1. JELENTÉS. a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának. ebenőrzéséről (ÖSSZEFOGLALÓ, JAVASLATOK) október 223

T/44/1.

JELENTÉS a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetése végrehajtásának eBenőrzéséről

(ÖSSZEFOGLALÓ, JAVASLATOK)

1994. október

223.

TARTALOMJEGYZÉK

oldal BEVEZETÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . l l. A zárszámadási törvényjavaslat normaszövegéhez kapcsolódó megállapítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 2. A zárszámadási dokumentum adatainak valódisága . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. Az államháztartás gazdálkodására vonatkozó szabályok érvényesülése, a felhatalmazások gyakorlásának értékelése ........... ll 4. Az államháztartási alrendszerek

működésének

értékelése ............ 16

5. Az állami vagyon nyilvántartása ..............................20 JAVASLATOK ........................................... 21

A jelentésben található rövidítések jegyzéke

ÁFI Rt.

ÁHT ÁSZ APEH-SZTADI ÁV Rt.

ÁVÜ MNB PM

Állami Fejlesztési Intézet Részvénytársaság Államháztartásról szóló !992. évi XXXVJTI. tv. Állami S1ámvevőszék Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Számítástechnikai -és Adóelszámolási Intézete Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság Állami Vagyonügynökség Magyar Nemzeti Bank Pénzügyminisztérium

A-262-7/1994.

BEVEZETÉS

Az Országgyűlés költségvetési joga a Magyar Köztársaság költségvetésének megállapítása mellett a zárszámadási jogot is magában foglalja. A zárszámadás feladata, hogy az elöirányzatokat összehasonlítsa a számadási évben tényleges befolyt bevételekkel és a teljesített kiadásokkaL Az összehasonlítás alapján értékelhetö az államháztartás vitelének törvényessége és szabályszerűsége, a gazdálkodás eredményei. A Kormány felelössége a költségvetés végrehajtásáért ennek alapján ítélhetö meg. A zárszámadási törvényjavaslat jóváhagyásával az Országgyűlés elfogadja a végrehajtók elszámolásait a feladatok teljesítéséröl, tudomásul veszi az elöirányzatoktól való eltérések indokolását és a kifizetett összegeket. A zárszámadásban a) számot kell adni arról, hogyan alakultak azok az elöirányzatok, amelyek teljesítését közvetlen kormányzati intézkedéssei nem lehet befolyásolni; értékelni kell, hogy a költségvetés elöirányzataitól az eltérések elöre nem tervezhetö események, vagy a nem eléggé körültekintö tervezés miatt következtek-e be; b) be kell számolni arról, hogy a végrehajtás során hogyan éltek azokkal a felhatalmazásokkaL amelyek a költségvetési törvényben szereplö összegek módosítására, az elöirányzattól eltérö teljesítésre lehetöséget adtak; c) a számadási évet követö szabályos kifizetésekhez rögzíteni kell a törvényes lehetöséget az áthúzódó feladatok és kifizetések következö évi teljesítéséhez. Az Állami Számvevöszék ellenörzése a következökre terjedt ki: -

a zárszámadási törvényjavaslat normaszövege teljeskörűen és helyesen tartalmazza-e mindazokat a rendelkezéseket, amelyek a költségvetési év lezárásához szükségesek;

-2-

-

a tényleges teljesítés a pótköltségvetéssei módosított !993. évi költségvetéstól mely előirányzatoknál tért el, s a benyújtott dokumentum számszaki adatai pontosak, valódiak, áttekinthetóek-e;

-

az államháztartás gazdálkodására vonatkozó törvényeket, szabályokat a Kormány, a miniszterek, valamint a költségvetés végrehajtásában részt vevő szervezetek betartották-e.

Az

ellenőrzés

-

a dokumentum adatainak

-

a központi költségvetési szervekre és a helyi önkormányzatokra vonatkozó adatoknak a pénzügyi beszámolók adataival történő összehasonlításával (fiyrnódon ellenőrizve az adatok valódiságát);

-

a fejezeteknél, néhány költségvetési szervnél és a helyi önkormányzatnál a pénzügyi beszámolókban közölt adatok valódiságának, a gazdálkodás szabályszerűségének helyszíni ellenórzésével;

-

a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának és különféle támoga-· tásainak igénybevételéról és felhasználásáról készített számvevószéki vizsgálati jelentések hasznosításával;

-

az 1993. évi költségvetés végrehajtását lásával.

a

következő

módszerrel történt: ellenőrzésével,

elemzésével;

érintő

vizsgálati jelentéseink felhaszná-

Ellenőrzéseink legfontosabb megállapításait és a javaslatokat az Összefoglaló jelentés

tartalmazza. Ezt a Részletes jelentés egészíti ki, illetve támasztja alá. Az összefoglaló az !993. évi zárszámadás törvényességéről, valódiságáról elsősorban a törvényalkotást segítő megállapításokat tartalmazza. A Részletes jelentésben a megállapítások tematikus csoportosításban az egyes költségvetési feladatok és tételek teljesítése értékeléséhez nyújtanak támpontot. Jelentésünkben-a szabályszerűség értékelésén kívül -az államháztartás reformjának elősegítése céljából a gazdálkodási és az információs rendszer gondjaira is felhívjuk a figyelmet.

-3-

l. A zárszámadási törvényjavaslat normaszövegéhez kapcsolódó megállapítások

A törvényjavaslat normaszövege az 1993. évi költségvetési és pótköltségvetési törvényekkel összhangban zárja le a gazdálkodási évet. Néhány bekezdés azonban pontatlan, illetve az ellenőrzés pótlólagos felülvizsgálatot tart szükségesnek.

1.1

A 6.§ (5) bekezdése a helyi önkormányzatokat terhelő visszafizetési kötelezettségről rendelkezik. A normaszöveghez és a kipontozott részek teljessé tételéhez szövegjavaslatunk a következő: "A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott visszafizetési kötelezettség en felül 311.430,7 ezer Ft-ot, a b) pontban meghatározott központi költségvetést terhelő kiegészítésen felül pedig l l O. 730,6 ezer Ft-ot az Állami Számvevőszék V-1006-52/ 1994.Tsz.221. számú vizsgálati jelentése tartalmaz. A jelentés 8. sz. melléklete ezt önkormányzatok szerint részletezi." * [C. Il. l. ]

1.2 A 6. § (6) bekezdéseszerint a helyi önkormányzatok kifogásolhatják az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításait. Ennek a megfogalmazásnak n<;m értünk egyet, mert az Állami Számvevőszék nem hatóság, és nem vonatkozik rá· az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény. Mivel az ÁSZ nem hoz határozatot, nem fogadható el az a megoldás, hogy a jelentéseiben szereplő megállapításokat az önkormányzatok bíróság előtt megtámadhatják. 1.3 A helyi önkormányzatoknál cél- és címzett támogatások igénybevétele kapcsán 9 esetben összesen l O!.604 ezer Ft jogosulatlanul felvett támogatást tárt fel az ellenőrzés. A még vissza nem fizetett támogatások visszavonása a 6. § újabb bekezdéssel történő kiegészítésével oldható meg. [A. II. 2.2., C. III. 2.] !.4 A zárszámadási törvényjavaslat 9.§ (l) bekezdése alapján az Országgyúlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter felülvizsgálta a központi költségvetési szervek működési költségvetésének és kormányzati beruházásainak !994-ben felhasználható 1993. évi pénzmaradványát, illetve intézkedett a pénzmaradvány

*

A zárójelben a részletes megállapításokat tartalmazó jelentésre hivatkozunk.

-4-

elvonásáróL A költségvetési törvény 13.§ (l) bekezdése szerint az 1993. évi pénzmaradvány elszámolása során a központi költségvetést illeti meg -a normatív támogatások jogosultságot meghaladó többlete; -az elmaradt, nem teljesített feladatok miatti kiadás-megtakarítás; -a céljelleggel megállapított

előirányzatok

maradványa;

-az alaptevékenységgel összefüggő bevételek módosított haladó többletbevétele.

előirányzatot

meg-

A zárszámadási dokumentumban a Kormány nem számol el arról, hogy a költségvetési törvény előírásainak megfelelóen a különböző jogcímeken mennyivel csökkentette a központi intézmények pénzmaradványát, illetve befizetési kötelezettségként mennyit írt elő. A zárszámadási törvényjavaslat általános indoklásának 4.1.4 pontja alapján megállapítható. hogy felülvizsgálat helyett elfogadták az intézmények önrevízióját. Az intézményi pénzügyi beszámolók adatai alapján megállapítottuk, hogy a pénzmaradvány-elszámolás alapját képező úrlapon az intézmények nem vallották be azt a minimális befizetési kötelezettséget sem, amely a költségvetési törvény előírásai szerint a központi. költségvetést megilleti. Csak az alaptevékenységgel összefüggő többletbevétel miatt közel 800 millió Ft befizetési kötelezettség keletkezett, ennek ellenére csak mintegy 500 millió Ft-ot ajánlanak fel elvonásra. [A. III. 3.5., B. III. 1.2.) 1.5 A törvényjavaslat 12. §-a szerint egyes elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatása megemelkedik az 1993. évben át nem utalt privatizációs bevétel pótlása miatt. A központi költségvetés - a költségvetési törvény 6. § (5) bekezdése szerint előlegezte meg (az állami forgóalap terhére) a privatizációs bevételekból fedezendő kiadásokat. Az érintett alapok év végi maradványai arra utalnak, hogy a megelőlegezés mértéke túlzott volt, az alapok kiadásainak alakulása azt nem indokolta. A forgóalap és az alapok közötti rendezéshez az elszámolás év végén nem történt meg. A törvényjavaslat 12. § (l) bekezdésének jóváhagyását javasoljuk az érintett alapok pénzmaradványainak (zárókészletének) felülvizsgálatához kötni. A felülvizsgálat eredményétol függóen az indokolatlanul igénybe vett támogatás 1994. évi befizetését indokolt elrendelni. [A. Il. 4.1.]

-5-

1.6 A törvényjavaslat 12.§ (2) bekezdése elöírja az ÁVÜ számára, hogy az elkülönített állami pénzalapoknak ki nem utalt privatizációs bevétel pótlásaként !994-ben 19,5 milliárd Ft-ot fizessen be a költségvetésbe. Az 1994. évi pótköltségvetési vitát is figyelembe véve indokolt, hogy a normaszöveg csak akkor tartalmazzon ilyen kötelezettséget, ha annak teljesítése számonkérhetö, illetve elmulasztásáért felelösségre vonás lehetséges. 1.7 A törvényjavaslat 19.§-a az államadósság növekedésének tényezöit rögzíti. a) Az (l) bekezdés a) pontjában a hivatkozások hiányosak, nem tartalmazzák az államadósság !993. évi növekedésének valamennyi tényezöjét. [A. l. 1.2.] A normaszöveg hivatkozását ki kell egészíteni: -a 17. §-ban szereplö 285 640 millió Ft (hitelkonszolidációs rendszer működéséhez) kibocsátott államkötvény miatt; -a rövidlejáratú kincstárjegy állományból az !993. évben hosszúlejáratúvá átváltott értékpapírok (l 00.000 millió Ft) összegével; -az államadósságot növelö kincstárjegy-gyarapodás összegével. b) Az (l) bekezdés b) pontjában- szintén a l 00.000 millió forintos rövid lejáratú kincstárjegy hosszú lejáratú kötvénnyé alakításamiatt-a hivatkozást indokolt másképp fogalmazni vagy elhagyni.

-6-

2. A zárszámadási dokumentum adatainak valódisága Az utóbbi három évben a költségvetések és a zárszámadások adatai lényegesen több információt, elszámolást tartalmaznak, mint az ezt megelőző időszakban. A részletesebb prezentáció lehetőséget teremtett a korábbinál szarosabb elszámoltatásra és áttekintésre. Egyúttal azonban nyilvánvaló lett, hogy a közpénzek és a közvagyon nyilvántartása, információs rendje alapvető megreformálásra szarul. mert a jelenlegi rend nem biztosítja a teljeskörü és valós helyzetet tükröző elszámolást. A részterületeken tapasztalható előrelépés ellenére az átfogó rendezés még nem történt meg. Az ÁHT 124. § kötelezi, illetve felhatalmazza a Kormányt, hogy az állarnháztartás információs rendszerét és az államháztartási mérlegrendszert alakítsa ki, határozza meg tartalmát. A törvény 116. §-ban rögzített feltételeknek megfelelő mérlegrendszert még nem hozták létre. Emiatt az információrendszer átalakítása sem kezdőd­ hetett meg, a kisebb-nagyobb módosítások ad-hoc jellegűek. Az öröklött rendszerbéli hiányosságak miatt az 1993. évi zárszámadás nem felel meg a hi telesség követelményeinek. Az eltérések azokra a területekre irányítják a figyelmet. amelyeken a legsürgősebbek a teendők. 2.1

Az ÁHT előírja, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást az elfogadott költségvetéssei azonos szerkezetben, összehasonlítható m6don kell elkészíteni, továbbá, hogy a mérlegeknek a terv- és tény-, illetve az előző év tényadatait kell tartalmazniuk. a) A dokumentum l. és 2.sz. melléklete formailag megegyezik a költségvetési törvény szerkezetével. Az előző (1992.) évi adatokat a törvényjavaslat mellékletei nem tartalmazzák, de azok a I. kötet indokló táblázataiban szerepeinek (kivéve az elkülönített állami pénzalapok mérlegét). b) A formai azonosság mellett több tartalmi eltérés nehezíti a költségvetés teljesítésének értékelését. -A módosított előirányzatokat a törvényjavaslat l. és 2.sz. mellékletei nem tűntetik fel, azok csak az indoklásokban (áttekinthetetlen m6don, sokszor hiányosan) szerepelnek. Emiatt nem lehet minden cím esetében megállapítani, hogy a módosítások törvényes felhatalmazás alapján történtek-e. -A jelenlegi eljárási szabályok a Kormányt, a minisztereket és a költségvetést végrehajtó intézményeket egyaránt felhatalmazzák az Országgyűlés

-7-

által megállapított előirányzatok rnódosítására. A gyakorlat szerint a rn6dosítások jelentősek, ezért indokolt a rn6dosított előirányzatokat szerepeltelni a törvényjavaslat l. és 2. sz. rnellékleteiben.

-Egyes költségvetési cúneknél az Országgyűlés által megállapított előirányzatokat - Kormány vagy fejezeti hatáskörben - más címekhez csoportosították át. Teljesítésként ezeken a címeken "O" szerepel, ezért a teljesítést a zárszámadásban lehetetlen azonosítani és értékelni. [A.I.l., B.l.3.] 2.2 Az ÁHT a költségvetési rnérleg szerkezetére vonatkozóan két alapvető előírást rögzít. A egyik előírás szerint az állarnháztartás alrendszereinek költségvetésében a hitelfelvételt nem lehet a hiányt rnódosító bevételként, a hiteltörlesztést pedig kiadásként elszárnolni. A másik előírás szerint az állarnháztartás folyamatos vitelét képező rendes bevételeket és kiadásokat el kell különíteni a rendkívüliektől.

a) A 2. sz. rnellékletben a bevételek között hitelfelvétel is szerepel, s nemcsak a valós bevételek. Az l. sz. rnellékletben a kiadások viszont hiteltörlesztést is tartalmaznak, ami valamely korábban elköltött pénz utólagos visszafizetését jelenti, nem a tárgyévi feladattal kapcsolatos ráfordítást [A. I. 1.4.] Ha a bevételek és kiadások összegeiben ezeket a tételeket elkülönítenék a tényleges bevételektől és kiadásoktól, akkor az állami költségvetés pozíció ja, kötelezettségeinek jellege -a jelenlegi rnűködés vagy korábbi kötelezettségek terhei - reálisabban lenne rnegítélhető. b) A költségvetési törvény norrnaszövege tételesen felsorolja azokat a címeket, alcírneket. amelyek rendkívüli bevételnek és kiadásnak tekintendők. A rnérlegben (9 .sz.rnelléklet) azonban a rendkívül i bevételek és kiadások círnén nem ezek összegei szerepelnek, hanern csak néhány kiemeit tétel. A zárszámadás alapján a megfelelő rnérlegsoron csak a kiemeit összegek teljesítése értékelhető. A tételesen felsorolt címek teljesítése így összességében nem, csak egyedileg rninősíthető. Ez az eljárás következetlen, nincs összhangban sem a költségvetési, sem az állarnháztartási törvénnyel. Hiányzik a rnérlegek adatainak következetes csoportosítása, ezért a zárszámadás elszámolásai nehezen értékelhetők.

-8-

Az elkülönítésből származó előnyök csak akkor érvényesülhetnek, ha a

központi költségvetés mérlegében - a költségvetésben és a zárszámadásban egyaránt - évente azonos struktúrában megállapítható, hogy -folyamatosan mekkora jövedelem illeti meg az államot, -az államháztartás folyamatos viteléhez milyen

összegű

kiadás szükséges

-a különbözö kötelezettségek miatt milyen rendkívüli kiadások kell gondoskodni.

fedezetéről

Az ÁHT szerinti elkülönítés a hosszabb távú kitekintést is lehető tenné. [A. l. 1.4 .. 1.5.]

2.3 A következetes és zárt költségvetési információs rendszer hiánya, valamint a központi költségvetés Pénzügyminisztériumban vezetett elszámolásainak pontatlansága miatt a zárszámadásban közölt adatok nem tekinthetök hitelesnek, elszámolási és nyilvántartási szabályozatlanság miatt nem a tényleges teljesítést tükrözik. Nem garantált, hogy az állam tulajdona a valóságnak megfelelöen szerepel a nyilvántartásokban. Az államháztartási reform keretében kialakítandó információs rendszer valós adatokkal történő feltöltésének egy lehetséges megoldása lenne, ha valamennyi költségvetési szervezet pénzügyi beszámolóját könyvvizsgálat hitelesítené. Az ÁHT 12 I.§ (4) bekezdése értelmében a fejezetekért felelős szervezet ellenőrzi a fejezet költségvetésének végrehajtását. A miniszteri felelősség alapján a minisztereknek kell arról gondoskodniok, hogy a felügyeletük alá tartozó intézmények pénzügyi beszámolói megfeleljenek a valódiság követelményének. Jelenleg a költségvetési szervek beszámolóinak könyvvizsgálati hitelesítését törvény nem írja elő. [A. l. 3., B. l. 1., 2., C. l. 2., 3.] 2.4 Az állami vagyon hasznosításávaL privatizálásával kapcsolatos bevételek és ráfordítások a központi költségvetésben teljeskörűen nem jelennek meg annak ellenére, hogy a költségvetési törvény az elkülönített állami pénzalapok javára jelentős összegű átutalási kötelezettséget ír elő. A privatizációs bevételek felhasználása jövedelem-átcsoportosítást jelent, ezért a központi költségvetésben annak meg kell jelennie. (Ezt a költségvetési törvények véleményezésekor többször is jeleztük.).

-9-

A privatizációs bevételekből előirányzott kifizetések irreális megállapítása, valamint a költségvetésen történő "átfuttatás" hiánya 1993-ben több szempontból is visszá.s helyzetet eredményezett. Az 1993. évi költségvetési törvény 41.§. (l) bekezdés e) pontja szerint az elkillönített állami pénzalapok költségvetési támogatá.sá.t az Országgyűlés költségvetési címenként (alaponként) állapította meg, és a támogatás megváltoztatásának jogát magának tartotta fenn. Nem tartozott ide a privatizációs bevételekből teljesítendő (jelentésünk 1.5. pontjában említett) összeg, holott az elkülönített állami pénzalapok tevékenysége szempontjából ez állami támogatásnak minősül. Az Á VÜ 19,5 milliárd Ft privatizációs bevétel t nem utal t át a kedvezményezett alapok számára. A költségvetési törvény felhatalmazást adott arra, hogy átmenetileg a forgóalapról előlegezzék meg a forrást. A privatizációs bevételek elmaradása miatt azonban az évközi megelőlegezés véglegessé vált. [A. II. 4.1. és 4.4., A. III. 2.3., B. IV.] 2.5 A költségvetés jelenlegi finanszírozá.si rendjében az állami forgóalapról "megelőlegezik", kiutalják a költségvetés végtehajtói szeimára a kiadások teljesítéséhez szükséges pénzeszközöket Emiatt a gazdálkodási évek között átvihető maradványok elszámolását külön kell szabályozni. Számos feladat pénzügyi teljesítése nem zárul le a számadási évvel. ezért a pénzügyi év lezárásakor-olyan előirányzat-maradvány keletkezik, amelynek a számadási évet követő kifizetéséhez a felhatalmazást törvényes úton kell biztosítani. Az előzetes finanszíro7.ás miatt az állami költségvetés mérlegében teljesítésként azt az összeget mutatják ki, amit finanszíro7.ásként utaltak ki. A számlák alapján történő kifizetések (tehát a tényleges teljesítés) ettől természetesen eltérnek. Ez a rendszer önmagában hordozza a kettősséget, mert a központi költségvetés a finanszírozáshoz kiutal! összegekkel S71Ímol el, míg a gazdálkodó szervezetek a tényleges teljesítést mutatják ki. E kettősség részben szabálytalan eljárásokat indukál, másrészt lehetetlenné teszi az előirányzatok és a tényleges teljesítés összevctését, értékelését. A jelenlegi gazdálkodási szabályok szerio t a költségvetési szerveket - bizonyos kivételektől eltekintve - minden körülményck közölt megilleti a költségvetésben jóváhagyott támogatás. (Ha a számadási évben nem költik el teljes egészében a támogatást, akkor azt pén7maradványként vihetik tovább a következő évre.) A technikai lebonyolítás alapfeltétele, hogy a Pénzügyminisztérium a jóváhagyott támogatás teljes összegét kiutalja a forgóalapról, és teljesítésként el is számolja az állami költségvetés mérlcgéhcn.

- 10-

Az előzetes finanszírozás elszámolási problémáinak következményeként a Pénzügyminisztérium szabálytalan gyakorlatot alkalmazott. Néhány esetben a támogatásokat a jóváhagyott előirányzat erejéig nem utalták ki. Ezeket az összegeket - szabálytalanul - letéti számlára helyezték azért, hogy a következő évben rendelkezésre álljanak. Ezzel megsértették az ÁHT 12. §. (2) bekezdését, ami szerint a letéti számla pénzforgalma nem kapcsolódhat a kezelő költségvetéséhez. Emellett a mérlegben a valóságnak nem megfelelő teljesítést mutattak ki, s több előirányzat esetében az 1994. évi szabályos pénzügyi teljesítése sem biztosított. [B. l. 5.]

-ll-

3. Az államháztartás gazdálkodására vonatkozó szabályok érvényesülése, a felhatalmazások gyakorlásának értékelése

Az államháztartási törvény !992-ben lépett hatályba. A törvény az állarnháztartás gazdálkodásának legfontosabb sarokköveit lefektette. Ez alapja lehetett volna a számonkérhető gazdálkodási és elszámolási rend kialakításának. A gyakorlatban azonban a törvény előírásai nem érvényesülnek még teljeskörűen, nem történt meg a törvény szellemének megfelelő szabályozás sem. A törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletek formailag teljesítik a törvényi kötelezettséget, de tartalmuk alapján lazították az előírásokat, és lényegében a korábbi gyakorlat folytatására jogosítanak. A költségvetés végrehajtása során még mindíg túlzott a végrehajtók szabadsága, amellyel az Országgyűlés döntéseit elszámolási kötelezettség nélkül a gyakorlatban módosíthatják. Ezért a felelősség megállapításának lehetősége eleve korlátozott. 3.1

Az ÁRT eljárási szabályainak megfelelöen a Kormány nyolc hónapon belül benyújtotta az Országgyúlésnek az !993. év: zárszámadásról szó!ó törvényjavaslatot A dokumentumot ezzel egyidejüteg küldte meg ellenőrzésre az Állami Számvevőszéknek. Ilymódon nem tartotta be a~ ÁHT 53 §-ának előírását, ami szerint a zárszámadási törvényjava~latot " ...az Országgyűlés elé történő terjeszrést megelőzően két hónappal benyújtja az Aliami Számvevőszéknek .. :

3.2 Az ÁHT és az állami vagyongazdálkodást szabályozó törvények szerint a központi költségvetés zárszámadásával egyidejúleg kell a társadalombiztosítási alapoknak, az ÁVÜ, az ÁV Rt. zárszámadásai t, illetve éves beszámolóit benyújtani. Az együttes kezelés garantálja az alrendszerek és az állami vagyonkezelés pénzügyi kapcsolatainak ellenőrizhetségét, átláthatóságát. A Kormány !994. augusztus 31-éig csak a központi költségvetés zárszámadását nyújtotta be az Országgyúlésnek. Ezzel elmulasztották az ÁRT 86. § (1), az !992. évi LIII. törvény 25. § (l) bekezdésében és az !992. évi LIV. törvény 19. § (l) bekezdésében rögzített kötelezettségek teljesítését.

- 12-

3.3 A költségvetési törvény 3. §-a és a pótköltségvetési törvény 3. pontja összegszerűerr meghatározta, hogy az !993. évi hiány finanszírozását milyen megosztásban kell hosszú-, illetve rövid lejáratú értékpapírokkal megoldani. A költségvetési törvény 3.§ (l) bekezdés e/pontja lehetőséget biztosított az eltérésre. A végrehajtás során a Kormány nem tudta teljesíteni a törvényben rögzített összegeket, s a piaci feltételekhez alkalmazkodva, - élve a költségvetési törvény felhatalmazásával - elsősorban rövid lejáratú értékpapírokkal finanszírozta az !993. évi hiányt. A tényleges kibocsátások összegeit a zárszámadási törvényjavaslat 5.§-a emelné jogerőre. (Megjegyezzük, hogy a költségvetési törvényben a hiány finanszírozásához kibocsátandó értékpapír-fajtákat összegszerüen nem célszerű rögzíteni, mert a számonkérés nem oldható meg.) [A.I. 1.3., B.III. 3.1.3.] 3.4 A törvényjavaslat 5. §(2) bekezdése a korábban kibocsátott kötvények cseréjével foglalkozik. A 3. és 5.§ szerint az Országgyűlés tudomásul veszi a korábban kibocsátott, 1993. évben lejárt hosszúlejáratú kötvények cseréjét, illetve a rövidlejáratú értékpapírok hosszúlejáratúra történő átváltását. Helyszíni ellenőr­ zésünk megállapította, hogy a cserékre nem minden esetben volt törvényi felhatalmazás. (B. III. 3.1.3.) Pl. a zárt kibocsátású (1995/E) kötvény lejáratát l évvel megelőző visszaváltásra, illetve helyette új feltételek (kamat. lejárati idő) melletti kötvénykibocsátásokra sem az eredeti, sem a póiköltségvetési törvény nem adott felhatalmazást. Az új kötvényeket az 1992. év LXXX törvény felhatalmazására hivatkozva bocsátotta ki a Pénzügyminisztérium. de a törvény erről nem rendelkezett. (Megjegyezzük, hogy a kibocsátási tervet a pénzügyminiszter nem is írta alá.)

3.5 A költségvetési törvény 38. §-a alapján a kezességvállalások 1993. évi esedékes összege nem haladhatja meg az 1.§-ban megállapított kiadási föösszeg 3%-át (kivéve, ha a költségvetési kezességvállalás kőolaj, földgáz és vilJamos energia beszerzéséhez kapcsolódik). a) A kezességvállaJási lehetőség 1993-ban elvileg 38,5 milliárd forint volt, amit -a zárszámadás indokJásaszerint -a Kormány nem használt ki, mivel csak 31,6 milliárd Ft vált esedékessé. A számadási évben ebből l 0,1 milliárd forint kezességet váltottak be.

- 13-

A tárgyévi esedékesség nyilvántartott összegével szemben fenntartásaink vannak. Az adatok megegyeznek ugyan a PM nyilvántartásával, de a teljeskörűség nem biztosított, mert a Kormány döntései az esetek túlnyomó többségében csak a töketartozások összegére vonatkoznak, a beváltásra ugyanakkor a hitelek járulékos költségeivel együtt kerül sor. [B. III. 4.] b) Az ÁHT 42. §-a értelmében a kezességvállalásról a Kormány köteles tájékoztatni az Állami SzámvevőszékeL A Kormány e kötelezettségének hiányosan tett eleget, mert a zárszámadásban felsorolt 24 kormányhatározatból az év során csak 8-at küldött meg. A gyakorlati tapasztalataink szerint a kormányhatározat önmagában - szerzödés hiányában - nem elegendő a kezességvállalással kapcsolatos állami kötelezettség összegének és esedékességének nyomon követéséhez. [A.I. 1.6., B.III. 4.] 3.6 Az ÁHT és a költségvetési törvény szerint az előirányzatok megváltoztatására az Országgyűlésen kívül a Kormánynak, a fejezetek irányításáért felelősöknek, valamint a költségvetési szerveknek is joguk van. Az előirányzatok változtatásának jogcímei két fő csoportba sorolhatók: a) A bevételi vagy a kiadási előirányzatok növelése vagy csökkentése oly módon, hogy egyúttal a költségvetési főösszegek is megváltoznak. Az ilyen típusú módosításra joga van

-az

Országgyűlésnek

pótköltségvetés megalkotásával;

- a fejezetek felügyeletét ellátóknak abban az esetben, ha a fel ügyeletük alá tartozó intézmények kezdeményezik, mert támogatás értékű bevételeik meghaladják a költségvetésben tervezettel. Országgyűlés

az 1993. évi póiköltségvetési törvény megalkotásával kiadási föösszeget módosító előirányzatot engedélyezett. A pótköltségvetéssei módosított előirányzatok a zárszámadásban jól nyomonkövethetök.

Az

A fejezetek irányítását ellátó felügyeleti szervek is engedélyezték- intézményeik támogatás értékű bevételeinek többletével - az előirányzatok megemelését. A zárszámadásban a fejezetek nem számolnak el azzal, hogy hatáskörükben a támogatás értékü bevételek előirányzatát mennyivel növelték. A fejezeti

- 14 -

indoklások adatainak összesítése szerint 25 milliárd forintot meghaladó összegben növelték intézményeik bevételét, ezzel kiadási lehetőségeiket. A zárszámadás szöveges indoklását az intézmények beszámoló adataival összevetve megállapítható, hogy 1993. évben már érvényben lévő szabályt a fejezetek és az intézmények - megfelelően dokumentáltan - nem hajtották végre [A. III. 3.1. és 3.5.]. b) Az előirányzatok módosításának másik típusa a fő összegeket nem változtatja, az egyik előirányzat növelését egy másik előirányzat csökkentése fedezi. A fejezetek között az ÁHT szerint csak az Országgyűlés csoportosíthat át. Néhány kiemeit előirányzat esetében az Országgyűlés tartja fenn a jogot a változtatásra. A költségvetési törvény és az ÁHT végrehajtására kiadott kormányrendeletek engedélyezik az átcsoportosítást, ha egyes feladatok teljesítése más fejezetnél történik. Arnint a 2.1. fejezetben rögzítenünk, a törvényjavaslat l. és 2. sz. mellékleteiben a módosított előirányzat nem szerepel, ezért valarnennyi cím esetében az előirányzatok megváltoztatásának jogszeriísége, szabályassága nem állapítható meg. A helyszíni ellenőrzés megállapította, hogy az átcsoportosítások· általában szabályszeriíek, és az előírásoknak megfelelően dokumentáltak voltak, de néhány szabálytalan eset is előfordult. [B. l. 3.] 3.7 A jelentés 2.5. pontjában említett pénzügyi áthúzódások rendezésére az ÁHT pótkezelési lehetőséget biztosít. Ennek egyik feltétele, hogy az éves költségvetésnek rendelkeznie kell arról, melyik tételeknél (és milyen elszámolási feltételekkel) lehet a pótkezelést alkalmazni. A pátkezelés hasonló funkció! tölt be. mint a vállalkozásoknál az időbeli elhatárolás. Célja, hogy a technikai okokból a következő költségvetési évre átcsúszó kifizetések teljesítését abban a számadási évben számolhassák el, amelyik év költségvetésében az előirányzat szerepcl. Ez a megoldás a költségvetés teljesítésének értékelését reálisabbá teszi, mert rendszerint csak azoknál a kifizetési jogcímeknél engedélyezik (a pátkezelés alkalmaz.ását), amelyeknél rendszeresen előfordul, hogy a természetbeni teljesítés megelőzi a pénzügyi rendezést. (Pl. nagyberuház.ások) Az előzetes finanszíroz.ási rend szeríni a központi költségvetés a forgóalapról előre kiutal ja a támogatást a beruház.ások pénzügyi bonyolítását végző ÁFI Rt-nek. Az 1993. évr költségvetési törvény nem rendelkezett a pótkezelésröl. ezért 1993-ban a póikezelés törvényes alkalmaz.ására lehetőség nem volt. (A 138/1993. számú

- 15-

kormányrendelet szabályou.a a nagyberuházásokra vonatkozó pátkezelés rendjét, ez az ÁRT szerint azonban csak akkor alkalmazható, ha a költségvetési törvény azt engedélyezi.)

A kormányzati beruházásoknál törvényes felhatalmazás nélkül alkalmaztak pótkezelést, de azt nem vezették át a forgóalap kifizetéseinek összesített adatain. A kormányzati nagyberuházásoknál 1,8 milliárd forintot a központi költségvetés 9. sz. mérlege teljesített kifizetést mutatott ki, miközben ezt az összeget nem költötték el (a fejezetek nyilvántartásaikban mint beruházási maradványt tartják számon). Ennek dokumentálása. fejezetenkénti megosztása a zárszámadásból hiányzik. A helyi önkormányzatok cél- és címzett támogatásainál az előzetes finanszírozást korrigáló p6tkezelést nem alkalmazták Az 1993-ban fel nem használt l 0.333 millió forintot teljesítésként mutatja ki a zárszámadás, miközben ezt az összeget az ÁFI Rt-nél -még ki sem utalt támogatásként - pénzmaradványként tartják nyilván. A különböző jogcímeken keletkező maradványok a számadási évet követő költségvetési évben növelik a kiadási lehetőségeket. Ezért indokolt a zárszámadás alapján a következő évi költségvetési törvény előirányzatait módosítani. [A. l. 3.2., B. l. 5.] 3.8 Az ÁRT végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint költségvetési szerv veszteséges vállalkozási tevékenységét a felügyeleti szerv köteles felülvizsgálni és intézkedni a veszteség megszüntetéséről. A pénzügyi beszámoló adatainak ellenőrzése alapján megállapítottuk, hogy 204 vállalkozási tevékenységet végző intézményből 15 veszteséget mutatott ki (21 O millió forint) ezekből 12 az előző évi tartalékaiból sem tudta fedezni veszteségeit [A. III. 3.7.] A zárszámadásban a Kormány, illetőleg a fejezetek nem számoltak be a veszteségekről, az indoklásokban a veszteség megszüntetésére tervezett intézkedések nem szerepelnek.

- 16 -

4. Az államháztartási alrendszerek müködésének értékelése A zárszámadás ellenőrzéséről készített jelentésünk az államháztartás alrendszerei közül a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és a helyi önkormányzatok müködésével kapcsolatos értékelést tartalmazza. A társadalombiztosítási alapok ellenőrzéséről külön jelentés készül. 4.1

A köz;Jonti költségvetés alrendszerének - a gazdálkodási szabályok különböző­ ségei és az eljárási rend szerint - két fő alkotó eleme van. Az egyik a központi

költségvetés és a kormányzat azon bevételeit és kiadásait tartalmazza, amelyek az államháztartás egészét érintik. A bevételek többsége a törvényekkel szabályozott adókból származik, a kiadások pedig a támogatásokból és a kormányzat közvetlen kiadásaiból tevődnek össze. A másik csoportba a központi költségvetési szervek tartoznak. Ezekre külön gazdálkodási és eljárási szabályok vonatkoznak, s a költségvetés végrehajtása során meglehetősen nagy szabadsággal rendelkeznek. a) A kormányzat közvetlen bevére/eit és kiadásait jelentő költségvetési címek kezelése, nyilvántartása nem kellően szabályozott, azokat különböző intézmények széttagoltan kezelik. A Vám- és Pénzügyőrség, az APEH, az APEH-SZTADI, a Pénzügyminisztérium különböző fóosztályai, a Belügyminisztérium a helyi önkormányzatokkal kapcsolatban, a Miniszterelnöki Hivatal, az MNB, az ÁFI Rt. is szerepet kap a bevételek és kiadások előírásában, kezelésében és nyilvántartásában. A feladatok, az információáramlás, az eljárási rend nincs összehangolva, emiatt többletmunka, többletköltség és a döntési szinteken információ-hiány keletkezik, a várható bevételek nyilvántartásba vétele hiányos, ezért beszedésére sincs garancia. [B. Il. 1., B. III. 2. és 3.] Külön figyelmet érdemel az éves költségvetési hiányok miatt egyre halmozódó belső államadósság terheinek rohamos növekedése. A finanszírozás hosszú lejáratú forrásokkal egyre nehezebb. A tetemes mennyiségü rövid lejáratú kincstárjegy magasabb kamatterhe növeli a költségvetési hiányt, és csökkenti a gazdaság hitelfelvételi lehetőségét. [A. l. 1.3.] b) A központi költségvetési szervek az elmúlt időszakban meglehetősen nagy önállósággal gazdálkodtak. Önállóságuk pénzeszközeik felhasználására, feladataik vállalására - és nemcsak elvégzésére - is kiterjedt. Ma már szinte

- 17-

lehetetlen megállapítani, hogy mely feladatok elvégzésére kötelezettek, és melyek azok, amelyeket önként vállaltak el. Feladataikról és azok teljesítéséről, költségvetésük és a zárszámadás nagyon kevés információt tartalmaz. Az utóbbi években

megkezdődött

a központi költségvetési szervek gazdálkodási rendjének átalakítása, szigorítása, de alapvető változás még nem következett be, sőt az 1993. évtől hatályos előírások következetes számonkérése nem történt meg. [A. III. 3.6.]

Az államháztartási reform keretében megoldást kell találni a feladatok

felülvizsgálatára. Ezzel párhuzamosan, sőt azt megelőzve kell kialakítani a költségvetési tervezés és elszámolás olyan rendjét, amely a feladatok teljesítését állítja központba. A költségvetés előirányzatai a feladatokkal összefüggő teljesítmény megkövetelése és mérése nélkül csak a pénz elköltésére jogosítanak. [B. III. l.] Ebben a szférában egyre jelentősebb összeget képvisel az alapítványok támogatása. Nem megoldott azonban, hogy ez a finanszírozási forma az állami feladatok kiváltásával tehermentesít~e a költségvetést és ne csak újabb feladat és támogatási kötelezettség vállalását jelentse. [A. Il. 5.] 4.2 Az elkülönített állami pénzalapok részben saját bevételekkel rendelkeznek, részben a központi költségvetésből adó jellegű bevételeket engednek át számukra. Az alapszerű kezelés akkor indokolt, ha ezek a források elegendőek az alapok számára meghatározott feladatok teljesítéséhez. A korábbi gyakorlat folytatásaként az elkülönített állami pénzalapok forrásait jelentős központi költségvetési támogatás - az utóbbi években privatizációból származó bevételek - egészítik ki. A támogatás összegét alaponként egy összegben állapítja meg az Országggyű lés. A költségvetés az alapok feladatairól számonkérhető feladatsort, előirányzat-megosztást nem tartalmaz. Az elkülönített állami pénzalapok nyilvántartási rendszere kötetlenebb, mint a költségvetési szervezeté. A számviteli törvény szerint 1993-tól az alapoknak is mérlegbeszámolót kell készíteniük. Az első évben elkészített beszámoló mutatta ki, hogy az alapok mintegy l 00 milliárd forintot kitevő vagyonnal rendelkeznek. Értékpapírokba, vagyoni részesedésekbe fektetett pénzeszközeik egy része az alapok forrásainak" záró- és nyitóállományában nem szerepeltek. Az 1993. évi zárszámadás 20 milliárd forint "előkerüléséről" ad számot. Helyszíni ellenőr-

- 18 -

zéseink tapasztalatai szerint további eszközök és források még mindíg nem szerepeinek a nyilvántartásokban. Az alapok múködésének felülvizsgálatával együtt, illetve azt megelőzve indokolt, hogy valamennyi alap elszámolását könyvvizsgálat minósítse. [A. Il. 4., B. IV.] 4.3 A helyi ünkormányzatok gazdálkodásához a pénzügyi szabályozás általában biztosította a múködés feltételeket. EBenőrzésünk tapasztalatai szerint azonban az egyes szabályozóelemek továbbfejlesztendók, illetve átalakítandók. A pénzügyi helyzet 1993. évben romlott, növekedtek az önkormányzatok hosszú lejáratú kötelezettségei. Nem alakult még ki az önkormányzati gazdálkodás egészét lefedő, a reál- és pénzügyi folyamatokat megfelelően tükröző, hiteles és megbízható adatokat szolgáltató információrendszer. Az önkormányzatokra vonatkozó számviteli előírások teljesítése a feltételek hiánya miatt teljeskörúen nem várható el. A szabályozórendszer elemei közül:

-a normatív állami hozzájárulások rendszere alapvetően beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de törekedni ke11 a szabályozásban még tapasztalható hiányosságok, e11entmondások megszüntetésére. Rendezni kell az állami és az önkormányzati munkamegosztás és felelősség meghatározását, a szakmai statisztikák és a normatív á11ami támogatás törvényi előírásának összhangját. A támogatások alapját képező mutatószámokat ellenőrizhe­ tőbb alapokra kell fektetni, elsősorban a körzeti és térségi feladatok e11átásához szükséges pénzügyi fedezetet pedig reálisabb mértékben indokolt biztosítani. -A jelenlegi cél- és címzett támogatási rendszer a feladatok és a források összhangját nem tudja biztosítani. Nem teszi érdekeltté az önkormányzatokat a megalapozott tervezésben, a leggazdaságosabb megoldások keresésében. A támogatások elhúzódó jóváhagyási folyamata, bizonytalan mértéke miatt kevésbé illeszthető az egyéb állami támogatások tervezési körébe.

- 19-

-Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben

önkormányzatok kiegészítő támogatását kizárólag rendkívüli esetekben, egzakt feltételrendszer és egyedi elbírálás mellett javasoljuk fenntartani. A támogatás enyhítette ugyan a feszültségeket, de a forráshiányt kiváltó okokat nem szüntette meg, nem volt képes érdemi módon javítani a hátrányos helyzetű önkormányzatok pénzügyi helyzetét Ez a támogatási forma alkalmatlan arra, hogy valóban csak a rászorulókat támogassa és kiszűrje az ügyeskedőket [C. IV.]. lévő

-20-

5. Az állami vagyon nyilvántartása Az ÁHT előírja, hogy a zárszámadásban be kell mutatni az államháztartás alrendszereinek vagyonkimutatását. Az elmúlt években tapasztalható kétségtelen fejlődés ellenére a vagyonnyilvántartások még 1993-ban sem tekinthetők teljeskörűnek, megbízhatónak. -

Az ideiglenesen és tartósan állami tulajdonban lévő vállalkozások vagyonáról a zárszámadás egyáltalán nem tartalmaz kimutatást. Az állam vállalkozói vagyonával kapcsolatos elszámolások- azaz a vagyonrnérleg - hiánya az Országgyűlés ezzel kapcsolatos ellenőrzési tevékenységét, de a vagyon hasznosítását, és a hatékony gazdálkodást is korlátozza.

-

Az elkülönített állami pénzalapokról készített mérlegekből nem állapítható meg az alapok tényleges vagyona, és annak változása.

-

Az önkormányzatok felismerték a vagyonnal való gazdálkodás jelentőségét. A törvényi előírások elősegítették a vagyonnal való gazdálkodás szabályozását, a nyilvántartások pontosságát. Vizsgálataink azt is megállapították, hogy a törzsvagyonnak a többi vagyontárgytól való elkülönítését a törvényi előírás ellenére az önkormányzatok nagy része nem hajtotta végre. A kataszteri nyilvántartásokat az önkormányzatok jelentős részénél még nem alakították ki. Ezt több külső körülmény is gátolta (vagyonmegosztás, földhivatalok túlterhelése, stb.).

-

A költségvetési szervek és a társadalombiztosítási alapok vagyoni helyzete, annak változása a zárszámadásban közölt mérlegek alapján értékelhetők. A költségvetési szervek vagyonának összességében szerény mértékü növekedése mellett néhány fejezetnél 1993-ban kiemelkedő mértékű vagyongyarapodás következett be. A társadalombiztosítási alapok vagyona közel egymilliárd forinttal nőtt.

Az ország vagyonának pontos számbavételéhez a különböző információs rendszerek összehangolásával ki kell alakítani az államháztartás vagyonának teljeskörű nyilvántartási rendszerét.

-21-

Javaslatok

Az államháztartás által centralizált GDP hányada 1993-ban meghaladta a 70%-ot. A magas arány és jelentésünk megállapításai alátámasztják, hogy az államháztartás reformja elódázhatatlan. A hiányosságok többsége rendszerbeli hibákra vezethető vissza. A feladatok és finanszírozási források felülvizsgálata - a következő évek adósságterhei miatt is - elkerülhetetlen. Alapfeltétel azonban, hogy olyan információs rendszer jöjjön létre, amely naprakész, megbízható adatokat tartalmaz. A reform másik alapfeltétele, hogy a költségvetési gazdálkodásban olyan felelősségi rend alakuljon ki, amelyben az előirányzatok köteimet jelentenek a végrehajtók számára, s azok indokolatlan megszegése felelősségrevonással jár együtt. A közvagyon és a közpénzek megóvásához az elszámoltatás és ellenőrzés feltételeit biztosítani kell. Javaslatainkat az ellenőrzési tapasztalatokról készült összefoglaló és részletes jelentés megállapításai alapján állítottuk össze. Elsősorban azokra a rendszerbeli problémákra összpontosítottunk, amelyek alapvető és átfogó szabályozása elkerülhetetlen.

l. A zárszámadási törvényjavaslat normaszövegének pontosításához

a) A törvényjavaslat 6. § kiegészítését, illetve módosítását -a 6. § (5) bekezdését összefoglaló jelentésünk l.!. pontjában foglaltak szerint javasoljuk elfogadni. -a jogosulatlanul felvett cél- és címzett támogatás visszafizetéséhez a 6. §-t újabb bekezdéssel kell kiegészíteni jelentésünk 1.3. pontja szerint, -a 6. § (6) bekezdés elhagyását javasol juk; b) a 12. §-t újab b bekezdéssel javasoljuk kiegészíteni, amely a 12. § (l) bekezdésében felsorolt alapok pénzmaradványának (záróállományának) felülvizsgálatáról, és szükség szerint az !993. évben indokolatlanul igénybevett támogatás 1994. évi visszafizetéséről rendelkezik; c) a 9. § (l) bekezdését nem javasoljuk elfogadni az érdemi felülvizsgálat elmaradása miatt;

-22-

d) a 12. § (2) bekezdés törvényerőre emelése előtt az ÁVÜ-nek előírt befizetési kötelezettség teljesítésének realitásáról célszerű meggyőződni; e) az államadósság 1993. évi növekményének pontos rögzítéséhez a 19. § hivatkozásait ki kell egészíteni az Összefoglaló jelentés 1.7. pontja szerint; f)

a pénzügyminiszter készítsen elszámolást arról, hogy az 1993-94. évek között áthúzódó pénzügyi elszámolások miatt melyik 1994. évi előirányzatot kell módosítani, és szabályozza a módosítás eljárási rendjét. (Figyelembe véve az 1994. évi pótköltségvetést is.)

2. Az 1993. évi zárszámadás ellenőrzésénél tapasztalt hiányosságok alapján a következő előírások érvényesítésére hívjuk fel a figyelmet: a) A Kormány a kezességvállalásokról, illetve az előirányzat átcsoportosításokról - a törvényi előírásoknak megfelelően - teljeskörűen tájékoztassa az Állami Számvevő széket. b) A Kormány gondoskodjon a helyi önkormányzatok központosított elő­ irányzatainak szabályszerű mődosításáról. A módosítások kezdeményezéséhez rendezze a kapcsolódó feladat- és hatásköröket. c) Soron kívül vizsgálják felül a költségvetési szervek alapító okiratait azoknál az intézményeknél, ahol ez még nem történt meg. A jogszabályi előírásokkal összhangban határozzák meg az intézmények vállalkozási tevékenységének körét. d) Vizsgálják felül a központi költségvetési szerveknél a veszteséges vállalkozási tevékenységet és gondoskodjanak a veszteség okainak megszüntetéséről. e) A zárszámadás valódisága érdekében a nyilvántartások vezetésénél, a fejezeti, intézményi leltározási szabályzatoknál tapasztalt hiányosságokat szüntessék meg, a számviteli előírásokat pontosítsák. Az éves leltározást a hatályos előírások figyelembevételével kell elvégezni. f) A Kormány az elkülönített állami pénzalapok kezelőitól folyamatosan kérje számon az ellenőrzési kötelezettség teljesítését.

-23-

3. Az ÁRT esetleges módosítása. illetve az 1995. évi költségvetési törvény megalkotása során megfontolásra ajánljuk. hogy a) a hiány finanszírozásához szükséges értékpapír kibocsátásokat a költségvetési törvényben csak keret jelleggel írják elő. mert a részletes előirányzatot a végrehajtás során nem lehet teljesíteni és számonkérni. b) Törvénnyel célszerű szabályozni az állami vagyon privatizálásából származó bevételek felhasználását (illetve el kell érni, hogy a Vagyonpolitikai Irányelvekben rögzített rangsort betartsák). c) Szabályozni kell az államot megillető követelések fejében átadot!, tulajdoni részt megtestesítő értékpapírok kezelésének, nyilvántartásának és értékesítésének rendjét. d) Javasoljuk, hogy a Kormány előzetes engedélye nélkül a költségvetési intézmények pénzügyi befektetést ne teljesíthessenek. A korábban szerzett részesedések felülvizsgálata is indokolt. e) A tervezési és elszámoltatási rendszert célszerű módosítani oly módon, hogy a támogatás értékű többlet bevételek automatikusan a központi költségvetést illessék. f)

Célszerű

intézkedéseket hozni az évek közölti áthúzódás finanszírozásának megoldására. Olyan pénzügyi konstrukció kidolgozása szükséges, amely megszünteti az évek óta rendszeresen visszatérő, az ÁHT előírásait sértő letéti tartalékolás!.

g) Az elkülönített állami pénzalapok létrehozásának és megszüntetésének elszámolási és eljárási rendjét ki kell alakítani. h) Az alapítványok támogatásának engedélyezési rendszerét, feltételeit, az elszámolási és nyilvántartási rendet szabályozni kell. i) Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok jelenlegi támogatási rendszerét célszerű megváltoztatni, a módosított támogatás kizárólag rendkívüli helyzet kezelésére vonatkozzon. Ugyanakkor olyan kiegyenlítő szabályozás kialakítása indokolt, amely alkalmas az erőforrások egyenlőtlen elosztásából fakadó hátrányok ellensúlyozására. j) Szabályozni szükséges a költségvetést megillető nemzetközi pénzügyi követelések értékesítésének (diszázsió) feltételeit.

-24-

4. A központi költségvetés mérlegrendszerét legkésőbb 1995. augusztus 31-éig dolgozza ki a Pénzügyminisztérium, hogy az 1996. évi költségvetést az új mérlegrendszernek megfelelóen állapíthassa meg az Országgyűlés. A mérlegrendszerben érvényesíteni kell az ÁHT és a Számviteli törvény előírásait és egyeztetni az Állami SzámvevőszékkeL

5. A mérlegrendszer kidolgozása. az információrendszer átalakítása során a következökre hívjuk fel a figyelmet: a) Az állami költségvetés információs rendszereit az államháztartási mérlegrendszer adattartalmára építve kell kialakítani. b) A mérlegrendszer legyen arra alkalmas, hogy a hitelfelvétel- és a törlesztés, a rendes és rendkívüli bevételek és kiadások alakulása, hatásuk a költségvetés pozíciójára értékelhető legyen. c) A mérlegrendszerben a módosított előirányzatok azonosíthatóan szerepeljenek, hogy az Országgyűlés által megállapított összegek módosítása, szabályszerűsége értékelhető legyen. d) A pénzügyminiszter gondoskodjon a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak zárt rendszerű - a kötelezettségeket és az államot megillető bevételeket is tartalmazó - naprakész nyilvántartásának kialakításáról. e) A költségvetésben és a zárszámadásban szerepeljenek az államháztartás alrendszereit érintő nemzetközi segélyek és kölcsönök összegei. f)

Az államháztartás alrendszereinek vagyonkimutatását a mérlegrendszernek teljeskörűen

tartalmaznia kell (az ideiglenes és tartós állami tulajdonban vállalkozások és az elkülönített alapok vagyonkimutatásait is).

lévő

g) Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó információs rendszert össze kell hangolni. Biztosítani kell, hogy a különbözó nyilvántartásokban - Cégbíróság, ÁV Rt, APEH, ÁVÜ, minisztériumok, Kincstári Vagyonkezelő Szervezet- az állam vállalkozói vagyona pontosan szerepeljen. h) Biztosítani kell a szolgáltatott adatok valódiságának ellenórizhetóségét és azt, hogy a beszámológarnitúra kitölthető, világos szerkezetű legyen, olyan adatokat tartalmazzon, .melyekre szükség van és hasznosításra is kerül. (A követelmények meghatározásánál célszerű figyelembe venni, hogy vannak kis

-25-

gazdálkodó szervek, ahol nincs apparátus ilyen bonyolult elszámolási és beszámolási rendszer működtetéséhez.) i) A zárszámadás alapját képező pénzügyi beszámolókat minden gazdálkodási év végén könyvvizsgálat hitelesítse. Ennek megszervezéséért az ÁHT alapján a fejezetek irányítását végző minisztereket indokolt felelőssé tenni.

6. A szabályozást a költségvetés mérleg- és információs rendszer átalakításával összehangolva a következő elemekkel javasoljuk kiegészíteni: a)

Az áiiami költségvetés finanszírozási rendszerében az előzetesről az utólagos finanszírozásra célszerű áttérni. Ehhez az eljárási- és elszámolási rendet, a gazdálkodási szabályokat át keii alakítani és azokat az áttérés előtt legalább 2 hónappal nyilvánosságra hozni.

b) Az áilamháztartási reform keretében szabályozandó, hogy az áiiamháztartás egyes alrendszerei milyen konkrét feladatokra adhatnak át pénzeszközökeL Törekedni keii az áiiamháztartáson belüli pénzmozgások csökkentésére. c) A tervezési és elszámoltatási rendszert célszerű módosítani annak érdekében, hogy a támogatásértékű bevételek többletét a nem tervezett kiadások fedezésére ne lehessen felhasználni. d) A "Nemzetközi pénzügyi elszámolások" fejezetnél a vonatkozó jogszabályokat úgy ken módosítani, hogy -a költségvetést végrehajtók feladat- és hatásköre egyértelmű legyen; -olyan információs rendszert ke II kialakítani, amely biztosítja a fejezet megfelelően dokumentált pénzmozgásainak folyamatos követését.

Budapest, 1994. október 27.

Együtt kezelendő a T /44/l-el

JELENTÉS a Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről

(RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK)

1994. október

223.

A jelentésben található rövidítések jegyzéke AB ÁFIRT ÁHT APEH-SZTADI ÁSZTI ÁVRT BVOP FM GH

HM IFA IKM

IM IMBV KHVM KKA

KSH KT KlM KlMGH KÜM KVSZ

KKM

LB MBFB RT MH

MEH MKM MKÜ

MNB MTI MTA MTASZTAKI MITÁK MR NEKH

MÜM NGKM NEHITI

NM OKKRI OKKH

OMFB OTIVA OTP OIH PMGSZ PMÜI

VB VP VPI VPOP VPÜSZK

Alkotmánybíróság Állami Fejlesztési Intézet Részvénytársaság Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. Számítástechnikai -és Adóelszámolási Intézete Állami SzÁmvevőszék Továbbképzési Intézete Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága Földművelésügyi Minisztérium Gazdasági Versenyhivatal Honvédelmi Minisztérium Idegenforgalmi Alap Ipari és Kereskedelmi Minisztéri um Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Minisztérium Büntetésvégrehajtás Köztekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Központi Környezetvédelmi Alap Központi Statisztikai Hivatal Az 1993. évi költségvetésről szóló 1992.évi LXXX. tv. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Környezetvédelmi és Területfejlesztési Min. Gazdasági Hivatal Külügyminisztérium Kincstári Vagyonkezelő Szervezet Külkereskedelmi Minisztérium Legfelsöbb Bíróság Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Részvénytárs. Magyar Honvédség Minisztcrclnöki Hivatal Müvclödési és Közoktatási Minisztérium Magyar Köztársaság Ügyészsége Magyar Nemzeti Bank Magyar Távirati Iroda Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai Kutató Intézete Magyar Idegenforgalmi Tájékoztató Központ Magyar Rádió Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal Munkaügyi Minisztérium Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet Népjóléti Minisztérium Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal Országos Müszaki Fejlesztési Bizottság Országos Takarékszövctkczcti Intézményvédelmi Alap Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Országos Idegenforgalmi Hivatal PM Gazdálkodó Szervczet PM Üzemeltetési Igazgatóság Világbank V ám és Pénzü győrség Vagyonpolitikai Irányelvek Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Vám és Pénzügyőrség Ügyvitclszervezési Közpon t

TARTALOMJEGYZÉK

A. A ZÁRSZÁMADÁSI DOKUMENTUM ELLENŐRZÉSE. . •••..••••.•.• 5

I.

A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetését meghatározó - pótköltségvetéssei és más törvényekkel módosított 1992. évi LXXX. törvény végrehajtása. • ..•....•••••..•••••••.. 5 l. Az ÁHT, a költségvetési törvény és a zárszámadási törvényjavaslat összhangja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 l. I. A zárszámadás szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 1.2. Az államadósság 1993. évi növekedése ..................... 6 1.3. Az 1993. évi költségvetési hiány-finanszírozás előírásainak

teljesítése. . ........................................7 1.4. Hitelek és törlesztések a költségvetési mérlegben .............. 9 1.5. Rendkívüli bevételek és kiadások .........................9 1.6. A Kormány !993. évi kezességvállalásai ................... l O 2. A költségvetési törvény módosításai ...••••..•...... '; .....•. l l 2.1. A költségvetés módosítása az Országgyűlés hatáskörében ....... ll 2.2. Előirányzat módosítások a Kormány, a fejezetek és az intézmények hatáskörében. . ........................... 12 2.3. Tájékoztatási kötelezettség teljesítése az előirányzat átcsoportosításoknáL ................................. 15 3. A bevételek és kiadások egyezösége, az adatok valódisága . . . . . . 16 3.1. A törvényjavaslat mellékleteinek számszaki egyezősége. . ...... 16 3.2. A teljesített bevételek és kiadások valódisága a törvényjavaslat mellékleteiben ......................... .16 3.3. Az információs rendszer problémái ....................... 20 Il. A központi költségvetés és az államháztartás többi alrendszerének pénzügyi kapcsolatai .••.......•............... 23 l.

A pénzátadások az államháztartás alrendszereiben .•...•••...•. 23

2. A helyi önkormán)'zatok és a központi költsé~etés kapcsolatrendszerenek törvényessege, a tcljesuések alakulása ..... 24 2.1. Az előirányzat átcsoportosítás törvényessége. . .............. 24 2.2. A cél- és címzett támogatások igénybevételének szabályossága ...25 2.3. Fejezetektől átvett előirányzatok maradványa ............... 26

-2-

3. A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata .....• 26 3.1. A társadalombiztosítási alapok és a központi költségvetés adatainak azonosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 3.2. A központi költségvetés garanciális kötelezettségeinek teljesítése. . ....................................... 27 4. Elkülönített állami pénzalapok •...•••..•••.......•........ 27 4.1 Az elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatása ..... 29 4.2. Az Útalap és a központi költségvetés elszámolása ............ 32 4.3. Az elkülönített alapok mérlegbeszámolója, vagyonkimutatása ................................... 32 4.4 Az alapok múködésének törvényessége .................... 3 3

5. Alapítványok támogatása ••..••.•••..•.••...•••.......... 34 III. Az 1993. évi gazdálkodás, az elöirányzatok és a feladatok teljesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 l. Az

előirányzatok

teljesítése .•••••.•.•••••.......•........ 38

1.1. A bevételi előirányzatok .............................. 38 1.2. Kiadási előirányzatok ................................ 39 1.3. Az általános tartalék felhasználása ....................... 39. 2. Az állami vagyonnal való gazdálkodás ....•....•...•...•.... 40 2.1. Az állami vagyon nyilvántartása ......................... 40 2.2. Az ÁVÜ és az ÁV Rt. befizetései a központi költségvetésbe .................................... .41 2.3. A privatizációs bevételek és kiadások a központi költségvetésben. . .................................. .42 2.4. Az Á VÜ tevékenysége .............................. .42 3. A központi költségvetési szervek gazdálkodása .•••.•.••...... .43 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5 3.6. 3.7.

A központi költségvetési szervek saját bevételei. ............. 44 A költségvetési szervek kiadásai ........................ .44 Rövid távú befektetések .............................. 45 Hosszú távú befektetések, adott kölcsönök ................ .47 A központi költségvetési szervek pénzmaradvány elszámolása .... 50 Költségvetési szervek feladatai .......................... 53 A vállalkozási tevékenység ............................ 55

4. A központi költségvetés belföldi adósság-állományának alakulása ••.........•.••••.•..•..•.•......•.....•... 57

-3-

B. AZ 1993. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ZÁRSZÁMADÁSÁNAK HELYSZÍNI ELLENŐRZÉSE • . • . . • • . • • • • . • 60 l.

