9826 Jelentés a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 1. sz. füzet Összefoglaló és javaslatok
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Összefoglaló megállapítások 3. Javaslatok
1. Bevezetés
2. Összefoglaló megállapítások A költségvetés tervezése és a költségvetési gazdálkodás területén – világos és egyértelmű szabályok alapján – áttekinthető helyzetet, rendet kell teremteni. Ez az egyéb előnyök mellett az Országgyűlés felelős munkáját is megalapozza, továbbá a számvevők számára is megkönnyíti feladataink végrehajtását. Az ÁSZ megalakulása óta folyamatosan jelzi a finanszírozási, a szabályozási és gazdálkodási rendszer működésében tapasztalt hiányosságokat. Szükségesnek tartja az államháztartás pénzügyi reformjának folytatását, a költségvetési szervek tervezési, gazdálkodási, s különösen az információs rendszerének felülvizsgálatát, korszerűsítését. Fontosnak tartja olyan új költségvetési gazdálkodási szabályok kidolgozását, melyek megvalósíthatóak, végrehajthatóak, nem növelik az adminisztrációs terheket, és az irányítás minden szintjén csak a szükséges, a döntéseket megalapozó, értelmezhető, áttekinthető és világos információkat biztosítanak.
Az utóbbi 2-3 évben a költségvetési és a zárszámadási törvényjavaslatok évről-évre több adatot, elszámolást tartalmaznak. A megnövekedett adathalmaz hasznosíthatósága azonban nem egyértelmű, némely esetben az átláthatóságot nehézkessé teszi. A jelenlegi nyilvántartási és információs rend az előrelépések ellenére sem biztosít teljeskörű (és valós helyzetet tükröző) elszámolást. Az alábbi területeken az 1997es évet érintően sem tapasztaltunk változást. ˇ Az államháztartási törvény (Áht.) 116. §-a felsorolja azokat a mérlegeket (központi költségvetés, a hiány finanszírozása, az államháztartás, az államadósság, alapok, helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, társadalombiztosítás, mérlege, alrendszerek vagyonkimutatása, többéves kihatással járó döntések számszerűsítése évenként, közvetett támogatások), amelyeket a zárszámadáskor az Országgyűlés részére be kell mutatni. Az Áht. 124. § /2/ bek. b.) pontja arra kötelezte a Kormányt, hogy rendeletben állapítsa meg a 116. §-ban említett mérlegek tartalmának részletes szabályait. Ezeket azonban a Kormány nem dolgozta ki. A szabályozottság, a mérlegek, a különféle kimutatások tartalmi meghatározottsága nélkül viszont a törvényjavaslat dokumentumaiban szereplő mérlegeknek, egyéb kimutatásoknak az Áht. 116. §-a szerint kötelezően bemutatandó mérlegekkel, táblázatokkal való egyértelmű megfeleltetése esetenként nem, vagy csak következtetéssel lehetséges. (Pl. az államadósság, a hiány finanszírozásának különböző szerkezetben történő bemutatása.) A mérlegeket, táblázatokat a szerkezet, a tartalmi meghatározottság hiányában az adott évben rendelkezésre álló adatok alapján mutatják be, esetenként évről-évre változó tartalommal. A benyújtott mérlegek sem felelnek meg teljeskörűen annak a tagolásnak, amit a törvény előír (terv és tényadatok, illetve az előző év tényadatai).
