1. LEÁNYVÁRI-VÖLGY... 6

Tartalom 1.

LEÁNYVÁRI-VÖLGY................................................................................................................... 6

1.1. A terület élőlény csoportok szerinti bemutatása, alapállapot leírása ................................................... 6 1.1.1. A Leányvári-völgy általános botanikai bemutatása ........................................................................... 6 1.1.2. Területbemutatás és alapállapot-felmérés – puhatestűek ............................................................. 17 1.1.3. A Leányvári-völgy területén előforduló madárfajok ....................................................................... 22 1.2. A monitorozás során alkalmazott módszerek .................................................................................... 26 1.2.1. A botanikai monitorozás módszerei ................................................................................................ 26 1.2.2. Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - puhatestűek .................................................... 26 1.2.3. A madártani monitorozás módszerei .............................................................................................. 29 1.3. Az elvégzett vizsgálatok általános eredményei .................................................................................. 32 1.3.1. Alapszintű botanikai vizsgálatok ..................................................................................................... 32 1.3.2. Eredmények és értékelésük - puhatestűek ..................................................................................... 34 1.3.3. A Leányvári-völgy fészkelő madárfajai ............................................................................................ 45 1.4. A végrehajtott akciók hatásainak monitorozása ................................................................................ 46 1.4.1. A végrehajtott akciók növényzetre gyakorolt hatásainak monitorozása ........................................ 46 1.5. Következtetések, javaslatok .............................................................................................................. 55 1.5.1. Botanikai tapasztalatok alapján megfogalmazható javaslatok ....................................................... 55 1.5.2. Következtetések, javaslatok, puhatestűek vizsgálatainak tapasztalatai alapján ............................. 59

2.

NAGYDOROGI SZENES-LEGELŐ ......................................................................................... 60

2.1. A terület élőlény csoportok szerinti bemutatása, alapállapot leírása ................................................. 60 2.1.1. A Nagydorogi Szenes-legelő általános bemutatása ........................................................................ 60 2.1.2. A nagydorogi Szenes-legelő malakológiai bemutatása ................................................................... 62 2.1.3. A nagydorogi Szenes-legelő területén előforduló madárfajok........................................................ 67 2.2. A monitorozás során alkalmazott módszerek .................................................................................... 71 2.2.1. A botanikai monitorozás módszerei ................................................................................................ 71 2.2.2. Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - puhatestűek .................................................... 71 2.2.3. A madártani monitorozás módszerei .............................................................................................. 74 2.3. Az elvégzett vizsgálatok általános eredményei .................................................................................. 75 2.3.1. A botanikai vizsgálatok eredményei ................................................................................................ 75 2.3.2. Eredmények és értékelésük - puhatestűek ..................................................................................... 84 2.3.3. A nagydorogi Szenes-legelőn fészkelő madárfajok ......................................................................... 89 2.4. Következtetések, javaslatok .............................................................................................................. 90 2.4.1. Botanikai tapasztalatok alapján megfogalmazható javaslatok ....................................................... 90 2.4.2. Következtetések, javaslatok, puhatestűek vizsgálatainak tapasztalatai alapján ............................. 92

1

3.

DARÁNYI-BORÓKÁS .............................................................................................................. 93

3.1. A terület élőlény csoportok szerinti bemutatása, alapállapot leírása ................................................. 93 3.1.1. A Darányi-borókás általános bemutatása ....................................................................................... 93 3.1.2. Területbemutatás és alapállapot-felmérés - puhatestűek ............................................................ 999 3.1.3. A Darányi-borókás területén előforduló madárfajok .................................................................... 102 3.2. A monitorozás során alkalmazott módszerek .................................................................................. 107 3.2.1. A botanikai monitorozás módszerei .............................................................................................. 107 3.2.2. Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - puhatestűek .................................................. 107 3.2.3. A madártani monitorozás módszerei ............................................................................................ 110 3.3. Az elvégzett vizsgálatok eredményei, az egyes kezelések hatásai.................................................... 111 3.3.1. A botanikai vizsgálatok eredményei .............................................................................................. 111 3.3.2. Eredmények és értékelésük - puhatestűek ................................................................................... 119 3.3.3. A Darányi-borókás fészkelő madárfajai ......................................................................................... 124 3.4. Következtetések, javaslatok ............................................................................................................ 127 3.4.1. Következtetések, javaslatok, a botanikai vizsgálatok tapasztalatai alapján .................................. 127 3.4.2. Következtetések, javaslatok, puhatestűek vizsgálatainak tapasztalatai alapján ........................... 129

4.

TÓSZEGI LEGELŐ ..................................................................................................................131

4.1. A terület élőlény csoportok szerinti bemutatása, alapállapot leírása ............................................... 131 4.1.1. A Tószegi legelő általános botanikai bemutatása ......................................................................... 131 4.1.2. A „Tószegi legelő” malakológiai bemutatása ................................................................................ 136 4.1.3. A Tószegi legelő területén előforduló madárfajok ........................................................................ 140 4.2. A monitorozás során alkalmazott módszerek .................................................................................. 144 4.2.1. A botanikai monitorozás módszerei .............................................................................................. 144 4.2.2. Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - puhatestűek .................................................. 146 4.2.3. A madártani monitorozás módszerei ............................................................................................ 149 4.3. Az elvégzett vizsgálatok eredményei, az egyes kezelések hatásai.................................................... 150 4.3.1. A botanikai vizsgálatok eredményei .............................................................................................. 150 4.3.2. Eredmények és értékelésük - puhatestűek ................................................................................... 160 4.3.3. A Tószegi legelő fészkelő madárfajai ............................................................................................. 172 4.4. Következtetések, javaslatok ............................................................................................................ 173 4.4.1. Következtetések, javaslatok, a botanikai vizsgálatok tapasztalatai alapján .................................. 173 4.4.2. Következtetések, javaslatok, puhatestűek vizsgálatainak tapasztalatai alapján ........................... 174

5.

VÉRTESBOGLÁRI GYEPEK .................................................................................................175

5.1. A terület élőlény csoportok szerinti bemutatása, alapállapot leírása ............................................... 175 5.1.1. A Vértesboglári legelő általános botanikai bemutatása ................................................................ 175 5.1.2. Területbemutatás és alapállapot-felmérés - pókok ...................................................................... 179 5.1.3. Területbemutatás és alapállapot-felmérés - A vizsgált terület teljes fajkészlete - hangyák ......... 182 5.1.4. A Vértesboglári legelő területén előforduló madárfajok .............................................................. 183

2

5.2. A monitorozás során alkalmazott módszerek .................................................................................. 187 5.2.1. A botanikai monitorozás módszerei .............................................................................................. 187 5.2.2. Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - pókok............................................................. 187 5.2.3. A hangyaközösség vizsgálatának módszerei ................................................................................. 189 5.2.4. Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - puhatestűek .................................................. 191 5.2.5. A madártani monitorozás módszerei ............................................................................................ 193 5.3. Az elvégzett vizsgálatok általános eredményei és a végrehajtott akciók hatásainak monitorozása . 194 5.3.1. Legeltetés a cserjeirtás és az aggresszíven terjedő idegenhonos fajok kiírtása után (D1-5, D2-5) 194 5.3.2. A legeltetés, hatása a gyepek talajfelszíni pókfaunájára (D2-5) .................................................... 198 5.3.3. A gyepkezelések hatásai a terület hangyaközösségeire ................................................................ 216 5.3.4. A Vértesboglári-legelő fészkelő madárfajai ................................................................................... 222 5.4. Következtetések, javaslatok ............................................................................................................ 223 5.4.1. Következtetések, javaslatok, a botanikai vizsgálatok tapasztalatai alapján .................................. 223 5.4.2. Következtetések, javaslatok, pókok vizsgálatainak tapasztalatai alapján ..................................... 224

6.

BELSŐBÁRÁNDI LÖSZVÖLGY ...........................................................................................225

6.1. A terület élőlény csoportok szerinti bemutatása, alapállapot leírása ............................................... 225 6.1.1. A Belsőbárándi löszvölgy általános botanikai bemutatása ........................................................... 225 6.1.2. Alapállapot leírás - egyenesszárnyúak .......................................................................................... 238 6.1.3. Területbemutatás és alapállapot-felmérés - puhatestűek ............................................................ 240 6.1.4. Területbemutatás és alapállapot-felmérés, pókok ....................................................................... 249 6.1.5. A Vértesboglári legelő területén előforduló madárfajok .............................................................. 252 6.2. A monitorozás módszerei ................................................................................................................ 256 6.2.1. A botanikai monitorozás módszerei .............................................................................................. 256 6.2.2. Vizsgálati módszerek - egyenesszárnyúak ..................................................................................... 257 6.2.3. Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - puhatestűek .................................................. 257 6.2.4. Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - pókok............................................................. 259 6.2.5. A madártani monitorozás módszerei ............................................................................................ 262 6.3. Az elvégzett vizsgálatok általános eredményei ................................................................................ 263 6.3.1. Alapszintű botanikai vizsgálatok ................................................................................................... 263 6.3.2. Eredmények - egyenesszárnyúak .................................................................................................. 266 6.3.3. Eredmények és értékelésük - puhatestűek ................................................................................... 272 6.3.4. Eredmények és értékelésük - pókok ............................................................................................. 276 6.3.5. A Belsőbárándi-löszvölgy fészkelő madárfajai .............................................................................. 280 6.4. A végrehajtott akciók hatásainak monitorozása .............................................................................. 281 6.4.1. A végrehajtott akciók növényzetre gyakorolt hatásainak monitorozása ...................................... 281 6.4.2. Gyepkezelések és hatásaik Belsőbárándon az egyenesszárnyú rovarokra ................................... 292 6.4.3. A gyepkezelések hatásai a puhatestűekre .................................................................................... 301 6.4.4. A gyepkezelések hatásai a pókfaunára.......................................................................................... 321 6.5. Következtetések, javaslatok ............................................................................................................ 332 6.5.1. Következtetések, javaslatok akciónkénti összefoglalása a botanikai vizsgálatok tapasztalatai alapján ....................................................................................................................................................... 332

3

6.5.2. 6.5.3. 6.5.4.

7.

Javaslatok, észrevételek az egyenesszárnyú mintavételi protokollokkal kapcsolatban ................ 336 Következtetések, javaslatok, puhatestűek vizsgálatainak tapasztalatai alapján ........................... 336 Következtetések, javaslatok, pókok vizsgálatainak tapasztalatai alapján ..................................... 337

SUMMARY OF RESULTS AND RECOMMENDATIONS .................................................339

7.1. Legeltetés ........................................................................................................................................ 339 7.1.1. Legeltetés löszgyepen ................................................................................................................... 339 7.1.2. Legeltetés száraz, homoki gyepen................................................................................................. 340 7.1.3. Legeltetés regenerálódó gyepen ................................................................................................... 341 7.1.4. Legeltetés szikes gyepen ............................................................................................................... 342 7.2. Cserjeirtás........................................................................................................................................ 345 7.2.1. Cserjeirtás (Prunus serotina) ......................................................................................................... 345 7.3. Legeltetés cserjeirtás után ............................................................................................................... 346 7.3.1. Cserjeirtás a vértesboglári legelőn ................................................................................................ 346 7.3.2. Legeltetés borókairtás/ritkítás után .............................................................................................. 347 7.4. Inváziós növények irtása .................................................................................................................. 348 7.4.1. Általános megállapítások az inváziós növényfajok irtásáról ......................................................... 348 7.4.2. A Leányvári löszvölgy inváziós növényeinek irtása ....................................................................... 348 7.5.

Kaszálás ........................................................................................................................................... 349

7.6. Égetés .............................................................................................................................................. 349 7.6.1. Általános megállapítások az égetésről .......................................................................................... 349 7.6.2. Az égetés hatása az egyenesszárnyúakra ...................................................................................... 350 7.6.3. Az égetés hatása a puhatestűekre ................................................................................................ 350 7.6.4. Az égetés hatása a pókokra ........................................................................................................... 350 7.7.

Szántók felhagyása .......................................................................................................................... 351

7.8.

Gyeptelepítés .................................................................................................................................. 351

8.

FELHASZNÁLT IRODALOM................................................................................................353

9.

MELLÉKLETEK ......................................................................................................................356

9.1. Leányvári-völgy................................................................................................................................ 356 9.1.1. A Leányvári-völgy szintetizált cönológiai felvételei ....................................................................... 356 9.1.2. A mintavételek anyaga rendszertani sorrendben – puhatestűek ................................................. 358 9.2. Nagydorogi Szenes-legelő ................................................................................................................ 366 9.2.1. A mintavételek anyaga rendszertani sorrendben – puhatestűek ................................................. 366 9.3. Darányi-borókás .............................................................................................................................. 372 9.3.1. Botanikai fajlista ............................................................................................................................ 372 9.3.2. A mintavételek anyaga rendszertani sorrendben – puhatestűek ................................................. 375

4

9.4. Tószegi legelő .................................................................................................................................. 379 9.4.1. A terepi mintavételek adatai ......................................................................................................... 379 9.4.2. A mintavételek anyaga rendszertani sorrendben – puhatestűek ................................................. 383 9.5. Vértesboglári gyepek ....................................................................................................................... 391 9.5.1. Fajlista – pókok .............................................................................................................................. 391 9.5.2. Terepi felvételek adatai – pókok ................................................................................................... 393 9.5.3. A motoros szívócsapda alkalmazásának adatai............................................................................. 408 9.5.4. A mintavételek anyaga rendszertani sorrendben – puhatestűek ................................................. 411 9.6. Belsőbárándi löszvölgy .................................................................................................................... 415 9.6.1. A cserjemagasság-mérések adatai ................................................................................................ 415 9.6.2. Az avartömeg-mérés adatai .......................................................................................................... 417 9.6.3. A „Belsőbárándi tátorjános”talajfelszíni pókfajainak listája (2007-2009). .................................... 418 9.6.4. A mintavételek anyaga rendszertani sorrendben – puhatestűek ................................................. 421

5

1. Leányvári-völgy

1. Leányvári-völgy 1.1. A terület élőlény csoportok szerinti bemutatása, alapállapot leírása

1.1.1. A Leányvári-völgy általános botanikai bemutatása Aki már járt a Mezőföldön, tapasztalhatta, hogy a vasutak, közutak szinte akadálytalanul, egyenes vonalakban szelik át a tájat. Sőt, az utak nemcsak egyenesek, de közel szabályos hálózatot alkotnak. A Sárvíz-völgyben haladó 63-as főút és a Duna vonalát követő 6-os főút között jól megfigyelhetők az e főutakkal párhuzamos (északnyugat-délkeleti lefutású), és az azokra merőleges (délnyugat-északkeleti irányú) közutak hálózata, csomópontjukban egy-egy településsel. Ez a rend a földrajzi viszonyok következménye, hiszen a mezőföldi löszfennsíkot éppen ilyen irányban tagolják az egykori vetődési vonalak, melyek mentén rövidebb vagy hosszabb völgyek alakultak ki. A települések sora, az őket összekötő utak a völgyek lefutásához illeszkednek. A völgyekben haladva, vagy a völgyek lankás lejtőin felkapaszkodva, majd a végeláthatatlan szántóföldeket keresztülszelve pedig egyenesen a szomszédos településekre juthatunk. Ha autóstérképen a Mezőföld déli részét tanulmányozzuk, feltűnővé válik, hogy az úthálózat fentebb bemutatott szabályossága a Dunaföldvárt Cecével összekötő 61-es főúttól délre megszűnik. Sőt, a Dunaföldvár, Előszállás, Alsószentiván, Németkér, Paks és Bölcske települések közötti mintegy 200 km2 kiterjedésű területen nemcsak a szabályosság tűnik el, de maguk a települések és a műutak is hiányoznak. Ha azonban nem autós, hanem részletes földrajzi (topográfiai) térképet tartunk a kezünkben, akkor a táj már más arcát mutatja. A bőven termő szántókkal körülvett, ám a tájat teljesen behálózó óriási kiterjedésű löszvölgy-rendszerek vadregényes világa ez. Itt, a Közép-Mezőföld déli részén a jégkorszaki eredetű lösz hatalmas mennyiségben rakódott le, és jelentős része mind a mai napig meg is maradt. Az országban, de egyúttal Európában is egyedülálló módon a lösztábla itt helyenként 50-60 méter vastag réteget alkot, amely jól megfigyelhető a dunaföldvári és a paksi szakadópartnál. A vastag lösztakaró magas mésztartalmánál fogva alkalmas volt arra, hogy – hasonlóan a mészkőhegységekhez – karsztosodási folyamatok induljanak el benne, s ezek eredményeképp karsztos formakincs alakuljon ki. Megfigyelhetők itt a lösz karsztosodásának fiatalabb és idősebb képződményei egyaránt, a löszdolináktól kezdve az uvalákon, és eróziós-teraszos völgyeken át a komplex képződésű völgyrendszerekig. A felszínt teljesen behálózzák a kisebbnagyobb mélyedések. A legnagyobb ezek közül az ezer hektár (10 km2) kiterjedésű, ujjasan elágazó Gyűrűsi-völgyrendszer, amely egyben az egész Mezőföld legjelentősebb völgyrendszere.

6


A Gyűrűsi-völgyrendszer középső részének topográfiai térképe. A széles és gazdagon elágazó nyugati völgyág a Kanacs-völgy, a déli irányba még hosszan húzódó fővölgy a Gyűrűs-völgy, amelybe észak felől csatlakozik (a térképszelvény keleti részén) a rövid (kb. 1.5 kilométernyi) Leányvári-völgy (más néven Ürge-völgy), és a hosszabb Koplaltató-völgy. The Gyűrűsi Valleys. The Leányvári Valley is at the east of the map.

A Gyűrűsi-völgyrendszer fővölgye az északnyugat-délkeleti lefutású, 11 km hosszú Gyűrűs-völgy, amelynek aljában a Gyűrűs-patak csörgedezik. A fővölgybe több kisebb-nagyobb mellékág csatlakozik, melyekből újabb völgyek ágaznak ki, s még ezek is tovább tagolódhatnak. A völgyágak hossza összesen több mint 60 km! A löszplató peremén gabona- vagy kukoricatáblák is feltűnnek, lent a völgyaljban végeláthatatlan mocsárrétek, a völgyoldalakon cserjésekkel tarkított löszgyepek húzódnak.

7


A Gyűrűsi-völgyrendszer egyik szakaszának látképe.

Bár ezt a völgyrendszert is már a régmúlt időkben birtokába vette az ember, mivel azonban nagy részét természetközeli módon használta, a táj megőrizte eredetiségét. Igaz ugyan, hogy az egykori erdők, így a löszplatókon élő száraz tölgyesek, és a völgyaljak ligeterdei már régen eltűntek, az ősi löszpuszták mind a mai napig nagy kiterjedésben virulnak. A tájegységre valaha jellemző erdőssztyeppet a gyepekkel mozaikos cserjések idézik. Az élőhelyek változatosságához pedig még a völgyalji mocsárrétek, nádas mocsarak és magassásosok is hozzájárulnak. A természetközeli élőhelyek igen fajgazdagok, védett növényekben és állatokban is bővelkednek. Mindezek miatt a Gyűrűsivölgyrendszer kiérdemelte mind a hazai természetvédelem megbecsülését (a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet része), mind az európai uniós védettséget (a Natura2000 hálózat tagja). A Gyűrűsi-völgyrendszer egymással párhuzamosan futó szomszédos két mellékvölgye az 1.3 km hosszú Leányvári-völgy (más néven Ürge-völgy), és a 3 kilométeres Koplaltató-völgy, melyek nagy része Bölcskéhez tartozik. Először a Koplaltató-völgynek egy 10 hektáros része lett védett, Bölcskeitátorjános Természetvédelmi Terület néven. A védettség oka: a hazánkban igen ritka, reliktum, fokozottan védett, és a nemzetközi (IUCN) Vörös Listán is szereplő tátorján (Crambe tataria) megóvása. A területen az 1980-as évek végén e növényből kb. 200-300 tő élt, melyek közül évente kb. 40 virágzott. A növény aztán a Gyűrűsi-völgyrendszer más helyeiről is előkerült. 1990-ban kiderült, hogy a Leányvári-völgyben él a hazai tátorján-állomány fele, a virágzó töveket számolva abban az évben 422 egyed. Mivel a Kárpát-medence jelenti elterjedésének nyugati határát, és Európa-szerte már csak kicsiny, elszigetelődött populációkban él, a leányvári-völgyi állomány kiemelkedő jelentőségűvé, a teljes Gyűrűsi-völgyrendszer is egyre ismertebbé, majd később védetté vált.

8


Tátorján.(Crambe tataria)

A tátorján az ősi löszpuszták hírmondója, a fátlan sztyeppek jellegzetes növénye. Kifejlett tövei akár egy méter átmérőjű bokrocskát képezhetnek, amelyek április végén fehér virágokkal borítva távolról szemlélve legelésző birkákra emlékeztetnek. A termések nyár végére érnek meg; ezt követően a hajtásrendszer a tőről leválik, és a szél által ördögszekérként görgetve a terméseket messze terjeszti. A tátorján elterjedési területének súlypontja a Fekete- és a Kaszpi-tenger környékén van. Hazánkban aktuálisan veszélyeztetett. Veszélyeztetettségét helyi populációinak izoláltsága mellett az is igazolja, hogy a szakirodalomból korábbról ismert hazai állományok jelentős része – több mint kétharmada – mára kiveszett. A Leányvári- és a Koplaltató-völgy löszpusztáin a tátorjánon kívül még több ritka és védett növény is él. Előfordul a fokozottan védett gyapjas csüdfű néhány töve, a löszgyepekre jellemző hengeresvirágú peremizs és a kései pitypang, az impozáns, magas termetű, sárga virágú festő csülleng, a gyepekben nyáron helyenként nagy kék foltokban pompázó borzas len, vagy az enciánkék virágú Szent László tárnics. A virággazdag, tarka rétek az állatok számára oázisokat jelentenek a szántók sivatagjában.

9


A borzas len (Linum hirsutum) sűrű állománya a Leányvári-völgyben. A háttérben az inváziós selyemkóró virágzó egyedei.

A hazai tátorján-állomány megfogyatkozásához egykor talán táplálékként való gyűjtése is hozzájárulhatott, a legfőbb ok azonban élőhelyeinek megszűnése (a gyepek feltörése vagy fásítása) és leromlása volt. A termőhelyek leromlását az intenzív használat, a szomszédos területek emberi zavarása, vagy az élőhelyek átalakítása okozza. Előfordul azonban az is, hogy a faj visszaszorulását a korábban legeltetett löszgyepeken a legeltetés megszűnése miatt bekövetkező gyepzáródás és cserjésedés eredményezi. Ez következett be a Leányvári- és a Koplaltató-völgyben is. Míg az 1990-es években a gyepeket csak szórványosan borították cserjék – főként galagonya-, kökény- és vadrózsabokrok –, a századfordulóra a cserjék nagymértékben elszaporodtak. Eközben a gyepek avarosodása és erőteljes záródása is bekövetkezett, a völgyalj felől pedig terjedésnek indultak az inváziós növények (pl. a magas aranyvessző). További veszélyforrást jelentettek a tájidegen és szintén özönnövényként viselkedő bálványfa völgyoldalba telepített állományai.

10


Az elsőként védetté nyilvánított területrész („Bölcskei Tátorjános”) 20 év alatt jelentősen becserjésedett.

A tátorjánt veszélyeztető hatások erősödését látva a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága 2002-ben a beavatkozás mellett döntött. A tátorjános löszgyepek elszaporodott cserjéinek nagy részét kivágták, csak néhány idős egyedet hagytak meg. Kiirtották a bálványfás állományokat is. Mivel a kiirtott ültetvény helyén mind a bálványfa, mind az akác próbál ismét lábra kapni, ezért a kezeléseket folytatni kell.

11


1.1.1.1.

A Leányvári-völgy vegetációtérképe

Habitat map of Project Site 1 (Leányvári löszvölgy) N

Habitats loess steppic grassland xeromesophilous loess grassland scrubby loess grassland hawthorn-blackthorn scrub and loess scrub hawthorn-blackthorn scrub degraded scrub alluvial meadows Ailanthus plantation cut arable land 100 Robinia and other plantation

0

100

200

300 Meters

A Leányvári-völgy vegetációtérképe. Az élőhelytípusok magyar elnevezései sorrendben: száraz (xerofil) lösz sztyepprét, félszáraz (xeromezofil) lösz sztyepprét, cserjésedett löszgyep, galagonyáskökényes cserjés és löszcserjés, galagonyás-kökényes cserjés, leromlott cserjés, völgyalji mocsárrét, levágott bálványfás, szántóföld, akácos és egyéb fás ültetvény. Leányvári Valley, vegetation map

12


1.1.1.2. A Leányvári-völgy növényfajai A Leányvári-völgy mintaterület löszgyepjeiben élő kulcsfajok listája: Key species: Védettségi kategória Megjegyzés Conservation status (indikáció) indication invázió inváziós bálványfa Ailanthus altissima védett szennyes ínfű Ajuga laxmannii invázió inváziós gyalogakác Amorpha fruticosa védett erdei szellőrózsa Anemone sylvestris invázió inváziós selyemkóró Asclepias syriaca védett érdes csüdfű Astragalus asper védett gyapjas csüdfű Astragalus dasyanthus leromlás Bothriochloa ischaemum fenyérfű leromlás siskanád Calamagrostis epigeios leromlás útszéli bogáncs Carduus acanthoides védett Sadler-imola Centaurea sadleriana cserjésedés veresgyűrű som Cornus sanguinea annex tátorján Crambe tataria cserjésedés egybibés galagonya Crataegus monogyna leromlás csomós ebír Dactylis glomerata cserjésedés keskenylevelű ezüstfa inváziós Elaeagnus angustifolia domináns faj pusztai csenkesz Festuca rupicola védett Szent László-tárnics Gentiana cruciata védett selymes peremizs Inula oculus-christi védett festő csülleng Isatis tinctoria védett hangyabogáncs Jurinea mollis cserjésedés közönséges fagyal Ligustrum vulgare védett sárga len Linum flavum védett borzas len Linum hirsutum védett árlevelű len Linum tenuifolium védett homoki vértő Onosma arenarium poloskaszagú kosbor védett Orchis coriophora védett agárkosbor Orchis morio cserjésedés kökény Prunus spinosa invázió inváziós akác Robinia pseudo-acacia invázió inváziós magas aranyvessző Solidago gigantea leromlás kunkorgó árvalányhaj Stipa capillata védett hegyi árvalányhaj Stipa joannis védett csinos árvalányhaj Stipa pulcherrima

Faj latin neve Scientific name

Magyar név

A Leányvári-völgy mintaterület löszgyepjeiben élő összes megfigyelt faj listája: 13


Faj latin neve Scientific name Acer campestre Achillea collina Achillea pannonica Acinos arvensis Agrimonia eupatoria Agropyron intermedium Agropyron repens Ailanthus altissima Ajuga laxmannii Amorpha fruticosa Anchusa officinalis Anemone sylvestris Anthyllis vulneraria ssp. polyphylla Arabis hirsuta Arrhenatherum elatius Artemisia campestris Artemisia vulgaris Asclepias syriaca Asparagus officinalis Asperula cynanchica Aster linosyris Astragalus asper Astragalus austriacus Astragalus cicer Astragalus dasyanthus Astragalus onobrychis Bothriochloa ischaemum Brassica elongata Bromus arvensis Bromus inermis Bromus squarrosus Calamagrostis epigeios Campanula glomerata Cannabis sativa Carduus acanthoides Carex caryophyllea Carex hirta Carlina intermedia Centaurea pannonica Centaurea sadleriana Cerinthe minor Chrysopogon gryllus Cirsium vulgare

Magyar név mezei juhar mezei cickafark magyar cickafark parlagi pereszlény közönséges párlófű deres tarackbúza közönséges tarackbúza bálványfa szennyes ínfű gyalogakác orvosi atracél erdei szellőrózsa magyar nyúlszapuka borzas ikravirág franciaperje mezei üröm fekete üröm selyemkóró közönséges spárga ebfojtó müge aranyfürt érdes csüdfű kisvirágú csüdfű hólyagos csüdfű gyapjas csüdfű zászlós csüdfű fenyérfű harasztos káposzta mezei rozsnok árva rozsnok berzedt rozsnok siskanád csomós harangvirág kender útszéli bogáncs tavaszi sás borzas sás rövidgalléros bábakalács magyar imola Sadler-imola szeplőlapu élesmosófű közönséges aszat 14

Védettségi kategória Conservation status

inváziós védett inváziós védett

inváziós

védett

védett

védett


Faj latin neve Scientific name Clinopodium vulgare Colutea arborescens Cornus sanguinea Coronilla varia Crambe tataria Crataegus monogyna Crepis pulchra Crepis rhoeadifolia Cynodon dactylon Dactylis glomerata Daucus carota ssp. carota Dianthus pontederae Echinops sphaerocephalus Elaeagnus angustifolia Equisetum arvense Erigeron canadensis Eryngium campestre Euphorbia cyparissias Euphorbia esula Euphorbia pannonica Euphorbia seguierana Euphorbia virgata Euphrasia stricta Euphrasia tatarica Falcaria vulgaris Festuca pratensis Festuca pseudovina Festuca rupicola Filipendula vulgaris Fragaria viridis Galium glaucum Galium mollugo Galium verum Gentiana cruciata Hieracium auriculoides agg. Hieracium bauhinii agg. Hieracium pilosella Hieracium umbellatum agg. Hypericum perforatum Inula ensifolia Inula germanica Inula oculus-christi Isatis tinctoria

Magyar név borsfű dudafürt veresgyűrű som tarka koronafürt tátorján egybibés galagonya szép zörgőfű pipacslevelű zörgőfű csillagpázsit csomós ebír vadmurok magyar szegfű fehér szamárkenyér keskenylevelű ezüstfa mezei zsurló betyárkóró mezei iringó farkaskutyatej sárkutyatej magyar kutyatej pusztai kutyatej vesszős kutyatej közönséges szemvidító tatár szemvidító sarlófű réti csenkesz sovány csenkesz pusztai csenkesz koloncos legyezőfű csattogó szamóca szürke galaj közönséges galaj tejoltó galaj Szent László-tárnics hölgymál magas hölgymál ezüstös hölgymál ernyős hölgymál közönséges orbáncfű kardos peremizs hengeresvirágú peremizs selymes peremizs festő csülleng 15

Védettségi kategória Conservation status

annex

inváziós

védett

védett védett


Faj latin neve Scientific name Jurinea mollis Knautia arvensis Koeleria cristata Lactuca serriola Lathyrus tuberosus Leucanthemum vulgare Ligustrum vulgare Linaria genistifolia Linaria vulgaris Linum austriacum Linum flavum Linum hirsutum Linum tenuifolium Lithospermum officinale Lotus corniculatus Marrubium peregrinum Medicago falcata Medicago lupulina Melampyrum barbatum Melandrium album Melica transsylvanica Mentha longifolia Nonea pulla Odontites vulgaris Ononis spinosa Onosma arenarium Orchis coriophora Orchis morio Orchis ustulata ssp. ustulata Peucedanum alsaticum Phleum phleoides Picris hieracioides Pimpinella saxifraga Plantago lanceolata Plantago media Poa angustifolia Potentilla arenaria Potentilla argentea Potentilla impolita Prunus spinosa Pyrus pyraster Ranunculus polyanthemos Reseda lutea

Magyar név hangyabogáncs mezei varfű karcsú fényperje keszeg saláta gumós lednek réti margitvirág közönséges fagyal rekettyelevelű gyújtoványfű közönséges gyújtoványfű hegyi len sárga len borzas len árlevelű len kőmagvú gyöngyköles szarvas kerep fehér pemetefű sárkereplucerna komlós lucerna szakállas csormolya fehér mécsvirág erdélyi gyöngyperje lómenta apácavirág vörös fogfű tövises iglice homoki vértő poloskaszagú kosbor agárkosbor sömörös kosbor buglyos kocsord sima komócsin keserűgyökér hasznos földitömjén lándzsás útifű réti útifű karcsú perje homoki pimpó ezüst pimpó pimpó kökény vadkörte sokvirágú boglárka vadrezeda 16

Védettségi kategória Conservation status védett

védett védett védett

védett védett védett védett


Faj latin neve Scientific name Rhamnus catharticus Robinia pseudo-acacia Rosa canina Rubus caesius Salvia nemorosa Salvia pratensis Sambucus nigra Sanguisorba minor Scabiosa ochroleuca Senecio jacobaea Seseli annuum Seseli varium Silene otites Silene vulgaris Solidago gigantea Stachys recta Stenactis annua Stipa capillata Stipa joannis Stipa pulcherrima Taraxacum serotinum Tetragonolobus maritimus Teucrium chamaedrys Thymelaea passerina Thymus glabrescens Torilis arvensis Trifolium pratense Ulmus minor Verbascum austriacum Verbascum lychnitis Verbascum phoeniceum Veronica austriaca Veronica spicata Vicia angustifolia Vincetoxicum hirundinaria Viola ambigua

Magyar név varjútövis akác gyepürózsa hamvas szeder ligeti zsálya mezei zsálya fekete bodza csabaíre vérfű vajszínű ördögszem jakabnapi aggófű homoki gurgolya változó gurgolya szikár habszegfű hólyagos habszegfű magas aranyvessző hasznos tarlóvirág egynyári seprence kunkorgó árvalányhaj hegyi árvalányhaj csinos árvalányhaj kései pitypang bársonykerep sarlós gamandor cicó közönséges kakukkfű vetési tüskemag réti here mezei szil osztrák ökörfarkkóró csilláros ökörfarkkóró lila ökörfarkkóró osztrák veronika macskafarkú veronika vetési bükköny közönséges méreggyilok csuklyás ibolya

Védettségi kategória Conservation status inváziós

inváziós

védett védett

1.1.2. Területbemutatás és alapállapot-felmérés – puhatestűek

17


1.1.2.1. Leányvár malakológiai bemutatása Előzmények A Leányvári-völgyekkel foglalkozó önálló dolgozat a hazai malakológiai irodalomban nem található (VARGA et al. 2005). BÁBA, K. (2000) munkája ugyan érinti a területet [kimutatott 6 fajt 2 vizsgálati ponton: Leányvári völgy K. Salvio-Fr. Crambetosum tatariae, Cornus sanguineus 1996. 07. 04. (Granaria frumentum 21 db, Vallonia pulchella 5 db, Chondrula tridens 1 db). ,Gyűrűsvölgy N Amygdaletum nanae 1996. 07. 04. (Cochlicopa lubrica 3 db, Truncatellina cylindrica 3 faj, Granaria frumentum 5 db, Vallonia costata 38 db, Vallonia pulchella 23 db, Vitrina pellucida 3 db)], de nem tudtam a mintavételezések pontos helyét azonosítani, hogy az eredményeket az újabb vizsgálatokkal párhuzamba tudjam állítani. Bába Károly leányvári gyűjtései sem a Magyar Természettudományi Múzeum sem a gyöngyösi Mátra Múzeum Mollusca gyűjteményébe nem kerültek. Bába (2000) vizsgálatai 6 fajt, a 2009 évi mintavételezések pedig 21 fajt (ebből 2 vizicsiga) mutattak ki a területről. A fentiek alapján ez a felmérés hiánypótló volt, hiszen a területről eddig nagyon kevés malakológiai információval nem rendelkeztünk. 1.1.2.2. Alapállapot-felmérés A terület alapállapot-felmérése 2009 évben történt meg. A mintavételezések az alábbi 9 ponton történtek (1 sz. ábra). Egy-egy mintavételi pont anyaga kb. 10x10 m-es terület mikrohabitátjaiból került begyűjtésre, a kvantitatív értékelhetőség miatt, minden esetben kb. 4 liternyi talajt tartalmazott.

18


1 sz. ábra. A Leányvári-völgy LIFE terület 2009 évi mintavételi pontjai – Molluscs sampling plots A terület a 2009 évi vizsgálatok során, a 9 gyűjtés (kb. 32 liternyi talajminta) 21 fajhoz tartozó 1448 determinálható példányt tartalmazott. A teljes kimutatott fajszám a hazai Mollusca fauna 9,2 %a.

19

0 60 3 0 43 27 0 3 1 0 210 66 0 46 2 0 140 68 0 7 10 0 0 0 13 1 0 13 510 177

Xerolenta obvia

0 1 0 0 0 0 0 0 18 19

Vitrina pellucida

0 0 0 0 0 0 1 0 1 2

Vertigo pygmaea

0 1 0 0 0 1 5 0 5 12

Vallonia pulchella

0 0 0 0 0 2 1 0 0 3

Vallonia costata

3 34 3 36 0 0 1 320 1 64 17 16 0 0 0 0 0 0 25 470

Vallonia enniensis

Truncatellina cylindrica

0 7 0 0 0 0 0 0 0 7

Succinella oblonga

0 0 0 11 4 1 0 0 0 16

Pupilla muscorum

Cochlicopa lubrica

0 2 0 2 0 0 0 0 0 4

Planorbis planorbis

Chondrula tridens

0 3 0 0 0 0 0 0 0 3

Monacha cartusiana

Cepaea vindobonensis

0 0 0 0 0 0 0 0 2 2

Mediterranea inopinata

Cecilioides acicula

0 2 0 0 0 0 0 0 0 2

Granaria frumentum

Caryhium minimum

0 0 0 0 0 0 10 0 3 13

Cochlicopa lubricella

Bradybaena fruticum

1 2 3 4 5 6 7 8 9 Össz

Anisus spirorbis


0 12 0 21 0 0 0 49 0 13 0 7 2 10 0 0 9 15 11 127

0 0 0 0 0 0 0 0 1 1

0 6 0 0 1 0 0 0 0 7

0 3 0 11 10 0 0 0 0 24

1. táblázat. A Leányvári-völgy LIFE terület Mollusca faunája a 2009-es mintavételek alapján. – Molluscs species in the sample of 2009

Mintaterület 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Kezelés 1

Megjegyzés nincs legeltetés - domboldal égetési nyomok - domboldal szántóterület volt - völgyfenék legeltetésnek nincs nyoma - domboldal legeltetésnek nincs nyoma - domboldal legeltetésnek nincs nyoma - domboldal völgyfenék - rét vízfolyás - faunamentes völgyfenék - rét

cserjeirtás gyeptelepítés cserjeirtás cserjeirtás

2. táblázat. A Leányvári-völgy LIFE terület 2009-es mintavételi helyein történt kezelések – treatments of the sampling plots

1.1.2.3.

Faunisztikai és természetbédelmi szempontból kiemelendő fajok

Vallonia enniensis (Gredler) 20


Hazánkban szórványos, a hazai irodalomban előfordulási adatai közé gyakran bekeverednek a szubfosszilis előfordulások (ezt mutatja a 2 sz. elterjedési térkép is). A faj védelemre érdemes, nedvességigényes faj a terület tartós kiszáradására érzékenyen reagál.

2 sz. ábra Vallonia enninsis (Gredler) elterjedése hazánkban (PINTÉR, L. & SUARA, R. (2004)

Mediterranea inopinata (Ulicny) Talajlakó, hazánkban szórványos. Száraz gyepes területeket preferálja.

3 sz. ábra Mediterranea inopinata (Ulicny) elterjedése hazánkban (PINTÉR, L. & SUARA, R. (2004)

21


1.1.3. A Leányvári-völgy területén előforduló madárfajok Alapállapot felmérés: Az alapállapot felmérés madártani állományadatok esetében a területen előforduló fajok regisztrálására korlátozódik. A területen felmérésre javasolt és a közülük előforduló madárfajok (az egyéb fajok kategóriában megjelenített fajok felmérése opcionálisan történt, a módszer során azok felmérését nem kértük): Recommended list of species and their presence in the project area: Tudományos név Scientific name Ritka, veszélyeztetett fajok Podiceps grisegena Podiceps nigricollis Botaurus stellaris Ciconia nigra Ciconia ciconia Anser anser Netta rufina Anas acuta Aythya nyroca Pernis apivorus Milvus migrans Milvus milvus Haliaeetus albicilla Circaetus gallicus Circus pygargus Accipiter brevipes Aquila pomarina Aquila heliaca Aquila chrysaetos Hieraaetus pennatus Falco peregrinus Falco cherrug Bonasa bonasia Porzana pusilla Crex crex Otis tarda Himantopus himantopus Recurvirostra avosetta Burhinus oedicnemus Charadrius alexandrinus Philomachus pugnax Scolopax rusticola Limosa limosa

Magyar név

Annex I

Vörösnyakú vöcsök Feketenyakú vöcsök Bölömbika Fekete gólya Fehér gólya Nyári lúd Üstökösréce Nyílfarkú réce Cigányréce Darázsölyv Barna kánya Vörös kánya Rétisas Kígyászölyv Hamvas rétihéja Kis héja Békászó sas Parlagi sas Szirti sas Törpesas Vándorsólyom Kerecsensólyom Császármadár Törpevízicsibe Haris Túzok Gólyatöcs Gulipán Ugartyúk Széki lile Pajzsoscankó Erdei szalonka Nagy goda

22

igen

igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen

Jelenlét presence nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem


Tudományos név Scientific name Numenius arquata Tyto alba Otus scops Bubo bubo Athene noctua Strix uralensis Asio flammeus Coracias garrulus Dendrocopos leucotos Calandrella brachydactyla Cinclus cinclus Monticola saxatilis Acrocephalus paludicola Lanius excubitor Emberiza cirlus Emberiza hortulana Telepesen fészkelők Phalacrocorax carbo Phalacrocorax pygmeus Nycticorax nycticorax Ardeola ralloides Egretta garzetta Egretta alba Ardea cinerea Ardea purpurea Plegadis falcinellus Platalea leucorodia Falco vespertinus Glareola pratincola Glareola nordmanni Larus melanocephalus Larus ridibundus Larus canus Larus cachinnans Sterna hirundo Chlidonias hybridus Chlidonias niger Chlidonias leucopterus Apus apus Merops apiaster Riparia riparia Corvus frugilegus Közepesen gyakori hazai fészkelők Ixobrychus minutus Cygnus olor Anas strepera

Magyar név

Annex I

Nagy póling Gyöngybagoly Füleskuvik Uhu Kuvik Uráli bagoly Réti fülesbagoly Szalakóta Fehérhátú fakopáncs Szikipacsirta Vízirigó Kövirigó Csíkosfejű nádiposz. Nagy őrgébics Sövénysármány Kerti sármány Kárókatona Kis kárókatona Bakcsó Üstökösgém Kis kócsag Nagy kócsag Szürke gém Vörös gém Batla Kanalasgém Kék vércse Székicsér Feketeszárnyú székicsér Szerecsensirály Dankasirály Viharsirály Sárgalábú sirály Küszvágó csér Fattyúszerkő Kormos szerkő Fehérszárnyú szerkő Sarlósfecske Gyurgyalag Partifecske Vetési varjú Törpegém Bütykös hattyú Kendermagos réce

23

igen igen igen igen igen igen

igen

igen

igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen

igen igen igen

igen

Jelenlét presence nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem igen nem nem nem nem nem


Tudományos név Scientific name Anas crecca Anas clypeata Aythya fuligula Circus aeruginosus Accipiter gentilis Accipiter nisus Buteo buteo Falco tinnunculus Falco subbuteo Porzana porzana Porzana parva Charadrius dubius Gallinago gallinago Tringa totanus Actitis hypoleucos Columba oenas Strix aluco Asio otus Caprimulgus europaeus Alcedo atthis Picus canus Dryocopos martius Motacilla cinerea Luscinia luscinia Luscinia svecica Turdus pilaris Acrocephalus melanopogon Hippolais pallida Ficedula parva Lanius minor Corvus corax Emberiza cia Gyakori, nyílt élőhelyek fajai Perdix perdix Coturnix coturnix Galerida cristata Lullula arborea Alauda arvensis Anthus campestris Anthus trivialis Saxicola rubetra Saxicola torquata Oenanthe oenanthe Locustella naevia Locustella fluviatilis Locustella luscinioides

Magyar név

Annex I

Csörgő réce Kanalasréce Kontyos réce Barna rétihéja Héja Karvaly Egerészölyv Vörös vércse Kabasólyom Pettyes vízicsibe Kis vízicsibe Kis lile Sárszalonka Piroslábú cankó Billegetőcankó Kék galamb Macskabagoly Erdei fülesbagoly Lappantyú Jégmadár Hamvas küllő Fekete harkály Hegyi billegető Nagy fülemüle Kékbegy Fenyőrigó Fülemülesitke Halvány geze Kis légykapó Kis őrgébics Holló Bajszos sármány Fogoly Fürj Búbospacsirta Erdei pacsirta Mezei pacsirta Parlagi pityer Erdei pityer Rozsdás csuk Cigánycsuk Hantmadár Réti tücsökmadár Berki tücsökmadár Nádi tücsökmadár

24

igen igen igen

igen igen

igen igen igen igen

igen igen igen igen

igen

igen igen

Jelenlét presence nem nem nem nem nem nem igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem igen nem nem nem nem nem nem nem nem igen igen nem nem nem nem igen nem nem igen igen nem nem nem nem


Tudományos név Scientific name Acrocephalus palustris Acrocephalus arundinaceus Sylvia nisoria Sylvia communis Lanius collurio Pica pica Corvus corone cornix Miliaria calandra Egyéb fajok Sylvia atricapilla Emberiza citrinella Sylvia curruca Dendrocopos major Parus major Erithacus rubecula Carduelis chloris

Magyar név

Annex I

Énekes nádiposzáta Nádirigó Karvalyposzáta Mezei poszáta Tövisszúró gébics Szarka Dolmányos varjú Sordély Barátposzáta Citromsármány Kis poszáta Nagy fakopáncs Széncinege Vörösbegy Zöldike

25

igen igen

Jelenlét presence nem nem nem nem igen nem igen nem igen igen igen igen igen igen igen


1.2. A monitorozás során alkalmazott módszerek

1.2.1. A botanikai monitorozás módszerei A völgyben négyféle akciót kívántunk vizsgálni: az égetés, a cserjeirtás, a bálványfás állomány kiirtása, valamint a szántófelhagyás hatását: • Az égetést sajnos nem a tervezett protokoll szerint valósította meg a DDNP, mert csak az egyik völgyoldalt égették (ott viszont a kontrollnak szánt mintavételi hely területét is), ezért összehasonlítani csak a két völgyoldal (már eleve eltérő) növényzetét lehet az égetés hatására. • A cserjeirtást a projekt indulását megelőzően azonban 4 évvel már elvégezték, ezért azt csak egy másik völgy nem irtott területével tudtuk összehasonlítani. A cserjeirtás során a nagyobb méretű őshonos fásszárúakat megkímélték. • A két bálványfás foltot 2001. augusztusában vágták le. Azóta évente rendszeresen szárzúzóval irtják a kihajtó gyomokat és az inváziós növényeket (bálványfa, akác, aranyvessző, selyemkóró). • A Leányvári-völgy lejtői körül 2008-ban abbahagyták a szántók művelését. A területsávokba kereskedelemben kapható fűmagot vetettek, kivéve a völgyalj felső végét, amelyet felszántás után parlagon hagytak. 2009-ben a felhagyott területeket lekaszálták. Mivel a projekt utolsó mintavételi éve 2009 volt, ezért a változásokat csak két éven keresztül tudtuk nyomon követni. A mintavétel módszerei az egyes mintaterületeken: • florisztikai mintavétel: fajlista készítése a teljes terület többszöri bejárásával; • makrocönológiai mintavétel 2x2 m-es kvadrátokban, borításbecsléssel, gyepmagasság mérésével; • dokumentumfotók; • mikrocönológiai mintavétel rövidlineával: a fajok prezencia-abszencia adatainak felvétele és avarborítás becslése 80 db 5x5 cm-es mikrokvadrátban (4 m hosszú, a kvadrát két oldala mentén); • cserjemagasság mérés három 250 m2 kiterjedésű kvadrátban, melyek közül kettőt a cserjeirtott völgyoldalon, egyet pedig egy kontroll, elcserjésedett területen jelöltünk ki; • 2008. júniusának második felében 0.5x0.5 m-es kvadrátokból az avar tömegének mérését is elvégeztük, összesen 2-2 égetett és kontroll gyepfoltban.

1.2.2. Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - puhatestűek

1.2.2.1. Gyűjtési módszer Fontos azt kiemelni, a puhatestűeknél nincs szezonalitás, az év bizonyos időszakaiban nem jelennek meg illetve nem tűnnek el szigorú szabályokhoz kötötten egyes fajok. A monitorozási vizsgálatok is megerősítették azt, hogy a puhatestűek szaporodása a hazai éghajlati környezetben (a nyugalmi, téli időszakot leszámítva) semmiféle szezonalitással nem rendelkezik. A mintákban mindig lehet fiatal és idős egyedeket találni. A fiatal egyedek kora (a méretük alapján) azt mutatja, hogy a 26


vegetációs időszakban bármikor kikelhetnek a peték, ha az időjárási viszonyok megfelelőek. A szaporodási ciklusok eltolódását a rapszodikusan jelentkező száraz időszakok okozzák. A puhatestűek vizsgálatakor nem csak a fajszám változását, hanem a környezetváltozás hatására kiváltott életstratégiát is figyelemmel lehet kísérni. A mintavételezések során el kellett dönteni melyik módszert célszerű haszni a területen: a/ 25 x 25 cm-es kvadrátsorozatok alkalmazása (1-2 cm mélyen a gyepfolt hiánytalan kiemelése – az így nyert mintamennyiség összesen kb. 4 liter). b/ „csipegetéses” módszer, mely az előzőhöz hasonló, hiszen az adott vizsgálati pont különféle mikrohabitátjaiból apróbb gyepfoltok hiánytalan kiemelése történik 1-2 cm mélyen, de a kiemelt felület kisebb (kb. 10x10 cm), több mintavariáns kerül a kiemelt kb. 4 liternyi talajmennyiségbe. A gyepben élő fajok néhány milliméteres nagyságrendűek, így ezek a felületek is elégségesek az itt előforduló fajok mintázására, továbbá előnye, hogy többféle mikrohabitát reprezentálja a mintavételi pontot. Több ponton összehasonlítottam a 25x25 cm-es kvadrátsorozatok faj- és egydszámait a csipegetéses módszer faj- és egyedszám adataival. Gyakorlatilag különbségeket, nem lehetett találni. A kvadrátos módszer ellen szól, a kisebb élőhelyeknél a vizsgált gyepet sok ponton megsérti hiszen hiánytalanul ki kell emelni több 25x25 cm-es felület. A mintavételezések után az élőhely sok ponton „világít”, összegezve ez a módszer inkább élőhelyromboló hatású. Végeredmény, ami a csipegetéses módszer mellett szól, a kis kiterjedésű élőhelyek esetében szinte nincs környezetkárositó hatása, ezeket a kis kiemelt foltokat a növényzet gyorsan benövi és rövid idő alatt repartiálódik a Mollusca állománya. A belsőbárándi terület 20 pontján vettem fel 1-1 mintát (alkalmanként kb. 3-4 liter), összességében 60-80 liternyi mennyiséget, ami 100 db 25x25 cm-es kvadráttal azonos értékű.

Egyelő gyűjtéseket nem végeztem, hogy ne befolyásoljam az egyes vizsgálati pontokon felvett közel azonos mintamennyiségek értékelhetőségét. Terepi munka során a vizsgálati pontokról fényképek is készültek.

1.2.2.2. Feldolgozás értékelés módszertana A mintavételezések feldolgozása után a kvadrátos felvételeket is a köbtartalmuk alapján összesítettem (az excel táblázat megjegyzés rovatában, nyomon lehet követni az egyes kvadrátok egyegy fajra vonatkozó részadatait). A puhatestű minták kiválogatása a pontatlan eredmények miatt nem végezhető a terepen. A begyűjtött anyag mennyiségi viszonyairól a laboratóriumi körülmények között történő válogatás után győződhetünk meg. Ezért fontos, hogy a mintavételezések során vizsgált pontok mindenféle életteréből azonos módszerekkel vegyük a mintákat. A laboratóriumban történő feldolgozás lépései, rostálás (3 féle lyukbőségű), illetve iszapolás 0,8 x 0,8 mm-es szitán. A legfinomabb rostátum válogatása binokuláris mikroszkóp alatt történik. 27


Feldolgozásra kerültek a még identifikációra alkalmas, legfiatalabb (embrionális méretet meghaladó, tehát a petéből kibujt, de már kanyarulati strukturával rendelkező) egyedek is. Az értékelések sorrendiségénél Szinetár Csaba Arachnológiai munkajelentésének sorrendjét és metodikáját vettem alapul, hogy a különféle állatcsoportok értékelhetősége egységes rendszer szerint történjen. A statisztikai vizsgálatokhoz a Past programcsomagot alkalmaztam. A malakológiai monitoring célkitűzése, hogy a különféle gyepkezelési metodikák (legelés, kaszálás, égetés) hogyan hatnak a Mollusca fauna fajszámára, denzitására, fajdiverzitására és a fauna természetességi állapotára. A vizsgálatok során monitorozásra kerültek a különféle kezelési kisérletek és azok kontrollterületei, nevezetesen: a legelés - legelés kizárás (kontroll); kézi kaszálás (széna letakarítással – kezeletlen –kontroll. Az égetéses kisérlet gyakorlatilag a puhatestűek nyugalmi időszakában történt. Az avar gyors leégetése gyakorlatilag ebben az időszakban malakológiai szempontból kiemelt jelentőséggel nem bír, hiszen az élő példányok a talaj felső rétegében rejtőzködnek, s a gyorsan terjedő tűz nem forrósítja át a talaj felső rétegét.

1.2.2.3. Indikátorváltozók: Fajszám Fajdiverzitás Fajkészlet változás (szimilaritás vizsgálat) A minták homogenizálódása a kezelt és kontroll területeken A tág és a szűk okológiai valenciájú fajok relatív gyakoriságának változása

28


1.2.3. A madártani monitorozás módszerei 1.2.3.1.

Az alkalmazott terepi módszer

A vizsgálat elsődleges célja a project területeken fészkelő ritka, veszélyeztetett, telepesen fészkelő és a nyílt élőhelyeken fészkelő madárfajok állományának becslése és a létszámukban bekövetkező változások, ill. a kezelések madarak állományára kifejtett hatásának nyomon követése. Az MME által alkalmazott A Ritka és Telepesen fészkelő madarak Monitoringja program módszertanát alkalmaztuk, a program által javasoltan vizsgálandó fajok listáját kibővítettük a nyílt élőhelyeken fészkelő gyakori fajokkal, melyek jól indikálhatják a kezelések hatásait, gyakoriságuk és a nyílt gyepterületekhez való kötődésük miatt. A felmérések minden felsorolt fajra kiterjedtek, így a nem megtalált fajok fészkelése a területen kizárható. A fajlista táblázatokban egyéb fajként megjelenített fajok felmérése opcionális volt, azok nem részei a javasolt fajok listájának, egyes felmérők az egyéb fajokat figyelmen kívül hagyták, míg mások erre is figyelmet fordítottak, ezért a javasolt fajok listáján kívüli fajok jelenlétének vagy hiányának listája nem feltétlenül teljes. A vizsgált területen a felmérések napjait az adott terület élőhely típusainak és a várhatóan előforduló fajok költési időszakának megfelelően választottuk meg, azokra az időszakokra koncentrálva, amelyekben az adott fajok költésre utaló viselkedése a leginkább detektálható (revírek foglalása, territórium-harcok, territóriumok jelzése (éneklés), fiókanevelési időszak stb.). Territórium-tartó fajoknál az ún. territórium-térképezés klasszikus módszerét alkalmaztuk. Ennek lényege, hogy minden egyes terepnapon külön térképvázlatra rögzítjük a fajok adatait és pontos helyét, majd ezeket a fészkelési időszak végén összesítjük. A felmérések a project területek köré vont 500 m-es pufferen belül folytak, hogy a területet érintő territóriumok is előkerüljenek.

1.2.3.2. A megfigyelési adatok rögzítése A megfigyelési adatok rögzítésének alapja az észlelt madarak helyének, észlelt egyedszámának, az adott bejáráskor mutatott viselkedésének és a bejárt útvonalak nyilvántartása. Az észlelések nyilvántartása: 1. Az esetek többségében a Monitoring Központ által megküldött nagy felbontású topográfiai térképen kellett felrajzolni egy-egy felmérési napon bejárt útvonalat és az észlelt madarak helyét. Ebben az esetben az adott terepnap során a felmérés kezdeti és végpontjait is jelölni kellett, K ill. V betűkkel. Az útvonalat pedig a lehető legnagyobb pontossággal kellett a térképre rajzolni. Minden egyes terepnapon külön térképmásolatot használtak. 2. A felmérések során bejárt útvonalakat és észlelési pontokat térképen (szkennelve, e-mail-ben ill. papíron, postai úton) és/vagy útvonal fájlként (tracklog), kellett megküldeni a Monitoring Központ részére.

29


1.2.3.3. Az adatok feldolgozása: Az MME Monitoring Központba beérkezett terepnaplók, adatlapok és munkatérképek feldolgozása a beérkezéskor folyamatosan történt. Az adatfeldolgozás alapvetően három fő részre bontható: 1. Térképi adatok (útvonalak, megfigyelt madarak helyei) GIS feldolgozása 2. Megfigyelési adatok feldolgozása 3. A vizsgált fajok territóriumainak összegzése

1.2.3.4. Térképi adatok (útvonalak, megfigyelt madarak helyei) GIS feldolgozása A beérkező adatok a bejárások útvonalait és a megfigyelési helyeket tartalmazó térképek, GPS tracklogok és GIS állományok, attól függően, hogy az egyes mintaterületek felmérői rendelkeztek-e GPS-el vagy GIS szoftverrel. Az esetek jelentős részében felmérőink nem rendelkeztek GPS készülékkel, ezért terepi munkatérképeiket az általunk megküldött topográfiai térképeken készítették el, s azokat postai úton vagy e-mailben küldték meg részünkre. Ezeket a térképeket az MME Monitoring Központ folyamatosan dolgozta fel a központ GIS rendszerén (ArcGIS 9). A térképek és a megfigyelési helyek digitalizálása a megküldött alapanyagtól függően (papír munkatérkép, szkennelt munkatérkép, GPS tracklog, GoogleEarth KML, Shape fájl) történt, s minden esetben egy közös ArcGIS adatbázisban kerültek rögzítésre, a későbbi elemzésekhez szükséges formátumban.

1.2.3.5. A vizsgált fajok territóriumainak összegzése • A terepi felmérések végeztével összesíteni kellett a terület territóriumainak számát, minden vizsgált faj esetében, az egyes terepi napok megfigyelési adatai és a térképeken rögzített megfigyelések helyei alapján. o

Meg kellett adni, hogy az egyes fajok milyen valószínűséggel fészkelhettek a felmérések megfigyelési adatai alapján. Mindig az adott mintaterület felmérései során megfigyelt „legerősebb” fészkelési valószínűség kódját kérjük megadni, a felsorolt lehetőségek közül, minden vizsgált faj esetében, territóriumonként.

o

A territóriumok számát az egyes terepi bejárások megfigyelési adatai, és a térképeken rögzített megfigyelések helyei alapján lehet megadni. Ez egy összesítés az egyes mintaterületeken territóriumot tartó madarakról, melyek fészkelésbe kezdtek az adott költési időszakban. Minden olyan megfigyelést figyelembe kellett venni, amely a felmérések során történt, s minden olyan territóriumot, amely érinti a vizsgált területeket. Az egyes terepi napok észleléseiről készített összesítő térképen be kellett jelölni az egyes napok észleléseit jól elkülönítve azokat (pl. „A” az 1. felvételezés, „B” a 2. felvételezés stb.). Az összetartozó pontokat körülhatárolva kaptuk meg a territóriumokat. A 30


territóriumok elkülönítéséhez fontos az egyidejű észlelések, pl. egy pontsűrűsödés külön territóriumokra osztható, ha azonos betűpárok vannak a ponthalmazban. Ha a megfigyelések során az egyedek nagyobb elmozdulásait is jelezzük a térképen (különkülön pontokkal, azokat vonallal összekötve), az is segíthet a territóriumok szélső pontjainak meghatározásában. A mintaterületen végzett felmérések során a kívül észlelt egyedek feltehetőleg belógó territóriumait fél territóriumként kell számolni, s azokat minden esetben külön jelezni kell az eredmények megadása során. A territóriumok számának „minimum” értékét minden esetben megadtuk. o

Minden területre kiszámítottuk a territórium térképezés által felmért nyílt területek fajainak denzitását (pár/ha).

Az adatfeldolgozást MS Excel táblázatkezelő és MS Access adatbázis kezelő, valamint ArcGIS 9 szoftverekkel végeztük.

31


1.3. Az elvégzett vizsgálatok általános eredményei 1.3.1. Alapszintű botanikai vizsgálatok A Leányvári-völgy aljában széles szántó húzódik. A keleti és a nyugati kitettségű lankás lejtőn ma egyaránt xerofil jellegű löszgyepet találunk, melyek közepesen vagy erősen leromlottak. A keletre néző lejtőn élő néhány xeromezofil gyepekre jellemző növényfaj (pl. Campanula glomerata, Dactylis glomerata, Hieracium umbellatum, Phleum phleoides, Seseli annuum) azonban arra utal, hogy ott korábban xeromezofil löszgyep tenyészett, amely az erős leromlás miatt eljellegtelenedett, és mára a xerofil gyepekhez vált hasonlóvá. A keletre néző lejtő gyepjében 4 m2-en az átlagos fajszám 30 körüli, míg nyugati kitettségben, az erősebben felmelegedő és kiszáradó gyepben 20 körüli. A diverzitási értékek (Shannon-index, tízes alapú logaritmussal számolva) átlaga 0.85 a keleti, míg 0.67 a nyugati kitettségű gyepekben. Ezek az értékek alatta maradnak a Belsőbárándi völgy gyepjeiben tapasztalt átlagos értékeknél, ami az itteni gyepek leromlottságát jelzi.

A Leányvári-völgy (Ürge-völgy) keresztmetszeti fényképe. Mindkét völgyoldal lankás, közepesen és foltokban erősen leromlott löszgyepek élnek rajtuk.

A völgyoldalak fönt is, lent is szántókkal határosak, így mindkét szélükön erős és rendszeres zavarásnak vannak kitéve. Emiatt a szegélyeik erősen gyomosak, ráadásul bennük inváziós 32


növényfajok (selyemkóró és aranyvessző) telepedtek meg, és terjedtek el. Az 1990-es évek elején még csak néhány tő selyemkórót (Asclepias syriaca) lehetett megfigyelni a völgy déli végén, mára a selyemkóró és az aranyvessző (Solidago gigantea) több méter széles sávja uralta el a völgyoldalak alsó részét. Inváziós növények sajnos a völgyoldalakon is felütötték a fejüket, nem ritka az akác (Robinia pseudo-acacia), a bálványfa (Ailanthus altissima) és a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), de a gyalogakác (Amorpha fruticosa) is előfordul. Ugyanakkor ebben a völgyben él az ország legnagyobb tátorján (Crambe tataria) állománya, amely országosan nagyon ritka, fokozottan védett faj. A tátorján azonban nem feltétlenül az érintetlen gyepeket kedveli, sőt, a zárt xeromezofil löszgyepekben alig életképes. Csírázásához szabad talajfelszínekre van szükség, ezért a gyepek enyhe bolygatása kedvez elszaporodásának.

A Leányvári-völgy gyepjeinek szegélyei a szomszédos szántóföldek miatt erősen gyomosak, inváziós növényekkel is fertőzöttek. A gyomos szegélyek szélessége helyenként eléri a völgyoldalak nem gyomos középső gyepsávjának szélességét. The distinct levels of the valley site A Leányvári-völgy gyepjeinek leromlottsága arra utal, hogy egykor erős zavarásnak voltak kitéve. Az erős zavarás származhatott intenzív legeltetésből, aminek azonban ellentmond az, hogy a völgyrendszer más részein, amelyeket még manapság is legeltetnek, jobb állapotú gyepek is megmaradtak. Előfordulhat, hogy a Leányvári-völgy lejtőit egy időben szántották, amire a II. Katonai Felmérés térképszelvénye utal (amennyiben a térképező pontosan dolgozott).

33


A Gyűrűsi-völgyrendszer ugyanazon részletének térképszelvénye az I. és a II. Katonai Felmérésből. A Leányvári-völgyre és a Koplaltató-völgyre nyilak mutatnak. Míg a XVIII. századi térképlap gyepet tüntet fel mindkét völgyágban, addig a XIX. századi térképező szántóterületnek jelöli őket. The Gyűrűsi Valleys in maps of the previous centuries

1.3.2. Eredmények és értékelésük - puhatestűek

34


360

320

280

Y

240

200

160

120

80

Vitrina

Vertigo

Vall_pul

Vall_enn

Vall_cos

Truncate

Pupil

Succinel

Planorbi

Mediterr

Xerolent

Monacha

Co_lubri

Granaria

Co_lubri

Chondrul

Cecilioi

Cepaea

Caryhium

Bradybae

0

Anisus

40

4. sz. ábra A Leányvári-völgy LIFE terület Mollusca fajainak mennyiségi megoszlása a 2009-es mintavételek alapján – Quantitative distribution of Molluscs species in the 2009 sampling, Leányvári Valley

35

8

7

9

4

5

6

1

2

3


1

2

3

4

5

6

7

8

9

1

0,9

0,8

0,7

Similarity

0,6

0,5

0,4

0,3

0,2

0,1

0 0

5. sz. ábra A Leányvári-völgy LIFE terület kladogramja (Jaccard) a 2009-es mintavételek alapján – Cluster analysis of the 2009 sampling

36


1 2 3

4 5 6

7 9

12

10,8

9,6

Diversity

8,4

7,2

6

4,8

3,6

2,4

0

0,4

0,8

1,2

1,6

2

2,4

2,8

3,2

3,6

4

alpha

6. sz. ábra A Leányvári-völgy LIFE terület Mollusca gyűjtési pontok diverzitási profilja a 2009-es mintavételek alapján. A 3-as lelőhely (sötétzöld) gyeptelepítés (előzőleg szántó), a gyeptelepítés pozitiv hatását mutatja malakológiai szempontból – gyorsan repatriálódó jelleg. A 2-es (sötétkék) kevert Mollusca állomány (cserjeirtás, égetés) – fák is voltak, nagyobb árnyékoltság, ezért a fajgazdagság – átmeneti állapot. 7-es (olajzöld, 9-es (barna) fajgazdag völyfenék (rét). A domboldalak 1 (piros), 6 (halványzöld), 4 (kékeszöld), 5 (lila). – Diversity profile of the different treatment

37


0,4 2 0,3

0,2

Coordinate 2

0,1

4 5

9

0

6 1

-0,1 7 -0,2

-0,3

-0,4 3 -0,5 -0,3

-0,2

-0,1

0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

Coordinate 1

7. sz. ábra A Leányvári-völgy LIFE terület mintavételi pontjainak összehasonlítása (Jaccard index) a 2009-es mintavételek alapján (piros: 1, 6, 4, 5 = völgyoldal; kék: 7, 9, 3 völgyfenék – rét – a 3 sz. pont az újratelepülő szántó; fekete pont: 2 = domboldal, szárzúzás, égetés) – Jaccard index comparison of the sampling points in 2009

38


Leányvári völgy 9 mintavételi pont Teljes fajszám 22

14 12 10 8 6 4 2 0

k

ik ad

y. vg . No

)

o. N

9)

)

7)

.6 No

8 o.

y. vg

y. vg

N y. vg

ik ad m ar (h

m ar (h

é en yf lg Vö

k ta Pa

ik ad

3) o.

)

) .5 No y. vg

N

2 o.

4) o. N y. vg

y. vg

ik ad m ar (h

rm ha

ik

ik od ás

od ás

1) o.

N y. vg

N y.

ik od ás m

(m

l(

k

a ld bo

al ld bo m

l(

(m

vg

ik od ás m

lső (e

l(

k

a ld bo

é en yf lg Vö

m Do

Do

om D

é en yf lg Vö

a ld bo

al ld bo m

om D

Do

8 sz. ábra: A Leányvári-völgy LIFE terület mintavételi pontjainak a fajkészlet alakulása – species composition of the sampling points

1 sz. pont fajkészletének százalékos megoszlása (2009)

Granaria frumentum Cochlicopa lubricella Truncatellina cylindrica Vallonia pulchella Vallonia costata

39



Cepaea vindobonensis Bradybaena fruticum Helicella obvia Granaria frumentum Cochlicopa lubrica Cochlicopa lubricella Truncatellina cylindrica Cecilioides acicula Vitrina pellucida Monacha cartusiana Pupilla muscorum Vallonia pulchella Vallonia costata


Vallonia costata Truncatellina cylindrica

40



Cepaea vindobonensis Helicella obvia Granaria frumentum Chondrula tridens Cochlicopa lubricella Vallonia costata Vallonia pulchella Truncatellina cylindrica


Helicella obvia Granaria frumentum Chondrula tridens Cochlicopa lubricella Vitrina pellucida Truncatellina cylindrica Vallonia pulchella Vallonia costata

41



Monacha cartusiana Chondrula tridens Granaria frumentum Truncatellina cylindrica Cochlicopa lubricella Oxychilus sp. Vallonia costata Vallonia pulchella


Monacha cartusiana Planorbis planorbis Anisus spirorbis Oxychilus sp. Truncatellina cylindrica Vallonia costata Vallonia pulchella Vallonia enniensis

42



Monacha cartusiana Planorbis planorbis Succinea oblonga Pupilla muscorum Vertigo pygmaea Anisus spirorbis Truncatellina cylindrica Vallonia enniensis Vallonia pulchella Caryhium minimum

9 sz. ábra: A fajkészlet százalékos megoszlása a 8 sz. ábra diagramjának sorrendjében (a 8 sz. minatvételi pont a vízfolyás – faunamentes). - Percentage distribution of species composition in order of Figure No. 8. (8. sz ábra)

A projektterület fajkészletének sajátos alakulását a 6 sz. ábra, a 7 sz. ábra diagramja és ez ezt megjelenítő 8 sz. ábrasor (ahol a fajok százalékos megoszlása figyelhető meg a vizsgálati pontok sorrendjében) jeleníti meg. Ha az ábrákat összevetjük az érintett pontokon alkalmazott területkezelési módokkal, egyértelműen azt lehet tapasztalni, az alkalmazott kezelések negatív irányban nem befolyásolták a vizsgált területek Mollusca állományai. Ha a területet a fauna összetétele alapján völgyoldalakra és völgyfenéki rétekre tagoljuk, ezek jól elkülönülnek egymástól (6, 7 sz. ábra). Ha történt a vizsgál területeken legeltetés (feltételezhetően normális ütemű), ez nem befolyásolta az itt található állományok összetételét. Igen érdekes a szárzúzás és az égetés hatása a 2 sz. ponton. Ennek a mintavételi helynek feltűnőem magas a diverzitása, ez azzal magyarázható, hogy a szárzúzás nem régen történt és az árnyékoltságot kedvelő fajok (kivágott fák nyomai!) még egy ideig itt megmaradnak, amíg a gyep jellegzetes fajai át nem veszik az „uralmat”. Figyelemreméltó a 3 sz. pont újraépülő Mollusca faunája. Ezen a területen a korábbi 43


években szántó volt. A mintavételek anyaga bizonyítja, erőteljesen megindult a környező, jó állományú domboldalakról a fauna „feltöltődése”. Úgy tűnik a gyepterületek repatriálódása során a Truncatellina cylindrica és a Vallonia costata játszik pionír szerepet. Ez a két faj jelentős egyedszámban található a K-i és a Ny-i völgyoldalban. A Leányvári legelő esetében nem tapasztaltam a legeltetésnek a Mollusca faunára gyakorolt káros hatását. Ez magyarázható egyrészt a jól tervezett legeltetéssel, másrészt a puhatestűek számára optimálisabb (nedvesebb) környezettel.

44


1.3.3. A Leányvári-völgy fészkelő madárfajai

A területen fészkelő madárfajok: The breeding species of the Project Area: Faj

Tud. név Scientific Name

2006

2007

2008

2009

T.min T.max T.min T.max T.min T.max T.min T.max

Bajszos sármány

Emberiza cia

2

3

2

3

1

2

2

3

Barátposzáta

Sylvia atricapilla

3

3

3

3

2

2

3

3

Cigánycsuk

Saxicola torquata

1

1

1

1

2

2

1

1

Citromsármány

Emberiza citrinella

1

1

1

1

2

2

1

1

Dolmányos varjú Corvus corone cornix

0

0

0

0

1

1

0

0

Egerészölyv

Buteo buteo

0

0

0

0

1

1

0

0

Kis poszáta

Sylvia curruca

2

2

2

2

1

1

2

2

Nagy fakopáncs

Dendrocopos major

2

2

2

2

1

1

2

2

Széncinege

Parus major

2

2

2

2

1

1

2

2

Tövisszúró gébics Lanius collurio

3

3

3

3

2

2

3

3

Vörösbegy

Erithacus rubecula

0

0

0

0

1

1

0

0

Zöldike

Carduelis chloris

2

2

2

2

1

1

2

2

45


1.4. A végrehajtott akciók hatásainak monitorozása

1.4.1. A végrehajtott akciók növényzetre gyakorolt hatásainak monitorozása

1.4.1.1. Égetés (D 1-1, D 2-1) Mivel a területen már legalább 20-30 éve nincs legeltetés, az avar helyenként erősen felhalmozódott. Kísérletünkben a Leányvári völgy nyugati kitettségű oldalának déli szakaszán végeztük az égetést. Az égetésre akkor került sor, amikor az avar már száraz volt, de még nem hajtottak a növények. Mivel az avar száraz volt, ezért az égés gyorsan tovaterjedt, nem parázslott egy helyen.

Az égetés következtében az avar relatív borítása drasztikusan csökkent, és még a rákövetkező évben is az égetést megelőző borítási érték egytizede maradt. Ez arra utal, hogy az avar mennyisége a nyugati kitettségű xerofil gyepben lassabban nő, mint az északias kitettségű xeromezofil gyepekben. A növényzettel nem fedett talajfelszín relatív borítása az égetés évében megnőtt (nagyrészt a még lábon álló, de már elhalt növényi részek miatt), a második évben viszont már gyakorlatilag ez égetés előtti szintre tért vissza. Az egyes fajok borításában az égetés hatására lényegi és tartós változást nem tapasztaltuk.

46


Relatív borítási értékek változása az égetést követően az égetett és a kontroll területen. Az égetés 2007 tavaszán történt. Az értékek 4-4 kvadrát adatainak átlagai. Relative coverage values change after burning of the burned (red) and control (blue) areas

Az égetés hatása nem csak az avar borításának egy nagyságrendi csökkenésében nyilvánul meg, hanem az avartömeg jelentős csökkenésében is. A Leányvári-völgyi kontroll területek 0.5x0.5 m-es kvadrátjaiban átlagosan 176 g avart mértünk, míg az égetett területeken az avar tömege átlagosan 36 g volt. Ha a Leányvári-völgy és a Belsőbárándi völgy mintáit együtt elemezzük, az égetett és a kontroll minták közötti különbség ebben az esetben is szignifikáns.

A diagram az avarmennyiség eloszlását mutatja a leégetett és a kontroll löszgyepekben (a Leányvárivölgy és a Belsőbárándi völgy mintái együtt). A 8 mintavételi párt összehasonlítva az eltérés szignifikáns (Wilcoxon-féle páros teszt, Z= 2.52, p< 0.05). Quantitative distribution of litter in the burned (red) and control (green) areas 47


1.4.1.2. Cserjeirtás (D 2-1) 4 évvel a cserjeirtás után a cserjeirtott völgyoldal két mintaterületén a 25 cm-nél magasabb cserjék sűrűsége 51 egyed/250m2 illetve 87 egyed/250m2, míg a becserjésedett területen sűrűségük 138 egyed/250m2 volt. 4 évvel a cserjeirtást követően tehát a cserjék sűrűsége már elérte a 20 év alatt becserjésedett terület cserjesűrűségének felét-harmadát.

Azonos kiterjedésű mintaterületek különböző magasságú cserjéinek térképe. Map of the different heights shrubs in same-scale plots. A négy leggyakoribb cserjefaj (galagonya, kökény, fagyal, vadrózsa) magassági értékeinek mediánjait Mann-Whitney teszttel összehasonlítva megállapítottuk, hogy a négy éve részlegesen cserjeirtott terület és a nem irtott terület között a galagonya (N= 42, N= 82, Z= –2.2, p< 0.05), a kökény (N=61, N=32, Z= –2.3, p<0.05) és a fagyal esetén (N= 10, N= 13, Z= –3.0, p< 0.01) volt szignifikáns különbség.

48


Négy cserjefaj magasságának eloszlása a mintaterületeken. Az x-tengelyen a cm-ben mért magasságok, az y-tengelyen a darabszámok szerepelnek. Four bush height distribution in the plots (Species in order: Crataegus monogyna, Prunus spinosa, Ligustrum vulgare, Rosa canina) (from top to bottom: shrubs cleared 1, shrubs cleared 2, bushy sample)

1.4.1.3. Inváziós növények irtása (D 2-1) A két bálványfás foltot 2001. augusztusában vágták le. Azóta évente rendszeresen szárzúzóval irtják a kihajtó gyomokat és az inváziós növényeket (bálványfa, akác, aranyvessző, selyemkóró).

49


A Leányvári-völgy nyugati kitettségű lejtőjén két bálványfás foltot irtottak le. Area of the the invasive Ailanthus altissima, Shrub elimination area

A bálványfás folt minden évben tömegessé váló inváziós növényei a 2006. júliusi szárzúzás közben. 50


Area of the the invasive Ailanthus altissima, Shrub elimination area

A kiirtott bálványfás folt helyén évről-évre nagy tömegben szaporodnak el gyomok és inváziós fajok, amelyek a szomszédos löszgyep-állományokat is veszélyeztetik. A bálványfa (Ailanthus altissima) továbbra is nagy erővel újul, hasonlóképpen az akác is (Robinia pseudo-acacia). Az inváziós fásszárúak között nagy tömegben elszaporodott az útszéli bogács (Carduus acanthoides). Elsősorban a bálványfás foltok szélén tömeges az egynyári seprence (Stenactis annua), a selyemkóró (Asclepias syriaca) és az aranyvessző (Solidago gigantea). Az inváziós fajokkal és hazai gyomokkal borított foltok kiterjedése nem csökken, sőt egyes években növekszik. A foltok növekedése elsősorban a szántók felöli szegélyüknél jelentős, oka a rendszeres bolygatás.

A kiirtott nagyobbik bálványfás folt állományalkotó növényei (2006-2009). Area of the the invasive Ailanthus altissima, Shrub elimination area

A gyomok átlagos magassága a 2006. júliusi szárzúzás előtt: • • • • • •

bálványfa: 210 cm, akác: 230 cm, aranyvessző: 160 cm, selyemkóró: 130 cm, útszéli bogáncs: 160 cm, egynyári seprence: 130 cm. 51


A völgyoldalakon inváziós növényként jelen van a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), a gyalogakác (Amorpha fruticosa) és a parlagfű (Ambrosia artemisifolia) is. Az ezüstfa jelenléte stabil, szaporodni is képes, és idős példányai is vannak. A gyalogakácnak van néhány nagyobb termetű egyede, és jelenleg próbál elterjedni. Ezt jelzi, hogy az állandósított kvadrátok közül kettőben is kimutattuk (egyik a keletre, másik a nyugatra néző lejtőn van), de csak 2006-ban, illetve 2007-ben, 0.1% körüli borítási értékkel. Az inváziós fajok jelenlegi irtási módja, a rendszeres szárzúzás és mechanikai irtás nem vezetett eredményre. A bálványfás folt helyén löszgyep egyáltalán nem tudott regenerálódni, ráadásul a szomszédos löszgyepek is veszélyeztetettekké váltak. Ezért javasoljuk az inváziós fajok körültekintő vegyszeres irtását.

1.4.1.4. Gyeptelepítés A Leányvári-völgy lejtői körül 2008-ban abbahagyták a szántók művelését. A területsávokba kereskedelemben kapható fűmagot vetettek, kivéve a völgyalj felső végét, amelyet felszántás után parlagon hagytak. 2009-ben a felhagyott területeket lekaszálták.

A szántót a völgyaljban, illetve a völgyoldalak feletti plató kb. 15 méteres sávjában hagyták fel, és helyére gyepet vetettek. Created grassland

52


A szántó felhagyását követő első évben a parlagon az egyéves gyomok uralkodtak. A vetett gyepben az első és a második évben is kisebb arányban voltak jelen egyéves gyomok, illetve a selyemkóró. Az eddig eltelt időszak (egy év) megfigyelései alapján pázsitfűfajok vetésével a nagyarányú kezdeti gyomosodás megakadályozható. Az első éves parlag fajai egyéves szántóföldi gyomok (pl. Datura stramonium, Sorghum halepense, Anagallis arvensis, Euphorbia platyphyllos, Stenactis annua, Microrrhinum minus, Reseda lutea, Ambrosia artemisifolia), de a későbbiek során számítani lehet az inváziós növények (elsősorban a selyemkóró és az aranyvessző) megtelepedésére és térhódítására.

A Leányvári-völgy környékének felhagyott szántóin megjelenő növényzet. Balról az első éves parlag, jobbról az első éves vetett gyep, 2008-ban. Left: one year old fallow, right: one year old created grassland.

A lösznövényzet másodlagos szukcessziójával foglalkozó kutatásaink során a Gyűrűsi-völgyrendszer több völgyágában különböző korú (1-40 éves) parlagok növényzetét tanulmányoztuk. A helyszínek lejtőszög tekintetében általában megegyeztek (enyhe meredekség, 10-20º), kitettség szerint pedig mintáinkban jelen voltak ÉK-re és DNy-ra néző lejtők egyaránt. Megállapítottuk, hogy a löszgyepek kialakulása több évtizedes folyamat, ami manapság az inváziós fajok térhódítása miatt még tovább tarthat.

53


Különböző korú parlagok növényzete a Leányvári-völgy környékének löszlejtőin. Different aged fallows int he nearby areas

54


1.5. Következtetések, javaslatok

1.5.1. Botanikai tapasztalatok alapján megfogalmazható javaslatok 1.5.1.1.

Kezelések összefoglalása

1.5.1.1.1. Legeltetés A löszgyepek esetén a legfontosabb kezelési-hasznosítási mód. Haszonállatként leginkább a juh jöhet szóba. Az alábbi szempontokat javasoljuk figyelembe venni. • A szükséges intenzitás az időjárás függvényében évről-évre változhat, a löszgyep típusától is függ (száraz, illetve félszáraz löszgyep). Adott völgyben egymással szemben fekvő eltérő gyeptípusok legeltetését különböző módon kell végezni. • A helyes legeltetési intenzitás megválasztása végett a gyepek rendszeresen monitorozandók. • A délies kitettségű lejtőkön élő száraz löszgyepek legeltetése során el kell kerülni a növényzet felnyílását, a talaj erózióját, száraz időszakban a legeltetést szüneteltetni kell. • Az északias kitettségben előforduló félszáraz gyepek nagyobb hozammal rendelkeznek, legeltetésük később kezdődhet, de tovább megtartják üdeségük. A folyamatos és erőteljes legeltetés a gyeptípus átalakulásához vezet: a ritka és védett fajok eltűnnek, az állományalkotó széleslevelű pázsitfüvek visszaszorulnak, végül a száraz löszgyephez hasonló degradált gyep jön létre, amely gyakran már nem képes regenerálódásra. • Ha egy adott gyepfoltban a túllegeltetés jelei mutatkoznak (felnyíló, alacsony gyep, erodálódó talaj), akkor néhány évig javasoljuk a legeltetés szüneteltetését. • A legeltetés abbahagyását követően, miután az állományalkotó füvek (pl. a tollas szálkaperje) populációi megerősödtek, az 1 m2-en mért avartömeg pedig északias kitettségben 2 kg fölé, délies kitettségben 0.8-1 kg fölé emelkedik, kíméletes legeltetés folytatható. • Rendszeres, de a száraz időszakokban szüneteltetett kíméletes legeltetés általában elegendő ahhoz, hogy az avar ne halmozódjon fel túlságosan nagy mértékben.

1.5.1.1.2. Kaszálás (D 1-1) Mezőföldi löszgyepek esetén a kaszálás csak korlátozott jelentőségű kezelési-hasznosítási mód. • Az egyszeri kaszálás alig hat a növényzetre és az avar mennyiségére. A növényzet cönológiai állapota az egyszeri augusztusi kaszálás hatására lényegileg nem változott meg a nem kaszált területekhez képest. • Az égetéssel szemben az avar csak kevésbé csökken, és gyorsabban (akár a második évre) visszaáll eredeti értékére. Ennek az az oka, hogy a kaszálás során mindig marad tarló, így a fitomassza nem tűnik el teljesen, még a kaszálék lehordása esetén sem. Másrészt, a tarlóval együtt a már nem lábon álló holt növényi anyag, az avar nagy része is a területen marad. • A löszvölgyek lejtőinek javasolt hasznosítási módja a kaszálással szemben a kíméletes legeltetés. • Kaszálásra elsősorban a felhagyott szántók néhány éves gyomos növényzete esetén van szükség, a további gyomosodás, és elsősorban az inváziós fajok tömeges elterjedésének megakadályozása végett.

1.5.1.1.3.

Égetés 55


Ha legeltetés a területen nem végezhető, akkor a jelentősen felhalmozódó avartakaró eltávolítása érdekében javasoljuk a körültekintő égetést az alábbi szempontok betartása mellett. • Az égetendő terület a teljes állományfolt területének legfeljebb egyötöd része legyen, és kiterjedése ne haladja meg az 1000 m2-t. • Az égetésre tél végén, koratavasszal kerüljön sor (legkésőbb március közepéig), amikor az avar már száraz, de még nem hajtottak a növények. • Az égetést csak felhalmozódott avarú gyepekben célszerű elvégezni, hogy a tűz könnyen tovaterjedjen. Ugyanakkor ne legyen az avar olyan nagy mennyiségű, hogy egy helyen sokáig égjen a tűz, és sokáig izzon a parázs. • Az égetést lejtős területen a lejtő alja felől érdemes elkezdeni. • A xeromezofil löszgyepeken 6-8, a xerofil löszgyepen 10-20 évente javasoljuk az égetést elvégezni, de csak abban az esetben, ha jelentős mértékű avar halmozódott fel (lásd fentebb). • Az égetés a kaszáláshoz képest hatékonyabban távolítja el a holt szerves anyagot. Az avar tömege 1 m2-nyi gyepben az égetést követően száraz löszgyepekben általában 50-150 g-ra, félszáraz gyepekben 50-400 g-ra csökken. • Az egyszeri égetés megfigyeléseink szerint a vizsgált félszáraz löszgyepek szerkezetét az égetést követő három éven belül lényegileg nem változtatta meg. • Az egyszeri égetés hatására a növényfajok gyakoriságában nem volt kimutatható egyértelmű trendszerű eltérés.

1.5.1.1.4. Cserjeirtás (D 2-1) Ha nincs legeltetés, akkor a löszgyepek egy része (elsősorban a félszáraz típus) avarosodik és cserjésedik, ezáltal leromlik, a fajok jelentős része eltűnik. • Cserjeirtás javasolt abban az esetben, ha a gyepállománynak már legalább felét cserjék borítják, és a cserjésedés mértéke évente meghaladja az 5%-ot. • A cserjék irtása lehetőleg kézi eszközökkel, de mindenképpen a gyep- és a talajtakaró megóvása mellett történjen. • A területen őshonos idős cserjék közül (vagy ha idősek nincsenek, akkor a fiatalabbak közül) néhányat meg kell hagyni. A sztyeppcserjésekre jellemző cserjefajokat (pl. törpemandula, csepleszmeggy, jajrózsa) meg kell kímélni. • Az egyszeri cserjeirtás után általában gyors a cserjék növekedése. 4 évvel a cserjeirtást követően a cserjék sűrűsége (50-90 egyed/250 m2) a vizsgált mintaterületeken már elérte a cserjeirtandó terület cserjesűrűségének (kb. 150 egyed/250 m2) felét-harmadát. • A cserjeállomány sűrűvé válásához kb. 10-20 évre van szükség, amikor már szükség lehet a cserjeirtásra. • A cserjések leggyakoribb állományalkotó faja a galagonya (Crataegus monogyna) és a kökény (Prunus spinosa). Jellemző még a vadrózsa (Rosa canina), a mezei szil (Ulmus minor), elsősorban északias kitettségű lejtőkön pedig a fagyal (Ligustrum vulgare), a varjútövis (Rhamnus catharticus), a veresgyűrű som (Cornus sanguinea). Több völgyben jelen van a tájidegen keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), helyenként sűrű bozótosokat képez.

1.5.1.1.5. Inváziós növények irtása (D 2-1) A lágyszárú inváziós fajok visszaszorítására legjobb módszer valószínűleg a rendszeres, kíméletes legeltetés. Az inváziós fásszárúak állományfoltjainak irtása kapcsán az alábbiakat érdemes megfontolni: 56


• Az inváziós fajokkal és hazai gyomokkal borított foltok kiterjedése évenként rendszeres mechanikai irtás (szárzúzó, motoros bozótvágó) hatására gyakran nem csökken, sőt egyes esetekben növekszik. • Az inváziós fajok foltjainak növekedése elsősorban a szántók felöli szegélyüknél jelentős, oka a rendszeres bolygatás. • A Leányvári-völgyben kiirtott bálványfás folt évenkénti mechanikai irtása mellett javasolt a körültekintő vegyszeres gyomirtás, célzottan az inváziós fajokra elvégezve. • Az inváziós fajok állományait monitorozni kell.