A központi költségvetés zárszámadásának számszaki és

tartalmi helyessége, az előirányzatok alakulása, pénzellátás •••.•.••. 60 I . A zárszámadás számszaki és tartalmi helyessége ................ 60 2. A fejezetek költségvetési beszámolójának valódisága ............. 62 3. Fejezetek közötti előirányzat átcsoportosítás ................... 7 4 4. A költségvetési előirányzatok alakulása, a fejezeten belüli átcsoportosítások törvényessége, dokumentáltsága ................ 75 5. Pénzellátás ........................................... 85 5. I. Az állami forgóalap likvidítása és pénzellátási rendje ......... 85 5.2. A fejezetek és a költségvetési szervek pénzellátása ........... 88 ll.

Költségvetési bevételek és befizetési kötelezettségek ••...•........ 90 l. Az adó-, vám- és illetékbevételek alakulása .................... 90 I. l. Az APEH által kezelt adóbevételek ...................... 90 1.2. A vám- és illetékbevételek alakulása ...................... 94 2. Befizetési kötelezettség teljesítése .......................... 98

III. A kiadások alakulása

.......••.••...•.•••.•••...•••••.•.• 99

l. A fejezetek és a központi költségvetési szervek gazdálkodása ....... 99" 1.1. A fejezeti kezelésben lévő előirányzatok (ágazati, cél- és címzett támogatási, tartalék stb. keretek) felhasználása ...................................... 99 1.2. A fejezetek pénzmaradványának alakulása ................ 102 1.3. A költségvetési szervek vagyoni helyzetének változása ........ 104 1.4. A szervezet-korszerüsítési, takarékossági intézkedések hatásai ............................... lll 2. A Nemzetközi pénzügyi elszámolások alakulása ................ 112 2.1. A kiadások alakulása ................................ 114 2.1.1. Kormányhitelek .............................. 114 2.1.2. Világbanki, EBB, EBRD hitelek kiadása ............. 114 2. !.3. Vegyes kiadások ............................. 114 2.2. Bevételek alakulása ................................. 115 2.2.1. A kormányhitelek ............................ 116 2.2.2. A világbanki, EBB, EBRD hitelek bevételei ........... 118 2.2.3. Vegyes bevételek ............................. 119 3. Az adósságszolgálat (belföldi államadósság) alakulása ............ 119 3.1. Kiadási előirányzatteljesítés ........................... 119 3.1.1. Töketörlesztések .............................. 119 3.1.2. Hiteltartozást terheló kamatfizetések ................ 120 3. !.3. Értékpapírkibocsátások ......................... 120 3.1.4. Értékpapírt terheló kamathozam fizetések ........... 123 3 .1.5. Egyéb kamatfizetések .......................... 124 3.2. Bevételi előirányzatteljesítés .......................... !24

-4-

4. Kezességvállalások .................................... 128 5. Az általános tartalék és más központosított előirányzatok felhasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129 IV. A fejezetek kezelésében lévő, illetve általuk felügyelt elkülönített állami pénzalapok ..••••..••••••.••...•..•....• 131

V. Letéti számlák ......................................... 140 l. Központi letéti számlák

................................ 140 2. A _fejezeti kezelésben lévő letéti számlák .................... 141 C.

I.

AZ ÖNKORMÁNYZATOK 1993. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ HELYSZINI VIZSGÁLATI TAPASZTALATAI ••.....••...••••...•••••..•.•••••••.• 144 Az önkormányzatok 1993. évi zárszámadásának

ellenőrzése

.•...• 144

l. Központosított támogatások elosztásának vizsgálata ............. 144 2. Az önkormányzati költségvetési beszámolók szabályszerűségének, valódiságának értékelése ................................ 147 3. A költségvetési beszámolórendszer információinak feldolgozáSa, hasznosulása ................ : ....................... 148 4. Az önkormányzatok pénzügyi helyzete ...................... 149 5. Az önkormányzati vagyon ............................... 150 ll.

Az önkormányzatok 1993. évi normatív állami hozzájárulás

igényevételének és elszámolásának

ellenőrzése

••••.••.•••....•. 152

l. A normatív állami hozzájárulások tervezése. igénybevétele ........ 152 2. A normatív állami hozzájárulások rendszerének hatása az önkormányzati feladatellátásra. . ........................... 154 lll. A helyi önkormányzatok beruházásaihoz nyújtott 1993. évi címzett- és céltámogatások vizsgálata •.•••••.......•••••...• 15 5 l. A támogatási rendszer problémái .......................... 155 2. Az állami támogatások igénybevételének és felhasználásának

tapasztalatai ......................................... 158

IV. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzése ..•...........•....•••..•......••••......•.• 159 MELLÉKLETEK

-5-

A. A ZÁRSZÁMADÁSI DOKUMENTUM ELLENŐRZÉSE

I.

A Ma~ar Köztársaság 1993. évi költségvetését meghatározó - pótköltségvetéssei és más törvényekkel módosított - 1992. évi LXXX. törvény végrehajtása

I. Az ÁllT, a költségvetési törvény és a zárszámadási törvényjavaslat összhangja

1.1. A zárszámadás szerkezete Az államháztartásról szóló törvény előírja, hogy a költségvetés végrehajtásáról

szóló zárszámadást az elfogadott költségvetéssei azonos szerkezetben, összehasonlítható módon kell elkészíteni, valamint ·~ ;nér/egeknek a zárszámadáskor a vonatkozó év terv- és tény-, illetve az előző év tényadatait kell tartalmazniuk.:' a) A benyújtott dokumentum ellenőrzése során megállapítottuk, hogy a zárszámadási törvényjavaslat szerkezete, az l. és 2. számú mellékletek formailag megegyeznek a költségvetési törvény szerkezetével. A mérlegeknél az előző évi tény adatokat a törvényjavaslat mellékletei nem tartalmazzák, csak az I. kötet indokló táblázatai, kivéve az elkülönített állami pénzalapok mérlegeit. (Az elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatban a 7.sz. mellékletben, valamint az l. kötet elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő táblázatai csak az !993. évi tényadatokat közlik.) b) A formai azonosság ellenére tartalmilag több dolog is eltérést okoz. Egyes előirányzatok teljesítése nem azon a címen jelenik meg, ahol azokat megtervezték, számos cím előirányzatának teljesítését más fejezet, cím, alcím mutatja ki. A technikai jellegű és az előirányzatok tényleges módosítását jelentő átcsoportosítások miatt a költségvetés teljesítése részleteiben nyomonkövethetetlen, sokszor még a céljellegű feladatok teljesítése sem értékelhető.

-6-

1.2. Az államadósság 1993. évi növekedése

A zárszámadási törvényjavaslat 19. §-a az államadósság növekedésének tényezóivel foglalkozik. A hivatkozások azonban hiányosak, nem tartalmazzák az államadósság 1993. évi növekedésének valarnennyi tényezőjét: a) A törvényjavaslat 19. §-aszerint az államadósságot "462 205,2 millió forinttal növelték az e törvény 3. és 18. §-ában foglalt államkötvény kibocsátás ok". A hivatkozott paragrafusokban szerepló összegek azonban rnindössze 76 565,1 millió forintot tesznek ki. Hiányzik a hivatkozásb61: -a hitelkonszolidációs rendszer múködéséhez szükséges 285 640 miiiió for int speci ál is államkötvény kibocsátást tartalmazó I 7.§; - 100 OOO millió forint államkötvény összege, amellyel az előző években kibocsátott rövidlejáratú értékpapírt váltották ki. (!.kötet 265. oldal) b) A 19. §b) pont szerint az államadósságat "63 415,9 millió forinttal növelte az e törvény 3. és 4. §-ában foglalt kincstárjegy állomány gyarapodása." A hivatkozott paragrafusokban összesen 163 415,9 miiiió forint kincstárjegy kibocsátást mutatnak ki. Az eltérést ebben az esetben is az okozza, hogy a törvényi hivatkozásokban a tényleges kibocsátások szerepelnek, amelyek nincsenek korrigálva az év folyamán államkötvényekkel kiváltott kincstárjegyek értékéveL (!993-ban 100 OOO miiiió Ft kincstárjegyet váltottak át hosszúlejáratúvá, tehát helyesebb a 3. és 4. paragrafusra való hivatkozást másképpen fogalmazni, vagy elhagyni.) c) A központi költségvetés külföldi adóssága !993-ban 202,7 milliárd forint, ami 68,9 milliárd forinttal több. mint az előző évi. (Ez természetesen nem azonos az ország összes devizatartozásával.) A zárszámadásban közölt külföldi adósságnak egy része csak elszámolástechnikailag adósság, a valóságban ez a Kormány követelése. A kormányhitelek !993. évi 164,9 miiiiárd forilltos á11ományáb61 ugyanis 141.4 milliárd forint a devizatartalék feltöltését szolgálta, ami az MNB-nél devizabetétként van elhelyezve. A külföldl államadósság az államnak egy adott időponiban nemzetközi szervezetekkel, más ors7.ágok kormányaival, külföldi bankokkal, nemzetközi alapokkal szemben fennálló rövid, közép és hosszú lejáratú tartozásaL

-7-

1.3. Az 1993. évi költségvetési hiány-finanszírozás

előírásainak

teljesítése

a) Az !993. évi költségvetési törvény 185.4 milliárd forint hiányt tartalmazott, amit a pótköltségvetéssei 213,3 milliárd forintra növelt ek. A zárszámadás szerint a tényleges hiány 199,7 milliárd forint, ami kevesebb a pótköltségvetésben eláirányzottnál. A költségvetési törvény- és az ezt módosító pótköltségvetési törvény- eláírta, hogy a hiány finanszírozására a Kormány !90 OOO millió forint - egy évnél hosszabb lejáratú - államkötvényt bocsásson ki, és 23 316,7 millió forint öszszegben növelje a kincstárjegyek állományát. A költségvetési hiány finanszírozásának rendje 1990-92 közölt alapvetöen megváltozott. Az MNB-ről szóló 1991. évi LX. törvény (Jegybanktörvény) hatályba lépésével megszünt a költségvetés hiteligényét automatikusan kielégitő közvetlen jegybanki finanszírozás. A hiány finansziro1.ása 1992-től piaci feltételekkel és módszerckkcl - államkötvények és kincstárjegyek kibocsátásával - történik.

·.

Az államkötvény az állam hosszú !~járatú adósságát megtestesítő értékpapír, mclybcn a kibocsátó állam a kötvényben megjelölt pénzösszeg meghatározott jövőbeni időpontban való visszafizetésére. valamint a visszaváltásig előre meghatározott mértékü kamat fizetésére vállal kötelezettséget. A kincstárjegy olyan, egy évnél hoss1.abb lejáratú kamatozó piaci értékpapír, mclynek kibocsátó ja az állam, s részét képezi az ország államadósság-állományának. Magyarországon az egy évnél rövidebb lejáratú, az állam adósságát megtestesítő értékpapírt nevezték cl kincstárjegynek A nemzetközi szakirodalom ezt kincstári váltónak nevezi. Mivcl a váltó formailag nem kamatozik, névérték alatt (diszkonttal) adják cl, majd lejáratkor névértéken vásárolják vissza.

A kötvénykibocsátásoknál a Kormány a törvényi eláírást nem tudta teljesíteni. Államkötvényeket 73 560 millió összegben bocsátottak ki, míg a kincstárjegyek állományát !26 106,9 millió forinttal növelték. Az év végére kialakult hiány közel 70%-át - 1992 évhez hasonlósan - ismét kincstárjegyekkel finanszírozták. A költségvetési törvényben rögzített kötvénykibocsátási keret jelentás része áthúzódott 1994-re. A költségvetési törvény 3.§ (l) bekezdés c) pontja erre lehetáséget biztosított. A tényleges teljesítést a zárszámadási törvényjavaslat 3. szakasza emeli törvényi eráre.

-8-

b) Az elmúlt négy év költségvetési hiányát és finanszírozását a következő ábra szemlélteti:

A hiány finanszírozási forrásainak alakulása 1990 és 1993 között

-

200

~

"O

:~ 150

t----··--------·-------------1

E ._.

...~100 +---------------111111 N

"'"' :o

.....

.;; 50 +--------··--·

:c

< terv

tény 1990

terv tény 1991

terv tény 1992

l• Kincstárjegy O Kötvény

R

terv

tény 1993

Hitel

Az elmúlt két évben a pénzpiaci viszonyok nem tették lehetövé a költségvetési törvényekben előirányzott finanszírozási struktúra betartását. Az éves hiányok jclcntös részét az év végén is rövid lejáratú forrásokkal kellett fedezni. Ezért hiány finanszírozásához az értékpapírkibocsátások összetételét nem célszerű összegszerúen elöirányozni, mivel ennek teljesítése nem a Kormánytól, hanem a piaci tényezöktől függ.

-9-

1.4. Hitelek és törleszrések a költségvetési mérlegben

Az államháztartásról szóló törvény 14. § előírja, hogy az állarnháztartás alrendszereinek költségvetésébe a hitelfelvételt és a hiteltörlesztést nem lehet a hiányt, illetve a többletet módosító bevételként, illetőleg kiadásként elszámolni. Az előírás az államháztartás gazdálkodásának egyik alapelvét képezi. Ennek értelmében külön kell választani a hitelfelvételt és -törlesztést a véglegesnek minösülö bevételektől és kiadásnktóL A hitelfelvétel "megelölegezett bevételt", míg a törlesztés korábban egyszer már elköltött kiadást képvisel. A kamatfizetési kötelezettség viszont végleges. de rendkívüli kiadást jelent. A hiány közgazdasági értékclhctösége érdekében szükséges, hogy a hiteltörlesztés a finanszírozás része legyen, de ne a kiadások közölt- mint ráfordítást-számolják el. (Ugyanilyen okokból nem lehet bevételként elszámolni a hitelfelvételt.) Mindez nem azt jelenti, hogy a hitelfelvételt és a hiteltörlesztést nem kell szerepeltetni a mérlcgrendszerben. Azt a finanszírozás keretében kell bemutatni olyan módon, hogy a tényleges bevételek és kiadások egyenlege is megállapítható legyen. Ezáltal lehet a költségvetés valós pozícióját, alakulását és az államadósság terheinek, finanszírozási módjának információit folyamatosan nyomon követni.

Az ÁHT ezen előírásának a zárszámadási törvényjavaslat 1., 2. és 9. számu mellékletei nem tesznek eleget. A központi költségvetés mérlegének kiadási· oldala adósságtörlesztést (XXXI. fejezet l. cím 23.255,2 millió forint), míg a bevételi oldala hitel felvételt tartalmaz. (pl. XXXI. fejezet 8. cím Származékos világbanki hitelek felvétele 163,5 millió forint)

1.5. Rendkívüli bevételek és kiadások Az államháztartásról szóló törvény 16. § (l) bekezdése előírja, hogy "A tervezés és beszámolás során külön kell választani az államháztartás rendes bevételeit és kiadásait a rendkfvllli bevételektől és kiadásoktól." "A rendes hevételekhez és kiadásokhoz az államháztanásban évenként rendszeresen előforduló bevételek és kiadások tanoznak." [ÁHT 16. § (2)] ·~ rendkívüli bevételek és kiadások nem állandó jellegűek, általában egyetlen évben merülnek fel, de esetleg több éven át tanó felmerülésük ellenére sem képezik az államháztanás rendes, hosszú távú vitelének részét." [ÁHT 16. §(3)]

- 10-

Az előírás a költségvetési előirányzatok és teljesítésük olyan csoportosítását jelenti amely lehetövé teszi az Országgyülés számára annak mérlegelését, hogy

- a folyó bevételek mennyiben nyújtanak fedezetet az államháztartás vitelének folyamatos kiadásaihoz, szükséges-e kiegészítés, -

a rendkívüli bevételek ismeretében mennyi rendkívüli kiadás

A törvényjavaslat e követelménynek nem tesz eleget a

következők

tervezhető.

miatt:

A költségvetési törvény 5. §-a címenként és alcímenként felsorolja a rendkívüli kiadásokat és bevételeket. Ezek szerint rendkívüli kiadásnak minősülnek pl. a felújítások előirányzatai valamennyi költségvetési círnnél, továbbá a kormányzati beruházások, fejezeti kezelésű előirányzatok stb. A rendkívüli bevételek között a helyi önkormányzatok befizetései, a központi költségvetési szervektől származó befizetések szerepelnek. A központi költségvetés végrehajtásának mérlege (törvényjavaslat 9. s:z;. melléklete) a felsorolt kiadási tételek közül csal< néhányat minősít rendkívülinek, a rendkívüli bevételek mérlegsoron pedig csak a privatizációs bevétel szerepel. Az eljárás következetlen, nincs összhangban sem a költségvetési törvénnyel, sem az állarnháztartási törvény hivatkozott paragrafusával. Nem teszi lehetővé a rendkívüli bevételek és kiadások következetes, egzakt eJhatárolását a folyó bevételektől és kiadásoktóL Emiatt az elkülönítésből származó előnyök - a költségvetési struktúra értékelési lehetőségei - nem érvényesülhetnek.

1.6. A Konnány 1993. évi kezességvállalásai

A költségvetési törvény 38 .§-a alapján a korábbi években vállalt és az adott költségvetési évben esedékes kezességek, valamint az újonnan elvállalható eseti, egyedi kezességek !993. évben esedékes együttes összege nem haladhatja meg az !.§-ban megállapított kiadási főösszeg 3%-át. (Kivéve, ha a költségvetési kezességvállalás kőolaj, földgáz és villamos energia beszerzéséhez kapcsolódik.) a) A törvényes kezességvállaJási lehetőség !993-ban 38,5 milliárd Ft volt. A zárszámadási törvényjavaslat indoklásának megfelelően a Kormány ezt a mértéket betartotta, mert a korábbi és az újonnan vállalt kezességek alapján

-ll-

!993. évben 31,6 milliárd forint vált esedékessé, amiböJ ténylegesen 10, l milliárd forintot váltottak be. b) Az ÁHT 42. §-a értelmében a Kormány a kezességvállalásról a döntést követő 8 napon belül köteles tájékoztatni az Állami Számvevőszéket A Kormány e kötelezettségének hiányosan tett eleget: 24 konnányhatározatból mindössze nyolcat küldött meg az Állami Számvevöszéknek. A kezességvállalásra vonatkozó megküldött kormányhatározatok a folyamatos ellenőrzést nem teszik lehetövé, mert -a kezességvállalások esetenként feltételhez kötöttek, emiatt nem biztos, hogy a határozatból kezességi szerzödés is származik; -a kormányhatározatokból számos esetben nem derül ki a kezességvállalások évenkénti ütemezése, a kötelezettségek várható összege. Ezekre a kérdésekre csak a konkrét szerzödések tartalmazzák a választ. A kezességvállalás alakulásának évközbeni folyamatos ellenőrzése csak akkor hajtható végre, ha a kormányhatározatokat követően az ÁSZ a kezesi szerződéseket is megkapja. 2. A költségvetési törvény módosításai

2.1. A költségvetés módosítása az

Országgyűlés

hatáskörében

a) A Kormány az ÁHT és az 1993. évi költségvetési törvény alapján az Országgyűlés elé terjesztette az 1993. évi pótköltségvetési törvényjavaslatot, amit az Országgyűlés az LXXII. törvényben hagyott jóvá. A póiköltségvetési törvényben elrendelt módosítások az 1993. évi zárszámadás fejezeti indoklásaiban nyomon követhetők. Az Állami Számvevőszék az 1993. évi póiköltségvetési javaslatról készített véleményében hangsúlyozta, hogy az államháztartási törvény előírásai alapján a Kormány nem volt köteles pótköltségvetés! készíteni és benyújtani, (az évközi teljesítés azt nem indokolta).

- 12-

A pótköltségvetés előirányzatainak teljesítését összevetve a költségvetési törvénnyel megállapítható, hogy a hiány 199,7 milliárd forint lett, amely az eredetileg tervezettet 14,3 milliárd forinttal meghaladta, de a pótköltségvetésben prognosztizált 213,3 milliárd forintot nem érte el. A pótköltségvetési törvény - 6,5 milliárd forinttal növelte a céltartalék keretet, amit !993-ban teljes egészében fel is használtak; -előírta, hogy az ÁV Rt. az eredetileg tervezett 34 milliárd forint privati-

zációs bevételból csak 8 milliárdot fizessen a központi költségvetésbe (tényleges befizetés !993-ban nem volt, csak !994. januárjában fizetett be az ÁV Rt. 3,1 milliárd forintot). b) A pótköltsgévetést követően az orosz állarnadósság ellentételezésével összefüggésben a IX. Honvédelmi Minisztérium fejezetnél 10 l 463,7 rnillió Ft elóirányzat-módosítást hajtottak végre. A módosításra a felhatalmazás - az !992. évi LXXX. tv. 46. § (3) bekezdése alar ján - az !994. évi XIII. tv-ben szerepel.

2.2.

Előirányzat

módosítások a Kormány, a fejezetek és az intézmények hatáskörében

Az ÁHT és a költségvetési törvény alapján az előirányzatok megváltoztatására az Országgyűlésen kívül a Kormánynak, a fejezetek irányításáért felelósöknek, valarnint a költségvetési szerveknek is joguk van. A különbözó hatáskörben végrehajtott elóirányzat-módosítások a zárszámadás dokumentumaiban részleteiben több helyen is szerepelnek, azonban nincs olyan kimutatás, amelyből a módosítások összege egyértelmúen követhető lenne. A publikált adathalmazból az elöirányzat-módosítások jogszerúségének értékeléséhez a költségvetés összesített mérlegének adatait (!.kötet általános indoklás !39. oldal) csoportosítottuk az !.sz. mellékletben. Ennek ki vonatát tartalmazza az alábbi tábla, amelyben a pótköltségvetés előirányzatait állítottuk szembe a zárszámadás módosított elóirányzataival. A kettő közölti különbség a különbözó hatáskörben végrehajtott - Kormány, fejezeti, intézményi - elóirányzat-módosításokból adódik.

- 13-

l. tábla

A központi költségvetés

előirányzat-módosításai

millió Ft Sorzárn

Megnevezés

BEVÉTEL

KIADÁS

Pótköltségvetés Módosított előirányzata

l. Automatikus tételek

897 !41,0

2. Orosz haditechnikai szállítással kapcsolatos tételek

előirányzat

897 141,0

5. Költségvetési szervek - saját bevétele és ebből fedezett kiadásai - pénzmaradványa Együtt

Módosított

előirányzata

előirányzat

411 844,6

101 463,7

3. Általános tartalék 4. Nem automatikus tételek

Pótköltségvetés

412 417,7 !Ol 463,7

7 500,0

4 718,1

42 512,1

42 512,1

733 625,2

748 039,5

130 412.2

224 !96,7

130 412,2

226 720,0 -2 523.3

l 070 065,3

l 265 313.5

l 283 382.0

l 490 835,7

a) A tábla l. sorában szerepeinek azoknak a tételeknek az összegei, amelyek külön módosítás nélkül is eltérhetnek az előirányzatoktóL Ezeket nevezzük "automatikus tételeknek". Az ÁHT 40. §-a szerint "A

költségvetési törvényben meghatározott egyes külön szabályozott m6dosftás nélkül is eltérhet a teljesülés a jóváhagyottól. Ezen előirányzatok között olyan bevételi, illetve kiadási e/öirányzat jelölhető meg, amelynek teljesülése jogszabdlyon alapul, illetve olyan tényezök következménye, amelyek alakulására a Korm6nynak közvetlen befolyása nincs. Ha ezek az előirányzatok a tervezett egyenleg megvalósulását veszélyeztetik, a Korm6ny köteles a tervezett költségvetési egyenleg biztosítása érdekében a szükséges intézkedést megten ni." előirányzatoknál

Az !993. évi költségvetési törvény 42. §-a tételesen felsorolja azokat a költségve-

tési címeket, amelyek módosítási kötelezettség nélkül automatikusan eltérhetnek az előirányzatoktóL Ezek az "automatikus tételek", amelyek alakulására a Kormánynak közvetlen befolyása nines. Az automatikus tételek előirányzatait a 2. szám ú melléklet tartalmaZ7.a.

A tábláb61 megállapítható, hogy az automatikus tételek bevételei és kiadásai a pótköltségvetés előirányzatához képest számottevően nem módosultak. b) A 2. sorban tüntettük fel az orosz fegyverszállítások miatt módosuló elő­ irányzatokat, amelyeket az 1994. évi XIII. számú törvény alapján számoltak el. Az előirányzatokon történő átvezetés technikai jellegűnek minősíthető.

- 14-

c) A tábla 3. sorában szerepel az általános tartalék. Ez olyan előirányzat, amelynek terhére - a Kormány döntésének megfelelően - bármely előirányzat összege növelhető. (Kivéve azt, amelynek megváltoztatását az Országgyűlés magának tartotta fenn.) A tartalékból engedélyezett módosítások miatt 4.182 millió forinttal növekedett a többi költségvetési cím előirányzata. (A pótköltségvetés 7.500 millió forintos tartalékelőirányzatát a költségvetési szervek elvont pénzmaradványa 1.400 millió forinttal megnövelte, amiből 4.182 millió forintot engedélyezett a Kormány. Így a fel nem használt tartalék összege 4.718 millió forint.) d) A táblázat 5. sorában szereplő összegek mutatják, hogy a fejezetek felügyeletét ellátók és az intézmények együttesen közel l 00 milliárd forinttal növelték a bevételi - ezzel együtt a kiadási - előirányzatokat. A gazdálkodásra vonatkozó szabályok szerint a központi költségvetési szervek kiadási lehetőségeit támogatásuk és a működésük kapcsán keletkéző bevételek együttesen képezik. A törvényjavaslat l .sz. melléklctében a költségvetési szervck címeinél a kiadások a támogatásból és a saját bevételből fedezett kiadásokat egyiittesen tartalmazzák. A 2. sz. melléklctben viszont csak a saját bevételek összcgei szerepelnek. Az összesített támogatást a 9. sz. mclléklct tartalmazza, de költségvetési címenként csak az I. kötet 164-191. oldalain található mcllékletből állapítható meg a támogatás. Az Államháztartási törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek lehetövé teszik, hogy a tervezetthez viszonyított többletbevétel mia ll a költségvetési szervek saját hatáskörben megemeljék bevételi és kiadási elöirányzataikat. 1993. évtöl a költségvetési törvény szigorítotl a korábbi gazdálkodási renden, mert a támogatás értékű- az intézményi müködéssel közvetlenül összefüggö-bevételek előirányzatait többletbevétel csctén csak a fejezetel irányítók engedélyével lehel módosítani. A többletbevételből kiadás csak akkor tcljcsíthctö, ha a felügyeleli szerv a módosítást engedélyezi.

e) A 4. sorban szerepeinek azoknak az előirányzatoknak az összegei, amelyek csak a jogszabályokban rögzített előírások szerint, külön intézkedéssei módosíthatók. (Az előirányzatok közül többnek a megváltoztatását az Országgyűlés magának tartotta fenn.)

- 15-

Ezeknek az előirányzatoknak az összege csak akkor növekedhetne, ha az általános tartalékból ezekre a feladatokra többletkiadásokat engedélyeztek. A zárszámadás ilyen típusú elszámolást nem tartalmaz. A kiadásoknál a 4.

sorban szereplő összegek különbségeként mutatkozó 14.414,3 millió forintból a tartalék-felhasználás miatti módosítás legfeljebb 4.182 millió forintot tehet ki. A központi költségvetés mérlegéből megállapítható, hogy az elkülönített állami pénzalapok előirányzatait l 0.453 millió forinttal növelték törvényi felhatalmazás nélkül. Ebből 10 100 millió forint a Foglalkoztatási Alapnál jelentkezik, mert a támogatás előirányzatán átvezették a kieső privatizációs bevétel miatt megelőlegezett támogatást.

2.3. A tájékoztatási kötelezettség teljesítése az előirányzat átcsoponosításoknál Az ÁHT végrehajtását szolgáló 13911993. (X.l2.) Karm. rendelet 20. §-a

értelmében a Kormány, illetve a fejezet hatáskörében végrehajtott előirányzat módosításokról az Állami Számvevőszéket ·_ a rendelet szerinti adatlapon -8 napon bel ül tájékoztatni kell. Feltehetően

a megjelenés késői időpontja miatt ennek az előírásnak csak néhány fejezet (a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és a Gazdasági Versenyhivatalj tett eleget, holott a Honvédelmi Minisztérium kivételével minden fejezet végrehajtott fejezeti hatáskörű előirányzat -módosítást. A beküldött adatlapok

eBenőrzése

1993. évben még nem járhatott eredménnyel, mert a kormányrendelet az év végén jelent meg. Emiatt az előirányzat-módosítások éves folyamatáról nincsenek információink. A rendelet hatálybalépését követően az 1993. évi fejezeti szintú előirányzat-módosításokról nem teljeskörüen, a Kormány hatáskörű módosításokról egyáltal
- 16-

3. A bevételek és kiadások egyez6sége, az adatok valódisága

3.1. A törvényjavaslat mellékleteinek számszaki egyezösége A törvényjavaslat l. §-a meghatározza a központi költségvetés főösszegeit, a 2.§-a a foosszegen belül a fejezetek, költségvetési címek előirányzatait, ll. §-a pedig jóváhagy;ja a 9. számú mellékletben csatolt központi költségvetés mérlegét. A költségvetési törvényjavaslat l. és 2. szám ú mellékletének minden egyes adatát számítógépes ellenőrző rendszerünkbe rögzítettük. Az ellenőrzés alapján megállapítottuk, hogy az 1., 2. sz. mellékletek számszakilag megegyeznek a költségvetés összevont mérlegét tartalmazó 9. számú melléklettel.

3 .2. A teljesftett bevételek és kiadások valódisága a törvényjavaslat mellékleteiben

·.

A zárszámadás 1., 2. és 9. számú mellékleteiben közölt adatok valódiságát különböző módon ellenőriztük. Megvizsgáltuk a pénzforgalmat lebonyolító állami forgóalap záróegyenlegeit, továbbá a PM, az APEH, a Várn- és Pénzügyőrség, valamint a költségvetési intézmények 1993. évi beszámolóinak adatait. A vizsgálat alapján megállapítottuk: a) A zárszámadási törvényjavaslatban a központi költségvetés 1993. évi végrehajtásáról készített mérleg adatai - a költségvetési szervek saját bevétellel fedezett kiadási tényszárnai, valamint az orosz fegyverszállítások adatai nélkül - számszakilag megegyeznek az állami forgóalap MNB-nél vezetett bankszárnláin lebonyolított 1993. évi bevételi és kiadási pénzforgalommal. A:L 1., 2. és 9. számú mellékletekbcn a póikezelési idöszakot követően elszámolt, az orosz fegyverszállításokkal összefüggö 101,5 milliárd forint bevétel és kiadás a forgóalap számláin nem futott keresztül.

A forgóalap bankszámláinak egyenlege megegyezik ugyan a kiadási tényszámokkal, mégis a teljesítés adata a ténylegeshez képest néhány jogcímnél eltér. A költségvetés finanszírozási rendszere szerint az állami forgóalapról "megelölegezik". előzetesen utalják ki a költségvetés végrehajtói számára a kiadások teljesítéséhez szükséges pénzes7.közöket. Néhány költségvetési címnél az előzete­ sen kiutal! támogatásokat a költségvetési év lezárásával helyesbítik, azaz a költségvetés végrehajtóitól "visszavonják" azokat az összegeket, amelyeket az

- 17-

finanszírozás miall indokolatlanul utaltak ki. Ez az eljárás azonban kellően nem szabályozott, és a költségvetési kiadásoknak az a köre sem tisztázoll, ahol ezt az eljárást alkalmazni kell. Emiall az 1993. évi zárszámadás 9. számú mérlegében, több mérlegsoron teljesítésként számolnak el olyan összegeket, amelyekel a valóságban még nem költöllek el. előzetes

Az előzetes finanszírozási rend miall a központi költségvetés mérlegében teljesítésként a finanszírozás keretében kiutalt összeget mutatják ki. Természetesen a számlák alapján történő kifi7.ctések, tehát a tényleges teljesítés ettől eltér. Ez a gyakorlal önmagában hordozza a kellősséget, mert az állami költségvetés a finanszírozáshoz kiutalt összegekkel számol el, míg a gazdálkodó szervezetek a tényleges teljesítést mutatják ki. E kellősség részben szabálytalan eljárásokat indukál, másrészt lehetetlenné tcszí az előirányzatok és a tényleges teljesítés összevetését, értékelését.

A helyszíni zás miatt a

ellenőrzés

következő

megállapította, hogy elsősorban az előzetes finanszíroeltérések mutatkoznak a mérlegben:

-A felhalmozási kiadásoknál összesen 1,8 milliárd forint pénzmaradvány alakult ki a kormányzati beruházások előirányzataináL Ezt az összeget azonban a Forgóalapra nem utaltatták vissza, a költségvetés mérlegében pedig teljesített kiadásként szerepel. (Az összeg ideiglenesen az ÁFI .Rt. likvid pénzeszközeit növelte.) Az összeget a fejezetek mint beruházási maradványt tartják számon, az indoklásokban pedig különbözó módon szerepeltetik. Emiatt a kormányzati beruházások szöveges indoklásában 27,9 milliárd forintról számolnak el (I. kötet általános indoklás 3l.oldal), míg az általános indoklás táblázatában 29,9 milliárd forint szerepel (I. kötet általános indoklás 149-156. oldal). Nem tartalmaz a zárszámadás olyan táblázatot, amelyból egyértelműen megállapítható lenne, hogy az !994. évi előirányzatok a konr.ányzati beruházások maradványai miatt fejezetenként mennyivel növekedhetnek. -A helyi önkormányzatok támogatásánál 74,8 millió forintot a PM teljesítésként elszámolt, de valójában a törvényes megoldást jelentő pótkezelés helyett ezt az öszszeget is letéti számlára helyezte. -Az önkormányzatok cél- és címzett támogatásaiból megvalósítandó beruházások pénzforgalmi lebonyolítását az ÁFI Rt. végzi. Az 1993. évi teljesítésként kimutatott 28 629,7 millió forintból valójában 10 332,7 millió forintot még nem költöttek el. (ld. II. 2.2c. pont)

- 18-

b) A zárszámadás l. és 2. mellékletek megfeleló címeinek, valamint az intézmények pénzügyi beszámoló adatainak számítógépes ellenórzés alapján a következöket állapítottuk meg: 2. tábla Központi költségvetési szervek eléirányzatainak teljesítése millió Ft Megnevezés

Bevétel

Kiadás

Támogatás

l. 1993. évi zárszámadási törvény javaslatban szerepló adatok

225 425.1

501 122,2

290 718.6

225 441,3

501 150,7

290 660,2

-16.2

-28.5

58,4

2. Központi költségvetési szervek pénzügyi beszámolóinak összesí tett adatai Eltérés (1-2)

Megjegyzés: A táblában közölt adatok az orosz haditechnikai szállítások értéké!, valamint a társadalmi önszervezódésck támogatását (Il. fejezet 5-8 cím) nem tartalmazzák '•

A kiadásoknál az eltérés legnagyobb részét a;c okozza, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium pénzügyi beszámolójában a fejezeti kezelésű elő­ irányzat ll 916 millió forint, míg a zárszámadási dokumentumban ll 887,9 millió forint szerepel. Az eltérés 28,1 millió forint. A bevételeknél a Miniszterelnökség fejezet OMFB Pénzellátás intézmény címen !5 millió forint szerepel a pénzügyi beszámolóban, amely összeget a zárszámadás nem tartalmazza. A támogatás 58,4 millió forinttal több a zárszámadásban, mint amennyit a központi költségvetési szervek beszámolóikban kimutatnak. Hat fejezetnél olyan teljesített támogatást tartalmaz a zárszámadás, amely a fejezetek beszámolóiban nem szerepel: - Országgyűlés - Alkotmánybíróság - Igazságügyi Minisztérium - Külügyminisztérium - Ipari és Kereskedelmi Minisztérium - Magyar Tudományos Akadémia

l ,3 2,1 10,7 l 7,9 2,6 23,7

millió millió millió millió millió millió

Ft Ft Ft Ft Ft Ft

- 19-

c) A mérlegvalódiság nem támasztható alá azoknál az intézményeknél, ahol a számviteli törvényben és a 1791199l.(XII.30.) Korm.r. 25. §-ában foglalt kötelezettség ellenére a mérlegben kimutatott eszközök és kötelezettségek értékét leltárral nem, vagy csak részben támasztották alá. A helyszíni vizsgálat számos esetben találkozott jogszabályi és a számviteli előírásoknak meg nem felelő nyilvántartásokkal. a bizonylati alátámasztottság hiányával. d) A Pénzügyminisztériumban vezetett, a központi költségvetés egyes bevételeit és kiadásait tartalmazó nyilvántartások - elsősorban a nemzetközi pénzügyi elszámolások vonatkozásában - nem megbízhatóak. A nyilvántartások rendje a Pénzügyminisztérium szervezetén belül és az MNB-nél széttagolt, nehezen áttekinthető. A PM és az MNB nyilwintartásainak adatai nem egyeznek meg. e)

Ellenőriztük

a helyi önkormányzatok állami támogatásának egyezőségét a zárszámadási törvényjavaslat és az önkormányzatok pénzügyi ):>eszámolójának összesített adatai között. 3. tábla Helyi önkormányzatok állami támogatásainak leljesíiése millió Ft Megnevezés

l rormatív hozzájárulás

1993. évi zárszámadási törvényjavaslat

Helyi önkormányzatok pénzügyi beszámalóinak összesített adata

Eltérés

2

3

4

(2-3)

-

207 544,7

207 544,7

2 286,5

2 286,5

~ímzett- és céltámogatások

28 629,7

21 945,7

6 684,0

IKözpontosított előirányzat

13 097,3

13 094,1

3,2

pnhibájukon kívül hátr. önk. táfiagatása

l 585.7

l 582,8

2,9

irelepülések S1JA kieg.

6 480,0

6 480,0

-

IFejezetektöl átvett támogatás

7 245.0

7 132,4

112,6

266 868.9

260 066,2

6 802.7

~zínházak támogatása

Helyi önkormányzatok támogatása összesen

-20-

Zárt rendszerű infonnációs rend esetén az adatsorok között nem lehetne eltérés. A jelenlegi infonnációs rendszer hiányosságai miatt eltérés keletkezhet az alábbi tényezők miatt: -le nem utalt támogatás, -az önkonnányzatok pénzügyi beszámolójukban helytelen adatot szerepeltetnek, -a cél- és címzett támogatások teljesítésében az önkonnányzatoknál megjelenik az előző évekről áthúzódott beruházások teljesítési összege, az 1993. évre jóváhagyott támogatásból pedig csak a tényleges lehívás. f) A zárszámadás l. és 9. sz. mellékleteiben az Elkülönített állami pénzalapokat megillető

támogatásból 250 millió forintot szabálytalanul a XVII. Pénzügyminisztérium fejezet 18/2 alcím Egyedi (gazdálkodó szervezetek) támogatása tételén folyósítottak és számoltak el. (Ld. még második fejezet 4.1. pontját.)

·. 3.3. Az információs rendszer problémái a) Az intézményi pénzügyi beszámolók adatainak valódisága, valamint az államháztartás információs rendszerének értékeléséhez összehasonlítottuk az egyes alrendszerek összesített beszámoló, illetve mérlegadatainak pénzeszköz átadás-átvétel sorait és ütköztettük azokat. 4. tábla Pénzeszköz átadás-átvételek elszámolása az államháztartásoR belül millió Ft Átadák

Központi költségvetési szervek Kiadás

Bevétel

Önkormányzatok Kiadás

Bevétel

Elkülönített állami alapok Kiadás

Bevétel átvevőnél

az átadánál az

átvevőnél

az átadánál az

átvevőnél

9 415,8

9 779.2

482,8

5 669,7

3 027,1

l 256.3

894.9

l 030,2

674,2

925,8

l 064.6

8,6

!Elkülönített ·nami alapok

30 838,6

34 979,6

6 392,9

7 044,8

l 729,5

l 541,5

!Összesen:

41 149,3

45 789,0

7 549,9

13 640,3

5 821,2

2 806.4

)(özponti költség vetési szervek Önkormányzatok

az átadónál

az

A táblázat adataiból megállapftható, hogy (a vastagftott vonalakkal határolt oszlopokbanj az összetartozó adatok nem egyeznek meg egymással.

-21-

A pénzügyi beszámolókban az al rendszerek bevételként mutatják ki a pénzátvételt és kiadásként az átadást. Az alrendszerck mcgfclclö - átadást-átvételt tartalmazó adatainak meg kellene egyezni ük.

Az

eltérésekből

az következik, hogy az államháztartás információrendszere nem kellően zárt, a pénzátadások elszámolásának rendje nem eléggé szabályozott.

b) Az ·intézményi beszámolók alkotják a zárszámadási törvényjavaslat alapját. A központi intézmények beszámoló garnitúrája 24 mellékletet, űrlapot tartalmaz 21 17 adathellyeL A helyi önkormányzatoké ennél is többet. A beszámoló összeállítása nagy munkát igényel még ott is, ahol erre megfelelő apparátus áll rendelkezésre. Az intézmények egy részénél, a kis önkormányzatoknál nincs megfelelő szakképzett munkaerő a beszámoló kitöltéséhez és ennek alapját képező nyilvántartások vezetéséhez. A beszámolók átvételéhez rendszeresített program kiszűr ugyan bizonyos alapvető ellentmondásokat, de nem tudja biztosítani azt, hogy ne kerüljenek rossz adatok feldolgozásra. Helyszíni ellenőrzéseink tapasztalatai szerint a beszámolóban lévő adatok valóságtartalma nagyon sok esetben nem biztosított. A Pénzügyminisztérium a zárszámadás összeállításához ugyan az intézmények pénzügyi beszámolóinak adatait használja, de azt a jogszabályban rögzített beszámolókészítési kötelezettségen kívül, újabb külön adatszolgáltatással kéri be. A Pénzügyminisztérium az Országgyűlés számára készülő előterjesztéshez az intézményenként több mint 2000 adathelyet tartalmazó űrlapgarnitúra adataiból mintegy 800 adatot kér ismét be. Ezeknek egy része megegyezik a pénzügyi beszámolók adataival, azonban közülük több csak újab b számításokkal állítható elő. elé kerülő adathalmaz óriási, de az információrendszer felépítésének hiányosságai miatt részben fölösleges pénzügyi és szellemi energia befektetéssel készül. Ugyanakkor a dokumentum sok hibát tartalmaz. Az adatok valódiságának ellenőrzése sok esetben kivitelezhetetlen, rendszerint felesleges újrarögzítési és összeadási, egyeztetési eljárást igényel. Mindez elvonja a dokumentum előállításában és ellenőrzésében résztvevő szervezeteket az érdemi munkától. Az

Országgyűlés

Az államháztartási reform első lépéseként tehát át kell tekinteni és újragondolni a költségvetési információs rendszert. Biztosítani kell a szolgáltatott adatok

-22-

valódiságának ellenőrizhetőség ét és azt, hogy a beszámológarnitúra kitölthető, világos szerkezetú legyen, olyan adatokat tartalmazzon melyekre szükség van és hasznosítanak is. A követelmények meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy vannak kis gazdálkodó szervek, ahol a bonyolult elszámolási és beszámolási rendszer múködtetéséhez nem rendelkeznek megfelelő munkaerővel. c) A zárszámadási javaslat információs anyagát képező fejezeti szöveges indokolás!' l 2 fejezetnél vizsgáltuk meg olyan szempontból. hogy annak összeállításakor figyelembe vették-e a Pénzügyminisztérium 37.067/1994 szám ú köriratának útmutatásait. A szöveges indokolást készítő címek, alcímek többsége (két fejezet és néhány cím, alcím kivételével) figyelmen kívül hagyta az utasítás előírásai t, illetve tetszés szerint választott a megválaszolandó kérdések közül. A kérdések szisztematikus megválaszolása átfogó képet adhatott volna a fejezet, cím, alcím feladatellátásáróL Így általában csak a pénzelköltési regisztrálták. nem adtak információt a feladat teljesítéséről. illetőleg arról. hogy milyen erőfeszítéseket tettek a megfelelő feladatellátás érdekében. A jövőben a szöveges indokolások összeállításánál meg kellene követelni azt, hogy azok az előírásnak megfelelően készüljenek és maradéktalanul válaszol-· janak a feltett kérdésekre, illetve jelezzék, ha olyan tevékenységet nem végeztek, melyre a kérdés irányul.

-23-

Il. A központi költségvetés és az államháztartás többi alrendszerének pénzügyi kapcsolatai

l. A pénzátadások az államháztartás alrendszereiben Az államháztartás alrendszerei

különböző

jogcímeken pénzeszközöket adhatnak át egy,másnak. Az 1993. évi adatok alapján a központi költségvetéstől közvetlenül kapott támogatáson felül pénzeszközátadás címén l 77 milliárd forint mozgott az állarnháztartás alrendszerei között. Az alábbi tábla azt mutatja, hogy a központi költségvetésben jóváhagyott támogatást az alrendszerek pénzeszköz átadásai mennyivel növelik. 5. tábla Az államháztartásan belüli pén7.átadások* mátrixa

Á

Megnevezés Központi költségve tési szervek

T

v

E

v ó

K

Önkormány- Elkülönített zatok állami alapok

millió Ft

. Társa dalombiztosítási alapok

Állambázt. összesen

1993. évi támogatási előirányzat***

295 060

262 098

76 990

8 800

642 948

9 416

483

3 027

123

13 049

895

674

l 065

84

2 718

Elkülönített állami pénzalapoktól

30 839

6 393

l 730

38 962

TB alapoktól**

30 763

91 631

-

122 394

Összesen

71 913

99 !81

5 822

207

177 123

366 973

361 279

82 812

9 007

820 071

Központi költségvetési szer ektől

Önkormányzatoktól

Támogatás és pénzeszköz átadás együtt Átvett pénzeszközök, a támogatási előirányzat %-ban

* ** *** Legjelentősebb

-

24% 38% 8% 2% !993. évi teljesítési adatok, az APEH SZTADI összesítő adatai alapján

28%

A társadalombiztosítási alapok adatának hiányában a központi költségvetési szervek és az önkormányzatok összesítőjében szereplő adat. az !993. évi LXXII törvény szerint

a társadalombiztosítási alrendszertől a helyi önkormányzatokhoz és a központi költségvetési szervekhez kerülő összeg. Az átadás az egészségügyi

-24-

intézmények finanszírozási rendjével összhangban történik. Ezen kívül jelentás nagyságrendet képvisel az elkülönített alapok pénzátadása a központi költségvetési szervek, illetve az önkormányzatok számára. Figyelemre méltó a központi költségvetési szervek egymás közötti pénzátadása is. Ezek az átadások rendszerint nem eléggé szabályozottak és nyilvánosak. A feladatok finanszírozásának ilyen áttételes módon történá megoldása több problémát vet fel. - Halmozódást okoz az államháztartásban, mert ugyanaz a forint többszörösen jelenik meg a bevétel-kiadás-bevétel láncolatban az átadónál és az átvevánél. míg a végsá felhasználóhoz kerül. -A jelentás összegú halmozódás miatt a központi költségvetés jövedelem átcsoportosítása a valóságosnál nagyobbnak mutatkozik. -Nehezen követhetá. hogy a feladat ellátása valóban megtörtént-e és nem '• drágította-e a feladatot az áttételes finanszírozási megoldás. -A számszaki ellenárzés azt bizonyítja, hogy az al rendszerek közötti pénzeszközátadások eljárási és nyilvántartási rendje nem eléggé szabályozott, a tartalmában azonos összefüggések számszaki adatai nem egyeznek meg. (Lásd még az l. fejezet 3.3. pontot) Az államháztartási reform során ki kell deríteni. hogy milyen feladatok kapcsán kerül többszörös áttételen keresztül a végsá felhasználóhoz az állami támogatás. A feladatok felülvizsgálatával indokolt annak áttekintése, hogy az alrendszerek egymásnak milyen konkrét feladatokra adhatnak át pénzeszközöke t. Tisztázni kell, hogy a feladat elvégzéséért. az ezzel kapcsolatos államigazgatási és pénzügyi döntésért ki a felelás.

2. A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszerének törvényessége, a teljesítések alakulása 2.1. Az elöirányzat átcsoportosftás törvényessége Az 1993. évi költségvetési törvény 43.§ (2) bekezdés szerint a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított eláirányzat jogcímei között eláirányzat átcsoportosításokat a Kormány hajthat végre. A helyszíni ellenárzés megállapítot-

-25-

ta, hogy a központosított előirányzatok közül a lakossági folyékony települési hulladék gyűjtés támogatásának l O millió forintos csökkenése, valamint a fővárosi tömegközlekedés előirányzatának !O millió forintos növelése a törvényi előírások­ tól el térően kormánydöntés nélkül történt. 2.2. A cél- és dmzett támogatások igénybevételének szabályassága a) A cél- és címzett támogatásokkal a helyi önkormányzatok jogosulatlanul vettek fel 101,6 millió forintot. Az 1993. évi költségvetési törvény 19. §(8) bekezdése felsorolja, mely esetekben kell a támogatást a költségvetés javára visszatéríteni és előírja a kamatfizetési kötelezettséget is. Mivel a jogosulatlan igénybevétel megállapítására (ha az önkormányzat önmaga nem vallja be) csak az Állami Számvevőszék vizsgálatával van mód, ezért javasoljuk a 6. melléklet szerinti bontásban ennek visszafizettetését is. Ezzel az előírássallehet érvényt szerezni az 1993. évi költségvetési törvény 19. § (8) bekezdésében foglaltaknak. b) Az 1993. évi költségvetési törvény 17. §(4) bekezdése értelmében, amennyiben az önkormányzat a címzett vagy céltámogatásról lemond, a felszabaduló előirányzat a központosított előirányzat tartalékát növeli. Több önkormányzat az elnyert céltámogatásának egy részét vagy teljes összegét lemondta. ( 14,5 millió Ft). Ennek ellenére - a törvényi előírással ellentétben - a központosított előirányzat módosítására nem került sor. A fenti intézkedés elmaradására magyarázat lehet, hogy e nélkül is jelentős maradvány (2 043 millió Ft) keletkezett a központosított előirányzatoknáL A Kormány - az egyes elő­ irányzatoknál jelentkező megtakarítások ellenére - nem élt az előirányzatok közötti évközi átcsoportosítás lehetőségével, így a maradványok az önkormányzatok számára az 1993. év lezárásával "elvesztek". c) Az Állami Fejlesztési Intézet Rt-nél 1993. év végén a helyi önkormányzatok cél-és címzett támogatásából ll milliárd Ft maradvány keletkezett. Az ideiglenesen szabad pénzeszköz az ÁFI Rt-nél kamatozik, miközben az állami forgóalap likviditási gondokkal küzd. Javasoljuk annak a rendszernek a kidolgozását, amely lehetövé teszi az ÁFI Rt-nél átmenetileg "leülö" pénzeszközök bevonását az állami forgóalap pénzellátásába.

-26-

2.3.

Fejezetektől

átvett

előirányzatok

maradványa

A Belügyminisztérium fejezeti indokolása (Il. kötet 881. oldal) szerint a helyi önkormányzatok állami támogatására fejezetektől átvett pénzeszközök módosított előirányzata 7 248,2 millió Ft, teljesítése 7 245,0 millió Ft, a fejezetektől átvett pénzeszközök maradványa 3,2 millió Ft. A BM fejezetnek ezen előirányzatok (szakmai programok, bérpolitikai keret) önkormányzatok számára történő átadása eset én márólag technikai szerepe van, ebből a BM-nél maradvány nem lehetne.

3. A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata 3.1. A társadalombiztosítási alapok és a központi költségvetés adatainak azonosftása

A központi költségvetés mérlegében a társadalombiztosítási ellátásokra vállalt garancia és hozzájárulás, valamint a társadalombiztosítási alapok köiremüködésével folyósított ellátások előirányzata és teljesítése a mérlegsorok szerkezeti különbözősége miatt eltér. - A társadalombiztosítási alapok beszámolójában a társadalombiztosítás által

folyósított szcmélyi kárpótlás összege is szcrcpcl az ellátások között. A zárszámadási törvényjavaslatban a szcmélyi kárpóllás összege 'a rendkívüli kiadások része. - A társadalombiztosítási alapok beszámolójában a költségvetési kapcsolatok-

ban nem jelenik meg a garancia és hozzájárulás címen a nem biztosítottak egészségügyi kiadásaihoz, valamint a bérpolitikai intézkedés keretében juttatott összeg. - A költségvetés végrehajtásának mérlcgében az előző évi áthúzádások hatása is szcrcpel a kiadások közöu, ellentétben a társadalombiztosítási alapok beszámoló jával, amely az 1993. évben ténylegesen kifizctésrc került összeget tartalmazza.

Az összehasonlíthatóság elvének érvényesítése érdekében javasoljuk a központi

költségvetés és a társadalombiztosítási alapok kapcsolatának egységes szerkezetü kialakítását.

-27-

3.2. A központi költségvetés garanciális kötelezettségeinek teljesttése Az 1993. évi költségvetéséról szóló 1992. évi LXXX. törvény 27 §. (l) bekezdésében a központi költségvetés által vállalt garanciális kötelezettség teljesítését az 1993. évi CV. törvény módosította. A társadalombiztosítási alapok 1993. évre elöirányzott hiánya hosszú lejáratú értékpapírkibocsátás útján való fedezésére az 1992. évi LXXXIV. törvény 41.§.-a adott felhatalmazást a társadalombiztosítási alapok· kezelöinek, egyidejű költségvetési garanciavállalás mellett. A társadalombiztosítási alapok 1993. évre elöirányzott hiánya 40 milliárd Ft, a tényleges hiány 33,1 milliárd Ft, amely részbeni fedezésére 16 milliárd Ft kötvényt bocsátottak ki 1993-ban. A társadalombiztosítási ellátások folyamatos teljesítésére vállalt garancia növekvö mértékben terhelte az állami forgóalaphoz rendelt megelölegezési számla hitel jellegű igénybevételét A központi költségvetés a társadalombiztosítási ellátásokhoz szükséges forrásokat folyamatosan és növekvö mértékben kénytelen likviditási kincstárjegyek kibocsátásával finanszírozni. A kibocsátott kincstárjegyek értéke 1993-ban 3 7,3 milliárd forint vol t.

4. Elkülönített állami pénzalapok Az ÁHT szabályazza az alapok általános működési kereteit. Ezek szerint: -alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben rögzíteni kell, hogy az alapból teljesíthetö kiadások felett ki rendelkezik (miniszter, valamilyen testület), -az alap államháztartásan kívül i forrásokat is felhasznál; kizárólag központi költségvetésból finanszírozott alap nem hozható létre, -az alapok által ellátott feladatokról, a kiadások teljesítéséról évente - a zárszámadásban - kell elszámolni. Ennek azért kiemeit a jelentösége, mert az alapok feletti rendelkezési jogot az Országgyűlés az alapot kezelö miniszterre ruházza át. Az ÁHT elöírásait az 1993. évi költségvetési törvény azzal erösítette meg, hogy 1993. március 31. után csak az alapok működését szabályozó törvények hatálybalépését követöen folyósítható támogatás.

-28-

Az ÁHT előírásai 1993-ban a következő módon érvényesültek: a) az ÁHT hatályba lépése előtt meglévő alapok múködéséhez a szükséges törvények - egy-két kivételtól eltekintve - megszülettek. A törvények megalkotását megelőzően azonban teljeskörü felülvizsgálat sem a feladatok, sem a források tekintetében nem történt. Tulajdonképpen a korábban alacsonyabb szintú jogszabályok, illetve a követett gyakorlat emelkedett törvényi erőre. b) Az alapok müködésére vonatkozó egyedi törvények néhány esetben az ÁHT általános elöírásait módosítják, vagy attól eltérő feltételeket teremtenek. Így az egyik törvényi rendelkezés a másikat - a fő szabályt - hatástalanítja. c) Az elkülönített állami pénzalapok összegező tábláiban (I. kötet 251-254. oldalak) szerepló 32 elkülönített állami pénzalap közül 29 alap törvénnyel szabályozott, 3 alapot megszüntettek. (Adataik ennek ellenére szerepeinek az alapok összegező tábláiban.)

·.

következő

Az elkülönített állami pénzalapok múködéséhez a biztosítják a fedezetet:

források 6. tábla

Az elkülönített állami pénzalapok bevételei

1992

Megnevezés

!993 Előirányzat

Teljesítés

Teljesítés

millió Ft

%

millió Ft

%

millió Ft

%

l

2

3

4

5

6

7

1.1 Előző évekről áthozott maradvány 1.2 Adójellcgü- és egyéb bevételek l Al ap ok tc:vékenysége kapcsán

18 747

11,3

7 025

3,0

27 178,8

9,9

82 906

49,9

119 441

50,5

144 697,9

52,7

101 653

61,2

126 466

53,5 171 876,7

62,6

55 549

33,4

76 990

32,6

75 880,0

27,6

o

0,0

26 OOO

11.0

7 200.0

2.6

5 147

3,1

l 754

0,7

2 806,4

1,0

60 696

36,5

104 744

44,3

85 886,4

31,2

3 844

2,3

2,2

16 874,0

6,2

166 193

100.0

5 250 236 460

100,0 274 637,1

100,0

keletkező

bevételek összesen

(1.1+1.2)

2.1 Költségvetési támogatás 2.2 Privatizációs bevétel 2.3 Államháztartás alrendszereitől átvett pénzeszközök

2

Központosftott forrásokból szárma zó, támogatásjellegű bc:vételek (2.1+2.2+2.3)

3 Hitelfelvétel 4 Összes forrás (1+2+3)

-29-

4.1. Az elkülönttett állami pénzalapok költségvetési támogatása Az Országgyűlés az elkülönített áiiami pénzalapok támogatását cúnenként állapítja meg (a törvény l.sz. meiiékletében) . A költségvetési törvény 41. § (I) bekezdése szerint az Országgyűlés magának tartotta fenn a jogot az alapok támogatásának megváltoztatására. Eltérés a

következő

esetekben lehetséges:

-A Szolidaritási Alapnál, mert kivételként szerepel, a 41. § (I) bekezdésben. -A költségvetési törvény 6. § (5) bekezdése határozta meg. hogy az alapok forrásainak "feltöltésére" a privatizációs bevételekből mennyit kell átutalni. A hivatkozott bekezdés egyben felhatalmazást adott a központi költségvetésnek, hogy ha "... a privatizációs bevételek év közbeni alakulása nem biztosftja az alapok kiadási szükségletéhez igazodó forrást, akkor az állami forgóalap terhére átmenetileg az alapok támogatása megelőlegezhető." ·. A zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés utólagosan fogadja el az alapok költségvetési támogatásának összegét. Az alapok folyósított támogatása összességében megközelíti a tervezettel, az

egyes alapok tényleges támogatása viszont

jelentősen

eltért az

előirányzattóL

a) A központi költségvetés I 993. évi mérlegében az I. kötet I 39. oldalán az elkülönített állami alapok mérlegsoron a módosított előirányzat 87 443,4 miiiió forint, ami több mint l O miiiiárd forinttal haladja meg a pótköltségvetést. Az alapok pénzügyi beszámolói alapján megállapítható, hogy a pórköltségvetési törvényhez képest a módosított előirányzat két alapnál növekedett - Foglalkoztatási Alapnál - Szolidaritási Alapnál

l O I 00 miiiió Ft 353 miiiió Ft

Az indoklások szerint a Foglalkoztatási Alap átvezette a költségvetési támogatás előirányzatain azt az összeget, amelyet az elmaradt privatizációs bevételek pótlásaként a forgóalapról kiutaltak. (Ez a tranzakció további 3 alapot érintett, amelyek a támogatás előirányzatát - országgyűlési felhatalmazás hiányában helyesen - nem módosították, csak a teljesítésben számolták el a leutalt összeget.)

-30-

b) Az alapok ki utalt támogatása összességében lll O millió forinttal kevesebb mint a jóváhagyott, de alaponként jelentősek a különbségek (3. sz. melléklet). A táblázat 8. oszlopa mutatja, hogy a támogatások megváltoztatására mely alapoknál kertilt sor. -A Gépjármű felelősségbiztosítási Alap részére a költségvetési törvény I OOO millió forintköltségvetési támogatást irányozott elő. A teljesítésnél csak 750 millió forint szerepel az elkülönített pénzalapok mérlegeiben, míg az alap köÚségvetési beszámolójában (III. kötet 17-106. oldal) 1000 millió forint támogatást mutatnak ki. A különbségre a III. kötet 17-45. oldalán található magyarázat. Ezek szerint az alap elhúzódó törvényi szabályozása miatt a Pénzügyminisztérium az I. negyedévre esedékes 250 millió forintot a 18/2 Egyedi támogatások alcíméről a Termelési árkiegészítés és dotáció tételről teljesítette és számolta el szabálytalanul. (A 7. számú mellékletben az összeg az alap Egyéb bevételei között szerepel, amelyre a táblázat lábjegyzete felhívja a figyelmet.) A folyósítás és elszámolás felhatalmazás nélkül történt. A· szabálytalan eljárás következtében a törvényjavaslat 9. számú mellékletében, a központi költségvetés mérlegében az "Elkülönített állami pénzalapok támogatása" sorban 250 millió forinttal kevesebb, a "Gazdálkodó szervezetek támogatása" sorban pedig ugyanennyivel több jelenik meg a ténylegesnél. -A Szolidaritási Alap támogatása 20.4 milliárd forinttal kevesebb, mint a költségvetésben megállapított összeg. A költségvetési törvény 41. § (l) bekezdése erre lehetőséget adott. Megjegyezzük, hogy a költségvetési törvény indokiása szerint a kivétel nem a támogatás csökkentése, hanem előre pontosan ki nem számítható növekmény miatt került a törvény szövegébe. -Négy alapnál a privatizációs bevételekből tervezett bevétel egy részét (75%-át) költségvetési támogatással váltották ki. Ennek utólagos jóváhagyását a zárszámadási törvényjavaslat 12. §(l) bekezdése tartalmazza.

