont bizonyos, hogy a szervezők és a nézők láthatóan jól szórakoztak, ami a lányokat nézve már nem ennyire egyértelmű.”
3
2006. január 25.: 19:08:54-19:09:00 A műsorszám tartalmi ismertetésekor két félmeztelen nőt ábrázoló fényképet láthattunk, akik egymással szemben ülnek, és valószínűleg egymás haját tépik (ezeket az előző napi adásban is bemutatták), majd két további birkózó pózt mutatnak, miközben a kommentátor azt mondja: „Meztelen birkózás: egy lajosmizsei szállodában az erotikus küzdelmen kívül állítólag mást is vártak a lányoktól.” 19:13:39-19:13:45 A későbbi riport beharangozója kapcsán ismét bemutatják a félmeztelen lányok birkózását ábrázoló fotókat. 19:23:43-19:23:51 Az újabb beharangozóban ismét bemutatják a félmeztelen lányok birkózását ábrázoló fotókat. 19:27:35-19:28:17 Narrátor: „A szűk körű összecsapásra több európai országból érkeztek nők, akik a körülbelül hetvenfős nézőközönség előtt meztelenül viaskodtak egymással. A belga állami televízió szerint a versenyt erőszakos jelenetek is tarkították, amik miatt az egyik résztvevő hölgy feljelentést is tett.” A narráció alatt elég rossz minőségű képeket mutatnak, melyen félmeztelen lányok birkóznak egymással. A feljelentő a következőket mondja: „Fiatal és idős nézők is voltak. Férfiakkal is kellett küzdeni. Hosszú és erőszakos menetek voltak.” Újabb képeket mutatnak be, amiken nők láthatók küzdelem közben, olykor iszapban, de van, amikor anélkül. Narrátor: „Az erotikus versenyző hölgyek közül többen tagadják, hogy prostitúcióra kényszerítették volna őket, azonban az interneten több olyan pornográf felvétel is található, amik akár a lajosmizsei versenyen is készülhettek.” 19:29:38-19:29:50 Az említett internetes oldalakról láthattunk képeket, melyeken a letölthető felvételeket hirdetik. Továbbá ismét bemutatták a homályosabb fotósorozatot a küzdő, félmeztelen nőkről. 19:29:51-19:29:56 Két félmeztelen nőt mutatnak, akik férfi nézők előtt birkózásra készülnek. Rövid hadonászás után az egyik lány a másik nyakába kapaszkodva, annak dereka köré kulcsolja a lábát. A filmrészlet az előző napi adásban bejátszott belga anyag egyik részlete volt. A 2006. január 24-i adás további problémás eleme: A január 24-én bemutatott Bizarr posta című összeállítás igen kényes témát dolgozott fel: egy fiatal személyes konfliktusának megoldására extrém „megoldási” módot választott. A fiú egy levágott kutyafejet küldött barátnőjének, hogy az kiábránduljon belőle. A megszólaltatott járókelők ugyan elítélték, tragédiának mondták az esetet, a műsorvezető és a narrátor azonban szinte végig csupán bizarr postaként, döbbenetes csomagként említette a küldeményt, illetve kegyetlen tréfáról beszélt, s ezzel félreérthető módon úgy tűnhetett a fiatalkorú nézőknek, hogy nem ítélték el kellő súllyal a történteket. A bejátszásban túlzott részletességgel mesélték el az elkövetés módját, miközben csak röviden említették, hogy a tettnek büntetőjogi következményei is lehetnek. A verbális részletezés is problémásnak mondható, azonban a
4
vizuális illusztráció révén az eset kegyetlensége durván, brutálisan jelent meg a nézők előtt, ráadásul a csonkolt fejről készült felvételek, illetve az elhalt kutyát ábrázoló részek többszöri bejátszása indokolatlan volt. A legkisebbekben még szülői magyarázattal sem oldható fel az a megrázó hatás, amelyet a szenzációhajhász összeállítás okozott, sőt a 12-16 évesekben is felvethet olyan kérdéseket, amelyek önálló feldolgozása problémát okozhat. 19:08:08-19:08:14 A műsor kezdetén, a tartalom ismertetésekor a Bizarr posta című összeállítást fekete-fehér, valószínűleg rendőrségi fotókkal illusztrálták, melyen egy levágott kutyafej látható. Közben a következő hangzott el: „Két hét alatt a második levágott kutyafejet kézbesítették Baranyában.” 19:08:55-19:09:31 Műsorvezető: „Egy levágott kutyafejet küldött néhány nappal ezelőtt egy baranyai… Baranya megyei fiatalember a volt barátnőjének. A középiskolás lány rettenetesen megrémült, amikor kibontotta a csomagot. Tíz napon belül a megyében ez volt a második ilyen eset. Az elsőnél, ami január 13-án történt, a rendőrség egyelőre nem tudja, hogy ki az elkövető. Most ennél a második alkalomnál azonban gyorsan kézre kerítették a fiatalembert. Nem akart szerepelni, de azt elmesélte az RTL Klub riporterének is, hogy azt szerette volna elérni a döbbenetes csomaggal, hogy a lány végképp kiábránduljon belőle.” 