1.5.1.1.6. Környező szántók felhagyása Parlagterületek kialakítását, a szántók gyepesítését az alábbi esetekben javasoljuk: • A löszvölgyek keskeny völgyoldalai esetén a széles gyomos szegély kialakulását megelőzendő, a szomszédos szántón. • Ha a szomszédos szántóról növényvédő szerek mosódnak be. • Ha a szántó felszíne meredek, emiatt a talajerózió jelentős. • Ha a legeltetett löszgyepek kedvező állapotának fenntartása miatt bizonyos években vagy az év egy szakaszában (pl. a száraz időszakban) szükség van a löszgyepek legeltetésének mérséklésére vagy szüneteltetésére, akkor a gyepesített szántó mentesítheti a löszgyepet a legeltetés alól. A szántók felhagyása során az alábbiakat javasoljuk figyelembe venni: • Pázsitfűfajok vetésével a nagyarányú kezdeti gyomosodás általában megakadályozható. • Esetenként (ha nincsenek a közelben inváziós növények állományai) a parlagok kialakítása is megfelelő módszer lehet. • Gyeptelepítés esetén törekedni kell a természetbarát módszerek alkalmazására: őshonos pázsitfűfajok vetésére, a színezőelemek bejuttatására (magvetéssel, kaszálék terítésével, legeltetéssel), a talaj védelmére, a trágyázás mellőzésére. • Az inváziós fajok elterjedésének megakadályozás végett javasoljuk a juhokkal történő rendszeres legeltetést, vagy annak hiányában üde termőhelyen az évente kétszeri, száraz termőhelyen az egyszeri kaszálást. • A Leányvári-völgy körüli parlag és a vetett gyep évenkénti kétszeri kaszálását javasoljuk az elkövetkező néhány évben, amit majd rendszeres, kíméletes, juhokkal történő legeltetéssel kellene felváltani.

1.5.1.2.

Ajánlások

1.5.1.2.1. A projektre vonatkozó általános megállapítások A projekt egyik erőssége, hogy több helyszínen, többféle gyeptípuson többféle kezelés történt, így a kezelések hatásának változatossága nyilvánvalóvá válhatott. Az eredmények is kiemelik, hogy a beavatkozások nem uniformizálhatók a különféle gyepekre, bár általános érvényű szempontok is megjelennek. A többféle gyeptípus miatt azonban egy adott gyeptípuson (pl. löszgyepen) belül nem, vagy csak korlátozott mértékben lehetett megjeleníteni a regionális változatosságot. Ezért a javaslatok egy része csak korlátozottan érvényes az adott pannon gyepek valamennyi Kárpát-medencei előfordulására. 57


A projekt egy másik erőssége a többféle élőlénycsoporthoz értő szakemberek bevonása a monitorozásba. Ez akkor lett volna még sikeresebb, ha minden résztvevő szakember minden terepi helyszínen megfordult volna, és így a kezelések hatásának többféle aspektusa is megfigyelhető lett volna a kiválasztott helyszíneken. Fontos lett volna a zoológus és botanikus szakemberek munkájának már a projekt kezdetén, a kezelések és a monitorozás tervezésekor történő összehangolása.

1.5.1.2.2. Javaslatok a monitorozás módszertanára Egy-egy kezelésnek az élővilágra gyakorolt hatása több térléptékben következik be. Ezért a monitorozási protokollok is eltérő mintavételi területeket igényelnek a különböző természeti objektumok esetén (élőhelyek, növényfajok, lassan mozgó és kis termetű állatok, nagytermetű állatok, stb.). Ugyanez érvényes a kezelések által érintett gyepek kiterjedésére is: adott kiterjedésű kezelés egyik élőlénycsoportra hatással lehet, egy másikra pedig nem. Mindezek miatt a monitorozandó mintaterületek méretét sok esetben lehetetlen összehangolni. A mintaterületek szinkronizálására azonban a lehetőségekhez mérten mégis törekedni kell, mert egyébként az eredmények kölcsönös értelmezése nem válik lehetségessé. A különféle kezelések kiterjedését pedig akkora méretben kell meghatározni, amekkora a gyepkezelés hétköznapi gyakorlatában is életszerű és megvalósítható. Bizonyos esetekben (pl. legeléskizárásnál vagy égetésnél) célszerű a kezelés kiterjedését is változóként kezelni, és többféle méretű kezelt területet kialakítani. Nagyon fontos, hogy a monitorozó részt vehessen, vagy jelen lehessen a kezelések megvalósításánál. Összetettebb és/vagy hosszan elhúzódó kezelések esetén (pl. legeltetés) pedig rendszeres információval kell rendelkeznie a kezelés tényleges megvalósításáról. Így a monitorozás során figyelembe tudja venni azokat a kisebb, sokszor jelentéktelennek tűnő hatásokat, amelyeket csak résztvevőként tapasztalhat meg. Ha a monitorozó nem lehet jelen a kezelések kivitelezésénél, akkor az ott levőknek kell a kezelés megvalósításával kapcsolatos lehető legtöbb releváns adatot összegyűjteni és átadni. Ilyen adatok lehetnek például az alábbiak. • Nagyon fontos a legeltetési szokások, a legeltetés térbeli és időbeli mintázatának ismerete. • Fontos lehet az időjárási adatok számbavétele, amelyek a kezelések hatásainak évek közötti eltérését magyarázhatják. • Az égetés során fontos az égetés tényleges lefolyásának ismerete: pl. az égés gyorsasága és térbeli mintázata, az elégett avar mennyisége és víztartalma, a növények fejlettségi állapota. • A telepített gyepek esetén az egyik legfontosabb adat az elvetett magkeverék pontos összetétele, az elvetett magok térbeli sűrűsége, de jó lenne ismerni a magbank összetételét is.

58


1.5.2. Következtetések, javaslatok, puhatestűek vizsgálatainak tapasztalatai alapján A projektterület jelentős részén stabil és jellemző Mollusca fauna található. A völgyoldalakban megmaradtak a területre jellemző Mollusca fajok. Nem lehetett túllegeltetést tapasztalni, ami károsan befolyásolhatta volna a völgyoldalak faunáját. Ezzel magyarázható a művelés alatt álló völgyalj gyors újranépesülése. A völgytalpi rétek relatíve nedvesebb mikroklímája ideálisabb feltételeket teremt a csigák számára. Könnyebb az újrahonosodás és az intenzívebb gyepgazdálkodás (kaszálás) [pl. a 3. völgy (No. 8-9)] Mollusca faunáját nem befolyásolja negatív irányban. A Leányvári legelő esetében nem tapasztaltam a legeltetésnek a Mollusca faunára gyakorolt káros hatását. Ez magyarázható egyrészt a jól tervezett legeltetéssel, másrészt a puhatestűek számára optimálisabb (nedvesebb) környezettel.

59

2. Nagydorogi Szenes-legelő

2. Nagydorogi Szenes-legelő 2.1. A terület élőlény csoportok szerinti bemutatása, alapállapot leírása

2.1.1. A Nagydorogi Szenes-legelő általános bemutatása

A Mezőföld természetföldrajzi közelítésben A terület a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó DélMezőföld Tájvédelmi Körzet területén fekszik, nem messze a Duna jobb partjától. A Mezőföld talaját az Ős-Sárvíz homokos hordaléka, majd a jégkorszak alatt lerakódott vastag lösztakaró határozta meg, így ma mészben gazdag homok és lösztalajok mozaikos foltjait találjuk a területen. A homokos tájakat jellegzetes, húsz –ötven méter magas homokbuckák jellemzik, melyek között a mai napig találunk nedvesebb, lápos foltokat. A Mezőföld eredeti növényzete erdőssztyepp volt, ami a talajtól függően homoki vagy löszpusztai tölgyesek és gyepek mozaikjából állt. Az ember tájátalakító tevékenysége következtében az erdők nagy része eltűnt, és a jó termőképességű, többnyire löszös területeket mezőgazdasági művelésbe vonták. A művelésre kevésbé alkalmas, agrártájba ékelődött területeken fennmaradt löszés homokpusztagyepek fontos természeti értéket képviselnek.

A Szenes-legelő élővilága

60


A megmaradt homoki élőhelyek egyik nevezetes képviselője a Nagydorog melletti Szenes-legelő, ahol nyílt homoki gyeppel borított homokbuckát, zártabb homoki legelőgyepet és tavasszal tocsogós magassásost, nádast, gyapjúsásos láprétet és égeres láperdot egyaránt találhatunk. A növényzet típusa erősen függ a térszintől – a kicsit magasabb homokbuckák távol esnek a talajvíz szintjétől, és a viszonylag kevés csapadék és a homoktalaj alacsony termőképessége és alacsony víztartó képessége következtében nyílt homoki gyep alakult ki rajtuk. A gyepre jellemzőek a szárazsághoz alkalmazkodott fajok, így a keskeny levelű, csomós növekedésű évelő füvek, mint a társulásalkotó magyar csenkesz és a védett homoki árvalányhaj. A társulás gazdag specialista lágyszárú évelő fajokban is, melyek közül számos védettség alatt áll, mint például a báránypirosító, a homoki nőszirom és a kései szegfű. A Szenes-legelő kissé laposabb térszinén zártabb homoki sztyep található, ez foltokban kissé több zavarástűrő fajt tartalmaz. Domináns faja a csomóképző veresnadrág csenkesz mellett a fenyérfű és az élesmosófű, de gyakori még a kunkorgó árvalányhaj és a homoki pimpó is. A változatos flóra mellett meg kell említenünk a gombákat is, ugyanis a terület 1975-ös védetté nyilvánításának oka hazánkban egyedülállóan egy bennszülött gombafaj, az ízletes szekszárdi csiperke termőhelyének megóvását célozta. A homoki gyepek gazdag faunája szintén kiemelkedő természetvédelmi értékre utal. Megtalálható a területen a szongáriai cselőpók, de alkalmas élőhelyet nyújt az ürgének, és táplálkozóterületet a barna rétihéjának is.

A hagyományos gazdálkodás visszaállítása természetvédelmi segítséggel A zártabb homoki sztyeppek hasznosítása hagyományosan juhok legeltetésével valósult meg, és a LIFE program is ezt kívánja elősegíteni. A terület kezeléséért felelős DunaDráva Nemzeti Park Igazgatóság rendelkezik egy kisebb cikta fajtájú juhokbol álló nyájjal, de ennek bővítése szükséges a terület megfelelő mértékű legeltetéséhez. További fontos feladat még a nyílt homoki gyeppel borított homokbucka és a homoki legelőgyep közvetlen szomszédságában elterülő nagy kiterjedésű felhagyott szántó regenerációjának elősegítése. A mezőgazdasági művelés 2001 óta szünetel, ezt követően többek között csomós ebírt és tarlóherét tartalmazó magkeverékkel vetették felül. Jelenleg a felhagyott terület laposabb részén a csomos ebir dominál, igen jelentos biomassza produkcióval. A művelés egy homokbuckára is kiterjedt, ezen a jóval szárazabb élőhelyen többnyire egyéves fajokat (pl. tarlóhere, homoki pipitér), gyomokat (betyárkóró) találunk. Az felülvetés eredménye tehát természetvédelmi szempontból cseppet sem kielégítő, ugyanis a homoki gyeptársulások fajai öt év elteltével is majdnem teljesen hiányoznak. A gondosan megtervezett kezelésnek ezért itt jelentős szerepe van, amire a LIFE program nyújt lehetőséget. A júniusi kaszálás és a szeptemberi szárzúzózás mellett a területet juhokkal is legeltetik, aminek nagy fontossággal bír a homoki gyep propagulumainak a területre jutásában. Ezt elősegítendő a nyáj terelése következetében a homoki legelő felől a felhagyott szántó irányában történik. A felhagyott szántón a természetközeli gyep mielőbbi kialakulása azért is fontos, mert veszélyes inváziós fajok forrásául szolgálhat a határos 61


homoki gyep felé. A két élőhely határán már megfigyelhető a bolygatás miatt teret nyert selyemkóró kisebb állománya, melynek a homoki gyepbe való terjedését meg kell akadályozni.

2.1.2. A nagydorogi Szenes-legelő malakológiai bemutatása

2.1.2.1. Előzmények A nagydorogi Szenes-legelővel foglalkozó önálló dolgozat a hazai malakológiai irodalomban nem található. Nagydorog jelzéssel léteznek adatok a Magyar Természettudományi Múzeum és a gyöngyösi Mátra Múzeum Mollusca gyűjteményében. Ez a gyűjtőhely (Nagydorog, akácos: Cepaea vindobonensis, Chondrula tridens, Helix pomatia, Monacha cartusiana, Truncatellina cylindrica, Vallonia costata, Vallonia pulchella, Vitrina pellucida, Xerolenta obvia) nem érinti magát a projektterületet Az innen származó adatok bekerültek a hazai fauna aktuális elterjedését bemutató „Térképkötetekbe” (FEHÉR, Z. & GUBÁNYI, A. 2001, PINTÉR, L. & SUARA, R. 2004). Általánosan elterjedt fajokról lévén szó, ezek a Helix pomatia (éticsiga) kivétel megkerültek a terület alapállapot felmérése során. A fentiek alapján ez a felmérés hiánypótló volt, hiszen a szűkebb értelembe vett projekt-területről eddig semmiféle malakológiai információval nem rendelkeztünk.

2.1.2.2. Alapállapot-felmérés A terület alapállapot-felmérése 2009 évben történt meg. A mintavételezések az alábbi 8 ponton voltak (1 sz. ábra). Egy-egy mintavételi pont anyaga kb. 10x10 m-es terület mikrohabitátjaiból került begyűjtésre, a kvantitatív értékelhetőség miatt, minden esetben kb. 4 liternyi talajt tartalmazott.

62


1 sz. ábra. A 2009 évi mintavételi pontok – Molluscs sampling plots A terület a 2009 évi vizsgálatok során, a 8 gyűjtés (kb. 32 liternyi talajminta) 20 fajhoz tartozó 1025 determinálható példányt tartalmazott A teljes kimutatott fajszám a hazai Mollusca fauna 8,4 %-a.

63

Mintavétel sorszáma

Carychium_minimum

Cepaea_vindobonensis

Chondrula_tridens

Cochlicopa_lubricella

Galba_truncatula

Granaria_frumentum

Helicopsis_striata

Monacha_cartusiana

Mediterranea inopinata

Pupilla_muscorum

Succinea_oblonga

Truncatellina_cylindrica

Vallonia_costata

Vallonia_enniensis

Vallonia_pulchella

Vertigo_angustior

Vertigo_pygmaea

Vitrina_pellucida

Xerolenta_obvia


1

–

–

–

–

–

–

–

–

–

1

–

10

1

5

–

4

8

–

–

2

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

3

–

–

–

–

1

–

–

–

–

–

–

62

–

–

2

–

–

–

1

4

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

32

5

–

–

2

3

–

–

–

–

–

2

–

114

4

–

23

–

–

–

–

6

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

29

1

–

1

–

–

–

–

7

2

2

1

34

1

31

2

6

–

19

–

153 61

–

71

–

4

–

–

8

–

–

–

56

–

57

2

2

1

4

2

124 80

–

–

–

–

1

3

Össz.

2

2

3

93

2

88

4

8

1

26

2

492 147

5

97

4

12

1

36

1. táblázat. A nagydorogi Szenes-legelő LIFE terület Mollusca faunája a 2009-es mintavételek alapján. – Molluscs species in the sample of 2009

64


Mintaterület

Kezelés 1

Megjegyzés

1

legeltetés

kevéssé legeltetve, vagy nincs legeltetés (?)

2

legeltetés

erősen legeltetve

3

legeltetés

erősen legeltetve

4

legeltetés

erősen legeltetve

5

cserjeirtás

kevéssé legeltetve

6

cserjeirtás

kevéssé legeltetve

7

cserjeirtás - terv volt

érintetlen terület

8

cserjeirtás

érintetlen terület

2. táblázat. A nagydorogi Szenes-legelő LIFE terület 2009-es mintavételi helyein történt kezelések – treatments of the sampling plots

2.1.2.3.

Faunisztikai és természetvédelmi szempontból kiemelendő fajok

Vertigo angustior Jeffreys Natura 2000-es védett faj. A talaj felszínén növényi törmelékek között él. Élőhelyének fenntartásához a gyep avarjának fenntartása fontos. Itt a legeltetés kerülendő, a legeltetés és taposás hatására bekövetkező változások a populáció eltűnését vonják maguk után. Sík és alacsony hegyvidék állata, elszórt adataink vannak a hazai középhegységi területeinkről és az alföldről (2 sz. ábra)

65


2 sz. ábra Vertigo angustior Jeffreys elterjedése hazánkban (PINTÉR, L. & SUARA, R. (2004)

Vallonia enniensis (Gredler) Hazánkban szórványos, a hazai irodalomban előfordulási adatai közé gyakran bekeverednek a szubfosszilis előfordulások. A faj védelemre érdemes, nedvességigényes faj a terület tartós kiszáradására érzékenyen reagál. (Elterjedési térképe a belsőbáráni jelentésben.)

Mediterranea inopinata (Ulicny) Talajlakó, hazánkban szórványos. Száraz gyepes területeket preferálja. (Elterjedési térképe a belsőbáráni jelentésben.)

Helicopsis striata (O.F. Müller) Magyarországon inkább a Duna-Tisza közének homokterületein elterjedtebb, a Dunántúlról kevés lelőhelye ismert. Védelemre javasolható faj. (Elterjedési térképe a belsőbáráni jelentésben.)

66


2.1.3. A nagydorogi Szenes-legelő területén előforduló madárfajok Alapállapot felmérés: Az alapállapot felmérés madártani állományadatok esetében a területen előforduló fajok regisztrálására korlátozódik. A területen felmérésre javasolt és a közülük előforduló madárfajok (az egyéb fajok kategóriában megjelenített fajok felmérése opcionálisan történt, a módszer során azok felmérését nem kértük): Recommended list of species and their presence in the project area: Tudományos név Scientific name Ritka, veszélyeztetett fajok Podiceps grisegena Podiceps nigricollis Botaurus stellaris Ciconia nigra Ciconia ciconia Anser anser Netta rufina Anas acuta Aythya nyroca Pernis apivorus Milvus migrans Milvus milvus Haliaeetus albicilla Circaetus gallicus Circus pygargus Accipiter brevipes Aquila pomarina Aquila heliaca Aquila chrysaetos Hieraaetus pennatus Falco peregrinus Falco cherrug Bonasa bonasia Porzana pusilla Crex crex Otis tarda Himantopus himantopus Recurvirostra avosetta Burhinus oedicnemus Charadrius alexandrinus Philomachus pugnax Scolopax rusticola Limosa limosa Numenius arquata

Magyar név

Annex I

Vörösnyakú vöcsök Feketenyakú vöcsök Bölömbika Fekete gólya Fehér gólya Nyári lúd Üstökösréce Nyílfarkú réce Cigányréce Darázsölyv Barna kánya Vörös kánya Rétisas Kígyászölyv Hamvas rétihéja Kis héja Békászó sas Parlagi sas Szirti sas Törpesas Vándorsólyom Kerecsensólyom Császármadár Törpevízicsibe Haris Túzok Gólyatöcs Gulipán Ugartyúk Széki lile Pajzsoscankó Erdei szalonka Nagy goda Nagy póling

67

igen


Jelenlét presence nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem


Tudományos név Scientific name Tyto alba Otus scops Bubo bubo Athene noctua Strix uralensis Asio flammeus Coracias garrulus Dendrocopos leucotos Calandrella brachydactyla Cinclus cinclus Monticola saxatilis Acrocephalus paludicola Lanius excubitor Emberiza cirlus Emberiza hortulana Telepesen fészkelők Phalacrocorax carbo Phalacrocorax pygmeus Nycticorax nycticorax Ardeola ralloides Egretta garzetta Egretta alba Ardea cinerea Ardea purpurea Plegadis falcinellus Platalea leucorodia Falco vespertinus Glareola pratincola Glareola nordmanni Larus melanocephalus Larus ridibundus Larus canus Larus cachinnans Sterna hirundo Chlidonias hybridus Chlidonias niger Chlidonias leucopterus Apus apus Merops apiaster Riparia riparia Corvus frugilegus Közepesen gyakori hazai fészkelők Ixobrychus minutus Cygnus olor Anas strepera Anas crecca

Magyar név

Annex I

Gyöngybagoly Füleskuvik Uhu Kuvik Uráli bagoly Réti fülesbagoly Szalakóta Fehérhátú fakopáncs Szikipacsirta Vízirigó Kövirigó Csíkosfejű nádiposz. Nagy őrgébics Sövénysármány Kerti sármány Kárókatona Kis kárókatona Bakcsó Üstökösgém Kis kócsag Nagy kócsag Szürke gém Vörös gém Batla Kanalasgém Kék vércse Székicsér Feketeszárnyú székicsér Szerecsensirály Dankasirály Viharsirály Sárgalábú sirály Küszvágó csér Fattyúszerkő Kormos szerkő Fehérszárnyú szerkő Sarlósfecske Gyurgyalag Partifecske Vetési varjú Törpegém Bütykös hattyú Kendermagos réce Csörgő réce

68


igen

igen


igen igen igen

igen

Jelenlét presence nem nem nem nem nem nem igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem igen igen nem nem nem nem nem


Tudományos név Scientific name Anas clypeata Aythya fuligula Circus aeruginosus Accipiter gentilis Accipiter nisus Buteo buteo Falco tinnunculus Falco subbuteo Porzana porzana Porzana parva Charadrius dubius Gallinago gallinago Tringa totanus Actitis hypoleucos Columba oenas Strix aluco Asio otus Caprimulgus europaeus Alcedo atthis Picus canus Dryocopos martius Motacilla cinerea Luscinia luscinia Luscinia svecica Turdus pilaris Acrocephalus melanopogon Hippolais pallida Ficedula parva Lanius minor Corvus corax Emberiza cia Gyakori, nyílt élőhelyek fajai Perdix perdix Coturnix coturnix Galerida cristata Lullula arborea Alauda arvensis Anthus campestris Anthus trivialis Saxicola rubetra Saxicola torquata Oenanthe oenanthe Locustella naevia Locustella fluviatilis Locustella luscinioides Acrocephalus palustris

Magyar név

Annex I

Kanalasréce Kontyos réce Barna rétihéja Héja Karvaly Egerészölyv Vörös vércse Kabasólyom Pettyes vízicsibe Kis vízicsibe Kis lile Sárszalonka Piroslábú cankó Billegetőcankó Kék galamb Macskabagoly Erdei fülesbagoly Lappantyú Jégmadár Hamvas küllő Fekete harkály Hegyi billegető Nagy fülemüle Kékbegy Fenyőrigó Fülemülesitke Halvány geze Kis légykapó Kis őrgébics Holló Bajszos sármány Fogoly Fürj Búbospacsirta Erdei pacsirta Mezei pacsirta Parlagi pityer Erdei pityer Rozsdás csuk Cigánycsuk Hantmadár Réti tücsökmadár Berki tücsökmadár Nádi tücsökmadár Énekes nádiposzáta

69

igen igen igen

igen igen

igen igen igen igen

igen igen igen igen

igen

igen igen

Jelenlét presence nem nem nem nem nem igen igen igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem igen nem nem nem nem nem nem nem nem igen igen nem nem igen igen igen igen nem nem igen nem igen igen nem igen


Tudományos név Scientific name Acrocephalus arundinaceus Sylvia nisoria Sylvia communis Lanius collurio Pica pica Corvus corone cornix Miliaria calandra Egyéb fajok Streptopelia decaoto Parus palustris Sylvia atricapilla Upupa epops Emberiza citrinella Phylloscopus collybita Sitta europaea Turdus philomelos Fringilla coelebs Turdus merula Parus caeruleus Sylvia borin Sylvia curruca Dendrocopos major Jynx torquilla Aegithalos caudatus Certhia brachydactyla Parus major Muscicapa striata Erithacus rubecula Picus viridis Carduelis chloris

Magyar név

Annex I

Nádirigó Karvalyposzáta Mezei poszáta Tövisszúró gébics Szarka Dolmányos varjú Sordély Balkáni gerle Barátcinege Barátposzáta Búbosbanka Citromsármány Csilpcsalpfüzike Csuszka Énekes rigó Erdei pinty Fekete rigó Kék cinege Kerti poszáta Kis poszáta Nagy fakopáncs Nyaktekercs Őszapó Rövidkarmú fakusz Széncinege Szürke légykapó Vörösbegy Zöld küllő Zöldike

70

igen igen

Jelenlét presence nem igen nem igen igen igen nem igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen



2.2.1. A botanikai monitorozás módszerei The nagydorogi Szenes-legelő site can be devided to three different parts according to their history and abiotic conditions: 1. Ex-arable field on a sandy dune, abandoned in 2001, sown by a commercial seedmixture. The applied management is slight grazing by sheep, and mowing once every year in August. One exclosure of approximately 12 x 12 m and 1 managed (grazed, mowed) plot of the same size was established on this part in 2006 in order to study the effects of grazing and mowing. Experimental sowing by hand of the propagule of Stipa borysthenica (characteristic specialist species of the Pannon sand steppes), collected from a sandy dune in the 200 m sourroundings) was also carried out by hand in June 2007 on an 12 x 24 meter area. 2. Ex-arable field on a sandy depression, abandoned in 2001, sown by a commercial seed-mixture. The treatment is mowing and grazing by sheep. 2 exclosures of approximately 12 x 12 m were established, one where no management was applied, and one which was mowed as the whole field, but was not grazed by sheep. 3. Closed sandy grassland, managed by sheep grazing, monitored by one 12 x 12 m grazing exclusion quadrat.

Sampling of the vegetation of the exclosures and managed plots was performed every year depending on the weather but before mowing: 23-25 May 2006, 12-13 June 2007, 9 and 12 June 2008, 10 and 16 June 2009. Presence and percentage cover of vascular plant species, mosses, lichens, litter, bare soil, total cover and height of the vegetation was estimated in 5 quadrats of 2 x 2 m in each exclosures and in the managed plots. Altogether 35 qadrats were sampled. Success of the Stipa borysthenica sowing was estimated by counting the seedlings and estimating their cover in 6 quadrats of 2 x 2 m.


2.2.2.1. Gyűjtési módszer Fontos azt kiemelni, a puhatestűeknél nincs szezonalitás, az év bizonyos időszakaiban nem jelennek meg illetve nem tűnnek el szigorú szabályokhoz kötötten egyes fajok. A monitorozási vizsgálatok is megerősítették azt, hogy a puhatestűek szaporodása a hazai éghajlati környezetben (a nyugalmi, téli időszakot leszámítva) semmiféle szezonalitással nem rendelkezik. A mintákban mindig lehet fiatal és idős egyedeket találni. A fiatal egyedek kora (a méretük alapján) azt mutatja, hogy a vegetációs időszakban bármikor kikelhetnek a peték, ha az időjárási viszonyok megfelelőek. A 71


szaporodási ciklusok eltolódását a rapszodikusan jelentkező száraz időszakok okozzák. A puhatestűek vizsgálatakor nem csak a fajszám változását, hanem a környezetváltozás hatására kiváltott életstratégiát is figyelemmel lehet kísérni.

A mintavételezések során el kellett dönteni melyik módszert célszerű haszni a belsőbárándi területen: a/ 25 x 25 cm-es kvadrátsorozatok alkalmazása (1-2 cm mélyen a gyepfolt hiánytalan kiemelése – az így nyert mintamennyiség összesen kb. 4 liter). b/ „csipegetéses” módszer, mely az előzőhöz hasonló, hiszen az adott vizsgálati pont különféle mikrohabitátjaiból apróbb gyepfoltok hiánytalan kiemelése történik 1-2 cm mélyen, de a kiemelt felület kisebb (kb. 10x10 cm), több mintavariáns kerül a kiemelt kb. 4 liternyi talajmennyiségbe. A gyepben élő fajok néhány milliméteres nagyságrendűek, így ezek a felületek is elégségesek az itt előforduló fajok mintázására, továbbá előnye, hogy többféle mikrohabitát reprezentálja a mintavételi pontot. Több ponton összehasonlítottam a 25x25 cm-es kvadrátsorozatok faj- és egydszámait a csipegetéses módszer faj- és egyedszám adataival. Gyakorlatilag különbségeket, nem lehetett találni. A kvadrátos módszer ellen szól, a kisebb élőhelyeknél a vizsgált gyepet sok ponton megsérti hiszen hiánytalanul ki kell emelni több 25x25 cm-es felület. A mintavételezések után az élőhely sok ponton „világít”, összegezve ez a módszer inkább élőhelyromboló hatású. Végeredmény, ami a csipegetéses módszer mellett szól, a kis kiterjedésű élőhelyek esetében szinte nincs környezetkárositó hatása, ezeket a kis kiemelt foltokat a növényzet gyorsan benövi és rövid idő alatt repartiálódik a Mollusca állománya. A belsőbárándi terület 20 pontján vettem fel 1-1 mintát (alkalmanként kb. 3-4 liter), összességében 60-80 liternyi mennyiséget, ami 100 db 25x25 cm-es kvadráttal azonos értékű.


2.2.2.2. Feldolgozás értékelés módszertana A mintavételezések feldolgozása után a kvadrátos felvételeket is a köbtartalmuk alapján összesítettem (az excel táblázat megjegyzés rovatában, nyomon lehet követni az egyes kvadrátok egyegy fajra vonatkozó részadatait). A puhatestű minták kiválogatása a pontatlan eredmények miatt nem végezhető a terepen. A begyűjtött anyag mennyiségi viszonyairól a laboratóriumi körülmények között történő válogatás után győződhetünk meg. Ezért fontos, hogy a mintavételezések során vizsgált pontok mindenféle életteréből azonos módszerekkel vegyük a mintákat.

72


A laboratóriumban történő feldolgozás lépései, rostálás (3 féle lyukbőségű), illetve iszapolás 0,8 x 0,8 mm-es szitán. A legfinomabb rostátum válogatása binokuláris mikroszkóp alatt történik. Feldolgozásra kerültek a még identifikációra alkalmas, legfiatalabb (embrionális méretet meghaladó, tehát a petéből kibujt, de már kanyarulati strukturával rendelkező) egyedek is. Az értékelések sorrendiségénél Szinetár Csaba Arachnológiai munkajelentésének sorrendjét és metodikáját vettem alapul, hogy a különféle állatcsoportok értékelhetősége egységes rendszer szerint történjen. A statisztikai vizsgálatokhoz a Past programcsomagot alkalmaztam. A malakológiai monitoring célkitűzése, hogy a különféle gyepkezelési metodikák (legelés, kaszálás, égetés) hogyan hatnak a Mollusca fauna fajszámára, denzitására, fajdiverzitására és a fauna természetességi állapotára. A vizsgálatok során monitorozásra kerültek a különféle kezelési kisérletek és azok kontrollterületei, nevezetesen: a legelés - legelés kizárás (kontroll); kézi kaszálás (széna letakarítással – kezeletlen –kontroll. Az égetéses kisérlet gyakorlatilag a puhatestűek nyugalmi időszakában történt. Az avar gyors leégetése gyakorlatilag ebben az időszakban malakológiai szempontból kiemelt jelentőséggel nem bír, hiszen az élő példányok a talaj felső rétegében rejtőzködnek, s a gyorsan terjedő tűz nem forrósítja át a talaj felső rétegét.


73


2.2.3. A madártani monitorozás módszerei Az alkalmazott felmérési és értékelési módszerek megegyeznek a Leányvári-völgy project területen alkalmazott módszerrel.

74


2.3. Az elvégzett vizsgálatok általános eredményei

2.3.1. A botanikai vizsgálatok eredményei

2.3.1.1. Typical species of the site The area of Szenes-legelő is suitable for different sandy habitats: open sandy grasslands on the dunes, closed sandy grassland on lower elevations, wet meadows and fens, even alder forests in depressions. Only species found in the sandy habitats and exarable fields that are the target of the treatments are listed below. Species (scientific name)

Category of protection

Achillea collina Achillea millefolium Achillea pannonica Acinos arvensis Agrimonia eupatoria Agrostis stolonifera Alkanna tinctoria Ambrosia artemisiifolia Anchusa officinalis Anthemis ruthenica Apera spica-venti Arabidopsis thaliana Arenaria serpyllifolia Artemisia vulgaris Asclepias syriaca Asperula cynanchyca Astragalus onobrychis Berteroa incana Botriochloa ischaemum Bromus hordaceus Bromus sterilis Bromus tectorum Capsella bursa-pastoris Carduus acanthoides Carex caryophyllea Carex liparicarpos Carex supina Centaurea arenaria Cerastium semidecandrum Chenopodium album

protected invasive

Nature conservation status

weed

weed weed

invasive characteristic

weed weed

characteristic characteristic

weed 75


Chondrilla juncea Chrysopogon gryllus Cirsium arvense Cirsium eryophorum Conyza canadensis Convolvulus arvensis Crataegus monogyna Crepis rhoedifolia Crepis tectorum Cruciata pedemontana Cynodon dactylon Cynoglossum officinale Dactylis glomerata Datura stramonium Daucus carota Descurainia sophia Digitaria sanguinalis Echium vulgare Elymus repens Erophila verna Eryngium campestre Erysimum diffusum Euphorbia segueriana Euphorbia cyparissias Fallopia convolvulus Festuca arundinacea Festuca pratense Festuca pseudovina Festuca rupicola Festuca vaginata Gagea pusilla Galium verum Gypsophyla muralis Holosteum umbellatum Hypericum perforatum Iris pumila Koeleria cristata Knautia arvensis Lactuca serriola Lolium perenne Lotus corniculatus Lotus glaber Luzula campestris Medicago lupulina Medicago minima

characteristic subdominant weed invasive

weed weed characteristic shrub

degradation degradation weed weed weed weed

weed characeristic dominant characteristic dominant characteristic dominant

weed characteristic protected characteristic subdominant characteristic

76


Medicago sativa Muscari racemosum Myosotis stricta Nonea pulla Ononis spinosa Oxalis dillenii Oxalis stricta Persicaria lapathifolia Phleum phleoides Phragmites australis Plantago lanceolata Poa angustifolia Poa pratensis Polygonum arenarium Polygonum aviculare Portulaca oleracea Potentilla arenaria Potentilla neglecta Potentilla repens Pulsatilla pratensis subsp. nigricans Ranunculus acris Rumex acetosella Rumex crispus Sagina ciliata Salsola kali Salvia pratensis Sambucus nigra Scleranthus annuus ssp polycarpus Silene conica Silene latifolia ssp. alba Silene otites Sitpa borysthenica Stipa capillata Sisymbrium altissimum Sysimbrium orientale Taraxacum officinale Teucrium chamaedrys Thesium arvense Thymus odoratissimus Tragopogon dubius Tragus racemosus Trifolium arvense Trifolium campestre Trifolium repens Tripleurospermum inodorum

characeristic protected weed weed weed

weed weed

Strictly protected

weed

protected

characteristic characteristic dominant characteristic dominant weed weed weed characteristic characteristic weed

77


Urtica dioica Veronica prostrata Veronica verna Vicia angustifolia Vicia villosa Viola arvensis Vulpia myorus

2.3.1.2.

weed characteristic weed weed

Detailed results

As the three sites are differing both in the management and the potential habitat, they effect of treatments on their vegetation is analysed separately.

2.3.1.2.1. Sandy dune The ex-arable field on the Sandy dune was still dominated by annual disturbance tolerant species in the fourth year of the project (2009) both in the exclosure and grazed-mowed plots, so neither the elapsed time since 2006 (that is the course of the natural succession), nor the treatment did not have considerable effect on the vegetation. However, during the four years of the studied period, the relative abundance of annual forbs have decreased and that of annual grasses increased (Graph 1). The cover of perennial species did not really change during the succession. The observed trends were similar in the managed and exclosure plots, but the abundance of perennial forbs was higher in the managed plots.

100 90 af_man

Relative cover %

80

af_excl

70

ag_man

60

ag_excl

50

pf_man

40

pf_excl

30

pg_man

20

pg_excl

10 0 2006

2007

2008

2009

Graph 1. Relative cover of four life-form groups on the Sandy dune site. Af: annual forb, ag: annual grass, pf: perennial forb, pg: perennial grass. Continuous lines indicate the managed plots, dotted lines the exclosures. 78


The structure of a grassland can be characterized by the total vascular plant cover, the amount of litter, the height of the vegetation or the abundance of cryptogams. In the first year the basic survey did not show considerable differences between the managed and non-managed plots. In the following years the effect of the grazing and mowing can be seen mostly on the cover of cryptogams as it significantly increased in the exclosures due to lack of disturbance for 1 year (26,2 % in 2007), and this value did not change afterwards. Vascular plant cover and plant height seems to be lower due to grazing and mowing by 2009, but the biomass is low in general at this site so this is not a considerable difference. The increase in the litter cover in the managed plots can be explained by the presence of more dry smashed plant parts created by grazing and mowing.

Year

Vascular plant cover (%)

Cryptogam cover (%)

Litter cover (%) and depth (cm)

Height of the vegetation (cm)

Exclosure

63,3

0,67

50; n.d.

17,3

Managed

76,7

0,67

41,7; n.d.

18

Exclosure

50

26,2

53; n.d.

30,6

Managed

83

0,52

43; n.d.

25

Exclosure

63

32

50; 0,2

32

Managed

40,2

0,26

87; 1

29,8

Exclosure

32

28

53; 0,3

22

Managed

23

0

71; 0,5

13

Land use

2006

2007

2008

2009

Table 2. Effect of the management on some structural variables. Average of the percentage cover is indicated. N.d. means no data available.

The Stipa borysthenica sowing in 2007 resulted in 3,16 Stipa seedlings per quadrat on average while this value is only 0,02 (means 1 Stipa seedling in one of the five quadrats) in both the exclosure and grazed plots in 2009.

2.3.1.2.2. Sandy depression The vegetation of the ex-arable field on the Sandy depression has undergone the most viable change among the three sites during the 4 years of the study. In 2006 it was dominated by the perennial grass Dactylis glomerata, which was in the commercial seed mixture sown after the abandonment, and which could reach a high biomass due to the wet spring of 2006 (Photo 1). The cover of D. glomerata 79


decreased afterwards and was partly replaced mainly by other perennial grasses, generalists like Elymus repens or more characteristic to closed grasslands like Festuca pratense. Analyzing the four years dynamic of the four life-form groups (Graph 2) shows that there is a high yearly fluctuation in the cover of different groups, mainly in the exclosures. Perennial grasses were dominating all plots in the first year, but their cover decreased and the cover of other groups increased by 2009. Perennial forbs had continuously low cover but increased in all mangement types by 2009. Annual forbs have also increased their cover but high year-to-year fluctuation can be observed in its value. Abundance of annual grasses increased in plots that received at least mowing.

Relative cover %

Perennial grass

Annual grass

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2006

2007

2008

2009

excl mow gr-m

2006

2008

2009

Annual forb

Perennial forb

Relative cover %

2007

50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2006

2007

2008

2009

excl mow gr-m

2006

2007

2008

2009

Graph 2. Average relative cover of four life-form groups in the 2 exclosures and maganed plots on the Sandy Depression. Af: annual forb, ag: annual grass, pf: perennial forb, pg: perennial grass. Continuous lines indicate the managed plots, .... lines the plots only mowed plots, dotted lines the exclosures. The scale of the y axis at “Perennial forb” is two tmes more detailed than the others.

In 2009 the share of the cover of different life form groups was more equal than in the first year, but with considerable differences among the management types (Graph 3). Perennial forbs had higher cover in the managed plots (mowed or grazed-mowed). Annual forbs and annula grasses reached the highest abundance in plots received only mowing. Perennial grasses had high cover both in the in the grazed-mowed and excluded plots. 80


60

excl mow

Relative cover %

50

gr-m

40 30 20 10 0

af

ag

pf

pg

Graph 3. Average relative cover of four life-form groups in 2009 in the different magamenet types.

The structure of a grassland can be also characterized by the total vascular plant cover, the amount of litter, the height of the vegetation or the abundance of cryptogams (Table 3). In the first year the basic survey did not show considerable differences between the managed and non-managed plots. In the following years the total biomass (vascular cover and height of the vegetation) showed strong differences between the years, but the effect of the management could be also seen. The lack of treatment (Exclosure 1) resulted in low plant cover and high litter cover and depth, and a considerable standing litter cover, that means a high amount dead biomass. The grazed and mowed plots have the highest plant cover with the lowest litter depth.

Year


Standing litter

Litter cover (%) and depth (cm)


81,7

0

95; n.d.

115

Exclosure 2 – only mowing

81

0

93,3; n.d.

100

Grazed, mowed

75

0

95; n.d.

107

Exclosure 1 – no use

90

20

92; n.d.

50


81

0

93; n.d.

32

Land use

Exclosure 1 – no use 2006

2007

81


2008

2009

Grazed, mowed

98

0

90; n.d.

25


80,6

4,4

86; 2,4

80


78,6

1,6

89; 1,6

70

Grazed, mowed

92

0

91; 1

83


39,2

9,2

75; 2

36,3


55

0

91,6; 2,2

37

Grazed, mowed

66

0

72; 0,48

43,3

Table 3. Effect of the management on some structural variables in the Sandy depression. Average of the percentage cover is indicated. N.d. means no data available.

Checking the abundance of weeds and species characteristic to sandy grasslands provides the most informative data about the effect of the management (Graph 4). While the cover of both groups was realetively low in 2006 without considerable difference between the managements, fours years of missing or unsatisfied treatment had resulted in strongly increased weed cover in the plots excluded from management (excl) and only mowed plots (mow). Although the cover of weeds was lower on the mowed and grazed plots, the abundance of species typical to grasslands did not increase.

50 weed grsl

Relative cover %

40 30 20 10 0 excl

mow

mow graz

excl

2006

mow

2009

82

mow graz


Graph 4. Average of the relative cover of the weeds and grassland species (grsl) in the first and the last year of the study. Excl: plots without management, mow: only mowed, mowgraz: regularly mowed and grazed plots. 2.3.1.2.3. Closed sandy grassland The Closed sandy grassland considerably differs from the two previously discussed sites as it is not an ex-arable field but a natural grassland, thus we expected higher stability and only minor changes between the different years and because of the lack of the management. Analyzing the abundance of species groups supports our hypothesis as the year-to-year changes were very small (Graph 5). However, the four years lack of grazing resulted in the increase of the abundance of perennial grasses and the decrease of the abundance of perennial forbs in the excluded plots. The cover of annual species remained low and was not influenced by the management.

100 90 af_graz

Relative cover %

80

af_excl

70

ag_graz

60

ag_excl

50

pf_graz

40

pf_excl

30

pg_graz

20

pg_excl

10 0

2006

2007

2008

2009

Graph 5. Average relative cover of four life-form groups in the Closed sandy grassland. Af: annual forb, ag: annual grass, pf: perennial forb, pg: perennial grass. Continuous lines indicate the managed plots, dotted lines the exclosures.

The effect of the lack of grazing can be also shown by analyzing the variables regarding the structure of the grassland. Without considerable differences in the basic year of the study, vascular plant cover, litter cover and depth incerased due to lack of grazing (Table 4). Height of the vegetation was also higher in the exclosure and more plants were able to flower. The grazed grassland was more open, but so some cryptogams were able to establish – however this data is not reliable as detection of the mosses was difficult in the exclosure due to the high cover of the alive and dead biomass.

Year

Land use

Vascular plant

Cryptogam 83

Litter cover (%) and depth

Height of the vegetation


cover (%)

cover (%)

(cm)

(cm)

Exclosure

97,7

1,67

63,3; n.d.

16,5

Managed

100

0,07

66,7; n.d.

16

Exclosure

100

2,1

100; 1

26

Managed

99

0,6

90; 0,5

20

Exclosure

97,4

3,02

100; 3

35

Managed

92,4

1,3

95,4; 0,5

18,6

Exclosure

79

3

82; 2,5

29

Managed

62

5,4

43; 0,5

14,4

2006

2007

2008

2009

Table 4. Effect of the management on some structural variables in the Sandy depression. Average of the percentage cover is indicated. N.d. means no data available.

Relative cover %

Cover of characteristic species and weeds was similar in 2006, with slightly higher cover of weeds in the managed plots (Graph 6). This difference has increased by 2009 as the share of the cover of weeds increased in the grazed plots and slightly decreased in the non-managed plots. Weed species mainly increased its cover due to grazing was Eryngium campestre. w eed

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

grls

excl

2006

man

excl

man

2009

Graph 6. Average of the relative cover of the weeds and grassland species (grsl) in the first and the last year of the study. Excl: plots without management, man: grazed plots.

2.3.2. Eredmények és értékelésük - puhatestűek 84


A projekterület Mollusca állományaiban kettősség tapasztalható. A legeltetésből kizárt [7, 8, vagy alig legeltetett (1 sz. pont)] területek állományai élesen különböznek a legeltetett, túllegeltetett területek állományaitól (6 sz. ábra). Ezt látszik igazolni, a 2 sz. túllegeltetett mintavételi pont faunamentes volt. A legeltetett területek Mollusca állományainál jelentős diverzátás csökkenést lehet tapasztalni (5 ábra, 1 sz. táblázat), ehhez társul az itt jelenlévő kevés faj egyedszámának hirtelen, egysíkú megnövekedése (Truncatellina, Vallonia pupchella, V, costata, Xerolenta obvia) ( 3 sz. ábra). A 4 sz. ábra kladogramja egyértelműen mutatja a legeltetés hatására bekövetkezett változásokat ( a 2 sz ág önálló, itt nem volt Mollusca fauna).

180

160

140

Y

120

100

80

60

40

Xerolent

Vitrina

Vert.pyg

Vert.ang

Vall.pul

Vall.enn

Vall.cos

Truncate

Succinea

Pupilla

Mediterr

Monacha

Helicops

Granaria

Galba

Cochlico

Chondrul

Cepaea

0

Carychiu

20

3. sz. ábra A nagydorogi Szenes-legelő LIFE terület Mollusca fajainak mennyiségi megoszlása a 2009-es mintavételek alapján. – Quantitative distribution of Molluscs species in the 2009 sampling

85

3

5

6

7

8

1

4

2


1

2

3

4

5

6

7

8

1

0,9

0,8

0,7

Similarity

0,6

0,5

0,4

0,3

0,2

0,1

0 0

9

4. sz. ábra A nagydorogi Szenes-legelő LIFE terület kladogramja (Jaccard) a 2009-es mintavételek alapján. – Cluster analysis of the 2009 sampling

86


1 3 4

5 6 7

8

18

16

14

Diversity

12

10

8

6

4

2

0 0

0,4

0,8

1,2

1,6

2

2,4

2,8

3,2

3,6

4

alpha

5. sz. ábra A nagydorogi Szenes-legelő LIFE terület Mollusca gyűjtési pontok diverzitási profilja a 2009-es mintavételek alapján. – Diversity profile of the different treatment

87


6 0,24

3

0,16 1

Coordinate 2

0,08

0

5

4

-0,08

-0,16

7

-0,24

-0,32

8

-0,4 -0,48

-0,36

-0,24

-0,12

0

0,12

0,24

0,36

0,48

Coordinate 1

6. sz. ábra A nagydorogi Szenes-legelő LIFE terület Mollusca: a legeltetésmentes (1/?/, 7, 8 – piros) és a legeltetett (2, 3, 4, 5, 6- fekete) területek összehasonlítása (Jaccard index) a 2009-es mintavételek alapján. – Jaccard index comparison of the sampling points in 2009

88


2.3.3. A nagydorogi Szenes-legelőn fészkelő madárfajok A területen fészkelő madárfajok: The breeding species of the Project Area: Faj


2006

2007

2008

2009


Bajszos sármány

Emberiza cia

3

5

3

5

2

4

3

5

Balkáni gerle

Streptopelia decaoto

0

0

0

0

1

1

0

0

Barátcinege

Parus palustris

0

0

0

0

1

1

0

0

Barátposzáta

Sylvia atricapilla

1

5

1

4

2

5

1

4

Búbosbanka

Upupa epops

2

3

2

4

3

4

2

4

Cigánycsuk

Saxicola torquata

1

3

1

4

2

4

1

3

Citromsármány

Emberiza citrinella

2

2

2

2

1

1

2

2

Csilpcsalpfüzike

Phylloscopus collybita

3

5

3

6

2

4

3

6

Csuszka

Sitta europaea

0

0

0

0

1

1

0

0

Dolmányos varjú

Corvus corone cornix

1

3

1

3

2

4

1

3

Egerészölyv

Buteo buteo

3

4

3

4

2

3

3

4

Énekes nádiposzáta Acrocephalus palustris

0

1

0

1

1

2

0

1

Énekes rigó

Turdus philomelos

2

2

2

2

1

1

2

2

Erdei pacsirta

Lullula arborea

0

0

0

0

1

1

0

0

Erdei pinty

Fringilla coelebs

2

4

2

4

1

3

2

5

Fekete rigó

Turdus merula

0

1

0

1

1

2

0

1

Gyurgyalag

Merops apiaster

22

22

22

25

20

20

23

23

Haris

Crex crex

2

2

2

2

1

1

2

2

Kék cinege

Parus caeruleus

0

1

0

1

1

2

0

1

Kerti poszáta

Sylvia borin

2

3

2

3

1

2

2

3

Kis poszáta

Sylvia curruca

1

1

1

1

2

2

1

1

Mezei pacsirta

Alauda arvensis

2

5

2

6

3

6

3

6

Nagy fakopáncs

Dendrocopos major

2

3

2

3

1

2

2

3

Nyaktekercs

Jynx torquilla

0

2

0

2

1

3

0

3

Őszapó

Aegithalos caudatus

0

0

0

0

1

1

0

0

Parlagi pityer

Anthus campestris

2

3

2

3

1

2

2

3

Partifecske

Riparia riparia

226

234

217

243

210

210

234

253

Rövidkarmú fakusz

Certhia brachydactyla

0

0

0

0

1

1

0

0

Széncinege

Parus major

3

5

3

5

2

3

3

5

Szürke légykapó

Muscicapa striata

3

3

3

3

2

2

3

3

Tövisszúró gébics

Lanius collurio

6

6

6

6

4

5

5

6

Vörös vércse

Falco tinnunculus

4

4

4

5

3

3

5

5

Vörösbegy

Erithacus rubecula

3

4

3

4

2

3

3

4

Zöld küllő

Picus viridis

0

0

0

0

1

1

0

0

Zöldike

Carduelis chloris

0

0

0

0

1

1

0

0

89


2.4. Következtetések, javaslatok

2.4.1. Botanikai tapasztalatok alapján megfogalmazható javaslatok (C 2-2, D 1-2, D 2-2) The nagydorogi Szenes legelő site has a great potential concerning proper grassland management which can benefit the grazing animals, the Natura 2000 priority grassland habitats and the local people as well. The diverse microtopography enables the development of patchy habiat structure from the wet lowlands to the dune tops covered by open sandy grassland. Regarding the evaluation of the effect of the management applied during the LIFE project, the part with the natural grassland and the ex-arable field has to be discussed separately. The ex-arable field has a lower part (Sandy depression) and a part on a dune (Sandy dune). Both was oversown by the same commercial seed mixture in 2001. Due to the abiotic differences the vegetation developed in a different way on he two parts. The Sandy dune was dominated by annual species, mainly Trifolium arvense and Bromus tectorum, and it was not changed by the management. The yearly biomass production was low, so mowing could be applied only once per year in August in order to eliminate the weeds. Slight grazing should have been applied during the vegetation period, but sometimes it was hindered by the emerging fresh Medicago sativa which could be harmful for the sheep. The expectation that propagules of the perennial sandy grassland would be introduced by grazing animals has not been realized. The reason could have been the improper track of the sheep herd as well – if they did not arrive from the proper vegetation type, the propagule they delivered could not establish on this nutrient poor soil. In order to test if propagule limitation is a limiting factor of the secondary succession, experimental introduction of Stipa borysthenica was carried out from the neighbouring sandy grassland. It resulted in significantly higher Stipa borysthenica presence and cover which shows that additional propagule introduction would be necessary in the following year. The source of the propagules should be natural for instance the hay from the neighbouring similar grassland. As the biomass is low continuous slight grazing would be enough treatment after the propagule introduction. However, mowing once per year is required in order to fit with the conditions of the agri-environmental subventions. This point should be reconsidered in the subvention structure.

The Sandy depression had an extremely high biomass production in the first year of the study, but in 2009 the production was so low due to the extremely dry spring that the mowing had to be postponed with a month. This phenomenon and the comparison of the species composition of the different years also shows that the vegetation of this ex-arable field is unstable, and high fluctuations are typical depending on the weather or other outside factors. The total exclusion of all treatments resulted in emerging of weeds (Urtica dioica and Carduus acanthoides) and high amount of dead biomass (standing litter cover was 9,2 % on average in 2009), which created empty patches with scarce plant cover. The regularly managed area showed better regeneraion potential, but emerging of an agressively spreading invasive speccies, Asclepias syriaca could be observed. Besides mowing two times (July and end of August) and grazing, special measures e.g. locally applied herbicid treatment should be taken against the A. syriaca. 90


Our hypothesis that the only minor changes woud be observable on the natural Closed grassland part due to its stablity and resistency has been proved. However, the lack of grazing initiated changes in the vegetation composition and structure as it increased the abundance of perennial grasses and decreased that of perennial forbs. But the effect of grazing is not clearly positive. The abundance of weeds slightly increased in the grazed plots, the height of the vegetation became low, the grassland opened. Thus our suggestion would be to have a better distribution of the grazing pressure in order to avoid overgrazing.

Photo1. Indicating the exclosure in the high cover of Dactylis glomerata in the sandy depression

91


Photo 2. Exclosure on Sandy depression after 4 years lack of management

2.4.2. Következtetések, javaslatok, puhatestűek vizsgálatainak tapasztalatai alapján A Szenes legelő esetében az intenzív legeltetés negatív hatásáról győzött meg a vizsgálatsor. A kisebb intenzitású legeltetés kevéssé rombolja a Mollusca állományok diverzitását. Jelen esetben a legeltetések ütemének tervezésekor mindenkor kerülendő a túllegeltetés, nagy figyelemmel kell lenni bizonyos fajok túllegeltetéssel szembeni érzékenységére. Ez a tényező módosíthatja az adott legelőterület haszonállat eltartó képességét. Jelen esetben fontos megtartani (legeltetést erősen minimalizálva) azokat a területeket, ahol a vizsgálatok faj és egyed gazdag (a gyeptípus ősi állapotára utaló) Mollusca állományokat mutattak ki. Természetesen egy ilyen típusú legeltetési stratégia kialakítása a terület alaposabb malakológiai feltárását igényelné. Ha a projectterületen ezekkel a vizsgálatokkal ki lehetne jelölni azokat a foltokat, ahol még ősibb típusú állományok találhatóak, nagy előrelépés lenne az itt jellemző Mollusca állományok fenntartásában. Fontos kiemelni, ebben az esetben nem évenkénti monitorozásról lenne szó, hanem 4-5 évenkénti alapállapot felmérésről, ami kimutathatná a valós változásokat.

92

3. Darányi-borókás

3. Darányi-borókás 3.1. A terület élőlény csoportok szerinti bemutatása, alapállapot leírása

3.1.1. A Darányi-borókás általános bemutatása

A Darányi-borókás a LIFE program legdélebben fekvő területe. Az ország dél-nyugati határánál, a Dráva-síkon található. A Dráva-sík természetföldrajzi közelítésben E hordalékkúp síkság változatos felszínének kialakításában a folyóvízi tevékenységnek és az időszakonként felerősödő szélmozgásnak volt jelentős szerepe. A Dráva árterén egykor nagy kiterjedesű keményfa ligeterdőket az itt élő emberek folyamatosan leirtották, és az így kialakult réteket kaszálással illetve legeltetéssel hasznosították. A XVIII. században megkezdődött folyószabályozás és az árvízvédelmi intézkedések következtében a talajvízszint lecsökkent, így a vizes élőhelyek egy része kiszáradt, illetve a magasabb térszineken száraz gyepek alakultak ki. Jelenleg a domborzati viszonyoktól függően különböző növényzeti típusokat találhatunk a területen: a mélyedések elszórt láperdeitől és láptavaitól a boróka dominálta ligetes erdő-gyep mozaikokon át a buckatetők és buckaoldalak félsivatagi jellegű gyeptípusáig. Milyen élővilággal találkozhatunk 3. projekt területen? A LIFE program során a Duna-Dráva Nemzeti Park Borókásának egy kisebb, mintegy 60 hektáros területére fókuszálunk. A kocsányos tölggyel elegyes borókás mellett itt talalható fő gyeptípusok a zártabb savanyú homoki legelőgyep, illetve a buckatetői helyzetben, az alacsony termőképességű és alacsony víztartó képességű savanyú homokon kialakult mészkerülő nyílt homokpusztai gyep. A nyílt homokpusztai gyepek (savanyú és meszes homokon található típusai egyaránt) jellegzetes pannon előhelyet képviselnek, így megőrzésük és szükség esetén körültekintő kezelésük fontos feladata a hazai természetvédelemnek. A gyep képét meghatározó domináns, csomóképző füvek a pannon bennszülött évelő magyar csenkesz és az egyéves ezüstperje. A gazdag flóra egyéb tagjai, mint pl. a juhsóska, a kékcsillag, a kacúros véreslapu mellett kiemelkedően értékes, védett fajok is előfordulnak. Ilyen a homoki kocsord, a fekete kökörcsin, és a nyugati rejtőke. Jellemző még a kora tavasszal, vagy eső után “kivirágzó” gazdag moha és zuzmóflóra is. A zártabb gyepben a már említett fajok mellett többek között a cérnatippan és az élesmosófű fordul elő nagyobb borítással. A pannon dűnék és homoki sztyepek jellemző, ritka állatai is megtalálhatók itt, mint a sisakos sáska, lappantyú, erdei pacsirta, búbos banka. 93


Víz majd tűz pusztított... a közelmúlt havária jellegű eseményeinek hatása A gyepek hasznosítása hagyományosan extenzív legeltetéssel valósult meg, gyakran boróka és kocsányos tölgy, illetve enyves éger kis foltjaival tarkított fáslegelő formájában. A terület jelenlegi képére azonban az évszázados tájhasználat mellett a közelmúlt eseményei is jelentős hatást gyakoroltak. Az összefüggő gyep-erdőfolt mozaik egy mélyebb részét 1999-ben a sok csapadék hatására megemelkedett talajvíz árasztotta el, ami a homoki gyep fajainak nagy részét és a borókát is kipusztította. Két évvel később, 2001-ben az ezen a folton még megmaradt fásszárú növényzet (pl. enyves éger) is megsemmisült a Darányi-borókás egy részén pusztító tűz következményeként, aminek egy szomszédos, addig jó állapotú gyep-boróka mozaik is áldozatául esett. A tűz oltása során és a leégés után megmaradt üszkös tönkök eltávolítása folytán fellépő zavarás miatt a gyepek elgyomosodtak (pl. megjelent a betyárkóró és a parlagfű is), illetve az előzőleg elöntött területet elborította az inváziós aranyvessző és helyenként a honos, de tájidegen, agresszívan terjedő siskanádtippan is monodomináns foltokat képzett. ... és válaszok a természetvédelem részéről E gyepek kezelésének ma így különösen fontos szerepe van. A leégést követően nagy mennyiségben felnövő gyomokat lekaszálták, a gyepet azóta folyamatos legeltetéssel tartják karban. Az extenzív legeltetést a Nemzeti Park 2001-ben mindössze tíz rackajuhból álló nyájjal kezdte, az állomány azóta megnőtt, és a LIFE programból származó források további bővítést tesznek lehetővé. A legeltetés pozitív hatása a gyomok visszaszorítása mellett például a búbos banka visszatérése a területre, mivel a juhok ürülékéhez kötődő ízeltlábúak az itt költő párok számára kivaló táplálékforrást biztosítanak. Noha a tűz szerencsére nem pusztított az ősborókás teljes területén, a többségében boróka és kocsányos tölgy alkotta, nyírfával, enyves égerrel és galagonyával tarkított erdőfoltok is kezelésre szorulnak. A fő probléma a területen nagymértékben elterjedt inváziós kései meggy, amely kefesűrűségű magoncaival a gyepfoltokba is beterjed. Kevésbé fenyegető, de beavatkozást igénylő tényező még a terület széleire telepített erdei fenyő állomány szórványos behatolása egyes foltokba. Ezért a LIFE program során 2006 őszén a kései meggy és az erdei fenyő egy nagyobb területen kiirtásra kerül, és jövőre juhlegeltetés segítségével fogják visszaszorítani a felnövekvő nemkívánatos fajokat.

94


3.1.1.1. A mintaterület jellemző fajai A Darányi borókás mintaterületen megtalálhatók a savanyú homoki gyepek és a tölgyes-borókés erdőssztyepp komplex fajai egyaránt. Az alábbi táblázatban azokat a fajokat listáztuk, amelyek a legeltetéssel kezelt területeken megtalálhatók. Species (scientific name)

Hungarian name

Habitat preference

Achillea pannonica

magyar cickafark

Grassland generalist

Achillea setacea

pusztai cickafark


Agrostis capillaris

cérnatippan

acidophile grassland

Agrostis stolonifera

Fehér tippan


Aira elegantissima

csinos lengefű


Alnus glutinosa

Enyves éger

mezophile woodland

Ambrosia artemisiifolia Anthemis ruthenica

Parlagfű

generalist

Festő pipitér


Anthoxanthum odoratum Betula pendula

borjúpázsit

Mesophile grassland

nyír

woodland

Bromus hordaceus

puha rozsnok

dry grassland

Bromus tectorum

fedélrozsnok

dry grassland

Calamagrostis epigeios Campanula rotundifolia Carex ericetorum

Siskanádtippan

generalist

Kereklevelű harangvirág fenyérsás

acidophile grassland acidophile grassland

Carex hirta

borzas sás

generalist

Carex liparicarpos

fényes sás

dry grassland

Cerastium semidecandrum Chelidonium majus

békamadárhúr

dry grassland

vérehulló fecskefű nyúlparéj

generalist

weed

grassland generalist

weed

élesmosófű

dry grassland

characteristic

Chondrilla juncea Chrysopogon gryllus

95


Remark

characteristic dominant characteristic subdominant characteristic subdominant invasive weed

weed, degradation

degradation


Clinopodium vulgare Conyza canadensis

Betyárkóró

xero-mezophile oak woodland generalist

ezüstperje

sandy grassland

egybibés galagonya pipacslevelű zörgőfű csillagpázsit

xero-mezophile oak woodland grassland generalist grassland generalist

degradation

háromfogfű


characteristic

pirók ujjasmuhar

generalist

weed

egynyári seprence

generalist

Euphorbia cyparissias Festuca rubra

farkas kutyatej


veres csenkesz

dry grassland

characteristic

Festuca vaginata

magyar csenkesz

sandy grassland

Filago minima

hegyi penészvirág

Frangula alnus

kutyabenge

Gypsophila muralis

mezei fátyolvirág

acidophile sandy grassland xero-mezophile oak woodland generalist

characteristic subdominant characteristic

Hieracium pilosella Hieracium umbellatum Holcus lanatus

ezüstös hölgymál

Grassland

ernyős hölgymál

acidophile grassland and woodland acidophile grassland

Corynephorus canescens Crataegus monogyna Crepis rhoedifolia Cynodon dactylon Danthonia decumbens Digitaria sanguinalis Erigeron annuus

Hypericum perforatum Hypochoeris radicata Jasione montana

borsfű

pelyhes selyemperje orbáncfű

invasive weed characteristic dominant characteristic

weed

characteristic

dry grassland

kacúros véreslapu


characteristic

kékcsillag


characteristic

boróka

xero-mezophile oak woodland dry grassland

dominant shrub

Juniperus communis Koeleria cristata

karcsú fényperje

Ligustrum vulgare

fagyal

xero-mezophile oak woodland 96

characteristic


Linaria angustissima Luzula campestris

keskenylevelű gyújtoványfű perjeszittyó


Medicago lupulina

komlós lucerna


Melampyrum pratense Minuartia viscosa

réti csormolya

acidophile woodland

enyves kőhúr


Moehringia trinervia Mycelis muralis

erdei csitri kakicsvirág

acidophile oak woodland oak woodland

Nardus stricta

szőrfű


Persicaria minor

Keskenylevelű keserűfű aszúszegfű

mezophile generalist

citromkocsord komócsin

acidophile oak woodland dry grassland

Petrorhagia prolifera Peucedanum oreoselium Phleum phleoides

dry grassland

dry grassland

Phytolacca americana Pinus sylvestris

alkörmös

plantations

erdei fenyő

plantations

Plantago arenaria

homoki útifű

dry grassland

Plantago lanceolata Poa angustifolia

lándzsás útifű


karcsú perje

dry grassland

Poa bulbosa

gumós perje

dry grassland

Polygonum arenarium Potentilla arenaria

homoki keserűfű

sandy grassland

homoki pimpó

dry grassland

Potentilla neglecta

molyhos pimpó

dry grassland

Prunus serotina

kései meggy

woodland

Quercus cerris

csertölgy

Quercus robur

kocsányos tölgy

Quercus rubra

vörös tölgy

xero-mezophile oak woodland xero-mezophile oak woodland plantation

Rosa canina

gyepűrózsa

xero-mezophile oak woodland 97

invasive

weed degradation

invasive

degradation

characteristic tree invasive


Rubus fruticosus agg. Rumex acetosella

földi szeder

woodland

juhsóska


Schrophularia scopolii Scleranthus annuus ssp polycarpus Silene latifolia ssp alba Sedum acre

Bársonyos görvélyfű füzéres szikárka

szegély acidophile grassland

mécsvirág


borsos varjúháj

dry grassland

Solidago gigantea

magas aranyvessző Homiki csibehúr

Mesophile grassland generalist acidophile grassland

pázsitos csillaghúr pongyola pitypang sarlós gamandor

mezophile grassland

keskenylevelű kakukkfű mezei here


fehér here


Urtica dioica

nagy csalán

generalist

Verbascum lychnitis Verbascum phlomoides Veronica arvensis

csilláros ökörfarkkóró szöszös ökörfarkkóró mezei veronika

dry grassland generalist

Veronica chamaedrys Vicia angustifolia

ösztörűs veronika

Spergularia pentandra Stellaria graminea Taraxacum officinale Teucrium chamaedrys Thymus serpyllum Trifolium campestre Trifolium repens

characteristic protected

invasive

degradation

generalist

weed

dry grassland

weed


weed

generalist

weed

generalist

weed

vetési bükköny

xero-mezophile oak woodland generalist

weed

Vicia hirsuta

borzas bükköny

dry grassland

Viola arvensis

mezei árvácska

generalist

Vulpia myorus

vékony egércsenkesz


98

weed


3.1.2. Területbemutatás és alapállapot-felmérés - puhatestűek

3.1.2.1. A „Darányi borókás” malakológiai bemutatása Előzmények A terület puhatestűivel BÁBA K. (1983) foglalkozott. Munkájában kiemeli, a nagyfokú tavaszi és nyári vízszegénység, valamint a savanyú homoktalaj, a sok erdőgazdasági beavatkozás, ezen belül is az erdei fenyő részarányának növekedése, kedvezőtlen feltételeket teremt a Barcsi borókás területén a szárazföldi csigák számára. Megállapítja, a területnek csigákkal való benépesülése a patakvölgyekhez kötődik. A pataktól távolodva a faj és egyedszám csökkenése tapasztalható.

3.1.2.2. Alapállapot-felmérés A terület alapállapot-felmérése 2009 évben történt meg. A vizsgálatok során Bába K. (1983) megállapításai beigazolódtak, a patakoktól távol eső project terület mind a faj mind az egyedszám vonatkozásában rendkívül szegényes. A minták 58 százaléka (11 minta) faunamentesnek bizonyult, 42 százalékában (8 minta) 1-2 faj néhány egyede került elő (1 sz. táblázat). A mintavételezések az alábbi 19 ponton történtek (1 sz. ábra). Egy-egy mintavételi pont anyaga kb. 10x10 m-es terület mikrohabitátjaiból került begyűjtésre, a kvantitatív értékelhetőség miatt, minden esetben kb. 4 liternyi talajt tartalmazott. 1.) 20-25 éves erdős terület (erdei fenyő) „mélyedés” 2.) 20 év körüli akácerdő, dombhát 3.) Tisztás, amit 20-30 év körüli zárt fenyőállomány vesz körül (átlagos terepszint magasság) 4.) Békaszittyós völgy időszakos vízborítással, körülötte idős kocsányos tölgyek. 5.) Nyíres-borókás, idős kocsányos tölgyekkel (átlagos terepszint magasság) 6.) Nyíres borókás, égerekkel (átlagos terepszint magasság alatti terület) nyáron juhlegelő 7.) Ezüstperjés borókás (átlagos terepszint magasság feletti terület) nyáron juhlegelő 8.) Nyílt, fátlan juhlegelő 9.) Ezüstperjés gyep, juhlegelő (átlagos terepszint alatti terület) 10.) Ezüstperjés nyílt gyep (átlagos terepszint alatti terület) 99


11.) Ezüstnyáras, mosófüves nyílt gyep, juhlegelő 12.) Mosófüves, ágaszúzmós nyílt gyep (kevés boróka) (átlagos terepszint magasság feletti terület). 13.) Erdőszegély, K-felől nyílt gyep, juhlegelő (átlagos terepszint) 14.) Mosófüves, szürkekákás nyílt gyep (átlagos terepszint) 15.) Kakukkfüves nyílt gyep, juhlegelő (átlagos terepszint) 16.) Nyílt gyep, kevés boróka (átlagos terepszint) 17.) Visszaerdősülő nyílt gyep (átlagos terepszint) 18.) Nyílt gyep (korábban KPM útépítőanyag tárolóhely, meszes talaj) 19.) Borókás liget

1 sz. ábra. A 2009 évi mintavételi pontok – sampling plots in 2009

100


A terület a 2009 évi vizsgálatok során, a 19 gyűjtés (kb. 76 liternyi talajminta) 9 fajhoz tartozó 27 (!) determinálható példányt tartalmazott A teljes kimutatott fajszám a hazai Mollusca fauna 4 %-a.

Faunisztikai szempontból kiemelést érdemlő fajok:

A Darányi legelő területén előforduló fajok kivétel nélkül általánosan elterjedt, széles ökológiai valenciájú fajok. Faunisztikai szempontból egyet sem lehet kiemelni.

101


3.1.3. A Darányi-borókás területén előforduló madárfajok Alapállapot felmérés: Az alapállapot felmérés madártani állományadatok esetében a területen előforduló fajok regisztrálására korlátozódik. A területen felmérésre javasolt és a közülük előforduló madárfajok (az egyéb fajok kategóriában megjelenített fajok felmérése opcionálisan történt, a módszer során azok felmérését nem kértük): Recommended list of species and their presence in the project area: Tudományos név Scientific name Ritka, veszélyeztetett fajok Podiceps grisegena Podiceps nigricollis Botaurus stellaris Ciconia nigra Ciconia ciconia Anser anser Netta rufina Anas acuta Aythya nyroca Pernis apivorus Milvus migrans Milvus milvus Haliaeetus albicilla Circaetus gallicus Circus pygargus Accipiter brevipes Aquila pomarina Aquila heliaca Aquila chrysaetos Hieraaetus pennatus Falco peregrinus Falco cherrug Bonasa bonasia Porzana pusilla Crex crex Otis tarda Himantopus himantopus Recurvirostra avosetta Burhinus oedicnemus Charadrius alexandrinus Philomachus pugnax Scolopax rusticola Limosa limosa Numenius arquata

Magyar név

Annex I


102

igen


Jelenlét presence nem nem nem igen igen nem nem nem nem igen nem nem igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem



Magyar név

Annex I


103


igen

igen


igen igen igen

igen

Jelenlét presence nem nem nem nem nem nem igen nem nem nem nem nem igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem



Magyar név

Annex I


104

igen igen igen

igen igen

igen igen igen igen

igen igen igen igen

igen

igen igen

Jelenlét presence nem nem nem igen igen igen igen nem nem nem nem nem nem nem nem igen nem igen nem igen igen nem nem nem igen nem nem nem nem igen nem nem nem igen igen nem igen igen igen igen nem nem nem nem nem


Tudományos név Scientific name Acrocephalus arundinaceus Sylvia nisoria Sylvia communis Lanius collurio Pica pica Corvus corone cornix Miliaria calandra Egyéb fajok Parus palustris Sylvia atricapilla Motacilla alba Parus cristatus Upupa epops Emberiza citrinella Serinus serinus Phylloscopus collybita Sitta europaea Turdus philomelos Fringilla coelebs Turdus merula Parus ater Hirundo rustica Phoenicurus ochruros Cuculus canorus Parus caeruleus Carduelis cannabina Dendrocopos minor Sylvia curruca Dendrocopos medius Turdus viscivorus Coccothraustres coccothraustes Passer montanus Dendrocopos major Jynx torquilla Troglodytes troglodytes Columba palumbus Ficedula albicollis Aegithalos caudatus Oriolus oriolus Sturnus vulgaris Phylloscopus sibilatrix Garrulus glandarius Parus major Muscicapa striata Carduelis carduelis Streptopelia turtur

Magyar név

Annex I

Nádirigó Karvalyposzáta Mezei poszáta Tövisszúró gébics Szarka Dolmányos varjú Sordély Barátcinege Barátposzáta Barázdabillegető Búbos cinege Búbosbanka Citromsármány Csicsörke Csilpcsalpfüzike Csuszka Énekes rigó Erdei pinty Fekete rigó Fenyvescinege Füsti fecske Házi rozsdafarkú Kakukk Kék cinege Kenderike Kis fakopáncs Kis poszáta Közép fakopáncs Léprigó Meggyvágó Mezei veréb Nagy fakopáncs Nyaktekercs Ökörszem Örvös galamb Örvös légykapó Őszapó Sárgarigó Seregély Sisegő füzike Szajkó Széncinege Szürke légykapó Tengelic Vadgerle

105

igen igen

Jelenlét presence nem nem igen igen nem nem nem igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen


Tudományos név Scientific name Erithacus rubecula Carduelis chloris

Magyar név

Annex I

Vörösbegy Zöldike

106

Jelenlét presence igen igen



3.2.1. A botanikai monitorozás módszerei A Darányi borókás mintaterület három különböző részre osztható fel történetük, az élőhely típusa és a kezelés célja szerint : 1. Természetes homoki gyepfolt, 2001-ben leégett. A kezelés rackajuhval történő legeltetés, aminek hatását egy 2006-ban létesített 12 x 12 m-s legelés elől elzárt terület segítségével monitorozzuk, a növényzetét összehasonlítva a legelt területével. 2. Természetes homoki gyepfolt kis homokbuckán. A kezelés rackajuhval történő legeltetés, aminek hatását 12 x 12 m-s legelés elől elzárt terület segítségével monitorozzuk. 3. Másodlagos homoki gyep, amely egy 1999-ben bekövetkezett hosszantartó talajvíz megemelkedés, és egy 2001-ben történt leégés utáni regenerálódás fázisában van. A kezelés rackajuhval történő legeltetés, aminek hatását 12 x 12 m-s legelés elől elzárt terület segítségével monitorozzuk. 4. Homoki erdőssztyepp, nyílt homoki gyep foltok és boróka, illetve tölgy mozaikja. 2006-2007 telén eltávolították a kiöregedett, halott borókákat és az invazív kései meggy egyedeket (Prunus serotina). A kezelés itt is rackajuhval történő legeltetés, aminek hatását 12 x 12 m-s legeléskizárással monitorozzuk, 2007 évi kezdettel. Mintát vettünk továbbá 2006-ban a borókás irtás előtti növényzetéből, és egy nem irtott foltot is monitoroztunk. 5. Egy kisebb (közel 25x25 méteres) kései meggy folt tarvágása. A kései meggy magoncok újrahajtását követően különböző kezeléseket alkalmaztunk (kaszálás, legeltetés és herbicid kezelés). A kezelések hatásának értékelése a felnövekvő kései meggy egyedek és az egyéb fajok borításának becslésével történik.

A növényzet mintavételezése évente egyszer zajlott, az időjárási feltételek függvényében: Az elkerítésekben és a legeltetett mintanégyzetekben egyaránt 5 db, egyenként 2 x 2 méteres cönológiai felvételben készítettünk listát az edényes növényfajokról és megbecsültük százalékos borításukat is. Ezen kívül felvettük a mohák, a zuzmók, a teljes gyepborítás, a csupasz földfelszín és az avar (holt szerves anyag) százalékos borítását is, valamint a gyepszint magasságát centiméterben. Összesen 48 kvadrátot mintáztunk meg. A mintavételek időpontjai: 2006. május 16-17., július 5. szeptember 22., 2007. július 23-25, szeptember 10., 2008. július 16-17., 24., 2009. június 30-július 2.


107


3.2.2.1. Gyűjtési módszer Fontos azt kiemelni, a puhatestűeknél nincs szezonalitás, az év bizonyos időszakaiban nem jelennek meg illetve nem tűnnek el szigorú szabályokhoz kötötten egyes fajok. A monitorozási vizsgálatok is megerősítették azt, hogy a puhatestűek szaporodása a hazai éghajlati környezetben (a nyugalmi, téli időszakot leszámítva) semmiféle szezonalitással nem rendelkezik. A mintákban mindig lehet fiatal és idős egyedeket találni. A fiatal egyedek kora (a méretük alapján) azt mutatja, hogy a vegetációs időszakban bármikor kikelhetnek a peték, ha az időjárási viszonyok megfelelőek. A szaporodási ciklusok eltolódását a rapszodikusan jelentkező száraz időszakok okozzák. A puhatestűek vizsgálatakor nem csak a fajszám változását, hanem a környezetváltozás hatására kiváltott életstratégiát is figyelemmel lehet kísérni.



108


3.2.2.2. Feldolgozás értékelés módszertana A mintavételezések feldolgozása után a kvadrátos felvételeket is a köbtartalmuk alapján összesítettem (az excel táblázat megjegyzés rovatában, nyomon lehet követni az egyes kvadrátok egyegy fajra vonatkozó részadatait). A puhatestű minták kiválogatása a pontatlan eredmények miatt nem végezhető a terepen. A begyűjtött anyag mennyiségi viszonyairól a laboratóriumi körülmények között történő válogatás után győződhetünk meg. Ezért fontos, hogy a mintavételezések során vizsgált pontok mindenféle életteréből azonos módszerekkel vegyük a mintákat. A laboratóriumban történő feldolgozás lépései, rostálás (3 féle lyukbőségű), illetve iszapolás 0,8 x 0,8 mm-es szitán. A legfinomabb rostátum válogatása binokuláris mikroszkóp alatt történik. Feldolgozásra kerültek a még identifikációra alkalmas, legfiatalabb (embrionális méretet meghaladó, tehát a petéből kibujt, de már kanyarulati strukturával rendelkező) egyedek is. Az értékelések sorrendiségénél Szinetár Csaba Arachnológiai munkajelentésének sorrendjét és metodikáját vettem alapul, hogy a különféle állatcsoportok értékelhetősége egységes rendszer szerint történjen. A statisztikai vizsgálatokhoz a Past programcsomagot alkalmaztam. A malakológiai monitoring célkitűzése, hogy a különféle gyepkezelési metodikák (legelés, kaszálás, égetés) hogyan hatnak a Mollusca fauna fajszámára, denzitására, fajdiverzitására és a fauna természetességi állapotára. A vizsgálatok során monitorozásra kerültek a különféle kezelési kisérletek és azok kontrollterületei, nevezetesen: a legelés - legelés kizárás (kontroll); kézi kaszálás (széna letakarítással – kezeletlen –kontroll. Az égetéses kisérlet gyakorlatilag a puhatestűek nyugalmi időszakában történt. Az avar gyors leégetése gyakorlatilag ebben az időszakban malakológiai szempontból kiemelt jelentőséggel nem bír, hiszen az élő példányok a talaj felső rétegében rejtőzködnek, s a gyorsan terjedő tűz nem forrósítja át a talaj felső rétegét.


109



110


3.3.

Az elvégzett vizsgálatok eredményei, az egyes kezelések hatásai


Mivel a mintaterületek előtörténete és növényzetük állapota is különbözik, a kezelések hatásait minteterületenként külön elemezzük.

3.3.1.1.

Természetes, 2001-ben leégett homoki gyepfolt

A természetes homoki gyep jellemző fajai főként az évelő füvek közül kerülnek ki, ezért ez az életforma csoport szerepelt a legnagyobb tömegességgel a mintaterületünkön, míg az egyéves fajok csekély borítással voltak csak jelen (1. ábra). A legelés hiánya azonban a kísérlet harmadik évére az évelő füvek (pl. Corynephorus canescens) tömegességének csökkenését okozta, bár a hatás nem volt szignifikáns. A szintén számottevő mennyiségben jelen lévő évelő lágyszárúak tömegessége enyhén növekedett az évek során, a legelés elől elzárt kvadrátokban erőteljesebben. Ennek magyarázata, hogy az évelő lágyszárúakat (pl. Jasione montana) a juhok jobban szeretik lelegelni, tehát a legelés elől elzárt területen felszaporodhattak. A mintaterületeken még az egyéves füvek illetve a fásszárú életforma képviselői (köztük az invazív Prunus serotina) is megjelentek minimális borítással. A fásszárúaknál ez magoncokat jelentett, a legeléstől elzárt területen minimálisan nagyobb borítással (átlagosan 2,4 %, míg a legelt területen 0,4 %), de az ábrában ez nem volt bemutatható. 80

Relative cover % %

70 60

af_man

50

af_excl pf_man

40

pf_excl

30

pg_man

20

pg_excl

10 0

2006

2007

2008

2009

Ábra 1. Három életforma csoport átlagos relatív tömegessége a természetes gyep mintaterületen, a legelt (man) és nem legelt (excl) négyzetekben. Af: egyéves lágyszárúak, pf: évelő kétszikűek, pg: évelő füvek. A folyamatos vonalak a legelt, a szaggatott vonalak a legelés elől elzárt kvadrátokat jelölik. – Relative cover of three life-form groups on the natural grassland site. Af: annual forb, ag: 111


annual grass, pf: perennial forb, pg: perennial grass. Continuous lines indicate the managed plots, dotted lines the exclosures. A gyep szerkezetének fontos jellemzője az edényes növényzet összes borítása, az avar menyisége, a gyep magassága, vagy a kriptogámok borítása is (1. táblázat). A vizsgálat első évében (2006) az alapállapot felmérés során megmutatkozott véletlenszerű különbségek egyes változók esetében a vizsgálat utolsó évére tendenciózusakká váltak: a legelt négyzetekben szignifikánsan kevesebb volt az az avar, és nagyobb a csupasz talajfelület (legelt: 35%. elkerített 7,2 %) mint a nem legeltben. A kriptogám borítás bár nem szignifikánsan, de szintén alacsonyabb volt a legelt négyzetekben (a juhok taposása miatt).

Year

Litter cover (%)


19

48,33

15

59

22,7

43,33

19,3

Exclosure

61,6

10

35

30

Grazed

56,6

23

17

10

Exclosure

38,9

20

53,3

25

Grazed

31,5

20,7

17,7

6,7

Exclosure

43,8

22

28 a

50

Grazed

43,6

12,42

12,6 b

13

Land use

Exclosure


Cryptogam cover (%)

47,9

2006 Grazed

2007

2008

2009

Table 1. A kezelés hatása néhány szerkezeti változóra. A százalékos borítás átlagos értékét jelöltük. Az a és b betűk egy változón belül legelt-nem legelt közti szignifkáns különbsget jelzik (ANOVA, p< 0,05). – Effect of the management on some structural variables. Average of the percentage cover is indicated.

3.3.1.2. Természetes homokbucka A természetes homokbucka domináns fajai szintén az évelő füvek, az egyéves füvek csak minimális borítással vannak jelen. Az egyéves lágyszárúak (pl. Plantago arenaria) kezdeti alacsony borítása a vizsgálat végére megnőtt, a legelés elől elzárt négyzetekben jóval nagyobb mértékben. Az évelő lágyszárúak relatív borítása viszont a legelt területen nőtt meg jelentősen, amely ellentétes a várt tendenciával. A magyarázat az, hogy míg a kékcsillag (J. montana) az előző mintaterülethez hasonlóan a legelés miatt megfogyatkozott, addig a kaukkfű borítása megnőtt, mert ez utóbbi enyhén fásodó 112


szára miatt kevésbé kedvelt táplálék. Az évelő füvek tömegességére a legelésnek nem volt hatása, bár a fajösszetétel nem egyezett meg a legelt illetve a nem legelt területen.

90

excl

Relative cover %

80

graz

70 60 50 40 30 20 10 0 2006 af

2009 af

2006 pf

2009 pf

2006 pg 2009 pg

Ábra 2. Három életforma csoport átlagos relatív borítása a természetes homokbucka mintaterületen a vizsgálat kiindulási és utolsó évében, a legelt (graz) és legelésből kizárt (excl) négyzetekben. Af: egyéves kétszikűek, pf: évelő kétszikűek, pg: évelő füvek. – Average relative cover of three life-form groups in the grazed area and exclusions.

A gyep szerkezetének fontos jellemzője az edényes növényzet összes borítása, az avar menyisége, a gyep magassága, vagy a kriptogámok borítása is. A vizsgálat kiindulási évében véletlenszerűen meglévő csekély különbségek felerősödtek vagy az arányok meg is fordultak a vizsgálat négy éve elteltével. Az edényes növények összborítása jelentősen csökkent a legelés következtében, a csupasz talajfelület pedig szignifikánsan megnőtt (2. táblázat). A növényzet magassága is jelentősen alacsonyabb a legelt területen – míg a kizárt négyzetben a füvek és kétszikűek is virágoztak, a legelt részen ez szinte egyáltalán nem volt megfigyelhető.

Year

Land use


Cryptogam cover (%)

Litter cover (%)

Bare soil (%)


Exclosure

43,1

8,43

20

12,7

17,3

Grazed

46,07

11,25

20

20

19

Exclosure

50,2

64,6 a

10,6

3,2 a

18 a

Grazed

32,2

26,2 b

14,4

34 b

6,2 b

2006

2009

113


Table 2. A kezelés hatása néhány szerkezeti változóra a természetes homokbuckán. A százalékos borítás átlagos értékét jelöltük. Az a és b betűk egy változón belül legelt-nem legelt közti szignifkáns különbsget jelzik (ANOVA, p< 0,05). – Effect of the management on some structural variables in the Sandy dune. Average of the percentage cover is indicated.

3.3.1.3. Regenerálódó gyep A regenerálódó gyep összetétele jelentősen eltér az eddig bemutatott természetes gyepterületekétől. Egy életforma csoport állandó dominanciája helyett sokkal inkább azok évenkénti fluktuációja volt jellemző (3. ábra). A kiindulási évben enyhe évelő dominancia jellemezte a mintaterületet, nem volt eltérés a későbbi legelt ill. legelésből kizárt négyzetek közt, a következő évben viszont magas egyéves fű borítás figyelhető meg (az Aira elegantissima felszaporodása miatt). A legelésből kizárt és a legelt négyzetek elválása 2009-re vált kifejezetté: legelés hiányában az évelő kétszikűek (pf) borítása szignifikánsan megnőtt, a egyéves kétszikűeké (af) pedig szignifkánsan csökkent (p<0,001).

100 90

af_graz

Relative cover %

80

af_excl

70

ag_graz

60

ag_excl

50

pf_graz

40

pf_excl

30

pg_graz

20

pg_excl

10 0 2006

2007

2008

2009

Ábra 3. Négy életforma csoport átlagos relatív borítása a természetes homokbucka mintaterületen a vizsgálat kiindulási és utolsó évében a legelt (graz) és legelésből kizárt (excl) négyzetekben. Af: egyéves kétszikűek, ag: egyéves füvek, pf: évelő kétszikűek, pg: évelő füvek. A folyamatos vonalak a legelt, a szaggatott vonalak a legelés elől elzárt kvadrátokat jelölik. – Average relative cover of four life-form groups in the natural sandy dunes. Af: annual forb, ag: annual grass, pf: perennial forb, pg: perennial grass. Continuous lines indicate the managed plots, dotted lines the exclosures.

A gyomok, illetve a természetes homoki gyepekre jellemző fajok tömegességének vizsgálata még pontosabb képet ad a legelés hatásairól (4. ábra). A gyomok borítása a kiindulási évben kifejezetten alacsony volt, de 2009-re a legeléstől elzárt területen erős (p<0,001) növekedést tapasztalunk: a gyomok átlagos relatív tömegessége a 60 % körüli értéket is eléri. Ez leginkább a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) megugrásának tudható be, ami összhangban van az előző ábrán megfigyelhető 114


évelő kétszikű borítás megnövekedésével is. A homoki gyepekre jellemző fajok (pl. Filago minima) relatív borítása ezzel párhuzamosan csökkent (p<0,001).

70

Relative cover %

60

grsl_graz

grsl_excl

weed_graz

weed_excl

50 40 30 20 10 0 2006

2007

2008

2009

Ábra 4. Átlagos relatív borítása a gyomoknak (weed) és a jellemző gyepi fajoknak (grsl). Excl: plots without management, man: grazed plots.

A legeléskizárás hatása a gyep szerkezeti jellemzőinek elemzésével is detektálható, ilyen az edényes növényzet összes borítása, az avar mennyisége, a gyep magassága, vagy a kriptogámok borítása is (3. táblázat). Az avar borítása nem függött a kezeléstől, a többi változó azonban egyértelműen reagált a legelés hiányára. Az edényes növények borítása, illetve a kriptogámok borítása is megnőtt legelés hiányában. A legelés elől elzárt parcellában a jóval magasabb növényzet a gyomok elszaporodására utal, ami összhangban van a már detektált aranyvessző borításának drasztikus növekedésével. Az avar átlagos borításában nem volt különbség, és évenként is különböző értékeket regisztráltunk. Egyrészt a legelés során összetaposott száraz növényzetet nem lehet megkülönbözteti az avartól, ezért nincs különbság a legelt és nem legelt négyzetek közt. Másrészt az időjárástól (mennyire szárad ki a növényzet) és az aktuálisan domináns fajok típusától is függ a keletkező avar-szerves törmelék mennyisége, pláne egy ilyen, viszonylag magas biomasszájú gyepben. A csupasz talajfelszín aránya viszont szignifikánsan magasabb volt a legelt négyzetekben (legelt: 5,8 %, nem legelt 2 %).