-31 -

7. tábla Privatizációs bevétel helyett folyósított támogatások millió Ft Alapok

l. Mczögazdasági Fejlesztési Alap

2. Foglalkoztatási Alap

3.

T~rületfejlcsztési Alap

4. Kisvállalkozási Garancia Alap Összesen:

Privatizációs bevétel helvett támogatás

Pénzmaradván y

2 700

487,7

10 100

3 679.0

4 700

2 516,0

2 OOO

2 020,7

19 500

8 703.4

A privatizációs bevételek megelőlegezése a költségvetési törvény felhatalmazása szerint történt. Az eljárás mégis kifogásolható, mert

= a felhatalmazás szerint csak ideiglenes jelleggel pótolható a forgóalapról a szükséges forrás. A várható támogatási többletigényt nem hozták az Országgyűlés tudomására. .

=

a privatizációs bevétel kiesésének pótlását csak a kiadási szükségletek erejéig kell a forgóalapról megelőlegezni. Három alapnál jelentős maradvány képződött, tehát kiadásaik teljesítéséhez Jegfeljebb ideiglenesen volt szükségük e forrásokra. A fejezeli indoklásokban az alapok maradványaikról a következöképpen számolnak cl: A Mezllgazdaságl Fejlesztési Alap pénzügyi beszámolója szcrint 487,7 millió forint a maradvány, szövcges indoklásában azonban I 100 millió forint pénzmaradványról számol be. Az indoklás tartalma szcrint a maradványt 1994 évi feladatokra kívánják igénybe venni. (liT. kötet 15-107. oldal) A Foglalkoztatási Alap szövcgcs indoklásából nem állapítható meg, hogy a maradvány 1993. évi feladatokkal kapcsolatosan lekötött-e. (III. kötet 16-78. oldal) A Területfejlesztési Alap szövegcs bcs7.ámolója szcrint a maradvány kötelezettség vállalásokkal terhelt, a pénzügyi teljesítés elhúzódása miatt keletkezett. (IV. kötet 20- 78. oldal) Kisvállalkozói Garancia Alap a privati7.ációs bevétel átváltásaként a 2000 millió forint költségvetési támogatást az év utolsó napján kapta meg. Egyébként több mint 4 milliárd Ft értékpapír állománnyal rendelkezik. (lll.kötet 17-100. oldal)

-32-

Az elszámolás az alapok és a forgóalap között az év lezárása előtt nem történt

meg, vagyis az utolsó finanszírozást megelőzően nem mérték fel a privatizációs bevételek forgóalappal történő kiváltásának szükségességét. A szöveges indoklás szerint az érintett alapokáthúzódó kiadásait, azaz a maradványok jogosságát nem vizsgálták felül. A megelőlegezés a költségvetési törvény által előírt kötelezettségen felül terhelte meg a központi költségvetést. 4.2. Az Út;lap és a központi költségvetés elszámolása A költségvetési törvény 31.§-a szerint az Útalap jogosult a leülföldi gépjárműadó­ ból befolyt összeg 50 %-ára. A PM beszámolója szerint 1993-ban 663 millió Ft-ot utaltak át (III.kötet 17-60 oldal, 27/2-3 alcím) az alap javára. Az alap elszámolásában azonban ezen a címen csak 513 millió Ft szerepel, tehát !50 millió Ft-tal kisebb összeg. A zárszámadás alapján az eltérés nem magyarázható meg. 4.3. Az elkülön(tett alapok mérlegbeszámolója, vagyonkimutatása A számviteli törvény hatálya 1992-től kiterjedt az elkülönített állami pénzalapokra is. Ellenőrzési tapasztalataink szerint az alapok kezelói ezt általában nem tekintették az alapok elszámolására nézve kötelezőnek, ezért a Számviteli törvény előírásainak megfelelő pénzügyi beszámolóikat első ízben csak az !993. évre készítették el. Az alapok elszámolásaira (előiránp.atok. bevételek, kiadások nyilvántartása, kötelezettségek s1.ámbavétele, pénzcszközök, értékpapírok stb. leltározása. pénzmaradvány elszámolása stb.) ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint bármely más, költségvetés alapján ga1.dálkodó szervre. Eltérés csak a költségvetési beszámoló egyes tábláiban van, amely az adott alap sajátosságainak megfclelöcn mutatja be jogcímenként a bevételeket és kiadásokat.

A Számviteli törvény 3. § (2} bekezdése alapján az elkülönített állami pénzalap költségvetés alapján gazdálkodó szerv. Ebből következöcn az alap kijelölt kezelője felelős azért, hogy az általa közvetlenül. vagy más szerv által kezelt alap szabályszerűen müködjön, gazdálkodása. elszámolása megfeleljen a S1.ámviteli törvény és más jogszabályok előírásainak.

A zárszámadás általános indokolása (96. oldal) tartalmazza, hogy a Számviteli törvény alapján készített beszámolók pontosították a korábbi elszámolásokat. Nem szerepel az indoklásban, hogy az 1993. évi beszámoló készítési kötelezettség kapcsán több mint 20milliárd forint korábbi évekről áthúzódó forrás "került elő".

-33-

Jelentésünk 7. sz. melléklete alaponként mutatja be a többletforrást A különbség felhívja a figyelmet arra, hogy az alapok elszámolásaira több figyelmet kell fordítani. Az elkülönített állami pénzalapok költségvetési beszámolóit hitelesítő "felelős" a 29 alapból mindössze 6 alapnál igazolta aláírásával a beszámoló ellenőrzését. Az alapok gazdálkodását, tervezését és elszámolását felügyelő miniszterek elmulasztották az említett esetekben az alapok zárszámadásának felügyeleti ellenőrzését. Indokolt, hogy a Kormány az alapok kezelőitől folyamatosan kérje számon az ellenőrzési kötelezettség teljesítését. A számviteli alapelvek megsértése Iniatt ugyanis az alapok mérlege nem nyújt megbízható képet valós vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetükről, tehát nem hiteles. 4.4. Alapok

működésének

törvényessége

a) Az alapok finanszírozásában 1993. évben a privatizációból származó bevétel is szerepet játsz.:Jtt, amelynek kiesése eselén - annak pótlására - az állami költségvetés garanciát vállalt. (Részleteit a 4.1 pont tartalmazza.) A költségvetési garancia és a privatizációs bevétel eredete miatt e forrást állami támogatás jellegűnek kell minősíteni. Ebben az esetben viszont több alap megsérti az ÁHT vonatkozó előírását, mert működésüket csupán állami támogatás és a privatizációs bevétel finanszírozza. (Befektetésösztönzési. Kisvállalkozói Garancia, Gépjármű Felelősségbiztosítási, Mezőgazdasági és Fejlesztési Alap.) b) Néhány alap, amelyek működését megszüntették - és a feladat beépült a tárca költségvetésébe - változatlanul szerepel az elkülönített állami pénzalapok között. (FM tárcakutatási alap, MKM Kutatási alap, Akadémiai Kutatási alap.) A költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 13711993.(X. I 2.) Karm. rendelet 38.§ (6) bekezdésben foglaltak szerint "A felügyeleti szervnek rendelkeznie kell a tárca kutatási alapjának megszüntetéséről. a rendelkezésre álló pénzeszközöknek a fejezet költségvetési elszámolási számlájára való átutalásáról és felhasználásáról". A Kormány az alapok létrehozásának és megszüntetésének általános, átfogó pénzügyi feltételrendszerét, elszámolási és eljárási rendjét még nem alakította ki. Nem szabályozottak pl. a megszüntetés jogi, pénzügyi feltételei és

-34-

eljárási, ill. elszámolási rendje, a korábban vállalt és várhatóan még aktuális kötelezettségek pontos számbavételének módja. PI. az !991-ben megszünt Szanálási Alapot érintökiadások- elöirányzaton felül - 1992-ben még 1032 millió forinttal. !993-ban 407,9 millió forinttal terhelték a költségvetést Pi. Az FM Tárcakutatási Alapjának megszüntetésénél az alapon lévö maradvány összegét átvezették ugyan a fejezet elszámolási számlájára, de a tudományos járulék címén továbbiakban befolyó összegekról nem rendelkeztek.

c) A Kisvállalkozói Garancia Alap és a Gépjármű Felelősségbiztosítási Alap jelenleg elkülönített állami alapként működnek. A két alap tevékenysége azonban nem indokolja, hogy az elkülönített alapok közé tartozzanak. Speciális pénzügyi feladatokat látnak el (viszontgarancia és biztosítási járadék Ugyek) és a magánszférával kapcsolatos pénzügyi tranzakciók minden kockázatát áthárítják a központi köt tségvetésre. o

Pl: a Kisvállalkozói Garancia alap a Hitelgarancia RT-vel kötött együttműködési szcrzödésbcn 1993. évre egyidöbcn 8 Mrd Ft garantált hitel viswntgarantálását vállalta.

5. Alapítványok támogatása Az alapítványokat, közalapítványokat az államháztartás alrendszere!, illetve azon kívül a vállalkozások és a magánemberek is támogatják. Ez utóbbiak a közfeladatok ellátására létrehozott alapítványok számára befizetett összeggel adóalapjukat csökkenthetik. Az alapítványok működése a közfeladatok ellátásának hatékony és forrásteremtő eszköze lehet. Az állami feladatellátás alakulása, a költségvetés tehermentesítése azonban csak akkor ellenőrizhető, ha az á tadott pénzeszközök és feladatok nyilvánosak. Az alapítványok számára !993-ban juttatott költségvetési forrásokat és az adóalapbóllevont összegeket a 4. sz. mellékletben mutatjuk be. !993-ban a támogatás legjelentősebb részét a központi költségvetés adta. A Kormány alapítványokat megkötés nélkül, kormányhatározat megalkotásával támogathat. Ennek gyakorlata, pénzügyi rendje azonban nincs egyértelműen szabályozva. A költségvetési törvény (pótköltségvetések) mellékleteiben szerepeinek alapítványi támogatások. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az év során a költségvetés általános tartaléka terhére jelentősen növekszik az erre a célra fordított összeg.

-35-

Hozzájárulások alapítványok mfiködéséhez

D rnszemélyck. Vállalkozások •

Iliiill

•

Központi költségvetési szervek

Onkormányzatok

\1991 l

\1993\ Évek

·. • : Adóalapbóllevont összegek az APEH kimutalásai alapján

a) Az ÁHT 94. § (l) bekezdése értelmében "költségvetési szerv alapítványhoz csak a Kormány, illetőleg a helyi önkormányzat engedélyével járulhat hozzá". A zárszámadási törvényjavaslat általános indokJása szerint a Kormány !993ban összesen 15 alapítványi támogatást engedélyezett. A központi költségvetési szervek megfelelő beszámoló adatait megvizsgálva 1993-ban 52 intézménynél találtunk alapítványi támogatást. Ebből 32 intézmény !992-ben nem támogatott alapítványt. (A helyszíni eBenőrzés megállapította, hogy az intézmények nem tartják be az ÁHT előírását, s nem kérnek engedélyt az alapítványok támogatásához.) b) Az Á1lami Számvevőszék kérdőíves felméréssel, tanúsítványok bekérésével és helyszíni e11enőrzéssel az 1989. január l - 1993. június 30. közötti időszakra vonatkozóan ellenőrizte a központi költségvetési szervek, az á11arni vállalatok, gazdasági társaságok és az önkormányzatok alapítványokba való pénz- és vagyonátadásának törvényességét, szabályszerűségét.

-36-

Az ellenőrzés megállapította, hogy az alapítványok létrehozása, támogatása

nem járt a költségvetés tehermentesítésével, az állami feladatok kiváltásával, inkább csak a különböző közcélok és feladatok pénzalapjainak kiegészítését eredményezte. A jogszabályi előírások ellenére jelentős azoknak a költségvetési szerveknek a száma, amelyek kormányengedély nélkül támogattak alapítványokat költségvetési pénzekböl. Az esetenkénti vagyonátadásokat kormányhatározatok alapján hajtották végre, ezek a vagyonátadások az állami vagyon ingyenes átruházását jelentették nem állami szerveknek. A helyszíni vizsgálatok több esetben megállapították, hogy az intézmények az alapítványok támogatását pénzügyi beszámolójukban nem az annak megfelelő tételsoron. hanem a kiadások el nem különíthető tételein szerepeltetik. Indokoltnak tartjuk az alapítványok támogatására vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát, szigorítását. c) Az alapítványok támogatása a vállalkozások esetében az adózás előtti eredményt, magánszemélyek esetében az osszjövedelmet csökkentő tételként jelenik meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy az így elszámolt összeg nagyságával arányosan csökken az állarnnak befizetendő társasági adó és személyijövedelemadó összege. (A központi költségvetés tehát az alapítványok támogatása miatt lemond jövedelmei egy részéről.) ·~

adóalap megál/apftásakor az összjövedelemböJ [32. §(l) bekezdés] levonható tételele a) összesen legfeljebb az előző évi adóalap után a 37. § (l) bekezdése szerint fzzetendö, az adókedvezményekkel (38-39. §) csökkentett összegil adó 50 százalékáig terjedőett a belföldi székhe/y{J alapftvány, továbbá a közérdekü kötelezettségvállalás céljára átadott összeg, ha az adóhatóság előzetesen hozzájáru/t, hogy az alapftvány a befzzetésröl a levonásra jogosító igazolást adjon, illetö/eg a közérdckü kötelezettségvállalást levonhatónak minősítette, és a 36. § (l) bekezdésében említett munkavá/lalói nyugd(jalapnak a magánszemély támagató által juttatott pénzbeli adománya. • [1991. évi XC. tv. A magánszemélyek jővedelemadójáról 34. §(l)]

·~

adózás elötti eredményt az adóalap számításakor csökkenti: ... 9) a belföldi székhelyü alapftvány és közérdekü kötelezettségvállalás céljára átadott pénzcszköz. dc összesen legfeljebb az előző évi fzzetendö társasági adó

-37-

SO'k-ának alapfrvány közérdekiJ [/991. évi

megfc/e/ö összeg, ha az adáhatóság előzetesen hozzájáru/t, hogy az a befr~.etésröl a II!Vonásra jogosító igazolást adjon, illetőleg a kötelezettségvállalást II!Vonhatának núnösítette.• LXXXVI. tv. A társasági adáról 4. §(2)]

d) Megjegyezzük, hogy eredetileg - az ÁHT 59. § (l) bekezdése szerint elkülönített állami pénzalap nem támogathat alapítványokat. Az időközben megjelent módosítás lehetövé teszi, hogy külön törvényi rendelkezéssei az alapok is támogathassanak alapítványokat. Ezzel a módosítással a törvényalkotó feloldotta az eredeti tiltást, és minden olyan alap számára lehetövé teszi alapítvány támogatását, amely azt a saját törvényébe iktatja. Az alapok egy része élt ezzel a lehetőséggel.

-38-

ill. Az 1993. évi gazdálkodás, az elöirányzatok és a feladatok teljesítése

l. Az elöirányzatok teljesitése

1.1. A bevételi

előirányzatok

Az !993: évi költségvetési bevétel l 266,6 milliárd forint, ami az elóirányzatot 196.5 milliárd forinttal haladja meg. A bevételek fóbb csoportonkénti alakulását a következó táblázat tartalmazza: 8. tábla A bevételek alakulása milliárd Ft Megnevezés

Elöirányzat• l

Teljesítés 2

Növekedés 3

l.

Közpon ti köhségvetés bevétele

939.7

l 041.1

101.4

2.

Költségvetési szervek saját bevétele

130.4

225.4

95.0

l 070.1

l 266.5

196,4

BEVÉTELEK összesen • az !993. évi LXXII. törvény

A bevételek alakulása alapján megállapítható, hogy a pótköltségvetésben prognosztizált elóirányzathoz képest a központi költségvetés bevétele 101.4 milliárd forinttal nótt. A költségvetési szervek saját bevétele az elmúlt évi tendenciának megfelelóen 95 milliárd forinttal több, mint a pótköltségvetésben elóirányzott. A központi költségvetés bevételei

közűl:

-A gazdálkodó szervek befizetése az elóirányzott 189,6 milliárd forinttal szemben 217,6 milliárd forint volt. Ezen belül a vám- és importbefizetések haladták meg lényegesen az elóirányzatot, míg az egyéb befizetések elmaradtak attól (bírság, büntetés jellegú befizetések, késedelmi pótlékok). -A fogyasztáshoz kapcsolt adók 11,1 milliárd forinttal maradtak el az elóirányzattól. Alapvetóen a fogyasztási adónál következett be az elmaradás. -A lakossági befizetés - a személyi jövedelemadó növekedés miatt - 18,6 milliárd forinttal több az elóirányzottnál.

-39-

-A pénzintézetek társasági adó és osztalék előirányzatát a pótköltségvetés 25 milliárd forintról 6 milliárd forintra csökkentette. A tényleges teljesítés 8,4 milliárd forint. A központi költségvetés előzőeken kívüli egyéb bevételei közül kiemelkedik a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó 64, l milliárd forintos bevételi többlet. Ez teljes egészében az orosz és a kínai kintlevőségeink törlesztéséból adódik: 1.2. Kiadási

előirányzatok

Az összes kiadás a pótköltségvetéssei m6dosított előirányzathoz képest 182,8 milliárd forinttal emelkedett. (Ebből a mérleg szerint 15 milliárd forint a költségvetési szervek pénzmaradványa, amit a gazdálkodás szabályaiból következöen a központi költségvetés teljesítésként elszámol. viszont a költségvetési szervek majd csak 1994-ben használnak fel.) A !67 ,8 milliárd forint kiadási többlet tartalmazza a szovjet haditechnikai szállítások 101.5 milliárd forintos értékét, amelyet mind a bevételi, mind a kiadási oldalon keresztülvezettek. Ennek figyelembevételével a tényleges kiadás növekedés egyenlege 66,3 milliárd forint, amit teljes egészében a saját bevételek többletéből finanszíroztak. (A központi költségvetési szervek saját bevétellel fedezett többletkiadásai miatt a növekedés 80 milliárd forint volt, más tételeknél viszont elmaradt a teljesítés az előirányzatt61.) 1.3. Az általános tartalék felhasználása Az általános tartalék az ÁHT 25. §. (2) bekezdése szerint olyan előirányzat amelyból az előre nem tervezett kiadásokat lehet teljesíteni, illetve amelyet az elmaradt bevételek pótlására lehet felhasználni. Az általános indoklás szerint kormány az általános tartalék 7,5 milliárd Ft előirányzatát a központi költségvetési szervek l ,4 milliárd Ft pénzmaradványával növelte. A tényleges felhasználás összege 4,2 milliárd Ft, a fel nem használt általános tartalék összege pedig 4,7 milliárd Ft volt !993-ban.

-40-

A Kormány határozataival a pótköltségvetés elfogadását követően 5,5 rnilliárd Ft általános tartalék felhasználását engedélyezte. A zárszámadási törvényjavaslat 4,2 rnilliárd Ft általános tartalék felhasználásáról tájékoztat. A különbözetre az I. kötet általános indoklás 113. oldala szerint 1994. évben nem kell forrást elkülöníteni.

2. Az állami vagyonnal való gazdálkodás 2.1. Az állami vagyon nyilvántartása a.) Az állami vagyonnal összefüggő központi feladatokhoz elengedhetetlen, hogy az ország rendelkezzen egy teljeskörü vagyonrnérleggeL Az ÁHT 116.§ (2) bekezdésének 8. pontja előírja, hogy a zárszámadásban be kell rnutatni az állarnháztartás alrendszereinek vagyonkimutatását. Ennek a Kormány csak részben tett eleget. .. Az elkülönített állami pénzalapokról első ízben ez alkalommal készített rnérlegekből nem nyerhető áttekintés az alapok tényleges vagyonáról, és ebben az alapok beszámolóinak szöveges és számszaki része sem nyújtott segítséget. b./ Az ideiglenesen és tartósan állami tulajdonban lévő vállalkozói vagyonról a zárszámadás egyáltalán nem tartalmaz kirnutatást. Az állarn vállalkozói vagyonával kapcsolatos elszámolások - azaz a vagyonrnérleg - hiánya korlátozza az Országgyűlés ezzel kapcsolatos ellenőrzési tevékenységél is. Az állami vagyon számbavételi problémáit rnutatja, hogy az APEH által nyilvántartott állami vagyonnal rendelkező vállalkozások száma és a vagyon összege jelentősen eltér az Á VÜ és az Á V Rt által kimutatott-tól.

-41 -

9. tábla Állami vagyonnal rendelkező vállalkozások adatai !993. december 31-én Vállalkozások száma (db)

Megnevezés

Vagyon összege Mrd Ft

V\ vÜ-nél

982

479•

ÁV Rt-nél

173

988

l 155

l 467

3 700

l 937

Összesen: APEH adóbevallás szerint

*

A felszámolás alatt 596 milliárd forint.

lévő

vállalatok vagyonával együtt ez az összeg

Az APEH összesftésben előfordulnak halmoz6dások (például egy állami vállalatnak több Kft-je van, ahol szintén állami vagyont mutattak ki), és

tartalmazza a minisztériumokhoz közvetlenül tartozó vállalatok vagyonát is. A vállalkozások számában és az állami vagyon értékében mutatkozó nagymértékű eltérést ennek ellenére tisztázni kell, s a Kormányon belül az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó információs rendszereket össze kell hangolni. Biztosítani kell a különböző nyilvántartások segítségével - Cégbíróság, ÁV Rt, APEH. Ávü, minisztériumok, Kincstári Vagyonkezelő Szervezet- az állam vállalkozói vagyonának pontos számbavételét

2.2. Az

Avü és az Av Rt befizetései a központi költségvetésbe

a) Az Állami Vagyonügynökség számára jogszabályban előírt költségvetési befizetési kötelezettség 1993-ban nem teljesült. -A belföldi államadósság csökkentését szolgáló 5,2 milliárd forint irányzatból 2.4 milliárd forintot fizettek be.

elő­

-Az elkülönített alapok számára átutaland ó 26 milliárd forintból 19,5 milliárd forintot nem teljesítettek. b )Az ÁV Rt nem tett eleget az 1993. évi póiköltségvetési törvényben előírt 8 milliárd forint befizetési kötelezettségének. A helyszíni vizsgálat tapasztalatai alapján az Á V Rt befizetési kötelezettségei teljesítéséhez a fedezet rendelkezésre állt.

-42-

2.3. A privatizáci6s bevételek és kiadások a központi költségvetésben Az Országgyűlés a zárszámadás keretében nem kap teljeskörű és tételes elszámo-

lást az állami vagyon értékesítéséből származó bevétel felhasználásáról, mert sem a kiadások, sem a bevételek teljeskörúen nem jelennek meg a központi költségvetés mérlegében. Ennek szakmai indokaként az az érv szolgál, mely szerint az államadósság fedezete az állami vagyon, így az ebből származó bevételt is az államadósság mérséklésére kell felhasználni és nem a folyó költségvetés finanszírozására.

A szakmai elvekkel nem lenne ellentétes, ha a központi költségvetésben értelemszerűen államadósságot finanszírozó forrásként, rendkívüli bevételként, illetve ahol az indokolt, rendkívüli kiadásként keresztülvezetnék az adott év teljes privatizációs bevételét, illetve felhasználását. 2.4. Az

AvO tevékenysége

a) Az ÁVÜ-hoz tartozó vagyon privatizálásából származó bevétel elosztásának problémáit jelzi, hogy a tervezett 120 milliárd Ft-os összes bevételieJ szemben ténylegesen 78 milliárd Ft realizálódott (65%). Az eltérés főbb okai: -az értékesítés

tervezhetőségének

bizonytalansága,

-a költségvetési hiány csökkentése érdekében a bevételek optimista prognosztizálása, - a Vagyonpolitikai Irányelvek összeáHításánál megjelenő forrásigény, amely nem az értékesítés reális lehetőségeiből. hanem az igényekből indult ki. Az előirányzott 70,3 milliárd Ft-tal szemben a tényleges kiadás, a tervezettől elmaradó bevétel miatt 44 milliárd Ft volt. A kiadások jogcím szerinti összetétele, a Vagyonpolitikai Irányelvekben kötelezően előírt rangsortól ugyanúgy mint I 992-ben - eltér, azaz a rangsor feláHítása nem jelent kemény korlátot az ÁVÜ lgazgatótanácsának. A ténylegesen elosztható források és a Vagyonpolitikai Irányelvekben felsorolt, a privatizációs bevételekből teljesítendő kiadások közötti oiió azt eredményezte, hogy az egyébként az Országgyűlés hatáskörébe tartozó jövedelemelosztó funkciót végsősoron az ÁVÜ Igazgatótanácsa szabadon gyakorolja. (A Vagyonpolitikai Irányelvek megsértésének semmiféle szankciója nincs.)

-43-

b) A privatizációs szerzödések megkötésére és így értelemszerűen a befizetésekre nem rögzíti szabályozás a bruttó elszámolás elvét. A szerzödések alapján azonban számvitelileg pontosan és helyesen nem lehet előírni a privatizációs kiadásokat és az állam javára előírt befizetési kötelezettségekeL A kettős gyakorlat, azaz hogy egymás mellett él a bruttó és nettó elszámolás nem teszi lehetövé, hogy az állam kötelezettségeit, illetve az állami követeléseket pontosan nyilvántartsák és beszedjék. c) Az Á VÜ fennállása óta első ízben készítette el a vagyonváltozások tételes és aggregált kimutatását. A munkafolyamat még nem fejeződött be, ezért az adatok teljeskörűsége és a megbízhatóság nem igazolható. A teljes megbízhatóság előfeltétele több mint l OOO szervezet egyenként több tranzakciójának számszerű és tartalmi végigkövetése, amelyet elvégezni a jelenlegi információs rendszerben nem lehet. Ezért a vagyonkimutatás tájékoztató jellegű. A vagyonkimutatás alapján az ÁVÜ az 1993. január l-én 953,02 milliárd Ft-os saját vagyona az év végén 596,31 milliárd Ft-ra csökkent. d) A vagyoncsökkenés egyik tényezője a meghatározott vagyonrészek ingyenes átruházási kötelezettségéból adódik. Az ÁVÜ itt is eltért a Vagyonpolitikai Irányelvek előírásaitól, mert a MÁV-nak 5,3 milliárd forint, a kisbankoknak összesen 3,0 milliárd Ft portfóliót nem adott át. Ugyanígy a törvényben, VPI -ben. kormányhatározat ban, ÁVÜ Igazgató Tanács határozatában rögzített 1993. évre vonatkozó 40 milliárd Ft-ból összesen 375 millió Ft-ot adott át a társadalombiztosítási alapoknak. Egyedül a Gépjármű Felelősségbiztosítási és Kárrendezési Alap részére teljesítette az előírt 2.2 milliárd Ft-os ingyenes vagyonátadást. Az Ávü 1993-ban 261,3 milliárd Ft értékű társasági részesedést adott át az ÁV Rt-nek. amely 3 milliárd Ft-tal meghaladta a kormányrendeletekben előírtat

3. A központi költségvetési szervek gazdálkodása A költségvetési szervek gazdálkodásának néhány területét az intézmények 1993. évi pénzügyi beszámolói adatainak ellenórzésével, elemzésével értékeltük. Elsósorban azokat a törvényi előírásokat vizsgáltuk, amelyek adatai a pénzügyi

-44-

beszámolókban külön megjelennek. Emellett az államháztartás reformja során az intézmények feladat felülvizsgálata szempontjából érdekes területekre is felhívjuk a figyelmet. 3.1. A központi költségvetési szervek saját bevételei A saját bevételek az előirányzathoz képest az elmúlt évekhez hasonlóan nagymértékben, 95 milliárd forinttal emelkedtek. Az intézményi beszámolók alapján ellenőriztük a saját bevételek alakulását befolyásoló tényezőket. Ezeket az alábbi főbb csoportokba rendeztük: -Az intézmények saját folyó bevételei az eredeti előirányzathoz képest 49.4 milliárd forinttal (45%-kal) emelkedtek. Ezen belül legnagyobb összegű növekedés az intézmények alaptevékenységénél a támogatás értékű bevételekböJ származik (20,7 milliárd Ft), de jelentős összeget képvisel a vállalkozási tevékenységböJ adódó 12.4 milliárd forintos bevétel emelkedés is. -A fclhalmozási és töke jellegű bevételek, amelyek elsödlegesen az ingatlanok értékesítéséből származnak az előirányzott 18,5 milliárd forinttól 3, 7 milliárd forinttal maradtak el. -Az előzőeken kívül a költségvetési szervek az államháztartás többi alrendszerét ől, más intézményektől 6,2 milliárd forinttal, az elkülönített alapoktól 14,9 milliárd forinttal vettek át több pénzeszközL -Az előző évi pénzmaradvány igénybevétel 12,9 milliárd forint többlet forrást jelentett az előirányzathoz képest. Ez arra utal, hogy a pénzmaradvány felhasználás tervezése rendezetlen. 3.2. A költségvetési szervek kiadásai A költségvetési szervek beszámolói alapján az eredeti

előirányzathoz

képest:

-A folyó kiadások 61,1 milliárd forinttal haladták meg az eredeti előirányzat ot. Ezen belül a bérekre 4,1 milliárd forinttal, a bérjellegű kiadásokra 7,9 milliárd forinttal fordítottak többet az előirányzatnáL Jelentősen,

13,2 milliárd forinttal emelkedtek a készlctckre, 12,7 milliárd forinttal a szolgáltatásokra, ezen belül is a karbantartásra, postai szolgáltatásra fordított kiadások.

-45-

-A különféle egyéb kiadás9k növekménye 23 milliárd forint, aminek a legjelentősebb tétele a vásárolt termékek, szolgál tatások általános forgalmi adója, és a forgalmi adó befizetése. -A költségvetési intézmények tárgyi eszköz beszerzésre az eredeti előirányzatnál 21,5 milliárd forinttal többet fordítottak, ezen belül elsősorban épületeket, építményeket vásároltak. A kiaáások tervezetthez képest jelentős túlteljesítése arra utal, hogy a jelenlegi tervezési, elszámoltatási rendszer az intézmények számára lehetövé teszi, hogy "nem tervezett" kiadásokat teljesítsenek a saját bevételek többletéből. Ez azt jelenti, hogy az Országgyűlés által jóváhagyott előirányzatok csak "irányszárn" jellegűek. 3.3. Rövid távú befektetések A központi költségvetési szervek havonta költségvetési támogatásuk egy tizenketted részéhez jutnak hozzá. Ezen kívül rendelkezésükre áll saját bevételük és a korábbi évek pénzmaradványa. Amennyiben az ezek összegeként adódó likvid pénzeszköz több mint amennyi a kiadások teljesítéséhez szükséges, a többletből egy évnél rövidebb lejáratú értékpapírt vásárolhatnak "A központi költségvetési szervek müködési kiadásai teljesítéséhez jóváhagyott, a költségvetésben megállapított kiadások és bevételek különbözetét költségvetési támogatásként idöarányosan, havi bontásban kell folyósítani. "(AHT, 102 § (l)) ':A költségvetési szerv ... c, pénzeszközeiböl csak egy évnél rövidebb lejáratú, államilag garantált értékpapirt vásárolhat." (AHT, 100 § (l))

a) A költségvetési szervek pénzügyi beszámolóiban megvizsgáltuk azokat az adatokat, amelyek tükrözik, hogy a rövid távon pénzbefektetési lehetőséggel az intézmények milyen mértékben éltek. Az éven belüli értékpapír vásárlás forgalmát tükröző adatok szerint a forgalom összege meghaladja a 65 milliárd Ft-ot. Az értékpapíroknak mind az éven belüli vásárlása, mind ezek bevétele halmozott forgalmi adat, mely összevontan, egy összegben tarialmazza a rövid lejáratú értékpapír forgatással kapcsolatos pénzkiadásokat, illetve bevételeket. A halmozódás abból adódik, hogy a rendelkezésre álló likvid pénzeszközt az év során többször is megforgathatják azáltal, hogy a korábban megvett értékpapírt értékesítik, visszaváltják (az érte kapott összeg minden esetben megjelenik pénzbevételkén t), majd az abból származó pénzbevételt újra értékpapír vásárlásra fordítják (minden vásárlás alkalmával a kifizetett összeg megjelenik kiadáskén t).

-46-

!993-ban a költségvetési szervek 2.648 millió Ft kamatbevételt (a lekötött betét és értékpapír után) realizáltak. Az: intézmények saját bevételeinek 2,41 %-a származott kamat bevételből. Ezt a pénzösszeget az intézmények saját hatáskörükben felhasználhatják. Az intenzív értékpapír-forgatási tevékenység s az ebből származó kamatbevétel

a fina_vszírozási rendszer hiányosságaira mutat rá. Mindkettő jelzi, hogy az intézményeknél jelentős nagyságú likvid pénzkészlet halmozódik fel, miközben az állami költségvetés egésze rövid távon is finanszírozási problémákkal küzd, s magas kamatra kényszerül likviditási hitelt felvenni illetve kincstárjegyet kibocsátani. b) A költségvetési intézmények rövidlejáratú értékpapír állománya 1993. év elejéről az év végére !.458 millió Ft-tal csökkent. Ennek ellenére az év végi állomány még mindig igen magas - 7.384 millió Ft. A 24 intézményi feladatokat felügyelő fejezet közül 14 mutat ki !993. évi zárómérlegében értékpapírt Ezen belül 'az értékpapír állomány több mint 75%-val mindössze négy fejezet rendelkezik. (BM, KHVM, MKM, MTA)

Az értékpapír állomány fejezetek közötti megoszlása 1993. dec. 31-én

(16.04%) j

Többi fejezet

(12.17%)

lXXI. MTA l

(16.94%)

lXVIII. MKM l

vm BM 1

(31.27%)

jxm. KHVM 1

-47-

3.4. Hosszú távú befektetések, adott kölcsönök

A költségvetési szerveknél 1993. december 31-én a befektetett pénzügyi eszközök állománya 9.587,5 milli6 Ft volt, ami 1.641 milli6 Ft-tal több. mint az előző évben. Megoszlásukat a következő grafikon szemlélteti:

Befektetett pénzügyi eszközök év végi állományának alakulása és megoszlása 10

-

.-. 8 ~

... :! ·e=

IIIliD

"O

......

....

4

-~

2

..:.= t:

Adott kölcsönök

•

6

Értékpapirok

D

Részesedések

o

lt992l Évek

lt993l

Megjegyzés: A hosszú lejáratú bankbetétek állománya és részaránya mindkét évben olyan kicsi, hogy grafikus ábrázolására nincs mód

Az intézmények szabad pénzeszközeiket elsősorban gazdasági társaságban való

érdekeltség megszerzésére, illetve alapítás céljára használták fel (5,4 milliárd Ft). A befektetések másik jelentős csoportja az adott kölcsönök, melyek döntő részét a munkáltat6 által a munkaválla16nak adott kölcsönök (lakáskölcsön) teszik ki (3,9 milliárd Ft)

-48-

A befektetett pénzügyi eszközök 1993. évvégi állományának 84,5%-a 6 fejezetnél koncentrálódik, a Honvédelmi Minisztérium és a Tudományos Akadémia rendelkezik a befektetések több mint 50%-ával. a) Részesedések 1993. év végén 126 intézmény rendelkezett kisebb-nagyobb részesedés állománnyaL Az ÁHT 94. (2) bekezdése kimondja, hogy "A központi költségvetési szerv a Kormány ... engedélyével alapfthat gazdasági társaságat illetőleg szerezhet gazdasági társaságban érdekeltséget". Nem szabályozza elöírás az ÁHT életbelépése elölt megszerzett részesedések felülvizsgálatát. Az ÁHT említett szakasza egyértelműen csak a részesedés elsődleges megszerzésére vonatkozik, nem tér ki azonban arra az esetre. amikor a részesedés növekedése egy már korábban megszerzett részesedés-állományhoz kapcsolódóan következik be. A részesedések felét (50,2%-át) a Tudományos Akadémia mutatta ki, vagyis alapvetőenennek az intézménynek vannak érdekeJtségei gazdasági társaságokban. -A pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos !993. évi kiadások összege 194,2" millió Ft, melynek döntö részét részesedések vásárlására fordították. A befektetések bevételeiból (214,3 millió Ft) az osztalék és hozambevétel 73%-ban részesedik. A részesedések "jövedelmezösége" igen alacsony. Minden 100 forintnyi részesedésből mindössze 3 forintnyi osztalék és hozambevétel származik. -A kimutatott részesedés-állomány egy része pénzügyi terhet jelenthet az azzal rendelkezö intézmények számára. Például: ''A Kormány a:z államháztartásrál szá/6 12992. évi XXXVIll. tőlVény 94. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján ... ..4. utálagosan engedélyezi a GKI-nek a Bajm Mczőga:zdasági Kombinát Hotel Platán Kft-ben lévő 3,5 milliá Fl-os üzletrésze megszerzését a:z egyébként behajthatatlan követelése ellenében." (A Kormány 203311993. (IX.l.) Korm. határozata) "A Kormány az államháztartásról szóló 12992. évi xxxvrn. törvény 94. §-ának (2) bekezdése alapján engedélyezi, hogy a Honvédelmi Minisztérium által alapflott Zrfnyi Kiadá a Libri Kereskedelmi és Szolgáltatá Korlátolt Felelösségil Társasággal szemben fennáOá, be nem hajtható követelése ellenében csődegyezség során a hitelezök által elfogadott árváltási arány szerint -

-49-

tulajdoni részesedést szerezzen." (A Kormány 2041-1993. (X.21) Korm. hatdrozata)

-Noha az ÁHT nem írja eló a részesedés megszerzésének a Kormány által történó elózetes engedélyezését, nem tartjuk elfogadhatónak a megszerzéshez való utólagos hozzájárulást. Ebben az esetben ugyanis a Kormány egy már elköltött pénzösszeg felhasználására ad visszamenóleg engedélyt. A kiadás nagyságát így ténylegesen befolyásolni már nem képes. Például: "A Kormány az dl/amhdztandsr61 sz616 12992. évi XXXVIII. törvény 94. §..dnak (2) bekezdésében foglaltak alapjdn l. utólagosan engedélyezi a Gabonatermesztési Kutat6 Intézet (GKI) részéről a Gabonamag Kft-ben a kardbban sajiÍI bevétele terhére ldfrzetett 21,69iros (azaz 86 mil/i6 Ft) üzletrész megszerzésével a törzsbetét növelését,... (A Kormány 203311993. (DU) Korm. hatdrozata)

-A helyszíni vizsgálatok több esetben megállapít ották, hogy a vagyonrnérlegben szerepeltetett befektetett eszközérték - közte a részesedés állománya - nem felel meg a valóságnak. Ez sérti az !991. évi :X"VIII. A számvitelról szóló törvény 15.§- ának (3) be- kezdésében rögzített valódiság elvét. '~

könywireiben rögz(tett és a beszámolóban szereplö tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyfthatóknak, kfvülállók által is megállap(thatóknak kell lenniük." Például: A Programiroda által kezelt Világkiállítási és a hozzá kapcsolódó Fejlesztési Alap 400 millió Ft alaptökével egyszemélyes gazdasági társaságo t hozott létre. Ezt az összeget azonban a befektetell es7.közök közölt nem mutatták ki.

b) Adott kölcsönök

A költségvetési szervek 1993-ban 20,6%-kal növelték pénzügyi befektetésük állományát. Ezen belül leginkább a munkavállalóknak adott kölcsönök állománya növekedett (55%- kal). Az adott kölcsönök állományának legnagyobb hányada a Honvédelmi Minisztériumnál koncentrálódik (38%). Figyelemre méltó, hogy ennél a fejezetnél az adott kölcsön állománya 12,5 szeresére nótt egy év alatt.

-50-

3.5. A központi költségvetési szervek pénzmaradvány elszámolása

A zárszámadási törvényjavaslat 9. § és a hozzá tartozó indokolás szerint a pénzügyminiszter megállapította a központi költségvetési szervek pénzmaradványát és intézkedett az elvonásróL Nem tartalmaz azonban tájékoztatást, illetve elszámolást a zárszámadás arról, hogy az l 993. évi költségvetési törvény 13. §(l) bekezdése végrehajtásaként mennyi befizetési kötelezettséget írtak elő a központi költségvetési szervek számára, amely bevétel 1994-ben a központi költségvetést illeti meg. A költségvetési törvény hivatkozott szakasza szerint ':A közPOnti költségvetési szervek 1993. évi pénzmnradványának elszámolása során az alaptevékenységgel összefüggö bevételek módosított előirányzalot TTII!ghalad6 többletbevétele. a normatív támagaJások jogosultságot TTII!ghalad6 többlete, az elmaradt, nem teljesitett feladaJok - következő évre áthúz6d6 kötelezettséggel nem terhelt pénzmaradványa, valamint a céljelleggel TTII!gá/lapított előirányzaJok maradványa a közPonti költségvetést illeti TTII!g. "

·.

Az előírás következetes lrvényesítése a dásban: -

következő

változást jelentené a gazdálko-

megszüntetné a bevételek alátervezésének és ezzel esetleg indokolatlan többlettámogatás megszerzésénck gyakorlatát, pontosabb tervezésre ösztönözne. Az előírások szcrint a többletbevétel akkor fordítható kiadások teljesítésére, ha az ezzel kapcsolatos előirányzat növeléshez a felügyeleti szervek hozzá járulnak, engedélyezik azt,

- a célfeladatok maradványa visszakerülne a központi költségvetésbe. Nem indokolt ugyanis, hogy a feladat teljesítése után megmaradt előirányzatot a gazdálkodók más, az Országgyűlés által megállapított költségvetésben nem szereplö feladatra fordítsák. vagy az a szabadon felhasználható pénzmaradvány része legyen, - a feladat elmaradást érdemben felül kellene vizsgálni, indokolt esetben csökkenteni kellene a pénzmaradványt.

A költségvetési törvény előírásai a tervezés, a gazdálkodási fegyelem megszigorítását szolgálták. Érvényesítésük, számonkérésük, az Országgyülés költségvetési és zárszámadási jogát erősítené. A költségvetési törvény hivatkozott szakaszában felsorolt valamennyi előírást - a jelenlegi költségvetési információs rendszer szerkezete, az átcsoportosítási szabályok miatt - a pénzügyi beszámolók adatai alapján nem lehet teljeskörűen

-51 -

ellenőrizni.

A költségvetési törvényben felsorolt tényezőkből az alaptevékenység többletbevételével kapcsolatos előírás érvényesítését értékeltük. Megvizsgáltuk, hogy az érintett intézmények a m6dosított előirányzatot meghaladó többletbevételt befizetési kötelezettségként a pénzmaradványelszámolás során bevallották-e. a) A központi intézmények közül 127 intézménynél, 764,3 millió forint értékben haladta meg az alaptevékenységgel összefüggő bevételek teljesítése a módosított elöirányzatot. Ebből 87 intézmény beszámolója pénzmaradvány elszámolási űrlapján nem szerepeltetett befizetési kötelezettséget, holott ezt a 137/1993. (X.l2.) Korm.rendelet 35.§ (l) bekezdés e) pontja előírja. b) A költségvetési törvény 13. §(l) bekezdésében foglalt jogcímein 500,7 millió forint pénzmaradványt terhelő elvonás jelenik meg a központi költségvetési szervek összesített beszámolójában. Ez az az összeg, amelyet a 9. §-hoz tartozó indoklás szerint a fejezetek és a Pénzügyminisztérium felülvizsgálata alapján be kell fizetniük az intézményeknek. Ugyanakkor csak egy jogcímen, a támogatási értékű bevételeknél keletkezett többlet miatt 764,3 millió forint lenne az intézményi beszámolókból kimutatott berizetési kötelezettség. A zárszámadási dokumentum indokiása azonban azt mutatja, hogy a pénzügyi beszámolókban kimutatott, a többletbevételt prezentáló adat nem teljeskörű, illetve valós. A törvényjavaslat kiemeli a Magyar Rádió 155,6 millió forint és a Magyar Televízió 4.627,9 millió forint összegű támogatásértékű többletbevétel előirányzatainak rendezését olymódon, hogy utólagos felhatalmazást kér az Országgyűléstől a kiadási többlet teljesítéséhez, azaz a befizetési kötelezettség elengedésére. A két intézmény pénzügyi beszámolója szerint a támogatásértékű bevételeik többlete mindössze 37,9 millió forint, tehát a zárszámadás indokiása és a két intézmény pénzügyi beszámolójának adatai nem azonosak. A 139/1993.(X.l2.) Korm. rendelet 20. §-aszerint a felügyeleti szervek hatáskörében végrehajtott előirányzat módosításokról az Állami Számvevőszéket tájékoztatni kell. Az 1993. évben ugyan hiányosan érkező adatlapokból megállapítható, hogy támogatás értékű bevételek miatt csak néhány esetben engedélyeztek m6dosítást, holott pénzügyi beszámolók alapján 530 intézmény támogatásértékű bevételének előirányzata változott meg. A módosított és teljesített előirányzatok összevetésével megállapítható, hogy:

-52-

-218 db intézménynél a tényleges teljesítés elmaradt a m6dosított elóirányzattól; -az intézmények egy másik csoportjánál (!85 db) pontosan annyi a módosítás amennyi a tényleges teljesítés volt, vagyis az eltérés "0"; -az intézmények harmadik csoportjánál (127 db) 764 millió forint befizetési kötelezettség keletkezett, amelyet a pénzmaradványok elszámolása során rendezni kell. Ezeket az intézményeket az 5. sz. melléklet tartalmazza. A fentiek alapján vélelmezhető, hogy az intézmények, a fejezetek és a Pénzügyminisztérium nem vették figyelembe a költségvetési törvény !3.§ (l) bekezdésében, a 13711993.(X.l2.) Korm. rendelet 35.§ (l) bekezdésében és 16. § (2) bekezdésében foglaltakat. -A Pénzügyminisztérium nem számolt el az Országgyűlésnek, hogy a költségvetési törvény !3.§ (l) bekezdésében foglaltak miatt jogcímenként és összességében mennyi befizetési kötelezettséget írt elő az intézmények számára. A törvényjavaslat 9. §-aszerint az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a pénzügyminiszter az intézmények pénzmaradványát megállapította és intézkedett a pénzmaradvány elvonásróL Megállapítható, hogy a pénzügyi beszámolókban szereplő 500,7 millió forint befizetési kötelezettség nem teljeskörű, nem elégíti ki a költségvetési törvény 13. § (l) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítését. (A törvényjavaslat 9. § (l) bek. alapján törvényi erőre emelkedik a pénzügyi beszámolókban kimutatott befizetési kötelezettség.) -A fejezetek a felülvizsgálat során nem jártak el eléggé körül tekintően, mert a pénzügyi beszámoló adatai és a törvény előírásai alapján a kimutatottnál nagyobb befizetési kötelezettséget kellett volna az intézményektól megkövetelni. -Az intézményeknek a pénzmaradvány elszámolás keretében a törvényi előírások szerint kellett volna a befizetési kötelezettséget kimutatni. Ezért indokolt intézkedést hozni a törvényi rendelkezések szerinti pénzmaradvány felülvizsgálat végrehajtására különösen az 5. sz. mellékletben felsorolt intézményeknéL A pénzmaradvány elszámolás helyességének felülvizsgálata alapján kell megállapítani a költségvetést megillető befizetéseket Intézkedni indokolt abban az esetben is, ha az intézmények pénzmaradványa nem nyújt fedezetet a befizetési kötelezettség teljesítésére. A jogszabályok figyelmen

-53-

kívül hagyása, a költségvetési felhatalmazás nélkül elköltött pénz hiánya nem mentesítheti az intézményeket a befizetési kötelezettség teljesítésétől. Célszerű

a pénzmaradvány elszámolása során a többletbevételek keletkezését is felülvizsgálni. Jelentős befizetési kötelezettség keletkezett a Miniszterelnökségnél (99 millió Ft), a Honvédelmi Minisztériumnál 99 millió Ft, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnál (244 millió forint), a Pénzügyminisztériumnál (elsősorban a Vám- és Pénzügyőrségnél 198 millió forint). A támogatás értékű bevételek jellegük miatt költségvetési támogatást váltanak ki. Az utólagos rendezésból adódó problémák miatt javasoljuk, hogy e bevételek automatikusan a központi költségvetést illessék.

c) A zárszámadás l. és 9. sz. mellékletei 15.021.5 millió forintot mutatnak ki a költségvetési szervek pénzmaradványakén t. Ugyanakkor a pénzügyi beszámoló összesítése 12.995,2 millió forint pénzmaradványról ad számot. Az eltérést a számítások metodikájának különbözósége okozza. A törvényjavaslat l. és 2. sz. mellékleteinek adatai és a pénzügyi beszámolók adattartama nem azonos. A mctadikai különbség félreértésre adhat okot, az elszámoltatást nehezíti. · 3.6. Költségvetési szervek feladatai Az államháztartásról szóló törvény szerint a költségvetési szerv az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló, jogszabályban meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, az alapító okiratban meghatározott körben és kötelezettséggel végzi. A költségvetési szervek eszközeik, szabad kapacitásuk hasznosítása érdekében alaptevékenységükön kívül számos más szakfeladatot is ellátnak. Az intézeti beszámolók alapján azt vizsgáltuk, hogy az alaptevékenységen kívüli tevékenységek milyen szakfeladatokra irányulnak, mekkora forrásokat kötnek le.

-54-

10. tábla A költségvetési szcrvek kiadásai 1993-ban milliárd Ft Megnevezés Alaptevékenységhez kapcsolódó feladatok rá ordítása i Nem alaptevékenységhez kapcsolódó eladato'k ráfordításai Ebből:

Vállalkozási tevékenység Magasépítöipari, mélyépítöipari tevékenység

Kiadások

ebből:

támogatásból fedezett

490,9

328,4

78,4

43.4

19,7

0,5

30.3

22,8

Az alaptevékenységen kívül a költségvetési szervek mintegy 80 féle szakfeladattal foglalkoznak. Igen széles az a tevékenységi kör, amelyet nem az alaptevékenység keretében végeznek. Ezeket a tevékenységeket a következök jellemzik: -Az alaptevékenységen kívüli szakfeladatok közül összegében a legjelentösebbek a magasépítőipari és a mélyépítöipari tevékenységek. Ilyen típusú felada-. tokat 43 intézmény 30 milliárd forint ráfordítással végzett 1993-ban, ami az összes alaptevékenységen kívüli tevékenység ráfordításának a 38%-a. Mindkét típusú szakfeladatot a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium keretében látják el. (Ezek forrása az Útalap és a Vízalap.) -Üdültetés és szálláshely szolgáltatással szinte minden fejezeten belül foglalkoznak. Összesen 53 intézmény 392 millió forintot fordít üdültetésre. Az egyéb szállás-hely szolgáltatásnál hasonló a helyzet, 30 intézet 417 millió forint ráfordítással végzi ezt a tevékenységet. Az előzőeken kívül különböző alapprofilú szervezetek oktatási, egészségügyi ellátás, művészeti és kulturális szolgáltatás nyújtásával is foglalkoznak. Ezek között a felülvizsgálat találhat olyan szakfeladatot amelyet esetleg más formában, feltételek között célszerű ellátni. Például: Lapkiadással 9 intézmény foglalkozik, 1993-ban ennek finanszírozására öszszesen 477 millió forintot fordítottak.

A költségvetési szervek alaptevékenységen kívüli tevékenység keretében elvégzett igen sokféle szakfeladat arra hívja fel a figyelmet, hogy ezeken a területeken még jelentős tartalékokkal rendelkezik az államháztartás, amely azonban csak alapos felülvizsgálattal tárható fel.

-55-

3.7. A vállalkozási tevékenység Az ÁHT szerint a költségvetési szervek az alapítóokiratnak megfelelően vállalkozási tevékenységet is folytathatnak, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapítóokiratban meghatározott alaptevékenységet. a) A költségvetési szervek mintegy 25%-a (204) végez vállalkozási tevékenységet. Az.eredményelszámolás alapját képező realizált folyó bevételek összege 29,6 milliárd forint, kiadása 24,5 milliárd forint. Az elmúlt évben a vállalkozási tevékenységet folytató intézmények többsége (189) nyereséget ért el (5,5 milliárd forintot), mindössze 15 intézménynél volt veszteséges a vállalkozási tevékenység (209,9 millió Ft). Az intézmények a vállalkozások eredményéból 2,9 milliárd forintot fordítottak az alaptevékenység finanszírozására. ami az összes kiadás mindössze 0,1 százaléka, vagyis a vállalkozások forrás kiegészítő szerepe arányaiban nem jelentős.

b) A veszteséges vállalkozási tevékenységet folytató intézményi körben a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának. beszámolásának rendszerével kapcsolatos !37 /1993. (X. 12.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint a felügyeleti szerv köteles a veszteség okait felülvizsgálni és intézkedni azok megszüntetésére. A 15 veszteséges vállalkozási tevékenységet folytató intézménynél 209,8 millió forint veszteség keletkezett, az intézmények közül 12 az előző évi megtakarításból nem tudta fedezni vesztesége összegét. A veszteség több mint fele, 139,6 millió forint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz tartozó négy vízügyi igazgatóságnál koncentrálódott. A veszteséges vállalkozások állami támogatást 1993-ban lényegében nem kaptak. c) Az államháztartásról szóló törvény 96.§ (2) bekezdése szerint a költségvetési szerv alapító okiratában határozza meg a vállalkozási tevékenység körét, valamint a vállalkozásból származó bevétel összkiadásokhoz viszonyított mértékét.

-56-

Az állarnháztartási törvény e paragrafusa nincs összhangban a 13711993.(X

12.) Korm.rendelet 38.§ (7) bekezdéséveL A kormányrendelet a vállalkozási bevételek arányát a költségvetési szerv támogatást is magában foglaló összbevételéhez és nem a tervezett kiadásokhoz viszonyítja. Az állarnháztartási törvény szerinti szabályozás szigorúbb követelmény érvényesítését jelenti. (A költségvetési szervek tervezett kiadásaival szemben ugyanis a teljesített bevételek összege kevésbé determinált, a bevételek a pénzmaradvány áthúzódása, égyéb bevételek, támogatások stb. módosításai miatt rugalmasabbak, rendszerint lényegesen magasabb összeget képviselnek.) A hivatkozott kormányrendelet szerint, ha a vállalkozásból származó bevétel két egymást követő évben meghaladja a támogatást is magában foglaló összbevétel 33 %-át "az alapító - közpomi költségvetési szervnél a pénzügyminiszter egyetértésével -dönt a költségvetési szervként való továbbműködés­ ről és a vállalkozási tevékenység korlátozásáról, vagy gazdasági társasággá való átalakításáról, illetve a vállalkozási részlegek leválasztásqról." Ennek alapján 1995-ben válik aktuálissá a felülvizsgálat. Az intézményi vállalkozási tevékenység felülvizsgálati kötelezettsége núatt tisztázni kell az ellentmondást az államháztartási törvény és a vonatkozó rendelet között. A költségvetési szervek vállalkozásait mindkét szabályozás szerint megvizsgáltuk. Megállapítottuk. hogy 1993-ban a 204 költségvetési intézményi vállalkozás közül a kormányrendelet alapján 2 I. az államháztartási törvény szabályozása szerint pedig 27 költségvetési intézményi vállalkozása esetében haladta meg a vállalkozási bevételek aránya a 33 %-ot. A 33 %-os bevételi arányt meghaladó intézményi vállalkozások több mint fele /mindkét szabályozás szerint/ a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériurnhoz tartozik és közülük nyolc veszteséges volt 1993-ban. Figyelemfelkeltő,

hogy a költségvetési intézményi vállalkozások körében magas a 20-33% közötti bevételi arányt realizálók száma is. Az állarnháztartási törvény értelmezése szerint további 14 tartozik e sávba. (A kormányrendelet szerint 6 intézmény.) A 33 %-ot meghaladó bevételi arányt realizáló intézményeknél a bevételek közel fele származik átlagosan a vállalkozási tevékenységből, tehát a felül-

-57-

vizsgálatot - bár erre a jogszabály még nem kötelezi a felügyeletet ellátó szervet - célszerű elkezdeni.

4. A központi költségvetés belföldi adósság-állományának alakulása A jelentésben a bruttó belföldi adósságállománnyal foglalkozunk, vagyis az adóssá_got követelésekkel nem csökkentjük. Az adósság költségvetésre gyakorolt hatását a nettó adósság alapján természetesen pontosabban lehet értékelni, ennek megbízható számbavételéhez azonban a követeléseket rninősíteni kellene abból a szernpontból, hogy azok behajthatók-e vagy sem. Ezt a rninősítést a Kormány teljeskörűen még nem végezte el. A központi költségvetés bruttó belföldi adóssága 1993. decernber 31-én 2944.4 rnilliárd forint volt, ami folyó áron több rnint kétszerese az 1990. évinek. ·•

ll. tábla

1992.

1993.

A központi költségvetés belföldi államadósságának alakulása milliárd Ft

Megnevezés

1990.

1991.

é v e k b e n

l. Hiányt finanszírozó kamatozó hitel

442,6

492,3

489,4

472,7

2.

333,8

344,9

326,2

307,1

776,4

837,2

815,6

779,8

Kamatozó egyéb hitel

3. KaTIIlltozó hitel összesen (1+2): f-\namkötvény, ebből

4. 5.

Hiányt finanszírozó

13,0

26,3

!49,5

319,4

Egyéb

28,1

30,0

159,7

442,5

6.

Aliarnkötvény összesen (4+5):

41,1

56,3

309,2

761,9

10,2

60,0

157,3

220,7

827,7

953.5

l 282,!

l 762,4

519,2

777,9

888,9

1182,0

l 346,9

l 731,4

2 171,0

2 944,4

37,4

118,8

133,9

202,7

7. Kincstárjegy I. Kamatozó belföldi adósság összesen (3+6+7):

II. Nem kamatozó hitelek (forint leértékelés) Összes belföldi adósság (1.+11.) A központi költségvetés közvetlen külföldi adóssága

Az Állami Számvevőszék a zárszámadás eBenőrzése keretében rendszeresen

vizsgálja a belföldi adósságszolgálat teljesítését. Már 1991-ben javasolta a

-58-

Kormánynak, hogy a belföldi államadósság menedzselésére készítsen programot. A kötelezettséget tartalamz6 5111991. sz. OGY határozat teljesítésére azonban eddig nem került sor. Az adósság elemeinek összetételében lényeges elmozdulások következtek be az elmúlt négy év alatt: -A hiány fedezésében egyre nagyobb hangsúlyt kapott a tökepiaci finanszírozás, ami azt eredményezte, hogy az adósságállományon belül a kötvények, kincstárjegyek aránya az 1990. évi 3,8%-ról 1993-ra 33,6%-ra emelkedett. A kötvények döntő részét a kereskedelmi bankok és az intézményi befektetók vásárolták meg. E struktúrális változás a következő évek költségvetésének kiadási oldalát a kamatterheken és a törlesztési kötelezettségen keresztül jelentösen befolyásolja. A kötvények !993. évi állománya alapján a törlesztési kötelezettség 1995-96-ban eléri a !25 milliárd, illetve 71 milliárd forintot. -A kincstárjegyek állományának aránya és volumene is számottevóen emelkedett, az !990. évi l %-os arány !993-ra 7 ,5%-ra nőtt. (Ez a tendencia az 1994. évi előirányzat szerint tovább folytatódik.) A tökepiacon az inflációs várako~ zások miatt a kereslet a kincstárjegyek, rövidlejáratú értékpapírok felé tolódott el. -Az adósságállományon belül megnőtt az egyéb állami kötelezettségek finanszírozása miatti eladósodottság. Az egyéb (nem a hiány finanszírozását szolgáló) kötvények állománya az !990. évi 28 milliárd forintról 1993-ra 442,5 milliárd forintra emelkedett. Ennek okai közölt a legjelentösebb az adós-hitel konszolidáci6 múködtetéséhez szükséges kötvénykibocsátás volt. -A nem kamatozó ún. "nullás" hitelek állománya a forint többszöri leértékelése miatt 1990-hez képest több mint kétszeresére emelkedett 1993-ban és elérte az 1182 milliárd forintot. A jegybanktörvény előírásai szerint a hitelállomány legalább 5%-át kell !994-tól piaci kamatozású kötvényekké átalakítani. -Az MNB-vel szemben fennálló kamatozó hitelállomány a törlesztések és az úja bb hitelfelvételek, illetve a finanszírozásban történt változások hatására 14,5 milliárd forinttal csökkent az elmúlt évben az !990. évihez képest. A központi költségvetés bruttó beiföldi adósságállományát célszerű kiegészíteni az államháztartás többi alrendszerénél kimutatható adósság elemekkel, még akkor is. ha az információs rendszer hiányosságai ezt csak korlátozottan teszik lehetövé.

-59-

Az államháztartás egyéb adósság elemei: -A helyi önkormányzatok és elkülönített állami pénzalapok, valamint a költségvetési intézmények adóssága az !992. évi l 0,7 rnilliárd forintról 1993-ra 42 milliárd forintra nőtt. Az önkormányzatoknál több mint duplájára nőtt az eladósodottság, az !992. évi l 0,5 milliárd forintról 24,5 milliárd forintra. Az elkülönített alapok közül az Útalap 1993. évben !6 rnilliárd hitelt vett·fel. -A Társadalombiztosítási Alapok-nál a hiány 1991-ben 70,6 rnilliárd, !992-ben 31.4 milliárd, 1993-ban 33 ,l milliárd forint. A finanszírozásra kötvényeket kell kibocsátani, amely csak részben valósult meg. (!993. végéig 16 milliárd forint összegű kötvénykibocsátásra került sor.) -A tartós állami tulajdonban lévő vállalatok !993. évi hosszú lejáratú kötelezettségei 1993-ban elérték a 95 milliárd forintot. Az államadósság menedzselésének kimunkálása során az államháztartás alrendszereinek eladósodottságát is figyelembe kell venni, mivel ezek az adósságok közvetlenül vagy közvetve a központi költségvetésben csapódhatnak le.

