1. Robert D. Kaplan: Asia’s Cauldron: The South China Sea and the End of the Stable Pacific Megjelenés: Január 2015.
A neves szerző legújabb könyvében a jövő geopolitikai konfliktusainak színteréül szolgáló Dél-kínai-tenger térségének viszonyait elemzi az egyes országok geostratégiai érdekeit bemutatva. Amint arra rávilágít, a rivalizáló országok legfőbb célja a jelentős mennyiségű olaj és gáztartalék, ill. a stratégiai jelentőségű tengeri szállítási útvonalak feletti ellenőrzés megszerzése. Kaplan részletes áttekintést nyújt a konfliktusban érintett nemzetekről, ugyanakkor az Egyesült Államok érdekeit is vizsgálja a feltörekvő Kína viszonylatában. Álláspontja szerint Kelet-Ázsia jövőbeli nagy konfliktusát csak úgy érthetjük meg, ha tisztában vagyunk a részt vevő nemzetek és vezetőik politikai céljaival, törekvéseivel. A könyv részben egy geopolitikai olvasmány, részben úti beszámoló, melynek során a szerző a saját élményeit is magába foglaló utazásra hívja az olvasót Délkelet-Ázsia nagyvárosaiba – Hanoitól Maniláig – miközben minden ország esetében levonja a szükséges konklúziót, így foglalva össze geopolitikai nézeteit. A mű vitathatatlanul az utóbbi idők egyik legfontosabb olvasmánya mindazok számára, akik érdeklődnek a geopolitika valamint Kelet- Délkelet-Ázsia iránt.
2. Joseph S. Nye Jr.: Is the American Century Over (Global Futures) Megjelenés: Január 2015.
Az e lmúlt évszázadban a világ legerősebb nemzete az Amerikai Egyesült Államok volt, amely a második világháborút követően domináns szerepet játszott a nemzetközi politikában. Ez elmúlt években, azonban Kína dinamikus növekedése miatt egyre népszerűbbé vált az a nézet, hogy a világ elérkezett egy poszt-amerikai fázisba. Joseph Nye, az amerikai külpolitika egyik legnagyobb hatású professzora és tanácsadója, könyvében amellett érvel, hogy a korszakváltással kapcsolatos vélemény nem megalapozott. Bár az USA szuperhatalmi státusza ugyan megrepedezett, egyfelől Kína gazdasági felemelkedése, valamint az USA belpolitikai problémái miatt, valójában az USA katonai, gazdasági és a puha hatalom terén, a következő évtizedekben továbbra is fölülmúlja a vetélytársait. Annak érdekében, hogy a korszakváltás ne is következhessen be, az USA-nak azonban megoldást kell találnia a problémákra és elengedhetetlen nemzetközi szerepének az újragondolása.
3. GEORGE FRIEDMAN: FLASHPOINTS: THE EMERGING CRISIS IN EUROPE Megjelenés: Január 2015.
New York Times bestseller író és geopolitikai előrejelző George Friedman legújabb, Gyulladáspontok, című könyvében történelmi alapú elemzésen keresztül mutatja be, hogy Európa miként teremtette meg a modern világot 1453 és 1914 között, majd pedig hogy a következő harminc év két világháborúján keresztül miként hullott önnön kreálta poklába, majd pedig a kilencvenes években hogyan támadt fel innen és teremtette meg a sokak szemében poszt-nacionalista világ példaértékű modelljének számító Európai Uniót. Európa határait a folyamatos változás, birodalmi terjeszkedés és visszavonulás jellemezte, mely elkerülhetetlenül etnikai és vallási fragmentációhoz vezetett, és most ezeket a feszültségektől terhes határvonalakat próbálják meglehetősen törékeny szerződésekkel befoltozni, elfedni. Ezeken a változékony határterületeken (Baltikum, a mediterrán régió, Törökország és Ukrajna, illetve az egyedül stabilan békésnek tűnő Elzász) komoly kihívásokkal néz szembe az EU intézmény és szabályrendszere. Történelmi tapasztalatokból kiindulva, realista szemüvegen keresztül vizsgálva a történelem és jelen korunk eseményeit, Friedman meglehetősen pesszimistán áll hozzá az EU és az interdependens gazdasági rendszer pacifizáló képességéhez. Szerinte a második világháborút követő békés időszak az igazi anomália Európában. Ezzel szemben némi reményt is felvillant, hiszen arra is felhívja a figyelmet, hogy a világ megváltozott az elmúlt száz évben. Ettől függetlenül azonban komoly hiba lenne félresöpörni a szkeptikus aggodalmakat. George Friedman: Gyulladáspontok című könyve, Friedman két korábbi könyvével együtt 2015-ben megjelent magyarul is a PAGEO gondozásában.