Year

2006

Land use

Exclosure


Cryptogam cover (%)

58

2,6

115

Litter cover (%)


18,3

19,3


Year

Land use

Grazed


Cryptogam cover (%)

Litter cover (%)


56

3

38,3

16,5

Exclosure

54,5

1,6

44

40

Grazed

35,6

2,6

53

25

Exclosure

48,2

9,7

83,3

73,3

Grazed

32,4

2,7

40

25

Exclosure

65,5 a

18,1 a

71

46 a

Grazed

40,7 b

6,6 b

71

11,8 b

2007

2008

2009

Table 3. A kezelés hatása néhány szerkezeti változóra a regenerálódó gyepben. A százalékos borítás átlagos értékét jelöltük. – Effect of the management on some structural variables on the regenerating grassland. Average of the percentage cover is indicated.

116


Regenerálódó gyepben legelés hiányában felszaporodott aranyvessző – Exclosure on the regenerating grassland, proliferating Solidago sp.

3.3.1.4. Boróka irtás/ritkítás (D1-3) A darányi borókás mintaterületen fontos akció volt az invazív fafajok irtása, az elöregedett borókák egy részének kivágása, kitisztítása. Ezt követően itt is lehetőség nyílt a gyep legeltetésére, amelynek hatását szintén elkerítés segítségével monitoriztuk. Az irtásra 2006-2007 telén került sor, az elkerítést 2007-ben létesítettük. Így két évnyi legeltetés hatását tudtuk megvizsgálni.

Még az irtás előtt felmértük néhány jellegzetes, sűrűn borókával, kései meggyel benőtt folt növényzetét. A kisebb, nem árnyékolt tisztásokon a borókairtást követő homoki sztyepphez hasonló vegetációt találtunk, évelő füvek (pl. Agrostis capillaris) által dominálva, de viszinylag kevés késtzikúű fajjal. A elhalt-eldőlt borókák alatt illetve a tölgyes foltokban alacsony összborítással főleg gyomok (pl. Urtica dioica, Persicaria minus, Phytolacca americana) és erdei fajok (pl. Mycelis muralis, Ligustrum vulgare) voltak találhatók, a helyenklnt tömeges Prunus serotina magoncok mellett.

Az irtást követő állapotokat rögzítő 2007-es adatok és a 2009-es adatok elemzéséből látható, hogy 2007-ben hasonló volt a két mintanégyzet növényzeti összetétele, egyedül az egyéves füvek (Vulpia myorus) borítása volt magasabb a legelt négyzetben, és ez nem változott 2009-re sem. Általában az évelő füvek dominanciája jellemző, az egykori sűrű tölgyes-borókás állomáény közti tisztésokhoz hasonlóan. Az évelő kétszikűek tömegessége a legelt ill. nem legelt négyzetben egyarán megnőtt, leginkább a Rumex acetosella elterjedése miatt, amelyet a legelés sem szorított vissza. Az évelő füvek tömegessége azonban jóval alacsonyabb lett a legelés következtében – a domináns Agrostis capillaris legelés-taposás miatti visszaszorulását nem először figyelhettük meg a mintaterületen. A fásszárú fajok közül 1-2 Quercus robur magonc mellett főleg a Juniperus communis illetve Prunus serotina van jelen, utóbbi egyes egyedei a néhány méteres magasságot is elérik.

117


90

Relative cover %

80 70 af

60

ag

50

pf

40

pg

30

w

20 10 0 ecxl

graz

excl

graz

2007

2009

Ábra 5. Öt életforma csoport átlagos relatív tömegessége a természetes homokbucka mintaterületen a vizsgálat kiindulási és utolsó évében a legelt (graz) és legelésből kizárt (excl) négyzetekben. Af: egyéves kétszikűek, ag: egyéves füvek, pf: évelő kétszikűek, pg: évelő füvek, w: fásszárúak. – Relative cover of five life-form groups on the natural sandy dune. Af: annual forb, ag: annual grass, pf: perennial forb, pg: perennial grass, w: arboreal species.

A szerkezeti jellemzőket megnézve látjuk, hogy a legelés elől elzárt négyzetben felhalmozódott az avar, jóval kisebb a csupasz talajfelszín, és magasabb a növényzet.

Year

Land use

Exclosure


Cryptogam cover (%)

Litter cover (%)

Bare soil (%)


27,6

6

63,3

13,3

n.a.

Grazed

23

30,7

41,7

12,6

n.a.

Exclosure

53

22,5

50

0,4 a

29 a

Grazed

42

17,3

32

11 b

15,4 b

2007

2009

Table 4. A kezelés hatása néhány szerkezeti változóra az irtott területen. A százalékos borítás átlagos értékét jelöltük. Az a és b betűk egy változón belül legelt-nem legelt közti szignifkáns különbséget jelzik (ANOVA, p< 0,05). – Effect of the management on some structural variables. Average of the percentage cover is indicated.

118


3.3.1.5. Prunus serotina irtás (D1-3) A mintegy 25x25 méteres kései meggy (Prunus serotina) folt tarvágása és kezelése 2007. augusztusában történt meg. Az egész területen kivágták a kései meggy felnőtt illetve magonc korú egyedeit, majd a területet 4, kb 12x12 m-s négyzetre osztották. Az egyik területet az irtás után egy alkalmommal herbiciddel kezelték, a másikat évente kétszer kaszálják, a harmadik nem kapott további kzelést (kontroll), a negyediket pedig kaszálják és legeltetik. A vizsgálat első mintavétele 2007. szeptemberében történt, a Prunus serotina magoncok jellemzően 35-45 %-át borították a 12x12 m-s négyzeteknek, és nem látazsott jelentős különbség a tömegességüket illetően a különböző kezelések szerint. A herbicid kezelés drasztikus hatása leginkább az egyéb lágyszárú fajok alacsony borításából látszik. Két év elteltével a lágyszárú fajok némiképp regenerálódtak, a borításukban nem volt szignifikáns eltérés a kezelések között, a fajösszetétel azonban nem egyezett meg, pl. a herbiciddel kezelt négyzetekben kissé elszaporodott az invazív Phytolacca americana. A P. serotina magoncokra azonban a kezeléseknek szignifikáns hatása volt: a herbicid kezelés volt a leghatékonyabb, de rögtön utána a kaszálást követő legeltetés a legjobb módszer a kései meggy visszaszorítására. Különösen ha tekintetbe veszzük, hogy az egyéb, gyepet alkotó fajok sem tűnnek el teljesen a kezelés alkalmával. A kontroll parcellában nagyon magas volt a kései meggy borítás, és az egyedek elérték a 2 méteres magasságot is. Ugyanakkor az itt található edényes növények száma nem volt alacsonyabb a többi négyzetben található fajok számánál.

90 80 70

Cover %

60

herbicide

*

50

mow ed grazed

40

control

30 20 10 0

Other

Prunus

2007

Other

Prunus

2009

Ábra. A Prunus serotina (Prunus), illetve egyéb lágyszárú fajok (others) borítása a kései meggy irtás kíséleti parcelláiban 2007-ben és 2009-ben. A statisztikailag szignifikáns különbséget * jelöli (ANOVA, p<0,05) - Average relative cover of Prunus serotina and non-arboreal species in the “Prunus serotina cleared” experimental parcel.

3.3.2. Eredmények és értékelésük - puhatestűek

119


A kimutatott fajok közül az Anisus spirorbis és a Planoris planorbis vizicsiga, mélyebben fekvő területek időszakos vizeiben is előfordul, a terület kiszáradása után az év nagyobbik részét a talaj repedéseibe húzódva, különös életstratégiájának köszönhetően vészeli át. Gyakorlatilag a vizsgált gyepek faunájának nem a tagja. A maradék hét faj előfordulását és egyedszámának alakulását (2 sz. táblázat) nehéz magyarázni. Gyakran a mintákban nincsen társulás, 1 faj egyetlen példánya fordul elő. Az egyik árnyékkedvelő (Punctum pygmaeum), a másik xeroterm gyepek jellemzője (Granaria frumentum) A projectterület elkülönülő részének (I. sz folt) Mollusca fajait (1-3 sz. mintaterület) ha összevetjük a mintaterület nagyobb kiterjedésű (II. sz. folt) területén (4-19 sz. mintaterület) előkerült csiga állományokkal, magyarázatot találunk a 3 sz. ábra szélsőségeire. Az I sz. folt tk. fedett terület Az itt előforduló mezo-higrofil fajok, nedvesebb biotópokra utalnak, ami a terület fedettségével magyarázható. A három mintavételi pont jellemzése: 1. = 20-25 éves erdős terület (erdei fenyő) „mélyedés”; 2. = 20 év körüli akácerdő, dombhát; 3.= Tisztás, amit 20-30 év körüli zárt fenyőállomány vesz körül. A kladogramon látható az erőteljes elkülönülés (3 sz. ábra).

18 16 14

Y

12 10 8 6 4

Vitrina_

Truncate

Punctum_

Planorbi

Nesovitr

Granaria

Cochlico

Cepaea_v

0

Anisus_s

2

2 sz. ábra: A fajok mennyiségi megoszlása. – Quantitative distribution of Molluscs species

120

18

13

1

2

3

5

4

6

7

8

9

10

11

12

14

15

16

17

19


1

0,9

0,8

0,7

Similarity

0,6

0,5

0,4

0,3

0,2

0,1

0 0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

3. sz. ábra: A vizsgált terület kladogramja – Cluster analysis of the samples

A II sz. folt kladogramja teljesen szétesik, az 5-13-ig gyűjtési pontokon cserjeirtás és legeltetés volt, ami tönkretette a korábban ott élő mezo-hygrofil faunát. Az 5 sz. ponton, vsz. a fedettségi viszonyoknak köszönhetően fennmaradt a Nesovitere hammonis ragadozó-csiga populációjá, de mellette nincs más csigafaj! A 6-13 sz. pontok nagy valószínűséggel a cserjeirtás, majd az ezt követő legeltetés következtében faunamentessé váltak. A 13 sz. ponton megjelenő két faj már átmenetet mutat a száraz gyepterületek állománya felé (Truncatellina cylindrica jelenléte). A 14-16-os számú folton legeltetés volt, itt megkerült a száraz gyepek jellegzetes faja a Granaria frumentum, de ez is teljesen izoláltan.

121


A kladogram alapján is egyértelmű, a darányi gyepek faunájának egyenlőre nincs semmiféle jellege. A különféle bolygatások megszüntették a korábbi mezo-higrofil erdei fajok jelenlétét (BÁBA 1983), de száraz gyepek fajai még nem tudták meghódítani projektterület.

Mintaterület

Kezelés 1

Kezelés 2 –

1 2

–

–

3

–

–

4

–

–

5

cserjeirtás

legeltetés

6

cserjeirtás

legeltetés

7

cserjeirtás

legeltetés

8

cserjeirtás

legeltetés

9

cserjeirtás

legeltetés

10

cserjeirtás

legeltetés

11

cserjeirtás

legeltetés

12

cserjeirtás

legeltetés

13

cserjeirtás

–

14

legeltetés

–

15

legeltetés

–

16

legeltetés

–

17

–

–

18

–

–

19

–

–

2 sz. táblázat: kezelési módok a területen. – treatments of the sampling plots

122

Vitrina pellucida


Punctum pygmaeum

Planorbis planorbis

Nesovitrea hammonis

Granaria frumentum

Cochlicopa lubricella


Anisus spirorbis

No


1

–

–

1

–

1

–

–

–

1

2

–

–

2

–

–

–

2

2

2

3

–

–

–

–

–

–

–

–

3

4

7

–

–

–

–

1

–

–

–

5

–

–

–

–

11

–

–

–

–

6

–

–

–

–

–

–

–

–

–

7

–

–

–

–

–

–

–

–

–

8

–

–

–

–

–

–

–

–

–

9

–

–

–

–

–

–

–

–

–

10

–

–

–

–

–

–

–

–

–

11

–

–

–

–

–

–

–

–

–

12

–

–

–

–

–

–

–

–

–

13

–

1

–

–

–

–

–

1

–

14

–

–

–

1

–

–

–

–

–

15

–

–

–

–

–

–

–

–

–

16

–

–

–

–

–

–

–

–

–

17

–

–

–

–

–

–

–

–

–

18

–

–

–

–

–

–

–

1

–

19

–

–

–

–

–

–

–

–

–

Össz:

7

1

3

1

12

1

2

4

6

1. táblázat. A Darány LIFE terület Mollusca faunája a 2009-es mintavételek alapján. – Molluscs species in the sample of 2009 123


3.3.3. A Darányi-borókás fészkelő madárfajai

A területen fészkelő madárfajok: The breeding species of the Project Area: Tud. név

2006

2007

2008

2009

Faj Scientific Name


Barátcinege

Parus palustris

1

3

1

4

2

4

2

4

Barátposzáta

Sylvia atricapilla

6

9

7

9

5

8

5

7

Motacilla alba

0

2

0

2

1

3

1

3

Barázdabillegető Búbos cinege

Parus cristatus

0

1

0

1

1

2

1

2

Búbosbanka

Upupa epops

0

2

0

2

1

3

1

3

Cigánycsuk

Saxicola torquata

2

3

2

3

1

2

1

2

Citromsármány

Emberiza citrinella

3

4

3

4

2

4

2

4

Csicsörke

Serinus serinus

1

3

1

3

2

5

2

4

Csilpcsalpfüzike Phylloscopus collybita

5

7

6

7

4

6

4

6

Csuszka

Sitta europaea

0

3

0

3

1

3

1

3

Egerészölyv

Buteo buteo

0

0

0

0

0

0

0

0

Énekes rigó

Turdus philomelos

3

5

4

6

4

6

4

6

Erdei pacsirta

Lullula arborea

2

5

2

5

3

5

3

5

Erdei pinty

Fringilla coelebs

5

8

6

8

6

7

6

8

Erdei pityer

Anthus trivialis

0

1

0

1

1

2

1

2

Fekete gólya

Ciconia nigra

0

0

0

0

0

0

0

0

Fekete harkály

Dryocopos martius

1

2

1

2

0

1

0

1

Fekete rigó

Turdus merula

5

8

5

8

3

6

3

6

Fenyvescinege

Parus ater

2

4

2

4

1

3

1

3

Füsti fecske

Hirundo rustica

0

0

0

0

0

0

0

0

Hamvas küllő

Pica canus

0

0

0

0

0

1

0

1

124


Tud. név

2006

2007

2008

2009

Faj Scientific Name


Házi rozsdafarkú

Phoenicurus ochruros

0

2

0

2

1

2

1

3

Kakukk

Cuculus canorus

2

3

2

3

1

2

1

2

Kék cinege

Parus caeruleus

2

4

2

4

1

3

1

3

Kenderike

Carduelis cannabina

4

7

4

6

3

5

3

5

Kis fakopáncs

Dendrocopos minor

1

3

1

3

0

2

0

2

Kis poszáta

Sylvia curruca

1

4

1

3

2

4

2

4

Közép fakopáncs

Dendrocopos medius

1

2

1

2

0

1

0

1

Léprigó

Turdus viscivorus

4

7

5

7

2

4

3

5

Meggyvágó

Coccothraustres coccothraustes

3

4

3

4

1

3

1

3

Mezei poszáta

Sylvia communis

0

3

0

3

1

3

1

3

Mezei veréb

Passer montanus

6

7

5

8

4

5

4

6

Nagy fakopáncs Dendrocopos major

0

2

0

2

1

3

1

3

Nyaktekercs

Jynx torquilla

1

2

1

2

2

3

2

3

Ökörszem

Troglodytes troglodytes

0

2

0

3

1

3

1

3

Örvös galamb

Columba palumbus

1

1

0

1

0

2

0

2

Örvös légykapó

Ficedula albicollis

0

0

0

0

0

1

0

1

Őszapó

Aegithalos caudatus

0

2

0

3

1

3

1

3

Rozsdás csuk

Saxicola rubetra

1

2

1

2

0

1

0

1

Sárgarigó

Oriolus oriolus

2

3

2

3

1

2

1

2

Seregély

Sturnus vulgaris

7

9

6

9

5

7

5

7

Sisegő füzike

Phylloscopus sibilatrix

0

0

0

0

0

0

0

0

Szajkó

Garrulus glandarius

0

1

0

1

1

2

1

2

Széncinege

Parus major

4

7

4

6

3

6

3

5

125


Tud. név

2006

2007

2008

2009

Faj Scientific Name


Szürke légykapó Muscicapa striata

2

3

2

3

1

2

1

2

Tengelic

Carduelis carduelis

4

6

4

7

4

6

3

5


Lanius collurio

5

7

4

7

4

6

3

5

Vadgerle

Streptopelia turtur

1

1

1

1

0

2

0

2

Vörösbegy

Erithacus rubecula

0

2

0

2

1

3

1

3

Zöldike

Carduelis chloris

7

9

7

8

6

8

5

7

126


3.4. Következtetések, javaslatok 3.4.1. Következtetések, javaslatok, a botanikai vizsgálatok tapasztalatai alapján A darányi borókás mintaterület rendkívül fontos természeti értékekkel bír, de az utóbbi évtizedben számos negatív hatás érte. A terület egy részének leégése, illetve az elárasztás, a közvetlen szomszédságába telepített fenyvesek, a kései meggy inváziója mind az élőhelyet veszélyeztető tényezőkként léptek fel, amelyek hatásainak enyhítésére aktív természetvédelmi beavatkozások váltak szükségessé. A LIFE pályázat keretében végrehajtott akciók az elszenvedett károsodások felszámolásában voltak a nemzeti parki szakemberek segítségére. Az eredményeket mintaterületenként mutattam be, a következőkben viszont az alkalmazott kezelések hatásai szerint próbálok következtetéseket levonni.

A legjelentősebb akció a rackajuhnyájjal történő legeltetés volt, gyakorlatilag az egész Darányi borókás mintaterület teljes területén alkalmaztuk. Általában elmondható, hogy a juhok taposásának hatására megnőtt a nyílt talajfelület, csökkent a kriptogám (moha, zuzmó) fajok borítása, amelyek egyébként jellegzetes részei a mészkerülő homoki gyepnek. A növényzet magassága, a virágzó egyedek gyakorisága is csökken. Egyéb változók tekintetében azonban eltérés tapasztalható a természetes gyepre, illetve a másodlagos, regenerálódó gyepre gyakorolt hatása közt. A természetes gyepben a legelés kizárásának nem volt szignifikáns hatása, ez arra utal, hogy a gyep szerkezete, összetétele stabil, 3 éves kezeléssel nem tudunk igazán jelentős változásokat elérni. Mégis megfigyelhető volt, hogy a gyepet alkotó évelő füvek borítása a legelés kizárásával kismértékben csökkent, amely részben az avarosodás kedvezőtlen hatásának tudható be. A gyepben karakterfajként szintén fontos évelő kétszikűek tömegessége viszont nőtt, mivel a juhok nem legelték ki őket, az egyedek éves fenológiai fázisai akadálytalanul kialakulhattak. A homokbuckán lévő természetes gyepfolt esetében a csupasz talajfelszín drasztikus növekedését és az edényes növények összborításának csökkenését tapasztaltuk. A boróka-kései meggy irtott területen a legelés következtében enyhén visszaszorult a gyepalkotó évelő füvek borítása. Összességében elmondható, hogy a homokbuckán lévő gyep szerkezete domborzati sajátságai miatt érzékenyebben reagált a legelésre, ezért itt a legeltetési nyomás enyhítését javasolnánk. A mérsékelt legeltetés jó hatással van a természetes gyepre is, esetleg természetvédelmi megfontolásokból javasoljuk néhény folt egy-két éves pihentetését a kriptogám borítás és a kétszikű fajok renegerációja miatt.

A másodlagos gyep esetében a legelésnek kulcsfontosságú szerepe van a regeneráció elősegítésében és a gyommentesítésben. Egy zavarás utáni szukcesszió kezdeti fázisaiban a gyomok tömegessége jellemző, majd ezek folyamatosan visszaszorulnak, amelyet a legeltteés jelentős mértékben elő tud segíteni. A magbankban azonban a gyomfajok magvai még hosszú ifeig jelem maradhatnak, erre láthattunk példát a regernerálódó gyep esetében is. Míg a kiindulási évben szinte nem is volt különbség egyik életforma csoport tekintetében sem a legelt illetve a későbbiekben legelés elől elzárt négyzetekben, a vizsgálat utolsó évére drasztikus változásokat tapasztalhattunk. A terület évekkel 127


korábbi elárasztása során elterjedt invazív kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) a legelés miatt fokozatosan visszaszorult, kísérletünkben előidézett hiányában viszont a magbankból indulva elszaporodott, a nem legelt négyzetben 40-60 %-os borítást is elért. Ezért a még nem stabil, regenerálódó gyepben mindenképp javasoljuk a legeltetés fenntartását.

A kései meggy irtására alkalmazott különböző módszerek vizsgálata alapján azt mondhatjuk, hogy a herbicid kezelés bizonyult a leghatékonyabbnak a kései meggy egyedek eliminálásának szempontjából. Komoly hátránya a módszernek, hogy a meggy alatti gyepet is tönkreteszi. és bár a regeneráció megfelelő propagulumforrás közelsége esetében elindul, könynen teret adhatunk gyom vagy invazív fajoknak (esetünkben a Phytolacca americana felszaporodását figyelhettük meg aherbiciddel kezelt négyzetben). Összességében tehát azt javasoljuk, hogy amennyiben a kései meggy borítása nem nagyon sűrű és az alatta lévő gyep még nem tűnt el, a szintén hatékony évi kétszeri kaszálás, közben erősebb legeltetés módszerét célszerű alkalmazni.

A kései meggy-elhalt boróka irtás sikeres beavatkozásnak mondható. A terület gyepfoltjai lehetőséget kaptak a regenerálódásra, a kései meggy mennyisége csökkent, bár folymaatosan új magoncok, fiatal egyedek jelennek meg a területen. Ezeknek a hosszútávú kezelésére ki lehetne próbálni a kései meggy irtás során sikeresnek talált nyár eleji kaszálást követő legeltetés kombinációt. Összehasonlításképpen meghagytunk egy mintegy 20x30 méteres foltot irtás nékül. Az itt található nagyobb, nem zavart gyepfolt (zárt homoki sztyepp) jó állapotban van, fajgazdagnak mondható, de csak alkalmanként legeltetik, ezért enyhén avaros. A nagyobb nyírek és tölgyek alatt sűrűn kései meggy magoncok találhatóak, ezek között más fajok elvétve találhatók. Erdei fenyő egyedek is vannak, és a nem irtott foltot helyenként ritkás, degradáltabb gyepfoltok veszik körül.

Az irtott területen jellemző, hogy a borókás alsó ágait levágták, kissé “karácsonyfa” jelleget adva nekik. Ez természetellenes, a továbbiakban nem javsoljuk, gyomosodást idézhet elő, és a boróka tűlevelei miatt úgysem élnek meg alatta gyepfajok. Szintúgy nem célszerű a levágott gallykat a gyepen kupacba rakni és otthagyni, vagy helyben elégetni, mert ez is alkalmas hely az alkörmös és más gyomok számára. A nagyobb tölgyek alől kivágott kései meggyek vágását, kaszálását évente ismételni kell.

Az irtás után fennmaradt ill. újonnan kialakult gyepterületek legeltetése szükséges, de kifejezetten mérsékelt legelési nyomást tartanék célszerűnek. Az erős legeltetés és taposáés miatt a domináns Agrostis capillaris visszaszorul, és nem feltétlen a gyepre jellemző kétszikűek lépnek a helyébe. Bizonyos regenerálódó gyepfoltokon a túllegeltetés hatásait figyeltük meg, amely azonban néhény év alatt enyhíthető egy enyhébb, vagy foltosabb legeltetéssel. Összességében az irtott terület regenerálódása még jónéhány évet vesz majd igénybe, ami alatt a kései meggy elleni küzdelemre is hatékony megoldást kéne találni.

128


Regenerálódó gyepben legelés hiányában felszaporodott aranyvessző.

3.4.2. Következtetések, javaslatok, puhatestűek vizsgálatainak tapasztalatai alapján

A vizsgált gyepterületen nincs „megnyudodott” Mollusca fauna, rendkívüli zavartságról tesz tanúbizonyságot a sok teljesen üres minta. Mivel friss irtásterületekről van szó, itt még nem alakulhatott ki ennyi idő alatt a területre jellemző Mollusca fauna.

Nehéz az alapállapot felmérése alapján megítélni, mely kezelési módok lennének előnyösek a projektterület Mollusca faunájának stabilizálódásához. Ennek ellenére fontos kiemelni, a gyepkezelésnek az itt alkalmazott módozatai (szárzúzás, legeltetés), első lépésként eltüntették a gyepterületet beárnyékoló növényzetet, ami egy, nem a gyepre jellemző mezo-hygrofil Mollusca faunát hordozott. Ezek a fajok a gyep bozótosodása során a környező erdős területekről szivárogtak 129


be. A gyepkezelés elsődleges munkálatai ugyan a malakofauna rombolásával is jártak, de ezek képezik az alapját egy új arculatú (a területre jellemző), csiga fauna kialakulási lehetőségének. A borókás gyepterületeket a szárazságkedvelő (xerotherm) fajoknak kell benépesíteni. Ez a folyamat a puhatestűek számára ebben a savanyú (nem optimális!) környezetben a szokásosnál lassabban fog lezajlani, mert a közeli területeken megtalálhatóak azok a fajkészletek, amik a repatriálódási folyamat alapját jelentik. Monitorozó vizsgálatokkal nyomon lehetne követni a terület benépesülését.

130

4. Tószegi legelő

4. Tószegi legelő 4.1. A terület élőlény csoportok szerinti bemutatása, alapállapot leírása

4.1.1. A Tószegi legelő általános botanikai bemutatása A terület a Gerje-Perje-síkon fekszik, része a Jászkarajenői-puszták Natura2000 területnek. Ezen szikespuszták növényzetüket tekintve a Tiszántúlhoz tartoznak, mert - mint azt Rapaics Rajmund felismerte - a Tisza balpartján Szegedtől Újszászig még tiszántúli a táj: szolonyec szikesek, löszgyepek és ártéri rétek-mocsarak mozaikolnak. A Duna-Tisza közének e tiszántúli darabjához tartozik a szegedi Fehér-tó, a Pusztaszeri-puszta, a Jászkarajenői-puszták, de részben a Tápió-vidék is, északabbra pedig a Hevesi- és a Borsodi-sík pusztái. A Tószegi-legelő nem kuriózum. A Tiszántúlon sok ilyen jellegű szikes puszta van. Bár nem különleges, igen jellegzetes. Az ún. kilúgzott ősi ürmöspusztáknak egyik típusos képviselője.

A Tiszántúl három jellegzetes szikespuszta típusa: *

*

*

Az elsődleges szikes puszták a lecsapolások előtt is szikes növényzetűek voltak, vízháztartásuk az elmúlt 150 évben lényegében nem alakult át, növényzetük gazdag és karakteres. Kialakulásuk a jégkorra tehető (az utóbbi 35 000 évből vannak szikes adataink). Másodlagosnak tekintjük azokat a - csak részben szikes talajú - pusztákat, amelyek a folyószabályozások és belvízrendezések következtében alakultak ki egykor nem vagy csak igen kis foltokban szikes, folyók által rendszeresen elöntött, réti és mocsaras ártéri területekből. A harmadik típus a lecsapolt elsődleges szikes puszta: ebben az esetben az ősi szikes tájban a vízrendezések a talajvízszintet néhány 10 centiméterrel csökkentették, megindult a sók kilúgzása, emiatt az ürmöspuszta közösség egy - gyakran nagyobb - része cickórós legelővé alakult(alakul) át, miközben a szikpadkák tetejéről a vakszikre és részben a szikfokra települt az ürmöspuszta egy része.

A Tószegi-legelő a harmadik típushoz tartozik: ősi, sok ezer éves, de kilúgzódó. Ez a pusztatípus a Hevesi-síkon, a Hortobágy környékén és a Bihari-síkon sok ezer hektárt foglal el. Értékes, de a kilúgzás miatt jellegtelenedő természeti marradvány. A kilúgzás kulcsszerepét ezen típus jellegtelenedésében csupán az elmúlt években ismertük fel. Szikes pusztáink tehát igen régiek, régóta borítja őket a mai rövid és hosszú füvű sztyeppnövényzet. Petőfi Sándor az „Útirajzok”-ban leírja ezt az ősiséget, változatlanságot: „Némán merengve űl az ősnyugalom e térségen, mint tűzhelye mellett karszékében a százéves aggastyán, ki az élet zajos napjait zajtalan szívvel gondolja át.” 131

4. Tószegi legelő

A LIFE-programban nem az ősi padkás szikeseket vizsgáljuk (ezt már sokan megtették), hanem természetességüket gyorsan vesztő szikes tájat kutatunk. Hogy miért pont itt? Mert a táj típusos, mert hagyományos módon legeltetik, de nem eléggé, mert szikesek, jövőbeli felhagyott szántók és mocsarak alkotják a mozaikot, és nem túl nagy területen. A Tószegi-legelő pontos tájtörténét még nem ismerjük. A régi történeti térképeket vizsgálva láthatjuk a Gerje régi medrét és árterét, a Pákra egykori mély mocsarait, a Szapáry birtokot. A többi tiszántúli szikes pusztához hasonlóan a táj az elmúlt 200 évben fragmentálódott, sok szikest is beszántottak, nagyobb területeket szántással gyepjavítottak, a TSZ-időkben fogasoltak. Így a táj jelentős része degradálódott. Ugyanakkor a belsőbb pusztaterületek természetközeli állapotban maradtak. A szikesek az eurázsiai sztyeppe-erdőssztyeppe öv jellegzetes - intrazonális, azaz zónán belüli vegetációmozaikjai. Legnyugatibb és történetükben kiegyénült képviselői a Pannonicumban lévők. Az Élőhelyi Irányelv szerint kiemelten értékes európai élőhely. A hazai bennszülött (endemikus) növényfajoknak 10-15%-a sziken vagy csak sziken él. Ráadásul ezek - a többi sziki fajjal - különleges növénytársulásokká szerveződnek. E jelek a szikesek magas természeti értékét mutatják. Kitaibel Pál a 18. század végén járta be a Kárpát-medencét, akkor sok szikes is feljegyzett naplójába, a vakszikről pl. az alábbiakat: „Er war merklich unfruchtbar, und an manchen Orth ganz von Gewächsen entblösst, und die wenigen die sich einfanden, wahren klein und von besondere Arth.” „Die unfruchtbarsten Platzen zeigen eine nackte, weisslichte, harte, etwas sandige, unschmackhafte oder laugensalzig schmeckende Erde, auf der ausser der Camphorosma ovata sonst nichts wächst, nur hi und da ist die Plantago tenuiflora, Poa distans, Festuca ovina zu sehen.” azaz: „Láthatóan terméketlen volt, olykor teljes növényzetmentes, és a mégis itt élő fajok kicsik és különlegesek voltak.” „A legterméketlenebb helyek csupaszok, fehérek, kemények, kicsit homokosak és íztelenek vagy lúgsó-ízűek voltak, rajtuk a bárányparéjon kívül csak itt-ott nőtt vékonyka útifű, mézpázsit és veresnadrág.”

A Tószegi-legelőn a teljes szikespuszta zonációsor megtalálható: Löszgyepek (Salvio-Festucetum rupicolae): A szikespuszta kiemelkedő hátjain találunk rájuk. Talajuk csak a mélyben szikes, így növényzetüket nem sziki fajok alkotják. Fajkészletük - a korábbi túllegeltetések miatt szegényes. Különleges viszont a magyar zsálya (Salvia aethiopis) több ezer töves állománya. E méteresre megnövő, fehéren szöszös zsálya-féle kis kandelláberekként ékesíti a legelőt. A legelő löszgyepjeit legeltetni kell, a magaskórósodó részeket szárzúzni. A gyepesítendő szántók talajának jelentős része csernozjom, így rajtuk is löszgyepek kialakulása várható. Ürmöspuszta (Artemisio-Festucetum pseudovinae): A kilúgzódó ősi szikes pusztákon az ürmöspuszta állományok feldarabolódnak, a padkák alacsonyabb zónáiba, peremeire és a padkaközi mélyedésekbe húzódnak. Sok állományuk még típusos, de jellemzőek a cickórósba átmenetet mutató, jellegtelenebb foltok is. Különösen a Külső-járáson vannak nagy, természetközeli állapotú állományai. Foltokban tömeges a sziki üröm (Artemisia santonicum), gyakori a sóvirág (Limonium gmelini). A felhagyandó szántók szélein részben ezen közösség regenerációjára számítunk.

132

4. Tószegi legelő

Cickórós puszta (Achilleo-Festucetum pseudovinae): A legelő legnagyobb részét ez a közösség borítja. A hodályhoz közeli részeken különösen. Ezt a részt a második világháború előtt valószínűleg „javították”, ezért eltűntek a szikes pusztákra oly jellemző padkások. A Rókáspart táján és a Külsőjáráson elsősorban a kilúgzott ürmöspuszták helyét foglalta el. Jellegzetes faja a pusztai cickafark (Achillea setacea), amúgy zömmel generalista fajok alkotják: a vesresnadrág csenkesz (Festuca pseudovina) mellett a lándzsás útifű (Plantago lanceolata), sziki here (Trifolium angulatum), mezei fátyolvirág (Gypsophyla muralis). A felhagyott szántók egy részén - különösen erős legeltetés mellett ez a közösség fog kialakulni. Vakszikek, szikfokok, szikerek (Camphorosmetum annuae, Puccinellietum limosae, PholiuroPlantaginetum tenuiflorae): A legelő padkás szikesein apró foltokban még megmaradtak az erősen szikes iszapnövényzet apró állományai. Sajnos a lecsapolás, kilúgzás miatt valóban már csak a legszélsőségesebb foltokon, ott is átalakulóban. A bárányparéjnak (Camphorosma annua) néhány négyzetméteres foltjai maradtak, a mézpázsit (Puccinellia limosa) még nagyobb foltokat alkot. Előfordul a bennszülött tőrfű (Pholiurus pannonicus) is. A Tószegi-legelő jellegzetessége, hogy az ürmöspuszta szegélyeiben és a még szikesebb foltokon rendszeres a heverő seprőfű (Kochia prostrata). E faj hazánkban a löszfalakon és a szikeseken talált otthonra. Egykor feltehetően a mammutok-járta alföldi jégkori szikeseknek volt fontos faja. A vakszikek, szikfokok és szikerek a puszta legveszélyeztetettebb társulásai közé tartoznak. Csak vízvisszatartással és rendszeresen legeltetéssel menthetők meg. Mivel ezen helyek a puszta legkarakteresebb területei, eltűnésük az élőhelydiverztás drasztikus csökkenését fogja jelenteni. Szikes rétek (Agrostiso-Alopecuretum, Caricetum melanostachyae): A puszta mélyedéseiben szikes rétek, szikes magassásosok alakulnak ki. Fajszegények, uralkodó fajaik a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) és a bókoló sás (Caex melanostachya). Az elmúlt évek vizes tavaszai miatt felszaporodott bennük a mocsári csetkáka (Elelocharis palustris) és helyenként a zsióka (Bolboschoenus maritimus). Kákás, sásos mocsarak (Schoenoplectetum lacustris, Bolboschoenetum maritimi): A Pákra laposaiban jól fejlett mocsárnövényzetet találunk, bár nagyobb részük felhagyott belvizes szántón alakult ki, azaz másodlagos. A vizes élőhelyek azonban gyorsan regenerálódnak. Az ősi foltok és a rendszeres használat miatt várhatóan fajokban gazdagodni fognak. Madárviláguk már most is gazdag.

Mint láttuk, a terület régóta legelő. Egyes részei kaszálók. Növényzetük is ennek megfelelő. Ha körbejárjuk a Tiszántúl pusztáit, sokfelé nem ilyen kép fogad minket. Az évtizedek óta elhanyagolt legelőkön a löszgyepek elavarosodtak, magaskórósodtak, aszatosodtak (útszéli bogáncs - Carduus acanthoides, mezei aszat - Cirsium arvense), a cickórós pusztákon szintén a „szamártüskök” szaporodtak el, és gyakran a közönséges tarackbúza (Agropyron repens) borított el hektárnyi foltokat. Az ürmöspuszták elavarosodtak, sok szikes faj kiszorult, az egynyári fajok, pl. a bodorkák (Trifolium spp.) sokfelé el is tűntek. A vakszikek - még ha van is elegendő vizük - a taposás elmaradása miatt benövényesedtek, az oly jellegzetes és értékes kopár foltok eltűntek, a hozzájuk kötődő élővilág kipusztult.A rétek szintén elavarosodtak (egyesek elaszatosodtak, terjed a tarackbúza, sőt a siskanád Calamagrostis epigeios). Vizes években az avar tavaszra berohadt, ezzel lefojtotta a tavaszi füvet (akár 90%-os is lehet ez a lefojtás). Nyáron nemegyszer begyulladtak ezek az avaros rétek. Az avar azonban a réti zsombékok között élő mocsári és hínárfajokat is kiszorította. A mocsarak szintén avarosodnak, flórájuk a rétekéhez hasonlóan szegényedik. Ezek a jelenségek a Tószegi-legelő ún. Külső-járás részén 133

4. Tószegi legelő

szintén megfigyelhetőek. Emiatt is fontos az állatlétszám növelése. Szerencsére a szikeseknek jó a regenerációs képessége, ezért a degradálódott, avarosodott foltok néhány év megfelelő használattal jelentős mértékben regenerálhatók. A juhállománynak tehát van helye, a gazdálkodó tervezi is új állatok beszerzését a LIFE támogatásával. Így a legelő megfelelő kezelést fog kapni. Terveink között szerepel a belvizek további visszatartása, ami a kilúgzási folyamatot fogja fékezni, és lehetővé teszi a Pákra vizes élőhelyeinek további regenerációját. A gyepbe ékelődő szántók felhagyása, gyep- vagy lucernatelepítéssel történő legelővé és/vagy kaszálóvá alakítása a természetvédelem és a helyi gazdálkodók közös érdeke. Ez nagyban csökkentené a terület belső feldaraboltságát.

Typical species of the site The area is typical for the Achiellea-type Pannonian alkali steppe. Since the alkali geomorphology is not very developed, the species composition of the site is not very rich. Table 2: Species list Species (scientific name) Achillea setacea Agrimonia eupatoria Alopecurus geniculatus Alopecurus pratensis Amaranthus blitum Amaranthus species Ambrosia artemisiifolia Arenaria serpyllifolia agg. Artemisia santonicum Ballota igra Bassia prostrata Bromus hordeaceus ssp. hordeaceus Bupleurum tenuissimum Camphorosma annua Capsella bursa-pastoris Cardaria draba Carduus nutans L. ssp. macrolepis Kaz Carex stenophylla Carthamus lanatus Cerastium dubium Chenopodium album agg. Chenopodium chenopodioides Chenopodium glaucum Cichorium intybus

Hungarian name

Habitat preference

pusztai cickafark patika párlófű Gombos ecsetpázsit réti ecsetpázsit Zöld disznóparéj disznóparéj faj Parlagfű Kakukk homokhúr sziki üröm Fekete peszterce heverő seprőfű

stenohalophyton generalist pseudohalophyton pseudohalophyton generalist generalist generalist generalist stenohalophyton generalist stenohalophyton

puha rozsnok sziki buvákfű bárányparéj Pásztortáska Útszéli zsázsa

pseudohalophyton stenohalophyton stenohalophyton generalist generalist

bókoló bogáncs Keskenylevelű sás Vad pórsáfrány sziki madárhúr fehér libatop sziki libatop Fakó libatop katáng

generalist stenohalophyton generalist stenohalophyton generalist stenohalophyton stenohalophyton generalist

134

Conservation status

Remark

4. Tószegi legelő

Cirsium vulgare Convolvulus arvensis Conyza canadensis

közönséges aszat Apró szulák betyárkóró

generalist generalist generalist

Coronopus squamatus Echinochloa crus-galli Elymus repens Erodium cicutarium Erophila verna Eryngium campestre Festuca pseudovina Geranium pusillum Gypsophila muralis Hordeum geniculatum Inula britannica Juncus compressus agg. Koeleria cristata (L.) Pers. s.str. Lamium amplexicaule Lepidium perfoliatum Lepidium ruderale Limonium gmelini subsp. hungaricum Lolium perenne Matricaria chamomilla Medicago lupulina Myosotis stricta Onopordum acanthium Ornithogalum kochii Pholiurus pannonicus Plantago lanceolata Plantago major Plantago maritima Plantago tenuiflora Poa angustifolia Poa annua Poa bulbosa Poa species Polygonum aviculare agg. Portulaca oleracea Potentilla supina Puccinellia limosa Ranunculus pedatus Rorippa kerneri Rumex crispus Sclerochloa dura Scorzonera cana Sonchus arvensis

lúdláb kakaslábfű közönséges tarackbúza Bürökgémorr Tavaszi daravirág mezei iringó veresnadrág csenkesz Apró gólyaorr mezei fátyolvirág Sziki egérárpa réti peremizs Réti szittyó

generalist generalist generalist generalist pseudohalophyton generalist pseudohalophyton generalist stenohalophyton pseudohalophyton pseudohalophyton stenohalophyton

Karcsú fényperje bársonyos árvacsalán felemáslevelű zsázsa büdös zsázsa

loess grassland generalist pseudohalophyton pseudohalophyton

Sziki sóvirág Angolperje kamilla komlós lucerna Apró nefelejcs Szamárbogáncs Pusztai sárma tőrfű lándzsás útifű nagy útifű sziki útifű vékony útifű karcsú perje egynyári perje gumós perje perje faj madárkeserűfű porcsin heverő pimpó sziki mézpázsit villás boglárka Sziki kányafű fodros lórom Kőperje Sziki pozdor mezei csorbóka

stenohalophyton generalist stenohalophyton generalist generalist generalist loess grassland stenohalophyton generalist generalist stenohalophyton stenohalophyton loess grassland generalist pseudohalophyton generalist pseudohalophyton pseudohalophyton pseudohalophyton stenohalophyton pseudohalophyton stenohalophyton pseudohalophyton generalist stenohalophyton generalist

135

Extra large population

Sub-endemic

Endemic

4. Tószegi legelő

Taraxacum officinale Weber Trifolium angulatum Trifolium arvense

pongyola pitypang sziki here Herehurafű

generalist stenohalophyton generalist

Trifolium ornithopodioides Trifolium repens Trifolium retusum Trifolium striatum Trifolium strictum Tripleurospermum inodorum Veronica arvensis Xanthium spinosum

Egyvirágú here fehér here pusztai here sávos here Sudár here Ebszékfű Mezei veronika szúrós szerbtövis

stenohalophyton generalist stenohalophyton stenohalophyton stenohalophyton generalist generalist generalist

Sub-endemic Northernmos t occurrence

During the surveys two unexpected species were found, both have large populations in the area: the northern-most occurrence of Trifolium ornithopodioides in Hungary, and one of the largest populations of Coronopus squamatus in Hungary. Both species occurred in the overgrazed or the extremely overgrazed areas of the pasture missing from the most «natural» parts. Another important species is Salvia aethiopis, that has a population of several hundred individuals.

4.1.2. A „Tószegi legelő” malakológiai bemutatása

4.1.2.1. Előzmények A Tószegi legelő területének puhatestűivel foglalkozó dolgozatot vagy szórványadatot a hazai malakológiai irodalomban (VARGA, A., FÜKÖH, L. & KROLOPP, E. 2005) nem találunk. A fentiek alapján a 3 éves vizsgálatsor hiánypótló, hiszen napjainkig célirányos feltáró munka nem történt a Tószeg térségében..

4.1.2.2. Alapállapot-felmérés A terület alapállapot-felmérése három egymást követő évben történt meg. Fontos azt kiemelni, a puhatestűeknél nincs szezonalitás, a fajok az év minden időszakában jelen vannak a vizsgált területen, ami nagymértékben megkönnyíti az alapállapot felmérését.

A tószegi terület mintavételezésekor azonnal feltűnt a szárazföldi Mollusca fauna rendkívüli fajszegénysége, ami még egy nagyon alacsony egyedszámmal társult. A konkrét mintavételezések mellett több ponton kerestem a projekt terület gyepnövényzetben csigákat, egyeléses módszerrel – ez semmiféle eredményhez nem vezetett. Hogy magyarázatot találjak a legelőterület szinte

136

4. Tószegi legelő

faunamentességéhez, további mintamennyiségeket vettem fel a környék érintetlennek tűnő gyepfoltjaiból, a legelő szegélyzónájában lévő tanyák tanyahelyek elhanyagolt környezetéből.

A terepbejárások során végzett tevékenységet kétfelé kell bontani. Az első év vizsgálatsora (2007) 16 mintavételi pontot eredményezett (1 sz. ábra). A mintavételi pontok nagyobb léptékű tipizálása alapján az alábbi csoportokra bonthatók: A/ a szűkebb értelembe vett legelőterület gyepfoltjai, 6 mintavételi hellyel (No. 4, 6, 12, 13, 15, 16). B/ peremterületi gyepfoltok 4 mintavételi pont (No. 1, 2 7, 10). C/ peremterület tanyái, tanyahelyei 3 mintavételi pont (No. 8, 11, 14). D/ vizes élőhelyek 3 mintavételi pont (No. 3, 5, 9) Egy-egy mintavételi pont anyaga kb. 10x10 m-es terület mikrohabitátjaiból került begyűjtésre, a kvantitatív értékelhetőség miatt, minden esetben kb. 4 liternyi talajt tartalmazott.

137

4. Tószegi legelő

1 sz. ábra. A 2007 évi mintavételi pontok. – sample plots in 2007

A 2008 évi vizsgálatok mintavételezései már kizárólag a projektterület határain belül történtek, ez 14 mintavételi pontot eredményezett (2 sz. ábra), a munkákat 2009-évben ugyanazokon a pontokon megismételtem.

2 sz. ábra. A 2008-2009 évi mintavételi pontok. – sample plots in 2008-2009

Egy-egy mintavételi pont anyaga kb. 10x10 m-es terület mikrohabitatjaiból került begyűjtésre, a kvantitatív értékelhetőség miatt, ez minden esetben kb. 4 liternyi talajmennyiség volt. A három éves vizsgálatsor a tágabb értelemben vett területről (ez magába foglalja a tószegi legelő periférikus területeit, gyepfoltjait, tanyák környékét) 19 fajhoz tartozó 2503 determinálható példányt tartalmazott (kb. 176 liternyi talajmintában). A teljes kimutatott fajszám a hazai Mollusca fauna 8 %-a.

138

4. Tószegi legelő

A szűkebb értelemben vett legelőterületről a 2008-2009 évi vizsgálatok során 7 fajhoz tartozó 1426 determinálható példányt sikerült begyűjteni (kb. 96 liternyi talajmintában). A teljes kimutatott fajszám a hazai Mollusca fauna 3 %-a.

4.1.2.3. Faunisztikai szempontból kiemelést érdemlő fajok: A Tószegi legelő területén előforduló csigák kivétel nélkül általánosan elterjedt, széles ökológiai valenciájú fajok. Faunisztikai szempontból egyet sem lehet kiemelni.

Megemlítendő, hogy a legelő periferikus területein lévő tanyák környékén előfordul a részleges védelmet kapott éti csiga (Helix pomatia).

139

4. Tószegi legelő

4.1.3. A Tószegi legelő területén előforduló madárfajok Alapállapot felmérés: Az alapállapot felmérés madártani állományadatok esetében a területen előforduló fajok regisztrálására korlátozódik. A területen felmérésre javasolt és a közülük előforduló madárfajok (az egyéb fajok kategóriában megjelenített fajok felmérése opcionálisan történt, a módszer során azok felmérését nem kértük): Recommended list of species and their presence in the project area: Tudományos név Scientific name Ritka, veszélyeztetett fajok Podiceps grisegena Podiceps nigricollis Botaurus stellaris Ciconia nigra Ciconia ciconia Anser anser Netta rufina Anas acuta Aythya nyroca Pernis apivorus Milvus migrans Milvus milvus Haliaeetus albicilla Circaetus gallicus Circus pygargus Accipiter brevipes Aquila pomarina Aquila heliaca Aquila chrysaetos Hieraaetus pennatus Falco peregrinus Falco cherrug Bonasa bonasia Porzana pusilla Crex crex Otis tarda Himantopus himantopus Recurvirostra avosetta Burhinus oedicnemus Charadrius alexandrinus Philomachus pugnax Scolopax rusticola Limosa limosa Numenius arquata

Magyar név

Annex I


140

igen


Jelenlét presence nem nem nem nem igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem

4. Tószegi legelő


Magyar név

Annex I


141


igen

igen


igen igen igen

igen

Jelenlét presence nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem igen igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem igen igen igen nem nem nem nem nem

4. Tószegi legelő


Magyar név

Annex I


142

igen igen igen

igen igen

igen igen igen igen

igen igen igen igen

igen

igen igen

Jelenlét presence nem nem igen nem nem igen igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem igen igen nem igen nem nem igen nem nem nem nem nem igen

4. Tószegi legelő

Tudományos név Scientific name Acrocephalus arundinaceus Sylvia nisoria Sylvia communis Lanius collurio Pica pica Corvus corone cornix Miliaria calandra

Magyar név

Annex I

Nádirigó Karvalyposzáta Mezei poszáta Tövisszúró gébics Szarka Dolmányos varjú Sordély

143

igen igen

Jelenlét presence igen nem nem nem nem igen igen

4. Tószegi legelő


4.2.1. A botanikai monitorozás módszerei A series of quadrats was surveyed along a grazing intensity gradient on a traditional sheep pasture covered by different plant communities of the 1530 Natura 2000 priority habitat. In the 2*2 meter quadrats lists of vascular plant species, their cover, cover of mosses, lichens, litter, soil, total cover and height of the vegetation was estimated. On each site and in each occurring vegetation type 2 quadrats were surveyed. For the sampling sites see Fig. 2. and Table 1. Sampling was performed each year through a three day period at the end of May, beginning of June (vegetation already developed, but not totally grazed yet: 2006. május 23-25., 2007. június 4-6., 2008. május 27-29., 2009. június 7-9.). The above mentioned parameters (and the total cover and species number of stenohalophytes, pseudohalophytes and generalist/weeds) were calculated.

Quadrats The following data are available: Site 1: 2 quadrats in alkali meadow, 2 quadrats in Achillea steppes for the years 2007-2009 Site 2: 2 quadrats in alkali meadow, 2 quadrats in Achillea steppes for the years 2007-2009 Site 3: 2 quadrats in Achillea steppes, 2 quadrats on alkali mud for the years 2007-2009 Site 4: 2 quadrats in Achillea steppes, 2 quadrats on alkali mud, 2 quadrats in alkali meadow for the years 2006-2009 Site 5: 2 quadrats in Artemisia steppe, 2 quadrats on alkali mud (Puccinellia type), 2 quadrats on alkali mud (Camphorosma type) for the years 2006-2009 Site 6: 2 quadrats in Artemisia steppes, 2 quadrats on alkali mud for the years 2007-2009 Altogether: 6 quadrats in alkali meadow, 8 quadrats in Achillea steppes, 10 quadrats on alkali mud, 4 quadrats in Artemisia steppes were surveyed from 2006(2007) till 2009.

Sites 3 and 4 have been surveyed since the first year of the project, the other sites since the second year. Grazing exclusion was hindered by the property situation not known still after the first detailed survey.

144

4. Tószegi legelő

Figure 1. The Tószeg-legelő site

Site 1. Site 2. Site 3. Site 4.

Site 5.

Site 6.

Figure 2. A mintavételi helyek elhelyezkedése – sample sites in Tószegi legelő

145

4. Tószegi legelő

Table 1. Sampling sites Sampling site

Land use

Protected species (pieces)

Not protected species (pieces)

1

Extremely overgrazed

0

46

0

9

7

2

Overgrazed

0

33

0

14

11

3

Overgrazed

0

24

0

13

6

4

Slightly overgrazed

0

27

0

15

6

5

Undergrazed

0

24

0

14

7

6

Not grazed

12

5

24

Invasive species (pieces)

Alkali specialist (pieces)

Alkali generalist (pieces)



A mintavételezések során el kellett dönteni melyik módszert célszerű haszni a belsőbárándi területen: a/ 25 x 25 cm-es kvadrátsorozatok alkalmazása (1-2 cm mélyen a gyepfolt hiánytalan kiemelése – az így nyert mintamennyiség összesen kb. 4 liter). b/ „csipegetéses” módszer, mely az előzőhöz hasonló, hiszen az adott vizsgálati pont különféle mikrohabitátjaiból apróbb gyepfoltok hiánytalan kiemelése történik 1-2 cm mélyen, de a kiemelt felület kisebb (kb. 10x10 cm), több mintavariáns kerül a kiemelt kb. 4 liternyi talajmennyiségbe. A gyepben élő fajok néhány milliméteres nagyságrendűek, így ezek a felületek is elégségesek az itt 146

4. Tószegi legelő

előforduló fajok mintázására, továbbá előnye, hogy többféle mikrohabitát reprezentálja a mintavételi pontot. Több ponton összehasonlítottam a 25x25 cm-es kvadrátsorozatok faj- és egydszámait a csipegetéses módszer faj- és egyedszám adataival. Gyakorlatilag különbségeket, nem lehetett találni. A kvadrátos módszer ellen szól, a kisebb élőhelyeknél a vizsgált gyepet sok ponton megsérti hiszen hiánytalanul ki kell emelni több 25x25 cm-es felület. A mintavételezések után az élőhely sok ponton „világít”, összegezve ez a módszer inkább élőhelyromboló hatású. Végeredmény, ami a csipegetéses módszer mellett szól, a kis kiterjedésű élőhelyek esetében szinte nincs környezetkárositó hatása, ezeket a kis kiemelt foltokat a növényzet gyorsan benövi és rövid idő alatt repartiálódik a Mollusca állománya. A belsőbárándi terület 20 pontján vettem fel 1-1 mintát (alkalmanként kb. 3-4 liter), összességében 60-80 liternyi mennyiséget, ami 100 db 25x25 cm-es kvadráttal azonos értékű.


4.2.2.2. Feldolgozás értékelés módszertana A mintavételezések feldolgozása után a kvadrátos felvételeket is a köbtartalmuk alapján összesítettem (az excel táblázat megjegyzés rovatában, nyomon lehet követni az egyes kvadrátok egyegy fajra vonatkozó részadatait). A puhatestű minták kiválogatása a pontatlan eredmények miatt nem végezhető a terepen. A begyűjtött anyag mennyiségi viszonyairól a laboratóriumi körülmények között történő válogatás után győződhetünk meg. Ezért fontos, hogy a mintavételezések során vizsgált pontok mindenféle életteréből azonos módszerekkel vegyük a mintákat. A laboratóriumban történő feldolgozás lépései, rostálás (3 féle lyukbőségű), illetve iszapolás 0,8 x 0,8 mm-es szitán. A legfinomabb rostátum válogatása binokuláris mikroszkóp alatt történik. Feldolgozásra kerültek a még identifikációra alkalmas, legfiatalabb (embrionális méretet meghaladó, tehát a petéből kibujt, de már kanyarulati strukturával rendelkező) egyedek is. Az értékelések sorrendiségénél Szinetár Csaba Arachnológiai munkajelentésének sorrendjét és metodikáját vettem alapul, hogy a különféle állatcsoportok értékelhetősége egységes rendszer szerint történjen. A statisztikai vizsgálatokhoz a Past programcsomagot alkalmaztam. A malakológiai monitoring célkitűzése, hogy a különféle gyepkezelési metodikák (legelés, kaszálás, égetés) hogyan hatnak a Mollusca fauna fajszámára, denzitására, fajdiverzitására és a fauna természetességi állapotára.

147

4. Tószegi legelő

A vizsgálatok során monitorozásra kerültek a különféle kezelési kisérletek és azok kontrollterületei, nevezetesen: a legelés - legelés kizárás (kontroll); kézi kaszálás (széna letakarítással – kezeletlen –kontroll. Az égetéses kisérlet gyakorlatilag a puhatestűek nyugalmi időszakában történt. Az avar gyors leégetése gyakorlatilag ebben az időszakban malakológiai szempontból kiemelt jelentőséggel nem bír, hiszen az élő példányok a talaj felső rétegében rejtőzködnek, s a gyorsan terjedő tűz nem forrósítja át a talaj felső rétegét.


148

4. Tószegi legelő


149

4. Tószegi legelő

Az elvégzett vizsgálatok eredményei, az egyes kezelések hatásai

4.3.


4.3.1.1. Structural and compositional changes in the vegetation Részletesen vizsgáltuk a növényzet állapotváltozóit a legelésgrádiens mentén. A szikes növényzeti típusok miatt az alábbi szempotokat tartottuk fontosnak.

A növényzet borítása: meglepő módon a növényzet összborítása lényegesen nem változott a grádiens mentén. Ennek oka, hogy a szikes mélyedések amúgy is alacsony borításúak. Jellemző azonban, hogy az ecsetpázsitos növényzetű szikerek borítása a legelés következtében drasztikusan lecsökken.

A növényzet magassága: a vártnak megfelelően a legelésgrádiens mentén a növényzet magassága csökkent. Ugyanakkor nem lineárisan, aminek az az oka, hogy a hodály bejáratánál magasabb növésű, a birka által nem legelt, csak taposott gyomnövények is vannak, míg a kissé távolabb lévő, de nagyon túllegelt részek már csenkeszesek (Festuca pseudovina), zárt és alacsony gyepűek.

100

90

90

80

80

70

70 60 60 50 50 40 40 30 30 20

20

10

10

0

0 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0

Vegetation cover along the grazing gradient

10

20

30

40

50

60

70

80

Vegetation height along the grazing gradient

A kvadrátonkénti összfajszám: meglepő módon az összfajszám a hodály környékén a legnagyobb, itt van a legfajgazdagabb kvadrát is! Ennek az az oka, hogy a hodály bejáratáig szikes a talaj, és e fajok legtöbbje jól tűri a legeltetést. A grádiens többi részén a szikesekre jellemző fajgazdaságot kaptuk.

150

90

100

4. Tószegi legelő

25

20

15

10

5

0 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Total species number along the grazing gradient

Mohák borítása: A mohák borítása egy ideig nem változott, majd hirtelen csökkent a legelésgrádiens mentén, annak végén el is tűntek a felvételekből.

Zuzmók borítása: a zuzmók sokkal érzékenyebbek a taposásra, így csupán a grádiens legvégén fordultak elő, itt viszont gyönyörűen kifejlett egyedekkel, olykor nagy borítást elérve. Ilyen szép zuzmós szikeseket ritkán látni az Alföldön. Ennek oka, hogy a grádiens ezen vége az elmúlt 20-25 évben szinte nem volt legeltetve (kivéve pont a 2009-es év nyarát és őszét).

80

70

70

60

60 50

50 40 40 30 30

20 20

10

10

0

0 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0

Cover of mosses along the grazing gradient

10

20

30

40

50

60

70

80

90

Cover of lichens along the grazing gradient

Talaj borítása: a talaj borítása csak enyhén nőtt a grádiens mentén. Ennek oka, hogy a szikes társulások természetközeli állapotukban is nyíltak, legelés hatására ez csak kissé nő meg, illetve a csenkeszes gyepek a taposás hatására zártabbak lettek.

151

100

4. Tószegi legelő

Avar borítása: az avar mennyisége drasztikusan csökkent a grádiens mentén, különösen alacsonyak az értékek a hodály környékén. Itt tulajdonképpen nem is képződik avar, hiszen ősszel is legelik az állatok.

120

100

90 100 80

70 80 60

60

50

40 40 30

20 20 10

0

0 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0

Cover of bare soil along the grazing gradient

10

20

30

40

50

60

70

80

90

Cover of litter along the grazing gradient

Szikes fajok száma: a sziki fajok összfajszáma lényegesen nem változik a grádiens mentén. A sziket elviselő, ún. pseudo-halofiták száma kissé növekszik, míg a szűkebb toleranciájú szikes fajoké kissé csökken.

Szikes fajok borítása: a sziki fajok összborítása nem változik a legelési grádiens mentén, a pseudo-halofitáké kissé nő, a steno-halofitáké csökken, a hodály bejáratánál – vélhetően a túlzott tápanyagterhelés miatt szinte el is tűnnek.

100

18

90

16

80

14 70

12 60

10 50

8 40

6

30

4

20

10

2

0

0 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

100

Number of all halophytes along the grazing gradient

152

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Cover of all halophytes along the grazing gradient

4. Tószegi legelő

7

100

90

6 80

5

70

60

4 50

3

40

30

2 20

1

10

0

0

0

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

100

Number of pseudo-halophytes along the grazing gradient

Cover of pseudo-halophytes along the grazing gradient 70

12

60

10

50 8

40 6

30 4

20 2

10

0 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

0 0

Number of steno-halophytes along the grazing gradient

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Cover of steno-halophytes along the grazing gradient 60

100 90

50

80 70

40

60 (a)stenohalophyta

50

pseudohalophyton

40

gyomfajok

30

30

20

20 10

10

0 0

20

40

60

80

100

120

0 0

Cover of species groups along the grazing gradient

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Cover of weeds along the grazing gradient

4.3.1.2.

A csenkeszes gyepek (Achilleo- és Artemisio-Festucetum) változása 20062009 között A csenkeszes gyepek borítása a négy év során lényegesen nem változott, talán 2009-re kissé csökkent, de ez az aszályos évnek köszönhető. A gyep magassága az időjárásnak megfelelően fluktuált, a hodály közelében végig meglepően alacsony értékű volt. A fajok száma meglepőn hasonló trendet követ az egyes kvadrátokban. Ennek oka az egyéves fajok időjárás-függő csírázása. Erre a pásztorok is felfigyelnek, az egyéves here-fajok populációrobbanását bodorka-járásnak nevezik.

153

4. Tószegi legelő

70

100

25

90 60 20

80 50

70

15

60 40

50 30 10

40

30

20 5

20 10

10

0

0 1

2

3

0 1

4

Total cover of Festuca grasslands (2006-2009)

2

3

4

1

Average height of Festuca grasslands (2006-2009)

2

3

4

Species number of Festuca grasslands (2006-2009)

Az avar borításában trendeket nem tudtunk megfigyelni, de a 2009-es évben az aszály miatt alacsonyabbak az értékek (megjegyezzük, hogy vannak olyan nem legelt foltok a hodálytól nem is messze, amelyek teljesen elavarosodtak, ezeket a birka tavasszal is kikerüli, egyéves fajokat itt nem is láttunk). A mohák mennyiségének változása sem követett trendet. A csupasz talajfelszínek aránya mindvégig alacsony maradt, csak az utolsó évben nőtt meg (aszály).

100

100

100

90

90

90

80

80

70

70

60

60

50

50

40

40

30

30

20

20

10

10

80

70

60

50

40

30

20

10

0 1

2

3

4

0

0 1

Cover of litter of Festuca grasslands (2006-2009)

2

3

4

Cover of mosses of Festuca grasslands (2006-2009)

1

2

3

Cover of bare soil of Festuca grasslands (2006-2009)

A stenohalofiták mennyisége trendet nem mutatott, de a kvadrátok értékei együtt változnak évről évre. A pseudo-halofiták szintén nem trendszerűen változtak. A gyomok borítása egy-egy kvadát kivételével - végig alacsony maradt.

154

4

4. Tószegi legelő

100

100

100

90

90

90

80

80

80

70

70

70

60

60

50

50

40

40

30

30

20

20

10

10

0

0

60

50

40

30

20

10

0

1

2

3

1

4

1

Cover of steno-halophytes of Festuca grasslands (2006-2009)

2

3

2

3

4

4

Cover of pseudo-halophytes of Festuca grasslands (2006-2009)

Cover of weeds of Festuca grasslands (2006-2009)

4.3.1.3. A vakszik-, szikfok- és szikér-növényzet változása 2006-2009 között A vakszikek, szikfokok és szikerek növényzeti borítása lényegesen nem változott a 4 év során, bár az egyes helyszínek értékei lényegesen különböznek elsősorban a talaj sótartalma és a felszíni vízborítás időtartama miatt. A kvadrátonkénti fajszám adatai a csenkeszesekhez hasonlóan alakulnak, évente az időjárástól függenek. A nyílt talajfelszín értékei lényegesen szintén nem változtak, a 2006-os év alacsony értékeinek oka, hogy akkor jelentős volt az alga- és a felmérést megelőzően a vízborítás.

100

100

16

90

90

14 80

80

12 70

70

60

10

60

50

50

8 40

40

6 30

30

20

4

20

10

10

2 0

0 1

2

3

4

1

0 1

Total cover of alkai mud communities (2006-2009)

2

3

2

Species number of alkai mud communities (2006-2009)

4

Cover of bare soil of alkai mud communities (2006-2009)

Az ilyen erősen szikes területeken a biomassza és így az avarborítás is alacsony. A mohák borítási értékei szintén alacsonyak. Az algák (Nostoc) borítása csak 2006-ban volt jelentős, azóta telente és tavaszonként nem volt meg a megfelelő vízborítás.

155

3

4

4. Tószegi legelő

100

100

100

90

90

90

80

80

80

70

70

70

60

60

60

50

50

50

40

40

40

30

30

30

20

20

20

10

10

10

0

0 1

2

3

4

0 1

Cover of litter of alkai mud communities (2006-2009)

2

3

4

1

Cover of mosses of alkai mud communities (2006-2009)

2

3

4

Cover of algae of alkai mud communities (2006-2009)

A sziki fajok borításértékei magasak, a 4 év során lényegesen nem változtak. A gyomok borítása igen alacsony.

100

100

100

90

90

90

80

80

80

70

70

70

60

60

60

50

50

50

40

40

40

30

30

30

20

20

20

10

10

10

0

0 1

2

3

4

Cover of steno-halophytes of alkai mud communities (20062009)

1

2

3

4

Cover of pseudo-halophytes of alkai mud communities (2006-2009)

4.3.1.4.

0 1

2

3

Cover of weeds of alkai mud communities (2006-2009)

A szikes rétek (Agrostio-Alopecuretum pratensis) változása 2006-2009 között A szikes rétek a leginkább változékony élőhelyei a szikes pusztának. A birkalegeltetés rövidfüvűvé teszi őket, a téli-tavaszi vizek pedig leginkább ennek az élőhelynek a produkcióját befolyásolják. A borítási értékek esetén feltűnő, hogy vannak végig igen alacsony borítású rétek, ezek a hodály közelében lévő szikerek, amik növényfajaik alapján ecsetpázsitos-tarackbúzás szikes rétek lennének, de a legeltetés miatt törpefüvűek. A magassági adatok kapcsán megjegyezzük, hogy 2006-ból csak a 4. mintahelyről vannak ilyen adataink, mert a hodályhoz közelebb akkor még nem végeztünk mintavételt. A kvadrátonkénti fajszám fluktuál, trendet nem mutat. Különösen magas értékeket vesz fel ott, ahol az ecsetpázsitost kilegelték, emiatt sok iszapfaj (és más faj) is betelepülhetett.

156

4

4. Tószegi legelő

100

100

20

90

90

18

80

16

80

70

14

70 60

12

60 50

10

50 40

8

40 30

6

30 20

4

20 10

2

10 0 1

2

3

0

4

1

0 1

Total cover of alkali meadows (2006-2009)

2

3

2

3

4

4

Average height of alkali meadows (2006-2009)

Species number of alkali meadows (2006-2009)

Az avar borítása széles értékek között változik, de több kvadrátban is meglepően alacsony. A nyílt talajfelszín nagysága a legeltetés intenzitásától függ, olykor azonban csak egy vékony avarszőnyeg borítja a talajt, ami a növényzet növekedését nem zavarja.

100

100

90

90

80

80

70

70

60

60

50

50

40

40

30

30

20

20 10

10 0

0

1

1

2

3

2

3

4

4

Cover of litter of alkali meadows (2006-2009)

Cover of bare soil of alkali meadows (2006-2009)

Az igazán sziki ún. steno-halofiták borítása alacsony, a pseudo-halofitáké közepes, és erősen fluktuál. A gyomok borítás végig alacsony maradt.

100

100

100

90

90

90

80

80

80

70

70

70 60

60

60 50

50

50 40

40

40 30

30

30 20

20

20 10

10

10 0 1

2

3

0

4

1

0 1

Cover of steno-halophytes of

2

3

Cover of pseudo-halophytes of 157

2

3

4

4

Cover of weeds of alkali meadows

4. Tószegi legelő

alkali meadows (2006-2009)

alkali meadows (2006-2009)

(2006-2009)

4.3.1.5. Changes in the abundance of aggressive and invasive species Özönfajok, gyomnövények mennyiségének változása A területen a szikes termőtalaj miatt az agresszíven terjedő gyomfajok mennyisége kicsi. A szikes társulások ellenállóak a tájidegen inváziós özönfajokkal szemben. Az előforduló gyomfajok inkább a szikesek belső gyomfajai, illetve a terület kilúgzódása miatt megjelenő glikofil fajok. A vaksziken, szikfokon és szikerekben a gyomok borítása elhanyagolható, szintén alacsony a szikes réteken. A Festuca-s gyepekben menyiségük megnő, de az ürmöspusztákon itt is alacsony.

A legelésgrádiens mentén a hodály felé a gyomfajok borítása nő, de inkább csak az utolsó 40 méteren, ahol az állati trágya és a kissé magasabb fekvés miatt a szikesség is kissé csökken (bár nem szűnik meg, ebben különleges a terület; nem egy nagy löszhát tetején vannak a hodályok, hanem szinte a cickórós társulás zónájában).

A négy vizsgált év során a gyomfajok mennyisége nem nőtt. A kissé megnőtt legelési nyomás nem ártott a területnek. A terület legeltetésének fenntartása alapvető fontosságú, hiszen a legelés felhagyásával a terület gyomosodása fokozódna.

60

100 90

50

80 70 40

60 (a)stenohalophyta

50

30

pseudohalophyton gyomfajok

40 30

20

20 10

10 0

0 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

0

100

Cover of weeds along the grazing gradient

20

40

60

80

100

120

Cover of weeds along the grazing gradient compared to the other species groups

158

4. Tószegi legelő

100

100

90

90

80

80

70

70

60

60

50

50

40

40

30

30

20

20

10

10

0 1

2

3

0

4

1

Cover of weeds of Festuca grasslands (2006-2009)

2

3

4

Cover of weeds of alkai mud communities (2006-2009)

100

90

80

70

60

50

40

30

20

10

0 1

2

3

4

Cover of weeds of alkali meadows (2006-2009)

4.3.1.6. A főbb változások 2006 és 2009 között 1. A 2006-os vizes években magasabb borításúak voltak a kimondott szikspecialista fajok (pl. Puccinellia limosa, Nostoc, Chenopodium chenopodioides és Ch. glaucum, Pholiurus pannonicus, Plantago tenuiflora). Ugyanakkor nőt a festuca pseudovina és Achillea setacea mennyisége, a kilúgzódó vakszíkeken, szíkfokokban, szíkerekben is. Ez a puszta általános hosszú távú trendjébe illik. 2. 2008-ban közepes mértékű bodorkajárás volt, azaz az egyéves sziki fajok (köztük leginkább a Trifolium-fajok) borítása és fajszáma lényegesen megnőtt (Trifolium angulatum, T. retusum, Bupleurum tenuissimum, cerastium dubium). E fajok 2009-ben szinten teljesen hiányoztak. 3. Egyes fajok változását magyarázni nem tudjuk (pl. Polygonum aviculare, Carex stenophylla, Elymus repens.

4.3.1.7. The grazing gradient A legelési intenzitás After realizing the property situation we decided to study the effects of the grazing gradient on species structure and composition and on the abundance of weed species. There is no study available in Hungary on the effect of grazing along a gradient on the alkali steppe grasslands, though it is often 159

4. Tószegi legelő

discussed how many animals should nature conservation allow (or force!) to graze on protected alkali grasslands.

The Tószeg-site provided an excellent situation (rare on the Great Hungarian plain), since the pasture is very long, and the sheep pen is situated at the NW end. The gradient is however far from linear: naurally much steeper at the beginning. Intensity of grazing was estimated based on the leaf length and stalk height of the dominant grass species (Festuca pseudovina).

Fig 2. We calculated the intensity of grazing along the gradient based on the leaf length and stalk height of the dominant grass species (Festuca pseudovina) 140

120

100

80

VIRAGMAG

LEVELMAG

60

40

20

0 1

2

3

4

5

6

Other activities

To understand the personal motivations in the performance of the grazing regime used by local shepherds we started to collect ethno-ecological data on the study site as well as in the Hortobágy region. Traditional ecological knowledge of the plant species, vegetation types and vegetation dynamics were collected. The results show that herdsmen have a vast knowledge on the plant species and habitats of the alkali steppe, and also know the dynamics and history of the area. This knowledge seems 90% independent from the scientific knowledge! We will use these experiences during the preparation of the book planned in this LIFE program.

4.3.2. Eredmények és értékelésük - puhatestűek Meglepő ez az éles különbség a tágabb értelemben vett periferikus terület és a szűkebb értelembe vett mintaterület fajkészlete és egyedszáma között (3-4 sz. ábra, 1 sz. táblázat). Az értékelések során csak a szárazföldi fajokat vettem alapul, hiszen a területen megjelenő vízi fajok nem tartoztak a 160

4. Tószegi legelő

vizsgálati témához. Megjelenésük sok esetben efemer jellegű. Többnyire a mélyebben fekvő területeken lelhetők fel, ameddig víz borítja ezeket a részeket. Ezt követően különleges életstratégiájuknak köszönhetően a mélyebb repedésekben vészelik át -igen nagy egyedszámbeli veszteségekkel- a száraz időszakot. A kiszáradáskor elpusztult egyedek héjmaradványai a felszínen maradnak, amelyek aztán belekerülnek a begyűjtött mintákba.

A Tószegi legelő és a környező területek malakológiai összképe a faj és a példányszámok tükrében (2007-2009) 350

300

250

200

150

100

50

0

09 20 008 da 2 07 ci 20 llu pe na a tri ae Vi gm py go lla rti he Ve lc pu a ni llo a at Va st a co ic a dr ni in yl llo c Va a llin te a ca ng un lo Tr ob la el in m cc ru co Su us a m an lla si pi rtu Pu ca ha ac on ia M at m s po ix en el id r s t H si la en ru on nd ob ho nd vi

a ae ep

C

C

3 sz. ábra. A Tószegi legelő tágabb értelemben vett területéről begyűjtött minták faj és egyedszámának változása 2007-2009 között. –

161

4. Tószegi legelő

A Tószegi legelő Mollusca fajainak gyakorisági képe (2008-2009)

350

300

250

200

150

100

50

0 Monacha cartusiana

2009 Vertigo pygmaea

Chondrula tridens

Pupilla muscorum

2008 Vallonia pulchella


4 sz. ábra. A szűkebb értelembe vett Tószegi legelő projektterületen begyűjtött minták faj és egyedszámának változása 2008 és 2009-ben. (A fajok a gyakoriságuk sorrendjében.) – The changes of numbers of individuals in the samples in 2008-2009 (in order to prevalence of the species)

Az 1 sz. táblázat összesített adatai (a projektterület fajai boldolva és aláhúzva) a szikes legelő szegényes fajkészletét mutatja be: Fajok

2007

2008

2009


6

0

0

Chondrula tridens

24

55

59

Helix pomatia

9

0

0

Monacha cartusiana

57

3

2

Pupilla muscorum

19

59

66

Succinella oblonga

1

0

0

162

4. Tószegi legelő


87

220

310

Vallonia costata

46

0

0

Vallonia pulchella

101

188

269

Vertigo pygmaea

0

37

58

Vitrina pellucida

2

0

0

1 sz. táblázat: A szárazföldi fajok és példányszámaik a 3 vizsgálati évben. Kövérítve és aláhúzva azok a fajok, amelyek a mintaterületen előfordulnak. – The terrestrial species and numbers of the 3 year study. Bold and underlined are the species that occur in the project site.

A Tószegi legelő fajspektruma 2008

Monacha cartusiana Vertigo pygmaea Chondrula tridens Pupilla muscorum Vallonia pulchella Truncatellina cylindrica

5 sz. ábra: A Tószegi legelő fajainak százalékos összetétele 2008-ben. – The percentage composition of species in 2008

163

4. Tószegi legelő

A Tószegi legelő fajspektruma 2009

Monacha cartusiana Vertigo pygmaea Chondrula tridens Pupilla muscorum Vallonia pulchella Truncatellina cylindrica

6 sz. ábra A Tószegi legelő fajainak százalékos összetétele 2009-ben. – The percentage composition of species in 2009

A 2008 és a 2009-évi vizsgálatok mintasoraiban (faj és egydszám) jelentős eltérést nem tapasztalunk. Úgy tűnik, a területen folyó területkezelések, legeltetés, kaszálás nincs különösebb hatással a faunaképre (5-6 sz. ábra)..

A Tószegi legelő globális fajspektrumában a két vizsgálati év során gyakorlatilag nem állt be változás. A globális közelítést azért fontos hangsúlyozni, mert a Tószegi legelőnek malakológiai szempontból van egy egyedülálló sajátossága, amihez hasonlót a magyarországi szikes területeken még nem tapasztaltunk. Az edaphikus viszonyoknak köszönhetően sajátos kettősség alakult ki a faunában, nevezetesen:

A) a legelő nagykiterjedésű, világos színű szikes talaján malakofauna (7 sz ábra) szinte nincs. Ezek az alábbi mintavételi helyeket érintik: No.3, 4, 5, 6, 7, 9, 10, 11, 12, 13, 14. A 11 vizsgálati ponton a minták 1-1 fajt tartalmaztak, vagy üresek voltak. A 2008 év során 73 %-a üres és 27 %-a 1-1 fajt (Truncatellina cylindrica) tartalmazott (2 sz. táblázat). A 2009 évi hasonló eredménnyel zárult: 55 % üresnek és 45 % 1-1 fajt (Truncatellina cylindrica, Vallonia pulchella) tartalmazott (3 sz. táblázat).

164

4. Tószegi legelő

Mintaszám

Faj

3


4

ÜRES

5

ÜRES

6


7

ÜRES

9

ÜRES

10

ÜRES

11

ÜRES

12


13

ÜRES

14

ÜRES

Példány 1

1

1

2 sz. táblázat 2008 évi – species of the sampling plots, 2008

Mintaszám

Faj

Példány

3

ÜRES

4

Vallonia pulchella

2

5

Vallonia pulchella

4

6


2

7

ÜRES

9

ÜRES

10


11

ÜRES

12


13

ÜRES

14

ÜRES

1

2

165

4. Tószegi legelő

3 sz. táblázat 2009 évi – species of the sampling plots, 2009.

B) izoláltan (kisebb kiterjedésű foltok) előforduló feketés színű talajon (a szikes területek viszonylatában) faj és egyed gazdag Mollusca állományok találhatóak (8-9 sz. ábra). Ezek az alábbi mintavételi helyeket érintik: No: 1, 2, 8.

Tószeg 5 sz. mintaterület 2009

Vallonia pulchella 4

7 sz ábra A világos színű szikes talajok 0-1 fajig terjedő diagramja (Az alábbi mintavételi területek megfelelnek ennek a képnek: No.3, 4, 5, 6, 7, 9, 10, 11, 12, 13, 14.)

166

4. Tószegi legelő

Tószeg 1 sz. mintaterület 2009 4

3

Vallonia pulchella Pupilla muscorum Chondrula tridens

24

8 sz ábra. Tószeg 1 sz. mintaterület legeltetésből kizárt mintavételi foltja. Talajszín szürkés.

Tószeg 2 sz. mintaterület 2009 1

53

101

63

167

Chondrula tridens Pupilla muscorum Vallonia pulchella Truncatellina cylindrica

4. Tószegi legelő

9 sz ábra Tószeg 2 sz. mintaterület legeltetésből kizárt magasfüvű mintavételi foltja. Talajszín szürkés-sötét.

Tószeg 8 sz. mintaterület 2009 2 2 58

138

Vallonia pulchella Truncatellina cylindrica Vertigo pygmaea Monacha cartusiana Chondrula tridens

304

10 sz ábra Tószeg 8 sz. mintaterület: legeltetés és szárzúzás. Talajszín sötét.

168

4. Tószegi legelő

0,32

0,24

0,16

Coordinate 2

0,08

0

-0,08

-0,16

-0,24

-0,32

-0,4 -0,48

-0,4

-0,32

-0,24

-0,16

-0,08

0

0,08

0,16

Coordinate 1

11 sz. ábra A vizsgálati területek Mollusca állományainak ordinációja: 2 (piros) = magas füvű legeltetésmentes, sötét talaj, 3 (fekete) legeltetett, de a fű magasabb, 5 (sötétkék) rontottabb, magasabb növényzet, kaszálás, 6 (lila) túllegeltetett, taposott, 8 (zöldes) = alacsony füvű, legeltetés (szárzúzás?), 10 (barna) nincs kezelés – Ordination of the Mollusc, (Red: high grass, no grazing, dark soil, black: grazed, high grass; dark blue: mowing, purple: overgrazed, trampled; light blue: grazed, short grass

169

2_(2008)

2_(2009)

5_(2009)

5_(2008)

6_(2009)

10_(2009)

3_(2009)

10_(2009)

6_(2008)

3_(2008)

8_(2009)

8_(2008)

4. Tószegi legelő

30

60

90

Distance

120

150

180

210

240

270

300 0

1,6

3,2

4,8

6,4

8

9,6

11,2

12,8

12 sz. ábra . Az előző vizsgálati pontok kladogramja. – Caldogram of the sample plots

A Tószegi legelő vizsgálati pontjain nem lehet, a kezelés okozta változást detektálni.

A világos színű elszikesedett területeken olyan kicsi a faj (Truncatelliny cylindrica, Vallonia pulchella) és az egyedszám (kb. 4 liter/0-1-2 db), hogy annak a felmérése is nehézségekbe ütközik. Ezek a fajok alacsony egyedszámú izolált populációkban fordulnak itt elő. Ez magyarázza, hogy azonos vizsgálati ponton az egyik évben a 4 liter mintába belekerül 1 faj 1 példánya, a következő évben viszont nem.

170

4. Tószegi legelő

A legelőterület sötétebb színű felületein már a faj és az egyedszám megnövekedett, de a kezelések -úgy tűnik- nincsenek jelentős befolyással az itt élő fajokra. A 8 sz. ábra (1 sz. mintaterület legeltetésből kizárt), 9 sz ábra (sz. mintaterület legeltetésből kizárt magasfüvű), 10 sz ábra (8 sz. mintaterület: legeltetés és szárzúzás ?), mindhárom esetben a szikes területek viszonylatában faj és egyed gazdag Mollsca népességeket találunk.

A 11. ábra alapján látható, hogy a kezelési módok, és azok kontrolljai igazán nem különülnek el egymástól. A szikes (fehér-talajú) területeken (fekete, sötétkék, barna szín) a kezeletlen, a legeltetett vagy a kaszált területeken fajszegény és homogén (1-2 faj) állományokat találunk. A feketés talajú részeken növekszik egy faj és egyedgazdagság, de ennek tükrében ugyancsak homogén állományokat detektálhatunk. Ezt támasztja alá a 12 sz. ábra kladogramja (itt feltűnő, hogy a legsötétebb talajú 8 sz. vizsgálati pont egy önálló ágat képez).

171

4. Tószegi legelő

4.3.3. A Tószegi legelő fészkelő madárfajai A területen fészkelő madárfajok: The breeding species of the Project Area: Faj


2006

2007

2008

2009


Barna rétihéja

Circus aeruginosus

1

1

1

1

2

4

1

1

Búbospacsirta

Galerida cristata

3

5

4

6

4

7

4

6

nádiposzáta

Acrocephalus palustris

2

2

2

2

1

1

2

2

Fürj

Coturnix coturnix

8

9

7

8

7

7

8

9

Mezei pacsirta

Alauda arvensis

32

49

33

40

36

50

32

53

Énekes

Acrocephalus Nádirigó

arundinaceus

3

3

3

3

2

2

3

3

Rozsdás csuk

Saxicola rubetra

2

2

2

2

3

3

2

2

Sordély

Miliaria calandra

6

8

6

8

4

6

6

9

172

4. Tószegi legelő

4.4. Következtetések, javaslatok 4.4.1. Következtetések, javaslatok, a botanikai vizsgálatok tapasztalatai alapján A szikes puszták növényzete kapcsán az egyik legfontosabb jelenlegi természetvédelmi kérdés, hogy milyen állatfajtákkal és milyen intenzitással érdemes legeltetni őket? A kérdést több minden bonyolítja:

1. A legeltetés alóli teljes felhagyás csak a legszíkesebb, padkás részek egy részén javasolható, mert ezek több évtized alatt sem avarosodnak el, gyomosodás pedig nem jellemző rájuk. 2. A kevésbé szikes ürmöspuszták, és főképp a cickórós puszták legeltetés nélkül néhány év alatt elavarosodnak, és berobbanhat rajtuk a közönséges tarackbúza (Elymus repens), a jobb termőhelyű cickórós pusztákon a „szamártöviskek” is (Carduus acanthoides, Cirsium vulgare, Carduus nutans). A természetességi állapot tehát drasztikusan romlik. (Tószegen pl. ugrásra készen várnak a tarackbúza, jelenleg néhány centiméterre legelt egyedei, a cickórós gyepeken néhány centiméterenként nő egy-egy példány). 3. A hagyományos legeltetés koncepcionális és technikai kérdéseiről a botanikusok, de még a természetvédők is csak részleges információval bírnak (részben fiatal koruk, részben az erodálódó pásztorkultúra, részben érdeklődésük hiánya miatt), ezért a jószág, a pásztor és a természet számára legjobb kompromisszumos megoldásokat még alig ismerjük. Sürgetően szükség van országszerte folytatott intenzív kutatásokra. 4. Ezidáig nem álltak rendelkezésre számszerű adatok a szikespuszta növényzetének állapotáról legelésgrádiens mentén. 5. A szikespuszták kezelésekor a madártani szempontok is fontosak, olykor fontosabbak, máskor csak fontosabbnak tartottak a növényzeti (és pl. rovartani!) szempontoknál. Így előfordulhat, hogy míg egyik pusztát a madarak, másikat a növényzet, harmadikat a szikes geomorfológia megóvása céljából lenne érdemes kezelni, és közben a kezelések között konfliktusok lépnek fel.

A Tószegi-legelőn végzett kutatásaink alapján az alábbiakat fogalmazzuk meg: 1. A legelésgrádiens mentén a növényzet „értékessége” nem lineárisan változott. A hodály körül értékes ritka gyomfajt tart fenn a trágyázás és legeltetés (Coronopus), a grádiens közepén a Trifolium ornithopodioides-nek van alföldi jelentőségű állománya (legeltetés hiányában elnyomnák a füvek és az avar), míg a grádiens végén gyönyörűen fejlett zuzmószintű ürmöspuszták vannak. 2. Vélhetően nem lehet „félig lelegeltetni” egy pusztát, mint azt sokan javasolják kezelési tervekben. Az állat nem eszi meg nyáron a tavasz végére elszáradt füvet (pásztornyelven gazt), 173

4. Tószegi legelő

inkább visszajár oda, ahol már legelt. Az egyes évek eltérő időjárása miatt a szikeseken szélsőségesen változik a produkció, így ami egyik évben elég az állatoknak, a másik évben sok. Ezért hosszabb távon mindig is lesznek alul- és túllegeltetett részek. 3. A természetvédelemnek jobban ösztönöznie kellene a hagyományos pásztorkodási szokásokat, mert napjainkban általánossá vált a „hodályból való legeltetés”, azaz az állat szabadon barangol a területen, csak a mezsgyétől terelik vissza (egyes helyeken motorral!). 4. A szikes növényzet meglehetősen stabil, ezért a kisebb kezelési hibák lényeges degradációt nem okoznak. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a talajvízszint süllyedése következtében megindult kilúgzást meg kell állítani, különben a szikes puszták eljellegtelenednek. A Tószegilegelőn ez a folyamat előrehaladott állapotban van. A csatornák teljes elzárásával, a tavaszi belvizek visszatartásával lehet a folyamatot fékezni vagy megfordítani.

4.4.2. Következtetések, javaslatok, puhatestűek vizsgálatainak tapasztalatai alapján A vizsgálatok tapasztalata, a projektterületen előforduló széles ökológiai valenciájú csigák faj és egyedszámában a különféle kezelési eljárások (kaszálás, szárzúzás, legeltetés) nem okoznak szignifikáns változásokat.

A fentiek ellenére a sötétebb talajszínű területeken a túllegeltetés és az ezzel járó taposó-tiprás kizárása lenne az előnyös, hogy ezek az érdekes, talán az ősi, érintetlen alföldi gyepekre jellemző csiga népesség fennmaradjon.

