1. Inkluzív iskola Intézményi innováció

„Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben” TÁMOP 3.1.4 – 09/1. Inkluzív iskola Intézményi innováció „Sziklára épített ház„

Készült: Damjanich János Általános Iskola 2011, Isaszeg Készítette: Horváth Ágnes Kovács Zoltánné Sződi Ágnes

1. AZ INKLÚZIÓ 1.1 Fogalma: befogadás Az iskola is megváltozik, hatékony iskolává igyekszik válni minden gyermek számára. (dr. Illyés, 2000). 1.2.Oktatásban betöltött szerepe Az inkluzív pedagógia a speciális nevelési szükséglet fogalmának újragondolásából indul ki. Az inklúzió esetében cél, hogy minden gyermek a lakóhelyéhez közeli iskolában tanulhasson. Nem az egyes tanulóra kell koncentrálni, a probléma tehát nem a gyermeké, hanem az egész rendszer elemeit figyelembe véve kell megvizsgálni a kapcsolatrendszer összefüggéseit. ( Fulcher,1989, Skritic, 1991,idézi Ainscow,1993b ) Ebben az értelmezésben a tanulási nehézségeket a feladatok,a tevékenységek az osztályban lévő körülmények stb. együttesével írják le. Ez a tágabb értelmezés a tanárok felelősségére hívja fel a figyelmet, lehetőséget teremt arra, hogy a pedagógusok segítségért

folyamodjanak

a

környezetük

tapasztalatihoz,

felülbírálják

saját

gyakorlatukat. Ezáltal a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek egyben visszajelzést is jelentenek a pedagógiai gyakorlat számára.(Aincow, 1993b) Az inkluzív pedagógia megjelenése tehát egy iskolai reformként értelmezhető, amelynek eredményeként az iskola alkalmassá válik minden egyes gyermek nevelési szükségletének a kielégítésére. (Aincow, 1993,Csányi, 2000, Papp, 1995a, Pelusz, 1997). 1.3. Inklúzió a nevelésben Az inkluzív iskola jellemzői: Személyiségre orientált nevelés, mely a gyermek megismerésére koncentrál és nem a

2

deficitre. Működésének alapja az iskolai gyakorlat szorongásmentessé tétele, demokratikus működése, a szolidaritás, a szabad kommunikáció, kooperáció, aktivitás, életszerűség érvényesülésével. Minden gyermek számára jó iskola, melyben a pozitív teljesítményelvárás, a meleg, elfogadó légkör, együttmunkálkodás – a kooperáció, az alacsony fluktuáció, a tanárok, a tanítványok és a szülők közötti együttműködés elfogadó közösség kialakítása, a diszkriminatív attitűdök megváltoztatása, a nyitottság, a speciális nevelési szükségletek maximális figyelembevételével való oktatás – nevelés a jellemző. Gyakorlatra orientált, motiváló hatású és biztosítja a nevelési – oktatási módszereket a gyermek egyéni szükségleteihez igazítva.

2.AZ INTEGRÁCIÓ 2.1 Fogalma: fogadás Az integráció egy oktatásszervezési forma, mely az ép és sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésére ad lehetőséget. 2.2 Az integrált nevelés Fajtái: 1. Lokális integráció Csak az épület közös. A gyermekek között semmiféle kapcsolat nincs pl. kihelyezett osztályok esetében. 2. Szociális integráció A fogyatékos csoportok tudatos egyesítése a kortársközösséggel a tanórán kívüli időben, mely lehet: - időszakos, esetleges - rendszeres, folyamatos

3

3.Funkcionális integráció (ez a cél) Együttfejlesztés a tanórákon, foglalkozásokon, mely lehet: - részleges, az idő egy részében - teljes, a teljes képzési időben 2.2 Az integrált nevelés Az együttnevelés feltételei: - a társadalom felkészítése - a különböző fogyatékosságok jellemzőinek ismerete - a fogyatékkal élők befogadása Az integráció feltételei: - az alapító okiratban rögzíteni kell a sajátos nevelési igényű gyermek integrálását, mint feladatot, - az intézmény pedagógiai programjában is rögzíteni kell a sajátos nevelési igényű gyermek integrálását, a sérülés – specifikus elemeket mely mindenki számára hozzáférhető - meg kell határozni és biztosítani kell azokat a segítő és fejlesztő eljárásokat, amelyek az eredményes integrálást biztosítják, - olyan adaptált környezet biztosítása, mely a sérült gyermek igényeinek megfelel, - megfelelő szakember- ellátottság

4

3 Az intézménnyel és vezetőjével kapcsolatos elvárások, az integráció sikerességét előrejelző tényezők: - gyermekközpontúság - elvárások megfogalmazása az integrált gyermekkel, nevelőtestülettel, szülői közösséggel, intézményfenntartóval szemben, - az integrációval, a befogadással kapcsolatos konkrét elképzelések, tervek egyértelmű megfogalmazása - személyi feltételek biztosítása - tárgyi feltételek biztosítása - rugalmasság - empátia - reális értékelés - feszültségmentes, oldott munkahelyi légkör megteremtése - segítő – motiváló munkahelyi kapcsolatrendszer kialakítása 2.4 Tantestület változása Fontos, hogy a pedagógusok megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek: - a gyermek sajátos nevelési igényeiről, - fejlesztési lehetőségeiről, - a gyógypedagógiai módszerekről, -állandó konzultáció legyen a pedagógus és gyógypedagógus között, illetve az integrációs tevékenységet segítő szaktanácsadóval - a gyermek környezetében a társak nyitott, pozitív magatartása, toleranciája -a gyermek megfelelő képességei és az iskolai követelmények összhangja, rugalmassága - alacsonyabb csoportlétszám - a gyermek családjának pozitív és támogató hozzáállása

5

Az integráció során széles körben ajánlott bevonni a munkatársakat a tervezés és megvalósítás szakaszába is. A legfontosabb érték a nevelés és személyiségfejlesztés, a tanulói készségek, képességek fejlesztése, a harmonikus tanár – diák kapcsolat, a tolerancia. Nagy jelentőséggel bír a heterogén csoportok szervezése, az egyéni fejlesztési lehetőségek megteremtése, a tehetséggondozás. Fontos az együttműködés és a csapatmunka, a pedagógusok módszertani tudásának folyamatos frissítése. Az együttnevelés lehetőségét garantálja a törvényi szabályozás, ezt hasznosítva kell a sérült tanulók eredményes nevelését- oktatását megvalósítani.

2.5 Külső kapcsolatok: - Fenntartó - Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálat - iskolaorvos - iskolai védőnő - EPSZ - Gödöllő -1 sz. TKVSZRB – Bp. - városi Könyvtár - Szlovák Kisebbségi Önkormányzat - Cigány Kisebbségi Önkormányzat - Civil Szervetek - szülők 3. ISKOLÁNK 3.1 Bemutatása

6

Iskolánkban a 2010/11-es tanévben új, modern szemléletű oktatást vezettünk be EU-s forrásból, a TÁMOP 3.1.4-09/1 „A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív Intézményekben” pályázatnak köszönhetően, melyet az Európai Szociális Alap és a Magyar Állam finanszíroz. A pályázat célja az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, valamint a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése. A pályázatból olyan iskolát teremtünk, ahol a gyermekközpontú, személyre szabott minőségi oktatás mellett, gyermekbarát, demokratikus légkörben tanulhatnak diákjaink. Képzett, korszerű tudással rendelkező pedagógusaink a kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazásával, modern oktatástechnikai eszközökkel, a digitális tartalmak tanórai használatával készítik fel tanulóinkat a versenyképes, jól alkalmazható tudás megszerzésére. Iskolánk névadója, Damjanich János az 1848-49-es szabadságharc vezéralakja, egyike az aradi vértanúknak. Reméljük, hogy az utókor, így intézményünk is méltán emlékezik tetteire. Iskolánk felelősséget érez és vállal a településen lakó családok nevelési feladataiban, a szociálisan sérült és mentálisan elhanyagolt családok felkarolásában, gyermekeik szocializációjában, hiányaik pótlásában, integrációjában. Adottságainkkal élve elérjük, hogy közösséget kovácsolunk, kultúrát közvetítünk, hagyományainkat megőrizzük és továbbadjuk.

7

Hatunk a gyermekek személyiségére, fejlesztjük ismereteiket, motiváljuk őket és családjaikat az önképzésben rejlő lehetőségek kihasználására. 3.2 Befogadás Intézményünk körzettől függetlenül fogadja a város sajátos nevelési igényű tanulóit. Külön tagozaton gyógypedagógusok és gyógypedagógiai asszisztens közreműködésével történik a tanulók fejlesztése, hátrányaik kompenzálása. Azokat a tanulókat, akiket a szakértői bizottság SNI tanulónak nyilvánít, de alkalmasnak talál az ép tanulókkal való együtt nevelésre-oktatásra, integráljuk, a szükséges területeken segítséget kapnak. „Az integráció nem csak egyszerűen egy humanitárius igény, vagy ideális szociálpolitikai magatartás, és nem is az együttérzés egy módja, hogy mi épek eltűrjük magunk között – a másságot, akár – a sérülteket, és hagyjuk, hogy velünk élhessenek. Mi magunk is érintettek vagyunk. Az integráció ennél fogva egy olyan feladat, amit magunkkal kell kezdenünk.” A mások árnyékainak az elfogadásához szükséges és lemondhatatlan alap ennél fogva a saját árnyékaink elfogadása.”( Milan Comparetti) Iskolánkba jelenleg 370 tanuló jár, normál tagozatra 320 diák, míg az SNI 50 tanulóval működik. A hátrányos helyzetű tanulók száma 199, a halmozottan hátrányos 127-en vannak. Ingyenes tankönyvre ebben a tanévben 370 tanulóból 260 volt jogosult.

A 2011/2012-es tanévre az óvodák jelzései alapján nagyságrendileg 43 gyermek beiskolázása várható, ebből 8 hátrányos helyzetű, integrált 1 fő, BTMN-s 4 fő, néhány kisgyermeknél pedig még folyik a vizsgálat.

8

Az inkluzív nevelés során a sajátos nevelési igényű, pszichés fejlődési zavar miatt a nevelési és tanulási folyamatban akadályozott tanulók az egészségesekkel együtt tanulhatnak. Olyan iskolát alakítottunk ki, ahol ténylegesen megvalósul az együttnevelés, amely alkalmazkodik a gyerekek körében tapasztalható szociális, képességbeli, kulturális és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez. A Damjanich János Általános Iskola Pedagógiai Programjának fő célkitűzése, hogy az iskola természetes közege legyen minden tanulónak, függetlenül egyéni adottságaitól, képességeitől, fejlődési ütemétől. A tanulók számára annyi és olyan jellegű tevékenységet biztosítunk, amennyire és amilyenre szükségük van egy-egy ismeret biztos elsajátításához. Célunk, hogy az iskolás gyermekek saját lehetőségeiknek megfelelő, minél optimálisabb szintre juthassanak el egyéni fejlődési ütemük figyelembevételével. A közoktatási törvény az SNI tanulók számára habilitációs, rehabilitációs órakeretet biztosít, amelyet egyéni és csoportos speciális fejlesztő foglalkozások szervezésére fordítunk. Minden tanuló annyi fejlesztő órában részesül, amennyire hátránya felszámolásához szükség van. Tanórai tevékenységük mellett olyan foglalkozásokon vesznek részt, melyek a hiányos, rossz szociokulturális háttér szülte lemaradást, illetve a ténylegesen gyenge képességeket, készségeket fejlesztik. Az oktatás mellett pótolni kell a neveltetésükből hiányzó elemeket, amelyeket a szülői házban nem kapnak meg. Többen közülük először az iskolában részesülnek intézményi foglalkoztatásban, mert nem jártak rendszeresen óvodába. Ez fokozott toleranciát jelent, egyéni fejlesztést, más munkaszervezési formák alkalmazását, speciális tankönyv használatát, az ellenőrzés és az értékelés igazítását a tanuló képességeihez. A személyi feltételek mellett fontosak a tárgyi, szakmai feltételek. A kedvező tanulási környezet magában foglalja az iskola belső környezetét és a támogató társadalmi környezet. (Fenntartó, Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálat, óvoda, védőnői hálózat, kisebbségi csoportok, család)

9

A pedagógusok az eltérő fejlődési ütemű, hátrányos helyzetben lévő gyermekeket megfelelő szakmai felkészültséggel: jól megválasztott módszerekkel, kooperatív technikákkal és speciális módszerekkel segítik. Iskolánkban az elfogadás, a gyermek felé fordulás alapvető hozzáállás, hiszen a tanulónak éreznie kell, hogy fontos és segítséget kap problémája megoldásában. Ez ad esélyt arra, hogy elfogadja a pedagógust, így az általa közvetített társadalmi normákat is megismerje. Feladattal bízzuk meg, feltárjuk miben tehetséges, és azt erősítjük. Sokszor beszélgetünk vele, családot látogatunk, ezáltal erősítjük a kapcsolatot. Pedagógiai koncepciónkban az eltérő képességekben rejlő lehetőségeket kihasználjuk, hiszen ha mindenki az adott feladathoz azt teszi hozzá, amiben ő tehetséges, akkor sikerélményhez jut, és a közösség megbecsült tagja lesz. A sok kicsi részből pedig összeáll a feladat, munkaközben tanulnak egymástól, közösséggé kovácsolódnak. Az ép gyerekeknek meg kell tanulniuk elfogadni a fogyatékkal élőt, el kell sajátítaniuk azt a módot, amivel segítségére lehetnek rászoruló társaiknak. Kisgyermekkorban az egészséges gyerekek számára természetes az együttélés fogyatékos társaikkal, tolerálják különbözőségüket, így a későbbiek folyamán is természetes módon közelednek a sérült emberekhez. A sajátos nevelési igényű tanulók a fogyatékosságból adódó nehézségeket megtanulják leküzdeni, és megtapasztalhatják, hogy bizonyos területeken eredményeik hasonlóak lehetnek ép társaikéval. Ezáltal segíti a program a sérült tanulók társadalmi beilleszkedését. A program csak akkor érheti el célját, ha a nevelőtestületet türelmes, toleráns, gazdag módszertani kultúrával rendelkező, gyermekszerető pedagógusok alkotják. A magas szintű pedagógiai képességek mellett megfelelő pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) kell rendelkezniük. Az integrált nevelés eredménye nem jelentkezik rövidtávon. A hosszú, kitartó munka több év után hozza meg a várt eredményt. Sok próbálkozás, kudarc, rengeteg megtapasztalás övezi útját. A befogadó iskola a tanulók közötti különbségeket tanulást segítő tényezőnek tekinti, nem csupán legyőzendő problémának. Nem az a kérdés, hogy a sajátos nevelési igényű tanulót hogyan lehet integrálni a normál tagozatra, hanem arra keresi a lehetőségeket,

10

hogyan lehet a rendszert úgy átalakítani, hogy az oktatás-nevelés megfeleljen a tanulók sokféleségének. Az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével a személyiség fejlesztése a cél. Ehhez elengedhetetlen a szociális érzékenység megléte. Tanulóink magas arányban olyan családokból kerülnek ki, ahol nem kapják meg azt a neveltséget, érdeklődést, ami alapja lehetne az iskolai munkának. Kitartó munkával a gyermekek nagyobb hányadában elérhető az együttműködés. A következetes nevelői munka eredményeként sajátítanak el olyan szociális kompetenciákat, amik feltételei a sikeres tanulmányi munkának, közösségi életnek. 3.3 Esélyegyenlőség Emberi jogi követelmény, az ENSZ Gyermekjogi Nyilatkozata és a legtöbb nemzet alkotmánya is tartalmazza. Az inklúzió alapvető feltétele az esélyegyenlőség biztosítása. A társadalmi – gazdasági helyzet, etnikai származás, nemi hovatartozás nem lehet akadálya az oktatási lehetőségek kihasználásának, mindenki számára biztosított az oktatás megfelelő szintjének elérhetősége. Minden gyermek számára egyenlő esélyeket kell biztosítani, a hátrányos helyzetben lévőknek pedig megadni a felzárkózás lehetőségét. Az iskolába belépő gyermeknél az ún. „bemeneti mérések” elvégzésével felmérjük képességeiket, az esetleges lemaradásokat egyéni foglalkozásokon, felzárkóztatásokon pótoljuk. Magatartási, beilleszkedési és tanulási zavarral küzdő gyermekek esetében felvesszük a kapcsolatot a Családsegítő Szolgálat, a Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel, és természetesen a szülőkkel is. A

tanórákon

differenciált

óraszervezéssel

biztosítjuk

a

nehezebben

tanulók

felzárkóztatását, a jobb képességű tanulók képességfejlesztését. A hátrányokkal küzdő tanulók felzárkóztató órákon és egyéni fejlesztésen vesznek részt.