-60-

B. AZ 1993. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ZÁRSZÁMADÁSÁNAK HELYSZÍNI ELLENÓRZÉSE

l.

A központi költségvetés zárszámadásának számszaki és tartalmi helyessége, az eiöidnyzatok alakulása, pénzellátás

l. A zárszámadás számszaki és tartalmi helyessége A zárszámadási törvényjavaslat 9. számú mellékletének, a központi költségvetés 1993. évi végrehajtásáról készített mérleg adatai- a költségvetési szervek bevételi és kiadási tényszámai, valamint az orosz fegyverszállítások adatai nélkül számszakilag megegyeznek az állami forgóalap MNB-nél vezetett bankszámláin lebonyolított 1993. évi bevételi és kiadási pénzforgalommal. Az. 1., 2. és 9. számú mellékletekben a pótkezelési időszakot i<övetöen elszámolt, az orosz fegyverszállításokkal összefüggö 101.5 Mrd Ft bevétel és kiadás a forgóalap · bankszámláin nem futott keresztül. Az elözö évhez hasonlóan a számszaki egyezöséget érintő anomáliaként jelentkezik az 1993. évi zárszámadásban is, hogy a fejezetek kormányzati beruházásainál végrehajtott póikezelést nem követte az állami forgóalap felhalmozási kiadásainak pótkezelése. Ezáltal a központi költségvetés mérlegében a felhalmozási kiadások összege 1.8 Mrd Ft-tal meghaladja a fejezetek beruházási címeinél elszámolt összegeket. Az 1993. évi zárszámadásban a megelőző évinél korrektebb eljárásnak minősít­ hető, hogy az ÁFI-nak- az ÁHT l 02. § (2) bekezdésével ellentétes túlfinanszírozásából keletkezett - maradványát a PM fejezet 20/2112 előirányzatcso­ portjában és az IKM fejezet 23/2/2/2 kiemeit elöirányzatán, mint 1993. évi pénzforgalmi maradványt szerepeltetik. A beruházások költségvetési támogatásának az ÁFI-nál lévi!, az előzi! évekből ls származó maradványa 1993. év végén (a pátkezelést is figyelembe véve) közel 2,5 Mrd Ft volt. (Ebből a jamburgi beruházás részesedése 926 M Ft.) Az 1993. évi felhasználási adatok 641 M Ft olyan beruházási ráfordítást tartalmaznak, amelynek forrása a korábban keletkezett pénz-

-61-

maradvány volt (ennyivel nagyobb volt a túlfinanszírozás is). A beruházási maradvány felhasználását a Kormány hatáskör nélkül engedélyezte. A kormányzati beruházások finanszírozási és elszámolási problémáinak Ismétlődésében szerepe lehet annak ls, hogy az államháztartás alrendszereinek bankszámlavezetési, letéti kezelési, pénzellátási és berizetési rendjéről szóló 14011993. ()02.) kormányrendelet 43. §-ában foglalt kötelezettség ellenére a PM és az ÁFI Rt közölti megállapodás a zárszámadás elkészültekor nem jött létre.

Egyes zárszámadási adatok - a p6tkezelés elmaradása miatt - nem felelnek meg a tartalmi valódiságnak. Az önkormányzatok támogatási összege 74,8 M Ft-tal, a társadalmi szervek támogatási adata 100 E Ft-tal több, mint a ténylegesen folyósított összegek. A törvényes megoldást jelentő póikezelés helyett az 1993-ban ki nem utalt támogatásokat a Pénzügyminisztérium teljesítésként elszámolta, de valójában letéti számlára helyezte. A 7 4,8 M Ft annak a pótköltségvetés által biztosított 100M_ Ft-os többlettámogatásnak a maradványa volt, amely a háztartási tüzelllolaj engedélyekkel összefüggil önkormányzati feladatok finanszírozását szaigáita a Belügyminisztérium fejezet 25. cím 7. alcím l. előirányzatcsoportjában. Az összeg kiutalására 1994. február 7-én sor került. A kedvezményezettek bankszámláinak hiánya akadályozta meg a kisebbségi és a társadalmi szervezetek támogatásából visszamaradt 100 E Ft folyósítását.

A kétségkívül reális problémát jelentő évek közötti áthúzódás finanszírozási megoldására alkalmazott, letéti számlán való tartalékolás jogellenes, mert a számlát kezelő költségvetéséhez kapcsolódó pénzforgalom lebonyolítását az ÁHT 12. §(2) bekezdése tiltja. Hasonló tartalmi eltérést okozott, bár formailag más megoldású volt a kormányzati rendkívüli kiadásként jóváhagyott 3,9 Mrd Ft pénzbeli kárpótlás fedezetének év végi kiutalása. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített bankszámlájára - kormánydöntés alapján - történt folyósításnak nem mindenben voltak meg a törvényes feltételei. A szükség szerinti pénzellátás követelményét figyelmen kívül hagyva, igazolható igény és reális teljesíthetőség hiányában valósult ugyanis meg ily módon a forrás következő évre való átcsoportosítása. Az elmúlt évben megismétlődött az a többször kifogásolt jogellenes gyakorlat, hogy az állami forgóalapból - a költségvetési törvény szerint -az Idegenforgalmi és a Kereskedelemfejlesztési Alapokat megillető 80 M Ft támogatást közvetlen ül

-62-

a Hungararing javára utalták át. Az előirányzatoktól való eltérés mel!ett ez az l., 2., 7. és 9. számú mellékletekben szerepi ő adatok valódiságát is kedvezőtlenül érintette. 2. A fejezetek költségvetési beszámolójának valódisága A költségvetési fejezetek, fejezeti gazdálkodási jogosuJtságú költségvetési címek I 9'93. évi zárszámadásának ellenőrzése során azt tapasztaltuk, hogy azok többségükben az érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelnek. Az intézmények médegei leltárral alátámasztottak voltak, a beszámoló és a könyvelés közötti egyezőség fennállt. A fejezetek, a hatáskörükbe tartozó intézmények mérlegbeszámolóit és főkönyvi kivonatait - fő összefüggéseikben, illetve esetenként teljes mélységben - számszakilag ellenőrizték, a szükséges korrekciókat elvégezték. A helyszíni ellenőrzés tapasztalatai szerint a fejezetek döntő többség a számvitelről sz616 I 991. évi XVIII. törvény és a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló, m6dosított 179/1991. (XII.30.) sz. kormányrendelet figyelembevételével alakította ki számviteli rendjét, vezeti nyilvántartásait. Az I 993. évi költségvetési gazdálkodás zárszámadásának ellenőrzése során azonban több esetben találkoztunk a mérlegvalódiságot befolyásoló szabályozási hiányossággat Ezek többnyire a belső szabályzatok elavultságára, az időközben megjelent jogszabályok miatti aktualizálás elmulasztására vezethető vissza. A NEKH-nél nem aktualizálták a Leltározási Szabályzato!, így a leltárfeJvétel módja nem igazodott a tárgyi eszközök, illetve készletek nyilvántartási rendjéhez. Az OKKH-nál a nyilvántartások nem tartalmazzák a megyei hivatalok egymás közölti eszközátadásai t. A készletmozgások amennyiségi nyilvántartásban- bevételi. illetve átadás-átvételi jegy hiányában -nem követhetök nyomon. A számlarendben nem rögzítették a kisértékű tárgyi eszközök meghatározására és nyilvántartási módjára vonatkozó szabályokat. Az ÁVÜ-nél az aleímek költségelszámolása nem szabályozták, a költségek felosztásának módját a számlarend nem rögzíti (egyes tevékenységek közölt pl.: a megbízási díjakat, postaköltségeket indokolt feloszlani). Számlarendi hiányosságként is értékelhető, hogy a számlatükör nem tartalmazza az általános költségeket és szakfeladatok számláit.

-63-

A hivatkozott kormán)Tendclct ugyan nem teszi kötelezövé a 6. illetve 7. számlaosztály alkalmazását, de a szakfeladatrend alkalmazásával kellő áttekintés nyerhető a különféle tevékenységek alakulásáról, mindamellett képes biztosítani az intézményi beszámolás tel jeskörűségét. (a központi előírások keretszabályozások, s az intézmén)Te jellemző sajátosságok meghatározása az MR feladata), az elmúlt időszakban megjelent jogszabályok előírásainak mcgfelelöen nem dolgozták át.

Az MR Leltározási Szabályzata

korszerűtlen

A MTV Leltározási Szabályzata 1987. évi kiadású, elavult, az azóta bekövetkezett számviteli változásokat nem tartalmazza, a számviteli törvény követelményeinek nem felel meg. Nem költségvetési előirányzatok nyilvántartását, a befektetett és a forgóeszközök nyilvántartási számláit. Az NGKM Központi Igazgatás költségvetési címen belül két intézmény (Gazdálkodó Szcrvezet és Gazdasági Igazgatóság) részben elkülönítetten gazdálkodik, de külön beszámolót készít. A két intézmény gazdasági folyamatai összemosódnak (pl.: a Gazdálkodó Szcrvezet által kiadásként feltüntetett mintegy 10M Ft tárgyi eszköz vásárlást a Gazdasági lga1.gatóság mérlcgében tüntették fel). Az NM Gazdasági Igazgatósága csak számlatükröt készitett, a tartalmát, az egyezőségi követelményeket nem rögzítette.

főkönyvi

számlák

A KŰM fejezetnél a számviteli belső szabályozások nem felelnek meg tcljeskörűen a jogszabályi előírásoknak. A Jóléti intézmények számlarenddel nem rendelkeznek, az Igazgatás és Külképviscletek számlarendje nem szabályazza az analitikus nyilvántartások rendszerét, a főkönyv és analitika kapcsolatát, az egyeztetések rendjét, az alkalmazandó bizonylatok köré!. Az FM fejezetnél a minisztérium egyes eszközei megosztottan kerülnek kimutatásra a Gazdálkodó szcrvczct és a Gazdasági Hivatal mérlegében. Az eszközök illetve a leltározásukkal kapcsolatos feladatok megosztásának elveit a kétszervezet belső szabály7.atai nem egyértelműen tartalmazzák. Az előbbieknek is következménye, hogy például a minisztériumi gépjárművek a Gazdálkodó Szervezet, a gépjárművek tankjában lévő üzemanyag a Gazdasági Hivatal mérlcgébcn került kimutatásra. A Gazdasági Hivatal nem rendelkezik lcltározási szabályzattal, lcltározási ü temtervében nem tért ki a leltár kiértékelésére.

A MŰM Gazdálkodó Szcrvczcténél a S1.ámlarendben nem szabályozták a főkönyvi könyveléshez kapcsolódó analitikus nyilvántartás rendjét és kapcsolódásait A "O" számlaosztály csak az előirányzatok nyilvántartására tcrjed ki, a befektetett es1..közök és forgóeszközök nyilvántartási számláit nem vezetik. A PM Gazdálkodó Szcrvezeténck (PMGSZ) Icltározási szabályzata elavult, 1991. július l-jén lépett hatályba, korszerűsítése - a PM Üzemeltetési Igazgatóság és a PMGSZ közötti feladat- és hatáskör szétválasztással együtt - folyamatban van.

-64-

Az APEH számlarendje nem tartalmaua a "O" nyilvántartási számlák számlaosztályát Az IKM 1992. évre összeállított számlarenddel rendelkezik, de az nem tartalmazza a számlaösszefüggése ket, nem rögzíti az analitikus nyilvántartás rendszerét. A KTM fejezet a 13711993. (X.l2.) Kormányrendelet 6.§ (5) b., pontjaszerint az önállóan, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közölti munkamegosztás és felelösségvállalás rendjét -a részben önálló Környezetvédelmi Főfelügyelőség, és a Főfelügyelőség pénzügyi-gazdasági feladatait ellátó KTM Gazdasági Főosztály (KTMGH) közti munkamegosztás és felelösségvállalás rendjét - nem teljeskörüen szabályozta. Ellentmondásos a részben önálló költségvetési szervek előirányzatainak kezelése, beszámolási gyakorlata. A hivatkozott Kormányrendelet ll. § (3) bekezdése szerint, ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik. az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv előirányzata a gazdálkodási jogkörébe utalt, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szcrv előirányzatait együttesen foglalja magába. A részben önálló ÁMRK-t az alapító okirat az OMvH gazdálkodási jogkörébe utalta. Bár a két intézmény a költségvetési törvényben egy címen szerepel, az OMvH előirányzatai az ÁMRK elöirányzat•it nem foglalják magukba. A felügyeleti szcrv rendelkezése alapján a részben önálló intézmény külön költségvetési beszámolót készített. Ezzel szemben a részben önálló Környezetvédelmi Föfelü- · gyelöség önálló beszámolót nem készitett, előirányzatait az előírásoknak megfelelöcn a KTMGH előirányzatai tartalmazták. A KTM Gazdasági Hivatalnál (igazgatási cím) a számlarend nem felel meg a számviteli törvény követelményeinek. Nem értelmezték a számviteli alapelveket az intézmény gazdálkodásában. Nem rögzítették azoknak a számláknak a tartalmát, amelyek megnevezéséből ez nem következik egyértelmüen, a GH által átvett fejezeli kczelésü előirányzatok kezelésének, nyilvántartásának rendjét. a bizonylati rendet, a tulajdonvédelem követelményeit. A számlarendben nem szabályozták teljcskörücn a részben önálló Környezetvédelmi Főfelügyelőség számviteli kapcsolódása és elkülönítése. A számlarend szcrint a 20 E Ft egyedi értékhatár alatti tárgyi eszközök értéke egyösszegben folyó kiadásként elszámolásra kerül. A gyakorlatban ezeket az eszközöket is - értékcsökkenés elszámolása mellett állományba vették. A leltáro7.ási s7.abályzat elavult. a számviteli törvény hatályba lépését mcgelózöcn készült. A "O" számlaosztály számláit nem vczették, a saját hatáskörű clőirányzatmódosításokról teljeskörü analitikus nyilvántartással, belső bizonylatokkal nem rendelkeztek. Nyilvántartások hiányában nem lehetett megállapítani. hogy pl.: a 9.7 M Ft pénzmaradvány igénybevétellel összefüggésben mely dologi kiadások elöirány?.atait emelték. Az MTI-nél a "0" számlaosztály tartalma nem felel meg a költségvelés alapján gazdálkodó szcrvck beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló 179/1991. (XII.30.) Kormányrendelet előírásainak, mivcl a könyvvitel keretében

-65-

nem tartják nyilván a költségvetési és a forgóeszközöket.

előirányza tokat,

csak a befektetett eszközöket

A GV-nél a kiadási és bevételi előirányzatok módosításainak nyilvántartása a "O" számlaosztályban nem teljeskörű. Mindkét nyilvántartási számla tartalmazza az eredeti előirányzatot, valamint a Kormány hatáskörében történt módosításokat. A felügyeleti hatáskörű és a saját hatáskörben végrehajtott módosításokat nem könyvelték. Ennek következtében a két nyilvántartási számla záróegyenlege nem mutatja a tárgyévi módosított kiadási és bevételi előirányzat összegét. A KSH fejezetnél, a KSH Központi Igazgatás cím részére a 3397/1993. Korm. sz. határozat alapján a Belügyminisztérium által müködési célra átadott 28 M Ft-tal szemben csak 2,2 M Ft összegű clőirán)"'.atot képeztek.

Néhány esetben tapasztaltuk, hogy az intézmények nem a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről sz616 67/1993. (V.5.) sz. kormányrendelettel módosított 17911991. (XII.30.) kormányrendelet előírásainak megfelelően készítették éves beszámolójukat.

·. Az Á VO a költségvetési beszámolórendszer általános szabályaitól eltérllen - alcímek szerinti bontásban- három költségvetést és beszámolót (Igazgatási alcímre. Vagyonkezelési alcímre. valamint a Privatizációs tevékenység alcímre külön-külön) készített. A kormányrendelet költ ségvetési szervekre, nem a költségvetés címrendjében meghatározott alcímekre vonatkozóan rendelkezik a beszámolókészítési kötclczettségről. Az alcímck beszámolási kötelezettségét jogi előírás nem szabályozza. Az FM fejezetnél a költségvetési törvényben, illetve a zárszámadásban a jóléti intézmények külön alcíme! képeznek. A fejezet a jóléti intézményeket, mint szervezetet nem választotta le a Gazdasági Hivatalról, bár részére PIR törzsszámot kért. Szabálytalan a fejezet azon gyakorlata, hogy egy önálló költségvetési intézménye gazdálkodásáról két költségvetési beszámolót készít.

A mérlegvalódiságot a fejezetek egy részénél hátrányosan befolyásolta, hogy a számviteli törvényben és a 179/1991. (XII.30.) sz. Kormányrendelet 25. §-ában foglalt kötelezettség ellenére a mérlegben kimutatott eszközök és kötelezettségek értékét leltárral részben támasztották csak alá. AMEH-nél a számítástechnikai cs1.közök leltárkiértékelését 1993-ban- a leltárfelvétel módjának változása miatt - nem végezték el. A feltárt hiány összegével (97 E Ft) a mérlegvalódiság nem áll fenn. A leltárfelvétel módjának változása miatt a Le!tározási Szabályzat aktualizálása, átdolgozása szükséges. Az OKKH-nál a leltárkiértékelést nem fejezték be. A leltárfelvételhez egyeztetési lehetőségként nem használták fel az analitikus könyvelés adatait, a leltárellenőr

-66-

által vezetett egyedi nyilvántartás a könyv szerinti érték megállapítására alkalmatlan volt. A leltározás során a vagyonleltár kiértékelését nem végezték el, így a mérleg nem az év végi tényleges eszköz- és forrásállományt tartalmazza. Az MR-nél a kialakult gyakorlat alapján szervezett leltározás előírt határidői t a

Számítástechnikai Osztály nem tartotta be. Így a számítástechnikai eszközök, szoftvcrek tényleges felvételének kiértékelése a mérlegkészítés időpontjáig nem valósult meg. E tekintetben a vagyonértéknek leltárral való alátámasztási követelménye nem érvényesülhetett A leltárfelvétel során tapasztalt készleteltéréseken túlmenően 0,6 M Ft értékű tárgyi eszköz és 22 E Ft értékű készlet hiányának számviteli rendezését nem végezték el. Az MTV-nél az 1993. évi leltár nem volt teljeskörű. (A Televideo müsoros

kazettáinak számbavétele nem tényleges mennyiségi felvétellel készült, a - ceruzával - felvett adatok nem egyeznek a nyilvántartott mennyiséggel, hiányzik a leltárfelelösök igazolása. A Kereskedelmi Főigazgatóság helyiség leltárain sem a leltározó, sem a leltározási egység vezetője nem igazolta az eszközök meglétét. Nem készült kiértékelt leltár a 20 E Ft egyedi érték alatti eszközökről, melyeknek nyilvántartási összege mintegy 50 M Ft-ot tett ki). A Kereskedelmi Főigazgatóság függö kiadásai közölt még 1989. évi tételek is szerepelnek, amelyek rendezése a helyszíni ellenőrzés befejezéséig sel!l·történt meg. Az MTV Központi Szervezeténél nem készítettek leltárt az átfutó, függö és kiegyenlítő tételekről, így nem állapítható meg, hogy a nyitó egyenlegckben milyen rendezést igénylő tételek vannak. A függö kiadások közölt helytelenül tartják nyilván a szellemi terméknek minösülö és a ll. Immateriális javak számlacsoportba tartozó szaftver termékek 1993. december 31-i 8,6 M Ft értékét. Ez ellentétes a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény előírásaival. Az NM Gazdasági Igazgatóságánál a kiegyenlítő, függö, átfutó kiadások összege

121.104 E Ft-ot tett ki, ezen belül az aktív kiegyenlítő elszámolások állománya 114,9 M Ft volt. Ennek döntő többségél a vásárlási elölegek (91,2 M Ft) tették ki. Az elölegek magas állománya és a rendezetlen tételek jelentős mennyisége miatt az 1993-ban lefolytatott minisztériumi belső ellenőrzés olyan analitikus nyilvántartás vezetését írta elő, melyböl kitűnik a tételek tisztázására tett intézkedés. A kiadásokró1, a tisztázatlan térítményekről év végi leltározási kötelezettséget is előírtak, amit azonban nem teljesítcttek. Az IM Gazdálkodó Szcrvezet leltározásánál a számlacsoportonként leltározott eszközök értékét nem összesítették, a leltárhiány és -többlet kimutatás nem tartalmazza, hogy értéken nyilvántartott eszközökről van-e szó, továbbá az eltérés összegét sem rögzíti. A KŰM fejezetnél a mérleg leltárral való teljeskörü alátámasztása nem valósult meg. A minisztérium tárgyi eszköz leltárát a mérleg összeállításáig értékelték ki. A külképviseletek leltárai közül február 28-ig csak 19 állomáshelyról érkezett be a leltárfelvétcl.

-67-

A KTM GH 1993. évi mérlegét nem támasztották alá teljeskörüen leltárral, az elrendelt lel tározás! nem szabályszerűen hajtották végre (az eszközállomány teljeskörü felleltározása, összesítése és kiértékelése nem történt meg). A leltárhiányok és azok kezelésének módja a vagyonvédelem komoly fogyatékosságaira utalnak. (A személyi használatba adott eszközök körében bruttó 2,5 M Ft leltárhiányt állapítottak meg, amelyböJ l, 9 M Ft leírását engedélyezték. A leltárhiányban O-ra leírt eszközök mellett még nem amortizált eszköz, valamint fegyverek (2 db gázpisztoly) is szerepeltek. A hiányok leírását a Gazdasági Föosztály vezetője engedélyezte, ami a lcltározási szabályzat szerint a közigazgatási államtitkár jogköre. A leltárhiányokért személyi felelösséget nem állapítottak meg, kártérítési kötelezettséget nem írtak elő. MTA Könyvtárának mérlege nincs teljes egészében leltárral alátámasztva. A mérlegböl mindössze az anyagleltár főkönyvvel való egyezőségét lehetett megállapítani.

Az MTA SZTAKI-nál csak a pénzügyi követelésekkel kapcsolatos mérlegtételeknek volt részletező nyilvántartása, a tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak nem. Ez a SZTAKI esetében azért hiányolható, mert az intézmény több nagyértékű számítógéppel és szellemi termékkel (szoftware) rendelkezik. Ezért részben a tula.idonvédelem, részben a S7lÍmvitrli törvényben megfogalmazott valódiság elvének ez a gyakorlat nem felel meg. Az MTI Intézménye a mérlegben kimutatott tárgyi eszközök értékét nem támasztotta alá leltárral. Ez azért S7l!bálytalan, mivel a tárgyi eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról - az ingatlanok és a gépek, berendezések, felszerelések egyedi kartonjainak szürópróbaszerü ellenőrzése szerint - nem vezetett folyamatosan részletező nyilvántartást.

A mérleg- és az éves költségvetési beszámoló valódiságát a vizsgált intézmények jelentős számánál sértette, hogy az éves gazdálkodás során a jogszabályi előírásokkal ellentétes elszámolásokat végeztek, ebből következően helytelen adatokat szerepeltettek a mérlegben, illetve a beszámolóban Az OKKH-nál a passzív kiegyenlítő bevételek közölt 0,2 M Ft-ot számoltak el, melyet főkönyvi kivonatlal nem támasztottak alá (az előző évi áthúzódó illetményelőleg visszafizetésekor a kiegyenlítő számlán nem könyvelték le a nyitóegyenleggel szemben, így az összeg duplán került a mérlegbe). A VP-nél a mérlcgben kimutatott befektetett CS?közérték a könyvvitelileg elszámolható összegnél 8,2 M Ft-tal magasabb. (A bcszerzett eszközök értékcsökkenését nem a teljes évre. hanem a beszerzés időpontját figyelembe vevő arányosítással határozták meg.)

-68-

A Programiroda által kezelt Világkiállítási és a hozzá kapcsolódó Fejlesztési Alap 400 M Ft alaptökével egyszemélyes gazdasági társaságo! hozott létre. Ezt az összeget azonhan a befektetett eszközök között nem mutatták ki. Az MTV Központi Szervezeténél a béralap kiadásának részletezésénél 4 M Ft-ot részmunkaidösök, 64 M Ft-ot nyugdíjasok, míg 2.481,7 M Ft-ot a teljes munkaidöben foglalkoztatottak bércként mutattak ki. Ezzel szemben a bérekből 849 M Ft-ot - a béralap 33%-át - fizették ki un. mozgóbérként, amelyet az alapbizonylatokon jutalom, illetve mozgóbér keret terhére jutalomként jelöltek meg. (Ezt az éves beszámolóban a "Teljes munkaidőben foglalkoztatottak összes bére" sor adatáhan szerepcltctték. Ez nem felel meg a számviteli törvényben, valamint az annak végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltaknak. A bérfeladás és annak számviteli elszámolási rendszere nem nyújtja a szükséges mélységü információkal.

A bérjellegü kiadások 1.099 M Ft-os növekedéséből 1.003 M Ft a küJönféle díjak emelkedéséből adódott. Ezek mintavételszerü vizsgálata feltárta, hogy az elszámolt béralap nem a valóságot tükrözi, mivel itt számolták el a megbízási díjak, valamint az alkalmi munkavállalók béreit is. Az MTV Kereskedelmi Filigazgatósága vállalkozási bevételéből 1.285,4 M Ft

müködési célú pénzeszközt adott át az MTV Központi Szervezetének (amelynek beszámolójában a Főigazgatóságtól átvett összegnél l M Ft-tal nagyobb összeg. került kimutatásra). A Főigazgatóság 1993-han- a megszüntető kormányhatározat ellenére - önálló jogi személyként, mint részben önálló költségvetési szerv gazdálkodott, így bevételét nem forgathatta vissza az MTV Központi Szervezetének alaptevékenységébe. A Főigazgatóságnak csak vállalkozási tevékenysége volt, így annak eredményét költségvetési berizetési kötelezettség tcrheli az 1992. évi LXXX. törvény 12. §-a szerint. Az MTV Kereskedelmi Főigazgatósága átfutó bevételként mutatott ki 1.811 E

Ft-ot, melynek hiányzott a bizonylati alátámasztása. Ez ellentétes a számvitelről szóló !991. évi XVIII. törvény 15. §(3) bekezdésében foglalt valódiság elvéveL A pénzmaradvány elszámolásnál az összeget a Főigazgatóság (a passzív átfutó elszámolások záróegyenlegében l levonásba helyezte, hogy az pénzmaradványként ne jelenjen meg. Az MR-nél a mérleg hiányossága, hogy az adósok jogeimén az MR nem mulatta ki a gazdasági társaságokba fektelett töke hozadékát, az osztalékot. A közgyúlésck jegyzőkönyvci alapján, az összegek jóváírásának időpontjáig az érintett kft-k adósként funkeionálnak. Ezzel a mérlcg teljességének és a valódiságának elvét mcgsértették. A HM fejezetnél továbbra sincs egyezőség fejezet szintcn az !992. évi beszámoló záró- és az 1993. évi nyitóegyenlegei között. Az eszközök, illetve források záróés nyitóegyenlege közölti cllérés 26,6 M Ft. Ezzel megsértették a folytonosság elvét. A tárca álláspontja szerint az eltérések a záróegyenlegek helytelen megál-

-69-

lapításából adódnak és a folyamatosan végbemenő katonai hadrendi változásokkal magyarázhatók. Az előidéző okok részletes feltárása, a hibák kiküszöbölése és az egyezöségek megteremtése érdekében a tárca folyamatos intézkedéseket tesz.

Az NM Gazdasági Igazgatóságánál az induló töke és a tökeváltozások mérlegben szereplö tételei nem egyeznek meg a főkönyvi kivonat adataival, amely a valódiság elvét sérti. A mérleg szerinti induló tó"ke 2.382 E Ft-tal kevesebb, a tökeváltozások értéke euel összeggel nagyobb a főkönyvi kivonatban szereplönél. Az eltérés okait ellenőrzésünk befejezéséig nem sikerült tisztázni.

A KOM Jóléti Intézmények számviteli rendszerében nem kerültek elkülönítésre az alap és vállalkozási tevékenységek (az üdültetési szakfeladaton belül a vállalkozási bevételek aránya 1993-ban 34% volt) bevételei és kiadásai, megsértve ezáltal a mérlegvalódiság és világosság elvét. A KÜM igazgatása mérlegébec 7.642 E Ft kiegyenlítő bevételek egyenlege nem felel meg a számviteli törvény, valamint a 67/1993. (V. !3.) kormányrendelet egyes számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásainak. Az itt kimutatott bevételek gépjármű és egyéb tárgyi eszköz értékesítéséből végleges, tárgyével érintő bevételek. A jelentős időbeli eltérés miatt nem fogadható el kiegyenlítő bevételként a 137/1993. (X.l2.) kormányrendeJet értelmében sem, bár a gépkocsik vásárlására (pótlására) a szállítóval előszerzódést kötöttek. Követke zésképpen az igazgatás pénzmaradványát helyte lenül állapították meg. A számviteli előírásokkal ellentétes a több évre áthúzódó székház rekonstrukció 391,7 M Ft összegű tárgyévi beruházási kiadásainak ingatlan növekedésként való kimutatása. A kormányzati beruházás várható befejezése !995-ben lesz. A részleges üzembehelyezést nem dokumentál ták. A KVSZ-nél a Club Tomajjal kapcsolatos bevételek és kiadások nem épültek be az intézmény 1993. évi beszámolójába. A költségvetésen kívüli gazdálkodás alapvetöen ellentétes az államháztartás gazdálkodásának alapelveivel. Ezt az Állami Számvevőszéknek az intézménynél !993. I. félévében végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzése feltárta, de annak rendezése !993. december 31-ig nem történt meg. így a KVSZ költségvetési beszámolója nem a valós kiadási-bevételi tényadatokat tükrözi. A KVSZ-nél a kezelt vagyon mérlegében a ll. és 12. főkönyvi számlák adatai nem egyeznek meg az analitikus nyilvántartás adataivaL Az eltérést a felújítások aktivált összegének utólagos megváltoztatása okozta, melyet csak az analitikus nyilvántartásban tudtak - a már lezárt számítógépes feldolgozás miatt - keresztülvezetni, a főkönyvi számlákan nem. Eltérést okozott az is, hogy az analitikus nyilvántartásokban - tévesen - telektulajdon után is mutattak ki értékcsökkenés!. Indokolatlan, hogy a KVSZ- a PM-me! való megegyezés szerint- a kezelt vagyon költségvetési számláján az átfutó bevételek közölt "céljellegü alap"-ként kezelje az ingyenes használék által az 1991. évi XXXIII. törvény alapján fenntartásra, karbantartásra befizetett összeget. Szükséges lenne az összeg sorsát eldönteni

-70-

(központi költségvetésbe való befizetés, vagy saját bevételként kizárólag a kezelt vagyon ingatlanfenntartására vagy felújítására lehessen felhasználni). !992-ben 35 M Ft, 1993-ban 27 M Ft folyt be e jogcímen (bruttó érték 1,8%-a), így a jelenlegi záróegyenleg 62 M Ft. A KTM GH a beszámolóban az egyes kiadási, bevételi jogcímeket jelentösen átrendezte. Ennek oka egyrészt a számviteli előírásoknak meg nem felelő főkönyvi könyvelés beszámolóban való helyesbítése, másrészt egyes, a főkönyvben helyesen könyvelt tételeknek a beszámolóban már valótlan jogcímen való szerepeltetése, valamint a 9. számlaosztálynak a beszámoló szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget nem kielégitő számlatükre. Az eltérésekról belső bizonylatot nem készítettek (pl.: a beszámolóban a 2.172,1 E Ft felhalmozási és tökejellegű bevételt bérleti díjbevételként, az immateriális javak és a tárgyi eszközök vásárlását készletbeszerzésként mutatták ki). A főkönyvben helytelen jogcímen elszámolt ruhapénzt, betegszabadsággal összefüggö kifizetést a beszámolóban korrigálták. Az intézményi egyéb bevételeket egy számlán könyvelték, ezért a számla év végi egyeniegél a beszámoló szerinti bevételi jogcímekre kellett bontani. Az előzőeken túlmenően az adatok valódiságát tovább torzította, hogy az állami feladatok szolgáltatási kiadásaként kimutatott 64,4 M Ft különbözö, nem szolgáltatásnak minösülö kiadásoka t is tartalmaz.

·.

Az MTA SZTAKI a befektetett pénzügyi eszközök közölt kimutatott oda nem

sorolható tételt is. Ez a tétel egy korábbi közös beruházás eredményeképpen megvalósult üdülőépület volt. Annak idején az egészet a SZTAKI vette nyilvántartásba, a tulajdoni lapon a tulajdon hányadot nem rendezték. Így a teljes összeg szerepelaz intézet mérlegében. Ez a valódiság elvének nem felel meg, így a kérdést először a tulajdonjog szempont jából, utána számviteli úton rendezni kell. Az MTA Könyvtára a mérlegében mintegy 16,5 M Ft értékű részesedés csökkenés t

mutatott ki. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján megnyugtató módon a "vagyonvesztés" összegét kimutatni nem lehetett. Az MTA fejezetnél vitatható a KF Infrastruktúra és ID-TE-LAP gazdasági

társaságok részvényeinek mérlcgben való szerepeltetése. Az ÁSZ korábbi, átfogó gazdasági ellenőrzése rámutatott arra, hogy ezen társaságok esetében a társasági szerzódés felülvizsgálata indokolt, mivel a törzsbetétek pénzügyi fedezetét idegen forrásból finanszírozták. A jelen vizsgálatunk befejezésének időpontjáig a társasági szerzödés felülvizsgálatára nem került sor, így a részvények tulajdonviszonyainak hitelt érdemlő megállapítása hiányában, az egyes intézmények mérlegében való szerepeltetése önmagában megkérdőjelezhető. Nem fogadható cl az a gyakorlat sem, mely szerint a részesedések értékét azon intézménynél mutatják ki, amelyeknek gazdasági profilja az adott szempontnak leginkább megfelel. A számviteli törvény filozófiája a valós, amelyet az alkalmazott eljárás sért.

hű

összkép bemutatását hangsúlyozza,

-71 -

Az MTI Intézménye a 3087/1991. kormányhatározat előírásaival ellentétben az írodaépület bérbeadását nem kezeli vállalkozási tevékenységként, az alaptevékenységektől elkülönített nyilvántartást nem vezet. Az MT! Intézménye 1993. XII. 31-én 7 db kft-ben vett részt tulajdonosként. A társasági szerzödésekben elismert részesedések összértéke 93,9 M Ft, ugyanakkor a mérlcgben kimutatott részesedések összege 86,5 M Ft. Az eltérés oka, hogy két kft alapításakor az MT! eszkö7használati jogot vitt be apportkén t, amelynek értéke az ECOINFO Kft-nél 7 M Ft, az MTl Informatikai Kft-nél 0,5 M Ft volt. Az

apportált eszközhasználati jogok értéke az MTl Intézményének mérlegében nem szerepe!. számvitelről szóló 1991. évi XV!ll. törvény által megfogalmazott teljesség elvének, amely szerint a könyvvitelben valamennyi gazdasági eseményt rögzíteni kell, amely hatást gyakorol az eszközök-források alakulására.

Ez az eljárás nem felel meg a

Az MTl adótartozása az APEH felé 1993. XII. 31-én 42 M Ft volt, ebből22M Ft az SZJA és 20M Ft az ÁFA tartozás. Ezen kötelezettségeket az MTl csak az analilikában tartja nyilván, a mérlcgben nem mutatta ki.

·.

A GV az 1993. december hónapban kifizetett nettó 3,2 M Ft Xlll. havi bért költségvetésen kivüli függö kiadásként vette figyelembe. Ennek következtébcp a tárgyévre kimutatott béralap összege ncrri tartalmazza a tárgyévi XIII. havi bért, a pénzmaradvány kimutatása és a mérlcgtételck meghatározása szabálytalan.

Találkoztunk a jogszabályi elöírásokat, a gazdálkodási fegyelmet sértö nyilvántartásokkal, bizonylatokkal, illetve a gazdasági események bizonylati alátámasztottságának hiányával. A KŰM fejezetnél az Igazgatás és Külképvisclctck tárgyi eszközök, raktári fejlapokon vezetett, analitikus nyilvántartása a számviteli előírásoknak nem felel meg. Az intézmények bizonylati szabályzattal nem rendelkeznek, a könyvelési bizonylatok nem minden tekintetben felelnek meg a tartalmi és fonnai előírások­ nak. Szigorú számadási kötelezettség alá vom pénztár bizonylattömböt nem alkalmaznak, helyette korábbi ÁSZ vi1sgálat által több esetben kifogásolt, házilag készített nyomtatványt has1.nálnak, mclynck szigorú számadású kezelése nem biztosított. A Külképvlseletek intézménynél a dologi kiadások terhére, egyéb szolgáltatások jogcímen 1993-ban összesen l 0,2 M Ft összeget fizettek ki amerikai szcrvezetek részérc "a Magyar Kormány érdekében végzett" tcvékcnységért. Ezt a minisztérium "Lobbyzó csoport" kiadásaként számolta el. A megkötött szerzödésekböl, illetve a kifizetésck bizonylataiból nem derül ki, hogy ezért megvalósult-e bármilyen teljesítés.

-72-

A költségvetési szervek alapító okiratainak felülvizsgálatát az 1991. évi XCI. törvény írta elő. Az 1992. évi központi költségvetés zárszámadás ellenőrzési tapasztalatai szerint a törvény által előírt határidőig - 1992. június 30-áig - ez a költségvetési szervek jelentős részénél nem valósult meg. Az előbbiek, valamint az ÁRT végrehajtására megjelent kormányrendeletekben foglalt kötelezettségek miatt az 1993. évi zárszámadás ellenőrzése során ismételten áttekintettük az alapító okiratok felülvizsgálatát. Tapasztalataink szerint lényegi előrelépés az 1992. évi állapothoz viszonyítva nem történt. Jelentős számban található elavult, a jogszabályi elóirásoknak nem megfelelő alapító okirat. A 13911993. (X. l 2.) kormányrendelet vezette be az alapító okiratokhoz hason1ó funkciót évente betöltő un. költségvetési alapokmányt, amelynek kötelező tartalmáról a 311994. (PK. 6) PM tájékoztatóban rendelkeztek. Ez azonban nem helyettesítheti az alapító okiratokat. A LB fejezetnél nines rendezve a részben önállóan gazdálkodó üdülő és hétvégi pihenőház alapító okirata, és az 1992. évi előírt felülvizsgálat során a hiányosságai. nem pótol ták. · A MKŰ-nek három üdülője van, melyet saját dolgozóinak üdültetésére használ. Az épületek évekkel ezelőtt kerültek az Ügyészség tulajdonába, ugyanakkor alapító okiratot nem készítettek. A hiányosságat a vizsgálat végéig nem pótolták. A VP a Világkiállítás megrendezésének szakmai, szervezeti feltételeiről szó1ó 56/1992. (III.25.) Kormányrendeleten kívül külön Alapító Okirattal nem rendelkezik, így müködése csak részben felel meg az ÁHT 88. §-ában foglaltaknak. Alapításkor nem határozták meg az intézmény felügyeleti szervét, székhelyét, besorolását, nem tértek ki a végezhető, illetve engedélyezhető vállalkozási tevékenységek körére. Ez utóbbi meghatározása azért is eélszerü, mivel a következő idöszakban a bevételek várhatóan több forrásból és növekvő mértékben realizálódnak. A KHVM fejezetnél az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet által 1992 őszén elkészített alapító okirat tervezetet 1993-ban többször átdolgozták, jóváhagyására azonban nem került sor. A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság a KHVM 4/1990. (X.24.) miniszteri rendeletet tekinti alapító okiratnak. A MÁV Kórház 1992 őszén készítette el az alapító okirat tervezetét, melyet formai okokból nem hagytak jóvá. A KŰM Jóléti Intézményei alapításáról szóló utasítás nem tesz eleget az ÁHT előírásainak, mely szeríni az alapító okiratnak tartalmazni kell, többek között. "'az

-73-

állami feladatként ellátandó alap tevékenységet, az ellátható vállalkozási tevékenységek körét és mértékét". A 14/1991. évi külügyminiszteri utasítás, valamint az 1993. évi gazdálkodási föosztályvezetői hatáskörben kiadott "részletes feladat meghatározás"-ban az intézmény vállalkozási tevékenységél nem szabályozták. Az NM fejezetnél az alapító okiratok felülvizsgálatát 1993-ban folytatta a

minisztérium. Ez azonban még továbbra sem tekinthető teljeskörünek, mivel a szociális-, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi intézményeknél nem történt meg. A KTM fejezet 13 intézménye végzett 1993. évben vállalkozási tevékenységet, amellyel összesen 171,4 M Ft árbevételt értek el (az összes saját bevétel 14,8%-át). A 13 intézmény közül ll esetében az alapító okirat egyáltalán nem, 2 intézmény esetében pedig nem az ÁRT 88. § (3) bekezdésének megfelelően határozta meg az ellátható vállalkozási tevékenységek köré!. A környezetvédelem területi szakigazgatási szerveiként működő 12 környezetvédelmi felügyelőség közül vállalkozási tevékenységet 1993. évben 7 felügyelőség végzett. E tevékenység többségüknél jelentős bevételi forrás volt. A felügyelősé­ geket alapító i/1990. (XI. l 3.) KTM rendelet a vállalkozási tevékenységek köré! nem szabályozta. Mivel a felügyelőségek alaptevékenységként hatósági feladatokat is ellátnak a szabályozatlanság összcférhetetlenségi problémákat is felvet. A Környezetgazdálkodási Intézetet (KG D alapító 2798/1989. KVM határozat csak az intézmény alaptevékenységcit határozta meg. A vállalkozási tevékenység köré! és mértékét az 1994. január l-jétől hatályos alapító okirat szabályozza. A Műemlékck Állami Gondnoksága, az Állami Műemlékhelyreállítási és RestauráJási Központ 1993. évben hatályba lépett alapító okiratai a viúlalkozási tevékenységeket nem határolták el, az okiratok szerint ugyanaz a tevékenység alapés vállalkozási tevékenységkén t is végezhető. (A MÁG 1993. évben nem végzett vállalkozási tevékenységet.) Szabályozatlanul végeztek vállalkozási tevékenységet az Országos Műemlékvédel­ mi Hivatal, valamint egyes nemzeti park igazgatóságok is. Nem felel meg az ÁRT támasztotta követelményeknek az Országos Meteorológiai Szolgálatot alapító 1211992. (IV.23.) KTM rendelet sem. (A szolgálat vállalkozási tevékenységből származó bevétele 64,2 M Ft volt.) Az MTA intézményei többségénél a tevékenységet fclülvizsgálta. Annak jóváha-

gyása azonban nem a törvény szövege szerinti alapító okiratban történt. Néhány esetben a megalapítás tényének jogi formában való rögzítését, az érvényes alapfeladatok rögzítését 1993. év végéig nem végezték el. (Kutatás Szervező Intézet, Könyvtár, ÓVoda, Bölcsőde. Ez utóbbi kétszervezet alapító okirata 1994, évben elkészült.)

-74-

A többi intézménynél 1992. évben az alap és vállalkozási tevékenység felülvizsgálatát elvégezték, a tevékenységjegyzék jóváhagyásra került. Nem állapították viszont meg azt, hogy a vállalkozási tevékenységből származó bevétel az össztevékenység hány %-át teheti ki.

Az új tevékenységi kört alapító okiratban vagy annak módosításaként kellett volna jóváhagyni. A jóváhagyás azonban csak tevékenységjegyzék formájában történt meg. Az MTA Könyvtára alapító okirattal nem ren-delkezik, tevékenységél az MTA Elnökség által 1991. évben jóváhagyott SZMSZ és a könyvtárügyről szóló 1976. évi 15. sz. törvényerejű rendelet alapján gyakorolja. Az alapító okirat elkészítése folyamatban van. Az MTV jelenleg sem rendelkezik érvényes alapító okirattal (a tervezet elkészítését a PM 1994. márciusában rendelte el), így a tevékenységi körök sem voltak egyértelműen deklarálva. Ezt az 1993. évi SZMSZ-ben sem határozták meg.

3. Fejezetek közötti

előirányzat

átcsoportosítás

Az 1993. évi költségvetési gazdálkodás során több fejezet között valósult meg előirányzat átcsoportosítás. Az átcsoportosítások döntö többségükben összhangban álltak a törvényi előírásokkal és kellően dokumentáltak voltak. Néhány esetben - elsősorban adminisztratív hiba következtében -.helytelen nyilvántartásba vétel, illetve a dokumentáció hiánya is tapasztalható volt, de törvényi előírással ellentétes megoldással is találkoztunk. A Minisztereinökség fejezet 30. eim 3. alcímének kormányzati rendkivüli kiadásnak minösüiő előirányzatát a 336011993. számú Kormányhatározat a szavjet csapatok által használt létesítményeknél okozott környezetikárok felszámolásának folytatására a KTM fejezet célelszámolási számlájára utaitatta, amit a határozat értelmében a KTM átvett pénzeszközként kezeit.

Az i 993. évben az ÁFA szabályok módosuiása miatt az MTA fejezet i M Ft költségvetési támogatásban részesült. A PM augusztusban és novemberben az összeget a fejezet költségvetési számlájára átutalta. Az ezzel kapcsolatos eiöirányzatmódosítás a Kormány jogkörét érinti. Az előirányzat módosítása azonban csak a költségvetési év lezárása után történt meg 2011/1994. (11.9.) kormányhatározatban. Igy az előirányzatmódosítás rendezésére utólag került sor. Az MTA költségvetésében tervezték meg az akadémikusok bérének és járulékának költségvetési támogatását. Az MTA a más fejezetet érintő összegről áttekinthető elszámolást készített. Az iratot átküldték a PM-nek, amit a minisztérium eifoga-

-75-

dott, és a támogatás zárolásáról, más fejezetet érintő előirányzat átcsoportosításról intézkedett. A tárca a beszámolójában az előirányzatmódosítást először kormányzati hatáskörú előirányzatváltoztatás címen szerepeltette, mivel az ÁllT 39. §-a szerint a címek közölti átcsoportosítást csak Kormány engedélyezhet. (A szóban forgó előirányzat összege az MTA Tudóstámogatás alcímen került megtervezésre.) A PM azonban a beszámoló benyújtásakor az összeget saját hatáskörú előirányzatmódosítások közé átiratatta. Ez utóbbi a törvényi előírások­ kal ellentétes.

4. A költségvetési előirányzatok alakulása, a fejezeten belüli átcsoportosítások törvényessége, dokumentáltsága A fejezetek költségvetési (kiadási és bevételi) előirányzatai az eredeti elő­ irányzathoz viszonyítva - a különbözó hatáskörben végrehajtott módosítások eredményeként - általában növekedtek. A növekedés mértéke egyes fejezetek esetében - a tervezés időszakában meglévő bizonytalanság figyelembevételével is túlzott óvatosságra, "alultervezésre" utal. Ezzel a korábbi évei:re is jellemző gyakor lattal igyekeztek a fejezetek vélt vagy valós kiadási szükségleteik teljesítéséhez tartalékot biztositani. Az Alkotmánybiróságnál a saját bevételek 100 E Ft eredeti előirányzatával szemben minlegy 22 M Ft teljesült. A bevételek jelentős része ingatlan bérleti jog átadásából (l O M Ft) és jármüértékesítésböl ered. Az Á VŰ-nél saját intézményi bevételt nem terveztek annak ellenére, hogy a folyamalas szolgáltatások alapján a költségvetés készítésének idöszakában részben ismert volt az ingatlanbérleti szerzödésekböl (1992. évi tény 14,6 M Ft) származó bevétel mértéke. Az MTV Központi Szervezete bevételi előirányzatának eredetileg tervezell öszszege 7.637,3 M Ft volt, amely 18.591,5 M Ft-ra teljesült. A bevételek között egyéb bevételt egyáltalán nem terveztek, kiszámiázott ÁFA összeget scm, holott ennek teljesülése 1992. évben 805 M Ft volt. Az egyéb bevételek ténylegcsen 1.223.9 M Ft-ot tetlek ki. Négyszeresére nöll a vállalkozási bevétel, de volumenében kis hányadot - 0,5%-ot - képvisel az összbevételen belül. Számottevő növekedés tapasztalhaló az alaptevékenység bevételeinél: 5.856,8 M Ft elő­ irányzattal szemben 11.003,1 M Ft a teljesítés, amely 87,9%-os növekmény. Ezen belül az intézményi ellátás díja 5.500 M Ft tervezett értékéhez képest - az előfizetői díjak 250 Ft-ról 300 Ft-ra történő emelésének következtében - 6.994.2 M Ft-ra emelkedett. Rendkívül nagy az eltérés az alaptevékenységgel összefüggö szolgállatás adatainál, (reklám és szponzor tevékenység) ahol a tényleges teljesítés több mint tízszeres, 4.002,1 M Ft.

-76-

Az M1V Központi Szervezetének kiadásai 7.637,3 M Ft eredeti előirányzattal szemben 18.291,2 M Ft-ot tettek ki. Az összes kiadás legnagyobb hányadát - 42%-át - képviselö szolgáltatások értéke a tervezett 3.263,9 M Ft-ról 235%-ra 7.665.2 M Ft-ra teljesült. Ezen belül is a postai szolgáltatások, sugárzási és vonaldíj 2.197,4 M Ft-ra nőtt a tervezett 1.571,4 M Ft-tal szemben, amelynek objektív okai vannak. Több mint 3,5-szeres növekedést mutatnak a különféle egyéb szolgáltatások. s abszolút értékük meghaladja az 5 Mrd Ft-ot. A költségcsoportba tartoznak a szinkronizálás. filmgyártás. filmkölesönzés. diszletgyártás, külsö laborálás stb. kiadásai. Az !992. évi 3,1 Mrd~al szemben megalapozatlan volt az !993. évre 1.4 Mrd Ft-ot előirányozni erre a célra, figyelembe véve, hogy a müsoridö nem csökkent. Az MR-nél a 3.744 M Ft összegű saját folyó bevétel az eredeti előirányzatot 73,4%-kal haladta meg. Ezen belül volumenében a legjelentösebb többletteljesítés a vállalkozási bevételből (850 M Ft-tal szemben 1.677 M Ft), illetve az intézmény egyéb bevételeiből (165M Ft-tal szemben 514 M Ft) származott. A vállalkozás kereteiben nyújtott "szolgáltatás" (reklám stb.) és a "kiszámlázott termékek, szolgáltatások ÁFA-ja" jogcímeken jelentkezett a bevételi többlet.

Eltérést jelentett az év közben belépő (Rádió és Televízió Újság Szcrkesztösége munkájának eredményeképpen) alaptevékenységgel összefüggö áru- és készletértékesítés, illetve ugyanezzel kapcsolatos szolgáltatási díjbevétel, melyek az RTV újság létrejöttével összefüggö bevételeket fogJalják magukban. Az IM fejezetnél az illeték jellegű bevételek eredeti előirányzata 269,5 M Ft, amely 410.6 M Ft összegben teljesült. Az eredeti előirányzatból a Bíróságok címnél 254M Ft-ot terveztek meg, amely 389,5 M Ft összegben realizálódott. Az illeték jellegű bevételeket jelentösen alultervezték. Az FM fejezetnél a módosított kiadási előirányzat kormányzati beruházást nem tartalmazó 26.427,4 M Ft-os összegével szemben a módosí- tolt bevételi elő­ irányzat 26.407,3 M Ft volt. Az eltérés abból származik, hogy - a kitöltési útmutató értelmében - a zárszámadási törvényjavaslatnak a kiadások és a bevételek előirányzatai módosításáról és a teljesítésről szóló táblázatai az elemi beszámolók 23. Költségvetési előirányzatok egyeztetése űrlapjának (a hitelek, rövidlejáratú értékpapírok kiadásaival és bevételeivel, valamint a kiegyenlítő, függö, átfutó kiadásokkal és bevételekkel való) módosításával készültek.

Az NM fejezethez tartozó intézetek működési költségvetési bevételeinek közel 80%-át a TB-től átvett - a gyógyító-, megelőző feladatokra - pénzeszközök képezték Az eredeti előirányzathoz viszonyítva jelentős túlteljesítést tükröztek a felhalmozási és tól<ejellegü bevételek, a vállalkozások bevételei, valamint a kamat és egyéb bevételek. Az alaptevékenység bevételei 21,8%-kal haladták meg az eredeti előirányzatot Ebben az inté7lllények szakmai tevékenységétől függöen a külföldi hallgatók oktatása, a külföldi betegellátás, a gyógyfürdöi szolgáltatások. a térítéses betegszállítások bevételei játszottak meghatározó szerepet.

-77-

A MÜM fejezet saját bevételeinek teljesítése mind az eredeti, mind a módosított előirányzatot jelentős mértékben meghaladta. Ezen belül a támogatásértékű bevételek túlteljesítése (75,5%) a meghatározó, amely alapvetöen a átképző központok pályázati úton elnyert tanfolyamainak díjbevételéből (147,9 M Ft), illetve a szakmai tankönyvek értékesítéséből származó bevételből (63,4 M Ft) áll. Az alultervezettség mértékére jellemző - figyelembe véve azt a tényt is, hogy a források egy része rendkívüli, egyszeri jellegű és a tervezéskor nem volt ismeretes-, hogy a módosított elő irányzat több mint 300%-kal, a teljesítés közel 600%-kal haladta meg a tervezett, állami támogatás nélküli bevételeket. A saját bevételek eredeti előirányzatát meghaladó teljesítését jelentösen befolyásolta a képző-központok létesítéséhez a Foglalkoztatási Alapból átadott pénzcszköz, továbbá az értékpapír visszatérülés. Az MKM Igazgatási kiadásai között az önkormányzati költségvetési szerveknek átadalt 65,6 M Ft összegű pénzeszközt mutatott ki az 1993. évben. A megjelölt összegben szerepeinek olyan tételek, amelyek a fenti jogcímtől eltérőek. Így sor került más fejezetnek (Külügyminisztérium 50 E Ft), vállalkozásnak (Magyar Filmunió Kft 2,1 M Ft), az MKM saját intézményeinek (múzeum, egyetemek, főiskolák 1,3 M Ft), illetve más fejezet költségvetési szervének (MTA Irodalomtudományi Intézet 0,5 M Ft) stb. történő átadásra. ·-

A költségvetési törvény az alaptevékenységgel összefüggő be- vételekkel kapcsolatban lényeges új szabályokat állapított meg. A 44. § szerint e bevételeket és ezzel összefüggésben a kiadásokat év közben kizárólag a fejezetért felelős szerv módosíthatja, e bevételek összesített előirányzatát év közben kizárólag a pénzügyminiszter csökkentheti. A fentieknek megfelelően módosított előirányzatot meghaladó többletbevétel a 13. § (l) szerint a központi költségvetést illeti meg. A költségvetési törvény említett rendelkezéseit a PM fejezet és hat intézménye nem, illetve kifogásolhatóan hajtotta végre. A felügyeleti szerv engedélyét utólag kérte meg a bevételi és kiadási előirányzat módosílásához a PMGSZ, a NEIDTI és a BIF. a módosítást az illetékes államtitkár helyett a PGF főosztályvezetője engedélyezte. Ezzel a felsorolt intézmények nem tartották be az ÁHT 98. § (3) bekezdésében foglaltakat. Nem kért és kapott előirányzat csökkentésre engedélyt a PMGII. Nem kért és kapott bevételi és kiadási előirányzat módosítást a PMÜI, az ÁÉF, az SZF. Az intézmények a többlelbevétel talanul - fclhasmálták.

jelentős

hányadát saját hatáskörben - szabály-

A Kormány, az egyes elkülönített állami pénzalapok bevételeinek beszedésével kapcsolatos költségekről szóló 3646/1992. sz. határozatával úgy döntött, hogy az Útalap, az Idegenforgalmi Alap és a Nemzeti Kulturális Alap bevételeinek beszedé-

-78-

sével, ellenórzésével felmerüló elkülönítetten kimutatott költségeket az Alapok kezelói - az Alap múködési kiadásai terhére - az adóhatóságnak megtérítik A pénzügyminiszter és az alapot felügyelő minisztcrek közölti egyeztetés alapján az alapok részben számítógép beszerzésre, részben a folyamatos müködés költségeire adtak át pénzt az APEH-nak, tehát beszerzésre 212 M Ft-ot, folyamatos müködésre !45, I M Ft-ot, összesen 357, I M Ft-ot. Az Alapok által megtérített - megelőlegezett - költségek a beszedett bevételekhez képest irreálisan magasak, a beszedett bevételek arányában a Nemzeti Kulturális Alapnál 38,5%-ot, az Idegenforgalmi Alapnál 24,9%-ot, az Útalapnál 1,2%-ot tesznek ki. A Szerencsejáték Felügyelettől az APEH !993. évben 80 M Ft pénzeszközt vett át, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkárának 1993. június !4-én kelt egyetértésével. Az APEH az átvett pénzt arra való tekintettel kérle, hogy a Hivatal és jogelödjei 1981-1992. I. negyedéve közölt saját költségvetésük terhére látták el a kaszinók ellenőrzését.

Az alapokat illető bevételek beszedése, stb. az állami adóhatóság alapfeladata, fgy az e feladattal járó múködési elóirányzatot költségvetési támogatással indokolt finanszírozni.

Az előirányzatok módosítása során - döntően a törvényi elóírásokkal összhangban a béralap előirányzat saját bevételekkel ellensúlyozott növelését is tapasztaltuk. Találkoztunk a jogszabályi elóírásokkal összhangban nem álló megoldással is. A PMGSZ saját hatáskörü, béralap előirányzatot növelő módosításai - egy kivétellel - a jogszabályi előírásoknak megfeleltek. Az ellenőrzés 2 M Ft összegű béralapnövelést és jutalom fizetést az Országos J áték Alapról szóló I 993. évi xxvrn. sz. törvény 2. § (4), illetve a költségvetési szcrvek tcrvezésének, gazdálkodásának, beszámolási rendszeréről szóló 137/1993. (X. I 2.) Korm. rendelet I 7.§ (3) bekezdésével ellentétesnek minősít. A béralapnövelés az Országos Játék Tanács elnökének és kilenc tagjának bruttó 200 E Ft/fő jutalmazását szolgálta. A Tanács elnöke és tagjai az !993. évi XXVIIT. sz. tv. 2. § (4) szeríni tevékenységüket díjazás nélkül végzik, így jutalmazásuk (tevékenységük utólagos elismerésének díjazása) nincs összhanghan a jogszabályi elöírással. A jutalmazÁst a PM közigazgatási államtitkára (az Országos J á ték Tanács elnöke) !993. november 25-i javaslatára a pénzügyminiszter engedélyezte. Az NM fejezetnél a Kormány hatásköréhen végrehajtott előirányzat-átesoporto­ sítások közüla 3437/1993. Korm. határozat 3. pontja alapján végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás nem állt összhanghan az ÁHT 24. §-á han foglaltakkal, amely a Népjóléti Minisztérium igazgatási kiadások működési költségvetésén belül a dologi kiadások 27 M Ft-os csökkentése m.ellett a béralap előirányzatát I 9 M Ft-tal, a tb járulékat 8 M Ft-tal megemelte.

-79-

Előfordult,

hogy a költségvetési szerv dologi költségei fedezetére béralapjából csoportosított át, ami nem volt összhangban az ÁHT végrehajtására kiadott 137/1993. (X. l 2.) kormányrendelet {16. § (l)} előírásaival. A VP a többletbevétel terhére a tb és dologi kiemeit előirányzat közölt szabálytalanul saját hatáskörben 308 M Ft-<>t csoportosított át, bár ez a felügyeleti szerv hatásköre volt. Ezáltal az összeget kivonta a befizetési kötelezettség alól. Fejezeli hatáskörben a KTM igazgatáshoz (KTMGH) csoportosították át a "Duna Bizottság Ökológiai Titkársága" 14,9 M Ft fejezeli kezelésü előirányzatát 5,8 M Ft béralap. 2.6 M Ft tb és 6.5 M Ft dologi kiadások bontásban. A KTMGH a béralapclőirányzatból saját hatáskörben 1,2 M Ft-<>1 a dologi előirányzat javára csoportosított át, ami az ÁHT 24. §-a alapján jogszabálysértő volt.

Az előirányzatok m6dosítása törvényességének vizsgálata során tapasztaltuk, hogy egyes fejezeteknél a címek közötti saját hatáskörben megvalósított átcsoportosítást - az elavult Szervezeti és Múködési Szabályzatok, a hatás- és jogkörök tisztázatlansága. a költségvetési törvény előírásainak figyelmen. kívül hagyása következtében - nem minden esetben a törvényben felhatalmazott személy engedélyezte. A VP-nél az előirányzatmódosítási hatásköröket nem szabályozták, így arra az intézmény vezetője volt csak jogosult. A sajáthatáskörű előirányzatmódosítások a fentiek ellenérc a gazdasági vezető aláírásával valósultak meg, ami ellentétes az ÁHT 97. §. illetve 98. §(l) bekczdésévcl. Az OKKH Szcrvezcti és Müködési S7.abályzata két elnökhelyettesi munkakört tartalmaz. A közgazdasági elnökhelyettesi munkakör nem került betöltésre. Az SZMSZ-ben a kö1.gazdasági elnökhelyettes feladataiként megjelölt jogosítványokat a közgazdasági főosztályvezető gyakorolta felhatalmazás nélkül, aminek következtében a szabályozás nem felel meg az ÁHT 98. §-ában foglaltaknak. Az Á VO a vagyonkezelési tevékenységnél saját hatáskörben csoportosítottak át előirányzatot a dologi kiadásokból a béralap és tb járulék javára. Az Országgyűlés által megbontás nélkül jóváhagyott előirányzat felosztása után az előirányzatok közölti átcsoportosítást csak a felügyeleti szerv jóváhagyásával végezhették volna el.