19:09:41-19:09:46 Fekete-fehér fotót mutatnak, amelyen egy doboz látható, amiben félig letakarva, sötét bundás kutyatetem van. A képről ugyan nem egyértelmű, hogy mit ábrázol, azonban a narrátor elmondásából világosan kiderül. Narrátor: „[…]A dobozban azonban nem finomság, vagy kedves ajándék volt, hanem egy véres, levágott kutyafej.” 19:10:22-19:10:48 Narrátor: „A férfi nem állt kamera elé, de elmesélte nekünk, hogy elege lett a lány állítólagos zaklatásából, ezért már korábban úgy döntött, küld neki valami kiábrándítót. Hazafelé menet az út szélén meglátott egy döglött kutyát, hazaszaladt a baltájáért, levágta a szerencsétlen állat fejét. A testet bedobta egy közeli patakba, a véres fejet pedig becsomagolta, és elküldte egykori barátnőjének.” A felvételeken illusztrációként egy halott kutya tetemét mutatják, eleinte távolabbi képeken, majd ráközelítenek a mancsára és a fejére. Később ismét a feketefehér képeket látjuk a levágott fejről és a tetem fogazatáról. 19:11:00-19:11:26 A levágott kutyafej fotóját mutatják ismét, majd több kisebb, távolabbi képen a tetem fogazata, illetve a seb látható. Narráció: „Tíz napon belül ez volt a második levágott kutyafej, amit Baranyában találtak. Január 13-án, pénteken, egy társasház lépcsőházába rakott valaki levágott kutyafejet egy molotovkoktél társaságában. Abban az ügyben a rendőrök semmit nem tudnak a titokzatos tréfacsinálóról, így az sem kizárt, hogy nem pusztán rossz vicc volt az egész, hanem alvilági figyelmeztetést kapott az egyik lakó.” 19:11:27-19:11:39 Narrátor: „A barátnőjét kutyafejjel ijesztgető fiú ellen egyébként állatkínzás gyanúja miatt indítottak eljárást, mert még nem bizonyított, hogy az állatot valóban autó ütötte el, vagy ő ölte meg azért, hogy levághassa a fejét.” Közben ismét látható a korábban illusztrációnak titulált felvétel egy halott kutya teteméről.
5
A 2006. január 25-i adás további problémás eleme: A balassagyarmati túszdrámát bemutató összeállítás középpontjában egy igen súlyos erőszaktípus, a túszejtés állt. Egy évekkel ezelőtt történt valós esetet mutattak be, amikor két tizenéves fiatal, hasonló korú lányokat ejtett túszul egy kollégiumban. Mivel a védendő korosztályhoz - életkorukat tekintve - mind az elkövetők, mind a túszok igen közel álltak, továbbá az erőszak helyszíne, az iskolai kollégium is hétköznapi színtere a kiskorú gyermekeknek, így meglehetősen nehéz lehetett a 12-16 év közötti gyermekeknek a látottaktól való elhatárolódás, ezért fokozott körültekintést igényelt volna a téma feldolgozása. A műsorszám azonban nem a 16 év alattiak érettségi szintjének megfelelően, azaz nem a kellő érzékenységgel, hanem szenzációhajhász módon dolgozta fel a témát. A látottak hatására kialakult feszültséget ráadásul még az a tény sem oldhatta fel, hogy csupán fikcióról van szó, hiszen a riportban elhangzott, valós események alapján készült az összeállítás és az illusztrációként bejátszott film is. A több szempontból is érzékeny témát a szerkesztők röviden, de bizonyos tekintetben túlzottan részletekbe menően dolgozták fel. Hosszasan ecsetelték az elkövetés módszerét, a hatóságok tehetetlenségét, azonban sem az eset tényleges indokairól, sem a végső megoldásáról, sem a bűncselekmény jogi következményeiről, sem az esetleges áldozatokról semmilyen információt nem kaptunk. A túszok szenvedéseit elnyújtottan, megrázó részletességgel tárták elénk mind verbálisan, mind vizuálisan a filmbejátszások révén, azonban a további sorsukról már csupán futólag tettek említést, amikor elmondták, hogy néhány lány még az események elején kiszökött az ablakon, továbbá a túlélők azóta sem beszélnek a történtekről. Csupán utaltak rá, hogy a témát részletesebben dolgozza fel a csatorna XXI. század című műsora, azonban a kiskorúakban a látottak hatására kialakult feszültség ezzel nem vezethető le. Nem lehet ugyanis magától értetődőnek tekinteni azt, hogy mindenki, aki látta a kora esti adást, megnézi majd a kérdések megoldására választ kereső dokumentumműsort is. Problémás tehát a műsorszolgáltató azon gyakorlata, hogy a hatásvadász módon megszerkesztett rövid, csupán a kérdéseket és extrém részleteket felvető összeállítást tette közzé a kiskorúak által nézettebb idősávban, amellyel beharangozta a teljesebb és vélhetően körültekintőbb, éjszakai anyagot. 