Damjanich János Általános 1. Pedagógiai program Iskola

DAMJANICH JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA 1. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 3. HÁZIREND

2011

Damjanich János Általános Iskola

1.

Pedagógiai program

TARTALOMJEGYZÉK

1. PEDAGÓGIAI PROGRAM

1

2. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

49

3.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

135

3.B GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT

179

4. HÁZIREND

189

2

DAMJANICH JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2011


1.

Pedagógiai program

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS .............................................................................................................. 5 I. AZ ISKOLA OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁJÁNAK FELTÉTELRENDSZERE, SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI ....................................................................... 6 Helyzetelemzés ................................................................................................................................................. 7  Az iskola kapcsolattartása a helyi társadalommal és fenntartóval ....................................................... 7  Az iskola belső környezete, tárgyi feltételek ....................................................................................... 7  Személyi jellemzők, személyi feltételek.............................................................................................. 7  Értékvilág ............................................................................................................................................ 8  Idegen nyelvek, média......................................................................................................................... 8  Tradíciók ............................................................................................................................................. 8  Az iskolában működő szervezetek....................................................................................................... 8  A nevelőközösség szervezettsége, felkészültsége................................................................................ 9  A tanulók neveltségi szintje................................................................................................................. 9  A kilépés lehetőségei, továbbtanulási arányok .................................................................................... 9 Szociális gondoskodás............................................................................................................................ 10 Iskolánk sajátosságai .............................................................................................................................. 10  Nevelő-oktató munka tartalmára vonatkozó változások.................................................................... 11  Megtartani kívánt feladatok............................................................................................................... 12

II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓMUNKA CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGRENDSZERE................................................................................. 13 Általános nevelési céljaink ............................................................................................................................ 13  Oktatási célok .................................................................................................................................... 13  Az iskolai nevelés és oktatás tevékenységi rendszere ....................................................................... 14

III. KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ......................................................................... 15     

Felkészítés a kompetenciaalapú oktatásra: ........................................................................................ 15 Vállalt kompetenciaterületek, évfolyamok: ....................................................................................... 15 Pedagógus továbbképzések: .............................................................................................................. 15 Eszközbeszerzések: ........................................................................................................................... 16 A kompetenciafejlesztés feladatai: .................................................................................................... 16

IV. AZ ISKOLA SAJÁTOS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ..................................... 17 Hagyományőrző nevelés ................................................................................................................................ 17  Hagyományőrzés - kézművesség a pedagógiai programban: ............................................................ 17  A kézműves foglalkozások alapelvei: ............................................................................................... 17  A kézműves órák felépítése:.............................................................................................................. 18 Tánc és dráma ................................................................................................................................................ 18  Táncoktatás-néptánc .......................................................................................................................... 18  Dráma, drámapedagógia, színjátszás ................................................................................................. 18 Idegen nyelv fejlesztése.................................................................................................................................. 20

V.

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV .......................................................................... 23 Alapelvek: ................................................................................................................................................... 23

2


1.

Pedagógiai program

Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, ....................................................................................24 IPR program megvalósulása iskolánkban....................................................................................................24 Kisebbségi nevelés-oktatás ............................................................................................................................26  Kisebbségi pedagógiai koncepció ......................................................................................................26  Az oktatás tartalma: ...........................................................................................................................26  Az oktatás módja ...............................................................................................................................26  Kisebbségi állampolgári jogok...........................................................................................................26

VI. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVE .27  

Integrálandó SNI csoportok ...............................................................................................................27 Egyéni fejlesztési terv kialakítása ......................................................................................................28

VII. SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ...............................................29 Személyiségfejlesztés ......................................................................................................................................29 Közösségfejlesztés...........................................................................................................................................29  Közös követelményeink a közösségfejlesztés feladatrendszerét illetően...........................................30 Pályaválasztás, iskolaválasztás......................................................................................................................30  Pályaorientáció - döntéselőkészítés ...................................................................................................30 Tanulók értékelése, minősítése......................................................................................................................30 Iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje ..........................................................................................33 Otthoni /napközis, tanulószobai/ felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......33 Magatartás és szorgalom értékelése .............................................................................................................34  Magatartás:.........................................................................................................................................34  Szorgalom: .........................................................................................................................................35

VIII. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE .......................................................36  

Beilleszkedési, magatartási zavarok kezelése ....................................................................................36 Szociális hátrányok felszámolási formái............................................................................................37

Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység .....................................................................................................37

IX. ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA ..........................................39 Általános rész..................................................................................................................................................39  Általános helyzetleírás, értékelés .......................................................................................................39  Egészségnevelési program tervezõinek feladatai ...............................................................................39 Szakmai program ...........................................................................................................................................40  Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok.......................................................................................40  A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program ..............................................40  A tanulók fizikai állapotának mérése .................................................................................................41  Egészségnevelési feladatok................................................................................................................41 Drogprevenció ................................................................................................................................................41  Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok.......................................................................................43  Egészségnevelés.................................................................................................................................43

3


1.

Pedagógiai program

Környezeti nevelés ......................................................................................................................................... 44  A fogyasztóvédelmi oktatás programja ............................................................................................. 45

X.

TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK ................................................. 47           

Hagyományaink:................................................................................................................................ 47 Napköziotthon, tanulószoba .............................................................................................................. 47 Diákétkeztetés ................................................................................................................................... 47 Tehetséggondozás, felzárkóztató foglalkozások................................................................................ 47 Iskolai sportkör.................................................................................................................................. 47 Szakkörök.......................................................................................................................................... 47 Versenyek, vetélkedők, bemutatók.................................................................................................... 48 Tanulmányi kirándulás ...................................................................................................................... 48 Szabadidős foglalkozások.................................................................................................................. 48 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni és csoportos használata ......................................... 48 Hit és vallásoktatás ............................................................................................................................ 48

XI. NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE .............................................................................................................. 49 Tankönyvek kiválasztásának elve ................................................................................................................ 49 Taneszközök kiválasztásának elvei .............................................................................................................. 49

XII. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSE .................... 51     

A szülőknek a Közoktatási törvényből levezetett kötelességei: ........................................................ 51 A nevelőkre vonatkozó követelmények: ........................................................................................... 51 A kapcsolattartás fórumai:................................................................................................................. 51 A magasabb évfolyamra lépés követelményei a közoktatási törvénnyel összhangban: .................... 51 Az iskolába jelentkező tanulók felvétele: .......................................................................................... 52

XIII. TANÍTÁSI ÓRÁK KERETÉBEN MEG NEM VALÓSÍTHATÓ FOGLALKOZÁSOK ................................................................................................. 53      

Erdei iskola (kétévente max. 2 hét) ................................................................................................... 53 Tanulmányi kirándulás (évente 2 nap) önköltséges, önkéntes részvétellel........................................ 53 Múzeumlátogatás (évente 1 nap) önköltséges, önkéntes részvétellel ................................................ 53 Közlekedési nap (évente 1 nap)......................................................................................................... 53 Madarak és fák napja (évente 1 nap) ................................................................................................. 53 Sportnap (évente 1 nap)..................................................................................................................... 53

XIV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE, FELÜLVIZSGÁLATA, MÓDOSÍTÁSA ÉS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA........ 54  

Értékelés és felülvizsgálat: ................................................................................................................ 54 Pedagógiai program módosítása:....................................................................................................... 54

4


1.

Pedagógiai program

BEVEZETÉS

Pedagógiai programunk a társadalom igényeinek megfelelően a vállalkozó, sokoldalú, önmeghatározásra képes személyiséget állítja a pedagógiai szemlélet középpontjába. A reformfolyamat tervezésekor nem mondunk le az oktatás minőségi oldaláról, a mennyiségileg kevesebbet, de minőségileg jobbat szemléletről. A nevelési feladatok és oktatási célok minőségi megújítása folyamán mindvégig a gyermek személyiségének kell a középpontban állnia. Iskolánk nevelőtestülete ezen szemléletnek megfelelően és az érvényes dokumentumok figyelembevételével alakította ki a pedagógiai programját.

Küldetésnyilatkozat Az iskola pedagógiai hitvallása

A pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés áll. Törekszünk arra, hogy tanulóink a humán emberi értékeket elfogadó és tisztelő, ugyanakkor vállalkozó szellemű felnőttekké váljanak. Biztos alapokat és gyakorlatban alkalmazható tárgyi tudást nyújtunk számukra. Kiemelten kezeljük a kulcskompetenciák fejlesztését: önbizalom, kudarctűrés, kezdeményező készség, csoportmunka, másokra való odafigyelés. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a testtartásjavító gyakorlatokra. Biztosítjuk, hogy mindennapos testedzéssel egészséges felnőttekké váljanak. Az idegen nyelvek emelt szintű oktatásával kívánjuk elérni az idegen nyelven való kommunikálás (írás és beszéd) képességének kialakítását. Az idegennyelv-oktatás céljaival szeretnénk elérni, hogy kedvet ébresszünk a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttassuk diákjainkat és megalapozzuk későbbi nyelvtudásukat. Iskolát szerető tanulókat kívánunk nevelni. Lehetőségeink szerint érdeklődésüket kielégítő, differenciált programokat kínálunk.

5


1.

Pedagógiai program

I. AZ ISKOLA OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁJÁNAK FELTÉTELRENDSZERE, SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI

Az iskola jellemző adatai

Hivatalos elnevezés: Az iskola alapító okiratának száma: kelte: az engedély kiállítója:

Damjanich János Általános Iskola 194/1997., módosítva 165/2000, a 200/2001. 206/2003. 296/2005 180/2007 határozattal 1997. XII. 04. Gödöllő Város Önkormányzata

Az iskola székhelye:

2100 Gödöllő, Batthyány u. 32.

Az iskola telefonszámai:

06-28/513-040 (Batthyány u.) 06-28/513-045 (igazgató)

E-mail cím: Internet: Az iskola vezetője: Az iskola fenntartója:

[email protected] www.dai.hu Szűcs Józsefné igazgató Gödöllő Város Önkormányzata

Az iskola beiratkozási körzete a város északkeleti területe, az Arany János utcától a Jászóvár utcáig. Az iskola 8 osztályos alapfokú oktatási intézmény. Tanulócsoportjainak száma 26, ebből 20 osztály és 12 napközis csoport, 2 tanulószoba. Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó alapfokú oktatást és nevelést folytat. Az iskola a tanulókat érdeklődésüknek, képességeiknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti a középfokú oktatási intézményekben való továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Képességkibontakoztató és integrációs felkészítéssel biztosítja minden gyermek számára az egyéni lehetőségei szerinti továbbhaladást. Az iskola az alapképzésen felül emelt szintű idegennyelvi oktatást is biztosító, a művészeti nevelést, ezen belül hagyományőrzést kiemelten kezelő, az egészséges életmódra felkészítő, korszerű számítástechnikai ismereteket alkalmazó oktatási intézmény. 6


1.

Pedagógiai program

Helyzetelemzés  Az iskola földrajzi és gazdasági környezete Az iskola a városközponttól legtávolabb elhelyezkedő oktatási intézmény, két helyen és három épülettel. A beiskolázási körzet kertvárosi jellegű, nagy távolságokkal, így szükséges a helyi autóbuszjáratok igénybevétele. Mivel a körzetben ipari létesítmények nincsenek, illetve nagy- és középvállalkozók telephelyei sem, ezért iskolánk jelentős szponzori támogatásra nem számíthat.  Az iskola kapcsolattartása a helyi társadalommal és fenntartóval Intézményünk kölcsönösen jó kapcsolatot tart fenn a helyi és társadalmi intézményekkel és a fenntartóval.

Az iskola jelenlegi állapota  Az iskola belső környezete, tárgyi feltételek Két helyen, (egymástól 2 km távolságban) három épületben folyik az oktatás. Tantermeink száma 14, két szükségtanterem (faház), két számítástechnika terem (ideiglenes), egy tornaterem, két öltöző, egy tornaszoba, egy tálalókonyha, két ebédlő, egy kézműves műhely, egy könyvtárterem és két kisméretű nyelvi terem (ideiglenes) áll az oktatás rendelkezésére. Továbbá egy bitumenezett kézilabda- és kosárlabdapálya, 200 m-es salakos futópálya és távolugrógödör a sporttevékenységek szolgálatában. Szertárainkból egy helyiséget a csoportbontáshoz tanteremként használunk. Jelenleg folyik az iskola bővítésének, felújításának az elindítása.  Személyi jellemzők, személyi feltételek Tanulólétszámunk a 2010-11-es tanévben: 429 fő Főállású közalkalmazott: 46 fő Ebből pedagógus: 44 fő +igazgató Könyvtáros: 1 fő Iskolatitkár: 1 fő Ügyviteli dolgozó: fő Technikai dolgozó: 4 fő PTK-s technikai dolgozó: 2 fő PTK-s ügyviteli dolgozó: 2 fő

7


1.