ˇ Alrendszerekre bontva nem mutatta be a Kormány az Országgyűlésnek az Áht. 112. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az államadósságot. Nem kapott az Országgyűlés tájékoztatást a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítási és az elkülönített állami pénzalapok adósságáról. ˇ Nem tett eleget a Kormány az Áht. 124. § (2) bek. j) pontjának, amely az államháztartás alrendszereire vonatkozóan a vagyonnyilvántartás részletes szabályainak kidolgozását írta elő. Egységes szemléletű vagyonnyilvántartás az államháztartás alrendszereiben ezért nem is jelenhetett meg. Az Áht. 105. §-a kimondja, hogy az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyont, annak változásait és értékét nyilván kell tartani. Ezek az adatok – az államtitok kivételével – nyilvánosak. E körbe tartozik a kincstári vagyon (benne az olyan állami tulajdonban lévő társasági részesedés, amely központi költségvetésből, vagy elkülönített állami pénzalapokból származó pénzeszközök felhasználásával került állami tulajdonba), az a vagyon melynek tulajdonjogát törvény köztestületre ruházta, a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi önkormányzatok és a társadalombiztosítás vagyona. A törvényjavaslat és a csatolt dokumentumok mindezen kötelezettség teljesítéséről keveset szólnak. Mindössze annyi található meg az általános indokolás 203. oldalán, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlásának elsődleges feltétele volt a kincstári tulajdon konkrét felmérése részben az államigazgatási körben, részben az egyéb gazdálkodók területén. Ezen feladatot az Igazgatóság (a Kincstári Vagyoni Igazgatóság) 1997. évben meghatározóan elvégezte. Megjelent a Kincstári Vagyon nyilvántartási szabályzat, s a kincstári tulajdonra vonatkozó adatok feldolgozására az előkészületek elkezdődtek. ˇ Az Áht. 1996. január 1-i hatályú módosítása (114. §.) előírta, hogy az államháztartás információs rendszerét úgy kell kialakítani, hogy az segítse a pénzügyi folyamatok tervezését, a
költségvetési előirányzatok meghatározását, és a teljesítés elemzésére, értékelésére, valamint az ellenőrzésre is alkalmas legyen. Az új információs rendszer mérlegbeszámolóit, költségvetési beszámolóit össze kell hangolni a statisztikai, a nemzetközi kormányzati pénzügyi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségekkel, a nemzeti számlákkal. Törvényi kötelezettség az is, hogy a bevételeket, kiadásokat és a finanszírozási műveleteket a költségvetési gazdálkodásra feljogosított, előirányzattal rendelkezők szerinti adminisztratív, valamint funkcionális és közgazdasági osztályozási rendszerben kell nyilvántartani és a zárszámadás során így bemutatni. Az adminisztratív osztályozás a végrehajtásért felelősök szerint, a funkcionális tagolás az ellátott feladatok, tevékenységek szerint, a közgazdasági osztályozás pedig a jövedelemfolyamatok (folyó és tőke jellegű bevételek) és a felhasználás jogcíme (személyi juttatások, tb. járulék, szolgáltatások stb.) szerint csoportosítja az előirányzatokat. Az Áht-ban megfogalmazott új osztályozási struktúra azt jelenti, hogy a költségvetés tételei kormányzati funkciók és tevékenységek szerint is megjeleníthetők, összegezhetők, elemezhetők, ezáltal a ráfordítások és a célok egymásnak közvetlenül megfeleltethetők. Így a költségvetési rendszer, a költségvetés egésze – az egyéb korszerűsítésekkel együtt – nemcsak átláthatóbb lenne, hanem a parlament, a kormány és a miniszterek az eddigieknél használhatóbb információkat kaphatnak a költségvetésből finanszírozott feladatok tartalmáról, erőforrás és költségigényéről. ˇ A költségvetés végrehajtásának szabályozása laza. Indokolatlanul nagy mozgásteret ad a végrehajtóknak. Lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés döntéseit gyakorlatilag elszámolási kötelezettség nélkül módosítsák. 1997-ben az intézményi hatáskörben született előirányzatmódosítások 100 milliárd forintot tettek ki, ami a korrekciók 48 %-át jelentette. Íly módon azok felét kivonták az Országgyűlés döntési hatásköréből. A módosításra elsősorban a saját bevételek alultervezése miatti többletbevétel realizálása adott