11

Az átlagnál alacsonyabb tanulmányi eredményt elérő tanulókat ösztönözzük a napközis foglalkozások látogatására. Az iskolaotthonos osztályok eleve délután is együtt tanulnak. Minden tanuló rendelkezésére áll az iskola informatikai eszközállománya, melyet használhatnak tanulmányaik során. Szakköreinken (informatika, angol, sport) nagy számban vesznek részt a tanulók. Tantervbe beépített táncoktatás (néptánc) működik az alsó tagozat minden osztályában. Az alapfokú művészeti oktatás is elérhető tanulóink számára. Minden tanévben levelező versenyt hirdetünk meg a tanulóink részére. (matematika, magyar nyelv) A képességfejlesztés e formáját is hasznosnak tartjuk, sok gyermek jelentkezik, készíti el a feladatokat jórészt önállóan, szülői, pedagógusi segítséggel. 3.4 AKADÁLYOK ÉS ERŐFORRÁSOK A változás megtervezését befolyásoló tényezők: a, Objektív tényezők: - az iskola épülete, szinterei - a tanterem berendezése - speciális taneszközök - hagyományos taneszközök - gyógyászati segédeszközök - az osztály létszáma b, Szubjektív tényezők: - a nevelőtestület szemlélete - az adott pedagógusok személyisége - speciális módszerek - alkalmazott tanterv, tananyag - a gyógypedagógus - a csoport – és osztálytársak Fontos tényezők még a tanulók adottságai, személyisége és képességei, illetve a tanuló családja, szociokulturális háttere.

12

A kompetencia alapú pedagógiában a hagyományos taneszközök szerepe csökken, mellettük a tágabb értelemben vett fejlesztő eszközök, a gyakorlati életből vett tárgyak jelentősége növekszik. Szintén nagyobb hangsúlyt kapott a módszerek és a tanulási környezet egymásra utaltsága, egysége. Alapvető szükségletté válik a sajátos nevelési igényű tanuló gazdag eszközigénye, amely sok esetben iránymutató ép társaik hatékony fejlesztéséhez is. A befolyásoló tényezők a következő kérdések végiggondolását teszi szükségessé: a, Felkészült-e az intézmény egésze a változásra?

-

Milyen az iskola szocioemocionális légköre?

-

Tudatosan történik-e a tanítási napok tervezése?

-

Milyen a tantermek kialakítása?

-

Milyen funkciót tölt be az iskolaépület díszítése?

-

Vannak-e pihenő - és játszóhelyek az intézményben (az osztályban)?

-

Rendelkezésre állnak-e helyiségek, játékok, eszközök a nem hagyományos foglalkozásokhoz?

-

A nevelés, a szocializációs funkció milyen szerepet tölt be az intézményben?

b, A tanítás igazodik-e a gyermek szükségleteihez?

-

Milyen szempontok alapján történik az órarend kialakítása?

-

Minden tanítási napon megfelelő-e a tanulók mozgásmennyisége?

-

Figyelembe veszik-e a tanulók egyéni terhelhetőségét?

Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására alkalmasak különböző kérdőívek (melléklet). A koragyermekkori fejlődés elősegítése A 0-6

éves

gyermekek

ellátása

szakmai,

intézményi,

ágazati és

másféle

érdekszövetségeken – és érdekellentéteken – keresztül, szabályozódik.

13

A

gyermek

szükségletére

adott,

szakmai

intézményi

válaszok

elmaradása,

elégedetlensége, valamint ezzel egyidejűleg a szülők megfelelő támogatásának, bevonásának hiánya jelentősen hozzájárulnak a gyermekek későbbi iskolai kudarcaihoz és társadalmi beilleszkedésének nehézségéhez. Kockázati tényezők és fejlődési eredmények KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

SZOCIÁLIS/ÉRZELMI

KOGNITÍV

EREDMÉNYEK

EREDMÉNYEK

Idegfejlődési kockázatok Alacsony

születési

súly, viselkedészavarok

koraszülöttség

Elégtelen tanulási képesség, gyenge teljesítmény

Rendellenes idegfejlődés

viselkedészavarok

Elégtelen tanulási képesség, gyenge teljesítmény

Viselkedészavarok

Rendellenes koponya/arccsontfejlődés Rendellenes anyagcsere

Motoros

koordinációs Alacsonyabb IQ, iskolai

problémák

kudarc

Kognitív hiányosságok Alacsony szóbeli

IQ,

gyenge Szabályszegés, antiszociális Iskolai

kommunikációs viselkedés

sikerek

hiánya,

negatív hozzáállás

képességek Speciális fejlesztőpedagógia

Nehéz átállás az általános

hiánya

iskolára

az

iskola-

előkészítőben Korai viselkedés/kapcsolatok Nehéz természet

Antiszociális

viselkedés, Iskolai kudarc

szabályszegés Hiperaktivitás, externalizáló

Nehézségek

az

viselkedés

alkalmazkodásban,

iskolai

alacsonyabb IQ Bizonytalan kötődés

Viselkedési problémák

14

Családi, szülői jellemzők Az anya gyenge nevelési Viselkedési problémák

Korai iskolai kudarcok

készségei Válás,

a

család Viselkedési problémák

szétszakadása Szülői

szerfüggőség

Megkésett alacsonyabb

(alkohol, drog)

fejlődés, értelmi

képességek Anyai depresszió

Viselkedési problémák

Kognitív

fejlődési

lemaradás Alacsonyabb társadalmi – Viselkedési problémák

Alacsonyabb

gazdasági státusz

fejlődésbeli

IQ, késések,

iskolai kudarcok Bevándorló státusz

Pszichoszociális problémák, kockázatvállalás

Gyermeknevelési szokások Kényszerítő

fegyelmezés, Antiszociális viselkedés

szigorú büntetés Rossz bánásmód

A

szociális

elfogadás Alacsonyabb

alacsonyabb érzékelése

IQ/teszteredmények, évismétlés

Következetlen,

Antiszociális viselkedés

kiszámíthatatlan határok és szokások

Akadályok és erőforrások iskolánkban: a, A tanítást – tanulást segítő és értékelő eszközrendszer

-

Intézményi önértékelés

-

Iskolába való bekerülés előkészítése

15

-

Az óvodából az iskolába való átmenet segítése, szakmai együttműködés DAMI TANODA

b, Együttműködés - partnerségi kapcsolatok kiépítése

-

Szülői házzal

-

Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal

-

Szakmai és Szakszolgálatokkal

-

Középfokú oktatási intézményekkel

-

Kisebbségi önkormányzattal

-

Civil szervezetekkel

c, A tanítást – tanulást segítő eszközrendszer A tanítást – tanulást segítő eszközrendszer elemei az integráció fejlesztést megvalósító programot azokkal a szempontokkal egészíti ki amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció leginkább a differenciálásra alkalmas szervezeti módok, kooperatív technikák alkalmazását jelenti. 3.5 KÉRDŐÍVEK ÉRTÉKELÉSE Berendezés - Gyermekek A felmérést egy 26 fős, másodikos osztályban végeztük el. A tanulóknak 15 kérdésre kellett az igen, illetve a nem választ aláhúzniuk. A kérdőívet közös elolvasás illetve megbeszélés után kitöltötték a gyermekek. A felmérés során valamennyi kérdésben nagymértékben pozitív válaszok születtek. A tanulók igen nagy számban elégedettek az iskolai környezetükkel. Véleményem szerint ez annak is köszönhető, hogy iskolánk épülete a tavalyi év során lett felújítva illetve egy új részleg felépítésére is sor került – itt található a felmérésben résztvevő közösség osztályterme. Ez meg is látszott, hiszen valamennyi tanuló elégedett volt az iskola épületével. Az építkezés során új bútorok és

16

berendezési tárgyak is elhelyezésre kerültek az épületben, illetve az iskolaudvaron is történtek fejlesztések. Az iskolánkban dolgozó pedagógusok nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a gyermekek barátságos környezetben tölthessék el mindennapjaikat. A tantermeket folyamatosan

díszítik

az

aktuális

évszakoknak,

ünnepeknek

megfelelően.

Természetesen elsősorban a gyermekek által elkészített dekorációkkal. Nagy valószínűség szerint ezért is válaszolt az osztály valamennyi tanulója azokra a kérdésekre igennel amelyek a tantermek esztétikusságára utaltak. Iskolánk mellékhelyiségeinek tisztaságára és a felszerelés épségére valamennyi dolgozó próbálja a gyermekek figyelmét felhívni. Ennek eredményessége figyelhető meg a 10-es kérdésnél, hiszen valamennyi tanuló elégedett ezekkel a helyiségekkel. A tanári, illetve az igazgatói szobában nem sok tanuló járt, mert a gyermekek elsősorban valamilyen probléma megoldása kapcsán mennek be oda. Természetesen bármelyikük bemehet mindkét helyiségbe, bármilyen problémája esetén. Összességében elmondhatjuk, hogy iskolánk ezen tanulói igen elégedettek nemcsak az épülettel, hanem a bútorokkal, a felszerelésekkel illetve az őket körülvevő környezet légkörével is. Berendezés – Pedagógusok

17

Iskolánkat a tavalyi tanév során adták át, miután megtörténtek a felújítások, építések. Nemcsak külső változások történtek, hanem berendezést illetően is. Véleményünk szerint egy ilyen új épületbe a belépés csakis pozitív érzést kelthet az emberben. A tanárok számára is egy teljesen új tanári szoba került átadásra. Mindenki részére biztosítva van egy asztal, egy szék illetve egy szekrény. A tanári szoba méreteivel, világításával, színével többségében elégedettek vagyunk. Ez a szoba biztosít lehetőséget az egymás közötti, illetve a szülőkkel történő beszélgetésekre. A diákokkal történő megbeszélésekre elsősorban a tantermekben kerül sor. Hiszen a gyermekek számára is a saját tantermük adja a leginkább biztonságos környezetet. Itt van mód leginkább arra, hogy a tanítási órák után bizalmasan, zavartalanul tudjunk beszélgetni velük. Mindannyian próbálunk hozzájárulni ahhoz, hogy iskolánk folyosói, tantermei a gyermekek számára minél inkább barátságosak legyenek. Mindannyian megpróbáljuk saját osztálytermeinket az évszakoknak, ünnepeknek megfelelően díszíteni. Sőt minden ilyen fontosabb eseménynél versenyt rendezünk erre vonatkozólag. Elhelyezés – Gyermekek

Iskolánk tanulói egy előre meghatározott tanteremben tanulnak – figyelembe véve az osztályfokot illetve a létszámot. A tanulók tanáraiktól való engedély után átmehetnek más tantermekbe, természetesen ott is betartva az elvárt viselkedési normákat.

18

A szünetekben iskolánk tanulói elsősorban az udvaron tartózkodnak, ha azt az időjárási feltételek is lehetővé teszik. Ezáltal elsősorban a gyermekek itt tudnak találkozni, beszélgetni iskolatársaikkal, testvéreikkel. A tanárokkal szintén az udvaron is tudnak beszélni a gyermekek bármilyen problémájuk, kérésük esetén, illetve a tantermekben, folyosókon. Bizonyos esetekben – ha a helyzet úgy kívánja – a tanári szobában is tudnak beszélni a pedagógusok a tanulókkal. Az igazgatói szobát is ugyanilyen könnyedséggel felkereshetik a tanulók, hiszen iskolánk igazgatója bármikor a gyermekek rendelkezésére áll, ha szükség van rá. Iskolánkban eddig az egyes évfolyamokon osztályokat betűjelekkel különböztettük meg, amely egy bevált módszer volt. Úgy gondolom, hogy ezzel szemben egy-egy közösségről jellemzőbb képet adhat egy általuk megválasztott név. Ilyen nevek találhatók meg a mellékletben található kérdőívek 15-ös kérdésénél. 3.6 A PEDAGÓGUSOK FELKÉSZÜLTSÉGE

KONFLIKTUSHELYZETEK Mi sem jellemezhet jobban egy iskolát, egy nevelőtestületet, egy osztályt és a benne élők kapcsolatait, mint a konfliktusok megoldásának módja. Mi a konfliktus? Szükségletek, igények, szándékok, vélemények, értékek ütközése. Két látszólag vagy ténylegesen egymást kizáró akarat, elképzelés közötti feszültség, ellentét. A megoldástól függ, vajon előre viszi-e a tevékenységet, a kapcsolatokat, vagy újabb konfliktusok keletkezésének kiindulópontja lesz. Az iskolában leggyakoribb a tanár-diák konfliktus, emellett nem kis számban előfordul diák-diák ütközés, valamint tanár-tanár (igazgató) közötti, az egyes gyerek és az osztály, a tanár és az osztály továbbá a gyerekcsoportok-osztályon belül, és az osztályok-között adódó konfliktus. A konfliktusos szituációban különböző módon viselkedünk. „Megoldási stratégiánk” bizonyára függ személyiségjellemzőinktől, a konfliktus tartalmától, a konfliktusban érintettekről és egyéb körülményektől.

19

A következő megoldásmódok írhatók le: 1. Tekintélyelvű (autoriter) megoldás, ahol a „győztes”-„vesztes” helyzet alakul ki. Az iskolában pl: a büntetés és a jutalmazás is ilyen eljárás. A felnőtt-gyermek konfliktusban ez a megoldási mód többnyire a felnőtt győzelmét jelenti. A hatalom gyakorlásának ez a formája ellenállást, lázadást vált ki. Az elvárások nem válnak a gyerek sajátjává. Amikor megszűnik vagy csökken a kontroll, a konfliktus ismét előáll. 2. Alkalmazkodó, kizárólag gyermekközpontú megoldás. Ilyenkor az egyik résztvevő enged a másiknak. Ez is „győztes”-„vesztes” helyzet, de itt a felnőtt (szülő, pedagógus) marad alul. A gyermek ilyenkor nem tapasztalja, hogy a másiknak is lehetnek és vannak igényei, csak saját szükségleteinek kielégítésére törekszik. 3. Az elkerülő, a szituációból kimenekülő megoldási mód. Ez a „feladás” állapota, amikor valamelyik fél úgy érzi, hogy a helyzet reménytelen, nincs megoldás és ezért nem tesz erőfeszítéseket sem. 4. A kompromisszumos megoldás: ebben az esetben mindkét fél enged valamennyit eredeti elképzeléséből. Bár egyikük igénye sem teljesül maradéktalanul, kapcsolatuk nem romlik. 5. A kooperatív, konstruktív problémamegoldás: ilyenkor a konfliktusba került személyek közösen próbálják megoldani a helyzetet. Az iskolai konfliktusok jelentős része a szabályok be nem tartásakor, vagy megszegésekor keletkezik. Megelőzhető a szabályok megszegése, ha kialakításuk a gyerekkel együtt történik. Ha az osztály valamilyen szabályt szükségesnek tart és elfogad, valószínű, hogy azt be is tartja. Ilyenkor sokkal nagyobb az esély a szabály megtartására, mintsem akkor, ha kívülről a gyermekre kényszerített szabályokhoz kellene alkalmazkodniuk. 3.6 A PEDAGÓGUSOK FELKÉSZÜLTSÉGE Tanácsok pedagógusoknak:

20

Ültetés: A problémákkal küzdő gyermekeket a terem azon részére érdemes ültetni, ahol a legtöbbet tartózkodik a pedagógus, illetve amerre a legtöbb kommunikációs jelzést küldi. Így a gyermek nem tud olyan könnyen kilépni a feladathelyzetből és az óra követése is könnyebbé válik számára.

Figyelem: Ennek fenntartása érdekében fontos, hogy olyan módszereket alkalmazzunk az órákon, amelyek szolgálják az érdeklődést a figyelem fenntartását, mert ezekkel szintén elkerülhető, hogy a gyermek más dolgokkal kösse le magát, és hogy újabb problémás viselkedések alakuljanak ki. Külön feladatok: Célszerű a nehézségekkel küzdő gyermekeknek olyan feladatokat adnunk, amelyekben megmutathatják tehetségüket vagy olyat, amelyben szükség van a rendszerességre, feladattudatra és felelősségre. A gyermekek képességeinek megfelelő követelmények kialakítása: A viselkedési zavarok kialakulásának egyik igen fontos oka lehet, ha a gyermek nem tudja teljesíteni a követelményeket. Ezekben az esetekben a sok kudarc hatására a gyermek lemond arról, hogy a tanulás terén sikereket érjen el, és más területeken próbál kitűnni. Fontos, hogy mi pedagógusok ismerjük a gyermek képességeit, lehetőségeit, melyben a különböző szakemberek is segíthetnek (Nevelési Tanácsadó) és ennek alapján célszerű kialakítani a gyermek képességeinek és terhelhetőségének megfelelő követelményeket. Szabályok kialakítása: A közösen meghozott szabályok a gyermek számára is megadják a kompetencia érzését, segítik az elfogadást. Fontos, hogy a szabályok jól körülhatárolhatóak legyenek, valamint hogy a gyermek ismerje a szabályok megszegésének következményeit. Ez biztonságot jelent az ő számára, tisztázza, hogy mik azok a magatartási normák, amiket elvár az iskola, és mik azok, amiket nem. Ez pedig elősegíti, hogy a magatartási problémákkal küzdő gyermek számára is jól kiszámíthatóvá válik a viselkedésre adott környezet reakciója. 21

Együttműködés a családdal: Célszerű megismernünk azt a szociokulturális közeget, ahol a gyermek él. Együttműködés más szakemberekkel: Nagyon fontos a sikeres nevelési munka érdekében, hogy ne csak a családdal, hanem más szakemberekkel is tartsuk a kapcsolatot.

