1. Kontrolling szakirány államvizsga 2006. június 27. kedd Államvizsgabizottság összetétele: Elnök: Dr. Vígvári András Tagok: Karai Éva, Lakatos Mária 1. 8.00 - 8.25 2. 8.30 - 8.55 3. 9.00 - 9.25 4. 9.30 - 9.55 5. 10.30 - 10.55 6. 11.00 - 11.25
Dankovics Gergely: Kertész Erika: Virág Mária: Priskin Anna: Sárközi Dávid: Papp Károly:
7. 11.30 - 11.55
Szőnyei Tímea:
8. 13.00 - 13.25 9. 13.30 – 13.55
Radics Erzsébet: Kovács Katalin:
10. 14.00 – 14.25
Meuser Nikolett:
11. 14.30 – 14.55 Kristóf Anikó: 12. 15.00 – 15.25
Rozmán Kornélia:
Bankminősítés: A CAMELS módszer A kockázatértékelés szerepe a banki belső ellenőrzésben Kis és középvállakozások finanszírozása Az önkormányzatok banki hitelminősítésének Önkormányzati adósságkezelés eljárásának szabályai Az önkormányzati adósságrendezési eljárás szabályozása Magyarországon A kultúrafinaszírozás speciális kérdései a színházak példáján Ingatlanok megjelenítése a számviteli beszámolókban A reorganizáció mint válságkezelési technika jelentősége a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatoknál Válságkezelési technikák - A Magyar Légiközlekedési Vállalat helyzete és reorganizációs politikája A Credit kontrolling szerepe egy olajipari vállalat példáján Hazai számviteli szabályok szerint készült éves beszámoló átállításainak bemutatása a nemzetközi számviteli standardoknak (IFRS) megfelelően
Eredményhirdetés: 16.00
1
2. Kontrolling szakirány államvizsga 2006. június 30. péntek délelőtt Államvizsgabizottság összetétele: Elnök: Dr. Boda György Tagok: Dr. Laáb Ágnes, Rózsa Ildikó 1.
8.00 - 8.25
Angyal Ákos:
2. 3.
8.30 - 8.55 9.00 - 9.25
Boross Ákos: Kádár Zsombor:
4. 9.30 - 9.55 5. 10.00 - 10.25 6. 10.30 - 10.55 7. 12.00- 11.25
Szabadi Zoltán: Kovács Katalin: Husti Hajnalka: Dobos Diána:
8. 11.30 - 11.55 Pápai Zsófia: Eredményhirdetés: 12.30
A fúziók elméleti és gyakorlati áttekintése a T-csoport átalakulásán keresztül A halasztott adók szerepe az átalakulásoknál Nemzetközi számvitel kihívásai egy privatizációs folyamatban A lízingfinanszírozás gazdasági jelentősége Projekt kontrolling Vezetői információs rendszerek a Raiffeisen Lízing Zrt-nél Stratégiai kontrolling főbb hangsúlyai egy hazai tulajdonban lévő tejipari vállalat példáján A transzferárak szabályozása és alkalmazása a gyakorlatban
3. Kontrolling szakirány államvizsga 2006. június 30. péntek délután Államvizsgabizottság összetétele: Elnök: Dr. Laáb Ágnes Tagok: Lakatos Mária, Rózsa Ildikó 1. 2.
13.30 - 13.55 Petry Dalma: 14.00 - 14.25 Wagner Viktória: gyakorlati alkalmazása a MOL Rt.-nél 3. 14.30 - 14.55 Bálind Violetta: 4. 15.00 - 15.25 Molnár Gyula: Eredményhirdetés: 16.00 A dolgozatok rövid tartalma
Humán kontrolling. A teljesítmény értékelés módszerei Ösztönző javadalmazási lehetőségek - cafeteria rendszer Új kihívások a Business Balanced Scorecarddal szemben Funkcionális controlling
2
Dankovics Gergely: Bankminősítés: A CAMELS módszer TÉMAVEZETŐ: DR. HABIL VÍGVÁRI ANDRÁS KÜLSŐ KONZULENS: GÁL ERZSÉBET
Diplomamunkámban a bankminősítés elméleti hátterét vizsgálom meg, majd egy konkrét példán keresztül bemutatom annak gyakorlati megvalósítását is. Témaválasztásom azért erre a témára irányult, mert tanulmányaim során mindig is különösen érdekeltek a bankvilággal összefüggő kérdések és problémák, azok megoldási lehetőségei. Korábbi TDK munkám elkészítése során megfelelő háttér ismereteket szereztem a témában, ami kitűnő alapot nyújtott a szakdolgozatom megírásához. Szakdolgozati témám azért is aktuális, mert sorra jelennek meg a határokon átívelő bankkonglomerátumok, amelyek gazdasági súlyai akár nagyobb országokéval is vetekednek. Ez a változás, a fejlődés és a kihívások növekedése a tulajdonosok és az államok részéről fokozott ellenőrzést, ezen belül a felügyeletek részéről rugalmas igazodást követelnek meg. Diplomamunkám célkitűzését a következő fő pontokban tudom megfogalmazni: •
a kapcsolódó szakirodalmi források feldolgozása, a bankminősítésre vonatkozó különféle szerzői nézetek bemutatása, azok közül egy kiválasztása,
•
a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. minősítésének elvégzése,
•
valamint olyan értékelés elvégzése, amely alapot adhat a Bank helyzetének valós felmérésére.
A kapcsolódó szakirodalom áttekintése során arra törekedtem, hogy a CAMELS bankminősítési módszerre vonatkozó fontosabb szerzői véleményeket bemutassam, kiemelve a saját feldolgozáshoz alapot jelentő hivatkozásokat. Célkitűzésemnek megfelelően a választott témám gyakorlati kidolgozását a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. bemutatásával kezdem. Ezután a CAMELS módszer segítségével elvégzem a Bank minősítését, és összehasonlítom a kapott eredményeket a többi, hozzá hasonló bank mutatóival. A saját vizsgálatok alapján levont legfontosabb következtetéseim és javaslataim a következők szerint összegezhetők: •
A bank állapota stabil, folyamatosan fejlődik. Működése biztonságos, és a prudens működés feltételeinek maradéktalanul eleget tesz. A Takarékbank Rt. jövőbeli működése fenntartható.
•
A Takarékbank Rt. vezetősége, és személyi állománya maradéktalanul megfelel a törvényi előírásoknak. A Bank ellenőrzési rendszere megfelelően biztosítja a vezetés információszükségét. A vezetés rendelkezik közép és hosszútávú stratégiai elképzeléssel, amit a jövőben meg tud valósítani.
•
A vezetőség óvatos likviditási stratégiát követ, hiszen a takarékszövetkezetek végső mentsváraként az egész integrált takarékszövetkezeti szektor pénzügyi stabilitásáért felelős.
•
Véleményem szerint a Banknak tovább kell folytatnia a középbankok átlagához történő felzárkózást, megtartva az eddig a bankra jellemző tulajdonságokat és értékeket.
3
Kertész Erika: A kockázatértékelés szerepe a banki belső ellenőrzésben TÉMAVEZETŐ: DR. HABIL VÍGVÁRI ANDRÁS KÜLSŐ KONZULENS: MIZSÁK MÁRTA A dolgozat témája a kockázatértékelés szerepe a banki belső ellenőrzésben. Maga az ellenőrzés funkciója régi keletű, hiszen mindig is létezett mióta pénz van. Ám az utóbbi néhány évben jelentős változáson ment keresztül ezen terület, így időszerű ezek áttekintése. A dolgozat igen újszerű és fejlett alkalmazásokat, módszereket mutat be, amelyek a jövőben bevezetésre kerülnek. Ilyen a működési kockázattal kapcsolatosan előírt bevezetendő módszerek. Ezek bevezetéséhez szükséges rendszerek kiépítése még napjainkban is zajlik. A bankok életében, így az ezzel való munka, az alkalmazottak mindennapi feladata. A dolgozat leíró jellegű öt fő fejezetre tagolódik. Ezek közül az első a pénzügyi ellenőrzés fogalmával, főbb csoportosítási lehetőségeivel foglalkozik. Az ellenőrzés fogalma sok szempontból megközelíthető az ellenőrzési szakma múltja miatt. A második fejezet röviden bemutatja, hogy milyen tényezők voltak hatással az ellenőrzési rendszer fejlődésére, és melyek azok a lényeges momentumok, melyek az utóbbi pár évben az ellenőrzés rohamos felértékelődéséhez vezettek. Majd egy rövid összefoglalás következik a korszerű belső ellenőrzés főbb vonásairól. Ezek után a harmadik fő fejezet a működési kockázatot tekinti át, és a jövőt képviseli, mivel olyan módszereket mutat be (alapvető, sztenderd, fejlett), melyeket a bankok csak a következő években fognak alkalmazni. A negyedik fejezet a belső ellenőrzéssel, a belső irányítási rendszerrel kapcsolatos. A belső ellenőrzés területen az utóbbi években lényeges változások történtek, új irányzatok, paradigmák alakultak ki (internal audit, internal control). Ezek fő feladatait, funkcióit szemlélteti a fejezet, illetve, hogy milyen kapcsolat áll fenn a függetlenített belső ellenőrzés és a belső irányítási rendszer között. És végül az utolsó nagy rész, a banki kockázatkezelési folyamat főbb részfolyamatait tekinti át. A kockázatkezelési eszközök közül napjainkban a megelőzés funkciójának kiemelt szerepe van. Hiszen a bankok manapság már inkább a jelenre és a jövőre koncentrálnak a múlt helyett.
4
Virág Mária: Kis és középvállakozások finanszírozása TÉMAVEZETŐ: SZÓRÁDINÉ DR. SZABÓ MÁRTA KÜLSŐ KONZULENS: BÁLINT ANDRÁS
Szakdolgozatom témájául a kis- és középvállalkozások finanszírozását választottam. Azért esett a KKV szektorra választásom, mert a gazdaság ezen része tükrözi a piac nyüzsgését, dinamizmusát, sokszínűségét. A kis- és középvállalati szektor a gazdaság azon része, ahol gyakran változik a vállalkozások környezete, gyakran buknak el vállalkozások és helyükre újak törnek, emellett pedig kihívást jelent számukra az, hogy szűkös erőforrásaikból képesek legyenek nyereségesen gazdálkodni. A KKV szektornak fontos szerepe van a gazdaság kiegyensúlyozott működésében. Jelenleg a magyar gazdaságot a dualitás jellemzi, az egyik oldalon a tőkeerős, fejlett technológiát alkalmazó nagyvállalatokkal, a másik oldalon pedig az alultőkésített KKV szektorral. Ahhoz, hogy az egyensúly kialakuljon, biztosítani kell a feltételeket a KKV- k forrásszerzéséhez, tőkehiányuk megszüntetéséhez, mivel ez akadályozza őket a további fejlődésben és versenyképességük növelésében. Ebben nagy szerepe van egyrészt az államnak, másrészt pedig a pénzügyi intézményeknek. Emellett pedig nagyon fontos tény az Európai Uniós tagságunk, amely újabb forrásszerzési csatornákat nyitott meg a kis- és középvállalkozási szektor számára. Dolgozatom három nagy részre bontható. Az első részben részletesen bemutatom a vállalkozások jogi környezetének változását, és annak hatását a szektorra, majd pedig táblázatok segítségével elemzem a kisés középvállalkozások jelenlegi helyzetét, foglalkoztatásban és a gazdaság teljesítőképességében betöltött szerepét. A kis- és középvállalkozások működését akadályozó egyik legfontosabb probléma a pénzügyi forrásokhoz jutás nehézsége, ami egyrészt érthető is, mivel a KKV- k szerte a világon méretgazdaságossági okok miatt hátrányban vannak a tőke- és pénzpiac tőkeerős szereplőivel szemben, ezért dolgozatom második fejezetének célja az, hogy bemutassa a kis- és középvállalkozások forrásszerzési lehetőségeit először általánosan, minden lehetőséget számba véve, majd pedig a szektorra leginkább jellemző forrásszerzési lehetőségeket vizsgálva. Ebben a fejezetben kapott helyet a pénzügyi intézmények, illetve az állami szerepvállalás fontosságának bemutatása, ezért részletesen foglalkozom a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programmal, és annak a szektor finanszírozására gyakorolt pozitív hatásával. Hazánk Európai Uniós csatlakozásával újabb csatornák nyíltak meg a vállalkozások finanszírozása előtt, melyet a fejezet végén mutatok be. A szektor finanszírozási lehetőségeinek elemzése után a harmadik, és egyben utolsó fejezet célja az, hogy gyakorlatias jelleggel bemutassa, hogy hogyan is folyik egy széles körben elterjedt forrásszerzési lehetőség, a banki hitelfelvétel folyamata a Magyar Külkereskedelmi Bank gyakorlatában.