Az előirányzatok közötti átcsoportosítás törvényességének ellenőrzése során nagy számban tapasztaltuk, hogy a költségvetési fejezetek és intézményeik mind bevételi és kiadási előirányzataik túlteljesítése, mind a jóváhagyott elözó évi pénzmaradvány felhasználása során úgy vállaltak kötelezettséget, teljesítettek kifizetést, hogy a szükségcs elóirányzatmódosítást nem, illetve utólag - esetenként a zárszámadási időszakban - végezték el.

-80-

Az előirányzatok utólagos módosítása, a tényleges teljesítéshez való igazítása nincs összhangban az ÁHT 98.§ (3) bekezdésében foglaltakkal. Az előző évi pénzmaradvány felhasználásának előirányzatosításánál tapasztalt hiányosságok az ÁHT végrehajtására kiadott 137/1993. (X. l 2.) számú Kormányrendelet 16. § (l) bekezdésében foglaltak eltérő értelmezésének is következménye. A kormányrendelet ugyanis a jóváhagyott pénzmaradványból való igénybevétel esetében az előirányzat módosítását a tényleges igénybevétel összegének mértékéig engedélyezi. nem határoZva meg azt, hogy erre az igénybevételeket követóen minden egyes esetben, illetve év végén egy összegben kerüljön-e sor. Az OGY fejezeten belül az Országgyűlési Könyvtár címnél a költségvetés törvény előírásaival ellentétes volt a saját hatáskörben, az alaptevékenység támogatásértékű bevételi előirányzatának 2,7 M Ft-tal való évközi csökkentése, mivel erre csak a fejezelért fclclös szerve jogosult. Az LB fejezetnél az előirányzatok módosításának dokumentációja 1993. december 31-i dátummal került feltcrjesztésre a fejezetért felelős ·eié. Az elnöki jóváhagyás !994. február 24-én valósult meg. Az MKÜ fejezetnél az eredeti előirányzathoz viszonyított változásokat, azok · engedélyezési dokumentációját év végén összesítve készitclték el. Jóváhagyására 1994. március 2-án került sor. A MEH-nél a saját hatáskörű előirányzat módosítást (a bevételi többlet teljesíléséhez igazítva) a Költségvetési Főosztály vezetője utólag hagyta jóvá. Az előirányzat átcsoportosításra vonatkozó javaslatok nem jelennek meg kiemeit elöirányzatonként, annak rendszere nem biztosít áttekinthető információt a vezetöi döntések meghozatalához. A NEKH-nél szabálytalan volt az előirányzat változtatásának rendszere, mivel valamennyi clöirányzatmódosítást év végén egy összegben könyvelték az elrendelésekben megjelölt kiemcll clöirányzatokra, illetve velték nyilvántartásba. Az Á VO igazgatási alcímének saját hatáskörü elöirányzatmódosításaira - a tényleges felhasználási adatokhoz igazítva- a 7.árszámadási idöszakban került sor. A MTV az clöirányzatokról és azok módosításairól nem vezetett naprakész nyilvántartást. Szabálytalanul járt cl, amikor 5.036 M Ft támogatásértékű bevétcl-növekmény előirányzatát saját hatáskörben emelte és használta fel. Az elöirányzatmódosítást 1994. n. 28-i előterjesztésében - utólag - kívánta engedélyeztetni a Kormánnyal. Engedély hiányában jogtalanul növelte a béralap (409 M Ft), tb járulék (287 M Ft) és dologi (4.340 M Ft) elöirányzatait. Ez nincs összhangban az ÁHT végrehajtására kiadott 13711993. (X. l 2.) Kormány rendelet előírásaival sem. A felügyeleti szcrv a pénzmaradvány felülvizsgálat során

-81 -

4.628 M Ft elvonás! írt elő az említett Kormány rendelet alapján. A zárszámadási törvényjavaslat 9. §(2) bekezdéseszerint ennek befizetése alól az MTV mentesül. A HM fejezetnél a költségvetési előirányzatok közölti átcsoportosítások nyilvántartását az MH KPF-ség vezeti. A nyilvántartásban a saját hatáskörű átcsoportosításokat nem rögzítették, mivel - a fejezet sajátosságaiból következöen - azok több egymásra épülö szinten való-sulnak meg és részben halmozottan, részben a közpon ti- és csapatgazdálkodásból következöen ellentétes előjellel is jelentkeznek. Az NGKM-nél felügyeleti szervi hatáskörben, a fejezeli kezelésü előirányzatból 88,6 M Ft átcsoportosítására utólagosan (!994. április 6-án) készített feljegyzésben foglaltaknak megfelelöen került sor. A Gazdálkodó Szervezetnél és az MrK-VM-nél így olyan kiadásokat terveztek, amelyekre az előirányzatot utólag biztosították.

A Gazdasági Igazgatóság felügyeleti szervi hatáskörben megvalósított 47,4 M Ft előirányzat növelését (dologi kiadások) nem dokumentálták. Az NGKM Jóléti intézmények címnél ugyancsak nem dokumentálták az intézményi hatáskörben megvalósított 2,6 M Ft béralap előirányzat csökkentés!. A csökkentés oka. valamint az. hogy az összeget hova csoportosították át, nem derül ki. . Az NGKM Gazdálkodó Szervezetnél az átcsoportosítások következtében a teljes munkaidöben foglalkoztatottak bére 64,2 M Ft-tal emelkedett. Ez 29%-os növekedést jelentett a létszám gyakorlatilag változatlan állománya mellett. A fejezethez tartozó többi intézménynél ezzel ellentétesen csak kismértékű béralap növekedést, illetve a béralap vált07.lltlanságát tapasztaltuk.

Az IM BV-nél a dologi kiadások előirányzatát 40,9 M Ft-tal (készletbcszerzés) lépték túl, előirányzatmódosításra nem került sor. A PM fejezeli előirányzat-nyilvántartása az !993. évi jogszabály-változással nem tartott lépést. Így az intézmények alaptevékenységi körhöz tartozónak minősített bevételei módosításáról nyilvántartást nem vezetnek. Kialakulatlan e bevételek módosításánál alkalmazott eljárás gyakorlata. dokumentáltsága is. A módosítások egy része utólag történt, így év közben elöirányzat nélküli kötelezettségvállalások valósultak meg. A Pénzügyminisztérium igazgatási cím- ezen belül a PMGSZ béralapját- !20M Ft-tal növelte meg a pólköltségvelési törvény, melyet a parlamenti prezentáció szerint a Kormány a konszolidációs feladatok kidolgozásának és végrehajtásának többletkiadásai miatt javasolt. Az előirányzatot a minisztérium teljes egészében nem az indoklásban megjelölt célra használta fel. Az előirányzat-felhasználásról - mivel a póiköltségvetési törvény ezt nem jelölte meg célfeladatként - elkülönített nyilvántartást és elszámolást a PMGSZ nem

-82-

vezetett. Az előirányzat beépült az 1993. évi minisztériumi béralapba, fedezetül szolgált többek közölt az évközi béremelésre, létszámbövítésre az 1993. évben kifizetett 1992. és 1993. évi 13. havi bérre és átlagosan közel 1,8 havi bérnek megfelelő jutalomra. A PMGSZ és részben önálló szervei, valamint az Állami Biztosításfelügyelet és a Központi Számvevóségi Hivatal felügyeleti szervi hatáskörbe tartozó előirányzat módosításait a PMGSZ vezetője 1993. december 30-án kérle és a PGF főosztály­ vezetője december 31-én hagyta jóvá. Az APEH-nél a saját hatáskörű elöirányzatmódosítások túlnyomó többségél utólag, a költségvetés tényleges teljesítésének megfelelöen engedélyezték. A KVSZ.nél a pénzmaradvány felhasználásával kapcsolatos elöirányzatmódosításra nem készültolyan írásos belső dokumentum, amely konkrét célonként összegenként tartalmazta volna a felhasználható előirányzatot Év végén az igazgatási költségvetésból 17,7 M Ft bcszerzést terheltek át a vagyonkezelési pénzmaradványra. A KVSZ-nél a jóváhagyott igazgatási pénzmaradványból - engedéllyel - 18 M Ft-tal növelték a béralap előirányza tot, 12.2 M Ft-tal pedig a társadalombiztosítási járulék előirányzatot A pénzmaradványból való előirányzat módosítást nem dokumentál ták. A KTM 19 intézménynél összesen 131,2 M Ft-tal emelte az alaptevékenységi bevételek és ezzel összefüggésben a kiadások elöirányzatát. Ebból 108,5 M Ft összegű elöirányzatmódosításra utólag, a tárgyével követően került csak sor.

Az 1993. évi költségvetésről szóló törvény 4. §-ában meghatározott- járulékokkal együtt - l O Mrd Ft-os előirányzat szolgált a költségvetési intézményekben foglalkoztatottak béremelésére. A központi bérpolitikai intézkedések megvalósítására az Érdekegyeztető Tanácsban elfogadott irányelvek figyelembevételével került sor. A bérfejlesztések mértéke a költségvetési szervek dolgozóinak bérszínvonalában érdemi elmozdulást nem jelentett, annak összege "felolvadt" a rendelkezésre álló, egyéb költségvetési forrásból megvalósított béremelésben. Az MTV az 1993. évi bérpolitikai keretból - a közalkalmazotti törvény alkalmazásának kihatására - 262,2 M Ft béralapot és 115,4 M Ft tb járulékat igényelt. ' Ennek 5,7%-át, 15.1 M Ft-ot és a hozzátartozó tb járulékat kapta meg. A bérpolitikai keretből folyósított fejlesztés beleolvadt a július l-jétől megvalósított bérfejlesztés összegébe, mclynek során a részlegek egységesen 17%-os bérfejlesztési keretet kaptak. Ezen túlmenően központi keretet képeztek (3,2 M FVhó), amelyet differenciáltan használtak fel.

-83-

A MR a bérpolitikai intézkedési keret felosztása során az igényelt 38 M Ft-ból 8.5 M Ft-ol kapoll. Ez mindössze 1,2 M Fl/hó támogatást jelentell június hónaptól, mely csak 1,9%-os béremelésre nyújtolt fedezetet. Az NGKM fejezel a bérpolitikai intézkedés kerelében a Külkereskedclmi Szolgá-

latnak julia toll 1.722 M Ft kerelel az Igazgatási címhez csoporlosítolla ál. Az átcsoportosítást nem do kumenlálták, továbbá az eljárás ellentéles a költségvetési törvény 39. §-ában foglaltakkal, mivcl címek közötli átcsoporlosítási hatásköre csak a Kormánynak volt. A KTM fejezel részére a költségvetési törvényben céltartalékként előirányzoli bérpolitikai intézkedési keretből összesen 27,3 M Fl pótelöirányzalol hagylak jóvá. Az 1993. május l-jei hatályú illetményfejlesztésre 19,1 M Fl előirányzatol kapolt a fejezet. A felügyeleti szcrv előírása alapján az intézmények a felhasználással elszámoltak Végkielégílésre 7,5 M Ft-ot (ebből 5,8 M Ft-ol a minisztériumi igazgatás), a legkedvezőtlenebb kereseti helyzetű minisztériumok béremelése jogcímen pedig 0,8 M Ft előirányzatol kapolt a fejezet, illet ve a KTM igazgatás A KTMGH a május l-jei hatályú bérfejlesztésre 1,4 M Ft béralap és 0,6 M Ft tb járulék előirányzatot kapoll, ami átlagosan mindösszc 1,3%-os bérfejlesztést tell lehetövé.

A központi bérpolitikai intézkedések keretében biztosított mindenütt használták fel.

előirányzatokat

nem

A HM vezetése a központi bérintézkedések végrehajtására, a rendelkezésre bocsátolt összegek felhasználására - a HM állományának bérfejlesztésével összefüggően - külön konecpciót alakitoll ki. Az oktatási és müvelödési célú összegeket a tárca a rendelkezésre állást követően külön már nem használla fel. A tárca álláspontja az volt, hogy az érintcll szakterületek dolgozói is a biztosítoll 3%-kal szemben egységcsen 15%-os bérfejlesztésben részesüllek 1993. január l-jén, amelyet a költségvetési törvény biztosított. Igy ezen bérpolitikai keret fel nem használt maradványként jelentkezik a tárcánál. Az MKŰ fejezethez tartozó OKKri a kutatói munkakörben dolgozók bérfejlesz-

tésére - az MTA kezdeményezésére - 0,5 M Ft-ol kapott. Az összeget nem osztolták fel, mivel a kutatók 1993. évben már részesültek a bírák és ügyészekre vonatkozó bérfejlesztésben és a bérfejlesztés megvalósítása cselén a dolgozók bére meghaladta volna a besorolási határokat.

A bérpolitikai keret szélosztásában disszonáns jelenség (bár a hatályos jogi előírásokkal nem ellentétes), hogy azok az intézmények is állami támogatás fedezettel kapták meg a keretei, amelyek teljes egészében saját bevételből gazdálkodnak, a béralap növeléshez saját - törvényes - forrásokkal rendelkeznek. A PM fejezetnél Öl saját bevéleiből finanszírozolt intézmény összesen 1.483 E Ft állami támogatással fedezell béralap és tb járulék előirányzatot kapolt (Lánchíd

-84-

Irodaház GI 0,6 M Ft. Szermcscjáték Felügyelet 0,4 M Ft. NElllTI 0,2 M Ft, Értékpapír Felügyelet 0,2 M Ft, Kisvállalkozói Garanciaalap Kezclö Szervezet 29 E Ft).

A munkaadói járulék a központi költségvetési intézményekben kifizetett bérek után központilag kerül befizetésre, ennek fedezete az intézmények költségvetésébe nem épül be. Nem indokolt központi fedezetet biztosítani a csak saját bevételböJ gazdálkodó intézmények munkaadói járuléka, valamint a vállalkozási tevékenység miatt reimerült bérek után fizetendö munkaadói járulék miatt. A PM fejezetnél hat intézmény- Szerencsejáték Felügyelet, Értékpapír Felügyelet, Biztosítás Felügyelet, Nemesfémvizsgáló és Hitelesíló Intézet, Országos J á tékalap Kezelő Szervezet, Kisvállalkozói Garancialap Kezelő Szervezet - csak saját bevételből gazdálkodik, 1993. évi teljesített béralapjuk mintegy 256M Ft.

Az I 993. évi költségvetési törvény sajátos ellentmondást tartalmaz. A 71. § kimondja: "a munkaadó a munkavállaló részére adott munkaviszonyból származó bruttó kereset 7%-át köteles munkaadói járulékként fizetni", a 30. §-ban ugyanakkor lehetövé teszi, hogy a költségvetési szerveknél foglalkoztatottakbérét terhelő munkaadói járulékat ne a költségvetési intézmény fizesse a kifizetett bérek után, hanem közvetlenül a központi költségvetés átalány formájában utalja át a · Szolidaritási Alapba. A két paragrafus nem konzisztens, mellett a következő elvek sérülnek:

ebből

következöen az utóbbi érvényesülése

-az átalány nem egyezik meg a kifizetett bérek után felszámflott 7%-os járulék összegével; -így a zárszámadáshoz benyújtott mérleg beszámoló nem elégítheti ki a számviteli törvény alapkövetelményeként meghirdetett valós, hű összkép filozófiáját: a munkaadói járulék, mint pénzkiadás nem ott és nem a 7%-os mértéknek megfelelő összegben merül fel, ahol annak jogcíme keletkezik. Az elmondottak kiküszöbölésére javasolható. hogy a munkaadói járulék összegének elszámolását, finanszírozását a TB járulékhoz hasonló konstrukcióban szabályazza a törvény, így az éves költségvetési törvényen belül nem keletkezik ellentmondás és a számviteli törvény alapelvei nem sérülnek.

-85-

5. Pénzellátás

5.1. Az állami forgóalap likviditása és pénzellátási rendje Az állami forgóalap likviditása -a viszonylag magasnak tekinthető 69,4 Mrd Ft nyitó- és 95.4 Mrd Ft záróállomány mellett - az év során biztosított volt. Több tényező hatására a forgóalap pénzkészlete azonban egyes időszakokban különösen az év közepén - minimális szintre süllyedt. A pénzellátási igények teljesíthetőségét a likviditási helyzet folyamatos figyelemmel kísérésével, a pénzgazdálkodás finomításával sikerült megvalósítani, a pótlólagos források bevonása miatt jelentkező kamatterhek csökkentése érdekében. A Iikviditási helyzetet számottevöen befolyásolta a forgóalap társadalombiztosítási alapok részéről jelentkező folyamatos és nagy összegű hitel-jellegű igénybevétele, valainint az elkülönített állami pénzalapoknak az ÁVÜ helyett folyósított ·. jelentős támogatása is. Június és december hónapokban 1-1 napig, július és szeptember hónapokban több napon keresztül jelentkezett a forgóalap pénzállományának !O Mrd Ft alá csökkenése. A likvidítási zavart részben értékpapír kibocsátással, részben a TB alapok tartozásának csökkenésével hárították cl. Az év első három hónapjában fordult elő egy-egy héten keresztül, hogy a TB alapok nem vették igénybe a forgóalap pénzeszközeit. A terhelés fokozatosan nőtt, a január havi 16,7 Mrd Ft-os napi átlag decemberre 60 Mrd Ft fölé emelkedett, tartós finanszírozási szükséglctet előidézve (a költségvetés hiányán felül).

Egyes elkülönített állami pénzalapok- a költségvetési törvény 6. § (5) bek. szerinti előleg jellegű- finanszírozási igénye az év közepétől folyamatosan és növekvő mértékben terhelte a forgóalapot. A privatizációs bevételek elmaradása miatt a forgóalapnak vissza nem fizetett, összesen 19,5 Mrd Ft a központi költségvetés 1993. évi végleges kiadásává vált. Ez egyúttal az elkülönített állami pénzalapok támogatási előirányzatainak túllépését is előidézte. Az előirányzatok megváltoztatásának jogát az Országgyül és - a költségvetési törvény 41. § (l) bek. e., pontjában - magának tartotta fenn, és a Kormány nem kért felhatalmazást a támogatási többletre, így törvénysértést követett el.

-86-

Nem érvényesült a költségvetési törvénynek az a rendelkezése sem, hogy a privatizációs bevételekból az ÁVÜ-nek soron kívül kell visszafizetnie a forgóalapból megelőlegezett összegeket. 1993-ban egyedi, de rossz precedenst teremtő esetként fordult elő, hogy a Magyar Televízió a forgóalapból átmeneti jelleggel -a Szabadság téri székház eladásából származó bevétel megelőlegezésére - 300 M Ft visszafizetendő támogatásban részesült. A Kormány intézkedése több vonatkozásban is szabálytalan volt. Az állami forgóalap Egyéb pénzügyi elszámolások kiadási számlájáról történt kiutalás és oda érkező visszautalás, továbbá a Miniszterelnöki Hivatal letéti számlájának közbeiktatása ellentétes volt a számlák szabályozott rendeltetéséve!. A visszafizetés kiadási számlán való elszámolása az államháztartás bruttó elszámolásának elvét sértette. A tartalmilag pénzkölcsönzésnek minösülö tevékenység idegen a költségvetési gazdálkodástól, folytatására a Kormány nem kapott egyedi felhatalmazást. (Az összeget az MTV az általános tartalékból juttatott 655 M Ft-ból visszafizette). Hasonló konstrukcióban a Kormány újabb, de már az 1994. évi költségvetésre vonatkozóan engedélyezett (2063/1993. (XII.31.) kormányhatározat) összesen 1.661 M Ft kölcsönt a Magyar Televízió és a Magyar Rádió számára. A fejezetek költségvetési támogatásának folyósítása a pénzellátás rendjére vonatkozó szabályok keretei között valósult meg. Az időarányostól eltérő, teljesítményhez kötött pénzigénylésekre a fejezetek elkészítették a pénzellátási terveket, az esetek nagyobb részében indokolva az igényeket. Jellemzőnek tekinthető, hogy a felújítások pénzügyi fedezetének ütemezése éves terveken alapult, ami a kivitelezés gyakori ütemtelensége miatt túl hosszú időnek tekinthető. Az ÁHT végrehajtási rendeleteinek októberi hatálybalépése miatt év közben nehézkessé vált a támogatások átütemezésének (többnyire előre hozásának) kormányszintü engedélyezése és több esetben előfordult, hogy a PM - érvényes felhatalmazás hiányában - saját hatáskörben intézkedett. A támogatások kiutalása a fejezetek számára a módosított előirányzatok alapján valósult meg. Ez biztosította az aktuális előirányzatok túllépésének elkerülését. Az ÁFA kompenzáclóval kapcsolatos ellllrányzat módosftások azonban késve történtek, a Kormány vonatkozó, 201111994. számú határozata csak

-87-

1994. február 9~n került klhlrdetésre. fgy a technikalak kivételével valamennyi fejezettámogatási el(llrányzatát összesen 6,8 Mrd Ft-talld(Uegesen túllépték.

Az állami forgóalap likvidításának biztosítása, az év közben növekvő hiány finanszírozása érdekében kibocsátott értékpapírok összege (állomány változása) a zárszámadásról szóló törvényjavaslat normatív szövegében és indokJásaiban szerep.lő adatokkal megegyezett. A törvényjavaslatban is érzékelhetően nehezen áttekinthető helyzetet a különböző (költségvetési, pótköltségvetési, zárszámadási) törvényekben kapott felhatalmazások halmozódása és az évek közötti görgetése idézte elő. Következménye, hogy a normaszöveg az értékpapír kibocsátásokat az eredeti felhatalmazásoktól részben eltérő tartalommal és szerkezetben, tényekkel nem igazolható feltételezésekre is alapozva tartalmazza. A törvényjavaslat 3. § a., pontja az év közben kibocsátott összesen 173.560,0 M Ft hosszúlejáratú államkötvényből 100.000 M Fl-tal kevesebbet rögzít. Az általános Indoklás tér kl arra, hogy azonos össze gO államkötvénynyel - az 1992. évi zárszámadási törvény felhatalmazáSa alapján - kincstár jegyet váltottak kl. Az államkötvény kibocsátások és a kincstárjegy visszaváltások azonban a gyakorlatban nem voltak egymással szembeállítható!\. A 3. § b., pontban szereplll 126.106,9 M Ft kincstárjegy kibocsátás a költségvetés hiányának és az előző pont szerinti államkötvény kibocsátásnak a különbsége fikció. A parlamenti felhatalmazás az év végi kincstárjegy állomány növekedésére vonatkozott. ami viszont a törvényjavaslat 19. § b.. pontjával megegyező, 63.415,9 M Ft összegű volt. Az 5.§ (l) bekezdésben hivatkozott felhatalmazás- az 1992. évi zárszámadáshoz hasonlóan- Ismét lehetliséget ad arra, hogy a költségvetési éven kívül esllldllszak történése! visszamenőleg hatással legyenek a költségvetés teljesítésére. A 60.000 M Ft összegű kincstárjegy államkötvénnyé alakítása egyúttal az 1994. évi kibocsátások lehetőségót is növeli.

A hiány összegét meghaladó mértékü,- a törvényjavaslat 4.§ szerinti- 37.309,0 M Ft kincstárjegy kibocsátás a felhatalmazástól eltérő formában valósult meg. A nagyrészt az állami forgóalap év végi pénzeszközeinek 26 Mrd Ft-os növekményeként jelentkező kibocsátások indokoltsága - az év utolsó napjaiban beáramlott és így előre nem látott nagy tömegű bevételek miatt - nem vitatható. A költségvetési törvény hivatkozott előírása nevesítellen likvidításl kincstárjegy kibocsátására adott felhatalmazást. Llkvldításl kincstárjegy klbocsátásra 1993-ban nem került sor, sőt az 58,1 Mrd Ft-os nyitóállomány már az

-88-

év elsö két hónapjában nullára csökkent. A TB alapok jelentl!s forgóalap terhelése a klbocslitást, Illetve - megoldást jelenti! - más konstrukció pótköltségvetés! elfogadását Indokolta volna.

Az Ml\TB által megvásárolt kötvények állományának növekménye nem érte el az 1993. évi pótköltségvetési törvény 3. §-ában megállapított 60 Mrd Ft-os mindenkori korlátot, illetve a jegybankról szóló törvény módosításában meghatározott 5%-os határt. Az MNB-ben kialakított információs rendszer biztosítja a költségvetés és a jegybank közötti hitel jellegű kapcsolatok naprakész figyelemmel kísérését, a törvényi keretek esetleges túllépésének megakadályozását.

5.2. A fejezetek és a költségvetési szervek pénzellátása A fejezetek támogatásának ütemezésére - a törvényi előírásokkal összhangban általában készültek pénzellátási tervek, azok alapján a havi egyenlő ütemtől eltérő összegek is folyósításra kerültek. Az ütemezéstől eltérő igények megalapozottságát, indokoltságát a Pénzügyminisztérium nem vizsgálta felül, mivel annak érdemi, teljeskörű felülvizsgálatára nincs lehetősége. A Mlnlszterelnökség fejezet havi, idöarányos pénzellátástól eltérő ütemezését kormányhatáro7.atok engcdélyczték. Az időarányostól chérö finanszírozás egyes esctekben néhány alapítvány (Hungaria Televízió Alapítvány, Illyés Alapítvány) előrehozott támogatása miatt valósult meg. A kormányhatározatok és így a finanszírozás nem voltak összhangban a költségvetési törvény előírásaival, amelynek értelmében az alapílYányok 12 M Ft feletti támogatását időarányosan kell folyósítani.

A várható feladatelmaradás miatti pénzellátás csökkentését is tapasztaltuk. A MÜM fejezet javaslata alapján a fejezetet megillető módosított költségvetési támogatás teljes összegét a Pénzügyminisztérium nem utalta át. A fejezet a december hónapra esedékes köllségvetési támogatásból elmaradt feladat miatt (kevesebb új átképző központ alakult a tervczeltnél) 123,25 M Ft, egyéb megtakarítás és a Pénzügyminisztérium 20.618/93. s7.ámú átiratában elrendelt csökkentés miatt 83,296 M Ft megnyílását nem kérte.

A kiadások és bevételek ütemkülönbsége következtében, több intézmény kérte az állami támogatás előrehozott folyósítását felügyeleti szervétől. Esetenként - a pénzellátási tervekben rögzített ütemtől eltérő - az intézmények szakmai sajátosságaihoz, a szezonali tás hoz. illetve váratlan kiadásokhoz igazodó pénzellátás

-89-

valósult meg, amelyeket a fejezetek annak megalapozottsága és indokoltságamiatt teljesítettek. Az NM fejezetnél a müködtetés. a zavartalan feladatellátás érdekében a fejezet támogatási elölegeket biztosított az intézmények részére. Ennek keretében a Gazdasági Igazgatóság részére a Humánpolitikai Kabinet müködési költségeinek fedezetére. a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása megelőlegezésére. az Országos Közegészségügyi Intézetnek a megrendelt oltóanyagok egyszerre érkező

számláinak kifizetésére. az Országos Onkológiai Intézet a lézercentrum indításához szükséges müködési költségek fedezetére további 9 intézmény likvidítási nehézségeinek áthidalására részesült támogatási előlegben. Az elölegeket az év folyamán - nagyságrendjüktől függöen egy összegben, illetve részletekben - visszatartotta a fejezet az intézmények ellátmányából. A MÜM fejezetnél a müködési költségvetés egyenletes ütemezésétől egy esetben tértek el, amikor a tankönyv-előállítás költségeire27M Ft támogatás előrehozását kérték. Ezt nem kapták meg, ezért a fejezet saját ütemezett pénzellátásának átcsoportosításával a finanszírozást megoldotta.

A fejezetek pénzellátása - a fejezetek szempontjából - kedvezöen, esetenként feladatellátásukat meghaladó mértékben alakult. Az Á VŰ pénzellátását az előrehozott finanszírozás jellemezte. A pénzellátás a folyamatos és zavartalan müködés mellett a szabad pénzeszközök átmeneti befektetését is lehetövé tette. Az Á VŰ pénzellátását nem korlátozták az ÁHT előírásai~ mivcl az intézmény nem költségvetési támogatásból, hanem a privatizációs bevételekból a saját felhasználásra fordítható rész elkülönítésével és átutalásával fedezte müködési kiadásai!.

Az ÁHT szellemével ellentétes, hogy az Á VŰ-nél a felújítások előirányzatát nem teljesítményarányosan vették igénybe. A pénzellátási terv - felújítási terv ütemezésénél - módosítására a gazdálkodás 1-V. havi adatai alapján sem került sor, bár nyilvánvalóvá vált, hogy e területen mintegy 30 M Ft finanszírozási többlet várható az eredeti ütemezés szcrint.

A pénzellátás és a bevételek kedvezö alakulása következtében a költségvetési szervek döntő többségénél tapasztaltunk kedvező Jikviditást. A "pénzböség" nem volt általános, egyes fejezetek, illetve intézményeik Iikvidítási zavarokkal küszködtek 1993-ban. Az MTV Központi Szervezete pénzügyi nehézségekkel küszködött. Az 1992. évi 1.054 M Ft szállítói állománya az 1993. I. negyedév végére mintegy 1,5 Mrd Ft-ra növekedett. Ezért kért és kapott a központi költségvetéstől 500 M Ft előrehozott támogatást, amelyet az 1992. évi tartozásai kiegyenlítésére fordított.

-90-

Az MlV-nél előrehozott támogatásnak és egyben hitelnyújtásnak minösíthetö az a 300 M Ft, amelyet a Szabadság téri ingatlan értékesítésének tervezett bevétele előfinanszírozására engedélyezett a Pénzügyminisztérium a müsorsugárzási díj

tartozás rendezése érdekében. Az MTV Központi Szervezete beszámolójában a függö tételek közölt szerepeltette az V. kerület Vigyázó Ferene utcai irodák felújítási munkálataira, A Constans 66 Kft részére kifizetett 750 E Ft-ot. A számla záradékolása szeríni ez a Monitor Kft-t (amelynek többségi tulajdonosa az M1V) terheli. A likvidítási problémákkal küszködő MlV részéről indokolatlan ez a hitelezési gyakorlat. A HM fejezetnél az év második felében a költségvetési nehézségek fokozódásával finanszírozási gondok keletkeztek. Ehhez hou.ájárult az is, hogy 700 M Ft Lupis Brókerház Rt-nél befektetett pénzeszköz nem folyt vissza a Magyar Honvédséghez. A hiányzó összeg nagy rés>.c különbözö opciós pénzügyi müveletekkel került pótlásra. Az APEH-nek 1993-ban likvidítási gondjai voltak, amelyek döntően az alultervezés miatti pénzhiányból, kisebb részben az időarányos finanszírozásból származtak, mivel feldolgozási feladatai zömmel az I. negyedévben jelentkeztek. A likvidítási zavarok miatt 1993. évben.az APEH több alkalommal nem tudta időben

teljesíteni- többek közölt-adófizetési kötelezettségeit. (1993. május-július közölt a hivatal az SZJA, ÁFA és munkavállalói járulék fizetési kötelezettségeit 0,5-1,5 hónap késedelemmel teljesítette. A késedelmi pótlék előírása erre az idöszakra a helyszíni ellenörzésig még nem történt meg, az ellenőrzés becslése szeríni mintegy 14-15 M Ft késedelmi pótlék fizetési kötelezettség terheli a hivatalt.)

II. Költségvetési bevételek és berizetési kötelezettségek

l.

1.1

Az adó-, vám- és illetékbevételek alakulása Az APEH által kezelt adóbevételek

A központi költségvetés összes bevételének rnintegy 80%-át az APEH kezelésében lévő adónemekből származó bevétel képezi. A költségvetési törvényben meghatározott eredeti előirányzathoz rnérten - az APEH által kezelt adókból - 6,7 Mrd Ft-tal, a rnódosított előirányzathoz képest 16,5 Mrd Ft-tal kevesebb adóbevétel folyt be a központi költségvetés állami forgóalap számlájára. A tervtól való elmaradást csak részben ellensúlyozta a

-91 -

személyi jövedelemadó és a pénzintézeti forrásadó (kamatadó) bevétel alakulása.

kedvező

A tényleges teljesítés a pénzintézeti társasági adónál 14,6 Mrd Ft-tal, az állami vagyon utáni részesedésnél 6,5 Mrd Ft-tal, az egyéb befizetéseknél 6,4 Mrd Ft-tal, a fogyasztási adóbevétclnél21,8 Mrd Ft-tal alacsonyabb az eredeti clőirányzatnál. Az SZJA és a kamatadó együttcsen az eredeti előirányzathoz viszonyítva 35,6 Mrd Ft-tal, a módosított előirányzathoz mérten 26,8 Mrd Ft-tal magasabb összegben teljesült.

Az előirányzatok tervezésénél - a fizetési meghagyás és feltöltési kötelezettség alapján megállapított adóelőleg fizetési körbe tartozó egyes adónemeknél - a Kormány ezévben sem számolt a vállalkozások sajátos és szinte állandósuló túlbiztosftásra törekvő magatartásával. 1992. évben a pénzintézell társasági adónál 12,5 Mrd Ft, az állami vagyon utáni részesedésnél több mint 3 Mrd Ft túlfizetés történt a mulasztásl bírság elkerülése érdekében. Ezen összegek 1993. évi visszaigénylése az elllIrányzatoktól való elmaradás domináns részét képezte. A pénzintézeti társasági adónál az l. félévi adatok ismeretében a módosílott bevételi előirányzatot Illár reálisabban állapították meg. A társasági adó (pénzintézetek nélkül) tervezésénél - ellentétben a fenti adónemekkel - körillteklntllbben jártak el, amikor számításba vették a várható visszautalások mértékét is (eltérés az előirányzatoktól + 1,7 Mrd Ft).

Egyes előirányzatok pénzügyi teljcsftésének elmaradása a nem kellöen megalapozott tervezésre vezethető vissza. A pótköltségvetésben jóváhagyott módosított előirányzatok kialakításánál sem vették figyelembe az addigi teljesítések adatait, illetve az ezeket befolyásoló gazdasági folyamatok alakulását. Az egyéb befizetéseknél a pótköltségvetés készítésének idöszakában ismert 1-VI. havi pénzforgalmi adatokból következtetni lehetett volna, hogy a 3,3 Mrd Ft bevétel az év végérc nem érheti cl a tcrvezett 15,6 Mrd Ft-ot, az előirányzatot mégis 16,5 Mrd Ft-ra növelték. A több adónemből álló "egyéb fizetési" kötelezettséget nem terveztek, azokal kizárólag gyakorlati tapasztalalokra építve állították be a költségvctésbe. Az "eredmény" 7,3 Mrd Ft módosított előirányzathoz viszonyított elmaradás. Az állami vagyon utáni ré.
-92-

szerlntl bevétel- a folyamatos visszaigénylések miatt- mindössze 272M Ft volt. és az év végére 93 M Ft-ra csökkent.

A fogyasztási adóbevétel eredeti előirányzathoz viszonyított elmaradása a termékcsoportos bevallásra épülő téves prognosztizálás és a reálfolyamatok nem várt csökkenésének együttes hatásaként értékelhető. A pótköltségvetésnél a fogyasztási adóbevétel előirányzatának növelése - a kóolajszáimazékok értékesítésének folyamatos csökkenése miatt - indokolatlan volt. A fogyasztási adóbevételek több mint 60%-át a köolajszármazékok adják. Ezen termékcsoport forgalmának visszaesése szinte teljes egészében kiteszi az eredeti elöirányzathoz viszonyított 21,8 Mrd Ft összegű elmaradást.

A2 I-VI. havi bevételek csökkenö tendenciája alapján már kétséges volt az eredeti elöirányzat teljesítése. Ennek ellenérc az clöirányzatol 6 M Ft-tal növelték.

Az általános forgalmi adóbevétel pénzügyi teljesítése a pótköltségvetésben meghatározott előirányzathoz viszonyított kismértékü (1,3%) elmaradása ellenére pozitívan értékelhető. Az ÁFA pénzügyi teljesítése kisebb eltérésekkel igazodott az ÁFA törvény válto1.ásaihoz. A kodvC2ITlényezett Irules l 0%-ra történö emelésével az ÁFA 270 Mrd Ft-tal került elöirányzásra. Az ÁFA nettó bevételének megemelt clöirányzatát megközelítö teljesítéséhez figyelemreméltó eredménnyel járult hozzá az ÁFA vlsszalgénylések jogosoltsága ellenllrzésének szlgorltása, gyakoriságának növelése is. A vizsgálatok eredményeként 8,4 Mrd Ft-ot meghaladó jogtalan visszaigényléseket hiúsított meg az adóhatóság.

A hatósági intézkedések hatására összesen 51,4 Mrd Ft adóbevétel folyt be a költségvetésbe, amely az APEH által kezelt összes bevétel 6,8%-át (az import termékek ÁFA-ja és fogyasztási adója nélkül számított bevétel 9 ,9%-át) képviselte. Az adóhatósági beavatkozásból (51,4 Mrd Ft) származó bevétel összetételében számottevő arányeltolódás jelentkezett. A behajtási tevékenységből származó bevétel növekedett, míg a helyszíni revízió megállapításaiból származó bevétel lényegesen nem változott az 1992. évi adatokhoz mértcn.

-93-

A hátralékok behajtásához kapcsolódó bevétel 37 Mrd Ft volt, amely 11,3 Mrd Ft-tal haladja meg az 1992. év teljesítését. A helyszíni ellenőrzés által feltárt adóhiány (39,6 Mrd Ft) mintegy 50%-kal haladta meg az előző év hasonló adatait. Az eredményes revíziós megállapításokból befolyt bevétel mindössze 14,4 Mrd Ft volt (1992. évben 27,1 Mrd Ft) a fizetési fegyelem jelentős romlása következtében (a befolyt bevételből a bírság és a késedelmi pótlék 3,2 Mrd Ft-ot tett ki). 1992. évhez viszonyítva a helyszíni adócllcnörzések száma is csökkenés! mutat (5,5%).

A hátr;liékok behajtásának eredményességét a végrehajtási tevékenység célszerü kialakítását szolgáló irányelvek, módszertani útmutatók is segítették. Az adóhátralékok közül 27,2 Mrd Ft a végrchajtásból, 5 Mrd Ft a felszámolási eljárás keretében, 4,8 Mrd Ft a csődeljárási megállapodás alapján folyt be az állami forgóalap számlájára.

Az adóhátralékok állománya az eredményes behajtások hatására az év végére 5,4 Mrd Ft-tal csökkent. A 64 Mrd Ft kintlévöségböl a csődeljárással érintett adótartozás 5,8 Mrd Ft, a közzélett fclszámoláoi eljárások során kimutatott adótartozás 36,5 Mrd Ft volt. Az eljárásokhoz kapcsolódó késedelmi pótlék összege 17,3 Mrd Ft-ot tett ki.

A kintlévőségek összegét elsősorban a késedelmi pótlékok utólagos rendezése miatt nem lehet megállapítani. Az APEH kimutatása szcrint az 1992. évi összes késedelmi pótlék záróállománya 34,4 Mrd Ft, amely a zárási idöszakban megegyezett a 1993. évi nyitóállománnyaL Az utólagos rcklamációk alapján történő hclyesbítések miatt azonban az 1993. január l-jei állomány 27,3 Mrd Ft-ra módosult. Az 1993. december 31-ei állomány 21,7 Mrd Ft-ot regisztrált. (Az év folyamán 3,5 Mrd Ft késedelmi pótlék bcfizetés történt és 0,6 Mrd Ft-ot az adóhatóság fizetett meg az adóalanyok részére a visszautalások határidejének elmulasztása miatt.)

A bevallott jövedelmek terén elért eredmények mellett a be nem vallott jövedelmek feltárásában is kedvező irányú változás tapasztalható. A láthatatlan jövedelmek megállapításában az adat- és információgyűjtésből nyert adatokat részben felhasznál ták. A feldolgozott információk alapján történt a vizsgált területek kiválasztása, valamint ezek felhasználásával az APEH a vámhatósággal és a rendörséggel az 1992. évinél négyszer több esetben végzett közös közterületi ellenőrzést.

-94-

A pénztárgép ellenőrzésck ("fekete doboz") száma is 200%-kal haladta meg az előző év adatait. A láthatatlan jövedelmek feltárásának egyik módszereként funkcionált az átlagadó intém1énye, ennek számszerüsített eredményei azonban még nem láthatók.

1.2 A vám- és illetékbevételek alakulása Az állami' forgóalap javára !993-ban vám- és importbefizetések jogcímen l 01,8 Mrd Ft realizálódott, mintegy 24,1 %-kal meghaladva a költségvetési előirányzatot A vámbiztosíték számla egyenlegének figyelembevételével a növekedés 40,4%.

A zárszámadási törvényjavaslat általános indokiása - tévesen, a technikai bevéteHel összevontan - az orosz haditechnikai szállítások vám- és illetékterhét is figyelembe véve 124,9 Mrd Ft realizált bevételt említ. (Az orosz haditechnikai szolgáltatások vám- és importterhét 9,8 Mrd Ft pénzforgalom nélküli bevételként . számolták el.) A törvényjavaslat részletes indokiása már helyesen 115, l Mrd Ft (vámbiztosítékok számlaegyenlegével növelt) vám- és importbevételről számol be. Az előirányzatot 20 Mrd Ft-tal (a vámbiztosítékok bevételével 33 Mrd Ft-tal) meghaladó teljesítés döntően az azonnali vámkiszabás érvényesítésének eredménye. Az !992. augusztus l-jével bevezetett jogszabályváltozások következményeként már az első évben is érzékelhető volt a bevételeket növelő hatás, ezért !993. évben a vám- és illetékbevételek ilyen mértékű alultervezése csak részben volt indokolt. A vámbiztosítékokból származó bevétel ilyen mértékű képződése azonban nem volt előre tervezhető. A zárszámadási idöszak vám- és illeték előírásainak nagyságrendjére egyeztetett adat - az !992. évhez hasonlóan - nem állt rendelkezésre. A PM Vámigazgatási Önálló Osztálya feljegyzéseszerint a vám (vámkezelési díj) statisztikai illeték és import engedély illeték 1993. évi előírása 105,8 Mrd Ft volt. A VPOP Számítástechnikai és Űgyvitclszcrvezési Központjának (VPŰSZK) szerint a Jeljes vám- és statisztikai előírás 114,8 Mrd Ft (import engedély illeték nélkül). Az 1993. évi (hátralék nélküli) előírás 87.2 Mrd Ft. Az eliérést nem indokolja, hogy a VPÜSZK zárási időszaka naptári év helyett 1993. Ol. 16- 1994. Ol. 14-ig tart!

-95-

Amintegy 102 Mrd Ft vám- és illetékbevétel realizálásában a vámellenörzések szigorítása is szerepet játszott. A vámmentes vámkezelések által nem érvényesített vám az 1992. évi adatokhoz mérten 58%-kal esett vissza. A csökkenés különösen a vámmentes vámkezelések domináns részét kitevő "export áruhoz devizamentes csomagolóanyag'' valamint az "apport" címszó alatt behozott áruknál figyelemre méltó. Az e két jogcímen nem érvényesített vám aránya még mindig az összes vámmentes vámkezelések által nem érvényesített vám 83,3%-át teszi ki. A többször módosított 39/1976. (XI.IO.) PM-KkM együttes rendelet 82. §-a (4) bek. a vámmentesen vámkezelhető devizamentes export csomagolóanyag mennyiségét és mértékét pontosan nem határozza meg. A tökebehozatal elősegítését szolgáló, a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 18. §. illetve a 31. § (3) bekezdése a termelőeszközök forgalmát szintén nem határozza meg konkrétan. Ez utóbbival kapcsolathan szükséges a jelenlegi jogalkalmazási gyakorlatot megszünletni, amely a vámjogszabályokon kívül ír elő a vámra vonatkozó eljárási vagy anyagi jogszabályokat.

A zárszámadási törvényjavaslat a kintlévőségek alakulását nem az 1993. évi nyitó és záró állomány adataival, hanem a kedvező képet mutató 1992. január l. és az 1993. december 31. közötti kétéves idöszak változásaival mutatja be. A parlamenti prezentáció szerint az 1992. évi 35 Mrd Ft nyitóállományról 1993. év végére 12,7 Mrd Ft-ra csökkent a vám- és statisztikai illetékek kintlévöségi állománya, melyböl ll Mrd Ft volt a vám tartozás. A törvényjavastat nem tér ki arra, hogy a tartozások visszaesése számoUevöen a

korábbi feldolgozási és bizonylatkitöltési hibák helyesbítésének következménye.

A vámkintlévőségek - ellentétben a parlamenti prezentációban foglaltakkal 1993. évben a folyamatos korrekciók ellenére is növekedést mutatnak. Ez ellentmond az "azonnali vámkiszabási" rendszer alapelvének, mely szerint e rendszerben hátralék nem képződhet. A kintlévőségek állományának emelkedése megkérdőjelezi a zárszámadási törvényjavaslat azon megállapítását, hogy "javult a vámfizetési fegyelem". A VPÜSZK adatai szerint a vámkinllévöségek állománya az 1993. január l-jei 11,3 Mrd Ft-ról 16.9 Mrd Ft-ra emelkedett, közben az új (1992. augusztus l-je után bevezetett) rendszerben 4,8 Mrd Ft hátralék keletkezett. Az eltérés a hátralékok korrekciójának és az új feldolgozási rendszerrel párhuzamosan müködö régi rendszer előírásainak egyenlegeként jelentkezik.

-96-

Az elöbbiekböl következik, hogy azonnali vámkiszabási rendszer nem teljcsen zárt,

illetve a rendszeren belül emelkedő tendenciát mutat a balasztott vámfizetési körbe tartozó vámadósok száma és vám tartozása.

A VPÜSZK statisztikai illeték kintlévélségi nyilvántartása - rendhagyó módon 2.7 Mrd Ft vámadós követelést mutat ki. A hibás kimutatás a vámadósok helytelen bizonylat kitöltésére vezethető vissza. Az átutalásokon tévesen a statisztikai illeték számlaszámát tüntetik fel a vámszámla számok, ritkább esetben az áfaszámla számok helyett.

A folyószámla rendezetlen tételei számottevóen befolyásolják az elkülönítetten kezelt késedelmi pótlékok állományát is. A késedelmi pótlékok összege a folyamatos helyesbítések ellenére is növekvö tendenciát mutat. A VPÜSZK a 81,7 Mrd Ft összcgü nyitóállományt a helyesbítése~ eredményeként 23,4 Mrd Ft-tal csökkentette. Az év során a késedelmi pótlék 10,3 Mrd Ft-tal emelkedett. A 68,7 Mrd Ft késedelmi pótlék állományban nem szerepcl a csödeljáráshoz. felszámolási eljáráshoz és avégcls7.ámoláshoz tartozó 25.4 MrcJ. Ft késedelmi pótlék. A fenti pótlékokból 1993. évben 36,2 Mrd Ft-ot írtak 496 M Ft folyt be.

elő, melyből

mindössze

A kintlévőség csökkentésére tett intézkedések hatékonyságát hátrányosan befolyásolta az azonnali vámkiszabáshoz kapcsolódó feldolgozási rend és az attól eltéró régi (kötegelt) feldolgozási rend párhuzamos alkalmazása. A kétféle feldolgozás miatt a vámvisszatérítés rendszere változatlanul nem az elóirásoknak megfelelöen múködik. A 20/1992. (VII. l 7.) PM-NGKM rendelet 100. § (5) bek. alapján "a vámfizetésre kötelezett részére visszatérítcndö vámot" "a határozal jogerőre emelkedésétól számított 30 napon belül köteles visszautalni" a számlavezető vámhatóság. Az azonnali vámkiszabás időpontja után keletkezett visszatérítendő összeget akkor is vissza kell utalni. ha a vámadósnak a régi folyószámláján vámtartozása van.

A VPOP a szankciók alkalmazásában nem élt adóhatósági jogkörével (az import termékek ÁFA-ja és az import termékek fogyasztási adója tekintetében). A bizonylatok hibás kitöltésével kapcsolatban mulasztási bírságot nem szabott ki.

-97-

Mindössze 1.3 M Ft import ÁFA-val kapcsolatos bírságot vetettek ki, de ezt is tévesen a mulasztási bírság számla száma helyett import ÁFA-ként fizették meg.

A VPOP csödeijárásokban való közremüködését az egyezségre való készség, a

tartozások átütemezésének biztosítása. az adós szervezetek életképességének fenntartására való törekvés jellemezte. A csödeijárással érintett összes követclés 11,6 Mrd Ft. (Ebből az !992. évi hátralék 6,2 Mrd Ft.) 11.6 Mrd Ft-ból az engedmény 5,1 Mrd Ft, az egy éven belüli hitelátütemezés 7.1 Mrd Ft, az egy éven túli hitelátütemezés 0.5 Mrd Ft 1994. május 12-én. !993. évi adat elkülönítetten nem áll rendelkezésre, mivel a számítógépes feldolgozási rendszer - a VPOP telefax értesítése szcrint - éves bontásban adatokat nem szolgáltat.

Felszámolási eljárást a VPOP !993. évben 4 esetben kezdeményezett, a már közzétett eljárásokhoz minden esetben csatlakozott. !992. évben 17,3 Mrd Ft voll a felszámolási eljárásokhoz kapcsolódó hitelezöi igény. A felszámolási eljárások alapján nyilvántartott összes kövelelés !994. május !2-én 58,1 Mrd Ft voll, mclyböl a 4 kezdeményezéshez kapcsolódó követelés 1,3 M Ft. Felszámolási eljárás 36 esetben fejeződött be, mclyböl összesen 10 M Ft folyt be a költségvctésbe.

A végrehajtási tevékenység sem müködött minden területen megfelelö eredményességgel. 2908 esetben nyújtottak be azonnali inkasszó!, 4027 M Ft összegben, melyböl 649 vámadós 216M Ft tartozást fizetett meg (5,4%). A VPOP !993. évben sem élt az ingó- és ingatlanvégrehajtás lehetöségével, de a vámadósok tehermentes ingatlanára a követclés függvényében törekedtek jelzálogot bejcgyeztetni, amely az esetleges felszámolásnál már kedvezöbb besorolást jelent.

Az exportáruhoz felhasznált devizamentes csomagolóanyag és az apport területén a vámmentes vámkezelés egyértelmű szabályozása. a vámvisszatérítés rendszerének aktualizálása, a szankciórendszer egységes elveken alapuló alkalmazása - az !992. augusztus 1-jei szabályozó változások ellenére - megoldatlan.

-98-

A vámigazgatást és a vámeljárást jelenleg a többször módosított 39/1976. (XII.! O.) PM-KkM együttes rendelet előírásai szabályozzák. A legmagasabb szintú jogforrás az 1966. évi 2. tvr. A vámigazgatással kapcsolatos teljeskörű szabályozás még nem valósult meg, a több éve előkészítés alatt álló vámtörvény elfogadásának időpontja továbbra is bizonytalan.

2. Befizetési kötelezettség teljesítése Az államháztartási törvény végrehajtására kiadott !37 /1993. (X. l 2.) számú Kormányrendelet előírta a fejezetek és intézményeik számára a berizetési kötelezettség - rendeletben foglalt szempontok szerinti - megállapítását és átutalását. Tapasztalataink szerint ezen kötelezettségüknek a költségvetési szervek nem minden esetben tettek eleget. Az AB bérleti bevételét (tcrembérlcti díjak) mintcgy 24 E Ft berizetési kötelezettség terheli. Ennek befizetéséről, illetve elvonásáról nem intézked tek.

A MEH-nél a kiadási mcgtakarítás, illetve bevételi többlet eredményeként 30,7 M Ft pénzmaradványt rcali7.áltak. Abefizetési kötelezettséget alcím sze•inti bontásban vették figyelembe, ezért ennek korrekciója szükséges (a tb járulék miatt jelzett 50 E Ft befizctés nem tcrheli a MEH költségvetését). Az OKKH-nál a béralap 1993. évi maradványa 3,3 M Ft volt. A tb járulék kiemeit előirányzaton 2,3 M Ft megtakarítást szerepeltcttck, amelyből nem mutatták ki a bérjellegű kiadások tb járulék köteles maradványát és így nem tettek eleget a befizetési kötelezettség saját hatáskörben való előírásának. A HM fejezet által feltüntetett 6s bevallott 1,9 M Ft -os pénzmaradványt terhelő elvonás nem valós összeg, mivel helytelen értelmezés következtében az éves bérbeadási bevétel időarányos részét tartalmazza az 1993. október 15-e utáni ingatlanbérbeadások helyett.

Szabályozatlan az államot megillető követelések fejében az APEH és a VPOP részére átadott értékpapírok, tulajdoni részesedések, mint kincstári vagyon kezelésének, nyilvántartásának és esetleges értékesítésének rendje. A KVSZ, a pénzügyminiszter - szám nélkül kiadott - 1992. március 23-i állásfoglalása alapján köteles értékesítésre átvenni az APEH-tól és a VPOP-től az államot megillető kötelezettségek fejében megszerzett vagy kapott "tulajdon"-t.

-99-

A KVSZ 1993-ban az APEH-tól összesen 147,0 M Ft névértékü részvényt kapott, mclynek értékesítésére megállapodást kötött. A részvények értékesítésére még nem került sor. A pénzügyminiszter döntése alapján a KVSZ tulajdonába került - térítésmentes átadás formájában - a Nemesfémvizsgáló és Hitelesíló Intézetnek a NETREND Rt-ben lévő 71,2%-os 28,5 M Ft értékű tulajdonrésze, mclyel 2.850 db 10.000 Ft névértékű bemutatóra szóló részvény jelenít meg. Jelenleg folyamatban van a részvények forgalmi értékének megállapítása (a részvények nincsenek a lózsdére bevczetve), ezt követően tervezik az érdekeltség értékesítését, melynek bevétele a központi költSégvetést illeti meg.

Az állami bevételek közül az állami örökség kezelésével kapcsolatos feladatok 1993. június 15. óta tartoznak a KVSZ feladatkörébe. Ennek szabályozását a felügyeleti szerv az intézmény előterjesztése ellenére a helyszíni ellenőrzés befejezéséig nem hagyta jóvá.

III. A kiadások alakulása

l. A fejezetek és a központi költségvetési szervek gazdálkodása

1.1. A fejezeti kezelésben lévő előirányzatok (ágazati, cél- és címzett támogatási, tartalék stb. keretek) felhasználása A fejezetek kezelésében lévő előirányzatok-tapasztalataink szerint -a törvényi előírással összhangban kerültek felhasználásra, de a törvényalkotói szándéktól eltérő felhasználást is tapasztaltunk. A HM fejezetnél az 1993. évi fejezeli kczclésü előirányzatok felhasználása pénzügyi teljesitése összességében az előirányzatoknak mcgfclclöen történt. Az intélményi beruházások pénzügyi teljesítése 100%-os. A kiemell jelcntöségü beruházás - az MH Központi Honvédkórház rekonstrukciójának 1993. évi fázisa 900 M Ft-os előirányzata 0,4 M Ft-os túllépéssci teljesült (az 1994. évi költségvctési juttatás terhére). A lakásépítési előirányzatnál a pénzügyi teljesítés 99,5%os, az !993. évi lemaradás 4,7 M Ft. Az NGKM fejezetnél a 138M Ft-os fejezeli kczclésű előirányzatból az 1993. évi költségvetési törvényjavaslatban foglaltak szcrint 55 M Ft-ot számítástechnikai adatfeldolgozásra kívántak fordítani, a fennmaradó keret pedig fejezetszintü finanszírozási problémák feloldását célozta. A keret felhasználása nem teljeskö-

- 100-

rücn a törvényalkolói szándéknak mcgfclclöcn valósult meg, mivel az év során ebből 50,2 M Ft béralapnövckcdést, a maradvány 2 intézmény különbözö dologi kiadásait fedezte. Ez utóbbi átcsoportosítás utólagosan történt. Az IM fejezetnél a Gyermektartásdíjak állami megelőlegezése cím eredeti 125M Ft volt, innen került átcsoportosításra a Bíró ságok címre. Az előirányzat módosított összegét 134,7 M Ft-ban határozták meg, amely 108,4 M Ft-ban teljesült. A gyermektartásdíjak kezelése és felhasználása a Bírósági címen valósul meg igy indokolt a tervezés során ennél a címnél számszerüsíteni.

előirányzata

Az IM fejezetnél a fejezeli kezelésben lévő cég-közzétételi díjakböl, mint illeték jellegű eredeti előirányzatot meghaladó bevételekből került átcsoportosításra az IM Gazdálkodó Szcrvezctéhcz, illetve szétosztásra a fejezeli kezelésben lévő 3 címhez felügyeleti szcrvi hatáskörben. Így gyakorlatilag az ilyen címen befolyt többletbevétel címek közölti átcsoportosítása történt, ami ellenkezik az ÁRT 39. §-ban foglaltakkal. A eégközzétételi díjakat szabályozó 1111991. (XI.4.) IM rendelet 6.§ (6) bekezdése előírja, hogy a nettó bevételt elsősorban cégbíróságak fejlesztésére kell fordítani. A jelenlegi könyvelési rendszerben nem mutatható ki az ilyen címen érkező bevételek analitikus bontása, így nem ellenőrizhető a rendelet szerinti, a cégbíróságak fejlesztésére való felhasználás mcgvalósulása. A rendelet idézett paragrafusa valószínűleg a cégbíróságak beindulását kívánta elősegíteni. Mivel a cégbíróságak már folyamatosan müködnck, időszerű lenne az IM rendelet hivatkozott részének felülvizsgálata. Az FM fejezetnél a kutatási feladatok támogatása címen, fejezeli kezelésü kiadásként került cls7.ámolásra a Magyar Mczőgazdaság Kiadói, Sajtó Reklám Propaganda Krt részére az 1993. november 22-én kötött lapkiadói megbízási szcrzödés alapján 5,2 M Ft összegű kifizetés - utólagos tételes elszámolási kötelezettséggel - a Krt által kiadandó öt mczőgazdasági szaklap folyamatos megjelentetése költségeirc. A kft a szcrzödésben 1994. február 28-ig vállalt elszámolási kötelezettségének ellenőrzésünk befejezésének időpontjáig (1994. június) nem tett eleget. Ellentmond a számviteli törvény bruttó elszámolás elvének, hogy a fejezet a szaklapok szerkcsztöségc állal bérelt irodahelyiségek bérleti díjáról a lapkiadás megtérítendő költségének csökkentése miatt lemond.

A céljcllcggcl - de egy évnél hosszabb idószakra terjedő feladatokra - biztosított pénzeszközök maradványa, illetve annak következő évben történő felhasználása a szabályozás oldaláról ellentmondásos volt. Az !992. évi LXXX. a Magyar Köztársaság költségvetéséról sz616 törvény !3. § (l) bekezdése szerint "a céljelleggel megállapított előirányzatok maradványa a központi költségvetést illeti meg. A 13 7/1993. (X.! 2.) Korm.r. 35. § (2) bekezdése szerint a pénzmaradvány

- 101 -

elszámolás során a fentieket a pénzmaradvány m6dosít6 tételeként kell kimutatni, melyet a 34. § (l) bekezdése szerint a PM jóváhagyhat. A PMGSZ a fejezeli kezelésü előirányzatok felosztása során pótelőirányzatként teljes egészében megkapta az 1993. évi költségvetési törvényben fejezeli kezelésü előirányzatként az államháztartási reformmal összefüggö rendszerfejlesztési munkákra és önkormányzati adók feldolgozására biztosított 100 M Ft elöirányzatot, melyből mindössze 32.7 M Ft került felhasználásra (a maradvány 67,3 M Ft). A fejezeli kezelésü előirányzat maradványből -a mintavételszerü ellenőrzés megállapítása szerint - 25,7 M Ft -<JI nem terhel áthúzódó kötelezettségvállalás. A PM fejezeli kezelésü előirányzataként került engedélyezésre az országmozgósítás gazdasági felkészítésének központi kiadásaira (GM) 400 M Ft előirányzat. Felhasználása - átadot! pénzeszköz formájában - részben a PM-ben (PMGSZ), részben az érintett társminisztériumokban történt. Védelmi célú tartalékolásra, kapacitás megőrzésre, infrastruktúra tervezésre és üzemeltetésre terveztek 355 M Ft-<Jt. Az á tadott pénz felhasználásáról a zárszámadás során a PM illetékes föosztálya

elszámolási kötelezettséget írt elő. A szakmai feladatok teljesítéséről valamennyi minisztérium elszámol!, mely szeríni az á tadott pénzt maradvány nélkül felhasználták. Az előirányzat 11.3%-át, 45 M Ft-<Jt gazdaságmozgósítási jutalmazásra különítettek el, melyből 37 M Ft felhasználásra került. A helyszíni ellenőrzés befejezéséig a jutalom felhasználásáról a BM (13M Ft). a Legfőbb Ügyészség, a Legfelsöbb Bíróság. a Külügyminisztérium (0,4-0.4 M Ft) nem számolt et: A Miniszterelnökségnél a fejezeli kezciésü előirányzatok közüi a nemzeti tájékoztatásra és országpropagandára jóváhagyott 190M Ft-<JS keretbői 29,7 M Ft-<Jt használtak fel, a fentmaradó 160,3 M Ft-ból, 16.4 M Ft volt kötelezettségvállalássai terheit. A 143,9 M Ft céljclicgü maradványnak minösül. így ez az összeg az 1992. évi LXXX. tv. 13. §(l) bekezdése alapján a központi költségvetést illeti meg. A jelzett maradványról a PM helyettes államtitkára 1994-ben soron kívül rendelkezett, mellyel lehetövé tette annak további felhasználását. A további fejezeli kezelésü célelőirányzatok fejezet szintü maradványát - 0.2 M Ft-<Jt eivonásra felajánlották.