Reális énkép kialakítása: A problémákkal küzdő gyermekeknek általában igen negatív az énképük, a környezetből szinte csak a negatív visszajelzéseket kapják. Ezért igen fontos feladatunk, hogy a gyermeknek olyan feladatokat adjunk, amelyben sikeres lehet, mert így a gyermekben is kialakulhat az az érzés, hogy sikeres valamiben és így elindulhat azon a folyamaton, hogy mi az amiben jó, és mi az, amiben még változtatnia kell, ezzel pedig megnyílik az út a reális énkép felé. 3.7 A

KÖRNYEZŐ

TÁRSADALOM

(SZÜLŐK)

FELKÉSZÜLTSÉGE,

TÁJÉKOZTATÁSI FELADATOK A CSALÁD A gyermek fejlődése szempontjából meghatározó a kisgyermekkori és az aktuális környezet. Így az iskolai nevelőmunka eredményessége összefügg a szülői-nevelési feltételekkel. Krüger szerint az iskolai beilleszkedést befolyásolja: az inger gazdag környezet gyerek „kutatási” kíváncsiságának serkentése, a személyes, szeretetteljes bánásmód, a szabadságot engedő nevelés, a szülők pozitív elvárásai, a pozitív megerősítés, a pozitív énkép kialakulásának támogatása, a beszéd ösztönzése illetve a beszédre fordított figyelem, a könyvekkel való bánásmód megismerése és a tanulásra szánt alkalmak biztosítása. Különösen fontos szerepet játszik az első két év az értelmi fejlődésben. Az intellektuális ösztönzők azonban csak meleg, elfogadó, biztonságos és bizalmat sugárzó érzelmi légkörben hatékonyak. A gyermek nemcsak a kognitív, hanem szociális

22

tapasztalatait is előhozza az iskolába. Ezért fontos a család nevelési gyakorlatának az ismerete. A demokratikus otthon jellemzői: a gyerek és a szülő szóbeli érintkezésének magas színvonala (gyakoriság, bizalom, tisztelet, bensőséges kapcsolat), a családi szabályok indoklása és a közös döntés. A nem demokratikus családban jellemzően sok a tilalom, a túl magas, a gyermek fejlettségét figyelmen kívül hagyó követelmények, az engedelmesség és a rend szigorú szabályai, a túlzott büntetés. A család kedvezőtlen anyagi és kulturális viszonyai akadályozhatják a gyermek fejlődését, azonban a megfelelő adottságok önmagukban még nem jelentenek megfelelő nevelési feltételeket. A család és az iskola kapcsolatában partneri együttműködés látszik leginkább eredményesnek. A szülők és a pedagógusok találkozásának hivatalos formái csak részben szolgálják ezt az igényt. Rövid idő áll rendelkezésre az egyéni beszélgetésre, gyakran érvényesül a pedagógus „dominanciája”, gyakori a negatív túlsúly a gyerek jellemzésében, ami a szülőt inkább elriassza, mintsem együttműködésre ösztönözné. Nehezíti az oldott, közvetlen kapcsolat kialakulását az iskola (a pedagógus) értékelőminősítő szerepe, amely függőséget von maga után a szülő számára. Segítheti a közvetlenebb viszony alakulását a szülők bevonása az iskolai munkába, a számukra nyújtott betekintési lehetőség növelése (pl: kirándulás, nyílt nap, videók-bemutatók, családi vetélkedők). Fontos hogy éppen a lassabban fejlődő, esetleg magtartási nehézségekkel küzdő gyerekek szülei ne távolodjanak el az iskolától. CSALÁDJELLEMZŐK Kérdés: milyen az iskola tanulóinak családi háttere? Résztvevők: szülők Módszer: dokumentumelemzés Gyűjtsünk össze osztályonként a gyerekek családjára vonatkozó adatokat a napló és a családok ismerete alapján. (az adatgyűjtés és a feldolgozás csak a szülő beleegyezésével történhet). A következő szempontokat vegyük figyelembe:

23

1. A szülők foglalkozása:

a, alkalmi munka b, betanított munkás c, szakmunkás d, adminisztratív dolgozó e, szakalkalmazott/diplomás f, vezető értelmiségi g, rokkantnyugdíjas h, nyugdíjas i, munkanélküli j, egyéb foglalkozású 2. A család szerkezete: a, a két édes szülő b, egyedül nevelő anya c, egyedül nevelő apa d, édesanya és nevelőapa e, édesapa és nevelőanya f, nagyszülő g, más személy h, a gyerek örökbefogadott i, egyéb 3. A testvérek száma a, nincs testvér b, egy testvér c, két testvér d, három testvér e, négy vagy több testvér 4. A gyerek helye a testvérsorban: 24

a, legkisebb b, középső c, legnagyobb 5. Generációs együttlakás: a, egygenerációs (ún: nukleáris) család b, kétgenerációs család c, háromgenerációs család Szempontok az értékeléshez: Az iskolába (osztályba) járó gyerekek szüleinek megosztása: 1. Foglalkozás szerint 2. Családfoglalkozás szerint 3. A testvérek száma alapján 4. Az együtt élő generációk alapján Hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekek Kérdés: milyen arányban fordulnak elő az iskola tanulói között kedvezőtlen családi háttérrel rendelkező gyerekek? Résztvevők: gyerekek (minden korosztály) Módszerek: dokumentumelemzés A hátrányos helyzet és/vagy veszélyeztetettség alábbi csoportjait vehetjük számba: (az adatgyűjtés és a feldolgozás csak a szülők beleegyezésével történhet) a, anyagi hátrány b, kedvezőtlen lakásviszonyok (négynél többen laknak egy szobában)

25

c, a szülők elváltak, anya (apa) egyedül neveli a gyermekét, a gyerek örökbefogadott, állami gondozottként nevelőszülőknél él d, a szülő bánásmódja durva, elhanyagoló e, a szülő nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát, analfabéta f, a szülő, vagy valamelyik, a családdal együttlakó személy tartósan beteg, leszázalékolt g, a szülő alkoholista, kábítószert fogyaszt, büntetését tölti, rendszeres idegorvosi ellenőrzés alatt áll h, halmozott hátrány

A szempontok az értékeléshez: 1. Az iskola (az osztály) tanulói között a hátrányos helyzetű és/vagy veszélyeztetett gyerekek előfordulása (csoportok szerint) 2. Tekintsük át az előző tanév gyermekvédelmi munkáját! Elemezzük mi történt a hátrányos helyzetű és/vagy veszélyeztetett gyerekek érdekében. 3. Vizsgáljuk meg mely esetben sikerült enyhíteni a gyermek helyzetét, és mely esetben nem! Keressük az eredménytelenség feltételezhető okait, magyarázatát! 4. Készítsünk osztályonként, problématípusként esetelemzést egy-egy gyerekről! Vitassuk meg a leírtakat! SZÜLŐI ÉRTEKEZLET, FOGADÓÓRA Kérdés: mennyire eredményesek a szülői értekezletek és a fogadóórák? Mi a szülők, pedagógusok véleménye róluk? Résztvevők: szülők, pedagógusok Módszer: kérdőív vagy interjú SZÜLŐK: 1. Milyen érzésekkel megy a fogadóórára?

26

……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ………………. 2. Milyen érzésekkel megy a gyermeke szülői értekezletére?

……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………… 3. Milyen gyakran jár a fogadóórára? (Húzza alá!)

a, szinte valamennyire elmegyek b, néha megyek el c, ha valami gond van, akkor megyek d, többnyire nem megyek el 4. Milyen gyakran jár szülői értekezletre? (Húzza alá!)

a, szinte valamennyire elmegyek b, néha megyek el c, ha valami gond van, akkor megyek d, többnyire nem megyek el 5. Milyennek tartja a szülői értekezlet színvonalát? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ………………. 6. Az utolsó szülői értekezleten milyen új információkat kapott gyermekértől és az osztály létéről?

27

……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………… 7. Milyen volt a hangulat a szülői értekezleten? (Húzza alá!)

a, kellemes

b, feszült

c, vidám

d, közvetlen

e, haragos

f, nyugodt

g, változó

h, bensőséges

8. Mit mondott a pedagógus az utolsó fogadóórán gyermekéről?

……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………… 9. Többnyire pozitív, vagy negatív véleményt hall a gyermekértől? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………… 10. Szeretne többet tudni gyermeke iskolai életéről annál, mint amennyit a szülői értekezleten és a fogadóórán megtudhat? Ha igen, mire lenne még kíváncsi? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… …………… 11. Mit szólna ahhoz, ha a gyerekek is ott lennének a szülői értekezleten?

28

……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………… 12. Milyen javaslatai, ötletei vannak arra vonatkozólag, hogyan lehetne a szülői értekezletet, és a fogadóórát a szülők számára még kellemesebbé tenni? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ………………

13. Mit gondol, hogyan lehetne elérni, hogy még több szülő jöjjön el a szülői értekezletre, és a fogadóórára? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………… PEDAGÓGUS 1. Hogyan érezte magát a legutóbbi szülői értekezleten?

....................................................................................................................................... ....................................................................................................................................... .................... 2. Milyen volt ennek a szülői értekezletnek a hangulata?

a, kellemes

b, feszült

c, vidám

d, közvetlen

e, haragos

f, nyugodt

g, változó

h, bensőséges

3. Miről esett szó az utolsó szülői értekezleten?

29

……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ………………. 4.Hány szülő volt jelent a szülői értekezleten, az osztály létszámához viszonyítva? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ………………

5. Hány szülő szokott általában eljönni a fogadóórára? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ………………. 6. Mennyire együttműködők a szülők az Ön osztályában? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………… 7. Részt vesznek-e a szülők valamilyen formában az osztály életében? Milyen módon? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ………………. 8. Mit gondol arról, hogy a gyerekek is részt vegyenek a szülői értekezleten?

30

……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ………………. 9. Szoktak-e a szülők különböző problémákat felvetni az iskolával kapcsolatban? Melyek ezek a problémák? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………….

10. Ha Önön múlna, változtatna-e a szülői értekezletek, és a fogadóórák rendszerén? Ha igen miben? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………… Szempontok az értékeléshez: 1. A szülői értekezletek légköre a szülők és a pedagógusok szerint. 2. A szülői értekezletek témái. 3. A szülői értekezletek látogatottsága, a szülők és a pedagógusok szerint. 4. A fogadóórák látogatottsága. 5. A szülők elégedettsége a szülői értekezletek színvonalával. 6. A szülők elégedettsége a gyermekről kapott információkkal. 7. A pozitív és a negatív vélemények a pedagógusok részéről. 8. A szülők együttműködéséről kialakult vélemény a pedagógus részéről. 9. A szülők által felvetett kérdések, problémák. 10. A szülők és a pedagógusok javaslatai a szülői értekezletek és a fogadóórák kellemesebbé és eredményesebbé tételére. 4. AZ INKLÚZÍV SZEMLÉLET KIALAKÍTÁSA 31

4.1 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS Egy új tanulócsoport osztályközösséggé fejlődése sok időt, türelmet, munkát igénylő feladat. A közösség egymással együttműködő személyek érdek - és értékalapú, belátható méretű csoportját jelenti. Ebben a megfogalmazásban az együttműködés rendszeres kommunikációt és sokoldalú interakciót jelent, ami az egyet nem értést, vitát, konfliktusos viszonyt ugyanúgy magába foglalja, mint a szívélyes egyetértést, és a segítségnyújtást. A definíció legfontosabb eleme az érdek – és érdekközösség. A közös érdek rendkívül fontos erőforrása a közösségi aktivitásnak. Az optimális helyzet, ha az egyéni, a közösségi, és a nembeli érték egybeesik. A szakirodalom megkülönböztet formális és informális csoportokat. A formális csoportokon belül különböző pozíciókat találunk, amelyekhez konkrét, jól körülhatárolható szerepek tartoznak. A szerep nem más, mint az egyes pozíciókhoz tartozó és a szervezet által szankcionált viselkedésmód. A különböző szerepek és pozíciók pedig egymással kölcsönösen függő viszonyrendszert alkotnak, amelyek lehetnek alá -, fölérendeltségek, illetve mellérendeltségek, a szervezet struktúrájától függően. Ezzel szemben az informális csoportok tagjai a saját vonzalmuk, ízlésük szerint vállalják a csoport – hovatartozást. Azt mondhatjuk tehát, hogy míg a formális csoport a társadalom fenntartása és stabilizálása szempontjából elengedhetetlen, addig az informális csoport az egyes ember komfortérzése, lelki egészsége, belső stabilitása szempontjából tölt be kulcsszerepet. A csoport fejlesztésére alkalmas gyakorlatok: 1. Ismerkedés: - Honnan érkeztünk az iskolába? 2. Közeledés: - Nevek megtanulása. - Információs kártya 32

- A fele sem igaz - Kedvenceim 3. A csoportidentitás fejlesztése: - Fórumok - Mondatkirakások 4. Bizalom építés: - Fa bábú - Liftezés - Fagyott babzsák - Favágó támasza - Vakvezető - Túraépítés - Zsonglőrmutatvány - Tükörjáték - Főnök és csapata - Elnök, titkár 5. Értékválasztás: - Mit tartok fontosnak? - Milyen szeretnék lenni? 6. Együttműködés: - Csoportos műalkotás - Túlélőgyakorlat 7. Az osztályközösség fejlesztése: - Osztályfórum Nélkülözhetetlenül fontos, hogy a csoportfejlesztés során a kitűzött célok az osztály közös céljainak irányába mutassanak. Ezen kívül elengedhetetlen, hogy nem minden döntést a pedagógus hozzon meg, hiszen ilyenkor a gyermekek önállótlanokká válnak. Érdemes bizonyos időközönként szociometriát használnunk, hogy felmérjük a tanulók rejtettebb kapcsolatait.

33

4.2 AZ INKLUZÍV ÉRTÉKEK MEGTEREMTÉSE Iskolánkban igen nagy számban járnak hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. A hátrányos helyzet kialakulása egy összetett folyamat következménye. Szűkebb értelemben a hátrányos helyzet azokban a családokban alakul ki, ahol a szocializációs hatások a család rossz anyagi helyzetével, kedvezőtlen élethelyzetével függnek össze. Ha a család légköre ellenséges, a mindennapi érintkezési formákat az agresszió uralja, a szülők alkoholizálnak, akkor az a gyermek fejlődése szempontjából veszélyeztető hatású. Az indítékszegény, sivár szabadidő-eltöltés formái, a kultúraforrások használatának hiánya is oka lehet a hátrányos helyzet kialakulásának. Iskolánk a gyermekek jelentős egyéni eltéréseire tekintet nélkül mindenkinél egységesen alakítja ki az életben való boldoguláshoz szükséges alapismereteket, alapképességeket, a közösség alapértékeit követő életvezetést, életmódot. Az iskola diszfunkciója tehát a korlátozott igazodási képesség a gyermek egyedi sajátosságaihoz, nevelhetőségéhez.

34

Ideális állapot lenne, ha az alapiskola felkészítené a gyermekeket arra, hogy sikeresen beilleszkedjenek a társadalomba. Ha azt a feladatot látná el, hogy a gyermek személyes lehetőségeit, egyediségét bontakoztassa ki. Építve az egyedi erősségeire, figyelembe véve egyedi gyengeségeit, és a fejlesztő eljárásokat a gyermek fejlődésének legígéretesebb területeire összpontosítaná. Az a közoktatási intézmény, amely a teljes körű, alapszintű felkészítést, a közösségi értékek átadását és a tanulók adottságainak egyedi kibontakoztatását egyaránt biztosítani tudja, alkalmas a befogadásra.