Pedagógiai program

 Értékvilág Nevelési alapelvünk, hogy minden gyerekben van érték, mindegyik tehetséges valamiben. Célunk, hogy minél több siker- és minél kevesebb kudarcélménnyel, érdeklődő, sokoldalú, egymás iránt toleráns, önmagával szemben igényes egyéniségeket formáljunk.  Idegen nyelvek, média  Választható idegen nyelv az angol és a német. Ötödik osztálytól emelt szintű idegen nyelvi csoportot indítunk a tehetséges tanulók számára.  Minden tanulónknak tanítjuk a számítástechnikai és informatikai ismereteket, 2 korszerűen felszerelt számítástechnika teremben. Iskolánkban 1996. decemberétől elérhető az Internet, melynek használata a számítástechnika órákba beépített tananyag, szakkörökön gyakorlási lehetőséggel.  Tradíciók Iskolánk névadójának, Damjanich Jánosnak a tiszteletére minden évben hagyományosan „Damjanich-napokat” tartunk:  októberben ünnepség, kirándulások az 1848-as emlékhelyekre,  decemberben mesemondó versenyt szervezünk.  A diákönkormányzat ápolja a máriabesnyői temetőben nyugvó nagy magyarnak, Ivánka Imrének, 1848-as honvédezredesnek az emlékét, a Magyar Vöröskereszttel és Gödöllő Város Önkormányzatával közösen.  Az iskolában működő szervezetek  Munkaközösségek: összesen jelenleg 4 munkaközösség működik. A munkaközösségek meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Segítik az irányító, tervező, szervező, ellenőrző és értékelő tevékenységet. Fő feladatuk a szaktantárgyak tanításának minőségi fejlesztése, az iskolánkba érkező nevelők mentorálása.  Diákönkormányzat: tagjai ellátják a tanulók érdekeinek képviseletét, összehangolják a tanítás nélküli munkanapok és szabadidős programok tevékenységét. A diákönkormányzatban az iskolánk osztályközösségei által választott tanulók képviselik a gyerekeket.  Az iskola alkalmazotti közössége: az intézmény nevelőtestülete és az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók. Döntések az intézmény egészét érintő kérdésekben.  Közalkalmazotti tanács: 8


1.

Pedagógiai program

az iskola közalkalmazottaiból választott 3 tagú testület. Az iskolavezetéssel tartott munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti.  Szülői Választmányi Munkaközösség: a szülői közösség által választott szervezet, mely működésén keresztül érvényesíti a szülők jogait, és eljár kötelességük teljesítése érdekében.  Gödöllői Garabonciás Alapítvány: Szülők által alapított jogi személyiség. Célja: a Damjanich János Általános Iskola tehetséges tanulóinak segítése, az alábbi módokon:  tehetséggondozás  hagyományőrzés támogatása  idegen nyelvű oktatás fejlesztése  kulturális és tanulmányi programok támogatása  sport- és szabadidős programok támogatása  technikai eszközök biztosítása. Az alapítvány kezelője a kuratórium. Tagjai szülők, pedagógusok.  A nevelőközösség szervezettsége, felkészültsége A nevelőtestület munkája országosan ismert és elismert. Az alsó és felső tagozatos nevelők közössége jól szervezett, egymással folyamatosan építő jellegű munkakapcsolatban áll, az átlagostól jóval innovatívabb, az önképzést kiemelten kezeli. Jellemző a jó munkakapcsolat, a segítő szándék. Mindkét közösség példaértékűen végzi a képességkibontakoztató és integrációs felkészítést. Magas a kiegészítő szakot végzett és a továbbtanulók aránya. Mindkét közösségben 100 %-os a szakos ellátottság.  A tanulók neveltségi szintje A tanulói összetétel ellenére a neveltségi szint az átlagnak megfelelő, sőt több területen az átlagnál jobb. Például az általános emberi értékek tisztelete, köszönés, egészséges életmódra törekvés, stb. Lopás és szándékos károkozás az átlagtól jóval kisebb arányban fordul elő. Egymásra figyelő, nyugodt légkör jellemzi iskolánkat.  A kilépés lehetőségei, továbbtanulási arányok Negyedik évfolyam végén 8 osztályos gimnáziumban (egyházi, önkormányzati), hatodik évfolyam végén 6 osztályos középiskolában, nyolcadik évfolyam végén 4 osztályos gimnáziumban, szakközép és szakmunkásképző intézetekben tanulhatnak tovább diákjaink.

9


1.

Pedagógiai program

Továbbtanulási eredményeink Az általános iskolai tanulmányaikat befejezők továbbtanulása Középiskola Szakmunkásképző 2000/2001. 60 % 40 % 2001/2002. 73 % 27 % 2002/2003. 80 % 20 % 2004/2005. 78 % 22 % 2005/2006. 71 % 29 % 2006/2007. 73 % 27 %

Szociális gondoskodás

2010-2011-es tanévben összes tanulói létszám 429 fő. 2010-2011

Tankönyvsegély

Étkezési támogatás

Ingyenes

197 fő (46%)

95 fő 22%

Iskolánk sajátosságai A gyerekek egyik kedvenc tantárgya a kézműveskedés. Nagyon szeretik ezt a fajta értelmes alkotómunkát, aminek eredményeképpen színvonalas, szép és használható tárgyakat készíthetnek (pl.: edények, tálak, tarsoly, tarisznya, játékok, ékszerek, nemez, stb.). Tanulóink megtapasztalják, hogy az iskolai élet nem egyenlő a kudarccal. Nap mint nap látjuk, hogy a legproblémásabb gyerekek is türelemmel, odaadással tudnak dolgozni és valóban csodálatos munkák kerülnek ki a kezeik közül. Nagyon szeretik, hogy olyan tárgyakat készíthetnek, amikhez egyébként nem jutnának hozzá pl.: szövött tarisznya, nemezelt tarsoly, gyöngyékszer. Rendkívüli módon motiválja őket, hogy a készített munkadarabokat szinte azonnal hazavihetik. A családtagjaiknak szívesen adják ajándékba is, nagyon büszkék ilyenkor, különlegesnek érzik magukat. Fontos, hogy a gyerekek kézügyességüket a lehető legnagyobb mértékben fejlesszük. A különböző alapanyagok feldolgozása során komoly tapasztalatokat szereznek. Fejlődik a finommozgásuk. Mivel általában komplex munkákról van szó, folyamatosan kell figyelni többféle dologra, többféle feladatot kell elvégezni, ez egyre nagyobb összerendezettséget, figyelmet, koncentrálást igényel. A tervezéssel, színválasztással, ízlésüket, gondolkodásukat, térlátásukat, kreativitásukat fejlesztjük. Kiemelt szempont a befejezés: minden tárgyat készre kell formálni. Addig nem kezdhetnek mást, amíg az elkezdett munka nincs kész. Sokszor heteken át tart egy munka (pl.: szövés). Ez kitartásra, türelemre szoktatja őket. A gyerekek nem tudnak azonos 10


1.

Pedagógiai program

tempóban dolgozni. Így előfordul, hogy egy osztályon belül a gyerekek adott órán akár háromféle dologgal foglalkoznak. Ezzel elkerüljük a stresszt, nem érzik a lassabbak, hogy hajszolni kell magukat, viszont a gyorsabbaknak sem kell várni, amíg mindenki elkészül. Ezek a pozitív élmények, a kézműves órákon tanultak, lassan visszahatnak a többi tantárgyra is. A türelem, a figyelem jobb teljesítményt hozhat. Ha egy adott órán kézműves - sikere van a gyereknek, már szívesebben jár iskolába, jobban elfogadja a tanárait, azokat is, akik számára nehéz tárgyakat oktatnak. Tapasztalataink és a minőségbiztosítás felmérései évről évre megerősítenek bennünket abban, hogy a kézműves oktatásnak ez a módja eredményes. Az évek során iskolánk sajátossága, színfoltja lett. A szülők nagyon örülnek, hogy gyermekeik ilyen jellegű képzést is kapnak. Az utóbbi években egyre több azoknak a gyerekeknek a száma is, akik valamilyen művészeti szakközépiskolába felvételiznek. Mindezek indokolják, hogy a hagyományőrző – kézműves - program az iskola pedagógiai programjának a jövőben is kiemelt és fontos része legyen.  Nevelő-oktató munka tartalmára vonatkozó változások Pedagógiai- nevelési programunk kiemelt területei az iskolai túlkorosság visszaszorítására, a továbbtanulási arányok javítására, a hátrányos helyzet csökkentésére, az etnikai hátrányok enyhítésére vonatkoztak. E cél érdekében dolgoztuk ki a hagyományőrző, művészeti nevelést alkalmazó és testi fejlettséget segítő programunkat. Hagyományőrzés területén minden kézművességet oktató pedagógusnak van alapképesítése, és két szövő, két keramikus, egy bőrös szakképesítésű nevelőnk már a felső tagozatos szakköröket is magas szinten képes oktatni. Néptánc oktatására néptáncpedagógust alkalmazzuk. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy szinte minden napközis csoport délután is foglalkozik kézművességgel. Együttnevelési eredményeinkben olyan szintet értünk el, hogy jelenleg országos mintaként szolgálunk az Országos Integrációs Hálózat képzési rendszerében. A testi fejlesztés terén három irányt jelöltünk ki az általános feladatok mellett, mozgáskultúra-mozgásfejlesztést, gerinctornát, (melyet beépítettünk a testnevelési órákba) és akrobatikus tornát. Az iskolánk pedagógiai programjában felvállalt feladatokat nevelőtestületünk teljes odaadással végzi, magáénak érzi. Iskolánkban a túlkorosság szinte teljesen megszűnt, a magántanulók száma harmadára csökkent. Az évismétlésre bukók száma 2-3 % körül mozog. Továbbtanulási eredményeink folyamatos javulást mutatnak. Fegyelmi intézkedésre évek óta nem került sor. A hiperaktív tanulók száma magas, de sikerül az oktatásban bent tartani, a bukásokat többségében elkerülni és a közösségi életre alkalmassá tenni őket. A törés, rongálás az elmúlt éveket tekintve jelentősen csökkent, szándékos károkozás nincs. Statisztikai adataink is alátámasztják helyzetértékelésünket. Az etnikai felzárkóztató oktatás formáját tekintve az elmúlt tanévtől átalakult. Megmaradt a cigány nemzetiségi oktatás (felezett fejkvótával) és kikerült belőle a felzárkóztatási tartalom. Ezen tartalom a képességkibontakoztató felkészítés részét képezi. A továbbiakban a képességkibontakoztató felkészítés egy helyzetértékelésből kiinduló pedagógiai rendszer alkalmazását kívánja meg. Ez a pedagógiai rendszer kb. 80 %-ban 11


1.

Pedagógiai program

megegyezik az iskolánk gyakorlatával. Iskolánkban az emelt szintű nyelvoktatást mindenképpen szeretnénk megtartani. Hatékonyságát jónak és eredményesnek ítéljük meg. Gondunk azonban, hogy a 8 vagy 6 évfolyamos iskolába kilépő tanulók ennek a csoportnak a létszámát csökkentik. Az emelt szintű oktatásra vonatkozó elgondolásunkat, mely mindkét osztályból való képzést takarja, nagyon hatékonynak és jövőbe mutatónak tartom. Mindennapos testnevelés, testmozgás 2011/2012-es tanévben a Gödöllői Városi Egészség és Sportnevelési Program alapján bevezetésre kerül az iskolában a mindennapos testnevelés, testmozgás 1-3. évfolyamtól kezdve, felmenő rendszerben. Cél:  az egészségtudatos magatartás és életmód kialakítása,  változatos mozgási formák megismertetése, megszerettetése,  mindennapos testmozgás biztosítása,  általános képességfejlesztés, A program alapján 1-3. évfolyamon a heti 3 óra testnevelés heti 5 órára növekszik. A tanulók számára ingyenesen látogatható foglalkozások délelőtt és a délutáni órákban kerülnek megszervezésre, melyeken számukra a részvétel kötelező. Indokolt esetben a tanulót az iskola igazgatója mentesítheti a foglakozásokon való részvétel alól. A tanórákon, foglakozásokon a képességfejlesztés, a kompetenciafejlesztés a hangsúlyos. A tanórák, foglalkozások szervezése során a nívócsoportos bontást is alkalmazzuk, az iskola a program lebonyolítása során külső erőforrásokat is igénybe vesz. A tanterv és a tanmenet a Gödöllői Városi Egészség és Sportnevelési Program keretében készül el.  Megtartani kívánt feladatok Intézményünk eddig elért eredményei szerves részét képezik iskolai életünknek, bármely specialitásunkról való lemondást jelentős visszalépésként élné meg az iskola gyermekközössége. Tartalmi megújításként tervezzük a 7- és 8. osztályban a mindennapos testnevelés biztosítása céljából a tömegsport óra helyett a +1 testnevelés óra beiktatását, illetve a társastánc oktatását. A teljes iskolai oktatás eredményesebbé tétele érdekében a Lépésről lépésre program és a kooperatív tanulás bevezetését tervezzük, melyre pályázati támogatást kaptunk, továbbképzésre, tárgyi feltételek javítására, taneszközökre, szakirodalomra.