5
Priskin Anna: Az önkormányzatok banki hitelminősítésének TÉMAVEZETŐ: DR. HABIL VÍGVÁRI ANDRÁS KÜLSŐ KONZULENS: KOVÁCS RÓBERT A dolgozat célja, hogy áttekintse az önkormányzatokra jellemző hitelminősítési sajátosságokat, mindazokat a problémákat, amik miatt számukra szükségessé válik egy, a vállalati rating táblától eltérő szerkezetű és szempontrendszerű minősítő táblának a létrehozása. Ezt követően pedig a sajátos kockázatokat figyelembe véve, és az önkormányzatokra jellemző beszámolási bizonylatokból nyerhető információk alapján lehetővé válik az önkormányzati hitelminősítés szempontjaihoz igazodó rating tábla elkészítése. A dolgozat áttekintést ad a hitelminősítés fogalmáról, a hitelintézetek ügyfél-minősítési rendszereinek alapelveiről, valamint az önkormányzati szektor hitelezésének kérdéseiről, problémáiról, amiknek megléte és sajátosságai miatt egy, az önkormányzatokra alkalmazható rating táblának a felállítása válik szükségessé. Az önkormányzatok vizsgálatánál kiindulópontként bemutatásra kerül – a jogi hátteret és a statisztikai adatokat figyelembe véve – az önkormányzatok jelenlegi bevételi és kiadási szerkezete, annak változása több évre visszamenően, valamint, hogy milyen feladat-ellátási kötelezettségeik vannak, illetve milyen vagyoni szerkezettel rendelkeznek, ezek közül melyek szolgálhatnak fedezetként, és az utóbbi években hogyan alakult a fedezetként használható forgalomképes vagyonelemek részaránya. A dolgozat gyakorlati részében az önkormányzatok meghitelezése esetén előforduló kockázatokat, és a szektor sajátosságait figyelembe vevő rating tábla kerül ismertetésre, amely a hagyományos magyar banki rating mintájára készült. Természetesen az alkalmazott mutatókban eltér, de más az objektív és a szubjektív tábla súlya is a hagyományos táblához képest. A súlyok módosítása azért szükséges, mert egy önkormányzat helyzetét jobban meg lehet ismerni, ha a két tábla azonos súllyal szerepel, vagyis a hagyományos táblához képest a szubjektív tábla nagyobb hangsúlyt kap. Ugyanis számos olyan demográfiai, gazdasági, fejlettségi, földrajzi tényező jellemzi az önkormányzatot, amely gazdasági mutatószámokkal nem kimutatható. Meg kell említeni, hogy talán egy alkalmasabb rating tábla is kidolgozható lenne, valamint az elemzés nagymértékben felgyorsulhatna, ha az önkormányzatok beszámolási kötelezettségét meghatározott szabályozások rögzítenék, hogy egységes, egyértelmű és könnyen átlátható legyen. Szükséges, hogy minden önkormányzat azonos módon értelmezze és állítsa elő pénzügyi beszámolásait, hogy az más önkormányzatokkal összehasonlíthatóvá váljék, illetve jól elemezhető és átlátható legyen. Az ismertetett rating tábla alkalmazásával két Békés-megyei település, Gyula városa és Kondoros nagyközsége kerül elemzésre objektív és szubjektív szempontok alapján. Az objektív táblában használt mutatókra kapott eredményeket a dolgozat a két településre grafikusan is összehasonlítja. Két naptári évre, 2003-ra és 2004-re vonatkozóan is bemutat értékeket, hogy a változások, tendenciák jobban láthatóvá váljanak. A grafikonokon szerepeltetve vannak az adott település típusához tartozó megyei és országos átlagértékek alapján kiszámított mutatók is. A bemutatott súlyozás a hitelbírálati rendszer kidolgozásának még nem végleges változata, ugyanis a tényleges minősítés megalkotásához szükséges lenne még a korábbi hitelezések tapasztalataiból levonni a tendenciákat, következtetéseket, és beépíteni ezeket a minősítési folyamatba, és a korábbi statisztikai adatokra támaszkodva lehetne ponthatárokat is meghatározni a táblában. Végül a rendszer tesztelésével zárulna a minősítési rendszer megalkotásának összetett folyamata.
6
Sárközi Dávid: Önkormányzati adósságkezelés eljárásának szabályai TÉMAVEZETŐ: DR. HABIL VÍGVÁRI ANDRÁS KÜLSŐ KONZULENS: JÓKAY KÁROLY Diplomamunkámban a magyar önkormányzatok egy speciális helyzetével, és annak szabályozásával, kezelésével foglalkozok. Ez a helyzet a csőd. Bár a vállalkozást, gazdasági tevékenységet folytató cégek között ez nem egy olyan szokatlan dolog, hiszen a szabad gazdasági versenyben bármelyik céget tönkremehet, azonban az önkormányzatok esetében egy kicsit más a helyzet. A szabad, önálló gazdasági tevékenység folytatása miatt őket is veszélyezteti a csődhelyzet, azonban a kötelezően ellátandó közfeladatok miatt ez igencsak sajnálatos, és veszélyes dolog lenne, ha bekövetkezne. Ezért szükséges az önkormányzatok gazdálkodásának alapjait szabályozni, és a csődhelyzeteket megfelelően kezelni. A dolgozatom fő témája tehát az önkormányzati adósságrendezés szabályozása, amihez több, a témát érintő területet érdemes, és szükséges megvizsgálni. Ilyen témaként gondolok az önkormányzatok feladataira. Köztük azokra az önként vállalt gazdasági feladatokra, amelyeknek a folytatása a legfőbb oka a csődhelyzetek kialakulásának. De itt kell megemlíteni azokat a közfeladatokat is, amelyek kötelezőek az önkormányzatok számára, és ami miatt egy önkormányzati csőd veszélyes következményekkel járna a polgárok számára. A téma szempontjából nagyon fontos az önkormányzatok bevételének és kiadásának alakulása, hiszen ezek a tételek befolyásolják, hogy gazdaságilag milyen helyzetben van az intézmény. Nagyon fontos a megfelelő gazdálkodási cselekvések, tervek kidolgozása, a megfontolt és reális költségvetés kidolgozása, és követése, valamint a törvényi szabályozások betartása. A bevételi, vagy forrás oldal egyik legfontosabb, a csődhelyzet szempontjából meghatározó elemére, a hitelekre külön figyelmet fordítottam. A hitelfelvétel, valamint a folyamatos törlesztés lényeges szerepet játszhat a csődhelyzet kialakulásában. Ezeknek a területeknek a vizsgálata elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, mik azok a tevékenységek, folyamatok, amelyek egy ilyen speciális helyzetű intézményt csődbe sodorhatnak, valamint mik azok a tevékenységek, amelyek előre jelzik a veszélyt, vagy segítenek meggátolni, hogy az kialakuljon. Ezek után, ha mégis bekövetkezik a csődhelyzet, akkor van szükség a törvény által megalkotott törvényre, amely az önkormányzatok adósságrendezésének eljárását szabályozza. A törvény pontosan leírja azokat a feladatokat, amelyeket ilyenkor be kell tartani annak érdekében, hogy a hitelezők érdeke minél kevésbé sérüljön, valamint, hogy az önkormányzat egy olyan pénzügyi helyzetbe jusson, amely lehetővé teszi a kötelező feladatok ellátását. A könnyebb megértés érdekében a dolgozat egy esettanulmánnyal zárul, amely a tárgyalt témát megpróbálja a gyakorlatban is bemutatni. Ennek során egy olyan önkormányzat adósságrendezési eljárásába nyerünk betekintést, ahol egy korábbi, megegyezéssel záruló tárgyalást egy újabb követi. Ez azonban az önkormányzat hibáján kívül nem egyezséggel, hanem bírói vagyonfelosztással zárul, ami a dolgozat során megállapított tényeket támasztja alá.
7
Papp Károly: Az önkormányzati adósságrendezési eljárás szabályozása Magyarországon TÉMAVEZETŐ: DR. HABIL VÍGVÁRI ANDRÁS KÜLSŐ KONZULENS: JÓKAY KÁROLY
8
Szőnyei Tímea: A kultúrafinaszírozás speciális kérdései a színházak példáján TÉMAVEZETŐ: DR. HABIL VÍGVÁRI ANDRÁS KÜLSŐ KONZULENS: MÁDI ZOLTÁN A dolgozat célja a színházak jelenlegi és múltbeli finanszírozási rendszerének bemutatása. Kitér azok előnyeire és hátrányaira egyaránt. Körbejárja a témát többféle csoportosításban: a támogatás célja (az intézmény vagy a produkció), a színházak jellege (profitorientált vagy non-profit), a tulajdonos kiléte (minisztérium, önkormányzat, magántulajdon), és földrajzi (Budapest-vidék, és nemzetközi különbségek) szempontok szerint is. A dolgozat leíró jellegű, két nagyobb fejezetből áll. Az első fejezet átfogó képet ad a kultúra gazdasági megközelítéséről, értékelésének és finanszírozásának problémáiról. Itt kerülnek bemutatásra a kultúra-gazdaságtan általános kérdései, problémái, a kultúrapolitika funkciói és modelljei, valamint ezek kapcsolata, vagyis hogy az egyes modellek mennyire felelnek meg a különböző funkcióknak. Helyt kapnak a modellekkel kapcsolatos vélemények pro és kontra. Itt olvasható a pályázati rendszer ismertetése is, mely a kultúra közpénzekből való finanszírozásának világszerte legelterjedtebb formája. A második terjedelmesebb rész hét alfejezetből áll. Az első, általános résszel szemben ez a színházak specifikumait mutatja be. A színház, mint gazdasági intézmény milyen finanszírozási lehetőségekkel rendelkezik, s ezek közül melyek valósulnak meg a gyakorlatban. Először a színházak általános gazdálkodási elveiről, döntéseinek szempontjairól, majd termékeik iránti keresletet befolyásoló tényezőkről esik szó, úgymint jegyárak, helyettesítő termékek árai, jövedelem, fogyasztói preferenciák, művészi minőség. A második alfejezet a színház-finanszírozási struktúra két részéről szól: egyrészt az intézményfenntartói finanszírozási rendszerről, másrészt a produkciókat támogató pályázatikuratóriumi rendszerről. Ezután következik a színházak célkitűzéseik alapján történő csoportosítása: ez alapján megkülönböztetünk kereskedelmi és művész színházakat. Az különbözteti meg ezeket, hogy a produkció létrehozásának célja a művészi alkotás létrehozása vagy pedig az előadás a lehető legszélesebb rétegek számára való elérhetővé tétele. A finanszírozási lehetőségek kapcsán szó esik adományozásról és szponzorálásról, magán- illetve közalapítványokról, s természetesen az állami támogatásokról, melynek – fontosságát hangsúlyozandó – külön fejezetet szenteltem. A különböző finanszírozási megoldások – akárcsak a támogatási típusok – csoportosítására többféle szempontrendszer is alkalmazható, melyek szintén kifejtésre kerültek a dolgozatban. Az állami támogatásról szóló fejezetben egy rövid történeti áttekintés is található - amely a támogatások kialakulását és az idők folyamán bekövetkezett változásokat tekinti át -, valamint egy összehasonlítás, melynek alapját a vidéki és budapesti színházak eltérő helyzete adja. Ezt a színházak tulajdonlás alapján történő csoportosítása követi, melyben röviden arról van szó, hogy mennyiben tér el finanszírozásuk attól függően, hogy minisztériumi tulajdonban, magántulajdonban, önkormányzati tulajdonban vannak, vagy közhasznú társaságként működnek. Az utolsó alfejezet egy nemzetközi kitekintés, amely néhány jelentősebb európai és tengeren túli ország finanszírozási módozatait, és a bennük felfedezhető különbségeket mutatja be.