19:23:54-19:24:12 A műsorvezető a következőkkel konferálja fel a riportot: „A balassagyarmati túszdrámában tizenöt iskolás lányt tartottak fogva a Pintye testvérek. Hihetetlen küzdelem volt mindkét oldalnak: fogvatartónak és felmentő seregnek egyaránt. Akkor Magyarországon erre a helyzetre ugyanis egyszerűen nem volt a rendőrség felkészülve.” 19:24:23-19:25:03 Narrátor: „Nem egészen egy évvel a müncheni borzalmak után, két felfegyverzett, mindenre elszánt fiatal fiú támadta meg egy magyarországi kisváros kollégiumát, túszul ejtve tizenöt iskolás lányt.” Eközben a témát feldolgozó Túsztörténet című játékfilm jeleneteit láthatjuk, melyen két fegyveres fiatal a folyosón álló lányokra kiabálva egy szobába kényszeríti őket, majd – az egyik fiú utasítására - egy lány spárgával elkezdi összekötözni a társa kezeit. „A Pintye fivérek hat napig voltak élet és halál urai úgy, hogy mindebből a közvélemény vajmi keveset tudhatott. Ez ugyanis elképzelhetetlen volt idehaza - hivatalosan legalábbis. A tizenhét és tizenkilenc éves fiúk határőr édesapjuk parancsnoki páncélszekrényéből lopták el a támadáshoz használt fegyvereket és lőszereket. A halálra rémült lányokat az egyik hálóba terelték, ahonnan csak WC-re engedték ki őket.” A további filmrészleteken az egyik fiú kikíséri a lányokat, és fegyverrel őrt áll a mosdó előtt. Testvére közben a hálóteremben hátrakötözi az egyik túsz kezeit. „Aztán már arra sem, mivel néhányuknak sikerült megszökniük a mosdó ablakán keresztül.”
6
19:25:04-19:25:22 Miközben a filmen azt látjuk, ahogy az egyik túsz a terem közepén, mindenki szeme láttára kénytelen egy pokrócra elvégezni a dolgát, a város jelenlegi polgármestere azt meséli: „Nem engedték ki WC-re őket! Vagy hát nem kell mondani, hogy mi van, hogy ha ezek közül a lányok közül kettő-három elkezdett menstruálni. És az ételeknek a bevitele is problémát okozott. És most arról nem is beszélve, hogy a tisztálkodásnak semmiféle lehetőségét nem biztosították a lányoknak.” 19:25:30-19:25:43 A filmen két fegyveres rendőr az ajtóból bekiabál a fiúknak, mire a nagyobbik fiú hirtelen feláll, és egy sorozatot lő a levegőbe. A túszok sikoltozni kezdenek, a rendőrök a földre vetik magukat. A zűrzavar láttán a kisebbik fiú is lő egyet a pisztolyából. A lányok sírva, kiabálva guggolnak a földre, az ágyak mögött fedezéket keresve. Ezalatt a narrátor azt mondja: „A helyzetet ráadásul bonyolította, hogy a két, még alig felnőtt gyerek azzal fenyegetőzött, ha a karhatalom nem húzódik vissza, kivégeznek két lányt.” A bejátszásban két lány térdel a fal mellett, mögöttük az egyik elkövető rájuk emeli a fegyverét. 19:25:58-19:26:27 A sikoltozó lányok a fal mellett állnak, pánik lesz úrrá rajtuk. A nagyobbik fiú kirángat a csoportból egy lányt, akit durván az ágynak lök. Közben a narrátor az eseményeket bemutató - Gazdag Gyula által készített - filmről beszél, hogy nem tudni, mi alapján készült az alkotás, mert a lányok közül azóta sem akar senki beszélni a történtekről. Majd megemlíti, hogy a túszejtők céljáról és a téma kapcsán még sok egyébről is beszélnek majd a csatorna másik műsorában, a XXI. században. A jelenet egy további filmrészlettel ér véget, melyen a kisebbik fiú kilő az ablakon, és a lövedék betöri a szemközti épület ablakát. Az AGB Nielsen Media Research adatai szerint a 2006. január 24-i Fókuszt a 4-17 éves tévét néző korosztály közel 23 százaléka látta. Az adást tehát több mint 210.000 fiatalkorú nézte legalább egy percen keresztül. A 2006. január 25-i epizódot a korcsoport közel 29 százaléka látta, azaz több mint 268.000 fiatalkorú nézte legalább egy percen át. Az ORTT a Ket. 