12


II.

1.

Pedagógiai program

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓMUNKA CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGRENDSZERE

Általános nevelési céljaink  Diákjainkat megtanítjuk az általános emberi értékek tiszteletére és követésére, mint például a humanizmus, szeretet, harmónia, tolerancia, felelősségvállalás, szerénység. Társas kapcsolatai esetén értékelje társaiban ezeket a tulajdonságokat és váljon ő maga is e tulajdonságok révén a közösség hasznos tagjává.  Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását, törődünk azon hátrányok csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális-kulturális környezetéből, vagy eltérő ütemű éréséből fakadhatnak.  Kulturális örökségünket a művészeti nevelés keretein belül kívánjuk átörökíteni. Tanulóinkat a haza megbecsülésére és szeretetére neveljük.  Figyelmet fordítunk az érzelmekre: az érzelmi intelligencia fejlesztésére, mélyítésére, gazdagítására törekszünk.  Egészséges és kulturált életmódra neveljük fiataljainkat a lehető legtöbb pozitív mintával, folyamatos gyakoroltatással, az előnyös szokások kialakításával, az önpusztító és az egészségre káros szenvedélyek megelőzésével.  Fontos feladatunknak tekintjük a mozgáskultúra fejlesztését, az ortopédiai elváltozások megelőzését, az úszás megszerettetését és elsajátíttatását.  Kiemelkedő feladatunk a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hagyományok tudatosítása és ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységünkkel fejlesztjük tanulóinkban a nemzeti azonosságtudatot, segítjük az egymás mellett élő különböző kultúrák elfogadásának és tiszteletben tartásának igényét.  Minden lehetséges nevelési folyamatban törekszünk arra, hogy tanulóink a 8. évfolyam végére önálló, reális önismerettel rendelkező, kezdeményezésre képes fiatalokká váljanak.  Oktatási célok

Oktatási céljaink között elsődleges az alapkészségek kialakítása és az alapképességek fejlesztése. Ezen belül kiemelten kezeljük:  a kommunikációs készségeket  a gondolkodási képességek fejlesztését Az értelem kiművelésének terén:  az érdeklődés,  a tanulási ambíció, 13

Damjanich János Általános Iskola  az optimális tanulási igényszint,  az optimális teljesítményvágy  és a tanulási kötelességtudat

1.

Pedagógiai program

kialakítását és fenntartását.

A tanítás folyamán az ismeretátadás helyett célunk, hogy fokozatosan áttérjünk a felfedeztető, tevékenykedtető oktatásra. A tudással és műveltséggel kapcsolatos értékek közül kiemelt figyelmet szentelünk a tudás iránti vágy felkeltésének, fenntartásának. További célunk a megismerésre való törekvés kialakítása. A reális önbizalom érdekében úgy irányítjuk az oktatás folyamatát, hogy a feladatok megoldása erőfeszítést igénylő legyen, ugyanakkor vegye figyelembe a tanuló képességeit. Oktatási céljainkat kíséri:  a szorgalom,  a figyelem,  a kötelességtudat,  a rendszerességre való törekvésnek a kialakítása,  a céltudatosság,  a határozottság,  az akaraterő fejlesztése,  a kudarcok elviselésének és az akadályok leküzdésének képesség szerinti fejlesztése. Céljainkat a gyerekek minél alaposabb megismerésével, differenciált oktatással és tevékenységi folyamatokon keresztül kívánjuk elérni.  Az iskolai nevelés és oktatás tevékenységi rendszere

Az iskolai tanulási folyamat során fontos, hogy a pedagógusok munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez.

14


III.

1.

Pedagógiai program

KOMPETENCIAFEJLESZTÉS

 Felkészítés a kompetenciaalapú oktatásra: „Különösen nagy fontosságú a kisiskolás korban elsajátított alapképességek és – készségek, továbbá a kulcskompetenciák köre, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételei…” A NAT és az Európai Unió előírásai szerinti kiemelt kompetenciaterületek:  szövegértés-szövegalkotás,  a matematika-logika,  az idegen nyelv (angol, német, francia, magyar, mint idegen nyelv),  az IKT (informatika és médiahasználat),  életpálya-építés,  szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület. A NAT a hangsúlyt a következő kompetenciák: kommunikációs, döntési, lényegkiemelő, életvezetési, együttműködési, problémamegoldó és a kritikai gondolkodás képességeinek fejlesztésére helyezi. Kiemelt fejlesztési feladatként jelenik meg az énkép és az önismeret fejlesztése, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a hon- és a népismeret, a nemzeti kultúra megismerése, az európai azonosságtudat kialakítása, az egyetemes kultúrával való megismerkedés, a környezettudatosságra nevelés, az információs és kommunikációs kultúra megismerése és alkalmazása. Nagy hangsúlyt fektet az eredményes tanulástechnikák megtanítására, a testi és lelki egészséggel kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítására, a felnőttkor szerepeire való felkészülésre, amely alatt a diákok szociális és társadalmi kompetenciáinak fejlesztése értendő.  Vállalt kompetenciaterületek, évfolyamok:  1. évfolyam: szövegértés kompetenciaterület (báb-dráma)  2. évfolyam: szociális + környezeti és életviteli kompetenciaterület (környezetismeret)  5. évfolyam: szövegértés kompetenciaterület (magyar)  5. évfolyam: matematika kompetenciaterület  7. évfolyam: szociális, környezeti és életviteli kompetenciaterület (történelem)  7. évfolyam: életpálya-építés kompetenciaterület (ének)  Pedagógus továbbképzések: 6 nevelő részesült 120 órás továbbképzésben, a szakmai vezetők 60 órás képzésben vettek részt. További 2 nevelő a nem szakrendszerű oktatásról szóló továbbképzésen vett részt.

15


1.

Pedagógiai program

 Eszközbeszerzések: A megvalósítás során iskolánk eszközállománya alaposan megújult (számítógépek, laptopok, interaktív táblák kerültek beszerzésre). Megkezdődött a digitális tartalmak befogadására alkalmas feltételrendszer megteremtése.  A kompetenciafejlesztés feladatai: A megismert új eljárások és pedagógiai eszközrendszer bevezetése az iskola minél több évfolyamán szükséges. A frontális osztálymunkát fokozatosan kiegészítik, felváltják az új tanítási módszerek: kooperativitás, projektek, beszélgető kör stb. Sokoldalúan kívánjuk kihasználni az Internet lehetőségeit a tanórákon, az otthoni kutatómunkában, információszerzésben, fejlesztő feladatok készítésében, megoldásában. A vállalt kompetenciaterületek fejlesztése során törekszünk az alábbi feltételek megvalósítására:  meleg, nyitott iskolai légkör  világosan megfogalmazott célok és szabályok  tanulóközpontú tanulás és tanítás  kooperatív tanulási formák alkalmazása  sokféle tanulási forrás biztosítása  a gyerekek pozitív elfogadása  személyközi kapcsolatok sokasága A kipróbált rendszert a 2007-2008-as tanévben kiterjesztjük a 2., 6., 8. évfolyamra. A résztvevő nevelők folyamatosan dolgoznak az iskola helyi tantervének kompetenciaalapú átalakításán.

16


IV.

1.

Pedagógiai program

AZ ISKOLA SAJÁTOS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Hagyományőrző nevelés

Cél: A néphagyományok felelevenítésén keresztül érzelmi kötődés kialakítása. A népi műveltség megismerése, kutatása, annak tudatosítása, hogy minden nép számára fontos az évszázadokon keresztül megtartó kultúra megismerése és megőrzése. Különösen jelentős ez a jövő nemzedék számára, hogy gyökereit megismerve méltó legyen örökségéhez. Feladat:  természetes alapanyagok megismertetése (gyapjú, szalma, vessző, sás, ... stb.)  néprajzi ismeretek nyújtása  népi kismesterségek alapjainak tanítása (fazekasság, szövés, bőrdíszművesség, stb.)  koordináció a hon- és népismeret, néptánc, kézműves tantárgyak között  kézműves délutánok szervezése  jeles napok előtt, népi játszóházi foglalkozások vezetése szülők bevonásával  1-5. osztályig a kézműves tanmenet kidolgozása a fokozatosság elvére épül Kritériumok:  Népi játszóházvezetői tanúsítvánnyal rendelkező pedagógus tanítsa a kézműves órákat.  Évi egy alkalommal az osztályok legsikeresebb munkáiból kiállítás rendezése.  A hagyományőrző-kézműves programnak megfelelő tanmenetek összeállítása  Törekedni kell arra, hogy felső tagozaton -szakköri keretben- valamerre "szakosodjanak" (fazekasság, szövés, gyöngyözés, bőrözés). Munkáikat legalább egy szakköri foglalkozáson pályaműként bemutathassák, értékeltethessék.  Hagyományőrzés - kézművesség a pedagógiai programban: Iskolánkban több, mint tíz éve folyik a hagyományőrző-kézműves oktatás. A tantárgy magában foglalja a rajz és technika tantárgyat, a népi kismesterségeket (szövés, kerámia, nemezkészítés, textiljátékok, növényi anyagok megmunkálása, gyöngyszövés, stb.), néprajzi ismereteket (jeles napok, ünnepi szokások). Mindehhez szorosan kapcsolódik a néptánc tanítása.  A kézműves foglalkozások alapelvei:  Csak tiszta forrásból állítjuk össze az éves terveket.  Használati tárgyakat, játékokat készítünk. Törekszünk arra, hogy ezek a tárgyak a gyerekek életéhez, mindennapjaihoz szorosan kötődjenek, nap mint nap kézbe vegyék őket, viseljék, használják azokat.  Nem készítünk öncélú dísztárgyakat, kétes értékű díszítményeket. A munkadarabok értékét a míves munka és a funkció egysége adja.

17


1.

Pedagógiai program

 Csak természetes anyagokat használunk.  A megmunkálás módja csak az lehet, amivel az adott anyag megmunkálható.  A tárgyakat teljesen befejezzük.  A kézműves órák felépítése: A kézműves órákat az alsó tagozatos évfolyamok és az ötödik osztályok tanrendjébe tervezzük. A többi évfolyam tanulóinak szakköri kereteken belül van lehetőség kézművességgel foglalkozni. A tantárgy tananyaga koncentrikusan bővül. Évről évre ugyanazokkal az anyagokkal dolgoznak a gyerekek, de egyre munkaigényesebb, összetettebb tárgyakat készítenek.

Tánc és dráma  Táncoktatás-néptánc Cél:

 Szép, esztétikus, hagyományokra épülő koordinált mozgás elsajátítása. A környék (Galga mente) táncainak, játékainak, dalainak kiemelt tanítása.  Koncentráció a kézművesség tevékenységi körével (viseletek, tájjelleg, néprajz, stb.)

Feladat:  Első osztálytól harmadik osztályig az órarendbe beépíteni heti 1 órában.  Negyedik osztályban szakköri szinten biztosítani a továbbhaladást. A néptánc által fejlődjön a gyerekek:  ügyessége  tartása  mozgáskultúrája  egymáshoz való viszonya (fiú-lány)  kiállása  ritmusérzéke Kritériumok:  A néptáncot néptáncpedagógusi végzettségű pedagógus tanítsa  A néptánc órákhoz megfelelő méretű terem álljon rendelkezésre  Harmadik osztály végére legyenek képesek néhány bemutatható táncot előadni.  Dráma, drámapedagógia, színjátszás Cél:

 Az önmegismerés elősegítése, önmaguk vállalása.  Az együttműködés szabályainak elfogadása és betartása.

18


1.

Pedagógiai program

 A konfliktushelyzetek vállalása, megoldása.  Kultúrált viselkedés elsajátítása.  Kitartó munkavégzésre nevelés.  A társakkal való kultúrált együttműködés.  Közös tevékenységben, a gátlások oldása által, érzelmi biztonság nyújtása.  A színjátszó csoport célja: színpadképes produkciók létrehozása. Az iskolai ünnepélyeken túl: a csoport felkészültségének megfelelően szerkesztett műsorok, dramatizált irodalmi művek, életjátékok bemutatása.  A csoport tagjai élettapasztalatukat, élményeiket a művészet eszközeinek segítségével építsék be játékaikba, s ily módon egész személyiségük gazdagítását szolgálja. Feladat:  Az adott tanulói csoport sokoldalú fejlesztése érdekében a művészi nevelés sajátos eszközeit, azon belül is a drámapedagógia és a színházi nevelés módszer- és eszközegyüttesét kívánjuk használni. A tanulók mindennapi életéből vett, az általuk látott-hallott, illetve a tanár által a munkafolyamatba bevitt témák (történelmi, irodalmi, zenetörténeti) alapján kibontott drámajátékok vezetését tervezzük.  Olyan gyakorlatok beépítése a foglalkozásokba, mint például az érzékelő, koncentrációs játékok, vagy éppen a kommunikációs gyakorlatok.  A dramatikus elemek segítsenek tisztázni a tanulók érzelmi viszonyulását társaikhoz, de -hasonló módon- önmaguk irányában is.  A helyzet-felismerési és döntési készség, melynek már valamelyest birtokában kell, hogy legyenek, a fejlesztő munka során finomuljon és párosuljon társadalmi érzékenységgel. Kritériumok:  Ötödik és hatodik évfolyamon szakköri keretben választható legyen.  Hetedik és nyolcadik osztályban szakköri szinten folytatható.  A drámajátékból bemutató foglalkozások szervezése évente egy, vagy két alkalommal.  A színjátszó csoport az elkészült produkcióktól függően tartson bemutatót évente egy, vagy két alkalommal.  A tanulók oldják meg eredményesebben a koncentrációt, kitartást igénylő feladatokat.  Kevesebb legyen az osztálytermi, iskolai konfliktus. Növekedjen empátiás készségük.  Minősítés, értékelés, osztályozás kidolgozása.