9
Radics Erzsébet: Ingatlanok megjelenítése a számviteli beszámolókban TÉMAVEZETŐ: DR. KARAI ÉVA KÜLSŐ KONZULENS: JAKUS LÁSZLÓ A nemzetközi pénz- és tőkepiacok globalizációja a 20. század utolsó negyedében rendkívüli módon felgyorsult: a nemzeti határokon átnyúló tőkebefektetések, vállalati tranzakciók és globális gazdasági kapcsolatok egyre inkább igénylik a számviteli beszámolók nemzetközi összehasonlíthatóságát, vagyis, hogy a különböző országok vállalkozásai egységes szemléletben és tartalommal mutassák be vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetüket. Mindez elengedhetetlen a piacgazdaságok hatékony működéséhez, hiszen ezek a hozzáférhető, objektív információk segítenek a piaci szereplőknek döntéseik helyes megalapozásában és meghozatalában. Az összehasonlíthatóság követelményének a számvitel magas szintű nemzetközi összehangolásával lehet csak megfelelni. A világméretű számviteli harmonizációban az utóbbi idők legjelentősebb folyamata az Európai Unió számviteli szabályainak folyamatos és határozott közelítése a Nemzetközi Számviteli Standardok (IAS/IFRS) rendszeréhez. Dolgozatom első részében a világ három nagy számviteli rendszere közül kettőről – a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokról és az Európai Unió Irányelveiről – adok átfogó áttekintést, kiemelve legfontosabb jellemzőiket, érintett szervezeteiket, illetve kitérek a közöttük lévő összhang megteremtésének jelenleg is zajló folyamatára. Ezen harmonizáció – hazánk uniós tagsága miatt – jelentős hatással van a magyar számviteli gyakorlatra is, hiszen ennek hatására merült fel az igény egy új számviteli szabályozási rendszer és a nemzeti standardok megalkotására. Ezen bemutatás célja, hogy rávilágítsak a nemzetközi standardok szükségességére a mai globalizált gazdaságban, illetve igazoljam, hogy a standardok segítségével megvalósulhat az egységes pénzügyi beszámolás, a világszintű számviteli harmonizáció. A dolgozat második részében az ingatlanok életciklusán keresztül mutatom be az ingatlanokkal kapcsolatos elszámolási szabályokat mind a számviteli törvény, mind pedig a vonatkozó nemzetközi számviteli standardok szerint. Egy-egy fejezet végén összehasonlítom a magyar és nemzetközi gyakorlatot, kiemelem a hasonlóságokat, rávilágítok az eltérésekre. A szakdolgozat célja az volt, hogy felhívjam a figyelmet az egységes számviteli szemlélet kialakulásának fontosságára. Ennek eszközéül az ingatlanok csoportját választottam, mivel ezek olyan eszközcsoportot alkotnak, melyek aktiválása, majd későbbi értékelése – hasznosítástól függően – nagyon sok eltérést mutat a hazai számvitel és a nemzetközi standardok között. Ezek az besorolási, aktiválási, értékelési különbségek segítenek rávilágítani arra, hogy a számviteli harmonizációja, az egyes számviteli rendszerek egymáshoz való közelítése elengedhetetlen a 21. században.
10
Kovács Katalin: A reorganizáció mint válságkezelési technika jelentősége a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatoknál
TÉMAVEZETŐ: DELINÉ DR. PÁLINKÓ ÉVA KÜLSŐ KONZULENS: BODOR ANDRÁS
11
Meuser Nikolett: Válságkezelési technikák – A Magyar Légiközlekedési Vállalat helyzete és reorganizációs politikája TÉMAVEZETŐ: DELINÉ DR. PÁLINKÓ ÉVA KÜLSŐ KONZULENS: SAJTOS ZOLTÁN A Budapest Airport privatizációjának kapcsán a Malév helyzete is többször szóba került. A kérdés: Vajon mit tartogat a jövő a Malév számára - fényes életet, vagy esetleg siralmas bukást - még mindig kérdéses. Az utóbbi tíz évben a légiközlekedési ipar teljesen átrendeződött. 1997-ig a nagy nemzeti légitársaságok uralták a légteret, és saját hazájukban mind egyeduralkodónak számítottak. Azonban ennek vége lett, amikor az Amerikában oly népszerű low cost légitársaságok megjelentek az Európai piacon is. A légitársaságok elterjedését az Európai Unió új szabályozása megkönnyítette. Az európai légi közlekedést három szakaszban nyitották meg a szabad verseny előtt. A minőségi ugrást azonban a harmadik intézkedéscsomag elfogadása hozta meg; az 1993 januárja óta hatályos jogszabály fokozatosan kiterjesztette a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságát a légi forgalomra. Ennek értelmében az uniós piac nyitott minden légitársaság előtt, amely közösségi légi fuvarozási engedéllyel (licenccel) rendelkezik. Az Unió elképzelései között az szerepelt, hogy a légiközlekedési piacot minél inkább a tökéletes versenyhez igazítsa. Ez annyiban mindenképpen sikerült, hogy a légitársaságok száma rohamosan megnövekedett a kilencvenes évekhez képest, hiszen hét év alatt (’92-ről „99-re) a légi személyszállítással foglalkozó társaságok száma közel megduplázódott. A piac átrendezése más értelemben is megtörtént, a diszkont légitársaságok árai ugyanis olyanokat is repülésre csábítottak, akik azelőtt csak közúton, vagy vonaton, (vagy esetleg még úgy sem) közlekedtek. A fapadosok árai ugyanis versenyképesek a vonat- és buszjegy-árakkal. Az alacsony jegyárak nemcsak a vásárlók körét terjesztette ki, de árérzékenységüket is megnövelte, mely a nagy nemzeti légitársaságok számára komoly veszélyt jelent. A szeptember 11-i terrortámadás hatásai a gazdaságban hatalmas felfordulást okoztak, de legsúlyosabban a közlekedési szektort, elsősorban a légi közlekedést érintették. A repülőgép-eltérítéseket követő félelemhullám jó ideig csökkentette az emberek utazási kedvét. Elemzők szerint a légi közlekedés iránti kereslet 30-50 százalékkal is csökkent. Ezen változások között kellett helytállnia a Malévnak, amely nagy kihívást jelent, hiszen a cég még akkor sem tudott nyereséget elérni, amikor egyeduralkodó volt a magyar légiközlekedésben. A problémát az jelentette, hogy költségei minden évben meghaladják a társaság által realizált bevételeket. Ekkor azonban az állami tulajdonos még segédkezet nyújtott a társaságnak különféle támogatások formájában. Mindez az évek során a Malév költségvetési korlátjának puhulását eredményezte. 2004-től, a már említett uniós szabályozás következtében minden légitársaság számára megszűnt ez a lehetőség, így az eddig puha költségvetéssel rendelkező cég hírtelen a költségvetési korlátjának keményedésével került szembe. A Malév gazdálkodásában fő probléma, hogy cash flow-ja, illetve az üzleti tevékenység eredménye minden évben negatív volt, mely vagyonának felelését eredményezi. A költségvetési korlát keményedésének időpontjában a társaság 90% fölötti eladósodottsági mutatóval rendelkezett, mindemellett likviditási mutatója még az egyet sem éri el, amely a magyar gazdaságban 1,5 körüli értéknél mondható elfogadhatónak. Ahhoz, hogy a Malév repülőgépei továbbra is ott szálljanak Európa egén rövid időn belül el kell érniük a pozitív üzleti eredményt. Azonban jelenleg erre nincs reális esély, hiszen az utóbbi öt év bevételeit és költségeit megnézve, minden évben a költségek voltak a magasabbak, ráadásul ez a különbség minden évben azonos mértékűnek tekinthető. Az alapvető hiba a vállalat üzletpolitikájában keresendő. A cég jelenleg is az akut válság szakaszában van.
12
A cég vezetősége is hasonlóképpen gondolkodott éppen ezért kezdték meg reorganizációs politikájukat, mely a legalább fedezeti pontig terjedő gazdálkodást tűzte ki célul. Reorganizációs programjuk középpontjában szerepel, hogy árstruktúrájukat közelebb hozták a diszkont légitársaság áraihoz, valamint komoly vállalatátszervezést hajtottak végre, melynek következtében több alkalmazottjától is megválni kényszerült a cég. A szervezeti átszervezés következtében jelenleg már csak a legfontosabb tevékenységek taroznak a vállalat alap és támogató tevékenységei közé. A vállalat már elkezdte az ÁPV Rt. vezetőségének segítségével kialakított megoldási út megvalósítását. Először egy reorganizációs programot hajtanak végre a cégen belül, mellyel megpróbálják stabilizálni működését és kiküszöbölni az eredményességet és fejlődést gátló tényezőket. A közeljövőben tervezik a társaság részleges vagy teljes privatizációjának megvalósítását is, melytől a jövőbeli nyereséges működés elérést várják. A Malév már csak saját magára számíthat, és ugyanazok a törvényszerűségek vonatkoznak rá, mint bármely más piaci szereplőre, nevezetesen ha csak a változó költségeket tudja fedezni bevételeiből, akkor rövid időn belül kénytelen lesz felfüggeszteni működését. A minimális elvárás gazdálkodásával szemben a fedezi pont elérése, bár ekkor továbbfejlődésre még önerejéből nem lesz képes a vállalat, így a fennmaradáshoz elengedhetetlen egy tőkeerős és a piacon meghatározó befolyással bíró befektetető.