4. STEPHEN F. SZABO: GERMANY, RUSSIA, AND THE RISE OF GEO-ECONOMICS Megjelenés: Február 2015.
A hide gháborút követően egységes országként felemelkedő Németország a világ második legnagyobb exportőrévé és az európai gazdaság motorjává vált. Geo-ökonómiai hatalomként a német külpolitikát meghatározó nemzetérdek definiálására gazdasági oldalról került sor, mely egyre gyakrabban megy szembe az amerikai vagy más európai államok ideológiai töltettel rendelkező elképzeléseivel. Stephen F. Szabo a német-amerikai és transz-atlanti kapcsolatok egyik jelentős szakértője, új könyvében ezt a stratégiai változást mutatja be a német orosz-politikán keresztül. Megvizsgálja a német üzleti és pénzügyi szféra külpolitikára gyakorolt hatásait, illetve hogy ez az orosz politika miként hat vissza a regionális illetve globális szintű német külpolitikára, valamint, hogy más hatalmak, köztük az Egyesült Államok, Lengyelország, vagy az EU miként viszonyul ehhez. Fontos döntéshozókkal, üzleti és pénzügyi szereplőkkel, politikusokkal készített interjúkon, média és közvélemény kutatásokon keresztül mutatja be, hogyan viszonyulnak a németek az oroszokhoz, hogyan alakul az új geo-ökonómiai egyensúly Európában, illetve a gazdasági érdekek minként formálják újra a külpolitikát ideológiától, nemzetközi jogtól és a demokrácia-terjesztés eszméjétől függetlenül.
5. Natylie Baldwin and Kermit E. Heartsong: Ukraine: ZBIG's Grand Chessboard & How the West Was Checkmated Megjelenés: Május 2015.
Ak önyv szerzői Zbigniew Brzezinski 1998-ban írt nagy munkájából, a "Nagy Sakktáblából" indulnak ki, és Brzezinski USA geostratégiájáról alkotott elméletét terjesztik ki a jelenkori eseményekre - nevezetesen az ukrán konfliktusra. A szerzők szerint az elmúlt 20 évben az Egyesült Államok gyors ütemben próbálta megvalósítani a Brzezinski által is felvázolt stratégiát: felfalták a volt szovjet szatellit államokat és NATO bázisokat építettek ki ezekben az országokban. A cél az, hogy meggyengítsék az orosz és a kínai gazdasági életképességet és független mozgásterét és ezzel együtt a képességüket is arra, hogy kiterjesszék a hatalmukat Eurázsiában. Végső soron a szerzők szerint ezen nyugati lépések vezettek el ahhoz, hogy Oroszország kényszerűségből visszatérjen a mezőnybe, mint globális nagyhatalom, és megpróbált válaszlépéseket tenni a NATO terjeszkedésével szemben. A könyv körülbelül fele szól a geopolitikai játszma hátteréről és előzményeiről, míg a második fele az ukrán eseményeket mutat be nem szokványos nézőpontból, amelyben a szerzők egyéni véleménye jelenik meg.