19


1.

Pedagógiai program

Idegen nyelv fejlesztése Cél: 2004. év májusában csatlakoztunk az Európai Unióhoz, s ez a tény még inkább megköveteli, hogy idegen nyelvet beszélő fiatalokat neveljünk. Az uniós tagállamokon belüli, s a leendő uniós tagok tanulói közötti felmérés azt mutatja, hogy a nyelvet aktívan használni tudók számában jelentős a lemaradásunk. Fő célunk a kommunikatív nyelvhasználat erősítése. Feladat: Célunk elérése érdekében csoportbontásban tanítjuk a nyelveket, lehetővé téve ezzel a kisebb létszámban történő hatékonyabb tanulást, az azonos képességű gyerekek egyenletes haladását. A lemaradóknak felzárkóztatást, a kiemelkedő képességűeknek emelt óraszámot (heti 4, illetve 5 órát) biztosítunk. Az érdeklődő tanulók szakköri foglalkozásokon is fejleszthetik tudásukat. Az aktív nyelvhasználatot külföldi levelezéssel, levelező versenyeken való részvétellel, rendszeres project-munkákkal segítjük. Más iskolák tanulóival való találkozásokkal, külön műsorok szervezésével is fejlesztjük tanulóink nyelvtudását. Kritériumok: Mind a négy készség (beszéd, írás, olvasás, hallás utáni megértés) fejlesztésre kerül. A tanulói szókincset, az adott témakörökben, évente legalább 20 %-kal növeljük. Legalább 10 %-kal növeljük azoknak a tanulóknak a számát, akik a külföldi levelezésben részt vesznek. Növeljük a versenyekre induló tanulók számát, és elvárjuk, hogy egyre több gyerek vegyen részt a dekorációs munkában is.

Könyvtárhasználat, könyvtári informatika Cél:

 Az iskolai könyvtár információs- tanulási forrásközponttá, nyitott szellemi műhellyé alakítása.  Állományfejlesztés intézményünk profiljának megfelelően /hagyományőrzés, kézműves, dráma, tánc stb.…/  A számítógépes rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikák elsajátíttatása az önálló ismeretszerzés érdekében.  A tanulás és a mindennapi tájékozódás segítése a könyvtár saját, és hálózaton elérhető információs és dokumentációs bázisával.

20


1.

Pedagógiai program

Feladat:  A könyvtárhasználat megtanítása a magyar nyelvben, az informatikában megtalálható tanegységek egybeszerkesztett tanterve alapján, könyvtári órák keretében.  Rendezvények /szavalóversenyek, népmesemondó versenyek, olvasóvetélkedők/ szervezése által az olvasás megszerettetése, a gyermekek szókincsének bővítése.  A könyvtár használatának minden ismeretterületen nélkülözhetetlenné tétele tanulóink életében.  Kapcsolattartás más kulturális intézményekkel/ Városi Könyvtár, Művelődési Központ, Királyi Kastély stb…/  A számítógépes Szirén ill. Szikla program folyamatos fejlesztése, az adatfelvitel és a kölcsönzés programmal történő megvalósítása.

Kritériumok:  A könyvtárat középfokú könyvtárosi végzettséggel, 2007-re felsőfokú informatikus könyvtárosi végzettséggel rendelkező pedagógus vezesse.  A könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint Gyűjtőköri Szabályzata tartalmazza részletesen a könyvtár működéséhez szükséges kritériumokat, feladatokat.  A könyvtári informatika követelményeit 1- 8. évfolyamig külön tanmenetben kell rögzíteni.  Az állomány védelme érdekében, a tanulók kötelesek év végén visszaszolgáltatni a kölcsönzött dokumentumokat.

Mozgáskultúra fejlesztése Cél:

 a mozgáskultúra fejlesztése az egészséges életmód kialakításában, az egészséges felnőtté válás folyamatában kiemelkedő szerepet tölt be. A kreatív, sokoldalú, gyermek tevékenységrendszerének egyik fő célja a rendszeres testmozgás.

Feladat:  A gyermek biológiai fejlődésének 6-14 éves szakaszában mozgásaktivitása a legnagyobb, mozgásvágya a legerősebb és mozgásos cselekvései a legintenzívebben fejleszthetők. Ha elmaradnak a kellő ingerek, akkor jelentkeznek a negatívumok. Nagy hangsúlyt kell a megelőzésre, a prevencióra fordítani. A tartásjavító tornagyakorlatokat kiemelten kell kezelni, be kell építeni a testnevelésórák gimnasztikai gyakorlat-anyagába.  Megvalósítjuk a mindennapos testnevelést. Úgy kell megszervezni, hogy ez ne csak lehetőség, hanem órarendbe beépített napi mozgás legyen.  Erősítjük a testnevelő és gyógytestnevelő kapcsolatát. Minden tanuló az egészségéhez legjobban hozzájáruló tevékenységet végezze.  Sportági eredményesség növelése. Továbbra is kiemelt támogatást élvez az akrobatikus torna és vívás. Az eredményesség növelése érdekében egyre több korosztály bekapcsolása a rendszeres edzésbe.  A nagy hagyományokkal rendelkező úszásoktatás hatékonyságának növelése. 21


1.

Pedagógiai program

Kritériumok:  valósuljon meg minden, testnevelést tanító pedagógus óráján, a gimnasztika gyakorlatanyagába a gerinctorna beépítése  a tanulók év végi fizikai és motorikus mérése mutasson 10 %-os javulást a tanév eleji méréshez képest  csökkenjen a felmentettek száma  nőjön a sportági eredményesség az akrobatikus torna és vívás sportágakban, a diákolimpián.  alsó tagozatban csökkenjen az úszásból felmentettek száma, az 5. évfolyam végére minden tanulónk egy úszásnemben tudjon egy uszodahosszat úszni.

22


1.

Pedagógiai program

V.ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

A különböző környezetből jövő tanulók számára a tanulási esélyegyenlőség segítése minden pedagógus feladata. Alapelvek:  kulcskompetenciák megalapozása  kulcskompetenciák megszilárdítása  egyénhez igazodó fejlesztés  kulcskompetenciák bővítése  tanulók tanulási nehézségeinek feltárása  iskolai problémák megoldásának segítése  a tanulók személyiségének megismerése  a személyiséghez illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása  a „Minden gyermek érték, mindegyik tehetséges valamiben” elv alapján, a tanuló tehetségjegyeinek feltárása  a kiemelkedő teljesítmény fejlesztése iskolai foglalkozásokon és iskolán kívül  tanulásszervezési eljárásokban a tanulói önállóság, aktivitás, az egymás közötti együttműködés előtérbe helyezése  a tanulásszervezéssel a belső motiváció kialakítása, továbbá az önszabályozó mechanizmusok beindítása  az oktatási folyamatban a tananyag függvényében, a lehetőségekhez igazodva, a kooperatív tanulási technikák minél gyakoribb alkalmazása  egyénre szabott ellenőrzési - értékelési eljárások alkalmazása Az esélyegyenlőség megvalósításához a nevelőtestület az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) alkalmazását vezette be és működteti.

23


1.

Pedagógiai program

Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, IPR program megvalósulása iskolánkban Célok: A szocio-kulturális hátrányok csökkentése érdekében a minisztérium által kiadott pedagógiai rendszert vezettük be a képesség-kibontakoztató és integrált nevelés alkalmazásával. Célunk, hogy a hátrányos helyzet ne okozzon veszélyeztetettséget, a kialakult hátrányok csökkenjenek. A nevelőtestület egy közös tartalommal rendelkező, közös módszertant alkalmazó, és tárgyi feltételeiben megújuló programot valósít meg elfogadó és egységes rálátás mellett. Célunk az IPR intézményi feltételeinek fejlesztése, az évenként elkészülő önértékelési táblázat alapján. Az Intézményi Önértékelés egyrészt kiindulási pont, másrészt a következő időszak tervezése, célok, feladatok és felelősök meghatározásával. A táblázat megmutatja, hogy az intézmény hol tart a megvalósításban, melyek az erősségek, mi az, amit még fejleszteni kell, továbbá az iskola megfelel-e az IPR alkalmazásával kapcsolatos jogszabályi előírásoknak (a törvényi változások alapján).

Feladatok:  Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére a közösen kidolgozott együttműködési program fejlesztése, megvalósítása, rendszeres látogatások szervezése.  Beiskolázás előkészítése, mérések, vizsgálatok előzetes elvégzése.  Társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés erősítése, bővítése. Rendszeres kapcsolattartás szakszolgálatokkal, civil szervezetekkel.  A kapcsolattartás formáinak bővítése a szülőkkel, a HHH tanulók sikeressége érdekében. A kapcsolatok ápolásával el kell érni, hogy a háromhavonta kötelező értékelésen egyre aktívabban vegyenek részt a szülők.  Az új pedagógiai módszerek alkalmazásával (kooperatív tanulásszervezés) valamint továbbtanulásra felkészítő programmal növelni kell a HHH továbbtanulók számát az érettségit adó középfokú oktatási intézményekben.  Fejlesztő foglalkozások, tanulmányi versenyek szervezésével, tehetséggondozással, a továbbtanulók nyomonkövetés-tapasztalatainak felhasználásával megfelelő középfokú intézmény választása. Célunk, hogy a későbbiekben minél több HHH tanuló fejezze be tanulmányait a választott középfokú oktatási intézményben.  Differenciált tanulásszervezéssel, fejlesztő foglalkozásokkal javítjuk a kompetenciamérések eredményeit. A következő években az iskola átlaga el kell, hogy érje az országos átlagot, illetve a HHH tanulók és a nem HHH tanulók eredménye közötti különbségnek csökkenni kell.  Az IPR-ben megjelenített módszerek egyre jobban beépülnek az iskola pedagógiai kultúrájába. Kiemelten fejlesztett programok:  mentálhigiénés programok  hospitálásra épülő együttműködés  kooperatív tanulásszervezés  kulcskompetenciákat fejlesztő programok területe, tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek alkalmazása

24


1.

Pedagógiai program

 közösségfejlesztő, közösségépítő programok  pályaorientáció  projekt-módszer    

A területi tanulmányi versenyek, művészeti versenyek, erdei iskola-projekt, szakkörök szervezésénél, egyéb tanórán kívüli programoknál biztosítani kell az egyenlő hozzáférést. El kell érni, hogy minél több pedagógus sajátítsa el az IPR alkalmazásához szükséges kompetenciákat, valamint legyen képes az előítéletkezelésre és a diszkriminációmentes oktatásra. A képességfejlesztés, a mozgásfejlesztés formáinak alkalmazásával, rendszeres differenciált foglalkoztatással el kell érni a HHH tanulók reprezentációjának csökkentését az SNI-s tanulók között. A célok megvalósulását megfelelő szakemberek biztosításával segítjük.

25


1.

Pedagógiai program

Kisebbségi nevelés-oktatás Célja Segítse a kisebbségi kultúrát hordozó csoport tagját, miszerint az oda tartozó egyén megtalálja, megőrizze identitását, vállalhassa másságát, elfogadhassa és másoknak is megmutassa annak értékeit. Alapelv A célokat a hazai és nemzetközi kisebbségi jogok, az Európa Tanács ajánlása figyelembevételével kívánjuk elérni.  Kisebbségi pedagógiai koncepció Az eddig elért eredmények és az alkalmazott Pedagógiai program, továbbá a 32/1997-es MKM rendelettel egységben:  Előnyben részesítjük az integrált oktatást.  A felzárkóztató programoknál figyelembe vesszük a cigány tanulók sok esetben eltérő családi szocializációját és serdülőkori tulajdonságait.  Törekszünk a cigány tanulók irányában a türelmes és támogató légkör kialakítására, illetve a szülők és az iskola közötti kapcsolat megteremtésére.  Az oktatás tartalma:  kisebbségi,  történelmi,  földrajzi, kisebbségi kultúra és  népismereti tananyag.  Az oktatás módja  Vizuális kultúrát multikulturálisan,  Ének-zenei tánckultúra multikulturálisan,  Hagyományokat, szokásokat, mesterségeket az etnikai oktatási programban,  Szociológiai ismereteket multikulturálisan,  Kisebbség népi irodalom, népköltészetének a tanítását az etnikai oktatási programban végezzük.  Kisebbségi állampolgári jogok  A hazai és nemzetközi jogrendszert multikulturálisan,  civil szervezetekkel kapcsolatos ismereteket multikulturálisan,  kisebbségi önkormányzatok témakörét a felső tagozaton a 7-8. évfolyamon az etnikai programban oktatjuk. Időkeret: a kötelező órák 10 %- a.