13
Kristóf Anikó: A Credit kontrolling szerepe egy olajipari vállalat példáján TÉMAVEZETŐ: DR. LAÁB ÁGNES KÜLSŐ KONZULENS: TANCZIKÓ TIBOR A kereskedelmi és termelő vállalatok felismerték, hogy partnereik likviditási problémáinak átmeneti javítása érdekében a kereskedelmi hitelezés eszközéhez nyúlhatnak. Ezáltal a kereskedelmi hitel a vállalatok egyik legjelentősebb rövid lejáratú forrásává vált. A kereskedelmi hitelezés elterjedése, – a hitelek alapvető tulajdonságából fakadóan – a hitelt nyújtó fél pénzügyi kockázatainak növekedésével járt. A kockázatok mértékének növekedésével egyre nagyobb jelentőséget kapott a kockázatkezelés. Mint ismeretes, a bankok fő tevékenységei között szerepel a hitelezés, ezáltal sokkal több tapasztalattal rendelkeznek, mint a piac többi szereplője. Ebből következik, hogy a kereskedelmi és termelő vállalatok – a funkcionális benchmarking eszközével élve, – a kereskedelmi bankok hitelezési tevékenységének mintájára alakították ki saját gyakorlatukat. Míg a bankok hitelezési tevékenységét szigorú, törvényi szabályozás koordinálja, – meghatározza milyen apparátusok, folyamatok segítségével kezelhetők leghatékonyabban a hitelezési kockázatok, – addig a piaci szférában működő vállalatok hitelezési tevékenységét nem szabályozzák törvényileg. Éppen ezért különösen fontos a megfelelő hitelstratégia és hitelpolitika kialakítása a profitorientált vállalatok életében, mert az e keretek között lerögzített szabályok helyettesítik a bankoknál jelen lévő részletes törvényi szabályozást. A kereskedelmi hitelt nyújtó vállalatok felismerték, hogy a hatékony hitelkezelés záloga a credit controlling eszközeinek megfelelő alkalmazásában rejlik. A credit controlling folyamatát, fontosabb eszközeit egy olajipari vállalat példáján mutatom be. Megvizsgálom a credit controlling felépítését, alkalmazási módszereit a vizsgált vállalat életében. A vizsgált vállalat credit controlling gyakorlata alátámasztja azt a következtetésemet, hogy a vállalatnak nem csak sikerült saját speciális szükségleteire alakítania a banki gyakorlatból átvett credit controlling eszközrendszert, hanem ezáltal a számára legmegfelelőbb hitelkezelési gyakorlatot is kidolgozta.
14
Rozmán Kornélia: Hazai számviteli szabályok szerint készült éves beszámoló átállításainak bemutatása a nemzetközi számviteli standardoknak (IFRS) megfelelően TÉMAVEZETŐ: RÓZSA ILDIKÓ KÜLSŐ KONZULENS: VÉKONY TÜNDE A világ pénzügyi piacainak összefonódása, a határokon átnyúló gazdasági tevékenységek, az Európai Unió integrált tőkepiaci törekvései, valamint a multinacionális vállalatok fokozatos előtérbe helyezkedése és növekvő tőkeereje következtében egyre erőteljesebben jelenik meg az igény a nemzetközi szinten egységes számviteli elszámolásokra és az egységes elvek mentén kialakított vállalati beszámolókra, lehetővé téve ezzel, hogy a különböző országokban működő vállalatok eltérő eredményeiket azonos alapon tudják összehasonlítani. Erre a kihívásra jelenthet megoldást a Nemzetközi Számviteli Standardok (IAS, IFRS) rendszere. Az IFRS célja ugyanis a különféle számviteli elvek, értékelési eljárások harmonizálása, az összehasonlíthatóságot biztosító beszámoló elkészítéséből adódó többletköltségek és idő csökkentése, ezáltal a befektetői érdekek megfelelő védelme. Diplomamunkámban a számvitel nemzetközi szabályozásának szükségességével, a pénzügyi beszámolás területén történő nemzetközi egységesítési törekvések áttekintésével, valamint a számviteli harmonizáció és globalizáció egyik legnagyobb horderejű vállalkozásával, az IFRS nemzetközi standardjaival foglalkoztam. Dolgozatomban igyekeztem átfogó képet adni a nemzetközi számviteli standardok rendszeréről, legfőbb alapelveiről és előnyeiről, valamint a mögötte álló széles körű támogatottságról. A diplomamunka első egységében a nemzetközi számviteli standardok elméleti hátteréről nyújtok áttekintést, melyben célom annak igazolása volt, hogy a nemzetközi szabványok szükségesek a számvitel területén a mai modern globalizált gazdaságban, továbbá, hogy az IFRS által megvalósulhat a globális, egységes pénzügyi beszámolás. Az elméleti fejezetekben igyekeztem bemutatni a számvitel egyre erősödő nemzetközi szabályozásának hátterét és főbb okait, az IFRS rendszerének főbb sajátosságait, a szabályozás tárgyát képező pénzügyi beszámolók IFRS szerinti jellemzőit. Kiemelten foglalkoztam a magyar szabályozástól való főbb eltérésekkel, összehasonlítva az IFRS és a magyar számviteli törvény között rejlő azonosságokat és eltéréseket. Az IFRS SWOT analízise során az IFRS bevezetésének, alkalmazásának előnyeit, hátrányait vettem sorra az erősségeken, gyengeségeken, lehetőségeken és veszélyeken keresztül. A SWOT analízis eredményeképpen az IFRS egyfajta jövőképét próbáltam meg felvázolni a lehetőségek és veszélyek összevetésével. Mindamellett dolgozatomban arra törekedtem, hogy a téma részletes elméleti áttekintése mellett gyakorlati megközelítéssel is szolgáljak, az elvi háttér ismertetését követően ugyanis egy esettanulmányon keresztül dolgoztam fel az IFRS vonatkozó standardjait. A szakdolgozat második, gyakorlati egységében arra igyekeztem rávilágítani, hogy miként tudnak a vállalatok a dolgozat első felében, elméletben megalapozott nemzetközi számviteli standardoknak megfelelni. Ehhez egy konkrét vállalati beszámoló IFRS standardoknak megfelelő átforgatását mutattam be, részletesen megvizsgálva, hogy a gyakorlatban milyen konkrét lépéseken, teendőkön keresztül valósítható meg a pénzügyi jelentés IFRS szabályok szerinti átállítása. Az esettanulmányban bemutattam a magyar szabályok szerint készült pénzügyi jelentés szükséges módosításait és megfelelő átértékeléseit, annak érdekében, hogy a nemzetközi számviteli standardok értékelési szabályainak megfelelő beszámoló szülessen. Az esettanulmány feldolgozása során az IFRS standardok közül részletesen bemutatásra
15
kerültek azok, melyek a példában szereplő lízingtársaság beszámolójának átforgatásához szükségesnek bizonyultak, különös tekintettel a lízingekkel kapcsolatos elszámolásokra, melyeknél az IFRS és a magyar számviteli szabályozás között jelentős különbségeket azonosítottam be. Végül a magyar számviteli szabályok és az IFRS szabályok szerint készített beszámolóból tükröződő vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetben mutatkozó eltérések azonosítása és értelmezése következett. A szakdolgozat témája komplex gazdasági, pénzügyi, számviteli kérdéseket feszeget. A munkám során a legfőbb célom az volt, hogy az IFRS „küldetése” megfogalmazódjon bennünk, vagyis az, hogy az egységes szemlélet a vállalkozások számviteli beszámolóit illetően kulcskérdés, melynek középpontjában az elszámoltathatóság, átláthatóság, felelősségteljes vállalati szerep filozófiája áll.
16
Angyal Ákos: A fúziók elméleti és gyakorlati áttekintése a T csoport átalakulásán keresztül TÉMAVEZETŐ: RÓZSA ILDIKÓ KÜLSŐ KONZULENS: IGNÉCZI LÁSZLÓ A társaságok között végbemenő egyesülések technikája bevett módszer a piaci pozíció megerősítésére, és szinte hetente hallhatunk vállalatok fuzionálásáról a mai globalizálódott világban. Ezért gondoltam, hogy a szakdolgozat témája napjainkban is aktuális és érdekes kérdéseket mutat be. Az elmúlt néhány évben Magyarországot is elérték a Nyugat-Európára és az Egyesült Államokra jellemző fúziós hullámok. Ennek legfőbb oka, hogy az ország egyre stabilabb befektetési területnek számít, ugyanakkor a piacok lassan telítődnek, és egyre éleződik a verseny a vállalatok között. Hogy a piaci részesedésüket, versenypozíciójukat meg tudják őrizni, illetve növelni is képesek legyenek, a cégek egyre inkább rákényszerülnek az összeolvadásokra, felvásárlásokra. Az ember tévesen azt gondolhatja, hogy a jogi személyek is ”szabadon házasodhatnak”, mint mi, emberek. Létezik viszont egy olyan közmondásunk, hogy lakva ismerni meg az embert, ami igaz a vállalatokra is. Nem minden fúzió sikeres, és előfordulhat, hogy szétválással végződik. Jelen szakdolgozat célja, hogy a fúziókról egy általános képet adjon, bemutassa az átalakulás menetét, céljait, motivációit, és rávilágítson a folyamat nehézségeire, a felmerülő konfliktusokra. A szakdolgozat első részében az elméleti ismeretanyagot rendszereztem, a második részében a T-Csoport egyesülését mutatom be. Az első fejezetben két fő téma mentén haladva kíséreltem meg ismertetni az általános tudnivalókat a fúziókról. Az első téma az a szabályozási keretrendszer, amely meghatározza, illetve engedélyezi az egyesülés folyamatát. A szabályokat három nagyobb jogterülethez lehet kötni; a gazdasági, versenyjogi és számviteli szabályokhoz. A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) magát a folyamatot szabályozza, míg a versenyjog (Tpvt.) biztosítja a piaci verseny ”tisztaságát”, szankcionálja a versenyt torzító tevékenységet, és ha úgy ítéli meg, hogy például egy adott összeolvadás olyan erőfölény kialakulásához vezet, ami hátrányosan érintheti a többi piaci szereplőt, akkor azt feltételekhez kötheti vagy akár tilthatja is. A számvitel feladata, hogy a vállalat gazdasági tevékenységét dokumentálja, az átalakuláshoz szükséges döntést támogató információkat előállítsa és a megfelelő cserearányok kiszámításával meghatározza a tulajdoni részesedéseket. A dolgozatban bemutatott szabályozások mind a magyar joganyagra épülnek. Ugyanakkor hazánk már az Európai Unió tagja, így fontosnak tartottam kitérni az EU versenyjogára, összehasonlítani azt a magyar gyakorlattal. Az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatban megállapítható, hogy az európai kereteknek megfelelően tudták megalkotni a gazdasági társaságok átalakulásról szóló rendelkezéseket, illetve a versenyjogot. Alapvetően levonható az a következtetés, hogy az átalakulás hatályos szabályozása képes arra, hogy biztosítsa a fejlett piacgazdaság érdekeinek megfelelően a gazdasági társaságok egyesülésének jogi kereteit Míg az egyesülés jogi folyamata egyértelmű, addig a tényleges szervezeti integráció ennél sokkal összetettebb, nehezebb feladat, melyekre nincsenek kész forgatókönyvek. A szinergiák kiaknázásának sikere a vállalatok tényleges egyesülésének sikerén múlik. Szinte minden ilyen folyamat egyedi, de minden egyes fúziós hullámnak megvannak a maga sajátos jegyei. A sikere nagyban függ attól, hogy a vezetőség megfelelő módon és a megfelelő csatornákon keresztül tudja e kommunikálni a célkitűzéseit a dolgozók felé, és az alkalmazottak mennyire akarnak, illetve képesek azokkal azonosulni. Természetesen nem minden vállalat ért egyet az egyesüléssel, gondoljunk csak a ’80-as évek ellenséges M&A ügyleteire, így szükségszerűen kialakultak a védekező stratégiák is. Mivel a folyamat igen összetett, fontosnak tartottam bemutatását egy konkrét példán keresztül. A TMobile év eleji beolvadása a Magyar Telekom Rt.-be számomra nem is jöhetett volna jobbkor, hiszen
17
esettanulmánynak csak magyar vonatkozású, időben aktuális folyamat bemutatását tartottam megfelelőnek. Mindkét vállalat a maga piacán erőfölényben van, cégtörténetük külön érdekességekkel szolgál, és működési területük − telekommunikáció − révén egy új érdekelttel, a Magyar Állammal bővült az érintettek köre. A távközlési szektor a XXI. század legkorszerűbb szolgáltatásait fejlesztette és fejleszti ki, új kommunikációs csatornákat létesítve, illetve új információ-forrást biztosítva a fogyasztók számára. A szektorra jellemző fúziók és akvizíciók következtében az erőviszonyok átrendeződtek, és már túlmutatnak a nemzetgazdaság határain is. A piac telítődésével a növekedés motorja − a penetráció − az ezredfordulóra lelassult. A két cég történelmi múltja meghatározta a jelen történéseit is. A világ távközlési trendjeinek megfelelően a társaságok anyavállalata −a Deutsche Telekom − is úgy gondolta, hogy a jövőt a mobil és a vezetékes szolgáltatások konvergenciája jelenti, így szentesítette a beolvadást. A döntés ellen leginkább a legkisebb ”ékkőnek”, a Sugár András vezette T-Mobile-nak volt kifogása, és mindent el is követett az egyesülés ellen. Az engedélyező szervek, a GVH, az IHM és a NHH alapos vizsgálat után sem találtak olyan tényt, amely a beolvadás ellen szólt volna, így engedélyezték az átalakulást, amit a cégbíróság 2006. február 28-án be is jegyzett. Mint minden átalakulási folyamat, a Magyar Telekom Nyrt.-é is költséges volt. Az egyesülés rövid távú előnyeit már sikerült kiaknázniuk az egyesített call centere és eladóhelyek, illetve az új, közös díjcsomagok által. Azt, hogy hosszú távon sikerül-e ezeket készpénzzé váltani, illetve, hogy megbirkózik-e a vezetés az új helyzettel, az a jövő kérdése. Az biztos, hogy a következő tíz év is változásokat hoz − ahogy történt az a ’90-es években −, ami a távközlési szektor szolgáltató vállalatainak, így a T-Csoport számára is újabb struktúraváltást jelent majd. Úgy gondolom, hogy a munkám befejeztével elértem célomat, mely nem volt más, mint az, hogy szakszerűen és pontosan bemutassam a vállalatok egyesülésével kapcsolatos ismeretanyagot, valamint az esettanulmány bemutatásával sikerült az elméleti ismereteket gyakorlati példákkal alátámasztanom.