lehetőséget. (Ez a költségvetési gazdálkodás évek óta ismétlődő problémája.) Az előirányzat módosításokat a megfelelő hatáskörrel rendelkező, illetve arra illetékes személyek engedélyezték, de arra is volt példa, hogy az előirányzatot meghaladó kiadások teljesítése esetén a forrást jelentő bevételek és kiadások előirányzatait utólag, s nem a kiadási szükséglethez, hanem a bevételhez igazították. ˇ A törvényjavaslat 1. és 2. számú mellékleteiben a tényleges teljesítések – az összegzés hiányában – nehezen áttekinthetőek. Egy-egy cím tényleges teljesítése, különösen pedig a fejezet teljes felhasználása csak külön-külön összegzéssel állapítható meg, emiatt a további mellékletekkel, valamint a számítási anyagokkal való összevetése nehéz. ˇ A világos, áttekinthető elszámolást, az értékelést nehezíti az a körülmény, hogy a törvényjavaslat 1. és 2. számú mellékletei a módosított előirányzatokat nem tartalmazzák, azok csak a fejezeti kötetekben jelennek meg. Emiatt az eredeti előirányzat és a teljesítési adatok összevetése megtévesztő lehet, mert a túlteljesítések jogszerűsége a törvényjavaslat 1. és 2. számú mellékleteiből nem állapítható meg. A teljesség, a valódiság és az összemérhetőség megítélésénél meghatározó jelentőségű a módosított előirányzat, mert a gazdálkodás során a költségvetési egyensúly a módosított előirányzatok ismeretében biztosítható. Az összeméréshez, a ténylegesen keletkező megtakarítások és többletbevételek megállapításához a teljesítést a módosított előirányzathoz kellett volna viszonyítani. Az 1. és 2. számú mellékletekben egyes tételeknél túlteljesítések szerepelnek. Ezekről nem lehet megállapítani, hogy túllépésről van-e szó, vagy az előirányzat összegét megnövelték és jogszerűen használtak fel többet, mint az eredeti előirányzat. ˇ A benyújtott dokumentumokból szinte lehetetlen megállapítani, hogy mely feladatok elvégzésére kötelezettek a költségvetési szervek, és melyek azok a feladatok, amelyeket önként vállaltak. A teljesítésről a zárszámadás nagyon kevés információt tartalmaz. Még várat magára az államháztartási reform azon ígéretének teljesítése, amely az állam által vállalt feladatok meghatározását tűzte ki célul. Helyszíni vizsgálataink megállapításai szerint a feladatokat még
mennyiségi kritériumok alapján sem határozták meg, teljesítésük igazolása pedig az intézmények önbevallása alapján történik. A feladatellátás és a pénzügyi források közötti összhang kormányzati ellenőrzése hiányos. Ennek következtében a fejezeteket felügyelő szervek többsége számára nem ismert a különböző forrásokból finanszírozott feladatok megvalósulása, és az sem, hogy a forrásokat az indokolt, jóváhagyott feladatokra fordították-e. A 156/1995.(XII. 26.) Korm. számú rendeletben előírt, a szakmai feladatok teljesítését, megvalósulásának színvonalát értékelő szakmai ellenőrzés elmaradása a gazdálkodás alapján képződött előirányzatmaradványok meghatározásának, elfogadásának megalapozottságát is csökkentette. A költségvetés előirányzatai – a feladatokkal összefüggő teljesítmény megkövetelése, mérése nélkül – csak a pénz elköltésére jogosítanak. ˇ A módosított előirányzatok hiányában az előirányzatmaradványok összege közvetlenül nem állapítható meg. A törvényjavaslat általános indokolása részleteiben nem mutatja be, nem vezeti le a különféle jogcímeken keletkezett előirányzat maradvány ( 78,8 Mrd Ft) összetevőit (bevételi többlet, kiadási megtakarítás), az elvont, illetőleg a visszahagyott maradvány jogcímeit és összegét. ˇ A kincstári rendszer 1997-ben tovább fejlődött, de még nem minősíthető hibamentesnek. Eltérések voltak a kincstári beszámoló és a költségvetési beszámoló módosított előirányzatai, a teljesítési adatok, valamint a költségvetési támogatások összegénél, az önkormányzati normatív támogatások visszafizetései nem voltak nyomonkövethetőek a kincstári számlán stb. ˇ A fejezetek többsége elvégezte a költségvetési szervek beszámolóinak felülvizsgálatát. Ez azonban nem jelentette egyben a kiadások és a bevételek teljesítési adatainak a valódiságát. A fejezetek egy részénél a zárszámadás egyes adatai nem valósak. (3. sz. füzet). ˇ 73 helyi önkormányzat zárszámadási beszámolóinak felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy a vizsgált önkormányzatok egyharmadának mérlegadatai nem voltak teljeskörűek, hitelt érdemlően – leltárral és analitikus nyilvántartással – alátámasztottak. A mérlegek 40 %-a nem ad valós képet a vagyoni helyzetről.