26


VI.

1.

Pedagógiai program

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVE

 A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei

A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetőségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagához képest fejlődik, ér el sikereket.

Kiemelt fejlesztési feladatok:  Az egyénhez igazított követelmények kialakítása.  Együttműködés a családdal és más szakemberekkel.  A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. A fejlesztés feladatai:  az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,  a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,  a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés.  a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. Fejlesztési lehetőségek:  Tanórán – differenciáltan – kiscsoportban  Tanórán kívüli időben, heti 1-2 órában – egyénileg – kiscsoportban – szakköri munkában (kézműves, dráma, számítástechnika, sport).  Integrálandó SNI csoportok  Mozgáskorlátozott,  Gyengénlátó,  Nagyothalló,  Beszéd- és nyelvi nehézséggel küzdő felső tagozaton, (a beszédészlelés beszédmegértés zavara, megkésett beszédfejlődés, dadogás, hadarás,orrhangzós beszéd, diszlália, disarthria, diszfázia, diszfónia)  Pszichés fejlődési zavara miatti tanulási nehézséggel és zavarral küzdő (részképesség zavarok – diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, hiperaktivitás figyelemzavar).

27


1.

Pedagógiai program

 Egyéni fejlesztési terv kialakítása  A tanuló feltérképezése – Motiválhatósága – Viszonya a tanuláshoz,- felnőttekhez,- társakhoz – Órai figyelme – Szociális háttér  Egyéni terápia szakvélemény alapján  Tájékozódó mérések, eredmények megbeszélése  Év elején  Év végén  Folyamatos kapcsolattartás Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal, gyógypedagógussal, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, szülőkkel,

Tanórán kívüli fejlesztő órák menete Az órák felépítése analógiára épül, közel azonos, egy séma szerint felépítve, mely mindig más és más tartalommal van megtöltve a fejlesztendő területnek megfelelően és igazodik a tanulók egyéni szükségleteihez. Az órai munka tapasztalásra, játékosságra és már meglévő ismeretekre, jártasságokra épül, cél a legközelebbi fejlődési zóna elérése.

28


1.

Pedagógiai program

VII. SZEMÉLYISÉG- ÉS KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS Személyiségfejlesztés A módosított kerettanterv a gyermekek, a serdülők képességeinek fejlődéséhez szükséges követelmények meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Eredményes, ha a pedagógiai program:  tartalmazza a színes, sokoldalú iskolai élet, a tanulás, a játék, a munka feltételeit,  ha fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, edzi akaratát,  ha hozzájárul életmódja, motívumai, szokásai, az értékkel történő azonosulása fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A személyiség fogalma, főbb személyiségvonások:  Személyiség: az egyén lelki életének sajátos összjellege. A külső és belső tényezők kölcsönhatásának eredményeként kialakult tulajdonságok integrációja-, mely tevékenységekben nyilvánul meg, illetve ebben alakul. Feladatok:  Közösségi játékokban való részvétel biztosítása  Játékszabályok megtanítása  Szellemi aktivitás: a gondolkodás élénksége, gyorsasága, intenzitása  Játékok rendszeres alkalmazásával az önismeret segítése  A külső tényezőkhöz való alkalmazkodás gyakoroltatása  Problémamegoldás drámapedagógiai elemekkel Az iskolai személyiségfejlesztés minden nevelő feladata, de legfontosabb láncszeme az osztályfőnök.

Közösségfejlesztés A közösségi nevelés folyamatában is az egyéni bánásmódot alkalmazzuk. A közös célokat, a mindenkire érvényes feladatokat minden egyes gyermekkel elfogadtatjuk úgy, hogy figyelembe vesszük egyéniségét. A lényeg, hogy egyéni sajátosságainak megfelelően tegyük a gyermeket a közösség tagjává, biztosítva számára egyéni tulajdonságai minél teljesebb kifejlődését. Pozitív személyiségvonásai a közösség érdekében, a közösségi céloknak megfelelően fejlődjenek. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A tanuló személyiségének e pozitív vonásait kulcskompetenciáknak nevezzük. Az Európa Tanács szakértőjének definíciója alapján: „A kompetenciákat úgy kell tekinteni, mint olyan általános képességeket, amely a tudáson, tapasztalaton és értékeken alapszik. Önbizalom, kudarctűrés, kezdeményező készség, vállalkozókészség, szociabilitás, aktív állampolgárság, csoportmunkában való részvétel, másokra való odafigyelés.” Mindenkire nézve általánosan szükségesek és minden személy számára egyformán fontosak.

29


1.

Pedagógiai program

 Közös követelményeink a közösségfejlesztés feladatrendszerét illetően  A hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel /hagyományőrző program/.  A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket /cigány tanulók elfogadása/.  Az iskola és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. /Svédországgal levelezés, Comenius I-ben való részvétel/  A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.  A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, továbbá a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képességei álljanak.  Iskolánknak az új információs környezetben eligazodó, és azt megfelelő válogatással és kritikai módon használó fiatalokat kell nevelni /Internet/.  Minden lehetséges eszközzel segítjük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást /integrált oktatás/.

Pályaválasztás, iskolaválasztás  Pályaorientáció - döntéselőkészítés A pályák különböző képességszinteket, képességstruktúrákat kívánnak meg. Ezek a személyiségnek olyan –viszonylag állandó– sajátosságai, amelyek egy adott területen a sikeres tevékenység előfeltételei. A gyereknek ismernie kell önmagát, nagy szüksége van tehát az ÖNISMERETRE, ami magában foglalja érdeklődését, képességeit, kedvelt tevékenységeit – s ezeknek összhangban kell lennie az áhított pálya követelményeivel, vagyis rendelkeznie kell pályaismerettel, hogy sikeres legyen az iskolaválasztása, majd pályaválasztása. Megvalósul: 7. osztályban, heti 1, szakköri órában.

Tanulók értékelése, minősítése Cél:  minden tanuló kapjon esélyt képességeinek megfelelő értékelésre, amely nem kinyilatkoztatás, hanem jellemzés a tanuló teljesítményéről. A tanulók teljesítményének mérését a helyi tanterv tantervi keretekben rögzíti. Az értékelés egységes százalékolásának kidolgozása a munkaközösség feladata, melyet évenként felülvizsgál. A százalékolás minimum és optimum szinten kerül kidolgozásra. A felmérések összeállításánál A és B feladatlapokkal optimum és minimum követelményekkel dolgozunk. 30


1.

Pedagógiai program

Kézműves és rajz tantárgyaknál:  szín, forma kompozíció, eszközhasználat kerül értékelésre. Drámajáték értékelése:  drámajátékban való aktivitás  játékfegyelem, szabálytartás  társakkal való együttműködés  önfegyelem  kreativitás. Testnevelés tantárgy értékelése:  év eleji felmérés: aktivitás, akarati tényezők figyelembevétele  év végi felmérés: a javulást mértékének értékelése  órai aktivitás, órai munka, órai fegyelem  sportági jártasság  sportági teljesítmény értékelése (törzsanyag elsajátítása)  felszerelés hiánya  úszás jelenlét  versenyeken való részvétel  tanórán kívüli sport (ISK, egyesületi sport) figyelembevétele.

 Iskolánk értékelési rendjének módosítása az alsó tagozatban A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az Oktatási Törvény 70. § 3. módosítása alapján A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányait sikeresen teljesítette. A szöveges értékelés formái: 

tanév végén 1. osztály, félév végén 1-2. osztályban



tartalmazza a magatartást és a szorgalmat



az év végi értékelést a bizonyítványban pótlapon rögzítjük



a szöveges értékelést nem terjesztjük ki a magasabb évfolyamokra

A helyi tantervben rögzítjük: 

a magasabb évfolyamra lépés feltételeit



a beszámoltatás, számonkérés követelményeit és formáit



a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését, minősítését

31


1.

Pedagógiai program



Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, 2. évfolyamon félévkor minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk.



A 2. évfolyam félévétől a 4. évfolyam végéig a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük.

Az első évfolyamon félévkor és év végén, 2. évfolyamon félévkor a tanulók munkáját a naplóban szereplő értékelő lap, a tájékoztató füzet illetve a bizonyítvány pótlapja segítségével értékeljük. Érdemjegyek, osztályzatok 1. Az első évfolyam végén a tanulók bizonyítványába az kerül bejegyzésre, hogy a tanuló a tantervi követelményeknek megfelelt-e, illetve melyik tantárgyból érdemel dicséretet vagy melyik tantárgyból volt gyenge. Az első és második évfolyamon félévkor szövegesen értékelünk a tájékoztató füzetben. A részletes értékelést a bizonyítvány pótlapján rögzítjük. 2. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkáját osztályfőnöke az év végén szöveges formában értékeli a tanuló részére kiadott iskolalátogatási bizonyítványon. 3. A 2. évfolyam félévétől 4. évfolyam végéig a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 4. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az érdemjegyeket betűvel kell kiírni (pl.: jeles). 5. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból havonta legalább három érdemjeggyel kell értékelni. 6. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 7. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a szakmai munkaközösségi munkatervekben az alábbi arányok alapján rögzítette: 0-40%: elégtelen, 41-60%: elégséges, 61-75%: közepes, 76-91%: jó, 92%- 100%: jeles. A magatartás értékelése: példás, jó, változó, rossz, a szorgalom: példás, jó, változó, hanyag meghatározásokkal történik. 8. A 2. évfolyam végétől 4. évfolyam végéig a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: Magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, kézműves, testnevelés, néptánc, 4. évfolyamtól: idegen nyelv és informatika kerülnek osztályzásra. Az értékelési rend változását a munkaközösség nyílt szavazással egyhangúlag elfogadta. Gödöllő, 2010. december 18.

Alsós - és Napközis Munkaközösség

32


1.

Pedagógiai program

Iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje Cél:

 a tanulói túlterhelés megakadályozása  a helyes önértékelés kialakításának segítése  a tantárgyban elért eredmények objektív megítélése  a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek feltérképezése

Írásbeli beszámoltatási formák:  diagnosztizáló mérés (év eleji elmérés)  formatív mérés – fejlesztő, szabályozó (tudáspróba évi 8 alkalom)  szummatív mérés – témazáró (maximum évi 4 alkalom)  szummatív mérés (év végi felmérés)  nagydolgozatok íratásának gyakorisága alsó és felső tagozaton tantárgyanként minden nagy témakör után, évi legalább 4 alkalommal, kivéve kézműves, ének, testnevelés, rajz.  röpdolgozatokat a témák tanítása során íratunk kisebb tantárgyi egységekből elsősorban az anyag megértése, az összefüggések meglátásának ellenőrzése céljából. Egy – egy téma tanítása alatt 2-3, maximum 4 alkalommal. A fenti írásbeli beszámoltatásokat 1 héttel a megírást megelőzően (kivéve a formatív mérést, amit 1 nappal megelőzően) a pedagógus a tanuló tudomására hoz a fő témakörök megjelölésével. Napi két fenti írásbeli beszámoltatásnál több nem eshet egy napra. Az év eleji felmérés tájékoztató jellegű, a félévi és év végi érdemjegybe nem számít bele. A többi írásbeli beszámoltatás súlya maximum két szóbeli felelet jegyeként számítható be. A szaktanár javító felmérést is írathat, ebben az esetben az előző felmérés egy szóbeli felelet jegyeként értékelhető. Magyar nyelv, irodalom, történelem, földrajz, biológia, fizika, matematika, idegen nyelv tantárgyakból íratható írásbeli beszámoltató, formatív mérés. Tantárgyanként a helyi tanterv tartalmazza a követelményeket.

Otthoni /napközis, tanulószobai/ felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Cél:

 a tanulói túlterhelés megakadályozása  a tanuló szerzett tudásának kipróbálása, mélyítése  az ismeretek rögzítésének biztosítása.

A tantárgyankénti kötelező írásbeli feladat nem lehet több –átlagos képességű tanulóra nézve– maximum fél óra időtartamnál. A pedagógus a tanári együttműködés keretén belül mérlegelhet az írásbeli házi feladatok tekintetében a maximális időkorlátot figyelembe véve.

33


1.