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az előírt határidőben tett nyilatkozatában fejtette ki álláspontját a valószínűsített törvénysértéssel kapcsolatban. A műsorszolgáltató – jogi igazgatója útján – a január 24-én és 25-én is bemutatott Szexbotrány Lajosmizsén című műsorrészekkel kapcsolatban a következőket adta elő: A két vizsgált riportban a felvételeken néhány internetes oldal látható, amelyeken ismeretlen hölgyek birkózását ábrázoló fotók találhatók. A riportok teljes terjedelmükben a belga közszolgálati televízió képi anyagaira, illetve állításaira támaszkodtak, így az említett képek is ebből a forrásból származtak, vagyis a műsorszolgáltató jóhiszeműen járt el akkor, amikor azt feltételezte, hogy a Belgiumban már számtalan alkalommal bemutatott, illetve a világhálón is megtalálható képek közlésével nem sérti senki személyhez fűződő jogait, hiszen tiltakozásról nem volt tudomása. Azért tartotta fontosnak a Fókusz szerkesztősége, hogy felkarolja a témát és a lehető legtárgyilagosabban bemutassa azt, mert a hazai közvélemény sokáig csak közvetett információkkal rendelkezett a lajosmizsei erotikus birkózás részleteiről. A műsorszolgáltató álláspontja szerint az eset tényleges bizonyítékainak feltárása az egyik résztvevő megszólalásával megvalósult, és ismertetésre került a Belgiumban feljelentést tett egyik sértett vallomása is ismertetésre került, s ennél többre egy oknyomozó riport nem
7
vállalkozhat. Az eset okainak ismertetése nem tartozik a műsorszolgáltató feladatai közé. A riport célja éppen az volt, hogy a jelenségre felhívja a figyelmet, és rávilágítson arra, hogy a Lajosmizsén és környékén nagy felháborodást keltett ügyben nyomozás még nem indult. Az eset megoldásainak ismertetése a műsorszolgáltató véleménye szerint túlmutat egy oknyomozó riport keretén, illetve a műsorszolgáltató nem is érti, hogy az ORTT ebben a körben milyen lehetőségekre gondolt. A hatósági ellenőrzés állításaival ellentétben – amely arra utalt, hogy a nézők a valós eseményeket nem ismerhették meg – a műsorszolgáltató kijelenti, hogy az összeállítás éppen a rendelkezésre álló, a riport készítésekor ismert tényeket, illetve feltételezéseket ismertette. Ezt támasztja alá egy nézőként részt vevő szemtanú, és az egyik sértett vallomása is. A műsorszolgáltató nem érti azt sem, hogy a hatóság milyen szakértői magyarázatot kér számon a műsorszolgáltatón, amikor a megszólaltatott személyek az ügyben érintett helyben lakók, illetve a közösség szervezését és irányítását végző, pártatlan személyek. A cselekmény megítélése szempontjából komoly jelentőséggel bír az a tény, hogy a helyi iskolaigazgató és a helyi lelkész mondja el véleményét és ítéli el a történteket. Tekintettel arra, hogy hivatalos eljárás, nyomozás az ügyben nem indult, így a hatóságok részéről érdemi információ nem volt várható. A műsorszolgáltató jogi képviselője megállapítja, hogy a műsorszolgáltató nem lépte túl az 1494/2004. (X. 17.) sz. határozatban foglaltakat, amelyek a II. kategóriába sorolt műsorszámok tartalmára vonatkozó kritériumokat írják elő, sőt az eset bemutatásakor különös figyelemmel volt arra, hogy a serdülők a nemi szerepek eltanulását elősegítő példaképeket keresnek elsősorban. A műsor készítői a belga közszolgálati televízió információira és anyagaira támaszkodtak, ami a műsorban többször elhangzik. A riporter felhívta a nézők figyelmét arra, hogy csak feltételezéseket hallhatnak, illetve, hogy az ügy nem tisztázott. A műsorszolgáltató visszautasítja azt, hogy a két vizsgált epizód a túlzott szexualitásra utalt volna. A műsorban hol elhomályosítva, hol kitakarva, néhány helyen azonban látható módon, különböző internetes oldalakról származó hölgyek fotói kerültek képernyőre, azonban a legmerészebb képeken is maximum egy-egy fedetlen kebel volt kivehető. A hölgyek összekapaszkodva láthatóak, ám durvaságnak, erőszaknak, vagy a nemiséget túlzóan ábrázoló képek egyikének sem tekintik ezeket a fotókat. A műsorszolgáltató visszautasítja azt a megállapítást is miszerint a félmeztelen