ˇ A törvényjavaslat normaszövegének részletes indokolása (271-277. oldal) nem ad elegendő információt a törvényjavaslat §-aihoz. A paragrafusokban szereplő intézkedések háttere csak az általános indokolásokból, esetenként a fejezeti kötetekből értelmezhető. ˇ Az Áht. 53. §-a szerint "A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követően nyolc hónapon belül terjeszti az Országgyűlés elé. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé történő terjesztést megelőzően két hónappal benyújtja az Állami Számvevőszéknek." A Pénzügyminisztérium 1998. június 30-ig csak a zárszámadási törvényjavaslat tervezetét adta át az ÁSZ számára. A törvényjavaslat parlamenti beterjesztéséig szakértői egyeztetések, konzultációk folytak annak érdekében, hogy a parlamenti bizottságok előtt szakértői, szakmai jellegű viták, nézeteltérések az ellenőrzés kapcsán felmerült kérdésekben lehetőség szerint már ne legyenek a két szervezet között. A rendelkezésére álló rövid idő alatt az ÁSZ-nak több alkalommal is át kellett tekintenie a dokumentum tervezeteket, hogy Kormány által végrehajtott változtatásokat megállapíthassa. A zárszámadás a számszaki eltérések és a hatályos jogszabályokkal ellentétes elszámolási megoldások következtében – a korábbi évekhez hasonlóan – nem tekinthető teljeskörű, a valóságos helyzetet tükröző elszámolásnak. Ez a minősítés is indokolja annak megfontolását, hogy a központi költségvetési szerveknél is külső ellenőrzés hitelesítse a gazdálkodás jogszerűségét, az intézményi beszámolók adatainak valódiságát. Ez biztosíthatná, hogy az intézményi beszámolókra épülő, az éves gazdálkodásról szóló zárszámadási törvény, a csatlakozó dokumentumok tartalmilag, formailag és az összegszerűséget tekintve is a valós helyzetet tükrözzék.
3. Javaslatok Javaslataink egy része a rendszerbeli problémákra vonatkozik. Ezek szabályozási kérdéseket érintenek, és az évek óta visszatérően jelzett hiányosságok megszüntetését célozzák. A javaslatainkat megalapozó indokolások az egyes füzetekben megtalálhatók (visszautalunk rájuk a zárójelben szereplő füzetszámmal). A zárszámadási törvényjavaslat normaszövegének
korrekciója Az alábbi helyesbítéseket az Országgyűlés Számvevőszéki bizottságának módosító indítványaival javasoljuk realizálni. (Az indítványokat az ÁSZ előkészíti.) 1. A zárszámadási törvényjavaslat 8. § (3) bekezdésében szereplő összegeket és a (4) bekezdésben előírt kamatfizetési kötelezettségeket – a helyi önkormányzatokat meg nem illető normatív hozzájárulás befizetéséhez kapcsolódó javaslattal összefüggésben – módosítani szükséges. (2. sz. füzet 9. old.) 2. A helyi önkormányzatokat meg nem illető normatív hozzájárulás befizetéséhez a 8. § (5) bekezdésében a normaszöveg teljessé tételéhez a szövegjavaslatunk a következő: (2. sz. füzet 9. old.) "A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott visszafizetési kötelezettségből 267,2 millió forintot, a b) pontban meghatározott a központi költségvetést terhelő kiegészítésből 37,8 millió forintot – figyelemmel az Állami Számvevőszéknek az Áht. 121. §-ának (3) bekezdése szerinti vizsgálatára – a PM-BM. rendelet önkormányzatok szerint részletezi." 3. A helyi önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett támogatások visszafizetési kötelezettségével kapcsolatban a 8. § (6) bekezdésére a szövegjavaslatunk a következő: (2. sz. füzet 9. old.) "... szerinti vizsgálatára – 493,2 millió forint jogtalanul igénybe vett cél- és címzett támogatás visszafizetési kötelezettség, 55,6 millió forint jogtalanul igénybe vett Céltámogatási Kiegészítő Keret támogatás és további 13,4 millió forint összegű jogtalanul igénybe vett központosított támogatás visszafizetése terheli." 