18
Boross Ákos: A halasztott adók szerepe az átalakulásoknál TÉMAVEZETŐ: RÓZSA ILDIKÓ KÜLSŐ KONZULENS: JAKUS LÁSZLÓ
19
Kádár Zsombor: Nemzetközi számvitel kihívásai egy privatizációs folyamatban TÉMAVEZETŐ: RÓZSA ILDIKÓ KÜLSŐ KONZULENS: LATORCAI IRÉN
20
Szabadi Zoltán: A lízingfinanszírozás gazdasági jelentősége TÉMAVEZETŐ: SZÓRÁDINÉ DR. SZABÓ MÁRTA KÜLSŐ KONZULENS: NAGYNÉ JEREBÁK VALÉRIA A lízingfinanszírozás fontos szerepet játszik a gazdasági szereplők tevékenységeiben, ugyanis lehetővé teszi a legkorszerűbb eszközökhöz való folyamatos hozzájutást a likviditás megőrzésével. A lízingügyletek áttekintése hazai és nemzetközi kitekintésben elég összetett feladat, mert minden ország egyéni lízingfinanszírozási sajátosságokkal rendelkezik. A téma néhány kérdésével a „Lízingfinanszírozás a magyar személygépjármű piacon” című TDK dolgozatomban is foglalkoztam már. A lízingfinanszírozás számviteli szabályozásával egy projektmunka keretében már megismerkedtem az Információ- és Tudásmenedzsment Tanszéken, ezért a lízingfinanszírozás számviteli szabályozásának hazai és nemzetközi szabályozási rendszerét is részletesen elemzem. A nemzetközi kitekintést azért választottam a szakdolgozatom részeként, mert 2006-ban lehetőségem nyílt arra, hogy a Braunschweigi Műszaki Egyetemen a Gazdasági Informatika Tanszék munkájában számos vonatkozását megismerhessem a külföldi lízinggyakorlatnak is. Mellette a Volkswagen Bank Lízingcsoportjánál eltöltött gyakorlatom is segítette a munkámat Braunschweigben. A német vállalati szegmens lízingfinanszírozási gyakorlatával tudtam mélyre hatóbban foglalkozni a Volkswagen Banknál, ahol a maradványérték- és bonitásmenedzsment részlegek munkájába tudtam bekapcsolódni. A lízingügyletekkel kapcsolatos általános kérdéseket és fogalmakat rendszereztem szakdolgozatomban. Egy átfogó képet mutatok be a lízingügyletek lebonyolításának szervezeti kereteiről a jelenlegi hazai- és nemzetközi gyakorlatban. Az Európai Lízingszövetség elemzi az európai lízingfolyamatokat és iránymutatásokat ad a jövőre vonatkozóan. Az európai lízingfinanszírozás a magyar gyakorlattól több elemében eltérő, melyet összehasonlító elemzésben szemléltetek. Az összehasonlítás mellett vizsgálom, milyen változásokra lehet számítani a későbbiekben a hazai lízingpiacon, és a lízingelt eszközök struktúrájában. A külföldi tanulmányaim során a német lízingpiaccal tudtam megismerkedni, ezért a német és hazai lízingpiacot hasonlítottam össze. Vizsgálom a magyarországi és németországi lízingpiac mozgásterének jelenlegi és várható jövőbeli alakulását. A gépjárműlízing a lízingportfolióban az egyik legjelentősebb, a lízingelt eszközök arányait tekintve egész Európában. Fontosnak tartottam megnézni, miért olyan magas az aránya ennek az eszköztípusnak és mely gazdasági szereplők választják a lízingfinanszírozást gépjármű beszerzésre. A lízing alapvető jelentősége az, hogy a használat során az eszköz saját maga termeli ki a lízingdíjakat, és a lízingszerződés lejárata után az ügyfelek egy másik lízingszerződést kötnek esetlegesen egy korszerűbb eszközre, mely a folyamatos megújulást segíti elő. Az európai lízingpiac legnagyobb bővülése a keleti, viszonylag fejletlenebb országok piacán valósult meg az utóbbi években a gépjármű lízing területén. A kelet-, és nyugat-európai tendenciák függvényében elemeztem a lízingkihelyezések struktúrájának eltérését. Szakdolgozatom célja az volt, hogy a lízingfinanszírozást bemutassam fajtái és számviteli szabályozása szerint, majd az Európában meghatározó lízingpiaci tevékenységek tükrében rálátást nyerjünk arra, hogy a mai magyar és kelet-európai lízingstruktúra milyen szegmensekben tér el a nyugati országok lízingfinanszírozási jellemzőitől. A kockázatok kezelése is fontos feladatot jelent a lízingtársaságoknak, és erre vonatkozólag is perspektívákat vázoltam. A megismert folyamatok után egy jövőképet vázoltam, milyen változások lehetnek az európai- és a magyarországi lízingpiacon a következő években.
21
Kovács Katalin: Projekt kontrolling TÉMAVEZETŐ: DR. KARAI ÉVA KÜLSŐ KONZULENS: DR. BODA GYÖRGY
Az utóbbi néhány évben a projektek egyre inkább részeivé váltak a vállalatok mindennapi működésének, ezért fontos, hogy tisztába legyünk ennek fogalmával, jelentőségével. Dolgozatom lényegre törően próbál választ adni arra, hogy mi a projekt, miért van szüksége egy vállalatnak a projektben való gondolkodásra, illetve, hogy mik azok a tevékenységek és eszközök, amelyek hozzájárulnak a projekt sikeres megvalósításhoz. Az egyik ilyen legfontosabb tevékenység a projekt kontrolling, ezért célom, hogy részletesen bemutassam a legfontosabb feladatait, eszközeit és módszereit. Az első fejezet a projekt fogalmát és legfontosabb tulajdonságait ismerteti. Azt, hogy a projekt egy egyedi, egyszeri és komplex tevékenység, aminek meghatározott célja, időtartama, költség és erőforrás kerete van, valamint a projekt a hosszú távú stratégiai célok elérésének az egyik eszköze. Ezen kívül részletesen bemutatásra kerül a projekt tevékenység életciklusa, ami előkészítésből, tervezésből, megvalósításból és lezárásból áll. A szakaszokon belül részletesebben is kifejtésre kerülnek a projekttervezés lépései, a tervezésnél alkalmazható módszerek, és azok a tervek, melyek szükségesek egy megalapozott projekt elindításához. Mielőtt rátérnék a dolgozat fő témájára, a második fejezetben a kontrollingról próbálok egy tömör összefoglalást adni. A harmadik fejezetben magát a projekt kontrollingot mutatom be, aminek az a feladata, hogy a kitűzött célok elérése érdekében folyamatosan nyomon kövesse a határidőre való teljesítést, a költségek és erőforrások felhasználását, és az elvárt minőség megvalósulását. A fejezetben részletesen leírásra kerülnek a projekt kontrolling feladatai a projektek különböző életciklusaiban, továbbá azok a módszerek és eszközök, amelyek segítik a szakembereket a kontroll tevékenység megvalósításában. Ilyen például a Gantt-diagram, mely a határidőre való teljesítés figyelésére használható, illetve az eltérések elemzésére egyéb grafikonos és táblázatos megoldások is alkalmazhatók. Dolgozatomban ezeket a módszereket próbálom összefoglalni, illetve bemutatom még a hozzáadott érték elemzést, és az előrejelzésekhez alkalmazható trendszámítási eljárások módszerét. A fejezet vége pedig azokat a gazdaságossági számításokat tartalmazza, amelyek segítik az alternatívák közötti választást, a menet közbeni számítást, és a megvalósult projekt utóértékelését. Dolgozatom negyedik fejezetében két példát ismertetek. Az elsőben – mely néhány éve került megvalósításra Magyarország egyik legnagyobb vállalatánál – azt mutatom be, hogyan is zajlik valós vállalati környezetben egy projekt előterjesztése, az alternatívák közötti választás, illetve, milyen elvek mentén, és eszközök segítségével történik a projekt tevékenység utóértékelése. Végül zárásként szakdolgozatom elkészítésének folyamatát írom le, a korábbi fejezetekben ismertetett elméleti tényezők mentén. Összességében megállapítható, hogy a projektek fontosak a vállalatok életében, és ezek sikeres megvalósításához nyújt segítséget a projekt kontrolling. Ez egy olyan új, és állandó fejlődés alatt lévő szakterület, melyet érdemes a vállalkozásoknak részletesen is megismerni, és módszereit alkalmazni.