A támogató törvényi szabályozók „Minden, ami nem integrált, az járulékos, másodlagos, ami létezhet és fennmaradhat akár tartósan is, de nem jelenthet primer formát.” (Halász Gábor) A tapasztalatok azt mutatják, hogy azokkal az előnyökkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek speciális eszközökkel és az elkülönített intézményekben történő fejlesztéséből adódnak, komoly hátrányok járnak együtt a nem akadályozott emberekkel való érintkezés beszűkülése, a szociális kapcsolatokban történő fontos tanulási folyamatok elmaradása miatt. A sajátos nevelési igényű gyermekek pedagógiai fejlesztésének különböző lehetséges formáit a szociális integráció megvalósulása mentén szemlélve, még inkább felértékelődik az együttnevelés kérdésköre. Az intézmények funkcióváltása A speciális intézmények Kulcskérdés, hogy megvalósul-e az oktatáspolitikai célkitűzések és a törvényi szabályozók összhangja a speciális intézmények előtt álló lehetőségekkel

35

a) Az oktatáspolitikai célkitűzések Az oktatáspolitikai fejlesztések célkitűzése, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára olyan, optimális képzési kínálatot biztosítson, amely a lehető legnagyobb mértékben illeszkedik az egyén individuális igényeihez, képességeihez és tanulási előfeltételeihez, és hozzáférhetővé teszi számukra a többségi oktatási rendszer kínálatait. b, A speciális intézmények előtt álló lehetőségek Az integrált nevelés-oktatás kiteljesedésével, a befogadó intézmények számának növekedésével előtérbe került és kerül a korábban elkülönült intézmények „sorsa”. Az inkluzív nevelés-oktatás szakmai és szakmaközi együttműködések során valósulhat meg. A gyógypedagógia alkalmazása hazánkban évszázadosnál is hosszabb múltra tekint vissza, és bár hagyományosan a speciális oktatási-nevelési intézményekben történt, a fentiekben tárgyalt okoknak megfelelően a tanulói összetétel változásának és az integráció elterjedésének hatására a speciális iskolák szervezetében markáns változások jöttek létre. Egyrészt az iskolai (oktatásra koncentráló) funkció aránya lényegesen csökkent és a tanulói összetétel változásának következtében jelentősen át is alakult. Az eddiginél is erőteljesebb hangsúlyt kap a készség- és képességfejlesztés, érték- és normaközvetítés, szocializáció, szolgáltató, individuális fejlesztést végző funkció. Másrészt az utóbbi években az oktatási alapfunkciók mellett a speciális intézményekben megjelentek és egyre inkább megjelennek azok a szolgáltatások, amelyek direkt módon is elősegítik az integrált nevelést. Egyaránt kihívás és lehetőség tehát, hogy az integrált nevelés terjedésével a speciális kompetenciák erőteljesebb megjelenését segítse a többségi iskolákban (iskolarendszerben) is. A speciális intézményekben dolgozó gyógypedagógusok szaktudását az integrált nevelés

elterjedésével

a

többségi

intézményekben

igénylik

is.

A

meglévő

gyógypedagógiai tudás (pl. fejlesztő programok alkotása, terápiák alkalmazása, tanácsadás) segítik az integrált oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat (Mesterházi, 2003)

36

Tanári attitűdök: A tanárok szociális érzékenysége, empátiája, az eltérések elfogadásának, a különbségek kezelésének a képessége. A tanárok szakmai kompetenciája: Gazdag módszertani repertoár, a megfelelő segédanyagok megléte és idő a sokféleség kezeléséhez. Támogató környezet iskolákon belül és kívül: Az igazgató, a helyi irányítás, a helyi közösségek, a kormány, a szakmai szervezetek részéről. Kooperatív tanítás: Multidiszciplináris tanári és szakértői teamek. Kooperatív tanulás: Egymást segítő tanulók, csoportos tanulás. Együttműködés a problémamegoldásban, megállapodásokon alapuló világos szabályok. Heterogén csoportok, rugalmas tanulásszervezés, alternatív utak. Hatékony

tanítás,

igényesség,

teljesítményorientáltság,

folyamatos

mérés

és

visszajelzés, egyéni tanulmányi terv és megvalósulásának mindennapi nyomon követése. Nyitott iskolák – befogadó iskolák – inkluzív iskolák Az a folyamat, amelyik a befogadó (inkluzív) iskolák kialakításához vezet, kétféle módon is megközelíthető. Egyrészt a nyitott iskolák a szervezeti és tartalmi kereteik átalakításával alkalmassá válnak a kulcskompetenciák fejlesztésére, a fejlesztési programok befogadására, és ebből adódóan a különböző gyermekek (a sajátos nevelési igényűek és ép társaik) együtt történő fejlesztésére. Másrészt azok az iskolák, amelyek lépéseket tesznek a kulcskompetenciák fejlesztésére orientált pedagógiai gyakorlat kialakítására, olyan befogadó közeget tudnak teremteni, ahol együttes fejlesztéssel, együttneveléssel biztosítani tudják a tanulók individuális fejlődését. A fogyatékosság általános kezelésének kulcsfontosságú elemei a befogadó iskolában: 1) Azoknak az innovatív koncepcióknak a megvalósítása, amelyek segítik a felkészülést a befogadásra, az elfogadó szemlélet kialakítására.

37

Ahogy a vakságot a szem bekötésével, a gyengén látást elhomályosított szemüveggel, a hallássérülést is jól lehet szimulálni: nézzünk egy filmrészletet a televízión, és ha teljesen hang nélkül megy a film, a siketséget, ha olyan nagymértékben lehalkítjuk, hogy a beszédet már teljes egészében nem halljuk, akkor a nagyothallást szimulálhatjuk. Miközben igyekszünk megérteni, hogy mi a film cselekménye, és a részletekből kombinálva vagy szájról olvasva próbáljuk megfejteni a beszédet – még ha átmenetileg és a hangerő-szabályozó egyetlen csavarintásával megszüntethető módon is – ugyanolyan helyzetbe kerülünk, mint hallássérült embertársaink. Aki ezt kipróbálja, annak elmegy a kedve a viccelődéstől. 2) Olyan környezeti feltételek megteremtése, amelyek minden szempontból alkalmasak arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók számára is elérhető szolgáltatást biztosítsanak. 3) A szaktárgyi ismeretanyag hozzáférhetővé tétele minden sajátos nevelési igényű gyermek számára. Ebben a feladatkörben a technikai- és egyéb speciális megsegítés lehetőségének megkeresése zajlik (szoftverek a síkírásos információk, a vizuális elemek „befogadására”, konvertálási lehetőségek, technikai segédeszközök stb.) a sérült emberek számára. Kulcsszereplő a pedagógus Az a gyermek biztosan hátrányos helyzetűvé válik, akinek otthoni környezetéből hiányoznak az iskola által elvárt nevelő hatások, akit olyan szociális hatások formálnak, amelyek nincsenek összhangban az iskolafejlesztő hatásaival. A sérült gyermek családjának helyzete és társadalmi helye nagy távolságra van a pedagógusétól. Ezért fontos, hogy milyen módon viszonyulunk ezekhez a családokhoz, meghatározó a nevelési-oktatási folyamat eredményességében. Ahhoz, hogy a pedagógus nevelési segítséget tudjon nyújtani, nemcsak megfelelő kompetenciákkal kell rendelkeznie, hanem olyan elfogadó attitűddel kell bírnia, ami segíti a gyermekek fejlődését. Az együttnevelés előnyei

38

Gyógypedagógusok véleménye

Többségi pedagógusok véleménye Intenzívebb képességfejlesztés Differenciált foglakozások, a gyermekhez alkalmazkodó

Empátia Együttműködés Gyerek–gyerek Pedagógus–pedagógus Pedagógus–gyerek Új módszerek Egyéni képességek Változatos értékelés Húzóerő Beilleszkedés segítése Tudatosság Társadalmi érzékenyítés Együttnevelés,egymás értékeinek megismerése Kreativitás Megjelenés, öltözködés Társadalmi integráció megalapozódik A gyerek lakóhelyén marad, a családban A társadalom megtanul együtt élni a fogyatékosokkal, elfogadóvá válik Megértik a sérült ember problémáit, kommunikációban, együttműködésben

követelmények Húzóerő (magatartásban és a tanulmányokban) Életszerű Innováció a pedagógiában Több szakember együttműködése Módszertani kultúra javulása Módszerek gyarapodása Korai szocializáció (tudatos alkalmazkodás SNI+többségi tolerancia, empátia) Értékközvetítés, értéktudat Az iskola szolgáltató szerepe nő – valódi szabadság a az iskolaválasztásban A leszakadók támogatása Társadalmi beválás Szemléletváltás Gyermekek Szülők Pedagógusok Oktatási szakemberek Politikai vezetők Az egész társadalom Szocializáció Egyéni, differenciált nevelés, fejlesztés, oktatás Esélyegyenlőség Segítő technikák automatikus kialakulását segítik

39

Az együttnevelés hátrányai Gyógypedagógusok véleménye

Többségi pedagógusok véleménye Az erőltetett integráció, a feltételek hiánya, a társadalom felkészületlensége hátráltatja a megvalósulást Több pedagógiai felkészülést igényel Specialitások, sorstársi közösségek elvesztése Formális integráció

Felkészületlenség (pedagógusok felkészítése) Többletmunka (időkeret) Tárgyi, személyi feltétel Iskola társadalmi megítélése Feltételek hiánya Személyi Pedagógus Szülő Gyermek Tárgyi Ellenőrzés hiánya Kirekesztettség, elmagányosodás Magatartási, tanulási problémák kiéleződése Deviancia Megfelelő módszertani felkészültség hiánya is okozhatja a problémákat

Kompetenciahatárok fellazulása és a szakmai együttműködések problémái Szülői ellenérzések Könnyen megsérülhet a gyermek énképe ha nincs pedagógiai tudatosság (stigmatizáció) „versenyistálló”- + „tudásgyár”-szemlélet feloldása, külső és belső konfliktusokat okoz Kényszer A társadalmi problémák áthárítása az iskolára Egy bizonyos réteg nem integrálható – rájuk is kell gondolni Újra szegregálja a nehezen kezelhető, magatartászavaros gyermekeket A közoktatás színvonalának csökkenése Látszatintegráció Önértékelési sikertelenségek Tárgyi, személyi, módszertani feltételek nincsenek megteremtve Dezinformált családok A gyógypedagógia diszkriminációja A gyógypedagógiai intézményrendszer szétesése – kampány Sikertelen túlkoros gyerekek – nincs biztosítva a kimenet Differenciálatlan taneszközök (tk.-k, mf. - ek)

40

4.3 Az új típusú pedagógus: (gondolattérkép) Az eredményes pedagógus nemcsak őszinte, közvetlen, igazságos, határozott, de a gyermek szeretete, példamutató magatartása is vezeti a szakmai útján. A XXI. századi tanármodell jelentősen eltér múltbeli szereptől, ahogy a tanár-diák kapcsolat is átértékelődött. Az új típusú pedagógus másodszülő, partner, társ, kultúraközvetítő, információt átadó, és egyben segíti feldolgozni, értelmezni, hasznosítható tudássá alakítani. Minden történelmi kornak megvolt a maga pedagógus ideálja, többnyire felnéztek rá, tekintélye volt. Ma nehéz kivívni ezt a státuszt, meg kell érte harcolni. A pedagógus új, facilitáló szerepköre, a segítő pedagógust jelenti, aki új tanulási módszerek ismeretével rugalmasan szervezi a nevelő-oktató munkát, elfogadja az eltéréseket, elismeri a különbözőségeket, az egyéni különbségekhez illeszkedő differenciált tanulásszervezés, hatékony motiváló módszereit. Új eszközök, módszerek, eljárások, struktúrák: Iskolánk

pedagógusai

folyamatosan

továbbképzéseken

vesznek

részt,

új

tanulásszervezési módszereket sajátítanak el, amelyek segítségükre lehetnek abban , hogy tanításuk eredményesebb legyen. Az egyéni különbségekhez illeszkedő, differenciált tanulásszervezés leghatékonyabb motiváló módszerei: Differenciálás,

Komplex

Instruktív

Program,

Csoportmunka-kooperatív

technikák, Gondolattérkép,

Játék-dráma,

Vita-beszélgetés,

Kutató-felfedező

módszer,

Projektmódszer, IKT=Információs Kommunikációs Technológia

41

Stratégiák (komplex módszerek): Programozott oktatás, komputerrel segített tanítás-tanulás, oktatócsomag (egyéni, osztály), mesterfokú tanítás, tanulás.

Projektmódszer: Lehet órai, tanítást kísérő külső projekt hét. A tanár -, tanóra -, tantárgyközpontúság helyett jellemző gyermekközpontúság. Gyermekszemléletében individuális, az oktatás tartalma érdeklősének megfelelő, hangsúlyos a tanulás – az egyéni aktivitás, az önfejlesztés, az élmény.

42

Gondolattérkép: A gondolattérkép nagy, összetett, látható kép, hatékony tanulási eszköz. Alkalmazható: tananyag, szövegrész, verstanulásánál, szakkönyv elolvasásánál, jegyzetelésnél, fogalmazásra való felkészülésnél. Különösen jól használható tanulási zavarokkal küzdő, és szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekeknél. 5. Inklúziós programok 5.1 A tanulói sokféleség támogatásának megszervezése Minden gyermek megismételhetetlen egyéni jellemzőkkel rendelkezik. A sokféleségnek különféle megnyilvánulásai vannak, olyan csoportok együttnevelése történik az iskolában, amelyek több szempontból – kulturális, etnikai, tehetségesek, tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők, hátrányos helyzetűek, sajátos nevelési igényűek – különböznek egymástól. Az inkluzív szemlélet tiszteletben tartja a tudásbeli, az érdeklődésbeli, anyanyelvi, képességbeli és fogyatékosság okozta különbségeket, és éppen ezekre épít. Tanulást segítő tényezőkké változtatja őket, holisztikus szemlélettel a teljes személyiséget veszi figyelembe. A heterogén tanulói összetételben ugyanolyan hangsúlyt kap a tehetséges, a közepesen haladó, a fogyatékos, a hátrányos helyzetű, a más etnikumhoz tartozó, a szegény vagy a jómódú szülők gyermeke. Legfontosabb eleme, hogy minden tanulóról szól, nem a tanulók egy csoportjának megsegítéséről. Képesnek kell lennünk az oktatást úgy megszerveznünk, hogy az a tanulók sokféleségének elfogadására és támogatására épüljön. Elő kell segítenünk a kedvező tanulási környezet kialakítását és a tanulás egyénre szabott formáinak fejlődését. A támogatás minden tanítási folyamat része. Az inklúziós támogató programnak : -

csökkentenie kell a diákok tanulásának és részvételének feltárt akadályait

43

-

összehangoltnak kell lennie mind a belső (pedagógusok, gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, gyermekvédelmi felelős), mind pedig a külső környezetben (szakértői bizottságok, családsegítő, pszichológus, logopédus)

-

az iskola minden dolgozójának ismernie kell

Az iskola valamennyi pedagógusának a tanulók közötti különbségek kezelése érdekében tovább kell képeznie magát: -

hospitálni egymás óráin, hogy minél sokrétűbb képet kapjunk a tanulók fejlődési lehetőségeiről, a tanulási tevékenységek hatékony tervezéséről és szervezéséről

-

modern oktatástechnológiai lehetőségekről (projektor, interaktív tábla, videó, internet)

-

az órai aktivitást növelő módszerekről

-

a tanulói devianciák kezeléséről

Meg kell vizsgálnunk, hogy a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos helyi programok mennyire segítik a beépülést az iskola közösségébe: -

tudatosítanunk kell, hogy programunk nem csak a sajátos nevelési igényű és a hátrányos

helyzetű

diákok

tanulásának

és

részvételének

optimális

megvalósulását jelenti, hanem minden gyermek támogatását -

fontos tisztáznunk, hogy a tanítás a gyermekek fejlesztési lehetőségeire épít, és nem a hiányosságaikat tartja szem előtt

-

a tanulás akadályai ezeknél a diákoknál fokozottan jelentkezhetnek, ezért nagyobb odafigyelést igényelnek a szervezésnél

-

a multikulturális tartalmakat be kell építenünk az iskola helyi tantervébe, igyekszünk olyan szakembert bevonni a munkába, aki azonos kultúrával rendelkezik

-

a hatékony tanulás érdekében a szükséges módszertani változtatásokat megvalósítjuk

-

meg kell vizsgálnunk, tudunk-e rendszeresen értekezni ezeknek a tanulóknak a szüleivel, ha nem, meg kell találnunk a kapcsolatfelvétel módját

A pszichés- és viselkedészavar kezelésére, valamint az erőszak minden formájának megelőzésére és csökkentésére irányuló törekvések is a program meghatározó részei:

44

- pontosan határozzuk meg, mi számít elfogadható és mi elfogadhatatlan viselkedésnek az iskolában, mi tekinthető erőszaknak - állásfoglalásunkat ismertessük meg a diákokkal és szülőkkel egyaránt - olyan programokat tervezünk, melyek az erőszak megelőzését és csökkentését szolgálják - minden erőszakos cselekményről feljegyzést készítünk - az iskolában félévente megvizsgáljuk, csökkent-e az erőszak - új keletű probléma a pedagógusok és a szülők között megjelenő erőszak, ennek megoldása társadalmi probléma. A tanulók sokféleségéhez történő alkalmazkodás csak akkor lehetséges, ha az iskola maga is képes az alkalmazkodásra. Az oktatást úgy kell megszervezni, hogy az lehetővé tegye a tanulás egyénre szabott változatos formáit. A sokféleség és a különbözőségek kezelése teszi szükségessé a fejlesztés tervezését, megvalósítását. 5.2 A gyermek (normál-integrált-HH) beillesztése az osztályközösségbe Az ember társas lény. Közösségben élünk, mely nem alakul ki magától, a közösségépítés tudatos törekvés. „Az igazi közösség kialakítása szándékos és kihívásokkal teli. A csoportos folyamat megkívánja, hogy az egyén feladja tanult védekezési és szokásos viselkedési formáit. A tagok fokozott felelősségvállalása, sebezhetősége nyomán a csoport biztonságos hellyé válik, ezáltal olyan környezetet biztosít, amelyik elfogadó, az emberi sokszínűséget értékeli, a személyes fejlődést, önismeretet táplálja.” (www..community4me.com) Célunk, hogy tanulóink – képességeik szerint – nem csak az oktatásban, hanem az iskola és az osztály közös tevékenységeiben is részt tudjanak venni. Az osztály az a közeg, ahol önmagukról, a másik emberről élményeket, ismereteket gyűjthetnek, ahol napról napra megélhetnek bizonyos tapasztalatokat, értékeket kapnak. Lassanként formálódik a társadalomról, a világról alkotott képük, személyiségük fejlődik. 45

A közösség építése iskolánkban már nagycsoportos óvodás korban elkezdődik. A leendő elsős tanító nénik az óvodában felkeresik a gyerekeket. Több alkalommal meghívjuk őket az iskolába is, ahol játékos, rajzos programokon ismerkedhetnek egymással, a tanító nénivel, az intézménnyel. Az iskolába lépés a gyermek számára általában megrázó élmény, hiszen ismeretlen dolog vár rá, biztonságérzete megrendül. Ezért fontos, hogy már jó előre ismerkedjen a környezettel, a tanító nénivel. Fontos, hogy a látogatások alkalmával jól érezze magát az iskolában, kellemes érzésekkel távozzon. Az ún. nyílt napokon a szülők is részt vesznek a bemutató órákon, részesei lehetnek az iskolában folyó munkának, tájékozódhatnak az intézmény által nyújtott lehetőségekről. A szülőkkel való kapcsolattartás beiskolázáskor, de a későbbiekben is fontos teendője a tantestület minden tagjának. Kevés, ha csak szülői értekezleteken és fogadóórákon találkozunk. Mind az oktatásban, mind pedig a személyiség és közösség fejlesztésében döntő tényező lehet, hiszen nem mindegy, mit hall otthon a gyermek szüleitől. Sok esetben tapasztaljuk ennek negatív hatásait, tehát fel kell vállalnunk, hogy a szülőket meghallgassuk, és magunk mellé állítsuk. Szomorú tapasztalatunk, hogy évről évre nő azoknak a diákoknak a száma, akiknél az alapvető szociális készségek, melyek elengedhetetlen feltételei a közösségi életnek, nem vagy kismértékben fejlődtek ki. A szocializációs szokások hiánya oda vezet, hogy ezek a gyermekek képtelenek magukkal és másokkal törődni, nem ismerik fel a problémák megoldásához vezető utat. A társas képességek kialakításában jelentős szerepe van az iskolának. Az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a kooperációra, hogy a diákok meg tudják tanulni, hogyan tudnak hatékonyan együttműködni társaikkal. Ehhez pedig szükségünk van a szülőkre. A beilleszkedés akkor lesz hatékony, ha valamennyi tevékenység során részvételre ösztönző tanítási módszereket alkalmazunk. (ls. 5.5 + Melléklet)

46

A játék a 6-7 éves gyermek mindennapos tevékenysége. A játék fegyelmező értékkel bír, a közös tevékenység növeli a közösségi érzést. A legnehezebb feladatokat is könnyebb játékosan tanítani, remek motiváló eszköz. A közösségi lét alapfeltétele bizonyos szabályok – viselkedés, egymás segítése, szorgalom – betartása, a tanulók életük folyamán fokozatosan ismerik meg ezeket. Az első osztályosok számára ezek a szabályok rajzos formában kerülnek ki a tanterem falára egy általuk kedvelt figura magyarázza játékos formában az adott szabály jelentését. A képeket ők is megkapják kártya formában, feladatuk pedig az, hogy minden tanítási napon ezeket megőrizzék. Mielőtt egy kártyát elveszünk nagyon fontosnak tartjuk, hogy akár beszélgető kör alkalmazásával kikérjük az osztálytársak véleményét, ezáltal mindannyian tanulhatnak belőle. A későbbiekben – felsőbb évfolyamok – értékelési táblázattal lehet kiegészíteni, ahol nyomon követhető a fejlődés. A szabályok határozott értékrendet követnek, azt tapasztaljuk, egyre tudatosabban figyelnek rá, hiszen világosan, egyértelműen, egyes szám első személyben fogalmazódik meg a feladat, ezért egyre kevesebb a nem csak én voltam, ő is csinálta… (ls. Melléklet) Ez az elgondolás segít az iskolai fegyelem alapvető elvének véghezvitelében: az osztály fegyelme egymás kölcsönös megbecsülésén alapul, én elfogadom őt, ő elfogad engem. A hátrányos helyzetű és integrált gyermekek jelenléte nem szükségszerűen nehezíti meg a beilleszkedést. Kisgyerekkorban az egészséges gyermekek számára természetes az együttélés sajátos nevelési igényű társaikkal, tolerálják különbözőségüket, természetes módon közelítenek hozzájuk. Ha nem értik viselkedésüket – miért szól közbe, miért nem a kérdésre felel, miért nem teszi meg, amit kérsz tőle, miért ment ki - játszani szoktunk. Szituációs helyzet: Eltörik a kezed, mi változik meg? Tudsz-e enni, mosakodni, táskát vinni, írni stb.? Bánt-e téged valaki – szülő, testvér, barát, tanár, iskolatárs – azért, mert nem tudod a szokásos dolgaidat megtenni? Segítségre van szükséged? Eljátsszuk, hogy fáj a keze, szomorú, nem tud egyedül boldogulni és rászorul mások segítségére, és alig várja, hogy meggyógyuljon.

47

Beszélgető körben a gyerekek megállapítják, szegény nem tehet róla, hogy ilyen helyzetbe került, és szívesen segítettek neki. Innen már csak egy lépés annak megértése, hogy másik társuk sem tehet arról, milyen helyzetbe került, és neki is az ő segítségükre van szüksége. A következő szituációban elegendő annyit mondani: eltört a keze, tudod! Idővel jön a visszaigazolás - észrevetted, már nem megy ki szó nélkül, nem szól bele olyan sokszor, megteszi, amit kérsz - és mi örülünk, hogy türelmesek voltunk vele. Tapasztalatunk szerint bármelyik kisdiákot – normál, integrált, HH – társai képesek tisztelni, elismerni, ha azok valamiben jót nyújtanak. Ilyeneket hallok: -

hagyd őt békén, jó matekból

-

könnyű neki, meg tudja csinálni, amit kell

-

hogyhogy négyest írt, ő mindig ötösre tudja

-

nem látod milyen erős

-

kérj tőle, biztosan ad neked is, mert jószívű

Erősítenünk kell ezt a fajta elismerést. (ls. Melléklet, Jó tulajdonságok) Amilyen természetes a hátránnyal küzdők befogadása az ép gyerekek számára, lehetetlenné is válhat, amennyiben az osztályban aránytalanul magas számban vannak jelen a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Ha ilyen csoportba behelyezünk még integrált tanulót is nagy valószínűséggel nem tud részesülni a fejlődését biztosító oktatásban. Százalékban az arányt nehéz megállapítani, hiszen vannak olyan halmozottan hátrányos tanulók, akik képesek a befogadásra, és olyan tanulók is, akik esetleg szakvéleménnyel sem rendelkeznek, mégis alkalmatlanná teszik a csoportot. Tehát a támogatást nem az akadályozza, hogy SNI-s gyermek kerül az osztályba, hanem az, hogy az évfolyamokon megszaporodott a problémás gyerekek száma, aránytalanul nagy részét képezik az osztályok létszámának. Feladataink összefoglalva Alfred Adler gondolataival: -

Elfogadjam őt olyannak, amilyen

-

Biztosítsam bizalmamról minden cselekedetében

-

Elnyerjem bizalmát

-

Erősítsem öntudatát 48

-

Elismerjem teljesítményét, igyekezetét

-

Társai felé irányítsam

-

Társai előtt is értékeljem igyekezetét

-

Apró lépésenként tervezzem képességei fejlesztését

-

Használjam ki erősségeit, kedvező adottságaira építsek

5.3 A gyermek (normál-integrált-HH) beillesztése az iskola közösségébe Az ember természetes igénye a közösségi lét, mely a társadalom számára is fontos feladatot teljesít. Ilyen módon az iskola, mint közösség lényeges szerepet játszik az egyén fejlődésében, egyúttal a társadalmi szintű oktatás és nevelés feladatát is ellátja. A közös érdekek és értékek általános jellemzői a közösségnek. A közös célok eléréséért együttműködve dolgoznak, így a közösség fontossá válik az egyén számára, illetve az egyén a közösség számára. Az iskolába kerülő gyermek közvetlen környezetéből kap mintát, később pedig már ő maga is aktívan részt vesz a közösség tevékenységeiben. Ez együttműködést jelent a közösség tagjaival, másrészt megtanulja saját céljait, akaratát összeegyeztetni a közösség érdekeivel. A jó közösség nyitott az egyéni elképzelésekre, ötletekre, megvitatja azokat. Ez a fajta kommunikáció biztosítja a közösség fejlődését. Az együttes élmények hatása, melyeket a társas tevékenységek során szereznek, tartják össze a csapatot. Ez az összetartó erő a biztosítéka annak, hogy bizalommal fogadják el egymást, és a felmerülő konfliktusokat meg tudják vitatni. Az iskola olyan szocializációs színtér, ahol megtapasztalható a közösségi élet. Az iskolába kerülő gyermek elsődlegesen az osztályközösségben éli át ezt az élményt, hiszen az osztálytársak jobban ismerik egymást, azonos korúak, idejük jó részét együtt töltik. Az első pillanattól jelen van egy nagyobb közösség, az iskola egésze. A befogadók hívják, várják új barátaikat, és maguk az érkezők örömmel veszik a hívogatást. Iskolánkban ezért a tanévnyitó elején a végzős nyolcadik osztályosok kézen fogva vezetik be az újonnan érkezőket az iskola közösségébe. Ez látható módon fejezi ki, hogy szeretettel vártunk és fogadunk téged! Júniusban, a ballagás végén pedig a

49

legkisebbek, már végzett elsősként, ugyancsak kézen fogva vezetik ki a búcsúzó diákokat. Az Öko programokon – Állatok világnapja, A Föld napja, Egészséges élet, A víz napja, Takarékossági világnap, Madarak és fák napja – projektekben dolgoznak a gyerekek, majd kiállításon ismerkednek egymás munkáival. A Damjanich bál előkészületeiben, sőt színvonalas műsorok előadásával az iskola minden évfolyama, - kicsik és nagyok - hozzájárul az eredményes lebonyolításhoz. A karácsony előtti „cipős doboz” akció megmozgatja az iskolát. A segítés, ajándékozás azok számára, akiknek ez egyébként elérhetetlen lenne, érzékennyé teszi őket a másikra való odafigyelésre. A sportvetélkedők, farsangi show-k játékos feladatai összekovácsoló erők. Biztatnak, szurkolnak, örülnek, szomorkodnak, mindezt együtt. A tavaszi Jonatán verseny (www.jonatan.hu) feladatai, eredményei még közelebb hozzák egymáshoz őket.

50

5.4 „ A sziklára épített ház „kialakítása – gyakorlat havi bontásban

Szeptember Az óvodából kikerülő gyermekek a tanévnyitó napján lépnek be hivatalosan is az iskola kapuján. Fontos esemény ez a gyermekek, a szülők és az iskola életében, ezért emlékezetessé kell tennünk ezt a napot. Szép hagyománya iskolánknak, hogy a végzős 8. osztályosok kézen fogva vezetik be a legkisebbeket az évnyitó ünnepély elején az iskola közösségébe, kitüntetett figyelemmel fogadjuk őket. Az első együtt töltött hónap legfontosabb feladatai: -

egymás megismerése

-

osztályközösség formálása

-

ismerkedés az iskolával

-

szokásrend kialakítása

Ismerkedés: A gyermekek általában nem teljesen ismeretlenek egymás számára. Óvodából, baráti, családi körből néhányan már ismerik egymást. Ezek az ismeretségek fontosak, – még ha felszínesek is – mert az új helyzetben biztonságot adnak az ismerős arcok.

51

Egymás megismerése játékosan (lásd melléklet)

-

Tulajdonság játék

-

Gubanc játék

-

Dobd a labdát!

-

Válassz egy képet!

Osztályközösség formálása : Hosszú folyamat, éveken keresztül tart, sohasem mondhatjuk, befejeztük, készen van. Már az első naptól kezdve tudatosan kell formálni, alakítani, hiszen önmagában senki sem képes boldogulni, meg kell tanítanunk a gyerekeknek, hogy együtt, egy közösségben élünk mostantól. Együtt örülünk, de együtt is szomorkodunk, ha valami nem sikerül, segítenünk kell annak, aki rászorul. Apró lépésenként meg kell tapasztalniuk, ugyanolyan jó adni, mint kapni. Egyikük viselkedése alapján esetleg megítélhetik az egész osztályt, de még az iskolát is, tehát felelősek vagyunk egymásért, egy csapatban játszunk. A focicsapat összefogásáról szóló hasonlatot nagyon szeretik, mert megláttatja velük, senki sem sütögetheti a saját gesztenyéjét, mert abból nem tudnak gólt rúgni. Összefogással, egymást kiegészítve jutnak csak előnyhöz. Még akkor is, ha nem a legjobb teljesítményt nyújtó játékos szerzi a gólt, a többiek hozták előnyös helyzetbe. Ez igazi csapatmunka! Játékok, kooperatív technikák ebben a témakörben (lásd melléklet)

-

Beszélő korongok

-

Bátorító korongok

-

Közös megegyezés

-

Hogy érzed magad?

-

Tükörkép

-

Mi változott? 52

-

Válassz egy képet!

Ismerkedés az iskolával : A kisgyermek számára fontos a környezet, melyben él. A mi felelősségünk, hogy igényesen alakítsuk ki, változatosan és színesen dekoráljunk, virágos tereket hozzunk létre, legyen az épület igényes és ápolt. Az óvodához képest általában nagyobb az iskola épülete, így van ez nálunk is. Az első napon mi is bemutatjuk a tanulónak, hol lesz az ő helye, hová pakolhat, hol tárolhatja a ruháját, hol tartjuk a felszereléseket, tornazsákokat, hová akaszthatja a kabátját, merre találja a WC-t, hol vagyunk szünetben, mikor és hol sorakozunk stb. Nagyon élvezik, amikor együtt bejárjuk az épületet, olyan részeket is megmutatva, ahová csak ritkán juthatnak majd be. Megnézzük, hol lesznek a táncórák, melyik teremben az informatika óra, hol dolgozik az igazgató néni, merre menjünk tízóraiért, az udvar melyik részen töltjük a szünetet stb. Fontos, hogy már az első napokban is otthonosan érezzék magukat. Játékos feladatokkal, találós kérdésekkel segíthetjük őket a megismerésben. Pl. Képet rejtettem el az egyik mosdó előterében, keressétek meg! Egy ceruza van az infóterem előtti folyosó egyik ablakpárkányán, ki találja meg? A labdánk a belső udvar egyik sarkában várja a megtalálót! Szokásrend kialakítása : A közösségi lét alapvető feltétele bizonyos normák betartása. Nem alakul ki egyik napról a másikra, következetes munka eredménye. Első osztály elején igen nehéz helyzetben van a pedagógus, mert ezt a kisgyermekek otthonról csak ritka esetben hozzák magukkal, hiszen a család minden tagja lesi 53

kívánságaikat, mindent megkapnak anélkül, hogy tennének érte. Az óvodában már kénytelenek betartani bizonyos szabályokat, de az iskolában sokkal több dologhoz kell tartani magukat, tanítási óra, szünet, pakolás, könyvek előkészítése, cipő átváltása, csupa olyan dolog, amivel eddig nem szembesültek. Alapvető a higiénés szabályok betartása, WC papír használata, utána kézmosás, étkezések előtt is, és mindig, ha koszos a kezük. Előző évekről szoktam nekik könyvet, munkafüzetet mutatni, koszosat, gyűröttet és szép tisztát is. Mit szeretnél, hogy nézzen ki a te könyved két hónap múlva? Aztán azon is elgondolkodunk, milyen lehetett az a kisgyerek, akié a könyv volt. Milyen tulajdonságai lehetnek, vajon miért nem vigyázott jobban? Melyik barátja lennél szívesen ismeretlenül is? Azé, aki vigyázott a holmijára, vagy a másiké? Miért? Igen elcsodálkoznak, amikor elmesélem nekik, hogy amikor megnézem a munkájukat az olyan, mintha a fényképüket nézegetném, megmutatja, milyenek ők. Már az első napokban fontos kialakítani, hogyan tudnak maguk körül rendet tartani, minek hol a helye, a padra mit teszünk ki és hova. Az első időben együtt pakolunk be gondosan a táskába, nehogy a berakott könyvek összegyűrjék, vagy elszakítsák egymást. Meg kell velük beszélni, hogy a pad alsó polca nem szemétgyűjtő, tanítás végén pedig ellenőrizni, hogy a maradék tízórai, a félig megrágott alma ne maradjon ott. A 6-7 éves kisgyereknek általában sok mondanivalója van, és nem szokott hozzá, hogy esetleg várnia kell, míg elmondhatja, belebeszél, nem várja meg, míg a másik elhallgat. Meg kell őt tanítanunk várni, tisztelettel meghallgatni a másik embert, hiszen akkor remélheti ő is, hogy meghallgassák. Ebben segítség lehet a kooperatív technikák közül a beszélő korongok. (melléklet) Érdemes eljátszani ezt a szituációt. A legbeszédesebb gyerek legyen az, akihez 3-4 társa egyszerre folyamatosan beszél egy percen keresztül. Utána el kell mondania, miről csevegtek a többiek. Általában egyre figyel, arról beszámol, a többiek mondanivalóját nem tudja elmondani.