6. Ian Bremmer: Superpower: Three Choices for America's Role in the World Megjelenés: Május 2015.
A könyv szerzője szerint az előre látható jövőben Amerika marad a világ vezető hatalma. Kérdés azonban, hogy milyen hatalmat fog képviselni az ország? Milyen szerepet kellene felvennie Amerikának a világban? Ian Bremmer szerint a Washington által az utóbbi időben folytatott céltalan külpolitika tarthatatlanul költségessé, és egyre veszélyesebbé válik. A hidegháború befejezését követően az USA döntéshozói bármiféle előre meghatározott stratégia nélkül vállalnak szerepet válságról válságra haladva Afganisztánban, Irakban, Iránban, Líbiában, Szíriában és Ukrajnában. Az elnökválasztás közeledtével pedig minden amerikai állampolgárnak komolyan el kell gondolkodnia azon, milyen országban szeretne élni, és hogy Amerikának hogyan kellene vezető nagyhatalmi státuszát kezelnie. Három forgatókönyvet vázol fel: 1. Független Amerika: ahelyett, hogy az ország mások problémáit próbálja megoldani, függetlenítenie kellene magát azoktól, és belső kihívásaira, valamint kihasználatlan lehetőségeire koncentrálni. 2. Pénzcsináló Amerika: csak azokra a nemzetközi kihívásokra koncentráljon az ország, melyek közvetlenül fenyegetik az érdekeit. 3. Nélkülözhetetlen Amerika: csak Amerika képes megvédeni azokat az értékeket, melyektől a globális stabilitás egyre nagyobb mértékben függ. A befelé fordulás aláásná az ország biztonságát és jólétét, ha máshol megtagadják a legalapvetőbb szabadságjogokat, akkor soha nem stabilizálódik a világ helyzete. A szerző érveket és ellenérveket is felsorakoztat, nem áll ki egyik stratégia mellett vagy ellen, csak azt hangoztatja, valamelyik utat ki kell választani, fel kell vállalni egy hosszú távú koherens stratégiát, enélkül kudarcra van ítélve az ország külpolitikája.
7. Ken Silverstein: The secret world of oil Megjelenés: Május 2015.
Ken Silverstein könyve nem az olajipar történetének hagyományos értelemben vett bemutatása. A kronologikus rendszerezés helyett ugyanis a szerző hét tematikus fejezetben mutatja be az olajipar sötét oldalait. Az egyik fejezet például Egyenlítői-Guinea diktátorának, Teodoro Obiang Nguema Mbasogo tábornok fiáról, Teodorín-ról szól, aki az otthon befolyt olajbevételekből 30 millió dolláros malibui villát, versenyautókat és repülőgépet vett, de megvásárolta azt az ezüstbevonatú kesztyűt is, amelyet Michael Jackson viselt az 1980-as turnéján. Silverstein ennek kapcsán határozottan kritizálja az Egyesült Államokat, amiért nem néz alaposabban a diktátor körmére, annak ellenére, hogy Washingtonnak lenne erre jogi lehetősége. A Tony Blair-ről szóló fejezet azt mutatja be, hogyan és mennyiért adott a volt brit miniszterelnök tanácsot a Nyugat által kritizált Nurszultan Nazarbajev kazah diktátornak. A szerző arra is kitér, hogy olajipari cégek sértették meg a legnagyobb számban a külföldi korrupt gyakorlatokat tiltó amerikai törvényt (Foreign Corrupt Practices Act). Silverstein könyve elsősorban azoknak szól, akik az olajipar háttéremberei és a hatalmas bevételek mellett óhatatlanul megjelenő gyanús üzelmek iránt érdeklődnek.
8. SAJI ABRAHAM: CHINA'S ROLE IN THE INDIAN OCEAN: ITS IMPLICATIONS ON INDIA'S NATIONAL SECURITY Megjelenés: Július 2015.