birkózókat ábrázoló fotókkal akarták felkelteni a nézők figyelmét a téma iránt, ugyanis a felkonferálásban bemutatásra került az állítólagos szálloda és csak egy másodpercre villant fel két hölgy birkózásának fotója, így a felvezetés időtartamának csupán töredéke alatt láthatóak a lányok, s így fotójuk egyáltalán nem tekinthető „vágy- és figyelemfelkeltő” fotónak, mint amilyennek azt a hatósági ellenőrzés beállítani próbálta. A műsor szerkesztőinek a célja éppen a figyelemfelhívás, az esetleges jelentkezők visszatartása volt, nem pedig a testiség, nemiség ábrázolásának sajátos módja. A néhány helyen felvillanó, meztelen felsőtestet ábrázoló kép pusztán a téma által igazolt szükséges mértékben került közlésre. A műsor szerkesztőinek a célja világos és egyértelmű volt, szerették volna, ha minél kevesebb hölgy válik áldozatává az efféle „szórakozásnak”. A műsorszolgáltató jogi képviselője a továbbiakban a Fókusz január 24-i adásában sugárzott Bizarr posta című műsorrésszel kapcsolatban nyilatkozott. Előadta, hogy az anyagban szereplő képek megfelelően, hitelesen támasztották alá az elhangzottakat. A riport felhívta a figyelmet az állatvédelem ügyére és az emberi ösztönök, cselekedetek legalantasabb megnyilvánulására. A „bizarr posta” a headline-ban hangzott el, a riportban nem. A vizsgált epizódban az eset és a cselekmény ismert körülményeiről számoltak be, a tett pedig a közlés szintjén, a túlzott részletességet, a naturális leírást teljességgel mellőzve került elmondásra. A képek szándékosan fekete-fehérben kerültek mutatásra, azért, hogy a vér és annak árnyalatai ne látszódjanak, a képek ne legyenek sokkolóak, de kellően dokumentálják az ügyet. A
8
műsorszolgáltató állítása szerint nem fedi a valóságot, hogy szenzációhajhász módon történt a téma feldolgozása, ugyanis a tett brutalitása nem került részletesen ábrázolásra. A műsorszolgáltató állítása szerint a jelenség elborzasztó voltára felhívni a figyelmet, valamint egy normális értékítélet kialakítására ösztönözni, előmozdítani az emberekben sokszor csak azzal lehet, ha vizuálisan is bemutatásra kerül számukra az erőszak következménye. Az egész riport célja az állatkínzásokkal kapcsolatos társadalmi attitűd fejlesztése, a nevelés volt, így nyilvánvalóan annak büntethetőségét is ismertették. A műsorszolgáltató állítása szerint nem fedi a tényeket, hogy amikor elhangzik az, hogy „a dobozban egy véres levágott kutyafej volt”, akkor az látszódik is. A műsorszolgáltató kijelenti, a műsorszám kiemelten ügyel arra, hogy bizonyos társadalmi problémákra ráirányítsa a figyelmet. A riportban megemlített, kísértetiesen hasonló két eset két héten belül történt Baranya megyében, ezért érezték különösen fontosnak, hogy beszámoljanak arról. A riporttal az volt a céljuk, hogy segítsen valamiként az emberi butaság és kegyetlenség felszámolásában, a szélesebb néprétegek előtt is nyilvánvalóvá váljon az erre vonatkozó törvényi szabályozás, és a generál prevenció révén – reményeik szerint – visszaszorul az állatkínzások magas aránya. A műsorszolgáltató leírja, hogy a riport hatásában kétségkívül alkalmas lehetett a 12 éven aluliakban a félelem keltésére, illetve nehézséget jelenthetett számukra a riport megértése, s erre tekintettel sorolták azt II. kategóriába. A műsorszolgáltató a január 25-i Fókusz című műsorszámban bemutatott balassagyarmati túszdráma című műsorrész tekintetében az alábbiakat adta elő. A riport egészét a dokumentarista jelleg, a dokumentarista stílus jellemezte, a film pedig műfaját tekintve játékfilm, de a megtörtént esetet vette alapul. A műsorszolgáltató úgy gondolja, hogy a kiskorúak fejlődésére nem bír káros hatással az, ha bizonyos múltbeli eseményekről, különösen hazánk történéseire, információval bírnak. Nem lehet cél az, hogy ezeknek a dolgoknak a megismerésétől el kelljen zárni őket, s nem tartják helyesnek azt a törekvést, hogy a gyerekek burokban nőjenek fel. Az élet veszélyeivel, drámáival való szembesülés egy filmen keresztül nem okoz személyiségfejlődésükben kedvezőtlen hatást. Az igazi tragédiát és veszélyt a riportban, a filmben bemutatott