54

Október – november A tanulás tanulása Az értelmi képességek fejlesztése kiemelt feladata minden pedagógusnak. Az „élethosszig tartó tanulás korában” nagy jelentőséggel bír a tanulás tanulása, megtanulni gondolkodni, rátalálni a tanuláshoz vezető útra. A kognitív funkciók területeinek fejlesztésével – figyelem, érzékelés, észlelés, emlékezet, gondolkodási formák – fejlesztésével már első osztályos kortól sokat tehetünk azért, hogy gyermekeink megtanuljanak tanulni. Körmöci Katalin: A szabad, alkotó, eredményes tanulás feltételei A tanulás minden olyan folyamatot magába foglal, amely a személyiség fejlődését eredményezi, hiszen ha megtanultunk valamit, akkor bővítjük ismereteinket a világról, önmagunkról, másokról. Nemcsak elméleti ismereteket tanulunk, hanem készségeket, képességeket, viselkedésformákat is elsajátítunk. A tanulási folyamatban az emberi agy féltekéinek egymást kiegészítő szerepe van. A bal félteke

a

logikus,

racionális

gondolkodásért

felelős,

ennek

alapján

tudjuk

tapasztalatainkat elemezni, rendszerezni. Akinél ez a félteke domináns, az egyes részek közötti logikai kapcsolatot kutat, a részekből építi fel az egészet. A jobb féltekével képek és megérzések alapján értelmezzük az ismereteket, segítségével ismerjük fel a különböző részek közötti kapcsolatokat, összefüggéseket. A teljes egészet látja át, és utána különíti el az egyes részleteket. A tanulási folyamatban mindkét félteke funkcióit működtetnünk kellene. Jelenleg az oktatásban a bal féltekét részesítjük előnyben, hátrányba hozva ezzel azokat, akiknél a jobb félteke domináns. Az első osztályban meghatározó az érzékelés és észlelés alapján történő tanulás. A külvilágból érkező ingereket ezek alapján ismertetjük meg. Érzékszerveink nem egyenlő arányban segítik a tanulási folyamatot. (Látás 75%, hallás 13%, tapintás 6%, ízlelés, szaglás 3-3 %)

55

Ebből láthatjuk, azt az ismeretet, amit elmondunk a gyerekek 13 %-a hallja meg, ha más tapasztaláshoz nem kötjük. A következő táblázat segítséget nyújt abban, hogy a gondolkodás szintjeihez hogyan tudunk kérdéseket feltenni és feladatokat meghatározni. (www.oki.hu)

A

gondolkodás Kérdések,

amiket

felteszünk

szintjei

Feladatmeghatározások

Alapműveletek Ismeret:

képes Ki, mi, mikor, hol, Nevezze

tényeket,

hogyan,

mennyi, Sorolja

fogalmakat,

milyen, melyik…?

Határozza

módszereket,

Válassza

szabályokat

Jelölje meg…

felismerni

meg… fel… meg… ki…

vagy

felidézni Megértés: megérti, Mi az alapötlete? Képzelje amit közöltek vele, Milyennek

Mondjon

fel tudja használni a képzeli…?

Különböztesse

közlés

tartalmát, Mit

anélkül

hogy Hogyan

másfajta

el… példát… meg…

gondol…? Magyarázza

el…

foglalná Egészítse

ki…

össze…?

Rajzolja le…

tartalommal hozná Miért…? kapcsolatba. Alkalmazás

Hogyan

(ismeret): képes az példázza…? elméleti

Hogyan

ismereteket,

kapcsolatban…?

Használja Változtassa áll Számítsa

fel… meg… ki…

Demonstrálja…

szabályokat,

Módosítsa…

elveket,

Találja meg…

módszereket konkrét és sajátos

56

A

gondolkodás Kérdések,

amiket

felteszünk

szintjei

Feladatmeghatározások

esetekben használni. Magasabb szintű műveletek Elemzés (analízis): Mik a részei vagy Ossza

fel…

képes

fel…

az

adott tulajdonságai…?

Vázolja

tartalmat összetevő Hogyan

Illusztrálja…

elemeire,

Bontsa

részeire csoportosítaná…?

bontani.

Miben

elemeire…

hasonlít, Vizsgálja

meg…

miben

Hasonlítsa

különbözik…?

Következtesse ki…

Mik

az

össze…

okai,

indítékai…? Mivel

tudná

bizonyítani…? Egybefoglalás

Csoportosítsa…

Mire

(szintézis): amikor következtet…?

Kapcsolja

össze…

képes az elemekkel, Milyen

Tervezze

meg…

részekkel dolgozni gondolatokat

Alkossa

meg…

és összerakni ezeket fűzne…?

Javasoljon megoldást…

egy egésszé, képes Hogyan

tervezne,

egy új modellt vagy készítene egy új…? struktúrát

Mi történne, ha …-

létrehozni.

vel kombinálnánk? Mi

lenne,

Milyen

ha…?

megoldást

javasolna…? Értékelés: mennyiségi

képes Egyetért-e…? és Mit

minőségi ítéleteket Mi

Döntse

gondol…? Ítélje

el… meg…

a Értékelje…

57

A

gondolkodás Kérdések,

szintjei

amiket

felteszünk

Feladatmeghatározások

alkotni arról, hogy legfontosabb…?

Becsülje

fel…

az anyagok és a Hogyan

Bizonyítsa

be…

módszerek

Rangsorolja…

rangsorolná…?

mennyiben tesznek Hogyan döntene…? eleget

a Milyen feltételeket

kritériumoknak

– szabna…?

kritikai gondolkodás.

A motiváció a tanulás egyik legfontosabb tényezője, minél erősebb a pozitív hatás, annál könnyebb a tanulás. A belső motiváció (megteszem, mert akarom) kialakulása hosszútávon nyújt megoldást a tanuláshoz. Ennek kialakításában számíthatunk a gyermeki kíváncsiságra. A kíváncsiság képes rávenni a gyermeket arra, hogy abbahagyja, amivel éppen foglalkozik a másik tevékenység kedvéért. Fejlesztő feladatok, játékok a figyelem, a memória, az emlékezet fejlesztésére ( ls. Melléklet)

58

December Tóth Istvánné a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának adjunktusa régóta faggatja hallgatóival a somogyi kamaszokat, kiskamaszokat. Bevezetésként ismerkedjünk meg a felmérés eredményeivel, mit gondolnak a gyermekek a karácsonyról. A várakozás misztériuma, karácsony titka sajnos kevés kamaszt érint meg. Többségük úgy gondolja, akármilyen anyagi helyzetben is van a család, jár a drága ajándék, legtöbbjük viszont nem tartja fontosnak, hogy meglepjék szüleiket, nagyszüleiket. Az sem ritka, hogy a gyerekek szinte menekülnek hazulról, az ünnepi együttlét helyett inkább a csillogó plázákba vágynak a haverokkal. A 14-15 évesek körében minden ötödik kamasz ezt vallotta. A 8-10 évesek fele, a 10-12 évesek egyharmada, a 12-15 évesek tizede hisz abban, hogy az ajándékot a Mikulás vagy a Jézuska hozza. A Mikulással kapcsolatban színes a kép. Némelyek tudatában úgy él, hogy a büntetést kilátásba helyező Mikulás tér vissza zsákjával karácsonykor vagy majd jövő ilyenkor, és elviszi a rosszakat. Minél kisebb a gyerek, annál könnyebben ijeszthető. Nem is merült fel a kérdés, ugyan hova vinné őket, örökre vagy csak egy időre, és mi lenne ott a sorsuk. Több tucat diák számolt be ilyen élményről. A vizsgálódók megrendülve hallgatták azoknak a somogyi kis- és nagykamaszoknak a megnyilvánulásait, akiknél már 3-4 éve nincs karácsonyfa. Mivel nincs a családban kisebb gyerek, akinek a kedvéért állítanának, akkor minek. Náluk az adventi koszorú, az

59

ajtódísz, esetleg egy feldíszített fenyőág jelzi az ünnepet, vagy az sem. A nagyon jó anyagi körülmények között élők pénzre és csodás ajándékokra számítanak: robogó, elektromos motor, kvad, számítógép, sokfunkciós mobil, fehérarany ékszer a leginkább vágyott tárgyak. A legmeglepőbb az volt, hogy a nagyon szerény anyagi lehetőségekkel rendelkezők gyermekei sok és gyakran drága ajándékot várnak, és erre ígéretet is kaptak. MP3-, MP4-lejátszók, internetezésre is alkalmas mobiltelefonok, videojátékok, házimozi, hordozható DVD játszó, mini hifitorony, hordozható MP3-as, CD-s rádiómagnó a leggyakoribb kívánság, de a sláger a plazmatévé volt – kölcsönre. Némelyik kamaszban hihetetlen indulatok feszülnek: szerintük ezek járnak nekik, ők nem tehetnek arról, hogy a szülőknek szűkösek az anyagi lehetőségeik. A szülők pedig nem tudják – olykor lehet, nem is akarják – megértetni gyermekeikkel lehetőségeik határait. Őket is elsodorja a fogyasztói társadalom reklámáradata. Kell a gyerek miatt! – ez a leggyakoribb érv. Az óvodások még karácsonyi meglepetést készítenek a szülőknek, az iskolai évek előrehaladtával ez a buzgalom egyre csökken. Legtöbbjük nem tartja fontosnak, hogy szerény ajándékkal lepje meg szüleit. Ez azért is érdekes, mert saját ajándékaikat viszont nagyon keresik az otthoni rejtekhelyeken. Az ajándék- és meglepetésvárás általánosan jellemző. Akkor vajon miért nem érzik az adni akarás, a meglepetésszerzés örömét? Az adjunktus szerint a kisebb és nagyobb gyerekek fogalmi zavarai mögött a felnőtt társadalomban is meglevő tisztázatlanság érzékelhető. Mi a teendő? Az adjunktus azt vallja: ha több évfolyamon ajánlott olvasmánnyá emelnék A kis herceget, ha a pedagógusok és a szülők át tudnának plántálni a gyerekekbe egy cseppnyit az ünnep valódi varázsából, ha papokat hívnának az osztályfőnökök, vagy a papok kopogtatnának az iskolákban, talán egy-két évtized múlva megváltozna a jelenlegi trend. Látjuk, érezzük, tapasztaljuk, megváltozott az emberek ünnephez való viszonya. Sokan szinte menekülnek előle, mint valami megpróbáltatástól, és a fiatalok is átveszik ezt, hiszen egyre kevesebb családban olyan meghitt a szenteste hangulata, ami vonzaná őket. Sokan elvesznek az előkészületekben: takarítás, bevásárlás, ajándékok készítése, főzés. Az igazi várakozás és felkészülés pedig elmarad, mert nincs rá idő, energia.

60

Mindezek ellenére az 1-2. osztályos gyermekek az év utolsó hónapját nagyon várják. Mikulás és karácsony közeledtével több olyan programot ajánlunk számukra, ahol nem csupán arról szól a dolog, hogy mit kap, éppen ellenkezőleg: ő mivel tud hozzájárulni az ünnephez.

-

Advent első vasárnapjával indul az angyalkázás, kicsit másként! (Melléklet)

-

A „cipős doboz” akcióban lelkesen vesznek részt, hiszen megérinti őket az a felismerés, hogy még szegényebbek is vannak, akiknek csak akkor jut, ha jószívű emberek adakoznak.

-

Az adventi foglalkozások idején nagy szeretettel készítik ajándékaikat szüleiknek, testvéreiknek.

-

A karácsonyi műsor pedig a szülők számára a készülődés, feltöltődés ideje, hiszen az ünnepre készülni kell.

-

Sok beszélgetés az ünnep igazi tartalmáról (Melléklet)

Január – február Kedvező társas miliő kialakítása, erőszakmentes iskola „Az agresszió gyűjtőfogalom, amely bizonyos motivációkat, gondolattartalmakat, érzelmeket és viselkedést ír körül, amely meghatározott személyekre és dolgokra irányul, legtöbbször ártó hatással jár.” (Hoffmann 1992) Harag, düh, gyűlölet, irigység, trágár beszéd, káromkodás, másik megalázása, gúnyolódás, fenyegetés, zsarolás, fizikai bántalmazás, az iskolában egyre több ilyen cselekménnyel

találjuk

szembe

magunkat,

melyeket

pedagógiai

eszközökkel

igyekszünk csökkenteni, megoldani. Úgy gondoljuk, hogy a konfliktusok résztvevőit segítenünk kell, lehetőségeinkhez mérten megtanítani őket a békés megoldások megtalálására. Munkánk célja kettős: megelőzés és a már kialakult konfliktusok feloldása, helyreállítása, melyek sokszor összetartozó fogalmak, hiszen a két oldal (elkövető és megbántott) közötti megromlott kapcsolat javítása az osztályközösség bevonásával nem

61

csupán kettejük kapcsolatát befolyásolja, hanem minden gyermek átérzi a történteket és megosztja a többiekkel gondolatait, érzéseit, így válik prevencióvá. Az első osztályba lépő gyermekek egy része ügyesen használja az agressziót, ha az óvodában már megtapasztalta eredményességét. Ha egy gyereknek pl. éppen az kell, ami a másiknál van, agresszíven fellépve jó eséllyel megszerezheti magának, tehát legközelebb is ezt a módszert fogja választani. Ha az óvónő szóvá teszi, a szülők meg is erősítik őt örömükben, hiszen milyen életrevaló a gyermekük! A 7 éves gyermekek viselkedésében gyakran jelennek meg agresszív elemek, érzelmi kitörések, hangulatváltozások, mert még nem tudják érzelmeiket, sérelmeiket rövid idő alatt feldolgozni, így viselkedésükben nyilvánul meg. A közösségben egymástól is ellesik az agresszió különböző formáit, természetesen az egyéni különbségek dominánsak. Az agresszió kezelése hatással van a társas kapcsolatokra, a tanulásra, a közösség életére, erősítheti, illetve tovább ronthatja azt. Tudatosan – felmenő rendszerben – ki kell dolgoznunk azokat a leghatékonyabb módszereket, amelyek gátat vetnek az agresszió fejlődésének! Figyeljük meg az osztályba került tanítványok viselkedését, vizsgáljuk meg, vannak-e bennük olyan személyiségjegyek, amelyek agresszióra hajlamosítanak. Szűrjük ki azokat a gyermekeket, akiknél erre fokozott hajlamot tapasztalunk. A korai feltárás alapján jó eséllyel időben visszafordíthatjuk a folyamatot sok beszélgetéssel, törődéssel, esetleg külső és belső segítőkkel. (család, olyan ember, akire hallgat, pszichológus, stb.) Fontos éreztetnünk, hogy bármi történt, őt továbbra is elfogadjuk, szeretjük, azzal, amit elkövetett nem értünk egyet, és szeretnénk, ha ezt többet nem tenné. Szembesítjük tettével, jelezzük, számunkra ez elfogadhatatlan, de biztonságérzetét nem vesszük el. Hallgassuk meg, hogyan látja a helyzetet, megtenné-e újra, megbánta-e? Elfogadó közegben a gyerekek általában őszinte megbánást tanúsítanak. Ha már elismerte, – hosszú út vezethet a megütöttem, mert megérdemelte mondattól a beismerésig – megbánta, és a másik is hajlandó a közeledésre, jöhet a bocsánatkérés. Mi ezt meg szoktuk toldani egy mondattal: „Örülök neked, mert …”, a folytatásból mindkét