Napjainkb an egyre nagyobb geopolitikai jelentőséggel bír a világ harmadik legnagyobb vízteste, az Indiai-óceán. A térségben ugyanis a felemelkedő hatalmak fokozódó szembenállása figyelhető meg, mely Saji Abraham szerint hosszú távon akár katonai konfrontációvá is fajulhat. Az érdekek összeütközése egyrészt az egyre inkább globális hatalommá erősödő Kína fokozódó átalakulásának következménye, amely megdönti a hatalmi egyensúlyt Ázsiában. Másrészt India földrajzi fekvéséből adódó egyre jelentősebb előnye Kínával szemben. Kína olajimportjának ugyanis több, mint hetven százaléka az Öböl-térségből származik. A szállítási útvonalakon India szerepe pedig alapvetően meghatározhatja az így függő helyzetbe kerülő Kína energiabiztonságát. Saji Abraham célja, hogy ismertesse Kína katonai stratégiájában napainkban végbemenő változásokat, köztük India bekerítésére való törekvését is. A szerző megkísérli megértetni az Indiai-óceán stratégiai jelentőségét és India tengeri érdekeltségeit. A könyv tehát az indiai-kínai tengeri biztonságpolitikát, és annak regionális és globális biztonsági környezetre gyakorolt hatását mutatja be.
9. Andrew Cockburn: Kill Chain: Drones and the rise of High-Tech Assassins Megjelenés: Augusztus 2015.
Drónok - egyik pillanatról a másikra jelentek meg és a hadseregek legfontosabb orgyilkosaivá váltak, akik félelmetes hatékonysággal képesek gyilkolni sok-sok kilométer távolságból irányítva képesek gyilkolni. A könyv egy igen izgalmas történetet mesél el a drónokat létrehozó kutatásokról és a kutatások hátteréről. Olyan gyilkos technológiákról, amelyekre egy több milliárd dolláros iparág épül rá. Egy titkos, nemzetbiztonsági érdekekkel átszőtt világ kulisszái mögé ad betekintést a könyv. A hátterében különböző csoportok érdekei állnak állami, katonai, vállalati és hírszerzői érdekek. A szerző a 21. század sötét valóságára világít rá, amelyben a lopakodó, mindent tudó szuper-drónok és a robot hadviselés a mindennapjaink részévé váltak. A könyv szerzője, Andrew Cockburn az amerikai Harper's magazin szerkesztője. Leginkább nemzetbiztonsági kérdésekről ír, munkáit publikálja többek között a The New York Times és a National Geographic is.
10. John Gledhill: The New War on the Poor: The Production of Insecurity in Latin America Megjelenés: Augusztus 2015.
John Gledh ill könyve azt vizsgálja, hogy mi történik akkor, ha egy állam veszélyforrásként definiálja a társadalma egy részét. Gledhill állítása szerint ugyanis Latin-Amerika egyes részeiben az állami erőszakszervezetek tevékenysége során – jó példa erre a kábítószer csempészet elleni fellépés – legtöbb esetben a szegényeken csattan az ostor. Három éves brazíliai és mexikói terepkutatásait összefoglalva a szerző bemutatja, hogy például a médiák által felkapott kábítószer elleni küzdelem hogyan érinti a latin-amerikai társadalmak legkiszolgáltatottabb rétegét, a szegényeket: az állam a kábítószer elleni fellépést ürügyül használva támadja és terrorizálja a saját népességének a „kellemetlen” részét, pusztán azért, mert szegények. A kontinens gazdasági helyzetét az elemzése kiindulópontjaként véve a szerző egyértelművé teszi, hogy kifejezetten szkeptikus azokkal a véleményekkel kapcsolatban, amelyek a „neoliberális”, „szabadkereskedelmi” kapitalizmus sikertörténeteként tartja számon Latin-Amerikát, mivel az egyenlőtlenség és a közbiztonság továbbra is nagyon komoly probléma a kontinensen. A könyv egyik megállapítása, hogy számos latin-amerikai állam nem csak hogy nem tud a társadalmat fenyegető veszélyforrásokra megoldást találni, hanem még súlyosbítja a fenyegetést.