4. A törvényjavaslat 8. § (6) bekezdésének további kiegészítését javasoljuk: (2. sz. füzet 10. old.) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 14. §-a alapján 777,6 millió forint a céltámogatási és 19 millió forint a címzett támogatási előirányzat kötelező lemondás elmaradása miatti – ÁSZ vizsgálat által feltárt – előirányzat. Ennek visszavonásáról, illetve csökkentéséről – a BM nyilvántartása és az időközi lemondások alapján – intézkedni kell. A zárszámadási törvényjavaslat kiegészítése A zárszámadási törvényjavaslathoz – a hatályos törvényi előírásokkal összhangban – az alábbi kiegészítéseket javasoljuk. 5. A törvényjavaslat 1. és 2. számú, valamint 11. számú (mérleg) mellékleteit a Kormány egészítse ki az 1996. évi tényadatokkal. (2. sz. füzet 17. old.) 6. A Kormány az Áht. 27. § (2) bekezdése értelmében a törvényjavaslatot egészítse ki a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványának költségvetési évben történő
felhasználásával és ennek a költségvetés egyenlegére gyakorolt hatásának bemutatásával úgy, hogy az a zárszámadási törvény része legyen. (2. sz. füzet 20. old.) 7. A Kormány a törvényjavaslat mellékleteként – az Áht. 108/A § (6) bekezdése előírását teljesítendő – kiegészítésképpen mutassa be a kétessé vált külföldi követeléseket. (2. sz. füzet 17. old.) 8. A törvényjavaslat – az Áht. 116. §-ában előírt mérlegek egy részét nem mutatja be. Az előterjesztő egészítse ki a zárszámadási törvényjavaslatot – a hivatkozott paragrafus 2. és 9. pontjának megfelelően – a költségvetési hiány finanszírozásának előírt bontású mérlegeivel, továbbá a többéves kihatással járó döntések számszerűsítésével. (2. sz. füzet 16. old.) Javaslatok a Kormánynak 9. Dolgozza ki az Áht. 124. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazása alapján az Áht. 116. §-ban szereplő mérlegek tartalmának részletes szabályait. (2. sz. füzet 17. old.) 10. Dolgozza ki az Áht. 124. § (2) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazása alapján az államháztartás alrendszerei vonatkozásában a vagyonnyilvántartás részletes szabályait. (2. sz. füzet 18. old.) 11. Határozza meg a zárszámadási törvényjavaslat dokumentumának tartalmát és szerkezetét, illetve összeállításának metodikáját annak érdekében, hogy az maradéktalanul betöltse döntés-előkészítő és tájékoztató szerepét, biztosítva egyben az ellenőrizhetőséget. (2. sz. füzet 3. old.) 12. Határozza meg központilag az önkormányzati képviselő testületek elé terjesztendő – az Áht. 118. §-ában felsorolt – mérlegek tartalmát egyértelműen, az önkormányzati specialitásokra is figyelemmel. (4. sz. füzet 27. old.) 13. Módosítsa az Áht. végrehajtására kiadott 156/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 40. §-át. Ebben határozza meg a költségvetési szervek beszámolójának felügyeleti szervi felülvizsgálata során a feladatok szakmai teljesítése értékelésének tartalmát és dokumentálásának módját.(3. sz. füzet 9. oldal). 14. Tartsa be az Áht. 25. § (1) bekezdésében előírt elvet és követelje meg, hogy az általános tartalék felhasználását kezdeményező javaslatok szakmai és számszaki szempontból egyaránt megalapozottak legyenek. (2. sz. füzet 29. old.) 15. Szerezzen érvényt a kezességvállalások döntési kritériumaira vonatkozó jogszabályi előírásoknak (Áht. 42. § és 151/1996. /X. 1./ Korm. rendelet). (3. sz. füzet 51. oldal). 16. Készítse elő a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 170. §-ának módosítását annak érdekében, hogy az adó- és más köztartozások előzzék meg a jelzáloggal biztosított követeléseket (csak a hitelintézetek által jelzáloggal, a törvényben meghatározott
