1. oldal
Felsővárosi Harangszó
2015. szeptember
2. oldal
Felsővárosi Harangszó
2015. november
„Missziós szentmise” – 2015. október 16. Elmúlt a hosszú, forró nyár. Itt van az ősz, és mi folytatjuk a kéthavonta szokásos missziós szentmiséket, papjainkért és az értük imádkozókért. Szakadt az eső, „ömlött az ár”, mégis megtelt kedves templomunk ezen a péntek estén a hívekkel. Meghívott vendégünk ezúttal Lisieux-i Szent Terézről nevezett Teréz nővér volt, a Szent Ferenc segítői szerzetes közösségből Balatonkeneséről. Ott van a kis házuk a plébánia mellett. Teréz nővér igazán kedves volt, tele mosolygással, vidámsággal, élettel, rácáfolva az apácákról szokásos elképzeléseinkre. Tanúságtételében elmondta, hogy Kis Szent Teréz a szerzetesi védőszentje, és ezért külön is jól esett hozzánk jönnie. Tizenöt éve lett apáca. A gazdasági életben dolgozott előtte, szerette is a munkáját, utazott sokat, de valahol a szíve mélyén volt egy vágy benne. Két nagynénje is apácaként élt az ötvenes évekig, amikor is feloszlatták a szerzetesrendeket. Úgy gondolja, az ő imáik hatására ébredt föl benne a hivatás. Rendjük missziós lelkületű. A misszió hajtóereje: tettek, szeretet, áldozat. Szent Teréz mondta, a missziós lelkületnek olyannak kell lennie, mint a hegyi patak sodrása, mint a túlcsorduló pohár, amiből merítkezni lehet. Közösségük munkájával segíti a plébános atyát, négy iskolában és három óvodában tanítanak. Az év ünnepeit együtt élik át a gyerekekkel, és így a szülőkkel is sok a kapcsolódási lehetőség. Kirándulások, lelkinapok, betlehemes, keresztút, körmenet. Így sok-sok testi lelki élményben együtt van részük. Mindenhová süteménnyel mennek, megadják a testnek is a táplálékot. Az ima fontossága: Egy alkalommal a fogorvosa, miközben kezelte, kérdezgette, hogy mire jó a sok ima. Teréz nővér így válaszolt: „Az én imám önmagában nulla, de nem mindegy, hogy a nullát az egyes elé vagy utána tesszük.” A missziós munkában nagyon fontos a lelki egység a lelkek mentésnek készségében. Kis Szent Teréz, aki a missziók védőszentje, naponta imádkozott ezért. A sikeres misszióhoz a legfontosabb az együttműködés Istennel. Repült az idő, míg Teréz nővért hallgattuk, nagyon szemléletesen beszélt a hivatásáról. Tanár végzettséget is szerzett, mert előzőleg is fontos volt számára a munkahely, a pénz mint eszköz, de az igazi boldogságot csak a belső megelégedettség adja. Tanúságtétele nagyon felemelő volt. Plébános atya vidám szavakkal köszönte meg a beszámolóját. Többek között azt mondta: a mi plébániánk is ferences lelkületű, hiszen mi is szeretjük a süteményt. A szentmisét az Adoramus együttes szép, színvonalas zenei szolgálata kísérte. Decemberben folytatjuk, időpont még egyeztetés alatt. Szeretettel: Hatásné Anikó
Egy éjszaka a Hospice-Házban Nagyon meghatónak tartom, hogy templomunkban közel két éve a hónap utolsó vasárnapján az est szentmisét a daganatos betegekért és hozzátartozóikért ajánljuk-ajánlják fel. Alig akad olyan család, amelyet közvetve vagy közvetlenül ne érintene, ne érintett volna meg ez a betegség. Testvéreim közül Péter öcsém távozott el tőlünk leghamarabb: 2008 szeptemberében a Hospice-Házban halt meg. Kegyelmi ajándéknak tartom, hogy földi élete utolsó óráiban mellette lehettem, s az elbúcsúzásról feljegyzést is készítettem, melyet Halottak napja alkalmából újra felidézek. Szeptember harmadik hétfőjén Dr. Muszbek Katalin Igazgató Asszonytól érkezett telefon: nagyon jó lenne, ha be tudnék menni Öcsémhez a Hospice-Házba. Péter Testvérem 3 éve méltóságteljesen viselte rákos megbetegedését, sőt: mindemellett egy csodálatos szolgálatot is teljesített. Kimondhatatlan szeretettel, türelemmel gondoskodott Édesanyánkról, aki sajnos 2008 májusában eltávozott a Földi Világból. Ez a súlyos veszteség az "öt Varga Testvér" közül minden bizonnyal Pétert viselte meg legjobban: állapota egyre rosszabbodott. Élete utolsó 11 napját a III. kerületi Kenyeres utcai Hospice-Házban töltötte. Éppen unokámat készültem elhozni a bölcsődéből, mikor is a telefon érkezett az Igazgató Asszonytól. Próbáltam időt kérni... Lilit haza kell hoznom, szüleit
