1. sz. melléklet Cselekvőképességi szabályok I. A Ptké.-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek 1) A Ptké. 3.§-ához Javaslat: A Ptké. 3.§-a az alábbiak szerint módosul: „3. § A tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, a folyamatban levő eljárást pedig [a kiskorú tizenhetedik életévének betöltéséig fel kell függeszteni] meg kell szüntetni. A bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltését követően ismételten előterjesztett kereset alapján a nagykorúakra vonatkozó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti.” Indokolás: Elméleti szempontból nem indokolt, és gyakorlatilag is nehezen kivitelezhető a Ptké. 3.§-ában írt azon rendelkezés, hogy míg az új Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, addig a folyamatban lévő eljárást fel kell függeszteni. A felfüggesztés valamilyen előkérdés eldöntése érdekében alkalmazott eljárásjogi jogintézmény, és csak a tárgyalási szakban fordulhat elő. A felfüggesztés helyett ezért a per megszüntetését indokolt előírni. Ha a megszüntetést követően a gyermek a tizenhetedik életévét betölti, a peres eljárás az új Ptk. szabályai szerint megindítható lesz.
2) A Ptké. 4.§-hoz Javaslat: A Ptké. 4.§-a az alábbiak szerint módosul: „4. § (1) A nagykorú személy cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásban [– ideértve a jogorvoslati eljárási szakaszt is –] a Ptk. hatálybalépése előtti [rendelkezéseit] rendelkezéseket kell alkalmazni. [(2) A nagykorú személy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha az a nagykorú személy cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésére irányulna.]” Indokolás: 2.1. A jelenleg hatályos Ptk. alapján indult ügyekben hozott ítéletet az új Ptk.-t alkalmazó másodfokú bíróságnak hatályon kívül kell helyeznie, ami az ilyen tárgyú ügyek
2 elhúzódásához vezet, és egyben a gondnokoltak jogsérelmének lehetőségét is felveti. Ezért indokolt lenne, ha az új Ptk. szabályait csupán a hatálybalépést követően indult ügyekben kellene alkalmazni. Egyúttal az (1) bekezdésből az „ideértve a jogorvoslati eljárási szakaszt is” rendelkezés elhagyása szükséges, figyelemmel arra, hogy a folyamatban lévő eljárás fogalma a fellebbezési eljárási szakaszt is magában foglalja. 2.2. A fentiekre tekintettel a 4. § (2) bekezdésének elhagyását javaslom, mivel a folyamatban lévő per tárgya változatlanul a – jelenleg hatályos szabályok szerinti – kizáró gondnokság alá helyezés elrendelése lesz.
3) A Ptké. 5.§ (3) bekezdéséhez Javaslat: A Ptké. 5.§ (3) bekezdése az alábbira módosul: 5.§ (3) „A Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet általánosan korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú személyt a gondnokság alá helyező határozatban a kötelező felülvizsgálatra megállapított időpontban a Ptk. [gondnokrendelés indokoltságának] gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatára irányuló eljárásának szabályai szerint kell megvizsgálni abból a szempontból, hogy a cselekvőképességét indokolt-e, és ha igen, mely ügycsoportokban indokolt korlátozni.” Indokolás: A normavilágosság érvényre juttatása miatt javaslom az 5. § (3) bekezdésének fenti módosítását. A bíróság csupán ideiglenes gondnokrendelés esetén dönt a gondnokrendelés indokoltságának felülvizsgálatáról, amely kizárólag a gondnokság alá helyezés iránt indult eljárásban merülhet fel, felülvizsgálati eljárásban nem.