történet jelenti, és nem annak a televízió képernyőjén való bemutatása, nem az arról történő riport készítése. A műsorszolgáltató állítja, hogy a riport nem volt alkalmas a gyermekek biztonságérzetének megzavarására, hiszen a szülői felügyelettel való megtekintés – amelyre tekintettel a kategorizálás megtörtént – lehetőséget biztosított a gyermekeknek, hogy kérdéseiket, aggályaikat, esetleges félelmeiket a szülőkkel megbeszéljék. A műsorszolgáltató szerint nem helytálló az a hatósági megállapítás sem, hogy az elkövetés módszerét részletesen ecsetelte volna a műsorszám, hiszen mindössze egyetlen mondat vonatkozott erre, amit a jelenlegi polgármester mondott. A lányok szenvedéseire utaló információt is ez az egy mondat adta, s a borzalmas helyzet illusztrálását pedig a játékfilmből vett részletek jelentették mindössze néhány másodperces időtartamban, amely alapján nem állítható az sem, hogy megrázó részletességgel tárták a nézők elé a túszok szenvedéseit. A riport célja inkább a gondolatébresztés volt, illetve a történet teljes megismerése iránti érdeklődés felkeltése volt. A műsorszolgáltató álláspontja szerint a látottak feszültségkeltésének oldására alkalmas volt azon tények ismertetése, miszerint egy régmúlt, lezárult eseményről volt szó, s a látottak egy játékfilmből kerültek idézésre. A műsorszolgáltató álláspontja a riport kapcsán az, hogy a kifogásolt jelenetek alkalmasak lehettek a félelem keltésére, azonban erre tekintettel sorolták azt II, kategóriába. Összességében, mind a 4 műsorrész kapcsán a műsorszolgáltató jogi véleménye az, hogy a vizsgált szegmensek nem voltak alkalmasak a 16 éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, ezért kéri, hogy a közigazgatási eljárást az ORTT szüntesse meg.
9
A Testület álláspontja szerint azonban a „Fókusz” című műsorszám megjelölt részei eggyel magasabb, III. korhatári kategóriába tartoznak, és kategóriájának megfelelően csak 21.00 és 5.00 között sugározhatók. A Szexbotrány Lajosmizsén című epizódban egy állítólagos, senki által meg nem erősített, ám Belgiumban egy feljelentés kapcsán kipattant ügyről számolt be a műsorszolgáltató – a belga közszolgálati televízió és egy belga újság híradására hivatkozva. A „hiteles forrást” tehát a belga közszolgálati televízió jelenti, azonban egyik riportból sem derül ki, hogy egyáltalán megtörtént-e az esemény (a szexbirkózás?), hol történt (állítólag Magyarországon?), s ha megtörtént, valójában mi is történt (prostitúcióra kényszerítés?), azaz tulajdonképpen egy vaskos pletykából kreált a műsorszolgáltató ügyet, valószínűsített bűncselekményt és követelt a hatóságok részéről eljárást, azonban semmivel sem támasztotta alá, hogy a műsorszámban bemutatottaknak mi, vagy van-e egyáltalán valóság alapja. Azonban mindezt, azaz egy valószínűsített, ám megvalósulás tekintetében egyáltalán nem biztos „bűnügy”-ről való beszámolót a műsorszolgáltató két napon keresztül műsorán tartotta, ugyanazokkal a hatásos képanyagokkal illusztrálva. A riportok egyáltalán nem minősíthetők oknyomozónak, szinte semmi nincsen bennük, ami a műsorszolgáltató ügyben végzett nyomozását mutatná, kivéve, hogy a szálloda igazgatóját meg kívánták nyilatkoztatni, illetve teljes egészében átvették a belga közszolgálati televízió híranyagát, ahogyan azt a műsorszolgáltató az eljárásban tett nyilatkozatában kifejtette. Nem fedi a valóságot a műsorszolgáltató azon kijelentése sem, hogy „a műsorban hol elhomályosítva, hol kitakarva, néhány helyen azonban látható módon, különböző internetes oldalakról származó hölgyek fotói kerültek képernyőre” illetve hogy „a néhány helyen felvillanó, meztelen felsőtestet ábrázoló kép pusztán a téma által igazolt szükséges mértékben került közlésre”. Ugyanis a kb. 3 perces műsorrészből 1 percben, azaz a szegmens 1/3-ában csak a birkózó vagy más pózban látható hölgyek fotói, vagy a róluk készült film volt látható, és egyáltalán nem elhomályosítva és kitakarva. A bemutatott képekről maximum az eseményen a nézők soraiban ülők arcát takarták ki, a küzdelemben részt vevő lányok „testi bájai” tisztán kivehetők. Amikor