meg kell várni.. . ha ma nem, majd holnap reggel bemegyek, tegnap is sokáig voltam Péternél... NEM ÉREZTEM A TELEFON SÚLYÁT, vagy hárítottam? vagy megállt velem a világ? Aztán felfogtam, amit az Igazgató Asszony mondott! Újabb száguldó gondolatok... Istenem: lehet, hogy már be sem érek időben?! Népes családom aktuális teendőit gyorsan elrendeztem, vejemnek átadtam gyermekét, s a Hospice-hoz tartva egyre csak arra gondoltam, még időben odaérjek. Testvérem nagyon fáradt, de mindannyiunkkal kedves, türelmes volt. Mint utóbb kiderült, pontosan tudta, hogyan kell átélnie haláltusáját (évtizedekig egészségügyi dolgozó volt!), melyet tiszta tudattal, hosszú órákon keresztül, mindvégig méltóságteljesen vívott meg. Ahogy rápillantottam Öcsémre, magamban azonnal eldöntöttem: mindvégig Öcsém mellett maradok. Ezt Péter is elfogadta (mármint, hogy késő este lévén nem megyek haza – „kegyes hazugság”?!), s Testvéreim is helyesnek találták. A Hospice-Ház állandó készültségben áll a legkülönfélébb kívánságok teljesítésére is: összecsukható-kinyitható ágyat kaptam, tiszta ágyneművel, még hálóinggel is el láttak – ha az éjszaka folyamén egy picit pihenni szeretnék. Testvérem fáradtságét látva bármilyen külső ingert „szentségtörésként” éltem meg, gondolom, Öcsém méginkább. Este 9 óra után kikapcsoltam mindkettőnk
3. oldal
Felsővárosi Harangszó
mobilját, meghagyva minden érdeklődőnek, hogy majd reggel telefonálok. Mikor így teljes csendben magunkra maradtunk, Öcsém gyermekkori csínytevéseinket, vicceinket elevenítette fel – óh! – milyen kedves, milyen erős volt! Majd egyre inkább fáradt, csak inni kért: órákon keresztül tudta még használni a speciális szívószálat. (Később kiskanalanként itattam!) A nővérek rendkívül tapintatosak voltak: megkérdezték, nyitva v. csukva szeretnénk-e hagyni a szobaajtót (egyszemélyes szoba!), Öcsémet még éjfél előtt lefürdették, tiszta ágyneművel, pizsamával látták el. Majd megkérdezték: hozzájárulok-e egy fájdalomcsillapító injekció beadásához – mely talán enyhíti a zihálást, légszomjat – valószínű 1-2 órát még aludni is tudna Öcsém. Az emberi máltóság szép gesztusénak tartottam e kérdést: komoly szakemberek tőlem, a laikustól kérdik véleményem. Persze, hogy beleegyeztem, hisz öcsém mér alig kapott levegőt… A vendégágyra egy kicsit lefeküdtem, megfogtam Testvérem kezét. A nővérek mondták: 2-3 órát olyan meghatóan aludtunk: fogtuk egymás kezét. Hajnali 4 óra körül ébredtünk. Péternek már minden nehezére esett; valószínű levegője fogyását akarta csillapítani, hogy mindig folyadékot kért (kifejezetten HIDEGET!). Közben egy-egy rövid kérés-kérdés, szeretetnyilvánítás, kölcsönös bocsánatkérés, ÜZENET hangzott el: Köszönjek meg MINDENT az Ő nevében az Igazgató Asszonynak és minden Munkatársnak! 6 óra körül háromszor mondta: „Istenem, segíts!” Mondtam Öcsémnek: Péter apostol, a KŐSZIKLA is háromszor szólt Jézushoz. Erre válaszolta: „Gyenge kőszikla vagyok! Nemsokkal ezután már csak kétszer mondta: „Istenem, segíts!” Mondtam Neki, hogy nagyon fog segíteni, nemsokára találkozni fog Istennel, Akitől soha nem félt, mert mindig tudta, hogy irgalmas... Szüleinkkel is találkozni fog... Később elmerengtem az ötszöri segítségkérésen. Öten vagyunk-voltunk testvérek, vajon nem mindannyiunkért is könyörgött?!