174

5. Vértesboglári gyepek

5. Vértesboglári gyepek 5.1. A terület élőlény csoportok szerinti bemutatása, alapállapot leírása

5.1.1. A Vértesboglári legelő általános botanikai bemutatása

5.1.1.1. A Vértesboglári legelő botanikai-ökológiai szempontú bemutatása A terület a Vértes hegység lábánál, egy lankás, délre enyhén lejtő, meszes alapkőzetű, lösszel fedett lejtőn fekszik. A Vértesboglári legelő legnagyobb értéke, hogy ez egy óriási kiterjedésű, 270 hektáros, egybefüggő száraz gyep a Vértes belsejének zárt erdei és a Zámolyi-medence vizes rétjeinek találkozásánál. A terület természetes növényzete a klíma és a talajviszonyok alapján felnyíló erdő – gyep mozaik - erdősztyep - és száraz tölgyes erdő lehetett, de a természetes erdők jelentős része már évszázadokkal ezelőtt biztosan kivágásra került. Jelenleg a terület másodlagos eredetű pannon sztyepekkel, száraz gyepekkel fedett, melyeket vékonylevelű, csomós növekedésű füvek uralnak. Botanikai szempontból, ha ritka fajokra „vadászunk” azt kell mondanunk, hogy a terület nem különösebben izgalmas. Élőhelyi megközelítéssel is azt mondhatjuk, hogy ismerünk ennél jóval szebb száraz gyepeket, igaz, általában azok kisebbek. Ökológiai szempontból, és különösen madarász szemmel nézve viszont fontos elmondanunk, hogy egy értékes, nagyon nagy területű, egybefüggő gyepről van szó, amely remek táplálkozó és élőhelyet jelent a ragadó-madarak és a száraz füves területek, bokros foltok énekesmadarainak. A gyepben jellemzőek a csenkeszek (Festuca spp.), élesmosófű (Chrysopogon gryllus), fenyérfű (Bothriochloa ishaemum) és a kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata.), valamint főleg a völgyaljakban a sudár rozsnok (Bromus erectus). A sűrű, rövid csomós füvek között olyan kúszó félcserjék élnek, mint a kakukkfüvek (Thymus spp.) vagy a sarlós gamandor (Teucrium chamaedrys), a csattanó szamóca (Fragaria viridis) valamint a szárazsághoz alkalmazkodott évelők, mint pl. az árlevelű len (Linum tenuifolium), a homoki pimpó (Potentilla arenaria), a szürke galaj (Galium glaucum). A területen kifejezetten sok pillangósvirágú faj él, a herék (Trifolium spp.), a szarvaskerep (Lotus corniculatus), a tarka koronafürt (Coronilla varia), a zászlós csűdfű (Astragalus onobrychis) nagy tömegben virítanak. Az agárkosbor (Orchis morio) tavasszal szép dísze a gyepnek. Ez a terület a projekt szempontjából egy jó modell-terület. Először is a Középhegység hegylábi régiójában sok ilyen állapotú és történetű gyep van. Eddig a botanikusok jó része azzal foglalkozott, hogy új, eddig még nem ismert, igazán jó, értékes, fajgazdag, ritka fajokban dúskáló helyeket keressenek, és elhanyagolták az „átlagos” gyepek vizsgálatát, kutatását. Ezért ez ilyen átlagos gyepekről szinte semmit nem tudunk, nincs róluk fajlistánk, nincsenek róluk élőhelyi ismereteink. Ez a Vértesboglári legelő egy átlagosnak mondható száraz gyep, általánosan jellemző tájtörténettel. Ezért egyrészt nyugodtan kísérletezhetünk ezen a gyepen, hiszen nem kell attól tartanunk, hogy a nem teljesen megfelelő kezeléssel valami nagyon érzékeny, nagyon jó dolgot elrontunk. Másrészt pedig az ezen az „átlagos gyepen” szerzett kezelési tapasztalatokat várhatóan jól alkalmazhatjuk majd más, 175


szintén átlagos gyepekre. A hazai száraz gyepek 30-40%-a a Vértesboglárihoz hasonló fajkészletű, ilyen átlagos gyep lehet, amelyekről tehát eddig szinte semmit sem tudunk. Fontos, hogy a Növényzeti típusba, élőhelyi-kategóriába, társulásba nagyon nehéz, szinte lehetetlen besorolni ezt a gyepet, mert kis térléptékben (néhány vagy néhány tíz négyzetméter) nagyon változatos, szinte minden foltban más a növényfajok aránya, más faj az uralkodó, nagyobb léptékben (1:5-10.000 felbontásban) viszont meglehetősen homogén a terület, és az egyes foltok, a dombtetők és dombaljak, a cserjésebb és nyíltabb részek, fajkészlete jelentősen átfed. Ráadásul a katonai térképek tanúsága alapján sok helyen fiatal a mai gyep, felhagyott szántók helyén regenerálódott. Ha a mégis megkíséreljük az élőhelyi besorolást, akkor a módosított Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (mmÁ-NÉR) szerint a Félszáraz irtásrétek, száraz magaskórósok és erdőssztyeprétek (H4) a Kötött talajú sztyeprétek (H5a), esetenként a Lejtőgyepek egyéb kemény alapkőzeten (H3a) élőhelyek között mutat valamiféle átmenet, úgy, hogy valójában egyik élőhely karakteres fajkészlete sincs jelen.

5.1.1.2. Alapállapot-felmérés 2006 május 12-13-án készült az alapállapot-felmérés botanikai része. A terültetet gyalog ill. gépkocskival részletesen bejártuk, fajlistákat, növényzeti leírásokat, egy-két helyen cönológiai felvételeket (lásd vizsgálati protokol) készítettünk. Ez a bejárás képezi az alapját a terület vegetációtérképének is. Az 1. táblázatban megadjuk a 2006-2009 között a területen megtalált edényes növényfajokat. Mivel a növények kevéssé mobilisak, és az alkalmazott kezeléseknek a növényvilágra drasztikus hatása nem volt, ezért nincs értelme évente megadni a fajlistát.

1. Táblázat. A területen 2006-2009 között talált edényes növényfajok listája Species list of the project area tudományos név Scientific name

magyar név

élőhely preferencia habitat preference generalista generalista generalista

Achillea collina Acinos arvensis Agrimonia eupatoria

pusztai cickafark parlagi pereszlény Apróbojtorján

Agropyron intermedium

generalista

Agropyron repens

deres tarackbúza közönséges tarackbúza

Agrostis vinealis Anthoxanthum odoratum Arenaria sepyllifolia

sovány tippan borjúpázsit kakukkhomokhúr

specialista specialista generalista

Arrhenatherum elatius Asperula cynanhica Astragalus onobrychis

franciaperje ebfojtó müge zászlós csüdfű

generalista specialista specialista

gyom

176

védettségi helyzet conservation status

megjegyzés gyakorisá comment g

gyakori ritka ritka helyenként domináns helyenként domináns helyenként gyakori ritka ritka helyenként gyakori ritka ritka


tudományos név Scientific name

Ballota nigra

fekete peszterce

élőhely preferencia habitat preference gyom

Bothriochloa ischaemum

fenyérfű

generalista

Bromus erectus Bromus inermis Bromus mollis Cerastium glomeratum Convulvulus arvensis Coronilla varia

sudár rozsnok árva rozsnok puha rozsnok gomolyos madárhúr mezei szulák tarka koronafürt

specialista generalista gyom generalista gyom generalista

Crataegus monogyna Cruciata laevipes Cynodon dactylon Dactylis glomerata Daucus carota Erophila verna Eryngium campestre Euphorbia cyparissias Euphorbia pannonica Euphorbia segueriana Euphorbia virgata

egybibés galagonya mezei keresztfű csillagpázsit csomós ebír vadmurok tavaszi ködvirág mezei iringó farkas kutyatej magyar kutyatej pusztai kutyatej vesszős kutyatej közönséges szemvidítófű sarlófű

generalista generalista gyom generalista gyom generalista generalista generalista specialista specialista generalista

Euphrasia officinalis Falcaria vulgaris Festuca valesiaca Fragaria viridis Galium verum Hieracium pilosella Hieracium bauhinii Hypericum perforatum Knautia arvensis Koeleria cristata Leontodon hispidus Linum catharticum Linum tenifolium Lotus corniculatus Luzula campestris Medicago lupulina Medicago minima Medicago sativa Myosotis ramosissimum

magyar név

vékony csenkesz csattogó szamóca tejoltó galaj pillás hölgymál magas hölgymál lyukaslevelű orbáncfű mezei varfű karcsú fényperje közönséges oroszlánfog békalen árlevelű len szarvaskerep mezei perjeszittyó komlós lucerna apró lucerna takarmánylucerna borzas nefelejcs

védettségi helyzet conservation status


domináns domináns, kulcsfaj

domináns, kulcsfaj

gyakori ritka gyakori adundant ritka ritka gyakori ritka ritka ritka ritka

védett

generalista generalista domináns, kulcsfaj

specialista specialista generalista generalista specialista

177

ritka domináns abundant gyakori abundant gyakori ritka

generalista generalista specialista generalista generalista specialista generalista generalista generalista generalista generalista specialista

ritka helyenként domináns helyenként domináns gyakori ritka ritka ritka gyakori gyakori

ritka ritka gyakori

védett

ritka ritka gyakori ritka ritka ritka ritka ritka


tudományos név Scientific name

Ononis spinosa Orchis morio Picris hieraciodes Pimpinella saxifraga Plantago lanceolata Plantago media Poa angustifolia Potentilla arenaria Potentilla argentea Potentilla neglecta Prunella vulgaris Pyrus pyraster

tövises iglice agárkosbor keserűgyökér hasznos földitömjén lándzsás útifű réti útifű keskenylevelű perje homoki pimpó ezüstös pimpó molyhos pimpó közönséges gyíkfű vadkörte

élőhely védettségi preferencia helyzet habitat conservation preference status gyom generalista védett generalista generalista gyom specialista generalista specialista specialista specialista generalista generalista

Prunus spinosa

kökény

generalista

Rosa canina Sanguisorba minor Sedum sexangulare

gyepürózsa csabaíre hatsoros varjúháj


Stipa capillata Stipa joannis Taraxacum laevigatum

kunkorgó árvalányhaj specialista Hegyi árvalányhaj specialista szarvacskás pitypang specialista

Teucrium chamaedrys Thesium arvense Thesium linophyllon

sarlós gamandor homoki zsellérke lenlevelű zsellérke

specialista specialista specialista

Thymus sp.

kakukkfű

generalista

Trifolium arvense Trifolium montanum Trifolium pratense Trifolium repens Ulmus minor Veronica arvensis Veronica austriaca spp. dentata

tarló here hegyi here lóhere fehér here mezei szil mezei veronika

generalista specialista generalista generalista generalista generalista

fogaslevelű veronika keskenylevelű bükköny csuklyás ibolya homoki ibolya

specialista

Vicia angustifolia Viola ambigua Viola rupestris

magyar név


fa cserje, kulcsfaj cserje, kulcsfaj

védett

fa

ritka ritka gyakori gyakori gyakori gyakori gyakori abundant gyakori ritka ritka ritka gyakori gyakori abundant ritka helyenként domináns ritka ritka helyenként gyakori ritka ritka helyenként gyakori helyenként gyakori ritka ritka ritka ritka ritka ritka ritka


ritka ritka

A Vértesboglári-legelő projekt-területen összesen 82 edényes növényfajt találtunk, melyek közül 4 törvényileg védett Magyarországon. A tényleges projekt-területen Annex-es fajt nem találtunk. 178


5.1.2. Területbemutatás és alapállapot-felmérés - pókok

5.1.2.1. A Vértesboglári legelő arachnológiai bemutatása A Vértes hegység lábánál fekvő 270 hektáros, egybefüggő száraz gyep a Vértes belsejének zárt erdei és a Zámolyi-medence vizes rétjeinek találkozásánál található. A terület természetes növényzete a klíma és a talajviszonyok alapján felnyíló erdő – gyep mozaik - erdősztyep - és száraz tölgyes erdő lehetett, de a természetes erdők jelentős része már évszázadokkal ezelőtt biztosan kivágásra került. Jelenleg a terület másodlagos eredetű pannon sztyepekkel, száraz gyepekkel fedett, melyeket vékonylevelű, csomós növekedésű füvek uralnak (Illyés 2009). Botanikai szempontból átlagosnak mondható száraz gyep, helyzeténél fogva szoros kapcsolatot tarthat fent a Déli-Vértes dolomitsziklagyepjeivel, így a talajfelszíni ízeltlábú fajkészletében várható, hogy a középhegységi sziklagyepek és lejtősztyeppek faunája jelenik meg. Az alapkőzet közel van a talaj felszínéhez, így általában sekély a talaj, a dolomit csak szórványosan kerül a felszínre, a felszínen fekvő kövek elhanyagolható mennyiségben jellemzőek. A legelő területének domborzata és a növényzete lényegesen homogénebb, mint a nagyobb meredekségű természetes gyepek esetében. Jentősebb cserjésedés csak a szegélyeken, illetve a legelésből kizárt területeken figyelhető meg. A gyepszint többnyire az egész területen zárt. A gyep magassága és szintezettsége alapján több körzet ismerhető fel a legelőn. Ennek hátterében elsődlegesen a legeltetés és a vele járó taposás intenzitása állhat. Konkrét vizsgálati előzménnyel nem rendelkezünk a területről, sőt országos viszonylatban sem áll rendelkezésre középhegységi legelőről pókfaunisztikai felmérés.

5.1.2.2. Alapállapot-felmérés A legelő alapállapot-felmérése három egymást követő vegetációs időszak során történt meg. A fauna megismerése csak a talajfelszíni fajokra és a legelő azon területeire terjedt ki, amelyek a három eltérő intenzitással legeltetett körzetbe taroztak. Az arachnológiai terepvizsgálatok 2007 áprilisában kezdődtek meg, és 2009. szeptember 27-én zárultak. A vizsgálatok megkezdésekor már több mint fél éve lekerítésre kerültek a referencia területnek tekinthető foltok. Három éven keresztül 2-2 időszakban mértük fel a legelésből kizárt, és a szórványlegeltetésű foltokat, illetve ezekkel párhuzamosan 20082009-ben az intenzíven legeltetett (túllegeltetett) körzetet is. A legelő pókfaunáját a három vizsgálati év teljes fogási adatai alapján jellemezzük. A fogási adatokat csapdánként és mintavételi időszakonként rögzítettük adatbázisban. A terület faunaképét a teljes adatbázis faji szinten determinálható (adult példányok) fogásai alapján állítottuk össze. 179


1 . táblázat

A Vértesboglári legelő talajfelszíni pókfajainak listája (2007-2009).

1. számú melléklet n: egyedszám; pi: relatív gyakoriság; Gy: gyakorisági kategória Palmgren (1972) nyomán, részben módosítva D - domináns: 5% felett; SD- szubdomináns: 2 - 5% között; GY - gyakori: 0, 5 - 2% között; SZ- szórványos: 0, 2 - 0, 5 között; R- ritka: 0, 2% alatt; Bolygatottságra vonatkozó tolerancia (Buchar 1992 nyomán, módosítva): RI: természetes élőhelyekre jellemző, bolygatást csak kismértékben toleráló faj; R: természetes és másodlagos élőhelyekre egyaránt jellemző, közepesen zavarást tűrő faj; E: bolygatást jól tűrő faj, túlnyomórészt, vagy kizárólagosan erősen bolygatott, másodlagos élőhelyekre (szántóföldekre, urbanizált területekre) jellemző.

A teljes vizsgálati anyag 1664 pókot tartalmazott. Ebből 1159 volt adult, faji szinten determinálható pók. Ez 63 fajszintű taxont jelentett. Azokat a genusz szinten determinálható fiatal példányokat is figyelembe véve, melyek esetében nem került elő az adott genuszból más faj, (így azok nyilvánvalóan minimálisan egy további faji szintű taxont képviselnek) a teljes kimutatott fajszám minimum (63+11) 74. Ez a hazánk területéről leírt fajok 10 %. Két faj esetében nem rendelkeztünk korábbi adattal hazánk területéről (Chalcoscirtus brevicimbialis Wunderlich, 1980; Panamomops incospicuus (Miller & Valesova, 1964). Ezeken felül több ritka, illetve szórványos előfordulású faj is kimutatásra került. Alacsony abundanciával a védett magyar aknászpókot (Nemesia pannonica (Herman, 1879)) is fogták csapdáink. Ennek alapján megállapítható, hogy a csaknem homogén állapotú, másodlagos füves élőhely relatív magas fajszámmal rendelkezik. A terület faunájának jó természetességi állapotára utal, hogy a faji szinten determinált fajokból 33 a természetes élőhelyekre jellemző, bolygatást nem, vagy csak mérsékelten toleráló faj. Ezek teszik ki a teljes fogás egyedszámának 71%-át. 11 faj, a teljes egyedszám 8%-a természetes és másodlagos élőhelyeken egyaránt jellemző, 19 faj pedig kifejezetten a másodlagos élőhelyek faja, ezek tették ki a teljes egyedszám 22%-át. Már itt érdemes megemlíteni, hogy ennek közel felét (46%-át) három olyan faj egyedei tették ki, melyek példányainak 95%-a csak az intenzíven legeltetett (túllegeltetett) foltban voltak jelen, így az egész legelőre nem tekinthetőek jellemzőnek.

180


Az előkerült pókok egyedszámának 80%-át a száraz gyepek (szikla-, homokpuszta-, lejtősztyepp, erdőssztyepp) fajai tették ki. 15%-ot tettek ki a habitatgeneralisták, a fennmaradó 5%-ban agrobiont, erdőlakó és vizes élőhelyekre jellemző fajok egyaránt szerepeltek. Összességében megállapítható, hogy a terület a várakozáson felüli fajgazdagságot és jó természetességet mutatott a talajfelszíni pókok szempontjából.

5.1.2.3. Faunisztikai szempontból kiemelést érdemlő fajok: Chalcoscirtus brevicimbialis Wunderlich, 1980 Palearktikus elterjedésű faj. Közép-Európa több országából is ismert. A hazai faunából nem volt korábbi adata. Előkerülése várható volt. 2007-ben két hím példányát fogták talajcsapdáink. 2008-ban csak fiatal példány került elő, míg 2009-ben ismét két hímet fogtunk a nyári időszakban. A motoros szívóval végzett szeptemberi gyűjtésben ismét fiatal példányai kerültek elő. Száraz, nyílt sziklás aljzatú természetes élőhelyekre jellemző kisméretű, egyszínű fekete ugrópók.

Panamomops incospicuus (Miller & Valesova, 1964) Európai elterjedésű, száraz, meleg nyílt sziklagyepekre jellemző ritka faj. A hazai pókfaunából korábban szintén nem volt adata. Két hím példánya került elő a 2007-es gyűjtésből a szórványos legeltetésű foltból.

Nemesia pannonica (Herman, 1879) Magyarországon és a Balkán-félszigeten előforduló tárnázó életmódú védett faj. Hazánkban a Villányi-hegységtől a Pilisig számos helyen előfordul. Elsősorban a középhegységek déli oldalán felhalmozódott lösztalajokon kialakult lejtőszteppekben találja meg életfeltételeit. A Vértes déli oldalának is jellemző faja. Vértesboglári előfordulása jelzi, hogy a legelő egy részén mélyebb talajú gyepeket is találunk. 2007-2008-ban 1-1, 2009-ben 2 hím példány került csapdába a legelésből kizárt foltban.

181


5.1.3. Területbemutatás és alapállapot-felmérés - A vizsgált terület teljes fajkészlete - hangyák A vizsgált területeken a gyűjtések során 22 hangyafaj került elő. Ismerve a terület történetét ez megfelelő fajkészletnek mondható. Az elkövetkezendő években kisebb fajszám növekedés várható, de a hasonló területekre jellemző fajkompozíció már kialakult. Species list of the project site: Tetramorium caespitum (LINNAEUS, 1758) Tetramorium_D Schlick-Steiner et al., 2006 Tetramorium indocile Santschi, 1921 Solenopsis fugax (LATREILLE, 1798) Myrmecina graminicola (LATREILLE, 1802) Temnothorax albipennis (CURTIS, 1854) Temnothorax crassispinus (Karavaiev, 1926) Myrmica sabuleti MEINERT, 1861 Messor structor (LATREILLE, 1798) Tapinoma erraticum (LATREILLE, 1798) Tapinoma ambiguum EMERY, 1925 Camponotus piceus (LEACH, 1825) Plagiolepis pygmaea (Mayr, 1868) Lasius niger (LINNAEUS, 1758) Lasius alienus (FÖRSTER, 1850) Lasius paralienus SEIFERT, 1992 Lasius jensi SEIFERT, 1982 Lasius rabaudi (BONDROIT, 1917) Lasius distinguendus (EMERY, 1916) Formica rufibarbis FABRICIUS, 1793 Formica cunicularia LATREILLE, 1798 Formica pratensis RETZIUS, 1783

182


5.1.4. A Vértesboglári legelő területén előforduló madárfajok Alapállapot felmérés: Az alapállapot felmérés madártani állományadatok esetében a területen előforduló fajok regisztrálására korlátozódik. A területen felmérésre javasolt és a közülük előforduló madárfajok (az egyéb fajok kategóriában megjelenített fajok felmérése opcionálisan történt, a módszer során azok felmérését nem kértük): Recommended list of species and their presence in the project area: Tudományos név Scientific name Ritka, veszélyeztetett fajok Podiceps grisegena Podiceps nigricollis Botaurus stellaris Ciconia nigra Ciconia ciconia Anser anser Netta rufina Anas acuta Aythya nyroca Pernis apivorus Milvus migrans Milvus milvus Haliaeetus albicilla Circaetus gallicus Circus pygargus Accipiter brevipes Aquila pomarina Aquila heliaca Aquila chrysaetos Hieraaetus pennatus Falco peregrinus Falco cherrug Bonasa bonasia Porzana pusilla Crex crex Otis tarda Himantopus himantopus Recurvirostra avosetta Burhinus oedicnemus Charadrius alexandrinus Philomachus pugnax Scolopax rusticola Limosa limosa

Magyar név

Annex I


183

igen


Jelenlét presence nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem igen nem nem igen nem nem igen igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem



Magyar név

Annex I


184


igen

igen


igen igen igen

igen

Jelenlét presence nem nem nem nem igen nem nem igen nem nem nem nem nem igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem igen nem nem nem nem nem



Magyar név

Annex I


185

igen igen igen

igen igen

igen igen igen igen

igen igen igen igen

igen

igen igen

Jelenlét presence nem nem nem igen igen igen igen igen nem nem nem nem nem nem nem nem igen nem igen nem nem igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem igen igen igen igen igen nem igen igen igen nem nem nem


Tudományos név Scientific name Acrocephalus palustris Acrocephalus arundinaceus Sylvia nisoria Sylvia communis Lanius collurio Pica pica Corvus corone cornix Miliaria calandra Egyéb fajok Upupa epops

Magyar név

Annex I

Énekes nádiposzáta Nádirigó Karvalyposzáta Mezei poszáta Tövisszúró gébics Szarka Dolmányos varjú Sordély Búbosbanka

igen igen

Jelenlét presence nem nem igen igen igen igen nem igen igen

186



5.2.1. A botanikai monitorozás módszerei

5.2.1.1. Alapaállapot-felmérés A terület alapállapot-felmérése gyalogos ill. autós bejárással történt. A terület növényzetéről így egy átfogó képet kaptunk. A jellegzetes növényzetű vagy geomorfológiájú területeken megálltunk, és szemrevételeztük az adott területegység jellegzetes növényzeti képét. Erről szöveges leírást készítettünk illetve felsoroltuk a legfontosabb növényfajokat. A cserjésedés ill. a talajbolygatás (vaddisznók) mértékét is feljegyeztük. Ezek a szöveges leírások alap-adatnak tekinthetők. A terepi jegyzőkönyv két lapjának másolatát lást az 1. ábrán.

5.2.1.2. A legeltetés és taposás hatásának vizsgálata A legeltetés és taposás vizsgálatára 3 db kb, 12 x 12 m oldalszélességű elkerítést állítottunk fel 2006 szeptemberében. Az elkerítések 5 x 5 cm-es pallók és egyszerű drótkerítés felhasználásával készültek. A kerítéssel a birkákat kizárjuk a területről, így megfigyelhetjük, hogy hogyan változik a növényzet, ha nem a legelik és a tapossák azt. Az elkerítésekben 2006 szeptembere óta semmilyen beavatkozás nem történt a botanikai és egy helyen a zoológiai mintavételen kívül. A növényzet változásait 2 x 2 m területű ún. cönológiai felvételekkel (phytosociological relevés) vagy kvadrátokkal követjük nyomon. A kvadrátokban felírjuk az összes edényes növényfajt, ami előfordult és megbecsüljük a százalékos borításukat, azaz, hogy a kvadrát területéből hány százalékot tesz ki az adott növény, ha nagyjából fölülről ránézünk a kvadrátra. A növényfajok borításán túl feljegyezzük a csupasz felszín, az avar, a mohák és a zuzmók borítását. Az edényes növények összesített borítását is megadjuk, valamint külön a cserjefajok összesített borítását. A kvadrát növényzetének szerkezeti jellemzőit is felírjuk: dokumnetáljuk az edényes növények minimális és maximális magasságát, a cserjék maximális magasságát és az avar mélységét centiméterben. Minden elkerítésben 3 ilyen cönológiai felvételt készítünk és szintén 3-at az elkerítésen kívül, annak a közelében. A cönológiai felvételeken kívül ún. mikrolineákat is készítünk. Ezek 3 méter hosszú mintavételi egységek, ahol a linea mentén 5 x 5 centiméteres mikro-kvadrátokban felírjuk az egy kvadrátban előforduló edényes növényfajokat, a mohák vagy zuzmók jelenlétét ill. az avar hiányát. Egy linea tehát 60 mikrokvadrátból áll. Minden elkerítésben 2 db lineát veszünk fel, és ugyanígy az elkerítésen kívül, annak a közelében is 2 mikrolinea készül.

5.2.2. Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - pókok

187


5.2.2.1. Alapállapot-felmérés és monitorozás Módszertanilag nem különült el a mintavételezés az állapot-felmérés és monitorozás esetében. 5.2.2.2. Talajcsapdázás Három év során összesen öt időszakban végeztünk gyűjtést duplaedényes (7.5 cm átmérő) tetővel ellátott Barber-féle talajcsapdákkal (Kádár és Samu 2006). Ölő folyadékként 70%-os etilén-glikolt alkalmaztunk kismennyiségű formaldehid és detergens hozzáadásával. A legelő, valamint a vadonélő állatok távoltartására „Vadóc” vadriasztószert alkalmaztunk. A talajcsapdák fölött kifeszített zsinórra akasztottuk fel a vegyszerrel átitatott anyagot tartalmazó tasakokat, úgy, hogy azok a legelő állatok, illetve potenciálisan károsító nagyvadak (vaddisznók) fejmagasságában legyenek (60-80 cm). Mintavételi foltokként (kezelésenként) 5-5 csapdát alkalmaztunk. Minden csapda gyűjtését külön dolgoztuk fel és fogásaikat is külön kezeltük.

A talajcsapdázás mintavételi időszakai évenként 2007. 04. 13. - 05. 23. 2007. 09. 01. - 09. 28. 2008. 04.23. - 06.08. 2008. 09.24. - 10.21. 2009. 05. 01. - 06. 06. Terepi munka dokumentálásához minden esetben készültek fényképek, melyek gyűjtési időpontonkénti könyvtárakban kerültek képi adatbázisba.

5.2.2.3. Feldolgozás értékelés módszertana A mintavételek válogatása, determinálása laboratóriumban történt. A hazai adatok tekintetében Samu és Szinetár (1999), valamint Szinetár (2001, 2005) munkáit vettük alapul. A fajok élőhely-preferenciájához, bolygatás-toleranciájához elsősorban Buchar (1992), valamint Buchar és Ruzicka (2002) munkáit vettük alapul. A statisztikai vizsgálatokhoz a Past programcsomagot alkalmaztuk.

188


5.2.2.4. Az arachnológiai monitoring célja Az arachnológiai monitoring célja annak a megállapítása, hogy a fűavar felhalmozódást megakadályozó (mérséklő) gyepkezelési kísérletek (égetés, legelés, kaszálás) milyen módon hatnak a talajfelszíni pókfauna, -

fajszámára

-

denzitására

-

fajdiverzitására

-

fajkészletére, továbbá

-

a fauna természetességi állapotára?

5.2.2.5.

A kezelések (égetés – kontroll; legelés - legelés kizárás (kontroll); kézi kaszálás (széna letakarítással – kezeletlen - kontroll) hatásának monitorozása Indikátorváltozók: 1. Fajszám 2. Denzitás (egyed/csapda/nap) 3. Fajdiverzitás 4. Fajkészlet változás (szimilaritás vizsgálat) 5. A minták homogenizálódása a kezelt és kontroll területeken 6. A bolygatás tűrő, és agrobiont fajok relatív gyakoriságának változása

5.2.3. A hangyaközösség vizsgálatának módszerei

5.2.3.1. A mintavételi pontok kijelölése A mintavételezés során a myrmecologiai és a botanikai adatok összehasonlíthatósága miatt a botanikai felmérések mintaterületeit (lásd alább) követtem. A területek elnevezésénél a botanikusok által bevezetett elnevezést használom. Ennek megfelelően három mintavételi területet jelöltem ki a botanikai referencia pontoktól ~50m–es sugarú körben. Mintavételek három egymást követő évben májustól augusztusig zajlottak.

Indoklás: a terület ránézésre homogénnek mondható, a myrmecológiai és a növényzeti változások – későbbi – jobb egybevethetősége miatt választottam ezeket a pontokat.

189


Terület elnevezések: „rozsnokos domb” = 1. Terület (Site I.); „völgy” = 2. Terület (Site II.); „fenyves melletti terület” = 3. Terület (Site III.)

5.2.3.2. Gyűjtési módszerek A hangyák (dolgozók) az egész vegetációs periódus alatt aktívak, ami esetünkben április elejétől november végéig tart. Mintavétel ebben a periódusban hozzávetőlegesen ugyanolyan eredménnyel elvégezhető. 1. A mintavétel elsődleges módszere az ún. egyelő mintavétel (hand-searching), kézi kereséssel, egyenként észrevétel alapján. Előnye: gyors, szakember nagy valószínűséggel találja meg a területen jelenlévő fajok zömét. Hátránya: szakember szükséges, terepen időigényes, szubjektív és nehezen kvantifikálható. 2. Talaj-csapdázás mint másodlagos módszer. 3-5 cm szájú, kis méretű poharak alkalmazása hangyáknál. Műanyag fotós, vagy filmes doboz nagyon jól bevált erre a célra, űrmérete kb. ½ dl. Előnye: könnyen kvantifikálható, kihelyezéshez-felszedéshez nem szükséges szakember. Hátránya: terepen körülményes, nem igazodik a terepviszonyokhoz, kis mértékben bizonyos fajokra szelektív.

5.2.3.3. Tisztázandó kérdések a monitoring során ♦ Az alkalmazott kezelés mennyiben befolyásolja a hangyaközösség összetételét (2007-től) az egész területen mind egyedszám, mind fajszám tekintetében. ♦ A kezelés mennyiben befolyásolja a hangyaközösség összetételét egyes foltok esetében. ♦ A kezelés mennyiben befolyásolja a foltok számát, és „minőségét”. Konkrétan, a foltok mennyire tartják meg a speciális közösségeiket az alkalmazott kezelés során.

5.2.3.4. Az alapállapot felvétel és értékelés lépései ♦ A területen található teljes hangya diverzitás. Egy a teljes területre vonatkozó hangyafajlista elkészítése (kvalitatív adat). ♦ A terület heterogenitásának vizsgálata. A jellemzőbb foltok, ill. folt típusok megállapítása (mirmekológiai szempontból). A foltok minimális mérete hozzávetőlegesen 30x30 m. Ennél kisebb foltok, a megnövekedett szélhatás, valamint a hangyaközösség véletlen szerű összetétele miatt nem relevánsak. ♦ Hangya fajlista készítése különböző foltokon. Amennyiben lehetséges statisztikai módszerekkel a foltok tipizálása a hangya fauna (kvalitatív adatok) alapján. 190


♦ A mintavétel jóságának (GOS) vizsgálata (2007-től).




Egyelő gyűjtéseket nem végeztem, hogy ne befolyásoljam az egyes vizsgálati pontokon felvett közel azonos mintamennyiségek értékelhetőségét. 191


Terepi munka során a vizsgálati pontokról fényképek is készültek.



192



193


5.3. Az elvégzett vizsgálatok általános eredményei és a végrehajtott akciók hatásainak monitorozása

5.3.1. Legeltetés a cserjeirtás és az aggresszíven terjedő idegenhonos fajok kiírtása után (D1-5, D2-5)

5.3.1.1. Az akció leírása: A területet kb. 200 anyjuhval és néhány kossal legeltetik 2006 nyarától, folyamatosan. A jószágszaporulat egy ideig a nyájjal legel, de a többletet igyekeznek évente értékesíteni. Az állatok karáma a projekterület meletti Boglártanyán van, itt füves területek és istállók találhatók. Az állatok általában itt delelnek, a legelőre reggel és délelőtt hajtják ki őket. Az állatokat télen a Boglártanya körüli füves karámban és az istállóban tartják, kivéve, ha a tél enyhe és a legelő alkalmas a legeltetésre. 2006 őszén a különlegesen csapadékos év és a 2005-2006 telén elvégzett cserjeirtás utáni sarjadás miatt tisztítókaszálást is végeztek a projekterületen, ez egyedi eset volt.

5.3.1.2. Az akció célja: A száraz gyepek legeltetése birkával és ezzel a hagyományos tájhasználat felélesztése, a cserjék regenerációjának visszaszorítása és a gyep állattartás szempontjainak megfelelőbb, legelésre alkalmas állapotban tartása. (A legeltetésen kívül a legelő karbantartása szempontjából fontos tisztító kaszálás és szárzúzás előfordulhat.)

5.3.1.3. A botanikai monitoring célja: A) annak a megállapítása, hogy a cserjeirtás és legeltetés hatására hogyan változik a gyep struktúrája és fajkészlete, hogyan változik meg a gyep természetességi állapota, fajgazgadsága és fajdiverzitása B) A cserjék regenerációjának nyomonkövetése a legelt, illetve nem legelt területeken

5.3.1.4. A kezelések várható hatásai (kontrollált hatótényező) - indikátorok 1. a legeltett területeken a gyepmagasság alacsonyabb lesz, alig lesz avar 2. az egyéves és a rövid életű, valamint a tőlevélrózsás, a földre tapadó és a legeléshez alkalmazkodott szúrós és mérgező növények felszaporodhatnak a legeltetett területen 3. a mikroszerkezet megváltozik, a legelt részeken homogénebbé válik 4. a cserjefajok regenerációja a 2005-2006 telén végzett cserjeirtás után a legelt helyeken lassabb lesz a kontroll területekhez képest 5. a nem legeltetett területen a növények jóval nagyobbra, magasabbra nőnek, a fűavar vastagodik, a csupasz felszínek elünnek

5.3.1.5. Célállapot vagy céltrend Célállapot a gazdálkodó szempontjából: közel cserjementes, legeltetésre alkalmas, nem elöregedett, nem avaros száraz gyep 194


Céltrend a gazdálkodó szempontjából: a cserjék nem regenerálódnak, a túlzott avarmennyiség eltűnik, a gyep legeltetésre optimális állapotban marad.

5.3.1.6. A kezelés hatásának nyomonkövetése Indikátorváltozó: 7. gyepmagasság (a legelt területeken csökken) és avarborítás (csökken), valamint vertikális diverzitás (< a gyepmagasságból származtatjuk < ez alatt azt értem, hogy a legelt területen többnyire egyféle magasak lesznek a növények, míg a nem legelt területen lesz változatosság (csökken) 8. egyéves és tőlevélrózsás fajok, szúrós fajok száma (nő a legelt területeken) 9. a legelésre érzékeny, magaskórós jellegű fajok (a legelt részeken letörpülnek, kevéssé virágoznak) 10. mikroszerkezet megváltozása (homogenizálódás a legelt területeken) 11. a cserjefajok regenációja (a legelt területen kisebb) 12. szúrós, ehetetlen fajok borítása és egyedszáma (nő) Mintaterületek és mintavételek: 1. A rozsnokos domboldal létrehoztunk egy kb. 12 x 12 m-es elkerítést. Az elkerítésben 3 db 2x2 m-es cönológiai felvételt és 1 db 3m-es 5x5 cm-es beosztású lineát veszünk fel. A legelt részen 3 db 2x2 m-es cönológiai felvételt és 2 db 3 m-es lineát veszünk fel legelés-kizárás kontrollnak a hozzá hasonló növényzetű helyen. 2. A középső részen , a völgyaljban 1 db l kb. 12x12 m-es legeléskizárós elkerítést alakítunk ki. A kerítésen belül 3 db 2x2 m-es cönológiai felvételt és 2 db 3m-es 5x5 cm-es beosztású lineát jelölünk ki az elkerítésen belül, és ugyanennyit a hozzá hasonló növényzetű nem elkerített részen legeléskizárás-kontrolnak. 3. A domboldalon egy kb. 12 x 12 m-es elkerítést alakítunk ki. Az elkerítésben 3 db 2x2 m-es cönológiai felvételt és 2 db 3m-es 5x5 cm-es beosztású lineát veszünk fel. A a hozzá hasonló növényzetű legelt részen 3 db 2x2 m-es cönológiai felvételt és 2 db 3 m-es lineát veszünk fel legelés-kizárás kontrollnak.

5.3.1.7.

Indikátorok: - kevesebb avar (less dead biomass) - a bokrok mennyisége és mérete csökken (disappearing shrubs)

5.3.1.8. Az akció hatásának botanikai szempontú értékelése (D2-5) 5.3.1.8.a) A legeltetés hatásának vizsgálata a teljes fajkészletre Ordinációs technikával, RDA elemzéssel megvizsgáltuk, hogy a legeltetés kizárásának van-e kimutatható hatása a teljes fajkészletre, azaz, hogy találunk-e szignifikáns különbséget az elkerített és a legelt felvételek teljes növényzeti összetétele között? Az elemzés során figyelembe kellett venni a kísérleti elrendezést. Az elkerítés helye (1., 2. vagy 3.) nem számíthatott, csak az, hogy legelt ill. kerített a felvétel. Figyelembe kellett venni azt is, hogy a felvételeket évente megismételtük a 4 év során, tehát ezek nem egymástól független minták.

195


-

-

Az eredmények azt mutatják, hogy egyelőre nem lehet kimutatni szignifikáns különbséget a legelt és elkerített felvételek teljes növényzeti összetételében, sőt, egyelőre a legeltetés hatására kialakuló trend-szerű változásokról sem lehet beszélni. Ennek több oka lehet: - Egyelőre túl kevés idő telt el ahhoz, hogy a növényzeti összetétel megváltozzon - A kezelés (legletetés) hatása túl enyhe, túl kicsi a legelési nyomás, mivel a terület méretéhez képest kevés az állat - Az elkerítésben lévő és a legelt felvételek növényzete nagyon különbözik egymástól (ez véletlen, hiszen térben igen közel vannak egymáshoz), így a legelés hatásai nem mutathatók ki - túl kevés minta került felvételre

5.3.1.8.b) A legeltetés hatásának vizsgálata a gyep szerkezetére Statisztikai tesztekkel (GLM modellek) vizsgáltuk, hogy a legeltetésnek van-e szignifikáns hatása a következő jellemzőkre: a gyepszint, a cserjeszint, az avar és a csupasz felszín százalékos borítása, a gyepszint minimum és maximum magassága, a cserjeszint magassága, az avar mélysége, valamint a fajszám. Az elkerítés helye itt sem (1., 2. vagy 3.) nem számíthatott, csak az, hogy legelt, ill. kerített a felvétel, illetve az idősort itt sem hanyagolhattuk el. -

Az eredmények azt mutatták, hogy igazán szingifikáns hatása a legeltetésnek egyelőre a gyep szerkezetére sincs, ennek okai azonosak a fajkészlet elemzésénél felsoroltakkal. Trendszerű változások azonban az Excel-grafikonok tanúsága szerint itt már kimutathatók voltak, lásd alább:

196


Cserjeszint borítás (%) – cover of shrubs (%)

Cserjeszint magasság (cm) – Height of shrubs

Avarmélység (cm) – depth of litter

Avar borítás (%) – Cover of litter

(Orange: exclusions; green: grazed) Gyepszint magasság – height of grass (Yellow: excluded minimu; light green: grazed minimum, orange: excluded maximum; green: grazed maximum) 197


5.3.2. A legeltetés, hatása a gyepek talajfelszíni pókfaunájára (D2-5)

Kezelési kísérletek: szórványlegeltetés, intenzív legeltetés (túllegeltetés), illetve a legelés kizárása. Az indikátorváltozók monitorozásának eredményei 5.3.2.1.

Fajszám (taxonszám), denzitás alakulása kezelési foltokként, évenként és aszpektusonként (nyár, ősz). 5.3.2.1.a. Talajcsapdás mintavételezés esetén: 2. táblázat Fogási adatok kezelési foltokként és időszakonként (Vértesboglár 2007-2009.) Kezelési foltok Treatment, year

Egyedszá m number of individuals

Fajszám number of species

Legelésből kizárt (cg) 2007 nyár

102

16

Denzitás (csak adult) (egyed/cs/10nap) density (adult only) 5,1


142

26

6,2


145

30

8,05

Legelésből kizárt (cg) 2007 ősz

26

5

1,92

Legelésből kizárt (cg) 2008 ősz

7

5

0,51

Szórványlegeltetés (sg) 2007 nyár

138

14

6,9


82

18

3,6


115

22

6,3

Szórványlegeltetés (sg) 2007 ősz

34

7

2,52

Szórványlegeltetés (sg) 2008 ősz

19

8

1,4

Intenzív legeltetés (og) 2008 nyár

69

20

3,0

Intenzív legeltetés (og) 2009 nyár

161

22

8,9

Intenzív legeltetés (og) 2008 ősz

46

12 198

3,4

Megjegyzés Időszak Date, notes

04. 13. - 05. 23. 40 nap (/4) 04.23. - 06.08. 46 nap(/4,6) 05. 01. - 06. 06. 36 nap (/3,6) 09. 01. - 09. 28. 27 nap8 /2,7) 09.24 -10.21. 27 nap (/2,7) 04. 13. - 05. 23. 40 nap (/4) 04.23. - 06.08. 46 nap (4,6) 05. 01. - 06. 06. 36 nap (/3,6) 09. 01. - 09. 28. 27 nap (/2,7) 09.24 -10.21. 27 nap (/2,7) 04.23. - 06.08. 46 nap (/4,6) 05. 01. - 06. 06. 36 nap (/3,6) 09.24 -10.21.


Kezelési foltok Treatment, year

Egyedszá m number of individuals

Fajszám number of species

Denzitás (csak adult) (egyed/cs/10nap) density (adult only)

Megjegyzés Időszak Date, notes

27 nap (/2,7) A talajcsapdás fogások faj-, egyedszám és denzitásértékeinek értékelése LK (cg) A legelésből kizárt folt esetében a nyári mintavételek alapján megállapítható, hogy az egyedszám, a fajszám és a denzitás egyaránt növekedést mutatott 2007-2009-es időszakban. Az eredmény hátterében állhat a három éves időszak, mely a legelő állatokat, illetve a terület nagyvadjait is egyaránt kizárta a vizsgálati foltból. A bolygatás hiánya mellett a vegetáció szerkezetének változása is egyértelműen hatással lehetett a talajlakó faunára. A botanikai eredmények mutatják, hogy a gyepszint, illetve cserjeszint magassága, továbbá az avarszint vastagsága is nőtt a 2006-os elkerítés óta (Illyés 2009). Egyes erdőlakó fajok megjelenése már azt jelezheti, hogy amennyiben a szukcesszió tovább folytatódik, úgy a becserjésedés esetén a faj- és egyedszám változásokkal együtt jelentős minőségi változásokkal is számolni kell. A két vizsgált őszi időszak jelentős eltéréséért a közel egy hónapos időszak eltérés lehetett a felelős (2007. 09.01 – 28.; 2008. 09.24 – 10.21.). Általánosan megfigyelhető, hogy az őszi időszakban az idő előrehaladtával egyértelműen csökken a talajfelszíni pókok faj- és egyedszáma (Szinetár ésmtsi 2006). . SzL (sg) A szórvány (mérsékelt) legeltetésű folt esetében tapasztaltuk a legmérsékeltebb ingadozásokat a minták faj-, illetve egyedszámában. A 2007-es és 2009-es évek a relatív denzitásban, a 2007-2008-as évek a fajszám tekintetében voltak hasonlóak. A vegetáció jellemzői ebben a foltban mutatták a legegyenletesebb állapotot, ez a terület tekinthető a többé-kevésbé stabil állapotúnak. A két őszi időszak esetében hasonló eredményt kaptunk, mint a legelelésből kizárt foltban, amennyiben az egy hónappal kitolt időszakon belül a csaknem változatlan fajszám mellett az egyedszámok jelentősen csökkentek. Il (og) Az intenzíven legeltetett foltban a két vizsgálati év nyarának eredménye a fajszám tekintetében nagyon hasonló volt (20-22), ugyanakkor a denzitás megháromszorozódott. A terület vegetációszerkezetében nem történt változás, így az eredmény értékelése csak a fogások faji szintű elemzése alapján lehetséges. Egyúttal az is figyelemreméltó, hogy a 2008-as őszi időszakban az intenzíven legeltetett 199


foltban volt a legmagasabb denzitás (3,4 pók/csapda/10nap), attól messze elmaradt a szórványlegeltetésű (1,4 pók/csapda/10nap) és a legelésből kizárt (0,51 pók/csapda/10nap) terület pókjainak denzitása is. Ez az eredmény is a fajspektrum vizsgálatának szükségességére hívja fel a figyelmet.

5.3.2.1.b. Az egyedszám, a fajszám (taxonszám) és a denzitás alakulása kezelési foltokként motoros rovarszívóval (D-vac) történő mintavételezés esetén (2009. 09.27-28 ) Az alkalmazott gyűjtőeszköz (D-vac) által befogott pókegyüttes azonos élőhely esetében is lényeges minőségi és mennyiségi különbségeket mutat a talajcsapdás mintáktól (Samu et al. 1997). Ennek ismeretében várható volt, hogy a szinkron felmért kezelési foltok összehasonlítására érdemes tesztelni ezt a módszert is. A gyűjtés eredményeit összevetve talajcsapdák fogásaival, először is megállapítható, hogy lényegesen nagyobb a fiatal példányok aránya a mintában, továbbá a családspektrum is értelemszerűen különbözik, lévén nem aktív mozgás során esnek az állatok a pohárcsapdába, hanem valamennyi talajfelszínen, illetve a növényzet között hálóban tartózkodó pók közel azonos valószínűséggel kerül a mintavételbe.

20

egyedszám/mintavétel

15

10

5

0 LI

SzL

LK

Mintavételi foltok

1. .ábra

A talajlakó pókok mintánkénti átlagos egyedszáma a motoros rovarszívóval történő

gyűjtés alapján (Vértesboglár, 2009. 09.27-28.) Mintavételi foltok: LI: intenzíven legeltetett; SzL: szórványosan legeltetett; LK: legelésből kizárt. Mintavételi egység 0,1 m2 – Average number of 200


individuals in the sample collected by powered insect suction device (Vértesboglár, 2009. 09.27-28). Sampling spots: LI: intensive grazing; SzL: sparse grazing, LK: excluded. Sampling unit is 0.1 m2 8

7

taxonszám/mintavétel

6

5

4

3

2

1

0 LI

SzL

LK

Mintavételi foltok

2. .ábra

A talajlakó pókok mintánkénti átlagos taxonszáma motoros rovarszívóval történő

gyűjtés alapján (Vértesboglár, 2009. 09.27-28.) Mintavételi foltok: LI: intenzíven legeltetett; SzL: szórványosan legeltetett; LK: legelésből kizárt. Mintavételi egység 0,1 m2. – Average number of species in the sample collected by powered insect suction device (Vértesboglár, 2009. 09.27-28). Sampling spots: LI: intensive grazing; SzL: sparse grazing, LK: excluded. Sampling unit is 0.1 m2 A motoros szívóval végzett gyűjtések faj-, egyedszám értékeinek értékelése A motoros rovarszívóval vett minták eredményei alapján szignifikáns különbséget kaptunk a három mintavételi folt talajfelszíni pókfaunájának egyedszámában. A 0,1 m2 –es talajfelszínről gyűjtött pókok átlagos egyedszáma az intenzíven legeltetett terület esetében a legkisebb, ennél szignifikánsabb nagyobb az érték a szórványosan legeltetett foltban. A legelésből kizárt foltban tapasztalható a legmagasabb érték, mely a szórványos legeltetésű területnél szintén szignifikánsan magasabb. A mintavételi területre vonatkoztatott átlagos taxonszám esetében nem kaptunk szignifikáns különbséget a szórványos legeltetésű és a legelésből kizárt foltok összehasonlításánál. Ugyanakkor az intenzíven legeltetett folt taxonszáma szignifikánsan kisebb a másik két terület értékénél. A kapott eredmények hátterében elsősorban a legelés és taposás okozta közvetlen bolygatási hatása mellett, döntően a vegetáció szerkezetében bekövetkezett változások állhatnak. A vizsgálati területek közelsége, azonos domborzati, talajtani adottságai mellett egyértelműnek látszik, hogy a gyepkezelés okozhatja a talajfelszíni faunában tapasztalt eltéréseket.

201


Összegzésül megállapítható, hogy a talajcsapdás és motoros szívós gyűjtés egyaránt kimutatta az eltérő kezelésű (legelés-intenzitású) gyepek esetében a talajfelszíni pókok egyedszámában és fajszámában tapasztalható különbségeket.

5.3.2.2. A legeltetés, hatása a talajfelszíni pókfauna fajdiverzitására Az eltérő kezelésű foltok fajdiverzitásának viszonya 2007-es vizsgálatok

18 16

Diversity

14 12 10 8 6 4 2 0 0

0,4

0,8

1,2

1,6

2

2,4

2,8

3,2

3,6

4

alpha

3.

ábra. Legeltetett (piros) és lekerített (kék) terület fajdiverzitás profiljai ((Vértesboglár, 2007.

04.13.- 05.18.) – diversity profile, red: grazed, blue: excluded.

202


7,5 7

Diversity

6,5 6 5,5 5 4,5 4 3,5 3 0

0,4

0,8

1,2

1,6

2

2,4

2,8

3,2

3,6

4

alpha

4.

ábra Legeltetett (piros) és lekerített (kék) terület fajdiverzitás profiljai, (Vértesboglár,

2007. 09.01.- 28.) – diversity profile, red: grazed, blue: excluded.

Eredmények Az első vizsgálati évben (fél évvel a lekerítést követően) a nyári elejei időszakban volt magasabb a lekerített terület fajdiverzitása a szórványosan legelthez képest (3. ábra), őszi időszakban nem volt értékelhető különbség a karakterisztikában (4. ábra).

2008-as vizsgálatok 3. táblázat

A talajfelszíni pókegyüttes karakterisztikái ((2008. 04. 23. - 06.08.)

Characteristics of spider community IL: intensive grazing; SzL: sparse grazing, LK: excluded 0

A(LK)

B(SzL)

C(IL)

Taxa_ S

26

18

20

Individuals

143

92

69

Shannon_H

2,091

1,927

2,649 203


Margalef

5,037

3,76

4,487

Equitability_J

0,6417

0,6668

0,8844

Fisher_alpha

9,299

6,687

9,45

Berger-Parker

0,4685

0,4891

0,2174

2008 nyarán az intenzíven legeltetett (IL) terület fajdiverzitása bizonyult a legmagasabbnak. Jelen esetben egyértelmű, hogy a viszonylag magas fajszámot (20) és egyedszám-eloszlást az agrobiont fajok belépése, illetve a természetes gyepekre jellemző fajok, lecsökkent abundanciájú, de „még” jelenlévő állományai okozzák.

2008 őszi minták diverzitásértékei

4. táblázat

A talajfelszíni pókegyüttes karakterisztikái (2008. 09. 24. - 10.21.)

Characteristics of spider community IL: intensive grazing; SzL: sparse grazing, LK: excluded A(LK)

B(SzL)

C(IL)

Taxa_S

4

7

11

Individuals

7

19

46

Dominance_D

0,3878

0,2022

0,2779

Shannon_H

1,154

1,733

1,703

Margalef

1,542

2,038

2,612

Equitability_J

0,8322

0,8904

0,7103

Fisher_alpha

3,878

4,003

4,58

Berger-Parker

0,5714

0,2632

0,4565 204


Az őszi időszakban különösen nagy az intenzíven legeltetett és legelésből kizárt területek fajdiverzitásában megmutatkozó különbség az előbbi „javára”.

10,8 9,6

Diversity

8,4 7,2 6 4,8 3,6 2,4

0

0,4

0,8

1,2

1,6

2

2,4

2,8

3,2

3,6

4

alpha

5. ábra

Az intenzíven legelt terület fajdiverzitása (kék) szignifikánsan magasabb, mint a

legelésből kizárt területé (piros) (Vértesboglár 2008. 09. 24. - 10.21.) – diversity profile, blue: intensive grazing, red: excluded.

2009-es vizsgálatok

5. táblázat

A talajfelszíni pókegyüttes karakterisztikái (2009. 05. 01. - 06.06.)

Characteristics of spider community IL: intensive grazing; SzL: sparse grazing, LK: excluded (A: szórványlegelés; B: legelésből kizárt; C: intenzíven legeltetett) 0

A(SzL)

B(LK)

C(IL)

Taxa_S

22

30

22

205


Individuals

115

145

161

Dominance_D

0,1031

0,09707

0,1133

Shannon_H

2,572

2,78

2,567

Margalef

4,426

5,827

4,133

Equitability_J

0,8322

0,8174

0,8306

Fisher_alpha

8,077

11,49

6,889

Berger-Parker

0,2

0,2207

0,2609

27 24

Diversity

21 18 15 12 9 6 3 0 0

0,4

0,8

1,2

1,6

2

2,4

2,8

3,2

3,6

4

alpha

6. ábra

Legelésből kizárt (kék) és az intenzíven legeltetett (piros) foltok talajfelszíni pókjainak

diverzitás profiljai a talajcsapdás mintavételezés alapján (2010. 05. 01. - 06.06..) – diversity profile, red: intensive grazing blue: excluded.

Motoros rovarszívóval végzett gyűjtések diverzitási eredményei (2010. 09.27-28.) A: intenzíven legeltetett (IL); B: legelésből kizárt (LK); C. szórványosan legeltetett (SzL) 6. táblázat A talajfelszíni pókegyüttes karakterisztikái (D-vac, 2010. 09.27-28.) 0

B(LK)

A(IL)

C(SzL) 206


Taxa_S

19

11

25

Individuals

144

27

78

Dominance_D

0,1751

0,1495

0,07528

Shannon_H

2,251

2,115

2,856

Margalef

3,622

3,034

5,509

Equitability_J

0,7644

0,8818

0,8873

Fisher_alpha

5,862

6,92

12,73

Berger-Parker

0,3611

0,2593

0,1667

18 16

Diversity

14 12 10 8 6 4 2 0 0

0,4

0,8

1,2

1,6

2

2,4

2,8

3,2

3,6

4

alpha

7. ábra

Az intenzíven legeltetett (piros) és a legelésből kizárt(kék) területek fajdiverzitás

profilja a rovarszívós mintavételezés alapján (2010. 09.27-28.) – diversity profile, red: intensive grazing blue: excluded.

207


27 24

Diversity

21 18 15 12 9 6 3 0 0

0,4

0,8

1,2

1,6

2

2,4

2,8

3,2

3,6

4

alpha

8. ábra

Az intenzíven legeltetett (kék) és a szórványos legeltetésű (piros) területek

fajdiverzitás profilja a rovarszívós mintavételezés alapján (2010. 09.27-28.) – diversity profile, red: intensive grazing blue: excluded.

27 24

Diversity

21 18 15 12 9 6 3 0 0

0,4

0,8

1,2

1,6

2

2,4

2,8

3,2

3,6

4

alpha

9. ábra

A szórványos legeltetésű (piros) és a legelésből kizárt (kék) területek fajdiverzitás

profilja a rovarszívós mintavételezés alapján (2010. 09.27-28.) – diversity profile, red: intensive grazing blue: excluded. 208


A diverzitás vizsgálatok eredményeinek értékelése Az eltérő kezelésű (legelés intenzitású) területek talajfelszíni pókegyütteseinek fajdiverzitása évszakonként és évenként is változó értékeket mutatott, továbbá egymáshoz való viszonyuk is jellegzetes változásokat mutatott a vizsgálati időszak során. Az egyértelműen látható volt, hogy a fajegyüttesekben bekövetkező változásokat jelezte a diverzitás értéke, illetve az eltérő kezelések adatai alapján készült diverzitás profilok viszonya is. Ezek értékelése csak a tényleges fajspektrum elemzése alapján lehetséges. Több esetben is megfigyelhető volt a zavarásra bekövetkező diverzitásnövekedés. Ennek hátterében a szórványos legelésű területnél a közepes zavarásra bekövetkező egyenletesebb fajszámeloszlás áll, ugyanakkor a túllegeltetés esetén a diverzitás értékének szignifikáns növekedésében annak van szerepe, hogy olyan tipikusan bolygatás-toleráns (pl. agrobiont) fajok jelennek meg, melyek a terület egyértelmű degradációjának jelzői. A diverzitás értékének növekedése ebben az esetben korántsem a terület értéknövekedésének a jelzője, sokkal inkább a terület leromlását jelzi. A zavarás további fokozódása, vagy fenntartása várhatóan az eredeti fauna tagjainak visszaszorulásához, illetve eltűnéséhez vezethet, így minden bizonnyal a tapasztalt magas diverzitásérték is csökkenést fog mutatni.

5.3.2.3. A legeltetés, hatása a gyepek talajfelszíni pókfaunájának fajkészletére. Szimilaritás vizsgálatok. Az eltérő kezelésű foltok: szórványos legeltetés, intenzív legeltetés (túllegeltetés), illetve a legelés kizárása. 2007-es vizsgálatok eredménye

209

8

1

7

3

4

5

9

6

2

10


1

0,9

0,8

0,7

Similarity

0,6

0,5

0,4

0,3

0,2

0,1

0 0

10. ábra

1,2

2,4

3,6

4,8

6

7,2

8,4

9,6

10,8

Vértesboglári legelő talajcsapdáinak klaszteranalízise a pókfauna alapján: nyári

gyűjtés (Bray-Curtis –index) (piros legeltetett, zöld kizárt) (Vértesboglár, 2007. 04.13.- 05.18.) – cluster analisys of summer collected the samples.

210

B

H

G

I

F

A

D

C

E

J


1

0,9

0,8

0,7

Similarity

0,6

0,5

0,4

0,3

0,2

0,1

0 0

11. ábra

1,2

2,4

3,6

4,8

6

7,2

8,4

9,6

10,8

Vértesboglári legelő talajcsapdáinak klaszteranalízise a pókfauna alapján: őszi

gyűjtés (Bray-Curtis –index) (kék: legeltetett, zöld : lekerített) (Vértesboglár, 2007.09.01.13.- 28.) – cluster analisys of autumn collected the samples. A kezelt és lekerített rész csapdáinak hasonlósági viszonyait vizsgálva (5-6. ábra), megállapítható, hogy a tavaszi időszakban – a várakozásnak megfelelően – nem figyelhető meg elkülönülés a két terület csapdái esetében. Az őszi mintavételnél, már részleges elkülönülést figyelhetünk meg. A kizárási kísérlet ekkorra már egy éve biztosítja a legelés (illetve a vadak) kizárását a területről.

211


2008-as év

0,16

0,12

0,08

Coordinate 2

0,04

0

-0,04

-0,08

-0,12

-0,16

-0,2 -0,5

-0,4

-0,3

-0,2

-0,1

0

0,1

0,2

0,3

0,4

Co o rdinate 1

12. ábra.

Vértesboglári legelő talajcsapdáinak NMDS analízise a pókfauna alapján (Bray-

Curtis –index) (piros: szórványosan legeltetett, zöld: kizárt, lila: intenzíven legeltetett) (Vértesboglár, 2008. 04.23-06.08.) - NMDS analisys of the samples 2008

Tapasztalatok: a. az intenzíven legeltetett folt csapdái elkülönülnek. A szórványos legelés homogenizálja területet a kezeletlen (kizárt) folt csapdáihoz képest.

212


2009-es év (nyári vizsgálatok)

0,2

8

7 5 6 0,1

23

410 9

11

Coordinate 2

0

-0,1

-0,2

12 -0,3

13

16 15

-0,1

0

14

0,1

0,2

0,3

0,4

Coo rdinate 1

13. ábra.

Vértesboglári legelő talajcsapdáinak NMDS analízise a pókfauna alapján (Bray-

Curtis –index) (piros: szórványosan legeltetett, zöld: kizárt, lila: intenzíven legeltetett) (Vértesboglár, 2009. 05.01-06.06.) - NMDS analisys of the samples 2009

Tapasztalat: A 2008-as év eredményéhez hasonló elkülönülés. A túllegeltetett folt „szinte már nem is a legelő” része. A kizárás és szórvány legeltetés viszonya hasonló. A mérsékelt kezelés homogenizáló hatása itt is jól érzékelhető. Értékelés: Az ordinációs elemzések alkalmasak az eltérő kezelésű területrészek hasonlósági viszonyainak bemutatására, a fajegyüttesek átalakulásnak a jelzésére, továbbá kezelések homogenizáló hatásának felismerésére.

213


5.3.2.4.

A fajszintű indikációk lehetősége. A kimutatott fajok tolerancia tulajdonságainak figyelembevételével történő hatásértékelés. Buchar (1992, Buchar és Ruzicka 2002, továbbá hazai tapasztalatok alapján végzett fajtipizálás a bolygatás-lolerancia alapján. (A fajok tipizálása a mellékletben szereplő 1. táblázatban szerepel.) 2008. eredmények

14. ábra

A talajlakó pókok bolygatás tolerancia típusainak megoszlása a Vértesboglári

legelő három vizsgált területén (2008. 04.23. – 06.08.) – DT: bolygatottság tolerancia RI: természetes élőhelyekre jellemző, bolygatást csak kismértékben toleráló faj; R: természetes és másodlagos élőhelyekre egyaránt jellemző, közepesen zavarást tűrő faj; E: bolygatást jól tűrő faj, túlnyomórészt, vagy kizárólagosan erősen bolygatott, másodlagos élőhelyekre (szántóföldekre, urbanizált területekre) jellemző Disturbance tolerance test in the three disturbance type of grassland Vértesboglár in 2008 214


RI: natural habitats characteristic of the species tolerate only a minor disturbance; R: natural and secondary habitats, both characterized by moderate disturbance-tolerant species; E: well-disturbance-tolerant species, typical in predominantly, or exclusively, highly disturbed, secondary habitats (arable land, urban areas).

A 2009-es eredmények: Szórv ány legelés VB09 DT faj szám szerint

Szórvány legeltetés VB09 DTegyedszám szerint

E

E

R

R

RI

RI

Legelésből kizárt VB09 DT faj szám szerint

Legelésből kizárt VB09 DT egyedszám szerint

E

E

R

R

RI

RI

Intenzív legelés VB09 DT faj szám szerint

Intenzív legelés VB09 DT egyeszám szerint

E

E

R

R

RI

RI

15. ábra A talajlakó pókok bolygatás tolerancia típusainak megoszlása a Vértesboglári legelő három vizsgált területén (2009. 05.01. – 06.06.) 215


DT: bolygatotrtság tolerancia RI: természetes élőhelyekre jellemző, bolygatást csak kismértékben toleráló faj; R: természetes és másodlagos élőhelyekre egyaránt jellemző, közepesen zavarást tűrő faj; E: bolygatást jól tűrő faj, túlnyomórészt, vagy kizárólagosan erősen bolygatott, másodlagos élőhelyekre (szántóföldekre, urbanizált területekre) jellemző Disturbance tolerance test in the three disturbance type of grassland Vértesboglár in 2009 RI: natural habitats characteristic of the species tolerate only a minor disturbance; R: natural and secondary habitats, both characterized by moderate disturbance-tolerant species; E: well-disturbance-tolerant species, typical in predominantly, or exclusively, highly disturbed, secondary habitats (arable land, urban areas).

5.3.3. A gyepkezelések hatásai a terület hangyaközösségeire

5.3.3.1. A területek fajkészlete és összehasonlításuk: Vállalás: 2. A terület heterogenitásának vizsgálata. A jellemzőbb foltok, ill. folt típusok megállapítása (mirmekológiai szempontból). A foltok minimális mérete hozzávetőlegesen 30x30 m. Ennél kisebb foltok, a megnövekedett szélhatás, valamint a hangyaközösség véletlen szerű összetétele miatt nem relevánsak. 3. Hangya fajlista készítése különböző foltokon. Amennyiben lehetséges statisztikai módszerekkel a foltok tipizálása a hangya fauna (kvalitatív adatok) alapján.

1. mintavételi pont: „rozsnokos domb”:

19 faj

2. mintavételi pont: „völgy, vadászles”:

18 faj

3. mintavételi pont: „fenyves melletti terület”: 15 faj

Fajonkénti és mintavételi pontonkénti bontásban: Species list, linked to the sampling plots: 216


species Tetramorium caespitum (LINNAEUS, 1758) Tetramorium_D Schlick-Steiner et al., 2006 Tetramorium indocile Santschi, 1921 Solenopsis fugax (LATREILLE, 1798) Myrmecina graminicola (LATREILLE, 1802) Temnothorax albipennis (CURTIS, 1854) Temnothorax crassispinus (Karavaiev, 1926) Myrmica sabuleti MEINERT, 1861 Messor structor (LATREILLE, 1798) Tapinoma erraticum (LATREILLE, 1798) Tapinoma ambiguum EMERY, 1925 Camponotus piceus (LEACH, 1825) Plagiolepis pygmaea (Mayr, 1868) Lasius niger (LINNAEUS, 1758) Lasius alienus (FÖRSTER, 1850) Lasius paralienus SEIFERT, 1992 Lasius jensi SEIFERT, 1982 Lasius rabaudi (BONDROIT, 1917) Lasius distinguendus (EMERY, 1916) Formica rufibarbis FABRICIUS, 1793 Formica cunicularia LATREILLE, 1798 Formica pratensis RETZIUS, 1783 Fajszám (total = 22)

site I. 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 19

site II. 1 1 1 1 1 0 0 1 0 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 18

site III. 1 1 0 1 0 0 0 1 1 1 1 1 0 1 1 1 0 0 1 1 1 1 15

A mintavételi területek összehasonlítását Faktor analízissel (1 Ábra a-c)és PCA-val (2. Ábra a, b) végeztem el. A foltok távolságát faktoranalízissel elemezve a Site III. az első tengely mentén (1. Ábra a, c) markánsan elkülönül a két további területtől (faktor 1), ennek oka a Site III. erősen zavart jellegében keresendő. A Site I. és II. között azonban szignifikáns különbséget nem lehet kimutatni (faktor 2) (1. Ábra b). Ugyanazon adatsoron PCA-val történő elemzés alapján a Site II. a Site I. és a Site III. között foglal helyet nagyjából azonos távolságra mindkettőtől (2. Ábra a, b). A két elemzést együttesen értelmezve kijelenthető, hogy a Site III. minden jellegét tekintve elkülönül a többitől, fajkészlete gyenge, a Site II. fajkészlete jó, hasonlít a Site I.-hez, azonban néhány évnek biztosan el kell teljen ahhoz, hogy az utóbbi területtel megegyező értéket képviseljen. A Site I. mind tájképileg, mind fajkészlet szempontjából egy természetes gyepnek minősül.

217


1. Ábra (a, b, c). Faktor analízis eredményei Factor Loadings, Factor 1 vs. Factor 2 Rotation: Unrotated Extraction: Principal components 0,4 Site I. 0,2

Factor 2

0,0

-0,2

Site II.

-0,4

-0,6

-0,8 Site III. -1,0 -0,4

-0,2

0,0

0,2

0,4 Factor 1

1 Ábra (a)Faktor analízis, scatterplot

Factor Loadings (Unrotated) (Spreadsheet2) Extraction: Principal components (Marked loadings are >,700000) Factor Factor 1 2 Variable Site I. 0,899417 0,214712 Site II. 0,816008 -0,451274 Site III. -0,184675 -0,948304 Expl.Var 1,508925 1,149030 Prp.Totl 0,502975 0,383010

1 Ábra (b)Faktor analízis, scatterplot

Eigenvalues (Spreadsheet2) Extraction: Principal components Eigenvalue % Total Cumulative Cumulative Value variance Eigenvalue % 1 1,508925 50,29749 1,508925 50,29749 2 1,149030 38,30099 2,657955 88,59849

218

0,6

0,8

1,0


1 Ábra (c)Faktor analízis, scatterplot 2. Ábra (a, b). PCA-val végzett elemzések eredményei Projection of the variables on the factor-plane ( 1 x 2) 1,0

Factor 2 : 38,30%

0,5 Site I.

0,0

Site II. -0,5

Site III. -1,0 -1,0

-0,5

0,0

0,5

Factor 1 : 50,30%

2. Ábra (a). PCA scatterplot.

Correlations (Spreadsheet1) Variable Site I. Site II. Site III. Site I. 1,000000 0,499512 -0,271448 Site II. 0,499512 1,000000 0,184017 Site III. -0,271448 0,184017 1,000000

2. Ábra (b) PCA a területek fajkészletének korrelációs mátrixa.

5.3.3.2. A mintavétel jóságának (gos) vizsgálata Vállalás: A mintavétel jóságának (GOS) vizsgálata (2007-től).

219

1,0

Active


A mintavételek jóságának elemzésére ábrázolási módként egy telítési görbét alkalmaztam (3. Ábra). Az ábrán látható, hogy a teljes fajszámra nézve (kék vonal) az utolsó 5 mintavétel nem hozott fajszám növekedést. A vizsgálatokat tovább folytatva egy további faj felbukkanása várható (ezzel az ismert fajszám a jelenlegi 22-ről 23-ra növekedne), ha a terület fajkészlete a jelen állapotában megőrződne. Ennek tudatában a mintavétel teljesnek mondható, hiszen a becsült teljes fajkészletnek (23 faj) több mint 95%-a listázásra került.

3. Ábra. A gyűjtések telítettsége. – Samples saturation

A gyűjtések telítettsége 24 22 20 18

Fajszám

16 14 12 10 8 6 4 0

2

4

6

8

Időpont

Total

Site I

Site II

Site III

5.3.3.3. EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE 1. mintavételi pont (Site I.)

220

10

12


A fajösszetétel alapján Lasius fajok által dominált, természetközeli gyeptípusnak tekinthetjük. A Vértes-hegység természetes gyepeiben – tapasztalataim alapján – a fajszám 5–15 között változhat. A domináns faj rendszerint vagy Lasius alienus (alacsony füvű gyepek esetén), vagy pedig valamely Myrmica faj lehet (zárt, magas füvű gyepek esetében). Lasius-dominancia esetén a fajszám rendszerint magas, míg Myrmica-dominancia esetében igen alacsony, néha a fajok száma kevesebb, mint 5. Az 1. Mintavételi pont nagyvalószínűséggel a Lasius-dominancia felé fog elmozdulni (ill. úgy tűnik abba az irányba mozdult) Kezelési javaslat: mérsékelt kaszálás. Esetleg mérsékelt legeltetés – kevéssé javaslom, mert a Lasius és Formica fajok mérsékelten bírják a taposást.

2. mintavételi pont (Site II.) A fajösszetétel alapján Lasius fajok által dominált, mérsékelten zavart gyepközösség. Jellemző egyes tipikusnak mondható fajok hiánya. Myrmica fajok közül nagyon kis számban a M. sabuleti van jelen, a Lasius fajok közül a L. paralienus a domináns (52%), míg a L. alienus (amely hasonló, dolomit, vagy mészkő alapkőzeten domináns faj) egyedszáma mindössze 5%. Egyéb fajok jelenléte (Tapinoma spp., Myrmecina graminicola, Temnothorax albipennis) azonban arra utal, hogy a terület megfelelő kezelés mellett viszonylag hamar elérhet egy természetközeli állapotot. Valószínűleg Myrmica dominancia, vagy kevert közösség jön létre a területen. Kezelési javaslat: közepes legeltetés.

3. mintavételi pont (Site III.) Vaddisznó-túrások következtében erősen zavart terület. Ilyen körülmények között a hangyák képtelenek életképes kolóniákat létrehozni. Fajkészlet szegényes. Kezelési javaslat: elkerítés(!)

221


5.3.4. A Vértesboglári-legelő fészkelő madárfajai A területen fészkelő madárfajok: The breeding species of the Project Area: Faj


2006

2007

2008

2009


Búbospacsirta

Galerida cristata

0

0

0

0

1

1

0

0

Búbosbanka

Upupa epops

0

0

0

1

3

3

2

2

Cigánycsuk

Saxicola torquata

2

2

2

2

1

1

2

2

Fürj

Coturnix coturnix

0

2

0

3

1

3

0

2

Karvalyposzáta

Sylvia nisoria

4

4

4

4

3

3

4

4

Mezei pacsirta

Alauda arvensis

11

13

12

15

9

12

12

15

Parlagi pityer

Anthus campestris

2

2

2

2

1

1

2

2

Parlagi sas

Aquila helica

2

2

2

2

1

1

2

2

Rozsdás csuk

Saxicola rubetra

0

0

0

0

1

1

0

0

Sordély

Miliaria calandra

4

4

4

4

4

4

3

3


Lanius collurio

6

6

5

5

4

4

5

5

222


5.4.

Következtetések, javaslatok

5.4.1. Következtetések, javaslatok, a botanikai vizsgálatok tapasztalatai alapján Előzetes eredményeink azt mutatják, hogy a területet legeltetni kell ahhoz hogy hosszútávon megőrizzük a terület fajgazdagságát, azaz, hogy meggátoljuk a cserjék elszaporodását és túlzott megnövekedését, valamint hogy visszaszorítsuk a túlságosan uralkodó fűfajokat, amelyek kadályozhatják egyes kétszikű fajok csírását és növekedését. A területen a projekt tényleges elindulása előtt egy nagyon erőteljes cserjeirtás történt, nagy teljesítmenyű frontrögzítésű, traktorra szerelt szárzúzóval. Botanikai felmérés, terepbejárás ezelőtt a cserjeirtás előtt sajnos nem történt, a területről a cserjeirtás előtt készült fotókat nem láttam, így csak benyomásaim lehetnek arról, hogy milyen mértékű lehetett a cserjésedés. A területet elmondások szerint a 90-es évek közepéig hol marha- hol juhlegelőként hasznosították, meglehetőesen magas állatlétszámokkal. Az intenzív cserjésedés a legeltetés felhagyása után indult el, és 2005-re olyan állapotot ért el, hogy elmondások szerint a terület legeltetését lehetetlenné tette volna. A cserjeirtás minden bizonnyal drasztikus változásokat okozott a fény- és talajvíz viszonyokban. A gyepnövényzet regenerálódása gyorsan megindult, jelenleg láthatóan szorulnak vissza a nagyobb nedvesség és kisebb fényigényű fajok (pl. a közönséges párlófű – Agrimonia eupatoria vagy a sudár rozsnok – Bromus erectus). Itt van egy elég nagy ellentmnondás a botanikai felmérés eredményei és a terepi bejárásokon szerzett vizuális tapasztalatok között. A gyep növényzete jelenleg láthatóan évrőlévre jelentősen változik, ezt a cönológiai felvételek teljes fajkészletének elemzése nem támasztotta alá. A terület ránézésre „egyre jobb”, egyre inkább olyan, amilyennek egy száraz legelőt a botanikus „elképzel”. A gyep rövidebb, a szerkezete tömöttebb, a herefajok mennyisége megnőtt. Reménykedem, hogy gazdálkodási szempontból is javul, vagy legalábbis nem romlik a gyep értéke. A cserjeirtás hatása a gyep fajkészletéte viszont valószínűleg jelenleg felülírja a legeleltetés hatását. Emiatt a legeltetés hatását értékelni nagyon nehéz, illetve valószínűleg ez magyarázza azt, hogy nem tudtuk igazolni a legeltetés hatását. Tény, hogy a jelenlegi legelési nyomást alacsonyabbnak gondoljuk az ideálisnál. Ránézésre azonban, ha az ember ott áll a terepen az elkerítések mellett, akkor igen komoly különbséget lát az elkerített és a legelt területek között. Ez arra bíztat minket, hogy törekedjünk az elkerítések megtartására és folytassuk a mintavételezést a továbbiakban. Könnyen lehet, hogy az alkalmazott botanikai monitoring-eljárás (cönológiai felvételek) érzékenysége nem elég finom az eddig megtörtént változások kimutatásához. A jelenlegi legelési nyomás semmiképpen sem tekinthető magasnak a területen, hiszen nincsenek túllegelt részek a mintaterületen belül, sőt, a vaddisznók által 2005-2006 telén feltúrt területek is teljesen regenerálódtak. A jelenlegi legelési nyomás inkább kissé alacsonyabbnak tűnik kívánatosnál hosszútávon. Ha hozzávetőleg ez az állatlétszám marad, akkor valószínűleg időről-időre (5-10 évenként) a cserjék szárzúzására lesz szükség, sőt, lehet, hogy nedves években a terület egyes részeit 223


kaszálni is kell majd a megnövekedett fűmennyiség eltávolítása érdekében. A terület rendszeres, évenkénti kaszálása azonban nem indokolt, ez gazdaságilag sem kedvező, hiszen a gyep túlnyomó részt az alacsony termetű, csomós növekedésű csenkeszből áll, melyet ezen a helyen inkább legeltetni érdemes. A legeltetés előnyben részesítése mellett szól az a tény is, hogy a területen előfordul az ürge, amely maga is védett, valamint a fokozottan védett parlagi sas fontos tápláléka. Az ürge életfeltéteinek a legeltetés kedvez a kaszálással szemben.

5.4.2. Következtetések, javaslatok, pókok vizsgálatainak tapasztalatai alapján A pókok három tolerancia típusba (RI; R; E) sorolásán alapuló közösség szerkezet elemzés jól rávilágít a fajszám, a denzitás, valamint a diverzitás vizsgálatokban tapasztalt eredmények hátterére. Megállapíthatjuk, hogy a legelés intenzitásának változásával a fauna minőségi összetétele megváltozik, és elsődlegesen ez eredményezi a fenti karakterisztikákban tapasztalható változásokat. A bolygatás (legelés és taposás) intenzitásának fokozódása egyértelműen degradációs folyamathoz vezethet. A legelő extenzív használata esetén nem, vagy csak alacsony abundanciával jelenlévő tipikusan bolygatástoleráns (pl. agrobiont) fajok jelennek meg, illetve abundanciájuk látványosan növekedhet. Ez eredményezhet akár denzitás, akár diverzitás növekedést is. A két gyűjtési módszer (talajcsapda, D-vac) egyaránt alkalmasnak bizonyult a hatásmonitorozásra. A terület tényleges állapot felvételére, a fajkészlet megismerésére elsődlegesen a talajcsapdázás javasolható, lévén ezzel van lehetőség megfelelő számú faji szintű determinálásra alkalmas példány fogására. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy kezelési kísérletek okozta talajfauna változások kimutatására, alkalmas lehet a standardizált módon alkalmazott rovarszívós gyűjtés is, mely minden bizonnyal reálisabb denzitásértékeket szolgáltat a gyepek talajfelszíni faunájáról, mint a mozgás-aktivitásfüggő talajcsapdázás. Összességében megállapíthatjuk, hogy a jó természetességű középhegységi gyepek értékes faunaelemek számára biztosítanak élőhelyét. Az extenzív művelés biztosíthatja a gyeptípus komplex természetmegőrzéséhez. A vértesboglári vizsgálat egyúttal arra is rámutatott, hogy a kezelés intenzitás túlzott mértéke (túllegeltetés, taposás) az értékes gyepek degradációjához, természeti értékvesztéséhez vezet. Az agrobiont fajok megjelenése é abundancia növekedése jelző értékű lehet az optimális területhasználati intenzitás megállapításában.

224

6. Belsőbárándi löszvölgy

6. Belsőbárándi löszvölgy 6.1.

A terület élőlény csoportok szerinti bemutatása, alapállapot leírása

6.1.1. A Belsőbárándi löszvölgy általános botanikai bemutatása A Velencei-tó medencéjének délnyugati, nádasokkal borított részéhez a Dinnyési-Fertő madárparadicsoma csatlakozik. A nádasok, sásosok, szikes rétek uralta vadregényes területen szép számban költenek kócsagok, gémek, ludak, récék, poszáták. Ha az itt élő madarak felkerekednek, hogy a Sárvíz környékének táplálkozó helyeit felkeressék, akkor legszívesebben a Dinnyés-Kajtori-csatorna völgye mentén haladnak. Ezt a mintegy 26 km-en keresztül kanyargó völgyet ugyanis megszakítás nélkül kísérik a természetközeli élőhelyek: nádasok, mocsarak, mocsárrétek és sztyepprétek, amelyek jó tájékozódást és táplálkozási lehetőséget biztosítanak az átrepülő és vonuló madaraknak. A táj nagy részét azonban végeláthatatlan szántóföldek uralják.

A Belsőbárándi völgy fölötti löszfennsík. A cserjés folt a völgy egyik mellékvölgyének felső végénél helyezkedik el. – Loess Plateau over the Belsőbárándi valley. A Dinnyés-Kajtori-csatorna a Velencei-tó vizét vezeti el. A csatorna keresztülfolyik a DinnyésiFertőn, Seregélyes északi határában Belsőbáránd felé kanyarodik, ott délnek fordul, s végül Sárkeresztúr–Sárszentágota határában eléri a Sárvizet. A völgy része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak, három szakasza országosan védett terület, melyek egyúttal elemei a Natura2000 hálózatnak is. A három védett szakasz közül a legészakibb elhelyezkedésű a Dinnyési-Fertő Természetvédelmi Terület, a déli a Sárvíz-völgye Tájvédelmi körzet területére esik, míg a Belsőbárándi Löszlejtők 225


Természetvédelmi Terület e kettő között foglal helyet. A Seregélyes és Belsőbáránd között húzódó völgyszakasz valamivel több, mint 4 km hosszú, melyből kb. 2 kilométernyi védett.

A Belsőbárándi völgy látképe a védett terület keleti vége felől. –View to the protected area from east. A Belsőbárándi löszvölgyekben tavasszal az elsők között a tavaszi hérics fényes-sárga virága és a sokszínű apró nőszirom virít, majd május elején a tátorján közel méteres átmérőjű, virágba borult bokrocskáit, nyáron a sárga len és a selymes boglárka virágait, a rejtőzködő szártalan csüdfüvet figyelhetjük meg, nyár vége felé pedig a csillagőszirózsa kék virágai pompáznak. Gyönyörködhetünk a pusztai árvalányhaj hullámzó tömegeiben, a réteken méltóságteljesen lépdelő gólyákban, a csatornában mozdulatlanul figyelő szürke gémekben, a vijjogásukról már messziről felfedezhető nyugodt röptű rétihéjákban.

226


Csillagőszirózsa – Aster amellus A terület növényzete nem egységes: lent a völgyaljban tavasszal vízborította mocsárrétek és mocsarak terülnek el, a völgyoldalakon pedig szárazabb gyepek élnek. De még ezeknek a lösz sztyeppréteknek is elkülöníthetők különböző típusai. Koratavasszal a déli lejtők gyepje kap életre először, ami aztán nyár közepére többnyire kiszárad, míg az északra néző völgyoldalak dúsabb füvű gyepjeit csak később lehet elkezdeni legeltetni, viszont kevésbé aszályos nyár esetén egész nyáron át zöld marad. Ha itt is elfogy a fű, a legelő állatok a mocsárréteken még találnak legelnivalót, a völgyaljak dús kaszálórétjei pedig a téli takarmány egy részét biztosítják. A rétek és gyepek megfelelő használat mellett évről évre megújulnak, így a természet gazdagsága fennmarad, megteremtve a gazdálkodó ember megélhetését. Növény, állat és ember harmóniája akár évszázadokon keresztül is fennmaradhat ebben a formában. A belsőbárándi védett terület őrzője a rég letűnt korok növény- és állatvilágának, élő múzeuma a táj egykori képének. A Mezőföld lösztábláinak óriási kiterjedésű szántói között csak elvétve bukkanhatunk ilyen ereklyékre. Ezek nemzeti kincsek, a Kárpát-medence természeti emlékei. A szántók egyhangú és sok szempontból kietlen világában ezek a gyepek és rétek a menedékei a még fennmaradt őshonos élőlényeknek. A korábban felsorolt növények mindegyike védett, mintegy 30 társukkal együtt. Közülük egyesek a fokozottan védett rangot is kiérdemelték. Utóbbiak közé tartozik a tátorján és a borzas macskamenta; mindketten az egykori löszpuszták hírmondói. De megtalálható itt a védett szennyes ínfű, a vöröses hagyma, a selymes peremizs, az erdei szellőrózsa, a szürke ördögszem és a parlagi rózsa. A nem védett fajok száma is igen magas. 4 m2 nagyságú gyepfoltban akár 30-40 növényt is megkülönböztethetünk. A völgyoldalak mindössze 14 hektárnyi kiterjedésű sztyepprétjeiben több mint 200 őshonos faj tenyészik. Ha a völgyalji rétek növényeit is hozzá számoljuk, az őshonos gyomnövényekkel együtt, akkor a védett terület 45 hektárján akár 300 fajt is regisztrálhatunk. Ez a fajgazdagság itt a Mezőföld lösztábláján egyedülálló, de országos, sőt európai viszonylatban is kimagasló. A kiemelkedő faji sokféleség arra utal, hogy ezek a löszgyepek eredetiek, s bár nem érintetlenek – évszázadokon keresztül legeltették őket–, a kíméletes használat miatt képesek voltak 227


fennmaradni ősidők óta. Ezek a gyepek egykor mozaikosan váltakozva tölgyes erdőkkel a lösz erdőssztyeppet képezték, amely elterjedt volt a mezőföld nagy részén. S valaha ez a mozaik alkotta a Kárpát-medencére jellemző erdőssztyepp növényzet jelentős részét is.

Kisvirágú macskamenta – Nepeta parviflora Mivel a lösz erdőssztyepp csak erdőspusztai klímában tud kialakulni, ezért elterjedésének nyugati határát a Kárpát-medencében éri el. Az erdőssztyepp tölgyesei sajnos mára szinte teljesen megsemmisültek. Lösz sztyepprétek kis kiterjedésben ugyan, de szerencsére még többfelé előfordulnak a Kárpát-medencében. Az Európai Unióból a közép-keleti régiók kivételével hiányzik, soha nem is volt jelen, ezért is kapott kitüntetett figyelmet az uniós természetvédelemben: európai jelentőségű élőhellyé nyilvánították. Az előzőek alapján már meggyőződhettünk róla, hogy a belsőbárándi löszgyepek páratlanul fajgazdag rétek. A virágok színkavalkádja tavasztól őszig tart, hónapról-hónapra más arcát mutatja. Nehéz lenne tarkább rétet elképzelni; talán csak a magashegyi rétek vetekedhetnek vele. A növények fajgazdagsága persze vonzza az őket fogyasztó ízeltlábúakat és más növényevő állatokat, ezek pedig a ragadozóikat. Számos nappali lepke él itt, de jellemzőek az éjjel repülő bagolylepkék is. Sáskák, szöcskék és kabócák hada fogyasztja a növényeket. A talaj is igen gazdag élőlényekben, például ritka ugróvillásokat rejt. A területen egykor biztosan élt az ürge, előfordulása mára bizonytalanná vált. Az állatvilág azonban sokáig teljesen feltáratlan volt. A LIFE projekt nagymértékben járult hozzá a zoológiai értékek megismeréséhez. A Belsőbárándi löszvölgy értékeinek fennmaradását a terület földrajzi adottságai tették lehetővé. A Mezőföld nagy része löszplató, amely nagy táblákra tagolódik, ezeket tektonikus mozgások tolták el egymáshoz képest. A táblákba völgyek mélyültek, melyekből a víz által erodálva további völgyágak 228


ágaztak ki, s így löszvölgy-rendszerek jöttek létre. A belsőbárándi területen is megfigyelhetők a Dinyés-Kajtori-csatornára közel merőleges lefutású völgyágak. A lösz változatos formakincse játszott fő szerepet abban, hogy a Mezőföld megőrizhette eredeti növényzetének fragmentumait. Bár a tájegység sík területein, a löszplatókon, a kiirtott tölgyesek helyén általában nem maradt egyéb, mint szántóföld, de a völgyoldalakon, a meredek lejtőkön, a párhuzamos völgyágak között kipreparálódott gerinceken fennmaradtak az ősi sztyepprétek. Ám a löszgyepek sem kerülhették az évszázadok viszontagságait: a gazdálkodó ember állatokat kezdett el legeltetni rajtuk, vagy felülvetéssel teljesen átalakította őket. Csak kivételes esetekben kerülték el az intenzív használatot, és a kíméletes gazdálkodás során megőrizhették fajaikat. Ilyen kivételes helyzetben van a belsőbárándi terület.

Löszvölgyrendszer rajza – drawing of the valley system Ha a terület használatának történetét a korabeli, 1700-as és 1800-as években készült katonai felmérések és térképek segítségével tanulmányozzuk, akkor kiderül, hogy az erdőterületek aránya e tájban 1783 óta semmit sem változott. Legföljebb kisebb ültetvények tűntek el, mások pedig megjelentek, de összefüggő eredeti erdőfoltok már akkor sem voltak. Az erdők sorsa tehát részben a török hódoltság elmúltával kezdődő ország-újjáépítéssel, és az újkor iparosításának beköszöntével végleg megpecsételődött. A vizenyős területek aránya a jelenleginél azonban kétszáz évvel ezelőtt még jóval nagyobb volt, mert a csatornázási és belvíz-elvezetési munkálatok csak később kezdődtek. Az 1850-es évek végén a mai Dinnyés-Kajtori-csatorna helyén még kiterjedt mocsarak húzódtak. A sztyepprétek százötven évvel ezelőtt még valamivel nagyobb kiterjedésűek voltak a maiaknál, ugyanis a mai szántóterületek egy részét akkor még legelőként hasznosították. A nagy, sík legelőterületek feltételezhetőleg mentesítették a meredekebb oldalak növénytakaróját az intenzív legeltetés alól. Mára azonban a löszgyepek is tovább fragmentálódtak. Ma már csak abban bízhatunk, hogy a kicsiny területek megfelelő használata biztosítja majd az ősi életközösségek további fennmaradását.