11. David Vine: Base Nation – How U. S. Military Bases Abroad Harm American and the World Megjelenés: Augusztus 2015.
Davi d Vine, a washingtoni American University oktatója könyvében az Egyesült Államok által szerte a világban fenntartott katonai bázisok problémáját vizsgálva azok számos káros következményeire hívja fel a figyelmet. A szuperhatalom még a 21. század elején is több mint 1000 külföldi katonai létesítményt használ, ezek azonban ahelyett hogy erősítenék az ország biztonságát, inkább csak újabb kihívásokat generálnak, hiszen növelik a geopolitikai feszültséget és Amerika ellenes hangulatot gerjesztenek. Miközben a demokratikus ideálok háttérbe szorulnak, az amerikai kormány diktátorokkal egyezkedik, ezalatt pedig károsítja a környezetet, negatívan befolyásolja az adott régió gazdasági fejlődését, az adófizetők pénzéből pedig több mint évi 100 milliárd dollárt költ a bázisok fenntartására. Az utóbbi időkben ennek szüksége azonban politikailag is megkérdőjeleződni látszik, a könyv pedig ennek a folyamatnak a megértéséhez nyújt rendkívül hasznos adalékot. Kétségtelen, hogy a Base Nation egy vitaindítónak is tekinthető jelentős tudományos alkotás, egy figyelemre méltó ember tollából.
12. Michael Wesley: Restless Continent: Wealth, Rivalry and Asia's New Geopolitics Megjelenés: Augusztus 2015.
A globalizáció nyújtotta lehetőségeket kihasználva az elmúlt évtizedekben az ázsiai kontinens a világtörténelemben egyedülálló fejlődésen ment keresztül. A könyv arra vállalkozik, hogy bemutassa azokat a trendeket, amelyek a közeljövőben meghatározzák az ázsiai kontinens gazdasági, társadalmi, politikai, stb. jövőjét. A könyv foglalkozik az ázsiai országok pszichológiájával, kulturális sajátosságaival annak érdekében, hogy megértse azok legfontosabb motivációit és félelmeit. Bár Ázsia felemelkedése nagyban köszönhető a globalizációnak, amely a nyugati világ találmányaként jött létre, a szerző szerint korántsem lehetünk abban biztosak, hogy a globális rendszer túléli a nyugati államok meggyengülését. Bár nyugaton domináns az a vélemény, hogy a nagyobb globalizációval, együtt jár a béke és a nemzetközi rend fenntartásosa iránti igény növekedésével, egyes ázsiai országok (pl. Kína, India, Irán, Japán, Oroszország, Indonézia) saját múltjukra és kultúrájukra alapozva, megkezdtek egy alternatív világban felépítését. Ezek az ázsiai országok ugyanis úgy érzik, a jelenlegi intézményrendszer nem ad elég érvényesülést a globális szabályok kialakításában, másfelől félnek, attól hogy a nyugati hatalmak bekerítik őket és korlátozzák az erőforrásokhoz való hozzáférésüket. A könyv konklúziója ennek megfelelően, hogy közel került egy olyan jövő, ahol a jelenlegi globalizált világ az érdekszférák mentén darabokra hullik, létrehozva az egymással versengő egységeken képlékeny rendszerét.
13. MIKE GONZALEZ, MARIANELLA YANES - THE LAST DROP: THE POLITICS OF WATER Megjelenés: Október 2015.
A vizet – mint az élet nélkülözhetetlen erőforrását – egyre növekvő mértékben kontrollálja, illetve birtokolja a magántőke. 2012-re a víz többezer-dolláros iparrá vált. Napjainkban a gyors népességnövekedés, és az ipari termelés fokozódásának hatására a természeti környezet egyre jelentősebb átalakítása – pusztítása – is zajlik, melynek következtében a vízhiány is egyre gyakoribb jelenséggé válik. Ez pedig katonai és politikai konfliktusok forrásává válhat a közeljövőben. A könyv áttekinti, hogy hogyan jutottunk el idáig, és mit tudunk, illetve mit kellene tennünk következő lépésként. A víz körül zajló komplex viták felvázolásával Mike Gonzalez és Marianella Yanes egy technikai és tudományos megközelítésen keresztül teszi érthetővé, így hozzáférhetővé ezt a témát az olvasók számára – ezáltal képessé téve őket arra, hogy a témához kötődő politikai kérdéseket még sürgetőbbé tegyék. A piaci fundamentalistákkal szemben a szerzők azt vallják, hogy igenis lehetséges és szükséges az egyenlőség és a társadalmi igazságosság érvényesülésére a vízzel kapcsolatos viták során. Erőteljes és polemikus írás, ami világszerte a víz-aktivisták létfontosságú erőforrásává válhat.