célra biztosított hiteleknél kikötött zálogjog élvezzen elsőbbséget). (3. sz. füzet 28. old.) 17. Szabályozza az év közben megszűnő fejezetek beszámoló készítésének (feladatellátásuk számszaki és szöveges értékelésének), a költségvetési gazdálkodási körből való kivezetésének, költségvetési előirányzatai további sorsának rendjét. (3. sz. füzet 9. oldal, függelék 118-119. oldalak). 18. Intézkedjen az egyes sajátos szakmai feladatokat meghatározó törvények és a költségvetési gazdálkodást meghatározó jogszabályok összehangolásáról, dolgoztassa ki a feltárt ellentmondások megszüntetését szolgáló törvénymódosítási javaslatokat. (3. sz. füzet 35. oldal). 19. Biztosítsa a fejezeti előirányzat-maradványok pénzügyminisztériumi érdemi felülvizsgálatának feltételeit. (3. sz. füzet 11., 36. oldal). 20. Intézkedjen a fejezeti kezelésű előirányzatok – a programfinanszírozásba vont előirányzatok – egységes szabályozásáról, és ennek keretében határozza meg az ún. számlahelyettesítő bizonylatok tartalmát, az ezek benyújtásakor a Kincstár által követendő eljárást.(3. sz. füzet 13., 18. oldal, függelék 86-87. oldalak). 21. Gondoskodjon a külképviseletek szervezeti és eljárási rendjének – a kincstári rendszer általános szabályaitól eltérő – részletes szabályozásáról (Áht. 124. § (2) bekezdés d) pont). (Függelék 70. oldal). 22. Határozza meg a Magyar Köztársaság nemzetközi követelései lebontásának részletes szabályait. (3. sz. füzet 40-41. oldal, függelék 131., 137. oldalak). 23. Intézkedjen, hogy az MTI Rt. – mint az MTI költségvetési fejezet általános jogutódja – az 1997. évi költségvetésben meghatározott bevételek utáni befizetési kötelezettségének tegyen eleget. (3. sz. füzet 36. oldal, függelék 117-118. oldalak). 24. Kezdeményezze a céltámogatott viziközművek bekötővezetéke támogatottságának törvényi szintű szabályozását. (4. sz. füzet 11. old.) Javaslatok a Pénzügyminiszternek 25. Alakítson ki a központi költségvetésre vonatkozóan olyan, zárt rendszerű beszámolási rendszert, ami megfelel a számviteli elveknek. (2. sz. füzet 3. old.) 26. Dolgozza ki az Áht. 124. § (4) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazása alapján az államháztartás osztályozási rendjének és az Áht. 116. §-ában felsorolt mérlegek összeállításának részletes szabályait. (2. sz. füzet 17. old.) 27. Mutassa ki az államháztartás alrendszereinek vagyonát a mérlegrendszerben teljeskörűen. Alakítson ki olyan nyilvántartási
rendet, aminek alapján a vagyonelemek változása a valóságnak megfelelően, természetes mértékegységben is követhető. (2. sz. füzet 3.5 pont). 28. Biztosítsa a zárszámadási adatok valódiságát és ellenőrizhetőségét. Gondoskodjon arról, hogy a beszámoló-garnitúra csak olyan adatokat tartalmazzon, amelyekre szükség van. (2. sz. füzet 3. old.) 29. Készítse el az év közben megszűnő (átalakuló) költségvetési fejezetek beszámoló készítéséről, előirányzataik további sorsáról szóló kormányrendelet tervezetét. Ehhez kapcsolódva szabályozza a beszámolók fogadásának, feldolgozásának és a zárszámadásban való szerepeltetésének rendjét. (3. sz. füzet 9. oldal, függelék 118-119. oldalak). 30. Gondoskodjon a technikai fejezetekkel összefüggő elszámolási- és nyilvántartási rendszerek kialakításáról, működtetéséről, továbbá az ehhez kapcsolódó hatáskör és felelősség érvényesítéséről, az előirányzat-kezelés eljárási rendjének aktualizálásáról, az automatikusan teljesülő előirányzatok ellenőrzési kötelezettségéről. (3. sz. füzet 43. oldal, függelék 135., 141. és 143. oldalak). 