229


A Belsőbárándi völgy és környékének térképe 1857-ből. A völgyaljban akkor még mocsarak terültek el (kék szín és vonalkázás), helyükön ma a Dinnyés-Kajtori-csatorna húzódik. Az „Eb Vár” és a „Bolond-Vár” két bronzkori földvár maradványa. A löszplatók nagy részén már akkor is szántók voltak, erdőket nem látunk, de a gyepek (zöld és kékeszöld szín) a völgyeken kívül a fennsíkokon is megfigyelhetők. A pirossal körülhatárolt egykori gyepfoltok ma már nincsenek meg. A terület botanikai felfedezése 1992-ig váratott magára. A kilencvenes évek közepétől azonban intenzív növénytani kutatások színhelyévé vált, és a zoológiai kutatások is elkezdődtek. A löszgyepek ökológiai kutatása azóta is folyamatos, több hazai kutató érdeklődésének középpontjában áll. Ennek oka az, hogy az itt tenyésző sztyepprétek eredetisége lehetővé teszi a természetes ökológiai folyamatok megismerését. Felismerve a terület óriási értékét, 1996-ban megindult a terület védetté nyilvánításának előkészítése is. Ma már a terület jogilag védett. Ám önmagában ez még nem biztosíthatja az élőhelyek természetes-természetközeli állapotban való fennmaradását. Mint ahogy a sztyeppréteket ősi állapotban is legelték nagytestű állatok (akkor még bölények, őslovak és más patások), az évente újratermelődő biomassza eltávolítására ma is szükség van. Ezt a lösz sztyepprétek esetén főként a legeltetés, esetleg a ritkán elvégzett égetés, a mocsárrétek esetén a kaszálás vagy legeltetés biztosíthatja. A Belsőbárándi löszvölgy vegetációtérképe

230


Habitat map of Project Site 6 (Belsõbárándi löszvölgy)

Habitats loess steppic grassland xeromesophilous loess grassland mown loess grassland degraded loess grassland degraded grassland hawthorn-blackthorn scrub degraded scrub Dinnyés-Kajtori-canal alluvial meadows common reed bed large sedge communities Robinia-plantation

N

100

0

100

200

300 Meters

A Belsőbárándi löszvölgy vegetációtérképe. Az élőhelytípusok magyar elnevezései sorrendben: száraz (xerofil) lösz sztyepprét, félszáraz (xeromezofil) lösz sztyepprét, kaszált löszgyep, leromlott (degradált) löszgyep, leromlott gyepek, galagonyás-kökényes cserjés, leromlott cserjés, Dinnyés-Kajtori-csatorna, völgyalji mocsárrét, nádas, magassásrét, akácos ültetvény. Vegetation map of the project area A Belsőbárándi löszvölgy növényfajai A Belsőbárándi völgy löszgyepjeiben élő kulcsfajok listája: Key species of the Belsőbárándi Loess Valley Faj latin neve Magyar név Scientific name

Adonis vernalis Ajuga laxmannii Allium paniculatum ssp. marginatum Allium sphaerocephalon Anacamptis pyramidalis Anemone sylvestris Asclepias syriaca

tavaszi hérics szennyes ínfű bugás hagyma bunkós hagyma vitézvirág erdei szellőrózsa selyemkóró 231

Védettségi kategória Conservation category védett védett védett védett védett védett inváziós

Megjegyzés (indikáció) Notes (indication)

invázió


Faj latin neve Scientific name

Magyar név

Aster amellus Astragalus asper Astragalus exscapus Bothriochloa ischaemum Brachypodium pinnatum Calamagrostis epigeios Carduus acanthoides Centaurea sadleriana Cirsium eriophorum Crambe tataria Crataegus monogyna Dactylis glomerata Elaeagnus angustifolia Festuca rupicola Gentiana cruciata Hypericum elegans Inula oculus-christi Iris pumila Jurinea mollis Linum flavum Linum hirsutum Linum tenuifolium Nepeta parviflora Ononis spinosa Orchis coriophora Prunus spinosa Ranunculus illyricus Robinia pseudo-acacia Scabiosa canescens Stipa capillata Stipa joannis Vinca herbacea

csillagőszirózsa érdes csüdfű szártalan csüdfű fenyérfű tollas szálkaperje siskanád útszéli bogáncs Sadler-imola gyapjas aszat tátorján egybibés galagonya csomós ebír keskenylevelű ezüstfa pusztai csenkesz Szent László-tárnics karcsú orbáncfű selymes peremizs apró nőszirom hangyabogáncs sárga len borzas len árlevelű len kisvirágú macskamenta tövises iglice poloskaszagú kosbor kökény selymes boglárka akác szürkés ördögszem kunkorgó árvalányhaj hegyi árvalányhaj pusztai meténg

Védettségi kategória Conservation category védett védett védett szubdomináns domináns

Megjegyzés (indikáció) Notes (indication)

leromlás domináns faj leromlás leromlás

védett leromlás annex

inváziós domináns védett védett védett védett védett védett védett védett védett

cserjésedés leromlás cserjésedés domináns faj

leromlás védett cserjésedés védett inváziós védett domináns védett védett

invázió leromlás

A Belsőbárándi völgy löszgyepjeiben élő összes megfigyelt faj listája: Species list of the project site Faj latin neve Magyar név Védettségi kategória Scientific name Conservation category Achillea collina mezei cickafark Achillea pannonica magyar cickafark Acinos arvensis parlagi pereszlény Adonis vernalis tavaszi hérics védett 232


Faj latin neve Scientific name Agrimonia eupatoria Agropyron intermedium Agropyron pectinatum Agropyron repens Agrostis stolonifera Ajuga chamaepitys Ajuga genevensis Ajuga laxmannii Allium paniculatum ssp. marginatum Allium sphaerocephalon Alopecurus pratensis Alyssum alyssoides Anacamptis pyramidalis Anemone sylvestris Anthericum ramosum Anthyllis vulneraria ssp. polyphylla Arabis hirsuta Arenaria serpyllifolia Arrhenatherum elatius Artemisia campestris Artemisia vulgaris Asclepias syriaca Asparagus officinalis Asperula cynanchica Aster amellus Aster linosyris Astragalus asper Astragalus austriacus Astragalus cicer Astragalus exscapus Astragalus onobrychis Betonica officinalis Bolboschoenus maritimus Bothriochloa ischaemum Brachypodium pinnatum Briza media Bromus inermis Bromus mollis Bromus sterilis Bromus tectorum Calamagrostis epigeios Camelina microcarpa Campanula bononiensis

Magyar név közönséges párlófű deres tarackbúza taréjos tarackbúza közönséges tarackbúza fehér tippan kalincaínfű közönséges ínfű szennyes ínfű bugás hagyma bunkós hagyma réti ecsetpázsit közönséges ternye vitézvirág erdei szellőrózsa ágas homokliliom magyar nyúlszapuka borzas ikravirág kakukkhomokhúr franciaperje mezei üröm fekete üröm selyemkóró közönséges spárga ebfojtó müge csillagőszirózsa aranyfürt érdes csüdfű kisvirágú csüdfű hólyagos csüdfű szártalan csüdfű zászlós csüdfű bakfű zsióka fenyérfű tollas szálkaperje rezgőpázsit árva rozsnok puha rozsnok meddő rozsnok fedélrozsnok siskanád kis gomborka olasz harangvirág 233

Védettségi kategória Conservation category


védett védett

inváziós

védett védett

védett


Faj latin neve Scientific name Campanula glomerata Campanula persicifolia Campanula sibirica Capsella bursa-pastoris Cardaria draba Carduus acanthoides Carduus nutans Carex acutiformis Carex caryophyllea Carex flacca Carex hirta Carex humilis Carex liparicarpos Carex michelii Carex praecox Carex spicata Carex tomentosa Carex vulpina Centaurea micranthos Centaurea pannonica Centaurea sadleriana Cerastium brachypetalum Cerastium pumilum Cerastium semidecandrum Cerasus fruticosa Chamaecytisus austriacus Chenopodium album Chrysopogon gryllus Cirsium arvense Cirsium eriophorum Cirsium vulgare Colchicum autumnale Consolida regalis Convolvulus arvensis Coronilla varia Crambe tataria Crataegus monogyna Cruciata pedemontana Cynodon dactylon Cynoglossum officinale Dactylis glomerata Daucus carota Dianthus pontederae

Magyar név csomós harangvirág baracklevelű harangvirág pongyola harangvirág közönséges pásztortáska útszéli zsázsa útszéli bogáncs bókoló bogáncs mocsári sás tavaszi sás deres sás borzas sás lappangó sás fényes sás sárgás sás korai sás sulymos sás molyhos sás rókasás útszéli imola magyar imola Sadler-imola kisszirmú madárhúr törpe madárhúr békamadárhúr csepleszmeggy buglyos zanót fehér libatop élesmosófű mezei aszat gyapjas aszat közönséges aszat őszi kikerics mezei szarkaláb apró szulák tarka koronafürt tátorján egybibés galagonya apró keresztfű csillagpázsit közönséges ebnyelvűfű csomós ebír vadmurok magyar szegfű 234


védett

annex


Faj latin neve Scientific name Dorycnium germanicum Draba nemorosa Echium vulgare Elaeagnus angustifolia Eryngium campestre Erysimum repandum Euphorbia cyparissias Euphorbia pannonica Euphorbia virgata Euphrasia stricta Falcaria vulgaris Festuca pratensis Festuca pseudovina Festuca rupicola Filipendula vulgaris Fragaria viridis Gagea pusilla Galium aparine Galium glaucum Galium mollugo Galium verum Genista tinctoria ssp. elatior Gentiana cruciata Helictotrichon praeustum Helictotrichon pubescens Hieracium auriculoides agg. Hieracium bauhinii agg. Hieracium umbellatum agg. Hippocrepis comosa Hypericum elegans Hypericum perforatum Hypochoeris maculata Inula ensifolia Inula germanica Inula hirta Inula oculus-christi Inula salicina Inula x hybrida Iris pumila Jurinea mollis Knautia arvensis Koeleria cristata Lactuca serriola

Magyar név selymes dárdahere ligeti daravirág terjőkekígyószisz keskenylevelű ezüstfa mezei iringó fürtös repcsény farkaskutyatej magyar kutyatej vesszős kutyatej közönséges szemvidító sarlófű réti csenkesz sovány csenkesz pusztai csenkesz koloncos legyezőfű csattogó szamóca kis tyúktaréj ragadós galaj szürke galaj közönséges galaj tejoltó galaj magas festő rekettye Szent László-tárnics lapos zabfű pelyhes zabfű fülecskés hölgymál magas hölgymál ernyős hölgymál patkófű karcsú orbáncfű közönséges orbáncfű foltos véreslapu kardos peremizs hengeresvirágú peremizs borzas peremizs selymes peremizs fűzlevelű peremizs hibrid peremizs apró nőszirom hangyabogáncs mezei varfű karcsú fényperje keszeg saláta 235


inváziós

védett

védett

védett

védett védett


Faj latin neve Scientific name Lamium amplexicaule Lathyrus tuberosus Lavatera thuringiaca Leontodon hispidus Leucanthemum vulgare Linaria angustissima Linaria vulgaris Linum austriacum Linum catharticum Linum flavum Linum hirsutum Linum tenuifolium Lithospermum arvense Lotus corniculatus Luzula campestris Marrubium peregrinum Medicago falcata Medicago lupulina Medicago minima Melandrium album Melica transsylvanica Muscari comosum Muscari neglectum Myosotis arvensis Myosotis ramosissima Myosotis stricta Nepeta parviflora Nonea pulla Onobrychis arenaria Ononis spinosa Orchis coriophora Ornithogalum orthophyllum Ornithogalum umbellatum Orobanche elatior Orobanche lutea Peucedanum alsaticum Peucedanum cervaria Phalaroides arundinacea Phleum phleoides Phragmites australis Picris hieracioides Pimpinella saxifraga Plantago lanceolata

Magyar név bársonyos árvacsalán gumós lednek parlagi madármályva közönséges oroszlánfog réti margitvirág keskenylevelű gyújtoványfű közönséges gyújtoványfű hegyi len békalen sárga len borzas len árlevelű len mezei gyöngyköles szarvas kerep mezei perjeszittyó fehér pemetefű sárkereplucerna komlós lucerna apró lucerna fehér mécsvirág erdélyi gyöngyperje üstökös gyöngyike fürtös gyöngyike parlagi nefelejcs borzas nefelejcs apró nefelejcs kisvirágú macskamenta apácavirág homoki baltacím tövises iglice poloskaszagú kosbor pusztai madártej ernyős madártej nagy vajvirág sárga vajvirág buglyos kocsord szarvas kocsord pántlikafű sima komócsin nád keserűgyökér hasznos földitömjén lándzsás útifű 236



védett

védett


Faj latin neve Scientific name Plantago major Plantago media Poa angustifolia Poa compressa Poa pratensis Polygala comosa Potentilla arenaria Potentilla recta Prunus spinosa Pyrus pyraster Ranunculus acris Ranunculus illyricus Ranunculus polyanthemos Reseda lutea Robinia pseudo-acacia Rosa canina Rosa gallica Rosa spinos. ssp. pimpinellifolia Rubus caesius Rumex acetosa Salvia austriaca Salvia nemorosa Salvia pratensis Sambucus nigra Sanguisorba minor Scabiosa canescens Scabiosa ochroleuca Sedum maximum Senecio doria Senecio jacobaea Senecio vernalis Serratula tinctoria Seseli annuum Seseli varium Silene longiflora Silene otites Silene vulgaris Sorghum halepense Stachys recta Stellaria media Stenactis annua Stipa capillata Stipa joannis

Magyar név nagy útifű réti útifű karcsú perje laposszárú perje réti perje üstökös pacsirtafű homoki pimpó egyenes pimpó kökény vadkörte réti boglárka selymes boglárka sokvirágú boglárka vadrezeda akác gyepürózsa parlagi rózsa jajrózsa hamvas szeder mezei sóska osztrák zsálya ligeti zsálya mezei zsálya fekete bodza csabaíre vérfű szürkés ördögszem vajszínű ördögszem bablevelű varjúháj kövér aggófű jakabnapi aggófű tavaszi aggófű festő zsoltina homoki gurgolya változó gurgolya termetes habszegfű szikár habszegfű hólyagos habszegfű fenyércirok hasznos tarlóvirág tyúkhúr egynyári seprence kunkorgó árvalányhaj hegyi árvalányhaj 237


védett

inváziós

védett

védett


Faj latin neve Scientific name Tanacetum corymbosum Taraxacum laevigatum Taraxacum officinale Taraxacum serotinum Teucrium chamaedrys Thalictrum lucidum Thalictrum minus ssp. minus Thesium arvense Thlaspi perfoliatum Thymus glabrescens Tragopogon dubius Tragopogon orientalis Trifolium alpestre Trifolium medium Trifolium montanum Trifolium pratense Trifolium repens Typha latifolia Urtica dioica Valerianella dentata Verbascum austriacum Verbascum phoeniceum Veronica austriaca ssp. austriaca Veronica austriaca ssp. dentata Veronica praecox Veronica prostrata Veronica spicata Veronica teucrium Vicia tenuifolia Vinca herbacea Vincetoxicum hirundinaria Viola ambigua Viola arvensis Viola hirta Viola kitaibeliana

Magyar név sátoros margitvirág szarvacskás pitypang pongyola pitypang kései pitypang sarlós gamandor fényes borkóró közönséges borkóró homoki zsellérke galléros tarsóka közönséges kakukkfű nagy bakszakáll közönséges bakszakáll bérci here erdei here hegyi here réti here fehér here bodnározó gyékény nagy csalán fogas galambbegy osztrák ökörfarkkóró lila ökörfarkkóró osztrák veronika fogaslevelű veronika korai veronika lecsepült veronika macskafarkú veronika gamandorveronika keskenylevelű bükköny pusztai meténg közönséges méreggyilok csuklyás ibolya mezei árvácska borzas ibolya törpe árvácska


védett

6.1.2. Alapállapot leírás - egyenesszárnyúak A Belsőbárándi-völgy oldalai és a völgytalp összességében igen változatos rovar-élőhelyeket kínálnak a különböző mértékben legeltetett löszgyepektől a mocsárrétig. A területen korábban egyáltalán nem végeztek Orthopterológiai vizsgálatokat, így alapadatok sem álltak a rendelkezésünkre. A jelen projekt 238


során végzett mintavételezések alkalmával összesen 35 faj került kimutatásra, ami a teljes magyar fauna kb. 28 %-a. Ezek közül egy védett (Acrida ungarica - sisakos sáska) és további hét állatföldrajzi szempontból értékesebb faj (lásd az 1. táblázatot). 1. Táblázat. A Belsőbárándi löszvölgy területén előforduló egyenesszárnyú rovar fajok. A védettek félkövér, az állatföldrajzilag értékesebbek aláhúzással jelölve. Magyar név Latin név Leíró, évszám Scientific name Tojócsövesek- Ensifera Zöld repülőszöcske Phaneroptera falcata (Poda, 1851) Közönséges virágszöcske Leptophyes albovittata (Kollar, 1833) Kis kúpfejűszöcske Conocephalus discolor Thunberg, 1815 Nagy kúpfejűszöcske Ruspolia nitidula (Scopoli, 1786) Zöld lombszöcske Tettigonia viridissima Linneus, 1758 Szemölcsevő szöcske Decticus verrucivorus (Linneus, 1758) Szürke rétiszöcske Platycleis albopunctata grisea (Fabricius, 1781) Púposhasú rétiszöcske Platycleis affinis Fieber, 1853 Homokpusztai szöcske Platycleis montana Kollar, 1833 Sávos rétiszöcske Platycleis veyselii (Kocak, 1984) Halványzöld rétiszöcske Metrioptera bicolor (Philippi, 1830) Roesel- étiszöcske Metrioptera roeselii (Hagenbach, 1822) Mezei tücsök Gryllus campestris Linneus, 1758 Pirregő tücsök Oecanthus pellucens (Scopoli, 1812) Tojókampósok- Caelifera Közönséges tövishátúsáska Tetrix subulata (Linneus, 1758) Vékonycsápú tövishátúsáska Tetratetrix tenuicornis Sahlberg, 1893 Olaszsáska Calliptamus italicus (Linneus, 1758) Sisakos sáska Acrida ungarica (Herbst, 1786) Szalagos sáska Oedaleus decorus (Germar, 1826) Kékszárnyú sáska Oedipoda caerulescens (Linneus, 1758) Tengerzöld sáska Aiolopus thalassinus (Fabricius, 1781) Aranyos sáska Chrysochraon dispar (Germar, 1834) Barna tarlósáska Omocestus haemorrhoidalis (Charpentier, 1825) Szőke tarlósáska Omocestus petraeus (Brisout, 1855) Vöröshasú tarlósáska Omocestus rufipes (Zetterstedt, 1821) Szárnyatlan rétisáska Stenobothrus crassipes (Charpentier, 1825) Jajgató rétisáska Stenobothrus lineatus (Panzer, 1796) Sztyeppréti sáska Stenobothrus nigromaculatus (Herrich-Schäffer, 1840) Szélesszárnyú tarlósáska Chorthippus apricarius (Linneus, 1758) Halk tarlósáska Chorthippus mollis (Charpentier, 1825) Közönséges tarlósáska Chorthippus brunneus (Thunberg, 1815) Oschei- rétisáska Chorthippus oschei Helversen 1986 Hátas rétisáska Chorthippus dorsatus (Zetterstedt, 1821) 239


Magyar név

Latin név Scientific name Chorthippus parallelus Euchorthippus declivus

Közönséges rétisáska Rövidszárnyú rétisáska

Leíró, évszám (Zetterstedt, 1821) (Brisout-Barnville, 1848)

6.1.3. Területbemutatás és alapállapot-felmérés - puhatestűek

6.1.3.1. A „Belsőbárándi tátorjános” malakológiai előzményei A belsőbárándi területtel foglalkozó önálló dolgozat a hazai malakológiai irodalomban nem található. BÁBA, K. (2000) munkája 14 faj jelenlétét mutatja ki 4 vizsgálati ponton (Cepaea vindobonensis, Chondrula tridens, Cochlicopa lubrica, Cochlicopa lubricella, Granaria frumentum, Helicella obvia, Helicopsis striata, Monacha cartusiana, Oxychilus inopinatus, Truncatellina cylindrica, Vallonia costata, Vallonia pulchella, Vitrea crystallina, Vitrina pellucida). Ezek az adatok nem kerültek be a hazai fauna aktuális elterjedését bemutató „Térképkötetekbe” (FEHÉR, Z. & GUBÁNYI, A. 2001, PINTÉR, L. & SUARA, R. 2004). A fentiek alapján a 3 éves vizsgálatsor hiánypótló, hiszen napjainkig célirányos feltáró munka nem történt a belsőbárándi löszterületen. Bába Károly anyaga a Mátra Múzeum gyűjteményébe került, mivel a mintavételezések kvantitaiv adatokat szolgáltattak (ezek metodikája hasonló volt a jelen vizsgálatok mintavételezési módszeréhez), a felvételek 10 éve történtek (1998.06.16. - 1998.06.18.) valamint vizsgálati pontok beazonosítása (nagy valószínűséggel) lehetséges volt, ezeket összegezve, Bába Károly adatsorai jó összehasonlítási alapot biztosítottak a jelen vizsgálatok során. Ha Bába Károly 1998-es felvételeit összehasonlítjuk a 10 évvel későbbi adatokkal jelentős eltéréseket tapasztalunk 1998-ban a területek diverzebbek voltak a 2008 évinél (1-4 ábra). BK4 VA20

BK3 VA19

7,8

10,8

7,2

9,6

6,6

8,4

Diversity

Diversity

6

7,2 6

5,4 4,8 4,2

4,8

3,6

3,6

3

2,4 2,4

0

0,4

0,8

1,2

1,6

2

2,4

2,8

3,2

3,6

4

0

alpha

0,4

0,8

1,2

1,6

2 alpha

240

2,4

2,8

3,2

3,6

4


BK2 VA1(?)

BK1 VA4

8,8

9,6

8

8,4

7,2

7,2 Diversity

Diversity

10,8

6,4 5,6

6 4,8

4,8 3,6

4 2,4

3,2

1,2

2,4 0

0,4

0,8

1,2

1,6

2

2,4

2,8

3,2

3,6

4

0

alpha

0,4

0,8

1,2

1,6

2

2,4

2,8

3,2

3,6

4

alpha

1-4. ábra. Bába Károly 4 mintavételi pontjai összehasonlítva a10 évvel későbbi adatokkal. Az összehasonlításul szolgáló 2008 évi vizsgálati területek mindegyikén folyt legeltetés. –Four sampling points data compared with data collected 10 years later. The comparison for the year 2008 in all test areas were grazed. (red: 1998, blue: 2008) A fenti eltérések egyértelműen nem hozhatók a legeltetéssel összefüggésbe, hiszen a Belsőbárándi löszvölgy, malakofaunájának minőségi összetételét nagymértékben befolyásolja az agrárterületek közelsége, az ott alkalmazott kezelési módok stb. A terület malakofaunisztikai és természetvédelmi szemszögből rendkívül értékes, hiszen ezek az aprócska foltok képesek fenntartani a hajdani nagykiterjedésű löszterületek Mollusca faunáját. Ezeket figyelembe véve csak hangsúlyozni lehet a malakológiai monitorozások jövőbeni szükségességét.

6.1.3.2. Alapállapot-felmérés A terület alapállapot-felmérése három egymást követő évben történt meg. Fontos azt kiemelni, a puhatestűeknél nincs szezonalitás, a fajok az év minden időszakában jelen vannak a vizsgált területen, ami nagymértékben megkönnyítí az alapállapot felmérését. A terepbejárások során végzett tevékenység 20 mintavételi pontot eredményezett (5 sz. ábra). A mintavételi pontok nagyobb léptékű tipizálása alapján az alábbi csoportokra bonthatók: A/ a bárándi völgy sík területei, magába foglalja a központi völgyet 7 mintavételi hellyel és az oldalvölgyek völgyfenéki részeit 3 mintavételi hellyel (No. 1, 3, 5, 6, 8, 9, 11, 14, 16, 19). B/ domboldalak, dombtetők gyepterületei 9 mintavételi pont (No. 2, 4, 7, 10, 12, 13, 17, 18, 20). C/ Dinnyés-Kajtori csatorna (No. 15) Vizsgálata csupán az alapfauna feltárása miatt történt. Egy-egy mintavételi pont anyaga kb. 10x10 m-es terület mikrohabitatjaiból került begyűjtésre, a kvantitatív értékelhetőség miatt, minden esetben kb. 4 liternyi talajmennyiség volt területenként. 241


5 sz. ábra. A gyűjtési pontok. – sapling plots A három éves vizsgálatsor 25 fajhoz tartozó 5794 determinálható példányt tartalmazott (kb. 240 liternyi talajmintában). A meztelen csigák maradványi az un. mészlemezek faji szinten nem határozhatóak, ezek „mészlemez” összefoglaló névvel több fajt is takarhatnak. A teljes kimutatott fajszám a hazai Mollusca fauna 11 %-a. A terület malakológiai képét jól tükrözik az alábbi diagramok. A rétterület fajdiverzitása a bejárat felől (a fő- és oldalvölgyek viszonylatában)

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 ol

t ré

y lg vö

y lg vö

a

y lg vö

l da

l da

s ze

t5

t6

t9

11

l da

ol

ol

fü

ré

ré

ré

t ré

16

t1

t ré

ré

8

14

19

en 3

6 sz. ábra rétek, oldalvölgyek fajdiverzitása 2007. – values of diversity in 2007, meadows, side valleys 242


Belsőbáránd rétek - oldalvölgyek 2007-2009 a fajszám változása - a számok a lelőpontokat jelenitik meg

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

fü ze

s

a

ré

ol da ten lv 3 öl ol g da y 19 lv öl g ol da y 1 4 lv öl gy 8

ré t5

1

t9

t6 ré

ré

6 t1

t1 ré

ré

ré

t1

2009 2007

7 sz. ábra: rétek, oldalvölgyek fajdiverzitása, 2007-2008-2009. – values of diversity in 2007-20082009, meadows, side valleys

243


A dombok fajdiverzitása a bejárattól távolodva

8

7

6

5

4

3

2

1

0

m do

m do

m do

m do

m do

m do

m do

m do

m do

b

b

b

b

b

b

b

b

b

4

7

10

12

t) le rü te ta in (m

13

2

17

18

20

8 sz. ábra a dombok fajdiverzitása 2007– values of diversity in 2007, hills

Belsőbáránd dombtető - domboldal 2007-2009 a fajszám változása - a számok a lelőpontokat jelenitik meg

9 8 7 6 5 4 3 2 1

b

4

7 D om

10 b

D om b

12 D om

13 om b

2009 2008 2007

D om b

M

D

er ü

le t2

17 at

b

in t

D om b

D om

D

om

b

18

20

0

9 sz. ábra dombok fajdiverzitása, 2007-2008-2009 – values of diversity in 2007-2008-2009, hills 244


Rét és a mintaterület Fajszámalakulás rét: 3-4-6 mintaterület: 8-9-8

9 8 7 6 5 4 3

2009

2 2008

1 0

2007 rét 16 Mintaterület 2

10 sz. ábra a rét és a mintaterület fajszámának alakulása, 2007-2008-2009 – values of diversity in 2007-2008-2009, meadows, sample plots A vizsgálatok tükrében a terület színes és értékes Mollusca faunát hordoz, szerkezetében (a fajok és a példányszámok változása) dinamikus mozgásokat tapasztalhatunk, ami összefüggésben áll csapadékviszonyok változásával, a területkezelések jellegével és a szomszédos mezőgazdasági művelés alá eső területek másodlagos hatásaival. A jelentés egységes kezelhetősége miatt a Mollusca fajok sajátosságait figyelembe véve Szinetár Csaba a pókok vizsgálatánál alkalmazott értékelési metodikáját vettem alapul a mellékletek elkészítése (és az egyes taxonok értékelések) során. Nevezetesen: n: egyedszám; pi: relatív gyakoriság; Gy: gyakorisági kategória (D - domináns: 5% felett; SD- szubdomináns: 2 - 5% között; GY-gyakori: 0, 5 2% között; SZ- szórványos: 0, 2 - 0, 5 között; R- ritka: 0, 2% alatt). Bolygatottságra vonatkozó tolerancia (Szinetár által módisítva): RI: természetes élőhelyekre jellemző, bolygatást csak kismértékben toleráló faj; R: természetes és másodlagos élőhelyekre egyaránt jellemző, közepesen zavarást tűrő faj; E: bolygatást jól tűrő faj, túlnyomórészt, vagy kizárólagosan erősen bolygatott, másodlagos élőhelyekre (szántóföldekre, urbanizált területekre) jellemző. 245


Ha a területen élő puhatestűeket a bolygatási érzékenység alapján vizsgáljuk, a fajok 60 % át (15 faj) az E tipusba tartozó fajok teszik ki. Ezek a fajok széles ökológiai valenciával rendelkeznek s ezáltal képesek benépesíteni mind az ősi típusú gyepeket, mind a másodlagos élőhelyeket (szinantróp területek, mezsgyék, parlagok, ruderáliák). A fennmaradó 40 százalékon egyenlő arányban (20-20 %, 5-5 faj) osztoznak az R és az RI típusba tartozók. Ezek már nehezebben viselik el a bolygatást, speciális igényeket támasztanak élőhelyeikkel szemben. Az RI típusba tartozók közül kerülnek ki a terület legértékesebb fajai, amelyek fennmaradása az optimális körülmények megőrzésétől is függ, hiszen csak ebben ez esetben jöhetnek létre az érintett fajok nagy egyedszámú, jó szaporodó képességű populációi. Ezek azok a fajok, amelyek pillanatnyi egyedszám alakulásai önmagukban is értékelik és minősítik az adott, jelen esetben a vizsgált gyep élőhelyi állapotát. A vizsgálatok alapján ki lehet emelni, a nagy kiterjedésű ősi (érintetlen!) gyepekben ilyen gyors mikro-átrendeződéseket a faunaképben, amelyeket tapasztalni lehet egyes mintavételi pontok esetében a belsőbárándi területen (vonatkozik ez a diverzitásra és az egyedszám változására egyaránt) nem lehet tapasztalni. A völgy bejáratától távolodva a csökkenő legeltetési intenzitás, a szántóföldi kultúrával közvetlenül határos területek jelenléte, a pufferzóna teljes hiánya mind-mind hatékonyan befolyásolja a stabil Mollusca-közösségek kialakulását és fennmaradását. A legeltetés és ezzel a taposás mikrodomborzat átalakító hatása teljesen átrendezi a faunakép mozaikosságát. A túlzott taposás a fűcsomók közötti területen (malakológiai szempontból) un. mikrosivatagokat hoz létre, ahol alig van élet. A fajok ezeken a területeken a fűcsomók tövéhez húzódva un. túlélési szigeteket hoznak létre, ha ezek a feltételek száraz évszakokkal is párosulnak, az elsivatagosodás behatol a „fűcsomó élettérbe” – ezekben az esetekben a sztenök fajok egyedszáma erőteljesen csökken, vagy az adott folton el is tűnik, a tág tűrésű fajok ezeket a hatásokat vertikális mozgással (az alsóbb talajrétegekbe húzódna) ellensúlyozni tudják.

6.1.3.3. Faunisztikai és természetvédelmi szempontból kiemelendő fajok Vallonia enniensis (Gredler) Hazánkban szórványos, a hazai irodalomban előfordulási adatai közé gyakran bekeverednek a szubfosszilis előfordulások (ezt mutatra a 11 sz. elterjedési térkép is). A faj védelemre érdemes, nedvességigényes faj a terület tartós kiszáradására érzékenyen reagál.

246


11 sz. ábra Vallonia enninsis (Gredler) elterjedése hazánkban (PINTÉR, L. & SUARA, R. (2004) (a központi völgy) Vallonia enniensis egyedszámának változása 2007-2009 70

60

50

40

2007 2008 2009

30

20

10

0 z fü

t ré

t ré

t ré

es

5

6

9

1 t1 ré

1

6 t1 ré

t ré

a t ré en 3

12 sz. ábra Vallonia enninsis (Gredler) elterjedésének és egyedszámának alakulása a belsőbárándi területen Mediterranea inopinata (Ulicny) Talajlakó, hazánkban szórványos. Száraz gyepes területeket preferálja.

247


13 sz. ábra Mediterranea inopinata (Ulicny) elterjedése hazánkban (PINTÉR, L. & SUARA, R. (2004) Helicopsis striata (O.F. Müller) Magyarországon inkább a Duna-Tisza közének homokterületein elterjedtebb, a Dunántúlról kevés lelőhelye ismert. Védelemre javasolható faj.

14 sz. ábra Helicopsis striata (O.F. Müller) elterjedése hazánkban (PINTÉR, L. & SUARA, R. (2004)

248


Helicopsis striata egyedszámának változása 2007-2009 30

25

20

2007 2008 2009

15

10

5

0

4

7

8

b m do

b m do

m do

m do

m do

b

b

b

b

b

y

. gy lv da ol

m do

m do

b

g lv da ol

m do

b m do

10

12

13

14

17

18

19

20

15 sz. ábra Helicopsis striata (O.F. Müller) elterjedésének és egyedszámának alakulása a belsőbárándi területen (dombok – domboldalak) A faj a vizsgált területet részlegesen fedi le, jellegzetesen a domboldalakat és a dombtetőket prefeálja. Az oldalvölgyekben való előfordulása csak a lesodródott példányok alapján konstatálható, itt nem alakulnak ki szaporodóképes népességei. A mérsékelt legeltetést jól tűri, az életciklusának nappali és esőmentes részét a talajfelszin alá húzódva tölti. A kiugró eredmények magyarázata, a mintavételezésbe frissen kelhetett juvenilis egyedek kerültek.

6.1.4. Területbemutatás és alapállapot-felmérés, pókok

6.1.4.1. A „Belsőbárándi tátorjános” arachnológiai bemutatása Előzmények A belsőbárándi terület pókfaunisztikai vizsgálata arachnológiai szempontból egyértelműen hiánypótló, tekintettel arra, hogy a Kárpát-medence löszterületeiről csekély ismerettel rendelkezünk. Löszgyepek felmérésére irányuló célirányos kutatás eddig nem történt. A középhegységeink déli oldalain felhalmozódott löszös területek faunájának ismeretében várható, hogy a jó természetességű löszgyepek értékes faunával rendelkeznek. Minőségüket az agrárterületek közelsége, a kezelésük módja és intenzitása jelentősen befolyásolhatja. A belsőbárándi terület a hazai viszonylatban jelentősnek mondható mérete miatt különösen alkalmas és reprezentatív lehet a Mezőföld löszterületeinek felméréséhez. Konkrét vizsgálati előzménnyel nem rendelkezünk a területről, sőt országos viszonylatban sem áll rendelkezésre referenciának tekinthető löszpusztai gyepből származó pókfaunisztikai felmérés. 249


6.1.4.2. Alapállapot-felmérés A terület alapállapot-felmérése három egymást követő vegetációs időszak során történt meg. A fauna megismerése csak a talajfelszíni fajokra és a legelő azon löszgyepeire terjedt ki, amelyek a gyepkezelési kísérletekként és azok kontrollterületeiként kerültek kijelölésre. A vizsgálatok nem tértek ki a völgy vízfolyást kísérő kaszálóira. Az arachnológiai terepvizsgálatok 2007 áprilisában kezdődtek meg, és 2009 júniusában zárultak. A terület pókfaunáját a három vizsgálati év teljes fogási adatai alapján jellemezzük. A fogási adatokat csapdánként és mintavételi időszakonként rögzítettük adatbázisban. A terület faunaképét a teljes adatbázis faji szinten determinálható (adult példányok) fogásai alapján állítottuk össze. Mellékletben 1 . táblázat A „Belsőbárándi tátorjános”talajfelszíni pókfajainak listája (2007-2009). n: egyedszám; pi: relatív gyakoriság; Gy: gyakorisági kategória Palmgren (1972) nyomán, részben módosítva D - domináns: 5% felett; SD- szubdomináns: 2 - 5% között; GY-gyakori: 0, 5 - 2% között; SZ- szórványos: 0, 2 - 0, 5 között; R- ritka: 0, 2% alatt; Bolygatottságra vonatkozó tolerancia (Buchar 1992 nyomán, módosítva): RI: természetes élőhelyekre jellemző, bolygatást csak kismértékben toleráló faj; R: természetes és másodlagos élőhelyekre egyaránt jellemző, közepesen zavarást tűrő faj; E: bolygatást jól tűrő faj, túlnyomórészt, vagy kizárólagosan erősen bolygatott, másodlagos élőhelyekre (szántóföldekre, urbanizált területekre) jellemző. A teljes vizsgálati anyag 1831 pókot tartalmazott. Ebből 1439 volt adult, faji szinten determinálható pók. Ez 85 fajszintű taxont jelentett. Azokat a genusz szinten determinálható fiatal példányokat figyelembe véve, melyek esetében nem került elő az adott genusból más (adult) faj, így azok nyilvánvalóan minimálisan egy további faji szintű taxont képviselnek (Clubiona sp., Dictyna sp., Episinus sp., Evarcha sp.; Tibellus sp.,; Philodromus sp.), a teljes kimutatott fajszám minimum (85+6) + (Eresus kollari; Atypus muralis) = 92. Ez a hazánk területéről leírt fajoknak 12 %-a. A terület természetességi állapota elmaradt a várakozástól. Az előkerült pókok egyedszámának 46 %-át, az a 20 faj teszi ki, melyek bolygatási érzékenység alapján az un. E típusba soroltak. Ezek a bolygatást jól tűrő fajok, túlnyomórészt, vagy kizárólagosan erősen bolygatott, másodlagos élőhelyekre (szántóföldekre, urbanizált területekre) jellemzőek. A teljes fogás 28 %-át teszi ki az a 38 faj (RI), melyek természetes és másodlagos élőhelyekre egyaránt jellemző, közepesen zavarást tűrő pókok. A tejes egyedszám 26 %-a (27 faj) tartozik csupán a természetes élőhelyekre jellemző, bolygatást csak kismértékben toleráló fajok közé. A kapott eredményekben a jelenlegi extenzív tájhasznosítás mellett meghatározó szerepe lehet a völgy intenzív agrártájba való beágyazottságának. Viszonylag nagy területi kiterjedése ellenére keleti irányból teljes hosszában intenzív, egyéves szántóföldi kultúrával határos. A korábbi természetvédelmi tervekben javasolt pufferzóna teljes hiánya továbbra is fennáll. A nyugati oldalról a Sárvízet kísérő mezofil gyepek kísérik. A vízellátás szempontjából markánsan eltérő élőhelytípusokról van szó, így a löszgyepek fajkészlete számára többnyire ez természetes szegélyként működik. A másodlagos élőhelyekre jellemző fajok túlsúlyában szerepe lehet annak is, hogy a legelés, mint elsődleges kezelés nagyon egyenlőtlenül jelentkezik a völgyben. A karámhoz közel lévő területek terhelése egyértelműen túlzott. Ennek nyilvánvaló jele a taposásból adódó jellegzetes „szintvonalas” mikro-domborzat, melynek kifejezettsége délről északra 250


látványosan mérséklődik. A fővölgyre merőleges keresztvölgyekben jól megfigyelhető a szántóföldek irányából terjeszkedő gyomosodás, az erózió okozta tápanyagdúsulás. A területnek jelen állapotában is több kiemelkedő arachnológiai értéke van, melyek közül a törvényesen védett pókfajok jelentős állományai emelendőek ki legfőképpen.

6.1.4.3. Faunisztikai szempontból kiemelést érdemlő fajok: Védett és ritka fajok Magyar aknászpók (Nemesia pannonica (Herman, 1879)) Magyarországon és a Balkán-félszigeten előforduló tárnázó életmódú védett faj. Hazánkban a Villányi-hegységtől a Pilisig számos helyen előfordul. Elsősorban a középhegységek déli oldalán felhalmozódott lösztalajokon kialakult lejtőszteppekben találja meg életfeltételeit. Alföldi területekről csak szórványos adatai voltak (Barcs, Szekszárd), feltételezhető volt, hogy a Mezőföld löszterületein is nagyobb állományai élnek. A belsőbárándi vizsgálatok igazolták ezt. A völgy északi részében a kézi kaszálású, illetve a 2007-ben égetett folt kontroll területén, nyár eleji időszakban fogták a talajcsapdák hím példányaikat. A faj hímjeinek aktivitási csúcsa kora tavaszra esik (lényegesen korábbra, mint a vizsgálati időszak) így feltételezhető, hogy jelentős populáció él a vizsgálati területen. Kövi torzpók (Atypus muralis Bertkau, 1890) A három Európában és egyúttal hazánkban is előforduló torzpók roppant hasonló egymáshoz. Több elkülönítő bélyeg közül az egyik legbiztosabb a hátulsó fonószemölcsök tagoltsága. Ennél a fajnál ez egyértelműen négyízű. A család legritkább faja, bár az utóbbi években több élőhelye is ismertté vált. Száraz füves élőhelyekre jellemző, így a középhegységeink sziklagyepeiben, lejtősztyeppekben, ritkán homokpusztákon is előfordul. Korábban a Budai-, és a Villányi-hegységben, valamint a Kisalföldön ismertük előfordulásait. A vizsgálati területen belül több népes kolóniáját is sikerült megtalálni. Elsőként az égetett területen figyeltünk fel jellegzetes lakócsöveire. Megfigyeléseink szerint e faj számára nem jelent közvetlen veszélyt a tavaszi égetés. A faj több deciméter mélységű tárnákban él, így a közvetlen hatás biztosan nem érinti. Feltételezhető, hogy a megváltozó vegetációszerkezet (a fűavar elvonása) sem érinti hátrányosan. A táplálékállatokon keresztül érvényesülő hatás külön vizsgálatot igényelne. A területen végzett egyelő gyűjtések és megfigyelések során az égetett területen folyamatosan kimutatható volt a faj. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy az égetést követően felnyíló gyepben a faj talajfelszínen fekvő (felújított) lakócsöveit lényegesen könnyebb megtalálni, mint zárt, magas fűavarú gyepben. A Belsőbárándi tátorjános területének kiemelkedő zoológiai értéke. Skarlát bikapók (Eresus kollari Rossi, 1846) A skarlát bikapók szintén jellemző faja a területnek. A keresztvölgyek délre néző, gyérfüvű területein találhatjuk meg jellegzetes hálóikat. A kóborló hímekkel a párzási időszakban szintén ezeken a gyepfoltokban találkozhatunk. Csak egyelő gyűjtéssel fogtuk, illetve figyeltük meg. Talajcsapdás gyűjtéseink közvetlenül nem érintették az ismertté vált elődfordulási helyeit.

251


6.1.5. A Vértesboglári legelő területén előforduló madárfajok Alapállapot felmérés: Az alapállapot felmérés madártani állományadatok esetében a területen előforduló fajok regisztrálására korlátozódik. A területen felmérésre javasolt és a közülük előforduló madárfajok (az egyéb fajok kategóriában megjelenített fajok felmérése opcionálisan történt, a módszer során azok felmérését nem kértük): Recommended list of species and their presence in the project area: Tudományos név Scientific name Ritka, veszélyeztetett fajok Podiceps grisegena Podiceps nigricollis Botaurus stellaris Ciconia nigra Ciconia ciconia Anser anser Netta rufina Anas acuta Aythya nyroca Pernis apivorus Milvus migrans Milvus milvus Haliaeetus albicilla Circaetus gallicus Circus pygargus Accipiter brevipes Aquila pomarina Aquila heliaca Aquila chrysaetos Hieraaetus pennatus Falco peregrinus Falco cherrug Bonasa bonasia Porzana pusilla Crex crex Otis tarda Himantopus himantopus Recurvirostra avosetta Burhinus oedicnemus Charadrius alexandrinus Philomachus pugnax Scolopax rusticola Limosa limosa

Magyar név

Annex I


252

igen


Jelenlét presence nem nem igen nem igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem



Magyar név

Annex I


253


igen

igen


igen igen igen

igen

Jelenlét presence nem nem igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem igen nem nem igen nem igen nem nem igen nem nem nem igen nem nem nem nem nem nem nem igen nem nem igen nem nem



Magyar név

Annex I


254

igen igen igen

igen igen

igen igen igen igen

igen igen igen igen

igen

igen igen

Jelenlét presence igen nem nem igen nem igen igen igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem igen nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem nem igen nem igen nem nem nem igen nem nem nem igen


Tudományos név Scientific name Acrocephalus palustris Acrocephalus arundinaceus Sylvia nisoria Sylvia communis Lanius collurio Pica pica Corvus corone cornix Miliaria calandra Egyéb fajok Sylvia atricapilla Vanellus vanellus Upupa epops Emberiza citrinella Phasianus colchicus Parus major

Magyar név

Annex I

Énekes nádiposzáta Nádirigó Karvalyposzáta Mezei poszáta Tövisszúró gébics Szarka Dolmányos varjú Sordély Barátposzáta Bíbic Búbosbanka Citromsármány Fácán Széncinege

255

igen igen

Jelenlét presence nem igen nem nem igen igen igen igen igen igen igen igen igen igen


6.2.

A monitorozás módszerei

6.2.1. A botanikai monitorozás módszerei A völgyben háromféle akcióhoz jelöltünk ki kezelt és kontroll területeket. A legelés kizárásának hatását kerítéssel lerekesztett völgy északkeletre (E5o), illetve délnyugatra néző oldalán (D5o), egy körülkerített 30x60 m-es gyepfoltban (N4o), valamint az ezekkel szomszédos kontroll területeken (E5k, D5k, N4k) vizsgáltuk. A kerítéseket 2006. júniusában állítottuk. Egyszeri égetést három gyepfoltban végeztünk (E1e, F1e, E2e), 2007. március 12-én. A kontroll területek az égetett, kb. 30x30 m-es gyepfoltok közvetlen szomszédságában (E1k, F1k), vagy attól kb. 50 m-re helyezkedtek el (E2k). A kaszálás mintaterületei kb. 10x30 m kiterjedésűek, az egyiket kaszáltuk és a kaszálékot is eltávolítottuk (N1a), a másikat csak lekaszáltuk (N1b), míg a harmadikat kezeletlenül hagytuk (N1c).

A mintavétel módszerei minden egyes mintaterületen, 2006 és 2009 között minden évben: • florisztikai mintavétel: fajlista készítése a teljes terület többszöri bejárásával; • makrocönológiai mintavétel 2x2 m-es kvadrátokban, borításbecsléssel, gyepmagasság mérésével; • dokumentumfotó minden kvadrátról; • mikrocönológiai mintavétel rövidlineával: a fajok prezencia-abszencia adatainak felvétele és avarborítás becslése 80 db 5x5 cm-es mikrokvadrátban (4 m hosszú, a kvadrát két oldala mentén); • társulásszerkezet vizsgálata hosszú lineával: prezencia-abszencia adatok felvétele 1040 db 5x5 cm-es mikrokvadrátban, 52 m hosszú, körbezáródó vonal mentén. Mindezeken kívül 2008. júniusának második felében 0.5x0.5 m-es kvadrátokból az avar tömegének mérését is elvégeztük, összesen 16, különbözőképpen kezelt gyepfoltban.

256


A Belsőbárándi völgy mintaterületei. – sample sites and experimental sites in the project area

6.2.2. Vizsgálati módszerek - egyenesszárnyúak

A két vizsgált projektterületen (Belsőbárándi löszvölgy és Tószegi legelő) különböző növényzetű, illetve állapotú élőhely foltokon, illetve amennyiben ilyen volt, a kísérleti területeken (legelés kizárása, égetés) kiválasztott mintavételi helyeken a vizsgálati években (2007, 2009) helyenként 2 vagy 3 standardizált egyenesszárnyú rovar mintavétel történt. Ezek során a kijelölt területeken egy-egy 10x10 méteres kvadrátban (GPS-szel rögzített, így viszonylag pontosan azonosítható helyszínen 300-300 fűhálócsapással (40 cm hálóátmérő, kb. 80 cm hálónyél hossz) történt a gyűjtés. Emellett kiegészítésképp ugyanott akusztikus és vizuális detektálást is végeztünk. A begyűjtött példányok többségét a helyszínen határoztuk meg, majd élve szabadon eresztettük a begyűjtés helyszínén. A kisebb hányad elkábítás után laborban került azonosításra. Így az egyes mintavételi helyekről, az egyes időpontokban szemikvantitatív jellegű mintákat nyertünk, amelyek a lehető legpontosabban azonosított (faj, ritkábban genus, esetleg alcsalád) példányok egyedszám adataival kiegészített listák formájában kerültek későbbi feldolgozásra.


257





258




6.2.4. Vizsgálati protokoll, vizsgálati módszerek leírása - pókok

259


6.2.4.1. Alapállapot-felmérés és monitorozás Módszertanilag nem különült el a mintavételezés az állapot-felmérés és monitorozás esetében. 6.2.4.2. Talajcsapdázás Három év során összesen öt időszakban végeztünk gyűjtést duplaedényes (7.5 cm átmérő) tetővel ellátott Barber-féle talajcsapdákkal (Kádár és Samu 2006). Ölő folyadékként 70%-os etilén-glikolt alkalmaztunk kismennyiségű formaldehid és detergens hozzáadásával. A legelő, valamint a vadonélő állatok távoltartására „Vadóc” vadriasztószert alkalmaztunk. A talajcsapdák fölött kifeszített zsinórra akasztottuk fel a vegyszerrel átitatott anyagot tartalmazó tasakokat, úgy, hogy azok a legelő állatok, illetve potenciálisan károsító nagyvadak (vaddisznók) fejmagasságában legyenek (60-80 cm). Mintavételi foltokként (kezelésenként) 5-5 csapdát alkalmaztunk. Minden csapda gyűjtését külön dolgoztuk fel és fogásaikat is külön kezeltük.

A talajcsapdázás mintavételi időszakai évenként 2007. 04. 13. - 05. 23. 2007. 09. 01. - 09. 28. 2008. 04.23. - 06.08. 2008. 09.24. - 10.21. 2009. 05. 01. - 06. 06. Terepi munka dokumentálásához minden esetben készültek fényképek, melyek gyűjtési időpontonkénti könyvtárakban kerültek képi adatbázisba.

6.2.4.3. Feldolgozás értékelés módszertana A mintavételek válogatása, determinálása laboratóriumban történt. A hazai adatok tekintetében Samu és Szinetár (1999), valamint Szinetár (2001, 2005) munkáit vettük alapul. A fajok élőhely-preferenciájához, bolygatás-toleranciájához elsősorban Buchar (1992), valamint Buchar és Ruzicka (2002) munkáit vettük alapul. A statisztikai vizsgálatokhoz a Past programcsomagot alkalmaztuk.

260


6.2.4.4. A mintavételi területek megjelenítése a terület vegetáció térképén 2. számú melléklet 6.2.4.5. Az arachnológiai monitoring célja Az arachnológiai monitoring célja annak a megállapítása, hogy a fűavar felhalmozódást megakadályozó (mérséklő) gyepkezelési kísérletek (égetés, legelés, kaszálás) milyen módon hatnak a talajfelszíni pókfauna, - fajszámára - denzitására - fajdiverzitására - fajkészletére, továbbá - a fauna természetességi állapotára? 6.2.4.6. A kezelések (égetés – kontroll; legelés - legelés kizárás (kontroll); kézi kaszálás (széna letakarítással – kezeletlen - kontroll) hatásának monitorozása

Indikátorváltozók: - - Fajszám - Denzitás (egyed/csapda/nap) - Fajdiverzitás - Fajkészlet változás (szimilaritás vizsgálat) - A minták homogenizálódása a kezelt és kontroll területeken - A bolygatás tűrő, és agrobiont fajok relatív gyakoriságának változása

261



262


6.3.

Az elvégzett vizsgálatok általános eredményei

6.3.1. Alapszintű botanikai vizsgálatok A Belsőbárándi völgy vegetációtérképén is látható, hogy az északias lejtőkön xeromezofil (félszáraz) löszgyep (Euphorbio pannonica – Brachypodietum társulás) tenyészik, míg a délies és nyugatias lejtőkön, illetve a plató jellegű részeken a xerofil löszgyep (Salvio – Festucetum rupicolae társulás) állományai élnek. A völgyrendszer nagyobb mellékvölgyei közelítőleg ÉNy–DK-i lefutásúak, így völgyoldalaikon rendre e két gyeptípus néz szembe egymással. A xeromezofil löszgyep legfontosabb megkülönböztető bélyegei: • Zárt, többszintű, széleslevelű pázsitfüvek és kétszikűek által uralt társulás, amely a löszvölgyek északias (leginkább ÉK-i) kitettségű, meredek (20–40º), kevésbé zavart lejtőin jelenik meg. • Domináns a tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum), 40-50%-os, vagy gyakran nagyobb borítással. • Átlagosan 4%-ot meghaladó borítású, de legfeljebb szubdomináns szerepű a barázdált csenkesz (Festuca rupicola). • Jellemző az erdei és erdőssztyepp elemek tömeges előfordulása (pl. Anthericum ramosum, Chrysanthemum corymbosum, Anemone sylvestris, Nepeta pannonica, Peucedanum cervaria, Campanula bononiensis, Trifolium alpestre, Dictamnus albus, Ranunculus polyanthemos, Orchis purpurea, Hypochoeris maculata, Campanula persicifolia, Cytisus ratisbonensis, Vincetoxicum hirundinaria); • Legalább 40% konstanciával jelentkezik a Phleum phleoides, Seseli annuum, Inula hirta, Betonica officinalis, Peucedanum alsaticum, Carex tomentosa vagy a C. michelii. A 4 m2-re eső átlagos fajszám a felmért kvadrátokban a xeromezofil löszgyepben átlagosan 30-nál valamivel több, de előfordulnak 40 fajnál többet tartalmazó kvadrátok is. A xerofil löszgyepekben ennél kevesebb, átlagosan 20-30 fajt találtunk a 2x2 m-es kvadrátokban. A diverzitási értékek (Shannon-index, tízes alapú logaritmussal számolva) 0.9-1.0 körüliek a félszáraz gyeptípusban, míg 0.6-0.9 közöttiek a száraz löszgyep állományaiban (4 m2-en). A Belsőbárándi löszvölgyben legelési gradiens jött létre a mellékvölgyek sorozatában: észak felől (a seregélyesi határtól) déli irányban (a Belsőbáránd és Seregélyes közötti földútig, majd tovább az állattartó telepig) erősödik a legeltetés intenzitása. A korábbi munkáinkat is figyelembe véve vizsgáltuk a fajok preferenciáját e mentén a legelési (egyben leromlási) gradiens mentén. Megállapítottuk, hogy a legelés erősödése során csökken a löszgyepek erdei és erdőssztyepp fajainak aránya.

263


A Belsőbárándi völgyrendszerben a kevésbé legeltetett északi területek felől az állattartó telep irányában legelési gradiens jött létre. A legelési gradiens magán a védett területen belül is megfigyelhető, de ott az állományok még kevésbé leromlottak.

A legelés erősödése során általában csökken a löszgyepek erdei és erdőssztyepp (egyben ritka, védett) fajainak aránya. – The strengthening of grazing in the loess is generally reduced rate of forest and steppe species Amellett, hogy a legeltetés erősödése csökkenti az erdei és erdőssztyepp fajok arányát, a teljes fajkészlet kíméletes legeltetés hatására enyhén növekedhet. Ugyanakkor adott intenzitású legeltetés eltérő hatású a különböző gyeptípusokra, mint azt korábbi belsőbárándi kutatásainkban kimutattuk. 264


Például a xeromezofil löszgyep esetén a kíméletes legeltetés növelheti a növények fajszámát és diverzitását, ugyanakkor bizonyos erdőssztyepp elemek, vagy regionálisan ritka fajok eltűnéséhez vezethet, míg az intenzív legeltetés a xeromezofil gyep teljes eljellegtelenedéséhez vezet. A meredek lejtők xeromezofil gyepjei esetében az egyre erősödő legeltetés a gyep felnyílása, majd a talaj lemosódása miatt válhat végzetessé, ha sem a talaj, sem a növényzet nem képes regenerálódni. A kezelési tervek kidolgozásakor mindezt figyelembe kell venni, és ezért adott völgyágban egymással szemben fekvő gyeptípusok legeltetését eltérően kell végezni.

Adott intenzitású legeltetés eltérő hatású a különböző löszgyep típusokra. Az erős legeltetés mindkétféle löszgyepben a fajszám csökkenéséhez vezet, viszont a kíméletes legeltetés következtében a xeromezofil löszgyep fajszáma emelkedhet. – The grazing intensity cause different effects in different types of loess. The heavy grazing leads to a reduction in both loess type in number of species, but the gentle pastures increase numbers of species in xeromezofil loess.

265


Túllegeltetett löszgyep az állattartó telep környékéről. A fajszám drasztikusan lecsökkent, taposástűrő gyomok uralkodtak el, a növényzet felnyílt, a talaj erodálódott. – Overgrazed grassland close to the livestock farm buildings

6.3.2. Eredmények - egyenesszárnyúak 2007-ben összesen 15 mintavételi pontot jelöltünk ki a LIFE projekt területen és környezetében (lásd az 1-2. térképeken) különböző legelési intenzitású területeken. Ezek rövid leírása az alábbi. 1) Lösz sztyepp kontroll, délnyugati kitettségű (kb. 25°) kevéssé zárt száraz, csenkesz dominálta sztyepp növényzetű folt tátorjánnal és szennyes ínfűvel a projektterület északi végében az utolsó oldalvölgyben. 2) Lösz sztyepp kontroll (2.) északi kitettségű (kb. 15-20°) zárt mezoxerofil sztyeppnövényzetű folt a projektterület északi végében a fővölgy végén 3) Sík mocsárrét, üde növényzetű gyepfolt a fővölgy északi végén a völgytalpon, a 2. mv. hely közelében. 4) Mezo-xerofil, többé kevésbé zárt, kakukkfű dominálta, legeltetett gyep a fővölgy északi végén völgylábi helyzetben az 1. mv. hely közelében 5) Égetéses kísérlet kontroll, észak-északkeleti (kb. 20-25°) zárt, mezo-xerofil gyep a fővölgy északi részén, az égetéses kísérlet mellett, azzal egy mellékvölgyben. 6) Égetéses kísérlet, észak-északkeleti (kb. 20-25°) zárt, mezo-xerofil gyep a fővölgy északi részén, az égetéses kísérlet kontroll mellett, azzal egy mellékvölgyben. 266


7) Sík, sás és ecsetpázsit dominálta mocsárrét folt a fővölgy északi harmadában a völgytalpon néhány öreg fűzfa közelében. 8) Legeltetett gyep (1.) (kontroll a legelés kizárás kísérlethez) északnyugati kitettségű (kb. 25°) túllegeltetett, nyílt mezo-xerofil gyep a projekt terült északi részén, a fővölgy oldalában az 1. legelés kizárás kísérleti területhez közel. 9) Legelés kizárás kísérleti terület (1.), északnyugati lejtőjű (kb. 25°) korábban legeltetett, jelenleg körbekerített mezo-xerofil gyep a projektterület északi részén a fővölgy oldalában. 10) Sík, mérsékelten legelt mezofil gyepfolt a fővölgy alján a legeltetés kizárás kísérlet (1) közelében. 11) Legeltetett gyep (2.), (kontroll a legeltetés kizárás kísérlethez), déli fekvésű (kb. 20-30°) mérsékelten legeltetett, árvalányhaj dominálta gyepfolt a projektterület középső részén, egy mellékvölgy oldalában, a 2. legeltetés kizárási kísérleti hely mellett. 12) Legelés kizárás kísérleti terület (2.), déli fekvésű (kb. 20-30°) nem legelt, többé kevésbé zárt, árvalányhaj dominálta gyep a projektterület középső részén, egy mellékvölgy oldalában. 13) erősen túllegelt nyílt gyep a projektterület déli harmadában a völgytalpon. 14) gyengén legelt délnyugat-nyugati kitettségű (kb. 20-30°) nyílt, sztyepp jellegfű gyepfolt csenkesszel és árvalányhajjal a LIFE területtől délre a fővölgy oldalában. 15) Többé-kevésbé túllegelt, délnyugat-nyugati kitettségű (kb. 20-30°), nyílt száraz gyep a LIFE területtől délre a fővölgy oldalában.

267


1. Térkép. A Belsőbárándi löszvölgy projekt területen elhelyezkedő egyenesszárnyú mintavételi pontok (1-13 mv.h: 2007 és 09). – Orthoptera sampling plots

268


2. Térkép. A Belsőbárándi löszvölgy projekt terület szomszédságában elhelyezkedő egyenesszárnyú mintavételi pontok (14-15 mv.h: 2007).

A mintavételi területek közül 13 esetében, amelyek a mintaterület kerítéssel lehatárolt, ténylegesen a projekt működési területét képező részén találhatók, mindegyik ponton 2 illetve 3 alkalommal a projekt célkitűzéseinek megfelelően végeztük a mintavételeket. Ezeken túl, a teljes belsőbárándi löszvölgy egyenesszárnyú faunájának feltárása érdekében két további kvantitatív mintavételt végeztünk a völgy déli részén. A mintavételek során 2007-ben összesen 32 egyenesszárnyú faj 1691 példányát regisztráltuk (2. táblázat). 2. táblázat. A 2007-es mintavétel eredményei Belsőbárándon. A számok az egyes fajok (vagy magasabb taxonok) teljes gyűjtött példányszámát mutatják. Az egyes mintavételi helyek rövid leírása alább található. A 14 és 15 számú helyeken csak kvantitatív mintavétel történt (a növényzet aktuális állapota alapján: 0= nincs legelési aktivitás - 4= intenzív túllegeltetés). The results of sampling in 2007 mintavételi hely: ID Number of sampling site 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 mintavételek száma: 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 1 number of sampling occasions 3 Conocephalus discolor 1 7 3 3 3 Ruspolia nitidula 1 1 Leptophyes albovittata 6 18 5 3 1 18 1 269

15 1


mintavételi hely: ID Number of sampling site 1 2 Phaneroptera falcata 8 26 Decticus verrucivorus 3 1 Metrioptera bicolor 10 48 Metrioptera roeselii 7 Platycleis affinis Platycleis montana Platycleis veyselii Tettigonia viridissima 1 Gryllus campestris 1 1 Oecanthus pellucens 8 17 Tetrix subulata 1 1 Tetrix tenuicornis Acrida ungarica Chorthippus brunneus Chorthippus dorsatus 9 Chorthippus mollis 22 4 Chorthippus oschei Chorthippus parallelus 2 8 Chrysochraon dispar Euchorthippus declivus 1 1 Omocestus haemorrhoidalis Omocestus petraeus Omocestus rufipes 1 Stenobothrus crassipes 3 Stenobothrus lineatus 3 Stenobothrus nigromaculatus Aiolopus thalassinus Oedaleus decorus Oedipoda caerulescens Chorthippus-Euch. sp. (larve) Chorthippus sp. (larve) 130 2 Euchorthippus sp. (larve) 41 Omocestus sp. (larve) 1 Platycleis sp. (larve) Tetrix sp. (larve) birkalegelés intenzitása: 1 0 grasing intensity minimum fajszám: 13 15

3

4

5

6 55

6

7

6

1

2

2

18

33

4

8

9

10

11

12

13

14

15

2 1

1 13

4 102

1

3 1

2 + 1

4

1

1

3

6

1

2 17

3

4

1

1

10

2

9

1 +

+

1 1

9

20

1

2

3

4

1

24

1

1

57 282 1

+

4

13

1

1

43

+

+

+

+

+

+

+

+

6

18

1

7

3

1

1

2

15

14

+ 1 1

4

3

2

3

+

+

2 + 1 + + 233 7

30

19

6

3

6

30 18

1

4 2

3

0 8

2 5

0 11

0 12

1 8

3 4

0 13

2 7

2 8

0 10

4 1

2009-ben a korábban szemikvantitatív mintavételezéssel vizsgált 13 helyszínen azzal megegyezően végeztünk standardizált mintavételeket mindegyik ponton 3 alkalommal. A 2009-es mintavételek 270

2 10

3 8


során összesen 27 egyenesszárnyú faj 1117 faji szinten azonosítható példányát, további 1237 példány genus, és genus-csoport szinten azonosítható lárvát (összesen 2354 példányt) gyűjtöttünk (3. táblázat).

3. táblázat. A 2009-es mintavétel eredményei Belsőbárándon. A számok az egyes fajok (vagy magasabb taxonok) teljes gyűjtött példányszámát mutatják. Az egyes mintavételi helyek rövid leírása a szövegben található. (a növényzet aktuális állapota alapján: 0= nincs legelési aktivitás - 4= intenzív túllegeltetés; *a genus szinten identifikálható példányokkal együtt számolt érték genusonként csak 1 fajjal számolva) mintavételi hely: ID Number of sampling site 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 mintavételek száma: 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 number of sampling occasions 3 Conocephalus discolor 7 4 Ruspolia nitidula 1 6 Leptophyes albovittata 2 26 5 7 8 2 Phaneroptera falcata 3 1 1 1 Decticus verrucivorus 1 5 5 2 3 1 1 1 1 Metrioptera bicolor 5 52 6 4 41 24 7 2 2 4 Metrioptera roeselii 8 29 17 7 204 5 Platycleis affinis 1 Platycleis albopunctata grisea 1 Platycleis veyselii 7 2 Tettigonia viridissima 1 1 1 2 1 Gryllus campestris 1 1 1 1 1 1 2 Oecanthus pellucens 1 9 9 3 5 1 14 11 Tetrix subulata 1 1 Acrida ungarica 2 1 Calliptamus italicus 1 3 1 Chorthippus apricarius 1 Chorthippus brunneus 2 1 4 3 2 Chorthippus dorsatus 1 19 11 2 26 16 2 10 15 1 1 Chorthippus mollis 77 1 1 4 1 4 3 1 82 69 1 Chorthippus oschei 17 5 5 Chorthippus parallelus 3 15 6 3 2 7 4 2 4 1 Euchorthippus declivus 1 1 6 9 4 Omocestus rufipes 1 1 1 2 1 2 1 4 Stenobothrus crassipes 17 10 7 Stenobothrus lineatus 2 8 Aiolopus thalassinus 1 4 Chorthippus -Euchorth. sp. 141 15 53 Chorthippus sp. 132 15 67 36 82 59 47 21 129 39 57 48 2 Euchorthippus sp. 32 2 2 2 2 15 145 36 Omocestus sp. 1 4 4 7 271


mintavételi hely: ID Number of sampling site 1 Phaneroptera sp. 9 birkalegelés intenzitása: 2 grasing intensity minimum fajszám*: 13

2

3

4

25

1 11

1 10

2 12

5

6

2

5

0 12

0 11

7

8

9

10

11

12

13

1

1 10

3 4

2 10

2 10

2 11

1 16

3 7

6.3.3. Eredmények és értékelésük - puhatestűek Az indikátorváltozók monitorozásának eredményei. Az egyedszám és a fajszám alakulása kezelési foltokként, évenként. 2007 Belsőbáránd 2007 egyedszám alakulása a mintaterületeken

300

250

200

150

100

50

0 l bo m do rt/ zá ki ől sb té te gl le 2b m do tt/ tte lte ge -le 12 b m do tt/ tte lte ge -le ét 20 t/r ál sz ka és tt te lte ge le 6B t_ ré tt/ te lte ge lle -tú 16 A t_ ré tt/ te lte ge lle -tú 16

t ré tt/ te lte ge le 1-

l da

16 sz ábra Belsőbáránd 2007 évi mintavételek átlagos egyedszámai (Mollusca) [1 = rét/legeltetett, 16 = rét/túllegeltetett („A” a teljes egyedszám, „B” az egyedszám az A. spirorbis vizicsiga nélkül), 6 = rét/legeltetett és kaszált, 20 = domb/legeltetett, 12 = domb/ legeltetett, 2 = legeltetésből kizárt domboldal]. (A 16-os ponton torzitást idéz elő az A. spirorbis magas egyedszáma – ezt érzékelteti az „A” és „B” oszlop.) – Average number of individuals in the 2007 samples

272


Belsőbáránd 2007 fajszám alakulása a mintaterületeken

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

ől sb té te gl le 2al ld bo m do rt/ zá ki

om

om

ét t/r ál sz ka

d tt/ tte lte ge -le 12

d tt/ tte lte ge -le 20

és tt te lte ge le 6-

t ré tt/ te lte ge lle -tú 16

A t_ ré tt/ te lte ge le 1-

b

b

17 sz. ábra. Belsőbáránd 2007 évi mintavételek fajszámai (Mollusca) [1 = rét/legeltetett, 16 = rét/túllegeltetett, 6 = rét/legeltetett és kaszált, 20 = domb/legeltetett, 12 = domb/ legeltetett, 2 = legeltetésből kizárt domboldal]. – Average number of species in the 2007 samples 2008 Belsőbáránd 2008 egyedszám alakulása a mintaterületeken

250

200

150

100

50

0

t

l bo

é t/r

om

ál

d rt/

b

b

sz

á kiz

ka

om t/d

s

B t_

A t_

om t/d

l bő

t tte

és

lte

t tte

é tt

ré tt/ te te

ét

ré tt/ te te

te

el

lte

t te

ge

ge

gl

-le

-le

le 2-

12

20

lte

g le

ge

l tú

el

r tt/ te lte

g le

ge

l tú

le 6-

16

16

le 1-

da l

18 sz. ábra Belsőbáránd 2008 évi mintavételek átlagos egyedszámai (Mollusca) [1 = rét/legeltetett, 16 = rét/túllegeltetett („A” a teljes egyedszám, „B” az egyedszám az A. spirorbis 273


vizicsiga nélkül), 6 = rét/legeltetett és kaszált, 20 = domb/legeltetett, 12 = domb/ legeltetett, 2 = legeltetésből kizárt domboldal]. – Average number of individuals in the 2008 samples Belsőbáránd 2008 fajszám alakulása a mintaterületeken

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

ől sb té te gl le 2al ld bo m do rt/ zá ki

b m do tt/ tte lte ge -le 12

ét t/r ál sz ka





19 sz. ábra Belsőbáránd 2008 évi mintavételek fajszámai (Mollusca) [1 = rét/legeltetett, 16 = rét/túllegeltetett, 6 = rét/legeltetett és kaszált, 20 = domb/legeltetett, 12 = domb/ legeltetett, 2 = legeltetésből kizárt domboldal]. – Average number of species in the 2008 samples 2009 Belsőbáránd 2009 egyedszám alakulása a mintaterületeken

500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

al ld bo m do rt/ zá ki ől sb té te gl le 2b m do tt/ tte lte ge -le 12 b m do tt/ tte lte ge -le ét t/r 20 ál sz ka és tt te lte ge le 6B t_ ré tt/ te lte ge lle -tú 16 A t_ ré tt/ te lte ge lle -tú 16

t ré tt/ te lte ge le 1-

274


20 sz. ábra Belsőbáránd 2009 évi mintavételek átlagos egyedszámai (Mollusca) [1 = rét/legeltetett, 16 = rét/túllegeltetett („A” a teljes egyedszám, „B” az egyedszám az A. spirorbis vizicsiga nélkül), 6 = rét/legeltetett és kaszált, 20 = domb/legeltetett, 12 = domb/ legeltetett, 2 = legeltetésből kizárt domboldal – Average number of individuals in the 2009 samples Belsőbáránd 2009 fajszám alakulása a mintaterületeken

9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 ől sb té te gl le 2al ld bo m do rt/ zá ki


ét t/r ál sz ka





21 sz. ábra Belsőbáránd 2009 évi mintavételek fajszámai (Mollusca) [1 = rét/legeltetett, 16 = rét/túllegeltetett, 6 = rét/legeltetett és kaszált, 20 = domb/legeltetett, 12 = domb/ legeltetett, 2 = legeltetésből kizárt domboldal]. – Average number of species in the 2009 samples Értékelés Az 16-21 ábrák bemutatják a vizsgálati foltokként a faj- és az egyedszámok alakulását az utolsó három év során. Malakológiai szempontból külön kell értékelni a völgytalpi mezofil rétek és a domboldalak kezelési területein bekövetkezett változásokat. Az egyedszám és a fajszám alakulása tükrében szignifikáns eltérések nincsenek a legeltetett, kaszált, illetve a legeltetett és kaszált területek között. A megfelelő nedvésségtartalmú rétek Mollusca faunája ezeket a hatásokat könnyedén elviseli, anélkül, hogy visszafordíthatatlan károsodások érnék az itt élő csiga-faunát. Ezzel szemben a túllegeltetés (itt kiemelendő a magas taposottsági tényező) a fauna teljes degradálódásával jár. Erre a 16 sz. vizsgálati pont lehet a példa. A szárazföldi csigák egyedszáma erőteljesen visszazuhant. [Ennél a pontnál fontos kiemelni az itt előforduló vizicsiga (Anisus spirorbis) magas egyedszáma eltorzítja az arányokat, ennek ellensúlyozására ezt az oszlopot A és B oszlopra bontottam, ahol a B oszlop az Anisus spirirbis nélküli egyedszámot jeleniti meg, szinte megközelitve a nullás értéket]. A Mollusca fauna szempontjából rendkívül fontos nedvesség hatása a belsőbárándi terület xeroterm dombtetőin domboldalain már nem érvényesül olyan erősen mint a völgytalp rétjein. Sajátos szárazságkedvelő fauna alakul itt ki (természetesen a tág ökológiai valenciájó fajok nagyszámú átfedésével). A dombok legeltetése, a legeltetéssel járó erózión túl, az amúgy is lazább növényzet nagyobb átszellőztetettségének kialakulásához vezet. Ennek megfelelően a domboldalak legeltetett 275


mintapontjain, mind az egyedszámok, mind a fajszámok szignifikánsan alacsonyabbak mint a legeltetésből kizárt területek esetében.

6.3.4. Eredmények és értékelésük - pókok A vizsgálati időszak (2007-2009) folyamán olyan változások történtek a kísérleti feltételekben, amelyek nem tették lehetővé, hogy az eredetileg tervezett formában mindhárom kezelés (égetés, legeltetés, kaszálás,) esetében elvégezzük a 3 évre tervezett monitorozási munkát. A 2007-ben megtervezett és végrehajtott formában sikerült 3 vizsgálati éves monitorozást végezni a tavaszi égetéssel kezelt területfolt, illetve a vele közvetlenül szomszédos kontroll terület esetében. Egyedül ebben az esetben állt rendelkezésre a hatásmonitorozás a három vizsgálati év során. A legeltetés, illetve legelés kizárás együttes vizsgálatát az első és részlegesen a második évben tudtuk elvégezni, tekintettel arra, hogy 2008-ban a 2007-es kontroll terület leégetésre került. 2009-ben megszűnt a lekerítés, továbbá az előző évekhez képest megnőtt legeltetési (elsősorban taposási) hatás, mely meghiusította a gyűjtőmunkát, mivel a csapdák többsége megsemmisült a máshol bevált óvintézkedések ellenére is. Az első és második évben gyűjtéseket végeztünk a völgy kézi kaszálással kezelt területén. Az eredmények alapján egyértelműen látható volt, hogy a pókfaunának ebben a foltban tapasztalt minőségi és mennyiségi eltérései a völgy többi szakaszához képest nem a kezelésnek, sokkal inkább a konkrét terület eltérő környezeti tényezőinek köszönhetőek. A völgy többi szakaszánál jobb vízellátású, eltérő vegetációjú területről volt szó. A mintavételek természetesen jól szolgálták a völgy alapállapotának felmérését, a faunakép teljesebbé tételét, de a kezelés (kaszálás) hatásainak értékelésére nem feltétlenül alkalmasak. Kivételt képez az első év (2007), mikor is a kaszált és közvetlen szomszédságában lévő kontroll terület szinkron vizsgálatának feltételei adottak voltak. Az indikátorváltozók monitorozásának eredményei. 6.1. Az egyedszám, a fajszám és a denzitás alakulása kezelési foltokként, évenként és aszpektusonként (nyár, ősz). 2007

276


Csapdánként átlagos egyedszám (pók/csapda/1 hónap) 70

60

Pók/csapda/egy hónap

50

40

30

20

10

0 Legeltetett

Legeltetett/K

Kaszált

Kaszált/K

Égetett

Égetett/K

Mintavételi helyek

1, ábra Belsőbárándi tátorjános talajcsapdás mintavételeinek átlagos egyedszámai (pókok) (Belsőbáránd, 2007. 04. 13.- 05. 18.) Csapdánkénti átlagos fajszám 16 14

fajszám/csapda/1 hónap

12 10 8 6 4 2 0 Legeltetett

Legeltetett/K

Kaszált

Kaszált/K

Égetett

Égetett/K

Mintavételi helyek

2. ábra. Belsőbárándi tátorjános talajcsapdás mintavételeinek átlagos fajszámai (pókok) (Belsőbáránd, 2007. 04.13.- 05.18.) – Average number of species in the samples (in order: grazed, grazing exclusion, mowing, mowing exclusion, burned, burning exclusion)

277


2008 Number of spider specimens (specimens/trap/30day) 35 30

Number of specimens

25 20 15 10 5 0 G(o)

GC08B

GC

M(h)

MC

B(07)

B(07)C

Management actions in 2008.

3. ábra A mintavételi foltok (kezelési kísérletek) csapdáinak átlagos egyedszáma (Belsőbáránd, 2008. 04.23.- 05.21.) ( G(o): int. legelt; GC08B: legelésből kizárt 08-ban égetett; GC: legelésből kizárt; M(h): kaszált; MC: kaszált kontroll; B(07) 07-ben égetett; B(07)C: 07-ben égetett kontroll. – Average number of individuals in the samples Number of spider species (species/trap/30day) 12

Number of species

10

8

6

4

2

0 G(o)

GC08B

GC

M(h)

MC

B(07)

B(07)C

Management actions in 2008.

4. ábra A mintavételi foltok (kezelési kísérletek) csapdáinak átlagos fajszáma (Belsőbáránd, 2008. 04.23.- 05.21.) (G (o): int. legelt; GC08B: legelésből kizárt 08-ban égetett; GC: legelésből kizárt; M(h): kaszált; MC: kaszált kontroll; B(07) 07-ben égetett; B(07)C: 07-ben égetett kontroll. – Average number of species in the samples Értékelés Az 1-4 ábrák kísérleti foltokként mutatják az átlagos faj-és egyedszámok alakulását az első két évben. A többi folthoz képest szignifikánsan magasabb egyedszámokat kaptunk a kézi kaszálással kezelt 278


terület esetében. Egyúttal a legmagasabb fajszámokat is itt tapasztaltuk. A fauna összetétele alapján megállapítottuk, hogy elsődlegesen nem a kezeléssel hozható kapcsolatba a kapott eredmény. A közepes, illetve nagy nedvességigényű, továbbá erdei fajok jelenléte a völgyszakasz többitől eltérő komplex környezeti adottságaira vezethető vissza. Mindemellett láthatjuk, hogy a kaszálás esetén itt is megnő az egyedszám és a fajszám is a saját kontroll területéhez képest. Mindez jelezheti az évi egyszeri kézi kaszálás, mint extenzív kezelés pozitív szerepét. A faj-, illetve egyedszám tekintetében hasonlóképpen láthatóak a különbségek a legelt és legelésből kizárt, továbbá, az égetett és annak kontroll területe esetében is. 2009-ben érdemi gyűjtőmunkát csupán a 2007-es égetési kísérlet és annak kontroll területe esetében tudtunk végezni a korábban már említett körülmények miatt. Az 5. ábra ennek a területnek a fogásait mutatja a korábbi évekkel együtt.

5. ábra A csapdánkénti átlagos fajszám alakulása az égetett és a kontroll terület évenkénti mintáiban (Piros vonallal összekötött oszlopok =égetett; zöld vonallal összekötött oszlopok kontroll terület ) – Average number of species in the samples (red: burned, green. excluded area) Az 5. ábrán megfigyelhető, hogy a kontroll terület csapdái által fogott átlagos fajszám minden évben meghaladta az égetett területét. A legalacsonyabb értéket, az égetést követő második évben tapasztaltuk (É07-08). Három évvel az égetést követően a terület fajszáma gyakorlatilag megegyezett az égetést megelőző állapotéval.

279


6.3.5. A Belsőbárándi-löszvölgy fészkelő madárfajai A területen fészkelő madárfajok: The breeding species of the Project Area: Faj


2006

2007

2008

2009


Barátposzáta

Sylvia atricapilla

2

4

2

3

3

4

3

4

Bíbic

Vanellus vanellus

1

2

1

2

2

3

2

3

Búbosbanka

Upupa epops

0

1

0

1

1

2

1

2

Cigánycsuk

Saxicola torquata

1

2

1

2

2

3

2

3

Citromsármány

Emberiza citrinella

2

2

2

3

3

3

3

3

Fácán

Phasianus colchicus

2

2

2

2

1

1

1

1

Gyurgyalag

Merops apiaster

9

10

9

10

9

9

8

8

Mezei pacsirta

Alauda arvensis

1

3

1

3

2

5

2

4

1

4

1

3

2

5

2

4

Nádirigó

Acrocephalus arundinaceus

Sordély

Miliaria calandra

4

6

4

5

2

4

3

4

Szarka

Pica pica

5

5

4

5

3

3

3

3

Széncinege

Parus major

2

2

2

2

1

1

1

1

Lanius collurio

5

5

5

5

4

4

3

3


280


6.4.

A végrehajtott akciók hatásainak monitorozása

6.4.1. A végrehajtott akciók növényzetre gyakorolt hatásainak monitorozása

6.4.1.1. Legeltetés kizárása A legelés kizárásának hatása a kerítésállítás után egy évvel már jól megmutatkozott: az elkerített területen nagyobb volt a fitomassza, magasabb, zártabb és strukturáltabb a gyep. Az északra néző lejtő továbbra is rendszeresen legelt és taposott gyepje alacsonyabb, néhol felnyíló, xerofil jellegű maradt, míg az elkerített részen az eredetileg xeromezofil típusú löszgyep kezdett regenerálódni.

Az egyik bekerített mintaterület (N4o) 2007. júliusában, a legeltetés kizárása után egy évvel. – one of the exclusion sample site one year after the exclusion of grazing

281


A bekerített gyepfoltok dúsabb növényzete a 2009-ben készült űrfotón is jól megfigyelhető. – exclusions on the Google satellite picture

A xeromezofil gyep regenerálódásának egyik jól látható jele a gyep natív állapotában domináns tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) borításának növekedése. A faj a legeltetés hatására jelentősen visszaszorult, a legeltetés kizárását követően azonban polikormonjai kiterjedtek. Az elkerítés hatására megnőtt a jellemző erdőssztyepp fajok borítása is.

282


A körbekerített mintaterület (N4o) és a kerítésen kívüli gyep 2007. júliusában, a legeltetés kizárása után egy évvel. A nyíl egy regenerálódó szálkaperje-polikormonra mutat. . – one of the exclusion sample site one year after the exclusion of grazing

A nem legelt xeromezofil löszgyepben (N4o) 2008-ig (amíg a kerítés állt) nőtt a szálkaperje borítása, a gyep kezdett regenerálódni. A legelt gyepben (N4k) viszont csökkent, ez a további leromlás jele 283


(közben fokozódott a legeltetés). Bár az elkerített és a kontroll gyepfolt mintavételi helyei között eleve volt némi (másfélszeres) különbség, a szálkaperje borításának eltérése 2008-ra már négyszeressé vált. – cover of Brachypodium pinnatum (brown: exclusion, green: grazing)

A gyepek avarmennyisége az egyik legfontosabb vegetációdinamikai hatótényező. Ha az avar túl kevés, akkor lejtős talajon, nem teljesen zárt növényzet esetén fokozódik az erózió. Ha azonban az avar mennyisége túlságosan nagy, akkor képes meggátolni számos növényfaj (különösen egyes kétszikűek) csírázását. Hosszabb távon emiatt a fajok egy része eltűnik, a gyep leromlik.

Az elkerített területeken már két év alatt is jelentős mennyiségű avar és holt növényzet halmozódott fel. A nem legelt xerofil löszgyepben két év alatt felhalmozódó avar mennyisége a legelthez képest kb. kétszeres volt. A nem legelt xeromezofil löszgyepekben két év alatt a legelthez képest viszont 8-9szeres tömegű avar halmozódott fel.

A körbekerített mintaterület (N4o) és a kerítésen kívüli gyep 2008. februárjában, a legeltetés kizárása utáni második év elején. Az elkerített (a képen bal oldali) területen jelentősen megnőtt az avar mennyisége. – one of the exclusion sample site two years after the exclusion of grazing

284


A körbekerített három mintaterületen (D5o, E5o, N4o), illetve a kontroll területeken (D5k, E5k, N4k) mért avar tömege a legelés kizárását követő második évben. – mass of litter two years after the exclusion of grazing (in order: South-Western slopes, North-Eastern slopes, Northern slopes)

6.4.1.2. Égetés (D1-6) Ha legeltetés hiányában az avar erősen felhalmozódik, akkor a gyep leromlása megakadályozásának egyik eszköze lehet a kis területet érintő égetés, amelyet csak 5-10 évente ismételnek, és a gyep különböző részein hajtanak végre. Kérdéses azonban, hogy milyen mértékben csökken az avar mennyisége, és milyen hatással van a növényzetre az égetés.

Kísérletünkhöz 30x30 m-es mintaterületen végeztük az égetést. Az égetésre akkor került sor, amikor az avar már száraz volt, de még nem hajtottak a növények. Mivel volt elegendő avar, de nem volt túl sok, annak nagy része pedig száraz volt, ezért az égés gyorsan végbement, és gyorsan is tovaterjedt, nem parázslott egy helyen. A 30m x 30m-es mintaterületek kiszáradt avarja 30-40 perc alatt végigégett.

285


Az egyszeri égetést 2007. koratavaszán végeztük, a völgyoldal alja felől felfelé haladva, kétoldalt megakadályozva a tűz tovaterjedését. – controlled burning of grassland

Mivel elég korán történt az égetés, csak a száraz avar égett el, és mind az évelő füvek (pl. a tollas szálkaperje, barázdált csenkesz, csomós ebír), mind a kétszikűek (a képen pl. a sátorozó margitvirág, magyar cickafark, magyar kutyatej) ki tudnak hajtani. – renewal of the burned grassland

286


Ugyanaz a kísérleti terület (F1e) három időpontban: 2007. március 12-én, április 12-én és május 15én. Áprilisban az égetett területen a vékonyabb avartakaró alól könnyebben és hamarabb kihajtott a növényzet. Május közepén messziről szemlélve már alig látszott különbség az égetett és a kontroll terület vegetációja között. – photo series of the renewal grassland 287


Az égetés az avarmennyiség jelentős részét eltávolította, az eredeti avarnak csak kb. harmada-negyede maradt meg. A kontroll területek 0.5x0.5 m-es kvadrátjaiban átlagosan 237 g avart mértünk, míg az égetett területeken az avar tömege átlagosan 68 g volt. Ez nagyjából annyi, mint amennyit a legeltetett állományokban mértünk (40-90 g).

A növényzet szerkezetének vizsgálata során megállapítottuk, hogy az égetés hatására nem változott meg lényegileg sem a térbeli mintázat, sem az időbeli dinamika. Ez abból látszik, hogy a leégetett mintaterületek növényzetének állapota ugyanabban a térrészben marad – vagy a természetes, vagy a leromlott gyepek között –, és az égetés hatását mutató vektorok (az alábbi ábrán a piros nyilak) hossza nem nagyobb az égetés nélküli évekre, illetve a nem égetett állományok éves dinamikájára jellemző vonalak hosszánál. Mindez igaz az égetés évének változásaira ugyanúgy, mint a rákövetkező évek dinamikájára. Ezért kijelenthető, hogy a vizsgált gyepek szerkezete az egyszeri égetés hatására az égetést követő három éven belül lényegileg nem változott meg.

Az évről-évre felmért növényzet szerkezetének vizsgálata cönológiai állapottérben. Pontok: egy mintaterület állapota egy adott évben, vonalak: állapotváltozás egy év alatt, piros nyilak: állapotváltozás az égetés után. A kissé vagy közepesen leromlott (kék színnel jelölt) xeromezofil löszgyepek állapota az évek során nem változik meg lényegesen, a leromlott gyepekre jellemző állapottérben marad (egy gyepfolt kivételével, amely közben regenerálódik). Hasonlóképpen, a 288


természetes állapotú (zöld színnel jelölt) gyepek is a rájuk jellemző térrészben maradnak. Mindezt az egyszeri égetés sem változtatta meg.

Az egyes növények gyakorisága az évek során változhat. Ha az egyszer leégetett mintaterületek védett növényeinek gyakoriságát vizsgáljuk az égetés után, azt tapasztaljuk, hogy a kontroll területeken is vannak változások, amelyekhez képest az égetett területek változásainak mértéke lényegében nem tér el. Az egyes védett növények változásának irányai különböznek egymástól mind a kontroll, mind az égetett területen akár évről-évre is, viszont 2006-hoz képest 2009-ben nem tapasztaltunk lényeges eltérést. Néhány példa: • A védett budai imola (Centaurea sadleriana) gyakorisága az égetés évében az F1e égetett mintaterületen kb. kétszerese, az E2e égetett mintaterületen kb. fele lett, de 2009-re visszaállt nagyjából a 2006-os értékre; az E1e égetett mintaterületen pedig hasonló értékeken maradt végig. • A védett hegyi árvalányhaj (Stipa joannis) gyakorisága az E1e égetett mintaterületen az égetés évében megugrott, de azt követően fokozatosan a 2006-os érték körül állt be. • Az állományalkotó tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) gyakorisága az évek során csak kis mértékben, de lényegileg nem változik az égetett és a kontroll területeken egyaránt. Összességében megállapítható, hogy a védett növények populációinak nagyságában az egyszeri égetést követő harmadik évben már egyáltalán nem tapasztalható lényegi eltérés, vagy fluktuációjuk a nem égetett területen is tapasztalható mértéket mutatja. Hasonlóképpen a többi faj gyakoriságában sem mutatható ki egyértelmű trendszerű eltérés az égetés hatására.