a műsorszámban több alkalommal beharangozták a hamarosan következő riportot, minden alkalommal bemutattak olyan fotókat, amelyeken félmeztelen lányok küzdenek egymással, és ott sincs homályosítás vagy kitakarás. A Bizarr posta című műsorrésszel kapcsolatban is elmondható, hogy a téma, illetve annak képi illusztrációja az anyag későbbi időpontban történő sugárzását kívánta volna meg. A képi megvalósítás valóban hatásvadász volt, s az anyagból egyáltalán nem az lehetett a nézők végkövetkeztetése, hogy az állatvédelem, az állatkínzással szembeni akár társadalmi, akár hatósági fellépés mennyire fontos. Az összeállítás képanyaga inkább egy bűnügyi riportmagazin kereteibe illet volna, amelyet a megfelelő jelzéssel 21:00 óra után lehetett volna sugározni. A vizsgált műsorszámban a balassagyarmati túszdráma bemutatására, „felvezetésére” a műsorszolgáltató alig több, mint 2 percet szánt. A műsorvezető a műsorszám elején olyan kérdéseket vetett fel – hogyan lett a helyi orvosból túsztárgyaló, miért nem beszél egyik lány sem azóta sem a történtekről – amelyekre a néző joggal várhatta volna a választ, azonban az nem érkezett meg, hiszen jelen esetben egy „bemelegítő”, „kedvcsináló” összeállításról volt szó annak érdekében, hogy a késő esti órában látható XXI. század című műsorszám minél több nézőt vonzzon a képernyő elé. A 2 perc 5 mp-nyi összálításból mintegy 1,5 perc volt a játékfilmből vett részlet, amelyben lövöldöző, az áldozatokat rángató, velük erőszakoskodó fiúkat, szenvedő, az erőszak áldozatává vált, sikoltozó lányokat láthatott a néző, s csupán 2 mp-es időtartamban jelent meg az a képernyő sarkában, az, hogy jelen esetben játékfilmből kiragadott részletekkel szembesült a néző.
10
A konkrét műsorszámok tartalmát vizsgálva megállapítható, hogy a műsorszolgáltató a témaválasztások (szexbotrány, levágott kutyafej, túszdráma) nyomán a mindennapi életből vett problémákat, sőt bűnügyeket mutatott be, s ezeket hatásos képi elemek alkalmazásával, illusztrálásával tette, így a kettő együttesen szétfeszítette a II. kategóriába sorolt műsorszám kereteit. A műsorszámokban bemutatott képanyag – akár internetről, akár a rendőrség archívumából, akár egy elkészült játékfilmből származott – minden esetben túlzottan hangsúlyos, megdöbbenést keltő volt, s ezáltal a műsorszolgáltató által említett célok – egy állítólagos bűncselekményre való figyelemfelhívás, állatvédelem stb. – egyáltalán nem valósultak meg. A műsorszámok mindegyike több olyan problémás, szenzációhajhász jelenetet tartalmazott, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatták a fiatalkorú nézők erkölcsi fejlődését. Így a műsorszámok nem feleltek meg a II. kategóriába tartozó szempontoknak, inkább III. kategóriába tartozónak minősíthetők, ezért az Rttv. 5/C. § (2) bekezdése szerint, este 9 óra után kellett volna azokat sugározni. Tehát a műsorszolgáltató mindkét adásával – az azokban bemutatott és a vizsgálat tárgyává tett 4 műsorrésszel – azok nem megfelelő kategóriába történő sorolásával, és a kora esti időpontban történt vetítéssel megsértette a Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseit, hanem. Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: „Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” Az Rttv. 5/C. § (2) bekezdése szerint: „A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.” A fentiekben leírtak alapján megállapítható, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseit. A fentieken túlmenően és azokkal összefüggésben sérült a műsorelőzetesekre vonatkozó Rttv. 5/A. § (2) bekezdése is, hiszen a műsorszolgáltató a „Fókusz” című műsorszám január 24-én és 25-én bemutatott epizódjainak előzeteseit az alábbi időpontokban , 21 óra előtt tette közzé: 2006. január 23-án 20:50:52-kor, január 24-én 13:22:04-kor, 15:37:10-kor, 16:32:00-kor, 17:28:41-kor, 18:21:39-kor, 18:57:04-kor, 20:33:39-kor, január 25-én 12:25:00-kor, 14:20:36kor, 15:34:25-kor, 16:29:05-kor, 17:28:20-kor, 18:21:31-kor, 18:57:57-kor. A jelzett törvényi rendelkezés ugyanis kimondja: „A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.”