Az ÁHT IV. fejezete szabályazza az elkülönített állami pénzalapok működési szabályait, ugyanakkor nem tesz említést a megszűnt alapok vagyonának rendeltetéséről. Ezt a hiányosságat csak részben pótolta a Magyar Köztársaság !993. évi költségvetéséről sz616 törvény. A Miniszterelnökség fejezctnéi, a fejezeli ke zeiésü előirányzatok közül a kutatási feladatok támogatására eredetileg biztosított 89,5 M Ft, pénzügyminisztériumi jóváhagyássai kiegészül! a mcgszúnt Tudománypolitikai Alap számláján lévő maradvánnyal (116.0 M Ft). A megjeiölt előirányzatcsoporton előirány

- 102-

zat-változtatást nem hajtott végre, a gazdáikadásba bevont összeget az év folyamán a maradványszámláján szerepeltette. A jelzett szabályozatlanság miatt a maradványösszeg további felhasználásáról PM hatáskörben döntöttek. A pénzügyminiszter 1993. május 24-én kelt levelében az összeg alapszerü kezelését engedélyezte, miután a Tudománypolitikai Alap feladatát a Tudománypolitikai Bizottság vette át. A pénz gyakorlatilag fejezeli keze lésben lévő célfeladat végrehajtását szolgálta. Az év közben a célra felhasználható keret összesen 60,4 M Ft-tal bóvült, ami döntóen az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium korábbi 50 M Ft-üS tartozásának. továbbá tartós lekötés miatti kamatbevételeknek (10,3 M Ft) köszönhető. A többletbevétel felhasználásáról a Minisztcrclnökség engedéllyel nem rendelkezett, így 50,0 M Ft - a nem intézményi forrásból képződött többletforrás - összege a központi költségvetést illeti, melyre a maradványelszámolási számla év végi egyenlege (93,3 M Ft) nyújt fedezetet.

A 139/1993. (X. l 2.) Korm. sz. rendelet 19. §-a előfrja, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjét a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezető­ jének írásban kell szabályoznia. Ez a szabályozás - ellenőrzési tapasztalataink szerint - még több tárcánál nem készült el. 1.2. A fejezetek pénzmaradványának alakulása

A fejezetek pénzmaradványa összességében az 1992. évihez viszonyítva alacsonyabb összegben realizálódott. A pénzmaradvány összege azonban még mindig jelentős, amelynek kialakulása - a tapasztalt tervezési hiányosságokon (alultervezés) és a fejezeti szempontból kedvező pénzellátáson túlmenően - a gazdálkodási nehézségek következtében kialakult takarékosabb, költségérzékenyebb működésre is visszavezethető. A pénzmaradvány nagyságrendjét adminisztrációs hiba, nem tervezett jelentős összegű bevétel, illetve szabálytalan elszámolás is befolyásolta egyes fejezeteknéL Az AB 1993. évi helyesbített pén7maradványa 25.345 E Ft. A maradvány oka az ingatlankezelési jog átruházásából származó bevétel (10 M Ft). valamint a végkielégítésre kapott állami támogatás (2,1 M Ft), amelyek decemberben érkeztek a fejezet számlájára. Így azok felhasználására már nem kerülhetett sor. Megmaradt a bérpolilikai intézkedés kerelében kapott bér és járuléka előirányzatával összefüggö pénzösszeg is. 1993-ban a MEH gazdálkodása három alcímen (Igazgatás, Ellátó Szolgálat, Tárca nélküli miniszterek), illetve az ezekhez rendeltkiemcit előirányzatok keretében,

- 103-

míg az OKKH két alcímen gazdálkodott. Ezeket a költségvetési szerveket a PM kizárólag alcím szerinti mérleg, illetve számszaki beszámoló készítésére kötelezte. Erre való hivatkozással az intézmények összevont költségvetési beszámolót oem készí tettek. A jelzett gyakorlat nem volt összhanghan a számvitelröl szóló 1991. évi xvm. törvényben foglalt mérlegfolytonosság elvéve!, továbbá a vonatkozó jogszabályok a költségvetési szcrvek tervezési valamint mérleg- és beszámoló kötelezettségét írják elö. Ennek hiányában - az elözöckhen foglaltakhoz hasonlóan - oem határozhatók meg a 137/1993. (X. l 2.) Kormány rendelet szerinti pénzmaradvány clvonások. A HM fejezetnél 1993. év végén felszínre került - a korábbi helytelen elszámolás miatt - az előzö évekre visszanyúló pénzmaradvány-rendezetlenség. Ennek elszámolása a PM-me! egyeztetésre került, illetve ennek megfelelöen történt az !993. évi beszámoló elkészítése. A fennmaradó 246 M Ft pénzmaradvány-rendezetlenséget a fejezetnél minden szervezetre kiterjedő bizottsági felülvizsgálati munka keretéhen kívánják. Az IM fejezetnél a gyermektartásdíjak mind kiadási, mind hevételi előirányzata és módosítása fejezeli kezelésü előirányzatként szcrepclt és innen került átcsoportosításra a Bíróságak címre. Felhasználása és elszámolása is ott történt. Az éves pénzmaradvány 1993-han 26,3 M Ft volt és a Bíróságak cím pénzmaradványában szerepcl.

Az IM BV pénzmaradvány kimutatásaszerint 1993. évi maradványa 68,7 M Ft, ami 3,5 M Ft-tal haladja meg a hevételi és kiadási előirányzatok teljesítése alapján számított összeget. Nem egyezik a nyilvántartásokban szereplö kiadási elő­ irányzatok teljesítése és a beszámolóban rögzített összeg scm, amelynek eltérése 3,7 M FL A BV a helyszíni vizsgálatot követöcn a hibásnak talált elöirányzatmódosításokat és teljesítéseket az APEH-SZTADI-nál átvezette. Tekintettel arra, hogy a BV összesített beszámolója 35 intézményi és központi hes7.ámoló, illetve könyvelés alapján készül, így a megállapított pénzmaradvány összegének helyessége továbbra is megkérdöjclczhctö. A KÜM fejezet Igazgatás címénél szabálytalan elszámolás miatt a passzív kicgyenlítö cls7.ámolások egyenlegének összegével (7.642 E Ft) a tárgyévi korrigált pénzmaradvány helytelenül került megállapításra. Az intézmény tárgyévi pénzmaradványa valójában 31,3 M Ft volt. A PM-nél a pénzmaradvány elszámolás, illetve felülvizsgálat során nem vizsgálták, hogy a teljes évi müködéshcz biztosított előirányzat és a tényleges kiadások közölti számottevő különbségböl mckkora összeg S7lÍrmazik a tcrvezettnél későbbi helépésböl súrmazó maradványbőL Ez az végleges feladatelmaradást jelent a Központi Számvevöségi Hivatalnál és az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztár Fclügyclctnél.

- 104-

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztár Felügyelet intézménynél sem az intézmény, sem a fejezet nem állapított meg feladatelmaradásból származó maradványt, jóllehet az intézmény 1993. évben gyakorlatilag nem müködött, a személyi

és tárgyi feltételek megteremtése 1994-ben valósul meg. 1993. évben a jóváhagyott költségvetési előirányzat terhére olyan kötelezettségvállalás nem történt, amelynek pénzügyi teljesítése 1994-re húzódna át. Feladatelmaradásból származó pénzmaradvány keletkezett a PMGSZ-nél A póiköltségvetési törvényben a PM Igazgatás cím keretében az Államháztartási Racionalizálási Bizottság müködésérc engedélyezett clöirányzatnál, mivel a titkárság állományát az engedélyezettnél késöbb töltötték fel. Az APEH-nél a tárgyévben keletkezett pénzmaradvány kiadási megtakarításainak és bevételi többleteinek belsö szerkezetc azt mutatja, hogy az intézményi feladatellátáshoz tervezcll előirányzatok nem igazodnak a tényleges müködés szükségletcihcz, a dologi kiadások előirányzata jelentösen alul tervezett. A dologi kiadások 692,5 M Ft túllépését 213 részben a béralap és tb járulék maradványa, közel

30%-ban pedig a vállalkozási tevékenység eredménye fedezte.

A PM által kiadott intézményi beszámoló a pénzmaradvány elszámolásánál korrekciós tételként nem írta elő az intézmények egy évnél rövidebb lejáratú értékpapírjainak év végi állományi értéké!, illetve az előző évhez képest bekövetkezett állományváltozást. Ez torzítja a pénzmaradvány elszámolást. A PM három intézményének összesen 164.300 E Ft-tal nött 1992-röl 1993-ra az értékpapír állománya (Értékpapír Felügyelet 94,3 M Ft, Szerenesejáték Felügyelet 30.0 M Ft, Központi Számvevöségi Hivatal 40,0 M Ft), mely összegek az 1993. évi intézményi beszámolóban "egyéb kiadás"-ként, pénzügyi teljesítésként jelentek meg, így kikerültek a pénzmaradvány elszámolás és jóváhagyás (esetleg elvonás) körébő!. A Központi Számvevőségl Hivatal pénzmaradványa 46,0 M Ft lett volna, ha 1993. december 6-án nem vásárol 40 M Ft összegben egy évnél rövidebb lejáratú értékpapír!, amit 1994. január 6-án visszaváltott E tranzakció következtében (amely a jogi előírásokkal nem volt ellentétes) mindösszc 6,0 M Ft pénzmaradványt muta ton ki. Ebből bérmaradványként 4,2 M Ft-ol, ehhez kapcsolódó TB járulékként 1.8 M Ft-ot kér vissza áthúzódó mcgbízási díjak fedezctére.

1.3. A költségvetési szervek vagyoni helyzetének változása A fejezetek vagyoni helyzete - ellenőrzési tapasztalataink szerint - általában kedvezően alakult 1993-ban. Az összességében szerénynagyságrendű növekedés mellett néhány fejezetnél kiemelkedő mértékú vagyongyarapodás következett be. Egyes esetekben ez az intenzív eszközfejlesztés, a megnövekedett feladatel-

- 105-

látás ingatlanfeltételeinek (új elhelyezés), illetve egyes eszközök típusváltásának eredménye. A MEH-nél az ingatlanok értéke 293,2 M Ft-ról 465,7 M Ft-ra nőtt, ami elsősorban a számítástechnikai beruházás, a telefonhálózat kiépítése, egy szalgálati lakás vásárlása, valamint a felújítás ingatlanra aktivált értékéből adódott. A járműállomány értéke kevesebb mint felére csökkent, amely a minisztériumok részére használatra átadott (233 db) gépkocsi értékesítésére és a befolyt összeg fejezeteknek való átutalásának következménye. Az MTV Központi Szervezctének eszköz- és forrásállománya a mérlegben kimutatott 7,3 Mrd Ft-ról 5,5 Mrd Ft-ra csökkent, amely a befektetett eszközök 260M Ft-<>s emelkedésének és a forgóeszközök 2.057 M Ft-<J5 csökkenésének együttes hatása. Az aktív kiegyenlítő elszámolások csökkenése 2.586 M Ft volt. Az MTV Kereskedelmi Főigazgatóságának mérlegszerinti vagyana az !992. évi 664 M Ft-ról 1993. évre 2.117 M Ft-ra nőtt, amely szinte teljes egészében a forgóeszközök állományának, ezen belül a vevőállomány számottevő (333M Ft-ról 1.629 M Ft-ra) növekedéséből adódott. Az !993. szeptember hónaptól megnőtt a vevöállománya. miután mind a TVl. mind a TV2 reklámidejének értékesítése a

Kereskedelmi Föigazgatóságon keresztül bonyolódik. A megnövekedett vevőállo­ mányból !994. év január hóban több mint a fele befolyt az egyszámlára. Az MTV az V., Szabadság tér 5-6. sz. alatt lévő - a magyar állam tulajdonában, de az MTV kizárólagos kezelésében lévő - irodaház értéke sítésére ·kötött adásvételi szerzödést. Az ingatlan vételárát 980 M Ft-ban határozták meg a Magyar Hitelbank Rt-vel egyetértésben. Nem túl előnyös a szerzödés a fizetési feltételek oldaláról. Az 1993. november 19-<\n kötött szerzödés értelmében, még abban az évben 300M Ft-<>t kellett a vevőnek fizetnie. Külön pontban rendelkeztek arról, hogy !994. január 31-ig vagy újabb megállapodást kötnek a fennmaradó 680 M Ft rendezésére, vagy azt követően a vételárat 8 napon belül kifizeti az MTV-nek. A megállapodás esetleges ingatlan, értékpapír, üzletrészek stb. felkínáIásával bcszámításra kerültek volna a vételár fennmaradó részébe. A végleges megállapodás, illetve a vételár megfizetése a helyszíni ellenőrzés befejezéséig nem történt meg. Az MH nyilvántartás szcrinti vagyana - amely azonos a HM fejezet szinten kimutatott vagyonával - 1993-ban mintegy 50 Mrd Ft-tal növekedett. A növekedést a befektetett eszközök 49,6, a készletek 2,0, a követelések 1.7 Mrd Ft-os növekedésének, valamint a pénzeszközök l, l az értékpapírok és egyéb pénzügyi elszámolások 2,1 Mrd Ft-os csökkenésének egyenlege okozza. A KÜM fejezet ingatlanvagyana 1993. évben 1.718,7 M Ft-tal növekedett. Jelentösebb az ingatlan növekedés a külképviscleti hálózatnál (1.322 M Ft). Megállapítható a befektetett eszközök nettó egyenlegének 1.350,4 M Ft összegű tárgyévi növekedése, a forgóeszközök 2.007 M Ft összegű csökkenése mellctt.

- 106-

A MÜM fejezet vagyona 1993-ban 1.950,1 M Ft-tal, ezen belül a befektetett eszközállomány 1.320,5 M Ft-tal nőtt. Az eszközállomány gyarapodása az Emberi Erőforrások Fejlesztése Világbanki Program megvalósításának ütemében 462,1 M Ft-tal valósult meg. A KTM fejezet eszközállománya 1993. évben 4,2%-kal nőtt. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök állománya nettó értéken 602,5 M Ft-tal, 22,1%-kal emelkedett. Legdinamikusabb volt a növekedés a szellemi terrnékeknél (233%-os) és a járrnűveknél (154,7%-os). Mintegy egyharrnaddal emelkedett a gépek, berendezések, felszerelések és a beruházások állománya is. Az ingatlanvagyon változásával kapcsolatos adatszolgáltatást nem teljesítették,

mivel a kezelői jog változásának bejcgyzése 1993. évben teljeskörűennem történt meg. (A jogszabály folyamatos bejclentési kötelezettséget ír elő.)

A fejezetek és intézményeik átmenetileg szabad pénzeszközeiket - a törvényi előírások megtartásával - befektették, pénzpiaci műveleteket végeztek és az elért kamatokkal.- néhány esetben jelentős mértékben - vagyonukat is gyarapították. A MR az ÁHT-bcn foglaltaknak m~gfelelően, államilag garantált értékpapírokat vásárolt (diszkont kincstárjegy). A pénzügyi helyzet csupán rövidlejáratú befektetéseket tett lehetövé az év folyamán. A lekötések minden esetben a MNB-nél történtek. A befektetésekre 1993. február és december közölti idöszakban folyamatosari sor került, általában 30 napos, ritkán 91 napos futamidövel. ÖSSzesen 15 alkalommal volt lehetőség, esetenként 100-200 M Ft közötti nagyságrendű pénzeszköz nélkülözésére. A MR számára e műveletek 36,3 M Ft kamatbevételt eredményeztek.

Az átmenetileg szabad pénzeszközök befektetésére - tapasztalataink szerint több esetben a jogszabályi elő- írásokkal ellentétes módon került sor. A pénzpiaci műveletek során a költségvetési szervek nem minden esetben kötöttek ki érdekeiket védő kötelezettségeket a megbfzott pénzintézetek felé. Ez a fejezetek túlnyomó többségénél nem okozott pénzügyi problémát, de előfordult a befektetett összeg visszatérülésének kétessé, illetve behajthatatlanná válása is. A MEH-nél 35 M Ft összegben vásároltak államilag garantált értékpapír!, melynek 1,2 M Ft kamathozadéka volt. A szerződésben kikötötték, hogy az értékpapírok felett barrnactik személynek rendelkezési joga nincs, de azok sorszámának közlését a szerződésben nem rögzítették. Az Á VŰ 383 M Ft összegben vásárolt és váltott be rövid lejáratú értékpapírt A

költségvetési beszámoló eredeti pénzforgalmi jelentése a vásárlás és beváltás

- 107-

összegét nem tűntette fel. Az ÁSZ ellenőrzési megállapításai alapján a beszámoló helyesbítésre került. A HM fejezethez tartozó szervczetcknél - az ideiglenesen szabad pénzeszközök hasznosítása és a bevételi kötelezettségek növekedése miatt - 1993. évben gyakran került sor a megtakarítások rövid távú lckötésére, értékpapirha való fektetésére. Az értékpapír-vásárlások kinestárjcgyre, diszkont kincstárjegyre, államkötvényre és MNB-betét elhelyezésére irányultak. A lekölések a kereskedelmi bankoknál, MNB-nél és a Lupis Brókerház Rt-nél valósultak meg. (1993. évi fejezeli szintü értékpapír-forgalmi adatok: kiadás: 13586,7 M Ft; bevétel: 14.310,8 M Ft.) A kereskedelmi bankokkal és a Lupis Rt-vel kötött szerzödések hiányossága volt, hogy az értékpapírok azonosítási adatai nem mindig kerültek feltüntetésekre a szerzödésekben, illetve a késöbb visszaigazolt letéti igazolásokban sem. Ez leginkább az 1993. I. negyedévi kereskedelmi banki szerzödésekre és az !992. év végén kötött, majd az 1993. In-IV. negyedévi mcghosszabbítású Lupis-szerzödésekre érvényes. Az MH részéról a vásárolt értékpapírok megléte nem került ellenőrzésre. Az értékpapírok lejáratát követöcn az esetek döntő többségében. megtörtént a pénz visszautalása és hasznosítása. Kivételt képez ez alól elsősorban a Lupis Brókerház Rt-nél 1992. XII. 17. és XII. 30. közölt az MH KPF-ség részéről 3 tételben, összesen 1.150 M Ft értékben kötött kincstárjegy vásárlási ügylet. E szcrzödésck futamideje először 3 hónapos volt, majd ezt követően 1993. XII. 28-ig folyamatosan mcghosszabbításra kerültek, úgyhogy időközben 450 M Ft két tételben - 89,5 M Ft-os összeg kamattérítésekkel együtt - visszautalásra került. Ugyanakkor a fennmaradó 700 M Ft-os töke 94 M Ft kamattal együtt nem került visszautalásra a Lupis Rt. részéről. A szabad pénzeszközöknek a Lupis-brókcrcéghez történt kihelyezésével az MH indokoltnál nagyobb mértékü kockázatot vállalt. Az 1991-1992. évek gazdálkodásának ellenőrzéséről készült és 1993. májusban elfogadott fejezeli szintű ÁSZvizsgálat során a Lupis-kihclyczésckkcl kapcsolatos, az MII KPF-ségen kltárt szabálytalanságok nem kerültek kiküszöbölésrc, mcgszüntctésre. A Magyar Honvédség Parancsnoksága hatásköri jegyzéke a finanszírozással kapcsolatos feladatokat az MH KPF-ség illetékességébe utalja; a szabad pénzeszközök elhelyezéséről külön nem tesz említést a hatásköri jegyzék. A finanszírozási feladatok végrehajtásának szabályozása az MHPK hatáskörébe tartozik, de a részletes S7.abályozás - mcly a pénzeszközök kihclyezésével összefüggö hatáskörökct, értékhatárokat is rögzítbette volna - nem valósult meg. Az MH Szcrvezeti és Müködési Szabályzata a hatásköri jegyzékhez hasonlóan csak tömören rögzíti a pénzügyi feladatok irányítását és végrehajtását. Az NM fejezetnél az átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosítása céljából 1993-ban 23 intézmény vásárolt értékpapírokat, illetve tartós betétet helyezett el.

- 108-

A befektetések többségükben a jogszabályi előírásoknak megfelelően történtek. Szabálytalan volt: az Állami Gyógyfürdőkórház, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, az Országos Kardiológiai Intézet és az ÁNTSZ Komárom-Esztergom Megyei Intézet betét elhelyezése, mivel az nem a számlavezető pénzintézetnél valósult meg. A KTM fejezetnél az értékpapírvásárlások több esetben nem feleltek meg az ÁHT 100. §(l) c.• pontjában, valamint az 1991. évi XCI. törvény 51.§ (4) bekezdésében foglaltaknak. mivel államilag nem garantált értékpapírokba is befektetlek pénzeszközt. Az ÉsZak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség a Budapest Bank Rt-vel kötöli szerzödésben megbízást ado!l a banknak 30 M Ft a bank üzleti megfontolásai szcrinti értékpapírba való befektetésére. Emelleli felhatalmazta a bankot az értékpapírállomány szabadon történő forgatására. A fejezet intézményei pénzeszközttartósan nem, rövid Iejáratra azonban esetenként jelentős összegben lekötötték. A lekölések egy része jogszabályt sértő módon történt. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség a KKA kezelési szabályait megsértve a KKA-l megillető bírságbevételből 62 M Ft-ot több hónapra nem a számlavezető banknál kötött le. (A felügyeleti szerv intézkedése alapján a lekötöli bírságbevétel 1993. évben befolyt a KKA-ba, a lekötés kamatát azonban csak 1994. áprilisában utalta át az intézmény.) Előfordult.

hogy az átmenetileg felesleges pénzeszközök befektetését, hasznosítását a fejezet nem szorgalmazta. Az AB-nél a finanszírozás a pénzellátási tervnek megfelelően valósult meg. A pénzellátás ütemezésénél a saját bevételek alakulását nem vellék számításba, így a bevételi előirányzat túlteljesítése következtében jelentős összeg állt a fejezet rendelkezésére. Az összegek hasznosításáról, lekötéséről nem gondoskodtak.

Egyes fejezetek és intézményeik 1993-ban - az elmúlt években tapasztaltakhoz hasonlóan, de annál szerényebb mértékben - érdekeltségeket szereztek különbözö vállalkozásokban. A vállalkozásokban való érdekeltségek megszerzése a törvényi előírásokkal összhangban volt. A korábbi években szerzett érdekeltségek hozadéka általában szerény volt.

mértékű

Az MR a korábbi években (1988-1990) -a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően 12 gazdasági társaság (kft) létrehozásához, összesen 26 M Ft összegü készpénz és 58 E Ft értékü apport befektetést eszközölt. A pénzeszköz befektetések többsége I M Ft, illetve egy-egy esetben 3,5, illetve 10M Ft értéket képviselt. Az ezekből származó 1993. évi bevétel összesen 3.931 E ft-ot tell ki, mely

- 109-

átlagosan a befektetcll érték 15%-a. A gazdasági társaságok többsége (T) nem eredményezett bevételt. Az alacsonyabb befektetések egy része hozta a fenti csekély eredményt, azok egyenként 20,5 - 120%-ig terjedő hozadékávaL Előfordult

pl. a Multimédia Kft esetében, hogy az 1992. évi nyereségéből a MR-t osztalék összegének átutalását (1,5 M Ft) 1993. év során nem teljesítette, az 1994. március hónapban érkezett meg. Az osztalék behajtására a MR sem tett kielégitő intézkedéseket. illető

Az NM fejezetnél gazdasági társaságokba 1993-ban új apportot nem vittek be a fejezetnél és intézményein él. A befektetések szerény mértékü bozadékol biztosítottak, az intézmények többségénél nem származott bevétel ebből a forrásból (az összes bevétel 7,4 M Ft volt fejezeli szintcn). A társaságokban való részvételhez szükséges engedéllyel több intézmény nem rendelkezett. Az FM fejezet az 1993. évi összesítcll intézményi beszámolójában tárgyév végén

455,0 M Ft részesedést (gazdasági társaságokba való befektetést), a pénzügyi befektetések bevételeként pedig mindössze 27,3 M Ft-ot mutatoll ki. A fejezetszintü adat téves, mivel li· a Gabonamagtermesztő Kutató Intézel a Gabonamag Kft-től kapott osztalék összegét - 32,5 M Ft-ot - nem pénzügyi befektetések bevételcként, hanem müködési célra átvett pénzeszközként, illetve vállalkozási tevékenység bevételeként mutalla ki. A fejezet intézményei közül a befektetések legnagyobb összeggel a Gabonamagtermesztő Kutató Intézetnél nőuck, a kft-ben történő - 172 M Ft összegű üzletrészvásárlásra I 993. évben megkapta a Kormánytól az utólagos, a tárgyévi, és az előzetes elvi engedélyt (2033/1993. (IX. l.) kormányhatározat). A fejezet 1989. évben 12M Ft pénzbetéttel egyik alapító tagja volt a Agricola Kiadó- és Kereskedelmi Kft-nek, mcly a fejezet mczőgazdasági szaklapjainak kiadására alakult. A pénzbetét a tanusítvány szcrint a Központi Müszaki Fejlesztési Alapból került finanszírozásra. Az elkülönítcll állami.pénzalap 1993. évi mérlcgében az eszközök kÖZÖli - behajthatatina kövctcléssé minősítése miatt - nem mutallák ki a gazdasági társaságba történt befektetést, mivcl a kft és a fejezet közölt jelenleg peres eljárás van folyamatban. Az üzletrész !993. évi lcértékclését számítási anyaggal nem dokumcntá!ták, így az eljárás szabályszerűsége megkérdőjelezhető. A gondos gazdálkodás hiányosságára utalhat az, hogy nevezett kft a székházbeli irodahelyiségek használatáért térítést nem fizetett, mivel érvényes bérleti szerzödés nem voll köztc és a fejezet közölt (Az FM Gazdasági Hivatal bérleti díj címén 1992-1993. évre !9,7 M Ft követelést mutatoll ki a kft-vel szemben.) 1993. évben a fejezetnél belső vizsgálat kapesán megállapítást nyert, hogy a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem (Kisérleti Üzcme) jogszabályt sértő módon -előzetes engedély nélkül - szcrzctt üzletrészt ki nem egyenlítcll tartozás fejében

- 110-

a Mcster-Izek Kft-ben. Az üzletrész vételára az 1991. évi szerződés szerint 6.5 M Ft volt. A feltárt üzlctrészszcrzés ügyének pótlólagos rendezésére történtek kezdeményezések, azonban a kormányengedély iránti utólagos kérelem nem készült cl. Az egyetem arra hivatkozott, hogy 1993. évben végelszámolás megindítását kezdeményezte a kft-nél, és üzletrészét ilyen formában nem fogja tovább müködtetni. Igy a szabálytalan üzletrész-szerzés a revízió időpontjáig nem rendeződött.

A KTM fejezet intézményei gazdasági társaság müködéséhez 20,026 M Ft-tal járultak hozzá. Ebből 0.5 M Ft-<>l a KTM GH bes1.ámolója szolgáltatási kiadásként tartalmaz. Az Országos Müemlékvédclmi Hivatal építóipari részlegeiból a 3340/1992. sz. kormányhatározatban rögzített tökeösszetételtől eltérő összetételü törzstökével (a pénzbeli betétet növelve, az apportot csökkentve) alapítoll kft-ket !992. évben. Az előterjesztés és a Kormányhatározat megszülctése közt eltelt kb. egy évben ugyanis az eredetileg számbavett apport a részlegek müködése során részben felhasználásra került. A pénzbeli betét egy részét az OMVH 1993. évben bocsátotta a társaságok rendelkezésére.

Az alapítványok támogatására általában a jogszabályi elöírásoknak megfelelöen került sor, de találkoztunk azokkal összhangban nem álló megoldással is. A NEKH elsődleges szakmai feladatát képezi a Kormány kisebbségpolitikájának megvalósítása, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése. A tevékenység keretében ellátja egyúttal "A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségért alapítvány" müködésével kapcsolatos teendól<et. Az alapítvány - melynek létrejöttéről. céljáról és alapító vagyonáról a l 068/1990. (IV.l 2.) Mt határozat rendelkezett - Miniszterelnöki Hivatal kezelói jogában lévő helyiségében müködik, annak ellenére, hogy a szervczet alapító okiratában a székhelyét a Parlament épületében jelölték ki. Az Alapítvány müködése szcrződésben nem rögzített. Az állami tulajdont ke7.elö Minisztcrclnöki Hivatal befogadó nyilatkozatot részérc nem adott, annak müködését hallgatólagosan veszi tudomásul. A helyiségbérleti díjakat egy összegben a NEKH fizeti ki a MEH részére, az Alapítvány NEKH részére történő térítéséről azonban írásbeli megállapodás nem született. A KTM fejezet zárszámadásában alapítványi támogatásként 110.040 E Ft-<>l mutatott ki. EbbőlliO M Ft a Grassalkovich Kastély Alapítvány fejezeli kezelésü előirányzatként jóváhagyott támogatása. Ezen felül kormányengedély nélkül három intézmény járult ho1.1.á kisebb összegekkel alapítványhoz. A KTM GH az alapítványi támogatásokat (1.410 E Ft-<>t) bes1.ámolójában szolgáltatási kiadáskén t mu ta tta ki.

-lll -

1.4. A

szervezet-korszerűsftési,

takarékossági intézkedések hatásai

A Kormány az elmúlt években több alkalommal foglalkozott a költségvetési kiadások csökkentése érdekében az állami feladatok felülvizsgálatával, ezzel összefüggésben a költségvetési intézményhálózat csökkentésének lehetőségéveL Az intézményfelülvizsgálat, amely az előző évben tapasztalt mértéknél (elsősor­ ban a feladatellátáshoz jobban igazodó szervezet és intézményhálózat kialakítása következtében) kedvezőbben alakult 1993-ban, de összességében - a fejezetek érdekeltségének hiányában, az ellátandó feladatok egyre szűkösebb pénzügyi fedezete ellenére - csak szerény eredményeket hozott. A szervezeti átalakulások a költségvetés számára nem minden esetben jártak megtakarítássaL A MEH-nél évközi feladatváltozások valósultak meg, amelyek összességükben költségcsökkentési eredményeztek. Az MTV-nél és az MR-nél a szervezetck módosítására az 1993. II. hóban kiadott új SZMSZ jóváhagyása után került sor. A szervezeti felépítés módosulásai intézményi szinten összességében pénzügyi megtakarítást nem eredményeztek. Az

átszervezés során felszabadult béralap felosztásra került. A HM-nél a szervezct korszerüsítő inté7.kcdések eredményeként 1993-ban folytatódott az intéz- ményhálózat és a haderő korszcrüsítése. Ennek keretében megszüntctésre került az MH Középiskolai és Kollégiumi Főigazgatóság, az MH Minöségtanúsító Intézet (feladataikat más szcrvek vették át}, az 5. Katonai Főépítésvezetöség, a Fegyelmező Zászlóalj, valamint több kisebb alegység és "M" szcrvezet. Fclállításra került egy honvédelmi dandár és egy légimozgékonyságú alegység, folytatódott a területvédelmi szervczctck átalakítása. A végrehajtott szervczeti korszerűsítésck pozitívan befolyásolták az alapfeladatok ellátását. Ugyanakkor a honvédelmi vezetés szerve- zetfejlesztési törekvéseinek egy része az elhatározottót eltérő mértékbcn érvényesülhetett A felállításra tcrvezett légimozgékonyságú alcgységck és honvédelmi dandárok felszerelése 1993. évben csak részben volt megoldható számos haditechnikai eszközböl, hadinormás készletből jelentkező feltöltöttségi hiány miatt. Az NM fejezetnél kidolgozták a minisztérium új Szervezeti és Működési Szabályzatát, amely a feladatok változásával összhangban megváltozott új szervezeti és működési feltételeket rögzítette. Egyes feladatok (létszám és költségvonzatukkal együtt) más fejezethez kerültek (lakáspolitikai koncepeionális feladatok az IKMhez, felsőoktatási feladatok az MKM-hcz), más feladatokat módosított szervezeti formában (szoeiális válságkezelés, közegészségügy, szociális ellátás) látják el.

- 112-

Megszüntetésre került a Szakértói Iroda. A szervezeti változások hatásaként is értékelhető az elért 16 fös létszámcsökkenés. A külképvlseletl hálózat korszerüsftése (KÜM, NGKM és Müvelódési Minisztérium intézetei összevonása) kormányhatározat hiányában 1993-ban nem kezdödölt el. A PM fejezet feladatköre és intézményi struktúrája 1993. év során tovább bővült. Új önállóköltségvetési intézményként megalakult a Kormány ellenőrzö szervezete, a Központi Számvevöségi Hivatal. A PM Gazdálkodó Szervezetén belül - részben önálló költségvetési szerv formájában - megalakult az Állami Értékpapír Kibocsátás! Szervezö Iroda, a PM Szakképesítési Igazgatósága és az Önkéntes Biztosító Pénztárfelügyelet. A PM iga>gatási címen belül alapított két önálló költségvetési intézmény - a PMGSZ és a PM Üzemeltetési Igazgatóság (PMÜI} feladatainak. létszámának, előirányzatainak szétválasztása véglegezódött. A minisztérium belső átszervezése folytatódott, átszervezésre került a helyettes államtitkárok felügyeleti rendszere, a belső szervezeti egységek és intézmények tekintetében. Új szervezeti egységek alakultak, döntően a felsőszintű vezetök és a nemzetközi feladatok ellátására, melyek összességében az engedélyez~tt Iétszámot 15 fövel növelték. Az Államháztartási Racionalizálási Bizottság Titkársága 25 fö engedélyezett létszámmal került megszervezésre.

A KTM fejezetnél a Műemlékek Állami Gondooksága és az Állami Műemlék­ helyreállítási és Restaurálási Központ csak 1993. november 1-jétöl kezdte meg tevékenységél önálló. illetve részben önálló költségvetési szervként, holott a 6/1992. (111.21.) KTM rendelet 1992. április l-jei hatállyal már létrehozta a két intézményt. Amintegy másfél éves késés az intézményi átszervezés. illetve alapítás előkészítésének teljes hiányára utal. Az MTA- saját kezdeményezésére - kutatóhálózatának szerkezetét, eredményességét nemzetközi szervezetek és szakértök bevonásával felülvizsgálta. Ennek eredményeképpen 32 intézménynél módosították a költségvetési támogatás bázis előirányzatát. Ez fejezet szinten megtakarítást nem eredményezett, mivel a 17,3 M Ft összegű intézményi támogatás zárolás, más szervezeteknél ugyanilyen összegű bázis jellegű növekedést eredményezett.

2. A Nemzetközi pénzügyi elszámolások alakulása A Nemzetközi pénzügyi elszámolások fejezet technikai fejezet, amelynek feladata, a költségvetés deviza-kötelezettségének és -igényének megjelenítése. A fejezetre vonatkozó jogi szabályozás elnagyolt és minden konzekvencia nélkül lehetőséget biztosít az előirányzattól való tetszőleges eltérésre. A Nemzetközi

- 113-

elszámolások fejezetnél az 1992. évi LXXX. törvény előirányzat módosítási kötelezettséget nem ír elö akkor sem, ha a teljesítés az előirányzattól lényegesen eltér, vagy bizonyos feladatok felmerülése miatt az előirányzat előre prognosztizálható lenne. A fejezet nyilvántartásait a Pénzügyminisztérium Költségvetési Föosztálya a Magyar Nemzeti Banktól kapott folyószámla-kivonat alapján vezeti (a bankkivonatorr ·található tételeket könyvelik). A gazdasági eseményekhez kapcsolódó szerzódések és egyéb dokumentumok csak részben találhatók meg a föosztályon. Így nincs lehetőség annak az ellenőrzésére, hogy a bankkivonatorr megjelenő teljesítések a szerzödésben foglaltaknak megfelelöen történtek-e. A fejezettel kapcsolatos feladatok írásbeli szabályozása nem történt meg, nem készült munkaköri leírás sem. Így a feladatok és a felelősség nem állapítható meg egyértelmúen. A fejezethez kapcsolódó adminisztrációs munkát a Költségvetési Föosztályon két nyugdíjas köztisztviselö látja el részmunkaidöbe~. A fejezethez kapcsolódó nyilvántartások nem teljeskörúek, ebböl következöen a zártság követelményét nem elégítik ki. (A kormányhitelekról nem készült nyilvántartás a föosztályon. A hitelek törlesztéseként nyilvántartott összeg tartalmazza a diszázsióval értékesített követeléseket is.) Az előbbiekben ismertetett gyakorlat nem felel meg az ÁllT preambulumában foglaltaknak, amely alapelvként határozta meg a közpénzekkel való gazdálkodás során az ellenörizhetöséget, a teljességet, a részletességet és a valódiságot. Sérti a számvitelról szóló többször módosított 1991. évi XVIII. törvényben rögzített, a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem, valamint a számviteli bizonylatra vonatkozó előírásokat is. Az egyes kiadásokhoz illetve bevételekhez tartozó dokumentumok nehezen hozzáférhetők, elökeresésük időigényes. A vizsgálat idötartama alall nem kerültek clö azok a bizonylatok. amelyek alapján megállapítható. hogy miért kerüli kifizetésre a (232-90145-7047) Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások kiadási számláról "'japán segély" címen 0,8 M Ft. A Nemzetközi kötelezettségek bevételi számlán (232-90103-3528) japán segélyként nyilvántartoll 7 M Ft szintén nincs bizonylatokkal ellátva.

- 114-

Az államháztartás bankszámlarendje 1993. december 27-éig nem került szabályozásra. Ekkor jelent meg a Pénzügyminisztérium 3/1993. (Pk. 16.) számú tájékoz-

tatója, amely a XXX. fejezet bevételi és kiadási számláit tételesen felsorolja. A "Tájékoztató" szerint a segélyeket a külföldi államsegélyek bevételi számlán kell nyilvántartani.

2.1. A kiadások alakulása 2.1.1 Kormányhitelek A kormányhitelek 1993. évi 5.240 M Ft előirányzata 1.466 M Ft összegre (27,9%) teljesült. A kiadások alacsony összegű teljesítésének oka az 5.000 M Ft hiteltörlesztés - az Oroszországgal kötött megállapodás következményeként való - elmaradása. (A megállapodás a felvett és a nyújtott kormányhitelek kompenzálása, amelynek eredménye l, 7 M USD jóváírása Magyarország javára.) A magyar export elősegítése érdekében a Kormány Törökországnak és Egyiptomnak nyújtott 67,6 M Ft összegű hitelt. A hitel folyósítása nem a tervezett ütemben és összegben valósult meg, az előirányzatnak csak 2.8%-át folyósították. 2.1.2 Világbanki, EBB, EBRD hitelek kiadása A Világbanktól 1993-ban lehívott hitelek összege - a beruházások megvalósulásának tervezettől való elmaradása következtében - az előirányzott 22.322 M Ft helyett csak 14.066 M Ft összegben (63%) teljesült. Így a hitelek kihelyezése is csökkent (a költségvetésben átfutó tételként jelenik meg a világbanki hitel). A világbanki hitelekkel kapcsolatos dokumentumok csak részben találhatók meg az osztályon. 2.1.3 Vegyes kiadások A vegyes kiadások cím teljesítése 47 M Ft-tal haladta meg az eredetileg előirányzott összeget (az előirányzott 1.878 M Ft 1.925 M Ft-ra teljesült). A fejezet vegyes kiadásai a költségvetési törvényben nem kerültek kiemeit elő­ irányzatok szerint jóváhagyásra, így a fejezetért felelős PM-nek nagyfokú szabadsága van a vegyes kiadások tartalmi meghatározásában mind a tervezés, mind a zárszámadás során.

- 115 -

A vegyes kiadások legnagyobb tétele az !992. évben megkezdett és !993-ban befejezett orosz gyógyszersegély volt, amelynek értéke 860,8 M Ft. Az Oroszor. szágnak felajánlott humanitárius segélyakciót a 355411991. sz. kormányhatározat hagyta jóvá.

Az ÁHT előírásainak és elveinek következetes betartása érdekében célszerü, hogy a vegyes kiadások cím kiemeit elöirányzati bontásban kerüljön jóváhagyásra a költségvetési törvényben. Amennyiben új kiemeit előirányzatra valósul meg teljesítés, úgy ez csak országgyűlési jóváhagyással történjen. A Vegyes kiadások cím kiemeit előirányzatainak zárszámadási törvényjavaslatban szereplő prezentációja eltér az 1993. évi költségvetésben szereplőtől. Ez - bár az ellenőrzést könnyebbé teszi - ellentétes az ÁHT !8. § előírásaival, amely szeimt a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadást az elfogadott költségvetéssei azonos szerkezetben, összehasonlítható módon kell elkészíteni. Megtévesztő

és a költségvetési, illetve pótköltségvetési törvény el?írásait sérti az, hogy ezen törvények által jóváhagyott előirányzatokként kerültek adatok feltüntetésre a zárszámadási törvényjavaslatban, azt a látszatot keltve, mintha az Országgyűlés ezeket jóváhagyta volna.

A vegyes kiadások egyéb kiemeit előirányzatából 233M Ft a világbanki prágram (4995 Technológiai felhasználási program) keretében fizetett kamat, amely a szárrnazékos világbanki kölcsön kamata. Ez nem számolható el a XXX. fejezet kiadásai között. A szárrnazékos világbanki kölcsön tőke- és kamatkiadásait a Belföldi államadósság fejezet nyilvántartásában és előirányzatai közölt indokolt szerepeltetni. 2.2. Bevételek alakulása A Magyar Köztársaságnak felajánlott segélyprogramok keretében kapott támogatások nem képezik - a korábban említett japán segélyt kivéve - a Nemzetközi elszámolások fejezet részét. A XXX. fejezetben egyéb forrásból származó bevételként japán segély címen folyósított összeg szerepclt. Jelenleg nem szabályowtt, milyen kritériumoknak kell megfelelni a nyújtolt segélyeknek ahhoz. hogy a XXX. fejezet előirányzatai közölt feltüntetésre kerüljenek.

- 116-

Az ÁHT 2 I. §-ában a központi költségvetés bevételeként határozza meg a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból, továbbá egyéb forrásból származó bevételeket. A Magyar Köztársaság 1993-ban többféle segélyprogram kedvezményezett je volt. Ezek közül a legjelentősebb a PHARE program. amely az Európai Unió költségvetéséből juttat vissza nem térítendő támogatást, ami 1993-ban 43 M ECU (közel 5 Mrd Ft) volt.

A PHARE támogatások felhasználásáról a minisztériumok szervezeti keretén belül működő PHARE irodák közremüködésével döntenek. Az irodák fenntartását a költségvetés finanszírozza (irodák bérleti dfja, dolgozók munkabére stb.). A segélyprogramok keretében megvalósított projektek és egyéb beruházások a megvalósulás után költségvetési támogatással müködnek és ezen keresztül kapcsolódnak a következő évek költségvetési kiadásaihoz. A segélyek közül azokat, amelyek folyósításának feltétele a Korm_ány részéről valamilyen kötelezettségvállalás, garancia . vállalása, célszerű a költségvetés Nemzetközi pénzügyi elszámolások fejezetében szerepeltetni. A segélyek keretében megvalósuló projektek, beruházások az állami vagyont növelik, müködtetésük a költségvetési kiadásokra is hatást gyakorol. Az ÁHT-ban célszerű meghatározni. hogy melyek azok a támogatások, amelyeket a költségvetésben elkülönített számlán kell tartani. Természetesen a folyósított segélyek a költségvetési hiányt, illetve többletet nem módosíthatják. Így a fejezetek előirányzata sem csökkenhet. illetve növekedhet a folyósított segélyek összegével. A megvalósult projektek miatt az egyes fejezeteknél a müködtetésre előirányzatot kell biztositani.

A segélyek a központi költségvetésre csak annyiban gyakorolnak hatást, amenynyiben a megvalósult projektek müködtetése a továbbiakban költségvetési forrásból történik. 2.2.1 A kormányhitelek A magyar állam által korábban nyújtott kormányhitelek törlesztéséből származó bevételek nyilvántartása nem szalgáltat információt arról, hogy az egyes országoktól befolyt összegek mi!yen tartozások hiteltörlesztéseként kerilltek átutalásra.

- 117-

A kormányhitelek törlesztéséból származó bevételek - az orosz haditechnika nélkül az előirányzott 4 I 9 M Ft helyett 3.452 M Ft-ra teljesültek. A túlteljesítést befolyásolta az a tény, hogy a kormányhitelek Ieépítését, az ebből befolyó összeget, a tervezésnél nem vették figyelembe. Az eredeti előirányzat és a zárszámadás tényszámainak eltérését a költségvetési törvény nem kéri számon a XXX. fejezetnél. így a tervezésnek nincs is különösebb súlya. A kormányhitellel kapcsolatos dokumentumok részben a PM Külgazdasági Főosz­ tályán, de többségükben a Magyar Nemzeti Bankban és az NGKM-ben találhatók. A Költségvetési Főosztályon a bankkivonatok alapján könyvelnek. A fent felsorolt osztályok (szervezetek) nyilvántartásaikat más-más szempontok alapján készítik el, ezért ezek összehasonlítása nehézségbe ütközik. A fejezet sajátossága miatt (árfolyamváltozások, követelések értékesítése), nem lehet az előirányzatokat betartani ezért szükséges azokat részletesebben kimunkálni (cím, alcím. kiemeit előirányzat bontásban) az Országgyúlés részletes tájékoztatása és az ellenőrzés megvalósíthatósága érdekében. A kormányzati kintlévőségek behajtása nehézségekbe ütközik, mivel az ados országok különböző okok miatt (gazdasági, politikai stb.) nem tudják az eredeti megállapodás szerint törleszteni adósságukat. Az Országgyűlés számára nem nélkülözhető az az információ, amely a kintlévőség megtérülésének Iehetőségét mutatná be. A követelések értékesítéséből keletkezett veszteség beszámolási kötelezettségét jogszabály nem írja elö, így ha a követelés teljes összegben elengedésre kerül, a zárszámadásban sem jelenik meg bevétel. Az előbbiek miatt a követelések értékesítésének alakulása nem nyomonkövethető és adatszolgáltatási kötelezettség hiányában a számonkérés lehetősége sem biztosított. A kormányzati kintlevőségek közül néhányat diszázsióval értékesítettek (az értékesítés során a követelések egy részét, megállapodástól függően elengedték), amelyek értéke 25 és 60% körül alakult. A kormányzati kintlevőségek leépítésével kapcsolatos - a hatás- és jogköröket meghatározó - belső szabályzás nem készült.

- 118-

A követeléseket az MNB a PM közigazgatási államtitkárának engedélyével (Nigéria esetében utólag) értékesítette. !993-ban az elengedett követelés (értékesítési veszteség) összege 2,78 Mrd Ft. A nigériai konnányhitcl értékesítéséből l Mrd Ft folyt be. a követelés értékesítéséból származó veszteség pedig 2,6 Mrd Ft. Az Egyiptommal szemben fennálló követclés diszázsióval való értékesítése következtében 168 M Ft veszteség keletkezett.

A követelések 1993. évi értékesítése ütközik a törvényi elóírásokkal, nem felel meg az ÁllT 108. § (2) bekezdésében foglaltaknak, amely értelmében az államháztartás alrendszereinek követelésról lemondani csak törvényben meghatározott módon és esetben lehetséges. A Kormány nem kért felhatalmazást a Parlamenttől arra, hogy az Egyiptommal illetve Nigériával szemben fennálló követelését értékesltse.

Az oroszországi föderációval !992. novernber ll-én aláírt egyezmény alapján az orosz fél haditechnikai eszközöket szállít Mag~·arországnak. A haditechnikai eszközök Magyarországra szállítása !993-ban 713 M USD értékben megtörtént .. Az !994. évi XIII. törvény (egyes nemzetközi tartozások ellenértékeként beérkező szállítások pénzügyi elszámolásáról) rendelkezett a haditechnikai eszközök pénzügyi elszámolásáról. Az 1994. évi XIII. törvény rendelkezései nem voltak összhangban az 1992. évi XXXVIII. törvény 13. § (2) bekezdésében foglaltakkal, amely csak a tényleges befolyt bevételt pénzforgalmi szemlélethen engedi bevételként elszámolni a technikai jellegü elszámolások helyett. A volt rubelelszámolású hitelek törlesztéséból származó 1993. évi bevételi előirányzata 129 M Ft, teljesítése 300,9 M Ft volt. A túlteljesítés azért vált lehetövé, mert a magyar kintlévőség erejéig lehetövé vált áruk és szolgáltatások importja a volt rubelelszámolás keretében. Vietnam és Lengyelország emiatt nagyobb ütemben tudta teljesíteni kötelezettségeit. 2.2.2 A világbanki, EBB, EBRD hitelek bevételei A világbanki EBB, EBRD hitelek bevételei elmaradtak az előirányzattól, rnivel 11.367 M Ft összegben teljesültek (52%) a tervezett 21.781 M Ft helyett. Ennek

- 119-

kihatásaként - valamint a lehívott hitelek alacsony összegű teljesülése miatt - a központi költségvetés hiánya 2,6 Mrd Ft-tal növekedett 1993-ban. Az ÁHT 14. §-a alapján az államháztartás alrendszereinek költségvetésben a hitelfelvételt és a hiteltörlesztést nem lehet a hiányt, illetve a többletet m6dosít6 bevételként illetőleg kiadásként elszámolni. A hitelfelvétel és visszafizetésével kapcsolatos elszámolások nem egyeztethetők össze az ÁHT idevonatkozó előírá­ saival. "Ezért az elszámolás gyakorlatát közelíteni kell a jogszabályi előírásokhoz. 2.2.3 Vegyes bevételek A fejezet 1993. évi vegyes bevételeit a zárszámadási törvényjavaslat a tényleges számlaforgalomnál 21 ,7 M Ft-tal alacsonyabb összegben tartalmazza. 1992-ben a XXX. fejezet számlájára tévesen utalták a származékos világbanki hiteltörlcsztéseket. 1993-ban az eltérés! úgy korrigálták. hogy a Nemzetközi kötelezettségek bevételi s7.ámláról (amelynek nem volt nyitóegyenlege) átutalták a 21,7 M Ft-ot a Belföldi államaaósság bevétdi számla javára.

3. Az adósságszolgálat (belföldi államadósság) alakulása A központi költségvetés Belföldi államadósság fejezet 1993. évi- az 1993. évi LXXII. sz. pátköltségvetési törvénnyel m6dosított - kiadási előirányzata ( 193,7 Mrd Ft) !84, 7 Mrd Ft-ra, módosított bevételi előirányzata (61 ,4 Mrd Ft) 58,4 Mrd Ft-ra teljesült. Együttes hatásuk 6,0 Mrd Ft deficitcsökkenés (fejezet és központi költségvetés szintjén). 3.1. Kiadási 3.1.1

előirányzatteljesítés

Tőketörlesztések

A fejezet módosított kiadási előirányzatának 95,4%-os teljesítése úgy következett be, hogy adósságtörlesztési kötelezettségének az állam - a szerződésekben rögzített időpontokban- hiánytalanul eleget tett. Az állami vagyon értékesítéséből származó bevételböJ (részben Egzisztencia hitellel és részletfizetési kedvezménnyel fedezett részéből) 22,25 Mrd Ft-ot fordítottak- szerződéses kötelezettségen felüli - államadóssági tőketörlesztésre.

- 120-

Az l. kiadási cím 6. alcímének 1993. évi teljesítése 98,3%-kal maradt el az 1989. évi XVIII. törvény 25.§ (2)-ben előírt Lakásfedezeti államkötvény visszavásárlási kötelezettség becsült előirányzatátóL Tényleges teljesülés 16,5 M Ft. 3.1.2 Hiteltartozást

terhelő

kamatfizetések

Az állam hiteltartozását terhelő 1993. évi kamatfizetések előirányzattól eltérő teljesítését a jegybanki alapkamatszint változások okozták. A kamatszámítást és a fizetést az 1990. évi CIV. törvény 24-32. §-ok, illetve az 1991. évi zárszámadás végrehajtásáról sz6ló 1992. évi LXII. törvényelőírásai alapján aláírt megállapodások betartásával hajtották végre. 3.1.3 Értékpapírkibocsátások Az értékpapírkibocsátások és a hozzájuk kapcsolódó kamat- és jutalék kirizetések alapjaiban térnek el a vonatkozó törvények tételes előírásaitól, vagy az előirányzatoktóL

Az 1992. és 1993. évi felhatalmazások, illetve az 1993. és 1994. évi- hiányt finanszírozó - értékpapírkibocsátások (államkötvény, kincstárjegy) adatainak az 1993. évi zárszámadási törvényjavaslat 3. § és 5. § (1) szerinti kombinációs összefüggéseire a felhatalmazások megfogalmazásai lehetőséget adtak. A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról beterjesztett törvényjavaslat 4. § (2)-ben beszámolt 20,0 Mrd Ft-os kötvénycsere több vonatkozásban jogszerűtlen. A zárt kibocsátású 1995/E kBtvény lejáratát 1 évvel megelőz(i vlsszaváltására, Illetve helyette új feltételek (kamat, lejárati idő) mellettl kBtvényklbocsátásokra (1998/C és 1999/A) sem az eredeti, scm a póiköltségvetési törvény felhatalmazást nem adott. Az új kötvényeket-törvényjavaslat 4.§ (2)-töl ehéröen- az 199Z. évi LXXX. törvény nem létező felhatalmazására hivatkozva bocsátották kl annak ellenére, hogy azok kibocsátás) tervelt a pénzügyminiszter nem írta alá.

Törvényi felhatalmazás nélkül bocsátotta ki PM a 2002/B, a 2007/A és 2012/A sz. (a rubelben elszámolt külkereskedelmi forgalomban keletkezett követelések megvásárlására) kötvényeket 1992. XII. 31-én 48,3 Mrd Ft értékben. A kibocsá-

- 121 -

tásra felhatalmazást adó 1992. évi LXXX. törvény csak 1993. január l-jén lépett hatályba (83. §). A felhatalmazást megelőző kötvénykibocsátás 1993. évben 4, l Mrd Ft kamattöbblettel terhelte a fejezet kiadását, és rontotta a központi költségvetés egyensúlyi pozícióját. Az 1982-86. közötti hiányt finanszírozó kötvényeket l 0,5 Mrd Ft értékben, az eredeti költségvetési törvények felhatalmazására hivatkozással - az 1991. évi állami· költségvetés végrehajtásáról alkotott zárszámadási törvény 12. § d., pontj ától, illetve az 1993. évi XCVIII. törvény l O. §-ától eltéröen - 1993-94. évben fix, illetve lépcsős kamatozásúra cserélték változatlan tökevisszafizetési ütemezéssel. Az 1992. évi LXII. törvény 12. §d. pontja szerinti felhatalmazás csak az MNB

által 1990-lg vásárolt kötvényekre szólt, 1992. XI. l-jei határidővel. Ezzel szemben a Központi Váltó és Hitelbank Rt és az ÁB által vásárolt állományt ls lecserélték. A cserékel 1993. Ili - 1994. l. hónapokban 1993. l. l-re vi"sszadátumozták. A pénZÜ!Q'IDiniszter személyében történt >áltozás miatt valamennyi kötvénycserét a PM közigazgatási államtitkár aláirásával hajtották végre, akinek jogsz~rü aláírási feihataimazását bemutatni nem tudták. A kötvénycserék kibocsátási tervcit az !993. II. 24-én hivatalba Iván pénzügyminiszter fogadta ci.

lépő

Dr. Szabó

A cserélt kötvények többségének kamatát az 1993. évi XCVIII. tv. 10. §..ában tényként rögzitettlll eltérllen határozták meg. A cserélt kötvények új karna ta 2.88 Mrd Ft kötvény után 8,0%, de 5,9 Mrd Ft-nak megfelelő kötvény évi karnala 10,0%-ban, 1,72 Mrd Ft értékű kötvény karnala lépcsösen fix- évenként változó- 23,0 illetve 21,0%-ban került meghatározásra.

A hitelkonszolidációhoz kapcsolódóan a Magyar Állam nevében eljáró pénzügyminiszter - törvényi felhatalmazás nélküli. a Kormány 362111992. sz. határozata alapján- adásvételi szerzödést kötött 1992. XII. 29-én 14 kereskedelmi bankkal és szakosodott pénzintézettel (azok felelósségét nem vizsgáJva). 1992. XII. 29-én, következő év III. 20-i fizetési ígérettel (50%-, 80%, !00%-os névértéken) vásároita meg a bankok "rossz" minösítésü - döntően I 990-91-es, lényegesen kisebb volumenben !990-et megelözö hitelkihelyezésekböl, illetve több milliárd Ft-os 1992. évi szerzödéskötésekböl származó - tökeköveteléseit, a kapcsolódó bármilyen minösítésü kamat, járadék és összes mellékkötelezettséggel együtt.

- 122-

A bankok teljes 18,4 Mrd Ft értékű mentesítése (100%-os követelés kivásárlás) elsödlegesen privatizációs célt szolgált. Az ÁVÜ-ÁV Rt által kijelölt tételek a hitelkonszolidálás indokolt mértékét meghaladó adósságnöveléssei terhelték a központi költségvetést. Az 1992-es vásárlások fedezete a 2013/A és 2013/B sz. Hitelkonszolidációs államkötvény. Utóbbit visszavonták és 2013/A kötvényre cserélték. Kötvénykibocsátásra elvi felhatalmazást- pénzügyi hatását tekintve korlát nélkül -az 1992. évi LXXX. törvény 3. § (3) adott. Az 1992. évi LXXX. törvényi felhatalmazást 3 nappal megelözö szerzödéskötés -a bankok céltartalékképzési kötelezettségének elmaradásamiatt- 5,0-7,0 Mrd Ft adóssággal és annak 20 évi kamatával került többe a Magyar Államnak, továbbá a parlament által alkotott Pénzintézeti törvény egységes érvényesülési elvét is sértette. Az 1993. évben adós- és bankkonszolidációhoz összesen 375,0 Mrd Ft értékű államkötvény kibocsátás kapcsolódik (2013/A = 150,0 Mrd Ft; 2013/B = 75,0 Mrd Ft; 2013/C = 150,0 Mrd Ft), amiból 285,74 Mrd Ft értékűt használtak fel hitel-· adós- és bankkonszolidációhoz. valamint az OTP és az OTIVA alárendelt kölcsöntöke juttatásaihoz. A 181,1 Mrd Ft névértékben kívásárolt "rossz" minösítésű banki követelésekből a hitelkonszolidációhoz tartozó 119,8 Mrd Ft értékű állomány (aminek 66,6%-a tókekövetelés) kezelését a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt-re (MBFB Rt) bízták. Az 1993. Il. 13-i opciós szerzödést illetve annak pénzügyi elszámolásra irányuló 1993. VII. l-jei módosítását a Magyar Állam nevében a PM közigazgatási államtitkár írta alá, jogosultságát nem igazolták. A PM-MBFB Rt 1993. II. 12-i szerzödésében rögzített, nettó pénzforgalmi elszámolásra vonatkozó megállapodás, illetve az 1993. évi lebonyolítás az 1992. évi XXXVIII. törvény 13. § (1)-be, illetve az 179/1991. (XII.30.) Kormány rendelet 5. § (6)-be ütközik. MBFB Rt a kezelt követelésböJ - opciós jogával élve - 38,7 Mrd Ft értékű követelést 4,0?'o-os áron és a többletbevétel 25%-os, valamint az YBL Bank 2,5 Mrd Ft-os követelését 100,0 Ft-os vételáron vásároita meg. A vételárral egyetértett a Gazdasági Kabinet annak ellenére, hogy az ÁHT 108. § (2) bekezdése az

-!23-

államháztartás alrendszereinek engedi meg.

követelésekről

való lemondást csak törvénnyel

Az 1993. évi adós- és bankkonszolidációra vonatkozó kormányhatározatok tételes döntéseitől a feladatvégrehajtás esetenként eltért. A 12 kiemeit vállalat közill 4-nél és 2 élelmiszeripari vállalatnál együttesen 0,5 Mrd Ft-tal a kormányhatározatokban (3353/1993. sz. 3450/1993. sz. 315311993. sz.) tételesen rögzitett összegeket meghaladó adóskonszolidáclót valósitottak meg. Más esetekben a határozatokban rögzített összegektől elmaradó adóskonszolidálások miatt az adatszolgáltatások pontatlanságán túl, megkérdőjelezhető a követelések banki mlnllsltésének lndokoltsága, megblzhatósága. Az OTIVA (Országos Takarékszövetkezcti Intézményvédelmi Alap) 5,9 Mrd Ft-os tőkeemelésével (346211993. sz. kormányhatározat) szemben 5,9 Mrd Ft alárendelt kölcsön biztosilására kötött megállapodást a pénzilgymlnlszter. Az alárendelt kölcsöntőke hozam nélkilll befektetés; valóságban olyan hitel nyújtás, amely járulékos tökcelemnek minösül és felszámolás eselén bevonható a bank adósságrendezésébe. Az alapból pénz, a jelenlegi szabályozás és a megkötött szcrzödés szcrint nem vonható kl.

A bankkonszolidációba nem került bevonásra az OTP, de 5,0 Mrd Ft - a késleltetett kamatozású lakáshitelek kockázati tényező növekedéséhez és infrastrukturális fejlesztéséhez kapcsolódó - alárendelt kölcsöntöke juttatását a konszolidációs államkötvénnyel egyenlítették ki. A kockázatnövekedés miatt legkorábban 1995-ben jelentkező, mértékében kérdéses kötelezettségeket a Kormány már 1993-ban megelölegezte. 3.1.4 Értékpapírt terhelő kamat-hozamfizetések Az értékpapírok után I 993. évben fizetendő kamatelőirányzatok teljes megalapozatlanságát (a pótköltségvetés előirányzatainak kialakításakor sem a reálisan várható kamatkiadásokat vették figyelembe) igazolja, hogy az állam kötvények kamatkifizetései 11,7 mrd Ft-tal maradtak el a tervezett összegtőL A kincstárjegyek eredetileg tervezett kibocsátási állományát lényegesen meghaladó teljesülése, romló kamatpozíció mellett is csak 1,8 Mrd Ft-os (+5,9%-os) többletkiadást okozott.