289


Védett és jellemző növények előfordulási gyakoriságainak változása a lineák 1040 mintavételi mikrokvadrátjában, az égetett és a kontroll területen. Az égetés 2007 tavaszán történt. – changes in prevalence of protected and typical species (red: burned, blue: controll exclusions)

6.4.1.3. Kaszálás Az egyszeri kaszálás hatására a vizsgált gyepfoltok cönológiai karaktere lényegében nem változott meg. A többváltozós elemzés diagramján megfigyelhető, hogy az egyes állományok egymáshoz képest trendszerűen nem alakultak át, mert a különböző területeket a különböző években reprezentáló pontok egymástól nem különülnek el, illetve az átalakulást jelző nyilak egymást többször is keresztezik.

290


A kaszálást motoros fűkaszával végeztük 2006. augusztus közepén. A mezőföldi löszvölgyek meredek lejtőin egykor legfeljebb csak kisebb foltokat kaszáltak (kézi kaszával). – mowing (green: non mowed; blue: mowed, not collected; dark aquamarine: mowed and collected)

A kétféle kaszált (N1a, N1b) és a kontroll (N1c) területen felvett növénycönológiai rövidlineás minták többváltozós elemzésének diagramja. A pontok az egyes évek felvételeinek relatív helyzetét mutatják, a 291


nyilak az éves változásokat. – Multivariate analisys of the samples (green: non mowed; blue: mowed, not collected; dark aquamarine: mowed and collected)

A kaszálási kísérletben nyomon követtük az avar mennyiségének megváltozását is. Azt tapasztaltuk, hogy a kaszálás utáni évben (2007) mindkét kaszált mintaterületen csökkent az avar mennyisége. A csökkenés mértéke azonban meglehetősen kicsi, mert a kaszálást követően a korábbi avarmennyiség 85-90 százaléka már jelen volt, és a kaszálás utáni második évre a kontroll területhez viszonyítva már visszaállt az eredeti avarmennyiség.

A kétféle kaszált (N1a, N1b) és a kontroll (N1c) területen felvett növénycönológiai rövidlineás mintákban mért relatív avarborítási értékek (a kontroll területen tapasztalt értékek százalékában) az egyes évek során. A kaszálásra 2006. augusztusában került sor. – cover of litter (green: non mowed; blue: mowed, not collected; dark aquamarine: mowed and collected)

6.4.2. Gyepkezelések és hatásaik Belsőbárándon az egyenesszárnyú rovarokra A részletesen vizsgált, többször, intenzíven mintavételezett 13 projekt területen belüli helyszínen 2007-ben és 2009-ben talált egyenesszárnyú együttesek fajösszetétel alapján elvégzett ordinációja (NMDS, stressz érték: 0,16) az 1. ábrán látható.

292


Az egyes különböző növényzetű élőhely típusok: a száraz, felnyíló sztyep jellegűek (1, 12, 13), a zárt, üdébb, északias expozíciójú völgyoldali sztyep jellegűek (2, 5, 6, 9) és a völgyalji mocsárrét jellegűek (3, 7, 10) az együttesek összetétele alapján jól elkülönülnek. A maradék 4-es, 8-as és 13-as terület egyaránt viszonylag erőteljesen legeltetett, eredetileg völgyalji, vagy völgyoldali, tehát üde, illetve mezofil jellegű élőhely, azonban a legelési intenzitás növényzetet megváltoztató hatása miatt ezen területek elszegényedett egyenesszárnyú együttesei eredeti jellegüket megváltoztatva átlagosan mezofil jellemzőket mutattak.

1. Ábra. A belsőbárándi Orthoptera mintavételek NMDS ordinációja (stressz érték: 0,16) a fajösszetétel alapján. A szürke körök a 2007-es, a feketék a 2009-es mintavételek alapján az adott sorszámú mv. helyek együtteseit mutatják adott évben (adott együttes két év alatt megmutatkozó változását nyilak mutatják). ↓ NDMS ordination of the Orthoptera samples (grey dots: 2007; black dots: 2009)

Az

egyes

egyenesszárnyú

fajok

jellemezhetőek

élőhelyük

növényzeti

záródásához

és

nedvességviszonyaihoz való kötődés tekintetében. Ezen jellemzők alapján megkülönböztettünk egyrészt száraz élőhelyeket kedvelő, mezofil élőhelyeket kedvelő (és szélesebb toleranciájú) illetve nedves élőhelyeket kedvelő fajokat, másrészt nyílt élőhelyekhez kötődő, részlegesen záródó élőhelyekhez kötődő (és szélesebb toleranciájú) és zárt, teljes borítású növényzethez kötődő fajokat. E 293


két tulajdonság sorozat alapján összevethetőek volnának akár az egyes mintavételi időpontokban gyűjtött minták minőségi és mennyiségi összetételük alapján, azonban sok mintában az amúgy reprezentatívabbnak tekinthető első és második mintavételek alkalmával egyaránt sok, faj szinten nem azonosítható lárva volt, ami a csak fajokat figyelembe vevő ilyen elemzésnél nagyon torzítaná az eredményeket. Az egyes mintavételi helyek mennyiségi adatainak éves összesítésére pedig azért nincs mód, mivel a mintát a mintavételek részben visszatevéses (élve szabadon eresztéses) jellegüknél fogva nem additívak. Így maradt a robosztusabb, kevesebb hibával terhelt minőségi elemzés, vagyis az adott évi helyszínenkénti teljes fajkészlet figyelembe vétele. Ennek alapján a 2007-ben és 2009-ben végzett mintavételek eredményeinek ilyetén elemzése a 2-5. ábrákon látható.

2. Ábra. A belsőbárándi Orthoptera mintavételek egyes éveinek összes mintavételei alapján az adott évben adott helyen előforduló fajok megoszlása nedvességigény szerint 2007-ben és 2009-ben. (pl. 07/1: az 1. mv hely együttese 2007-ben) ↓ Species distribution in the samples according to moisture as needed 100%

80%

60%

40%

20% higrofil

/9

/8

/8

/9 07 /1 0 09 /1 0 07 /1 1 09 /1 1 07 /1 2 09 /1 2 07 /1 3 09 /1 3 07 /1 4 07 /1 5

09

07

09

07

/7

/6

/7 09

07

09

/5

/5

/6 07

09

07

/4

/3

/3

/2

/2

/4 09

07

09

07

09

07

/1

/1

0%

07

xerofil

09

mezofil

3. Ábra. A belsőbárándi Orthoptera mintavételek egyes éveinek összes mintavételei alapján az adott évben helyszínenként előforduló fajok nedvességigény szerinti kumulált megoszlása 2007-ben és 2009-ben a mindkét évben részletesen vizsgált 13 mv. hely alapján. ↓ Cummulative species distribution in the samples according to moisture as needed

294


2009 xerofil mezofil higrofil

2007

0%

20%

40%

60%

80%

100%

4. Ábra. A belsőbárándi Orthoptera mintavételek egyes éveinek összes mintavételei alapján az adott évben adott helyen előforduló fajok növényzeti záródás iránt mutatott preferencia szerinti megoszlása 2007-ben és 2009-ben. (pl. 07/1: az 1. mv hely együttese 2007-ben) ↓ Species distribution in the samples according to vegetation covering preference. (Black: closed; grey: intermediate; white: open) 100%

80%

60%

40%

20%

zárt

0%

/1 5

/1 4

07

/1 3

07

/1 3

09

/1 2

07

/1 2

09

/1 1

07

/1 1

09

/1 0

07

09

/9

/8

/8

/7

/7

/6

/6

/5

/5

/4

/4

/3

/3

/2

/9 /1 0 07

09

07

09

07

09

07

09

07

09

07

09

07

09

07

09

/1

/2 07

09

07

nyílt

/1

átmeneti

5. Ábra. A belsőbárándi Orthoptera mintavételek egyes éveinek összes mintavételei alapján az adott évben helyszínenként előforduló fajok élőhely záródás iránti preferencia szerinti kumulált megoszlása 2007-ben és 2009-ben a mindkét évben részletesen vizsgált 13 mv. hely figyelembe vételével. ↓ Cummulative species distribution in the samples according to vegetation covering preference. (Black: closed; grey: intermediate; white: open)

295


2009 nyílt átmeneti zárt

2007

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Ezen ábrákon, az ordinációval összevetve látható, hogy a zártabb, és üdébb élőhelyeket kedvelő fajok valóban mindenképp nagyobb arányban voltak jelen az üdébb völgyoldali és völgyalji mintavételi helyeken, míg a nyíltabb és a szárazabb élőhelyekre jellemző fajok megoszlása nem mutat ilyen egyértelmű összefüggéseket. A két mintavételi év közötti eltéréseket tekintve a különbségek helyszínenként változó mértékűek, az összesített adatok alapján a humiditás szerinti preferenciában nem mutatkozott jelentős változás, míg az élőhelyek növényzetének záródása iránti kötődés szerinti eloszlásban 2009-ben valamivel magasabb volt mind az átmeneti, mind a nyílt élőhelyet kedvelő fajok aránya, míg a zárt növényzethez kötődők kisebb arányban jelentek meg. Mindez a mintavételi helyszínek összességében véve nyíltabbá válását jelezheti, feltehetően a kezelés változásának (intenzívebb legelés) megfelelően. 6.4.2.1. Löszgyep égetése Belsőbárándon (D1-6) A Belsőbárándi völgy területén elvégzett égetéses kísérlet (2007 tavaszán 1 alkalommal) helyszínén, illetve annak közelében azonos adottságú völgyoldali gyepben kijelölésre került 1-1 mintavételi hely; 5. mv. hely: égetés kontroll, 6. mv. hely: égetés. Az itteni lokális együttesek vizsgálatával az égetés esetleges hatását próbáltuk kimutatni az együttesek szerkezetére (1. ábra) és diverzitására (4. és 5. táblázat). Az eredmények alapján nem látható jelentős különbség az együttesek szerkezetében, és az egymáshoz hasonló és közeli égetett illetve nem égetett terület egyenesszárnyú diverzitásában sem. Ennek oka valószínűleg egyrészt abban keresendő, hogy a korai égetéssel a javarész még ki nem kelt lárvák nem sérültek jelentősebb mértékben, másrészt az égetés igen kis kiterjedésű volt, az itt élő egyenesszárnyúak legtöbbjének mozgáskörzetével összemérhető, tehát a szomszédos égetetlen részekről könnyedén visszavándorolhattak, még ha egyes populációk szenvedhettek is valamekkora veszteséget. Az egyetlen jól magyarázható különbség a két együttes között a pirregő tücsök (Oecanthus pellucens) állomány különbsége volt 2007-ben. E faj tojásait növényi szárakba, kórókba helyezi, amelyek nyilvánvalóan megsemmisültek, vagy legalábbis károsodtak a tűz során. Az itt

296


tapasztalt kb. négyszeres különbség valószínűsíthető, hogy ennek volt köszönhető. Ez a különbség azonban 2009-ben már teljesen eltűnt, sőt a tendencia kissé megfordult.

4. táblázat. A Belsőbárándon végzett gyepégetési kísérlet 2007-es eredményei. Shannon-Wiener diverzitás értékek, és azok Hutchenson féle t-próbával végzett összevetése (nincs p=0,05 szinten szignifikáns eltérés). Comparison of Shannon-Wiener diversity values made by Hutchenson's t-test. kontroll

1.

égett burnt 1.

1,62

1,52

Hely:

kontroll

mintavétel: Shannon H

kontroll

2.

égett burnt 2.

3.

égett burnt 3.

1,44

1,39

0,38

n.é.

df

-0,36

0,072

1,29

t

65

50,6

8

p

0,72 (ns.)

0,94 (ns.)

0,23 (ns.)

5. táblázat. A Belsőbárándon végzet gyepégetési kísérlet 2009-es eredményei. Shannon-Wiener diverzitás értékek, és azok Hutchenson féle t-próbával végzett összevetése (nincs p=0,05 szinten szignifikáns eltérés). Comparison of Shannon-Wiener diversity values made by Hutchenson's t-test. kontroll

1.

égett burnt 1.

0,97

1,2

Hely:

kontroll

mintavétel: Shannon H

kontroll

2.

égett burnt 2.

3.

égett burnt 3.

1,09

1,23

1,42

1,27

df

-1,17

-0,55

0,46

t

69,7

54,8

16,2

p

0,25 (ns.)

0,58 (ns.)

0,65 (ns.)

6.4.2.2. Löszgyep legeltetése Belsőbárándon (D5-6) A legelés egyenesszárnyú együttesekre gyakorolt esetleges hatását egyrészt a projekt területen található, különböző mértékben legelt mintavételi területek (lásd az 1. táblázatban) fajszámának, illetve mintavételi alkalmanként számított diverzitás értékeinek összevetésével (az egyedszám adatok 297


nem additívak, így a teljes szezonra vonatkozó diverzitás rétékek megadása értelmetlen volna), illetve legelésből kizárt és ahhoz közeli kontroll területek együtteseinek összevetésével vizsgálhattuk. Az első esetet tekintve megállapítható volt, hogy a kevésbé legeltetett területek fajgazdagsága mindkét évben nagyobb volt, mind az erősebben legeltetett részeké. Az összefüggés 2007-ben a fajszám tekintetében erősen szignifikáns, 2009-ben tendencia jellegű volt (6. ábra, 6. táblázat), míg a diverzitás értékek 2007-ben az első és második mintavétel alkalmával tendenciózus összefüggést mutattak, 2009ben nem volt közöttük kimutatható összefüggés.

6. ábra. Lokális egyenesszárnyú együttesek fajgazdagsága (minimális fajszám) a 2007-ben végzett mintavételek alapján a lokálisan becsült birkalegelési intenzitás tükrében (0= nincs legelési aktivitás 4= intenzív túllegeltetés). ↓ Species richness of orthopteras depending on locally estimated grazing intensity.

egyenesszárnyú fajgazdagság

16 14 12 10 8 6 4 2 0 0

1

2

3

4

5

legelési intenzitás

6. táblázat. A belsőbárándi gyepek legeltetésének mértéke és azok egyenesszárnyú együtteseinek változatosságát jelző mutatók (fajszám, Shannon-Wiener diverzitás) közötti összefüggések Spearmann rangkorrelációval elemezve. A szignifikáns értékek (p=0,05) félkövérrel, a tendenciózus értékek (p=0,1) dőlt szedéssel jelölve. Correlation of grazing intensity and orthopteran diversity indicators analyzed by Spearman's rank correlation 298


n

Spearmann R

t(N-2)

p

2007 minimum fajszám

13

-0,81

-4,52

0,0009

Shannon 1 .mv.

9

-0,59

-1,92

0,096

Shannon 2 .mv.

13

-0,47

-1,78

0,1

Shannon 3 .mv.

13

0,06

0,2

0,85

2009 minimum fajszám

13

-0,48

-1,8

0,099

Shannon 1 .mv.

13

-0,26

-0,88

0,4

Shannon 2 .mv.

13

-0,12

-0,4

0,7

Shannon 3 .mv.

13

0,15

0,5

0,63

A legelési kizárásos kísérletek során 2007-ben többé-kevésbé jól elkerített kizárásokat találtunk, 2009ben az egyik esetben (9. mv. hely) részben működött az elkerítés, a másik esetben (12. mv. hely) már csak nyomai voltak a korábbi kerítésnek. Az egyes kezelés párokat egyenesszárnyú együtteseik diverzitásának (Shannon-Wiener) összevetésével vizsgáltuk (7-8. táblázatok). Ezek alapján megállapítható, hogy a diverzitás értékek a harmadik mintavételek kivételével mindegyik esetben, mindkét évben a legelésből kizárt részeken voltak magasabb, szignifikáns különbségeket azonban csak néhány esetben kaptunk. A legelés kizárásának hatására tehát ez esetben akár jelentős mértékű diverzitás növekedés mutatkozott, már a kizárást követő évben is, ami feltételezhetően a növényzet jelentősen megváltozott fiziognómiájának, és a ez által megváltozó mikroklimatikus viszonyoknak köszönhető.

7. táblázat. A belsőbárándi legelés kizárási kísérletek (legelt: 8, 11 mv. hely, kizárt: 9, 12 mv. hely) eredményei 2007-ben Hutchenson t-teszttel elemezve. A szignifikáns értékek (p=0,05) félkövér szedéssel jelölve. The results of grazing exclusion experiments in 2007 analyzed by Hutchenson t-test. mintavételi hely sampling plot

8 1.mv

9 1.mv

8 2.mv

9 2.mv 299

8 3.mv

9 3.mv

11 2.mv

12 2.mv

11 3.mv

12 3.mv


Shannon H

0

Hutchinson - t

1,64

1,33

1,66

0,69

0

1,26

1,58

1,14

0,92

-10,4

-1,36

1,25

-1,48

0,77

df

42

10,6

2

40,4

46,9

p

<0,001

0,2

0,34

0,14

0,44

8. táblázat. A belsőbárándi legelés kizárási kísérletek (legelt: 8, 11 mv. hely, kizárt: 9, 12 mv. hely) eredményei 2009-ben Hutchenson t-teszttel elemezve. A szignifikáns értékek (p=0,05) félkövér szedéssel jelölve. The results of grazing exclusion experiments in 2009 analyzed by Hutchenson t-test. mintavételi hely

Shannon H Hutchinson - t

8

9

8

9

8

9

11

12

11

12

11

12

1.mv

1.mv

2.mv

2.mv

3.mv

3.mv

1.mv

1.mv

2.mv

2.mv

3.mv

3.mv

0

0,53

1,04

1,18

0,95

1,47

1,29

1,55

1,25

1,75

0,26

0,39

-2,48

-0,85

-1,44

0,27

-2,6

-0,59

df

9

7,3

9,15

42

135,6

60,3

p

0,03

0,42

0,18

0,79

0,01

0,55

300


6.4.3. A gyepkezelések hatásai a puhatestűekre

A kezelések hatása a Mollusca fauna fajdiverzitására. Az eltérő kezelésű foltok fajdiverzitásának viszonyai A 2007-2009 közötti vizsgálati évek során tapasztalt a lelektetett, legeltetett-kaszált és a legeltetésből kivon (kontroll) területek diverzitás viszonyait az alábbi ábrák szemléltetik évenkénti bontásban:

301


22 sz. ábra A 2007-es év: a legeltetésből kizárt (két kontrollterületét) domboldal (2) és rét füzes foltja (3) diverzitási profilját veti össze a legeletett rét (6) és a legeltetett domboldal (12, 17) mintafoltjaival. (A rét füzes foltja kontrollterületnek minősíthető, mert itt kezelés nem történt – a központi völgy viszonylatában malakológiai menedékhelynek minősithető ez a tk. fedett élőhely). – Diversity profile of the different treatment, 2007 (2: grazing exclusion; 3: excluded meadow with willows; 6: grazed meadow; 12, 17: grazed hill-side)

2008.

23 sz. ábra A 2008-es év: a legeltetésből kizárt (két kontrollterületét) domboldal (2) és rét füzes foltja (3) diverzitási profilját veti össze a legeletett rét (6) és a legeltetett domboldal (12, 17) 302


mintafoltjaival. – Diversity profile of the different treatment, 2008 (2: grazing exclusion; 3: excluded meadow with willows; 6: grazed meadow; 12, 17: grazed hill-side).

2009

24 sz. ábra A 2009-es év: a legeltetésből kizárt (két kontrollterületét) domboldal (2) és rét füzes foltja (3) diverzitási profilját veti össze a legeletett rét (6) és a legeltetett domboldal (12, 17) mintafoltjaival. – Diversity profile of the different treatment, 2009 (2: grazing exclusion; 3: excluded meadow with willows; 6: grazed meadow; 12, 17: grazed hill-side). 303


25 sz. ábra A 2007-es év a legeltetésből kizárt domboldal (2) és rét füzes foltja (3) diverzitási profilját veti össze a túllegletett rét (16) mintafoltjaival. – Diversity profile of the different treatment, 2007 (2: grazing exclusion; 3: excluded meadow with willows; 6: grazed meadow; 16: over-grazed hill-side).

304


26 sz. ábra A 2008-es év a legeltetésből kizárt domboldal (2) és rét füzes foltja (3) diverzitási profilját veti össze a túllegletett rét (16) mintafoltjaival. . – Diversity profile of the different treatment, 2008 (2: grazing exclusion; 3: excluded meadow with willows; 6: grazed meadow; 16: over-grazed hill-side).

305


27 sz. ábra A 2009-es év a legeltetésből kizárt domboldal (2) és rét füzes foltja (3) diverzitási profilját veti össze a túllegletett rét (16) mintafoltjaival. . – Diversity profile of the different treatment, 2009 (2: grazing exclusion; 3: excluded meadow with willows; 6: grazed meadow; 16: over-grazed hill-side).

306


28 sz. ábra A 2007-2009-es évek diverzizási profiljai egymásravetítve a legeltetésből kizárt domboldal (2) és rét füzes foltja (3) és a túllegletett rét (16). . – Diversity profile of the different treatment, 2007-2009 (2: grazing exclusion; 3: excluded meadow with willows; 6: grazed meadow; 16: over-grazed hill-side).

Értékelés A koratavaszi égetésnek a belsőbárándi területen nincs malakológiai szempontból jelentősége, hiszen az égetés időszakában a Mollusca fajok többnyire a talajszint alatt tartózkodankak, így a gyorsan ellobbanó tűznek nincs károsító hatása. Fontos kiemelni, míg más állatcsoportok esetében, 307


nagyon sok olyan faj van, aminek egyes fejlődési alakjai áttelelésre használják az elszáradt növényzetet (ezek számára az égetés katasztrofális) addig a hazánkban élő puhatestűek egyetlen faja sem használja a lágyszárú növényeket hasonló célzattal. A normális legeltetésnek, mint ahogy azt a minták és diagramok mutatják a malakofauna szempontjából nincs károsító hatása a vizsgálati évek adatainak tükrében. Bizonyos mintavételi foltok között mind a faj, mind az egyedszám vonatkozásában lehetnek szignifikáns különbsegek, de ezek a következő évben átrendeződnek és a sajátos dinamikájuk révén egy viszonylagosan állandó összetételt eredményeznek. Ki kell emelni, a mezofil völgyfenéki részek sérültnek nevezhető foltjai könnyen repatriálódnak. Az abnormális legeltetésnek a negatív hatása nem magában a legelésben rejlik, hanem nagyszámú állat taposási kárában. Ezeken a szélsőséges területek szinte minden négyzetcentiméter át van dagasztva, amit már egyetlen csiganépesség sem tud tartósan elviselni. Itt kell a pásztor személyének szerepét kiemelni. A természetvédelmi területeken, ahol a domborzati és talajnedvességi viszonyok olyan részterületeket alakítanak ki, ahol a taposva-irtó legeltetési mód lehetősége felmerül, ott odafigyeléssel kell az állatok hajtását, legeltetését elvégezni, hiszen az elsődleges a természetvédelmi terület fenntarthatósága! A 28 sz. ábra összevontan mutatja be a három vizsgálati év diverzitási profiljait összevetve a legelésből kivont (2) és a túllegeltetett (16) mintaterület faj-, egyedszám és diverzitás értékeit. Az alsó három vonal azaz a túllegeltetett terület diverzitási profilja határozottan elkülönül a legeltetésből kizárt területétől. Fontos itt kiemelni a tendenciát, a 16 sz. mitavételi ponton az évek során sincs kimutatható javulás.

308


A kezelések hatása a gyepek Mollusca fajkészletére. Az eltérő kezelésű foltok szimilaritás vizsgálata (2007)

29 sz. ábra Jaccard index legeltetett (piros), legeltetésből kizárt (fekete) kaszált (zöld) túllegeltett (barna) vizsgálati pontok összehasonlítása. – Jaccard index comparison of the sampling points

309


30 sz. ábra Az előző (29 ábra) adatsor cluster analizise (Bray-Curtis) legeltetett (no 1 -piros), legeltetésből kizárt (No. 2 - fekete) kaszált (No. 3 - zöld) túllegeltett (No. 16 - barna) vizsgálati pontok összehasonlítása. – Cluster analysis of the moluscs samples (1: grazed; 2: grazing exclusion; 3: mowing; 16: over-grazed). A 30 sz. ábra esetében a túllegeltetett mintavételi folt 2007 és 2008 évi adatai teljesen elkülönülő ágat képeznek (ez alól csak a 2009-évi anyag képez kivételt – ez vsz. az Anisus spirorbis zavaró hatásának tulajdonitható). Jól elkülönülő egységet képeznek a legeltetésből kizárt 2-es és 3-as mintavételi helyek is. 310


31 sz ábra Jaccard index: a rétek 7 vizsgálati pontjának összehasonlítása (1 piros, 16 fekete, 11 rózsaszin, 9 zöld, 6 okker, 5 barna, 3 kék – Jaccard index comparison of the sampling points

311


32 sz ábra A rétek 7 vizsgálati pontjának cluster analizise (Bray-Curtis): 1 piros, 16 fekete, 11 rózsaszin, 9 zöld, 6 okker, 5 barna, 3 kék (ez a füzes folt) – Cluster analysis of the moluscs samples A túllegeltetés negatív hatása (16-os) a változatos összetételű mezofil rét mintavételi pontjai között is szélsőséges értéket képvisel.

312


33 sz. ábra Jaccard index a dombok 9 vizsgálati pontjának összehasonlítása (20 piros, 18 fekete, 17 kék, 2 lila (legeltetésből kizárt), 13 züld, 12 sárgászöld, 10 barna, 7 barnásfekete, 4 szürke) – Jaccard index comparison of the sampling points

313


34 sz. ábra A dombok 9 vizsgálati pontjának cluster analizise (Bray-Curtis): (20 piros, 18 fekete, 17 kék, 2 lila (legeltetésből kizárt), 13 züld, 12 sárgászöld, 10 barna, 7 barnásfekete, 4 szürke) – Cluster analysis of the moluscs samples A dombok sokfélesége viszonylagos egységességet képez. Kiemelendő a kontrollterület három évének azonossága, bizonyítva, a dombok Mollusca faunája a legeltetés hatására képlékenyebbé, sérulékenyebbé válik. A további vizsgálati pontok az évek során a fajösszetételük alapján gyakran változtatják helyüket a dendrogramon. 314


35 sz. ábra Jaccard index a legeltetésből kizárt (két kontrollterületét) domboldal (2) és rét füzes foltja (3) legeletett rét (6) legeltetett domboldal (12, 17) mintafoltjainak összehasonlítása. – Jaccard index comparison of the sampling points (2: grazing exclusion; 3: excluded meadow with willows; 6: grazed meadow; 12, 17: grazed hill-side).

315


36 sz. ábra a legeltetésből kizárt (két kontrollterületét) domboldal (2) és rét füzes foltja (3) legeletett rét (6) legeltetett domboldal (12, 17) cluster analizise – Cluster analysis of the moluscs samples (2: grazing exclusion; 3: excluded meadow with willows; 6: grazed meadow; 12, 17: grazed hill-side). Az összehasonlitás kiemeli a mezofil réten lévő füzes folt elkülönülését. Ennek a faunája menedékhely jellegű, fontos szerepet tölthet be a gyengébb faunákkal bíró részfoltok faunájának ujrahonosításában. 316


A kimutatott fajok bolygatás toleranciáján alapuló hatásvizsgálat A legeltetett és kontroll területének összehasonlítása (2007-2009) Az intenzíven legeltetett és legelséből kizárt területek puhatestűinek megoszlása a bolygatottsági tolerancia osztályozás kategóriái szerint

2007: legeltetett rét (No.1)


E E

R

R

RI

RI


E R RI

37 sz. ábra

2007: domb, kontroll (No.2)


E

E

R

R

RI

RI

317



E R RI

38 sz. ábra

2007: rét, legeltetett és kaszált (No.6)


E

E

R

R

RI

RI


E R RI

39 sz. ábra

318


2007: domb, legeltetett (No. 20)


E E R

R RI

RI


E R RI

40 sz. ábra

37-40. ábra

A belsőbárándi tipusterületek: legeltetett és legelésből kizártak rét és domb

területenek Mollusca fajainál megfigyelhető bolygatás tolerancia megoszlása, fajszám szerint 20072009 között, évenkénti bontásban. BT: Bolygatottságra vonatkozó tolerancia besorolás Szinetár Csaba módosítása szerint a puhatestű fajokra alkalmazva: RI: természetes élőhelyekre jellemző, bolygatást csak kismértékben toleráló faj; R: természetes és másodlagos élőhelyekre egyaránt jellemző, közepesen zavarást tűrő faj; E: bolygatást jól tűrő faj. – Observed distribution of disturbance tolerance in the project site. RI: natural habitats characteristic of the species tolerate only a minor disturbance; R: natural and secondary habitats, both characterized by moderate disturbance-tolerant species; E: well-disturbance-tolerant species, predominantly, or exclusively, highly disturbed, secondary habitats (arable land, urban areas) Az egész területre jellemző a bolygatást jól tűrő fajok dominanciája (E), a bolygatást közepesen (RI), vagy a nehezen (R) tűrő fajok százalékos aránya alárendelt. A bolygatottságra vonatkozó tolerancia adatok malakológiai szempontból alárendeltek, egyértelműen nem hozhatók csak a legeltetéssel összefüggésbe, hiszen a Belsőbárándi löszvölgy, malakofaunájának minőségi összetételét befolyásolja az agrárterületek közelsége és a cspadékviszonyok változása is.

319


A fajok 60 % át az E tipusba tartozó fajok teszik ki. Ezek a fajok széles ökológiai valenciával rendelkeznek s ezáltal képesek benépesíteni mind az ősi típusú gyepeket, mind a másodlagos élőhelyeket. A fennmaradó 40 százalékon egyenlő arányban (20-20 %, 5-5 faj) osztoznak az R és az RI típusba tartozók. Ezek már nehezebben viselik el a bolygatást, speciális igényeket támasztanak élőhelyeikkel szemben.

320


6.4.4. A gyepkezelések hatásai a pókfaunára

6.4.4.1. A kezelések hatása a gyepek talajfelszíni pókfauna fajdiverzitására. Az eltérő kezelésű foltok fajdiverzitásának viszonyai 2007-es vizsgálati évben mindhárom kisérleti párban (égetés, kaszálás, legelés) tudtuk vizsgálni a kezelt és kezeletlen (kontroll) területek diverzitás viszonyát. Szignifikáns különbséget csupán az égetett és kontroll területe esetében kaptunk (6. ábra).

27 24

Diversity

21 18 15 12 9 6 3 0 0

0,4

0,8

1,2

1,6

2

2,4

2,8

3,2

3,6

4

alpha

6. ábra

Égetett(kék) és égetett-kontroll területek fajdiverzitási profiljai – diversity profile,

blue: burnt, red: excluded. (Belsőbáránd, 2007. 04.13.- 05.18.) Hasonló jelenséget figyelhetünk meg más a talajlakó fauna esetében közvetlenül a tarvágással művelt erdők esetében is. A felnyíló gyep területére a környező területekről új fajok települnek be, miközben az eredeti fajok egy része is helyben marad, illetve az egyedszám eloszlása is egyenletesebbé válhat. Az idővel várható, hogy a gyep talajlakó faunája ismét a korábbi közösségszerkezetet veszi fel, ez a magasabb diverzitás érték csökkeni fog, és megszűnik a kontroll terület és az égetett folt különbsége. 2008.

321


18 16 14 Diversity

12 10 8 6 4 2 0 0

0,4

0,8

1,2

1,6

2

2,4

2,8

3,2

3,6

4

alpha

7. ábra

A 2007-ben égetett (kék) és kontroll (piros) csapdáival fogott pókok fajdiverzitás

profilja. – diversity profile, blue: burnt in 2007, red: excluded. (Belsőbáránd, 2008. 04.23.- 06.08.)

A diverzitás profilok helyzete megfordul. Bár metszik egymást, így a tapasztalt különgség nem szignifikáns. Ennek ellenére jól látható a korábban égetett terület talajfaunájának jelentős változása az előző évhez viszonyítva. 2009

30

Diversity

20

10

1

2 alpha

322

3

4


8. ábra

A 2007-ben égetett (kék) és kontroll (piros) csapdáival fogott pókok fajdiverzitás

profilja. A kontroll terület fajdiverzitása szignifikánsan magasabb a korábban égetett területénél. – diversity profile, blue: burnt in 2007, red: excluded. (2009. 05. 01. -06. 06.)

A(07-07ÉK)

B(07-08ÉK)

C(07-09ÉK)

Taxa_S

11

18

21

Individuals

52

79

73

Shannon_H

1,71

2,201

2,672

Margalef

2,531

3,891

4,662

Equitability_J

0,713

0,7615

0,8776

3. táblázat

Az égetési kísérlet kontroll területének jellemzői a három vizsgálati év során

(Belsőbáránd, 2007-2009, nyári mintavételek). – Characteristics of spider community in the burnt and burning exclusion areas between 2007 and 2009. Értékelés Az égetési kísérlet monitorozására alkalmasnak találtuk a talajfelszíni pókfauna fajdiverzitásának nyomon követését. Az égetés okozta bolygatási hatás első évben szignifikánsan megnövelte a kontroll területhez képest a fajdiverzitást. A második és harmadik évben egyaránt látható, hogy a fajegyüttes folyamatos változásban van. Várható, hogy a vizsgálat negyedik-ötödik évére áll vissza a korábbi állapotába a fajegyüttes. A 3. táblázatban látható diverzitás értékek az égetéssel nem érintett, de szomszédos terület diverzitási értékeit mutatják. Látható, hogy a kezeletlen terület esetében növekvő diverzitást kaptunk. Ennek okait utólag már nehéz vizsgálni. Lehetséges okok között említhető, hogy a szórványos legeltetés egyes években a völgynek ebben az északi részében is megvalósul. Ennek a pontos időbeni előfordulásáról nem rendelkezünk adatokkal. Az égetésnek a szomszédos területre való kihatását kevéssé tartom valószínűnek. A legeltetés és annak kizárása esetében nem kaptunk szignifikáns különbséget a minták diverzitásában. Ennek fő okaként az említhető, hogy annak ellenére, hogy a fajszám és egyedszám tekintetében egyaránt „jobb” képet mutat a legelésből kizárt terület. A fajok egyedszám eloszlásának 323


egyenletesebb volta kompenzálja a magasabb fajszám okozta sokféleségnövekedést (4.táblázat; 9. ábra). 0

A(intenzíven legeltetett)

B (legelésből kizárt)

Taxa S

31

40

Individuals

134

226

Shannon H

2,698

2,651

4. táblázat

A Belsőbárándi völgy intenzíven legeltetett, valamint a legelésből kizárt területeinek

faj-, egyedszám és diverzitás értékei (Összevont minták 2007-2009) – Characteristics of spider community in the grazed and grazing exclusion areas between 2007 and 2009.

36 32

Diversity

28 24 20 16 12 8 4 0 0

0,4

0,8

1,2

1,6

2

2,4

2,8

3,2

3,6

4

alpha

9. ábra Legelésből kizárt (piros), illetve intenzíven legeltetett területek diverzitásprofilja (Belsőbáránd, 2007-2009 összevont minta) – diversity profile, cummulated analysis (blue: grazed; red: excluded).

6.4.4.2. A kezelések hatása a gyepek talajfelszíni pókfaunájának fajkészletére. Az eltérő kezelésű foltok szimilaritás vizsgálata (2007) Az eredeti monotorozási terv szerint csak 2007-ben sikerült a hat mintavételi foltot egyidejűleg felmérni. A hat terület hasonlósági viszonyait a 9. ábra szemlélteti.

324


0,18

0,15

0,12

Coordinate 2

0,09

0,06

0,03

0

-0,03

-0,06

-0,09 -0,12

0

0,12

0,24

0,36

0,48

0,6

0,72

0,84

Coo rdinate 1

9. ábra Belsőbárándi tátorjános vizsgálati területeinek ordinációja (Jaccard –index) Kék: legeltetett; Lila: legeltetett kontroll; Sötétzöld: kaszált; Világos zöld: kaszált kontroll; Piros: égetett; Barna: égetett kontroll. (Belsőbáránd, 2007. 04.13.- 05.18.) – Jaccard index comparison of the sampling points (Blue: grazed; purple: grazing exclusion; dark green: mowed; light green: mowing exclusion; red: burnt; brown: burning exclusion) A 9. ábra alapján látható, hogy a három kezelési mód, és azok kontrolljai mérsékelten elkülönülnek egymástól. A legelés, valamint a kaszálás egyaránt homogénebbé teszi a területet, a csapdák hasonlósága növekszik.

325

C

F

D

E

A

B


1

2

3

4

5

6

1

0,9

0,8

0,7

Similarity

0,6

0,5

0,4

0,3

0,2

0,1

10. ábra

7

Az égetési kísérlet mintavételeinek Cluster-analízise. (Bray-Curtis index). Piros betűk

égetett terület. Zöld betűk kontroll terület. – Cluster analysis of the moluscs samples (Red letters: burnt; green: burning exclusion) A: 07É071; B: 07É081; C: 07É091; D. 07ÉK071; E: 07ÉK081; F: 07ÉK091. Értékelés: A kapott eredmények többnyire jól értelmezhetőek. A legnagyobb hasonlóságot D –E, illetve C-F minták között kaptuk. Az első eset a kontroll területként szolgáló folt 07 és 08-as mintavételeit jelenti. Gyakorlatilag nem volt sem a kezelésben, sem a tapasztalt természetes állapotban olyan változás, ami alapján ez ne volna várható eredmény. A C és F minták nagyfokú hasonlósága, pedig azt a pozitív eredményt mutatja, mely szerint az égetést követő második évben megszűnik a kezelés (égetés) hatására bekövetkezett különbség a kezelt és kontroll területek között. A várakozásnak megfelelően a legkisebb hasonlóságot (legnagyobb eltérést) a kezelés első és második évében tapasztaljuk a 326


talajfauna esetében. Más vizsgálatok eredményeit megerősítve, itt is azt látjuk, hogy a legnagyobb „kitérést” az égetés évet követő első vegetációs időszakban tapasztaljuk a talajlakó pókfauna esetében. hghg 6.4.4.3. A kimutatott fajok bolygatás toleranciáján alapuló hatásvizsgálat Égetéses kezelések vizsgálata (D1-6) S

Égetéses kezelés (2007. március)

Kontroll terület

Burning

Exclusion

Égetett 07 (07) fajszám szerint

É. kontroll (07), fajszám szerint

2007

É. kontroll (08), fajszám szerint

Égetett 07 (08), fajszám szerint

E R RI

2008

11. ábra

E R RI É. kontroll (09), fajszám sze rint

Égete tt 07 (09), fajsz ám sz erint

2009

E R RI

E R RI

E R RI

E R RI

A 2007-ben égetett (balról) és kontroll területének (jobbról) pókjainál megfigyelhető

bolygatás tolerancia megoszlása fajszám szerint (Belsőbáránd, 2007. 04. 13. - 05. 23. ; 2008. 04.23. 327


06.08.; 2009. 05. 01.-06. 06.) – Disturbance tolerance test in the three disturbance type of grassland BT: Bolygatottságra vonatkozó tolerancia besorolás (Buchar 1992 nyomán, módosítva): RI: természetes élőhelyekre jellemző, bolygatást csak kismértékben toleráló faj; R: természetes és másodlagos élőhelyekre egyaránt jellemző, közepesen zavarást tűrő faj; E: bolygatást jól tűrő faj, túlnyomórészt, vagy kizárólagosan erősen bolygatott, másodlagos élőhelyekre (szántóföldekre, urbanizált területekre) jellemző RI: natural habitats characteristic of the species tolerate only a minor disturbance; R: natural and secondary habitats, both characterized by moderate disturbance-tolerant species; E: well-disturbance-tolerant species, typical in predominantly, or exclusively, highly disturbed, secondary habitats (arable land, urban areas)

N

2007


Kontroll terület

Burning

Exclusion

Égetett 07 (07), egyedszám szerint

É. kontroll (07), egyedszám szerint

E R RI

E R RI

Égetett 07 (08), egyedszám szerint

2008

É. kontroll (08), egyedszám szerint

E R RI

E R RI

328


N


Kontroll terület

Burning

Exclusion

Ége tett 07 (09), e gye dsz ám sze rint

É. kontroll (09), e gye dszám sz erint

E R RI

2009

12. ábra

E R RI

A 2007-ben égetett (balról) és kontroll területének (jobbról) pókjainál megfigyelhető

bolygatás tolerancia megoszlása egyedszám szerint (Belsőbáránd, 2007. 04. 13. - 05. 23. ; 2008. 04.23. - 06.08.; 2009. 05. 01.-06. 06.) – Disturbance tolerance test in the three disturbance type of grassland BT: Bolygatottságra vonatkozó tolerancia besorolás (Buchar 1992 nyomán, módosítva): RI: természetes élőhelyekre jellemző, bolygatást csak kismértékben toleráló faj; R: természetes és másodlagos élőhelyekre egyaránt jellemző, közepesen zavarást tűrő faj; E: bolygatást jól tűrő faj, túlnyomórészt, vagy kizárólagosan erősen bolygatott, másodlagos élőhelyekre (szántóföldekre, urbanizált területekre) jellemző Értékelés: A tolerancia típusok fajszám szerinti megoszlása esetén (11. ábra) jól látható, hogy a természetes élőhelyekre jellemző fajok (RI) aránya szintén a második évben a legalacsonyabb, csak a harmadik vizsgálati évben (két évvel az égetés után) válik e tekintetben hasonlóvá a kontroll területhez. A kontrol terület esetében látható változások okát nem ismerjük. Az egyedszámok szerinti eloszlás (12. ábra), szintén a harmadik évben mutatja a legjobb természetességi állapotot, miközben a bolygatástoleráns fajok aránya is folyamatos csökkenést mutat. Az eredmények azt mutatják, hogy a talajfelszíni ízeltlábúak domináns csoportját jelentő pókok esetében az égetés, még körültekintő kivitelezés esetén (március elején, száraz fűavar, gyors és kontrollált végrehajtás) is jelentős, több évig kimutatható változást okoz. A hatás a fauna összetételében degradációt jelentő változásokat okoz. A legeltetett és kontroll területének összehasonlítása (2007-2009) (D5-6)

329


Az intenzíven legeltetett és legelséből kizárt területek pókjainak megoszlása a bolygatottsági tolerancia osztályozás kategóriái szerint N: egyedszám szerint

S: fajszám szerint

by number of individuals

by number of species

Le ge ltetett te rület (int) - egye dszám sz erint

Le ge ltete tt terület (int) - fajsz ám sze rint

E R RI

07-09

Legelésből kiz árt terüle t- egyedsz ám szerint

E R RI

Legelé sből kiz árt te rület - fajsz ám sz erint

E R RI

07-09

13. ábra

E R RI

Az intenzíven legeltetett és legelésből kizárt területek pókjainál megfigyelhető

bolygatás tolerancia megoszlása, balról egyedszám, jobbról fajszám szerint (Belsőbáránd, 2007-2009 összevont minták). – Disturbance tolerance test in the three disturbance type of grassland BT: Bolygatottságra vonatkozó tolerancia besorolás (Buchar 1992 nyomán, módosítva): RI: természetes élőhelyekre jellemző, bolygatást csak kismértékben toleráló faj; R: természetes és másodlagos élőhelyekre egyaránt jellemző, közepesen zavarást tűrő faj; E: bolygatást jól tűrő faj, túlnyomórészt, vagy kizárólagosan erősen bolygatott, másodlagos élőhelyekre (szántóföldekre, urbanizált területekre) jellemző.)

A várakozás ellenére nincs látványos különbség az aktuálisan legeltetett, illetve legelésből kizárt területek pókjainak tolarenciatípus szerinti megoszlásában. A legelésből kizárt terület esetében is feltűnően magas a bolygatás toleráns fajok száma, s egyúttal a bolygatás intoleráns fajok magasabb 330


részesedés sem figyelhető meg. A kapott eredményt a terület általános jellemzésénél már említett jelenséggel tudjuk magyarázni. Az egész vizsgálati terület általános állapotára jellemző a másodlagosság, a természetes, bolygatásmentes élőhelyekre jellemző fajok alacsony száma. A fenti eredmények azt mutatják, hogy a legelés aktuális (rövid idejű) kizárása nem eredményez gyors változást a talajlakó fauna összetételében. Elképzelhető, hogy hosszabb idejű „pihentetés, vagy mérsékeltebb kezelés (kaszálás, vagy csupán szórványos legelés) hatására javulna a terület természetességi állapota.

331


6.5.

Következtetések, javaslatok

6.5.1. Következtetések, javaslatok akciónkénti összefoglalása a botanikai vizsgálatok tapasztalatai alapján

6.5.1.1. Akciónkénti összefoglalás

6.5.1.1.1. Legeltetés (D5-6)

A löszgyepek esetén a legfontosabb kezelési-hasznosítási mód. Haszonállatként leginkább a juh jöhet szóba. Az alábbi szempontokat javasoljuk figyelembe venni. • A szükséges intenzitás az időjárás függvényében évről-évre változhat, a löszgyep típusától is függ (száraz, illetve félszáraz löszgyep). Adott völgyben egymással szemben fekvő eltérő gyeptípusok legeltetését különböző módon kell végezni. • A helyes legeltetési intenzitás megválasztása végett a gyepek rendszeresen monitorozandók. • A délies kitettségű lejtőkön élő száraz löszgyepek legeltetése során el kell kerülni a növényzet felnyílását, a talaj erózióját, száraz időszakban a legeltetést szüneteltetni kell. • Az északias kitettségben előforduló félszáraz gyepek nagyobb hozammal rendelkeznek, legeltetésük később kezdődhet, de tovább megtartják üdeségük. A folyamatos és erőteljes legeltetés a gyeptípus átalakulásához vezet: a ritka és védett fajok eltűnnek, az állományalkotó széleslevelű pázsitfüvek visszaszorulnak, végül a száraz löszgyephez hasonló degradált gyep jön létre, amely gyakran már nem képes regenerálódásra. • Ha egy adott gyepfoltban a túllegeltetés jelei mutatkoznak (felnyíló, alacsony gyep, erodálódó talaj), akkor néhány évig javasoljuk a legeltetés szüneteltetését. • A legeltetés abbahagyását követően, miután az állományalkotó füvek (pl. a tollas szálkaperje) populációi megerősödtek, az 1 m2-en mért avartömeg pedig északias kitettségben 2 kg fölé, délies kitettségben 0.8-1 kg fölé emelkedik, kíméletes legeltetés folytatható. • Rendszeres, de a száraz időszakokban szüneteltetett kíméletes legeltetés általában elegendő ahhoz, hogy az avar ne halmozódjon fel túlságosan nagy mértékben.

6.5.1.1.2. Kaszálás (D3-6) Mezőföldi löszgyepek esetén a kaszálás csak korlátozott jelentőségű kezelési-hasznosítási mód. • Az egyszeri kaszálás alig hat a növényzetre és az avar mennyiségére. A növényzet cönológiai állapota az egyszeri augusztusi kaszálás hatására lényegileg nem változott meg a nem kaszált területekhez képest. • Az égetéssel szemben az avar csak kevésbé csökken, és gyorsabban (akár a második évre) visszaáll eredeti értékére. Ennek az az oka, hogy a kaszálás során mindig marad tarló, így a fitomassza nem tűnik el teljesen, még a kaszálék lehordása esetén sem. Másrészt, a tarlóval együtt a már nem lábon álló holt növényi anyag, az avar nagy része is a területen marad. • A löszvölgyek lejtőinek javasolt hasznosítási módja a kaszálással szemben a kíméletes legeltetés. 332


• Kaszálásra elsősorban a felhagyott szántók néhány éves gyomos növényzete esetén van szükség, a további gyomosodás, és elsősorban az inváziós fajok tömeges elterjedésének megakadályozása végett.

6.5.1.1.3. Égetés (D1-6) Ha legeltetés a területen nem végezhető, akkor a jelentősen felhalmozódó avartakaró eltávolítása érdekében javasoljuk a körültekintő égetést az alábbi szempontok betartása mellett. • Az égetendő terület a teljes állományfolt területének legfeljebb egyötöd része legyen, és kiterjedése ne haladja meg az 1000 m2-t. • Az égetésre tél végén, koratavasszal kerüljön sor (legkésőbb március közepéig), amikor az avar már száraz, de még nem hajtottak a növények. • Az égetést csak felhalmozódott avarú gyepekben célszerű elvégezni, hogy a tűz könnyen tovaterjedjen. Ugyanakkor ne legyen az avar olyan nagy mennyiségű, hogy egy helyen sokáig égjen a tűz, és sokáig izzon a parázs. • Az égetést lejtős területen a lejtő alja felől érdemes elkezdeni. • A xeromezofil löszgyepeken 6-8, a xerofil löszgyepen 10-20 évente javasoljuk az égetést elvégezni, de csak abban az esetben, ha jelentős mértékű avar halmozódott fel (lásd fentebb). • Az égetés a kaszáláshoz képest hatékonyabban távolítja el a holt szerves anyagot. Az avar tömege 1 m2-nyi gyepben az égetést követően száraz löszgyepekben általában 50-150 g-ra, félszáraz gyepekben 50-400 g-ra csökken. • Az egyszeri égetés megfigyeléseink szerint a vizsgált félszáraz löszgyepek szerkezetét az égetést követő három éven belül lényegileg nem változtatta meg. • Az egyszeri égetés hatására a növényfajok gyakoriságában nem volt kimutatható egyértelmű trendszerű eltérés.

6.5.1.1.4. Cserjeirtás (D3-6) Ha nincs legeltetés, akkor a löszgyepek egy része (elsősorban a félszáraz típus) avarosodik és cserjésedik, ezáltal leromlik, a fajok jelentős része eltűnik. • Cserjeirtás javasolt abban az esetben, ha a gyepállománynak már legalább felét cserjék borítják, és a cserjésedés mértéke évente meghaladja az 5%-ot. • A cserjék irtása lehetőleg kézi eszközökkel, de mindenképpen a gyep- és a talajtakaró megóvása mellett történjen. • A területen őshonos idős cserjék közül (vagy ha idősek nincsenek, akkor a fiatalabbak közül) néhányat meg kell hagyni. A sztyeppcserjésekre jellemző cserjefajokat (pl. törpemandula, csepleszmeggy, jajrózsa) meg kell kímélni. • Az egyszeri cserjeirtás után általában gyors a cserjék növekedése. 4 évvel a cserjeirtást követően a cserjék sűrűsége (50-90 egyed/250 m2) a vizsgált mintaterületeken már elérte a cserjeirtandó terület cserjesűrűségének (kb. 150 egyed/250 m2) felét-harmadát. • A cserjeállomány sűrűvé válásához kb. 10-20 évre van szükség, amikor már szükség lehet a cserjeirtásra. • A cserjések leggyakoribb állományalkotó faja a galagonya (Crataegus monogyna) és a kökény (Prunus spinosa). Jellemző még a vadrózsa (Rosa canina), a mezei szil (Ulmus minor), elsősorban északias kitettségű lejtőkön pedig a fagyal (Ligustrum vulgare), a varjútövis (Rhamnus catharticus), a veresgyűrű som (Cornus sanguinea). Több völgyben jelen van a tájidegen keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), helyenként sűrű bozótosokat képez.

333


6.5.1.1.5. Inváziós növények irtása (D3-6) A lágyszárú inváziós fajok visszaszorítására legjobb módszer valószínűleg a rendszeres, kíméletes legeltetés. Az inváziós fásszárúak állományfoltjainak irtása kapcsán az alábbiakat érdemes megfontolni: • Az inváziós fajokkal és hazai gyomokkal borított foltok kiterjedése évenként rendszeres mechanikai irtás (szárzúzó, motoros bozótvágó) hatására gyakran nem csökken, sőt egyes esetekben növekszik. • Az inváziós fajok foltjainak növekedése elsősorban a szántók felöli szegélyüknél jelentős, oka a rendszeres bolygatás. • A Leányvári-völgyben kiirtott bálványfás folt évenkénti mechanikai irtása mellett javasolt a körültekintő vegyszeres gyomirtás, célzottan az inváziós fajokra elvégezve. • Az inváziós fajok állományait monitorozni kell.

6.5.1.1.6. Környező szántók felhagyása Parlagterületek kialakítását, a szántók gyepesítését az alábbi esetekben javasoljuk: • A löszvölgyek keskeny völgyoldalai esetén a széles gyomos szegély kialakulását megelőzendő, a szomszédos szántón. • Ha a szomszédos szántóról növényvédő szerek mosódnak be. • Ha a szántó felszíne meredek, emiatt a talajerózió jelentős. • Ha a legeltetett löszgyepek kedvező állapotának fenntartása miatt bizonyos években vagy az év egy szakaszában (pl. a száraz időszakban) szükség van a löszgyepek legeltetésének mérséklésére vagy szüneteltetésére, akkor a gyepesített szántó mentesítheti a löszgyepet a legeltetés alól. A szántók felhagyása során az alábbiakat javasoljuk figyelembe venni: • Pázsitfűfajok vetésével a nagyarányú kezdeti gyomosodás általában megakadályozható. • Esetenként (ha nincsenek a közelben inváziós növények állományai) a parlagok kialakítása is megfelelő módszer lehet. • Gyeptelepítés esetén törekedni kell a természetbarát módszerek alkalmazására: őshonos pázsitfűfajok vetésére, a színezőelemek bejuttatására (magvetéssel, kaszálék terítésével, legeltetéssel), a talaj védelmére, a trágyázás mellőzésére. • Az inváziós fajok elterjedésének megakadályozás végett javasoljuk a juhokkal történő rendszeres legeltetést, vagy annak hiányában üde termőhelyen az évente kétszeri, száraz termőhelyen az egyszeri kaszálást. • A Leányvári-völgy körüli parlag és a vetett gyep évenkénti kétszeri kaszálását javasoljuk az elkövetkező néhány évben, amit majd rendszeres, kíméletes, juhokkal történő legeltetéssel kellene felváltani.

6.5.1.2. Akciónkénti összefoglalás

6.5.1.2.1. A projektre vonatkozó általános megállapítások A projekt egyik erőssége, hogy több helyszínen, többféle gyeptípuson többféle kezelés történt, így a kezelések hatásának változatossága nyilvánvalóvá válhatott. Az eredmények is kiemelik, hogy a 334


beavatkozások nem uniformizálhatók a különféle gyepekre, bár általános érvényű szempontok is megjelennek. A többféle gyeptípus miatt azonban egy adott gyeptípuson (pl. löszgyepen) belül nem, vagy csak korlátozott mértékben lehetett megjeleníteni a regionális változatosságot. Ezért a javaslatok egy része csak korlátozottan érvényes az adott pannon gyepek valamennyi Kárpát-medencei előfordulására.

A projekt egy másik erőssége a többféle élőlénycsoporthoz értő szakemberek bevonása a monitorozásba. Ez akkor lett volna még sikeresebb, ha minden résztvevő szakember minden terepi helyszínen megfordult volna, és így a kezelések hatásának többféle aspektusa is megfigyelhető lett volna a kiválasztott helyszíneken. Fontos lett volna a zoológus és botanikus szakemberek munkájának már a projekt kezdetén, a kezelések és a monitorozás tervezésekor történő összehangolása.

6.5.1.2.2. Javaslatok a monitorozás módszertanára Egy-egy kezelésnek az élővilágra gyakorolt hatása több térléptékben következik be. Ezért a monitorozási protokollok is eltérő mintavételi területeket igényelnek a különböző természeti objektumok esetén (élőhelyek, növényfajok, lassan mozgó és kis termetű állatok, nagytermetű állatok, stb.). Ugyanez érvényes a kezelések által érintett gyepek kiterjedésére is: adott kiterjedésű kezelés egyik élőlénycsoportra hatással lehet, egy másikra pedig nem. Mindezek miatt a monitorozandó mintaterületek méretét sok esetben lehetetlen összehangolni. A mintaterületek szinkronizálására azonban a lehetőségekhez mérten mégis törekedni kell, mert egyébként az eredmények kölcsönös értelmezése nem válik lehetségessé. A különféle kezelések kiterjedését pedig akkora méretben kell meghatározni, amekkora a gyepkezelés hétköznapi gyakorlatában is életszerű és megvalósítható. Bizonyos esetekben (pl. legeléskizárásnál vagy égetésnél) célszerű a kezelés kiterjedését is változóként kezelni, és többféle méretű kezelt területet kialakítani.

Nagyon fontos, hogy a monitorozó részt vehessen, vagy jelen lehessen a kezelések megvalósításánál. Összetettebb és/vagy hosszan elhúzódó kezelések esetén (pl. legeltetés) pedig rendszeres információval kell rendelkeznie a kezelés tényleges megvalósításáról. Így a monitorozás során figyelembe tudja venni azokat a kisebb, sokszor jelentéktelennek tűnő hatásokat, amelyeket csak résztvevőként tapasztalhat meg. Ha a monitorozó nem lehet jelen a kezelések kivitelezésénél, akkor az ott levőknek kell a kezelés megvalósításával kapcsolatos lehető legtöbb releváns adatot összegyűjteni és átadni. Ilyen adatok lehetnek például az alábbiak. • Nagyon fontos a legeltetési szokások, a legeltetés térbeli és időbeli mintázatának ismerete. • Fontos lehet az időjárási adatok számbavétele, amelyek a kezelések hatásainak évek közötti eltérését magyarázhatják. • Az égetés során fontos az égetés tényleges lefolyásának ismerete: pl. az égés gyorsasága és térbeli mintázata, az elégett avar mennyisége és víztartalma, a növények fejlettségi állapota. • A telepített gyepek esetén az egyik legfontosabb adat az elvetett magkeverék pontos összetétele, az elvetett magok térbeli sűrűsége, de jó lenne ismerni a magbank összetételét is.

335


6.5.2. Javaslatok, észrevételek az egyenesszárnyú mintavételi protokollokkal kapcsolatban

A projekt során alkalmazott mintavételi módszer, amely egyébként megegyezik az NBmR egyenesszárnyú rovar közösségi mintavételi protokolljával, a kapott eredmények alapján alkalmasnak tűnik a feltett kérdések eredményes vizsgálatára. A mintavételi egységek mellett azonban a kísérleti elrendezésnek is jelentős szerepe van az esetleges hatások detektálhatóságában. Az egyenesszárnyúak viszonylag nagy mobilitású, ám az élőhely fizikai jellegéhez kötődő rovarok lévén, ha a mozgáskörzetükkel összemérhető kísérleti parcellákon vizsgáljuk az élőhelyük megváltoztatásának hatásait, könnyen egészen más eredményeket kaphatunk, mint ha annál lényegesen nagyobb méretűek volnának a kezelt területek. Ez eredményezhette a belsőbárándi égetéses kísérlet látszólagos hatástalanságát. Ez esetben ugyanis csak azt mondhatjuk el, hogy egy igen kis folton végzett egyszeri égetés milyen hatással van az adott folt közösségére, és az eredmény szélesebb értelmezése folytán téves következtetésekre jutnánk. A valamivel nagyobb területen végzett legelés kizárási kísérlet már sokkal jobban látható eredményeket adott az egyenesszárnyúakra, bár a mintavételi ismétlések lehetőségének hiánya az eredmények statisztikai elemzését igen nehézkessé tette. A mintavételek időzítése kapcsán az erőforrások szűkössége esetén a mintavételek oly módon optimalizálhatók, hogy az adott terület egyenesszárnyúiról ugyan nem kapunk teljes képet, ám a fő jellemzők mégis kiderülnek. Ilyen esetben a kapott eredmények alapján az ősz közepi 3. mintavétel elhagyása valószínűleg nem sokat változtat a kapható eredményeken. A korai (május, június első felében végzendő) mintavételek élőhely típusonként különböző fontosságúak. A tószegi, alapvetően szikes élőhelyeken ezek alapvetően elhagyhatók, mivel ezen gyeptípusok egyenesszárnyúi többségében későn kifejlődő fajok, amelyeket a nyár közepén végzett mintavételezéssel jó hatékonysággal lehet észlelni, míg a belsőbárándihoz hasonló löszvölgyekben bizonyos korai megjelenésű fajok detektálhatóságát jelentősen csökkentené.

6.5.3. Következtetések, javaslatok, puhatestűek vizsgálatainak tapasztalatai alapján

Különös figyelmet kell fordítani azokra az élőhely foltokra, ahol a Vallonia enninsis és a Helicopsis striata előfordul. Mindkét faj védelemre javasolható.

336


A gyepekben indikátor fajként lehet megjelölni a Vallonia costata – V. pulchella – V. enniensis – Pupilla muscorum – Vertigo pygmaea – Truncatellina cylindrica fajokat, annak ellenére, hogy a V. enniensis kivételével általánosan elterjedtek hazánkban, ennek ellenére a mintákban szereplő egyedszámok alapján mérhető illetve értékelhető az adott gyűjtési pont szinte évenkénti reagálása a területkezelési módszerek viszonylatában. A domboldalakon a Granaria frumentum – Helicella obvia - Helicopsis striata – Truncatellina cylindrica - Vallonis costata – V. pulchella számarányának változása enged hasonló következtetések levonására. A legeltetés bizonyos talajadottságoknál a diverzitás erőteljes csökkenéséhez vezet, ez adódik egyrészt a taposási kárból, másrészt az alacsony növényzet okozta talaj kiszáradásból. A kaszálás esetében a taposási kár nem jelentős. Ezek a folyamatok szerencsére a Belsőbárándi löszterületre nincsenek negatív hatással, ez adódik a lösz talajszerkezeti viszonyaiból, másrészt a völgy sajátos mikroklímatikus adottságaiból. A sík területeken veszélyeztető tényezők a jelen típusú legeltetési és kaszálási módszerek mellett (az előzetes vizsgálatok tükrében) nincsenek. A meredekebb domboldalak intenzívebb legeltetése, taposása már hordozhat veszélyeket, elindul egy sajátos eróziós folyamat, amit az esőzések nagyobb mértékben elősegítenek, melynek következményeképp a domboldalak fajai jelentősebb egyedszámban lesodródnak. Ez már számszerűen is megmutatkozó népességcsökkenésben nyilvánul meg. Ezek a fajok (Helicopsis striata, Granaria frumentum) ha lekerülnek a terület nedvesebb, üde növényzetű sík részeire, xeroterm jellegűek lévén, ott kedvezőtlen körülmények közé kerülnek.

6.5.4. Következtetések, javaslatok, pókok vizsgálatainak tapasztalatai alapján

A Belsőbárándi löszvölgyben alkalmazott gyepkezelési módszerek közül a mérsékelt (extenzív legeltetés) javasolható a gyep komplex értékmegőrzése szempontjából. A legértékesebb vegetáció foltok esetében a kézi kaszálás feltételezhetően még inkább alkalmas a védett értékek fenntartása szempontjából, elsősorban kontrollálhatóbb volta miatt. Tekintettel arra, hogy a terület természetessége eleve mérsékelt (sok a bolygatásttűrő, másodlagos élőhelyekre jellemző faj) kerülni kell az egyenlőtlen (foltokként intenzív) tájhasználatot, a legeltetést. A taposás és az intenzív legelés is erőteljesen rontja a völgy déli részétnek természetességi állapotát.

337


Az égetést, mint természetvédelmi célú kezelési alternatívát zoológiai szempontból továbbra sem tartom

javasolhatónak

a

völgy

természetközeli,

338

illetve

értékes

gyepeinek

esetében.

7. Eredmények összefoglalása

7. Summary of results and recommendations 7.1.

Legeltetés

7.1.1. Legeltetés löszgyepen Amellett, hogy a legeltetés erősödése csökkenti az erdei és erdőssztyepp fajok arányát, a teljes fajkészlet kíméletes legeltetés hatására enyhén növekedhet. Ugyanakkor adott intenzitású legeltetés eltérő hatású a különböző gyeptípusokra, mint azt korábbi belsőbárándi kutatásainkban kimutattuk. Például a xeromezofil löszgyep esetén a kíméletes legeltetés növelheti a növények fajszámát és diverzitását, ugyanakkor bizonyos erdőssztyepp elemek, vagy regionálisan ritka fajok eltűnéséhez vezethet, míg az intenzív legeltetés a xeromezofil gyep teljes eljellegtelenedéséhez vezet. A meredek lejtők xeromezofil gyepjei esetében az egyre erősödő legeltetés a gyep felnyílása, majd a talaj lemosódása miatt válhat végzetessé, ha sem a talaj, sem a növényzet nem képes regenerálódni. A kezelési tervek kidolgozásakor mindezt figyelembe kell venni, és ezért adott völgyágban egymással szemben fekvő gyeptípusok legeltetését eltérően kell végezni.

A tátorján (Crambe tataria) nem az érintetlen gyepeket kedveli, sőt, a zárt xeromezofil löszgyepekben alig életképes. Csírázásához szabad talajfelszínekre van szükség, ezért a gyepek enyhe bolygatása kedvez elszaporodásának.

A löszgyepek esetén a legfontosabb kezelési-hasznosítási mód. Haszonállatként leginkább a juh jöhet szóba. Az alábbi szempontokat javasoljuk figyelembe venni. • A szükséges intenzitás az időjárás függvényében évről-évre változhat, a löszgyep típusától is függ (száraz, illetve félszáraz löszgyep). Adott völgyben egymással szemben fekvő eltérő gyeptípusok legeltetését különböző módon kell végezni. • A helyes legeltetési intenzitás megválasztása végett a gyepek rendszeresen monitorozandók. • A délies kitettségű lejtőkön élő száraz löszgyepek legeltetése során el kell kerülni a növényzet felnyílását, a talaj erózióját, száraz időszakban a legeltetést szüneteltetni kell. • Az északias kitettségben előforduló félszáraz gyepek nagyobb hozammal rendelkeznek, legeltetésük később kezdődhet, de tovább megtartják üdeségük. A folyamatos és erőteljes legeltetés a gyeptípus átalakulásához vezet: a ritka és védett fajok eltűnnek, az állományalkotó széleslevelű pázsitfüvek visszaszorulnak, végül a száraz löszgyephez hasonló degradált gyep jön létre, amely gyakran már nem képes regenerálódásra. • Ha egy adott gyepfoltban a túllegeltetés jelei mutatkoznak (felnyíló, alacsony gyep, erodálódó talaj), akkor néhány évig javasoljuk a legeltetés szüneteltetését.

339


• A legeltetés abbahagyását követően, miután az állományalkotó füvek (pl. a tollas szálkaperje) populációi megerősödtek, az 1 m2-en mért avartömeg pedig északias kitettségben 2 kg fölé, délies kitettségben 0.8-1 kg fölé emelkedik, kíméletes legeltetés folytatható. • Rendszeres, de a száraz időszakokban szüneteltetett kíméletes legeltetés általában elegendő ahhoz, hogy az avar ne halmozódjon fel túlságosan nagy mértékben.

A Leányvári legelő esetében nem tapasztaltunk a legeltetésnek a Mollusca faunára gyakorolt káros hatását. Ez magyarázható egyrészt a jól tervezett legeltetéssel, másrészt a puhatestűek számára optimálisabb (nedvesebb) környezettel.

7.1.2. Legeltetés száraz, homoki gyepen

The ex-arable field on the Sandy dune was still dominated by annual disturbance tolerant species in the fourth year of the project (2009) both in the exclosure and grazed-mowed plots, so neither the elapsed time since 2006 (that is the course of the natural succession), nor the treatment did not have considerable effect on the vegetation. However, during the four years of the studied period, the relative abundance of annual forbs have decreased and that of annual grasses increased (Graph 1). The cover of perennial species did not really change during the succession. The observed trends were similar in the managed and exclosure plots, but the abundance of perennial forbs was higher in the managed plots. The grazed and mowed plots have the highest plant cover with the lowest litter depth. Checking the abundance of weeds and species characteristic to sandy grasslands provides the most informative data about the effect of the management (Graph 4). While the cover of both groups was realetively low in 2006 without considerable difference between the managements, fours years of missing or unsatisfied treatment had resulted in strongly increased weed cover in the plots excluded from management (excl) and only mowed plots (mow). However, the lack of grazing initiated changes in the vegetation composition and structure as it increased the abundance of perennial grasses and decreased that of perennial forbs. But the effect of grazing is not clearly positive. The abundance of weeds slightly increased in the grazed plots, the height of the vegetation became low, the grassland opened. Thus our suggestion would be to have a better distribution of the grazing pressure in order to avoid overgrazing. Összességében elmondható, hogy a homokbuckán lévő gyep szerkezete domborzati sajátságai miatt érzékenyebben reagált a legelésre, ezért itt a legeltetési nyomás enyhítését javasolnánk. A mérsékelt legeltetés jó hatással van a természetes gyepre is, esetleg természetvédelmi megfontolásokból javasoljuk néhény folt egy-két éves pihentetését a kriptogám borítás és a kétszikű fajok renegerációja miatt. 340


A legeltetett területek Mollusca állományainál jelentős diverzátás csökkenést lehet tapasztalni (5 ábra, 1 sz. táblázat), ehhez társul az itt jelenlévő kevés faj egyedszámának hirtelen, egysíkú megnövekedése (Truncatellina, Vallonia pupchella, V, costata, Xerolenta obvia). A Szenes legelő esetében az intenzív legeltetés negatív hatásáról győzött meg a vizsgálatsor. A kisebb intenzitású legeltetés kevéssé rombolja a Mollusca állományok diverzitását. Jelen esetben a legeltetések ütemének tervezésekor mindenkor kerülendő a túllegeltetés, nagy figyelemmel kell lenni bizonyos fajok túllegeltetéssel szembeni érzékenységére.

7.1.3. Legeltetés regenerálódó gyepen

Legelés hiányában az évelő kétszikűek borítása szignifikánsan megnőtt, a egyéves kétszikűeké pedig szignifkánsan csökkent. A gyomok borítása a kiindulási évben kifejezetten alacsony volt, de 2009-re a legeléstől elzárt területen erős növekedést tapasztalunk: a gyomok átlagos relatív tömegessége a 60 % körüli értéket is eléri. Ez leginkább a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) megugrásának tudható be. A homoki gyepekre jellemző fajok (pl. Filago minima) relatív borítása ezzel párhuzamosan csökkent. A csupasz talajfelszín aránya viszont szignifikánsan magasabb volt a legelt négyzetekben (legelt: 5,8 %, nem legelt 2 %). A másodlagos gyep esetében a legelésnek kulcsfontosságú szerepe van a regeneráció elősegítésében és a gyommentesítésben. A terület évekkel korábbi elárasztása során elterjedt invazív kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) a legelés miatt fokozatosan visszaszorult, kísérletünkben előidézett hiányában viszont a magbankból indulva elszaporodott, a nem legelt négyzetben 40-60 %-os borítást is elért. Ezért a még nem stabil, regenerálódó gyepben mindenképp javasoljuk a legeltetés fenntartását. Általában elmondható, hogy a juhok taposásának hatására megnőtt a nyílt talajfelület, csökkent a kriptogám (moha, zuzmó) fajok borítása, amelyek egyébként jellegzetes részei a mészkerülő homoki gyepnek. Megfigyelhető, hogy a gyepet alkotó évelő füvek borítása a legelés kizárásával kismértékben csökkent, amely részben az avarosodás kedvezőtlen hatásának tudható be. A gyepben karakterfajként szintén fontos évelő kétszikűek tömegessége viszont nőtt, mivel a juhok nem legelték ki őket.

Természetes, 2001-ben leégett homoki gyepfolt:

341


A legelés hiánya a kísérlet harmadik évére az évelő füvek (pl. Corynephorus canescens) tömegességének csökkenését okozta. A szintén számottevő mennyiségben jelen lévő évelő lágyszárúak tömegessége enyhén növekedett az évek során, a legelés elől elzárt kvadrátokban erőteljesebben. Ennek magyarázata, hogy az évelő lágyszárúakat (pl. Jasione montana) a juhok jobban szeretik lelegelni, tehát a legelés elől elzárt területen felszaporodhattak. A mintaterületeken még az egyéves füvek illetve a fásszárú életforma képviselői (köztük az invazív Prunus serotina) is megjelentek minimális borítással. A legelt területeken szignifikánsan kevesebb volt az az avar, és nagyobb a csupasz talajfelület (legelt: 35%. elkerített 7,2 %) mint a nem legelt vizsgálati területeken. A kriptogám borítás bár nem szignifikánsan, de szintén alacsonyabb volt a legelt négyzetekben (a juhok taposása miatt).

7.1.4. Legeltetés szikes gyepen

Meglepő módon a növényzet összborítása lényegesen nem változott a grádiens mentén. Ennek oka, hogy a szikes mélyedések amúgy is alacsony borításúak. Jellemző azonban, hogy az ecsetpázsitos növényzetű szikerek borítása a legelés következtében drasztikusan lecsökken. Szintén váratlan, hogy az összfajszám a hodály környékén a legnagyobb, itt van a legfajgazdagabb kvadrát is! Ennek az az oka, hogy a hodály bejáratáig szikes a talaj, és e fajok legtöbbje jól tűri a legeltetést. A grádiens többi részén a szikesekre jellemző fajgazdaságot kaptuk. A gyep magassága az időjárásnak megfelelően fluktuált, a hodály közelében végig meglepően alacsony értékű volt. A fajok száma meglepőn hasonló trendet követ az egyes kvadrátokban. Ennek oka az egyéves fajok időjárás-függő csírázása. Erre a pásztorok is felfigyelnek, az egyéves here-fajok populációrobbanását bodorka-járásnak nevezik. A szikes rétek a leginkább változékony élőhelyei a szikes pusztának. A birkalegeltetés rövidfüvűvé teszi őket, a téli-tavaszi vizek pedig leginkább ennek az élőhelynek a produkcióját befolyásolják. A borítási értékek esetén feltűnő, hogy vannak végig igen alacsony borítású rétek, ezek a hodály közelében lévő szikerek, amik növényfajaik alapján ecsetpázsitos-tarackbúzás szikes rétek lennének, de a legeltetés miatt törpefüvűek. A területen a szikes termőtalaj miatt az agresszíven terjedő gyomfajok mennyisége kicsi. A szikes társulások ellenállóak a tájidegen inváziós özönfajokkal szemben. A legelésgrádiens mentén a hodály felé a gyomfajok borítása nő, de inkább csak az utolsó 40 méteren, ahol az állati trágya és a kissé magasabb fekvés miatt a szikesség is kissé csökken. A négy vizsgált év során a gyomfajok mennyisége nem nőtt. A kissé megnőtt legelési nyomás nem ártott a területnek. A terület legeltetésének fenntartása alapvető fontosságú, hiszen a legelés felhagyásával a terület gyomosodása fokozódna.

A legelési intenzitás 342


After realizing the property situation we decided to study the effects of the grazing gradient on species structure and composition and on the abundance of weed species. There is no study available in Hungary on the effect of grazing along a gradient on the alkali steppe grasslands, though it is often discussed how many animals should nature conservation allow (or force!) to graze on protected alkali grasslands. The Tószeg-site provided an excellent situation (rare on the Great Hungarian plain), since the pasture is very long, and the sheep pen is situated at the NW end. The gradient is however far from linear: naurally much steeper at the beginning. Intensity of grazing was estimated based on the leaf length and stalk height of the dominant grass species (Festuca pseudovina).

To understand the personal motivations in the performance of the grazing regime used by local shepherds we started to collect ethno-ecological data on the study site as well as in the Hortobágy region. Traditional ecological knowledge of the plant species, vegetation types and vegetation dynamics were collected. The results show that herdsmen have a vast knowledge on the plant species and habitats of the alkali steppe, and also know the dynamics and history of the area. This knowledge seems 90% independent from the scientific knowledge! A szikes puszták növényzete kapcsán az egyik legfontosabb jelenlegi természetvédelmi kérdés, hogy milyen állatfajtákkal és milyen intenzitással érdemes legeltetni őket? A kérdést több minden bonyolítja: 1. A legeltetés alóli teljes felhagyás csak a legszíkesebb, padkás részek egy részén javasolható, mert ezek több évtized alatt sem avarosodnak el, gyomosodás pedig nem jellemző rájuk. 2. A kevésbé szikes ürmöspuszták, és főképp a cickórós puszták legeltetés nélkül néhány év alatt elavarosodnak, és berobbanhat rajtuk a közönséges tarackbúza (Elymus repens), a jobb termőhelyű cickórós pusztákon a „szamártöviskek” is (Carduus acanthoides, Cirsium vulgare, Carduus nutans). A természetességi állapot tehát drasztikusan romlik. (Tószegen pl. ugrásra készen várnak a tarackbúza, jelenleg néhány centiméterre legelt egyedei, a cickórós gyepeken néhány centiméterenként nő egy-egy példány). 3. A hagyományos legeltetés koncepcionális és technikai kérdéseiről a botanikusok, de még a természetvédők is csak részleges információval bírnak (részben fiatal koruk, részben az erodálódó pásztorkultúra, részben érdeklődésük hiánya miatt), ezért a jószág, a pásztor és a természet számára legjobb kompromisszumos megoldásokat még alig ismerjük. Sürgetően szükség van országszerte folytatott intenzív kutatásokra. 4. Ezidáig nem álltak rendelkezésre számszerű adatok a szikespuszta növényzetének állapotáról legelésgrádiens mentén. 5. A szikespuszták kezelésekor a madártani szempontok is fontosak, olykor fontosabbak, máskor csak fontosabbnak tartottak a növényzeti (és pl. rovartani!) szempontoknál. Így előfordulhat, hogy míg egyik pusztát a madarak, másikat a növényzet, harmadikat a szikes geomorfológia megóvása céljából lenne érdemes kezelni, és közben a kezelések között konfliktusok lépnek fel.

343


A Tószegi-legelőn végzett kutatásaink alapján az alábbiakat fogalmazzuk meg: 1. A legelésgrádiens mentén a növényzet „értékessége” nem lineárisan változott. A hodály körül értékes ritka gyomfajt tart fenn a trágyázás és legeltetés (Coronopus), a grádiens közepén a Trifolium ornithopodioides-nek van alföldi jelentőségű állománya (legeltetés hiányában elnyomnák a füvek és az avar), míg a grádiens végén gyönyörűen fejlett zuzmószintű ürmöspuszták vannak. 2. Vélhetően nem lehet „félig lelegeltetni” egy pusztát, mint azt sokan javasolják kezelési tervekben. Az állat nem eszi meg nyáron a tavasz végére elszáradt füvet (pásztornyelven gazt), inkább visszajár oda, ahol már legelt. Az egyes évek eltérő időjárása miatt a szikeseken szélsőségesen változik a produkció, így ami egyik évben elég az állatoknak, a másik évben sok. Ezért hosszabb távon mindig is lesznek alul- és túllegeltetett részek. 3. A természetvédelemnek jobban ösztönöznie kellene a hagyományos pásztorkodási szokásokat, mert napjainkban általánossá vált a „hodályból való legeltetés”, azaz az állat szabadon barangol a területen, csak a mezsgyétől terelik vissza (egyes helyeken motorral!). 4. A szikes növényzet meglehetősen stabil, ezért a kisebb kezelési hibák lényeges degradációt nem okoznak. Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a talajvízszint süllyedése következtében megindult kilúgzást meg kell állítani, különben a szikes puszták eljellegtelenednek. A Tószegilegelőn ez a folyamat előrehaladott állapotban van. A csatornák teljes elzárásával, a tavaszi belvizek visszatartásával lehet a folyamatot fékezni vagy megfordítani.

Puhatestűek: Az egyedszám és a fajszám alakulása tükrében szignifikáns eltérések nincsenek a legeltetett, kaszált, illetve a legeltetett és kaszált területek között. A megfelelő nedvésségtartalmú rétek Mollusca faunája ezeket a hatásokat könnyedén elviseli, anélkül, hogy visszafordíthatatlan károsodások érnék az itt élő csiga-faunát. Ezzel szemben a túllegeltetés (itt kiemelendő a magas taposottsági tényező) a fauna teljes degradálódásával jár. Az abnormális legeltetésnek a negatív hatása nem magában a legelésben rejlik, hanem nagyszámú állat taposási kárában. A Tószegi legelő globális fajspektrumában a két vizsgálati év során gyakorlatilag nem állt be változás. A globális közelítést azért fontos hangsúlyozni, mert a Tószegi legelőnek malakológiai szempontból van egy egyedülálló sajátossága, amihez hasonlót a magyarországi szikes területeken még nem tapasztaltunk. Az edaphikus viszonyoknak köszönhetően sajátos kettősség alakult ki a faunában, nevezetesen: A) a legelő nagykiterjedésű, világos színű szikes talaján malakofauna szinte nincs. B) ) izoláltan (kisebb kiterjedésű foltok) előforduló feketés színű talajon (a szikes területek viszonylatában) faj és egyed gazdag Mollusca állományok találhatóak.

344


A fentiek ellenére a sötétebb talajszínű területeken a túllegeltetés és az ezzel járó taposó-tiprás kizárása lenne az előnyös, hogy ezek az érdekes, talán az ősi, érintetlen alföldi gyepekre jellemző csiga népesség fennmaradjon.

7.2.

Cserjeirtás

Ha nincs legeltetés, akkor a löszgyepek egy része (elsősorban a félszáraz típus) avarosodik és cserjésedik, ezáltal leromlik, a fajok jelentős része eltűnik. • Cserjeirtás javasolt abban az esetben, ha a gyepállománynak már legalább felét cserjék borítják, és a cserjésedés mértéke évente meghaladja az 5%-ot. • A cserjék irtása lehetőleg kézi eszközökkel, de mindenképpen a gyep- és a talajtakaró megóvása mellett történjen. • A területen őshonos idős cserjék közül (vagy ha idősek nincsenek, akkor a fiatalabbak közül) néhányat meg kell hagyni. A sztyeppcserjésekre jellemző cserjefajokat (pl. törpemandula, csepleszmeggy, jajrózsa) meg kell kímélni. • Az egyszeri cserjeirtás után általában gyors a cserjék növekedése. 4 évvel a cserjeirtást követően a cserjék sűrűsége (50-90 egyed/250 m2) a vizsgált mintaterületeken már elérte a cserjeirtandó terület cserjesűrűségének (kb. 150 egyed/250 m2) felét-harmadát. • A cserjeállomány sűrűvé válásához kb. 10-20 évre van szükség, amikor már szükség lehet a cserjeirtásra. • A cserjések leggyakoribb állományalkotó faja a galagonya (Crataegus monogyna) és a kökény (Prunus spinosa). Jellemző még a vadrózsa (Rosa canina), a mezei szil (Ulmus minor), elsősorban északias kitettségű lejtőkön pedig a fagyal (Ligustrum vulgare), a varjútövis (Rhamnus catharticus), a veresgyűrű som (Cornus sanguinea). Több völgyben jelen van a tájidegen keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), helyenként sűrű bozótosokat képez.

7.2.1. Cserjeirtás (Prunus serotina)

A Prunus. serotina magoncokra a kezeléseknek szignifikáns hatása volt: a herbicid kezelés volt a leghatékonyabb, de rögtön utána a kaszálást követő legeltetés a legjobb módszer a kései meggy visszaszorítására. Különösen ha tekintetbe veszzük, hogy az egyéb, gyepet alkotó fajok sem tűnnek el teljesen a kezelés alkalmával. A kontroll parcellában nagyon magas volt a kései meggy borítás, és az egyedek elérték a 2 méteres magasságot is. A herbicid kezelés drasztikus hatása leginkább az egyéb lágyszárú fajok alacsony borításából látszik. Két év elteltével a lágyszárú fajok némiképp regenerálódtak, a borításukban nem volt szignifikáns eltérés a kezelések között, a fajösszetétel azonban nem egyezett meg, pl. a herbiciddel kezelt négyzetekben kissé elszaporodott az invazív Phytolacca americana.

345


Összességében tehát azt javasoljuk, hogy amennyiben a kései meggy borítása nem nagyon sűrű és az alatta lévő gyep még nem tűnt el, a szintén hatékony évi kétszeri kaszálás, közben erősebb legeltetés módszerét célszerű alkalmazni.

Puhatestűek: A egyes mintavételi pontok nagy valószínűséggel a cserjeirtás, majd az ezt követő legeltetés következtében faunamentessé váltak. Fontos kiemelni, a gyepkezelésnek az itt alkalmazott módozatai (szárzúzás, legeltetés), első lépésként eltüntették a gyepterületet beárnyékoló növényzetet, ami egy, nem a gyepre jellemző mezo-hygrofil Mollusca faunát hordozott. Ezek a fajok a gyep bozótosodása során a környező erdős területekről szivárogtak be. A gyepkezelés elsődleges munkálatai ugyan a malakofauna rombolásával is jártak, de ezek képezik az alapját egy új arculatú (a területre jellemző), csiga fauna kialakulási lehetőségének. A borókás gyepterületeket a szárazságkedvelő (xerotherm) fajoknak kell benépesíteni. Ez a folyamat a puhatestűek számára ebben a savanyú (nem optimális!) környezetben a szokásosnál lassabban fog lezajlani, mert a közeli területeken megtalálhatóak azok a fajkészletek, amik a repatriálódási folyamat alapját jelentik. Monitorozó vizsgálatokkal nyomon lehetne követni a terület benépesülését.

7.3.

Legeltetés cserjeirtás után

7.3.1. Cserjeirtás a vértesboglári legelőn Eredményeink azt mutatják, hogy a területet legeltetni kell ahhoz, hogy hosszútávon megőrizzük a terület fajgazdagságát, azaz, hogy meggátoljuk a cserjék elszaporodását és túlzott megnövekedését, valamint hogy visszaszorítsuk a túlságosan uralkodó fűfajokat, amelyek kadályozhatják egyes kétszikű fajok csírását és növekedését. A cserjeirtás minden bizonnyal drasztikus változásokat okozott a fény- és talajvíz viszonyokban. A gyepnövényzet regenerálódása gyorsan megindult, jelenleg láthatóan szorulnak vissza a nagyobb nedvesség és kisebb fényigényű fajok (pl. a közönséges párlófű – Agrimonia eupatoria vagy a sudár rozsnok – Bromus erectus). Itt van egy elég nagy ellentmnondás a botanikai felmérés eredményei és a terepi bejárásokon szerzett vizuális tapasztalatok között. A gyep növényzete jelenleg láthatóan évrőlévre jelentősen változik, ezt a cönológiai felvételek teljes fajkészletének elemzése nem támasztotta alá. A terület ránézésre „egyre jobb”, egyre inkább olyan, amilyennek egy száraz legelőt a botanikus „elképzel”. A cserjeirtás hatása a gyep fajkészletéte viszont valószínűleg jelenleg felülírja a legeleltetés hatását. Emiatt a legeltetés hatását értékelni nagyon nehéz, illetve valószínűleg ez magyarázza azt, hogy nem tudtuk igazolni a legeltetés hatását. Tény, hogy a jelenlegi legelési nyomást alacsonyabbnak gondoljuk az ideálisnál. 346


A jelenlegi legelési nyomás semmiképpen sem tekinthető magasnak a területen, hiszen nincsenek túllegelt részek a mintaterületen belül, sőt, a vaddisznók által 2005-2006 telén feltúrt területek is teljesen regenerálódtak. A jelenlegi legelési nyomás inkább kissé alacsonyabbnak tűnik kívánatosnál hosszútávon. Ha hozzávetőleg ez az állatlétszám marad, akkor valószínűleg időrőlidőre (5-10 évenként) a cserjék szárzúzására lesz szükség, sőt, lehet, hogy nedves években a terület egyes részeit kaszálni is kell majd a megnövekedett fűmennyiség eltávolítása érdekében. A terület rendszeres, évenkénti kaszálása azonban nem indokolt, ez gazdaságilag sem kedvező, hiszen a gyep túlnyomó részt az alacsony termetű, csomós növekedésű csenkeszből áll, melyet ezen a helyen inkább legeltetni érdemes. A legeltetés előnyben részesítése mellett szól az a tény is, hogy a területen előfordul az ürge (Spermophilus citellus), amely maga is védett, valamint a fokozottan védett parlagi sas (Aquila heliaca) fontos tápláléka. Az ürge (Spermophilus citellus) életfeltéteinek a legeltetés kedvez a kaszálással szemben.

Pókok: Az intenzíven legeltetett folt taxonszáma szignifikánsan kisebb a más területek értékénél. A kapott eredmények hátterében elsősorban a legelés és taposás okozta közvetlen bolygatási hatása mellett, döntően a vegetáció szerkezetében bekövetkezett változások állhatnak. A vizsgálati területek közelsége, azonos domborzati, talajtani adottságai mellett egyértelműnek látszik, hogy a gyepkezelés okozhatja a talajfelszíni faunában tapasztalt eltéréseket. A legelő extenzív használata esetén nem, vagy csak alacsony abundanciával jelenlévő tipikusan bolygatástoleráns (pl. agrobiont) fajok jelennek meg, illetve abundanciájuk látványosan növekedhet. Az agrobiont fajok megjelenése é abundancia növekedése jelző értékű lehet az optimális területhasználati intenzitás megállapításában.

7.3.2. Legeltetés borókairtás/ritkítás után Az irtást követő állapotokat rögzítő 2007-es adatok és a 2009-es adatok elemzéséből látható, hogy 2007-ben hasonló volt a két mintanégyzet növényzeti összetétele, egyedül az egyéves füvek (Vulpia myorus) borítása volt magasabb a legelt négyzetben, és ez nem változott 2009-re sem. Általában az évelő füvek dominanciája jellemző, az egykori sűrű tölgyes-borókás állomáény közti tisztésokhoz hasonlóan. Az évelő kétszikűek tömegessége a legelt ill. nem legelt négyzetben egyarán megnőtt, leginkább a Rumex acetosella elterjedése miatt, amelyet a legelés sem szorított vissza. Az évelő füvek tömegessége azonban jóval alacsonyabb lett a legelés következtében – a domináns Agrostis capillaris legelés-taposás miatti visszaszorulását nem először figyelhettük meg a mintaterületen. A kései meggy-elhalt boróka irtás sikeres beavatkozásnak mondható. A terület gyepfoltjai lehetőséget kaptak a regenerálódásra, a kései meggy mennyisége csökkent, bár folymaatosan új magoncok, fiatal

347


egyedek jelennek meg a területen. Ezeknek a hosszútávú kezelésére javasolt a kései meggy irtás során sikeresnek talált nyár eleji kaszálást követő legeltetés kombinációt. Az irtott területen jellemző, hogy a borókás alsó ágait levágták, kissé “karácsonyfa” jelleget adva nekik. Ez természetellenes, a továbbiakban nem javsoljuk, gyomosodást idézhet elő, és a boróka tűlevelei miatt úgysem élnek meg alatta gyepfajok. Szintúgy nem célszerű a levágott gallykat a gyepen kupacba rakni és otthagyni, vagy helyben elégetni, mert ez is alkalmas hely az alkörmös és más gyomok számára. A nagyobb tölgyek alől kivágott kései meggyek vágását, kaszálását évente ismételni kell.