62

fél részéről kiderül, mennyire bánta meg, illetve mennyire fogadta őszintén a bocsánatkérést. Aranyszabályok, melyek segítségünkre lehetnek az agresszió csökkentésében:

-

Egészséges közösségi kapcsolatok kialakítására való törekvés

-

Olyan közeg kialakítása, ahol minden gyermek jól érzi magát

-

Annak a képességnek a kialakítása, hogy másokban mindig a jót keresse

-

Gyermekre szabott, érthető szabályrendszer kialakítása

-

Közösségi életben, tanulásban sikerélményhez jutás

Hogyan tudjuk mindezt elérni? -

Kooperatív módszerek alkalmazásával, mert itt döntő szerepe van az egyéni felelősségnek, hozzájárul az osztályon belüli kapcsolatok kialakításához, az önértékelés fejlődéséhez

-

Megfelelő mozgás biztosításával, hiszen tapasztaljuk egy esős napon, mikor a tanulók beszorulnak az iskola épületébe, mennyivel több az agresszió

-

Beszéljük meg az első óra elején, minek fogunk a mai napon örülni, még akkor is, ha erre esetleg kevés okunk van. Hallgassuk meg, ki, milyen kedvvel jött iskolába, és a negatív tendenciákat fordítsuk át

-

Különféle

kommunikációs

gyakorlatokkal,

szerepjátszással,

bábozással,

meseírással tanítsuk meg őket arra, hogy a vitás helyzeteket meggyőzéssel, beszélgetéssel, a másik meghallgatásával próbáljuk rendezni (a szereplőknek adjunk nevet: Rosszcsont Ricsi, Póruljárt Peti, Segítő Sanyi, Tüskés Tóni, Lusta Panna, Jószívű János) -

„Csak azt tedd a másik emberrel, amit megengednél, hogy veled is tegyenek!” elvének megtanítása

-

Adott helyzetben engedhetjük őket „agresszívnak” lenni, de nem verekedéssel, hanem elfogadható módon pl. sportolási lehetőségekkel, birkózással, focival

-

Szülőknek szervezett előadásokkal, melyeket szakemberek tartanak a témában, hiszen a szülők sok esetben arra tanítják gyermekeiket, hogy védjék meg magukat, és nem látják tisztán ennek a mondatnak a negatív hatásait

63

Az agresszió kezelésének sikere nagymértékben függ a pedagógustól, alapvető fontosságú tényező a pedagógus emberképe. Vizsgáljuk meg magunkat, milyennek látjuk tanítványainkat, főleg azokat, akikkel mindig valami baj van, kialakult-e bennünk vele szemben előítélet. Felvállaltuk-e őt, segítjük-e tőlünk telhető módon, vagy éppen igyekszünk megszabadulni tőle, és viselkedésünket ez a szándék határozza meg. Ahhoz, hogy sikeresen tudjuk az agressziót kezelni önuralomra, empátiára, odafigyelésre, törődésre, türelemre van szükség, vagyis a pedagógus részéről a stabilitás a legfontosabb követelmény. „Nem szeretjük az agressziót, mert boldogtalanná tesz. A másoké is és a sajátunk is, még ha ez utóbbit nem is akarjuk tudomásul venni, s legtöbbször jogosnak véljük. Az ellene való harc sokszor tűnik reménytelennek, mégis harcolnunk kell. Valahogy átvinni „fogunk közt tartva” az emberi méltóságot a „túlsó partra”. (Camus)

Március – április Olvasóvá nevelés „Olvasónak nem születik az ember: az olvasóvá válás nevelési folyamat eredménye, s itt kell keresni a baj okát. Nem éri a gyerekeket kellő számban olyan hatás, amelyre igazán elkezdenének olvasni. Ki a hibás? A szülő? Aki a kezdetek kezdetén nem mesélt eleget a gyerekének, mert nem ért rá? A pedagógus? Aki a tanterv előírásainak teljesítése közben képtelen volt időt szakítani arra, hogy olvasásra ösztönözze a tanulót? Ne a bűnöst keressük, hanem a megoldást!” (Tóth Tibor) Az értő olvasás kialakulása hosszú folyamat eredménye, a sikeres tanulás alapvető feltétele. Évek óta tapasztaljuk, hogy az értő olvasás szintje nem megfelelő a tanulókban, illetve az idő elteltével egyre romlik.

64

Fáradalmas folyamat egy diáknak megtanulni a leckét, ha 3x4-szer kell elolvasni a több oldalas szöveget, hogy megértse, mindezt pedig több tantárgyból egyik napról a másikra. „Nem olvasom el, utálok olvasni, már megint olvasni kell!” – halljuk naponta. Szeretnénk, ha gyermekeink örömmel vennének könyvet a kezükbe, az olvasás örömet, hasznos időtöltést, nem pedig dacos ellenállást váltana ki belőlük. Ezért minden elképzelésre, módszerre nyitottak vagyunk, amellyel célunkat elérhetjük. A kisdiákok többsége már úgy érkezik az iskolába „hogy tudok olvasni”. Persze legtöbbször ez a tudás abból áll, hogy néhány betűt ismernek, esetleg nyomtatott nagybetűkkel le tudják írni a nevüket. Az utcán járva feliratokat böngésznek, boldogan betűzgetik, az ismeretlen betűkre rákérdeznek, büszkén ragasztják össze őket. Miért ne tehetnénk meg ezt az iskolában is, miért kell megvárni, amíg megtanuljuk azt a betűt. Bátran készítsünk minden napra néhány nyomtatott nagybetűvel írt táblát, melyet olvasgathatnak a gyerekek! Gyerekvers egy-egy sorát is adhatjuk feladványként, kiegészítve a hiányzó szavakat néhány nap alatt megtanulják azt. Ezeket a betűket leírni könnyebb, mint a folyamatos vonalvezetést igénylő írott betűket, írják le bátran! „Már nem csak olvasni tudok, hanem írni is!” – büszkélkednek. Ez az öröm hajtja őket, kelti fel kíváncsiságukat az ismeretlen iránt, vagyis belső motiváció lesz a motorja tanulásuknak. A hívóképek a hozzájuk kapcsolt versikével, mondókával, találós kérdéssel kikerülnek a tanterem falára. A betűkből rajzokat készítenek a gyerekek – C betűből hold, O-ból tojás, B-ből púpos teve, D-ből hal, stb. – melyek a rögzülést segítik. Kreativitásuk nem ismer határokat, ráadásul egymás rajzain keresgetik az ismert formákat. Végül egy nagy, közös képet készíthetünk, melyre az általuk készített rajzokat kivágva, valamilyen logika mentén felragasztjuk őket a lapra. Érdemes a betűkészletet a kezük ügyében elhelyezni, hogy bármikor felhasználhassák. A nagybetűket megvarrhatjuk textilből is, melyet vattával kitömünk, ezáltal tapinthatóvá válnak, és számtalan játékra adnak lehetőséget. Meséljünk sokat! Használhatjuk szógyűjtéshez az adott hanghoz, ünnepekhez kapcsolódóan, beszélgető körben az adott témával kapcsolatban. A mesék, versek, 65

történetek címét jegyezzük fel a falon előre elkészített nyitott könyv rajzára. Így a tanév végére több tucat cím jelzi, mit olvastunk az elmúlt hónapokban. Olvasófüzetet is vezethetünk, melybe a gyerekek rajzos élményeiket rögzíthetik a hallottakkal kapcsolatban, így ellenőrizhetjük a szövegértést. Ha a füzet jobb oldalára rajzolunk, a baloldalra a későbbiek során – mikor már tudunk írni – a gyerekek mesével kapcsolatos információkat (szereplők, helyszínek, cselekmény) írhatnak. Így saját mesekönyvük lesz, szókincsük bővül, az ábrázolási készség fejlődése nyomon követhető, hiszen egyre színesebbek, kifejezőbbek lesznek az ábrázolások. Az osztályban igyekezzünk saját könyvtárat létrehozni a gyermekek életkorának megfelelő irodalommal, szívesen nézegetik a könyveket. Az iskolai könyvtár megismertetése is fontos feladat, a nagy könyvtárlátogatás pedig igazi élmény. A könyvek látványa elvarázsolja őket. A folyamatos motiváció fenntartása érdekében ajánljunk a gyermekek érdeklődését felkeltő olvasmányokat lehetőleg ne kötelezőként! -

Grimm legszebb meséi

-

Móra Ferenc: Titulász bankója

-

Vlagyimir Szutyejev: Vidám mesék

-

Benedek Elek meséi

-

Arany László: Szép magyar népmesék

-

Móricz Zsigmond: Állatmesék

-

A. Milne: Micimackó

-

Dörmögő Dömötör

-

Bartos Erika: Anna, Peti és Gergő mesék

Tavasszal minden évfolyam – így az elsősök is – részt vesznek a Jonatan versenyen. Április 2-án a Nemzetközi Gyermekkönyvnapon – Andersen születésnapján – világszerte különböző rendezvényeken hívják fel a figyelmet a könyvekre. Indul a Könyvmoly-galaxis expedíció! Az elsősök még segítséget igényelnek a megadott két könyv elolvasásában szülőktől, pedagógusoktól. Az előkészületek – névadás a csapatnak, mondóka megtanulása, kitűző készítése, egységes megjelenés megszervezése, plakát készítése – majd a bolygókon való helytállás

igazi

csapatmunka

eredménye,

közösséget

építő

tevékenység.

(www.jonatan.hu) 66

„Az embernek nem az a dolga, hogy minden ismeretet a fejébe tömjön, hanem hogy tudja, mikor, milyen információra van szüksége, és ezt honnan és hogyan szerezheti meg. A tanítás pedig nemcsak ismeretek átadását jelenti, hanem a gondolkodásra nevelést is.” (Szent-Györgyi Albert) Néhány olyan területet szeretnék röviden ismertetni, amit még nem, vagy kevésbé használunk tanítási gyakorlatunkban. Az Egészségügyi Minisztérium által is támogatott torna, párna, táska komplex program célja a gerinc fejlődésének védelme, a hát- és derékfájás kiküszöbölése. Jól tudjuk, a tanulók idejük nagy részét padban ülve töltik. A padok és székek kialakítása a gerincet terhelésnek teszik ki, az izmokat megterhelik. Az ülőpárna kialakítása lehetővé teszi a helyes ülőtartást, hozzájárul a tartáshibák prevenciójához. Olyan segédeszköz, mellyel gyorsan, egyszerűen lehet az ülőbútorokat kiegészíteni, és alkalmazásával hozzájárulhatunk gyermekeink egészségének megőrzéséhez. A párna megvásárlásával egy tartásjavító torna leírását is megkapjuk, melyet minden nap pár perc alatt elvégezhetünk. A program harmadik eleme a táska, melynek könnyűnek, hátra simulónak kell lennie, hogy ne terhelje fölöslegesen a gerincet. Torna + párna + táska – védelem a gerinc egészségének megőrzésére! (www.aranyharmas.hu) Gyógyító zene „… az ének felszabadít, gátlásokból kigyógyít, testi-lelki diszpozíciót javít, munkára kedvet csinál…” Kodály Zoltán A zeneterápia nem új keletű elképzelés, azon a megfigyelésen alapul, hogy a természetes hangok hatással vannak az emberre szellemi és fizikai szinten egyaránt. Az ősi kultúrák tapasztalati úton ismerték meg és használták. Napjainkban a zeneterápia eszköz a személyiségfejlesztés, az önismeret, a gyógyítás területén.

67

A zeneterápia jótékony hatásáról világszerte kísérletek zajlanak, egyre inkább keresik a választ arra a kérdésre, hogyan fejti ki hatását. Kiválóan használható szenvedélybetegek gyógyításában, a stressz kezelésében, a fájdalom könnyebb elviselésében. Autista gyerekeknél hosszútávon bizonyítható a pozitív változás, jobban képes a környezetével együtt lenni, elviselhetőbbé válik. Tapasztalatom szerint a zene nyugtató hatással van tanítványaimra, különösen nagy segítség egy olyan napon, amikor az időjárás miatt nem tudnak szünetekben eleget mozogni, és megszaporodik a verekedések száma. Nemcsak csendes tevékenység közben – rajzolás, írás - hallgatunk zenét, hanem matematika, olvasás, nyelvtan órákon is, bármilyen munkaformában használható. Az osztályomban kb. a harmadik óra felénél következik be az a pillanat, amikortól nehezebb érdeklődésüket fenntartani, koncentráló képességük csökken, ekkor kapcsolom be halkan, de az egész teremben jól hallhatóan a zenét. A gyerekek visszajelzései pozitívak: de gyorsan vége az órának, már nem fáj a fejem, milyen sok feladatot megcsináltam stb. A felhasznált CD-k a Reader’s Digest Gyógyító zene sorozatából származnak Igazi varázslat, A bűvös pánsíp, A természet szimfóniája címmel. 5.5 Az inklúzió helyi módszerei A módszerek megválasztásánál a legfontosabb szempont maga a gyermek. Az óvodából az iskolába történő átmenetet megkönnyíti, ha tudjuk, és képesek vagyunk figyelembe venni, hogy az adott fejlődési szakaszban mire van szüksége, azokat a gyermeki sajátosságokat, melyek az iskolába lépéskor jellemzik őket. Ne feledjük, a számukra oly fontos biztonságos környezetet merőben új váltja fel, ezért az első pillanattól kezdve olyan szeretetteljes, elfogadó légkört kell teremtenünk, melyben biztonságérzetük növekszik. Minden gyermeket úgy kell fogadnunk és kezelnünk, ahogy ő ezt igényli, személyes, egyéniségéhez igazodó bánásmóddal. Segítségünkre van ebben az óvónőkkel folytatott beszélgetések sora, a családlátogatások alkalmával a szülőktől szerzett információk, illetve személyes tapasztalatok is, melyeket személyes találkozások alkalmával szereztünk. Az átmenet időszakában tehát legfontosabb feladatunk az, hogy az iskolai életet megkedveltessük a gyerekekkel, jól érezzék magukat az iskolában.

68

Tapasztalatunk szerint a beilleszkedés zökkenőmentesebb, több sikerélmény éri a gyerekeket, ha a valamilyen problémával – tanulási, magatartási – küzdő tanulókat már az óvoda kiszűri, és a megfelelő vizsgálatra irányítja. Az átmenet milyensége, sikere vagy kudarca, hosszútávon hat ki személyiségének fejlődésére. (Melléklet:

Körmöci Katalin:

Az

iskolába

lépés

lélektana

a gyermek,

az

óvodapedagógus, a szülő és a tanító szemszögéből - táblázat) A Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer (DIFER) iskolakezdéskor használt mérési anyag az eltérő képességek vizsgálatára készült, egyben elengedhetetlen feltétele a fokozatosságra épülő, egyéni képességeket figyelembe vevő differenciált fejlesztés tervezésének, segítségnyújtásnak a hátrányok kompenzálásához. „A fejlettségbeli különbségek hatéves korban ötévnyi, vagyis a szellemileg ép gyermekek között vannak, akik három és félévesek, illetve a nyolc és félévesek átlagos fejlettségének megfelelő szinten kezdik meg iskolai tanulmányaikat. Ez a különbség tizenhat éves korig duplájára növekszik.” (Fazekasné-Józsa-Nagy-Vidákovich, 2002b) A mérési eredmények ismerete a korai tanulási kudarcok, tanulási akadályok csökkentését, kiküszöbölését segíti. A tanulás iránti pozitív attitűd és a tanuláshoz szükséges készségek kialakításához bármilyen módszert alkalmazunk az első naptól kezdve, ami megfűszerezi az iskolában töltött időt, az a játék, mely az óvodából kikerülő gyermek lételeme. A játékosság kiegészülhet mozgásfejlesztéssel, szerepjátékokkal, így az ismeretek már tapasztalati tanulás révén is bővülnek. A játék „Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, Szaporítsa tapasztalatait. Ő azt hiszi, csak játszik, De mi már tudjuk, mire megy ki a játék. Arra, hogy e világon otthonosan mozgó Eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.”(Varga Domonkos)