- 124-

3.1.5 Egyéb kamatfizetések Az Egyéb kamatfizetések között elszámolt Szerkezetátalakítási és a Lakásfedezeti államkötvények 1993. évi kamatelőirányzatainak teljesítése l 00,0%-os, utóbbinál a kibocsátáskor rögzített kamatozási feltételeket betartva, eltértek az 1993. évi költségvetési törvény 27. §(3) bekezdésének tételes előírásától. A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap birtokában fedezeti áUamkötvények karnaligérvénye 3520 M Ft.

lévő

Lakás-

A Kincstári államkötvény kamatelőirányzattól elmaradó teljesítésében (65,5%) döntő szerepe a megalapozatlan tervezésnek van, ami 6,2 Mrd Ft fejezeti megtakarítás, és költségvetési egyensúly javítást idézett elő. A Kereskedelmi bankok által nyújtott lakásépítési forgóeszközhitelek kamatkedvezménye és a Kedvezményes kamatozású lakáshitelek kamatkiegészítése, bár az előirányzattól eltér (+0,6 Mrd Ft, illetve -1.6 Mrd Ft), .költségvetési teljesítése a lebonyolítók utólagos elszámolásain alapult. Az ÁFI előirányzat nélküli 172,7 M Ft-os jutaléka szerzödésen alapuló elszámolásával valós teljesítéshez kapcsolódik és jogszerű. 3.2. Bevételi

előirányzatteljesftés

A fejezet módosított bevételi előirányzatának 9 5, l %-os teljesítése úgy következett be, hogy 4 cím teljesítési eltérése meghaladja a l 0%-ot; valamint további 5 - előirányzat nélküli - címen 1,4 Mrd Ft-os teljesítést regisztráltak. Az előirányzatnak megfelelő volt az állami kölcsöntörlesztés, azonban O, 9 Mrd Ft-tal elmaradt az adósok szerződéses kötelezettségétől. Tényleges összegét illetően eltérés van a PM és ÁFI könyveiben. 19.1 M Ft-os eltérést a Gabesikovó-Nagymaros Vízlépeső építéssel összefüggö 1993. N. negyedévi törlesztés jelent. Ez a tétel azonban nem része a PM-ÁFI közötti. 33.67311992. sz. refinanszírozási hitelszerzödésnek.

Államadósságot csökkentő bevételek 2. alcímében az állami alapjuttatás járadékfizetése túlteljesített. A PM illetve az ÁFI szerinti teljesítés eltérő. A 36,3 M Ft-os eltérés a mozgójáradék elszámolási különbözőségének következménye.

- 125-

Az adósok tőketartozási állományának eltérését okozza, hogy ÁFI 1992. XII. 31-i

elszámolásánál nem jelezte külön az alapjuttatáshoz kapcsolódó mozgójáradék összegét (4 7 M Ft), ami nem csökkenti az adósok fix járadékfizetési kötelezettségét. Az 1993. évben elszámolt állami alapjuttatás járadékfizetése az éves elő­ irányzathoz viszonyítva 113,4%-os (befizetési növekmény 13 ,4%); az adósok szerzodéses kötelezettségétól azonban l ,8 Mrd Ft-os az elmaradás. A törvényjavaslat 16. § (2) e. pontja utólagosan kéri a parlament egyetértését (tudomásulvételi nyilatkozatát) az ÁFI csődfelszámolási egyeztetések során folytatott követelés elengedési gyakorlatához. A szerzödésektöl elmaradó követelés beszedésére az ÁFI az 1992. évi LXXX. törvény 52. §-ában kapott felhatalmazást. Az 1992. XII. 31-i adósságállomány 2,5%-áig terjedő jogosultságot betartva (a 2 címen összesen), az ÁFI 1993-ban 837,7 M Ft adósság tulajdonrésszé váltására vállalt kötelezettséget és 213,8 M Ft fizetési átütemezéséhez járult hozzá. Előző évi konverzió 1993. évi áthúzódó hatása 1616,5 M Ft. A jamburgi gázszállítás 12,6 Mrd Ft-os árbevétele az előirányzatot 6,2%-kal meghaladta, azonban 3,52 Mrd Ft-tal maradt el a PM-ÁFI-MINERALIMPEXMOL Rt 1991. III. 14-i eredeti megállapodása illetve a pénzügyminiszter 903/93/SZI számú 1993. IV. l. keltú levele szerint indokolt mértéktöl. A konvertibilis elszámolásban vásárolt orenburgi földgáz árától eltérő megállapodás 1993. XII. 21-i megkötéséhez a Gazdasági Kabinet járult hozzá, ami !993. évben 2,55 Mrd Ft végleges bevételkiesést és költségvetési hiánynövekedést okozott. A MOL Rt nem fizette be 0,185 Mrd Ft-os 1992.

évről

át húzódott tartozását sem.

Az állami kölcsön utáni kamatbevétel arányát tekintve lényegesen (17,2%-kal, 0,3 Mrd Ft-tal), alatta maradt az éves elöirányzatnak. A PM és az ÁFI adata ez esetben is eltér. Az !993. évi kamatfizetés - a PM-hez érkezett pénzbevételek szerint - 1401.7 M Ft, míg a módosított ÁFI elszámolás csak 1345,9 M Ft átutalásáról szól.

- 126-

A PM-ÁFI adatkülönbözöségek mellett megalapozatlan és félrevezetö a PM-nek a nem iktatott elszámolási egyezöséget visszaigazoló I 994. I. 20-i levele. Az állami forgóalap betéti kamata a 4,6 Mrd Ft-os előirányzattal szembeni 3,46 Mrd Ft-tal, 75,2%-ra teljesült. Nagyságáraa forgóalap átlagos állományának kedvezőbb alakulása mellett a jegybanki kamatváltozás hatott. A kamatadó módosított elöirányzatának (18,8 Mrd Ft) tényleges teljesülése 24,6 Mrd Ft (130,8%). Az eredeti elöirányzathoz számított teljesülés 246,0%. Az eredeti és a módosított elöirányzat megalapozatlanságát igazolja, hogy a pótköltségvetési törvényjavaslat Parlament elé terjesztését megelőzően a cím I 993. IV. 30-ig elszámolt tényleges teljesítése I 8, I Mrd Ft volt. Az állami vagyonnal és a privatizációval kapcsolatos bevétel mindössze 2,4 Mrd

Ft volt (46, 9%). Az 5. és 6. cím előirányzatával szemben tényleges bevétel nincs, annak ellenére, hogy az ÁV Rt-hez- éves elszámolásaszerint - 1993. évben 3, l Mrd Ft állami vagyont megillető osztalék érkezett. A 4-6. címek elöirányzat-módosítás nélküli eltérésére az Országgyűlés az 1992: évi LXXX. törvény 42.§ (2) g., pontjában felhatalmazást nem adott, ugyanakkor az 1993. évi Vagyonpolitika irányelvekról kiadott 98/1993. (XII.24.) OGY határozat mind a tartósan, mind az ideiglenesen állami tulajdonban maradó vagyonnal kapcsolatos költségvetési beCizetési kötelezettségeket a kiadási rangsorban az utolsó helyre sorolta. Előirányzat

nélküli belföldi államadóssági bevételként elszámolt l ,4 Mrd Ft-ból hitelkonszolidációs bevétel 0,67 Mrd Ft, származékos VB hitelek törlesztése 0,2 Mrd Ft - tervezési hiányosság; előző években kötött szerzödéseknek vannak 1993. évre ütemezett tételei -, Lakásalap megszúnésével kapcsolatos egyenleg 0,51 Mrd Ft, elszámolt függö tétel 0,04 Mrd Ft.

A származékos világbanki hitelekhez kapcsolódó elszámolások rendezetlenek. E címen téves pénzügyi teljesítésű és elszámolású tételek tették pontadanná mind a Belföldi államadósság, mind a Nemzetközi elszámolásokat rögzítö fejezeteket. 1993-ban a Nemzetközi elszámolások rcjezct számlájáról emeltek Je, és a rüggő tételek között rögzítettek 233,0 M Ft Bclröldi államadósság rejezet 2. kiadási cím

- 127-

7. alcímébe tartozó kamatterheket (A VB hitelek kamatfizetésének adatától 5 M Ft-tal eltér a hozzá kapcsolódó analitika.)

főkönyvi

A két fejezet közölti rendezetlen tételként 1992. évről 21,7 M Ft húzódott át. Figyelembevételével az 1993. évi tényleges Világbanki (VB) hitelfelvétel 21,7 M Ft-tal alacsonyabb a kimutatottnáL

Az 1992. évi áthúzódással együtt elszámolt szánnazékos Világbanki hitelfelvételek (íldatközlés a törvényjavaslat-tervezet 19. § (l) i., pontja illetve 2. sz. rnelléklet XXXI. fejezet 8. címeszerint eltér) és belföldi kihelyezések (221,4 M Ft) költségvetési egyensúlyra gyakorolt egyenlegével (-86.4 M Ft vagy -57,9 M Ft), nem biztosított az 1992. évi XXXVIII. törvény 14. §-ának teljesülése. A hitelfelvétel gyakorlatban a belföldi szerzödött partnernél valósul meg, előző tétel technikai jellege miatt eltérés a két tétel között nem lehetne. A Lakásalap megszünésével kapcsolatos az elszámolt 0,5 Mrd Ft bevétel. Bár a Lakásalap elszámolása teljeskörben nem történt meg, az OTP-nél vezetett számlájának megszüntetésére és egyenlegének a Belföldi államadósság számlára való átutalására a PM 1993. XII. 18-án intézkedett. 1992. XII. 28-1 megállapodás zárta le a PM-OTP elszámolást, a helyszíni ellenőrzés befejezésekor is hiányzik azonban a takarékszövetkezetek .végelszámolása.

A korábbi évek gyakorlatától eltéröen a fejezet bevételei és kiadásai között függö tételeket is tartalmaz a zárszámadás. Előbbi 0,04 Mrd Ft, utóbbi nem éri el a 0,0 l Mrd Ft-ot. A bevételek 39,5 M Ft-os (0,04 Mrd Ft) függö tételéből 38,6 M Ft az év végéig vissza nem váltott fix kamatozású 1993/I. sz. kincstárjegyek (232-90120-0065 sz. számlájának megszüntetésc) miatt 1993. évrőláthúzódó (várható) kötelezettségeket jelenti. A kiadások közölt 1993. XII. 31-én függö 7,2 M Ft a származékos világbanki hitellel kapcsolatos kiadás.

Az 1993. évi zárszámadási törvényjavaslatban PM nem tett eleget az 1992. évi XXXVIII. törvény 116. §(4) b., pontjában előírt- államadósság és hitelállomány hitelezök szerinti bemutatási - kötelezettségének.

- 128-

4. Kezességvállalások A zárszámadási törvényjavaslatban érvényesített kezességként megjelenö I 0,1 Mrd Ft kiadás a nettó pénzforgalmi adatokkal megegyezik. A bruttó elszámolás elvével nem egyeztethetö azonban össze, hogy az egyenleg 177,5 M Ft visszatérülés mellett alakult ki. A Kormány által 1993-ban egyedi kezességként vállalt 94,8 Mrd Ft kötelezettség, valamint 31,6 Mrd Ft összegű tárgyévi esedékesség csak fenntartásokkal tekinthető valós adatnak. Az adatok megegyeznek a PM nyilvántartásával, a teljeskörűség garanciái azonban nem biztosítottak. A nyilvántartástól független kontroll nem valósulhatott meg, mert a Kormány csak rendkívül hiányosan tett eleget a Számvevőszék folyamatos tájékoztatására vonatkozó törvényi előírások­ nak (ÁHT 42. § (l) bek.). A tárgyban hozott 24 határozat közül ITiindössze 6-ot küldött meg. Emellett hiányoztak a korábbi - az 1993. évet megelőző - kezességvállalásokkal összefüggő határozatok és dokumentumok. 'A bruttó terhek nyilvántartásának hiányosságai mellett ez is hozzájárult, hogy nem volt megállapítható, a korábbi években vállalt és az !993. évben esedékes beváltások várhatóan milyen mértékben kötik Je az 1993. évi költségvetési törvényben előirányzott összeget. A zárszámadás indokiása a Kormány döntéseit tekinti kötelezettségvállalásnak. A kezesség viszont csak akkor válik érvényessé, ha a Kormány felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter kezesi nyilatkozatot bocsát ki, illetőleg szerzödést köt. E nélkül a Kormány döntései csak elvi jelentőségűek. A 94,8 Mrd Fl összegre szóló 1993. évi kormánydöntéshez 45.3 Mrd Ft-ra vonatkozó nyilatkozat, vagy szerződés még nem születell meg. '

A Kormány döntései - az esetek túlnyomó többségében - csak a töketartozások összegére vonatkoznak, a beváltásra ugyanakkor a hitelek járulékos költségeivel (kamat, kezelési költség stb.) együtt, devizahiteleknél napi árfolyamon kerül sor. Szemléletes példát jelent az Útalap 9 Mrd Ft-os hitelének visszafizetéséért vállalt kezesség, amelynek járulékokkal számított teljes összegét 20,6 Mrd Ft-ra becsülték.. (A nyilvántartás a 9 Mrd Fl-ot tartalmazza.)

- 129-

Arra vonatkozó számítások, hogy a kezességvállalások járulékos költségekkel növelt bruttó összegei az egyes évek költségvetéseire milyen mértékü potenciális terhet jelentenek, még prognózis szinten sem készültek. Így valójában nem ismert az elkötelezenségek számba vehető lehetséges hatása. Nem megnyugtatóan rendezett a kezességvállalások érvényességi idejének lejárata és az érintett ügyletek meghiúsulása miatti törlés, visszavonás kérdése. A felvetett problémák mielőbbi szabályozása nem csak a törvényi felhatalmazásnak megfelelő gyakorlat ellenőrizhetősége, hanem az érvényesített kezességek arányának növekedésével összefüggésben a költségvetési hatások megbízhatóbb tervezése miatt is szükséges.

5. Az általános tartalék és más központosított

előirányzatok

felhasználása

A törvényjavaslat általános indoklásában közölteknek megfelelően a Kormány - az 1993. évi pótköltségvetési törvény hatályba lépésCt követően- 5.542,1 M Ft általános tartalék felhasználását engedélyezte. A fejezetek érintett előirányzatainak módosításaként ezzel szemben a PM 1.390,0 M Ft-tal kevesebbet, 4.152,1 M Ft-ot igazolt vissza, illetve folyósított a forgóalapbóL A törvényjavaslat ez utóbbi összeget minősíti felhasználásnak, a kormánydöntések visszavonásának elmaradása ellenére. Az ÁHT 38. §-a értelmében a központi költségvetés általános tartaléka fölött a Kormány rendelkezik. Az államháztartás alrendszereinek tervezési. beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 139/1993. {X.12.) Korm. számú rendelet 18. és 24. §-al ezzel összhangban a PM kötelezettségévé teszik, hogy a határozati formában meghozott döntésekről 15 napon beiUI értes!tse a kedvezményezelteket. Mérlegelésl jog a PM-et nem illell meg.

Az általános tartalék 4,7 Mrd Ft-os megtakarításával összefüggésben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Kormány - a pótköltségvetési törvényjavaslat előter jesztésében foglaltak szerint -a Valutaalapnak 6 Mrd Ft megtakarítására tett ígéretet. Ehhez viszonyítva relatív túllépés történt. Az általános tartalék felhasználásáról hozott kormányhatározatok közül minden negyedik hiányos volt abból a szempontból, hogy az előirányzatok módosítását

- 130-

- a 13911993. (X.l2.) Karm. szárnú rendelet elélírásai ellenére - a központi költségvetés címrendjének megfelelélen nem tartalmazta. A tartalék felhasználásának folyamatos operatív nyilvántartása a PM-ben- részleges előrelépés ellenére - nem megnyugtatóan megoldott. Problémák jelentkeznek a kormányhatározatok továbbításánál, ami a teljeskörúség szempontjából kedvezőt­ len. Az ellenőrizhetőség akadályát jelentette, hogy az ÁSZ évközi, folyamatos tájékozt::rtása rendkívül hézagosan teljesült. A határozatok mintegy felébe csak a helyszíni ellenőrzés idején volt lehetélség betekinteni. A Kormány hatáskörében felhasználható bérpolitikai intézkedési keret felosztása az ÉT-ben született megállapodások szerint történt. A 10.200 M Ft-ból végkielégítésre szánt 200 M Ft terhére a Kormány - saját kompetenciájában - 16, l M Ft-ot juttatott kiegészítésként a legkedvezőtlenebb kereseti helyzetúnek minósített minisztériumok dolgozói béremelésére. A forrás igénybevétele azért nem tekinthető rendeltetéstól eltérő felhasználásnak, mert a pótköltségvetési. törvény erre vonatkozó határozott eligazítást nem tartalmazott. Rendeltetést öl eltérő felhasználást jelentett a PM fejezet 18. Vállalkozások folyó· támogatása címen belül a reorganizációs program céljaira egyedi támogatások formájában előirányzott 4 Mrd Ft 7 5%-ának -a törvényjavaslat általános indoklásában hiányosan és részben pontatlanul közölt - átcsoportosítása. A nem kellően megalapozott támogatási előirányzat gyakorlatilag kiegészítő tartalékot jelentett a Kormány számára. Az átcsoportosítások közül 500 M Ft-nak az FM fejezethez történt átirányítását a Kormány hatáskör hiányában engedélyezte. A fejezetek közölti átcsoportosltással a földhivatalok kárpótlással összefüggő többlet feladatalnak dologi előirányzatát növelték. A reorganizációs keret további csökkentését jelentelték az almatermelés jövedelem- és értékesítési feszültségeinek oldására (200 M Ft), valamint kiegészítésként (1.100 M Ft) az agrárpiaci támogatás előirányzatához átcsoportosított összegek. az Agrárvállalkozói Hitelgarancia Alapítvány 500 M Ft-<>s támogatása, a Mezöhegyesi Állami Ménesbírtok Rt támogatása miatt a termelési árkiegészítés és dotáció elő­ irányzatának 200 M Ft-<>s növelése és a gabona aszálykár enyhítésére átcsoportosított 500 M Ft.

A rendeltetésnek megfelelő felhasználás szempontjából határesetnek és ezért a költségvetési törvény 41. § (3) alapján esetleg parlamenti hatáskörbe tartozónak tekinthető a PM fejezet 18/2. alcímen egyedi támogatásként tervezett termelési árkiegészítés és dotáció előirányzatából - a húsembargó okozta károk ellentéte-

- 131-

lezésére- 200M Ft átcsoportosítása az FM fejezethez. Az összegnek a normálAPEH által lebonyolított és regisztrált - folyósítási rendből való kivonása nem látszik kellően indokoltnak. A költségvetési törvény szellemét nem, de normatív elöírásait sértő módon a Kormány a pótköltségvetési törvénnyel új kormányzati rendkívüli kiadási jogcímként - a Szeged és környéke katasztrófaelhárítására - biztosított 400 M Ft-os előirányzatot átcsoportosította az FM fejezetnek és abból részben igazgatási kiadásokat (a károk felmérésével kapcsolatos dologi kiadások) engedélyezett. A költségvetési törvény 43. § (l) bekezdése a kormányzati rendkfvllll kiadások eredeti, tételesen megnevezett elllirányzatainak átcsoportosftására hatalmazta fel a Kormányt. A pótköltségvetéssei elfogadott új előirányzattal ÖSSzhangban a nonoaszöveg nem került módosításra. A konnányhalározat a keretösszegből 5 M Fl-ol engedélyezett felhasználni a földművelésügyi hivatalok kárfelmérési és ügyintézési költségeinek fedezetére.

IV. A fejezetek kezelésében pénzalapok

lévő,

illetve általuk felügyelt elkülönített állami

A Világkiállítás megrendezésének szakmai, szervezeti feltételeiről az 56/1992. (III.25.) Korm. rendelet határozott, megjelölve a Világkiállítási Programiroda feladatát, hatáskörét. A rendelet értelmében a Programiroda kezelte a Világkiállítási Alapot, illetve jelenleg is kezeli annak jogutódját, az 1992. évi LXXXII. törvénnyel létrehozott Világkiállítási és a hozzá kapcsolódó Fejlesztési Alapot. A Világkiállítási és a hozzá kapcsolódó Fejlesztési alap, illetve a Világkiállítási Programiroda gazdálkodása kellő mértékben nem különült el. A bér- és bérjellegű kifizetések, valamint a kapcsolatos járulékok elszámolásánál az Alapot érintő kiadások (19,017 M Ft) a Világkiállítási Programiroda költségei között kerültek elszámolásra. Az 1992. évi LXXXII. tv. - l. § (5) bekezdésében foglaltak felhatalmazták a Kormányt, hogy az Alap pénzkezelésére vonatkozóan intézkedjen. Kormánydöntés hiányában, egy korábbi - a 316511992. sz. - kormányhatározat szerint a Világkiállítás fejlesztési célú forrásait az Állami Fejlesztési Intézet (ÁFI) kezelte.

- 132-

Az ÁFI, mint pénzintézet a kiadások nagy részét fejlesztésként, illetve annak

szabályai szerint bonyolítja. A különbözö projektek egyben az adott munkálatokra kiadott engedélyokiratot, valamint a célra jóváhagyott keretösszeg felhasználási lehetőségeit jelentik, így annak alapszern kezelése automatikusan biztosított, ugyanakkor az Alapot terheló egyéb kifizetésck a gyakorlatban nem megoldottak. Ez annak is következménye, hogy a Világkiállítási Programiroda az ÁFI-t nem mint pénzintézetet, hanem a kormán)'7llti beruházási program bonyolítóját kezelte. Így csak a fejlesztéssel összefüggö kiadásokat és bevételeket értelmezte az Alapot érintő gazdasági müveleteknek, jóllehet az ÁFI a Programirodával 1992. július 22-én megkötött szerzödés l. és 3. (2) l. pontjaiban az Alap valamennyi pénzmüveletének bonyolítását vállalta, ezáltal az Alapnak közvetlenül a müködéssel összefüggö és elszámolási kötelezettséggel járó kiadásai és bevételei egyaránt keletkeztek.

Az NGKM kezelésében lévő Befektetésösziönzési Alap az !992. évi LXXXIII. tv. alapján végezte tevékenységét. 1993-ban 700 M Ft-os támogatási elő­ irányzattal gazdálkodott. Az alap pénzének kezelését !993. elsö félévében az INVEST Bank, az év második felében az ÁFI-b61 kivált Magyar Befektetés Fejlesztési Bank Rt. (MBFB) látta el. Az előbbi a kezelésébe adott pénz után kamatot fizetett, az MBFB évi 20 M Ft támogatást adott a pénzalapnak. Az Alap támogatása havi finanszírozás formájában és nem teljesítmény-arányosan került folyósításra. A pályázatokra odaítélt támogatás a pályázó által benyújtott számlák alapján került kifizetésre. Az Alap !993. december 31-én meglevő pénzkészlete 1.736 M Ft, ebböl az éves pénzmaradvány 851 M Ft, ami megegyezik az éves folyó bevételleL Az !992. és !993. évek állami támogatása és egyéb bevételei pénzforgalmilag nem kerül tek felhasználásra. A befolyt és odaítél t támogatás pénzforgalmának időbeni elválása miatt nagyösszegű szabad pénzkészlet keletkezett, ez azonban !993. második félévétól kezdve kamatbevételt nem eredményezett. Az MBFB Rt. és az Alapot kezelő NGKM között megállapodásra került sor, amelynek értelmében a pénzforgalmat bonyolító bank kamatot nem fizet. Az NGKM illetékes föosztálya nem élt az időlegesen felszabadult pénzeszközök lekötésének lehetőségével és emiatt az Alap jelentős kamatbevételtól esett el. A NM kezelésében lévő Rehabilitációs Alapot az 1993. évi XVIII. tv. hozta létre. Az Alap bevételei 1993-ban költségvetési támogatást nem tartalmaztak. A

- 133-

bevételek a rehabilitációs hozzájárulásból (85 M Ft), a hitel M Ft) és a kamattérítésből (56,2 M Ft) tevődtek össze.

visszafizetésből

(50

Az alap pályázati rendszerben múködik, az elbírálás alapján a kiadások a

beruházások teljesítésekor realizálódnak. Az !993. évi összes kiadás 123,5 M Ft volt. Ezen belül 68 M Ft támogatást, 42 M Ft kamatmentes hitelt és 13,5 M Ft kedvező kamatozású hitelt folyósítottak. Az !993-ban keletkezett pénzmaradvány 338,7 M Ft volt. Az alap múködése a törvényi előírásoknak megfelelt. A Rehabilitációs Alapról szóló 1993. évi XVIII. tv. l O. §-a felhatalmazta a népjóléti minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a védett munkahelyek körét, a célszervezetté minősítés feltételeit, valamint a szociális foglalkoztatók létesítésének, múködésének szabályait rendeletben határozza meg. A rendelet megalkotására !993-ban még nem került sor. Az FM fejezet kezelésében lévő elkülönített állami pénzalapok közül a Mezögazdasági Fejlesztési Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait a többször m6dosított 6/1993. (1.30.) FM rendelet tartalmazza. Az Alap !993. évi bevétele 4005,9 M Ft volt, melyből 1.300 M Ft az Állami

Vagyonügynökség, 2.700 M Ft a Pénzügyminisztérium részéről került átutalásra az alap feltöltésére- a Magyar Köztársaság !993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXX. törvény 6. § (5) bekezdése alapján. Az Alap kiadásaként 3518,2 M Ft-ot mutattak ki, a záróállomány így 48 7, 7 M Ft. Az alapból finanszírozható támogatások közül a mező- és erdőgaz­ dasági alaptevékenység és kisegítő szolgáltatásainak fejlesztésére !486 db pályázat érkezett 2,6 Mrd Ft támogatási igénnyel. 1993. december 31-ig 386 db pályázatra 374,8 M Ft-ot fizettek ki. A tárgyévben befejezett beruházások száma 229 db volt, a támogatási szerződésben foglaltak teljesítésének - rendeletileg előírt ellenőrzése 1994-ben indult be. Az alap kiegyenlítő kiadásaként számolták el az ÁFI Rt részére átutalt 2866, l M Ft előleget, melyböl az 1993. december 31-i 2.700 M Ft összegű átutalás nincs összhangban a Mezögazdasági Fejlesztési Alap kezelését és felhasználását szabályozó módosított 6/1993. (1.30.) FM rendelet 8. § (l) bekezdésében foglaltakkal.

- 134-

A rendelet szerint az ÁFI a kifizetések teljesítéséhez esedékes pénzösszeget szükség szerint igényli a minisztériumtól, és a pénzforgalomról havonta elszámolni, valamint a visszatérített juttatásokat az alap számlájára átutalni köteles. Az ÁFI Rt az !993. december 31-én átutalt összegből kifizetést nem eszközölt, elkülönített alszámlájának 1993. december 31-i záróállománya 2.865,8 M Ft volt. A KTM Központi Müszaki Fejlesztési Alap múködését törvény nem szabályozza, ami ellentétes az ÁHT 54. §-ában foglaltakkal. Az alapszerü kezelést meg kell szüntetni. vagy törvényi alapját megteremteni. AzAlap az 1993. évi költségvetési törvényjavaslat alapok költségvetési mérlegében nem szerepcll, ami az ÁHT 57. §-ában foglaltakat sértette. Az alap költségvetési támogatásban nem részesült, bevételei alapvetöen a KKA-tól átvett (123 M Ft) és az OMFB által pályázat alapján nyújtott pénzeszköZÖkböl származtak.

A Központi Környezetvédelmi Alap (KKA) az eg-;es elkülönített állami pénzala-

pokról szóló 1992. évi LXXIII. törvény 28.§- 39. §-ai alapján múködik. Az Alap. felett a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter rendelkezik, kezelője a KTM. Az Alap éves költségvetési terve a törvény 34. § (l) bekezdésében foglaltak szerint készült el. A pályázatokra vonatkozó támogatási irányelvek kiadásra kerültek. a törvény 38. § (2) bekezdésében előírtakat tartalmazták. A pályázat útján adott támogatások rendeltetésszerű felhasználását, valamint a beruház6 által vállalt környezetvédelmi követelmények teljesülését, (39. § (2) bekezdés) folyamatosan ellenőrzik. (!993. évben 51 ellenőrzést folytattak le.) Az Alap bevételi forrásainak felhasználása a szúrópróbaszerúen felülvizsgált tételek esetében a törvényben meghatározott felhasználási jogcímek közé beilleszthető volt. Az Alap terhére a környezetvédelmi és a természetvédelmi területi szerveknek, valamint a KTM igazgatásnak a pályázati rendszer keretein kívül, a törvény 31. § (l) c., pontja alapján "közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozásához való hozzájárulás" jogcímen 433 M Ft beruházási forrást biztosítottak. Az Alap szabálytalan finanszírozási gyakorlatamiatt azonban a KKA terhére megvalósított

- 135-

beruházások esetében a szállítói számlákkiegyenlítésesem a KKA, sem aberuházó intézmények pénzforgalmában nem jelent meg. További következményként sérül t az Alap mérlegének, valamint a költségvetési beszámolóban kimutatott pénzmaradványának valódisága is. A KKA a miniszter által jóváhagyott beruházási előirányzatok fedezetét a Budapest Bank Rt-nél nyitott elkülönített számlára utalta át. Az átutalási nem valós tartalmának megfelelöcn, hanem államháztartáson belüli felhalmozási célú pénzeszközátadásként könyvelték le. (A finanszírozás technikájából következöcn az intézmények pénzforgalma az átutalt összegeket nem tartalmazta.) A bank a beruházó intézmények rendelkezésci alapján a számlán lévő fedezetból egyenlítette ki a szállítói számlákat. A KKA mérlegébe a pénzeszközök közé a beruházási forrásszámla év végi egyeniegél (154,2 M Ft) nem állították be. A számla tárgyévi maradványa (65,1 M Ft) az 1993. évi pénzmaradványt 384,7 M Ft-ról 449,7 M Ft-ra emeli. A költségvetési tartalék mérlegsor is emelkedik 154,2 M Ft-tal, egyrészt az előző évi, másrészt a tárgyévi pénzmaradvány növekedése miatt. (A mérleg a tárgyévben képződött pénzmaradványt és a pályázati rendszer keretében jóváhagyott beruházási támogatások pénzforgalmáról vezetett 342. Elkülönítések a költségvetési elszámolási számláról számla év végi záróegyenJegét téves soron hozta, így több · kötelező mérleg egyezőség nem érvényesült.)

Az Alap müködésének pénzügyi, számviteli szabályozása nem teljeskörű, illetve késve került kiadásra. A kötelezettségvállalás, utalványozás rendje 1993. év októberében került szabályozásra. A számlarend csak a számlatükröt tartalmazta, a számviteli törvény követelményeit nem elégíti ki.

A számlarendben nem szabályozták azoknak a számláknak a tartalmát, amelyek megnevezéséből ez nem következik egyértelmüen. Nem tartalmazza a számlarend pl. a főkönyv és az analitikus nyilvántartások kapcsolatát, az egyeztetési, zárlati teendőket, a bizonylati rendet. Leltározási szabályzat nem készült. A bevételek jogcímenkénti elkülönített kezelésére vonatkozó törvényi követelményeknek az Alap nyilvántartásai azonban megfeleltek. Az 5-ös és a 7-es számlaosztály számláinak pontos tartalmát az Alap kezeléséhez, bevételeinek és felhasználásának ellenőrzéséhez felmerült költségek, valamint a tevékenységenkénti kiadások valós kimutatása érdekében részletesen szabályozni kell. Alapvetően a szabályozatlanság okozta egyes kiadások jogcímének helytelen

- 136-

számbavételét, gyakori helyesbítését és a adatai közti eltéréseket.

főkönyvi

kivonat, valamint a beszámoló

A KKA Ileszedési és felhasználási kiadásaként a 713. főkönyvi számlán összesen 21.402,5 E Ft kiadást könyveltek Ic. Ebből a költségvetési beszámolóban 14,3 M Ft jelenik meg e jogcímen, 7,1 M Ft az "Üzemanyag termékdíja felhasználási feltételeinek javítása és a társadalom környezetvédelmi szemléleiének alakítása" címen kimutatott 89,7 M Ft-ban szcrcpcl. (Pl. a Kulturvest Rt-vel az Alap szabad pénzeszközeinek hasznosítása érdekében értékpapírvásárlásra kötött szerzödésekböl eredő bankköltséget a főkönyvben helyesen a beszedés, felhasználás kiadásai közölt könyvelték le, a beszámolóban a hivatkozott helytelen jogcímen szerepel.)

Az Alap kezelésének és a minisztérium igazgatásának kiadásai esetenként összemosódnak. ami a szabályozatlanság mellett annak is következménye, hogy a kezelést végző szervezeti egységek -beruházási. pénzügyi, számviteli tevékenységet végzök - a KTM igazgatástól nem különülnek el (a szervezeti egységek elkülönítését jogszabály nem írja elő). A beszámolóban kimutatott beszedés.i és felhasználási kiadások nem tartalmaznak készletbeszerzési (pl. irodaszer, nyomtatvány) kiadást. A KKA terhére a KKA által beszerzett tárgyi eszközöket (számítástechnikai és híradástechnikai eszközöket kb. 2M Ft értékben) a KTM igazgatás térítésmentesen átvett eszközként saját eszközállományában szerepcltettc. (A KKA forrás felhasználásának jogcíme: intézményi háttér erősítés.) Az alap a kifizetéseket (azok ÁFA tartalmát is) szabálytalanul, átadot! pénzeszközként könyvelte le. Az Alapnak tárgyi eszköz állománya nincs.

Helytelen szerzödéskötési gyakorlat következményeként a különbözö rendezvények, akciók, újságok, kiadványok. televíziós műsorok stb. támogatására átutalt összegeket jelentős részben szolgáltatási kiadásként könyvelték le, a beszámolóban az egyéb kiadásokban sze repe!. (!994. évben ennek elkerülésére intézkedés született) Az Alap követeléseiról és kötelezettségeiról analitikus nyilvántartást nem vezettek, leltárt nem készítettek, ami a mérlegvalódiság sérülését eredményezte. A KKA-nak 1993. december 31-én a visszterhesen nyújtott beruházási támogatásokból 34,5 M Ft követelése állt fenn. Az Alap éves beszámolójának, gazdálkodásának törvényben előírt - könyvvizsgáló szervezettel történő - átvizsgáltatása és hitelesíttetése helyszíni ellenőrzésünk lezárásakor folyamatban volt.

- 137-

Az Alap bevételeinek 1993. évi nyitóállománya 595 M Ft volt, összes bevétele 5.151,9 M Ft, ennek 52,7%-a folyó bevételből (2.714,7 M Ft), 47,3%-a tőkebevé­ telból (2.437,1 M Ft)- alapvetóen az átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosítása érdekében vásárolt értékpapírok beváltásából és kamatából - származott. Közérdekú kötelezettségvállalásból bevétele nem volt. Az Alap összes kiadásának (5.376.4 MFt) 90%-a tőkekiadás (4.823,8 M Ft), 10%-a

folyó kiadás volt. A kiadásokból az értékpapírvásárlás 68%-<>S részarányát az 1993. évtől életbe lépett törvényi szabályozásban előírt új pályázati rendszer kialakításának időigé­ nye, a támogatott beruházások müs7.aki teljesítésének átfutási ideje és a megítélt támogatás saját forrás felhasználását követő igénybevételét előíró szabályozás következtében keletkező - átmeneti - forrásbőség magyarázza.

Az átmeneti forrásbőség mellett - a különbözó jogcímú bevételek pántlikázott

felhasználhatósága következtében - a vízminőségvédelmi-, szennyvízelvezetési-, tisztítási fejlesztések területén forráshiány lépett fel, ami miatt az első félévben a vízminőségvédelmi célú pályázatok fogadása felfüggesztésre került, a negyedik negyedévi pályázatok elbírálására pedig nem kerülhetett sor. A Környezetvédelmi Alap átmenetileg szabad pénzeszközeit folyamatosan rövid lejáratú, államilag garantált értékpapírokba (kötvényekbe, kincstárjegyekbel fektette be. Az értékpapírvásárlásokra vonatkozó szerződések, illetve a megbízási szerződések teljesítéséról kiadott letéti igazolások a megvásárolt értékpapírok sorszámát többnyire, címletét és darabszámát esetenként nem tartalmazták. Az értékpapírok a bankoknál letétbe kerültek, letéti igazolás kiadására csak az ügyletek egy részénél került sor. A befektetések kockázatmentessége érdekében az Alap elsősorban 1993. IV. negyedévében egyes szerződéseiben már kikötötte a megvásárolt értékpapírok zároltatását, és a zárolás igazolását. A KKA értékpapír-nyilvántartása az lományt leltár alapján állították be.

előírásoknak

megfelelt, a mérlegbe a záróál-

Az IKM fejezet kezelésében lévő Piaci Intervenciós Alap rendeltetését az 1992. évi LXXXIII. tv. határozza meg. Az Alap szabályozását az ipari és kereskedelmi miniszter jóváhagyta. Az alapból országos vagy regionális piaci zavar esetén

- 138-

nyújtható támogatás, egyéb esetekben pályázati úton lehet az Alapból vissza nem térítendő, visszatérítendő, kamatos vagy kamatmentes támogatást igényelni. A pályázatokat bizottság bírálta el. Visszterhes támogatásokat csak érvényes bankgarancia mellett nyújtottak. A pénzügyi biztonság érdekében együttműködési megállapodást kötöttek a CORVIN Bankkal, így mód nyHt a pályázók előzetes banki szempontok szerinti ellenőrzésére. Az Alap forrásai a költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás, az előző

évben fel nem használt összeg önfenntartó visszterhes jellegű hitelállomány, valamint Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség által kiszabott bírságok meghatározott része. Az Alap bevételei 1993-ban 833,0 M Ft-ot tettek ki, ebből 150,0 M Ft a költségvetési támogatás. Összes kiadása 416,9 M Ft, az !993. évi záróállomány 706,7 M Ft volt. A visszterhes támogatási kiadása 210,6 M Ft volt, visszterhes támogatás visszafizetésből 679,8 M Ft bevétele volt. Az Alap szabályozása a törvényi szabályozással összhangban van. Az Alap kialakított bizonylati rendje megfelelőnek minősíthető, bár hiányosság, hogy · számlarend nem készült, csak számlatükröt állítottak össze. Az Alap költségvetési beszámolójában 31 ,O M Ft, mint függő, átfutó, kiegyenlítő kiadás beállítása nem megfelelő, mivel az összeg 1993. év végével már az Alap rendelkezésére állt, a tétel rendezést nyert. A mérlegben ezt az összeget helyesen nem mutatták ki függő tételként. Az Idegenforgalmi Alap működését az 1992. évi LXXXIII. törvény Il. fejezete szabályozza. Az Alap felhasználási jogcímei idegenforgalmi marketing tevékenységet, nemzeti turisztikai képviseletek, falusi turizmus és az alap kezelésével kapcsolatos költségek finanszfrozását teszik lehető vé visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatás formájában, melyet pályázati úton lehet igényelni. 1993-ban az Alap költségvetési támogatása 500,0 M Ft, az alaphoz befizetett idegenforgalmi díj 216,1 M Ft (a tervezett 420 M Ft-tal szemben), egyéb bevétele 202,1 M Ft volt. Az IFA forrását képző idegenforgalmi díj tervezése megfelelő statisztika hiányában nem megfelelő.

- 139-

Az Alapból adható támogatásokra kifizetett összeg 1.042.4 M Ft. (Ebből

magasabb szintű döntési formában a Forma I versenyekre 40,1 M Ft az alaphoz be nem érkező, de itt elszámolt támogatás.) Az Alap finanszírozza szabálytalanul a Magyar Idegenforgalmi Tájékoztató

Központ működési költségeit, mint gazdasági társaságét. !993-ban a működtetésre 47 M Ft-ot fordítottak. A MITÁK közreműködésével vidéki önkormányzati inform1íciós hálózatot hoztak létre. !993. folyamán l O iroda létesült, ezzel 22 ilyen iroda működik az ország ban. Az OIH az új irodák létrehozását irodánként 1.5 M Ft-tal támogatta. (Az irodák elszámolásai szerint az összeget irodahelyiség létesítésére és berendezésére fordították. ) Ez az összeg a beruházási hányad fele. A Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola idegenforgalmi könyvtárának létesítéséhez 1993-ban az alap 22,0 M Ft-tal járult hozzá. A mérlegben kimutatott költségvetési bankszámlák egyenlege ~em egyezett a főkönyvi kivonat költségvetési bankszámlák egyenlegével, így az Alap mérlegének valódisága kérdéses volt. Nem szabályozták az Alap számviteli rendjét. Az MTA fejezet 197 4. óta működtette az Akadémiai Kutatási Alapot. Az ÁHT rendelkezései szerinti törvény az Alap működéséről nem került elfogadásta, bár az MTA a törvénytervezetet elkészítette. Az 1993. évi költségvetésről szóló törvény 48. § értelmében 1993. március 31-e után az alapból továbbiakban csak olyan kifizetéseket lehetett folyósítani, amelyek korábbi kötelezettségvállalásből eredtek. Az Alapból a tárca kutatásokon túlmenően egyéb kutatással kapcsolatos feladatok finanszírozása is megvalósult (Pl.: OKTK kutatások, Bős-Nagymaros rehabilitációs program, átmeneti forgóalap finanszírozás, jóléti kiadások). Ezért a törvényben előírt határidőn túl. szükségszerűen az Alap bankszámláján keresztül valósultak meg a korábbi gyakorlatnak megfelelő ki- és befizetések.

Az Alapból alapítványok alapításához (Puskás Tivadar, illetve Bartók Összkiadás) is történt hozzájárulás, melynek együttes összege 1,15 M Ft volt. Ez ellentétes az ÁHT 59. § (l) bekezdésének előírásávaL amely tiltja elkülönített állami pénzalap pénzeszközeiből alapítványok alapítását. A Konnány 3644/1992. (XTI.23.) számú határozatában járult hozzá a Puskás Tivadar Alapítvány MTA részéről való alapítói részvételéhez.

- 140-

A törvény előírta, hogy megszúnó Alapesetén a Kormány által megjelölt időpontig a korábban vállalt kötelezettségek finanszírozhat ők. 1993. március 31-e és október 12-e között az Alap a törvény előírásával ellentétesen, a korábbi évek gyakorlatának megfelelóen múködött, mivel az ÁHT végrehajtására kiadott 13711993. Kormányrendelet rendelkezett -csak mintegy félév elteltével - a törvény előírása­ iban szerepló tárcakutatási alapok megszüntetéséról. A kormányrendelet hatályba lépése előtt a felügyeleti szerv csak részleges intézkedéseket tudott tenni. A KÜM fejezet által alapszerűen kezelt Külügyi Segély Alap múködtetése nincs összhangban a jogszabályi előírásokkal. Nem felel meg az 1992. évi XXXVIII. tv. 54. § rendelkezésének, mely szerint "alapot létrehozni csak törvénnyel lehet", továbbá az 1992. évi LXXXIII. törvény 73.§ (3) bekezdésében előírtaknak, mely szerint "1993. április l-jétől csak e törvény szerint létrehozott alap müködhet. A Külügy Segély Alapot a Minisztertanács 3345/1972. sz. határozatával hozták létre, elemi csapások alkalmával nyújtható segélyezések céljára, évenként 20 M Ft keretösszeg ben. Az 1993. évi felhasználások összege 30 M Ft volt, a meghatározott céltól eltért. Az évenként kimutatott Segély Alap maradványa a számviteli adatok alapján nem ellenörizhetö. A keret felhasználására a fejezetnek nincs rálátása.

A Külügyi Segély Alapot a fejezet nem a klasszikus alapkezelóí feladatok érdekében múködteti, így célszerű lenne az alap működésének felülvizsgálata és szabályozása.

V. Letéti számlák l. Központi letéti számlák

Az állami forgóalap szintjén müködó központi letéti számlák pénzforgalma csak részben felelt meg rendeltetésüknek. A PM Termelőszövetkezetek állami alapjuttatás letéti számlán és a Hungarocamion világbanki kölcsön törlesztése letéti számlán csak szabályszerű bevételi forgalom bonyolódott le. Az elmúlt évek számvevószéki értékeléseit megismételve továbbra sem tartjuk célszemnek az alapjuttatási számla pénzügyminisztériumi kezelését, helyette - immár harmadszor - az APEH-nek történő átadást javasoljuk.

- 141 -

A PM Tcnnc1öszövctkczetck állami alapjuttatás letéti számla 33.5 M Ft nyitóállomány és 5,6 M Ft-os bevételi forgalom mellett 39.1 M Ft-os pénzállománnyal zárta az 1993. évet. A Hungarocamion letéti számlán a 939,3 M Ft év eleji egyenleg az év végére 1243,2 M Ft-ra nött.

Az Egyéb pénzügyi lebonyolítások letéti számlán szinte kizárólag rendeltetéstől eltérő, vagy téves pénzforgalom bonyolódott. A közel 4 Mrd Ft összegű kifizetések legnagyobb része az 1992. évi költségvetésből - az ÁHT előírásaival ellentétesen-erre a számlára elhelyezett támogatások folyósítását, a 120M Ft-ot meghaladó bevételek többsége az 1993. évi költségvetés egyes előirányzati maradványainak - szintén jogellenes - átutalását jelentette. Az 1992. évi költségvetésben már teljesítésként fiktíven elszámolt 5,7 Mrd Ft-os MÁV támogatásból 1993. évben is csak 3,8 Mrd Ft realizálódott, így a számla 5,8 Mrd Ft-os nyitó állománya az év végéig csak 2,0 Mrd Ft-ra csökkent. A fejezetek pénzellátási rendjét megkerülve került kiutalásra a Magyar Televízió 1992-ben zárolt 110M Ft-os és egyes- polgári perben álló- pártok 5 M Ft-os támogatása. Az 199Z. évi zárszámadási törvényjavaslat szöveges Indoklásával szemben -amelyben a Konnány az 5,7 Mrd Ft "tartalékolását" a Vasutas Szakszervezetekkel kötött megállapodás anyagi fedezetcként tüntctte rel - az összeg 1993. évi 1,9 Mrd Ft-os, eredetileg végkielégítéseket szolgáló maradványának rendeltetését részben módosltotta. "Tartós költségcsökkentési célzó intézkedések céljából" 1994. márciusában 360M Ft pénzbell törzstőke biztosításával járult hozzá két kft alapitásához a keret terhére.

A számlán bevételként megjelent, korábban már említett 74,9 M Ft-os, az 1993. évi költségvetésből származó összeg elszámolása az ÁHT 12. § (2) bekezdése szerinti, a számla kezelőjének költségvetéséhez kapcsolódó pénzforgalmat tiltó előírásába ü tk ö zött. 2. A fejezeli kezelésben

lévő

letéti számlák

A fejezeli kezelésben lévő letéti számlák jogi szabályozásában az ÁHT végrehajtására kiadott 140/1993. (X. l 2.) Kormányrendelet kiadásával előrelépés történt, bár az ÁHT 125. §(2) bekezdésében előírt felülvizsgálatot a kormányrendelet nem szabályozta. A fejezetek az elmult években, az éves zárszámadás során, a számlák pénzforgalmának költségvetési törvényekben előírt beszámolási kötelezettsége kapcsán,

- 142-

áttekintették a letéti pénzkezelést és többségében megszüntették letéti számláju-

kat A letéti számlák ellenórzése során találkoztunk a számlák kezelésére vonatkozó jogi elóírásokkal összhangban nem álló pénzforgalommal, illetve annak hiányával. A MEH-nél a Vagyonrendezési számla maradványát nem az előírások szerint használták fel. A maradványösszeg terhére 14,4 M Ft-ot szabálytalanul a pártok támogatására fordítottak. A különböző pártok részére a korábban ideiglenesen felszerel! telefon fővonalak nem kerültek leszerelésre. ennek ellenértékét a MATÁV a MEH részére számlázia le. A jelzett gyakorlattal a fenti összeget kivonták az előirányzat átcsoportosítási kötelezettség alól, mely sérti az 1992. évi költségvetésről szóló 1991. XCI. törvény 46. §-a (2) bekezdéséhen foglaltakat, mivel az előirányzat felhasználás gyakorlatilag az államháztartás más alrendszerében realizálódott. A pártok központi költségvetésböl származó támogatásáról az Országgyűlés nem szerzett tudomást, így az 1993. évi költségvetésről szóló 1992. LXXX. tv. 41. §-a Itb bekezdésben foglaltak alapján előiránp.at átcsoportosítási jogával - imonnáció hiányában -élni nem tudott. Az OKKH-nak a költségvetési törvény eredetileg a fejezeli kezelésü előirányzatok közölt 48,5 M Ft állt rendelkezésre "A kárpótlási egyeztető fórumok költségeire". A póiköltségvetési törvény a földkiadó és földrendező bizottságok részére további 100,0 M Ft-ot biztosított, melynek felhasználásáról a 3421/1993. kormányhatá-

rozat rendelkezett. Az összegek közül a 48.5 M Ft a tényleges költségek alapján, míg a bizottság részére a pótköltségvetésben jóváhagyott összeg, előlegfizetés címen került az önkormányzatok részére átutalásra. A költségvetés fejezeli rendjében a 25. cím 27. előirányzatcsoportban célelőirány­ zatként megjelenő összeget - a Pénzügyminisztérium engedélyével - letéti számlán kezeltó,lc. Az e célra rendelkezésre bocsátott pénzügyi források elkülönített nyilvántartása (kezelése) indokolt volt, a letéti számlán történő bonyolítás azonban sértette az államháztartásról szóló 1992. évi xxxvm. törvény 12. § (2) bekezdésében foglaltakat, mivcl az ellátandó feladatok teljes mértékben a kárpótlással voltak kapcsolatosak. Igy annak ellenére, hogy végrehajtás több tárca (BM, FM) közreműködését is igényelte, az nem esett a kezelő (OKKH) tevékenységi körén kívül. A BV Országos Parancsnoksága külön letéti számlával rendelkezik. Itt vezették az intézmények letéti számláiról korábban (1985-86-ban) elvont és az Ybl bankban betétként elhelyezett összegeket. 1993-ban a bank felszámoló szervezete visszautalta banknál elhelyezett betétel, amit kiutaltak az intézetek letéti számláira.

- 143-

A KHVM letéti számlájára került befizctésre a Távközlési Alap késöbbi forrását jelentő Országos Távbeszélő Hálózati koncessziós bevételi, GSM tender díjának befizetése és a Westell befizetése összesen 19.663,2 M Ft összegben. A fenti összegek letéti számlára való befizetése ellentétes a távközlésről szóló !992. évi LXXII. törvény 36. §-ával, mert ezen összegeket a Távközlési Alapra kellett volna befizetni. Ez azonban a befizetések időpontjában nem jött létre, így számlája sem volt. A letéti számláról minisztcri utasításra fizették ki az 105711992 (X.9.) számú Korrnányhatározattallétrchozott Hungária Televízió Alapítvány, illetve az Antenna Hungária Rt. Utclsat-mühold transzpandcrre 3 havi sugárzási díját (70 E ECU) 7,5 M Ft értékben. Az FM fejezet letéti számlájáról a mezógazdasági nagyüzemek szakemberellátásának támogatásáról szóló többször módosított 3311980 (XII.28.) MÉM sz. rendeletben meghatározott jogcímeken történt a felhasználás. A számla kimutatott záróegyenlege 1993. december 31-én 53,4 M Ft volt. A rendelet szerinti visszavont támogatások kezelésével a fejezet a megyei földművelésügyi hivatalokat bízta meg. A hivatalok számláján ilyen címen !993. december 31-én 98,5 M Ft volt. Mivel az említett jogszabály a visszavont támogatások központi letéti számlára történő visszafizetését írja dö, ezért kirogásolható, hogy a fejezet a megyei hivatalok által beszedett összeget nem fizetette be a Gazdálkodó Szervczet által kezelt FM Központi Letéti Számlára, így ott nem került kimutatásra. A KVSZ-nél az előző ÁSZ ellenőrzés alapján hozott intézkedések még nem vezettek kellő eredményre arra vonatkozóan. hogy a letéti számlák pénzforgalma egymással és a két költségvetési számlával ne keveredjenek, illetve függö tételek felszámolhatók legyenek.

-!44-

c. AZ ÖNKORMÁNYZATOK 1993. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ HELYSZÍNI VIZSGÁLATI TAPASZTALATAI

I.

Az önko;mányzatok 1993. évi zárszámadásának

ellenőrzése

l. Központosított támogatások elosztásának vizsgálata

A központosított előirányzatokból támogatandó célok rendszere 1992-re alapjaiban kialakult. Az önkormányzatok feladatához igazodva az 1993. évi költségvetési törvényben 15.440 millió Ft került jóváhagyásra, melyet a pótköltségvetési törvény 15.140 millió Ft -ra módosított. Két új cél került a központosított támogatások közé, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása és a gyermeknevelési támoga~-

.

A Belügyminisztérium fejezetben lévő, önkormányzatokat érintő központosított előirányzatok igénybevételéről a költségvetési törvény rendelkezik. Több célnál az igénybevétel feltételeit szaktárcáknak (Népjóléti Minisztérium, Müvelődési és Közoktatási Minisztérium), illetve tárcaközi bizottságnak kell megfogalmazni. Az 1993. évi előirányzatok a döntés, felosztás módja szerint öt csoportba sorolhatók: Az önkonnányzatot a pénzügyi teljesítést követően, utólag megilleti a támogatás, a központosított előirányzat tervezett összegétól függetlenül (közmüfejlesztés, lakossági települési folyékony hulladékgyüjtés, helykímélő hamvasztásos temetés és hatósági halottszállítás, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, gyermeknevelési támogatás). A támogatás naturáliákhoz köthető (határátkelőhelyek fenntartása, szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolása, körjegyzők bérének és tb. járulékának támogatása). Tárcaközi bizottságnak kell döntenie (vállalati szakmunkásképző tanmühelyek átvételéhez egyszeri támogatás, pincerendszerek veszélyelhárítási munkálataira, víz-csatornaszolgáltatás fogyasztói ártámogatásának megszüntetése miatt).

- 145-

Pályázat útján lehet elnyerni (színházi tevékenység támogatása, nevelési segély kiegészítés, a 100 főt meg nem haladó tanulólétszámú általános iskolát fenntartó községi önkormányzatok támogatása, helyi önkormányzati hivatásos zenekarok és énekkarok támogatásának kiegészítése). Egyéb, a törvény csak általánosságban rögzíti a döntés és elosztás folyamatát (lakossági távhőszolgáltatás és a fővárosi tömegközlekedés támogatása). A pályázati kiírásoknál, a pályázati pénzek elosztásánál a törvényi előírásoktól eltérő gyakorlatot is tapasztaltunk. Ezek a törvényben megfogalmazott céltól eltérő, vagy nem egyértelmü pályázati célok megfogalmazásában, illetve az elosztás során követett helytelen gyakorlatban voltak érzékelhetők. Színházi tevékenység támogatására 200 millió Ft előirányzat állt rendelkezésre, melybéíl l 00 millió Ft a fővárosi, 100 millió Ft a vidéki színházi élet támogatását szolgálta. A költségvetési törvény 5. sz. mellékletének előírásaszerint a támogatást a Müvelődési és Közoktatási Minisztérium pályázati felhívása alapján kiemeit szakmai jelentőségü bemutatókra, nemzetközi kapcsolatokra, a határokon túli magyar színházakkal történő együttmúködésre, · színház - szakmai felszereiés megszerzésére lehetett nyújtani, igényelni. Az elosztásról kuratóriumnak kellett dönteniA Müvelödési és Közoktatási Minisztérium a pályázat kiírásakor nem a törvényben előírtak szerint járt el, mivel a fővárosi színházak támogatására szolgáló l 00 millió Ft elosztásának jogát átadta a fővárosi önkormányzatnak. A Fővárosi Önkormányzat a színházak támogatására szolgáló központosított elő­ irányzatot saját színházi alapjával együtt kezelte és osztotta el. Az elosztásnál alkalmazott ezen gyakorlat a törvényi előírásokkal való összhang megítélését nehezítette. Mindezek ellenére megállapítható, hogy a Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottsága által elosztott, összességében 123 millió Ft-os támogatásból 40 millió Ft a törvényi feltételektől eltéröen - pályázat benyújtása nélkül, az 199311994. évadra vonatkozó általános célmeghatározással - került odaítélésére, az alábbiak szerint. Arvisura

Függellen Színpad Merlin Színház R.S.9. Stúdió Színház Térszínház összesen:

7 13 12 4 4 40

millió millió millió millió millió millió

- 146-

Az egyetlen 100 föt meg nem haladó tanuló létszámú általános iskolát fenntartó községi önkormányzatok támogatására 300 millió Ft állt rendelkezésre. A törvény alapvetóen a kistelepüléseken múködó kislétszámú iskolák múködésének biztosításához kívánt segítséget nyújtani és a feltételeket is ennek megfelelóen fogalmazták meg a költségvetési törvényben. A támogatás igénybevételét a Múvelödési és Közoktatási Minisztérium szabályozta. A Múvelödési és Közoktatási Minisztérium által kiadott pályázati feltételek nem pontosan a törvény elöírásait "követték, az félreérthető volt.

"... Minisztérium pályázatot hirdet azoknak a településeknek, amelyek egyetlen iskolájában a tanulók létszáma nem haladja meg a száz főt". A pályázati kiírásban szerepló "település" kifejezés a földrajzilag több elkülönült településból álló de nem egyetlen iskolával rendelkező önkormányzatok számára is felkínálta a pótlólagos forráshoz jutás lehetóségét. A pályázatokat a regionális oktatási központok készítették elő dönté~re, a döntést a minisztérium hozta meg. A törvénnyel összhangban nem álló pályázati kiírás miatt a több iskolát fenntartó, illetve nagyobb tanulólétszámmal rendelkező önkormányzatok is bekerültek a támogatottak közé. · Kenderes nagyközség 1993. évben két alkalommal összesen 500 ezer Fl támogatásban részesült, az egyetlen, 100 fő alatti általános iskolát fenntartó községi önkormányzatok támogatási kerele terhére. A támogatásra nem volt jogosult, mivel általános iskolai tanulólétszáma 543 fő voltA központosítolt előirányzat igénylésénél egy településrész (Bánhalma) tagiskolájának 37 fős összevont alsótagozatos tanuló létszámát vették alapul. A településrész. bár a nagyközségtől helyileg távol esik. közigazgatásilag soha scm volt önálló. Az olt müködő iskola a kenderesi állalános iskola tagiskolájának minősül. A támogatás igénylését az önkormányzat tudtával az általános iskola közvetlenül bonyolította.

Az önkormányzatok gazdálkodását, a kötelező feladatok jobb szinvonalú ellátását segítette a központosított előirányzatok felhasználása. Az előirányzatok közötti átcsoportosítás törvényben biztosított jogával a Kormány nem élt, bár erre a keletkezett maradvány lehetőséget adott volna. Ennek elmaradása részben annak tudható be, hogy az átcsoportosítás kezdeményezésére vonatkozó hatásköröket a Kormány nem szabályozta. E tekintetben a belügyminiszter feladat és hatásköréról szóló 3911990. sz. Korm. rendelet, valamint az ezt módosító 15911991. sz. Korrn. rendelet sem tartalmaz jogosítványokat

- 147-

2. Az önkormányzati költségvetési beszámolók szabályszerüségének, valódiságának értékelése Az államháztartásról szóló 1992. évi törvény értelmében a helyi önkormányzatok

a gazdáikDdásuk helyzetéről, eredményéről év végén külön törvényben, illetve rendeletben előírt módon és forrnában kötelesek beszámolni. A költségvetés végrehajtásáról egyrészt az Országgyűlésnek, másrészt a képviselőtestület elé beterjesztendő zárszámadási rendelettervezethez készítenek beszámolót. Beszámolási kötelezettségük tehát kétirányú, melyet megadott határidőre kötelesek teljesíteni. A vizsgálat tapasztalatai alapján az Országgyúlés döntéseinek megalapozásához az önkormányzatok beszámolási kötelezettségüknek néhány esetet kivéve - határidőre eleget tettek. Tartalmát, valódiságát tekintve azonban a beszámolók a legtöbb esetben nem feleltek meg az előírt követelményeknek. A legtöbb eltérést az önkormányzatok vagyonát bemutató mérleg tartalmazta. A szabályszerüségi követelmények megtartása, a nyilvántartások vezetése területén a korábbi évek ellenőrzési tapasztalataihoz viszonyítva pozitív irányú elmozdulás nem volt tapasztalható. A hiányosságok oka, hogy a számviteli nyilvántartások rendje továbbra sem megfelelően szabályozott, és a kialakult gyakorlat sem felel meg a hatályos jogszabályi követelményeknek. Az általánosan előforduló hibák a következők voltak: -A mérlegben kimutatott eszközök és források értékét az önkormányzatok leltárral, vagy folyamatosan vezetett - leltárral helyesbített - analitikus nyilvántartással csak részben támasztották alá. -Az analitikus nyilvántartások adatait a egyeztették.

főkönyvi

könyvelés adataival nem

-Az éves értékcsökkenés kiszámításánál nem a 1791199 I. (XII. 30.) Korrn. számú rendeletben előírt Jeirási kulcsot használták. -A gazdasági társaságokban mutatták ki.

lévő

részvények értékét részesedésként nem

-A hosszú lejáratú kötelezettségek megállapításánál figyelmen kívül hagyták a költségvetés alapján gazdálkodó szervezetek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló Kormányrendelet elöírásait.