22
Husti Hajnalka: Vezetői információs rendszerek a Raiffeisen Lízing Zrt-nél TÉMAVEZETŐ: DR. LAÁB ÁGNES KÜLSŐ KONZULENS: JANKÓ KÁROLY Diplomamunkámban a magyar lízingpiac egyik meghatározó szereplőjének, a Raiffeisen Lízing Zrt-nek a vezetői információs rendszerét vizsgáltam. Célom volt: a rendszer megismerése, működési jellemzőinek feltárása és olyan javaslatok megfogalmazása, amelyek segíthetnek a rendszer, illetve a rendszerműködés hatékonyabbá tételében. A diplomamunkám konkrét célkitűzései a következők: •
a kapcsolódó szakirodalmi források feldolgozása, a vezetői információs rendszerekre vonatkozó különböző szerzői nézetek bemutatása,
•
a Raiffeisen Lízing Zrt. (a „Vállalat”) vezetői információs rendszerének részletes vizsgálata, a működési tapasztalatok összegyűjtése, az ezt segítő felhasználói vélemények kutatása és rendszerezése,
•
olyan javaslatok megfogalmazása, amelyek alapot adhatnak a Vállalat vezetői információs rendszerének továbbfejlesztéséhez.
A kapcsolódó szakirodalom áttekintése során arra törekedtem, hogy a vezetői információs rendszerekre vonatkozó fontosabb szerzői véleményeket bemutassam, kiemelve a saját feldolgozáshoz alapot jelentő hivatkozásokat. A téma érdemi feldolgozását a Vállalat bemutatásával kezdtem, kitérve a Vállalat működésének legfőbb jellemzőire és a vezetői információs rendszer meghatározó elemeire. Célkitűzéseimnek megfelelően, diplomamunkám gerincének tekintem a vezetői információs rendszer alrendszereinek elemző vizsgálatát. A saját vizsgálatok alapján levont legfontosabb következtetéseim és javaslataim a következők szerint összegezhetők: •
A Vállalat felső-vezetésének készülő belső beszámolói riportok formájában jelennek meg. Ezek közül néhány nem veszi figyelembe az idődimenziót, a vállalat ügyleteinek futamidejét. Javaslatom szerint szükséges lenne ezen riportok továbbfejlesztésére és az idődimenzió paraméterként figyelembe vételére. A javasolt módosítás a pontosabb elemzések készítése érdekében is indokolt lenne.
•
A Vállalat a Raiffeisen Bank Zrt. (RB) és a Raiffeisen Leasing International GmbH. (RLI) közös leányvállalata. Mind az RB, mind az RLI a bécsi székhelyű Raiffeisen Zentral Bank GmbH. (RZB) 100%-os tulajdonában áll. Ebből adódóan a Vállalat a tulajdonosai felé kötelezően előírt, általában a kereskedelmi bankokra jellemző riportstruktúrában készíti beszámolóit. Ezek azonban nem veszik figyelembe a Vállalat működési jellegéből adódó sajátosságait (hogy ti. elsősorban lízing-ügyletekkel és nem kereskedelmi banki tevékenységgel foglalkozik).
•
A Vállalat vezetői információs rendszerének részletes vizsgálata után úgy ítélem meg, hogy a vállalat számára a legnagyobb problémát a Raiffeisen Bankcsoport valamennyi tagja számára kötelezően előírt Cognos riportrendszer jelenti. Ebben a rendszerben a beszámolókat ügyfél- és termékszegmens struktúra szerint kell elkészíteni, miközben a Vállalat üzletági szegmentálás
23
szerint készíti belső riportjait. A banki struktúrában az ügyfélszegmens az elsődleges kategória, a termékek szerinti szegmentáció másodlagos, míg a Vállalatra a termék szegmentációra épülő üzletági struktúra a jellemző, az ügyfélszegmens szerinti besorolás csak másodlagos szempont. A bank által igényelt szegmentálási riportoknak elhanyagolható a gyakorlati hasznuk a Vállalat számára, ugyanakkor többletmunkát igényelnek a Vállalat kontrollereitől. •
Javaslatom szerint szükség lenne egy olyan riportrendszer kidolgozására, amelynek struktúrája figyelembe venné a lízing és a bérleti konstrukciók sajátosságait, illetve a Vállalat egyéb tevékenységeivel való összefüggéseit.
•
Megoldást jelenthetne az is, ha a Vállalat törekedne a belső és külső riportjainak valamilyen formában történő egységesítésére, ezáltal a Vállalat. és tulajdonosai közötti kommunikáció egyszerűbb lenne, a Vállalatnak nem kellene két különböző riportstruktúrát követnie.
A belső és külső riportok egységesítését nehezíti az a körülmény, hogy a Vállalat nem teljesen illeszthető be egy klasszikus bank struktúrájába. Emiatt a külső riportoktól elvárt követelmények és a belső „hasznosság” igényei a jelenlegi gyakorlatban nem fedik egymást. Vélhetően a két rendszer kívánalmait egyaránt figyelembe vevő kompromisszum jelenthetné a megoldást a ma még létező problémákra.
24
Dobos Diána: Stratégiai kontrolling főbb hangsúlyai egy hazai tulajdonban lévő tejipari vállalat példáján TÉMAVEZETŐ: DR. LAÁB ÁGNES KÜLSŐ KONZULENS: DOBOS FERENC A versenyképesség a növekedés kulcstényezője. A versenyképességhez elengedhetetlen egy jól megalkotott stratégia és annak ellenőrzésére, illetve visszacsatolására a stratégiai kontrolling kialakítása. A tejipari ágazatban végbemenő folyamatok eredményeként kialakult annak ma is meglévő struktúrája, új kihívások elé állítva ezzel az ágazat szereplőit. A csökkenő piac és felemás állami támogatási rendszer mellett versenyképes, tőkeerős multinacionális feldolgozó és hasonló háttérrel rendelkező, ezért erős érdekérvényesítési képességgel bíró kereskedelmi cégek jelentek meg a piacon. Ilyen markáns hatásokat – nem is szólva az uniós csatlakozásra történő felkészülésről és a csatlakozás eredményeként létrejövő új helyzet kezeléséről – csak az a piaci szereplő képes kivédeni, esetleg a maga javára fordítani, amelyik fokozott figyelmet fordít a saját helyzete, valamint a piaci jelenségek, trendek elemzésére, a stratégia kidolgozására annak konzekvens megvalósítására és a piac ezzel kapcsolatos jelzéseinek visszacsatolására, azaz alkalmazza a stratégiai kontrolling eszközeit. Dolgozatomban a stratégiai kontrolling bemutatására vállalkozom egy hazai tejfeldolgozó vállalat 20002005-ig tartó fejlődésének elemzésén keresztül az általam áttekintett szakirodalom segítségével. Bemutatom a stratégia és a stratégiai kontrolling együttes szerepét a vállalaton belül, valamint azt, hogyan segítette annak a piaci környezethez való alkalmazkodását a célok megvalósulásának érdekében. Nem egyes időszakok statikus állapotát vizsgáltam, arra helyezetem a hangsúlyt, hogy a változásokat mutassam be a stratégiai kontrolling eszközeivel. Az egyes fejezetekben elemeztem, hogy milyen tényezők határozzák meg az iparág, illetve az egyes vállalatok versenyképességét. Vizsgáltam, hogy a vállalkozás hogyan készült fel az Európai Unióhoz történt csatlakozásra és hogyan birkózott meg az ezt követően kialakult helyzettel. Különösen érdekes, hogy a kontrolling eszközei hogyan épültek be a döntési folyamatokba, és hogyan alakították egyre inkább a tervezést, a döntés előkészítést. Bemutatom, hogy egy tőkeszegény, hazai tulajdonú vállalkozás, intenzív beruházásokkal, egy középtávú stratégiai fejlesztési terv keretében hogyan tudott versenyhátrányból piacvezető szerepre szert tenni, piaci pozícióját jelentősen javítani és hosszú távú sikeres működésének feltételeit biztosítani.
25
Pápai Zsófia: A transzferárak szabályozása és alkalmazása a gyakorlatban TÉMAVEZETŐ: RÓZSA ILDIKÓ KÜLSŐ KONZULENS: SIEGLER ZSÓFIA Diplomamunkám témájának kiválasztásánál igyekeztem egy olyan gazdasági szituációt találni, amely kapcsán hatékonyan fel tudom használni a Kontrolling Szakirány hallgatójaként megszerzett ismereteimet. Az utóbbi évtizedekben a fejlett államok adózási gyakorlatában az egyik legnagyobb problémát a vállalatcsoportok, illetve a nem független felek között létrejött ügyletek adójogi kezelése jelenti. A nehézségek különösen a kapcsolt vállalkozások által alkalmazott elszámolási árak terén ütköznek ki, hiszen a különböző tranzakciókban érintett tagvállalatok a szokásos piaci viszonyok során kialakuló ellenértéktől eltérő árakat érvényesíthetnek egymással szemben, amely lehetővé teszi a vállalatcsoporton belüli nyereség burkolt áramoltatását, és így az egyébként fizetendő adó összegének minimalizálását. Az ilyen cégek, mivel részt vesznek egymás irányításában és ellenőrzésében, az üzletkötéseik során sajátos lehetőségekkel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a szerződéseket más feltételekkel köthetik meg, mint amilyeneket a szabad piacon független felek alkalmaznának, azaz egymás számára transzferárakat számíthatnak fel árukért és szolgáltatásokért. Ezeket az árakat egyes esetekben olyan tranzakciókban érvényesítik, amelyeknek egyik fő célja az adókötelezettség elkerülése. A fenti, károsnak mondható adózási struktúrák megszüntetése az adóhatóságok természetes törekvése, melyet jellemzően a szokásos piaci ár elvét nem tükröző transzferárat alkalmazó tagvállalatok adózás előtti eredményének a korrigálásával próbálnak elérni. Érthető és mindenképpen támogatandó a szabályozások célja, hogy megakadályozza a vállalati adó olyanirányú optimalizálását, mely tudatosan eltérített, irányított transzfer árak alapján történik. Szervezetszociológiai szempontból is elengedhetetlen a téma vizsgálata, hiszen előfordul, hogy egy vállalatcsoport egyik tagjánál, az adótervezési, adóoptimalizálási szempontokat szem előtt tartva, a transzferárak megfelelő képzésével folyamatos veszteséget mutatnak ki. Ez hatással van az ott dolgozók hangulatára, munkateljesítményére, sőt a vállalat alkupozícióját is hátrányosan befolyásolja. Ugyanakkor a nyereséget felmutató, de esetleg valójában veszteségesen működő vállalat és annak dolgozói előnyökhöz juthatnak. Az ebből eredő konfliktusok veszélyeztethetik az egész vállalatcsoport működését. Jelen dolgozat célja, hogy bemutassa a belső átadási árakkal kapcsolatban megalkotott nemzetközi és hazai adójogi szabályozást, a hatályos rendelkezéseket, valamint a törvényi előírásokat, áttekintve az OECD által megfogalmazott irányelveket is. Kutatásaim első pillanatától kezdve érződött, hogy a magyar szabályozás önmaga nem teljesen egyértelmű és zökkenőmentes. Az elmélet és a gyakorlat között hatalmas szakadék tátong a transzferárak témakörében, de még nagyobb gond, hogy gyakran már a jogszabály értelmezése is komoly gondokat és vitákat szülhet. A szabályozás nem megfelelő összehangoltsága magában hordozza a szabályozás kikerülésének lehetőségét, illetve azt, hogy a szabályozás nem a szándékolt hatásának megfelelően működik. Célszerű lenne a jogszabályok pontos, egzakt, az adózók és az adóhatóság számára tisztább alkalmazást egyaránt lehetővé tevő megfogalmazása.