4) A Ptké. 6.§ (1) bekezdéséhez Javaslat: A Ptké. 6.§ (1) bekezdése az alábbira módosul: „6. § (1) A Ptk. hatálybalépése előtt hozott, felülvizsgálati kötelezettséget nem tartalmazó határozat esetében a felülvizsgálati eljárást a Ptk. hatálybalépésétől számított [egy] öt éven belül kell a gyámhatóságnak megindítania.” Indokolás: Az egy éves határidő rendkívül szoros, annak betartása a bíróságok jelenlegi személyi és tárgyi feltételei mellett nem lehetséges. A gondnoksági perek éves ügyérkezési adatai alapján megállapítható, hogy jelenleg a perek 2/3-ad része gondnokság alá helyezés iránt, míg 1/3-ad része gondnokság alá helyezés felülvizsgálata iránt indul. A Ptké. 6.§ (1) bekezdésének hatálybalépésével ezen arány jelentősen eltolódna a kötelező felülvizsgálat iránti eljárások irányába. A szabályozás drámaian emelné a bíróságok munkaterhét és költségét, ugyanis az
3 adatokból megállapíthatóan ez országosan 35.799 többlet-ügyet jelentene, ami bíróságonként kb. +150%-os ügyérkezés növekedést eredményezne. Az Országos Bírósági Hivatal által végzett országos felmérés e kérdésben az alábbi eredménnyel zárult: Amennyiben a tervezet szerinti egyéves felülvizsgálati határidőt kell alkalmazni, a bíróságokon új álláshelyek – bíróságonként átlagosan 2 bírói, 2 bírósági titkári és 3 bírósági ügyintézői álláshely - kialakítása válik szükségessé. Az álláshelyek kialakításának havi, becsült költsége bíróságonként - járulékok nélkül - 2 x 391.600.Ft + 2 x 264.120.-Ft + 3 x 211.464.-Ft, összesen 1.945.832.-Ft. A bíróságokon nem állnak rendelkezésre a tervezet szerinti egyéves felülvizsgálati határidő alkalmazásához a szükséges tárgyi feltételek (pl. tárgyalóterem, informatikai eszközök) sem. Szükséges járásbíróságonként legalább 1 új, klimatizált tárgyalóterem kialakítása, legalább 1 bírói dolgozó, illetve 1 titkári és 1 ügyintézői dolgozó kialakítása (beleértve a szükséges bútorzatot és informatikai eszközöket is). Egy számítógépes munkaállomás költsége megközelítőleg 130.000.-Ft, míg az irodabútor költsége (megfelelő minőségű íróasztal és szék) 200.000.-Ft. A gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránt indított perben a gondnokság alá helyezett alperes részére a Pp. 312.§ (3) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 308.§ (1) bekezdése szerint ügygondnokot kell kirendelni, akinek a díja az elsőfokú eljárásban átlagosan bruttó 20.000.-Ft-ban, míg a másodfokú eljárásban bruttó 7.000.Ft-ban kerül megállapításra. A perben a Pp. 310.§ (2) bekezdése alapján kirendelendő igazságügyi szakértő díja átlagosan bruttó 46.000.-Ft. A gondnokoltak nagy része főként a súlyosabb esetekben - képtelen a tárgyaláson megjelenni. Ezeket a személyeket a hozzátartozók, az önkormányzatok, vagy intézeti gondozottak esetén az intézetek szállítják a tárgyalásra, illetve a szakértőhöz. Egy-egy ilyen eljárás kb. ügyenkénti 20.000.-Ft útiköltséggel jár, arra is figyelemmel, hogy vidéken a szakértői vizsgálatok általában nagy távolságra vannak a gondnokoltak lakóhelyétől. Ha a személyes megjelenésre idézett alperes a tárgyaláson nem jelent meg, a bíróság elrendelheti az elővezetését is, aminek a költsége átlagosan 10.000.-Ft. Amennyiben a perben tanút kell meghallgatni, felmerülhet tanúdíj is, ügyenként átlagosan 5.000.-Ft összegben. A postaköltség ügyenként mintegy bruttó 6.000.-Ft-ot tesz ki. Amennyiben további bizonyítás szükségessége merül fel – pl. a szakvélemény tartalmának vitatása miatt - a költségek akár a kétszeresükre is emelkedhetnek. Abban az esetben, ha a gondnokoltnak van ingatlana, és emiatt a földhivatal megkeresése szükséges, ez ingatlanonként további 6.600.-Ft földhivatali bejegyzési költséget jelent. A Pp. 312.§ (5) bekezdése értelmében a perben a feleket teljes költségmentesség illeti meg, ezért a felmerülő, fentiekben részletezett költségeket (összesen ügyenként átlagosan bruttó 80.000-120.000.