- 148-

A fenti hiányosságok következtében a mérleg-valódiság elve teljeskörüen nem érvényesült, az önkormányzatok beszámolói nem a tényleges pénzügyi vagyoni helyzetet tükrözik. 3. A költségvetési beszámolórendszer információinak feldolgozása, hasznosulása Az állarr:háztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 82. §-a értelmében a zárszámadás rendelettervezetét a polgármester a költségvetési évet követően 3 hónapon belül terjeszti a testület elé. A vizsgált önkormányzatok a képviselőtes­ tület, valamint az Országgyűlés tájékoztatására az 1993. évi beszámolójukat a központi igények alapján általában határidőre elkészítették. Előfordult azonban, hogy a törvényben előírt kötelezettségeknek néhány önkormányzat nem tett eleget. A vizsgálalba bevont önkonnányzatok mintegy 20%-a ezen kötelezettségének csak késedelmesen tett elegeL A polgánnesterek a rendelettervezetet csak március 31-et követően terjesztették a testület elé.

A beszámolók megbízhatóságát a központi szabályozásból fakadó ellentmondásos helyzet kedvezőtlenül befolyásolja. A helyi önkormányzatok jelenlegi beszámol6rendszerénél alapvető probléma, hogy kétféle előfrás van érvényben, amely számos ellentmondást és értelmezési problémát okoz. A kettősség alapvetöen abból fakad, hogy a testület elé terjesztendő és az Országgyülés tájékoztatására készülő beszámoló füzetek elkészftésére, annak tartalmára, szerkezetére, határidejére eltérő rendelkezéseket tartalmazó központi előírások vonatkoznak. Addig, amíg a testületi beszámoló elkészítésének rendjét az államháztartásról szóló törvény szabályozza, a beszámolófüzetekre vonatkozóan a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről sz6ló Kormányrendelet tartalmaz kötelező érvényü előírást. Arra vonatkozóan, hogy a két beszámoló között mely pontokon kell az egyezöséget biztosítani, nincsenek előírások. Az egységes beszámolórendszer hiányából is adódóan az önkormányzatok többségénél a testületi beszámolók és az Országgyülés tájékoztatására készülö beszámolók adatai között néhány tételnél jelentős eltérés mutatkozott. Taktaharkány önkonnányzatnál az éves költségvetési rendeletben. a zárszámadási rendeletben, valamint a TAKISZ-hoz benyújtott füzetek alapján készített beszámolóban az eredeti elöirányzatok egymástól eltérö adattartalommal kerüllek megállapításra.

- 149-

A költségvetési rendeletben az eredeti ei: 115 752 E Ft A zárszámadási rendeletben az eredeti ei: 119 353 E Ft TÁKlSZ anyagokban az eredeti ei: 123 467 E Ft Az eredeti elöirányzatnál az eltérés abból adódott, hogy a testületi anyagban

3.601 E Ft TB támogatás került megtervezésre. a TAKISZ felé továbbított füzetekben 7.715 E Ft, az eltérés 4.114 E Ft. Heves megyében Hatvan város önkormányzata a testületi beszámolóban a városi kórház bevételeit és kiadásait nem szerepeltette arra való hivatkozással, hogy a kórházat köz:Vetlenül a TB finanszírozza. Ebböl adódóan a testületi beszámoló és az Országgyülés tájékoztatására készített beszámoló közölt a bevételekné1465.556 E Ft, a kiadásoknál 447.331 E Ft eltérés volt.

A tapasztalt hibák és hiányosságak sok esetben a követelményrendszer és az önkormányzatoknál meglévő feltételek összhangjának hiányára vezethetök vissza. Különösen igaz ez a kistelepülések önkormányzatainál, ahol a velük szemben támasztott követelmények teljesftéséhez a személyi feltételek sok esetben nem biztosíthatók. A jelenlegi könyvvezetési és beszámoló készítési előírások nem differenciálnak a különbözó nagyságreodú vagyunnal rendelkező és eltérő feltételek között gazdálkodó önkormányzatok között. A költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéról szóló kormányrendelet értelmében - az önkormányzat költségvetési volumenétól függetlenül -valamennyi költségvetési szerv pénzforgalmi szemléletú kettős könyvvitelt köteles vezetni. A jelenlegi feltételek mellett ezeknek az elvárásoknak a kisebb önkormányzatok sok esetben nem tudnak megfelelni. 4. Az önkormányzatok pénzügyi helyzete A vizsgált önkormányzatok hosszúlejáratú kötelezettségei - az elmúlt évhez képest - számottevóen nőttek. Ez különösen a kistelepülések önkormányzatainál jelentkezett, ahol a hosszú lejáratú hitelek állománya esetenként kétszeresére nőtt. Az összes forráson belül a hosszúlejáratú kötelezettségek aránya 1993. év végén az önkormányzatoknál átlagosan 3-5% volt. Előfordult, hogy egyes önkormányzatoknál az átlagot jelentősen meghaladó mértékú volt a hitelállomány növekedése. Nógrád megyében Szécsény városnál az év végi idegen források aránya 30,6% az éven túli hitelek állománya pedig 15,1% volt. Az 1992. évhez képes !993-ra a kötelezettségek állománya 79.181 ezer Ft-ról 140.473 ezer Ft-ra (77%-kal), az

- 150-

éven túli hilelek állománya 45.723 ezer Ft-ról 69.425 ezer Ft-ra (52%-kal) emelkedett. Borsod-Abaúj-Zemplén megyébcn az önkormányzatok idegen forrása megyei szinten 61 %-kal növekedett. Ugyanaidcor a községi önkormányzatoknál a növekedés közel négyszeres volt mind a müködési, mind a fejlesztési célú hitelek esetében.

A hitelállomány-növekedés

főbb

okai a

következők

voltak:

-az önkormányzatokat megillető bevételek növekedése elmaradt az infláció növekedésének mértékétől, -a községi önkormányzatok esetében a saját bevételek további növelésére kevés lehetőség kínálkozott, -az infrastrukturális ellátottságban jelentkező nagyarányú elmaradottság mérsékléséhez szükséges fejlesztések megvalósítására többségében csak hitel igénybevétele mellett volt lehetőség,

.

-a községi önkormányzatoknál az objektív okok miatt alacsony kihasználtsággal múködő intézmények fajlagos kiadásai jóval meghaladják a nagyobb önkormányzatok fajlagos kiadási szintjét. Emiatt a múködtetés sok esetben idegen· forrás bevonásával volt csak biztosítható. Az 1993. évi gazdálkodás eredményeként az önkormányzatoknál a tényleges bevételhez viszonyítva a pénzmaradvány 4-8%-ot tett ki. A keletkezett pénzmaradvány az előző évhez képest mintegy 20-30%-kal csökkent. Az 1993-ban keletkezett pénzmaradvány kiadási megtakarításból, meghatározott célra történő tartalékolásból, és esetenként bevételi többletből származott. A pénzmaradvány 70-80%-a túlnyomó többségében kötelezettségekkel terhelt, így 1994-ben a szabadon felhasználható összeg minimális arányt képvisel. A múködési célú hitelek állományának növekedését, a pénzmaradványok csökkenését figyelembe véve az önkormányzatok pénzügyi helyzete 1993. évben az előző évhez képest jelentős mértékben romlott. 5. Az önkormányzati vagyon Az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokról, eljárási kérdésekről a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és az állami

- 151-

tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezik. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának rendezése a két törvény alapján 1993. év végére gyakorlatilag lezárult. Ez indokolttá és szükségessé tette, hogy a törvényi előírásokkal összhangban az önkormányzatok szabályozzák a vagyongazdálkodás rendjét. Az önkormányzatok döntő többsége ennek szükségességét felismerte és a testület által jóváhagyott rendeletben szabályozta a tulajdonába került vagyonnal való gazdálkodás feltételeit, arrii az elmúlt évekhez képest előrelépést jelentett ezen a területen. A vizsgálat során azonban azt is megállapítottuk, hogy a vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatban hozott intézkedések és előírások nem minden esetben biztosítják a szabályszerúségi követelmények maradéktalan érvényesülését A törzsvagyon elkülönítésére vonatkozó törvényi előírásnak az önkormányzatok döntő többsége nem tett eleget annak ellenére. hogy az önkormányzati törvény 78. § (2) bekezdése értelmében az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Hitel felvételekor fedezetként a pénzintézetek részére olyan vagyontárgyakat jelöltek meg, amelyek saját vagyonrendeletük szerint a törzsvagyon körébe tartoznak. Erre vonatkozóan az önkormányzati törvény tiltó rendelkezést tartalmaz, ami kimondja, hogy hitel fedezetéül állami hozzájárulás és önkormányzati törzsvagyon nem használható fel. Ezeket a hibákat alapvetően az okozta, hogy az önkormányzatok az egyes vagyontárgyak besorolásánál nem a törvényben előírtak szerint jártak el. A vagyongazdálkodás terén 1993-ban új feladatként jelentkezett a kataszteri nyilvántartás felfektetése, melyet a 147/1992. (XI.6.) Kormányszámú rendelet írt elő az önkormányzatok számára. Ennek a kötelezettségüknek az önkormányzatok többsége határidőre nem tett eleget. A határidőre történő teljesítést számos objektív körülmény akadályozta: -A tulajdoni viszonyok rendezéséhez, a tulajdonjog bejegyzéséhez a rendelkezésre álló idő rövidnek bizonyult. mivel a földhivatalok a kárpótlási ügyek miatt túlterheltek voltak. -A volt közös tanácsokból kiváló községi önkormányzatok a vagyon megosztásában sok helyen még a mai napig nem egyeztek meg.

- 152-

-A nyilvántartás felfektetését sok esetben a személyi feltételek hiánya is hátráltatta. -Az ingatlanok besorolásának feltételei a kormányrendeletben nem egyértelműen kerültek meghatározásra.

Összességében megállapítható, hogy a központi és önkormányzati zárszámadás elkészítéséhez kapcsolódó jogszabályi háttér az elmúlt évekhez képest lényegesen nem változott. Még mindig nem alakult ki az önkormányzati gazdálkodás egészét lefedő, a reál- és pénzügyi folyamatokat megfelelően tükröző. hiteles és megbízható adatokat szolgáltató információs rendszer. Az egységes információs rendszer hiányaszámos okra vezethető vissza, amelyek megszüntetése mielőbbi intézkedést igényel. Az önkormányzatokra vonatkozó számviteli előírások betartása a feltételek hiánya miatt teljeskörűen nem várható el.

Il. Az önkormányzatok 1993. évi normatív állami hozzájárulás igénybevételének és elszámolásának ellenőrzése (Részletesen a V -1006-52/1994 Tsz.221 jelentésben)

l. A normatív állami hozzájárulások tervezése, igénybevétele

A normatív állami hozzájárulás bevezetésétől a jelenlegi vizsgálat időpontjáig terjedő időszakban az önkormányzatok részére juttatott állami támogatások belső struktúrájában jelentős változások következtek be. A bevezetés évében, 1990-ben a normatív állami hozzájárulás és a személyi jövedelemadó nagyságrendje közel azonos mértékű volt (80, illetve 74,5 milliárd Ft). A személyi jövedelemadó önkormányzatokat megillető hányada 1991-92. években 50%-ra, 1993-ban 30%-ra csökkent, ennek következtében ez a forrás 55.4 milliárd Ft-ra mérséklődött. Ezzel szemben a normatív állami hozzájárulások együttes összege 207,8 milliárd Ft-ra (1990-hez képest 159%-kal) nőtt és az önkormányzatok támogatási rendszerében kiemelkedő szerephez jutva az összes állami támogatás mintegy 2/3-át képviselte. Alapvető

gondot jelentett, - és jelent ma is - hogy a normatívákra meghatározott előirányzatokat nem az előírt feladatok szakmailag indokolt költségigényéből kiindulva - mint egzakt költségmodellből - alakították ki, hanem jórészt a

- 153-

tervezett előirányzatok és a feladatmutatók hányadosaként kerültek kiszámításra. A normatív állami támogatások előirányzatainak meghatározása alapvetöen bázisszemlélettel, az 1989. évi tervelőirányzatok szintezésével történt. Az így létrejött normatívák az elmúlt évtizedek esetenként alacsony hatékonyságú költségstruktúráját takarták, az alkumechanizmus, az ellátási különbségek hatásait tükrözték. A korábbi -a kormányzat és a tanácsok viszonylatában kialakult - "alkumechanizmust" felváltotta a Pénzügy- és a Belügyminisztérium, valamint a szaktárcák közötti, az utóbbiak által az egyre növekvő támogatási igényüket szakmai szempontokkal "alátámasztott" alkudozása. A normatív állami hozzájárulások jogcímeinek száma !990-ről 1993-ra úgy nőtt !2-ről 26-ra, hogy mértékeik az alku eredményének megfelelően - figyelembe véve az adott évi költségvetési helyzetből adódó kompromisszumokat is - egyenetlenül, 0-250% között szóródva változtak. A vizsgált területen tapasztalható anomáliák megkérdőjelezik ~ differenciálás célirányosságát, szükségességét. Felvetik az aggregált, az adott feladat megoldását a jelenleginél jobban szolgáló, áttekinthetőbb, könnyebben tervezhető normatív hozzájárulási jogcímekhez való visszatérést. Annak ellenére, hogy az évek során az előírások fokozatosan egyértelműbbé váltak, a szaktárcák egyre újabb és újabb hozzájárulási igényei és a normatív hozzájárulások növekvő szám ú jogcímei közötti összhang nem minden esetben teremtődött meg. A szakmai statisztikai adatszolgáltatás tartalma, időpontja és a normatív állami hozzájárulás igénybevételi feltételeit rögzítő törvényi előírás követelményrendszere még ma sincs összhangban. Az önkormányzatok döntő többsége továbbra sem fordított kellő figyelmet a mutatószámok valóságtartalmának helyességére, dokumentálására, az adatok ellenőrzésére. A kisebb önkormányzatok még négy év eltelte után sem ismerik megfelelóen a törvényi előírásokat, nincsenek tisztában az elszámolási módszerrel, esetenként a törvény szövegét tévesen értelmezik. Ebben szerepet játszott az is, hogy intézményesen pl. oktatás keretében nem került sor az önkormányzatok ezzel a kérdéssel foglalkozó munkatársainak folyamatos felkészítésére. Mindezek oda vezettek, hogy az önkormányzatok !993. évi elszámolásait követő helyszíni ellenőrzéseink során 311.430,7 E Ft jogosulatlan igénybevételt és 110.730,6 E Ft önkormányzatokat megillető hozzájárulást állapítottak meg

- 154-

számvcvöink, amelynek egyenlege 200.700,1 E Ft költségvetést visszafizetési kötclezettség.

megillető

A még meglévő problémák, hiányosságak ellenére a rendszer működése hatékonyabbá vált. A hibaszázalék-az APEH-SZTADI adatai szerint -négy év alatt országos méretekben 3,9%-ról l %-ra csökkent. Ez alapvetően a tervezés és elszámolás színvonalának javítására, a törvényszövegek folyamatos pontosításának, egyé'rtelműbbé té telének, a bevezetett szankcióknak, az Állami Számvevőszék helyszíni ellenőrzéseinek hatására vezethető vissza. Érzékelhető volt az Országgyűlés múlt évi, a jogosulatlanul igénybe vett normatív állami hozzájárulások visszafizetését előíró döntésének hatása is.

2. A normatív állami hozzájárulások rendszerének hatása az önkormányzati feladatellátásra A normatív állami hozzájárulások összegei 1993-ig évente szerény mértékben ugyan, de növekedtek. 1994-től már csak a szintentartás tapasztalható egy-egy normatívánáL Az elmúlt években a működési kiadások szerkezetében jelentős· vá! tozások történtek. Miközben rendkívüli mértékben növekedtek a dologi kiadások köréből az ún. üzemelterésre fordított költségek (pl. energia-, víz, egyéb közüzemi szolgáltatások díjai), az intézmények költségvetési támogatásában erőteljesen nőttek a bérek és azok járulékaira fordítandó összegek. Ennek egyenes következménye lett, hogy az intézmények többségénél az ellátásban színvonalbeli romlás következett be. A feladatok kötelező jellege miatt az önkormányzatok egy része alacsony kihasználtság mellett is működtet intézményt, még akkor is, ha saját forrásaiból aránytalanul magas kiegészítést kell biztosítania a normatív állami hozzájáruláshoz. A normatív elosztási rendszeren belül megoldatlan a körzeti és a térségi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosítása. Az ilyen feladatokat ellátó intézmények önkormányzatai az elmúlt években hátrányba kerültek. A közös tulajdonú és közös fenntartású intézmények esetében gondot okoz, hogy az önkormányzatok a normatív állami hozzájárulásokat saját ellátottjaikra közvetlenül igényelhetik - ami elszámolás és ellenőrzéstechnikai szempontból vet fel

-!55-

problémákat - míg a tényleges kiadások és a normatív állami hozzájárulások közötti különbözet megosztását a jogszabályok az önkormányzatok megállapodására bízták. A gyakorlatban az ilyen pénzügyi terhek megosztása nagyon sok vitát, érdekellentétet eredményezett. A megyék és a nagyobb városok, városkörzetek esetében gyakran előfordult, hogy az erre irányuló tárgyalások nem vezettek eredményre. Úgy tűnik, hogy megoldást csak az ellátási kötelezettség és felelősség ismételt bevezetése, a településtípusokhoz kötődö konkrétabb kötelező feladatellátás s"zabályozása hozhatna e téren. Az önkormányzatok közül a megyei önkormányzatok kerültek - pénzügyi finan-

szírozási és az önkormányzati törvény szabályozásának sajátosságai miatt - nehéz helyzetbe. A megyei önkormányzatok pénzügyi finanszírozásában egyre nagyobb gondot okoz az intézmények működtetéséhez szükséges fedezet megteremtése, hiszen a települési önkormányzatok a "legdrágább" intézményektől igyekeztek megszabadulni. és a leghatékonyabban működtethető intézményekre tartottak igényt. Az államháztartási reformfolyamatok körében a normatív állami hozzájárulások rendszere - minden hibája ellenére - alapvetően beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a legfőbb célkitűzéseket sikerült megvalósítani. A forrásszabályozásnak és a normatív elosztási módszernek úgy tűnik, ma nincs elfogadható alternatívája, tehát a szabályozásban tapasztalható hiányosságak és ellentmondások megszüntetését célszerű közeli reális célként kitűzni.

III. A helyi önkormányzatok beruházásaihoz nyújtott 1993. évi címzett- és céltámogatások vizsgálata (Rész! etesen a V-1 O19-249/1993-94. Tsz. 203 jelentésben)

l. A támogatási rendszer problémái

Az önkormányzati törvény szerint az önkormányzatok egyes nagy költségigényú fejlesztési és rekonstrukciós feladataik megvalósításához az Országgyűlés címzett támogatást nyújthat, míg a társadalmilag kiemeit célok megvalósításához meghatározott mértékben és feltételek mellett céltámogatásra jogosultak.

- 156-

Az 1993. évi költségvetéséról szóló 1992. évi LXXX. tv. a címzett és céltámogatásokra együttesen 28 7 40 millió forintot biztosított. Összeségében az 1991-1992. évi fel nem használt maradvány és a lemondások egyenlegeként 32 376.4 millió forint állt rendelkezésre. A feladatok és a források összhangját sem a korábbi. sem pedig az 1993. évi- a rendszer működését javító - szabályozások nem tudták megteremteni. A támog!ltott célok köre folyamatosan bővült, fellazult, a jóváhagyási folyamat mértéktelenül elhúzódott. Optimális esetben a támogatási rendszer országosan hatékony is lehetne, racionális irányokba terelhetné a helyi elképzeléseket, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az országos prioritások számos esetben helyileg nem konzisztensek a tényleges szükségletekkel és ami különösen nagy gond, hogy célszerüségi, hatékonysági követelmények sincsenek a támogatási célokhoz rendelve. A támogatások odaítélése során figyelmen kívül maradt, hogy a beruházást megvalósítani szándékozó önkormányzat alkalmas és képes-e pénzügyileg és szakmailag a beruházással megvalósított objektum fenntartására és üzemeltetésére. A pályázatokban bármelyik önkormányzat részt vehetett, így a pályázó és a támogatásban részesülö önkormányzatok száma fokozatosan emelkedett. Az "alanyi jogon" járó támogatások finanszírozása - az erre fordítandó keretek jelentős mértékű emelése mellett - lassan már átláthatatlan, kezelhetetlen és az állami források szétforgácsolódását okozza. A preferált, de nem mindig a tényleges szükségletekhez igazodó erőltetett ütemű fejlesztések eladósodáshoz vezetnek. Az önkormányzatok a meghirdetett célokhoz rendelt támogatásokra "alanyi jogon" tarthatnak igényt, miközben a fejlesztési célok támogatására előre meghatározott, és erőteljesen korlátozott keret áll rendelkezésre. Jelenleg az önkormányzatok a támogatással megvalósuló beruházások esetében nem érdekeltek a megalapozott tervezésben, és abban, hogy az állami támogatásból megvalósítani kívánt célok a leggazdaságosabb ráfordítással legyenek elérhetők, hiszen csupán az adott célra történő felhasználás a kritérium. Az önkormányzatok az igények megfogalmazásánál inkább a túltervezésben, a beruházási összköltségek túlbecslésében érdekeltek. Előrelépést jelenthet a terve-

- 157-

zésben, hogy 1995-töl a szakminisztériumok által kidolgozott, évenként felülvizsgált fajlagos kötségeket kell alkalmazni. Gondot okoz továbbá, hogy a címzett- és céltámogatások tervezése és igénybevétele eltér az önkörmányzatok költségvetésére vonatkozó tervezési elöírásoktól és gyakorlattóL Nem illeszthetö be az egyéb állami támogatások tervezési körébe, részben bizonytalan volta, részben pedig a döntések idöben késedelme miatt. A támogatási célok törvényi szabályozásának pontatlanságai, a címzett támogatási kör bövülése, a döntési mechanizmusra vonatkozó elöírások lehetáséget teremtettek arra, hogy megfelelö elökészítés nélküli, eltérö fajsúlyú igények kerültek a támogatott körbe. Így a támogatott feladatok közé kerültek részben céltámogatást már elnyert, vagy céltámogatási körbe tartozó tanteremfejlesztések, bövítések a törvényi elöírás tilalma ellenére. (Pl. négy óvoda megépítéséhez is címzett támogatást biztosítottak. Mind az iskolák, mind az óvodák esetében a saját forrás hiányát jelölték meg a támogatás indokaként, ugyanakkor ugyanezen hivatkozással igényeket utasítottak el. A válsághelyzetre való tekintettel az J031/1992. (V. 29.) sz. Kormányhatározat alapján került be az Ózdi Távfútö megépítése összesen 682 500 ezer forini 1993-ra 48 OOO ezer forint - összeggel a címzett támogatások közé.) Az 1992. évi LXXX. tv. úgy rendelkezett, hogy finanszírozási szerzödés alapján, címzett támogatás esetében az Állami Fejlesztési Intézet Rt., céltámogatásoknál a számlavezetö bank teljesít kifizetéseket kollaudált számlák alapján. A pénzintézetek beléptetésével teljesítés (teljesítmény) ellenörzési kontrollt akartak beépíteni a finanszírozási rendszerbe. Ez az elvárás azonban csak részben teljesült. A céltámogatásoknál az állami forrás mellett a saját forrás arányos igénybevételét tudja ez a rendszer ellenörizni és a gyakorlatban továbbra sincs megfelelö kontroll a teljesítmények ellenörzésére. A pénz- intézetek automatikus utaJási tevékenységet végeznek, amelyhez mindössze az önkormányzat által kollaudált számlát kell benyújtani és rávezetni a támogatás azonosító adatait. A pénzintézetek nem vizsgálják az engedélyezésnek és a kiviteli terveknek, valamin t az érvényes beruházási szerzödéseknek való megfelelést. E tevékenységért általában 4,5 ezrelék kezelési költséget számítanak fel.

- 158-

2. Az állami támogatások igénybevételének és felhasználásának tapasztalatai Az 1993. évi állami támogatásokkal kapcsolatban a megváltoztatott igénybejelentési rend szigorúbb feltételeket teremtett az önkormányzatok számára. Az 1993. évre beadott pályázatok esetében a tartalmi. formai előírásokat döntő többségében megtartották, a korábbiaknál jobban érvényesült a törvényesség. Néhány

jellemző

típushiba azonban változatlanul fennmaradt:

-Előfordult.

hogy a pályázatok feltételeként megjelölt hatósági engedélyt nem csatolták, vagy jogi szempontból nem rendelkeztek érvényes engedéllyel.

-Az egészségügyi beruházásokkal kapcsolatos múködési többletköltség vállalására vonatkozó nyilatkozattal nem rendelkeztek. -Az önkormányzatok egy részénél a saját anyagi lehetőségeiket meghaladó fejlesztési, illetóleg céltámogatás szerzési törekvések tapasztalhatók. Helyenként a képviseló-testületi határozatokat a támogatás elnyeréséhez szükséges formális eszköznek tckintették, de a feladatok megvalósításához saját pénzeszközt nem biztosítottak. -Helyi tervezési hiányosságak miatt számos pályázat múszaki tartalma és költségei nem voltak összhangban, illetöleg megalapozva. -Több helyen egyoldalú elönyszerzés, a mindenáron való pénzszerzés céljából formálisan döntöttek közös fejlesztésről és kaptak ehhez többlet támogatást A nem megfelelő helyi előkészítés és a döntési folyamat mértéktelen elhúzódása következtében (gyorsított intézkedések mellett is) 1993. év végén a beruházások készöltségi foka rendkívül alacsony volt, a tervezett támogatásokból csak kis hányadot, esetenként semmit sem tudtak felhasználni. Ellentmondás és pazarlás, hogy az igényekhez képest korlátozottan rendelkezésre álló központi forrásokból országos szinten az 1993. évre folyamatban Iévö beruházásoknál 22%- 5371,8 millió forint- az új induló beruházásoknál 71,3%- 5677,0 millió forint- maradt felhasználatlanul. Az Állami Fejlesztési Intézet Rt a teljes támogatási összeget lehívta, a 11048,8 millió forint maradvány ott kamatozik, miközben az állami forgóalap likviditási gondokkal küszködik. Az érintett önkormányzatok az állami támogatást általában a megjelölt célnak megfelelően használták fel.

- 159-

Ettöl eltérö szabálytalan felhasználást is tapasztaltunk. A jóváhagyott támogatásokat 9 esetben nem a támogatott célra használták fel. A jogtalanul igénybe vett támogatások mellett a támogatás összegének visszafizetésével a törvény kamatfizetési kötelezettséget is el ö ír. Az ellenőrzés összesen l Ol 604 ezer forint jogtalanul igénybe vett támogatást tárt fel, ezért ezek visszavonását javasoltuk.

IV. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzése (Rész! etesen a V -l 023-42/1993-94. tsz.208.jelentésben) Az önkormányzatok kiegészítö támogatásának szükségességét az 1990-től életbe lépett új forrásszabályozási rendszer bevezetése tette indokolttá. Az Országgyülés

az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítö támogatására 1991-ben 5, 1992-ben 2,75, 1993-ban 1,5 milliárd Ft-ot irányzott elö. A számvevöszék minden egyes alkalommal ellenórizte a kiegészítö támogatás igénylésének, juttatásának és felhasználásának szabályszerűségét, eredményességét. Valamennyi vizsgálatunk alapvetö szabályozásbeli ellentmondásokra és hiányosságokra hívta fel a figyelemet, javaslatot tettünk a szabályozórendszer módosítására, és a konkrétan kimutatott jogtalanul igénybe vett támogatások visszavonására. Megállapításaink azonban csak részben hasznosultak. A számvevőszék a kiegészítő támogatás müködését - már az 1991.évi vizsgálat alapján - kizárólag rendkivüli esetekben, egzakt feltételrendszer és egyedi elbírálás mellett javasolta fenntartani. Ezt erösítette az 1992. évi kiegészítö támogatás elosztásának vizsgálata is. Nyilvánvalóvá vált, hogy az "önhibáján kívül hátrányos helyzet" meghatározása, kezelése az eddig alkalmazott módszerekkel nem tartható fenn, és feloldhatatlan ellentmondásban van az önkormányzatok forrásszabályozási rendszeréveL Javasoltuk továbbá. hogy az 1993. évi igények benyújtását megelözöen egységes bírálati szempontok közzétételére tegyenek intézkedést. Az elmúlt három évben a rendszer generális megváltoztatására nem került sor,

hivatkozva arra, hogy az önkormányzati törvény módosítása nem idöszerü. Továbbra is fennmaradt a forráshiányos önkormányzatok "kiadás szemléltetü" támogatása azzal a lényeges módosítással. hogy a támogatás feltételeit 1992-töl már törvényben szabályozták és 1993-ban egyedi elbírálás alapján ítélték oda a

- 160-

támogatásokat. Az irányadó jogszabályok azonban változatlanul hiányosak, nem tartalmazzák a kérelmek benyújtásához, elbírálásához nélkülözhetetlen szabályokat, tartalmi meghatározásokat. A vizsgálataink által feltárt jogtalanul igénybe vett támogatások és elutasított igények rendezésére is csak részben történt intézkedés. Az 199:>. évi kiegészítő támogatás - egyedi felülvizsgálatra alapozott elő­

irányzatának - elosztásánál továbbra is alapvető problémát jelentett, hogy az önkormányzati törvényben keretjelleggel meghatározott fogalmak az éves költségvetési törvény vonatkozó szakaszaiban, illetve mellékleteiben nem kerültek pontos meghatározásra (mit jelent az önhibáján hátrányos helyzet, mi a működőképesség határa stb.) Az elmúlt évi vizsgálatunk kapcsán tett javaslatunk ellenére nem tették közzé az elbírálás szempontjait. A kormányzati szervek a kiegészítő támogatás elosztásának mechanizmusát ismét módosították, és igyekeztek megteremteni az egyedi elbíráláshoz szükséges információs bázist. Az adatgyűjtés azonban ~lsősorban a TÁKISZ-oknál fellelhető számszaki beszámolókra, költségvetésekre szorítkozott. A rendelkezésre álló pénzügyi keretet jelentősen meghaladó igények miatt az elbírálás során csökkentéseket kellett alkalmazni. A rendelkezésre álló forrás és a benyújtott igények közötti összhangnak egy objektív mérce alapján történő megteremtésére nem nyílt mód. A tartalékkeret terhére nyújtott támogatás szabályozatlansága széleskörű lehető­ séget biztosított mind az önkormányzatok, mind a bírálatot végző minisztériumok számára a támogatás igénylése, odaítélése, felhasználása tekintetében. Jelenlegi formájában ez a támogatási forma alkalmatlan arra, hogy csak a valóban rászorulókat támogassa és kiszűrje az ügyeskedőket Az egyedi felülvizsgálat keretében juttatott kiegészítő támogatás az érintett önkormányzatoknál enyhítette a feszültségeket, de a forráshiányt kiváltó okokat nem szüntette meg. Ezért elsősorban az alacsony lélekszámú települések forrásainak kiegészítésére a jövőben is szükség lesz. A kiegészítő támogatást kapott önkormányzatok jelentős része a társadalmilag, gazdaságilag elmaradottnak minő­ sített települések közül került ki annak ellenére, hogy 1993-ban bevezették az alanyi jogú normatív kiegészítő támogatást. Ez arra is uta1, hogy a támogatás

- 161 -

mértéke alacsony, nem volt képes érdemi módon javítani a hátrányos helyzetű önkormányzatok pénzügyi helyzetét. Ugyanakkor előre meghatározott szigorú feltételek hiányában a támogatási rendszer nem állít korlátot az önkormányzatok anyagi megalapozottságot nélkülöző önállósági törekvéseinek, döntéseinek. Nem segíti elő a gazdálkodás racionalitását, nem ösztönöz a teherviselö képességhez igazodó fejlesztésekre, hanem egyfajta pénzszerzési lehetöséget kínál. Sót önhibáján kívüli hátrányos helyzetként fogadja el az utóbbi évek túlméretezett intézményeinek működtetési problémáit is. Az 1993. évi költségvetési törvény a támogatás teljes összegének elvonását írja elő arra az esetre, ha a települési önkormányzat valótlan adatot szolgáltat és azt az Állami Számvevőszék utólagos ellenőrzése megállapítja. Az alkalmazott igénylés i és elosztási rendszerben a valótlan adatszolgáltatás lehetősége szűkült, a tervezési hiányosságok valótlan adatszolgáltatásnak nem minősíthetők és a támogatás jogosságát nem kérdőjelezik meg, különösen ha figyelembe vesszük, hogy akkor is részesültek önkormányzatok kiegészítő támogatásban, ha működési forráshiányt nem mutattak ki. Az önkormányzatok teendőit az elmúlt években számos feladattal bővítették, az eddig sem tisztázott önkormányzati és központi feladatkör jobban elmosódott. Ezáltal az ellenőrzés során nem lehet egyértelműen minósíteni az önkormányzat kötelező állami feladatainak megfelelő szintű ellátását, illetve a kiegészítő állami támogatás célszerű felhasználását. A forráshiányos önkormányzatok között egyre kisebb arányban fordul elő olyan, amely a tanácsrendszertól örökölt adósság, elmaradottság miatt, vagy az önkormányzat működésének beindításához kér segítséget. Növekszik viszont azoknak a száma, amelyek a romló társadalmi-gazdasági helyzet és a pénzügyi szabályozó rendszer, valamint az önkormányzatiságból eredö egyéb okok (társulási készség hiánya, közös fenntartású intézmények költségeinek rendezetlensége, megalapozatlan, több évre szóló elkötelezettség) hatására kerültek hátrányos helyzetbe. A várhatóan növekvő számban jelentkező forráshiány kezelését nem célszerű az egyedi mérlegelések, kiszámíthatatlan döntések körébe utalni, hanem e támogatási formában is nagyobb szerepet kellene kapnia a normativitásnak. Ugyanakkor

- 162-

egyedi felülvizsgálat alapján csak rendkívüli helyzetekben lehessen igényelni kiegészítő támogatást. A jelenlegi szabályozó rendszerben vitathatatlanul szükséges, hogy a pénzügyileg gyengébb helyi önkormányzatok védelmében pénzügyi kiegyenlítő eljárások müködjenek. A jelentkező nagyszámú igény a kiegészítő támogatás iránt arra utal, hogy egyrészt a kiegyenlítő eljárások nem kellően hatékonyak, másrészt - a kiegészítö támogatás elosztásának lehatárolatlan jogi feltételei miatt - az önkormányzatok azt remélik, hogy pénzügyi nehézségeik bemutatásával pótlólagos állami for rásokhoz juthatnak.

MELLÉKLETEK

l. A költségvetés

főbb előirányzatainak

változása

2. Automatikus tételek az 1993. évi költségvetésben 3. Az elkülönített alapok költs égvetési támogatása 4. Alapítványok támogatása 5. Alaptevékenység bevételei az 1993. évi beszámoló adatai alapján 6. Az 1993. évi helyszíni vizsgálatok során feltárt jogtalanul igénybe vett támogatások 7. Elkülönített állami pénzalapok nyitó állománya 1993. évben

l. sz. melléklet

A költségvetés

főbb előirányzatainak

változása

millió Ft Megnevezés

Eredeti

Pótköltség\"elés

Módositott

előiránwal

előiránwala

előirányzat

l.

2.

3.

Teljesités 4.

o/o Teljesités aránya a(z) módositott eredeti pótköltség\·etés elöiránvzathoz elöiránwatához elöiránvzathoz 6-4/2 7=4/3 5-4/1

Kiadás Automatikus tételek Orosz haditechnikai szállilással kapcsolatos tételek Általános tartalék Nem automatikus tételek Költségvetési szervek -saját bevétellel fedezett kiadásai - pénzmaradványa Együtt

422 544.6

4 ll 844.6

13 500.0 709372.1

7 500.0 733 625.2

!30 412.2

130 412.2

l 275 828.9

l 283 382.0

889 400.0

897 141.0

70 650.0 130 412.2 l 090 462.2 -185 366.7

42 512.1 130 412.2 l 070 065.3 -213 316.7

412 417.7 !Ol 463.7 4718.1 748 039.5

409 242.7 !O l 463.7 0.0 730 086.7

226 720.0 -2 523.3 l 490 835.7

210 403.6 IS 021.5 l 466 218.2

897 141.0 101 463.7 42 512.1 224 196.7 l 265 313.5 -225 522.2

904 !Ol 34 225 l 266 -199

96.9

99.4

0.0 102.9

0.0 99.5

99.2 100.0 0.0 97.6

161.3

161.3

92.8

114.9

114.2

98.3

101.7

100.8

49.5 172.9 116.1 107.7

82.3 172.9 118.4 93.6

100.8 100.0 82.3 100.5 100.1 88.5

Bevétel Automatikus tételek Orosz haditechnikai szállilással kapcsolatos tételek Nem automatikus tételek Költségvetési szervek saját bevétele Együtt Hiány

672.4 463.7 990.1 425.1 551.3 666.9

2. sz. melléklet

Automatikus tételek az 1993. évi költségvetésben millió Ft

Megnevezés

Eredeti eloirányzat

Pótköltségvetés eloirányzata

Teljesités

Módositott eloirányzat

Kiadás XI. !0. 4 XI.l0.5 XI.ll.l XVII.l8.1 XVII.l9. XVII.21. XVII.24. XVII1.21.4.1 XVIII. 21. 4. 2 XVIII.21.4.3

XXX. XXXI.2. XXXI.3. XXXI.4. XXXI.5. összesen

l

422 544.6

l 124.8 953.4 120 140.0 30 300.0 20 400.0 26 560.0 9 000.0 838.4 717.9 2 498.1 29 440.0 65 413.0 45 100.0 30 000.0 29 362.0 411 844.6

l 124.8 987.4 !25 712.3 25 989.8 20 400.0 26 560.0 9 000.0 68.9 716.8 2 545.7 29 440.0 65 410.0 45 100.0 30 000.0 29 362.0 412 417.7

213 700.0 429 000.0 206 900.0 800.0 500.0 22 200.0 6 300.0 10 000.0 889 400.0

195 641.0 446 000.0 206 900.0 800.0 500.0 22 200.0 6 300.0 18 800.0 897 141.0

!95 641.0 446 000.0 206 900.0 800.0 500.0 22 200.0 6 300.0 18 800.0 897 141.0

l 124.8 953.4 119 940.0 31 300.0 20 400.0 26 560.0 9 000.0 838.4 717.9 2 498.1 29 440.0 65 410.0 55 000.0 30 000.0 29 362.0

.

2 924.3 988.5 !26 706.3 31 959.6 21735.1 32 729.9 10 066.5 45.0 704.5 2 506.2 17 397.7 73 803.0 33 438.8 31 772.0 22 465.3 409 242.71

Bevétel XVII. 25. XVII. 26. XVII. 27. XVII.30.1 XVII. 30.2

XXX. XXXI.2. XXXI.3. összesen

l

Megjegyzés:

216 192.6 414 733.6 225 507.3 2 600.0 l 380.8 14 807.5 4 860.5 24 590.1 904 672.41

A táblázatban XI.I0.4. eim teljesitésénél szereplő adat a fejezeli indoklás szöveges része alapján került felhasználásra. A XI.I0.4. eim módositott előirányzatára nincs konkrét utalás sehol, ezért a 11/53. oldal adatai alapján szerepeltcttük a táblázatban lévő értéket. A táblázat az orosz haditechnikai szállitásokkal kapcsolatos tételeket nem tartalmazza.

3. sz. mclléklct

Az elkiilönitett alapok költségvetési támogatása (millió Ft) 1993. évi elöiránvzat

l. Mezögazdasági Feilesztési Alap IdegenforRaimi Alap Kereskedelemfej lesztési Alap BefektetésOsztönzési Alap Felzárk. az. európai felsöok"t. Alap Központi !fiúsági Alap OTKA Kutatási Alap Ált. Piaci Intervenciós Alap Foglalkoztatási Alap Területfejlesztési Alap Szolidaritási Alap Menckülteket Támogató (Letelepedési) Alap ViláRkiállitási Alap Kisvállalkozói Garancia Alap Gépjánnil Fel.bizt. Kárrend. Alap Összesen:

1993. évi teliesilés

Költségvetést i támogatás

Privatizációs bevétel

Együtt

2.

3.

4. 4 OOO

500 2 900 700 l OOO 100 2 440 !50 l 500

12 OOO 6000

52 OOO l OOO 13 700 4000 l OOO

76990

26000

.

Költségvetésli támol!alás

Privatizációs

5.

6.

4 OOO 500 2 900 700 l OOO 100 2 440 !50 13 500 6000 52 OOO l OOO 13 700 4 OOO l OOO

2 700 500 2 900 700 l OOO 100 2 440 !50 ll 600 4 700 31 640 l OOO 13 700 2000 750

102 990

75880

Együtt

bevétel

7. l 300

2000 700

4000 500 2 900 700 l OOO 100 2 440 !50 13 500 6000 31 640 l OOO !3 700 4 OOO l 450

7 200

83080

!900 l 300

--- - ---- ---

Eltérés az eiOiránvzattól Költségvetésli Privatizációs támol!atás bevétel

9.

8. 2 700

·2 700

o o o o o o o

o o o o o o o

10100 4 700 ·20 360

.JOJOO -4 700

o o

o o o

2000 -250

-2 OOO 700

-lll O

-18 800

4. sz. mellék.Jet

Alapítványok támogatása

. Tám0!!3tás összege Támogató megnevezése

1992 millió Ft 2.

l.

1993 millió Ft 4.

% 3.

Változás 1992=100% % 5.

6.

1.1 Onkonnányzatok

l 461.1

13.3

l 547.3

8.8

105.9

1.2 Központi költségvetési szervek

3 170.6

28.8

7 894.2

44.9

249.0

1.3 Alapok 1.4 Társadalombiztosilás

•

l. Támogatás az államháztartásból 2.1.1.1 Állami vállalatok 2.1.1.2 Állami Majdoni részt kimutató kft·k 2.1.1.3 Állami tulajdoMal rendelkezö Rt·k

•

•

•

•

0.0

0.0

0.0

0.0

0.0

4 631.7

42.1

9 441.5

53.7

203.8

188.0

1.7

114.0

0.6

60.6

56.0

0.6

101.0

0.6

180.4

2 712.0

24.6

3 698.0

21.0

136.4

2.1.1

Állami részesedéssei rendelkező TÁNYA köteles gazdálkodó szervezetek Osszesen

2956.0

26.9

3 913.0

22.3

132.4

2.1.2

ERVéb állami részesedéssei nem rendelkező TÁNYA köteles Razdálkodó szervezetek

l 951.1

17.7

2 473.2

14.1

126.8

2.1 T ÁNY Akliteles l&Zdálkodó szen·ezetek ecütt

4907.1

44.6

6 386.2

36.3

130.1

2.2 SZIA kötti<S maolnmmélnk

l 468.2

13.3

l 742.2

9.9

118.7

6 375.3

57.9 100.0

8128.4 17 569.9

46.3 100.0

127.5 159.6

2. Államháztartáson kivüli támogatás Összes alapiiváovi támogatás

-- - -

- -----

Megjegyzés: •: nem áll rendelkezésre adat A táblázat adatai a kolségvetési szervek, a lb beszámolója és az APEH összesitó kimutalásai alapján készültek.

ll 007.0

5. sz. melléldetll.

Alaptevékenység bevételei az 1993. évi beszámoló adatai alapján

Fejact száma

07

Intézmény megnevezése

KORMÁNY KOZPONTI ODOLOJE MAGYARRADIO ORSZÁGOS MÉRÉSÜGYI HIVATAL ORSZÁGOS KARRENDEZÉSI ÉS KARPOTLAsl HIVATAL FOVARO~I SPORTIGAZGATOSAG BÉKÉS MEGVEl SPORllGAZGATOSAG CSONGRÁD MEGVEl SPORTIGAZGATOSAG HAJDU· BIHAR MEGYEI SPORTIGAZGATOSAG JÁSZ·NAGYKUN·SZOLNOK MEGVEl SPORTIGAZGATOSAG VESZPRÉM MEGVEl IS S~~~~~~~l~~~~~~Si~GI HIVATALAGAZD. MAGYAR

Eltérés

13 704 l 482 302 606 102 ll 900

o

202 107 96

135 316 10 833 74

LÉGVÉDELMI ÉS REPÜLÚCSAPATOK GYERMEKINTÉZMÉNYEK KATONAI TANINTÉZETEK KATONAI ÜGYÉSZSÉGEK KUL TURALIS INTÉZMÉNYEK

MINISZTÉRnJM ZALAEGERSZEGI GYERMEKOTTHONA MINISZTÉRflJM DEBRECENI GYERMEKOTTHONA ORSZÁGOS REUMA ÉS FIZIOTERAPIAS INTÉZET ORSZÁGOS ORVOSI REHABILITACIOS INTÉZET MATRAI ALLAMI GYüGYINTÉZET SEMMELWEIS ORVOSllJDOMÁNYJ EGYETEM ORVOSTOYABBKÉPZÚ EGYETEM ORSZÁGOS KARDIOLOGW INTÉZET ORSZÁGOS ORVOSllJDOMANYIINFORMÁCIOS INTÉZET ÉS KONYVT AR VAKOK ÁLLAMIINTÉZETE MOZGASSÉRÜLTEKALLAMIINTÉZETE ORSZÁGOSKORHAz-ÉS ORVOSTECHNIKAIINTÉZET ÁLLAMI (GPEGÉSZSÉGÜGYJ ÉS TISZTlORV. SZOLG. BAZ M. INT.

ll 122 l 200 3 740

37 705 32 687 9 800 695 554 52 560

9 500 20 211 12 982 6 872

20 705 3 400

5. sz. mclléldet\2.

12

FOVAROSI BIROSÁG PEST MEGYEI BIROSÁG NOGRÁD MEGYEI BIROSÁG HAJDU-BIHAR MEGYEI BIROSÁG HEVES MEGYEI BIROSÁG KOMAROM-ESZTERGOM MEGYEI BIROSÁG GYOR-MOSON-SOPRON MEGYEI BIROSÁG BEKÉS MEGYEI BIROSÁG SOMOGY MEGYEI BIROSÁG BÁCS-KJSKUN MEGYEI BIROSÁG BORS0J).ABAU1-ZEMPLEN MEGYEI BIROSÁG SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI BIROSÁG CSONGRÁD MEGYEI BIROSÁG TOLNA MEGYEI BIROSÁG FEJER MEGYEI BIROSÁG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BIROSÁG VAS MEGYEI BIROSÁG YESZPRtM MEGYEI BIROSÁG ZALA MEGYEI BIROSÁG

3=1-2

248 094 197 569 26 126 33 383 20 889 18 909 34 001 31 069 28 529 49 147 55 354 60 528 40 298 19 203 24 498 34 093 23 009 34 230 70 358 l 049 287

40 273 10 10 23 18 II 29 25 50 72 15 40 18 16 20 38 18 20 746

3 500 4 300 9 174 32 142 3 600 OOO 176 420 ISI 090 105 939 106 900 268 266 327 766 230 700 436 678 299 600 344 146 6 096 621

322

FEJEZET_OSSZESEN:

3 822 4 305 9 556 35 477 3 790 778 I 78 639 151 635 112 450 109 075 270 100 329 770 235 500 441 432 310074 357 990 6 340 603

382 3 335 190 778 2 219 545 6 51 I 2175 I 834 2004 4 800 4 754 10474 13 844 243 982

MA V KORHAZ Es REND ELOINTEzET BUDAI MA V KORHAZ KOZLEKEDEsl MUZEUM ALSODUNAVOLGYI VIZOGYI IGAZGATOSÁG KPM LEGIFORGALMI ES REPOLOTERI IGAZGATOsAG KOZLEKEDESIFOFELÜGYELET CSONGRÁD MEGYEI KOZL~KEDEsl FELÜGYELET VAS MEGYEI KOZLEKEDEsl FELÜGYELET ZALA MEGYEI KOZLEKEDEsl FELÜGYELET EGRI KOZtm IGAZGATOSÁG KAPOSVÁRI K0Ztm IGAZGATOSÁG SZEKSlARDI KOlUTI IGAZGATOSÁG KECSKEMÉTI KOZtm IGAZGATOSÁG SZEKESFEHERVÁRI KOZtm IGAZGATOSÁG 7~GERSZEGIK0ZtmiGAZGATOSÁG

!3

Eltérés

248 134 197 842 26 136 33 393 20912 18927 34 012 31 098 28 554 49 197 55426 60 543 40 338 19221 24 514 34 113 23 047 34 248 70 378 l 050 033

FEJEZETOSSZESEN:

12 13

Alaptevékenység bevétele módMított ténvleges 2. l.

Intézmény me-gnevezése

Fejezet száma

5

14 14

KÜLÜGYMINISZTERIUM FEJEZETOSSZESEN:

2 554 2 554

2000 2 OOO

554 554

15

EGRI ERDOFELÜGYELOSEG FM ERDORENDEZEsl SZOLGÁLAT FM MElOGAZDASÁGI SZAKKÉPZO INTElETE Es NEYELOoTTHONA MElOGAZD. KOZEPF.SZAKOKT. TOVABBKÉPZO ES SZAKTANÁCSADO I MEZOGAZD. KOZEPF.SZAKOKT. TOVABBKÉPZO ES SZAKTANÁCSADO I GOOOLLOI AGRÁRTUDOMANYI EGYETEM MAGY AR MEZOGAZDASÁGI MUZEUM FM GAZDALKO DO SZE RVEZETE AG ROBOTANIKAI INTEzET FOVAROSI FOLDHIVATAL BARANYA MEGYEI FOLDHIVATAL BACS-KISKUN MEGYEI FOLDHIVATAL FEJER MEGVEI FOLDHIVATAL KOMAROM-ESZTERGOM MEGVEI FOLDHIVATAL NOGRAD MEGVEI FOLDHIVATAL SOMOGY MEGYEI FOLDHIVATAL JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI FOLDHIVATAL TOLNA MEGVEI FOLDHIVATAL VAS MEGYEI FOLDHIVATAL lALA MEGVEI FOLDHIVATAL 10LETI INTEzMENYEK FEJEZETOSSZESEN:

65 3 981 2 360 9 349 4 179 146 096 2066 624 4 914 4 360 8 457 8 390 6 097 4 546 4 507 I I 195 4 968 4 613 5 289 6004 59 307 301 367

60 3 700 2 229 9024 3 200 143 866 I 300 600 4 800 4 320 8 353 8 250 5 143 4 246 4 260 10 881 4 185 4 500 5 OOO 5 808 58 564 292 289

5 281 131 325 979 2 230 766 24 114 40 104 140 954 300 247 314 783 I 13 289 196 743 9 078

15

S. sz. melléklct\3. Alaptevek.enység bevétele módositott ténYic-e:es

Intézmény me-gnevezése

Fe-jeze-t száma

2.

l. 17

17

NEMESI'tMVIZSGÁLO ts HITELESITó INTÉZET ADO-ts PÉNZOGYI ELLENóRZtsl HIVATAL I.ANCHID IRODAilAZ GAZDASÁGIIGAlGATOSÁGA PM JOLtn INTÉZMÉNYEK IGAZGATOSÁGA KJNCSTÁRJ VAGYONKEZELó SZERVEZET ÁLLAMI ÉRTÉLPAPI R FELÜGYELET ALLAMI!NGATI.ANÉRTÉKESITtsBOL SZARMAlO BEVÉTEL VAM- ÉS PÉNZÜGYORSÉG FEJEZET ÖSSZESEN:

Eltérés 3=1-2

109 978 13 691 8 223 102 476 1203 204 355 l 271 393 956 835 !53

254 400 636 763

55 5092 2 223 4 635 l 203 44 355 1271 139 556 !98 390

KÓNNYÜIPARI MűSZAKI FÓISKOLA MISKOLCI EGYETEM BANKI DONÁT GÉPIPARl MÜSZAKI FóiSKOLA POLLACK MIHAL Y MÜSZAKI FÓISKOLA KOLCSE Y FERENC TANITOKÉPZÓ FÓISKOLA VITÉZ JÁNOS TANITOKÉPZó FÓISKOLA CSOKONAI VITÉZ MIHAL Y TANITOKÉPZó FŐISKOLA SOPRONI OVOKÉPZÓ FO ISKOLA NEMZETKÖZI ELóKtsZITó INTÉZET ORSZÁGOS PEDAGOGIAI KÖNYVTAR ts MUZEUM ORSZÁGOS KóZMűVELóDtsl KÖZPONT ORSZÁGOS SZ!NHÁZTORTÉNETI MUZEUM ÉS INTÉZET NEMZETI SZ!NHÁZ EóTVóS LORAND TUDOMANYEGYETEM JOGI TOYABBKÉPZO INTÉZETE HELIKON KASTÉLYMUZEUM HAJDUBÓSZÓRMÉNYI OVOKÉPZÓ FÓISKOLA ILLYÉS GYULA PEDAGOGIAI FÓISKOLA MAGYAR NEMZETI GALÉRJA TÁNCFORUM BÉKtsCSABAI TANITOKÉPZO FÓISKOLA MKM JOLÉTI ÉS SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK FEJEZETOSSZESEN:

7 945 119 405 IS 800 16 405 13 413 5 834 28 628 4 686 21 628 811 24 966 l 830 29131 29 311 29 200 19 950 9100 ll 517 5 997 7 650 72 506 475 713

7 914 119 404 15 788 16 171 9 261 5 813 28 014 4 564 20 183 774 24 864 924 27134 27736 26 933 !7 240 8 496 9 484 5 888 7 559 72 172 456 316

31 l 12 234 4 152 21 614 122 1445 37 102 906 1997 l 575 2 267 2 710 604 2 033 109 91 334 !9 397

IPARI M!NISZTÉRJUM GAZDALKODO SZERVEZETE ÁLLAMI ENERGETIKAI ts ENERGIABIZTONSÁGTECHNIKAI FELÜGYELE FA- PAPIR-ÉS NYOMDAIPARl M!NÓSÉGELLENÓRZÓ INTÉZET KERESKEDELMI M!NÓSÉGELLENóRZó INTÉZET KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLATOIPARI FÓISKOLA FOGYASZTOVÉDELMI FóFELÜGYELóSÉG FEJEZET OSSZESEN:

9 539 146 724 9 789 268 925 45 395 36 559 516 931

8 668 143 600 l 700 259 700 34 825 31 827 480 320

871 3 124 8 089 9 225 10 570 4 732 36 611

3 102 3 102

3 100 3!00

2 2

13 426 616

12 662 273

764 343

109 923 8 599 6000 97 841

o

160 OOO

o

. 18

!8 19

19 21 21

MTA IZOTOPKUTATO INTÉZETE FEJEZET ÖSSZESEN: MINDÖSSZESEN:

6. sz. melléklet Az 1993. évi helyszíni vizsgálatok során feltárt jogtalanul igénybe vett támogatások (A V-1019-249/93-94. jelentés 7. sz. melléklete)

Ezer forintban Komárom E. m. Tata

Vaszary J. általános iskolai tornaterem építés

18 240

Az önkormányzat a fejlesztési célhoz két igénybejelentést adott be. Ezek adat és szöveges tartalma teljesen azonos volt. A műszaki és pénzügyi adatok megfelezésével megcélzott két tornaterem valójában egy létesítmény megépítésére irányult. Jelenleg egy !669 m2 alapterületű 650 m2 küzdőterű sportcsarnokot építenek. A céltámogatási rendszer csak maximum 288 m2 küzdőtérig támogatja a tornaterem építést. Nógrád megye Karancsalja Általános iskolai tanterem kamat

l

600 713

Az önkormányzat figyelmen kívül hagyta az l /199l.(XII.31.) OGY. Irányelvben foglaltakat, miszerint általános iskolai tanterem az 1-3. osztály helyben történő oktatásához építhető. Céltámogatási igényében nem jelölte meg, hogy a három tanterem kialakítására a karancslapujtői körzeti általános iskolába járó felsötagozatos, 5-7. osztályba járó gyermekek helyben történő oktatásának megszervezése miatt van szükség. Jász-N.Sz. megye Szolnok

Konstantin Általános Iskola kamat

3 610 l 453

A céltámogatást részben nem az igénybejelentésben megjelölt feladatra használták fel. A 288 m2 küzdöterű tornaterem és kiegészítő helyiségei mellett 2 db 52 m2 -es tanterem, 300 fős melegítő konyha és 60 fős ebédlő létesült, amely nem minősül támogatott műszaki tartalomnak. A létesítmény műszaki, pénzügyi szakaszolásának hiányában az elvonásra javasolt költségeket becsléssel állapítottuk meg.

-2-

Veszprém m. Zánka

Általános iskolai tanterem

10 481

A beruházás nem volt folyamatban lévő, a pénzügyi teljesítés 1990. december 31-ig nem érte el a teljes beruházási költség !8 %-át. Az 1992-93. évi igénylésnél a ráfordításokat helytelenül adták meg, amely után céltámogatásban részesültek. Veszprém

Szennyvízfőgyújtő

építése

26 249

A céltámogatás jóváhagyása után olyan műszaki módosításokat hajtottak végre, amelyek nem tartoznak a céltámogatott körbe. (Főgyújtő csapadékvíz csatorna, vízvezeték kiváltás, tervezési költség.) Veszprém

Megyei kórház és rekonstrukció

rendelőintézet

507*

A rekonstrukció során a gyógyszertár építésének költségeit is elszámolták, amelyre címzett támogatás nem vehető igénybe. Szabolcs-Sz.-Bereg m. Kisvárda Városi Kórház rekonstrukcó A címzett támogatási Csenger

keretből

100

jogtalanul jutalmat fizettek ki.

Szennyvíztisztító telep vásárlása

36 300

Sem a város, sem a minisztérium nem győződött meg a megvásárolni kívánt telep műszaki állapotáról. értékéről, így több éve használaton kívüli üzemeltetési engedéllyel sem rendelkező, műszakilag teljesen leromlott, csak jelentős költségráfordítással üzemeltethető telepet vásároltak meg. Pest megye Szigethalom ivóvízellátás javítása

2 351

A több éve tartó beruházás során a rendezetlen pénzügyi bonyolítás, a műszaki teljesítmények és elszámolások összhangjának hiánya miatt történt a teljesítmény nélküli igénybevétel. A vizsgálat által feltárt jogtalan igénybevétel összesen:

* Időközben visszafizetett Elvonásra javasolt összeg

támogatás

101 604

507 101 097

7. sz. melléklet

Elkülönített állami pénzalapok nyitó állománya 1993. évben mlllió Ft 1993. évi nvitó állomány Megnevezés

Sor· szám l.

2.

l 2

ü=ágos Erdtszcti Alap (Erdöfenntartisi Alap)

3

Halgazdálkodási Alap (Halászatfejlesztési Alap)

4

Vadgazdálkodási Alap

5

Állattenyésztési Alap

6

Mezögazdasági Fejlesztési Alap

7

Idegenforgalmi Alap Kereskedelem fejlesztési Alap

Kottségvetési

Pótköltség-

Zónzámadási

tőrvényben

vetésben

Javaslatban

3.

4.

5.

220.0

220.0

1.0 20.0

1.0 20.0

243.0

243.0

Földvédelmi Alap

8 9

BefektetésOsztönzési Alap

10

Vízogyi Alap

ll

Felz.árk. az európai felsöoktatáshoz Alap

Eltéráck

6-4-3

7•!.-4

109.6

0.0

-IIOA

104.1

0.0

104.1

2.8 30.0

0.0 0.0

10.0

1.8

240.0

0.0

240.0

l 311.5 2 037.4

0.0 0.0

l 068.5 2 037.4

334.6

0.0

334.6

2 041.0

2 041.0

2 740.1

0.0

699.1

81.0

81.0

12

Szakképzési Alap

l 639.8

0.0

l 558.8

13

Központi lfjusági Alap

90.2

0.0

90.2

14

Nemzeti Kultúr!lis Alap

18.2

0.0

18.2

IS 16

37.2

0.0

37.2

OTKA

48.7

0.0

46.7

17

Környezetvédelmi Alap

595.0

0.0

595.0

18

MUszaki Fejlesztési Alap

19 20

MTA Kutatási Alap

2.0

2.0

150.0

150.0

4 836.8

0.0

4 686.8

289.0 l 144.0

l 144.0

5 937.0

2 018.5

0.0 0.0 0.0

289.0 4 793.0

21

Általinos Piaci Intervenciós Alap Foglalkoztatási Alap TerOietfejlesztési Alap

22

Szolidaritási Alap

l 266.0

l 266.0

l 834.4

0.0

23

Rehabilitációs Alap

110.0

271.0

0.0

24

MenekO.Iteket Támogató Alap (MenekOltogyi Alap)

8.0

110.0 8.0

0.0

161.0 48.6

36.0 80.0

36.0

56.6 -114.0

80.0

l 272.4

0.0 0.0

l 192.4

381.0

0.0

381.0

25

Útalap

26

Világkiállitási Alap

27

Országos láték Alap

28

Kisvállalkozói Garancia Alap

29

Gépjármü Felelösségbiztositásí és Kárrendezési Alap

30 31

Nemzeti Sport Alap FM Tárca Kutatási Alap MKM Kutatási Alap ALAPOK ÖSSZESEN:

32

Adatforrás: 1993. évi köllségvetési törvény 1993. évi p6tköllségvetési törvény

Zárszámadási törvényjavaslat

191.0

5 593.0

2 018.5 568.4

-150.0

191.0

64.4

0.0

-126.6

l 432.0

836.6

l 432.0

-595.4

17.8

0.0

7 025.0

138.1 27 178.8

0.0 l 432.0

17.8 138.1 20 153.8