31. Gondoskodjon arról – megfelelő elszámolási rendszer bevezetésével –, hogy a központi költségvetés terhére nyújtott kölcsönöket (hiteleket) és azok visszatérüléseit az Áht. 8. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kiadásként és bevételként – teljes összegükben – elszámolják. Ebben teremtse meg a feltételeit annak, hogy az egyes hiteltípusok elkülönítésénél és az adósság lebontásánál a számviteli és egyéb jogszabályok maradéktalanul betartásra kerüljenek. (3. sz. füzet 40. oldal, függelék 133. oldal). 32. Egyértelműen határozza meg az elkülönített állami pénzalapok pénzmaradványa felhasználásának szabályait. (2. sz. füzet 32. old.). 33. Rendeletben szabályozza a költségvetési szervek – köztük a helyi önkormányzatok és az önkormányzati költségvetési intézmények – törzskönyvi nyilvántartásának rendjét. (4. sz. füzet 26. old.). 34. Intézkedjen – az év végi zárlati tevékenység eltérő időpontjaiból adódó adatkülönbségek megszüntetése érdekében – a jogszabályokban rögzített eltérő beszámolási határidők egységesítésére(3. sz. füzet 6. oldal). 35. Tegyen lépéseket a központi költségvetés technikai fejezeteivel kapcsolatos szakmai szempontok szerinti, egységes nyilvántartási rendszerek kialakítására, az MNB-nél és a Kincstárnál (ÁKK), továbbá a devizában jelentkező kötelezettségek és követelések egységes értékelésére (forint-értéke meghatározására). (3. sz. füzet 42. oldal, függelék 135., 139-140. oldalak). 36. Szabályozza a PM és a Kincstár (ÁKK) együttműködésének rendjét és határozza meg a hiányfinanszírozással és a források biztosításával kapcsolatos adatszolgáltatás egységes tartalmát. (3. sz.
füzet 6-8. oldalak). 37. Kezdeményezze a 157/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítását a Kincstár beruházás-ellenőrzési feladatainak pontos meghatározása érdekében. (3. sz. füzet 37-38. oldalak). 38. Készítse elő az 54/1996. (IV. 12.) Korm. rendelet módosítását, ebben kezdeményezze a leltárt helyettesítő részletező nyilvántartások vezetése követelményeinek egyértelmű meghatározását (25. §), és rögzítse, hogy a köztulajdon védelme érdekében ezek szabályszerű vezetése esetén is milyen gyakorisággal kell a leltározást elvégezni.(3. sz. füzet 10-11. oldalak, függelék 42., 68. és 126. oldalak). 39. Készítse elő az Áht. 108/A. §-ának módosítását, ebben határozza meg a 100 M USD összegű követelésállomány értékesítésének hatásés jogkörét. (3. sz. füzet 40. oldal, függelék 132. oldal). 40. Kezdeményezze az MNB-vel kötött megállapodások felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a nemzetközi hitelek banki megbízási díjainál az állam terhei csökkenjenek.(3. sz. füzet 39. oldal, függelék 129-130. oldal). Javaslatok a Belügyminiszternek 41. Alakítsa ki úgy a központosított támogatások évközi lemondásával kapcsolatos önkormányzati adatszolgáltatás rendjét, hogy a minisztériumok valós, ellenőrizhető információval rendelkezzenek a visszafizetendő támogatás és az ahhoz kapcsolódó kamat összegéről. (4. sz. füzet 21. old.) 42. Egyeztesse a BM-ben vezetett önkormányzati támogatások és hozzájárulások nyilvántartásának adatait rendszeresen a Magyar Államkincstár vonatkozó, illetve év végén az APEH–SZTADI által készített összesített önkormányzati beszámolók azonos tartalmú adataival. (4. sz. füzet 15. old.) Javaslatok a fejezeteket felügyelő szervek vezetőinek 43. Vizsgálják felül az intézmények alapító okiratait, pótolják a hiányzókat.