2015. november
Reggel 7 óra körül már nem beszélt: jól esett Neki a simogatás, arcának frissítése, a speciális ágy fejrészének feljebb-lejjebb emelése, hisz levegője egyre fogyott. Ezek után csak engem nézett, elpihent, megpihent. Majd fél nyolc felé a gyakran be-be látogató nővérekhez szólt: „Kettős látásom van, most mi jön?” Majd engem kért meg, nyissam ki az ablakot. ÚJ ABLAK nyílt rá, melyen keresztül valószínűleg e földi élettől el búcsúzott – s készült a jobb világbéli Nagy Találkozásra! 7 óra 45-kor éreztem, hogy végképp elfogy levegője: tudtam, hogy ez a HALÁL! Az Ügyeletes Orvos és a nővérek megállapították a halál beálltát, könnyezve nyilvánították együttérzésüket. Az egyik nővér tudta, hogy Péter gyakorló katolikus kérte, hogy közösen mondjunk Péterért egy imát. A Hospice-Ház minden dolgozója rendkívül kedves, figyelmes volt hozzám, az átvirrasztott éjszaka után kávét, teát kínáltak. Megemlítették, hogy kívánságom szerinti ideig maradhatok Testvérem mellett, majd megkérdezték: szeretném-e, hogy felravatalozzák. A Hospice-Háznak Maizik Mária alkotásaival feldíszített ravatalozója van, ahol a családtagok kívánsága szerint az elhunytat akár egy teljes napig is felravatalozva tartják: lehetővé téve, hogy a közvetlen hozzátartozók, barátok végső búcsút vehessenek szeretteiktől. Kegyelmi állapotnak tudom be, hogy a Hospice-Ház melletti Jópásztor Templom Igazgatója, Bakonyi József atya éppen elérhető volt, s a ravatalnál a családtagokkal együtt imádkozott Péter Öcsénk lelki üdvéért. A halál, a gyász az emberi élet nagyon fájdalmas, de természetes része. Hál' Istennek s a Hospice-Háznak (a Hospice-Rendszernek) köszönhetően az elmúlás ma már egyre kevésbé tabutéma. Köszönöm a Hospice-Háznak, hogy lehetővé tették számomra e nagyon fájó, de felbecsülhetetlen kincset érő élmény átélését. Tiszta szívemből kívánom, hogy a haldoklók hozzátartozói is részesülhessenek hasonló érzelmekben, tapasztalatokban. Felvégi Marika
Szentségimádás Egyházközségünk híveinek október végén ismét lehetősége volt arra, hogy 24 órás szentségimádáson vegyen részt. Különleges alkalom ez, valóban LEHETŐSÉG, amely ritkán adatik, hiszen a templomok ajtaját csak a mise és egyéb liturgikus események idején tartjuk nyitva. Nosztalgiával gondolok arra az időre, amikor betérhetett az ember egy fohászra vagy akár hosszabb imára is bármelyik templomba, amely mellett elsétált. Ma felértékelődik minden olyan alkalom, amikor kötetlenül eltölthetünk egy fél órát, órát, vagy többet is az Oltáriszentségben jelenlévő Jézusnál. A kihelyezett Oltáriszentség előtt mélyebben átélhetjük azt a csodát, hogy Isten Fia velünk van, fizikai közelségben, ha egészen elétérdelünk, mondhatjuk, hogy egy ölelésnyire tőlünk. A találkozás Jézussal lehet egyszerre örömteli és zavarba ejtő: mit mondjak neki? Hogyan kell helyesen viselkedni, imádkozni? Isten utáni vágy hozott ide, jó itt lenni... de hogyan tovább? Biztos, hogy minden ima egyformán kedves az Úrnak, ha szívből jön. A kötött szövegű vagy saját szavakban
4. oldal
Felsővárosi Harangszó