11
A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) és c) bekezdései képezik, melyek az alábbiakat tartalmazzák: „Ha a műsorszolgáltató az e törvényben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti, vagy megsérti (…) a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, c) meghatározott időre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.1.5 és 11.2.1 pontjai kimondják: „11.1 11.1.5. 11.2. 11.2.1
Ha a Műsorszolgáltató megsérti a Törvényben (…) foglaltakat az ORTT az alábbi jogkövetkezmények alkalmazására jogosult: meghatározott időre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a Műsorszolgáltatási Jogosultság gyakorlását. Az ORTT 30 napig terjedő időre felfüggesztheti a Műsorszolgáltató Műsorszolgáltatási Jogosultságának gyakorlását, ha a Műsorszolgáltató az ORTT felhívása ellenére sem hagy fel az ORTT által korábban írásban kifogásolt magatartással.”
A Testület a szankció mértékének meghatározásánál figyelembe vette azt is, hogy a műsorszolgáltató 2005. és 2006. évben hányszor és milyen mértékben sértette meg a jelenleg vizsgált esetekben is megállapítható törvényi rendelkezéseket. A Testület, adatai szerint 2006. január 1-je óta 9 (2005. január 1-je óta 34) határozatban szankcionálta az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek műsorszolgáltató által történt megsértését. Az adatok tanúsága szerint 2006. január 1-je óta 3 (2005. január l-je óta 11) testületi határozat szankcionálta csak az Rttv. 5/C. § (2) bekezdésének műsorszolgáltató általi megsértéseit. Csak az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésének megsértéseit 3 (2005. január 1-je óta 5) testületi határozat szankcionálta – a legenyhébb joghátrány alkalmazásával. Az e kombinációval [azaz az Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2), valamint az 5/A. § (2) bekezdésekben foglalt rendelkezések egyszerre történt megsértésével] elkövetett törvénysértéseket 2005. január 1-je óta 10 testületi határozat állapította meg, amelyek a műsorszolgáltatót szinte kivétel nélkül műsorszolgáltatási jogosultságának felfüggesztésére kötelezték, a legnagyobb mértékű felfüggesztés ilyen típusú törvénysértésekért 60 perc volt [ezen időtartamot a 422/2006. számú ORTT határozat állapította meg.]. A műsorszolgáltató klasszifikációs törvénysértéseit megállapító ORTT határozatok számszerűségére vonatkozó adatokból a Testület arra a megállapításra jutott, hogy a műsorszolgáltató rendszeresen figyelmen kívül hagyja a klasszifikációs törvényi előírásokat (ld. a fent említett határozatok nagy számát). A legtöbb probléma az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása kapcsán merült fel, ugyanis 2005.január 1-je óta 12 határozat állapította meg e rendelkezés sérelmét.
12
A Testület a műsorszolgáltatót az e határozatban is megállapított törvénysértések miatt több alkalommal szankcionálta, súlyosnak minősülő – a műsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztését jelentő – jogkövetkezményt alkalmazva, azonban ez nem vezetett eredményre, a műsorszolgáltató továbbra is folyamatosan követi el a jelzett törvénysértéseket. Mindezek okán a Testület úgy ítélte meg, hogy ismételten súlyosabb szankció kilátásba helyezése, illetve megállapítása talán jogkövető magatartás tanúsítására bírhatja a műsorszolgáltatót. A fentebb kifejtettek okán a Testület a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerint eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) biztosítja. Budapest, 2006. június 7. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György elnök
13