69

A játék egész életünket végigkíséri. Nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek is szívesen töltik ezzel idejüket. Természetesen a játék más és más a különböző életkorokban, lehet egyéni és csoportos. Az óvodában nagyon sokat játszanak a gyermekek, az iskolába kerülve sem szűnhet meg ez a tevékenység. A játék nem csak szórakozás, a jó játék tudomány. Tanulni és tanítani kell. A játék olyan értelmes, önkéntes és szabadon választott tevékenység, amelyben a gyerekek személyiségének a környezethez való viszonya sajátos formában tükröződik. Sajátosságai: -

minden külső kényszertől mentes

-

spontán tevékenység

-

örömforrás

-

önmagáért való: maga a tevékenység okoz örömöt

Olyan játékokat kell játszanunk, amelyekben mindenki egyenlő félként vehet részt. A játék során megismerjük önmagunkat, fejlesztjük képességeinket. A gyermek számára a játék valóság, mégpedig sokkal értelmesebb valóság, mint az, amely őt körülveszi. A játék során új készségek, szokások, fogalmak, erkölcsi tulajdonságok elsajátítására is alkalom adódik. Új kapcsolatok alakulnak, testi, szellemi fejlődés, közösségi érzés alakul ki, örömöt ad a közös tevékenység. Szabad cselekvés, de kötelező szabályok szerint zajlik. (Melléklet) A kooperatív tanulás A fiatalabb pedagógusok már a főiskolán tanultak róla, az idősebb kollégák tanfolyamokon vettek részt, egymástól tanulva, könyveket böngészgetve próbáljuk elsajátítani a kooperatív tanulási módszer folyamatát. Tudomásul kell vennünk, a régi vezérelv – a tanár tanít, a diák tanul – régóta nem működik. A „bezzeg még 15 évvel ezelőtt nem így volt…” igaz ugyan, de nem oldja meg a felmerülő problémákat. A világ túlhaladta a hagyományos formákat, felgyorsult a

70

kommunikáció, a gazdaság, megváltozott a családok szerkezete, nő a városiasodás, átalakultak a közösségi kapcsolatok. Ezek a változások arra ösztönzik az iskolákat, hogy olyan irányba fejlesszék tovább tanítási gyakorlatukat, mely követi a világban bekövetkezett változásokat. Fontos tudnunk, hogy nem kizárólagos módszer, egy lehetőség, melyben szemléletbeli váltással eredményesebb lehet a tanítás-tanulás folyamata. Egészséges egyensúly szükséges a hagyományos és az interaktív tanulásszervezés között. A kooperatív tanulási formák alkalmazásának célja a hagyományos módszerek kiegészítése. A kooperatív technikában a munkaformák – frontális, egyéni, páros, csoport – új színezetet kap, „építő egymásra utaltságnak” nevezik ezt az alapelvet, melynek lényege: a tanulandó

ismeretek elsajátítása

és a

feladatok megoldása csak tanulói

együttműködéssel lehet eredményes. „Az egyén a kooperatív tanulás módszerével megtanulja az iskolában, hogyan figyeljen oda másokra, hogyan törődjön azzal, hogy társa tudja-e a feladatát, megtanulja, hogy egy szöveget, feladatot, elméletet hányféleképpen lehet értelmezni, hányféle módja van a megjegyzésnek, megtanulja, hogy különbözőek vagyunk. Megtanul várni, amíg a másik elkészül, egyszóval olyan nélkülözhetetlen szociális készségekre tesz szert, amelyek később egészen biztosan hasznára válnak.” (Kagan) A gyerekek együttműködve tanulnak egymástól, természetesen a pedagógus irányított szervezésében. A csoportban a különbözőségek együttesen hatnak, kialakítva saját álláspontjukat. A tanulók megtanulnak érvelni, meggyőzni a másikat, segítséget adni a rászorulónak, segítséget kérni, ha szükséges, köszönetet adni és elfogadni, meghallgatni a másikat, biztatni, tisztelni, és figyelni. Az egymástól szerzett tudás kétszer tartósabban marad meg az emlékezetben, mintha frontális szervezeti keretek között jött volna létre. A kooperatív tanulás során a gyerekek 2-6 fős csoportokban dolgoznak. Mindenki felelős a saját munkájáért, ha szükséges, segítik egymást. Megtanulják, hogy akkor és csakis akkor lehetnek sikeresek, ha többiek is azzá válnak. Így nagyobb az esély arra, hogy a gyengébb képességűek nem maradnak le, másrészt a jobb képességűek tudása mélyebb, tartósabb lesz. A termet úgy kell berendezni, hogy a diákok a csoporton belül és a csoportok egymás között is könnyen kapcsolatba kerülhessenek.

71

A csoportos munka némi zajjal jár, ezért ha mindenkit érintő közlendőnk akad, meg kell állapodni az osztállyal egy jelben, amelynek hatására mindenki a tanárra figyel, ez az úgynevezett csendjel (a pedagógus felemeli az egyik kezét, azok a tanulók, akik észlelik felteszik a kezüket és elhallgatnak). Minden pedagógus a kooperatív módszerek tárházából olyan és annyi megoldást választ, amennyire csoportjának az adott helyzetben szüksége van ahhoz, hogy képességeiket, készségeiket fejlessze. A kooperatív technika alkalmazása egészséges versengést eredményez, de segíti a lemaradókat is. A kooperatív technika az információszerzésen túl a gondolkodási, társas és kommunikációs készségekre fókuszál. A kooperatív tanulás alapelvei: - építő egymásrautaltság: a feladatot senki nem végezheti egyedül, mindenkire szükség van pl. puzzle (egyiknél van az olló, másiknál a papír, harmadiknál a ragasztó, negyediknél a színes ceruza) - egyéni felelősség: nem vonhatja ki magát a munkából, mert a saját része hiányozni fog az egészből, minden tanuló személyes teljesítményétől függ az eredmény - egyenlő részvétel: munkamegosztást feltételez, képességekhez mérten - párhuzamos interakciók: adott időpontban minden tanuló dolgozik, nem csak egykettő

Ha az alapelvek közül bármelyik hiányzik, akkor csoportmunkáról beszélünk.

A társas, kommunikációs készségek fejlesztésének céljai:

-

a másik véleményének meghallgatása, elfogadása

72

-

saját vélemény kialakítása

-

verbális készség fejlesztése

-

érvelés kialakulása

-

tolerancia kifejlesztése

-

közös véleményalkotás, ezek betartása

-

viselkedési szabályok, normák figyelembevétele

-

különböző értékek elfogadása

-

az együttműködés fejlesztése

A hagyományos és a kooperatív csoportmunka közötti különbségek Hagyományos csoportmunka

Kooperatív tanulási csoport

Nincs függés a csoporton belül.

Pozitív függés van a csoporton belül.

Nincs egyéni felelősség.

Egyéni felelősség.

Homogén csoport.

Heterogén vagy homogén csoport.

Kiválasztott csoportvezető irányít.

Közös tanulásirányítás a csoporton belül.

A feladatmegoldás áll a középpontban.

A feladatmegoldás és a csoporttagok

egymással való kapcsolata egyformán fontos.

73

A szociális kompetencia nem hangsúlyos.

Fontos

a

szociális

kompetencia

fejlesztése. A tanár nem avatkozik bele a munkába.

A tanár figyelemmel kíséri a csoport munkáját és szükség esetén segít, irányít

Nincs önértékelés, a tanulási folyamat

Az önértékelés és a tanulási folyamat

reflektálása és értékelése a csoport feladata.

értékelése a csoport feladata.

A projekt módszer során a tanulók: - közösen, együttműködve - belső indíttatásból - produktum létrehozása érdekében dolgoznak. „A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik.” (Hortobágyi Katalin) Ezáltal minden projekt végtelen és egyedi. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli, cselekvésen, önálló tapasztalatszerzésen alapszik. Szakaszai: 1. Témaválasztás 2. Tervkészítés – célok és feladatok meghatározása 3. Szervezés 4. Adatgyűjtés 5. A téma feldolgozása 6. A produktum összeállítása 7. A projekt értékelése 8. A produktum nyilvánossá tétele 74

9. A projekt lezárása (Hegedűs, 2002, 24-25.) A pedagógus szerepe koordináló szerepkör, komplex mivolta feltételezi a tanulók közötti kooperációt. Értékeléskor elsődleges célunk az elért sikerek, eredmények megerősítése. Fontos utalnunk arra, hogy a tanuló az előző eredményeihez képest mennyit fejlődött, illetve mennyire használta ki saját lehetőségeit. Az értékelés ne csupán az adott feladat elvégzésére, hanem a személyiség egészére fókuszáljon. Az esetleges hibák javítása közösen történik, ezáltal mentesít a szorongástól. A kognitív oktatás a gyermekben lévő értelmi képességek fejlesztését – ismeretszerző, szociális, érzelmi, motoros, művészeti – jelenti. Célja: megtanulni gondolkodni, megtanulni tanulni, rátalálni a tanuláshoz vezető útra. Az inkluzív oktatáshoz hasonlóan minden diák javát szolgálja. A kognitív készségek elsajátítására a legmegfelelőbb környezetet a hagyományos iskolák biztosítják. Ahhoz azonban, hogy a különböző fejlettségi szintű tanulóknak a megfelelő szintű oktatást biztosító iskolában helyük legyen, befogadó attitűd megteremtése szükséges. Ezen a ponton találkozik a kognitív oktatás az inklúzióval. A kognitív funkciók fejlesztéséhez a következő területek tartoznak: - figyelem, megfigyelőképesség - érzékelés, észlelés - emlékezet - gondolkodási funkciók

A különböző tanítási módszerek összehasonlítása (www.oki.hu) Módszer

Definíció

Frontális

Az

Előnye

Hátránya

együtt Gyors,

osztálymunka tanuló gyerekek

nagy

olcsó, Csak

azok

Mit fejleszt? a Figyelem,

létszám tanulók vesznek koncentrálás.

esetében

is részt

benne,

75

Módszer

Definíció

Előnye

Hátránya

tanulási

alkalmazható.

akik

Mit fejleszt?

együtt

tevékenysége

tudnak,

ugyanazon a

akarnak haladni

helyszínen,

a pedagógussal.

egy

Esetleg

időben,

vagy

két

azonos

„színpad”

ütemben

alakulhat

zajlik a közös

• az

oktatási célok

figyelnek,

érdekében.

• a másodikban

ki:

elsőben

különböző melléktevékenységet folytatnak

a

gyerekek. Nem alkalmas a differenciálásra. Tanári

Olyan

Segíti

a Ha nincs meg a Figyelem,

magyarázat

monologikus megértést,

megfelelő

tanári közlés, újszerű

előkészítés,

koncentráció.

szemléletmód

nincs megfelelő

törvényszerű- bevezetésekor

előzetes tudás,

ségek,

akkor

amely

használható.

szabályok,

nem

biztos, hogy jó.

tételek fogalmak megértését segítheti elő. Önálló

Az

tanulói

gyerekek

differenciálni,

munka

önállóan,

a

egyes Lehet

Esetleg alapján

pedagógus „skatulyá-

tudás Önállóságra nevelés,

pl.

egyéni

76

Módszer

Definíció

Előnye

egyénileg

megismerheti a zódnak” be a adatgyűjtések

megoldandó

gyerekek

gyerekek,

feladatokat

egyéni

később nehezen lényegkiemelés

kapnak.

tulajdonságait. lesz átjárható.

Páros munka Két

Hátránya

tanuló A páros tagjai A

együttműködése,

segítik

Mit fejleszt?

ami szükségessége,

gyerekek Kooperáció, kommunikáció,

esetleg

ez egymást

stb.

a hátráltatják

együttműködés,

történhet:

tanulásban. A egymást pl. a tolerancia stb.

• hasonló

tanár

figyelésben. Az

szintű tanulók megismerheti a adott közt,

gyerekek

• különböző

egymás

témában

gyengébb közti gyerek háttérbe

szintű tanulók kapcsolatait.

szorulhat.

közt. A

tanulók 3-6 fő közös Előzetes

feladatmegol- munkában dása

old

A viták esetleg Kooperáció,

elképzelések

elfajulhatnak.

meg kifejtésére van Mással

kapott,

lehetőség.

csoportos

Munkamegosz- gyerekek.

munkamegosz-

foglalkoznak a tás, kommunikáció,

vagy önként tás. Figyelnek vállalt

egymásra

feladatot.

gyerekek,

együttműködés,

alkalmazkodás.

a

esetleg vitatkoznak. A

tanulók Olyan

csoportos

gyakorlati

Kooperáció,

Idő-, hely-, és Kooperáció,

segítőkészség, költségigényes. munkamegosz-

kísérletezése módszer,

tolerancia

Veszekedés,

melynek

fejlődése,

esetleg

során tanulók különböző

a kézügyesség fejlesztése.

tás,

káosz, kommunikáció,

az

alkalmazkodás

ügyetlenebbe-

stb.

ket

77

Módszer

Definíció

Előnye

Hátránya

manipulatív

Mit fejleszt?

kicsúfolhatják.

tevékenységet végeznek. A

tanulók Egy központi A

egy hosszabb problémát

különböző Esetleg elvész a Fejleszti

érdeklődésű

projekten

járnak körül a tanulók

dolgoznak

gyerekek minél

lényeg,

gyerekek

több témát,

Igazodik

mert tanulói

is nem tudják a önállóságot,

megfelelő

oldalról.

a

együttműködést,

összehangolni a kommunikációt,

tevékenységet

tevékenysége-

a kaphatnak,

kreativitást, A önállóságot,

ket.

tanulók

választhatnak.

hagyományos

érdeklődésé-

Nagyfokú

iskolai keretek kézügyességet,

hez. Sokféle szabadságot

közt

alkalmazkodást,

nehezen szereplési

tevékenység

ad. A tanulás megvalósítható. lehetőséget ad.

lehetséges,

indirekt módon

valamilyen

valósul

produktum

Módot ad az

elkészítése

integrációra.

meg.

céljából. Játék

A

gyerek Mivel

nincs Csak

játszani A

önként

tanulás

„íze”, akarnak

végzett,

szívesebben

gyerekek,

függően

örömteli

foglalkoznak

tanulni nem.

rendkívül

tevékenysége. vele

a

játék

a jellegétől

sokféle

gyerekek, akár

kompetencia

szabadidejük-

fejlesztésére van

ben is.

lehetőség. Csoportos játékok esetében összetartás, emberség,

78

Módszer

Definíció

Előnye

Hátránya

Mit fejleszt? versenyszellem, nincsenek különbségek. A rosszabb tanulmányi előmenetelű gyerekek

is

lehetnek jók a játékos tevékenységekben, így jutva sikerélményhez.

A tanítási módszerek sokszínűsége lehetőséget biztosít a differenciált oktatásra, melynek lényege, a tanítás-tanulás folyamatának a tanulókhoz történő igazítása. Ehhez pontosan fel kell mérnünk, hol tart a gyermek, melyek a fejlesztés következő feladatai, hogyan tervezzük azt elérni. A differenciálás lehetőséget ad az egyéni fejlesztésnek, de a csoportban történő haladásnak is. 6. Iskolafejlesztési prioritások Célkitűzések, annak eldöntése, mit változtassunk meg, mit erősítsünk az iskola szemléletében, programjában és gyakorlatában, hogy sikeresebbé váljon a tanulás, és minden gyermek jól érezze magát az intézményben.

-

Alkalmazkodunk a képességbeli, kulturális, szociális és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez

-

A tanulók közötti különbségeket tanulást segítő tényezőnek tekintjük

-

Csökkentjük a diákok tanulásának és részvételének feltárt akadályait

-

Erőforrásainkat kihasználjuk

-

Diákjainkban az élethosszig tartó tanulás képességét fejlesztjük

79

-

A különbségek kezelése érdekében továbbképzéseket szervezünk, egymás munkáját megfigyeljük, ötleteket gyűjtünk

-

Az iskolai és városi hagyományokat továbbra is ápoljuk

-

A multikulturális tartalmakat beépítjük az iskola tantervébe

-

Az erőszak minden formáját (testi-lelki) elutasítjuk

-

A tanulókat jobban bevonjuk a döntéshozó folyamatokba

-

A hagyományos tanulásszervezés mellett a kooperatív és interaktív módszereket is használjuk

-

Az iskola és a szülők közötti kommunikációt fejlesztjük

-

Az iskola elismertségét a városban növeljük

7. A célok megvalósítása 7.1 A fejlesztés folyamatos fenntartása Az iskola inkluzív szemlélettel kapcsolatos elképzeléseit minden munkatárssal, a fenntartóval megismertetjük, a tájékoztatást kiterjesztjük a szülőkre is. Terveinket minden lehetséges fórumon – értekezletek, szülői összejövetelek, fogadóórák, az iskola honlapja, városi újság – az érintettek tudomására hozzuk. Az innováció gyakorlatait napi munkánkban használjuk, évenkénti közös értékelésen megvitatjuk, fejlesztjük, hogy minél szélesebb körben használható legyen. 7.2 A fejlődés dokumentálása A fejlődés ellenőrzése, a prioritások megvalósulása a következő dokumentumokban kerül rögzítésre: - tanulói értékelési lapok - haladási napló - egyéni fejlesztési napló - differenciált fejlesztési lapok - szülői értekezletek, fogadóórák feljegyzései - nevelési értekezletek, továbbképzések feljegyzései - IPR dokumentáció

80