2015. november
megfogalmazott ima, a csendes elmélkedés, a fohász és az ének is. A hitoktatóképzőn biblikum-tanárunk egyetlen mondatban foglalta össze az ima lényegét: AZ A JÓ IMA, AMELY MEGVÁLTOZTATJA AZ ÉLETEMET! Tehát nem az imamód a kérdés – hiszen az egyéntől és élethelyzettől függ –, hanem az, hogy visszahat-e életemre az imádságom. Képes vagyok-e általa Istennel való kapcsolatomat megerősíteni és életemet megjobbítani. A csendes szentségimádás nagy ajándék számomra. Amikor az Oltáriszentség előtt hosszabban időzök, önkéntelenül megpróbálom önmagamat Isten szeme tükrében meglátni… ahogyan ő lát… Egy-egy ilyen alkalom mindig valamiféle megtisztulást és megnyugvást hoz az életembe. Igaz, hogy úgy szoktunk fogalmazni, hogy „őrizzük az Oltáriszentséget”, erre vállalkozunk a szentségimádás alkalmával, de valljuk be: szükségünk van a Jézussal való találkozásra és meghitt beszélgetésre. A szentségimádás erőforrás. Köszönjük meg ezt a csodás ajándékot és éljünk a lehetőséggel! Kálmán Gabi
„Drágagyöngyöt lelt” – szokták mondani arról, aki nagyszerű feleségre talál. Ez a szólásmondás is bibliai eredetű. Máté evangéliumában (13,45) Jézus a mennyország értékét érzékelteti a gyöngy-hasonlattal. A hitet, az igazságot, az Isten kegyelmét keresni kell, mint a drágagyöngyöt, és ha megtaláljuk, érdemes mindenünket odaadni érte, mert a mennyország mindent megér! A gyöngy, az igazgyöngy – ahogyan mai nyelvünk, így legújabb Biblia-fordításunk is megkülönbözteti az utánzatoktól – mindig nagyon drága volt, hiszen csak némelyik tengeri kagyló belsejében keletkezik, és nehezen szerezhető meg. A középkorban elterjedt egy olyan hiedelem, hogy a gyöngy attól „születik”, hogy villám csap a kagylóba. Ennek nyomán keletkezett az az elképzelés, hogy Máriát is isteni villám érintette, így tudta világra hozni drága gyöngyét, Jézust. Így lett a kagyló Mária-jelkép, a gyöngy pedig, amely gömb alakú formájával a tökéletességre utal, Jézus jelképe. A gyöngy még egyszer előfordul Máté evangéliumában (7,6), szintén szólássá vált mondat formájában: „Ne szórjátok a gyöngyöket a sertések elé!” Jézus itt a szent dolgokat nevezi gyöngyöknek, amiket csak tönkretennének azok, akik értékelni nem tudják. Valószínűleg erre a jézusi intelemre vezethető vissza az ősegyház titokfegyelme, vagyis az a szokása, hogy bonyolult, magasabb szintű hittételt nem ismertettek azokkal, akik nem voltak megkeresztelve, mint ahogyan ma sem szolgáltatja ki a szentségeket az egyház a beavatatlanoknak. Érdekes, hogy a ritka értéket értékelni nem tudók szokványos reagálását Phaedrus is megírta egy meséjében, ugyancsak gyönggyel példálódzva, de másik állattal: csirkével, „aki” ennivalót keresve gyöngyöt talál, és mert nem tud mit kezdeni vele, leszólja. A gyöngy a Jelenések könyvében kettős jelentést hordoz: egyrészt jelenti a bűnt, a kincsre irányuló birtoklásvágyat (17,4), példázza a földi kincs mulandóságát (18,11-18), másrészt az Új Jeruzsálem 12 kapuja is egy-egy gyöngy, melynek átlépésével érkezhet az ember az öröklétbe (21,21). Ha drágagyöngyöt manapság nem is látunk gyakran, a gyöngy szót – Kosztolányi szerint az egyik legszebb szavunkat – sok helyen megtaláljuk. Gyöngy a fénylő vízcsepp is, meg az apró buborék a folyadékban. Keresztnév a Gyöngyvér és a Gyöngyi, kedves