26
A magyar szabályozás az OECD irányelvek alapján került kialakításra. Mivel ez az irányelv csak ajánlásokat tartalmaz a szabályozásra vonatkozóan az egyes államoknak, ezért minden országnak megvan a joga, hogy az irányelveknél enyhébb vagy szigorúbb szabályozást alakítson ki. Véleményem szerint a magyar szabályozás igen merev, ami az adminisztrációs terhet növeli a vállalatok számára, ezáltal költségnövelő tényező. A dolgozat második részében ismertetem az alkalmazható módszereket a transzferárak megállapításánál, bemutatva ezek különbségeit és használhatóságát. Mindezek után rávilágítok a kérdéskör sarkalatos pontjaira, a szabályozás nehézségeire, illetve a felmerülő elméleti és gyakorlati problémákra és ezek lehetséges megoldásaira egy a gazdaság meghatározó vállalatcsoportja, a Magyar Telekom Nyrt. példáján keresztül. A bemutatásra kerülő néhány gyakorlati példa szemléltetni hivatott a szabályozás gyakorlatba ültetésének nehézségeit és kihívásait: értelmezési nehézségeket, a szabályozás vállalati bevezetésének körülményeit, a hatósági árak kérdéskörét, stb. Az ezt követő fejezetben két olyan alkalmazási lehetőséget bemutatok be, melyek Magyarországon csak a következő években kerülhetnek bevezetésre, ám sürgetésük az adminisztrációs terhek csökkentése miatt mindenképpen kívánatos: az „APA” - Advance Pricing Agreement – vagyis az előzetes ármegállapítás intézményét, és az EU Transzferár dokumentációt, mely az információszerzés és dokumentálás központosításával enyhíti a terheket. Az alkotók joggal remélhetik, hogy ezek bevezetése nagymértékben hozzájárul, hogy sokkal átláthatóbbá váljon a transzferár megállapítási folyamat, a dokumentálás, az összehasonlíthatóság, és nem utolsó sorban a költségeket és a dokumentálásra fordított időt is jelentősen mérsékelheti.
27
Petry Dalma: Humán kontrolling. A teljesítmény értékelés módszerei TÉMAVEZETŐ: DR. LAÁB ÁGNES KÜLSŐ KONZULENS: MORGENTHÁL MÓNIKA Szakdolgozatom az emberi erőforrás menedzsment stratégiai fontosságának vizsgálatát tűzte ki célul a versenyszféra egyik kiemelkedő vállalatánál, a MOL Rt-nél. A társaság – kihasználva a piaci környezet adta előnyöket és megtartva a méltán megszerzett versenyelőnyét – vezető szerepet vállalt Közép – Európa olajiparának konszolidációjában. E célhoz szervesen illeszkednek a MOL Rt. növekedését támogató humán rendszerekel kapcsolatos stratégiai elképzelései. A Humán Erőforrás szervezet a MOL Rt. számára már jelenleg is magas hozzáadott értéket teremt az élenjáró humán technikák és rendszerek alkalmazásával. Azzal, hogy a Humán erőforrás szervezet rugalmas, átlátható, az igényekre pedig proaktívan készül fel, jelentős mértékben hozzájárul a MOL Rt. stratégiájának megvalósulásához és üzleti sikeréhez. A humán rendszerek közül dolgozatom keretében a Teljesítmény - Menedzselési Rendszer bemutatására helyeztem a hangsúlyt, s ennek tükrében mutatom be a többi alkalmazott humán rendszert. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy e rendszerek – azáltal, hogy adatokat, információkat nyújtanak egymásnak – szoros kölcsönhatásban vannak, s így erős befolyást képesek gyakorolni a másik rendszer működésére. A MOL Rt. növekedésével egyidejűleg azokban a vállalatokban, amelyekben többségi tulajdonnal rendelkezik, az alkalmazott rendszereknek az integrációját is véghez kell vinni. Ezt a folyamatot támogatja a Best Practice, vagyis a legjobb megoldás alkalmazása a vállalati rendszerek terén. Így a humán területen is a leányvállalatok humán rendszereinek konszolidációja folyamatban van. Szükséges a változásokat véghez vinni, főként a kompenzációs rendszer és a munkakör – besorolási rendszer tekintetében is, hogy a MOL Csoport szinten rugalmas rendszerré váljon. A vállalat regionális terjeszkedési stratégiájának megvalósításához szükséges munkaerő-állományt a versenyképes és ösztönző juttatások biztosításával érheti el. Így célként kell megfogalmazni, hogy a vállalat juttatásainak mértéke a hazai munkaerőpiacon meghatározó szerepet betöltő vállalatokhoz viszonyítva továbbra is a legjobbak közé tartozzon, amely megfelelő alapot teremt a hazai és a nemzetközi piacon a legjobb szakemberek megszerzésére, megtartására, rövid és hosszú távú motiválására.
28
Wagner Viktória: Ösztönző javadalmazási lehetőségek - cafeteria rendszer gyakorlati alkalmazása a MOL Rt.-nél TÉMAVEZETŐ: DR. LAÁB ÁGNES KÜLSŐ KONZULENS: DR. BODA GYÖRGY
29
Bálind Violetta: Új kihívások a Business Balanced Scorecarddal szemben TÉMAVEZETŐ: DR. LAÁB ÁGNES KÜLSŐ KONZULENS: DR. BODA GYÖRGY Az 1990-es évekre nagymértékben megváltozott: felgyorsult a világ, a vállalatok erős versenykörnyezetben, a globalizáció hatásainak kitéve kénytelenek helytállni. Sok vállalat nem tudott megfelelően reagálni a változásokra. Akiknek sikerült talpon maradni, azokra általában jellemző, hogy stratégiájuk alakítása vállalatirányítási rendszerüket formálták, hogy abban kiemelten szerepet kapjanak vevőik elvárásai valamint felértékelt szerep jusson intangible eszközeiknek. Köztük is kiemelhető az általam vizsgált MOL-csoport, amely ebben az időszakban sokat erősödött, részvényeinek árfolyama folyamatosan növekedett. A működése hátterében 1998 óta a Balanced Scorecard áll mint kontrolling rendszer. A Balanced Scorecard (BSC) kidolgozása Robert S. Kaplan és David P. Norton nevéhez fűződik. A modell a 90-es évek közepétől folyamatos fejlődésen ment keresztül, s mára a stratégiát középpontba állító, négydimenziós kiegyensúlyozott mutatószám-rendszerből egy széles funkcionalitással rendelkező stratégia menedzsment rendszerré vált. A módszer segítséget nyújt a stratégia megfogalmazásától a megvalósításig. A BSC-t alkalmazó vállalatok általában nagy sikert érnek el, látható javuláson mennek keresztül. A BSC elmélet és a MOL-csoport Balanced Scorecard-rendszerének elemzése kapcsán arra a felismerésre jutottam, hogy mind az elmélet, mind pedig a MOL-csoportnál a gyakorlati alkalmazás hordoz még javításra szoruló pontokat. Norton és Kaplan modellje rámutat a stratégia fontosságára, lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy nyissanak a BSC szemlélete felé. Így a pénzügyi mutatókon túl a vevői, működési és a fejlődés nézőpontok is bekerülnek a mutatószám-rendszerekbe, középpontba állítva a stratégiát. A módszer elsajátítása, megvalósítása az elmélet alapján egyszerűnek tűnik, ám a gyakorlati alkalmazás számos csapdát rejt a vállalat számára, amelyek nem megfelelő kezelése akár bukásához is vezethet. Alapvető probléma lehet, ha a vállalat nem megfelelő stratégiát választ magának, hisz erre épülnek a BSC nézőpontjainak céljai, mutatói, a cselekvési program küszöbszámai. Nehézséget jelenthet az új nézőpontok szoft mutatóinak kialakítása, melyre nem szolgál az irodalom megfelelő mélységű útmutatással. A BSC nem egy véglegesen tökéletes modell: Norton és Kaplan a gyakorlati alkalmazások során szerzett tapasztalatok alapján folyamatosan fejlesztik, csiszolják elméleti modelljüket, új kutatási eredményeiket rendszeresen publikálják, s a modellt alkalmazó vállalatokat is annak rendszeres felülvizsgálatára és tökéletesítésére buzdítják. A MOL-csoport 1998-ban vezette be első BSC-jét, amelynek felismert hibáit 2003-ban széleskörű felülvizsgálatot követően igyekeztek korrigálni, s így 2006-ban már egy sokkal jobb BSC-rendszert alkalmaznak. A rendszer mélyebb megismerése alapján véleményem szerint még mindig vannak javításra szoruló területek.. Az olajiparban tevékenykedő vállalatcsoportnak a stratégia megfogalmazásánál nincsenek gondjai, azonban a nézőpontok kialakítása során követtek el hibákat. Még mindig túlsúlyban van a pénzügyi nézőpont, és ehhez képest kevéssé hangsúlyos a vevői, és a tanulás és fejlődés nézőpont. A vevői perspektíva háttérbe szorítása azért is hiba, mert a stratégiai célkitűzések csak intenzív piacnöveléssel, az értékesítés volumenének nagy mértékű megnövelésével érhetőek el. A tanulás és fejlődés nézőpontjának elhanyagolása pedig azt mutatja, hogy még e haladó szellemű vállalat sem sajátította el azon nézeteket, melyek szerint a láthatatlan tőkeelemek a siker valódi mozgatói, holott a BSC lényege éppen ebben van. A a vállalatok számára mára már nem jelent tartós versenyelőnyt sem a technológiai fejlődés, sem a hagyományos erőforrások; ezekhez a versenyzők számára elérhetőbbek. A szellemi, információs és szervezeti tőkébe való befektetés és annak céltudatos felhasználása eredményezi a hatékony működést, a stratégiai célok elérését.
30
A BSC mint stratégiai menedzsment módszer alkalmazása a MOL-csoport esetében az elmélet nagy részben megvalósul, azonban nem használják ki teljes körűen a módszer kínálta lehetőségeket. A személyes Balanced Scorecardok csak a vezetői szinteken születtek meg, így a Teljesítmény Menedzsment Rendszert is csak ilyem szinten köthették össze azzal. Azonban a személyes BSC-k körének kibővítésével az ösztönzési rendszer azonos bővítése is lehetővé válna, mellyel az alkalmazottak elégedettségének, motiváltságának, elhivatottságának növelésére nyílna lehetőség. A vállalatcsoport a hiányosságok ellenére is megfelelően működik, mint azt a részvényárfolyam is mutatja. Azonban ha a fennálló problémákat kijavítják, a rendszert folyamatosan felülvizsgálják, az elmélet fejlődését nyomon követik, ez a hatékonyság tovább növelhető.