7.4.

Inváziós növények irtása

7.4.1. Általános megállapítások az inváziós növényfajok irtásáról A lágyszárú inváziós fajok visszaszorítására legjobb módszer valószínűleg a rendszeres, kíméletes legeltetés. Az inváziós fásszárúak állományfoltjainak irtása kapcsán az alábbiakat érdemes megfontolni: • Az inváziós fajokkal és hazai gyomokkal borított foltok kiterjedése évenként rendszeres mechanikai irtás (szárzúzó, motoros bozótvágó) hatására gyakran nem csökken, sőt egyes esetekben növekszik. • Az inváziós fajok foltjainak növekedése elsősorban a szántók felöli szegélyüknél jelentős, oka a rendszeres bolygatás. • A Leányvári-völgyben kiirtott bálványfás folt évenkénti mechanikai irtása mellett javasolt a körültekintő vegyszeres gyomirtás, célzottan az inváziós fajokra elvégezve. • Az inváziós fajok állományait monitorozni kell.

7.4.2. A Leányvári löszvölgy inváziós növényeinek irtása A kiirtott bálványfás folt helyén évről-évre nagy tömegben szaporodnak el gyomok és inváziós fajok, amelyek a szomszédos löszgyep-állományokat is veszélyeztetik. A bálványfa (Ailanthus altissima) továbbra is nagy erővel újul, hasonlóképpen az akác is (Robinia pseudo-acacia). Az inváziós fajok jelenlegi irtási módja, a rendszeres szárzúzás és mechanikai irtás nem vezetett eredményre. A bálványfás folt helyén löszgyep egyáltalán nem tudott regenerálódni, ráadásul a szomszédos löszgyepek is veszélyeztetettekké váltak. Ezért javasoljuk az inváziós fajok körültekintő vegyszeres irtását.

348


7.5.

Kaszálás

Mezőföldi löszgyepek esetén a kaszálás csak korlátozott jelentőségű kezelési-hasznosítási mód. • Az egyszeri kaszálás alig hat a növényzetre és az avar mennyiségére. A növényzet cönológiai állapota az egyszeri augusztusi kaszálás hatására lényegileg nem változott meg a nem kaszált területekhez képest. • Az égetéssel szemben az avar csak kevésbé csökken, és gyorsabban (akár a második évre) visszaáll eredeti értékére. Ennek az az oka, hogy a kaszálás során mindig marad tarló, így a fitomassza nem tűnik el teljesen, még a kaszálék lehordása esetén sem. Másrészt, a tarlóval együtt a már nem lábon álló holt növényi anyag, az avar nagy része is a területen marad. • A löszvölgyek lejtőinek javasolt hasznosítási módja a kaszálással szemben a kíméletes legeltetés. • Kaszálásra elsősorban a felhagyott szántók néhány éves gyomos növényzete esetén van szükség, a további gyomosodás, és elsősorban az inváziós fajok tömeges elterjedésének megakadályozása végett.

7.6.

Égetés

7.6.1. Általános megállapítások az égetésről

Ha legeltetés hiányában az avar erősen felhalmozódik, akkor a gyep leromlása megakadályozásának egyik eszköze lehet a kis területet érintő égetés, amelyet csak 5-10 évente ismételnek, és a gyep különböző részein hajtanak végre. Az égetés következtében az avar relatív borítása drasztikusan csökkent, és még a rákövetkező évben is az égetést megelőző borítási érték egytizede maradt. Ez arra utal, hogy az avar mennyisége a nyugati kitettségű xerofil gyepben lassabban nő, mint az északias kitettségű xeromezofil gyepekben. Az égetés hatása nem csak az avar borításának egy nagyságrendi csökkenésében nyilvánul meg, hanem az avartömeg jelentős csökkenésében is. Ha legeltetés a területen nem végezhető, akkor a jelentősen felhalmozódó avartakaró eltávolítása érdekében javasoljuk a körültekintő égetést az alábbi szempontok betartása mellett. • Az égetendő terület a teljes állományfolt területének legfeljebb egyötöd része legyen, és kiterjedése ne haladja meg az 1000 m2-t. • Az égetésre tél végén, koratavasszal kerüljön sor (legkésőbb március közepéig), amikor az avar már száraz, de még nem hajtottak a növények. • Az égetést csak felhalmozódott avarú gyepekben célszerű elvégezni, hogy a tűz könnyen tovaterjedjen. Ugyanakkor ne legyen az avar olyan nagy mennyiségű, hogy egy helyen sokáig égjen a tűz, és sokáig izzon a parázs. 349


• Az égetést lejtős területen a lejtő alja felől érdemes elkezdeni. • A xeromezofil löszgyepeken 6-8, a xerofil löszgyepen 10-20 évente javasoljuk az égetést elvégezni, de csak abban az esetben, ha jelentős mértékű avar halmozódott fel (lásd fentebb). • Az égetés a kaszáláshoz képest hatékonyabban távolítja el a holt szerves anyagot. Az avar tömege 1 m2-nyi gyepben az égetést követően száraz löszgyepekben általában 50-150 g-ra, félszáraz gyepekben 50-400 g-ra csökken. • Az egyszeri égetés megfigyeléseink szerint a vizsgált félszáraz löszgyepek szerkezetét az égetést követő három éven belül lényegileg nem változtatta meg. • Az egyszeri égetés hatására a növényfajok gyakoriságában nem volt kimutatható egyértelmű trendszerű eltérés.

7.6.2. Az égetés hatása az egyenesszárnyúakra Az eredmények alapján nem látható jelentős különbség az együttesek szerkezetében, és az egymáshoz hasonló és közeli égetett illetve nem égetett terület egyenesszárnyú diverzitásában sem. Ennek oka valószínűleg egyrészt abban keresendő, hogy a korai égetéssel a javarész még ki nem kelt lárvák nem sérültek jelentősebb mértékben, másrészt az égetés igen kis kiterjedésű volt, az itt élő egyenesszárnyúak legtöbbjének mozgáskörzetével összemérhető, tehát a szomszédos égetetlen részekről könnyedén visszavándorolhattak, még ha egyes populációk szenvedhettek is valamekkora veszteséget. Az egyetlen jól magyarázható különbség a két együttes között a pirregő tücsök (Oecanthus pellucens) állomány különbsége volt 2007-ben. E faj tojásait növényi szárakba, kórókba helyezi, amelyek nyilvánvalóan megsemmisültek, vagy legalábbis károsodtak a tűz során. Az itt tapasztalt kb. négyszeres különbség valószínűsíthető, hogy ennek volt köszönhető. Ez a különbség azonban 2009-ben már teljesen eltűnt, sőt a tendencia kissé megfordult.

7.6.3. Az égetés hatása a puhatestűekre

A koratavaszi égetésnek a belsőbárándi területen nincs malakológiai szempontból jelentősége, hiszen az égetés időszakában a Mollusca fajok többnyire a talajszint alatt tartózkodankak, így a gyorsan ellobbanó tűznek nincs károsító hatása. Fontos kiemelni, míg más állatcsoportok esetében, nagyon sok olyan faj van, aminek egyes fejlődési alakjai áttelelésre használják az elszáradt növényzetet (ezek számára az égetés katasztrofális) addig a hazánkban élő puhatestűek egyetlen faja sem használja a lágyszárú növényeket áttelelésre.

7.6.4. Az égetés hatása a pókokra Az égetés okozta bolygatási hatás első évben szignifikánsan megnövelte a kontroll területhez képest a fajdiverzitást. A második és harmadik évben egyaránt látható, hogy a fajegyüttes folyamatos 350


változásban van. Várható, hogy a vizsgálat negyedik-ötödik évére áll vissza a korábbi állapotába a fajegyüttes. Az eredmények azt mutatják, hogy a talajfelszíni ízeltlábúak domináns csoportját jelentő pókok esetében az égetés, még körültekintő kivitelezés esetén (március elején, száraz fűavar, gyors és kontrollált végrehajtás) is jelentős, több évig kimutatható változást okoz. A hatás a fauna összetételében degradációt jelentő változásokat okoz.

7.7.

Szántók felhagyása

Parlagterületek kialakítását, a szántók gyepesítését az alábbi esetekben javasoljuk: • A löszvölgyek keskeny völgyoldalai esetén a széles gyomos szegély kialakulását megelőzendő, a szomszédos szántón. • Ha a szomszédos szántóról növényvédő szerek mosódnak be. • Ha a szántó felszíne meredek, emiatt a talajerózió jelentős. • Ha a legeltetett löszgyepek kedvező állapotának fenntartása miatt bizonyos években vagy az év egy szakaszában (pl. a száraz időszakban) szükség van a löszgyepek legeltetésének mérséklésére vagy szüneteltetésére, akkor a gyepesített szántó mentesítheti a löszgyepet a legeltetés alól.

A szántók felhagyása során az alábbiakat javasoljuk figyelembe venni: • Pázsitfűfajok vetésével a nagyarányú kezdeti gyomosodás általában megakadályozható. • Esetenként (ha nincsenek a közelben inváziós növények állományai) a parlagok kialakítása is megfelelő módszer lehet. • Gyeptelepítés esetén törekedni kell a természetbarát módszerek alkalmazására: őshonos pázsitfűfajok vetésére, a színezőelemek bejuttatására (magvetéssel, kaszálék terítésével, legeltetéssel), a talaj védelmére, a trágyázás mellőzésére. • Az inváziós fajok elterjedésének megakadályozás végett javasoljuk a juhokkal történő rendszeres legeltetést, vagy annak hiányában üde termőhelyen az évente kétszeri, száraz termőhelyen az egyszeri kaszálást. • A Leányvári-völgy körüli parlag és a vetett gyep évenkénti kétszeri kaszálását javasoljuk az elkövetkező néhány évben, amit majd rendszeres, kíméletes, juhokkal történő legeltetéssel kellene felváltani.

7.8.

Gyeptelepítés

A szántó felhagyását követő első évben a parlagon az egyéves gyomok uralkodtak. A vetett gyepben az első és a második évben is kisebb arányban voltak jelen egyéves gyomok, illetve a selyemkóró. Az eddig eltelt időszak (egy év) megfigyelései alapján pázsitfűfajok vetésével a nagyarányú kezdeti gyomosodás megakadályozható. Gyeptelepítés, lucerna és parlag területen: 351


It resulted in significantly higher Stipa borysthenica presence and cover which shows that additional propagule introduction would be necessary in the following year. The source of the propagules should be natural for instance the hay from the neighbouring similar grassland. As the biomass is low continuous slight grazing would be enough treatment after the propagule introduction. However, mowing once per year is required in order to fit with the conditions of the agri-environmental subventions. This point should be reconsidered in the subvention structure. The total exclusion of all treatments resulted in emerging of weeds (Urtica dioica and Carduus acanthoides) and high amount of dead biomass (standing litter cover was 9,2 % on average in 2009), which created empty patches with scarce plant cover. The regularly managed area showed better regeneraion potential, but emerging of an agressively spreading invasive speccies, Asclepias syriaca could be observed. Besides mowing two times (July and end of August) and grazing, special measures e.g. locally applied herbicid treatment should be taken against the A. syriaca.

352

8. Felhasznált irodalom

8. Felhasznált irodalom Bába, K. (1983): A barcsi borókás puhatestű faunája (Mollusca). – Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi Sorozat, 3: 115–125. Pécs. Bába, K. (2000): Data on the terrestrial snails found in loessformation of Mezőföld. – Malakológiai Tájékoztató, 18: 91–98. Gyöngyös. Bartha S. – Horváth A. – Virágh K. 2008: Mikrocönológiai módszerek a biodiverzitás táji léptékű monitorozására. – Poszter a III. Magyar Tájökológiai Konferencián (Budapest). Előadások és poszterek összefoglalói: 111. Bartha S. – Horváth A. 2008: Parlagszukcesszió a Mezőföld löszterületein. – Előadás az MBT Botanikai Szakosztályának 1432. ülésén, Budapest. Bartha, S. – Horváth, A. – Virágh, K. 2007: Monitoring fine-scale patterns in grasslands with minimum sampling efforts. – Előadás a "Monitoring the effectiveness of nature conservation" Konferencián, Birmensdorf, Switzerland, 2007. Buchar, J. (1992): Kommentierte Artenliste der Spinnen Böhmens (Araneida). - Acta Universitatis Carolinae Bioloica 36: 383-428. Buchar, J., Ružička , V. (2002) : Catalogue of spiders of the Czech Republic. Peres Publishers, Praha. pp.: 349. Falkner, G., Bank, R. A. & Proswitz, T. (2001): Check list of the non-marine Molluscan Speciesgroup taxa of the States of Northern, Atlantic and Central Europe (CLECOM I). - Heldia 4: 1-76. Fehér, Z. & Gubányi, A. (2001): The catalogue of the Mollusca Collection of the Hungarian Natural History Museum. In: Fehér, Z. & Gubányi, A. (eds.) A magyarországi puhatestűek elterjedése [Distribution of the Hungarian molluscs] I. – Magyar Természettudományi Múzeum, p. 1–466. Budapest. Horváth A. – Bartha S. – Virágh K. – Somodi I. – Szitár K. – Molnár Zs. – Bölöni J. – Biró M. – Kovács-Láng E. – Török K. 2009: Monitorozási protokollok kialakítása a természetvédelem és az agrár-környezetgazdálkodás országos programjai számára. – In: Válogatás az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet kutatási eredményeiből 2009. ÖBKI Műhelyfüzetek 2. (szerk.: Török K. – Kiss K. T. – Kertész M.). MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 37-44. Horváth A. – Rév Sz. 2008: A természetbarát visszagyepesítés technológiai lehetőségei. – Előadás a "Szakmapolitikai kihívások és kilátások a gyephasználatban 2007-2013" című szakmai-tudományos tanácskozáson (Debrecen). Horváth A. – Szemán L. – Bartha S. – Virágh K. – Bölöni J. – Fülöp Gy. – Rév Sz. 2008: A természetbarát visszagyepesítés technológiai lehetőségei. – Gyepgazdálkodási Közlemények 6: 19-27. Horváth A. – Szitár K. (szerk.) 2007: Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetőségei. – MTA ÖBKI, Vácrátót. 241 pp. 353


Horváth A. – Szitár K. (szerk.) 2007: Hazai agrár tájak természetközeli vegetációjának monitorozása. Miért monitorozzuk az agrártájak vegetációját? – MTA ÖBKI, Vácrátót. 57 pp. Horváth A. 2008: A hatás-monitorozás néhány módszerelméleti kérdése. – Előadás a Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlésén, Budapest. Előadások összefoglalói: 55-60. Horváth A. 2008: A mezőföldi löszvegetáció fragmentáltsága több térléptékben. – Poszter a III. Magyar Tájökológiai Konferencián (Budapest). Előadások és poszterek összefoglalói: 121. Horváth, A. 2010: Validation of description of the xeromesophilous loess grassland association, Euphorbio pannonicae - Brachypodietum pinnati. – Acta Botanica Hungarica 52: 103-122. Kádár, F. és Samu, F. (2006): A duplaedényes talajcsapdák használata. Magyarországon. Növényvédelem 42:305-312. Kovács P., Szinetár Cs. és Eichardt J. (2009): A I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű 2006-2008) arachnológiai eredményei (Araneae). Natura Somogyiensis 13: 43-52 Pintér, L. & Suara, R. (2004): Magyarországi puhatestűek katalógusa hazai malakológusok gyűjtései alapján [Catalogue of the Hungarian molluscs based on the collectings of Hungarian malacologists]. – in: Fehér, Z. & Gubányi, A. (eds.): A magyarországi puhatestűek elterjedése [Distribution of the Hungarian molluscs] II. Magyar Természettudományi Múzeum, p. 1-547. Budapest. Samu, F., Németh, J. és Kiss, B. (1997): Assessment of the efficiency of a hand-held suction device for sampling spiders: improved density estimation or oversampling? Ann. Appl. Biol. 130:371-378. Samu, F. és Sárospataki, M. (1995): Design and use of a hand-hold suction sampler and its comparison with sweep net and pitfall trap sampling. Fol. Entomol. Hung. 56:195-203. Samu, F. és Szinetár, Cs. (1999) Bibliographic check list of the Hungarian spider fauna. Bull. British Arachnol. Soc. 11:161-184. Samu F. & Szinetár, Cs. 2002: On the nature of agrobiont spiders. − Journal of Arachnology 30: 389402. Szabó, R. – Illyés, E. – Horváth, A. – Molnár, Zs. – Szilvácsku, Sz. – Egyházy, Á. – Fülöp, Gy. – Szabó, B. – Rév, Sz. – Sipos, K. – Parrag, T. – Viszló, L. 2007: GrassHabit – a LIFE project dedicated for the proper management of Pannonian grasslands. – In: 25 years Landscape Ecology: Scientific Principles in Practice (eds.: Bunce, R.G.H. – Jongman, R.H.G. – Hojas, L. – Weel, S.). Proceedings of the 7th IALE world Congress Wageningen, The Netherlands. IALE Publication series 4.: 1168. Szinetár Cs. 2001.(2005) Magyarország pókfaunájának (Araneae) taxonómiai törzsadattára. Kézirat KVM. pp. .. Szinetár Cs. 2007., 2008.,2009: „Pókfajok előfordulásának alapfelmérése a Pannon gyepek védelme c. (’Habitat management on the Pannonian Grasslands in Hungary’) LIFE-NATURE pályázat’Belsőbárándi tátorjános’ célterületén”. Kutatási beszámoló (három külön kézirat) Szinetár Cs. 2008: Grazing, mowing or burning? What is the „comment” of the spiders on this? Abstracts: p.144. 24. European Colloquium of Arachnology, Bern. Poster presentation 354


Szinetár, Cs., Kovács, P. Samu, F. Horváth, R. 2006. Egy kisparcellás lucernaföld talajlakó pókfaunája és annak szezonális változásai a Nyugat-Dunántúlon. BDF. Tud.Közlem. 10. pp. 69-79. Varga, A., Füköh, L. & Krolopp, E. (2005): Magyar Malakológiaia Bibliográfia (1727-2004) – Malakológiai Tájékoztató, 23: 5-129. Virágh K. – Horváth A. – Bartha S. – Somodi I. 2006: Kompozíciós diverzitás és términtázati rendezettség a szálkaperjés erdőssztyepprét természetközeli és zavart állományaiban. – In: Kutatás, oktatás, értékteremtés (szerk.: Molnár E.). MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 89-110. Virágh K. – Horváth A. – Bartha S. – Somodi I. 2009: A szerkezetváltozás hatása a gyepek időbeli viselkedésére. – Poszter. VIII. Magyar Ökológus Kongresszus, Szeged, 2009. augusztus 26-28. Előadások és poszterek összefoglalói: 238. Virágh, K. – Horváth, A. – Bartha, S. – Somodi, I. 2007: A multiscale methodological approach novel in monitoring the effectiveness of grassland management. – Előadás a "Monitoring the effectiveness of nature conservation" Konferencián, Birmensdorf, Switzerland. Virágh, K. – Horváth, A. – Bartha, S. – Somodi, I. 2008: A multiscale methodological approach novel in monitoring the effectiveness of grassland management. – Community Ecology 9: 237-246. Virágh, K. – Horváth, A. – Bartha, S. – Somodi, I. 2009: Importance of spatial organization and inherent temporal dynamics of Brachypodium grassland in evaluating the effectiveness of its management. – Poszter, 2nd European Congress of Conservation Biology “Conservation biology and beyond: from science to practice“, Prague, Czech Republic, 1–5 September 2009. Abstracts: 222. Virágh, K. – Horváth, A. – Bartha, S. – Somodi, I. 2009: The effect of spatial organization on vegetation dynamics of natural vs. disturbed stands. – Poszter. 52th Annual Symposium of the IAVS, Chania, Crete (Greece) 30 May - 4 June 2009. In: Coles, S. – Dimopoulos, P. (eds.), Vegetation processes and human impact in a changing world. Abstracts of Presentations, p. 243.

355

9. Mellékletek

9. Mellékletek 9.1.

Leányvári-völgy

9.1.1. A Leányvári-völgy szintetizált cönológiai felvételei Fajnév Achillea collina Achillea pannonica Acinos arvensis Agrimonia eupatoria Amorpha fruticosa Arabis hirsuta Arrhenatherum elatius Artemisia campestris Asperula cynanchica Aster linosyris Astragalus asper Astragalus cicer Astragalus onobrychis avar Bothriochloa ischaemum Bromus squarrosus Calamagrostis epigeios Campanula glomerata Cannabis sativa Carex hirta Carlina intermedia Carlina vulgaris Centaurea sadleriana Cerinthe minor Chrysopogon gryllus Clinopodium vulgare Coronilla varia Crataegus monogyna Crepis rhoeadifolia Cynodon dactylon Dactylis glomerata Daucus carota Dianthus pontederae Echinops sphaerocephalus Erigeron canadensis Euphorbia cyparissias Euphorbia esula Euphorbia seguierana Euphorbia virgata Falcaria vulgaris

UK_06 0 0.25 0.025 5 0.025 0.025 0 0.1 0.075 0 1.05 0.05 0 25 68.75 0.025 2 0.375 0.025 0.075 0 0.175 1.25 0.175 1 0 1.2 1.95 0.275 0 1.5 0 0.25 0 0.05 0 0 0.05 0 0.3

UK_07 0 0.3275 0.0025 4.375 0 0.0025 0.0025 0 0.175 0.075 0.975 0 0 33 56.25 0.0025 1.7 0.4275 0 0.625 0 0.0375 1.75 0 5 0.0125 2.375 1.0625 0 1.5 1.5 0.075 0.1 0.0125 0 0 0.025 0 0.2 0.175

356

Mintahely kódja UK_08 UN_06 0 0 0.2 0.025 0 0 9.25 2.25 0 0 0 0 0 0 0 0.05 0.275 0.525 0.075 0 1.125 0 0.05 0 0 0.75 16.75 47.5 58.75 63.75 0.0125 0.2875 1.9 0.025 0.1 0 0 0 0.05 0 0.1275 0 0 0.175 0.75 0 0 0.05 2.75 0 0.05 3.875 1 0.225 1.2 0.025 0 0 0 0 4 0 0 0 0.75 0 0 0 0.0025 0.025 0 0.25 0 0 0.025 0.0025 0 0 0.175 0.75

UN_07 0.2 0 0 2.975 0.0025 0 0 0.1 0.225 0 0.375 0 0.875 3.125 50.5 0.1 0.05 0 0 0 0 0.055 0 0 0 2.88 1.075 0 0 0 0 0 0 0 0 0.5 0 0.005 0.05 0.325

UN_08 0 0.075 0.005 2.175 0 0 0 0.425 0.225 0 0.25 0 2 2.875 56.25 0.325 0.1275 0 0 0 0 0.075 0 0 0 2.75 0.825 0 0 0 0 0 0 0 0 0.75 0 0 0 0.3

9. Mellékletek

csupasz talajfelszín Festuca pseudovina Festuca rupicola Galium mollugo Galium verum Hieracium bauhinii agg. Hieracium umbellatum agg. Hypericum perforatum Isatis tinctoria Knautia arvensis Koeleria cristata Lathyrus tuberosus Linum hirsutum Lotus corniculatus Medicago falcata Melica transsylvanica moha Ononis spinosa Peucedanum alsaticum Phleum phleoides Picris hieracioides Poa angustifolia Prunus spinosa Rosa canina Rubus caesius Sanguisorba minor Scabiosa ochroleuca Senecio jacobaea Seseli annuum Silene otites Silene vulgaris Stipa capillata Stipa joannis Stipa pulcherrima Taraxacum serotinum Teucrium chamaedrys Thymelaea passerina Thymus glabrescens Torilis arvensis Tragopogon dubius Verbascum austriacum Veronica spicata Vicia angustifolia

0.625 0 3.5 0.3 4.75 0.25 1.125 0.025 0 0 3.5 0.2 4.5 0.125 0 0.05 1.175 0 0.075 1.8 0 5 0 0.05 2.625 0 0.65 0.025 0.125 0.075 0 1.25 0 0.25 0 1 0 0.65 0.05 0 1.25 0 0

0.525 3.25 0.675 0.4 5.5 0.05 0.725 0 0.05 0 0.675 1.675 0.0025 0.1125 0 0 0.9525 0 0.225 2 0.575 0.7 0 0.1 3.75 0 0.925 0 0.3875 0.05 0 4.425 0 0.8 0 0.75 0 0.925 0 0 1.875 0 0

0 0 5 0.125 3 0.4 0.55 0 0 0 3 0.825 0.35 0.6 0 0 1.875 0 0.2 2.375 0.55 2.25 0 0.15 1.525 0 0 0.025 0.55 0.125 0 2.75 0 0.1 0 2.5 0 0.525 0 0 1.025 0.105 0.025

1.625 0 0.25 0 2.375 0.0125 0.1 0 0 0 1.75 0.075 2.025 0 0 0 0.375 0.025 0 0 0.05 0.2 11.75 0.25 1.25 1.5 1.5 0 0 0.625 0 15.775 0.25 0 0.25 0 0.0025 0.75 0 0.025 0.75 0 0

11.5 0.55 0 0.0125 4.375 0.025 0.45 0 0.0125 0.075 2.175 0.1375 0 0 0 0 0 0.15 0.125 0 0.155 0.3 5.505 0.2 1.625 1.25 0.075 0.0375 0 0.45 0.625 20.375 0 1.375 0.1 0.125 0.0025 0.25 0 0.005 1 0 0

2.375 0 3.25 0.025 2.75 0.275 0.125 0 0 0 6 0.1 0 0 0.025 0 0.35 0.125 0.1 0 0.25 1.25 7 0 0.875 1 0.125 0 0 1 0.375 0.25 10.25 0 0.025 0 0.5 0.5 0 0 0.75 0 0

A mintahely kódjában a betűk jelölik a helyszínt (UK= Ürge-völgy keleti kitettségű völgyoldala, UN= Ürge-völgy nyugati kitettségű völgyoldala), a számok az évet (2006-2008). Minden oszlop négy-négy mintavételi kvadrát relatív borítási értékeinek átlagát tartalmazza.

357

9. Mellékletek

9.1.2. A mintavételek anyaga rendszertani sorrendben – puhatestűek A nevezéktan FALKNER, G. et al. (2001):munkája alapján. Az adatok felsorolásánál az alábbi sorrendet követem: zárójelben utalás a jelentésben megtalálható térkép lelőhelyi sorszámára, ezt követi a lelőhely leírása, zárójelben az EOV koordináta, a dátum, majd zárójelben a példányszám, az adatsort zárja a gyűjtő illetve a meghatározó neve.

Phylum Mollusca CUVIER, 1795 Classis Gastropoda CUVIER, 1795

Familia Planorbidae RAFINESQUE, 1815

Planorbis planorbis (LINNAEUS, 1758) (L.7.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part völgyfenék, rét (104 m. EOV: 635458 152924), 2009.12.09 (1 ) leg., det. Varga András. (L.9.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, jobb part, völgyfenék, rét (105 m. EOV: 635596 152802), 2009.12.09 (1 ) leg., det. Varga András.

Anisus spirorbis (LINNAEUS, 1758) (L.7.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part völgyfenék, rét (104 m. EOV: 635458 152924), 2009.12.09 (10 ) leg., det. Varga András. (L.9.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, jobb part, völgyfenék, rét (105 m. EOV: 635596 152802), 2009.12.09 (3 ) leg., det. Varga András.

Familia Carychiidae JEFFREYS, 1830

Carychium minimum O.F. MÜLLER, 1774 358

9. Mellékletek

(L.9.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, jobb part, völgyfenék, rét (105 m. EOV: 635596 152802), 2009.12.09 (2 ) leg., det. Varga András.

Familia Succineidae H. BECK, 1837

Succinella oblonga (DRAPARNAUD, 1801) (L.9.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, jobb part, völgyfenék, rét (105 m. EOV: 635596 152802), 2009.12.09 (13 ) leg., det. Varga András.

Familia Cochlicopidae PILSBRY, 1900 (1879)

Cochlicopa lubrica (O.F. MÜLLER, 1774) (L.2.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (125 m. EOV: 636052 152540), 2009.12.09 (7 ) leg., det. Varga András.

Cochlicopa lubricella (ROSSMÄSSLER, 1834) (L.1.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató-dűlő K-i oldala (118 m. EOV: 636413 152491), 2009.12.09 (3 ) leg., det. Varga András. (L.2.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (125 m. EOV: 636052 152540), 2009.12.09 (3 ) leg., det. Varga András. (L.4.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (120 m. EOV: 636017 152744), 2009.12.09 (1 ) leg., det. Varga András. (L.5.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy, domboldal (bal) (123 m. EOV: 635930 152757), 2009.12.09 (1 ) leg., det. Varga András. (L.6.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part, domboldal (111 m. EOV: 635643 152880), 2009.12.09 (17 ) leg., det. Varga András.

359

9. Mellékletek

Familia Valloniidae MORSE, 1864

Vallonia costata (O.F. MÜLLER, 1774) (L.1.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató-dűlő K-i oldala (118 m. EOV: 636413 152491), 2009.12.09 (3 ) leg., det. Varga András. (L.2.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (125 m. EOV: 636052 152540), 2009.12.09 (27 ) leg., det. Varga András. (L.3.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (völgy alja, rét) (116 m. EOV: 635992 152640), 2009.12.09 (1 ) leg., det. Varga András. (L.4.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (120 m. EOV: 636017 152744), 2009.12.09 (66 ) leg., det. Varga András. (L.5.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy, domboldal (bal) (123 m. EOV: 635930 152757), 2009.12.09 (2 ) leg., det. Varga András. (L.6.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part, domboldal (111 m. EOV: 635643 152880), 2009.12.09 (68 ) leg., det. Varga András. (L.7.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part völgyfenék, rét (104 m. EOV: 635458 152924), 2009.12.09 (10 ) leg., det. Varga András.

Vallonia pulchella (O.F. MÜLLER, 1774) (L.1.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató-dűlő K-i oldala (118 m. EOV: 636413 152491), 2009.12.09 (12 ) leg., det. Varga András. (L.2.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (125 m. EOV: 636052 152540), 2009.12.09 (21 ) leg., det. Varga András. (L.4.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (120 m. EOV: 636017 152744), 2009.12.09 (49 ) leg., det. Varga András. (L.5.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy, domboldal (bal) (123 m. EOV: 635930 152757), 2009.12.09 (13 ) leg., det. Varga András. (L.6.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part, domboldal (111 m. EOV: 635643 152880), 2009.12.09 (7 ) leg., det. Varga András.

360

9. Mellékletek

(L.7.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part völgyfenék, rét (104 m. EOV: 635458 152924), 2009.12.09 (10 ) leg., det. Varga András. (L.9.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, jobb part, völgyfenék, rét (105 m. EOV: 635596 152802), 2009.12.09 (15 ) leg., det. Varga András.

Vallonia enniensis (GREDLER, 1856) (L.7.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part völgyfenék, rét (104 m. EOV: 635458 152924), 2009.12.09 (2 ) leg., det. Varga András. (L.9.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, jobb part, völgyfenék, rét (105 m. EOV: 635596 152802), 2009.12.09 (9 ) leg., det. Varga András.

Familia Pupillidae TURTON, 1831

Pupilla muscorum (LINNAEUS, 1758) (L.2.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (125 m. EOV: 636052 152540), 2009.12.09 (1 ) leg., det. Varga András. (L.9.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, jobb part, völgyfenék, rét (105 m. EOV: 635596 152802), 2009.12.09 (18 ) leg., det. Varga András.

Familia Chondrinidae STEENBERG, 1925

Granaria frumentum (DRAPARNAUD, 1801) (L.1.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató-dűlő K-i oldala (118 m. EOV: 636413 152491), 2009.12.09 (34 ) leg., det. Varga András. (L.2.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (125 m. EOV: 636052 152540), 2009.12.09 (36 ) leg., det. Varga András.

361

9. Mellékletek

(L.4.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (120 m. EOV: 636017 152744), 2009.12.09 (320 ) leg., det. Varga András. (L.5.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy, domboldal (bal) (123 m. EOV: 635930 152757), 2009.12.09 (64 ) leg., det. Varga András. (L.6.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part, domboldal (111 m. EOV: 635643 152880), 2009.12.09 (16 ) leg., det. Varga András.

Familia Vertiginidae FITZINGER, 1833

Truncatellina cylindrica (A. FÉRUSSAC, 1807) (L.1.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató-dűlő K-i oldala (118 m. EOV: 636413 152491), 2009.12.09 (60 ) leg., det. Varga András. (L.2.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (125 m. EOV: 636052 152540), 2009.12.09 (43 ) leg., det. Varga András. (L.3.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (völgy alja, rét) (116 m. EOV: 635992 152640), 2009.12.09 (3 ) leg., det. Varga András. (L.4.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (120 m. EOV: 636017 152744), 2009.12.09 (210 ) leg., det. Varga András. (L.5.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy, domboldal (bal) (123 m. EOV: 635930 152757), 2009.12.09 (46 ) leg., det. Varga András. (L.6.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part, domboldal (111 m. EOV: 635643 152880), 2009.12.09 (140 ) leg., det. Varga András. (L.7.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part völgyfenék, rét (104 m. EOV: 635458 152924), 2009.12.09 (7 ) leg., det. Varga András. (L.9.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, jobb part, völgyfenék, rét (105 m. EOV: 635596 152802), 2009.12.09 (1 ) leg., det. Varga András.

Vertigo pygmaea (DRAPARNAUD, 1801) 362

9. Mellékletek

(L.9.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, jobb part, völgyfenék, rét (105 m. EOV: 635596 152802), 2009.12.09 (1 ) leg., det. Varga András.

Familia Enidae B.B. WOODWARD, 1903 (1880)

Chondrula tridens (O.F. MÜLLER, 1774) (L.4.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (120 m. EOV: 636017 152744), 2009.12.09 (11 ) leg., det. Varga András. (L.5.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy, domboldal (bal) (123 m. EOV: 635930 152757), 2009.12.09 (4 ) leg., det. Varga András. (L.6.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part, domboldal (111 m. EOV: 635643 152880), 2009.12.09 (1 ) leg., det. Varga András.

Familia Ferussaciidae BOURGUIGNAT, 1883

Cecilioides acicula (O.F. MÜLLER, 1774) (L.2.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (125 m. EOV: 636052 152540), 2009.12.09 (3 ) leg., det. Varga András.

Familia Oxychilidae P. HESSE, 1927 (1879)

Mediterranea inopinata (ULIČNÝ, 1887) (L.6.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part, domboldal (111 m. EOV: 635643 152880), 2009.12.09 (2 ) leg., det. Varga András. (L.7.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part völgyfenék, rét (104 m. EOV: 635458 152924), 2009.12.09 (1 ) leg., det. Varga András.

363

9. Mellékletek

Familia Vitrinidae FITZINGER, 1833

Vitrina pellucida (O.F. MÜLLER, 1774) (L.2.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (125 m. EOV: 636052 152540), 2009.12.09 (6 ) leg., det. Varga András. (L.5.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy, domboldal (bal) (123 m. EOV: 635930 152757), 2009.12.09 (1 ) leg., det. Varga András.

Familia Bradybaenidae PILSBRY, 1934 (1898)

Fruticicola fruticum (O.F. MÜLLER, 1774) (L.2.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (125 m. EOV: 636052 152540), 2009.12.09 (2 ) leg., det. Varga András.

Familia Hygromiidae TRYON, 1866

Monacha cartusiana (O.F. MÜLLER, 1774) (L.2.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (125 m. EOV: 636052 152540), 2009.12.09 (1 ) leg., det. Varga András. (L.6.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part, domboldal (111 m. EOV: 635643 152880), 2009.12.09 (1 ) leg., det. Varga András. (L.7.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, bal part völgyfenék, rét (104 m. EOV: 635458 152924), 2009.12.09 (5 ) leg., det. Varga András. (L.9.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra, jobb part, völgyfenék, rét (105 m. EOV: 635596 152802), 2009.12.09 (5 ) leg., det. Varga András.

364

9. Mellékletek

Xerolenta obvia (MENKE, 1828) (L.2.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (125 m. EOV: 636052 152540), 2009.12.09 (3 ) leg., det. Varga András. (L.4.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (120 m. EOV: 636017 152744), 2009.12.09 (11 ) leg., det. Varga András. (L.5.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy, domboldal (bal) (123 m. EOV: 635930 152757), 2009.12.09 (10 ) leg., det. Varga András.

Familia Helicidae RAFINESQUE, 1815

Cepaea vindobonensis (C. PFEIFFER, 1828) (L.2.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (125 m. EOV: 636052 152540), 2009.12.09 (2 ) leg., det. Varga András. (L.4.), Bölcske, Leányvár (Gyűrűsi-völgyrendszer), Koplaltató Ny-i oldalánál lévő völgy (jobb) (120 m. EOV: 636017 152744), 2009.12.09 (2 ) leg., det. Varga András.

A talajminták az alábbi területeken faunamentesek voltak:

(L.8.), Dunaföldvár, Leányvár, a Gyűrűsi-völgy a Kanacsi-árok torkolatától ÉÉNy-ra a Gyűrűsi-árok (105 m. EOV: 635546 152924), 2009.12.09 () leg., det. Varga András.

365

9. Mellékletek

9.2.

Nagydorogi Szenes-legelő



Familia Lymnaeidae RAFINESQUE, 1815

Galba truncatula (O.F. MÜLLER, 1774) (Szl.3) Nagydorog - Győrköny műúttül É-ra, kb. 580 m-re Szenes-legelő, a gémeskút közelében (145 m. EOV: 620882 143977 ), 2009.12.09 (1) leg., det. Varga András. (Szl.7) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út DK-i oldala (99 m. EOV: 619926 146456 ), 2009.12.09 (1 subrecens) leg., det. Varga András.


Carychium minimum O.F. MÜLLER, 1774 (Szl.7) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út DK-i oldala (99 m. EOV: 619926 146456 ), 2009.12.09 (2) leg., det. Varga András.


Succinella oblonga (DRAPARNAUD, 1801) 366

9. Mellékletek

(Szl.8) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út ÉNy-i oldala (103 m. EOV: 619872 146515 ), 2009.12.09 (2) leg., det. Varga András.


Cochlicopa lubricella (ROSSMÄSSLER, 1834) (Szl.5) Nagydorog É kb. 2,7 km, Szenes-legelő a 64-es út Ny-i oldala (Murváskúti dűlő) (121 m. EOV: 619709 145979 ), 2009.12.09 (3) leg., det. Varga András. (Szl.7) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út DK-i oldala (99 m. EOV: 619926 146456 ), 2009.12.09 (34) leg., det. Varga András. (Szl.8) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út ÉNy-i oldala (103 m. EOV: 619872 146515 ), 2009.12.09 (56) leg., det. Varga András.


Vallonia costata (O.F. MÜLLER, 1774) (Szl.1) Nagydorog - Győrköny műúttül É-ra, kb. 350 m-re Szenes-legelő a vízmű védterület közelében (133 m. EOV: 620932 143503 ), 2009.12.09 (1) leg., det. Varga András. (Szl.5) Nagydorog É kb. 2,7 km, Szenes-legelő a 64-es út Ny-i oldala (Murváskúti dűlő) (121 m. EOV: 619709 145979 ), 2009.12.09 (4) leg., det. Varga András. (Szl.6) Nagydorog É kb. 2,9 km, Szenes-legelő a 64-es út Ny-i oldala (Murváskúti dűlő) (116 m. EOV: 619601 146214 ), 2009.12.09 (1) leg., det. Varga András. (Szl.7) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út DK-i oldala (99 m. EOV: 619926 146456 ), 2009.12.09 (61) leg., det. Varga András. (Szl.8) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út ÉNy-i oldala (103 m. EOV: 619872 146515 ), 2009.12.09 (80) leg., det. Varga András.

Vallonia pulchella (O.F. MÜLLER, 1774) 367

9. Mellékletek

(Szl.3) Nagydorog - Győrköny műúttül É-ra, kb. 580 m-re Szenes-legelő, a gémeskút közelében (145 m. EOV: 620882 143977 ), 2009.12.09 (2) leg., det. Varga András. (Szl.5) Nagydorog É kb. 2,7 km, Szenes-legelő a 64-es út Ny-i oldala (Murváskúti dűlő) (121 m. EOV: 619709 145979 ), 2009.12.09 (23) leg., det. Varga András. (Szl.6) Nagydorog É kb. 2,9 km, Szenes-legelő a 64-es út Ny-i oldala (Murváskúti dűlő) (116 m. EOV: 619601 146214 ), 2009.12.09 (1) leg., det. Varga András. (Szl.7) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út DK-i oldala (99 m. EOV: 619926 146456 ), 2009.12.09 (71) leg., det. Varga András. (Szl.8) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út ÉNy-i oldala (103 m. EOV: 619872 146515 ), 2009.12.09 (54) leg., det. Varga András.

Vallonia enniensis (GREDLER, 1856) (Szl.1) Nagydorog - Győrköny műúttül É-ra, kb. 350 m-re Szenes-legelő a vízmű védterület közelében (133 m. EOV: 620932 143503 ), 2009.12.09 (5) leg., det. Varga András.


Pupilla muscorum (LINNAEUS, 1758) (Szl.1) Nagydorog - Győrköny műúttül É-ra, kb. 350 m-re Szenes-legelő a vízmű védterület közelében (133 m. EOV: 620932 143503 ), 2009.12.09 (3) leg., det. Varga András. (Szl.5) Nagydorog É kb. 2,7 km, Szenes-legelő a 64-es út Ny-i oldala (Murváskúti dűlő) (121 m. EOV: 619709 145979 ), 2009.12.09 (2) leg., det. Varga András. (Szl.7) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út DK-i oldala (99 m. EOV: 619926 146456 ), 2009.12.09 (19) leg., det. Varga András. (Szl.8) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út ÉNy-i oldala (103 m. EOV: 619872 146515 ), 2009.12.09 (4) leg., det. Varga András.

Familia Chondrinidae STEENBERG, 1925 368

9. Mellékletek

Granaria frumentum (DRAPARNAUD, 1801) (Szl.7) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út DK-i oldala (99 m. EOV: 619926 146456 ), 2009.12.09 (31) leg., det. Varga András. (Szl.8) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út ÉNy-i oldala (103 m. EOV: 619872 146515 ), 2009.12.09 (57) leg., det. Varga András.


Truncatellina cylindrica (A. FÉRUSSAC, 1807) (Szl.1) Nagydorog - Győrköny műúttül É-ra, kb. 350 m-re Szenes-legelő a vízmű védterület közelében (133 m. EOV: 620932 143503 ), 2009.12.09 (10) leg., det. Varga András. (Szl.3) Nagydorog - Győrköny műúttül É-ra, kb. 580 m-re Szenes-legelő, a gémeskút közelében (145 m. EOV: 620882 143977 ), 2009.12.09 (62) leg., det. Varga András. (Szl.5) Nagydorog É kb. 2,7 km, Szenes-legelő a 64-es út Ny-i oldala (Murváskúti dűlő) (121 m. EOV: 619709 145979 ), 2009.12.09 (114) leg., det. Varga András. (Szl.6) Nagydorog É kb. 2,9 km, Szenes-legelő a 64-es út Ny-i oldala (Murváskúti dűlő) (116 m. EOV: 619601 146214 ), 2009.12.09 (29) leg., det. Varga András. (Szl.7) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út DK-i oldala (99 m. EOV: 619926 146456 ), 2009.12.09 (153) leg., det. Varga András. (Szl.8) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út ÉNy-i oldala (103 m. EOV: 619872 146515 ), 2009.12.09 (124) leg., det. Varga András.

Vertigo pygmaea (DRAPARNAUD, 1801) (Szl.1) Nagydorog - Győrköny műúttül É-ra, kb. 350 m-re Szenes-legelő a vízmű védterület közelében (133 m. EOV: 620932 143503 ), 2009.12.09 (8) leg., det. Varga András. (Szl.7) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út DK-i oldala (99 m. EOV: 619926 146456 ), 2009.12.09 (4) leg., det. Varga András.

369

9. Mellékletek


Vertigo angustior JEFFREYS, 1830 (Szl.1) Nagydorog - Győrköny műúttül É-ra, kb. 350 m-re Szenes-legelő a vízmű védterület közelében (133 m. EOV: 620932 143503 ), 2009.12.09 (4) leg., det. Varga András.


Chondrula tridens tridens (O.F. MÜLLER, 1774) (Szl.5) Nagydorog É kb. 2,7 km, Szenes-legelő a 64-es út Ny-i oldala (Murváskúti dűlő) (121 m. EOV: 619709 145979 ), 2009.12.09 (2) leg., det. Varga András. (Szl.7) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út DK-i oldala (99 m. EOV: 619926 146456 ), 2009.12.09 (1) leg., det. Varga András.


Mediterranea inopinata (ULIČNÝ, 1887) (Szl.8) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út ÉNy-i oldala (103 m. EOV: 619872 146515 ), 2009.12.09 (1) leg., det. Varga András.


Monacha cartusiana (O.F. MÜLLER, 1774) (Szl.7) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út DK-i oldala (99 m. EOV: 619926 146456 ), 2009.12.09 (6) leg., det. Varga András.

370

9. Mellékletek


Helicopsis striata (O.F. MÜLLER, 1774) (Szl.7) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út DK-i oldala (99 m. EOV: 619926 146456 ), 2009.12.09 (2) leg., det. Varga András. (Szl.8) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út ÉNy-i oldala (103 m. EOV: 619872 146515 ), 2009.12.09 (2) leg., det. Varga András.

Xerolenta obvia (MENKE, 1828) (Szl.3) Nagydorog - Győrköny műúttül É-ra, kb. 580 m-re Szenes-legelő, a gémeskút közelében (145 m. EOV: 620882 143977 ), 2009.12.09 (1) leg., det. Varga András. (Szl.4) Nagydorog - Győrköny műúttül É-ra, kb. 1,3 km-re Szenes-legelő (juhhodálytól Ény-ra) (146 m. EOV: 620647 144339 ), 2009.12.09 (32) leg., det. Varga András. (Szl.8) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út ÉNy-i oldala (103 m. EOV: 619872 146515 ), 2009.12.09 (3) leg., det. Varga András.


Cepaea vindobonensis (C. PFEIFFER, 1828) (Szl.7) Bikács DNy kb. 1,7 km, Szenes-legelő a 64-es út DK-i oldala (99 m. EOV: 619926 146456 ), 2009.12.09 (2) leg., det. Varga András.

A talajminta az alábbi területen faunamentes volt:

(Szl.2) Nagydorog - Győrköny műúttül É-ra, kb. 600 m-re Szenes-legelő, vízmű védterülettől É-ra (136 m. EOV: 620882 143714 ), 2009.12.09 () leg., det. Varga András.

371

9. Mellékletek

9.3.

Darányi-borókás

9.3.1. Botanikai fajlista Species (scientific name) Achillea pannonica Achillea setacea

Hungarian name

Habitat preference

magyar cickafark pusztai cickafark

Grassland generalist Grassland generalist

Agrostis capillaris

cérnatippan


Agrostis stolonifera

Fehér tippan


Aira elegantissima

csinos lengefű


Alnus glutinosa Ambrosia artemisiifolia Anthemis ruthenica Anthoxanthum odoratum Betula pendula Bromus hordaceus Bromus tectorum Calamagrostis epigeios

Enyves éger Parlagfű Festő pipitér

mezophile woodland generalist Grassland generalist

borjúpázsit

Mesophile grassland

nyír puha rozsnok fedélrozsnok Siskanádtippan Kereklevelű harangvirág fenyérsás borzas sás fényes sás

woodland dry grassland dry grassland generalist

acidophile grassland generalist dry grassland

Campanula rotundifolia


Remark

characteristic dominant characteristic subdominant characteristic subdominant invasive weed

weed, degradation


Carex ericetorum Carex hirta Carex liparicarpos Cerastium semidecandrum Chelidonium majus Chondrilla juncea Chrysopogon gryllus

békamadárhúr

dry grassland

vérehulló fecskefű nyúlparéj élesmosófű

Clinopodium vulgare

borsfű

Conyza canadensis

Betyárkóró

generalist grassland generalist dry grassland xero-mezophile oak woodland generalist

Corynephorus canescens

ezüstperje

sandy grassland

Crataegus monogyna

egybibés galagonya

Crepis rhoedifolia Cynodon dactylon Danthonia decumbens Digitaria sanguinalis Erigeron annuus Euphorbia cyparissias Festuca rubra

pipacslevelű zörgőfű csillagpázsit háromfogfű pirók ujjasmuhar egynyári seprence farkas kutyatej veres csenkesz

xero-mezophile oak woodland grassland generalist grassland generalist acidophile grassland generalist generalist Grassland generalist dry grassland

Festuca vaginata

magyar csenkesz

sandy grassland

Filago minima

hegyi penészvirág

acidophile sandy grassland

372

degradation

weed weed characteristic

invasive weed characteristic dominant characteristic degradation characteristic weed

characteristic characteristic subdominant characteristic

9. Mellékletek

Species (scientific name)

Hungarian name

Frangula alnus

kutyabenge

Gypsophila muralis Hieracium pilosella

mezei fátyolvirág ezüstös hölgymál

Hieracium umbellatum

ernyős hölgymál

Holcus lanatus Hypericum perforatum Hypochoeris radicata Jasione montana

pelyhes selyemperje orbáncfű kacúros véreslapu kékcsillag

Juniperus communis

boróka

Koeleria cristata

karcsú fényperje

Ligustrum vulgare

fagyal

Linaria angustissima Luzula campestris Medicago lupulina Melampyrum pratense Minuartia viscosa

keskenylevelű gyújtoványfű perjeszittyó komlós lucerna réti csormolya enyves kőhúr

Moehringia trinervia

erdei csitri

Mycelis muralis Nardus stricta

Petrorhagia prolifera

kakicsvirág szőrfű Keskenylevelű keserűfű aszúszegfű

Peucedanum oreoselium

citromkocsord

Phleum phleoides Phytolacca americana Pinus sylvestris Plantago arenaria Plantago lanceolata Poa angustifolia Poa bulbosa Polygonum arenarium Potentilla arenaria Potentilla neglecta Prunus serotina

komócsin alkörmös erdei fenyő homoki útifű lándzsás útifű karcsú perje gumós perje homoki keserűfű homoki pimpó molyhos pimpó kései meggy

Quercus cerris

csertölgy

Quercus robur

kocsányos tölgy

Quercus rubra

vörös tölgy

Rosa canina

gyepűrózsa

Rubus fruticosus agg.

földi szeder

Persicaria minor

Habitat preference


xero-mezophile oak woodland generalist Grassland acidophile grassland and woodland acidophile grassland dry grassland acidophile grassland acidophile grassland xero-mezophile oak woodland dry grassland xero-mezophile oak woodland

Remark

weed characteristic

characteristic characteristic dominant shrub characteristic

dry grassland acidophile grassland grassland generalist acidophile woodland acidophile grassland acidophile oak woodland oak woodland acidophile grassland mezophile generalist dry grassland acidophile oak woodland dry grassland plantations plantations dry grassland grassland generalist dry grassland dry grassland sandy grassland dry grassland dry grassland woodland xero-mezophile oak woodland xero-mezophile oak woodland plantation xero-mezophile oak woodland woodland

373

invasive

weed degradation

invasive

degradation

characteristic tree invasive

9. Mellékletek

Species (scientific name) Rumex acetosella Schrophularia scopolii Scleranthus annuus ssp polycarpus Silene latifolia ssp alba Sedum acre Solidago gigantea

Hungarian name

Habitat preference

juhsóska Bársonyos görvélyfű

acidophile grassland szegély

füzéres szikárka


mécsvirág borsos varjúháj

grassland generalist dry grassland Mesophile grassland generalist acidophile grassland mezophile grassland generalist dry grassland

magas aranyvessző

Spergularia pentandra Stellaria graminea Taraxacum officinale Teucrium chamaedrys

Homiki csibehúr pázsitos csillaghúr pongyola pitypang sarlós gamandor keskenylevelű Thymus serpyllum kakukkfű Trifolium campestre mezei here Trifolium repens fehér here Urtica dioica nagy csalán csilláros Verbascum lychnitis ökörfarkkóró Verbascum phlomoides szöszös ökörfarkkóró Veronica arvensis mezei veronika Veronica chamaedrys

ösztörűs veronika

Vicia angustifolia Vicia hirsuta Viola arvensis Vulpia myorus

vetési bükköny borzas bükköny mezei árvácska vékony egércsenkesz


Remark characteristic

protected

invasive

degradation

weed weed

acidophile grassland grassland generalist grassland generalist generalist dry grassland generalist generalist generalist xero-mezophile oak woodland generalist dry grassland generalist acidophile grassland

374

weed

weed weed

weed weed

9. Mellékletek




Planorbis planorbis (LINNAEUS, 1758) (D.4) Darányi-borókás, békaszittyós völgy időszakos vízborítással, körülötte idős kocsányos tölgyek (EOV: 534394, 720787), 2009.12.15 (1) leg. Botka János, det. Varga András.

Anisus spirorbis (LINNAEUS, 1758) (D.4) Darányi-borókás, békaszittyós völgy időszakos vízborítással, körülötte idős kocsányos tölgyek (EOV: 534394, 720787), 2009.12.15 (7) leg. Botka János, det. Varga András.


Cochlicopa lubricella (ROSSMÄSSLER, 1834) (D.1) Darányi-borókás, 20-25 éves erdős terület (erdei fenyő) „mélyedés” (EOV: 535474, 721776), 2009.12.15 (1) leg. Botka János, det. Varga András. (D.2) Darányi-borókás, 20 év körüli akácerdő, dombhát (EOV: 535341, 721371), 2009.12.15 (4) leg. Botka János, det. Varga András.

375

9. Mellékletek


Granaria frumentum (DRAPARNAUD, 1801) (D.14) Darányi-borókás, mosófüves, szürkekákás nyílt gyep (átlagos terepszint) (EOV: 535035, 715816), 2009.12.15 (1) leg. Botka János, det. Varga András.


Truncatellina cylindrica (A. FÉRUSSAC, 1807) (D.2) Darányi-borókás, 20 év körüli akácerdő, dombhát (EOV: 535341, 721371), 2009.12.15 (3) leg. Botka János, det. Varga András. (D.13) Darányi-borókás, erdőszegély, K-felől nyílt gyep, juhlegelő (átlagos terepszint) (EOV: 534990, 714357), 2009.12.15 (1) leg. Botka János, det. Varga András. (D.18) Darányi-borókás, nyílt gyep (korábban KPM útépítőanyag tárolóhely, meszes talaj) (EOV: 536020, 716806), 2009.12.15 (1) leg. Botka János, det. Varga András.

Familia Punctidae MORSE, 1864

Punctum pygmaeum (DRAPARNAUD, 1801) (D.2) Darányi-borókás, 20 év körüli akácerdő, dombhát (EOV: 535341, 721371), 2009.12.15 (1) leg. Botka János, det. Varga András.


Nesovitrea hammonis (STRÖM, 1765) (D.1) Darányi-borókás, 20-25 éves erdős terület (erdei fenyő) „mélyedés” (EOV: 535474, 721776), 2009.12.15 (1) leg. Botka János, det. Varga András.

376

9. Mellékletek

(D.5) Darányi-borókás, nyíres-borókás, idős kocsányos tölgyekkel (átlagos terepszint magasság) (EOV: 534561, 720224), 2009.12.15 (1) leg. Botka János, det. Varga András.


Vitrina pellucida (O.F. MÜLLER, 1774) (D.1) Darányi-borókás, 20-25 éves erdős terület (erdei fenyő) „mélyedés” (EOV: 535474, 721776), 2009.12.15 (2) leg. Botka János, det. Varga András. (D.2) Darányi-borókás, 20 év körüli akácerdő, dombhát (EOV: 535341, 721371), 2009.12.15 (1) leg. Botka János, det. Varga András. (D.3) Darányi-borókás, tisztás, amit 20-30 év körüli zárt fenyőállomány vesz körül (átlagos terepszint magasság) (EOV: 535145, 721124), 2009.12.15 (1) leg. Botka János, det. Varga András.


Cepaea vindobonensis (C. PFEIFFER, 1828) (D.13) Darányi-borókás, erdőszegély, K-felől nyílt gyep, juhlegelő (átlagos terepszint) (EOV: 534990, 714357), 2009.12.15 (1) leg. Botka János, det. Varga András.


(D.6) Darányi-borókás, nyíres borókás, égerekkel (átlagos terepszint magasság alatti terület) nyáron juhlegelő (EOV: 534783, 719990), 2009.12.15 (0) leg. Botka János, det. Varga András. (D.7) Darányi-borókás, ezüstperjés borókás (átlagos terepszint magasság feletti terület) nyáron juhlegelő (EOV: 534675, 718515), 2009.12.15 (0) leg. Botka János, det. Varga András. (D.8) Darányi-borókás, nyílt, fátlan juhlegelő (EOV: 534857, 717880), 2009.12.15 (0) leg. Botka János, det. Varga András. (D.9) Darányi-borókás, ezüstperjés gyep, juhlegelő (átlagos terepszint alatti terület) (EOV: 534621, 716896), 2009.12.15 (0) leg. Botka János, det. Varga András.

377

9. Mellékletek

(D.10) Darányi-borókás, ezüstperjés nyílt gyep (átlagos terepszint alatti terület) (EOV: 534730, 715569), 2009.12.15 (0) leg. Botka János, det. Varga András. (D.11) Darányi-borókás, ezüstnyáras, mosófüves nyílt gyep, juhlegelő (EOV: 534844, 715569), 2009.12.15 (0) leg. Botka János, det. Varga András. (D.12) Darányi-borókás, mosófüves, ágaszúzmós nyílt gyep (kevés boróka) (átlagos terepszint magasság feletti terület) (EOV: , 534842, 714242) 2009.12.15 (0) leg. Botka János, det. Varga András. (D.15) Darányi-borókás, kakukkfüves nyílt gyep, juhlegelő (átlagos terepszint) (EOV: 535186, 714849), 2009.12.15 (0) leg. Botka János, det. Varga András. (D.16) Darányi-borókás, nyílt gyep, kevés boróka (átlagos terepszint) (EOV: 535447, 715367), 2009.12.15 (0) leg. Botka János, det. Varga András. (D.17) Darányi-borókás, visszaerdősülő nyílt gyep (átlagos terepszint) (EOV: 535690, 715906), 2009.12.15 (0) leg. Botka János, det. Varga András. (D.19) Darányi-borókás, Borókás liget (EOV: 536065, 718830), 2009.12.15 (0) leg. Botka János, det. Varga András.

378

9. Mellékletek

9.4.

Tószegi legelő

9.4.1. A terepi mintavételek adatai Table number 1 2 2,5 3 4 4,5 5 6 6,5 7 8 8,5 9 10 11 11 12 13 13 14 15 15 16 17 17 18 19 19 20 21 21 22 23 23 24 25 25 26 27 28 28 29 30 31 31 32 33 34 34 35 36 37 37 38 39 40 40 41 42 43 RelevÚ number 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 RelevÚ area (m2) 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 4 4 4 4 4 4 4 Cover total (%) 5 7 4 8 10 2 90 95 65 95 95 70 85 65 90 80 80 85 40 70 45 45 70 55 80 90 80 75 90 80 45 50 45 50 50 35 80 60 80 75 85 75 80 70 60 35 40 40 55 36 45 65 90 90 40 55 85 35 45 75 Cover moss layer (%) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 30 5 2 70 5 15 0 0 3 0 0 5 5 0 0 1 1 2 0 0 1 0 0 0 20 45 25 15 30 25 25 45 0 2 2 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Cover lichen layer (%) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,1 0 0 0 0,1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Cover algae layer (%) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 20 25 0 0 35 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Cover litter layer (%) 0 0 0 0 0 0 10 10 12 15 0 5 0 0 1 0 0 0 4 0 0 6 0 1 75 10 10 50 10 5 15 5 10 10 5 3 10 25 5 20 10 50 5 0 5 15 10 20 5 65 30 25 90 95 20 60 90 95 70 60 Cover open water (%) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 0 0 0 3 0 0 Cover bare rock (%) 98 95 98 95 95 99 95 3 30 3 2 15 5 2 8 4 2 5 70 30 80 75 25 35 4 4 6 4 4 15 30 50 50 50 50 90 0 5 3 5 0 10 7 2 15 30 50 60 15 15 25 30 3 3 50 15 3 1 2 10 Aver. height (high) herbs (cm) 4 3 2 4 4 2 10 4 4 12 15 4 3 1 3,5 2 1 2 5 2 3,5 5 3 5 8 2 5 4 2 5 4 2 4 10 2 4 5 10 10 9 5 3 2 4 5 3 4 6 5 5 3 6 80 10 2 10 90 20 3 12 Number of species 14 13 6 11 9 5 22 17 18 11 22 17 5 12 8 6 13 7 15 18 12 16 13 15 6 10 6 10 10 9 8 12 11 7 11 10 13 8 13 7 10 8 14 10 13 10 9 7 11 13 14 7 7 4 10 2 3 4 8 7 név csop r r r r r r c c c c c c c c c c c c r r r r r r c c c c c c v v v v v v c c c c c c c c v v v v v v v v r r r r r r r r Artemisia santonicum 0 0,1 0,5 0,5 0,5 Bassia prostrata 0 Bupleurum tenuissimum 0 0,1 0,5 0,1 0,1 1 0,1 0,1 0,1 0,5 0,1 0,1 0,1 Camphorosma annua 0 Carex stenophylla 0 2 0,1 12 10 10 8 4 6 2 0,1 0,5 3 1 6 5 0,5 0,1 0,1 0,5 0,1 2 2 0,5 40 30 30 30 40 30 35 40 1 0,1 0,1 0,1 Chenopodium chenopodioides 0 0,1 0,1 Chenopodium glaucum 0 0,1 0,1 Limonium gmelini subsp. hungaricum 0 Matricaria chamomilla 0 0,1 2 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,5 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 Pholiurus pannonicus 0 0,1 1 0,1 0,5 0,1 Plantago maritima 0 Plantago tenuiflora 0 0,1 2 1 0,1 0,1 2 3 0,1 Puccinellia limosa 0 2 1 0,1 0,1 5 1 2 0,1 0,5 5 0,5 8 10 3 4 0,1 0,5 0,1 3 0,5 35 6 4 0,5 0,1 0,1 0,1 Rorippa kerneri 0 12 10 12 25 6 20 Scorzonera cana 0 0,1 0,5 2 0,1 1 8 0,1 2 0,1 3 4 2 8 0,5 0,1 2 0,1 1 3 2 0,1 0,5 2 1 0,1 1 1 2 0,1 2 1 0,1 0,1 Trifolium angulatum 0 0,1 0,1 0,1 0,1 0,5 0,1 0,5 0,1 0,5 0,1 0,1 2 1 15 0,1 15 1 5 0,1 5 2 0,1 1 4 0,1 0,1 0,1 0,5 1 1 Trifolium ornithopodioides 0 0,1 2 Trifolium retusum 0 0,1 0,1 0,1 0,1 4 20 20 0,1 4 0,1 4 10 0,1 0,1 0,5 0,1 Trifolium striatum 0 0,1 0,1 0,1 Trifolium strictum 0 0,1 Cerastium dubium 0 0,5 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,5 0,1 0,5 1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 Juncus compressus agg. 0 0,1 0,1 Achillea setacea 0 1 1 0,5 4 3 0,1 2 4 0,5 3 0,1 0,1 1 0,5 1 2 2 4 35 15 15 4 15 12 7 5 0,1 0,1 0,1 0,1 Gypsophila muralis 0 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,5 0,1 2 0,5 2,2 1,3 0,1 0,1 5,2 1 3,3 0,3 2,2 5 9,1 4,6 3,1 21 4,2 4,2 22 11 32 38 27 37 11 28 3 20 6,1 6,2 30 16 0,7 10 2,3 36 17 9,3 41 15 17 7,5 18 14 15 7,7 45 30 32 31 45 33 39 42 1,2 0,1 1 0 0,1 0 1,2 1,2 3 4 1 1 3 1 5 3 5 1 6 3 2 6 4 3 7 3 7 10 5 5 6 6 2 6 4 4 7 5 3 7 6 3 7 5 6 4 7 3 5 4 7 5 9 4 5 2 7 7 9 4 3 1 6 0 1 0 3 3 9 14 13 15 Alopecurus geniculatus 1 3 3 4 10 2 Alopecurus pratensis 1 0,1 5 13 2 10 20 0,1 35 30 35 4 25 18 12 0,1 2 1 5 1 3 75 15 40 40 80 20 30 60 Bromus hordeaceus ssp. hordeaceus 1 0,1 0,1 0,5 0,1 0,1 0,1 2 0,5 0,1 0,1 2 0,1 0,1 0,5 0,1 0,1 0,1 0,1 Erophila verna 1 0,1 Festuca pseudovina 1 1 0,5 0,5 0,1 6 15 80 45 80 72 35 45 0,5 20 1 2 30 8 75 70 70 70 65 65 1 15 6 6 2 40 45 60 60 45 60 60 60 0,5 2 5 7 1 2 5 20 2 1 2 1 3 1 Hordeum geniculatum 1 2 2 0,1 5 3 0,1 35 90 30 60 75 20 0,5 0,1 0,1 4 5 3 3 10 6 0,5 1 0,5 10 5 5 Inula britannica 1 0,1 0,1 Lepidium perfoliatum 1 0,1 Lepidium ruderale 1 0,1

379

9. Mellékletek

Poa bulbosa Polygonum aviculare agg. Portulaca oleracea Potentilla supina Ranunculus pedatus Rumex crispus

Agrimonia eupatoria Amaranthus blitum Amaranthus species Ambrosia artemisiifolia Arenaria serpyllifolia agg. Ballota nigra Capsella bursa-pastoris Cardaria draba Carduus nutans L. ssp. macrolepis Kaz Carthamus lanatus Chenopodium album agg. Cichorium intybus Cirsium vulgare Convolvulus arvensis Conyza canadensis Coronopus quamatus Echinochloa crus-galli Elymus repens Erodium cicutarium Eryngium campestre Geranium pusillum Lamium amplexicaule Lolium perenne Medicago lupulina Myosotis stricta Onopordum acanthium Plantago lanceolata Plantago major Poa annua Poa species Sclerochloa dura Sonchus arvensis Taraxacum officinale Weber Trifolium arvense Trifolium repens Tripleurospermum inodorum Veronica arvensis Xanthium spinosum Poa angustifolia Koeleria cristata (L.) Pers. s.str. Ornithogalum kochii

gradiens

1 1 1 2 2 1 0,1 1 0,1 1 1 3,1 4,1 2,1 3 3 2 7 2 2 0,5 2 2 2 0,1 0,1 2

0,1 0,1

2 0,5 0,1 0,1 0,1 0,1

5,2 3

15 15 1 0,1 0,1 1 0,1

1

0,1 4 0,1 0,1

0,1 0,1

2 0,5

0,1 0,1 0,1 0,1 0,1

2

1

4 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1

0,5 0,1 0,1 5 0,7 36 91 32 60 82 36 80 46 81 72 50 61 4,8 34 24 11 60 38 76 70 70 70 65 65 37 46 42 16 36 26 43 46 60 60 47 60 60 61 17 2,3 7,1 8,1 6,1 3,2 8,1 20 77 16 42 40 80 21 33 61 2 3 5 4 4 4 4 4 2 5 3 2 5 3 5 6 6 6 5 5 2 2 1 3 2 3 4 4 4 3 3 4 3 2 2 2 3 2 3 2 3 4 3 3 3 4 3 1 2 2 3 1 1 2 2 2 11 6 6 0,1

0,1 0,1

2

0,1

2 2 2 0,1 0,1 2 2

0,5 1 0,1 0,5 0,5 0,1 0,1 0,1 0,1

0,5 0,1 0,5 0,1 0,1

0,5 0,5 0,5 1 0,1 0,1 0,5 0,1

0,1

0,1 0,1 0,1

0,1

0,1

0,5 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3

0,1 0,1 0,1

1,5

2

1 0,5

0,1 2 0,5

3

6 15 15

10 0,1

1

0,1

3

5

2 0,5 0,5

1

5 0,5

2

0,1

1

1

1

2 0,1 0,1 0,5 0,1 0,1

3

1 0,5 0,1 0,5

3 0,1 0,5 10 0,1 0,1 15

8 10 10 15

0,5 0,1 0,1 0,1 0,5

0,1

0,5 0,1

20 0,1 15 25 0,5

15

0,1 0,1

0,1 0,1

6 0,1 0,1 0,1 0,5

0,1

1

4 0,1 0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

3

1

4

0,1 6 15

3

2

6

0,1

0,1

0,1

1 0,1

0,1 0,1

0,1 0,5 0,1 0,1

0,1

0,1 0,5 20

0,1

5

1

1

0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,5 0,5

2

0,1 0,5

25 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1

0,1 0,1 0,1 0,1

1 0,1

0,1 0,1

1,6 4,8 2,1 3 1,7 0,5 53 1,4 37 27 8,1 23 2 0,5 8 6 3 7 4 1 12 10 9 6 12 10 1 1 30 8 # 67 100 100 100 100 100 100 100 100 67 67

3 1

6 15 15 0,3 10 0,1 1,8 0,2 0,4 3,1 5,1 1 1 1 3 2 1 5 2 4 2 2 5 35 67 67 67 67 67 67 35 35

380

2 0,7 0,5 1 3 1

35 35

1 1

5 0,5 1 1

2 0,1 0,1 1 1 1

35 35

35 35

0,1

0,1 0,1

3

2

5 0,5

0,1 1 4,2 2 6,2 6,1 15 3,5 2,3 6,2 3 1,1 0,5 0,2 0,5 3,1 1,1 0,6 13 0,1 0,1 15 8 12 15 16 1 4 2 4 2 2 2 4 3 1 2 1 2 1 2 2 2 2 1 1 1 1 2 3 2 6 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31 31

9. Mellékletek

Table number RelevÚ number RelevÚ area (m2) Cover total (%) Cover moss layer (%) Cover lichen layer (%) Cover algae layer (%) Cover litter layer (%) Cover open water (%) Cover bare rock (%) Aver. height (high) herbs (cm) Number of species név Artemisia santonicum Bassia prostrata Bupleurum tenuissimum Camphorosma annua Carex stenophylla Chenopodium chenopodioides Chenopodium glaucum Limonium gmelini subsp. hungaricum Matricaria chamomilla Pholiurus pannonicus Plantago maritima Plantago tenuiflora Puccinellia limosa Rorippa kerneri Scorzonera cana Trifolium angulatum Trifolium ornithopodioides Trifolium retusum Trifolium striatum Trifolium strictum Cerastium dubium Juncus compressus agg. Achillea setacea Gypsophila muralis

43 43 4 90 30 0 0 70 0 5 20 8 ü 2 1

44 44 4 70 30 0 0 85 0 3 12 5 ü 1 0,1

45 45 4 80 0 0 0 75 0 0 20 11 ü 2

46 46 46 4 70 80 25 70 0 0 0 0 40 10 0 0 0 1 6 20 7 7 ü ü 0,1 1

47 47 4 70 60 0 0 10 0 3 10 5 ü 0,5

48 48 4 80 30 0 0 40 0 3 20 10 ü 2

49 49 49 4 1 70 10 10 0 2 0 0 30 40 2 0 0 5 50 7 3 5 7 ü v 0,1

50 50 1 6 0 0 0 2 0 97 4 3 v

51 51 1 8 0 0 0 0 0 95 1 6 v

52 52 52 1 5 10 0 0 0 0 10 20 1 2 0 0 98 75 3 2 3 4 v v

1

3

4

1

53 53 1 7 0 0 0 3 0 97 4 4 v

54 54 1 8 0 0 0 0 0 98 2 8 v

55 55 55 1 15 20 0 0 0 0 10 70 1 3 0 0 90 20 4 30 4 5 v v

56 56 1 20 0 0 20 5 0 75 10 6 v

57 57 1 35 0 0 20 2 0 55 10 9 v

58 58 58 1 15 25 0 0 0 0 15 75 1 3 0 0 80 10 4 3 4 6 v v

59 59 1 10 0 0 25 2 0 70 3 4 v

60 60 1 20 0 0 5 0 0 85 3 6 v

61 61 61 1 4 9 90 0 25 0 1 3 5 1 30 0 0 95 3 4 15 5 7 v ü 30

62 62 4 90 60 1 5 50 0 4 40 15 ü 35

63 63 63 4 4 70 85 15 60 10 1 0 5 1 30 0 0 10 0 12 15 13 7 ü ü 8 17

64 64 4 65 70 1 5 20 0 0 60 13 ü 10

0,1

65 65 65 4 4 40 60 60 10 1 40 0 5 40 5 0 0 3 6 20 8 18 8 ü v 8 40

66 66 4 60 10 60 5 0 0 5 0 11 v 40

0,1

0,5

67 67 67 4 4 60 65 30 1 40 5 0 15 1 15 0 0 15 30 10 20 7 5 v v 30 30

68 68 4 70 1 1 15 5 0 45 30 7 v 50

69

60 2 6 0 4 0 50 9 6 v 25

0,5

1 0,5 2 0,5

0,1 0,5 0,1

0,5 1 0,5 0,5 0,5 0,5 2 0,5 2 0,1

0,5

0,1 0,1

3

3

8

1

3

1

4 0,1 0,1

8 4 0,5 3 2

8 15 3

3

6

2

8

1

1 0,1

3

4 3,5 9

6

0,1 2 0,1 5 12 16 16 8 12 15 9

1 0,1 1 0,1 0,1 0,5 0,5 0,1 0,1 0,5 2 1

2 0,1

6

3

2

0,1 1

7

1 0,1 0,1 1 1 0,5 0,1 1

0,5 2

3 0,1

0,1 2

1 30 4 15

2 0,1 0,1 1 0,5 3 0,1 0,1

0,1

0,1 0,1

0,5

0,1

0,1 1

0,1

0,1 8 15 5 10 10 6 0,1 4 0,1 0,1 0,5 5 0,1 7,2 2,1 14 8,3 16 4,1 19 6,2 10 6,1 9,5 4,6 10 7 7,7 13 19 20 21 15 18 10 11 7,2 38 53 15 29 26 16 41 48 35 62 58 42 5 4 7 4 3 4 5 3 3 3 4 3 3 3 5 3 4 3 5 3 4 2 3 3 4 7 6 4 7 8 5 8 5 4 6 5 14 12

Alopecurus geniculatus Alopecurus pratensis Bromus hordeaceus ssp. hordeaceus 0,1 0,1 0,1 Erophila verna 0,1 Festuca pseudovina 82 70 60 60 65 67 60 65 0,5 0,1 0,5 0,5 0,1 5 Hordeum geniculatum Inula britannica Lepidium perfoliatum 2 0,1 0,1 0,1 Lepidium ruderale 2 1 1 0,1 0,5 0,1 0,5 1 0,1 Poa bulbosa 1 0,1 0,1 1 0,1 5 0,1 Polygonum aviculare agg. 0,1 5 2 2 1 10 0,5 Portulaca oleracea Potentilla supina Ranunculus pedatus Rumex crispus 83 70 64 61 65 67 61 65 0,8 0 1,5 0 0,1 0,5 0,3 0,5 5 2,6 13 1 10 0,6 3 1 4 3 3 1 3 2 4 0 2 0 1 1 3 1 1 3 4 1 2 2 7 Agrimonia eupatoria Amaranthus blitum Amaranthus species Ambrosia artemisiifolia Arenaria serpyllifolia agg. Ballota nigra Capsella bursa-pastoris Cardaria draba Carduus nutans L. ssp. macrolepis Kaz Carthamus lanatus Chenopodium album agg. Cichorium intybus Cirsium vulgare Convolvulus arvensis Conyza canadensis Coronopus quamatus Echinochloa crus-galli Elymus repens Erodium cicutarium Eryngium campestre 0,1 Geranium pusillum Lamium amplexicaule Lolium perenne Medicago lupulina Myosotis stricta Onopordum acanthium Plantago lanceolata Plantago major Poa annua Poa species Sclerochloa dura Sonchus arvensis

381

0,1 0,1

0,1 0,1 35 30 50 45 35 25 20 12 20 7 15 20

5 2 0,1 2 2

0,1 0,1

0,1

0,1

9 2,1 35 30 50 45 35 25 20 12 20 7 15 20 3 2 1 3 2 1 1 4 2 2 1 1 1 1 5

3 10 0,1

0,1 0,1 1

0,1 0,1 1

0,1 1

0,1

9. Mellékletek

Taraxacum officinale Weber Trifolium arvense Trifolium repens Tripleurospermum inodorum Veronica arvensis Xanthium spinosum Poa angustifolia Koeleria cristata (L.) Pers. s.str. Ornithogalum kochii

gradiens

0,5

0,5 0,1

0,5 0,1

0,1

0,5 0,5

0,1 0,1

0 0 0 0 0,1 0 0,6 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11 11

382

2 0,5 0,5 0,5 6 12 1,3 2 5 5 7 2 2 2

5

5 4 1 0,1 6 6,7 4,5 0,1 0,1 1 2 5 6 1 1 1

0 0

0 0

2

2

2

2

2

2

0 0

9. Mellékletek



Familia Lymnaeidae RAFINESQUE, 1815

Radix auricularia (LINNAEUS, 1758) No.3 = 2007: Tószeg, Neppel-tanya, árokszerű mélyedés (EOV: 730002 195394) 2007.11.24-25 (2) leg., det: Varga András.

Lymnaea stagnalis (LINNAEUS, 1758) No.9 = 2007: Tószeg, Neppel-föld, Gerje lecsapoló csatorna (EOV: 730730 194109) 2007.11.24-25 (12) leg., det: Varga András.

Familia Physidae FITZINGER, 1833

Physella acuta (DRAPARNAUD, 1805) No.3 = 2007: Tószeg, Neppel-tanya, árokszerű mélyedés (EOV: 730002 195394) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.9 = 2007: Tószeg, Neppel-föld, Gerje lecsapoló csatorna (EOV: 730730 194109) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András.


Planorbarius corneus (LINNAEUS, 1758) No.3 = 2007: Tószeg, Neppel-tanya, árokszerű mélyedés (EOV: 730002 195394) 2007.11.24-25 (5) leg., det: Varga András. No.5 = 2007: Tószeg, Pakra-hát, zsombékos árokszerű mélyedés (EOV: 729164 195666) 2007.11.24-25 (5) leg., det: Varga András.

383

9. Mellékletek

No.9 = 2007: Tószeg, Neppel-föld, Gerje lecsapoló csatorna (EOV: 730730 194109) 2007.11.24-25 (2) leg., det: Varga András.

Anisus spirorbis (LINNAEUS, 1758) No.1 = 2007: Tószeg, Pakra-hát, Vadász-tó melletti gyep (EOV: 728997 196314) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.2 = 2007: Tószeg, Pakra-hát, zsombékos gyep (EOV: 728910 196148) 2007.11.24-25 (181) leg., det: Varga András. No.3 = 2007: Tószeg, Neppel-tanya, árokszerű mélyedés (EOV: 730002 195394) 2007.11.24-25 (290) leg., det: Varga András. No.5 = 2007: Tószeg, Pakra-hát, zsombékos árokszerű mélyedés (EOV: 729164 195666) 2007.11.24-25 (15) leg., det: Varga András. No.8 = 2007: Tószeg, Juhász P. tanya környéke, gyepes folt fákkal (EOV: 729984 193923) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.9 = 2007: Tószeg, Neppel-föld, Gerje lecsapoló csatorna (EOV: 730730 194109) 2007.11.24-25 (6) leg., det: Varga András. No.10 = 2007: Tószeg, Bajzáth tanyától D-re bolygatatlan nedves gyepfolt (EOV: 728830 193467) 2007.11.24-25 (112) leg., det: Varga András. No.11 = 2007: Köröstételen, Tóth L. tanya környéke (EOV: 727542 193386) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.5 = 2008: Tószeg, Szapári-tanya D, Tószegi-legelő (EOV: 727910 195415) 2008.10.21 (28) leg., det: Varga András. No.5 = 2009: Tószeg, Szapári-tanya D, Tószegi-legelő (EOV: 727910 195415) 2008.10.09 (42) leg., det: Varga András. No.14 = 2009: Tószeg, Bajzáth-tanya ÉNy, Tószegi-legelő (EOV: 728433 193960) 2008.10.09 (21) leg., det: Varga András.

Gyraulus albus (O.F. MÜLLER, 1774) No.9 = 2007: Tószeg, Neppel-föld, Gerje lecsapoló csatorna (EOV: 730730 194109) 2007.11.24-25 (6) leg., det: Varga András.

Gyraulus crista (LINNAEUS, 1758) No.9 = 2007: Tószeg, Neppel-föld, Gerje lecsapoló csatorna (EOV: 730730 194109) 2007.11.24-25 (14) leg., det: Varga András.

Segmentina nitida (O.F. MÜLLER, 1774) No.3 = 2007: Tószeg, Neppel-tanya, árokszerű mélyedés (EOV: 730002 195394) 2007.11.24-25 (3) leg., det: Varga András.

384

9. Mellékletek

No.5 = 2007: Tószeg, Pakra-hát, zsombékos árokszerű mélyedés (EOV: 729164 195666) 2007.11.24-25 (67) leg., det: Varga András.


Succinella oblonga (DRAPARNAUD, 1801) No.1 = 2007: Tószeg, Pakra-hát, Vadász-tó melletti gyep (EOV: 728997 196314) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András.


Vallonia costata (O.F. MÜLLER, 1774) No.1 = 2007: Tószeg, Pakra-hát, Vadász-tó melletti gyep (EOV: 728997 196314) 2007.11.24-25 (4) leg., det: Varga András. No.8 = 2007: Tószeg, Juhász P. tanya környéke, gyepes folt fákkal (EOV: 729984 193923) 2007.11.24-25 (15) leg., det: Varga András. No.11 = 2007: Köröstételen, Tóth L. tanya környéke (EOV: 727542 193386) 2007.11.24-25 (19) leg., det: Varga András. No.14 = 2007: Tószeg, Bajzáth tanya (EOV: 728825 193840) 2007.11.24-25 (8) leg., det: Varga András.

Vallonia pulchella (O.F. MÜLLER, 1774) No.1 = 2007: Tószeg, Pakra-hát, Vadász-tó melletti gyep (EOV: 728997 196314) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.7 = 2007: Tószeg, Gevárcs, bolygatatlan gyepfolt a falu közelében (EOV: 733251 194495) 2007.11.24-25 (28) leg., det: Varga András. No.8 = 2007: Tószeg, Juhász P. tanya környéke, gyepes folt fákkal (EOV: 729984 193923) 2007.11.24-25 (38) leg., det: Varga András. No.9 = 2007: Tószeg, Neppel-föld, Gerje lecsapoló csatorna (EOV: 730730 194109) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.10 = 2007: Tószeg, Bajzáth tanyától D-re bolygatatlan nedves gyepfolt (EOV: 728830 193467) 2007.11.2425 (2) leg., det: Varga András. No.11 = 2007: Köröstételen, Tóth L. tanya környéke (EOV: 727542 193386) 2007.11.24-25 (4) leg., det: Varga András. No.12 = 2007: Köröstételen, Tószegi-legelő (EOV: 727458 193979) 2007.11.24-25 (7) leg., det: Varga András. No.13 = 2007: Tószeg, Tószegi-legelő (EOV: 727797 194208) 2007.11.24-25 (2) leg., det: Varga András. No.14 = 2007: Tószeg, Bajzáth tanya (EOV: 728825 193840) 2007.11.24-25 (16) leg., det: Varga András.

385

9. Mellékletek

No.15 = 2007: Tószeg, Tószegi-legelő (EOV: 728609 194370) 2007.11.24-25 (2) leg., det: Varga András. No.1 = 2008: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelő (EOV: 727595 196355) 2008.10.21 () leg., det: Varga András. No.2 = 2008: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelő (EOV: 727505 196223) 2008.10.21 (71) leg., det: Varga András. No.8 = 2008: Tószeg, Tóth L.-tanya É, Tószegi-legelő (EOV: 727576 194525) 2008.10.21 (98) leg., det: Varga András. No.1 = 2009: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelő (EOV: 727595 196355) 2008.10.09 (24) leg., det: Varga András. No.2 = 2009: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelő (EOV: 727505 196223) 2008.10.09 (101) leg., det: Varga András. No.4 = 2009: Tószeg, Szapári-tanya DDNY, Tószegi-legelő (EOV: 727479 195286) 2008.10.09 (2) leg., det: Varga András. No.5 = 2009: Tószeg, Szapári-tanya D, Tószegi-legelő (EOV: 727910 195415) 2008.10.09 (4) leg., det: Varga András. No.8 = 2009: Tószeg, Tóth L.-tanya É, Tószegi-legelő (EOV: 727576 194525) 2008.10.09 (138) leg., det: Varga András.


Pupilla muscorum (LINNAEUS, 1758) No.1 = 2007: Tószeg, Pakra-hát, Vadász-tó melletti gyep (EOV: 728997 196314) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.8 = 2007: Tószeg, Juhász P. tanya környéke, gyepes folt fákkal (EOV: 729984 193923) 2007.11.24-25 (6) leg., det: Varga András. No.11 = 2007: Köröstételen, Tóth L. tanya környéke (EOV: 727542 193386) 2007.11.24-25 (7) leg., det: Varga András. No.14 = 2007: Tószeg, Bajzáth tanya (EOV: 728825 193840) 2007.11.24-25 (5) leg., det: Varga András. No.1 = 2008: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelő (EOV: 727595 196355) 2008.10.21 () leg., det: Varga András. No.2 = 2008: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelő (EOV: 727505 196223) 2008.10.21 (57) leg., det: Varga András. No.1 = 2009: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelő (EOV: 727595 196355) 2008.10.09 (3) leg., det: Varga András. No.2 = 2009: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelő (EOV: 727505 196223) 2008.10.09 (63) leg., det: Varga András.

Familia Vertiginidae FITZINGER, 1833 386

9. Mellékletek

Truncatellina cylindrica (A. FÉRUSSAC, 1807) No.3 = 2007: Tószeg, Neppel-tanya, árokszerű mélyedés (EOV: 730002 195394) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.4 = 2007: Tószeg, Pakra-hát, gyep (EOV: 729456 195785) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.6 = 2007: Tószeg, Pakra-hát, gyep (EOV: 729188 195723) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.7 = 2007: Tószeg, Gevárcs, bolygatatlan gyepfolt a falu közelében (EOV: 733251 194495) 2007.11.24-25 (45) leg., det: Varga András. No.8 = 2007: Tószeg, Juhász P. tanya környéke, gyepes folt fákkal (EOV: 729984 193923) 2007.11.24-25 (28) leg., det: Varga András. No.11 = 2007: Köröstételen, Tóth L. tanya környéke (EOV: 727542 193386) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.13 = 2007: Tószeg, Tószegi-legelő (EOV: 727797 194208) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.14 = 2007: Tószeg, Bajzáth tanya (EOV: 728825 193840) 2007.11.24-25 (7) leg., det: Varga András. No.15 = 2007: Tószeg, Tószegi-legelő (EOV: 728609 194370) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.15 = 2007: Tószeg, Tószegi-legelő (EOV: 728514 194930) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.2 = 2008: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelő (EOV: 727505 196223) 2008.10.21 (2) leg., det: Varga András. No.3 = 2008: Tószeg, Szapári-tanya DDNY, Tószegi-legelő (EOV: 727670 195885) 2008.10.21 (1) leg., det: Varga András. No.6 = 2008: Tószeg, Szapári-tanya D, Tószegi-legelő (EOV: 727647 194403) 2008.10.21 (1) leg., det: Varga András. No.8 = 2008: Tószeg, Tóth L.-tanya É, Tószegi-legelő (EOV: 727576 194525) 2008.10.21 (215) leg., det: Varga András. No.2 = 2009: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelő (EOV: 727505 196223) 2008.10.09 (1) leg., det: Varga András. No.6 = 2009: Tószeg, Szapári-tanya D, Tószegi-legelő (EOV: 727647 194403) 2008.10.09 (2) leg., det: Varga András. No.8 = 2009: Tószeg, Tóth L.-tanya É, Tószegi-legelő (EOV: 727576 194525) 2008.10.09 (304) leg., det: Varga András. No.12 = 2009: Tószeg, Palya-tanya É, Tószegi-legelő (EOV: 728211 193825) 2008.10.09 (2) leg., det: Varga András.

Vertigo pygmaea (DRAPARNAUD, 1801) No.8 = 2008: Tószeg, Tóth L.-tanya É, Tószegi-legelő (EOV: 727576 194525) 2008.10.21 (37) leg., det: Varga András.

387

9. Mellékletek

No.8 = 2009: Tószeg, Tóth L.-tanya É, Tószegi-legelő (EOV: 727576 194525) 2008.10.09 (58) leg., det: Varga András.