Pedagógiai program

Szóbeli feladatok tekintetében /memoriterek, versek/ 1 hetes határidővel adhatók fel. Egyéb esetben a félórás elsajátítási időkorlátot célszerű betartani. A házi feladatokat rendszeresen ellenőrizzük. Minden esetben: Alsó tagozat magyar matem. körny.i. ének x x x

kézm. testnev néptánc

Felső tagozat magy magy mat.. tört. irod. nyelv x x x x

term. rajz ének inf. techn testn. hon és dráma etika ism. népism x x x

A szóbeli feladatokhoz kijelöljük, hogy miből kell az anyagot megtanulni (tankönyv, munkatankönyv, órai vázlat). Kijelöléssel megoldjuk „mit kell megtanulni”, „mit kell gyakorolni”. Az otthoni szóbeli feladatok a tanítási órán elhangzottak rögzítését, elmélyítését szolgálják. Az otthoni (tanulószobai, napközis) írásbeli munka a tantárgy anyagában a jártasság kialakulását szolgálja, mely a későbbi írásbeli feladatok sikerességét jelentősen befolyásolja. A napközis és tanulószobás tanulók írásbeli házi feladatát a napközis csoport vezetője, a tanár az aláírásával látja el. A javítás és a minősítés az adott tárgyat tanító pedagógus feladata. A napközis csoport vezetője és az osztálytanító ettől eltérően is megállapodhat. A hét végi és egyéb szünetek napjaira írásbeli házi feladatot nem adunk fel.

Magatartás és szorgalom értékelése  Magatartás:  Példás: Jó magaviseletű és képességeihez mérten mindent megtesz jó tanulmányi előmeneteléért. A közös feladatokból részt vállal az iskolai rendezvényeken is. Igazolatlan hiányzása, fegyelmi ügye nincs. Magatartása iskolán kívül is kifogástalan.  Jó: A minősítés kritériumai megegyeznek a példáséval, de kisebb magatartási hibák előfordulhatnak. Inkább irányításra szoruló, mint kezdeményező típus.

34


1.

Pedagógiai program

 Változó: Törekszik a házirend betartására, de előfordul, hogy eltér a tanulói és a tanári közösség általános normáitól. Van benne készség hibái belátására, kijavítására.  Rossz: Belátásra, változtatásra kevéssé hajlamos, életvitele ellen kifogás merül fel, rendszeresen késik. Igazolatlan órái vannak.  Szorgalom:  Példás: Tanulmányi kötelezettségeivel összhangban rendszeresen, pontosan, megbízhatóan teljesíti. Követelményeknek igyekszik maradéktalanul eleget tenni. A tanórákon aktívan részt vesz, szorgalmi feladatokat vállal, önképzésben is fejleszti tudását. Érdeklődési körén kívül eső tárgyakból is jó teljesítményt nyújt.  Jó: Tanulmányi munkája egyenletes, kötelezettségeinek eleget tesz. Munkájának hatásfoka általában eléri képességeinek szintjét. A rábízott feladatokat teljesíti, de önállóan nem kezdeményez.  Változó: Tanulmányi munkáját csak figyelmeztetés után végzi el, rendszertelen, eredményei képességeitől távol esők. Tanulmányi munkája iránt komolyabb kifogások merülnek föl. Van benne törekvés legalább alapkötelezettségeit elvégezni.  Hanyag: Képességeihez viszonyítva keveset tesz azért, hogy elfogadható teljesítményeket nyújtson. Tanulmányi és egyéb munkáiban megbízhatatlan, kötelességmulasztó, helyzetén változtatni csekély mértékben próbál, vagy félévkor, év végén elégtelen osztályzatot is kapott.

35


1.

Pedagógiai program

VIII. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE

A szocializáció a társas életben kialakuló kapcsolatokat jelenti, azaz a társas kapcsolatban, társadalmi életben való sikeres beilleszkedés folyamatát. Eredménye a szocializáltság, szociális érettség. A szocializáltsághoz hozzátartozik az is, hogy a személy belső késztetést érez, pozitív értéktudatot él át teendőinek, viselkedésének kialakítására, élethelyzeteinek megoldására. A szocializálatlan gyermeket jellemezheti a lelassult fejlődés az életkorához képest. Szociális zavar: ha az egyén válaszai (viselkedése, magatartása, életvezetése, életmódja, céljai) a kultúrában az elvárttól idegenek, károsak mind önmaga, mind a társadalom vagy társai számára. A hiányosságok felismerése, pótlása a pedagógus fontos feladata.  megnöveljük az iskola iránti érdeklődést  erősítjük pozitív viszonyulásukat az iskolához  nyugodt, szorongásmentes kezdő szakaszt biztosítunk a gyerekeknek  leglassabban fejlődő, markáns otthoni hátránnyal érkező gyermekek is az úgynevezett alapképességeket, az írást, olvasást, számolást elsajátítják az első három év alatt  a nyelvi hátrányok leküzdését szókincsfejlesztéssel, anyanyelvi játékokkal, kötetlen beszélgetésekkel végezzük  mozgásfejlesztéssel javítjuk a koordinációs mozgásokat  mindennapos kézműves foglalkozásokkal (napköziben is) sikerélményhez juttatjuk az elsősöket, akinél szükséges  törekszünk arra, hogy rugalmasan alkalmazkodni tudó, jóra törekvő, nyílt eszű, elfogulatlan gyerekeket bocsássunk szárnyaikra  napközis foglalkozásokkal biztosítjuk a családi szocializációs hatások felerősítését, korrekcióját, pótlását.  Beilleszkedési, magatartási zavarok kezelése Az alsó tagozaton a Lépésről lépésre program bevezetésével, és a felső tagozaton a Kooperatív tanulás bevezetésével segítjük tanulóinkat:  Értelmi, érzelmi és szociális képességek egyenértékű fejlesztésében  Hatékony kommunikációban  Szülőkkel való partneri együttműködéssel egymás iránti tiszteletadás kialakításában. Az iskola tevékenységének célja a helyes ismeretek közvetítése. Érték bevitele tevékenységeinkbe, pl. hagyományaink megismertetése, elfogadtatása, tisztelete. Vagy pl. az egészséges életmódra nevelés megvalósítása. Ismertetjük elvárásainkat, gyakoroltatjuk, ellenőrizzük ezeket, szokásrendszerében közel azonos szintre hozzuk a gyerekeket. A legsúlyosabb esetekben, amikor az iskolai szocializációs törekvések átfutnak a gyereken:  törekedni kell, hogy a gyerek mellé keressünk egy olyan felnőttet, akihez közel kerülhet, akit elfogad

36


1.

Pedagógiai program

Ha a problémákkal küszködő gyerekeknek legalább az iskolában van egy „bizalmasa”, egy szeretett személy, akihez őszinte bizalommal fordulhat, a gyermek megmenthető.  Szociális hátrányok felszámolási formái  egyéni képességekhez igazodó tanórák megszervezése,  csoportfoglalkozások rendszeresítése,  felzárkóztató foglalkozások,  napköziotthon,  tanulószoba,  diákétkeztetés,  iskolai könyvtár, iskolai létesítmények és eszközök használatára való szoktatás,  a tanulókat segítő személyes kapcsolatok,  szülők nevelési gondjainak segítése,  a nevelők gyermek és ifjúságvédelmi tevékenysége.

Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység Minden veszélyeztetett, szociálisan vagy egyéb módon hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási zavaros, tanulási nehézségnek kitett gyermeknél családlátogatással megállapítjuk:  a veszélyeztetettség, hátrányos helyzet okait  milyenek a testi, értelmi fejlődés lehetőségei, feltételei a családi otthonban A tevékenységek formái:  a sikerélményhez juttatás történhet szakköri keretben, de egyénre szabott feladatok megtervezésével is  osztályfőnöki és tanári feladat is a perifériára kerülés megakadályozása.  a gyenge képességű tanulókat olyan tevékenységekkel foglalkoztatjuk, mely valamilyen fokú sikerélményt biztosít  megakadályozzuk a kóros kudarcélmények felhalmozódását, a kiút nélküli fásultságot, a cselekvőképtelenség és a „nekem úgysem sikerül” gondolat kialakulását  el kell érnünk, hogy a hátrányos helyzet ne okozzon veszélyeztetettséget  feladatunk az iskolába járás folyamatos ellenőrzése  ha hiányzik, azonnali cselekvés  a hiányzások okainak felderítése  nem várhatjuk meg az adminisztrációs eszközök hatását mivel a felszólítás, feljelentés és ennek hatósági következményei hosszú hónapokat vesznek igénybe  a tanulási ambíció türelmes kialakítása korrepetálással  osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős feladata a folyamatos kapcsolattartás a Gyámhatósággal, a Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztályával, Nevelési Tanácsadóval, amennyiben a gyermeknek már valamilyen ügye van. Az új GYIV 1997. XXXI-es törvény három fontos célt határoz meg: 37


1.

Pedagógiai program

 a megelőzés,  a családból kiemelt gyerekek neveltetése oly módon, hogy alkalmas legyen később a családi életre,  meghagyni a visszautat a családhoz, ha a körülmények rendeződnek. Ebből elsősorban a megelőzés adja az iskola legfontosabb feladatát. Szoros kapcsolatot tartunk a Gyermekjóléti Szolgálattal. Amennyiben a gyermek akkut veszélyhelyzetbe kerül, úgy azonnal jelenteni szükséges, hogy a város jegyzője elrendelhesse az ideiglenes hatályú elhelyezést. Az osztályfőnökök és a GYIV felelős folyamatos kapcsolatot tart a családgondozóval /jelzőlapok, esetmegbeszélések/.

38


IX.

1.

Pedagógiai program

ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA Általános rész

 Általános helyzetleírás, értékelés Az egészségnevelés fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Az egészségfejlesztés legfontosabb helyszíne az iskola. Tanulóink személyiségfejlődés és az értékek elsajátítása szempontjából még olyan periódusban vannak, amelynek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában. Erősségeink:  kis létszámú osztályok  családias légkör  kertvárosi környezet Gyengeségeink:  nem minden szülő partner  hagyományok erős beidegződése  két épületünk távolsága  felújításra szoruló épületeink Alapelvek:  egészséges napirend alakítás  egészséges közétkeztetés  egészséges büfé  iskolai balesetek számának csökkentése  szorosabb kapcsolat kialakítása az iskolaorvossal  személyi tisztaság, egészséges öltözködés  mindennapos testnevelés megvalósulása  felmentett tanulók számának csökkenése  gyógytestnevelés hatékonyságának növelése  drogprevenció Az órákra való lebontást helyi tantervünk tartalmazza.  Egészségnevelési program tervezőinek feladatai Egészségfejlesztési munkacsoport tagjai, feladatai: Az alsós igazgatóhelyettes feladata: kapcsolattartás az iskolaorvossal, fogorvossal, védőnőkkel. A testnevelés munkaközösség-vezető feladata: a mindennapos testnevelés megvalósítása, fizikai mérések lebonyolításának irányítása. Az ifjúságvédelmi felelős feladata: drogprevenció, lelki egészségvédelem.

39


1.

Pedagógiai program

A természettudományi munkaközösség-vezető feladata: a biológiát, természetismeretet tanítók összefogása, a személyi tisztaság, táplálkozás, helyes napirend kialakítása témakörében.

Szakmai program  Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Iskolai étkeztetés Hazánkban kiemelkedően magas a cardiovasculáris és a daganatos betegségek miatti halálozás száma. Ennek nagyfokú javulását tudjuk elérni a helyes táplálkozással. Egy gyermek étkezése, a fejlődő szervezet igényei miatt, különös gondot követel. Itt a legfontosabb az elméleti ismeret, az iskolai étkeztetés milyensége. Az iskolai egészségfejlesztési tervnek tehát a helyes táplálkozásnál az ételek mennyiségére, minőségére, valamint az elfogyasztás módjára vonatkozóan is ki kell, hogy terjedjen a figyelme.  El kell érni, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek az iskolában étkezzenek.  Az étkezést szolgáltató szakmailag megfelelően állítsa össze az étlapot.  Szemléletváltás szükséges az iskolai büfé választékával kapcsolatban.  Osztályfőnöki órák keretében dietetikus tartson felvilágosító órákat, mintaétrend bemutatásával. Mindennapos testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolások felénél tartási rendellenesség alakult ki. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőfeszítésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. Célunk az, hogy a gyerekeknek életelemévé váljon a mozgás.  a mindennapos testmozgás 1. 2. és 3. évfolyamon órarendbe iktatva  jó, ha a tanulót a testnevelés órán sikerélmény éri, a mozgást örömmel végzi  az órai gimnasztikába beiktatott tartásjavító torna  a gyógytestnevelés segítése egyre jobb feltételek teremtésével  törekvés a testmozgás egyre egészségesebb környezetben való biztosításához.  A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program Iskolánk nevelőtestülete maximálisan támogatja a testnevelés órakeretének növelését, illetve a szakköri órakeret bővítését. Minden évfolyamon a kötelező óraszámot kiegészítve a testnevelési órák száma három. A megemelt időkeretben arányosan elosztva tartásjavító gimnasztikát végzünk a Magyar Gerincgyógyászati Társaság ajánlásával. Ezen felül bevezetésre került két testnevelés óra az 1. 2. és 3. évfolyamon. 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

5 testnevelés óra, 1 iskolai sportkör 5 testnevelés óra, 2 iskolai sportkör 4 testnevelés óra, 1 úszás óra 2 iskolai sportkör 3 testnevelés óra, 1 úszás óra 2 iskolai sportkör 40


1.