-Ft-ot) az állam viseli. A fent résztelezett költségelemeken túlmenően költségként merül még fel az eljáró bírák, bírósági titkárok és ügyintézők többlet munkaidő ráfordítása is. Az egyéves felülvizsgálati határidő azonban a bírósági eljárás fenti személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása esetén sem lenne betartható, ugyanis az eljárásokat az igazságügyi szakértői apparátus nem bírná el, illetve a szakvéleményekben maguk a szakértők sem tartják indokoltnak az egyéves felülvizsgálatot. Az esetek többségében a gondnokolt állapota születési rendellenesség következménye, vagy a gondnokolt idős ember, akinek az
4 állapotában javulás nem várható. Önmagában az, hogy a felülvizsgálat szakmai hátterét az igazságügyi szakértői intézetek biztosítani tudják, 2-3 évet igényelne. A szakértői intézetek leterheltsége már jelenleg is az eljárások elhúzódását eredményezi. A megnövekedett feladatokhoz biztosítandó lenne a megfelelő szakértői háttér és költség is. Az ügyek időszerű befejezése nem lenne biztosítható a megfelelő elmeorvos-szakértői háttér nélkül. A véleményt nyilvánító bírák, illetve bíróságok nagy többsége szerint összességében 3-5 éves határidő előírása lenne szükséges a felülvizsgálati eljárás lefolytatásához a fentiekben megjelölt többletlétszám és tárgyi feltételek biztosítása mellett is. Tekintettel kell továbbá lenni az országos ügyérkezés nem kiegyensúlyozott voltára, és arra, hogy a gondnokoltak a kötelező felülvizsgálaton kívül is kérhetik az esetleges állapotváltozásra figyelemmel a gondnokság alá helyezés megszüntetését vagy módosítását. A tervezet nem tesz különbséget a tekintetben, hogy a gondnokság alá helyezésre mikor került sor, így az egy éves határidő azon gondnokoltakra is vonatkozna, akiket közvetlenül az új Ptk. hatálybalépése előtt helyeztek gondnokság alá, újabb komoly megrázkódtatást okozva ezzel az érintettnek és családjának.
5) A Ptké. 6.§ (2) bekezdéséhez A 6. § (2) bekezdésének elhagyását javaslom, tekintettel arra, hogy azokban az ügyekben, ahol a bíróság a felülvizsgálatról rendelkezett, minden esetben öt éven belül sor kerül erre az eljárásra.
II. A Mód. tv.-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek 1) A Mód. tv. 1.§ (5) bekezdéséhez (a Pp. 49.§ (1) bekezdés b) pontjához) Javaslom a Mód. tv. 1.§ (5) bekezdésével módosított Pp. 49.§ (1) bekezdés b) pontjának az elhagyását. Az előterjesztés olyan módosítást irányoz elő, mely szerint a cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú személy is önállóan léphessen fel perében, akinek a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal (pl. notórius pereskedő) a cselekvőképessége nincs korlátozva. Ez a rendelkezés a joggyakorlatban előreláthatólag bizonytalanságot fog okozni, mert a legnagyobb körültekintés mellett is rendkívüli és nehéz feladat kétséget kizáróan megállapítani, hogy pontosan mely körülmények érdemi figyelembe vétele szükséges és elengedhetetlen egy jogvita megoldásához, melyeké csak kisebb mértékben és melyeké egyáltalán nem. A rendelkezés elhagyása azért is indokolt, mert a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyt a gondnoka is segítheti, illetve a gondnokolt személyes meghallgatása elegendő garanciát nyújt a jogai érvényesítéséhez.
2) A Mód. tv. 1.§ (7) bekezdéséhez (a Pp. 65/C.§-ához) 2.1. A Mód. tv. 1.§ (7) bekezdése a Pp.-t 65/C. §-sal egészítené ki, amely a támogató részvételét szabályozza a perben. Emellett az 1. § (33) bekezdése számos ponton beiktatja a támogatóra, illetve a jelenlevő más perbeli személyekre vonatkozó rendelkezéseket. Miután a támogató részvételére csak bizonyos különleges eljárásokban kerülhet sor, ezért javaslom a támogató részvételével kapcsolatos eljárási szabályoknak a különleges eljárásoknál történő elhelyezését.