( 3. sz. füzet 10., 34-35. oldalak, függelék 9., 13., 21., 37., 55., 125., 127. oldalak). 44. Rendeljék el az intézmények működésére, gazdálkodására vonatkozó belső szabályzatok felülvizsgálatát. Intézkedjenek a hiányzó szabályzatok pótlásáról, az elavultak hatályos jogszabályi előírásokkal való aktualizálásáról. Ennek keretében: ˇ vizsgálják felül az intézményi szervezeti, működési szabályzatokat (3. sz. füzet 9-10. oldalak, függelék 9-10., 13., 31., 36., 42., 69-70., 75., 82., 90-91., 98. oldalak); ˇ a számviteli rendben (számviteli politika, számlarend, számlakeret-tükör) határozzák meg a kötelezően előírt, de az intézmények gazdálkodási sajátosságai miatt nem használt számlák körét, különítsék el a vállalkozási tevékenység
elszámolását, határozzák meg a nyilvántartások, költségelszámolások pontos rendjét (3. sz. füzet 10. oldal, függelék 1., 6., 36., 64., 69., 91., 99., 107., 125. oldalak); ˇ a beszámoló (mérleg) alátámasztása érdekében aktualizálják a leltározási szabályzatokat, követeljék meg - a kincstári vagyon védelme érdekében - a leltározás végrehajtását, illetve a kapcsolódó nyilvántartások pontos, naprakész vezetését (3. sz. füzet 10-11. oldal, függelék 4., 10., 36., 42., 68., 74., 91., 106. oldalak); ˇ aktualizálják a szabályszerű gazdálkodás érdekében elengedhetetlen belső szabályzatokat (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás, pénzkezelés stb.) és ellenőrizzék azok maradéktalan betartását (3. sz. füzet 10. oldal, függelék 4., 31., 36., 69., 101. oldalak). 45. Követeljék meg a vevőkövetelések és a szállítói kötelezettségek analitikus nyilvántartásának naprakész vezetését. Intézkedjenek a fizetési határidőn túli követelések behajtására (3. sz. füzet 11. oldal, függelék 4-5., 75. oldalak). 46. Írják elő a központi költségvetés általános, illetve valamely céltartalékából (pl. bérpolitikai keret) adott, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatokból nyújtott támogatások felhasználásának részletes, számszaki és szakmai szöveges értékelés készítésének kötelezettségét. A feladatellátás megvalósulását ellenőrizzék (3. sz. füzet 13., 47-48. oldalak, függelék 10., 48-49., 76., 83., 99-100. oldalak). 47. Szabályozzák a beszámoló számszaki és szöveges értékelésének fejezeti rendjét, biztosítsák az ehhez szükséges feltételeket. Az érdemi felülvizsgálat során – az állami feladatok ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és vagyonnal való szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményének (Áht.) érvényesítése alapján – határozzák meg az intézmények előirányzat-maradványának reális összegét. A feladatelmaradásból származó előirányzat-elvonásról intézkedjenek (3. sz. füzet 9., 33., 36. oldal, függelék 6., 17., 42., 104105., 126. oldalak). 48. Gondoskodjanak arról, hogy az éves költségvetési törvényjavaslatok fejezeti indokolásai - a törvényhozói munka megalapozottságának javítása, a kitűzött célok teljesítésének ellenőrizhetősége érdekében - a szükséges részletezettséggel tartalmazzák a fejezeti kezelésű előirányzatok között tervezett ágazati, szakmai programok által elérni kívánt célok meghatározását. Térjenek ki a feladat teljesítéséhez meghatározható mennyiségi és minőségi mutatókra (3. sz. füzet 12., 17. oldalak). 49. Intézkedjenek, hogy a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek a jogszabályokban előírt befizetési kötelezettségeiknek
határidőben és megfelelő összegben eleget tegyenek (3. sz. füzet 36. oldal, függelék 38., 70., 77., 81-82., 99-100. oldalak) .