Pedagógiai program

5-6. évfolyam 3 testnevelés óra, 1 úszás óra, 2 óra iskolai sportkör 7-8.. évfolyam 3,5 testnevelés óra, 2 óra iskolai sportkör A nem kötelező időkeret 20 %-át testedzésre fordítjuk (heti 14 óra) Úszás

6 óra

A kötelező testnevelési órák számának megemelése 8 óra + 6 óra Iskolai sportkör 10 óra  A tanulók fizikai állapotának mérése Kidolgoztunk az iskola és a város sportéletének megfelelő mérési módszert, mely jól beilleszthető a testnevelés órák rendszerébe. A személyiség fejlődése, lelki egészség védelme A teljes egészségi állapothoz fontos mentális egészség, ennek fejlesztése egyre hangsúlyosabb terület a társadalomban egyre nagyobb számban megjelenő alternatív örömszerzési forma: a dohányzás, az alkohol és drogfogyasztás visszaszorításának érdekében. Az egészségfejlesztési terv részévé kell, hogy váljon a mentálhigiénés szemlélet, s annak megjelenési formái: a szakmailag minősített célzott programok.  fontos a pedagógus példamutatása, nem dohányzó tanári kar,  gyermekekkel való bánásmód, a szeretetteljes légkör,  kapcsolattartás a szülői házzal.  Egészségnevelési feladatok  Tanítási órákon belül (szaktárgyak, modulok)  Tanítási órákon kívül (ami kiegészíti a tantervi feladatokat)  Célzott akkreditált programok alkalmazása  Drogprevenció, Dohányzás visszautasítása, Táplálkozási programok

Drogprevenció Cél A tanulók megnyerése egészségük megtartására, fejlesztésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Feladat Primer prevenció területén: Az egészségfejlesztő magatartásmód kialakítása a tanulók körében, melynek következtében csökkennek az ártó tényezők. Ebben legfontosabb szerepe a családnak és az iskolának van. A pedagógusok mentálhigiénés szemléletének a napi pedagógiai munka részévé kell válnia. Ennek eszköze lehet a magatartás prevenció. Az apróbb sikertelenségek elviselésére, a konfliktusok megoldására, a korlátok felállítására és betartására nevelés.

41


1.

Pedagógiai program

Szekunder prevenció területén: A betegség illetve a drogérintettség korai felismerése, a megfelelő szakemberekkel a kapcsolatfelvétel. Ennek eszköze lehet a szeretetteljes odafigyelés, partnerként való kezelés, szülői házzal való együttműködés. A primer és szekunder prevencióban feladatot vállaló személyek és intézmények folyamatos kapcsolattartása. A segítő kapcsolatok színterei:  család  iskola  iskolaorvos, védőnők  Nevelési Tanácsadó  Forrás Szociális Szolgálat, családgondozók  rendészeti szervek  egyházak, alapítványok  kortárs segítők Megjelenés: minden szaktanár, osztályfőnök feladata a fentiek megtartása tanórán, tanórán kívül. A preventív szemléletnek át kell hatnia az egész nevelési-oktatási folyamatot. Tanórán: osztályfőnöki órák, egészségtan, biológia, természetismeret, technika és életvitel, dráma, magyar Tanórán kívül: szakkörök, életmódnapok szervezése, sportrendezvények, kirándulások, táborok Iskolánk periférikus helyzetéből adódóan fokozott figyelmet kell szentelnünk a családokra (alacsony iskolázottság, rossz lakáskörülmények, munkanélküliség, kriminalitás előfordulása). Fő feladataink:  évi 5 drogprevenciós óra a felső tagozaton  a családlátogatások számának növelése  fórumok tartása  szülőkkel közös programok szervezése  osztályfőnök és a szülő kapcsolatának szorosabbá tétele  Egészségnapok, hetek, sportprogramok  Parlagfű-irtási program  Balesetvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása.  Szülők és a család bevonása a programokba, nevelésük.  Kapcsolattartás az orvosi, védőnői hálózattal Feladatunk az egészségnevelési terv sikeres megvalósításában:  a pedagógusok szerepvállalása  a program elfogadtatása, megvitatása az érintettekkel  a diákönkormányzatok szerepe az egészségnevelési programban  információáramlás: faliújság, Internet, iskolagyűlés  kapcsolatok kialakítása, támogatók bevonása.

42


1.

Pedagógiai program

Az iskolában dolgozó pedagógusok vállalásai, amit a saját életvitelükben tesznek, vagy tenni fognak példamutatásként az egészségükért nagyban emeli az egészségnevelési program hatékonyságát.  Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztés folyamat, amelynek során törekszünk a teljességre. A feladat megkönnyítése miatt három témakörben csoportosítjuk a feladatokat. Mindehhez természetesen egészségügyi vonatkozású tanácsokat ad a védőnő. Szakirodalom megtalálható az iskola könyvtárában.  Alsó tagozatos osztályokban: a személyi és környezeti higiéné, táplálkozási ismeretek és szokások, mozgás és a mozgáshiány hatásai, egészség – betegség és a betegségmegelőzés, káros szenvedélyek, társas kapcsolatok és a barátság témákban tartanak a védőnők előadást.  5. osztály: a táplálkozás és a táplálkozással összefüggő betegségek, a víz, a gyümölcsök, a zsírok, a vitaminok, a tej és a szénhidrátok szerepe.  6. osztály: lányoknak a menstruációról, személyi higiéné, fiúknak a serdülőkor és higiéniája. A dohányzás káros hatásai.  7. osztály: felnőtté válás, párkapcsolat. Szerelem, barátság.  8. osztály: felnőtté válás, párkapcsolatok. Az abortusz vagy családtervezés, fogamzásgátlás. Szexuális úton terjedő betegsége. Egészség – betegség, házi patika, betegápolás, csecsemőgondozás. Tisztasági vizsgálat alkalmával szó esik a hajápolásról, körömápolásról, tisztálkodásról, öltözködésről. Védőnői szűrővizsgálat közben a táplálkozásról, a mozgáshiány következményeiről, a lúdtalptornáról, a helyes testtartásról és a felmerülő aktuális problémákról beszélgetünk a gyerekekkel. Figyelemmel kísérjük, hogy jár-e az előírt kontrollvizsgálatokra. A kiszűrt tanulókat további kivizsgálásra küldjük.  Egészségnevelés Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy a saját egészségéért mindenki tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. Ezt legjobban akkor tudja elsajátítani, ha erre a tanórán alkalmazott alternatív módszerek alkalmazására, vagy az azon kívüli programok keretében lehetőséget kapnak a diákok. A feladatok megvalósítása:  tanórai programok  napközis foglalkozások  tanulmányi kirándulások  nyári táborok  témahét: egészséges táplálkozás, dohányzás veszélyei  sportnap, házi bajnokságok alkalmával.

43


1.

Pedagógiai program

Környezeti nevelés Célok

 segítse tanulóinkat a környezettel harmonikus életvezetési képességeik kialakulásában, igazítsa el őket a környezeti problémák felismerésében, kezelésében, fejlessze felelősségérzetüket, környezettudatos magatartásukat.

Feladatok Alsó tagozat  tiszta környezet, mozgásigény kielégítése, szétválogató hulladékgyűjtés, növények, esetleg állatok gondozása osztályteremben, a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése, kirándulások szervezése  a környezetismeret és természetismeret órák anyaga tartalmazza a környezeti sétákat, a napirend helyes kialakítását, gyűjteménykészítést, a környezet káros hatásai elleni védekezést  kézműves órákon a természet sokszínűségének, formagazdagságának a tanulmányozása, természetes anyagok használata Felső tagozat  osztályfőnöki órákon feldolgozásra kerülnek a táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság  magyar nyelv és irodalom órákon a kommunikáció foglalkozik a környezeti kérdésekkel  történelem órákon a fejlődés végigvezetése a természet és társadalom összefüggéseinek bemutatásával  matematika órákon adatok gyűjtése a környezet állapotáról  informatika órákon környezeti vonatkozású feladatok megoldása a számítógép használatával  ének-zene órákon megjelennek a természeti témájú dalok  rajz és technika órákon a természetes anyagok, tárgy és környezetkultúra területei adják a környezeti nevelés alapját  a természettudományos tantárgyak tanterveiben témakörökre lebontva jelenik meg a környezeti nevelés, amelyekre a tanmenetek készítésekor különösen figyelni kell. Mivel a környezeti nevelés célja az ember és környezete viszonyának, kapcsolatának alakítása a tanulók tevékenységeiben nagy szerep jut a valóságos megtapasztalható környezetnek, amely a hagyományos tantermi órák során nem biztosítható. Tanórán kívüli környezeti nevelés az alsó tagozaton  tanulmányi kirándulás  erdei iskola  témahét: termények gyűjtése, feldolgozása, kiállítása  Madarak és fák napja (máj. 10.) – kirándulás a természetbe  papírgyűjtés

44


1.

Pedagógiai program

 látogatás az Állatkertbe Tanórán kívüli környezeti nevelés a felső tagozaton  tanulmányi kirándulás  témahét: Állatok világnapja (okt. 4.) vetélkedő, kiállítás rendezése  témahét: tájékozódási terepgyakorlat  Madarak és fák napja (máj. 10.) akadályverseny  nyári tábor  különválogató, szelektív hulladékgyűjtés Témahét leírása:  tanórán kívüli komplex foglalkozás. Egy adott tartalom sokoldalú megközelítése, amely átível a tantárgyakon. Az előkészítés a tanórán az előzetes feladatok összefogásával (vetélkedő, kiállítás szervezés)  Felelősök: a munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök, napközis nevelők segítségével. Kritériumok A környezeti nevelés sajátos értékelési formái A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenik meg. Eredményvizsgálati módszereink a következők:  folyamatkövető megfigyelés  célzott megfigyelés  helyzetfelmérés  tevékenységelemzés  egyéni és csoportos megbeszélés, interjú  A fogyasztóvédelmi oktatás programja

Célja: A fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. Tartalmi elemei: Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. Feladatok:  a piac, a marketing és a reklám szerepének megismertetése,  e területen való eligazodásra alkalmassá tétel,

45


1.

Pedagógiai program

 a minőség és a biztonság szerepének hangsúlyozása a fogyasztás során,  a gazdaságosság és takarékosság hangsúlyozása. A feladatok megvalósításának színterei:  tanórai programok (témahét: a középpontban a reklám)  tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) A tudatos fogyasztóvá nevelés a tanulói tevékenységeken keresztül:  interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól  riportkészítés az eladókkal  adatgyűjtés, adatfeldolgozás csoportmunkában  problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel  helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása.

46


1.

Pedagógiai program

X.TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK  Hagyományaink:  Iskolánk névadójának, Damjanich János emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés melyet iskolai szinten, október első hetében tartunk " Damjanich Napok" keretén belül.  Decemberben mesemondó vetélkedő  A diákönkormányzat védnöksége alatt Gödöllő Város Önkormányzatával egyetemben emlékezünk meg a máriabesnyői temetőben nyugvó Ivánka Imre, 1848-as honvédezredesről.  Napköziotthon, tanulószoba  A közoktatási törvény előírásának megfelelően a szülők igénye szerint iskolánkban a tanítási napokon 1 - 4. évfolyamig napköziotthon működik.  Tanulószobát az 5 - 6. évfolyam tanulóinak szervezzük. A szülők igénye szerint a tanítás nélküli napokon összevont napközis csoportot szervezünk.  Diákétkeztetés  A napköziotthonba felvett tanulók részére, igény szerint, napi háromszori étkezés biztosított.  A napközibe nem járó 7 - 8. évfolyamos diákok számára igény szerint ebéd, menza igényelhető.  Tehetséggondozás, felzárkóztató foglalkozások  Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk diákjaink számára az egyéni képességek minél jobb kibontakozása céljából. A tehetséges tanulók részére szakkört, gyengébb diákoknak pedig felzárkóztatást.  A tanulócsoportok indításáról a nevelőtestület dönt, figyelembe véve az iskola lehetőségeit és a felmerülő igényeket.  Iskolai sportkör  Az iskolánkban működő sportkör -ISK- a tanórai és a tanórán kívüli sporttevékenységével biztosítja a tanulók mindennapi testedzését és felkészít a különböző sportversenyekre. Kiemelten kezeljük a vívás és az akrobatikus torna sportágakat.  Szakkörök  A tanulók egyéni képességeinek fejlesztése céljából különböző szaktárgyi valamint a közös érdeklődési körnek megfelelő szakkörök működnek az iskolánkban. Nevezetesen: játékóra, zenés torna, dráma, színjátszás, számítástechnika, kézműves és sport szakkörök.