Chondrula tridens (O.F. MÜLLER, 1774) No.7 = 2007: Tószeg, Gevárcs, bolygatatlan gyepfolt a falu közelében (EOV: 733251 194495) 2007.11.24-25 (12) leg., det: Varga András. No.8 = 2007: Tószeg, Juhász P. tanya környéke, gyepes folt fákkal (EOV: 729984 193923) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.9 = 2007: Tószeg, Neppel-föld, Gerje lecsapoló csatorna (EOV: 730730 194109) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.11 = 2007: Köröstételen, Tóth L. tanya környéke (EOV: 727542 193386) 2007.11.24-25 (5) leg., det: Varga András. No.12 = 2007: Köröstételen, Tószegi-legelő (EOV: 727458 193979) 2007.11.24-25 (2) leg., det: Varga András. No.13 = 2007: Tószeg, Tószegi-legelő (EOV: 727797 194208) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.14 = 2007: Tószeg, Bajzáth tanya (EOV: 728825 193840) 2007.11.24-25 (2) leg., det: Varga András. No.1 = 2008: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelő (EOV: 727595 196355) 2008.10.21 () leg., det: Varga András. No.2 = 2008: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelő (EOV: 727505 196223) 2008.10.21 (48) leg., det: Varga András. No.8 = 2008: Tószeg, Tóth L.-tanya É, Tószegi-legelő (EOV: 727576 194525) 2008.10.21 (5) leg., det: Varga András. No.1 = 2009: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelő (EOV: 727595 196355) 2008.10.09 (4) leg., det: Varga András. No.2 = 2009: Tószeg, Szapári-tanya DNY, Tószegi-legelő (EOV: 727505 196223) 2008.10.09 (53) leg., det: Varga András. No.8 = 2009: Tószeg, Tóth L.-tanya É, Tószegi-legelő (EOV: 727576 194525) 2008.10.09 (2) leg., det: Varga András.


Vitrina pellucida (O.F. MÜLLER, 1774) No.8 = 2007: Tószeg, Juhász P. tanya környéke, gyepes folt fákkal (EOV: 729984 193923) 2007.11.24-25 (2) leg., det: Varga András.

388

9. Mellékletek


Monacha cartusiana (O.F. MÜLLER, 1774) No.1 = 2007: Tószeg, Pakra-hát, Vadász-tó melletti gyep (EOV: 728997 196314) 2007.11.24-25 (7) leg., det: Varga András. No.3 = 2007: Tószeg, Neppel-tanya, árokszerű mélyedés (EOV: 730002 195394) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.7 = 2007: Tószeg, Gevárcs, bolygatatlan gyepfolt a falu közelében (EOV: 733251 194495) 2007.11.24-25 (10) leg., det: Varga András. No.8 = 2007: Tószeg, Juhász P. tanya környéke, gyepes folt fákkal (EOV: 729984 193923) 2007.11.24-25 (28) leg., det: Varga András. No.14 = 2007: Tószeg, Bajzáth tanya (EOV: 728825 193840) 2007.11.24-25 (11) leg., det: Varga András. No.8 = 2008: Tószeg, Tóth L.-tanya É, Tószegi-legelő (EOV: 727576 194525) 2008.10.21 (3) leg., det: Varga András. No.8 = 2009: Tószeg, Tóth L.-tanya É, Tószegi-legelő (EOV: 727576 194525) 2008.10.09 (2) leg., det: Varga András.


Cepaea vindobonensis (C. PFEIFFER, 1828) No.1 = 2007: Tószeg, Pakra-hát, Vadász-tó melletti gyep (EOV: 728997 196314) 2007.11.24-25 (3) leg., det: Varga András. No.2 = 2007: Tószeg, Pakra-hát, zsombékos gyep (EOV: 728910 196148) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.9 = 2007: Tószeg, Neppel-föld, Gerje lecsapoló csatorna (EOV: 730730 194109) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András. No.11 = 2007: Köröstételen, Tóth L. tanya környéke (EOV: 727542 193386) 2007.11.24-25 (1) leg., det: Varga András.

Helix pomatia LINNAEUS, 1758 No.8 = 2007: Tószeg, Juhász P. tanya környéke, gyepes folt fákkal (EOV: 729984 193923) 2007.11.24-25 (2) leg., det: Varga András. No.11 = 2007: Köröstételen, Tóth L. tanya környéke (EOV: 727542 193386) 2007.11.24-25 (7) leg., det: Varga András.

A talajminták az alábbi területeken faunamentesek voltak: 389

9. Mellékletek

No.10 = 2008 Tószeg, Neppel-tanya NY, Pakra-hát, gyep 2008.10.21 (728725 195431) leg. Varga András. No.10 = 2009 Tószeg, Neppel-tanya NY, Pakra-hát, gyep 2008.10.09 (728725 195431) leg. Varga András. No.11 = 2008 Tószeg, Palya-tanya É, Tószegi-legelő 2008.10.21 (728018 193883) leg. Varga András. No.11 = 2009 Tószeg, Palya-tanya É, Tószegi-legelő 2008.10.09 (728018 193883) leg. Varga András. No.12 = 2008 Tószeg, Palya-tanya É, Tószegi-legelő 2008.10.21 (728211 193825) leg. Varga András. No.13 = 2008 Tószeg, Bajzáth-tanya ÉNy, Tószegi-legelő 2008.10.21 (728396 194109) leg. Varga András. No.13 = 2009 Tószeg, Bajzáth-tanya ÉNy, Tószegi-legelő 2008.10.09 (728396 194109) leg. Varga András. No.14 = 2008 Tószeg, Bajzáth-tanya ÉNy, Tószegi-legelő 2008.10.21 (728433 193960) leg. Varga András. No.3 = 2009 Tószeg, Szapári-tanya DDNY, Tószegi-legelő 2008.10.09 (727670 195885) leg. Varga András. No.4 = 2008 Tószeg, Szapári-tanya DDNY, Tószegi-legelő 2008.10.21 (727479 195286) leg. Varga András. No.7 = 2008 Tószeg, Tóth L.-tanya É, Tószegi-legelő 2008.10.21 (727728 194095) leg. Varga András. No.7 = 2009 Tószeg, Tóth L.-tanya É, Tószegi-legelő 2008.10.09 (727728 194095) leg. Varga András. No.9 = 2008 Tószeg, Pakra-hát, gyep 2008.10.21 (729356 195818) leg. Varga András. No.9 = 2009 Tószeg, Pakra-hát, gyep 2008.10.09 (729356 195818) leg. Varga András.

390

9. Mellékletek

9.5.

Vértesboglári gyepek

9.5.1. Fajlista – pókok Év 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 2007-

Faj

n

pi

D

Hahnia nava

287

0,248

Zelotes gracilis

104

Alopecosa cuneata

Gy

Bt

Hab

Megvilágítás

Nedvesség

24,8 D

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz - száraz

0,089

8,9 D

RI

sziklagyep

teljes

száraz

82

0,071

7,1 D

E

sziklagyep, rétek

teljes

száraz -nedves

Drassyllus pumilus

76

0,065

6,5 D

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz

Zelotes longipes

56

0,048

4,8 SD

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz

Pardosa palustris

46

0,039

3,9 SD

E

gyepek

teljes - részleges

száraz -nedves

Xysticus kochi

41

0,035

3,5 SD

E

bármely nyílt

teljes - részleges

száraz-félnedves

Argenna subnigra

40

0,035

3,5 SD

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz

Ozyptila scabricula

31

0,027

2,7 SD

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz

Phrurolithus pullatus

31

0,027

2,7 SD

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz

Zelotes electus

31

0,027

2,7 SD

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz

Haplodrassus signifer

30

0,026

2,6 SD

E

teljes-árnyékos

n.száraz-nedves

Thanatus arenarius

22

0,019

1,9 Gy

RI

gyepek-erdők szikla- és homoki gyep

teljes

n.száraz

Phrurolithus festivus

19

0,016

1,6 Gy

R

teljes-árnyékos

n.száraz-nedves

Xysticus striatipes

19

0,016

1,6 Gy

RI

gyepek-erdők szikla- és homoki gyep

teljes

n.száraz

Trichoncus affinis

15

0,013

1,3 Gy

R

árnyékos(?)

száraz-félnedves

Xerolycosa miniata

15

0,013

1,3 Gy

R

erdő (??) szikla- és homoki gyep

teljes - részleges

n.száraz

Alopecosa mariae

15

0,013

1,3 Gy

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz

Aulonia albimana

14

0,012

1,2 Gy

R

14

0,012

1,2 Gy

RI

teljes - részleges teljes - részleges árnyék

n.száraz-félnedves

Ozyptila claveata Pardosa agrestis

13

0,011

1,1 Gy

E

13

0,011

1,1 Gy

RI

Alopecosa pulverulenta

12

0,01

1 Gy

E

Euophrys frontalis

11

0,009

0,9 Gy

R

Meioneta rurestris

11

0,009

0,9 Gy

E

bármely nyílt sziklagyep, erdőssztyepp bármely nyílt (ritkán erdő)

teljes teljes - részleges árnyék részleges - részleges árnyék teljes - részleges árnyék teljes - részleges árnyék

n.száraz-nedves

Drassyllus praeficus

gyepek, szegélyek sziklagyep, erdőssztyepp bármely nyílt, agrár sziklagyep, erdőssztyepp

Ozyptila pullata

10

0,009

0,9 Gy

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz

Micaria dives

9

0,008

0,8 Gy

RI

sziklagyep

n.száraz

Talavera aequipes

8

0,007

0,7 Gy

RI

sziklagyep

teljes teljes - részleges árnyék

Urocoras longispinus

7

0,006

0,6 Gy

RI

erdő és szegély

részleges árnyék (!)

száraz -nedves (!)

Pardosa alacris

7

0,006

0,6 Gy

R

erdő és szegély

részleges árnyék

száraz

Altella sp.

5

0,004

0,4 Sz

RI

sziklagyep

teljes

száraz

Trachyzelotes pedestris

5

0,004

0,4 Sz

RI

gyepek -

teljes - részleges


391

n.száraz - száraz

n.száraz - száraz száraz -nedves n.száraz - részlegesen nedves n.száraz - nagyon nedves

n.száraz - száraz

9. Mellékletek

Év 2009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 Σ

Faj

n

pi

D

Gy

Bt

Hab erdősssztyeppek

Megvilágítás árnyék

Nedvesség

Drassyllus pusillus

5

0,004

0,4 Sz

E

bármely nyílt

teljes - részleges

Clubiona diversa

5

0,004

0,4 Sz

R

teljes - részleges

Nemesia pannonica Calcoscirtus brevicimbialis Stemonyphantes lineatus

4

0,003

0,3 Sz

RI

bármely nyílt sziklagyep, erdőssztyepp

n.száraz-félnedves n.száraz - nagyon nedves

teljes - részleges

száraz

4

0,003

0,3 Sz

RI

0,003

0,3 Sz

RI

teljes - részleges részleges - részleges árnyék

száraz

3

Phlegra fasciata Haplodrassus dalmatensis

3

0,003

0,3 Sz

R

sziklagyep bármely nyílt (ritkán erdő) sziklagyep, erdőssztyepp, szegélyek

teljes - részleges árnyék

n.száraz - száraz

3

0,003

0,3 Sz

RI

teljes

n.száraz

Pardosa bifasciata Osterarius melanopygius

3

0,003

0,3 Sz

RI

teljes

n.száraz

2

0,002

0,2 Sz

E

teljes

száraz-félnedves

Zora paralella Enoplognatha thoracica

2

0,002

0,2 Sz

RI

teljes

száraz

2

0,002

0,2 Sz

E

2

0,002

0,2 Sz

E

Alopecosa accentuata

2

0,002

0,2 Sz

R

teljes-árnyékos részleges - részleges árnyék teljes - részleges árnyék


Pisaura mirabilis

Trochosa robusta Panamomops incospicus

2

0,002

0,2 Sz

RI

sziklagyep szikla- és homoki gyep bolygatott nyílt, agrár sziklagyep (szárazgyep) sziklagyep, erdőssztyepp, erdő bármely nyílt, szegély és erdő sziklagyep, erdőssztyepp sziklagyep (szárazgyep)

teljes

n.száraz

2

0,002

0,2 Sz

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz

Robertus arundineti

1

0,001

0,1 R

E

teljes

száraz-félnedves

Araeonchus humilis Gongylidiellum murcidum

1

0,001

0,1 R

E

bármely nyílt bármely nyílt és szegélyek

teljes - részleges

1

0,001

0,1 R

RI

Pardosa prativaga

1

0,001

0,1 R

E

száraz - nedves nedves - nagyon nedves nedves - nagyon nedves

Xysticus audax

1

0,001

0,1 R

E

Xysticus cristatus

1

0,001

0,1 R

E

Oedothorax apicatus

1

0,001

0,1 R

E

Dysdera erythrina

1

0,001

0,1 R

E

Pardosa hortensis Tapinocyboides pygmaeus

1

0,001

0,1 R

1

0,001

Agroeca lusatica

1

Trichopterna cito Leptyphantes quadrimaculatus

nedves gyepek gyepek, nedves gyepek

E

gyepek-erdők bármely nyílt (parkok) bármely nyílt, agrár sziklagyep, erdőssztyepp sziklagyep, szegélyek

0,1 R

R

0,001

0,1 R

1

0,001

1

Phrurolithus szilyi Xysticus acerbus Sintula spiniger

részleges részleges


n.száraz-félnedves n.száraz - száraz

teljes-árnyékos teljes - részleges árnyék

n.száraz-nedves

teljes



n.száraz - száraz

sziklagyep

teljes - részleges

n.száraz - száraz

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz - száraz

0,1 R

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz - száraz

0,001

0,1 R

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz

1

0,001

0,1 R

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz

1

0,001

0,1 R

RI

teljes

n.száraz

1 115 9

0,001

0,1 R

RI

sziklagyep szikla- és homoki gyep

teljes

n.száraz

1,001

100,1

392

n.száraz-nedves

n.száraz - száraz

9. Mellékletek

9.5.2. Terepi felvételek adatai – pókok Év

Kezelés

Hab

2007 04, 13.-05, 18.

hó/nap

legeltetett

L

Cs

3 Alopecosa accentuata

1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

2 Alopecosa cuneata

4 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

2 Alopecosa cuneata

1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

3 Alopecosa cuneata

4 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

3 Alopecosa cuneata

2 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

4 Alopecosa cuneata

10 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

4 Alopecosa cuneata

1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

5 Alopecosa cuneata

8 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

5 Alopecosa cuneata

3 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

2 Alopecosa mariae

1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

1 Calcoscirtus brevicimbialis

2 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

3 Drassyllus praeficus

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

1 Drassyllus pumilus

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L


1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L


3 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L


3 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L


6 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L


3 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L


1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

1 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

2 Gnaphosidae sp.

2 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

3 Gnaphosidae sp.

2 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

5 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

1 Hahnia nava

10 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

2 Hahnia nava

8 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

2 Hahnia nava

5 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

3 Hahnia nava

9 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

3 Hahnia nava

1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

4 Hahnia nava

6 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

5 Hahnia nava

9 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

5 Hahnia nava

1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

1 Lycosidae sp.

2 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

3 Lycosidae sp.

2 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

4 Lycosidae sp.

1 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

5 Lycosidae sp.

1 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

5 Nemesia pannonica

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

2 Ozyptila pullata

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

5 Ozyptila pullata

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

3 Ozyptila sp.

1 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

5 Ozyptila sp.

1 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

1 Panamomops incospicus

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

5 Panamomops incospicus

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

5 Phlegra sp.

1 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

1 Phrurolithus festivus

2 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L


1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

1 Phrurolithus pullatus

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L


3 N

SzCs

Faj

393

n

N

det.

9. Mellékletek

Év

Kezelés

Hab

2007 04, 13.-05, 18.

hó/nap

legeltetett

L

Cs

1 Phrurolithus sp.

1 J

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

5 Phrurolithus sp.

1 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

2 Stemonyphantes lineatus

1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

1 Talavera aequipes

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

1 Tapinocyboides pygmaeus

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

3 Thanatus sp.

1 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

2 Xysticus kochi

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

3 Xysticus kochi

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

5 Xysticus kochi

2 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

2 Zelotes electus

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

4 Zelotes electus

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

5 Zelotes electus

1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

1 Zelotes gracilis

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

2 Zelotes gracilis

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

3 Zelotes gracilis

5 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

3 Zelotes gracilis

1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

4 Zelotes gracilis

6 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

4 Zelotes gracilis

1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett

L

5 Zelotes gracilis

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

5 Alopecosa accentuata

1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

1 Alopecosa cuneata

7 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

2 Alopecosa cuneata

3 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

2 Alopecosa cuneata

1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

4 Alopecosa cuneata

3 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

4 Alopecosa cuneata

4 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

5 Alopecosa cuneata

6 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

5 Alopecosa cuneata

2 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

5 Alopecosa mariae

1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

4 Altella sp.

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

5 Altella sp.

3 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

5 Coelotes sp.

1 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k


1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k


1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k


1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k


2 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k


2 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k


1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

5 Euophrys sp.

1 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

4 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

5 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

1 Hahnia nava

16 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

2 Hahnia nava

10 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

3 Hahnia nava

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

4 Hahnia nava

8 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

4 Hahnia nava

2 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

5 Hahnia nava

15 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

3 Haplodrassus signifer

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

4 Lycosidae sp.

3 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

5 Lycosidae sp.

1 J

SzCs

Faj

394

n

N

det. SzCs

9. Mellékletek

Év

Kezelés

Hab

2007 04, 13.-05, 18.

hó/nap

legeltetett/K

L.k

Cs

2 Ozyptila pullata

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

3 Ozyptila pullata

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k


1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

5 Phrurolithus sp.

1 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

5 Salticidae sp.

1 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

1 Thanatus arenarius

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k


1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

1 Thanatus sp.

1 J

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

5 Trochosa terricola

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

2 Xysticus acerbus

1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

3 Xysticus kochi

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

2 Xysticus striatipes

1 N

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

4 Zelotes electus

1 H

SzCs

2007 04, 13.-05, 18.

legeltetett/K

L.k

5 Zelotes electus

1 H

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L

1 Gnaphosidae sp.

3 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L

2 Gnaphosidae sp.

4 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L

3 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L

4 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L

1 Hahnia sp.

1 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L

2 Hahnia sp.

2 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L

3 Hahnia sp.

2 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L

4 Hahnia sp.

2 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L

2 Lycosidae sp.

1 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L


1 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L

1 Thanatus sp.

1 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L

4 Thanatus sp.

1 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L

5 Thanatus sp.

1 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L

5 Theridiidae sp.

1 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L

2 Urocoras longispinus

1 H

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L


2 H

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L


1 N

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L


4 H

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L


1 H

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L


3 H

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L


1 N

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L

1 Zelotes longipes

3 H

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L

1 Zelotes longipes

1 H

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L

3 Zelotes longipes

3 H

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L

3 Zelotes longipes

1 N

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett

L

4 Zelotes longipes

3 H

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k

4 Clubiona diversa

1 N

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k

3 Clubiona sp.

1 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k

1 Gnaphosidae sp.

2 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k

2 Gnaphosidae sp.

2 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k

3 Gnaphosidae sp.

3 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k

4 Gnaphosidae sp.

4 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k

1 Lycosidae sp.

1 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k

3 Lycosidae sp.

3 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k

3 Meioneta rurestris

1 N

SzCs

Faj

395

n

N

det.

9. Mellékletek

Év

Kezelés

Hab

2007 09, 01-28.

hó/nap

legeltetett/K

L.k

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

2007 09, 01-28.

Cs

Faj

n

N

det.


1 N

SzCs

L.k

1 Thanatus sp.

1 J

SzCs

L.k

3 Thanatus sp.

1 J

SzCs

L.k

4 Thanatus sp.

1 J

SzCs

legeltetett/K

L.k

3 Thomisus onustus

1 J

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k


1 H

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k


1 H

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k


1 H

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k

5 Zelotes electus

1 H

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k

5 Zelotes electus

1 N

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k

1 Zelotes longipes

5 H

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k

1 Zelotes longipes

3 N

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k

2 Zelotes longipes

1 N

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k

2 Zelotes longipes

2 H

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k

3 Zelotes longipes

3 H

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k

4 Zelotes longipes

2 N

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k

4 Zelotes longipes

3 H

SzCs

2007 09, 01-28.

legeltetett/K

L.k

5 Zelotes longipes

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

2 Alopecosa cuneata

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

6 Alopecosa cuneata

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

6 Alopecosa sp.

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

9 Alopecosa sp.

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

1 Argenna patula

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

4 Argenna patula

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

5 Argenna patula

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

1 Aulonia albimana

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

4 Aulonia albimana

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

9 Aulonia albimana

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint


3 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint


1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

3 Drassyllus pusillus

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint


1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

8 Enoplognatha thoracica

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

1 Gnaphosidae sp.

2 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

2 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

2 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

3 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

5 Gnaphosidae sp.

2 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

9 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

10 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

1 Hahnia nava

2 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

7 Hahnia nava

2 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

3 Haplodrassus dalmatensis

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

396

9. Mellékletek

Év

Kezelés

Hab

2008 04,23.-06.08.

hó/nap

legelés intenzív

Lint

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

2008 04,23.-06.08. 2008 04,23.-06.08.

Cs

Faj

n

N

det.


1 H

SzCs

Lint


1 N

SzCs

Lint


1 N

SzCs

5 Haplodrassus sp.

1 J

SzCs

Lint

3 Lycosidae sp.

1 J

SzCs

legelés intenzív

Lint

4 Lycosidae sp.

1 J

SzCs

legelés intenzív

Lint


1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint


1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

3 Ozyptila claveata

2 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

5 Ozyptila claveata

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

4 Ozyptila claveata

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

9 Ozyptila pullata

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

10 Ozyptila pullata

2 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

5 Ozyptila scabricula

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

2 Pardosa agrestis

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

3 Pardosa agrestis

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

4 Pardosa agrestis

2 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

9 Pardosa agrestis

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

5 Pardosa agrestis

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

1 Pardosa agrestis

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

6 Pardosa alacris

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

7 Pardosa palustris

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

7 Pardosa palustris

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

8 Pardosa palustris

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

1 Pardosa sp.

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

4 Pardosa sp.

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

5 Phrurolithus szilyi

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

9 Thanatus sp.

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

5 Theridiidae sp.

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

2 Trichoncus affinis

2 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

5 Trochosa robusta

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

1 Xerolycosa miniata

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint


1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

6 Xysticus cristatus

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

1 Xysticus kochi

3 H

SzCs

10 Trachyzelotes pedestris

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

2 Xysticus kochi

7 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

4 Xysticus kochi

2 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

6 Xysticus kochi

2 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

7 Xysticus kochi

2 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

8 Xysticus kochi

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

9 Xysticus kochi

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

1 Xysticus kochi

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

3 Xysticus kochi

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

4 Xysticus kochi

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

8 Xysticus kochi

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

10 Xysticus kochi

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

6 Xysticus sp.

1 J

SzCs

397

9. Mellékletek

Év

Kezelés

Hab

2008 04,23.-06.08.

hó/nap

legelés intenzív

Lint

Cs

9 Xysticus sp.

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

1 Zelotes electus

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

4 Zelotes electus

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

5 Zelotes electus

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

3 Zelotes electus

2 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

2 Zelotes gracilis

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

3 Zelotes gracilis

3 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

4 Zelotes gracilis

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

5 Zelotes gracilis

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

7 Zelotes gracilis

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

8 Zelotes gracilis

3 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

9 Zelotes gracilis

2 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

10 Zelotes gracilis

5 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

2 Zelotes gracilis

3 N

SzCs

Faj

n

N

det.

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

9 Zelotes gracilis

3 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

10 Zelotes gracilis

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

3 Zelotes longipes

2 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

4 Zelotes longipes

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelés intenzív

Lint

5 Zelotes longipes

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

legelésből kizárt

L.k

1 Alopecosa cuneata

2 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

3 Alopecosa cuneata

4 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

4 Alopecosa cuneata

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

5 Alopecosa cuneata

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

1 Alopecosa cuneata

2 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

4 Alopecosa cuneata

4 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

5 Alopecosa cuneata

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

4 Alopecosa mariae

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

1 Argenna patula

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

3 Argenna patula

3 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

5 Argenna patula

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

4 Aulonia albimana

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k


4 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k


3 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k


3 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k


1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

1 Gnaphosidae sp.

5 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

3 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

5 Gnaphosidae sp.

4 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

1 Hahnia nava

7 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

2 Hahnia nava

6 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

3 Hahnia nava

13 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

4 Hahnia nava

15 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

5 Hahnia nava

22 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

5 Hahnia nava

4 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k


1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k


1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

2 Lycosidae sp.

3 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

4 Lycosidae sp.

8 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

5 Lycosidae sp.

1 J

SzCs

398

9. Mellékletek

Év

Kezelés

Hab

2008 04,23.-06.08.

hó/nap


L.k

Cs

5 Lycosidae sp.

6 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

3 Micaria dives

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

4 Nemesia pannonica

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

4 Ozyptila claveata

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

5 Ozyptila pullata

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k


2 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

5 Pardosa alacris

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

4 Pardosa bifasciata

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k


1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

2 Phlegra fasciata

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k


1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k


1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k


1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k


1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

2 Talavera aequipes

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k


1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k


2 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k


1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

1 Xysticus kochi

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

3 Xysticus kochi

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

4 Xysticus sp.

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

3 Zelotes electus

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

2 Zelotes electus

2 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

1 Zelotes gracilis

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

3 Zelotes gracilis

2 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

4 Zelotes gracilis

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

5 Zelotes gracilis

9 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

2 Zelotes gracilis

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

3 Zelotes gracilis

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

5 Zelotes gracilis

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L.k

5 Zelotes longipes

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.

szórvány legeltetés

L

4 Alopecosa cuneata

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

3 Alopecosa cuneata

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

5 Alopecosa cuneata

4 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

3 Alopecosa mariae

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

3 Argenna patula

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L


2 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L


3 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L


2 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L


2 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L


1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L


1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L


2 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L


1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

3 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

2 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

1 Hahnia nava

6 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

2 Hahnia nava

6 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

3 Hahnia nava

7 H

SzCs

Faj

399

n

N

det.

9. Mellékletek

Év

Kezelés

Hab

2008 04,23.-06.08.

hó/nap


L

Cs

4 Hahnia nava

5 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

5 Hahnia nava

15 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

1 Hahnia nava

3 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

5 Hahnia nava

3 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

1 Lycosidae sp.

3 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

2 Lycosidae sp.

2 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

2 Lycosidae sp.

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

4 Lycosidae sp.

5 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

4 Lycosidae sp.

2 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

5 Lycosidae sp.

3 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

5 Lycosidae sp.

5 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

3 Lycosidae sp.

6 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

2 Micaria dives

1 M

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

5 Ozyptila claveata

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

2 Ozyptila pullata

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

2 Ozyptila sp.

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

5 Pardosa agrestis

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

1 Pardosa alacris

2 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

3 Pardosa alacris

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

5 Pardosa alacris

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

2 Pardosa hortensis

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

1 Phrurolithus sp.

2 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

3 Salticidae sp.

1 J

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

3 Talavera aequipes

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

4 Talavera aequipes

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L


1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L


1 N

SzCs

Faj

n

N

det.

2008 04,23.-06.08.


L

4 Xysticus audax

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

4 Xysticus kochi

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

5 Xysticus kochi

2 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

1 Xysticus kochi

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

2 Zelotes electus

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

3 Zelotes electus

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

2 Zelotes gracilis

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

4 Zelotes gracilis

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

5 Zelotes gracilis

1 H

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

2 Zelotes gracilis

1 N

SzCs

2008 04,23.-06.08.


L

3 Zelotes gracilis

1 N

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

1 Alopecosa mariae

1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

2 Alopecosa mariae

1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

2 Araeonchus humilis

1 N

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

1 Gnaphosidae sp.

14 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

1 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

2 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

3 Gnaphosidae sp.

9 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

4 Gnaphosidae sp.

3 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

5 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

5 Leptyphantes quadrimaculatus

1 N

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

1 Linyphiidae sp.

1 J

SzCs

400

9. Mellékletek

Év

Kezelés

Hab

2008 09,24.-10.21.

hó/nap

legelés intenzív

Lint

Cs

4 Linyphiidae sp.

1 J

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

5 Linyphiidae sp.

2 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint


1 N

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

2 Oedothorax apicatus

1 N

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

2 Osterarius melanopygius

1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

5 Osterarius melanopygius

1 N

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint


4 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint


4 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint


9 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint


3 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint


1 N

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

2 Ozyptila sp.

1 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

5 Pachygnatha sp.

1 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

3 Phrurolithus sp.

5 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

3 Robertus arundineti

1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

5 Tegenaria sp.

1 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

3 Thanatus sp.

3 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint


2 N

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

3 Xysticus sp.

1 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

2 Zelotes longipes

2 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

3 Zelotes longipes

6 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

4 Zelotes longipes

1 H

SzCs

Faj

n

N

det. SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

5 Zelotes longipes

1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

3 Zelotes longipes

1 N

SzCs

2008 09,24.-10.21.

legelés intenzív

Lint

1 Zodarion (rubidum)

1 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L.k

1 Alopecosa sp.

1 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L.k

5 Alopecosa sp.

2 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L.k

2 Gnaphosidae sp.

1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L.k

3 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L.k

2 Hahnia nava

1 N

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L.k

2 Salticidae sp.

1 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L.k


1 N

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L.k

3 Zelotes electus

1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L.k

1 Zelotes longipes

1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L.k

2 Zelotes longipes

1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L.k

3 Zelotes longipes

1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L.k

4 Zelotes longipes

1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

5 Alopecosa mariae

2 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

2 Alopecosa mariae

1 N

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

4 Alopecosa mariae

1 N

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

3 Alopecosa sp.

2 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

5 Alopecosa sp.

2 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

4 Calcoscirtus sp.

1 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

3 Cheiracanthium sp.

1 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

1 Gnaphosidae sp.

2 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

2 Gnaphosidae sp.

2 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

3 Gnaphosidae sp.

2 J

SzCs

401

9. Mellékletek

Év

Kezelés

Hab

2008 09,24.-10.21.

hó/nap


L

Cs

4 Gnaphosidae sp.

1 J

2008 09,24.-10.21.


L

5 Gnaphosidae sp.

2 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

4 Hahnia nava

1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

5 Hahnia nava

1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

3 Lyniphiidae sp.

1 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L


1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L


3 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L


2 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

1 Pardosa sp.

1 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

1 Phrurolithus sp.

1 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

3 Phrurolithus sp.

2 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L


1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

5 Xysticus sp.

1 J

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L


1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

1 Zelotes longipes

1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

2 Zelotes longipes

1 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

3 Zelotes longipes

2 H

SzCs

2008 09,24.-10.21.


L

5 Zelotes longipes

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

1 Alopecosa mariae

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

5 Alopecosa mariae

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

3 Alopecosa pulverulenta

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

1 Argenna subnigra

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

2 Argenna subnigra

7 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

3 Argenna subnigra

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

4 Argenna subnigra

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

5 Argenna subnigra

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

3 Aulonia albimana

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


3 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

2 Enoplognatha thoracica

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

3 Gnaphosidae sp.

1 j

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

4 Gnaphosidae sp.

2 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

2 Gongylidiellum murcidum

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

1 Hahnia nava

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

1 Hahnia nava

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

4 Hahnia nava

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

4 Hahnia nava

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

5 Hahnia nava

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


3 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


3 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


2 H

SzCs

Faj

402

n

N

det. SzCs

9. Mellékletek

Év

Kezelés

Hab

2009 05,01.-06.06.

hó/nap

legelés intenzív

Lint

Cs


5 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

1 Lycosidae sp.

2 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

2 Lycosidae sp.

4 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

4 Lycosidae sp.

5 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

5 Lycosidae sp.

3 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

5 Lyniphiidae sp.

1 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

1 Micaria dives

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

4 Micaria dives

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

2 Ozyptila claveata

2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

3 Ozyptila claveata

2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

5 Ozyptila claveata

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

1 Pardosa agrestis

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

3 Pardosa agrestis

2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

3 Pardosa agrestis

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

4 Pardosa agrestis

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

2 Pardosa palustris

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

3 Pardosa palustris

5 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

3 Pardosa palustris

11 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

4 Pardosa palustris

3 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

4 Pardosa palustris

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

1 Pardosa palustris

5 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

1 Pardosa palustris

7 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

5 Pardosa palustris

5 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

5 Pardosa palustris

4 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

5 Talavera aequipes

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


3 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 H

SzCs

Faj

403

n

N

det.

9. Mellékletek

Év

Kezelés

Hab

2009 05,01.-06.06.

hó/nap

legelés intenzív

Lint

Cs


2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

1 Xysticus kochi

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

2 Xysticus kochi

2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

5 Xysticus kochi

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

1 Zelotes electus

2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

2 Zelotes electus

2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

3 Zelotes electus

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

4 Zelotes electus

2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

5 Zelotes electus

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

1 Zelotes gracilis

2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

1 Zelotes gracilis

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

4 Zelotes gracilis

4 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.

legelés intenzív

Lint

5 Zelotes gracilis

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

3 Agroeca lusatica

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

3 Alopecosa mariae

3 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

1 Argenna subnigra

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

2 Argenna subnigra

2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

3 Argenna subnigra

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

4 Argenna subnigra

2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

5 Argenna subnigra

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

2 Aulonia albimana

5 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

2 Aulonia albimana

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

5 Aulonia albimana

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


3 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

1 Euophrys frontalis

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


3 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

3 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

4 Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

1 Hahnia nava

7 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

1 Hahnia nava

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

2 Hahnia nava

5 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

2 Hahnia nava

2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

3 Hahnia nava

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

4 Hahnia nava

2 H

SzCs

Faj

404

n

N

det.

9. Mellékletek

Év

Kezelés

Hab

2009 05,01.-06.06.

hó/nap


L.k

Cs

4 Hahnia nava

2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

5 Hahnia nava

8 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

5 Hahnia nava

4 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

3 Argenna patula

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

5 Argenna patula

2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

1 Lycosidae sp.

2 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

2 Lycosidae sp.

1 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

4 Lycosidae sp.

1 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

3 Lycosidae sp.

1 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

5 Lycosidae sp.

1 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

1 Micaria dives

2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

2 Nemesia pannonica

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

5 Nemesia pannonica

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

2 Ozyptila claveata

2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

5 Ozyptila claveata

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

2 Ozyptila sp.

1 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

3 Pardosa palustris

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

1 Pardosa prativaga

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

4 Phlegra fasciata

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


3 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


6 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

4 Phrurolithus sp.

2 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

2 Pisaura mirabilis

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

3 Pisaura mirabilis

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

2 Sintula spiniger

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

1 Talavera aequipes

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k


2 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

5 Xysticus kochi

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

1 Zelotes electus

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

4 Zelotes electus

2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

5 Zelotes electus

2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

1 Zelotes gracilis

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

2 Zelotes gracilis

8 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

2 Zelotes gracilis

5 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

4 Zelotes gracilis

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

5 Zelotes gracilis

4 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L.k

5 Zelotes gracilis

2 N

SzCs

Faj

405

n

N

det.

9. Mellékletek

Év

Kezelés

Hab

2009 05,01.-06.06.

hó/nap


L.k

Cs

5 Zora paralella

2 H

2009 05,01.-06.06.


L.k

3 Zora sp.

1 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

5 Altella sp.

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

2 Araneidae sp.

1 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

1 Argenna subnigra

3 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

2 Argenna subnigra

3 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

3 Argenna subnigra

5 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

1 Aulonia albimana

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

5 Aulonia albimana

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

5 Clubiona diversa

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


4 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

4 Dysdera erythrina

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

1 Hahnia nava

3 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

1 Hahnia nava

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

2 Hahnia nava

5 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

2 Hahnia nava

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

3 Hahnia nava

3 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

3 Hahnia nava

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

4 Hahnia nava

2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

4 Hahnia nava

2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

5 Hahnia nava

3 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

5 Hahnia nava

2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

1 Linyphiidae sp.

1 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

1 Lycosidae sp.

2 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

2 Lycosidae sp.

1 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

3 Lycosidae sp.

2 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

4 Lycosidae sp.

2 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

5 Lycosidae sp.

5 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

2 Micaria dives

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

3 Micaria dives

2 N

SzCs

Faj

406

n

N

det. SzCs

9. Mellékletek

Év

Kezelés

Hab

2009 05,01.-06.06.

hó/nap


L

Cs

2 Ozyptila pullata

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

2 Ozyptila sp.

1 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

3 Ozyptila sp.

1 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

5 Ozyptila sp.

2 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

4 Pardosa alacris

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

3 Phlegra fasciata

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


3 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


6 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

2 Salticidae sp.

1 J

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

2 Talavera aequipes

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

3 Talavera aequipes

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


4 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L


1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

3 Xysticus kochi

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

5 Xysticus kochi

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

1 Zelotes gracilis

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

1 Zelotes gracilis

2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

2 Zelotes gracilis

3 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

2 Zelotes gracilis

2 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

3 Zelotes gracilis

2 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

4 Zelotes gracilis

1 H

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

4 Zelotes gracilis

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

5 Zelotes gracilis

1 N

SzCs

2009 05,01.-06.06.


L

5 Zelotes gracilis

1 H

SzCs

Faj

407

n

N

det.

9. Mellékletek

9.5.3. A motoros szívócsapda alkalmazásának adatai Év

Hab

Cs

Faj

2009 09,27.

hó/nap Kezelés szórvány legeltetés

L

D-vac2

Argenna sp.

3 J

SzCs

2009 09,27.


L

D-vac2

Heliophanus sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L

D-vac2

Euophrys sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L

D-vac2

Clubiona sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

D-vac2

Hypsosinga sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

D-vac2

Hahnia sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

D-vac2

Xysticus striatipes

1 H

SzCs

2009 09,27.


L

D-vac2

Meioneta rurestris

1 H

SzCs

2009 09,27.


L

D-vac2

Calcoscirtus sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

D-vac2

Argenna sp.

9 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

D-vac3

Alopecosa sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

D-vac4

Hypsosinga sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

D-vac5

Euophrys sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

D-vac6

Linyphiidae sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

D-vac7

Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

D-vac8

Theridiidae sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac4

Argenna sp.

14 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac4

Clubiona sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac4

Euophrys sp.

4 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac4

Heliophanus sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac4

Linyphiidae sp.

3 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac4

Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac4

Hahnia sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac4

Hahnia nava

1 N

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac4

Hahnia nava

1 H

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac4

Meioneta rurestris

2 N

SzCs

2009 09,27.

legelés intenzív

Lint

Dvac6

Trichoncus affinis

1 N

SzCs

2009 09,27.

legelés intenzív

Lint

Dvac10

Thanatus sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.

legelés intenzív

Lint

Dvac10

Xysticus sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.

legelés intenzív

Lint

Dvac10

Hypsosinga sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.

legelés intenzív

Lint

Dvac10

Meioneta rurestris

1 H

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac8

Thanatus sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac8

Theridiidae sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac8

Euophrys sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac8

Cercidia sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac8

Thomisus onustus

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac8

Synageles sp.

3 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac7

Alopecosa sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac7

Cheiracanthium sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac7

Hypsosinga sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac7

Argenna sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac7

Clubiona diversa

1 N

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac7

Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac6

Alopecosa sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac6

Argenna sp.

4 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac6

Hypsosinga sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac6

Linyphiidae sp.

1 J

SzCs

408

n

N

legdetd

9. Mellékletek

Év

Hab

Cs

Faj

2009 09,27.

hó/nap Kezelés legelés intenzív

Lint

Dvac4

Trichoncus affinis

1 N

2009 09,27.

legelés intenzív

Lint

Dvac4

Linyphiidae sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.

legelés intenzív

Lint

Dvac4

Trichoncus affinis

1 H

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac4

Alopecosa sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac4

Pisaura mirabilis

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac4

Euophrys sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac4

Argenna sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac4

Hahnia sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac4

Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac4

Theridiidae sp.

3 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac4

Crustulina sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac4

Linyphiidae sp.

3 J

SzCs

2009 09,27.

legelés intenzív

Lint

Dvac3

Hypsosinga sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.

legelés intenzív

Lint

Dvac3

Linyphiidae sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.

legelés intenzív

Lint

Dvac3

Theridiidae sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.

legelés intenzív

Lint

Dvac3

Trichopterna cito

1 N

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac7

Alopecosa sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac7

Argenna sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac7

Linyphiidae sp.

3 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac7

Heliophanus sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac7

Calcoscirtus sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac7

Theridiidae sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac6

Synageles sp.

3 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac6

Alopecosa sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac6

Heliophanus sp.

3 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac6

Cheiracanthium sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.

legelés intenzív

Lint

Dvac2

Thanatus sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac9

Thanatus sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac9

Xysticus striatipes

1 H

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac9

Salticidae sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac9

Linyphiidae sp.

3 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac9

Hahnia nava

1 H

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac5

Phlegra sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac5

Heliophanus sp.

5 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac5

Synageles sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac5

Hahnia nava

1 N

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac5

Hypsosinga sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac10

Alopecosa sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac10

Heliophanus sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac10

Euophrys sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac10

Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac9

Hahnia nava

2 N

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac9

Heliophanus sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.

legelés intenzív

Lint

Dvac10

Thanatus sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.

legelés intenzív

Lint

Dvac10

Heliophanus sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.

legelés intenzív

Lint

Dvac10

Hypsosinga sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.

legelés intenzív

Lint

Dvac10

Argenna sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.

legelés intenzív

Lint

Dvac10

Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.

legelés intenzív

Lint

Dvac10

Linyphiidae sp.

1 J

SzCs

409

n

N

legdetd SzCs

9. Mellékletek

Év

Hab

Cs

Faj

2009 09,27.

hó/nap Kezelés legelés intenzív

Lint

Dvac5

Hypsosinga sp.

n

2 J

N

SzCs

2009 09,27.

legelés intenzív

Lint

Dvac5

Linyphiidae sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac10

Alopecosa sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac10

Thanatus sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac10

Tibellus sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac10

Heliophanus sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac10

Stemonyphantes lineatus

1 H

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac5

Alopecosa sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac5

Thanatus sp.

3 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac5

Argenna sp.

3 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac5

Hypsosinga sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac5

Gnaphosidae sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac5

Clubiona sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac5

Heliophanus sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac5

Euophrys sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac5

Linyphiidae sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac5

Clubiona diversa

1 H

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac10

Alopecosa sp.

3 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac10

Argenna sp.

7 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac10

Zora sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac10

Tibellus sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac10

Hypsosinga sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac10

Clubiona diversa

1 N

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac10

Clubiona sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac10

Euophrys sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac10

Heliophanus sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac10

Hahnia nava

1 N

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac10

Linyphiidae sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac10

Theridiidae sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac3

Argenna sp.

12 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac3

Linyphiidae sp.

4 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac3

Theridiidae sp.

3 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac8

Cercidia sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac8

Euophrys sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac8

Argenna sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac8

Salticidae sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac8

Hahnia sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L.k

Dvac8

Linyphiidae sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac3

Xysticus striatipes

1 N

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac3

Argenna sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac3

Linyphiidae sp.

2 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac3

Euophrys sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac3

Hypsosinga sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac1

Synageles sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac1

Phrurolythus sp.

1 J

SzCs

2009 09,27.


L

Dvac1

Heliophanus sp.

1 J

SzCs

249

410

legdetd

9. Mellékletek




Cochlicopa lubricella (ROSSMÄSSLER, 1834) (V.5) Vértesboglár, Boglári tanya Ny kb. 950 m erdős-bokros szegély (204 m, EOV: 607257, 232708), 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András (V.11) Vértesboglár, Boglári tanya É kb. 1,7 km, a Nagy-legelő (183 m, EOV: 608160, 234270), 2009.09.29 (10) leg., det. Varga András (V.11) Vértesboglár, Boglári tanya É kb. 1,7 km, a Nagy-legelő (183 m, EOV: 608160, 234270), 2009.09.29 (3) leg., det. Varga András


Vallonia pulchella (O.F. MÜLLER, 1774) (V.9) Vértesboglár, Boglári tanya É kb. 1,4 km, nedvesebb rész (214 m, EOV: 608215, 234045), 2009.09.29 (17) leg., det. Varga András (V.11) Vértesboglár, Boglári tanya É kb. 1,7 km, a Nagy-legelő (183 m, EOV: 608160, 234270), 2009.09.29 (34) leg., det. Varga András

Acanthinula aculeata (O.F. MÜLLER 1774) 411

9. Mellékletek

(V.5) Vértesboglár, Boglári tanya Ny kb. 950 m erdős-bokros szegély (204 m, EOV: 607257, 232708), 2009.09.29 (33) leg., det. Varga András.


Truncatellina cylindrica (A. FÉRUSSAC, 1807) (V.3) Vértesboglár, Boglári tanya ÉNy 450 m (200 m, EOV: 607810, 232890), 2009.09.29 (4) leg., det. Varga András (V.4) Vértesboglár, Boglári tanya Ny 850 m (208 m, EOV: 607353, 232753), 2009.09.29 (2) leg., det. Varga András (V.5) Vértesboglár, Boglári tanya Ny kb. 950 m erdős-bokros szegély (204 m, EOV: 607257, 232708), 2009.09.29 (22) leg., det. Varga András (V.9) Vértesboglár, Boglári tanya É kb. 1,4 km, nedvesebb rész (214 m, EOV: 608215, 234045), 2009.09.29 (16) leg., det. Varga András (V.10) Vértesboglár, Boglári tanya É kb. 1,5 km, dombtető (221 m, EOV: 608196, 234142), 2009.09.29 (6) leg., det. Varga András (V.11) Vértesboglár, Boglári tanya É kb. 1,7 km, a Nagy-legelő (183 m, EOV: 608160, 234270), 2009.09.29 (7) leg., det. Varga András

Vertigo pygmaea (DRAPARNAUD, 1801) (V.7) Vértesboglár, Boglári tanya ÉÉNy kb.1 km, a Bőgősi itrtás széle (218 m, EOV: 607884, 233568), 2009.09.29 (5) leg., det. Varga András (V.9) Vértesboglár, Boglári tanya É kb. 1,4 km, nedvesebb rész (214 m, EOV: 608215, 234045), 2009.09.29 (10) leg., det. Varga András (V.10) Vértesboglár, Boglári tanya É kb. 1,5 km, dombtető (221 m, EOV: 608196, 234142), 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András (V.11) Vértesboglár, Boglári tanya É kb. 1,7 km, a Nagy-legelő (183 m, EOV: 608160, 234270), 2009.09.29 (45) leg., det. Varga András

412

9. Mellékletek


Chondrula tridens (O.F. MÜLLER, 1774) (V.3) Vértesboglár, Boglári tanya ÉNy 450 m (200 m, EOV: 607810, 232890), 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András (V.6) Vértesboglár, Boglári tanya ÉNy kb. 850 m, a Bőgősi itrtás széle (209 m, EOV: 607429, 232975), 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András (V.8) Vértesboglár, Boglári tanya É kb. 1,2 km, Bőgősi itrtás széle (207 m, EOV: 608082, 233829), 2009.09.29 (2) leg., det. Varga András

Familia Punctidae MORSE, 1864

Punctum pygmaeum (DRAPARNAUD, 1801) (V.5) Vértesboglár, Boglári tanya Ny kb. 950 m erdős-bokros szegély (204 m, EOV: 607257, 232708), 2009.09.29 (33) leg., det. Varga András


Vitrina pellucida (O.F. MÜLLER, 1774) (V.5) Vértesboglár, Boglári tanya Ny kb. 950 m erdős-bokros szegély (204 m, EOV: 607257, 232708), 2009.09.29 (5) leg., det. Varga András


Cepaea vindobonensis (C. PFEIFFER, 1828) (V.9) Vértesboglár, Boglári tanya É kb. 1,4 km, nedvesebb rész (214 m, EOV: 608215, 234045), 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András

413

9. Mellékletek


(V.1) Vértesboglár, Boglári tanya ÉÉNy 200 m (202 m, EOV: 608166, 232849), 2009.09.29 leg., det. Varga András (V.2) Vértesboglár, Boglári tanya ÉNy 350 m (208 m, EOV: 607961, 232897), 2009.09.29) leg., det. Varga András

414

9. Mellékletek

9.6.

Belsőbárándi löszvölgy

9.6.1. A cserjemagasság-mérések adatai Fajkód PRS PRS PRS PRS PRS PRS CRM PRS PRS PRS PRS PRS PRS CRM RHC ROC CRM CRM CNS CNS CNS CNS CNS CRM CNS CRM CRM CRM CRM CRM CRM PYP PRS PRS PRS LGV LGV LGV LGV CRM PRS PRS PRS PRS PRS PRS PRS CRM

Magasság 60 30 75 90 55 60 70 65 68 55 60 50 63 160 105 83 44 75 33 33 29 40 37 55 40 60 73 56 50 57 65 67 44 40 47 80 58 52 68 63 35 50 48 51 53 37 48 29

Terület 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Fajkód CRM CRM CRM CRM PRS CRM PRS PRS CRM PRS PRS PRS PRS PRS PRS CRM CRM CRM CRM RHC ROC ULM PRS CRM BBV PRS ROC LGV LGV LGV CRM ROC CRM ROC CRM CNS CNS CNS CNS CNS CNS CRM CRM CRM CRM RHC CRM PRS

Magasság 85 50 42 50 30 62 44 34 77 30 28 45 40 30 30 70 44 28 50 76 113 55 55 66 110 60 71 75 70 100 112 120 90 60 74 48 50 50 48 48 40 110 170 170 120 150 90 50

415

Terület 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 3 3

Fajkód CRM ROC CRM CRM ROC PRS CRM ROC CRM LGV LGV CRM PRS PRS LGV PRS CRM CRM CRM LGV PRS RHC PRS LGV PRS CRM CRM PRS PRS PRS PRS CRM CRM ROC PRS CRM PRS CRM PRS PRS PRS CRM CRM CRM PRS LGV CRM RHC

Magasság 77 60 170 80 95 80 170 180 140 85 175 175 84 75 180 60 80 85 85 170 170 230 65 120 125 125 80 50 60 50 60 130 140 60 85 140 50 45 55 60 110 80 145 100 45 110 90 60

Terület 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

9. Mellékletek

Fajkód CRM PRS PRS PRS PRS PRS PRS CRM PRS PRS PRS PRS PRS PRS PRS CRM CRM CRM PRS CRM LGV LGV LGV PRS PRS PRS PRS PRS PRS PRS PRS PRS PRS PRS PRS PRS PRS CRM ROC CRM CRM CRM ROC CRM

Magasság 87 36 43 49 50 43 50 44 40 36 38 48 32 57 50 120 110 140 70 65 85 100 90 70 70 30 30 62 66 68 52 57 71 62 55 60 57 49 55 93 115 120 80 180

Terület 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1

Fajkód CRM CRM CRM CRM CRM CRM CRM CRM CRM CRM CRM CRM CRM PRS CRM CRM CRM PRS CRM ROC CRM PRS CRM CRM PRS CRM PRS CRM PRS CRM CRM CRM CRM PRS CRM CRM CRM PRS PRS CRM PRS CRM CRM CRM

Magasság 60 115 80 90 50 65 60 80 100 110 100 110 40 55 200 140 90 65 80 130 60 40 75 60 55 50 50 180 40 36 45 65 50 37 55 80 95 45 60 60 40 185 75 55

Terület 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

Fajkód RHC CRM CRM CRM ROC CRM LGV CRM LGV LGV LGV CRM ROC CRM LGV ROC CRM CRM CRM CRM PRS LGV CRM PRS CRM LGV CRM CRM PRS CRM CRM CRM CRM PRS CRM CRM CRM CRM CRM CRM CRM CRM CRM CRM

Magasság 170 50 35 90 70 95 80 180 175 90 115 110 130 110 70 80 90 110 85 95 45 140 130 50 175 140 190 80 60 120 80 40 90 55 200 40 70 80 120 100 120 80 60 95

Terület 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3

A fajkódok: CRM= Crataegus monogyna, PRS= Prunus spinosa, ROC= Rosa canina, ULM= Ulmus minor, LGV= Ligustrum vulgare, RHC= Rhamnus catharticus, CNS= Cornus sanguinea. A magassági értékek mértékegysége: cm. A területek kódjai: 1 és 2 jelzi a cserjeirtott völgyoldal két mintaterületét, 3 jelzi a kontroll, becserjésedett területet.

416

9. Mellékletek

9.6.2. Az avartömeg-mérés adatai Mintakód D5k (1) D5k (2) D5o E1e E1k E2e E2k E5k E5o F1e F1k N1k N4e N4k N4o R4k UKe1 UKe2 UKk1 UKk2 UNe1 UNe2 UNk1 UNk2

Kezelés leírása intenzíven legeltetett intenzíven legeltetett nem legeltetett (2006. júniustól elkerített) gyengén legeltetett + légetett (2007. márc.) gyengén legeltetett gyengén legeltetett + légetett (2007. márc.) gyengén legeltetett intenzíven legeltetett nem legeltetett (2006. júniustól elkerített) gyengén legeltetett + légetett (2007. márc.) gyengén legeltetett gyengén legeltetett nem legeltetett (2006. júniustól elkerített) + leégetett (2008. márc.) intenzíven legeltetett nem legeltetett (2006. júniustól elkerített) nincs nincs nincs nincs nincs légetett (2007. ápr.) légetett (2007. ápr.) légetett (2007. ápr.) légetett (2007. ápr.)

Gyűjtés ideje: 2008. június 18-28. Gyűjtés módja: 0.5m x 0.5m-es területről összegereblyézve Tárolás: papírzacskókban Szárítás: 105 fokon, 1 napig

417

Avar tömege (g) 86.8 87.5 151.5 36.7 159.2 127.2 130.9 92.5 285.2 94.4 276.7 285.9 13.3 43.3 380.7 288.3 124.1 309.2 161.7 109.2 41 35.2 23.7 43.1

9. Mellékletek

9.6.3. A „Belsőbárándi tátorjános”talajfelszíni pókfajainak listája (20072009). Év 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009

Tájegység , hely Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd

20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009

Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd

Drassodes pubescens

2007-

Belsőbárá

Micaria fulgens

Faj Alopecosa pulverulenta

n

pi

D

Gy

Bt

Hab

Megvilágítás részleges részleges árnyék teljes - részleges árnyék

Nedvesség száraz -nedves

414

0,288 28,8 D

E

110

0,076

7,6 D

RI

bármely nyílt sziklagyep, erdőssztyepp

85

0,059

5,9 D

E

bármely nyílt

teljes - részleges


Pardosa alacris

84

0,058

5,8 D

R

részleges árnyék

száraz

Aulonia albimana Pocadicnemis juncea

63

0,044

4,4 SD

R

erdő és szegély gyepek, szegélyek

teljes - részleges

61

0,042

4,2 SD

R

nedves gyepek

részleges

n.száraz-félnedves nedves-nagyon nedves

Argenna subnigra Trochosa terricola Alopecosa cuneata Drassyllus praeficus

59

0,041

4,1 SD

RI

0,028

2,8 SD

E


n.száraz

41

sziklagyep bármely nyílt, szegélyek

37

0,026

2,6 SD

E

0,024

2,4 SD

RI


száraz -nedves

34

sziklagyep, rétek sziklagyep, erdőssztyepp

Hahnia nava Tapinocyba insecta Phrurolithus festivus

28

0,019

1,9 Gy

RI

sziklagyep

n.száraz - száraz

24

0,016

1,6 Gy

R

erdők

teljes részleges árnyék árnyék

21

0,015

1,5 Gy

R

20

0,014

1,4 Gy

R


n.száraz-nedves

Zelotes latreillei

gyepek-erdők bármely nyílt erdők

Zelotes electus Trachyzelotes pedestris

19

0,013

1,3 Gy

RI

0,012

1,2 Gy

RI

Acroecina striata Pachygnatha degeeri

18

0,012

1,2 Gy

RI

teljes teljes - részleges árnyék teljes-árnyékos sötét

n.száraz

18

sziklagyep gyepek erdősssztyeppek sziklás területek - ártéri erdők

16

0,011

1,1 Gy

E

14

0,009

0,9 Gy

RI

13

0,009

0,9 Gy

RI

erdők

Ozyptila praticola Euophrys frontalis

13

0,009

0,9 Gy

R

13

0,009

0,9 Gy

R

erdők sziklagyep, erdőssztyepp

teljes - részleges teljes - részleges árnyék részleges árnyék árnyék részleges árnyék árnyék teljes - részleges árnyék

n.száraz-nedves

Agroeca cuprea Panamomops mengei

gyepek - agrár sziklagyep, erdőssztyepp

Pardosa palustris Palliduphantes pillichi

13

0,009

0,9 Gy

E

gyepek

száraz -nedves

13

0,009

0,9 Gy

RI

száraz-félnedves (?)

12

0,008

0,8 Gy

R

gyepek sziklagyep, erdőssztyepp, szegélyek

teljes - részleges teljes - részleges (?) teljes - részleges árnyék

n.száraz - száraz

Meioneta mollis Diplostyla concolor

12

0,008

0,8 Gy

R

10

0,007

0,7 Gy

E

Ozyptila atomaria Meioneta simplicitarsis Nemesia pannonica

10

0,007

0,7 Gy

R

9

0,006

0,6 Gy

RI

9

0,006

0,6 Gy

9 8

0,006 0,005

Ozyptila claveata Drassyllus pusillus

Xysticus kochi

n.száraz - száraz

n.száraz-nedves

n.száraz - száraz

félnedves

száraz -nedves

n.száraz-félnedves nedves

n.száraz - félnedves félnedves félnedves - nedves n.száraz részlegesen nedves

bármely nyílt bármely nyílt erdők sziklagyep száraz gyep

teljes - részleges részleges árnyék árnyék


teljes


teljes

n.száraz

RI

sziklagyep sziklagyep, erdőssztyepp

teljes - részleges

száraz

0,6 Gy

E

bármely nyílt

teljes - részleges

száraz-félnedves

0,5 Gy

RI

sziklagyep,

teljes - részleges

n.száraz - száraz

418

félnedves - nedves

9. Mellékletek

Év 2009

Tájegység , hely nd

20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009

Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd

Centromerus silvaticus

7

0,005

0,5 Gy

E

Zora spinimana

7

0,005

0,5 Gy

R

Dysdera erytrina Bathyphantes gracilis

7

0,005

0,5 Gy

E

6

0,004

0,4 Sz

R

Trochosa robusta

6

0,004

0,4 Sz

RI

Xysticus audax

6

0,004

0,4 Sz

E

Ceratinella brevis Euryopis flavomaculata Talavera aequipes

6

0,004

0,4 Sz

R

5

0,003

0,3 Sz

R

4

0,003

0,3 Sz

RI

20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009

Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd

Enoplognatha thoracica Haplodrassus signifer

4

0,003

0,3 Sz

E

sziklagyep sziklagyep, erdőssztyepp, erdő

4

0,003

0,3 Sz

E

Pardosa maisa

4

0,003

0,3 Sz

Micaria pulicaria

3

0,002

Neriene clathrata

3

Alopecosa mariae

2007-

Belsőbárá

Thanatus

Faj

n

pi

D

Gy

Megvilágítás árnyék

Nedvesség

teljes-árnyékos

n.száraz - nedves

teljes-árnyékos

n.száraz - nedves

teljes-árnyékos részleges részleges árnyék

n.száraz - száraz félnedves - nedves

teljes

n.száraz

teljes-árnyékos részleges árnyék árnyék teljes - részleges árnyék teljes - részleges árnyék

n.száraz-nedves

n.száraz - száraz

teljes-árnyékos


gyepek-erdők

teljes-árnyékos

n.száraz-nedves

RI

nedves gyepek

nedves

0,2 Sz

R

bármely nyílt

teljes részleges részleges árnyék

félnedves

0,002

0,2 Sz

R

gyepek-erdők

részleges - árnyék

félnedves - nedves

3

0,002

0,2 Sz

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz

Zelotes longipes Meioneta rurestris

3

0,002

0,2 Sz

RI

3

0,002

0,2 Sz

E

3

0,002

0,2 Sz

E

3

0,002

0,2 Sz

R

teljes teljes - részleges árnyék részleges részleges árnyék részleges részleges árnyék

n.száraz n.száraz - nagyon nedves

Pisaura mirabilis Tenuiphantes tenuis

sziklagyep bármely nyílt (ritkán erdő) bármely nyílt, szegély és erdő bármely nyílt (agrár) - erdők

Microneta viaria Ozyptila scabricula

2

0,001

0.1

R

R

erdők

árnyékos

félnedves

2

0,001

0.1

R

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz

Agroeca lusatica Drassyllus praeficus

2

0,001

0.1

R

RI

0,001

0.1

R

Crustulina sticta

2

0,001

0.1

R

Zora armillata Neottiura bimaculata

2

0,001

0.1

R

2

0,001

0.1

R

Xysticus cristatus Lycosa singoriensis

2

0,001

0.1

R

RI RI(? ) gyepek RI (?) gyepek (?) bármely nyílt E (ritkán erdő) bármely nyílt E (parkok)

teljes teljes - részleges árnyék teljes - részleges (?) teljes - részleges (?) részleges részleges árnyék teljes - részleges árnyék

n.száraz - száraz

2

sziklagyep sziklagyep, erdőssztyepp

1

0,001

0.1

R

R

gyepek

teljes

félnedves

Ero furcata

1

0,001

0.1

R

R

1

0,001

0.1

R

E

részleges - árnyék teljes - részleges árnyék

félnedves

Pardosa pullata Xerolycosa miniata Stemonyphantes lineatus

félnedves - nedves

1

0,001

0.1

R

R

teljes - részleges

n.száraz

1 1

0,001

0.1

R

RI

gyepek-erdők bármely nyílt erdők szikla- és homoki gyep szikla- és homoki gyep

teljes

n.száraz

0,001

0.1

R

RI

szikla- és

teljes

n.száraz

419

Bt

Hab erdőssztyepp, szegélyek bármely nyílt erdők bármely nyílt erdők sziklagyep, erdőssztyepp nedves gyepek erdők sziklagyep (szárazgyep) gyepek-erdők (bármely nyílt) erdők sziklagyep (lápok) - erdők

száraz-félnedves száraz -nedves

n.száraz-félnedves száraz-félnedves

n.száraz - száraz n.száraz - száraz (?) n.száraz - száraz (?) n.száraz-félnedves n.száraz-nedves

9. Mellékletek

Év 2009

Tájegység , hely nd

20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009

Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd

20072009

Belsőbárá nd

20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009 20072009

Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd Belsőbárá nd

Faj arenarius Micaria albovittata

n

pi

D

Gy

Bt

Hab homoki gyep

Megvilágítás

Nedvesség

1

0,001

0.1

R

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz

Ozyptila pullata Phrurolithus pullatus Pseudoeuophrys obsoleata

1

0,001

0.1

R

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz

1

0,001

0.1

R

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz

1

0,001

0.1

R

RI

sziklagyep

teljes

n.száraz

Xysticus acerbus Crustulina guttata

1

0,001

0.1

R

RI

0,001

0.1

R

R


n.száraz

1

Eresus kollari Talavera aequipes Phrurolithus minimus

1

0,001

0.1

R

RI

sziklagyep bármely nyílt (ritkán erdő) szikla- homoki gyep - löszgyep

n.száraz - száraz

1

0,001

0.1

R

RI

1

0,001

0.1

R

RI

Arctosa lutetiana

1

0,001

0.1

R

RI

Micrargus subequalis

1

0,001

0.1

R

E

Pardosa agrestis Steatoda phalerata

1

0,001

0.1

R

E

1

0,001

0.1

R

R

sziklagyep sziklagyep, erdőssztyepp sziklagyep, erdőssztyepp gyepek sziklagyepek bármely nyílt (parkok) bármely nyílt, agrár sziklagyep szegélyek

teljes teljes - részleges árnyék teljes - részleges árnyék

Ero cambridgei

1

0,001

0.1

R

RI

Hogna radiata

1

0,001

0.1

R

R

Atypus muralis Lepthyphantes flavipes

1

0,001

0.1

R

1

0,001

0.1

Misumena vatia

1

0,001

Micaria albimana Cercidia prominens

1 1

n.száraz - száraz

n.száraz - száraz n.száraz - száraz

teljes - részleges

n.száraz - száraz (félnedves)

teljes - részleges



n.száraz-nedves

nedves gyepek

részleges

nedves

teljes

száraz

RI

gyepek szikla- homoki gyep - löszgyep

teljes

száraz

R

R

erdők

részleges - árnyék

száraz - félnedves

0.1

R

R

gyepek

teljes - részleges

száraz - félnedves

0,001

0.1

R

RI

0.1

R

RI

teljes (?) részleges részleges árnyék

száraz (?)

0,001

száraz gyepek nedves gyepek erdők

420

n.száraz-nedves

száraz -nedves

9. Mellékletek



Familia Valvatidae J.E. GRAY, 1840

Valvata cristata O.F. MÜLLER, 1774 (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2008.05.30. (1holt) leg., det. Varga András.


Planorbis planorbis (LINNAEUS, 1758) (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2007.10.04-05 (2) leg., det. Varga András. (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2007.10.04-05 (2) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.15): Aba, Belsőbáránd, Dinnyés-Kajtori-csatorna és partja (EOV: 610291, 195939) 2007.10.04-05 (5) leg., det. Varga András. (BB.15): Aba, Belsőbáránd, Dinnyés-Kajtori-csatorna és partja (EOV: 610291, 195939) 2008.05.30. (10) leg., det. Varga András. (BB.16): Aba, Belsőbáránd, rét 2 (EOV: 610055, 195906) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András.

Anisus spirorbis (LINNAEUS, 1758) (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2007.10.04-05 (11) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.16): Aba, Belsőbáránd, rét 2 (EOV: 610055, 195906) 2007.10.04-05 (55) leg., det. Varga András.

421

9. Mellékletek

(BB.19): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy völgyfenék (EOV: 609842, 195535) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2008.05.30. (3) leg., det. Varga András. (BB.16): Aba, Belsőbáránd, rét 2 (EOV: 610055, 195906) 2008.05.30. (41) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2009.09.29 (5) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.16): Aba, Belsőbáránd, rét 2 (EOV: 610055, 195906) 2009.09.29 (26) leg., det. Varga András.

Gyraulus crista (LINNAEUS, 1758) (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.16): Aba, Belsőbáránd, rét 2 (EOV: 610055, 195906) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András.


Carychium minimum O.F. MÜLLER, 1774 (BB.10): Aba, Belsőbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (EOV: 610063, 195803) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András.


Succinella oblonga (DRAPARNAUD, 1801) (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2007.10.04-05 (8) leg., det. Varga András. (BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2007.10.04-05 (2) leg., det. Varga András. (BB.9): Aba, Belsőbáránd, rét 4 (EOV: 610633, 195873) 2007.10.04-05 (3) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András.

422

9. Mellékletek

(BB.15): Aba, Belsőbáránd, Dinnyés-Kajtori-csatorna és partja (EOV: 610291, 195939) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.16): Aba, Belsőbáránd, rét 2 (EOV: 610055, 195906) 2007.10.04-05 (5) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2008.05.30. (8) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2008.05.30. (3) leg., det. Varga András. (BB.15): Aba, Belsőbáránd, Dinnyés-Kajtori-csatorna és partja (EOV: 610291, 195939) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2009.09.29 (29) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2009.09.29 (8) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2009.09.29 (2) leg., det. Varga András. (BB.16): Aba, Belsőbáránd, rét 2 (EOV: 610055, 195906) 2009.09.29 (3) leg., det. Varga András.


Cochlicopa lubrica (O.F. MÜLLER, 1774) (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2007.10.04-05 (11) leg., det. Varga András. (BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2007.10.04-05 (9) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2007.10.04-05 (5) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2008.05.30. (8) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2008.05.30. (8) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.10): Aba, Belsőbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (EOV: 610063, 195803) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.13): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozicójú domblodal (EOV: 610255, 195789) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András.

423

9. Mellékletek

(BB.20): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtető (EOV: 609785, 195558) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2009.09.29 (18) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2009.09.29 (5) leg., det. Varga András. (BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2009.09.29 (2) leg., det. Varga András. (BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2009.09.29 (2) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2009.09.29 (2) leg., det. Varga András. (BB.8): Aba, Belsőbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (EOV: 610940, 195802) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.9): Aba, Belsőbáránd, rét 4 (EOV: 610633, 195873) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.10): Aba, Belsőbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (EOV: 610063, 195803) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2009.09.29 (5) leg., det. Varga András. (BB.14): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy völgyfenék (EOV: 610272, 195794) 2009.09.29 (2) leg., det. Varga András. (BB.16): Aba, Belsőbáránd, rét 2 (EOV: 610055, 195906) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2009.09.29 (2) leg., det. Varga András. (BB.20): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtető (EOV: 609785, 195558) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András.


Vallonia costata (O.F. MÜLLER, 1774) (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2007.10.04-05 (21) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2007.10.04-05 (6) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András.

424

9. Mellékletek

(BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2007.10.04-05 (2) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2007.10.04-05 (86) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2007.10.04-05 (4) leg., det. Varga András. (BB.8): Aba, Belsőbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (EOV: 610940, 195802) 2007.10.04-05 (10) leg., det. Varga András. (BB.9): Aba, Belsőbáránd, rét 4 (EOV: 610633, 195873) 2007.10.04-05 (2) leg., det. Varga András. (BB.10): Aba, Belsőbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (EOV: 610063, 195803) 2007.10.04-05 (8) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2007.10.04-05 (56) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2007.10.04-05 (2) leg., det. Varga András. (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2008.05.30. (18) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2008.05.30. (2) leg., det. Varga András. (BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2008.05.30. (2) leg., det. Varga András. (BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2008.05.30. (19) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2008.05.30. (12) leg., det. Varga András. (BB.8): Aba, Belsőbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (EOV: 610940, 195802) 2008.05.30. (14) leg., det. Varga András. (BB.9): Aba, Belsőbáránd, rét 4 (EOV: 610633, 195873) 2008.05.30. (17) leg., det. Varga András. (BB.10): Aba, Belsőbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (EOV: 610063, 195803) 2008.05.30. (5) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2008.05.30. (30) leg., det. Varga András. (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2008.05.30. (6) leg., det. Varga András. (BB.13): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozicójú domblodal (EOV: 610255, 195789) 2008.05.30. (4) leg., det. Varga András. (BB.15): Aba, Belsőbáránd, Dinnyés-Kajtori-csatorna és partja (EOV: 610291, 195939) 2008.05.30. (3) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2008.05.30. (2) leg., det. Varga András.

425

9. Mellékletek

(BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2009.09.29 (47) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2009.09.29 (43) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2009.09.29 (6) leg., det. Varga András. (BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2009.09.29 (10) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2009.09.29 (95) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2009.09.29 (14) leg., det. Varga András. (BB.9): Aba, Belsőbáránd, rét 4 (EOV: 610633, 195873) 2009.09.29 (66) leg., det. Varga András. (BB.10): Aba, Belsőbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (EOV: 610063, 195803) 2009.09.29 (4) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2009.09.29 (223) leg., det. Varga András. (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2009.09.29 (2) leg., det. Varga András. (BB.13): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozicójú domblodal (EOV: 610255, 195789) 2009.09.29 (4) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2009.09.29 (2) leg., det. Varga András.

Vallonia pulchella (O.F. MÜLLER, 1774) (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2007.10.04-05 (109) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2007.10.04-05 (6) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2007.10.04-05 (16) leg., det. Varga András. (BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2007.10.04-05 (2) leg., det. Varga András. (BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2007.10.04-05 (7) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2007.10.04-05 (24) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2007.10.04-05 (2) leg., det. Varga András. (BB.8): Aba, Belsőbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (EOV: 610940, 195802) 2007.10.04-05 (2) leg., det. Varga András. (BB.9): Aba, Belsőbáránd, rét 4 (EOV: 610633, 195873) 2007.10.04-05 (8) leg., det. Varga András.

426

9. Mellékletek

(BB.10): Aba, Belsőbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (EOV: 610063, 195803) 2007.10.04-05 (5) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2007.10.04-05 (16) leg., det. Varga András. (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2007.10.04-05 (2) leg., det. Varga András. (BB.16): Aba, Belsőbáránd, rét 2 (EOV: 610055, 195906) 2007.10.04-05 (4) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.20): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtető (EOV: 609785, 195558) 2007.10.0405 (1) leg., det. Varga András. (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2008.05.30. (9) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2008.05.30. (9) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2008.05.30. (32) leg., det. Varga András. (BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2008.05.30. (2) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2008.05.30. (2) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2008.05.30. (12) leg., det. Varga András. (BB.8): Aba, Belsőbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (EOV: 610940, 195802) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.9): Aba, Belsőbáránd, rét 4 (EOV: 610633, 195873) 2008.05.30. (14) leg., det. Varga András. (BB.10): Aba, Belsőbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (EOV: 610063, 195803) 2008.05.30. (6) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2008.05.30. (10) leg., det. Varga András. (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2008.05.30. (2) leg., det. Varga András. (BB.13): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozicójú domblodal (EOV: 610255, 195789) 2008.05.30. (3) leg., det. Varga András. (BB.16): Aba, Belsőbáránd, rét 2 (EOV: 610055, 195906) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2009.09.29 (135) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2009.09.29 (16) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2009.09.29 (69) leg., det. Varga András.

427

9. Mellékletek

(BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2009.09.29 (20) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2009.09.29 (55) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2009.09.29 (11) leg., det. Varga András. (BB.9): Aba, Belsőbáránd, rét 4 (EOV: 610633, 195873) 2009.09.29 (18) leg., det. Varga András. (BB.10): Aba, Belsőbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (EOV: 610063, 195803) 2009.09.29 (11) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2009.09.29 (62) leg., det. Varga András. (BB.13): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozicójú domblodal (EOV: 610255, 195789) 2009.09.29 (2) leg., det. Varga András. (BB.14): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy völgyfenék (EOV: 610272, 195794) 2009.09.29 (13) leg., det. Varga András. (BB.16): Aba, Belsőbáránd, rét 2 (EOV: 610055, 195906) 2009.09.29 (2) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András.

Vallonia enniensis (GREDLER, 1856) (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2007.10.04-05 (14) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2007.10.04-05 (4) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.9): Aba, Belsőbáránd, rét 4 (EOV: 610633, 195873) 2007.10.04-05 (44) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2007.10.04-05 (12) leg., det. Varga András. (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2008.05.30. (4) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2008.05.30. (8) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2008.05.30. (7) leg., det. Varga András. (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2009.09.29 (61) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2009.09.29 (5) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2009.09.29 (11) leg., det. Varga András. (BB.16): Aba, Belsőbáránd, rét 2 (EOV: 610055, 195906) 2009.09.29 (6) leg., det. Varga András.


428

9. Mellékletek

Pupilla muscorum (LINNAEUS, 1758) (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2007.10.04-05 (53) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2007.10.04-05 (3) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2007.10.04-05 (85) leg., det. Varga András. (BB.8): Aba, Belsőbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (EOV: 610940, 195802) 2007.10.04-05 (3) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2007.10.04-05 (72) leg., det. Varga András. (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2008.05.30. (3) leg., det. Varga András. (BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2008.05.30. (5) leg., det. Varga András. (BB.8): Aba, Belsőbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (EOV: 610940, 195802) 2008.05.30. (2) leg., det. Varga András. (BB.9): Aba, Belsőbáránd, rét 4 (EOV: 610633, 195873) 2008.05.30. (2) leg., det. Varga András. (BB.10): Aba, Belsőbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (EOV: 610063, 195803) 2008.05.30. (2) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2008.05.30. (7) leg., det. Varga András. (BB.14): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy völgyfenék (EOV: 610272, 195794) 2008.05.30. (2) leg., det. Varga András. (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2009.09.29 (68) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2009.09.29 (5) leg., det. Varga András. (BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2009.09.29 (17) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2009.09.29 (4) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2009.09.29 (4) leg., det. Varga András. (BB.9): Aba, Belsőbáránd, rét 4 (EOV: 610633, 195873) 2009.09.29 (3) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2009.09.29 (165) leg., det. Varga András. (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.13): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozicójú domblodal (EOV: 610255, 195789) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András.


Granaria frumentum (DRAPARNAUD, 1801) 429

9. Mellékletek

(BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2007.10.04-05 (62) leg., det. Varga András. (BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2007.10.04-05 (57) leg., det. Varga András. (BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2007.10.04-05 (6) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2007.10.04-05 (3) leg., det. Varga András. (BB.8): Aba, Belsőbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (EOV: 610940, 195802) 2007.10.04-05 (3) leg., det. Varga András. (BB.8): Aba, Belsőbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (EOV: 610940, 195802) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.10): Aba, Belsőbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (EOV: 610063, 195803) 2007.10.04-05 (9) leg., det. Varga András. (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2007.10.04-05 (14) leg., det. Varga András. (BB.13): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozicójú domblodal (EOV: 610255, 195789) 2007.10.04-05 (14) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2007.10.04-05 (7) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2007.10.04-05 (66) leg., det. Varga András. (BB.20): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtető (EOV: 609785, 195558) 2007.10.0405 (14) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2008.05.30. (76) leg., det. Varga András. (BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2008.05.30. (46) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2008.05.30. (48) leg., det. Varga András. (BB.8): Aba, Belsőbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (EOV: 610940, 195802) 2008.05.30. (3) leg., det. Varga András. (BB.9): Aba, Belsőbáránd, rét 4 (EOV: 610633, 195873) 2008.05.30. (12) leg., det. Varga András. (BB.10): Aba, Belsőbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (EOV: 610063, 195803) 2008.05.30. (8) leg., det. Varga András. (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2008.05.30. (10) leg., det. Varga András. (BB.13): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozicójú domblodal (EOV: 610255, 195789) 2008.05.30. (6) leg., det. Varga András.

430

9. Mellékletek

(BB.14): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy völgyfenék (EOV: 610272, 195794) 2008.05.30. (2) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2008.05.30. (4) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2008.05.30. (2) leg., det. Varga András. (BB.19): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy völgyfenék (EOV: 609842, 195535) 2008.05.30. (26) leg., det. Varga András. (BB.20): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtető (EOV: 609785, 195558) 2008.05.30. (7) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2009.09.29 (53) leg., det. Varga András. (BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2009.09.29 (88) leg., det. Varga András. (BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2009.09.29 (6) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2009.09.29 (125) leg., det. Varga András. (BB.8): Aba, Belsőbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (EOV: 610940, 195802) 2009.09.29 (3) leg., det. Varga András. (BB.9): Aba, Belsőbáránd, rét 4 (EOV: 610633, 195873) 2009.09.29 (9) leg., det. Varga András. (BB.10): Aba, Belsőbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (EOV: 610063, 195803) 2009.09.29 (28) leg., det. Varga András. (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2009.09.29 (21) leg., det. Varga András. (BB.13): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozicójú domblodal (EOV: 610255, 195789) 2009.09.29 (16) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2009.09.29 (69) leg., det. Varga András. (BB.19): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy völgyfenék (EOV: 609842, 195535) 2009.09.29 (7) leg., det. Varga András. (BB.20): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtető (EOV: 609785, 195558) 2009.09.29 (24) leg., det. Varga András.


431

9. Mellékletek

Truncatellina cylindrica (A. FÉRUSSAC, 1807) (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2007.10.04-05 (60) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2007.10.04-05 (55) leg., det. Varga András. (BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2007.10.04-05 (64) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2007.10.04-05 (42) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2007.10.04-05 (46) leg., det. Varga András. (BB.10): Aba, Belsőbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (EOV: 610063, 195803) 2007.10.04-05 (13) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2007.10.04-05 (22) leg., det. Varga András. (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2007.10.04-05 (21) leg., det. Varga András. (BB.13): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozicójú domblodal (EOV: 610255, 195789) 2007.10.04-05 (12) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2007.10.04-05 (13) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2007.10.04-05 (50) leg., det. Varga András. (BB.20): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtető (EOV: 609785, 195558) 2007.10.0405 (36) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2008.05.30. (101) leg., det. Varga András. (BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2008.05.30. (14) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2008.05.30. (10) leg., det. Varga András. (BB.9): Aba, Belsőbáránd, rét 4 (EOV: 610633, 195873) 2008.05.30. (123) leg., det. Varga András. (BB.10): Aba, Belsőbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (EOV: 610063, 195803) 2008.05.30. (43) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2008.05.30. (2) leg., det. Varga András. (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2008.05.30. (9) leg., det. Varga András.

432

9. Mellékletek

(BB.13): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozicójú domblodal (EOV: 610255, 195789) 2008.05.30. (19) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2008.05.30. (41) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.19): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy völgyfenék (EOV: 609842, 195535) 2008.05.30. (6) leg., det. Varga András. (BB.20): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtető (EOV: 609785, 195558) 2008.05.30. (10) leg., det. Varga András. (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2009.09.29 (91) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2009.09.29 (75) leg., det. Varga András. (BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2009.09.29 (4) leg., det. Varga András. (BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2009.09.29 (138) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2009.09.29 (41) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2009.09.29 (58) leg., det. Varga András. (BB.8): Aba, Belsőbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (EOV: 610940, 195802) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.9): Aba, Belsőbáránd, rét 4 (EOV: 610633, 195873) 2009.09.29 (110) leg., det. Varga András. (BB.10): Aba, Belsőbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (EOV: 610063, 195803) 2009.09.29 (90) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2009.09.29 (11) leg., det. Varga András. (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2009.09.29 (104) leg., det. Varga András. (BB.13): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozicójú domblodal (EOV: 610255, 195789) 2009.09.29 (49) leg., det. Varga András. (BB.14): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy völgyfenék (EOV: 610272, 195794) 2009.09.29 (30) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2009.09.29 (24) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2009.09.29 (16) leg., det. Varga András. (BB.19): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy völgyfenék (EOV: 609842, 195535) 2009.09.29 (6) leg., det. Varga András. (BB.20): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtető (EOV: 609785, 195558) 2009.09.29 (56) leg., det. Varga András.

433

9. Mellékletek

Vertigo pygmaea (DRAPARNAUD, 1801) (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2007.10.04-05 (2) leg., det. Varga András. (BB.9): Aba, Belsőbáránd, rét 4 (EOV: 610633, 195873) 2007.10.04-05 (6) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2008.05.30. (5) leg., det. Varga András. (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2009.09.29 (20) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2009.09.29 (20) leg., det. Varga András. (BB.16): Aba, Belsőbáránd, rét 2 (EOV: 610055, 195906) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András.


Chondrula tridens (O.F. MÜLLER, 1774) (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2007.10.04-05 (7) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2007.10.04-05 (5) leg., det. Varga András. (BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2007.10.04-05 (2) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2007.10.04-05 (4) leg., det. Varga András. (BB.10): Aba, Belsőbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (EOV: 610063, 195803) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2007.10.04-05 (4) leg., det. Varga András. (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2007.10.04-05 (4) leg., det. Varga András. (BB.13): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozicójú domblodal (EOV: 610255, 195789) 2007.10.04-05 (4) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2007.10.04-05 (4) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2007.10.04-05 (6) leg., det. Varga András. (BB.20): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtető (EOV: 609785, 195558) 2007.10.0405 (3) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2008.05.30. (5) leg., det. Varga András.

434

9. Mellékletek

(BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2008.05.30. (4) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.9): Aba, Belsőbáránd, rét 4 (EOV: 610633, 195873) 2008.05.30. (5) leg., det. Varga András. (BB.10): Aba, Belsőbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (EOV: 610063, 195803) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2008.05.30. (3) leg., det. Varga András. (BB.13): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozicójú domblodal (EOV: 610255, 195789) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.14): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy völgyfenék (EOV: 610272, 195794) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2008.05.30. (5) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.19): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy völgyfenék (EOV: 609842, 195535) 2008.05.30. (2) leg., det. Varga András. (BB.20): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtető (EOV: 609785, 195558) 2008.05.30. (6) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2009.09.29 (6) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2009.09.29 (10) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2009.09.29 (9) leg., det. Varga András. (BB.9): Aba, Belsőbáránd, rét 4 (EOV: 610633, 195873) 2009.09.29 (2) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2009.09.29 (3) leg., det. Varga András. (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2009.09.29 (18) leg., det. Varga András. (BB.13): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozicójú domblodal (EOV: 610255, 195789) 2009.09.29 (2) leg., det. Varga András. (BB.14): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy völgyfenék (EOV: 610272, 195794) 2009.09.29 (5) leg., det. Varga András.

435

9. Mellékletek

(BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.20): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtető (EOV: 609785, 195558) 2009.09.29 (3) leg., det. Varga András.

Familia Ferussaciidae BOURGUIGNAT, 1883

Cecilioides acicula (O.F. MÜLLER, 1774) (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András.

Familia Pristilomatidae T. COCKERELL, 1891

Vitrea sp. (juv.) (BB.10): Aba, Belsőbáránd, a völgy második harmada, domboldal É-i expozíció (EOV: 610063, 195803) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András.

Familia Gastrodontidae TRYON, 1866

Zonitoides nitidus (O.F. MÜLLER, 1774) (BB.15): Aba, Belsőbáránd, Dinnyés-Kajtori-csatorna és partja (EOV: 610291, 195939) 2007.10.04-05 (3) leg., det. Varga András.


Mediterranea inopinata (ULIČNÝ, 1887) (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András.

436

9. Mellékletek

(BB.19): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy völgyfenék (EOV: 609842, 195535) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András.


Vitrina pellucida (O.F. MÜLLER, 1774) (BB.8): Aba, Belsőbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (EOV: 610940, 195802) 2007.10.04-05 (2) leg., det. Varga András. (BB.8): Aba, Belsőbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (EOV: 610940, 195802) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2009.09.29 (3) leg., det. Varga András. (BB.8): Aba, Belsőbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (EOV: 610940, 195802) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András.

Familia Limacidae LAMARCK, 1801

Limacidae mészlemez (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.8): Aba, Belsőbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (EOV: 610940, 195802) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András.


Monacha cartusiana (O.F. MÜLLER, 1774) (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2007.10.04-05 (2) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2007.10.04-05 (4) leg., det. Varga András. (BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András.

437

9. Mellékletek

(BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.8): Aba, Belsőbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (EOV: 610940, 195802) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2008.05.30. (2) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.6): Aba, Belsőbáránd, rét 5 (EOV: 610932, 195897) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.1): Aba, Belsőbáránd, rét 1 (EOV: 609576, 195437) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.2): Aba, Belsőbáránd, domboldal É-i exp., bekeritett mintaterület (EOV: 610066, 195872) 2009.09.29 (3) leg., det. Varga András. (BB.3): Aba, Belsőbáránd, öreg füzes folt a réten (EOV: 610842, 195888) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.5): Aba, Belsőbáránd, rét 6 (EOV: 611234, 196151) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.8): Aba, Belsőbáránd, oldalvölgy alja (völgyfenék) (EOV: 610940, 195802) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.9): Aba, Belsőbáránd, rét 4 (EOV: 610633, 195873) 2009.09.29 (2) leg., det. Varga András. (BB.11): Aba, Belsőbáránd, rét 3 (EOV: 610249, 195904) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2009.09.29 (2) leg., det. Varga András. (BB.14): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy völgyfenék (EOV: 610272, 195794) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András.

Helicopsis striata (O.F. MÜLLER, 1774) (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2007.10.04-05 (9) leg., det. Varga András. (BB.13): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozicójú domblodal (EOV: 610255, 195789) 2007.10.04-05 (3) leg., det. Varga András. (BB.14): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy völgyfenék (EOV: 610272, 195794) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2007.10.04-05 (11) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2007.10.04-05 (6) leg., det. Varga András.

438

9. Mellékletek

(BB.20): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtető (EOV: 609785, 195558) 2007.10.0405 (3) leg., det. Varga András. (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2008.05.30. (2) leg., det. Varga András. (BB.13): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozicójú domblodal (EOV: 610255, 195789) 2008.05.30. (2) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2008.05.30. (1 lesodródott holt) leg., det. Varga András. (BB.19): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy völgyfenék (EOV: 609842, 195535) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.20): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtető (EOV: 609785, 195558) 2008.05.30. (19) leg., det. Varga András. (BB.12): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy Ny-i expozicójú domblodal (EOV: 610294, 195773) 2009.09.29 (4) leg., det. Varga András. (BB.13): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy K-i expozicójú domblodal (EOV: 610255, 195789) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.14): Aba, Belsőbáránd, 3. oldalvölgy völgyfenék (EOV: 610272, 195794) 2009.09.29 (2) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2009.09.29 (6) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2009.09.29 (16) leg., det. Varga András. (BB.19): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy völgyfenék (EOV: 609842, 195535) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.20): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtető (EOV: 609785, 195558) 2009.09.29 (26) leg., det. Varga András.

Xerolenta obvia (MENKE, 1828) (BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2007.10.04-05 (2) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2007.10.04-05 (25) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2007.10.04-05 (24) leg., det. Varga András. (BB.20): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtető (EOV: 609785, 195558) 2007.10.0405 (7) leg., det. Varga András.

439

9. Mellékletek

(BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2008.05.30. (6) leg., det. Varga András. (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2008.05.30. (3) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.19): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy völgyfenék (EOV: 609842, 195535) 2008.05.30. (13) leg., det. Varga András. (BB.20): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtető (EOV: 609785, 195558) 2008.05.30. (1) leg., det. Varga András. (BB.4): Aba, Belsőbáránd, löszdomb a végén Ny-i expozició (EOV: 611235, 195971) 2009.09.29 (5) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2009.09.29 (14) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2009.09.29 (38) leg., det. Varga András. (BB.19): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy völgyfenék (EOV: 609842, 195535) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.20): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy jobb oldali dombja, dombtető (EOV: 609785, 195558) 2009.09.29 (9) leg., det. Varga András.


Cepaea vindobonensis (C. PFEIFFER, 1828) (BB.7): Aba, Belsőbáránd, a völgy vége, domboldal Ny-i expozíció (EOV: 610973, 195834) 2007.10.04-05 (1) leg., det. Varga András. (BB.17): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy Ny-i expozicójú rozsnokos domblodal (EOV: 609825, 195616) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András. (BB.18): Aba, Belsőbáránd, első oldalvölgy középső domb, csúcs (EOV: 609861, 195538) 2009.09.29 (1) leg., det. Varga András.

440

1. LEÁNYVÁRI-VÖLGY... 6

Recommend Documents