megszólítás a „gyöngyöm”. Gyöngyház az igazgyöngyöt körülölelő „ház”, a kagyló szivárványos fényű belső fala, amely szinte azonos színű a gyönggyel, ezért is találó Mária-jelkép a kagyló. Gyöngyházból értékes díszítés készülhet használati tárgyra, lehet belőle ékszer, gyöngyutánzat. A „gyöngy” szó ott van számos virágunk nevében, amelynek alakja vagy bimbója gömbölydedségével, kicsiségével, szivárványos fehérségével, szépségével igazgyöngyre emlékeztet. Ilyen a gyöngyvirág, a gyöngyike, a gyöngyvessző. A gyöngy még más formában is előfordul nyelvünkben. Ha az idézett helyeket megnézzük a görög és a latin nyelvű Bibliában, ott görögül margaritész, latinul margarita szót találunk. Rögtön rájövünk, hogy ezek a szavak a margaréta növénynév rokonai. De hogyan lett a gyöngyből – margaréta? Első ránézésre semmi gyöngyszerűt nem látunk ebben a virágban. Ám bimbói teljesen gömbölyűek és fehérek, kinyílt virágának pedig a sárga közepe apró gyöngyökre vagy könnycseppekre emlékeztető részecskékből áll. Hogy ki mire gondolt, amikor ennek a virágnak nevet adott, nem tudjuk. Azt azonban tudjuk, hogy ez a görögben-latinban „gyöngy” jelentésű szó Arisztotelésznél egy egyiptomi növény neveként bukkan fel. Azt is tudjuk, hogy a franciában vált virágnévvé, onnan vette át a német és számos európai nyelv, köztük a magyar is. De mi kicsit igazítottunk rajta: a margaritából margaréta lett, aztán margitvirágra „magyarosítottuk”. Női név is lett mindkettőből, bár a „Margaréta” név elég ritka, inkább a régebben meghonosodott „Margit” nevet használjuk. Becéző formája igen sok van, némelyikük mögött alig érezzük az eredeti nevet. Ilyen pl. a „Rita”, a „Gréta” név. Akármilyen furcsa, e szavak „rokona” a margarin is: ennek a növényi zsiradéknak a nevét adó alkotóeleme – a margarinsav – gyöngyházszínű, ennek a találó elnevezését kapta a művaj. A margaréta virág nevét, hiába tudjuk a jelentését, nem fordíthatjuk le magyarra, hiszen a gyöngy ma már egészen mást jelent, a „gyöngyvirág” név pedig már másé. Hivatalos rendszertani nevén sem érdemes emlegetnünk, az tudniillik chrysanthemum, ami nekünk egy egészen más virágot idéz fel. Ez a szó is
5. oldal
Felsővárosi Harangszó
görög eredetű. A khrüszanthemon „aranyvirágot” jelent (amiről nem tudjuk, hogy színére vagy szépségére utal-e). A latinba változatlan formában került be (chrysanthemon), innen vált nemzetközi szóvá. A magyar a németből vette át krizantém formában, és csak a margarétával rokon kerti dísznövényre használja. A réti margarétát és a nyár
2015. november
elején nyíló, nagyvirágú, kerti fajtáját mi nem nevezzük krizantémnak, ellenben az ősszel nyíló, fás szárú rokonát kizárólag így hívjuk, akárcsak a Keleten „császári virágnak” tekintett, Japánban külön ünneppel tisztelt krizantémot. Szőke Ágnes
6. oldal
Felsővárosi Harangszó
2015. november