47


1.

Pedagógiai program

 Versenyek, vetélkedők, bemutatók  A tehetséges tanulók fejlesztését segítik elő a különböző vetélkedők versenyek szervezése iskolán belül és kívül. A szervezési feladatokat és a felkészítést a szaktanárok végzik, az évi munkatervben rögzítetten.  Tanulmányi kirándulás  Diákjaink részére évente két alkalommal szervezünk tanulmányi kirándulást, melyen a részvétel önkéntes. A költségeket a szülők fizetik, a rászoruló és arra érdemes gyerekeket az iskola és az iskola alapítványa – lehetőségeihez mérten– anyagi hozzájárulással támogatja.  A tanulmányi kirándulás útvonalát a gyerekek és a szülők véleményének kikérésével úgy választjuk meg, hogy illeszkedjék a tananyaghoz.  Szabadidős foglalkozások  Iskolánk diákjai számára a szabadidő kulturált eltöltésére különböző szabadidős programokat szervezünk, melyek önköltségesek. Pl. múzeumés színházlátogatásokat, túrákat, táborokat, teadélutánokat, bálokat.  Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni és csoportos használata  Az iskola hétfőtől péntekig 7.30 órától 16.30 óráig tart nyitva.  Ügyeletet biztosítunk reggel 7.00 órától, illetve délután 17.00 óráig a szülők írásbeli igénye alapján.  Tanulóink az igényeknek megfelelően, előzetes megbeszélés alapján, nevelői felügyelettel használhatják az iskola létesítményeit, eszközeit.  Hit és vallásoktatás  Az iskola –oktató és nevelő tevékenységétől függetlenül– biztosítja az egyházaknak, hogy diákjaink az iskolán belül hit és vallásoktatáson vegyenek részt, melyet a városban működő különböző felekezetek hitoktatói végeznek.

48


XI.

1.

Pedagógiai program

NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

Taneszközkészletünk a „Kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben” (11/1994. MKM rendelet 7. mellékletében) foglaltaknak megfelelően biztosított.

Tankönyvek kiválasztásának elve  Fedje le a tantárgy helyi tantervét.  Tartalmilag jól kidolgozott, igényes, szaktudományosan megfelelő legyen.  Tanításfelfogásban:  tapasztalati alapozottságú legyen,  lassú fogalomalkotásra épüljön,  lehetőség kis lépésekben haladjon, ne diktáljon feszített tempót.  Életkorbarát legyen:  tartalom,  illusztrációk,  feladatok megfogalmazása terén.  Teremtsen lehetőséget az önálló tanuláshoz, differenciáláshoz, rögzítés és gyakorláshoz.  Megfelelően biztosítsa az ismeretszerzés és alkalmazás arányát.  Motiváló erejű legyen tartalmában, kreativitásfejlesztő legyen feladatsoraiban.  Adjon segítséget a képesség és készségfejlesztéshez.  Nyelvi megformáltságában igényes, változatos, gazdag, életbarát, pontos, egyértelmű utasításokkal dolgozzon.  Kivitelezésében:  esztétikus,  betűmérete legyen megfelelő,  figyelemfelhívó kiemelésekkel segítse a tanulót,  Kötés, borító tartós használatra legyen alkalmas,  Terjedelmében és árában legyen elfogadható Az iskola által használt tankönyvek a helyi tanterv tantárgyi követelményeinél kerülnek rögzítésre.

Taneszközök kiválasztásának elvei    

Életkori sajátosságoknak feleljen meg. Biztosítsa a tapasztalatszerzést. Alkalmas legyen a kísérletek elvégzésére. Minden esetben a tevékenykedtető eszközkészletet választjuk.

49


1.

Pedagógiai program

A tanításhoz megfelelő eszközkészlettel rendelkezünk:  magyar nyelv és irodalom,  földrajz,  történelem,  matematika,  testnevelés  számítástechnika,  fizika tárgyakhoz. Folyamatosan törekszünk:  biológia,  kémia,  mozgáskultúra és médiaismeret taneszközkészletének a bővítésére. Az adott tárgyhoz szükséges taneszközök a helyi tantervben kerülnek rögzítésre.

50


1.

Pedagógiai program

XII. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSE

Az együttműködés kölcsönös, bizalmon alapuló tevékenységrendszer. Célja:  hogy tanulóinkat felkészítsük a sikeres, harmonikus és egészséges életvezetésre.  A szülőknek a Közoktatási törvényből levezetett kötelességei:  A szülő felel azért, hogy gyermeke a tankötelezettségi korban bekapcsolódjon az iskolai oktatásba.  Kötelessége biztosítani az iskolába járás feltételeit.  Gondoskodnia kell arról, hogy gyermeke rendszeresen megjelenjen az iskolában.  A gyermeke harmonikus fejlődése érdekében aktívan működjön együtt a nevelőkkel.  Hasson oda, hogy gyermeke tartsa be az iskola rendjét, és rendszeres munkával tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének.  A nevelőkre vonatkozó követelmények:  Minden nevelő a munkája során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességeit, bontakoztassa ki a gyermekben szunnyadó tehetséget, kísérje figyelemmel fejlődési ütemüket. A hátrányos helyzetű, lemaradó tanulónál segítse a felzárkózást.  Ismereteit közvetítse tárgyilagosan és többoldalúan.  Fokozatosan kísérje figyelemmel a tanulók testi épségének, egészségének megőrzését. Kiemelten kezelje az egészséges életmódra való felkészítést és a káros szenvedélyektől való megóvást.  Tartson szoros kapcsolatot a szülőkkel mindezen célok elérése érdekében.  A kapcsolattartás fórumai:  szülői értekezletek,  fogadóórák,  SZMK választmányi értekezletek,  alapítványi összejövetelek,  a szülők részére szervezett ünnepségek, bemutatók,  minden egyéb eset, mely a kölcsönös tájékoztatást és segítő szándékot szolgálja.  A magasabb évfolyamra lépés követelményei a közoktatási törvénnyel összhangban:  A tanuló 1. osztályban továbblép a következő osztályba. Amennyiben szöveges értékelésében a „felzárkóztatásra szorul” bejegyzés található valamely tantárgyból, akkor a következő évben egyéni fejlesztési napló vezetése és felzárkóztató foglalkozás biztosítása kötelező.

51


1.

Pedagógiai program

 A tanuló 2. évfolyamtól magasabb évfolyamra akkor léphet, ha minden tantárgyból teljesítette a továbbtanulás feltételeit.  A követelmények teljesítését az év közben mutatott tanulmányi munka és a szerzett érdemjegyek alapján elsősorban a szaktanár végzi.  2. osztálytól minden tantárgyból legalább elégséges osztályzatot el kell érni ahhoz, hogy a tanuló feljebb léphessen.  Ha 1 vagy 2 tárgyból elégtelen, akkor javító vizsgát tesz augusztus végén.  Amennyiben 3 tantárgyból elégtelen, úgy az évfolyamot ismételni köteles. Ez alól kivételt egyedi esetben, csak a nevelőtestület adhat.  A szülő bármely esetben kérheti, hogy gyermeke az évfolyamot ismételje meg.  Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév folyamán 250 óránál többet mulasztott, és erre az engedélyt a nevelőtestülettől megkapta. Amennyiben a tanuló a másodszorra kijelölt időpontban sem jelenik meg az osztályozó vizsgán, úgy a tanévet ismételni köteles.  Az iskolába jelentkező tanulók felvétele: Első osztályba –az alapító okiratban meghatározott körzetből– minden gyereket felveszünk, aki május 31-ig betöltötte 6. életévét és az óvoda, vagy a Nevelési Tanácsadó írásos véleménye szerint iskolaérett. Amennyiben van hely, úgy a város más körzetéből is fogadhatunk tanulót, tekintettel arra, hogy az emelt szintű nyelvoktatás városi beiskolázású. A beiskolázáshoz szükséges iratok:  óvodai szakvélemény vagy a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye,  szülő személyi igazolványa,  gyermek születési anyakönyvi kivonata. A 2-8. évfolyamra érkező tanulónál:  a tanuló anyakönyvi kivonata,  szülő személyi igazolványa,  lakcímkártya,  bizonyítvány,  előző iskola által kiadott távozási lap Külföldről érkező tanulónál a KTV 111.§-a értelmében a külföldi tanulmányok beszámításáról az iskola igazgatója dönt.

52


1.

Pedagógiai program

XIII. TANÍTÁSI ÓRÁK KERETÉBEN MEG NEM VALÓSÍTHATÓ FOGLALKOZÁSOK

 Erdei iskola (kétévente max. 2 hét) Az az önkéntes és önköltséges, több napos, szorgalmi időben megvalósuló nevelésitanulási egység, amelynek helyszíne az iskolától távol van, és a képességek fejlesztése, a tananyag elsajátítása a tanulók aktív együttműködő-beavatkozó tevékenységére épül. A diákok a tantervhez illeszkedő, előre kialakított program alapján fedezik fel a helyszín földrajzi adottságait (hegy, völgy, domb, torkolat, folyás iránya, jobb, bal part stb.) történelmi múltját, nevezetességeit, jellegzetes kultúráját, népi hagyományait. Megvizsgálhatják a természeti összefüggéseket, a benne lejátszódó folyamatokat a társadalom és a természet viszonyát, az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását. Az együtt töltött esték, a közös vizsgálódás, közös főzés, takarítás, vásárlás, tisztálkodás, programokban való döntés és részvétel, az egymás eredményeire épülő tevékenység, társaikhoz is közelebb hozza a résztvevőket. Nő az önállóságuk, a biztonságérzetük, a tájékozódó képességük, az egyes élethelyzetekben való talpraesettségük, kreativitásuk. A tanulók –előre, maguk– felkészülhetnek az adott település bemutatására, kis idegenvezetőként. Ez öntevékeny tanulási helyzetet biztosít a gyerekek számára. Ugyanakkor az egymásra figyelést fokozza, lehetőséget nyújt az egymás segítésére. A gyakorlatban alkalmazhatják az iskolában elméletként oktatott anyagok jelentős részét. A környezetvédelem kiemelt szerepet kap minden táborozás alkalmával. A tanítók és tanárok is rálátást kaphatnak az otthoni szokásrendszerre (fogmosás – tisztálkodás – mennyire vannak munkára szoktatva stb.). Felfigyelhetnek gyengébb tanulóik értékes, különleges, mélyebben rejlő tulajdonságaira, amelyeket éppen az élethelyzetek megoldása domborít ki. Az erdei iskola az egyik legjobb közösségformáló és csoportépítő tevékenység is. Engedélyezhető, ha az osztálylétszám 80 %-a részt vesz a programban.  Tanulmányi kirándulás (évente 2 nap) önköltséges, önkéntes részvétellel  Múzeumlátogatás (évente 1 nap) önköltséges, önkéntes részvétellel  Közlekedési nap (évente 1 nap)  Madarak és fák napja (évente 1 nap)  Sportnap (évente 1 nap) A 185 tanítási napba beszámítható (Közoktatási törvény121. § (1) bek.) A megvalósítás lehetőségét minden évben a tanév rendje és az éves munkaterv határozza meg. A tanuló szociális és anyagi helyzete alapján, pályázat útján, támogatást kaphat az iskola alapítványától.

53


1.

Pedagógiai program

XIV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE, FELÜLVIZSGÁLATA, MÓDOSÍTÁSA ÉS NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

A Pedagógiai program 2011. szeptember 1-től érvényes 2015. szeptember 1-ig. A Módosított Helyi Tanterv 1. évfolyamon 2004. szeptember 1-től érvényes, a többi évfolyamon fokozatosan, felmenő rendszerben kerül bevezetésre.  Értékelés és felülvizsgálat:  a szakértő részéről,  a fenntartó részéről,  a szakmai munkaközösségek,  a nevelőtestület részéről történik  Pedagógiai program módosítása:  törvényi rendelet értelmében,  az iskola igazgatója kezdeményezésére,  a nevelőtestület 10 %-ának indítványára,  szakmai munkaközösségek,  az iskola fenntartója,  SZMK tagságának 30 %-a részéről történhet. A tanulók javaslataikat a szülői képviselők illetve a diákönkormányzat útján tehetik meg. A program módosítását a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé a következő tanév első napjától. Jelen pedagógiai program egy tanítási cikluson, azaz négy éven keresztül érvényes, ezek után felülvizsgálata szükséges. A Pedagógiai program nyilvános dokumentum, minden érdeklődő számára megtekinthető az iskola titkárságán, a könyvtárban és a fenntartónál.

P.H.

Gödöllő, 2011. június 6.

Szűcs Józsefné Igazgató

54

Damjanich János Általános 1. Pedagógiai program Iskola

Recommend Documents