31
Molnár Gyula: Funkcionális controlling TÉMAVEZETŐ: DR. LAÁB ÁGNES KÜLSŐ KONZULENS: DR. BODA GYÖRGY A szakdolgozatban a funkcionális controlling néhány területe kerül tárgyalásra, valamint az első fejezetben a controlling fogalmának létező meghatározásai közül felhasználásra kerülnek a tárgy szempontjából fontosabb jellemzők. Ebben a fejezetben három irányból közelítem meg a controlling fogalmát; ezek: a controlling menedzsmenttel való kapcsolata, a controlling mint eszközrendszer, valamint a controlling mint szabályozó kör. A három alpont során a főbb jellemzőket felismerhetjük és egy áttekintő képet kapunk a controllingról. A könnyebb megértéshez ábrákat is felhasználtam a lényegesebb információk kiemeléséhez. Az első fejezet végén található egy összefoglaló, amely a legfontosabb pontokat tartalmazza. A második fejezetben a funkcionális controlling négy területét részleteztem, amelyhez felhasználtam az egyetemi tanulmányaim során hallgatott tárgyak anyagai, elsősorban a szakirányos tárgyak keretében tanultakat. Emellett az Ágazati és funkcionális kontrolling I. kötetét, amely jó alapot szolgáltatott a téma kidolgozásában. A dolgozatban négy funkcionális területre tértem ki, ezek a következők: beruházási, termelés, szállítás és informatikai controlling. A vállalatok működésében ez a négy terület elsődleges szerepet játszik a megfelelő működés szempontjából. A vállatokon belül felmerülő igények ösztönzik a beruházásokat és ezzel a folyamatos változást, az innovatív műszaki eszközök alkalmazását. A beruházások rendszerint projektek keretében valósulnak meg, és jelentős tervezési munka előzi meg. A tervezés és végrehajtás egyes lépéseit ábra segítségével mutatom be, amely a legalsóbb szintig lebontja a beruházás egyes lépéseit és hozzárendeli az egyes alkalmazottakhoz a felelősségi köröket. A beruházások során a három legfontosabb tényező: a beruházás tárgya, a határidő és a költségvetés. A projektek keretében ezeket alaposan meg kell tervezni, és a végrehajtás során folyamatosan figyelemmel kell kísérni a tervekben foglaltak megvalósulását. A legtöbb társaságra jellemző, hogy valamilyen terméket gyárt, illetve valamilyen alapanyagot feldolgoz. A termelő folyamatok controllingja keretében elsősorban a controllerek és a vezetés számára irányadó mutatószámok bemutatása történik, amelyek előnyei és hátrányai minden vállalat számára különbözőek. A vállalati pénzügyek tantárgyak keretében számos ilyen indexszel ismerkedtünk meg és kitértünk az alkalmazás feltételeire, valamint, hogy milyen hibáik lehetnek. A vezetés szempontjából a döntések meghozásához nyújtanak támaszt, azonban egy nem megfelelően kialakított mutató szám téves következtetésekre vezethet. A megtermelt kész és félkész termékeket a gyártótól el kell juttatni a felhasználóig, amely a szállítások keretében valósul meg. A szállítások során fellépő problémák kezelésére alakult ki a szállítási controlling, amely napjaink legmodernebb technikáját használja fel. A szállítói információs rendszer kialakításához olyan eszközöket kell beszerezni, mint a GPS vagy a Jármű Fedélzeti Egység. A járművekre történő felszerelés után a controller folyamatosan információkkal rendelkezhet a jármű pontos helyzetéről, az elfogyasztott üzemanyag mennyiségéről. A szállítási szerződések határidőket határoznak meg, amelyek megsértése a vállalatok számára a vevők elvesztését jelentheti.
32
Az informatika napjaink egyik leggyorsabban fejlődő területe és a vállalatok is egyre nagyobb automatizálás mellett dolgoznak. A számítógépek és a hálózatok elősegítik az információk gyors áramlását, valamint a folyamatos kapcsolattartást a vevőkkel, a szállítókkal, vagy a leányvállalatokkal. Az informatikai eszközök beszerzése, valamint karbantartása jelentős költségekkel jár, és az amortizációjuk nagyon magas. Emellett az megfelelő szoftver kiválasztása is megfontolt döntéseket igényel a vezetőtől, ahhoz, hogy vállalat működését biztosítsák. Az Informatika Architektúráján keresztül betekintést nyerhetünk az alsó, középső, felső szintek kapcsolatrendszerébe, valamint az Informatikai Scorecard segítségével a stratégia és operatív terveket is hozzá tudjuk rendelni az egyes szintekhez. A dolgozat végén a négy terület egymásra épülését domborítottam ki, valamint azt, hogy a controllerek számára nem elegendő csupán egy terület alapos ismerete, hanem szükség van több terület ellenőreivel való együttműködésre. Emellett a mikrovállalatok esetében lehetséges, hogy csupán egy controllert alkalmaznak, így annak széles ismertekkel kell rendelkeznie.
33
1. Kontrolling szakirány államvizsga 2006. június 27. kedd .......................................................... 1 2. Kontrolling szakirány államvizsga 2006. június 30. péntek délelőtt .......................................... 2 3. Kontrolling szakirány államvizsga 2006. június 30. péntek délután........................................... 2 Dankovics Gergely: Bankminősítés: A CAMELS módszer ........................................................... 3 Témavezető: Dr. Habil Vígvári András ...................................................................................... 3 Külső konzulens: Gál Erzsébet ................................................................................................... 3 Kertész Erika: A kockázatértékelés szerepe a banki belső ellenőrzésben....................................... 4 Témavezető: Dr. Habil Vígvári András ...................................................................................... 4 Külső konzulens: Mizsák Márta.................................................................................................. 4 Virág Mária: Kis és középvállakozások finanszírozása.................................................................. 5 Témavezető: Szórádiné Dr. Szabó Márta.................................................................................... 5 Külső konzulens: Bálint András.................................................................................................. 5 Priskin Anna: Az önkormányzatok banki hitelminősítésének ........................................................ 6 Témavezető: Dr. Habil Vígvári András ...................................................................................... 6 Külső konzulens: Kovács Róbert ................................................................................................ 6 Sárközi Dávid: Önkormányzati adósságkezelés eljárásának szabályai........................................... 7 Témavezető: Dr. Habil Vígvári András ...................................................................................... 7 Külső konzulens: Jókay Károly................................................................................................... 7 Papp Károly: Az önkormányzati adósságrendezési eljárás szabályozása Magyarországon .......... 8 Témavezető: Dr. Habil Vígvári András ...................................................................................... 8 Külső konzulens: Jókay Károly................................................................................................... 8 Szőnyei Tímea: A kultúrafinaszírozás speciális kérdései a színházak példáján ............................. 9 Témavezető: Dr. Habil Vígvári András ...................................................................................... 9 Külső konzulens: Mádi Zoltán .................................................................................................... 9 Radics Erzsébet: Ingatlanok megjelenítése a számviteli beszámolókban................................. 10 Témavezető: Dr. Karai Éva....................................................................................................... 10 Külső konzulens: Jakus László ................................................................................................. 10 Kovács Katalin: A reorganizáció mint válságkezelési technika jelentősége a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatoknál ............................................................................... 11 Témavezető: Deliné dr. Pálinkó Éva......................................................................................... 11 Külső konzulens: Bodor András ............................................................................................... 11 Meuser Nikolett: Válságkezelési technikák – A Magyar Légiközlekedési Vállalat helyzete és reorganizációs politikája ............................................................................................................... 12 Témavezető: Deliné dr. Pálinkó Éva........................................................................................ 12 Külső konzulens: Sajtos Zoltán................................................................................................. 12 Kristóf Anikó: A Credit kontrolling szerepe egy olajipari vállalat példáján ................................ 14 Témavezető: Dr. Laáb Ágnes.................................................................................................... 14 Külső konzulens: ....................................................................................................................... 14 A vizsgált vállalat credit controlling gyakorlata alátámasztja azt a következtetésemet, hogy a vállalatnak nem csak sikerült saját speciális szükségleteire alakítania a banki gyakorlatból átvett credit controlling eszközrendszert, hanem ezáltal a számára legmegfelelőbb hitelkezelési gyakorlatot is kidolgozta. .............................................................................................................. 14 Rozmán Kornélia: Hazai számviteli szabályok szerint készült éves beszámoló átállításainak bemutatása a nemzetközi számviteli standardoknak (IFRS) megfelelően .................................... 15 Témavezető: Rózsa Ildikó......................................................................................................... 15 Külső konzulens: Vékony Tünde .............................................................................................. 15 Angyal Ákos: A fúziók elméleti és gyakorlati áttekintése a T csoport átalakulásán keresztül..... 17 Témavezető: Rózsa Ildikó......................................................................................................... 17 Külső konzulens: Ignéczi László............................................................................................... 17 Boross Ákos: A halasztott adók szerepe az átalakulásoknál......................................................... 19
34
Témavezető: Rózsa Ildikó......................................................................................................... 19 Külső konzulens: Jakus László ................................................................................................. 19 Kádár Zsombor: Nemzetközi számvitel kihívásai egy privatizációs folyamatban................... 20 Témavezető: Rózsa Ildikó......................................................................................................... 20 Külső konzulens: Latorcai Irén ................................................................................................. 20 Szabadi Zoltán: A lízingfinanszírozás gazdasági jelentősége....................................................... 21 Témavezető: Szórádiné Dr. Szabó Márta.................................................................................. 21 Külső konzulens: Nagyné Jerebák Valéria................................................................................ 21 Kovács Katalin: Projekt kontrolling......................................................................................... 22 Témavezető: Dr. Karai Éva....................................................................................................... 22 Külső konzulens: Dr. Boda György .......................................................................................... 22 Husti Hajnalka: Vezetői információs rendszerek a Raiffeisen Lízing Zrt-nél ........................ 23 Témavezető: Dr. Laáb Ágnes.................................................................................................... 23 Külső konzulens: Jankó Károly................................................................................................. 23 Dobos Diána: Stratégiai kontrolling főbb hangsúlyai egy hazai tulajdonban lévő tejipari vállalat példáján ......................................................................................................................................... 25 Témavezető: Dr. Laáb Ágnes.................................................................................................... 25 Külső konzulens: Dobos ferenc................................................................................................. 25 Pápai Zsófia: A transzferárak szabályozása és alkalmazása a gyakorlatban................................. 26 Témavezető: Rózsa Ildikó........................................................................................................ 26 Külső konzulens: Siegler Zsófia ............................................................................................... 26 Petry Dalma: Humán kontrolling. A teljesítmény értékelés módszerei ........................................ 28 Témavezető: Dr. Laáb Ágnes.................................................................................................... 28 Külső konzulens: Morgenthál Mónika ...................................................................................... 28 Wagner Viktória: Ösztönző javadalmazási lehetőségek - cafeteria rendszer gyakorlati alkalmazása a MOL Rt.-nél........................................................................................................... 29 Témavezető: Dr. Laáb Ágnes.................................................................................................... 29 Külső konzulens: Dr. Boda György .......................................................................................... 29 Bálind Violetta: Új kihívások a Business Balanced Scorecarddal szemben................................. 30 Témavezető: Dr. Laáb Ágnes.................................................................................................... 30 Külső konzulens: Dr. Boda György .......................................................................................... 30 Molnár Gyula: Funkcionális controlling ....................................................................................... 32 Témavezető: Dr. Laáb Ágnes.................................................................................................... 32 Külső konzulens: Dr. Boda György .......................................................................................... 32
35