5 2.2. Javaslom kibővíteni a Pp. 134. § (5) bekezdésében írtak körét a támogató személyével, mert ennek hiányában a 65/C. § (1) bekezdés b) pontjának megszegése szankció nélkül maradna. 2.3. Felmerült a Pp. támogatóra vonatkozó szabályai kapcsán az a kérdés is, hogy a támogatót terheli-e titoktartási kötelezettség, és amennyiben igen, azt milyen módon kívánja a jogalkotó szabályozni. Amennyiben a peres eljárás során a támogatót tanúként kell meghallgatni, és titoktartási kötelezettség terheli, megtagadhatja a tanúvallomást. Szükséges lenne a Pp. tanúkra vonatkozó rendelkezései között előírni, hogy a támogatói minőség ne zárja ki a tanúvallomás megtételét, azzal, hogy a tanúvallomás bizonyító erejét a bíróságnak kell majd mérlegelnie.
3) Mód. tv. 1.§ (24) bekezdéséhez (a Pp. 311.§ (3) bekezdéséhez) Szükséges lenne a Pp. 311.§ (3) bekezdése kapcsán az 1996. évi LXXXV. törvény (Díjtv.) 32/C.§ (1) bekezdésének módosítása, amely egyértelművé tenné, hogy a gondnokság alá helyezés tényének feljegyzése díjmentes eljárás. A földhivatalok jogszabály-értelmezése folytán a bíróságokat terheli a gondnokság alá helyezés ténye bejegyzésének igazgatási díja. A Díjtv. 31. § (1) bekezdés fc) pontja szerint tárgyánál fogva díjmentes a tulajdoni lap másolat lekérdezése gondnokság alá helyezés iránti eljáráshoz, a gondnokság alá helyezés tényének kötelező ingatlan-nyilvántartási bejegyzése azonban nem szerepel a 32/C.§ (1) bekezdés szerinti tárgyánál fogva díjmentes eljárások között. A földhivatali bejegyzés a gondnokolt érdekét, egyben a közérdeket szolgálja, még akkor is, ha a felek kényszerhelyzetben kezdeményezik a peres eljárást vagy vesznek részt abban. Jelen esetben a földhivatali bejegyzéssel senki nem válik jogosulttá, erre figyelemmel is teljes mértékben indokolatlan és a bíróságok költségvetését feleslegesen terheli az igazgatási díj bíróságok általi megfizetésének kötelezettsége. A jó állam koncepciójába nehezen illeszthető be a költségvetési szervek egymás irányában előírt – tovább nem hárítható – fizetési kötelezettsége.
4) Hiányzó rendelkezés Az Alaptörvényben foglaltaknak megfelelően a korábban hatályos választójogi törvény, a Ptk. 15/B. §-a, illetve a Pp. szabályozta a választójogból történő kizárás kérdését, melyre kizárólag a gondnokság alá helyezési perben kerülhet sor. Az új Ptk. kodifikációja során olyan döntés született, hogy elegendő, ha a vonatkozó rendelkezéseket a választójogi törvény és a Pp. tartalmazza, így az új Ptk-ban a választójogból történő kizárásról nem esik szó. Időközben azonban hatályba lépett a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény, amelyben már nem történik rendelkezés a választójogból történő kizárásról, ugyanakkor a törvény módosítja az 1959. évi IV. törvény 15/B. §-át, részletesebb rendelkezéseket iktat be a választójogból történő kizárásra vonatkozóan. A fentiekre tekintettel amennyiben az új Ptk. a jelenlegi tartalommal lép hatályba, nincsen olyan törvény, amely kimondaná, hogy a bíróságnak a gondnokság alá helyezés iránti perben döntenie kell a választójogból való kizárás kérdéséről és ennek keretében mit kell vizsgálnia. Ezért az új Ptk. megfelelő kiegészítése szükséges, valamint a Pp. módosítása is a joggyakorlatban jelentkezett bizonytalanságok kiküszöbölése érdekében, annak rögzítésével,
6 hogy a bíróság – ellenkező tartalmú kereseti kérelem hiányában – hivatalból dönt a választójogból történő kizárásról.