14. Prisoners of Geography: Ten Maps That Explain Everything About the World Megjelenés: Október 2015.
Döntéshozataluk során minden ország vezetőjét megkötik a földrajzi tényezők, a hegyek, folyók, tengerek és egyéb adottságok. A különböző hírügynökségek és médiumok a világ eseményeinek tárgyalása során leggyakrabban az emberekre, eszmékre és politikai mozgalmakra összpontosítanak, azonban a földrajzi aspektus nélkül képtelenség látni a teljes összképet. A most megjelenő időszerű és aktuális témákat tárgyaló írásában Tim Marshall, a tapasztalt újságíró górcső alá veszi Oroszországot, Kínát, az Egyesült Államokat, LatinAmerikát, a Közel-Keletet, Afrikát, Európát, Japánt és Koreát, Grönlandot és az Északisarkot – éghajlatukat, tengereit, hegyeit, folyóit, sivatagjait és határait – hogy egy olyan kontextust teremtsen, mely gyakran hiányzik a politikai tudósításokból: bemutatja, hogyan hatnak a fizikai jellemzők ezen országok és régiók erősségeire és gyengeségeire, és a vezetőik által meghozott döntésekre. Marshall a régiókat ábrázoló tíz naprakész térképen keresztül világosan és könnyen érthetően mutatja be világunk legfontosabb térségeinek komplex geopolitikai stratégiáit. Mit jelent az, hogy Oroszországnak jelentős haditengerészetet működtet, és emellett kikötői egy része az év felében be van fagyva? Hogyan befolyásolja ez Putyin Ukrajna-politikáját? Kína jövőjére hogyan hatnak a földrajzi adottságai? Egyesül-e valaha Európa? Miért nem fogják Amerikát soha megtámadni? Ezekre a kérdésekre is választ ad a könyv, nem túldimenzionálva a földrajzi tényezőt, ám hangsúlyosan tárgyalva azt.
15. DEBORAH BRAUTIGAM - WILL AFRICA FEED CHINA? Megjelenés: November 2015.
Az elmúlt évtized során Kína Afrikában történő üstökösként való felemelkedése megkongatta a vészharangokat: „Kína új birodalmat épít a fekete kontinens vidéki térségeiben!” adnak hangot sokan félelmeiknek. Kevés olyan téma van, ami ennyire ellentmondásos és ekkora érzelmi töltetű lenne, mint az a meggyőződés, mely szerint a kínai kormány agresszívan terjeszkedik Afrikában, felvásárolva annak földjeit, hogy utána a megtermelt élelmiszereket hazaimportálja. A nemzetközi félelmek a földszerzéssel kapcsolatosan megalapozottak. Kína ugyanis a világ művelhető földterületeinek csupán kilenc, vízkészletének hat, népességének pedig húsz százalékával rendelkezik. Afrika szavannái és folyómedrei viszont a világ legnagyobb kiterjedésű kihasználatlan földterületeit és vízkészletét rejtik. Deborah Brautigam, a világ egyik legkiválóbb sino-afrikai szakértője a média által hangoztatott mítosz nyomába eredve feltárja annak valóságalapját. Kutatásában többek között rávilágít arra, hogy a kínai mezőgazdasági beruházások és földfelvásárlások meglepően korlátozottak. A híresztelések ellenére a valóság az, hogy Kína több élelmiszert exportál Afrikába, mint amennyit importál. De vajon ez a tendencia hogyan fog változni a jövőben?
